FELVÉTELI FELADATSOR MEGOLDÁSOK 2013. MÁJUS 22. KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK (NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZAT)
NÉV: ……………………………………………………………. E-MAIL CÍM: ……………………………………………………. TELEFONSZÁM: …………………………………………………. SZAK: ……………………………………………………………
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszék
1 117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2. Q. ép. Telefon: (+361) 4631172 Fax: (+361) 4631906 www.kgt.bme.hu
…………………../10 pont
Név: Szak:
1. Fogalmazza meg a hasonlóságokat/összefüggéseket és különbségeket az alábbi fogalompárok között! (10 pont) FOGALOMPÁR
Határbevétel – Határhaszon
Háztartás – Háztartási szektor
Nominális árfolyam – Reálárfolyam
Aktív népesség – Munkaképes korú népesség
Termelői többlet – Fogyasztói többlet
HASONLÓSÁG/ÖSSZEFÜGGÉS
KÜLÖNBSÉG
A mikroökonómiában használt, az optimalizálással/ határelemzéssel kapcsolatban lévő fogalmak. A gazd. szereplők a célfüggvényük maximalizálásához használják a költségekkel/árakkal összevetve. Mind a háztartás, mind a háztartási szektor fogalma a fogyasztás, illetve a tényezőpiacok (munkapiac) elemzésében tölt be jelentős szerepet. A háztart. szektor a háztartások összessége. (…)
A határbevételt a vállalati magatartás, míg a határhaszon fogalmát a fogyasztói magatartás elemzésekor használtuk (…)
Mindkét esetben relatív árakról van szó. A hazai (pl. forint/euró) reálárfolyam egyenlő a nominális árfolyam (huf/eur) szorozva az „árszínvonalak” hányadosával (PEU/P HUN)
A nominális árfolyam két valuta relatív ára, ezzel szemben a reálárfolyam két termékkosár relatív ára.
Mindkét fogalom a munkapiacot jellemző mutatókkal (foglalkoztatás, aktivitási ráta) kapcsolatos a makroökonómiában és a gazdaságstatisztikában. Az aktivitási ráta az aktív és a mk. k. népesség hányadosa. Mindkét fogalommal a mikroökonómiában találkozhatunk a piac elemzésekor. Alkalmasak az adott csoport (a fogyasztók / a termelők) jóléti helyzetének, illetve a jóléti helyzet megváltozásának vizsgálatára, jellemzésére.
Az aktív népességbe csak az a személy tartozik, aki foglalkoztatott (jelenleg dolgozik), vagy aktívan állást keres („munkanélküli”). A munkaképes korúak egy része inaktív (pl. nappali tagozatos hallgató) A termelői többlet a termelők, míg a fogyasztói többlet a fogyasztók jóléti helyzetét jellemzik. A fogyasztók számára (azonos termékmennyiség mellett) a relatíve alacsony, a termelőknek a magas ár kedvező. (…)
A háztartás fogalma főként a mikroökonómiában, míg a háztartási szektor a makroökonómiában szerepel „gazdasági szereplőként”. A háztartási szektor „aggregált” szereplő (…)
…………………../10 pont
Név: Szak:
2. Az alábbi cikk a 2003. év gazdaságpolitikai dilemmáit és intézkedéseit szemlélteti: „Sorra vonja vissza a kormány a korábban bejelentett kiadáscsökkentő intézkedéseit: január helyett még az idén megkapják 53. heti járandóságukat a nyugdíjasok, és számos esetben fennmaradhat a lakáshitelek után járó, korábban megszüntetésre ítélt adókedvezmény is. Pedig a kiadások kurtítására a büdzsé növekvő hiánya miatt nagy szükség lenne – elemzők szerint azonban a kormány érthető okokból bizonytalanul toporog a fájdalmas szigorítások előtt. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a leginkább rászoruló hitelfelvevők számára a törlesztési idő első néhány évében megtartsuk a lakáshitel-kamathoz kapcsolódó adójóváírást" - mondta kedden Csabai Lászlóné, a kormány lakásügyi megbízottja. A bejelentés sokakat megnyugtathatott, főleg azután, hogy László Csaba pénzügyminiszter július közepén még az adójóváírás rendszerének teljes átalakításáról beszélt. Hasonlóan visszakozott a kormány a nyugdíjasok 53. heti járadék-kiegészítéséről is; míg korábban januárra halasztotta a kifizetést, múlt héten úgy döntött, idén decemberig megkaphatják pénzüket a nyugdíjasok. Sőt, Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője az özvegyi nyugdíj novemberi megemelésének ígéretével még meg is fejelte a kifizetésekről szóló jó hírt.” (hvg.hu, 2003. augusztus 6.) a.) Hogyan hat az özvegyi nyugdíj 4000 forinttal történő megemelése egy tipikus
nyugdíjjogosult költségvetési korlátjára, illetve fogyasztására? Mennyivel változik a nyugdíjas téliszalámi (x), illetve egyéb fogyasztási javak (y) iránti kereslete, ha a hasznossági függvénye U = xy ? A kiinduló helyzetet az alábbi grafikonon ábrázoltuk (4 pont): A költségvetési korlát alapján az y-tengelyről leolvasható, hogy a kiinduló jövedelem 36 000. Az x termékből fogyasztható max. mennyiség (ha 36 000 Ft-ot erre költ) 9, ez alapján a téliszalámi ára 36 000/9= 4000. Mivel U Cobb-Douglas típusú, a fogy. a jövedelmét a hatványkitevők arányában költi a termékekre, így a kiinduló C* (4,5; 18 000) A nyugdíjemelés után az új jövedelem 40000, ezt továbbra is ½-½ arányban költi a két termékre, a végsőfogyasztás: x=5; y=20000; ∆x=0,5; ∆y=2000
…………………../10 pont
Név: Szak:
b.) Hogyan hatott volna az árupiaci keresletre, a kamatlábra, a munkanélküliségre
és a költségvetés egyensúlyára a korábban bejelentett megszorító (kiadáscsökkentő) intézkedések végrehajtása, ha azt feltételezzük, hogy a magyar gazdaságra a vizsgált időszakban a zárt gazdaság keynesi modelljének feltételezései érvényesek? Válaszait ábrák segítségével is támassza alá! (4 pont) c.) Amennyiben a kormányzat mégis végrehajtaná ezeket a szigorító intézkedéseket,
a monetáris politika hogyan (milyen intézkedésekkel) segíthetné a kedvezőtlen makroszintű hatások ellensúlyozását? Ezek az intézkedések hogyan hatnának a kamatlábra, illetve az árszínvonalra? Válaszát ábrával is illusztrálja! (2 pont) b.)
IS0
i
C,I,G
C0+I0+G0 i 0 C1+I1+G1
IS1
i1
LM 45° Y1
Y
Y
Y0
Y1 S
T,G,TR,BB
N ,N
Y0
D
ND NS
TR0+G0 T(Y)
BB0
N0
u0
u1
TR1+G1
BB1
N1 Y Y1
c.)
Y1
IS0
i i0
Y0
Y Y0
A modell szerint az expanzív monetáris politika segíthet a beruházási kereslet ösztönzésében, és így az eredeti (Y, ND, u) visszaállításában .
IS1,2
i1
Lehetséges eszközök: Kötelező tartalékráta csökkentése, nyílt piaci műveletek stb.
i2
LM0,1
LM2 Y Y1 Y0 = Y2
MS ⇑ i ⇓ YD ⇑ ND = Nf ⇑ MPL ⇓ (W/P) ⇓ P ⇑
…………………../5 pont
Név: Szak:
3. A következő két feladat közül válasszon ki egyet, és azt oldja meg!!! (5 pont) A.) Új rekordon az aranyár „Közép-európai idő szerint 2011. augusztus 8-án, hétfő éjjel 1750 dollár fölé került egy uncia befektetési színarany bankközi árfolyama, miközben a platinát unciánként 1715 dolláron jegyezték. Három évvel ezelőtt a platina még a duplájába került az aranynak – áll az aranypiac.hu MTI-hez eljuttatott elemzésben, amely szerint az arany drágulása feltartóztathatatlannak látszik. Az elemzés szerint a 2008-ban elmélyült válságban a hirtelen megugrott kereslet átcsapott a nemesfém-finomítók és gyártók feje fölött, akik három műszakban sem voltak képesek a rendeléseket teljesíteni. A befektetőknek akár hetekig is várniuk kellett a megrendelt aranyrudak kézhezvételére. »Ez a helyzet most ismét küszöbön áll, a fizikai arany forgalmazói Európa-szerte már csak egyik napról a másikra élnek« – figyelmeztet az aranypiac.hu. Ugyanakkor egyelőre csak kapacitásproblémákról van szó a gyártási és szállítási folyamatok során, nem az alapanyag van kifogyóban. A világ aranybányái eddig még soha nem látott mennyiségben termelik felszínre a földkéreg aranykészleteit – olvasható az elemzésben. Az arany ára már a megelőző szerdán délelőtt is újabb rekordot ért el, mivel az amerikai adósságplafonról létrejött megállapodásnak nem sikerült elterelnie a befektetők figyelmét sem a gazdasági lassulásra utaló makrogazdasági mutatókról, sem az euróövezet szuverén adósságszolgálati problémájáról. Az arany árát a fenti tényezők mellett felnyomják azok a piaci vélemények is, hogy egyes jegybankok aranykészleteik növelésébe fogtak. A dél-koreai jegybank például júniusjúliusban 25 tonna, a thaiföldi jegybank pedig júniusban 17,7 tonna aranyat vásárolt fel. Az elmúlt hónapokban Görögország, Oroszország és Mexikó is növelte aranytartalékait. Az ausztrál ANZ Research banki kutató intézet szerint az arany árának emelkedése 2012 harmadik negyedévében éri el csúcspontját, a nemesfém árának emelkedését az elkövetkező hat-tizenkét hónapban a szuverén adósságszolgálati válság és a világgazdasági növekedési aggodalmak támogatják majd. »Az arany árának emelkedése 2012 második felében és 2013 elején kezd majd csak ellenállásba ütközni. Az amerikai exit-stratégia a monetáris enyhítési programból, illetve az emelkedő amerikai kamatok elvonják majd a befektetők figyelmét az aranyról« - írja az elemzés.” (Forrás: hvg.hu/aranypiac.hu, 2011. augusztus 8.) a.) Foglalja össze röviden az áremelkedést kiváltó és az árnövekedés dinamikáját
mérséklő okokat, tegyen különbséget a keresleti és kínálati oldalra ható tényezők között! Ábra segítségével is illusztrálja az áremelkedés folyamatát! (3 pont) b.) Hogyan befolyásolhatja az amerikai monetáris enyhítési program lezárása és a kamatlábak újbóli emelkedése az arany árának alakulását az ANZ Research szerint? Miért feltételezhető ilyen irányú kapcsolat e folyamatok között? (2 pont)
…………………../5 pont
Megoldás: a.) Kínálat: Csökkenti: Átmeneti logisztikai problémák (Növelheti: új aranybányák megnyitása)
Név: Szak: Parany
S1
P1
S0
P0
D1 D0 Qarany
Kereslet: Növeli: A gazdaság lassulására utaló makrogazdasági mutatók; az euróövezet szuverén adósságszolgálati válsága, (világgazdasági növekedési aggodalmak), aranykészleteiket növelő központi bankok Fékezheti: Az amerikai monetáris enyhítési program lezárása; emelkedő amerikai kamatlábak
b.) Többféle magyarázat is elképzelhető; pl. A magasabb kamatlábak révén a befektetők kedvezőbb feltételek mellett (magasabb hozam reményében) fektethetik be a pénzüket (pl. állampapírba); így megnő az aranyba való befektetés alternatíva-költsége Az arany magas infláció vagy a hazai valuta árfolyamának gyengülése esetén is megőrizheti az értékét; szigorúbb (restriktív) monetáris politika esetén ez a motiváció gyengülhet stb.
…………………../5 pont
Név: Szak:
B.) Az alábbi ábra a KSH adatai alapján a magyarországi ipari termelés és értékesítés értékének alakulását mutatja 2008 és 2013 első negyedéve között (havi bontásban, folyó áron, milliárd forintban); az ez alatt található táblázat pedig a 2001–2011 közötti éves adatokat tartalmazza (szintén folyó áron, milliárd forintban): 3 000
2 500
2 000 Ipari termelés
1 500
Értékesítés belföldre Értékesítés exportra
1 000
Értékesítés összesen 500
2008.jan. 2008.ápr. 2008.júl. 2008.okt. 2009.jan. 2009.ápr. 2009.júl. 2009.okt. 2010.jan. 2010.ápr. 2010.júl. 2010.okt. 2011.jan. 2011.ápr. 2011.júl. 2011.okt. 2012.jan. 2012.ápr. 2012.júl. 2012.okt. 2013.jan.
0
a.) Elemezze az ábrát, és ennek
Értékesítés Év
Termelés belföldre exportra összesen
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
12 589 12 753 13 888 15 435 16 920 19 798 21 361 22 024 18 886 21 466 23 788
7 132 7 370 7 866 8 507 9 689 11 057 12 077 13 573 11 897 12 177 12 357
6 849 6 919 7 694 8 787 9 738 11 759 13 083 13 304 11 568 13 718 15 258
13 981 14 289 15 559 17 294 19 427 22 816 25 160 26 877 23 466 25 895 27 615
segítségével foglalja össze röviden az ipari termelés és értékesítés alakulását és alapvető tendenciáit a 2008 és 2013 első negyedéve közötti időszakban! Megfigyelhető-e szezonalitás az adatokban? (3 pont) b.) A
táblázat adatai alapján becsülje meg, milyen irányú (pozitív vagy negatív) és körülbelül milyen erősségű (nem szignifikáns, gyenge vagy erős) a korreláció az ipari termelés értéke és az exportértékesítés értéke között! (2 pont)
