Felvételi előkészítő Magyar nyelv megoldás 2008. február 06. Romhányi József: Medve-tanköltemény Felmordult a medve a sok rossz mackóvers hallatán: Ez mind kontár! Sarlatán! Mit gügyögnek, locsognak szerencsétlen bocsoknak! Oly negédes némelyik, hogy már szinte émelyít. Te szent múzsa, irgalmazz, milyen ócska rímhalmaz! Minden sorvég szinte önként adódik. Majd én írok egy igazit, valódit: - Dörmeg-dirmeg a vén medve, mert ma cudar ám a hangulata. Csípi darázs, marja bolha, vidor kedve mitől kerekedne? Mikor ma kasba nézett, nem talált egy nyalás csemegét. Szeder, málna? – Sehol semmi. Mit lehet akkor vacsorázni? Hogy ne haljon szegény éhen, szundikál majd egész gyertyaszentelőig. Kézbe kapta e verset egy lektor, aki tanult némi verstant egykor. És most újra letette a vizsgát, összeírta a rím- hiánylistát: Kedve volna mézet enni télen. A többit eldobta. Bőszült is miatta. Ezt viszont kiadta.
1
Feladatok Olvasd el figyelmesen Romhányi József Medve –tanköltemény című versét! 1. Mi az a költői eszköz, ami a „rím-hiánylistát” eredményezte! Rokon értelmű szavakkal helyettesítette a rímelő szavakat. 2. Add meg a következő versből kiemelt szavak rokon értelmű párját! ócska szundikál cudar locsog némi bőszült
silány, csökkent értékű szendereg, alszik hitvány, alávaló fecseg, sokat beszél valamennyi, kevés dühös
3. Magyarázd meg a következő szavak jelentését! sarlatán: Az, akinek nincs orvosi végzettsége, és mégis gyógyít, vagy van, de rossz orvos. kontár : Nem ért a mesterségéhez, rossz munkát végez. múzsa : A művészetek és tudományok és a költészet istennői a múzsák. kas: A méhcsaládok szálláshelyének a neve. lektor: Az a szakértő, aki a könyvkiadónál elbírálja a kéziratokat. 4. Hogyan értelmezhető a vers címe és mondanivalója véleményed szerint? A cím utal a vers céljára, tanítani akar. A medve a költő, aki élesen megbírál másokat, de nem tud jó verset írni ő sem „éhesen”, azaz ,ha nem fizetik meg a munkáját. Így a lektor kénytelen kijavítani a hibákat, a vers pedig úgy átalakul, hogy a medve sem ismer rá. 5. Határozd meg a következő szavakat hangalak és jelentés viszonya szerint! gügyögnek dörmeg-dirmeg egykor
hangutánzó hangutánzó azonos alakú
bocsok egész
azonos alakú egy jelentésű
6. Mi a következő szavak szófaja? (A szavakat a versből vettük. ) ezt viszont egy igazit majd
mutató névmás módosítószó határozatlan névelő melléknév határozószó
most miatta hogy ócska minden
2
határozószó személyes névmás kötőszó melléknév számnév
7. Keresd meg Romhányi József verséből azokat a szavakat, amelyekben mássalhangzó törvényt ismersz fel! irgalmazz jelölt teljes hasonulás kasba zöngésség szerinti részleges hasonulás akkor jelölt teljes hasonulás haljon jelöletlen teljes hasonulás egykor részleges hasonulás eldobta részleges hasonulás ezt részleges hasonulás kiadta részleges hasonulás _____________________________________________________________________ 8. Találd ki a következő közmondást! Megadjuk a közmondás kulcsszavát és azt a fogalmat, amire a közmondás utal. Pl. arany és fürgeség. Megoldás: Ki korán kel, aranyat lel. Fárad és lustaság:
A rest kétszer fárad.
Pap és okosság:
A jó pap is holtig tanul.
Lúd és összefogás:
Sok lúd disznót győz.
Csalán és szerencsétlenség: Csalánba nem üt a mennykő. Holló és összetartás:
Holló hollónak nem vájja ki a szemét.
Weöres Sándor : Tavaszvárók Megládd, megint futunk a berken át, feledve tél jegét. A zárós kert-ajtón s a berken át, ha felszikkadt a rét. Most hűs estére hűsebb éjszakát borít fehér sötét. De majd megint futunk a berken át, S fonjuk köröskörül az almafát, feledve tél jegét, ha felszikkadt a rét. 9. Weöres Sándor Tavaszvárók költeményében milyen költői alakzatot találunk? ismétlés, gondolatpárhuzam, ellentét, fokozás, felsorolás, túlzás 10. Milyen költői kép a versben a „fehér sötét” szószerkezet? metafora (havas téli éjszaka)
3
11. Milyen rímek találhatók a versben? első négy sor keresztrím, második négy sor páros rím 12. Hogyan mondanánk másként a következő kifejezéseket? megládd feledve köröskörül
meglásd felejtjük körbe
13. Tedd a következő igéket felszólító módba, E/2 személyű alanyi és tárgyas ragozásba! bont ken zöldell mond hord bánt
bonts kenj zöldellj mondj hordj bánts
bontsd kend nem szokás tárgyas ragozásba tenni mondd hordd bántsd
14. Elemezd mondatrészek szerint a vers következő két mondatát! Készíts mondatábrát is! Hi
Hi
Á (A –mi) Hh
Á
De majd megint futunk a berken át.
Hi
(A) Hi
Hh
Hi Jmi Háll Jmi T Á Jmi A Most hűs estére hűsebb éjszakát borít fehér sötét. Á Hi Háll T
A Jmi
Jmi Jm 15. Bontsd elemeire a következő mondatok szavait, és nevezd meg a toldalékot is! Elmennék focizni a barátaimmal. elmennék: men szótő, -né feltételes mód jele, -k E/1.sz. alanyi r. focizni: foci szótő, -z igeképző, -ni főnévi igenév képzője barátaimmal: barát szótő, -a kötőhang, -i birtoktöbbesítő jel, -m birtokos személyjel, -mal határozórag Szüleimmel utazhattam a Mátrába. szüleimmel: u.a. mint barátaimmal utazhattam : utaz szótő (út-szótő, -z igeképző), -hat ható képző, -t múlt idő jele, m E/1 sz. igerag alanyi r. Mátrába: Mátra szótő, -ba határozórag
4
-
A nyelv megújításának atyja a széphalmi remete. megújításának: újít szótő ( új szótő, -ít igeképző), -ás főnévképző, -á E/3 birtokjel, -nak határozó rag atyja: aty- szótő, -ja birtokjel széphalmi: Széphalom szótő, -i melléknévképző 16. Az alábbi mondatokban húsz szó hibás. Írd le őket kijavítva! Apu alapfokú tanfolyamon vett részt. A kapun egyfogatú hintó gurult be. Kéthely rendkívül hosszú falu. Ez a szilva alakú gyümölcs szinte fogyaszthatatlan keserű íze miatt. Új ujjat kötött édesanyám húgom pulóveréhez. Unja az örökös bizalmatlanságot. A tokaji aszút karcsú üvegből kínálja egy férfiú. A hegedű nem billentyűs hangszer. Gyűrűs kezére kesztyűt húzott. A szörnyű háborúban sokan estek áldozatul.
5
