Felszíni vizek ökológiai állapotának jellemzése
Fehér Gizella ADUVIZIG
VÍZ KERETIRÁNYELV Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i, a víz politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelve 2004 – EU-s csatlakozással kötelező
VKI megjelenése a hazai jogszabályokban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérõl
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 10/2010 (VIII.18) VM. rendelet: A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól
1042/2012. (II:23.) Korm. Határozat Magyarország vízgyűjtőgazdálkodási tervéről
Cél: Jó állapotba hozni a vizeket és a jó állapotot megőrizni Alapkérdések: Mit jelent a jó állapot ? El lehet érni 2015-ig a jó állapotot ? Minden vizet jó állapotba lehet hozni ? Végre lehet ezt hajtani ?
ÖKOLÓGIAI HÁTTÉR Emberi hatások Zavartalan környezet Eredeti társulások Környezet Társulások
Módosított környezet Módosított társulások Típusok Referencia indikátorok
Természetes, politróf, “lassú halál” a szukcesszió során, nagy diverzitás, életközösségen belüli kapcsolatok, „stabil”
Erősen befolyásolt, politróf,“gyors halál” a szukcesszió során, vagy “üzemi csatorna”, kis diverzitás, szegényes kapcsolatok az életközösségek között, „instabil”
Az emberi tevékenységek
Jelentős vízkivételek (hely, mennyiség, évszakos ingadozás)
Jelentős beavatkozások a lefolyási viszonyokba (tározás, duzzasztás, átvezetés, földhasználat, belvízvédelem) Jelentős szabályozási, mederrendezési, kotrási munkák
Települési, ipari és mezőgazdasági eredetű pontszerű szennyezőforrások jellemzői Nem-pontszerű (diffúz) szennyezőforrások jellemzői
Erősen módosított - Mesterséges víztestek Vannak olyan fontos igények, amelyek kielégítése indokolhatja a felmentést a jó állapot elérése alól: Pl. ivóvízellátás, árvízvédelem, hajózás, energiatermelés, rekráció …
Ha bizonyítható, hogy ez a fontos igény nem elégíthető ki ökológiai szempontból kedvezőbb megoldással, ésszerű költségek mellett, akkor a víztestet az erősen módosított kategóriába kell sorolni Nem minden hidromorfológiai szempontból jelentősen befolyásolt, és ezért nem jó állapotú víztest erősen módosított A szennyezés nem lehet elfogadható indok
Max. ökológiai potenciál és jó ökológiai potenciál
A VKI BEVEZETÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI
• • • • • • • • • •
Tipológia Víztestek kijelölése és besorolása Referencia jellemzők, állapot, helyek Monitorozás Eredmények értékelése, minősítés Víztestek jellemzése, kockázatok elemzése Környezeti célkitűzések Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek Jelentések az EU-nak Lényeg: ciklikus folyamat biológiai validációval
Tipológia Alapja a víztest lehatárolásának Típusok szerint történik a minősítő rendszer kidolgozása Típusokat nem a vízek jelenlegi állapota alapján kell meghatározni, hanem a referencia állapotuk szerint („eredeti állapot” – antropogén hatások előtti állapot)
Paszportok A víztest-típusok specifikus jellemzőinek leírása, összegyűjtése, a jellemző paraméterek megállapítása Hidromorfológiai, biológiai (ökológiai), fizikai-kémiai jellemzők meghatározása
Vizek felosztása a VKI szerint !!!!! Szárazföldi vizek Felszíni vízek
Felszín alatti vízek
Állóvizek
Vízfolyások
Természetes tavak
Természetes vízfolyások
Természetes, de emberi tevékenység által erősen módosított felszíni víztest
Mesterséges tó (oldaltározó)
Mesterséges vf. (csatorna)
Átmeneti vizek Tengerparti vizek
nincs előírva, de lehet csoportosítani:
• karszt, • hasadékos, • porózus (talajvíz,rétegvíz) • partiszűrésű víz csak a telített zóna, tehát a talajnedvesség nem felszín alatti víz
Típusok száma, és a tipológia fő kritériumai
Típusok száma folyók/tavak
25/11-17-26?
Folyótipológia
B
Folyó kritériumok
Tengerszint feletti magasság Hidro-geokémia Mederanyag szemeloszlása, Esés, Vízgyűjtő nagysága
Igazolás módja
Az összes biológiai minőségi elem csoportosítása Általában top-down igazolás, kivéve makrogerinctelenek.
Tótipológia
B
Tavak kritériumai
Hidro-geokémiai jellemzők, Mélység, Vízfelület nagysága, Állandó és időszakos jelleg
Igazolás módja
Hivatalos top-down tipológia. Clusterezés az ECOSURV-ben. A tipológia megvitatás alatt.
A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (1) Típus száma
„Felszíni víz-tájak”
Hazai elnevezés
•Al-ökorégió
Hidrogeokémiai jelleg
Hegyvidék
szilikátos
durva
kicsi
patak
meszes
durva
kicsi
patak
közepes
kis folyó
kicsi
patak
5
közepes
kis folyó
6
nagy
közepes folyó
7
nagyon nagy
nagy folyó
kicsi
csermely
közepes
kis folyó
nagy
közepes folyó
1
2
Mederanyag
A vízgyűjtő mérete
3 4
8 9 10
Dombvidék
meszes
durva
közepesfinom
A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (2) Típus száma 11 12 13
„Felszíni víz-tájak” HidrogeoAl-ökorégió Mederkémiai jelleg anyag Síkvidék meszes durva
14 15 16 17
18 19 20 21 22
szerves
A vízgyűjtő mérete kicsi közepes nagy
Hazai elnevezés
kis folyó közepes folyó nagyon nagy nagy folyó közepes- kicsi csermely finom kicsi és kis ér esésű közepes és kis esésű közepes kis folyó nagy közepes folyó nagyon nagy nagy folyó kicsi közepes
Az ADUVIZIG területén Típus száma 11 12 13
„Felszíni víz-tájak” HidrogeoAl-ökorégió kémiai jelleg Síkvidék meszes
14 15 16
Mederanyag durva
A vízgyűjtő mérete kicsi közepes nagy
Hazai elnevezés
kis folyó közepes folyó nagy folyó csermely ér
18 19
nagyon nagy kicsi kicsi és kis esésű közepes és kis esésű közepes nagy
20 21 22
nagyon nagy kicsi közepes
nagy folyó
közepesfinom
17
23 24 25 26
szerves Duna Gönyű-Szob között Duna Szobtól Bajáig Duna Bajától délre MESTERSÉGES VÍZFOLYÁSOK
-
kis folyó közepes folyó
Természetes állóvizek (természetes tavak, mentett oldali holtágak) tipizálási szempontjai 2007. november 22. kategória
értéktart.
73 db
<1 km² 1-10 km² 10-100 km² >100 km² <1 m 1-3 m
38 31 3 1 29 38
3-7 m
6
>7 m
0
<200 mBf -
73 0 2
-
0 15 56 56 17
szempont kis területű Felület
közepes területű nagy területű sekély (nem rétegződő)
Átlagmélység
közepes mélységű (rétegződő átmeneti)
mély (rétegződő) Tszf. magasság
Hidrogeokémi ai jelleg
Vízborítottság
síkvidéki szilikátos szerves /tőzeges szerves-szikes szikes meszes időszakos[1] állandó [2]
Durva mederanyagú Köz/finom mderenyagú Durva mederanyagú Köz/finom mderenyagú
A felszíni vizek típusai - állóvizek Típus 1
Szerves – kis területű – sekély – benőtt vízfelületű (nyílt vízfelület <33%) időszakos
2
Szerves – kis területű – sekély – benőtt vízfelületű (nyílt vízfelület <33%)
3
Szerves – kis területű – sekély – nyílt vízfelületű (nyílt vízfelület >33%)
4
Szikes – kis területű – sekély – benőtt vízfelületű (nyílt vízfelület <33%) időszakos
5
Szikes – kis területű – sekély – nyílt vízfelületű (nyílt vízfelület >33%) időszakos
6
Szikes – kis területű – sekély – benőtt vízfelületű (nyílt vízfelület <33%)
7
Szikes – kis területű – sekély – nyílt vízfelületű (nyílt vízfelület >33%)
8
Szikes – közepes területű – sekély – benőtt vízfelületű (nyílt vízfelület <33%)
9
Szikes – közepes területű – sekély – nyílt vízfelületű (nyílt vízfelület >33%)
10
Meszes – kis területű – sekély – benőtt vízfelületű (nyílt vízfelület <33%) időszakos
11
Meszes – kis területű – sekély – nyílt vízfelületű (nyílt vízfelület >33%) időszakos
12
Meszes – kis területű – sekély – benőtt vízfelületű (nyílt vízfelület <33%)
13
Meszes – kis területű – sekély – nyílt vízfelületű (nyílt vízfelület >33%)
14
Meszes – kis területű – közepes mélységű – nyílt vízfelületű (nyílt vízfelület >33%)
15
Meszes – közepes területű – sekély – nyílt vízfelületű (nyílt vízfelület >33%)
16
Meszes – nagy területű – közepes mélységű – nyílt vízfelületű (nyílt vízfelület >33%)
Példa
Kolon-tó Bába-szék Kelemen-szék Szelídi-tó
Szarvas-tó Riha-tó
A tervezés folyamata - szakmai logikája
Tipológia
Víztestek lehatárolása Paszportok
Monitoring (feltáró)
Víztestek jellemzése
A víztestek jellemzése
Általános leírás a víztestről (kialakulása, funkciója, érintett területek. A rendelkezésre álló természetföldrajzi, hidrológiai, adatok összefoglalása
Jellemzés
Vizsgálati monitoring
Átmeneti monitoring Feltáró monitoring
Referencia víztestek Interkalib. pontok
???
6 évente ? évente
Feltáró monitoring
Operatív monitoring (évente részben változó helyek…)
2005-2006
2007-től
Vízminőségi monitoringpontok (2005-2008)
A tervezés folyamata - szakmai logikája
Tipológia
Víztestek lehatárolása Paszportok
Emberi hatások - Szennyezőforrások
-Szennyvíztelepek -Ipari szennyezők -Állattartó telepek -Hulladéklerakók -Belterületi diffúz szennyezések -Mezőgazdasági diffúz szennyezés
Emberi hatások
Monitoring (feltáró)
Víztestek jellemzése Minősítés, állapotértékelés
Pontszerű szennyezőforrások a területen
A tervezés folyamata - szakmai logikája
Tipológia
Víztestek lehatárolása Paszportok
Célállapot meghatározás
Emberi hatások
Monitoring (feltáró)
Víztestek jellemzése Minősítés, állapotértékelés
Célállapot: Természetes víztesteknél: a jó/közepes határt meghaladó ökológiai állapot megvalósítása Mesterséges és természetes, erősen módosított víztesteknél: a
szükséges funkció mellett elérhető „legjobb potenciál” elérése! (Szennyezés szemponjából nincs felmentés!!!)
A tervezés folyamata - szakmai logikája
Tipológia
Víztestek lehatárolása Paszportok
Célállapot meghatározás Lehetséges intézkedések
Emberi hatások
Monitoring (feltáró)
Víztestek jellemzése Minősítés, állapotértékelés
A tervezés folyamata - szakmai logikája
Tipológia
Víztestek lehatárolása Paszportok
Monitoring (feltáró)
Víztestek jellemzése
Célállapot meghatározás
Emberi hatások
Minősítés, állapotértékelés
Lehetséges intézkedések
Gazdasági, számítások, értékelés
Társadalmi konzultáció
Intézkedések végrehajtása
Terv véglegesítése
Monitoring (operatív, vizsgálati)
Tervezési szintek 4 nagy tervezési egység a nemzetközi egyeztetésekhez és a EU jelentéshez:
12 8 1
11 14 13
9
2
16 6 3 1026 vízfolyás víztest 224 tó víztest
108 felszín alatti víztest
18 (17) tervezési alegység a kidolgozáshoz
10
4 5 7
17 15 18
A TERVEK TARTALMA VKKI-KÖVIZIG Területi
Vízgyűjtők, víztestek leírása tervezői csoport
Központi tervezői csoport
Terhelések, igénybevételek Védett területek kijelölése és állapotértékelése Monitoring bemutatása Víztestek állapotértékelése Környezeti célkitűzések Ált. gazdasági elemzések Intézkedések Társdalom bevonása
Jelentős projektek Simonffy után
Intézkedések időrendje
Miért kellett új minősítő rendszer? •A régi és a VKI-s minősítő rendszer közti különbségek:
Régi
Új
• Minősítés
• ökoszisztémák állapota –
•
•
antropocentrikus (ivó, ipari, fürdő, felszíni, stb.) Jó állapot (II. oszt.) el nem érését nem követi intézkedés
emberi tevékenység egymásrahatását tükrözi Jó/közepes állapot határvonala az intézkedési tervek alapja
Miért kellett új minősítő rendszer? •A régi és a VKI-s minősítő rendszer közti különbségek:
• Ökológiai jellemzők háttérbe szorulnak
• Vízi életközösségek
egészét nézi, nem egy kiragadott csoportot
Vadkerti-tó
Miért kellett új minősítő rendszer? •A régi és a VKI-s minősítő rendszer közti különbségek:
• Határértékek
nem típusspecifikusak
• Típusspecifikus határértékek
• VKI szerinti minősítés a biológiai elemeket részesíti előnyben, a többi minőségi elem támogató szerepet tölt be az állapot/potenciál meghatározásában. • (régi monitoring: kémiai jellemzők mérésére helyezte a hangsúlyt, biológiai elemek többségét nem mérték, hiányosak a hidromorfológiai elemekről is az információk.
VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE
BIOLÓGIAI JELLEMZŐK
HIDROMORFOLÓGIAI JELLEMZŐK
FIZIKAIKÉMIAI JELLEMZŐK
VÍZFOLYÁSOK Fitoplankton, fitobentosz Makrofitonok Makrogerinctelenek Halak Vízhozam jellemzők Kapcsolat a vízadókkal Mélység, szélesség Mederjellemzők Vízparti zóna Hőmérsékleti viszonyok Oxigén háztartás Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten veszélyes anyagok
ÁLLÓVIZEK Fitoplankton, fitobentosz Makrofitonok Makrogerinctelenek Halak Vízállás jellemzők Kapcsolat a vízadókkal Tartózkodási idő Mélység Tómeder jellemzők Vízparti zóna
Átlátszóság Hőmérsékleti viszonyok Oxigén háztartás Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten veszélyes anyagok
VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK MINŐSÍTÉSE besorolás
monitoring biológiai elemek,
5 osztály
biológiai állapot
hidrológiai és hidro-morfológiai elemek
hidrológiai morfológiai állapot
fizikai és általános kémiai elemek
fizikai-kémiai állapot
a biológiai áll.-ra ható egyéb kémiai elemek
a biológiát érintő kémiai állapot
egyéb kémiai paraméterek
2 osztály
FELSZÍNI VÍZTEREK
ökológiai állapot
A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA kémiai állapot
A minősítés az EU VKI szerint: Típus-specifikus Referenciális feltételeken alapszik
Öt minőségi osztályt tartalmaz A különböző terhelések hatásait tükrözi A megszabott biológiai minőségi elemek vizsgálata: fajösszetétel és abundancia
Az ökológiai minőségen alapuló ökológiai állapot osztályozás arányskálán EQR alapú minősítő rendszer EQR: 0-1 közé eső viszonyszám, adott minőségi elem jellemző értékének eltérését adja meg a referencia értéktől (referenciaérték=1).
Az EQR alapú (Environmental Quality Ratio = Környezetminőségi Arány) EQR hez
Megfigyelt biológiai érték EQR = biological value Referencia biológiai érték
közel
1-
KIVÁLÓ ÁLLAPOT VAGY REFERENCIA ÁLLAPOT
A zavartalan vagy csak nagyon kevéssé zavart állapot
Jó állapot
Csekély eltérés a RÁ-tól
Közepes állapot
Közepes eltérés az RÁ-tól
Szegényes állapot
Rossz állapot
EQR közel 0-hoz
REFERENCIAJELLEMZŐK Növényi plankton
Bevonatlakó kovaalgák Magasabbrendű növényzet
Makroszkópikus gerinctelenek Halak
FITOPLANKTON Fitoplankton mennyiségi jellemzése biomassza a-klorofill
Fitoplankton minőségi jellemzése fajkészlet relatív gyakoriság indikátor fajok (jelenlét, hiány) funkciós csoportok, társulási index
FITOPLANKTON állapotának becslése a fitoplankton asszociációk alapján történik, amelyek fajszintű, vagy néha csak genusz szintű információt jelentenek, de mellette jelzik azokat a környezeti háttérmintázatokat, amelyek egy-egy asszociáció kialakulásához vezetnek. A VKI szerinti minősítésben az klorofill mellett figyelembe veszik az algabiomassza értékeit, annak megoszlását az egyes algacsoportok között (alga funkcióscsoportonkénti biomassza részesedés).
A folyóvízi fitoplankton funkcionális csoportjainak (kodonjainak) legfontosabb alkotói és a hozzájuk rendelt súlyfaktorok (példa) Környezeti tényezők Rizikó (fordítot t skálán) (Tavi plankton megjelen ése)
Össz. pont
Súly faktor (F)
Jellemző szervezetek
Habitat
Tápanyagtartalom
Turbulens jelleg
A plankton kialakulásához szükséges idő
W0
Chlamydomonas, Spermatozopsis, Pyrobotrys, Chlorella, Polytoma, Oscillatoria chlorina, Beggiatoa alba,
Kis, szervesanyagban rendkívül gazdag tavak (utótisztító tavak)
0
2
1
0
3
0
W1
Euglena, Phacus, Lepocinclis spp., Gonium pectorale, G. sociale (Pandorina morum)
Kis, szervesanyag gazdag tavak
1
2
2
1
6
1
W2
Trachelomonas, Strombomonas, Dysmorphococcus spp. kisméretű dinoflagellaták Peridinium, Glenodinium, Gymnodinium spp. egyéb metafiton
Sekély, mezotróf tavak
2
4
3
4
13
3
WS
Synura
Sekély, mezotróf tavak, neutrális pH
3
3
3
4
13
3
Q
Gonyostomum
Kis, huminanyaggal terhelt tavak
2
2
1
1
6
1
Kodon
A vízmintában található funkcionális csoportok relatív gyakoriságát az indikátorértékkel súlyozza
• súlyfaktor (F) értéke jelzi,
hogy az adott funkcionális csoport elemeinek jelenléte a folyóvizek fitoplanktonjában mennyire tekinthető természetesnek. A magasabb érték jelzi a természetes állapotot, az alacsonyabb a zavart állapotot.
Összpontszám
Súlyfaktor
0-3
0
4-6
1
7-10
2
11-14
3
15-17
4
18-20
5
Kígyós főgyűjtő
Osztályhatárok és referencia értékek - fitoplankton
kiváló
jó
közepes
gyenge
rossz
1. Típuscsoport 1/2/3/4/5/8/9/11/13/17
2,7
5,6
10,5
15,5
>15,5
2. Típuscsoport 12/15/16/18/19/21/22
4,2
8,7
18,5
28,0
>28,0
3. Típuscsoport 6/7/10/14/20
5,9
10,0
18,3
27,6
>27,6
4. Típuscsoport 23/24
15,0
30,0
45,0
60,0
>60,0
5. Típuscsoport 25
20
40,0
60,0
80,0
>80,0
6. Típuscsoport 26
6,2
14,6
30,0
47,8
>47,8
ÉLŐBEVONAT (fitobentosz) • Bevonatalkotó kovaalgák alapján történő
•
•
minősítés Faji indikáció jól használható (szerves szennyezés, eutrofizáció, sótartalom, savasodás) - kémiai paraméterekkel szembeni érzékenység OMNIDIA szoftver indexeit használják Európában, nálunk is használható (folyók:IPS, tavak IBD?
Osztályhatárok és referencia értékek – növényi bevonat
metrika típus
leírás
index H/G
index G/M
index M/P
Index P/B
15
SvMKki
14
10
7
3
16
SvMKkike
14
10
7
3
17
SvMKkoke
14
10
7
3
18
SvMKko
14
10
7
3
19
SvMKna
14
10
7
3
24
Duna Szob és Baja között
17
13
9
6
25
Duna Baja alatt
16
12
8
5
26
mesterséges
14
10
7
3
IPSITI IPSITI IPSITI) IPSITI IPSITI IPS
IPS IPSITI
Makrofiton (Magasabbrendű növényzet)
Makroalgák
Gyökerező hínár
Gyökerező hínár
Lebegő hínár
Mocsári és vízparti növények
Referencia jellemzők:
• Fajlista • Társulás összetétel • Terület összborítása • Zonáció éppsége
Makrofita-hidromorfológia állapotbecslés • Gyors módszer • Kapcsolat a meder intézkedésekkel alakítható formája és a kialakuló növényzónák között
• Állapota hosszútávú hatásokat tükröz • Megfelelő növényzet kialakítása, fenntartása intézkedések célja
•Kapcsolat a meder makronövényzete és a vízmminőség között
•Jó állapota előfeltétele a többi élőlénycsoport jó állapotának
• Víztest egészének állapotértékelése lehetséges – •
pontosabb tervezés Javaslatok az állapotjavító intézkedésekre
Vizi makroszkópikus gerinctelenek • Hosszútávú vízminőséget • •
•
jeleznek Indikátor szervezetek Víz és szilárd fázis határán élnek (mederfenék, kövek, hínárnövények) Különböző rendszertani csoportokhoz tartoznak
Makroszkópikus gerinctelenek
Makroszkópikus gerinctelenek
Makroszkópikus gerinctelenek
• Kiindulási alap: fajlista,
egyedsűrűségi érték • Mintavételre: AQEM-STAR projekt javaslatai (multihabitat mintavétel: élőhelytípusok részarányának megfelelően elosztott almintaszám
A multi-habitat mintavétel elve
Lithal (55% = 11 ismétlés )
CPOM (15% = 3 ismétlés )
Akal (< 5% = 0 ismétlés ) Psammal (25% = 5 ismétlés)
Xylal (5% = 1 ismétlés ) Mintavételi egység
2. Karakterfaj-elemzés Fajonként meghatározzák az előforduló faj karakterértékét, mennyiségét, jelentőségét kifejező mutatókat – ezeket összegzik.
• Karekterérték meghatározás: • - típus specifikus karakter fajok legnagyobb indikáció • - több típusban is előfordulók (típus-
csoportra jellemzők) • - generalista (több típus-csoportban is előfordulók) - legkisebb indikáció Indikáció: jelenlét/hiány, tömegesség/ritkaság,
Jó indikátor: faj-rangú, szűk toleranciaspektrum, értékes, ritka
HALFAUNA
• FAME rendszer átvétele lenne indokolt
(fajösszetétel, abundancia, koreloszlás, több mint 25 mutató) = kérdéses a hazai viszonyok mellett • Hazai helyzet: kevés adat, kis kapacitás, nagy bürokrácia
Kémiai határértékek - kiváló-jó / jó – közepes osztályhatárok, éves átlagértékre
Síkvidéki kisvízfolyások (11,12,15,18 típusok)
Síkvidéki közepes és nagy folyók (13,14,19,20 típusok)
Síkvidéki, pangó vizű vízfolyások (16, 17 típusok)
Duna hazai szakasza (23, 24, 25 típusok)
7-8.5 / 6.5-7, 8.5-9
7-8.5 / 6.5-7, 8.5-9
7-8.5 / 6.5-7, 8.5-9
6.5-8.5
700/1000
600/900
800/1200
500/700
Klorid (mg/l)
40 / 60
40 / 60
40 / 60
25 / 40
Oxigén telítettség (%)
60 - 120
70 – 110
50 - 130
80 - 110
Oldott oxigén (mg/l)
7/6
8/7
6/5
8/7
BOI5 (mg/l)
3/4
3/4
3/4
2/3
KOIcr (mg/l)
20 / 30
15 / 25
30 /40
10 / 15
NH4-N (mg/l)
0.2 / 0.4
0.2 / 0.4
0.2 / 0.4
0.1 / 0.2
NO2-N (mg/l)
0.03 / 0.06
0.03 / 0.06
0.03 / 0.06
0.01 / 0.03
NO3-N (mg/l)
1/2
1/2
0.5 / 1
1/2
Összes N (mg/l)
1.5 / 3
1.5 / 3
1.5 / 3
1.5 /3
PO4-P (mg/m3)
150 / 250
80 / 120
150 / 200
50 / 80
Összes P (mg/m3)
250 / 500
150 / 250
200 / 400
100 / 150
Komponens
pH Vezető-képesség (μS/cm)
Köszönöm a figyelmet!
