Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén horvát-magyar viszonylatban
- Dolgozat -
Sindler Csaba Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Pécs 2014. május
Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban
1. Bevezetés Az Európai Unió Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja révén 2013 áprilisában indult az a projekt, melynek célja egy egységes, térségfejlesztést elősegítő tervezési eszközrendszer létrehozása a Dráva régióra. A Drava Region Unified Planning Toolkit (DUPLO) nevet viselő projektben a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság (mint projekt partner) feladata a horvát és magyar területeket egyaránt érintő projektterület vízgazdálkodási helyzetének feltárása, a rendelkezésre álló felszíni vízkészletek felmérése, valamint erre alapozva azon vízhasznosítási lehetőségek megkeresése, melyek hozzájárulhatnak a régió fejlődéséhez, fejlesztéséhez.
2. A projektterület Mindezen
vizsgálatok
egy
tanulmány keretében kerültek elvégzésre melynek
és
összegzésre,
projektterülete
Magyarország
délnyugati
a és
Horvátország északkeleti részén húzódó Dráva folyó 167 km hosszú
magyar-horvát
közös
szakaszának mintegy 7000 km2 kiterjedésű vízgyűjtő területe. A projektterület elhelyezkedése
Az így lehatárol projektterület egy kis reliefű lankás dombvidék, melynek tengerszint feletti magassága a terület közepe - a Dráva medre - felé csökkenve tökéletes síkságba, a Dráva síkba megy át. A domborzati és az éghajlati adottságokból (többek között az évi 700-900 mm csapadékmennyiségből) adódóan a terület gazdag vízfolyás-hálózattal
2
Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban
rendelkezik, melyek fő befogadója a Dráva. A vízzel ellátott területek több helyen jelentős természeti értékeket is képviselnek, melyet megmutat az is, hogy a Dráva menti,
számos
holtággal
mellékággal
tarkított
és
területek
természetvédelmi szempontból több szintű,
hazai
és
nemzetközi
(pl.
nemzeti parki, országos jelentőségű és Európai
Unió-s
Natura
2000-es)
védettséget élveznek. A természeti értékek gazdagságának azért is van kiemelt jelentősége, mert számottevő ipari tevékenység hiányában a terület fejlődésének fontos pillérét jelentheti a vízkészletek hatékony felhasználásán alapuló mezőgazdaság (öntözés) mellett a turizmus (alapvetően ökoturizmus) fejlesztése. A projektterület vízhálózata
3. Vízkészletek vizsgálata A terület hatékony vízgazdálkodásához kapcsolódó fejlődési irányok, lehetőségek meghatározásához természetesen a felszíni vízkészletek és különösen a még rendelkezésre álló szabad vízkészletek ismerete és nyomon követése szükséges. Nemcsak az EU Víz Keretirányelvének az európai tagországok számára kötelező érvényű előírásai (felszíni vizek jó állapotának elérése és fenntartása), hanem a terület vízkészlet-gazdálkodása, vízháztartása egyensúlyának fenntartása szempontjából is. És mindez azért is élvez kiemelt jelentőséget, mert többek között az éghajlatváltozás és a nem megfelelően körültekintő vízfelhasználás eredményeképpen Európa egyre jelentősebb
részét
sújtja
a
fokozódó vízhiány. Ez részben a projektterületre is (alapvetően a magyar
oldalra)
jellemző,
hiszen annak ellenére, hogy a
3
Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban
vízkészletek meghatározásának módszertani kérdéseit illetően
Engedélyezett
vízhasználatok a magyar oldalon
jelentős eltérések mutatkoznak a két ország gyakorlatát illetően, a vizsgálatok alapján az mindenképpen megállapítható, hogy a magyar oldali vízfolyások esetében a vízkészletek jelentős, helyenként teljes mennyisége a meglévő vízhasználatok által már lekötésre került. Más a helyzet a horvát oldalon, ahol a vízhasználatok vízigénye jelenleg elmarad a rendelkezésre álló vízkészletektől. Bár a folyamatban levő (öntözési) fejlesztések itt is jelentős
vízkészlet
lekötést
fognak
eredményezni,
de
a
vízkészletek
felhasználhatóságának szigorú módszertani megközelítése eredményeképpen ezek az ökológiai vízigény mennyiségét (mint a mederben hagyandó vízkészletet) nem fogják veszélyeztetni. A vízkészletek mellékvízfolyásokra ily mértékben jellemző vagy tervezett kihasználtsága ugyanakkor magára a Drávára nem jellemző, annak vízkészlete, mint közös vízkészlet a jövőben is rendelkezésre áll és védelme többek között a két fél - a Horvát Vizek és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - évtizedek óta tartó együttműködése eredményeképpen továbbra is biztosított.
4. Vízhasznosítási lehetőségek szerepe a térségfejlesztésben Az előzőekre alapozva évek óta léteznek olyan elképzelések, melyek egyrészt a vízigények és vízkészletek tér- és időbeli különbözőségéből adódó vízhasználati problémák megoldásával foglalkoznak, másrészt a vízhasznosítási lehetőségek térségfejlesztésben betöltött szerepét igyekeznek feltárni és a szabad vízkészletek segítségével egy-egy terület fejlődését elősegíteni.
Ős-Dráva Program Ilyen az Ős-Dráva Program, mely, mint egy több projektből álló, komplex, a természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő területfejlesztési program az Ormánság hajdani vízbőségét igyekszik helyreállítani, a terület természeti értékeinek több helyen a jelenleg vízhiány miatt romló állapotát helyreállítani, ezáltal pedig a terület turisztikai vonzerejét növelni. A kedvező vízellátottság természetesen nemcsak a természeti környezet számára idézhet elő pozitív változásokat, hanem lehetőséget 4
Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban
biztosíthat
a
intenzív
nagyüzemi mezőgazdasági
művelés arányát csökkenteni képes
alternatív
művelési
ágak - úgymint legelők, fásligetes
erdők
legeltetéses
létrehozása, állattartás
folytatása stb. - elterjedésére is. Természetesen a meglévő szántók öntözése maga is komoly gazdasági előrelépést jelenthet a terméshozam csapadékhiányos nyári időszakokban ily módon történő biztosításával. Az Ős-Dráva Program területe, vízkormányzási rendszere és vízellátásra javasolt területei
NAPNAV projekt Az öntözési fejlesztésen alapul a horvátországi NAPNAV projekt is, mely keretében készítették el az ország és a megyék Öntözési és Vízgazdálkodási Terveit. Míg az országos tervben a mezőgazdaság öntözés fejlesztésének általános alapadatait és feltételeit rögzítették, addig a megyei tervek egyrészt a vízforrások, a vízellátó rendszerek technikai körülményeit vizsgálták és tárták fel, másrészt javaslatot adtak az öntözéssel kapcsolatos egyéb fejlesztési igényekre, mint például a felhasználók felkészítése a hatékony vízfelhasználásra és termelési struktúrákra, a működtetés szervezeti és finanszírozási formáira stb.. A tervek szerint Horvátország kb. 1 millió ha művelt területéből 6,5 % vagyis 65000 ha öntözésének megvalósítása reális 2020-ig.
Víztározók létesítésének lehetőségei Akár öntözésről, akár egyéb vízkivétellel járó vízhasználatról legyen szó, alapvető feltétel a megfelelő időben és mennyiségben rendelkezésre álló víz, ami a magyar területeken (leszámítva a Dráva közeli részeket) már komoly problémákat okoz. Ott a további vízhasználatok vízigénynek kielégítése csak vízvisszatartással, víztározással lehetséges, azonban egy-egy új tározó számos más lehetőséget is jelent. A gazdasági hasznot hozó tevékenységek (öntözés, halászat) mellett szabadidő eltöltésére,
5
Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban
pihenésre (horgászat, fürdőzés, vízi sportok) is jelentős turisztikai vonzerővel bírhatnak, ugyanakkor az egyre gyakrabban előforduló heves csapadéktevékenység hatására kialakuló helyi vízkárok mérséklésében is meghatározók lehetnek. Mindemellett a természetbe illően kialakított
vízfelület
jelentős
tájesztétikai értéket is képviselhet és számos
növénynek
biztosíthat
kiváló
és
állatnak
élőhelyet.
A
fentieket felismerve és figyelembe véve
a
Igazgatóság
Dél-dunántúli a
saját
Vízügyi igazgatási
területén feltárta azon helyeket, ahol a topográfiai és a hidrológiai adottságok megfelelőek egy-egy állandó felületű, közcélú igények kielégítésére alkalmas tározó kialakítására. A felmérések több ilyen helyet is azonosítottak, melyek közül a projektterületen (magyar oldalon) 2 db tározó megvalósítása lehetséges, illetve tervezett a jövőben. Lehetséges tározók elhelyezkedése
Nyilvánvaló, hogy ezek a lehetőségek nem mindenhol és minden körülmény mellett adottak, de mindenképpen egy olyan irányvonalat jelölnek, mely a vizekkel, vízkészletekkel való felelős gazdálkodást jelentik nemcsak egy-egy térség gazdasági, hanem egyben környezettudatos fejlődése érdekében is. Mindennek a Dráva, mint közös vízkészlettel rendelkező határfolyó esetében különösen nagy jelentősége van, ami a magyar és a horvát vízgazdálkodási szervek kölcsönös és hatékony együttműködésén alapul a jelenben és a jövőben egyaránt.
6
Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban
………………………… Sindler Csaba
7
