FENIKSZ .
\
-
. nAMVA:
avagy
6t
FEL·TAMADÖT'f
MAGYAR NY.ELV
1
li1ELLYET IRT
, . _D. .DECSiY SAMUEL~
,
.
.."
.
'.
.
forint.
"
l'
,
.. ~~ ,
10
-
BE. T S .B EN',
_•• 'f'~'
..
.;i;t~~· ,.-
. Nyol1ltat~aiorf Nemes TRÁTTNER jÁNÓS'~";\":' TAMAS Könj,v - nyo.,tncQtó Mühelyéoen .. MDCCXC.
.
.
ilANNÓNiAI
SUMMÁS
FÉNIRSZNEK LE - IRÁSA.
§. tap: _ -A' nyelveknek.
elsO,"eredetéröl
ki::izöns&-
g eCen N ernelly terméfzet vífgá11 böltfek az ok-
1.
r,
talan állatoknak - is egymáfi értö nyel•
I
vet tulajdonitnak
Hányféle
értelemben
a'
vetetödik
nyelv
a' világi böltfek által. I
A' Thalmudiítak
és azoknak
s
követöi
a'
húzzák le
Bábel tornyának épltéCetöl a' nyelveknek kUlömbségét. :Ez az értelem. meg - tzáfoltatik
- 5· a' józan
. okoffágbdl, Helyetebben
AJ.
lehet a' nyelveknek
6;
klllőmb-
fégét az emberi nemzet Izaporodásé...nak , el- (zéledégéne'k.
éi a' teremtett
állatok' 's dolgok' la,ífan laflan vnevekedö ifmérétének
tulajdonítani.
5· 8·
Innen vették az anya-nyelvekeredeteket.. A' leány. nyelvek
az
, öfzve zavarodásától
Némely nyelveknek dományoknak, .reskedésnek fétöl·is
6..
10.
7.
II.
anya-nyelveknek fzármaztak.
,
éredetét lehet-a'tumeíterségeknek
fel- állásától
le- huzn],
és ke-
es öregbüle-
s.. .I3· Le•.'
..
'
§. Lap. Lehetetlen
mínden e' vi1ágQn lévő nyel":
véknek fzámát bizenyetan
meg - hatá-
rozní, .. Európában 14, egymáftól külömbözö nyelvek vagynak. Mellyeknek
-
n~gye anya nyelv.
16.
u. m. ~,
~ör1fg, deák ',nemet es tót nyelvek. eJri; és leg ~régib~ anya nyelv
Európában
a' Görög nyelv. Máfodik, a' .déák nyelv.
10. I't,'
Mitfoda leányai maradtak
ll'
18.
.12.
19.
Mák nyelv-
nek? . Harmadik anya-nyelv
II.
a' német nyelv.
Hány leányai maradtak ennek '?
14· ~3. 24,
NefYedik snya - nyelv a' Tót nyelv,
IS· 25.
Mellyek ennek leányai? Más több Eurépai l1yelvel
16. 27.
17. 28. Ig. 3f•
A' Magyar nyelvröl közönségefen •.. 1. Ennek eredetéről. '2.
Mas nyelvekkel
való atyafiságár6I.
. 3. Terméfzeti tul'ajdonságairól •. Mi az oka; hagya' zeti nyelveknek ták ,
régi Magyarok
1- sö
Hazánknak
25. \ 46. /' nem-
miveléfét el- múlat' . 'll"'
Ny.elvUnk míveletlensegének Török
moílani
19· 32. 36.
SlI.
okai.
29· ..5j..
35.
fZQ]gálatban
való' létele. g-dik I
6!.
:1 -
dík Idegen, nemzetből
fzármazott
fejedelmeink. :3- dik a' nállunk le -telepedett
Sváb
ÍJj lakofok. , 4 - dik mi magunk, idegen vald
laká-
Mivel
funk miatt, mentik magokat az idegen várofok-
han lak6 magyar fö nernefek? ~zen mentségekre 5 - dik
idegen
va16 felelet; nemzetből
fzárma~ott.,
aSfzonyokkal való öfzve 'házafodáfunk. 6 - dik a' magyar nemes aflzonyok. , a) Idegen élet modjának követéfe Mta!.
81.
b) Idegen köntösben való öltözeteik által. c) Idegen
nyelvekkel.
valö élefek
által. d) Idegen
\
4g·
8:r
férfiakkal való tárfalko- ,
dáfok és öfzve házafodáfok által.
7 - dik A' tudományoknak ban' deák nyelven Kiknek vagyon fzuksege nek tanúlasára'[
iskQ1ai:nkvalö tanitatáfa.
50.
g6.
a' déák nyelv-
51. 89·
J:..' némel, frantzia és és olafz nyelvek haíz-, norabbak a' déák hyel vnel, eL.)
'~) a' tudományokra
nézve,
'..
•.
..
,..... 91:>;
(3) a' fzep és hafznos meílerségekre , és kereskedésre
r) a' foldmivelesre
nézve.
5~~.9~.
.
é~ majorkodáfra
nézve. ~v.r~gyarOrfzágón rninden böséggel terem, míndene val},
tfak pénz
5~.93.'
IfélkUl fzü-
kölködfk.
54. 95.
.
Mi az oka, Magyar Hazánk fZt'~énységének? ~Is~ a' f~ldmlvelés
?6.
IOO~
57. .,
lO~
rneflerségenek , ~azda-
fágnak fS majorkedásnak
nem- értéfe.
,
I
Má[odz'k nemes indúlatú nemzetunknek ','
,\
gyei.
.
,
.
[ri-
..
,
Talentornainknak , a' fzép meíter~ fégekn~k ~ és a' kereskedés kútfejé,:, nek meg ~fojtatáfa. '. .' ',' 58.
~~Ymtldik
Negyedik a' vallasbeli nagy gyUlö]ség~ 59. a' Túddíokra 'nézve - is hafznofabb ,
.
"
104. IG~~
t
,~ég .L'
1
•
vdlns a' ném et ; ~
•
:
frantzia '\.
~
•
és angliai
•
-.
f
nyelveknek
tudáfa a' déá~ nyelvnél. 6r,· 109. - Ezen 5.llatáfra . t~tt ellenvetés meg· tzafcl. tarik,
~.
8 ~dik oka Iense'gének
6~.
a' maf;yar nyelv nemelly
IH.
mivelet-
. kDnyvárofo~-
nak és kvriyvköw~nek . vényss
~a·gy
fJS65. i.ió,
~. Lap. Hány rendre kellene a' túdós tagókat felofztani ~ 8~. MinémU tulajdonságokkal kell azoknak bir-
83. 150•
ni? Budán' kellene ennek a' túdös T:lrfas:lgnak lakni.
Mítfoda hafzna válna az ott va-
ló Jakásának ~ Kit kellyen
'ennek
Próteétorságára
84'
152:
85.
154,
a' túdós Tárfaságnak válafztani '? .
Mitfoda hafznai I~fznek annak,
, '; renrz fö Herrzeg valatztank vataIra
148.
ha ,Feazon, hi•.
'i .,
.
155. '
Miképen kell~1fen magunkat hozzája vitelnünk , ha a' Proteérorságra meg-nyerhettyük? Minemünek kell lenni a' Túd-ís
.. 86. Tárfa!ág
87. 158·
Direétoránakt A' Tarfarág Titoknokjínak
allandönak kell
lenni. Mitfodás Kints - tartót kiván a' Túd6sTárfáságnak áHapattya?
Könyv- tát .• és könyv - nyomtató nélkül
88.
159.
89.
.-
mü heLy ,
fel nem álhat .a' Tudós Tárfa-
fág. A'
156.
Tárfa~ág
90. rendes
tagjainak
fizetéít kell rendelni,
'5
mellett m~g· álhafíanak.
.•.
16ö.·
bizonyos
ollyat , rnelly 91. 162. HOll>-
I
,~
§. LapHonnan kellene arra fundutt venni 1 ' 92. illyen magyar Túdds Tárfaságnak
Egy
hafznos következéíei.
98.
a) Á' magyar nyelvre nézve.
-
163. 17[. __
b) A' tudományokra nézve. c) A' fzép és hafznos
meflerségek-
re nézve. '<:
d) A' gazdáJkodáfra nézve. JOl •• 176. e)AZí egyházi es polgári igazgatás102.
178.
-104.
ISI'.
.ra nézve. 2·dik efzköze vólna a' magyar nyelv
egy jó magyal' (Zótár, nak. és nyelv-tanító könyynek kémivelésenek
fzitéfe. Miként kéfzitette
a' Frantzía túdós Tárra-
fág a' maga fz6tárát 1
IOj.
182.
106.
183-
. 107.
185.
'Éppen úgy kellene a' magyar ~zótárt - is kéfziteni.. Minémü fz6tárra vagyon
a' Magyar
nem-
zetnek fZliksége.
Kinek lehet egy hafznos magyar nyelvet tanltd könyvet
irni?
3 - dik 'A' gondolkodásban nyomtatásban' való
ir~sban
tellyes
186.
lIO.
190.
1I2.
194,
és
ízabad-
fág. Mikor, hol ;'s
108.
ki által találta~ott'a' könyv-
uyomratásnak
1!'eíl:ersége 1
l'
.
Eu-
,
1
li.urópa mínem ti hafznait vette a' könyvnyomtatás mefrerségének?
3.
II
4' kÖnyv - nyomtatásra való fzabattságnak tökélletesnek
kelk leimi.
A' Magyar \ Orfzági
,
-
Il4.
könyvvisgalok
akadályára 'vagynak
.198,
nagy
a' magyar tudo-
, mányok elö - menetelének. ' - Mitfodás
196.
•
tulajdonságokkal
birónak
Il5 •. 201~ kell
. lenni a' jó lelki - ifméretü könyv - vis- .
rrs, _2Ój.
gá11nak? A' papok nem alkalmatoiak a' könyveknek visgálasára.
!l7.
20~.
lIS.
~o7.
lil9.
20~.
A' tÓdő' vetelkedefek, H3. . 6;. dik. Mindenféle tudományoknak ma:-
214 •
~ipden
tudományokban
fzabad legyen
. gondolkodás irás; és nyomtatás. 4 - dik; ,A' j6 magyar könyvek1 nyomtatásának
a' ki-
meg- könnyiteíe,
5- dik.
gyar nyelven
való tanitatáfa ) nem
tfak az alfö , hanem a' feltöbb - is\
-
kolákban - is.
124.
4' Magyar Orfzági iskolák közönsegefen fzukölkdduek meg.- jobbitás nélkül. '125. ,.~I9. A.,"tudományok' tanúlásét leg - inkább neheziti azoknak íde~en nyelvén tanitat~fa.
való {Z~.
2~2.
~( Lap. K~r a'magyar
ifjúlágot a' Mák nyelvnek
hofízas tanulásával kínzani.
127'
>
223.
~i~ legyenek a' Mák nyelvnek leg- hílségeíebb pártfogói ~
128. 22~k
Semmit nem -vefztene a' magyar törvény. ha Izintén deákúl folynanak-fsa' tör,
/
I
vényes dolgok a' törvényesfzékeken.
129
~'J.7.
~' Tótqk; Németek és más idegen nyel.vel élö magyar lakofok - is köuyebben meg - tanúlhamák mint a' déákot. ~zégyen a' Magyar _ gréknek
nyelvet,. . 130.
~30•
.".
Orf~ági Tót> Várme~
a' magyar nyelvet
meg nem
tanúlni, mikent kellene af.o~bana' közönséges dolgokat magyart rI foly. tatni? ~'
Horvátok -nyelvnek
1'3I• 232.
fem lennének
a'
magyar 13~. 233;.
tanúJásától ide~enek.
7" ~ik efzköze vólna a' magyar nyelv mive'tetésenek , annak nemnak a' polgári, hanem törvényes Izekekben való be • vítetéfeis. . , ~itfoda kárára vagyon a' nemzetnek,
133.
,
,
polgári és törvényes> dolgoknak
a' deák
nyelven való folytatáfa?
fo.'
234,
le~. hafznofabb l'ffagyar Orfzági híva-
-
vatálokat idegen nemzetbeliek vifelik, 134, 9.35· Két*
§.' Lap, Kétféle módon mentik Elöljár~ink geneknek magyar hivatalokra
az idevaló
e-
rnéltetéfét,
Igen
135,
nehezen
237.
efik a' nemes ifjúságnak,
hogy magyar hivatalokra idegenek emeltetnek , ok pedig elö nem mehet, nek leg - nagyobb
érdemeik
melletr-
is.
137. ~4I.
Hogyha a' magyar nyelv fzét{ekbe bé vétetödik, mennek Még
tölünk
minden polgári ügy. 'iGlgy el-
az idegenek
J
I
vagy
138. 242.
magyariz~lJyák magokat. a' magyar hadi teregeknek-
is ma-
gyarúl kellene a' fegyverben gyakoroltatni. Mitfoda kára vagyon azoknak.
fegyverben
idegen nyelven való
gyakoroltatáfoknak'? 139. Kiváltképen a' né:net nyelvet: nem 'értö új katonákra nézve. 8 - dtk efzköze v6lna a' magyar nyelv
l&44.
140.
246.
141.
248.
kereskedni, és mivelj 142. lenne a' ma-
249.
,{
mivelésenek
és viragzásának
a". Ma-
gyar ommercíurrnsk fel-áIlitáfá. Mellyik Éur6pai nernze.tekkel lehetne Magyaroknak
a'
Kettös . söt hármas hafzna
gyar Commereium fel-allítasanak,
144.. 255.
ElJö
I
§. Lap. EM;; Gabonaínknak ,
eoraínknak ,
mainknak más nemzetekkel zölhetéíe,
bar-
'8
való kö-
Mtffodik
az Induftrianak fel- ébredéfe , 145; 258. Harmadik nemzeti nyelvUnknek palletezddára. Valameddig
146.
a'
Magyar
nemzet
anyai
nyelvét ferényebben nem rnivelí , . nt közönsegefé Hazában, erköltfi,
nem tefz!
I. 2.
add;g fem terméfzeti,
fem
fem polg:iri álIapattyára
néz-
a' terméfzeei bóldogság. az Erköltfi bdldr-gság ?
3. a' Polgári b61dogság? Kérö intés a' Magyar nemzethez.
e,
és
az egé(z
ve bóldog nem-lehet." Miben áll
260.
r-
147.
26z.
,148.- 263. "'150. 266. I5!l.
269.
154, 27!.
