FELSÖTELEKES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2. Tel/Fax: /46/ 356-345,Mobil:06/530-6676 E-mail: [email protected] Web: http://www.provinciaterv.extra.hu

FELSÖTELEKES KÖZSÉG

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 2

KÜLZETLAP

Településtervező:

Soltész Jánosné TT-1-05-0114-SZKI/2001 TR-1-05-0114/2002 K/1-05-0114/08

Építész munkatárs:

Csintalan Ildikó É-05-0015/ 08

Közműtervező munkatársak:

Sallai Attila K-1-d-1 Erdélyi András

Digitális feldolgozás:

Holló György

Miskolc, 2009. február hó.

Soltész Jánosné ügyvezető


TARTALOMJEGYZÉK

I. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Határozati javaslat a Településszerkezeti terv módosításához Településszerkezeti terv a belterületre TSZ-1 M=1:4000 Településszerkezeti terv a külterületre TSZ-2 M=1:12000 II. AZ ORSZÁGOS IGAZOLÁSA

TERÜLETRENDEZÉSI

TERV

MEGFELELŐSÉGÉNEK

III. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Helyi építési szabályzat Szabályozási terv a belterületre Szabályozási terv a külterületre

SZ-1 SZ-2

IV.ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK V.BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS VI.KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT VII.ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIII. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

M=1:2000 M=1:10000


JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ I.

FELSÖTELEKES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE


HATÁROZATI JAVASLAT:

Tárgy: FELSŐELEKES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE készített településszerkezeti terv elfogadásához. Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét a Településszerkezeti Leírás szerint állapítja meg. 2.) A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Leírásban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

Felelős:………………………………………..polgármester

…………………………………………jegyző

Határidő: folyamatos

Előterjesztés: FELSŐTELEKES KÖZSÉG Településszerkezeti Tervéhez.


I. FEJEZET 1.) A Településszerkezeti Terv hatálya a település teljes közigazgatási területére kiterjed. A tervezési területen a terület-felhasználást korlátozó tényező a kedvezőtlen terepadottság, helyenként felszínmozgásos terület A belterület jelenleg közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. 2.) Az 1.) pontban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok stb.) megfelelően és jelen Településrendezési Leírás és Településszerkezeti Terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat együttes alkalmazásával szabad. 3.) A terület-felhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg. Igazgatási és belterületi határ 1.) A település közigazgatási határa nem változik 2.) A belterületi határ/beépítésre szánt terület határa szintén nem változik. 3.) A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és terület-felhasználási egységek funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak a megváltozott területhasználat szerint: a.) beépítésre szánt területekre, azon belül építési övezetekre b.) beépítésre nem szánt területekre, azon belül önálló funkcionális övezetekre tagozódnak 4.) Az egyes területek terület-felhasználási módját a Településszerkezeti Terv, az építési övezeti besorolást a Településszerkezeti Tervvel összhangban lévő Szabályozási Terv határozza meg. A Településszerkezeti Terv elemei: -

a közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája a terület-felhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai szintterület sűrűség

A Településszerkezeti Terv módosítása: -

A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet és a hozzá tartozó Településrendezési Leírást módosítani kell. Amennyiben a változás övezeti szabályozást is érint, úgy a

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 7 Szabályozási Tervet és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzatot is módosítani kell. -

A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás az érintett területfelhasználási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, és az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesét is vegye figyelembe.

-

Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket és főforgalmi, forgalmi és gyűjtőutakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni.

II. FEJEZET A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK VÉDELMI ELŐÍRÁSAI A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek: - levegőtisztaság védelem 4/2002.10.7 KvVM rendelet szerint - vízminőség védelem Felszíni szennyeződésre érzékeny terület - föld védelem A termőföldön történő beruházás esetén a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni A felszínmozgásos területeken építkezni mérnökgeológiai szakvélemény alapján lehet. - hulladékgazdálkodás A települési hulladékgyűjtő rendszerbe be kell kapcsolódni. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról gondoskodni kell. - zaj és rezgés elleni védelem falusias, vegyes terület, különleges terület és gazdasági terület határértékei sorolható -természetvédelem vonatkozásában az alábbiakkal érintett Országosan védett Természetvédelmi Terület Ökológiai hálózat Érzékeny Természeti Területek találhatók a település területén, továbbá a NATURA 2000. területeivel - állattartással kapcsolatos előírások az állattartási szabályrendelet érvényes

közigazgatási

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 8 III. FEJEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HÁLÓZATI ELEMEI Főforgalmi út Nincs Települési fő út 2607 számú Ragály-Mucsony összekötő út. Bekötő és összekötő utak Nincs Távlati út összekötési lehetőség Jelenleg nincs és az érvényes megyei területrendezési terv sem tartalmaz Kerékpárút A Rudapitecus lelőhelyhez vezető turistaút egyben kerékpát út is.

IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA (TERÜLETI ELEMEK) Beépítésre szánt területek 1.) Lakóterületek Lk kisvárosi lakóterület Szintterület sűrűség: 1,0 Lf falusias lakóterület Szintterület sűrűség: 0,4 2.) Különleges beépítésre szánt területek K Szintterület sűrűség: 0,2. 3.) Különleges beépítésre nem szánt területek K Szintterület sűrűség: 0,02-0,2 4.) Közlekedési és közműelhelyezési területek 5.) Zöld területek 6.) Erdő területek

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 9 7.) Mezőgazdasági területek Má-I általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű területek – intenzív használattal) Má-Iö általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű területek – intenzív használattal) az ökológiai hálózat övezetén belül Má-E általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal) Má-Eö általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal)az ökológiai hálózat övezetén belül Mk kertes mezőgazdasági terület 8.) Védelmi célú területek a tervezett védő erdősávok 9.)Közlekedési területek KÖu 10.)Egyéb területek V Telekes -patak, tavak stb, 11.) Természetközeli területek Templomka domb-helyi jelentőségű természetvédelmi terület egyben

V. FEJEZET A FEJLESZTÉSI CÉLOK VÉGREHAJTÁSÁNAK IRÁNYAI A RENDEZÉSI TERV KERETEIN BELÜL A képviselő testület a fejlesztésre szolgáló rendezést úgy kívánja végrehajtani, hogy először a belterületi tartalékok a foghíjas területek kerülnek beépítésre, majd ezt követően kerülhet sor új utcák nyitására és telek átrendezésre. A lakóterületet a lebontott kolóniák területének rekonstrukciójával kívánja fejleszteni. A legfontosabb fejlesztési elem a gazdasági területek kijelölése, hogy a magas munkanélküliséget ezáltal kezelni lehessen. A terven belterületbe vonásra jelölt területeket fokozatosan, az adott területre vonatkozó egyedi határozattal (az egyéb jogszabályok által előírt feltételek egyidejű teljesülése esetén) lehet belterületbe vonni.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 10 Bármely belterületbe vonási határozat csak akkor hozható meg, ha az érintett területek belterületbe vonásának és fejlesztésének anyagi terheit a mindenkori területtulajdonosok az Önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban vállalták (pl. továbbterveztetés, közművesítés, közintézmény-bővítés stb. költségei). A szabályozási, telekalakítási terveket csak településrendező közreműködésével lehet elkészíteni. Azoknak a területeknek, építési telkeknek, amelyeken olyan tevékenység folyik, amely a szakhatóságok egyedi vagy általános környezeti előírásait meghaladja, védőövezettel kell rendelkezniük. Amennyiben e terv jóváhagyása után kerül sor a tevékenység megkezdésére, akkor az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és ennek függvényében további intézkedéseket tenni. (pl.: védőövezet létesítése, tevékenység megtiltása, stb.) A jelenleg már védőövezettel rendelkező telkek esetében rendszeresen felül kell vizsgálni a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, hogy nem szükséges-e a módosítás (védőövezet csökkentés vagy növelés). A jelenleg védőövezettel nem rendelkező, de már termelési tevékenységet folytató azon telkeknél, amelyekkel kapcsolatban a területen folytatott tevékenységből (vagy egyéb módon) arra lehet következtetni, hogy a környezetre a megengedett határértéknél nagyobb értékekkel hatnak, az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, illetve ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó rendelkezést. A település fejlődésével párhuzamosan a közintézmények kihasználtságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről (telekvásárlás, építés). Szorgalmazni kell, hogy a helyi közút céljára történő lejegyzéskor a közút kialakításában érdekeltek a kártalanítási igényükről lemondjanak. Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. A településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 11 A terv megvalósítását elősegítő tárgyi és személyi feltételek A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. A pályázatokon való részvételhez településfejlesztési programokat kell kidolgozni. A Polgármesteri Hivatalnak a településrendezési tervek érvényesítése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról.


AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV MEGFELELŐSÉGÉNEK IGAZOLÁSA

II.

FELSÖTELEKES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ


AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV VONATKOZÁSAI Az Országos Területrendezési Terv célja az ország távlati térszerkezetének meghatározása, a területek használatának és a természeti erőforrások megőrzésének átfogó szabályozása, valamint a fejlesztések műszaki és ökológiai keretfeltételeinek biztosítása. A Terv a következő részanyagokat tartalmazza: - Térségi szerkezeti terv - Országos Területrendezési Szabályzat Az OTrT meghatározása szerint a közepesen érzékeny tájérzékenységi kategóriába tartozik. A tervből nem szűrhető le olyan javaslat, amely döntő változtatást eredményezne a jelenlegi területhasználattal szemben. Inkább erősíteni látszik az adottságoknak megfelelő differenciált terület használatot, Az OTrT térségi terület-felhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok A térségi terület-felhasználási térséget legalább 75 %-ban belterjes, vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. A megyei területrendezési tervnek az országos előírást 85 %-ban kell teljesítenie, így a helyi sajátosságok figyelembevétele ezen az intervallumon belül lehetséges, ezáltal a 0,64-es szorzó alkalmazandó. Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés

egyéb egyéb földrészletek önálló önálló száma épületek lakások száma száma

belterület

455

4

külterület

136

zártkert ÖSSZESEN

átlagos összes legkisebb legnagyobb földrészlet terület földrészlet földrészlet terület (m2) terület (m2) terület (m2) (m2)

21

893974

40

34555

1965

0

0 7527535

318

1192895

55350

16

0

0

659

2487

1989

607

4

31827

21 8453336

Földrészlet statisztika művelési áganként művelési földrészletek ág száma

alrészletek száma

összes legkisebb alrészlet alrészlet terület (m2) terület (m2)

legnagyobb alrészlet terület (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

erdő

16

17

1836473

1724

755004

108028

gyep (legelő)

9

10

157316

2390

49648

15732

gyep (rét)

31

35

1229225

614

270959

35121

kert

5

6

5705

474

1395

951

kivett

491

491

2347481

40

1192895

4781

szántó

64

107

2854751

419

406671

26680

szőlő

9

11

22385

659

5972

2035

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 14 A település teljes közigazgatási területe 845,3336 ha A belterület 89,3974 ha A külterület 752,7535 ha A szántó, a rét, legelő területe összesen 285,4751 ha Erdő 183,6473 ha Népsűrűségi mutató számítása Népességszám: 799 fő Belterület: 89,3974 ha Népsűrűség 8,93 fő/ha - tehát hagyományosan vidékies térségnek számít FELSÖTELEKES község Az ország térszerkezeti terve szerint erdőgazdasági térség Az erdőterület szükséges nagyságrendje 481,76 ha, ami úgy biztosítható, hogy a hiányzó területen, azaz 298 ha-nyi területen a gyenge minőségű szántó területen gazdasági erdő telepítése irányozható elő. FELSŐTELEKES község az OTrT szerinti övezeti besorolása Az Országos ökológiai hálózat övezetével érintett Az ökológiai hálózaton belül ökológiai magterülettel és ökológiai folyosóval érintett melyre a tv. alábbi paragrafusai vonatkoznak: „13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.” „Magterület övezete” 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 15 magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.” „Ökológiai folyosó övezete” 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.” Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével nem érintett. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével érintett. 16. § Az OTrT. a következő 13/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 16 (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.” Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetével érintett. A tv a 14. § Az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni.” Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetével érintett. „Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete a tv szerint 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.” Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetével nem érintett. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetével érintett, melyre 15. § előírásai vonatkoznak. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetével nem érintett. Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetével nem érintett. Együtt tervezhető térségek övezetével nem érintett.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 17 Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetével nem érintett.

JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

FELSÖTELEKES KÖZSÉG III. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT


FELSŐTELEKES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ……………..számú RENDELETE Helyi Építési Szabályzat FELSŐELEKES Község Önkormányzatának Képviselő testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többszörösen módosított 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.) 7. (3) bekezdés szerinti hatáskörben, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Törvény 8.§.(1) bek. Szerinti feladatkörben, a 16. §.(1) bekezdése szerinti jogkörben, továbbá az Országos Területrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló többször módosított 253/1997 (XII.20.) Korm. számú Kormányrendelet 2.§(1) bekezdésben biztosított felhatalmazásával élve az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1.§ (1)A rendelet területi hatálya kiterjed FELSŐTELEKES község közigazgatási területére. (2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad. (3)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet. (4)A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes 1.sz. melléklet: Szabályozási terv a belterületre SZ-1 M=1:2000 2.sz. melléklet: Szabályozási terv a külterületre SZ-2 M=1:10000 Függelékek:

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 19 1. sz Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok 2.sz Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei 3. sz Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai 2. § (1)A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat: - a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala, - építési határvonal, - az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai, - a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás, - a legnagyobb beépítettség mértéke, - a megengedett építmény magasság, - a minimális telekméret, - a kötelező beépítési vonal, - a környezetvédelmi előírások, - korlátozások. (2)Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet. 3. § (1)A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat: - a szabályozási vonalakat, - a terület-felhasználási egységek határát, - a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát, - a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét, - a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát, - a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét, - a belterület bővítés határát. (3)Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg. 4. §

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 20 A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.

I. FEJEZET Az építési engedélyezés általános szabályai 5. § (1)Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. (2)Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület előkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. (3)Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása 6. § (1)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. (2)A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak. (3)A beépítésre szánt terület (övezetekre) tagozódnak:

az

alábbi

terület-felhasználási

a.)Lakóterületek kisvárosi lakóterületek - Lk-T Kisvárosi lakóterületek telepszerű beépítéssel falusias lakóterületek - Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet - Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet - Lf-3 Falusias kertes lakóövezet

egységekre

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 21 b.)Különleges beépítésre szánt területek -Kokt Különleges - oktatási intézmény területe - Kmg mezőgazdasági üzemi terület - Kbr bányaterület-robbanóanyag raktár - Ktt Őshominida lelőhely (4)A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik: a.)Különleges beépítésre nem szánt területek - Ksp sportpálya - Kt temető - Kb bányaterület b.) közlekedési és közműterület - KÖu közúti közlekedési terület c.) zöldterület - Z zöldterület d.) erdőterület - Ev környezetvédelmi célú erdő e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület - Má-I általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal) - Má-Iö általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal) az ökológiai hálózat övezetén belül - Má-E általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal) - Má-Eö általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal) az ökológiai hálózat övezetén belül - Mk-1; Mk-2 kertes mezőgazdasági terület övezetek f.) egyéb rendeltetésű területek - V-1 Folyók, patakok (Telekes-patak) - V-2 Tavak, tározók g.) természeti területek - Templomka domb 7. § (1)A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 22 (2)A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

II. FEJEZET Beépítésre szánt területek Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások Telekalakítás 8. § (1)Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése. (2)Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor a) amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani, b) amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell. (3)Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek. (4)A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki. (5)Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható. (6)A telekalakítás szabályai: a.)Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet szerint kell eljárni. b.)Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. c.) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.


Általános előírások 9. § (1)A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek. (2)Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza. (3)A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető. (4)Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot. (5)A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki. (6)Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m. (7)Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg. (8)A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 24 (9)A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani. (10)Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen nem, egyéb területen a lakóépülettől 50 m-re helyezhetők el. Lakóövezetek általános előírásai 10. § (1)A területen fő funkcióként lakóépületek helyezhetők el, valamint  termelő kertgazdasági építmény,  a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 300 m 2 beépített szintterületig  kézműipari építmény, 300 m2 beépített szintterületig  igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig  szolgáltató és szállás épületek 300 m2 beépített szintterületig  sportlétesítmény  üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el  nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény (2)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:  Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.  Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet. (3)Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:  a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,  a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,  a levegőminőségi előírásoknak,  működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,  az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat. (4)Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető. (5)Állattartó építmény utcafrontra nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén a melléklet szerinti védőtávolságokat be kell tartani Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges. (6)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el. (7)A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű település képbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 25 (8)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

(9)A „kismélységű telkek beépítése: A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani. Kismélységű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m – nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol. A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások: ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani. cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét. Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni. Kisvárosias lakóterületek 11.§ (1) A lakóövezetbe az Lk-T jelölésű kisvárosias lakóövezetek tartoznak. (2) OTÉK 12. §. (2) (3) ban megnevezett funkciók közül nem létesíthető:    

sportépítmény 1 ha- teleknagyság felett kézműipari épület 500 m2 felett termelő kertészeti építmény 500 m2 felett nem zavaró egyéb gazdasági építmény 500 m2 felett

„főrendeltetésű önálló egységként” továbbá semmilyen feltétellel sem létesíthető

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 26  

üzemanyagtöltő. állattartó épületek csak saját szükségletet ellátó kishaszon állat tartására építhető az állattartási rendelettel összhangban

A többi funkció csak akkor létesíthető, ha területigénye nem haladja meg a minimális telekméret kétszeresét és a tulajdonos (üzemeltető) lakóhelye is egyben. (3) A rendeltetési egységek csak egytömegű épületben helyezhetők el. (4) A telek és építmény paramétereit az I. táblázat tartalmazza, azonban az eseti helyzetek kezelhetősége érdekében:  

I.

kisvárosi lakóterületen az önálló, közvetlen megközelíthető lakásokat tartalmazó telkeken max. 6 lakás garázsok csoportosan is elhelyezhetők egységes építészeti és kiviteli terv alapján.

TÁBLÁZAT Az építési telek

Övezet jele

Beépítési mód

Lk-T

SZ Szabadonálló

Kialakítható A legkisebb beépítettség telekterület legnagyobb méret mértéke 1000 m2

50 %

A megengedett Zöldfelület legnagyobb legkisebb építmény mértéke magasság 7,5 m

20%

(5)Egyéb előírások -levegőminőség: hatályos környezetvédelmi előírások szerint -zaj- és rezgésvédelmi besorolás: kisvárosias lakóterület -közművesítés: teljeskörű Falusias lakóövezetek 12. § (1) A lakóövezetbe az Lf-1, Lf-2, Lf-3 jelölésű falusias lakóövezetek tartoznak. a) Lf-1 építési övezet max. kétlakásos épület, vagy két rendeltetési egység számára, egy épülettömegben. Az udvar részben mezőgazdasági munkahely. b) Lf-2 építési övezet max. kétlakásos épületek, vagy két rendeltetési egység számára, ahol az udvar jellemzően mezőgazdasági munkahely. Az övezetben két lakás, vagy két rendeltetési egység építése esetén azonban

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 27 a minimális teleknagysághoz képest. 350 m2 teleknövekmény biztosítása kötelező. (2) Funkciók: az OTÉK 14.§. (2)-ben megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel:   

üzemanyagtöltőt minden oldalról közterület határoljon. az összes többi funkciónál feltétel hogy a működtető lakása is egyben. 800 m2-t meghaladó telekméret esetén állattartó épület bármilyen haszonállat számára létesíthető az állattartási rendelettel korlátozva.

(3) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az építési övezeti szabályoknak megfelelően:      

jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló nyári konyha, mosókonyha, szárító egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.), az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók), hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

(4) A falusias lakótelkek zónái a) Lakó- és gazdasági udvar zónája  Az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.  Az utcai telekhatártól számított 25,0 méteren belül állattartó épület nem létesíthető. b) Gazdasági és kert zóna  Az utcai telekhatártól számított 20,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.  A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.  Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be, kivéve ahol termelő kertészeti építmény elhelyezhető. (csűr építmény, vagy méhes (5) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 28 (6) A táblázatokban előírt minimális teleknagyságnál legfeljebb háromszor nagyobb területet igénylő funkciók lakóterületen nem létesíthetők, amennyiben környezeti hatásuk meghaladja az övezetben megadott környezetvédelmi határértékeket. (7) A sarokteleknél a közterülettel határos kiegészítő rendeltetésű épületek látványa is feleljen meg az „utcaképi elvárásoknak”. A tetőhajlásszög 32- 45 fokos lehet (8) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázatok szerint kell meghatározni: II.TÁBLÁZAT Az építési telek Övezet jele

Lf-1 Lf-2 Lf-3

Kialakítható A legkisebb beépítettség telekterület legnagyobb méret mértéke

Beépítési mód O Oldalhatáron álló O Oldalhatáron álló O Oldalhatáron álló

A megengedett Zöldfelület legnagyobb legkisebb építmény mértéke magasság

550 m2

30%

4,5 m

40%

900 m2

30%

4,5 m

40%

700 m2

30%

4,5 m

40%

(9)Egyéb előírások -levegőminőség: hatályos környezetvédelmi előírások szerint -zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület -közművesítés: teljeskörű Különleges területek övezetei K 13.§ (1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei. - Ksp - Kt - Kokt - Kmg - Kbr

sportpálya temető oktatási intézmény területe mezőgazdasági üzemi terület bányaterület-robbanóanyag raktár

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 29 - Ktt - Kb

Őshominida lelőhely bányaterület

(2)III. sz. táblázat Kialakítható A legkisebb beépítettség telekterület legnagyobb méret mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

Zöldfelület legkisebb mértéke

Övezet jele

Beépítési mód

Ksp

SZ

1000 m2

2%

6,5 m

40 %

Kt

SZ

1000 m2

2%

4,5 m

40 %

Kokt

SZ

2000 m2

40 %

7,5 m

40 %

Kmg

SZ

1000 m2

40 %

7,5 (T)

40 %

Kbr

SZ

K

20 %

6,5 m

40 %

Kb

SZ

1000 m2

5%

7,5 (T)

40 %

Ktt

SZ

K

40 %

3,5 m

40 %

(T)technológiafüggő érték siló, torony, darupálya K kialakult érték

IV. FEJEZET Beépítésre nem szánt területek A közlekedési területek általános előírásai 14. § (1)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:   

Autópálya esetén Országos főút esetén Országos mellékutak esetén

60 m 30 m 22 m

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 30    

Helyi gyűjtő-utak esetén Külterületi fő dűlőutak esetén Kiszolgáló utak esetén Kerékpárút esetén

16-22 m 12 m 10 m 3m

(2)A közlekedési területen az alábbi övezetek találhatók KÖu-3-Közúti közlekedési terület (országos mellékút övezete KÖu-5 Közúti közlekedési terület (kiszolgáló lakóutca övezete) KÖu-6 Közúti közlekedési terület (gyalogút övezete) (3)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói: a.)Közlekedési létesítmények b.)Közművek és hírközlési létesítmények (4)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat. (5)Figyelembe kell venni továbbá: -az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet -az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet -a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet Közműlétesítmények, közműellátás 15. § (1)A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. (2)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg. (2)Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 31 (4)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. (5)Épületek építésére engedély csak közművesítés biztosítása esetén adható.

az

övezeti

előírásoknak

megfelelő

(6)A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell. (7)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni. (8)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (9)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (10)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (11)Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés a.) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. b.) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. c.) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. d.) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni. e.) A ÉVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m, a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 32 f.) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges. (12)Villamosenergia-ellátás a.) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m. b.) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni. (13)Gázellátás a.) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbrabalra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m. b.) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. (14)Távközlés a.) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. b.) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. c.) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata 16. §

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 33 (1)A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani. (2)A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja. (3)A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges. (4)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:  Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,  Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése  Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése  Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése  Távbeszélőfülke elhelyezése  Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése. (5)Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni. (6)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni. (7)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Z Zöldterületek Általános előírások 17. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel. Közparkok területe 18. § (1)Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 34 (2)Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (3)Az övezetbe elhelyezhető: Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely. A terület fenntartásához szükséges épület. pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).

  

pihenőhely,

E Erdőterületek Általános előírások 19. § (1)A legmagasabb szintű vonatkozó jogszabály „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi LIV. törvény. (2)A település igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján: -

Ev

védelmi célú erdő

Ev Védelmi célú erdő övezete 20. § (1)Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik. (2)Területükön építmények nem helyezhetők el. Má Mezőgazdasági területek Általános előírások 21. § (1)A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 35 (2)A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre: - Má-I általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal) - Má-Iö általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal) az ökológiai hálózat övezetén belül - Má-E általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal) - Má-Eö általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal az ökológiai hálózat övezetén belül - Mk-1; Mk-2 kertes mezőgazdasági terület övezetek (3)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani. Má-I Általános mezőgazdasági területek övezetei (szántó művelésű terület intenzív használattal) 22. § (1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (3)Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 5 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. (4)IV. sz. táblázat Övezet jele Má-I

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

SZ 6000 m2+5 ha Szabadon álló

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építményMagasság*

3%

4,5 m

* gazdasági építmény magassága technológiafüggő - Má-Iö általános mezőgazdasági terület szántó művelésű terület intenzív használattal az ökológiai hálózat övezetén belül nem helyezhető el szélerőmű park, nagyfeszültségű mobil átjátszó antenna, nagyfeszültségű távvezeték Má-E Általános mezőgazdasági területek övezetei (gyep, legelő területek – extenzív használattal) 23. §

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 36 (1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a V.sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (2)Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével. (3)V. sz. táblázat Kialakítható Legnagyobb legkisebb beépítettség telekterület SZ 6000 m2+10 Má-E 3% Szabadon álló ha * gazdasági építmény magassága technológiafüggő Övezet jele

Beépítési mód

Legnagyobb építménymagasság 4,5 m

- Má-Eö általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő) művelésű terület intenzív használattal az ökológiai hálózat övezetén belül nem helyezhető el szélerőmű park, nagyfeszültségű mobil átjátszó antenna, nagyfeszültségű távvezeték Mk Kertes mezőgazdasági terület övezetei 24. § (1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VI.sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak. (2)A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m 2. Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges. (3)Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele: a.) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el. b.) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 37 c.) Földbevájt pince létesíthető. (4)Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet. (5)VI. sz. táblázat Övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építménymagasság

Mk-2

SZ Szabadon álló

1500 m2

3%

3,5 m

V-1, V-2 Egyéb terület Vízgazdálkodási terület 25. § (1)V-1 jelű övezetbe tartozik a Telekes -patak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízi-sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján. (2)Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe. (3)V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a tavak, tározók területe (4)Területükön építmények nem helyezhetők el.

IV. Fejezet Az épített környezet védelme 26. § (1)Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg (2)Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 38 (3)Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat. (4)A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

Építészeti értékvédelem 27.§ (1)A műemlékek és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a függelék tartalmazza. (2)A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi jogszabályok alapján: a. 2001. évi LXIV. Évi törvény a kulturális örökség védelméről b. 16/2001.(X.18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról (3)A műemlék épületek műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési munkák engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. (4)A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni: - A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. - A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését. - A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal. - A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is. - A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 39 (5)A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni: a)

Építési anyaghasználat

1. Lábazatképzés Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével. 2. Falfelületek Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. 3. Tető A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen. - Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA. b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor - A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében. A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában. (6)Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (7)A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. (8)A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt. (9)A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 40 (10)A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai: - A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően műemléki jelentőségű terület vagy sem - kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelékezik- az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges - A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület-kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb. - A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell 28. § (1)Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. (2)Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. 29. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni. 30. § (1)Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza. (2)A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.


Záró rendelkezések 31.§

(1)Ez a rendelet ………………napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit ………………. napjától kell alkalmazni.

(2)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a ………….számú rendeletet, melyet a ……………..számú rendelet módosított rendeletet, mely …………….szól hatályon kívül helyezi.

(3)Jelen rendelet mellékletét képezi: a./ b./

Szabályozási terv belterületre M= 1:2000 (SZ-1) Szabályozási terv külterületre M= 1:10000 (SZ-2)

Jegyző

Polgármester


3. SZÁMÚ MELLÉKLET HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK UTCA, HÁZSZÁM, HELYRAJZISZÁM ALAPJÁN Sorszám Utca megnevezése 1. Kossuth utca 2. 3. 4 Csaba utca rk templom

Házszám 1 5 9

Helyrajziszám 106/3 106/3 106/2 362/2

Helyi védelem szempontjából tovább vizsgálandó épületek Fő utca 11 Fő utca 12 Fő utca 32 Fő utca 85/1 Fő utca 83 Fő utca 255

hrsz hrsz hrsz hrsz kultúrház (volt bányatiszti lakás) hrsz hrsz

4.SZÁMÚ MELLÉKLET Az OTÉK 111.§ alapján kialakult állapot miatti felmentések kérése Teleknagyság miatti eltérések (550 m2 alatt) 2/2 hrsz - lakóház 386/2 hrsz - lakóház 387 hrsz - lakóház A legnagyobb beépítettség mértékének eltérései: (30 % felett) 86 hrsz - áruház

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 43 362/2 hrsz - templom

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

Állattartásra szolgáló épületek

Védőtávolság a telek Ásott fúrott utcai kúttól lakóépülettől telekhatárá -tól

csatlakozó vízvezetéktöl

vezetéki csaptól

Nagy haszonállat esetén 1-2 állatig 3-5 állatig 6-10 állatig 10 fölött Haszonállat esetén

15 20 25 30

5 10 10 15

15 20 20 30

5 10 15 20

2 5 5 10

3 5 5 10

1-5 állatig 6-10 állatig 11-15 állatig 15 fölött Kis haszonállat esetén

15 20 25 30

5 10 20 15

15 15 15 20

5 5 10 15

2 2 3 10

3 3 5 10

prémes állat 10 állatig 11-30 állatig 30 fölött Baromfi félék

15 20 25

5 10 15

10 15 20

5 10 15

1 2 10

10

20 állatig 21-50 állatig

15 15

0 10

10 10

5 5

1 1

-

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 44 50-200 állatig 200 fölött

25 30

15 20

15 20

10 15

5 10

10

2. SZÁMÚ FÜGGELÉK Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

12.

13.

14.

1.

100

100

200

500

200

500

500

500

1000 1000 500

500

200

100

100

100

100

100

100

100

100

50

50

50

100

50

100

100

200

x

2. 100 3. 100 4. 200 5. 500 6. 200 7. 500 8. 500 9. 500 10. 100 0 11. 100 0 12. 500 13. 500 14. 200 x

-

-

100

200

100

300

500

50

-

200

100

100

200

200

100

200

-

50

100

100

100

200

100

50

-

100

50

100

50

100

100

100

-

50

50

100

200

100

50

50

-

-

50

200

100

100

50

-

-

100

100

200

50

100

50

100

-

x

1000 1000 50 x

50

x

1000 1000 50 x

500

x

1000 1000 50 x

100

x

1000 1000 200 x

100

x

1000 1000 200 x

200

x

1000 1000 100 x

100

x

1000 1000 100 x

-

11.

x

1000 1000 100 x

x

1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 -

-

50

500

100

-

50

500

500

x

x

x

x

x

x

x

x

1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 x

x

x

x

x

x

x

x

100

100

200

200

50

50

50

100

50

50

-

-

300

100

100

100

100

50

50

50

100

500

500

-

-

200

100

100

100

100

50

100

100

200

100

500

300

200

-

Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 45 500 méterre csökkenthető Jelmagyarázat: 1.Kóház, szanatórium 2.Lakó és szállás épület 3.Üdülő létesítmény 4.Oktatási és nevelési létesítmény 5.Sportlétesítmények 6.Menőállomás, tűzoltóság 7.Tömegközl.eszköz pályaudvara 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK

8.Járműtelep és javítóműhely 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó 10.Fertőzésveszélyes kockázatot

11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény 12.Elsőrendű főközlekedési út 13.Üzemanyag töltő állomás 14.Temető

Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei Növényfajta

jelentő

Pollenszám/m3

Fák, bokrok

100

Fűfélék (parlagfű és egyéb Fűfélék)

30



IV. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS


Össz pont Átminősítendő területek: Mák>Lf = 7,4076 ha

6,0—2,5 pontérték csökkenés -3,5 pont= -25,92

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------Pótlandó pontérték –25,92 pont Háromszintű, gyep+40 db cserje/150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet 4 pont növekményt jelent, ezért 6,5150 m2=975 m2 zöldfelület biztosítandó a település belterületén. Ez az iskolával szembeni területen a tervezett közpark, illetve ökopark formájában kialakítandó terület, mely nagyságrendileg több, mint 3 ha, tehát biztosítható a kompenzáció A lakóterületen pedig a lakóutakon szükséges legalább egyoldali fásítás.



V. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Alátámasztó munkarészei 1.)KÖRNYEZETALAKÍTÁS - A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TERMÉSZETI ÉS MŰVI KÖRNYEZETI ELEMEI. A VÍZ, A LEVEGŐ, A FÖLD, A KLÍMA, AZ ÉLŐVILÁG ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET, TOVÁBBÁ AZOK EGYMÁSRA HATÁSA

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 49 Környezetvédelmi és vízvédelmi szempontból az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az alábbi előzetes véleményt adta Felsőtelekes Településrendezési Tervéhez: Hulladékfelüqyeleti szempontból: A településrendezési terv készítésénél figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 213/2001.(VI.15.) Korm. rendelet, továbbá a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003.(XI.7.) KvVM rendelet 6. számú mellékletének előírásait. A környezetvédelmi fejezetben javasoljuk szerepeltetni a következőket: - Tilos a hulladékok engedély nélkül végzett lerakása és égetése - Tilos a veszélyes hulladékot a települési hulladék közé juttatni - A település területén végzett tevékenységek során képződő hulladékokat melyek körét a mód. 16/2001 (VII. 18) KöM rendelet 1. számú melléklete határozza meg - elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az erre a célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. - A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001 .(VI.15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell gondoskodni. - A hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról. - A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére. - A településen keletkező építési és bontási hulladék kezelését, tervezését és elszámolását a 45/2004.(VII.16.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell elvégezni. - Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni. - A köz- és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell elvégezni. Felsőtelekes községben keletkezett veszélyes Felügyelőségünk a következő adatokkal rendelkezik: EWC kód

EWC 070104 EWC 150110

hulladékokra

A veszélyes hulladék megnevezése Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Veszélyes anyagokat maradékként

vonatkozóan

Keletkezett mennyiség (kg/2007.év) 26 31

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 50 tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett EWC 150202 abszorbensek, szürőanyagok, törlőkendők, védőruházat

35

Levegőtisztaság-védelmi szempontból: - Levegőtisztaság-védelmi szempontból a légszennyezettség a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. sz. melléklete által szabályozott. - A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a mód. 21/2001. (11.14.) Korm. rendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. - A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése, a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a mód. 21/2001. (11.14.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni. - Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles - a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében - az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásról gondoskodni a mód. 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 10.§ - a értelmében. - A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető a mód. 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11 .§ -a értelmében, - Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén valamint a rendezési terv módosításánál vegyék figyelembe fenti jogszabály 5.§ szerinti védőtávolságokra vonatkozó előírásokat. Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni. A kért adatszolgáltatással kapcsolatban tájékoztatásként közöljük, hogy Felsőtelekes településen bejelentésköteles pontforrás Felügyelőségünk adatbázisában nincs nyilvántartva. -

Zajvédelmi szempontból: „A környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályairól" szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 9.§ (1)-nek megfelelően „a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. - A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1-5. mellékletei tartalmazzák. - A rendezési terv készítésénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy adott tevékenységek zajvédelmi szempontból határérték alatti, vagy azt a szintet

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 51 megközelítő értékeknél is okozhatnak lakosságot érintő panaszt kiváltó „zavaró" hatást. A kért adatszolgáltatással kapcsolatban tájékoztatásként közöljük, hogy a település vonatkozásában zajpanasz nem érkezett Felügyelőségünkre, így a zajforrásokról, illetve esetleges túllépésekről adatokat nem tudunk szolgáltatni. Vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból: Vízellátás - A településen szolgáltatott ivóvíz minőségének ki kell elégítenie „az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről" szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben foglalt követelményeket. - Az ivóvízellátás biztonsága érdekében elő kell segíteni az egyéni, ipari fogyasztók és közintézmények rákötését a települési ivóvízellátó hálózatra. Új lakó- és ipari övezetek csak a mód. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 8. §- ban meghatározott teljes közművesítéssel irányozhatók elő. Egyedi vízellátó művek csak külön vízjogi engedéllyel alakíthatók ki. - A település ivóvízellátását biztosító vízbázis, víztároló medencék, valamint vízvezeték-hálózat védőterületét, védősávjait a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. Csatornázás, szennyvízelvezetés és tisztítás - Gondoskodni kell a szennyvízcsatorna-hálózat mielőbbi teljes kiépítéséről. A közcsatornával el nem látott területeken csak elválasztó rendszerű csatornahálózat építhető ki, azaz a szennyvíz, valamint a felszíni- és csapadékvizek csak külön hálózaton vezethetők el. - A szennyvízcsatorna kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt szennyvíztárolókban kell gyűjteni, és gondoskodni kell az összegyűjtött szennyvizek megfelelő engedéllyel rendelkező szervezet által történő elszállításáról, szennyvíz befogadására alkalmas, engedélyezett szennyvíztisztító telepre. Az egyedi szennyvízgyűjtők vízzáróságát felül kell vizsgálni, kifogásoltság esetén a szükséges műszaki intézkedéseket haladéktalanul elő kell irányozni. Felszíni és felszín alatti vizek védelme - A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben, „a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól" szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben foglalt előírásokat, továbbá „a felszín alatti vizek védelméről" szóló mód. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, „a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól" szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, valamint „a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól" szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat. - Felsőtelekes a „felszín alatti vizek védelméről" szóló mód. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez tartozóan a VITUKI által összeállított szennyeződés érzékenységi térkép alapján „fokozottan érzékeny" minősítésű, a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről" szóló 27/2006.(11.7.) Korm. rendelethez tartozó településsoros lista alapján pedig „A" besorolású nitrátérzékenységű területen helyezkedik el.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 52 -

Felhívjuk a figyelmet, hogy a mód. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése értelmében, egy adott területen, a rendelet 2. számú melléklet szempontjai szerint végzett vagy végeztetett lokális vizsgálat lehetőséget nyújt egyedi szennyeződés érzékenységi kategóriába történő besorolás megállapítására is.

Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés - A település vízrendezése során meg kell oldani a lehulló csapadékvizek rendezett befogadóba történő vezetését. A vízfolyások rendszeres karbantartásáról, a már meglévő vízelvezető rendszer, hidak, átereszek rendszeres felülvizsgálatáról, fenntartásáról a tulajdonos/kezelő köteles gondoskodni. - A települést érintő vízfolyásokra „a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak áital védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról" szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. - Felhívjuk továbbá az önkormányzat figyelmét, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. § (1) bekezdésében, illetve 1. számú mellékletében meghatározott vízi munkákra, vízi létesítményekre és vízhasználatokra a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú dokumentáció benyújtásával vízjogi engedélyt kell kérni Felügyelőségünktől. FELSŐTELEKES környezetének védelmi javaslata/Települési Környezetvédelmi Program alapján/ Levegő Magyarországon 1974 óta működik az Országos Imissziómérő Hálózat, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) szakmai irányításával. Hazánkban a levegő szennyezettségének mértéke jól ismert, hiszen az ország több mint 100 településén rendszeres levegőminőség-vizsgálat folyik. Ezeken 320 gáz- és 540 porszennyezettség-mérő állomás található. Ezen kívül 5 mérő gépkocsi is üzemel. Ez a rendszer URH-kapcsolat útján folyamatosan adatokat szolgáltat az OKI-nak. A háttérszennyezettséget a Központi Légkörfizikai Intézet méri az ország több jellemző pontján korszerű műszerekkel, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előírásai szerint. Az ipari légszennyező-kibocsátásokat a Környezetvédelmi Felügyelőségek mérik és ellenőrzik. A gépjárművek emisszióinak ellenőrzéséért a közlekedésrendészeti hatóságok felelősek. A levegőminőségi imissziós határértékek a terület és időtartam szerint különbözhetnek. Az üdülőterületek, természetvédelmi területek kiemelt védelmet élveznek. Időtartam szerint 30 percre, 24 órára és éves átlagra vonatkozó határértékek vannak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Európai Unió és a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) előírásainak és ajánlásainak a hazai jogszabályok és szabványok teljes mértékben megfelelnek. Magyarország minden eddig létrejött nemzetközi levegőtisztaság-védelmi egyezményhez

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 53 csatlakozott, azok követelményeit igyekszik teljesíteni. A kibocsátások és légköri levegőszennyezettségek mérése, ellenőrzése korszerű szabványok és jogszabályok alapján történik. Emisszió-források Felsőtelekesen Az ÁNTSZ levegőminőségi adatokkal nem rendelkezik a településről, mivel nyilvántartásuk alapján községben levegőt szennyező forrás nincs, az nem tarozott az imissziós hálózatba. Közlekedés A közlekedési eredetű légszennyezésre vonatkozóan aktuális elkülönített adatok nem állnak rendelkezésre, azok a forgalmasabb közlekedési útvonalak mellett mért imissziós értékek és a forgalmi adatok figyelembevételével becsülhetők. A településen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében lévő 2609. sz. Felsőtelekes-Szuhakálló és a 2607. sz. RagálySzuhogy országos közutak haladnak keresztül, amelyek forgalma a 2002. évi forgalomszámlálási adatok alapján 1096 Ej/nap illetve 249 Ej/nap. Ezek mellett van még egy magán út is, ami az Alsótelekes községhez tatozó gipszbányához vezet. Ezt megközelítve, a szállító járművek és egyéb haszonjárművek a községen haladnak keresztül. A település hídján 10t-ás súlykorlátozás van érvényben, melyet nem minden esetben tartanak be. A forgalom jelentős növekedésére csak abban az esetben kell számítani, ha a község környezetében ipari beruházás valósulna meg. A Közútkezelő Kht. adatai alapján a települést tekintetében nem készültek távlati útügyi fejlesztési tervek. A szállítójárművek, mint vonalforrások kétféle terhelést jelentenek a környezetre. Egyrészt a kipufogón távozó füstgázokkal, másrészt a szállító utakon a száraz por felverésével. Ipari emisszió A község közigazgatási területén belül egy nagyobb ipari üzem működik. Ez a PBS Európa Precíziós Robbantási Szolgáltató Kft. Emulziós Üzeme, mely robbanóanyagokat gyárt. Azonban a Kft. által okozott levegőszennyezésről nincs tudomásunk. Számítani kell ugyanakkor a szomszédos és távolabbi iparterületek ilyen hatásaival (borsodi iparvidék: pl. BorsodChem Rt., Alsótelekes gipszbánya; dél-szlovákiai ipari létesítmények, stb.) Igaz, az ezek által számba jöhető terhelés, melyet elsősorban a szél szállíthat, normál körülmények között messze alatta marad a megengedett határértékeknek, de váratlan vészhelyzetek bármikor előfordulhatnak. Lakossági emissziók Felsőtelekes településen a gázellátó rendszer kiépítése még nem történt meg. A hálózat kiépítése a környezetvédelem szempontjából elsődleges feladat, mert e nélkül az épületek nagy része egyedi fűtési rendszerű (elsősorban fa tüzelésű), ami

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 54 miatt télen megnő a levegő SO2, NO2 és szállópor tartalma. Tartályos gázt a községben mindössze 2 hivatalban és három háztartásban használnak. A településen egy nagyobb állattartó telep található. Itt racka juhokat tartanak. Az állattartó telepet, mint bűzforrást lehet említeni. Erre vonatkozó panaszokról nincs tudomásunk. Főleg a kora tavaszi, kisebb mértékben az őszi időszakban igen intenzív száraz fű és avar égetések jellemzik a területet. A levegő füstgázterhelése ilyenkor a határérték feletti lehet. (A tűzveszélyek részletesebb leírását és megoldási lehetőségét a természetvédelmi fejezetben láthatjuk) Egyéb emissziók Felsőtelekes mezőgazdasági eredetű levegőszennyezés jöhet szóba, amely abból adódik, hogy a település közigazgatási területének jelentős része szántó. Ezért figyelembe kell venni, a föld művelése során használatos különféle permetezőszerek, kemikáliák használata által okozott szennyezéseket. Aszályos időszakokban, szeles időben a külterületeken és a belterületeken felkavart por jelenthet problémát. Az elhagyott és a nem rendszeresen gondozott területeken az allergén növények elszaporodása is problémákhoz vezethet. A levegőtisztaság-védelmi kérdések és feladatok között viszonylag újszerű elemként jelenik meg az üvegházhatást okozó és az ózonréteget károsító gázok vizsgálata és a velük kapcsolatos intézkedések megtétele. Ezen "szennyező anyagok" vonatkozásában korrekt, méréseken alapuló információk nem állnak rendelkezésre, tekintve, hogy ezek (pl. a CO2) nem tartoznak a "klasszikus" légszennyező anyagok közé. Levegőtisztaság-védelem A levegőtisztaság védelem célja a jó levegőminőség fenntartása. A levegőterhelést okozó tevékenységek, létesítmények engedélyezésénél a levegővédelmi követelményeket a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben és a levegőtisztaságvédelmi jogszabályokban előírtak szerint kell meghatározni. Levegőtisztaságvédelmi szempontból a légszennyezettség a 14/2001. (V.9.) KöM-FVM együttes rendelet 1. sz. melléklete által szabályzott. A légszennyező források kibocsátási határértékét:  a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelete,  a 10/2001. (IV.19.) KöM rendelet,  a 10/2003.(VII. 11.) KvVM rendelet,  a 23/2001. (XI.13.) KöM. rendelet szabályozza.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 55 A levegővédelemmel kapcsolatos jogszabályok részletesebb felsorolását az 1.3 Jogszabályi környezet című fejezetben az V. Levegőtisztaság-védelem alpontjában találhatjuk. -

Közlekedési eredetű emissziók csökkentése: a) Az utak mentén, ahol lehetőség van, erdősávok, fasorok létesítése, a por felfogása ill. a zaj megszűrése érdekében. b) Elő kell segíteni a nem motorizált közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtését. Ipari eredetű emissziók csökkentése: c) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységére adható ki engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyagkibocsátási határértékek teljesülnek, légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II.14.) sz. Korm. rendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. d) Új ipari tevékenységek esetében védelmi övezet kialakítása szükséges. e) Az ipari eredetű kibocsátások további csökkentése érdekében - a megelőzés elvét figyelembe véve - csak a korszerű, kisebb energiaigényű, kisebb környezeti terhelést eredményező technológiák telepítését, megvalósítását kell előnyben részesíteni, illetve engedélyezni. f) Lakó és intézményterületeken csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.

-

Lakossági eredetű emissziók csökkentése: g) Mivel a településen a gázhálózat kiépítése még nem történt meg, így fontos feladat a hálózat kiépítése vagy az alternatív energiaforrások használatának számbavétele. h) A káros kibocsátás csökkenését eredményező építészeti, technológiai megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése. i) Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról gondoskodni a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 10 .§-a értelmében. j) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. A településen egyetlen nagyobb szarvasmarha tartó telep üzemel, melynek be kell tartani az előírásokat. k) Új létesítmények, technológiák telepítése esetén, valamint a kész rendezési tervek módosításánál figyelembe kell venni a fenti jogszabály 5. § szerinti, védőtávolságra vonatkozó előírásokat.

-

Egyéb emissziók csökkentése: l) A környezeti levegő allergén növényi pollentartalmának vizsgálata, pollenkibocsátó gyomnövények irtása. m) A meglévő települési zöldfelületek védelme és azok kiterjedésének növelése. n) Fontos levegőtisztaság-védelmi eszköz, hogy a területen lévő növényállomány tömeg ne csökkenjen, sőt a lakóterületek zöldterületei és a közparkok esetében a növényállomány növelése kell legyen a cél. Törekedni kell a nagy lombtömeget fejlesztő fafajok, növények alkalmazására.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 56 o) A levegőtisztaság-védelemre vonatkozó helyi rendelet megalkotása. (Égetésre, bűzhatásra-állattartási rendelet, vegyszerezésre, stb. vonatkozóan) p) Állattartásra vonatkozó helyi rendelet megalkotása. q) Fontos a mezővédő erdősávok újbóli telepítése, az általuk közrefogott táblák összterülete ne haladja meg az 50 hektárt. Vizek A természeti erőforrások jövő generációk számára való megőrzését biztosító, un. fenntartható fejlődés elve a vízgazdálkodás területén is megköveteli a környezetvédelem integrálását a napi államigazgatási feladatokba. A fenntartható vízgazdálkodás elve azt jelenti, hogy egyensúly alakítandó ki a társadalmi igények, szükségletek kielégítése, és a víz - mint környezeti érték - mennyiségi és minőségi megőrzése között. A vízgazdálkodás fogalomkörében a víz mennyisége és minősége igen szoros kölcsönhatásban van egymással, egyes szakterületeken nem is értelmezhetők egymás nélkül. A vízminőség-szabályozás eszköztárában (vízkezelés, szennyvíztisztítás, vízszintszabályozás, lefolyás szabályozás, vízkormányzás, hígító-víz biztosítás, kedvező folyamatok elősegítése a mederben, vízminőségi kárelhárítás) a vízi-környezetvédelmi feladatok integrált szerepet töltenek be. Így - a vízügyi szervezeten belül - szinte valamennyi egység alkalmazza a vízi-környezetvédelem elvárásait, környezetvédelmi és ökológus végzettségű szakemberek segítségével. A vízi-környezetvédelem megjelenik a másodfokú államigazgatási eljárásokban is. Lényeges tevékenységként tekinthető – a szakterületet érintő ügyekben – a műszaki megalapozó vélemény készítése, különös tekintettel a szennyvízbírság (felszíni vizek védelme), a csatornabírság, a környezeti hatásvizsgálatok és a környezetvédelmi engedélyek kérdésköreire. Kiemelt feladatként jelentkezik az EU jogharmonizációs folyamattal összefüggő követelmények, feladatok végzése, az EU irányelvek hazai jogrendbe illesztésének szakági tennivalói, ezen belül az ivóvízminőség-javító program előkészítésének, végrehajtásának egyes feladatai, valamint Magyarország Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programjával összefüggő vízminőségi, vízi-környezetvédelmi kérdések, tekintettel a befogadók speciális ökológiai érzékenységére. A vízi-környezetvédelem megvalósításának egyik legfontosabb területe a havária – megelőzés és – elhárítás. A szakterület jelentős szerepet kap a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatoknál, a területi és üzemi kárelhárítási tervek készítésénél, valamint a kárelhárítás során a szennyezés mértékének megállapításánál, a kárelhárítási technológiák fizikai-kémiai és biotechnológiai módszereinek fejlesztésénél. További feladatként jelentkezik – a biológiai sokféleség megőrzése érdekében – a vízkészletek minőségének és mennyiségének, a vizek környezeti állapotának, a víztípusok természetes változékonyságát tükröző vízi élővilág megfelelő ökológiai állapotának megóvása, önszabályozó képességük helyreállítása és fenntartása, a természetes és természetközeli állapotú vízi (akvatikus) és vizes (szemiakvatikus) élőhelyek fenntartása, ökológiai vízigényének kielégítése.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 57 Felszíni vizek Felsőtelekesen a Telekes-patak folyik keresztül, mely belterületi szabályozása megtörtént, így nem okoz problémát a településnek. A község területén folyik össze a Telekes-patak a Kánó-patakkal. Továbbá vannak még időszakos vízfolyások pl. a Dózsa György úton.

A Telekes-patak Felsőtelekes határában és lakóövezetében Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság „a dombvidéki vízgyűjtők tározási lehetőségeiről” kimutatása alapján, a következő táblázat a Telekes-patak tározási lehetőségeit mutatja be. A Telekes-patak kezelője a Felső – Bódva Vízgazdálkodási Társulat. Létesíthető tározó

Helye

Perkupa

Elzárás szelvény [km]

0+570

Rövidítések:

Vízgyűjtő területe [km2]

35,0

Vízhozam a völgyzárás szelvényében NQ10% [m3/s]

Qaug80%

10,6

54

Felszíne [ha]

Térfogata [1000m3]

Javasolt hasznosítása

17,1

620

J

Megvalósíthatósága

[l/s]

J: Jóléti hasznosítás A megvalósítás nehézsége a pontok számával arányosan nő.

A Felsőtelekes környéki vízterek hidrogeológiai vizsgálatait 2003-ban a következő patakok, mocsarak és bányató esetében végezték el (Forrás: Felsőtelekes helyi értékei, „Mi ezt visszük az Európai Unióba, 2004):  Telekes-patak, Kánó felett  Telekes-patak, Alsótelekes felett  Telekes-patak, Bódva torkolat

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 58  Imola-patak, Imola  Kánói-patak, Kánó  Bányató, Majomsziget  Mocsolya, Felsőtelekes  Mocsár, Felsőtelekes Az elemzések során végeztek vízkémiai vizsgálatokat; meghatározták a fitoplanktonok biomasszáját, összetételét; megvizsgálták a vízterek Rotatoria (kerekesféreg) és Cladocera (ágas-csápú rák), Copepoda (evezőlábú rák), Chiromonida faunáját; továbbá a makroszkopikus gerinctelen élőlényeket. Vízrajzi szempontból a patakok szabályozatlansága, minőségi szempontból pedig az illegális hulladék lerakása és a csatornázatlanság jelenti a legnagyobb problémát.

A településnek egyetlen forrás fakad, a Fő úton, mely ki van építve. Felszín alatti vizek 

33/2000 (IIL17.) számú Korm. rendeletet "A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról"  123/1997. (VII. 18.) számú Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről. (A védőterületen belüli gazdálkodási módok meghatározása megtörtént.  49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet kijelöli, a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni érzékeny területeket, mind a felszíni vizek, mind a felszín alatti vizek védelme szempontjából. A (91/676/EGK) nitrát irányelv a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés elleni védelméről szól. Mindazokat a vizeket és azok vízgyűjtő területeit nitrát szennyezésre érzékenynek kell nyilvánítani, ahol a vizek nitrát tartalma már meghaladja az 50 mg/l-t, vagy meghaladhatja azt a jövőben, ha nem tartják be az un. “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. A “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályai kiterjednek mind az állattartó létesítményekre, azok trágya és hígtrágya

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 59 tárolására, mind a trágyázásra. A nitrát-érzékeny területeken a “jó mezőgazdasági gyakorlat” alkalmazása kötelező. A szerves trágyával kijuttatott összes nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket. A felszíni vizek esetében a szennyezés múlékony, tartóssága néhány nap, legfeljebb néhány hét. A felszín alatti vizek szennyezése ellenben tartós, időtartama évtizedekre, esetleg évszázadokra tehető. Ha a szennyező anyag azonnal nem bomlik le vagy immobilizálódik, akkor az a végtelenségig a felszín alatti vízben maradhat. Az emberi tevékenységből származó (antropogén) szennyezés forrásai a következők lehetnek: - a szilárd hulladék lerakók - a szennyvíztározók - a mezőgazdaság és állattartás - olajszivárgás vagy elfolyás - mélyen elföldelt toxikus hulladékok. A talajvízszintet ismertető geotechnikai fúrási eredmények nem állnak rendelkezésünkre. A területen a felszín alatti vizek biológiailag kevésbé értékeltek, megbízható huzamos kémiai és biológiai vízminőségi vizsgálattal, átlagos és vízkémiai mutatókkal alátámasztott adatok nem állnak rendelkezésre. Felsőtelekes besorolása Felsőtelekes a különösen érzékeny felszín alatti vízminőségi területre eső települések közé tartozik. A község az Aggteleki-karszt vízbázisán fekszik, területe és védőidomával lehatárolt környezete szigorúan védett. Felsőtelekes a vonatkozó rendelkezések szerint a nitrátérzékeny területen lévő települések közé tartozik. Vízvédelem A vízvédelem célja a felszíni és felszín alatti vizek minőségének emelése és a jó állapot fenntartása, a vizek és partok élővilágának megőrzése. A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló mód. 1995. évi LVII. törvényben, valamint a vízhasználatok, csapadékvíz-elvezetés, szennyvízelhelyezés és –kezelés rendjét szabályozó 201/2001. (X.25.)., 203/2001. (X..26.) 204/2001. (X.26.) továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendeletekben foglalt előírásokat. a) A legfontosabb a település minden lakóépületének a szennyvízhálózatra való rácsatlakozása, és minden további kommunális, mezőgazdasági és ipari eredetű szennyeződés kizárása. A szennyvíz tisztítását úgy kell megoldani, hogy az a patakok vízminőségét ne rontsa. A szippantott szennyvíz illegális elhelyezését meg kell akadályozni. b) Fontos feladat a település közigazgatási határán átfolyó vízfolyások (Telekes-patak és a Kánó-patak) megtisztítása, az ott felhalmozódott részben le nem bomlott szerves hulladék eltávolítása. Fontos azonban, hogy

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 60 a patakok medrének kotrása, legfeljebb a belterületen, és ott is csak gondos előkészítés után lehet elképzelhető. A patakmeder iszapolódása, növényzettel való benövése alapjában véve természetes folyamat, amelyek ellen legfeljebb élet-, ill. vagyonvédelmi szempontból lehet. Azonban ilyen munkálatokhoz a természetes és természetközeli vízfolyások esetében az illetékes nemzeti park (Aggteleki Nemzeti Park) szakhatósági állásfoglalásához kötött. A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. c) Az 1996 évi LIII. törvény 23 §-a értelemében valamennyi forrás, amelynek vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet országos jelentőségű természeti értékként kiemelt oltalomban részesül. d) Felsőtelekes a különösen érzékeny felszín alatti vízminőségi területre eső települések közé tartozik. A község az Aggteleki-karszt vízbázisán fekszik, területe és védőidomával lehatárolt környezete szigorúan védett. A 20540/1987 határozat tartalmazza a vízbázisok védelmének biztosítása érdekében betartandó előírásokat, megfogalmazza a szükséges korlátozásokat. A különböző hatósági eljárásokban ezen előírások érvényesítésére fokozottan figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell a 20540/1987. sz. hidrogeológiai védőidom határozatban foglaltaknak megfelelően a vízbázisok védelméről. Javasolt a védőidomok felülvizsgálata, szükség szerinti kibővítése. e) A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást biztosító vízlétesítmények védelméről rendelkező Korm. rendelet előírásait be kell tartani. f) A rendelkezésre álló vízbázis kapacitást pontosan fel kell mérni. A vízbázis állapotát további vizsgálat alá kell venni, és azokat biztonságba kell helyezni. g) A településen található állandó és időszakos vízfolyásokat és csapadékvíz elvezető hálózatot rendszeresen felül kell vizsgálni az illegális szennyvíz bevezetések feltárása és megszüntetése, valamint az optimális vízáramlási ill. elvezetési viszonyok fenntartása érdekében. h) A felszín alatti vizeket veszélyeztető pontszerű szennyező forrásokat (illegális hulladéklerakók, trágyalé beszivárgó helyek és minden egyéb szennyező forrás) Felsőtelekes egész területén fel kell mérni, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. i) A felszíni eredetű diffúz (nitrát, szerves és szervetlen mikroszennyeződéseket, mikrobális szennyezés) terhelések csökkentése. A mezőgazdasági eredetű (szerves és műtrágyák) hatást a helyes agrotechnika szorgalmazásával, az állattartási rendeletek megalkotásával és betartatásával lehet elérni. j) Figyelő kutak felállítása a vízszennyező források felmérésére, figyelésére és mintavételezésre. k) Vigyázni kell – a helyi engedélyek kiadása révén – arra, hogy vízrendezés, művelési ág megváltoztatása, bányászati tevékenység, új ipari vagy mezőgazdasági tevékenység, vagy bármi más területhasználat változás ne csökkentse a felszín alatti víz mennyiségét és minőségét. l) A környezeti elemek védelmének érdekében a településszerkezet minden nemű átalakítását, terület-felhasználást úgy kell megtervezni és

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 61 végrehajtani, hogy annak során a környezeti elemek, ezen belül kiemelten a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizel elszennyeződése kizárható legyen. m) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem szabad. Az ökológiai célú vízkészlet megállapítását az ANP Igazgatósága is kezdeményezheti. n) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül – a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével – a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése. o) Információs ellenőrző-monitoring rendszer továbbfejlesztése, a vízi környezet állapotával kapcsolatos folyamatok nyomon követésére, a vízgazdálkodási vizsgálatok, kutatások és döntéshozatal támogatására. p) Itt kell elsőként megemlítenünk a „környezettudatos gondolkodásra való nevelés” fontosságát, mivel a patakokba kerülő hulladékokért a lakosság a felelős. Talaj és termőföld A talaj egy több funkciót betöltő összetett rendszer, amelynek minden funkciója meghatározó az élet fennmaradása és minősége szempontjából. A talajok multifunkcionalitásának fenntartása közös érdekünk, még akkor is, ha adott időszakban, mint aktuális földhasználók csak egyik, vagy másik funkciójának kihasználásában vagyunk pillanatnyilag érdekeltek. Az eredeti talajtulajdonságokat, a talajfejlődési folyamatokat, a talaj mennyiségét és minőségét azonban az ember gazdasági tevékenységével (ipar-, közlekedés-, város- és területfejlesztés, mezőgazdasági használat, hulladék-elhelyezés, bányászat, kommunális eredetű szennyezések stb.) sokféleképpen befolyásolja. Ugyancsak jelentős környezeti károsító kockázati tényezőnek minősülnek a föld, talaj károsodása szempontjából az illegális hulladéklerakások is. A talaj, mint az egyik legfontosabb – feltételesen megújítható – természeti erőforrás minőségének megóvása, sokrétű ökológiai és társadalmi funkcióinak biztosítása a tulajdonos, a földhasználó és az állam közös feladata. A termőtalajok védelmét szolgálja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium első helyi felelősségével kidolgozott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. Általánosan fogalmazva a talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai, biológiai romlásának megelőzése, illetve a káros hatások elhárítása. Talajszennyező tevékenységek  A földművelés során használt műtrágyák, permetező szerek és egyéb kemikáliák.


A csapadékvíz-elvezető árok hiánya miatt a talaj lemosódik a burkolatlan útról. 

   

Az állattartás során keletkező hígtrágya: A településen egy nagyobb állattartó telep üzemel, ahol kb. 100 db. racka juhot tartanak. Az itt keletkező hígtrágya tárolásáról és kezeléséről adatok nem állnak a rendelkezésünkre. Ezen kívül a lakosság tart még haszonállatokat (sertés, tyúk). A nagy esőzések alkalmával bekövetkező talajerózió: A település burkolatlan útjain a víz néhol már utat vájt magának. (kép ballra) Dögkút: Felsőtelekes Alsótelekessel közösen üzemeltet egy dögkutat, mely felmérése megtörtént Illegális hulladéklerakók: a községben 2 illegális hulladéklerakó található, melyek felmérése megtörtént Csatornahálózatra nem csatlakozott épületek: A házak kb. 15%-a ilyen, melyek egy részéről szippantással szállítják el a szennyvizet.

Talajvédelem A talajvédelem célja a talaj termőképességét és állapotát megóvó területhasználat és a talaj élővilág-diverzitás megőrzése. a) Az eróziós hatások megakadályozása érdekében a hiányzó csapadékvíz-elvezetési rendszerek kiépítését, bővítését, ill. a dombos talajok megkötését, a megfelelő növények telepítését. A talajerózió csökkenthető a megfelelő agrotechnikai fogások alkalmazásával is, a lezúduló eső és hólé eróziós hatásának mérséklésére. b) Az Országgyűlés 110/2002 (XII. 12.) OGy határozata az Országos Hulladékgazdálkodási tervről kimondta, hogy 2005. december 31-ig az állati hulladék dögkutakba történő elhelyezését meg kell szüntetni. Felsőtelekes határában van egy dögkút, mely már hivatalosan nem üzemel, de még mindig hordanak oda elhullott állatokat. Az ÁNTSZ felhívja a figyelmet, hogy a dögkút folyamatos rendben tartásáról, fertőtlenítéséről, zárttá tételéről gondoskodni kell. Végleges megoldást azonban, a dögkút bezárására és rekultivációja jelent. c) A nitrátérzékeny területeken, mint Felsőtelekes be kell tartani – a Korm. rendelet mellékletében szabályozott – jó mezőgazdasági gyakorlat követelményeit. A mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak nyilvántartást kell vezetniük – a rendeletben közzétett adatlap szerint – az állattartó telepen

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 63 keletkező, illetve tárolt trágya mennyiségéről, valamint a trágya kijuttatásáról. A nyilvántartás alapján adatszolgáltatást kell teljesíteni a talajvédelmi hatóság részére. d) Ösztönözni kell az extenzív, földkímélő és biogazdálkodási formákat, illetve a kemikáliák, műtrágyák használatának korlátozását és az istállótrágya, komposztok megfelelő alkalmazását. e) A termőtalaj, humusz védelméről az építkezések során gondoskodni kell, elszállítását az érvényben lévő rendeletek szerint kell végezni. f) Területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja. g) A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok természeti területen történő felhasználása – külön jogszabályban foglaltak szerint – csak indokolt esetben, talajvizsgálatok eredményeire alapozva, természetkímélő módon történhet. h) A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell elvégezni. Ásványvagyon védelem A Magyar Geológiai Szolgálat Észak-magyarországi Területi Hivatalának nyilatkozata 2008-ban: 1. A település közigazgatási területét az Állami Ásványvagyon Nyilvántartásban szereplő alábbi megkutatott, ipari készlettel rendelkező nyersanyaglelőhelyek érintik: 85101 kódszámú, Rudabánya pátvasérc, 88104 kódszámú, Rudabánya szilikátos pátvasérc, 85802 kódszámú, Rudabánya barnavasérc, 85803 kódszámú, Rudabánya ankerit, 95351 kódszámú, Rudabánya rézérc, 95451 kódszámú, Rudabánya ólom-cinkérc, 05-02-090-03 kódszámú, Rudabánya Andrássy I-II-III-as bányarészek barittestei 05-02-090-02 kódszámú, Rudabánya Ércbánya darabos meddőhányói A különböző területrészeken és mélységekben elhelyezkedő készleteket közös megkutatottsági határvonal fogja össze, ami Felsőtelekes település közigazgatási területével is fedésben van. A bányaterületek tervezett rekultivációját és újrahasznosítási terveit úgy kell megvalósítani, hogy a fenti ásványvagyon jövőbeni kitermelési lehetőségei megmaradjanak, a bányászat újraindítási lehetőségei ne romoljanak. A nyilvántartott ásványvagyon készletek kezelője a Magyar Állam képviseletében a Miskolci Bányakapitányság.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 64 A megkutatott készlet térképi feltüntetését az 1997. évi LXXVIII. tv. ll. §. (3) bekezdése írja elő, valamint a szöveges részben is fel kell hívni a figyelmet a megkutatott készletre (különleges terület). 2. A település közigazgatási területét ezen kívül érinti a Miskolci Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 1975/1990 számú határozatával megállapított, „Alsótelekes Il.-gipszkő" védnevű bányatelek. A bányatelek jogosítottja a RUDAGIPSZ Kft. 3. A település közigazgatási területét az alábbi engedélyezett szilárdásványkutatások érintik: 6452/2006. számú határozattal adományozott, Rudabánya megnevezésű, 2011. 12.18-ig érvényes kutatás, és 6452/2006. számú határozattal adományozott, Rudabánya-2 megnevezésű, 2013-ig érvényes nyersanyagkutatás A település közigazgatási területén nem tartunk nyilván felszínmozgást, de mind az érc, mind a gipszbánya külfejtéses művelése során a pannon korú képződményekből álló rézsűkben tömegmozgásos jelenségek következtek be. Ez felhívja a figyelmet a lejtős térszínek megbontásával járó antropogén beavatkozások körültekintő megtervezésére. Az egykori külfejtési terület alatt mélyművelésű bányászat is folytattak. Az aláfejtett területek részben felszakadtak, részben pedig felszínmozgásra hajlamosak. Mindezzen körülményeket az esetleges későbbi területrendezési tervek készítésénél figyelembe kell venni. 4. Bányászati tevékenység következményeként került felszínre a közigazgatásilag Felsőtelekeshez tartozó, 16/1977. OTvH számú határozatával védetté nyilvánított, és 69/2007. (X. 18.) KvVM rendelettel fenntartott természetvédelmi védettségű, ún. Rudabányai őshominida-lelőhely terület. 5. Ismereteink szerint a külfejtés területén található bányató vize nehézfémekkel terhelt és összsó tartalma is magas, mely körülményt a rendezési terv, illetve távlati rekultivációs tervek készítésénél figyelembe kell venni. 6. A gázhálózat bővítése hatósági engedélyhez kötött tevékenység, a létesítési engedélyt a Miskolci Bányakapitányságtól kell megkérni. A terv készítése során tekintettel kell lenni a már meglévő gázelosztó vezetékek biztonsági övezetére. 7. A településrendezési terv megvalósításából eredő építésekhez - nyomvonalas létesítmények (gáz, víz, szennyvíz) is - csak hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyagokat (kavics, homok, agyag stb.) lehet felhasználni. A hatósági engedély nélkül végzett kitermelés jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősül, mellyel szemben a Bányakapitányság szankciót alkalmazhat (1993. évi XLVIII. tv. 41.§ (1)). 8. Amennyiben a tervezés során geotechnikai, talajmechanikai feltárások készülnek, akkor azok dokumentációinak a Miskolci Bányakapitányság részére a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Salgótarjáni Ügyfélszolgálati Irodája címére (3100 Salgótarján, Karancs út 58.) -történő megküldését a 203/1998.(XH. 19.) Korm. rendelet 10/B.§-a alapján szükségesnek tartjuk. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adattáraiban (központi-, építésföldtani-, területi hivatali adattár) meglévő földtani és vízföldtani adatok segítséget nyújtanak annak megítélésében, hogy a település közigazgatási területén található felszínközeli földtani képződmények mennyire képesek megkötni a szennyeződéseket, milyen mértékben képesek természetes gátként funkcionálni a

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 65 vízadó rétegek felett, megakadályozva ezzel azok elszennyeződését. Ezek az információk megalapozottabbá tehetik a település átfogó terveinek döntés előkészítését. Települési szilárd hulladék A hulladéknak, illetve a veszélyes hulladéknak minősülő anyagok jegyzékét a vonatkozó KöM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. A nem szabályszerű hulladék-elhelyezés számos, a természetet és a tájat veszélyeztető tényező forrása: - A legtöbbször csak ledobott hulladékot a szél nagy távolságokra szétszórhatja. - A csapadékkal veszélyes anyagok mosódhatnak ki a hulladékból a vizekbe és a talajba. - Különösen veszélyesek azok a lerakatok, amelyek vízpart közelébe települtek, mert innen a csapadék a szennyezéseket közvetlenül az élővizekbe mossa. - Az illegális hulladéklerakók a tájkép értékét rontják. - A hulladékkupacokon számos invázív növényfaj és gyom képes megtelepedni, amelyek később ezekről a pontokról meghódíthatják – a tapasztalatok szerint meg is hódítják –a környező gyepterületeket. Kommunális szilárd hulladék A szilárd hulladékképződésnek a településen mennyiségi adatai nem állnak rendelkezésre. A településen a szervezett hulladék szállítást az Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási (ÉHG) Rt. végzi, heti egy alkalommal, emellett lomtalanítási akciókat is szervez az igényeknek megfelelően. A szervezett hulladékgyűjtés 1998óta folyik. Komposztálási technikáról, a komposztáláshoz szükség környezetbiztonsági műtárgyakról, a komposzt felhasználási módjáról nincs adat. A település területén két illegális hulladéklerakó (a továbbiakban: hulladéklerakó-1, hulladéklerakó-2) található, melyek felmérési adatait a tartalmazza. Hulladéklerakó-1: A „Falu végi lerakó” 1975 és 1998 között üzemelt, völgyben elhelyezkedő, nyitott lerakó. Ide a mai napig is hord a lakosság hulladékot. Viszonylag kis mennyiségű hulladékot helyeztek itt el, de közvetve a kimosódott anyagok a Telekes-patak vizét szennyezhetik. A terület nagy része növényzettel takart. A lerakó a hozzá vezető földút egyik oldalán, míg az agárkosbor a másik oldalán látható.


Hulladéklerakó-1 Hulladéklerakó-2: Az „Újtelepi lerakó”, 1970 és 1998 között üzemelt, ekkor részlegesen takarták. A lerakott hulladék mennyisége itt sem nagy, de a patakhoz való közelsége miatt a szennyező anyagok közvetlenül a Telekes-patakba mosódnak. Fontos megjegyezni, hogy a Telekes-patak a Bódva-folyóba torkollik, melynek vizét ivóvízellátásra is használják. Felsőtelekes érzékenységi kategóriákba való besorolását a 3.2-3.3 fejezetek tárgyalják. Veszélyes hulladék Van egy dögkút a település határában, amelyet Alsótelekessel közösen használtak.. A dögkút 1985 és 1998 között üzemelt, ennek ellenére még mindig láthatók kis számban friss lerakások. A kevés hulladék ellenére, a dögkút nagy kockázatot jelent, mivel feltételezhetően a hulladék Telekes-patakba mosódik. Továbbá a község területén veszélyes hulladék az orvosi ellátás során keletkezik, melynek szakszerű tárolásáról és elszállításáról gondoskodnak. Másrészt a lakosságnál keletkezhetnek veszélyes hulladékok: elemek, festékes dobozok, vegyszerek, olajos rongyok stb. A területen két vállalkozás működik –a PBS Európa Precíziós Robbantási Szolgáltató Kft Emulziós Üzeme (1994-95 évben indult) és egy állattenyésztő telep melyeknek egyénileg rendelkezniük kell a veszélyes hulladékokra vonatkozó hatósági engedélyekkel. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség 2001-es veszélyes hulladék nyilvántartásában szereplő adatok alapján a következő táblázat mutatja be a Felsőtelekesen keletkező veszélyes hulladékok mennyiségi adatait:

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 67 Veszélyes hulladék kódja

Keletkezett mennyiség [t]

V5410207

0,036

V5410209

V5410409

V5550402

V9710400

V5930200

Veszélyes hulladék neve Fáradt olajjal szennyezett textilanyagok Fáradt olajjal szennyezett szűrőföld hulladékok Halogénvegyületet nem tartalmazó trafó-, hőközlő olajjal szennyezett elhasznált szűrőés itatómasszák Festékmaradékokkal szennyezett vas, acél és ötvözeteik Injekciós tűk, fecskendők (tűvel), infúziók, transzfúziós szerelékek, vágó szúró eszközök Laboratóriumi – ismeretlen összetételű vegyszermaradékok ÖSSZESEN

0,031

0,022

0,016

0,036

0,019 0,160

Szelektív hulladékgyűjtés Voltaképpen a hulladékok környezetbarát kezelésének alapfeltétele, a papírok, műanyagok, veszélyes hulladékok, stb. szelektív gyűjtése. A szelektív hulladékgyűjtés gyakorlata általában kétféleképpen valósul meg. Egyrészt a háztartásokban, másrészt hulladékgyűjtő szigetek kihelyezésével. A hulladékszigetek helyének meghatározását gondos előkészítés, megelőző vizsgálatok alapján kell megtenni:  Az egyes területeken keletkező összes hulladék mennyiségének meghatározása, a helyi hulladékkezelő közszolgáltatóval kötött szerződés, illetőleg számlák alapján.  A keletkező hulladék összetételének meghatározása az adott terület területhasználatából kiindulva  Prognózis készítése arról, hogy várható-e a terület átrendeződése, illetőleg a hulladékkeletkezés változása (új tevékenység bevezetése). Ehhez megfelelő irányt ad a Településrendezési Terv.  Az adatok ismeretében döntés arról, mely hulladék összetevők szelektív gyűjtését fogják végezni (pl. papír, műanyag, veszélyes hulladékok).  A szelektálásba bevont hulladékfajták ismeretében a külön gyűjtéshez szükséges eszközök (gyüjtőedények, takarítószemélyzet számára szükséges gyűjtőedények, veszélyes hulladék gyűjtéséhez szükséges edények) mennyiségének felmérése és beszerzés.  A közelség és gazdaságosság elve alapján a hulladékok hasznosítását, szakszerű ártalmatlanítását végző cégek megválasztása.  Az Felsőtelekes élők illetve dolgozók és a takarítást, szemétszállítást végzők tájékoztatása a szelektív gyűjtés bevezetéséről és arról, mit kell tenniük, hogyan kell közreműködniük abban.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 68 

A közszolgáltatóval a hulladékbegyűjtésről szóló szerződés módosítása, felkínálása annak, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot is szállítsa el, ha erre rendelkezik engedéllyel. (Ennek hiányában más szolgáltatóval szerződés kötése.)  Az elkülönítetten gyűjtött hulladékmennyiségekről és az ebből származó előnyökről a gyűjtésben részt vevők rendszeres tájékoztatása. Szükség esetén ismételt tájékoztatás arról, hogyan kell közreműködni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban olyan helyeket kell megjelölni a hulladékszigetekre vonatkozóan, amelyek sok lakó által könnyen és nagyobb fáradság nélkül megközelíthető. A gyűjtés közterülten történik, így a szemetet majd újra kell válogatni, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a hulladék egy részét általában rossz helyre dobálják. A hulladékgyűjtés sikere tehát nagymértékben függ a lakosság hozzáállásától, a tájékoztatás és a kampány tovább növeli az eredményességet. Települési szilárd hulladék A településen működő Kft. rendelkezik a szükséges engedélyekkel, hulladékaikat a megfelelő módon gyűjtik, tárolják és elszállíttatják. Az orvosi ellátás során keletkező veszélyes hulladékok kezeléséről gondoskodnak. A településen lévő dögkútra vonatkozó előírásokat a „talajvédelem” fejezet tartalmazza. a) El kell készíteni a község hulladékgazdálkodási tervét, ugyanis a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 35. § (1) pontja szerint a települési önkormányzatnak az országos és területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére vonatkozóan helyi hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni, melyet a törvény 56. §. (6) pontja értelmében a területi hulladékgazdálkodási tervek kihirdetésétől (2003. XI.7.) számított 270. napig kell közzétenni. A tervet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szól 126/2003 (VII. 15.) Kormány rendelet előírásai szerint kell elkészíteni. Az elkészítendő hulladékgazdálkodási tervnek összhangban kell lennie az Észak-magyarországi régió hulladékgazdálkodási tervével vonatkozó KvVM rendelet 6. számú melléklete). A tervet olyan programokra kell értelmezni, amelyeket 2008-ig meg kell valósítani. b) Helyi rendeletek elkészítése a települési szilárd és folyékony hulladékok kezelésére vonatkozóan. c) Felsőtelekes két illegális hulladéklerakójának felszámolása, és rekultivációja fontos feladat. (a település védett értékeinek megóvása szempontjából is) d) A megfelelően kezelt szennyvíziszapok, keletkező szerves hulladékok, szelektív gyűjtésének megszervezése és központi komposztáló üzem kialakítása, támogatása az ellenőrzöttebb rendszer kialakítása érdekében. A komposztáló üzem területét úgy kell megválasztani illetve kialakítani, hogy az a természetvédelmi, vízbázisvédelmi érdekeket ne sértse. Vonatkozó KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről) e) Az építkezésnél biztosítani kell, hogy a bontási, illetve építési hulladékok szelektíven kerüljenek gyűjtésre, lehetőség szerint hasznosításra.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 69 A hulladék ártalmatlanítása csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező lerakón történhet. f) A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtését és ártalmatlanítását meg kell kezdeni, hiszen a törvény tiltja „más hulladékkal vagy anyaggal” való összekeverését, tehát sem a jelenlegi hulladéklerakó helyre, sem pedig a regionális lerakóra veszélyes hulladék nem szállítható. Ennek érdekében a településen meg kell oldani a veszélyes hulladékok lakosságtól történő begyűjtését, és annak ártalmatlanító helyre szállítását. Megoldható ez a feladat hulladékgyűjtő udvar kialakításával, illetve előre meghirdetett időpontban az átvevő tehet körjáratot a településen. Amennyiben erre sor kerül, a veszélyes hulladékot átvevő szervezettől meg kell követelni az engedélyének bemutatását, és annak másolatát a szerződés kell csatolni. g) Rendszeresen ellenőrizni kell a községhatárt és a település területét az újabban megjelenő lerakatok mielőbbi felszámolása érdekében. Az elkövetőkkel szemben határozottan fel kell lépni. h) A Jegyzőnek fokozott figyelmet kell szentelnie arra, hogy a településen ne működjön telepengedély köteles tevékenységet végző vállalkozás, engedély, és a megfelelő környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nélkül. Meg kell vizsgálni, hogy a településen végeznek-e olyan tevékenységet, amely telep-, működési-, engedélyköteles lenne. A Környezetvédelmi Felügyelőség csak azokat a vállalkozókat, cégeket tudja ellenőrizni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének szabályaival kapcsolatban, amelyekről tudomása van. A Jegyző kiemelt környezetvédelmi feladata, hogy a területen veszélyes hulladékok miatt a lakosság egészsége ne kerüljön veszélybe. Ennek a célnak érdekében a Környezetvédelmi Felügyelőséggel szoros informális kapcsolatot kell kiépítenie. i) Intenzív felvilágosító-tudatformáló tevékenység kifejtése a lakosság körében – kezdve az óvodákban és iskolákban – a hulladékmennyiség csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtés előnyeinek megismerése érdekében. Zaj- és rezgéshatások Környezeti zajterhelésre vonatkozó méréseket az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség végez, az ÁNTSZ B.A.Z. Megyei Intézete csak panaszbejelentés ill. megrendelés esetén végez, annak eredményeit csak a panaszbejelentővel vagy megrendelővel közli, így konkrét adatok a környezeti zajterhelésre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre. A Felügyelőség szakvéleménye szerint a település területéről zajpanasz nem érkezett, így zajmérési adatok nem állnak rendelkezésre. A településen a közlekedésből származó zaj a meghatározó. Az alsótelekesi gipszbányához vezet egy magán út, de a falun keresztül hajtanak a 10 tonnás szállítójárművekkel, növelve ezzel Felsőtelekes zaj- és rezgéshatásait. Ez hozzájárul az utak és a mellettük lévő házak állagának romlásához.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 70 Zajvédelem a) A többszörösen mód. 12/1983. (V.12.) MT rendelet szerint a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket be kell tartani. A környezetbe zajt ill. rezgést kibocsátó és zajtól ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, valamint működtetni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj- ill. rezgésterhelési határértékeket. b) A törvényben előírt zajszint határértékeket be kell tartani és figyelemmel kell kísérni bármely ezután meghonosodó tevékenységeknél. 2.)TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Az évezredes tájfejlődés során a magyar táj folyamatos egységesülésen és léptékváltáson megy keresztül. A léptékváltás és – talán épp ennek következtében – elsősorban az agrártársadalom átalakulása miatt a tájhasználat folyamatos változáson megy keresztül, ami a települések megtartó képességének gyengüléséhez vezethet. Minden jel arra mutat, hogy a táj tovább homogenizálódik, ugyanakkor összetettsége a jövőben fokozódik. A környezet általános kezelhetőségének léptéke mára megnövekedett, melyet a regionalizmus gondolatának erősödése igazol. Ugyanakkor a táj fenntarthatóságának kulcsa a komplex, sokoldalú használat lehet. A multifunkcionális táj fogalma a vidékfejlesztés gondolatának megszületésével került be szakmai gyakorlatba. A táji változások irányait számos új jelenség és elvárás is determinálja. A turizmus napjainkban integrálódni látszik a gazdaság minden szegmensébe, így ez mára elismert fejlesztési tényező. A környezetvédelem integrálása még inkább csak jelszavakban épült be a mindennapi életbe, de a közeljövőben a pályázati rendszer miatt felerősödhet jelentősége. A jövő tája -éppen a léptékváltás miatt – fokozott szerepet kap az értékmegőrzés terén. A kistérség szomszédos területektől való függőségét a folyóvölgyek határozzák meg. Természetesen a vízfolyások ökológiai folyosók is, amelyek biztosítják a folyóvölgyek élőhelyeinek és a különböző vízszinteknek a kapcsolatait. A természet állapota Az Aggteleki Nemzeti Park nyilatkozata alapján a természet védelmét illetően a következőket kell figyelembe venni: 1. Országos védelem alatt álló területek Rudabányai őshominida-lelőhely Természetvédelmi Terület A 69/2007. (X. 18.) KvVM rendelet alapján a védettség indoka és célja Földünk egyik legfontosabb őshominida-lelőhelyének és természeti környezetének megőrzése. A védett terület helyrajzi száma: Felsőtelekes 02/2.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 71 A védett területre vonatkozó szabályokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a Rudabányai őshominida-lelőhely természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről szóló 13/2008. (V. 20.) KvVM rendelet tartalmazza. Az 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva továbbá védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Területükre az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek. Felsőtelekes területén jelenleg ilyen kataszterezett objektumok nem ismertek, de későbbi előkerülésük nem zárható ki. 2. ESA (Természetileg Érzékeny) területek Potenciális ETT célterületek azok, melyek környezetérzékenységi térképek alapján átlag feletti sérülékenységet mutatnak. Az ETT területeket - természetvédelmi támogatás fontossága szempontjából -három kategóriába sorolhatjuk: I. A kiemelt területeken nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékek jelentős állománya fordul elő, melyek fennmaradása 5-10 év távlatában is kétséges, amennyiben a természetkímélő gazdálkodás nem részesül támogatásban. II. A fontos területeken országos viszonylatban jelentős természeti, táji értékek fordulnak elő, melyek fennmaradása, vagy állapotuk javítása érdekében természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges. III. A lehetséges területek azok, ahol jelentős az extenzív élőhelyek aránya, az értékek jelentősége kisebb, illetve, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével növelhető lenne a terület természeti értéke. Az ESA területek környezetbarát fenntartására kiemelt támogatási rendszert dolgoztak ki, melyek először a mintaterületeken válnak elérhetővé. Felsőtelekes község az I. (kiemelten fontos) és a I I . (fontos) kategóriába került besorolásra az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet mellékletében. 3. Tervezett természeti területek • Tervezett természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból jelentős területekről aktuális helyrajzi számos nyilvántartás nem áll a rendelkezésünkre, határaik a mellékelt térképen láthatók (a területek listája a természeti területek országos listáját kihirdető miniszteri rendelet megjelenéséig még kis mértékben módosulhat). • Kihirdetésük után a természeti területeken a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. §-ában foglaltakat be kell tartani, illetve a 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 13.§ (2) bekezdését figyelembe kell venni. Ezek szerint: Természeti területen az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélye szükséges: a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. 4. Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózathoz az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. A magterületekhez olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 72 életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. Az ökológiai folyosókhoz olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A pufferterületekhez olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Az ökológiai hálózat helyrajzi szám szerint még nincs kihirdetve, a területek elhelyezkedése a mellékelt térképen látható, illetve az OTrT mellékleteként elérhető. Az ökológiai hálózattal kapcsolatos településrendezési követelményekről az Országos Településrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 13.§-ban lehet olvasni részletesebben. Az OTrT az egyes övezetekkel kapcsolatban a következő szabályozást tartalmazza, kérjük ezeket a településrendezési tervbe beépíteni: Magterület • Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. •

•

•

• •

Fenti kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával -beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a táj szerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető."

Ökológiai folyosó • Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 73 •

•

•

•

Fenti kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közmüépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával -beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető."

Pufferterület • Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti." 5. Egyedi tájértékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6.§ (3) bekezdése alapján egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A természetvédelmi törvény 7. § (4) bekezdése és a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet 1. §-a alapján, kihirdetésük után az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokba az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni. Felsőtelekes közigazgatási területén 2004-ben megtörtént az egyedi tájértékek előzetes felmérése. Egy bizottság fogja értékelni, hogy a felmért értékek közül, melyeket nyilváníthatja Igazgatóságunk egyedi tájértékké. Az alább megadott tájértékek tehát egyelőre csak előzetes és tájékoztató jellegűek, a lista a kihirdetésig valószínűleg módosulni fog. Elhelyezkedésüket a mellékelt térkép mutatja. Ssz. 1. 2. 3. 4.

Megnevezés feszület emlékoszlop feszület feszület

Fő típus Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

feszület lakóház lakóház csűr forrásfoglalás kapu védőszentek szobrai

Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti

Helyszín A falu K-i végén, a helységnév táblánál. Fő utca és Csaba utca kereszteződése. Fő utca, az emlékművel szemben. A Kánóra vezető műút mentén, az iskola épületével egy vonalban. Táncsics u. 8. Táncsics utca és Fő utca sarka. Fő u. 20. Főu. 23. Fő u. 8. épületével szemben Csaba u. 6. Csaba u. 9., a templomkertben.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 74 12. 13. 14. 15. 16.

feszület templom gémeskút harangláb csuszámlások formái

Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti Földtudományi

17. csuszamlások formái Földtudományi

Csaba u. 9., a templomkertben. Csaba u. 9. Csaba u. 2. Kossuth u. 8. A Rudabányára vezető út mellett, a falutól mintegy 500 m-re, nyugatra. A Templomka-domb oldalában, egy pince mögött.

6. NATURA 2000, Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területek Az Európai Unió Habitat Direktívája alapján különleges illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kerültek kötelezően kijelölésre, a területükön található élőhelyek, illetve fajok miatt. Felsőtelekes közigazgatási területét az Aggtelekikarszt és peremterületei elnevezésű terület (azonosító: HUAN20001) érinti. Az érintett földrészek: 051, 053/1, 055/1, 055/2, 055/3, 056, 057, 058, 059, 060, 061, 062, 063, 066/2, 069, 095,096. Az érintett helyrajzi számokat a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet tette közzé. NATURA 2000 területekre vonatkozó szabályozásokat a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet ad részletes tájékoztatást. Természetközeli területek Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6.§ (3) bekezdése szerint a beépítésre nem szánt területek között meg kell különböztetni a természetközeli területeket, mint területfelhasználási egységeket. Ugyanezen rendelet 30/A.§ (1) bekezdése szerint a természetközeli területek a következők: mocsár, nádas, karsztbokorerdő, sziklás terület, ősgyep. A paragrafus (2) bekezdése értelmében a természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet. Beépítésre szánt területek kijelölése Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8.§ (2) bekezdés b) pontja szerint: „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet." A 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet (továbbiakban ÖTM rendelet) tartalmazza a területek biológiai aktivitásértékeinek számításának módját. Beépítésre szánt terület kijelölése esetén kérjük, hogy a rendezési tervnek legalább az alátámasztó munkarészében mutassák be a számítások legfontosabb részeit. A következő információk feltétlenül szerepeljenek: • Az újonnan beépítésre szánt terület elhelyezkedése (hrsz.), kiterjedése, megnevezése; aktivitásértéke beépítés előtti állapotban és a tervezett beépítés után - az ÖTM rendelet alapján; • Amennyiben az új beépítés által az eredeti aktivitásérték csökken, annak a területnek az adatai, amelynek átminősítése az aktivitásérték-csökkenést kompenzálja (elhelyezkedés-hrsz., kiterjedés, megnevezés és aktivitásérték) az ÖTM rendelet alapján. Fenti alapadatok és számítások hiánya esetében a rendezési tervet nem tudjuk elfogadni. Zöldterület-gazdálkodás Felsőtelekes családi házas, kertes település. A legtöbb családi háznak van kertje, s ezek nagy része gondozott is. Az utak szélét zöld sáv szegélyezi. Ez a zöldsáv csak

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 75 füvesített terület kevés fával, nem mutat rendezett formát, hiányzik a por- és zajfelfogó növényzet. A község közigazgatási területén belül nagy kiterjedésű zöldterületek vannak, melyek túlnyomó része gyep, erdő és szántó. A község templomkertje és temetője rendezett. A labdarúgó pálya a térség legjobb gyepszőnyegével rendelkezik, öltözőkkel, fürdőkkel és játszótérrel kialakított. Számos szabadtéri rendezvény kerül itt lebonyolításra. A labdarúgás több mint 50 éve van jelen a településen számos elismeréssel Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ezúton hívja fel a figyelmet arra, hogy: - „A rendezési tervben szerepelt, hogy a Kánó- és Telekes-patakok összefolyásánál található vizenyős réten ökoparkot kívánnak kialakítani. A tervezett ökopark területén jelenleg egy természetszerű állapotban lévő mocsárrét található, amely védett növény- és állatfajok élőhelyéül szolgál. A tervben eredetileg egy tó kialakítása is meg volt említve……, mely engedélyhez kötött tevékenység, továbbá Igazgatóságunk a megjelölt területen tó kialakítását előzetesen sem tartja elfogathatónak. Az ökopark kialakításával kapcsolatosan a rendezési terv kevés információt nyújtott. A területet érintő tanösvény, a természetvédelmi szempontok figyelembevétele mellett elfogathatónak tűnik, de állást foglalni csak a részletes tervek ismeretében lehet. Kérem, hogy mielőtt ökopark kialakításába kezdene, a megvalósíthatóságáról kérje ki Igazgatóságunk szakembereinek véleményét.” - „A rendezési terv véleményezése során szó esett a Templomka-dombbal kapcsolatos tervekről. A területtel kapcsolatban az Önkormányzatnak több, egymással összefüggő terve volt. A Templomka-domb számos védett növény- és állatfaj élőhelye, ezért elsődleges célként természetvédelmi és táji értékeinek megőrzését kell kitűzni, a hasznosítást, bemutatást ez alá kel rendelni. Továbbra is jónak látjuk a helyi védetté nyilvánítás kezdeményezését. Ugyanakkor arról véleményt alkotni, hogy a területen emlékparkot, tanösvényt ki lehet-e alakítani, csak azok részletes terveinek és az egyébként kiemelkedően értékes élőhelyre gyakorolt hatásuk megállapítása után lehet. Kérem, hogy amennyiben továbbra is ilyen terveik vannak, egyeztessenek Igazgatóságunk munkatársaival.”

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 76 3.)KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT A településrendezési tervben, illetve a szabályozási tervben az alábbi közlekedési területek, illetve övezetek kerültek besorolásra 3.)KÖu-3 –országos mellékút, települési főút, forgalmi út 2605 számú KM út 5.)KÖu-5 kiszolgáló út Belterületi szabályozási terv szerint 6.)KÖu-6 gyalogút Belterületi szabályozási terv szerint Fogalom meghatározások: Külterületen Az út szabályozási szélessége: az út szabályozási területén belül csak az út és az út vízelvezető műtárgyai helyezhetők el. Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedésit kiszolgáló Közlekedési építmények Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Igazgatási épület A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el. - Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül funkció korlátozás nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása feltételeinek, előírásainak betartása mellett. Belterületen - Szabályozási szélesség: A közterületeket és a nem közterületeket elválasztó vonal

Közlekedési mintakeresztszelvények

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 77 2x1 nyomú út = 16,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út vízelvezető árokkal = 16,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út kerékpárúttal = 16,00 méter0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +1.5 m zöldsáv +7,0 m útburkolat +1,5 m zöldsáv +2,0 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út lejtős terepen = 12,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m rézsű +6,0 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv +2,0 m rézsű


2x1 nyomú út lejtős terepen = 8,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,0 m rézsű +5,0 m útburkolat +1,5 m járda PARKOLÓK KIALAKÍTÁSA

Szegély melletti sávban

Szegély melletti merőleges parkolószigeten

Szegély melletti párhuzamos parkolószigeten

Szegély melletti járdán

Szegély melletti 45º -os parkolószigeten

Középső szigeten

min. 2,0 m

A település közigazgatási területe közúthálózat fejlesztéssel érintett terület az esetben, ha a barit bányászat beindul tehát, ezért az alábbi szempontokat figyelembe kell venni: A közlekedési létesítmények védelme A közútnak mint műszaki létesítménynek az állagvédelmét biztosítani kell, ennek összhangban kell lennie az út környezetének védelmi igényeivel is:

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 79 Vízelvezetés környezeti szempontjai: A víztelenítési rendszer kialakításánál figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat. Vízfüggő értékes élőhelyek közelében, ha az útépítés a hidrológiai viszonyok megváltozásához vezetne, olyan műszaki megoldás szükséges, amellyel biztosítható az élőhelyek eredetivel azonos értékű vízellátása. Meg kell oldani a közutak területére hulló és a környező területről a csapadékvíz elvezetését felszíni állandó vagy időszakos vízfolyások elvezetése: Állandó vízfolyások – patak, árok, belvíz – keresztezését a vízügyi előírások szerint méretezett átfolyási szelvényű hidakkal, átereszekkel kell megoldani. Az útárok öntözőcsatornaként vagy víztározóként történő felhasználása tilos, a belvízcsatorna szerepét nem töltheti be. A közút használójának védelme A közlekedés biztonsága érdekében az összes közlekedő szempontjait a lehetséges veszélyeztetés függvényében figyelembe kell venni: Vakítás elleni védelem Hófúvás elleni védelem Széllökés elleni védelem Közvilágítás Nem kívánt átjárás elleni védelem Egyéb hatások elleni védelem (omlás, kőhullás, sárfelhordás, napfény, szaghatás) A közút környezetének védelme A közutakat övező területsávokban gondoskodni kell a környezeti elemek és rendszerek védelméről, egyrészt nyomvonal kijelöléssel, másrészt – ha szükséges – környezetei berendezéssel. A kiválasztott nyomvonal környezetvédelmi szemléletű tervezésének fel kell tárni az érintett hatásviselőket, hatásterületeket, a várható hatásokat, és meg kell jelölni a vonatkozó törvényekben, szabványokban, rendeletekben lévő előírásokat és az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A természetes környezet védelme A föld, mint környezeti elem védelme: az alapállapot feltárása, a föld mint környezeti elem minőségének és tulajdonságainak meghatározása (termőhelyi adottságok vizsgálata, értékes mezőgazdasági területek elkerülése) A víz védelme: a felszíni és felszín alatti vízbázisok, védőidomok, természetes és mesterséges, időszakos és állandó, folyó és állóvizek, tározók, vízgyűjtő területek. A levegő védelme: egyenletes haladást lehetővé tevő nyomvonalvezetéssel és forgalomszervezéssel, a jó átszellőzés biztosításával, az érzékeny területeknél nagyobb védőtávolság tartásával, véderősáv telepítésével csökkenteni kell a közúti légszennyezés hatását. Az élővilág védelme. A környezetvédelmi program kidolgozásánál a közlekedési fejezetnél az alábbi környezeti körülményeket kell meghatározni az úthálózat besorolásakor Külterületi közutak esetén a környezeti körülményeket három kategóriába kell besorolni:

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 80 „A” jelű környezet: síkvidék, természeti és/vagy épített környezet korlátozások nélkül „B” jelű környezet: dombvidék, természeti és/vagy épített környezet korlátozások nélkül síkvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek még lehetővé teszik a „B’ kategóriához előírt tervezési sebességekhez kapcsolt paraméterek gazdaságos alkalmazását. „C” jelű környezet: hegyvidék, sík és dombvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek csak hegyvi8déki tervezési paraméterek alkalmazását teszik lehetővé. E szerint FELSŐTELEKES A és B jelű környezetbe sorolható Belterületen a környezeti körülményeket az alábbi négy csoportba kell besorolni: „A” jelű környezet: beépítetlen, vagy lazán beépített terület, nem érzékeny környezet „B” jelű környezet: beépítetlen, vagy lazán beépített terület érzékeny környezet „C” jelű környezet: sűrűn beépített terület, nem érzékeny környezet „D” jelű környezet: sűrűn beépített terület érzékeny környezet E szerint FELSŐTELEKES B jelű környezetbe sorolható A topográfiai adottságokat belterületen a környezeti körülményeket módosító tényezőként, az alábbiak szerint kell figyelembe venni: Főutaknál: - dombvidéken a „B” környezeti körülmény - hegyvidéken a „C” környezeti körülmény Mellékutaknál - Dombvidéken a „C” környezeti körülmény, - Hegyvidéken a „D” környezeti körülmény A tervezés során e körülmények szerinti tervezési sebességet kell alapul venni, amennyiben ez alacsonyabb, mint a tényleges környezeti körülmények miatt alkalmazható érték. A közutak tervezése, építése és fenntartása során törekedni kell arra, hogy a környezeti kár minél kisebb legyen. Elsődlegesen az út vonalvezetésének és

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 81 keresztszelvényeinek kialakításánál, környezetbe illesztésével kell törekedni a várható káros hatások csökkentésére. Fázisonként szükséges részletességgel fel kell tárni a védendő környezeti elemeket és rendszereket, (hatásviselők) az ezeket érő káros környezeti hatásokat a környezetvédelmi és természetvédelmi törvény alapján. A közlekedési létesítmények környezetében fel kell tárni és minősíteni kell a természetszerű élőhelyeket, a növény és állatvilág állapotát a védett fajok száma és ritkasága szerint. Részletes hatásvizsgálatot kell készíteni, szükséges lehet ennek függvényében teljes vegetációs periódust felölelő (márciustól novemberig) vizsgálatra szakértő bevonásával. Törekedni kell a védett területek elkerülésére, megfelelő védőtávolság tartására, a természetes élőhelyek területi csökkenésének és feldarabolásának minimalizálására. A vadon élő állatok biztonságos áthaladását elősegítő műszaki létesítményekkel kell elősegíteni. Tájvédelem Törekedni kell a tájhoz illeszkedő vonalvezetés kialakítására, a töltéseknek, bevágásoknak harmonikusan kell illeszkedniük a domborzathoz. A meglévő táji adottságok kihasználásával csökkenteni kell a vizuális és zajhatásokat. Megfelelő növényzet telepítésével biztosítani kell a közút melletti területek zöldfelületi kapcsolatait, a kedvező kilátásokat és rálátásokat biztosítani kell. Őshonos és a különleges igénybevételnek ellenálló, magas esztétikai értékeket nyújtó növényzetet kell előnyben részesíteni. Az épített környezet védelme A közutak helyszínrajzi és hossz-szelvényei vonalvezetésénél az akusztikai és légszennyezési terjedési viszonyokat, valamint az immissziós határértékek betarthatóságát kell szem előtt tartani. A lakóterületeknél a megfelelő védőtávolságok biztosításával kell a zaj-, rezgés és levegőtisztasági határértékeket betartani, hatáscsökkentő megoldásokat kell alkalmazni. A gyűjtőút ma is fontos szerepet tölt be a község forgalmi rendszerében. A lakóutak eléggé rendezettek, szabályozási szélességük eléri a 14 m-t helyenként szélesebb is, mint a tipikus alföldi jellegű kertes településeknél. Gyalogos közlekedés céljára a közlekedési utaknál javasolt járdahálózat vehető igénybe, illetve vegyes forgalmú útként használhatók a keskeny szabálytalan közök.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 82 A járdák javasolt szélessége 1,50 m. A faluközpontban gyalogos dísztér alakítható ki. Az álló forgalom, azaz a parkolás általában telken belül biztosítható úgy a lakótelkek, mint a legtöbb intézmény területén. Néhány kereskedelmi intézmény, pl. ABC, vendéglátó intézmény parkolása az út menti leállósávon belül biztosítandó A tömegközlekedés szinte kizárólag a VOLÁN autóbuszjárataival biztosított, mely időközönként igen zsúfolt. A járatok sűrítése Szerencs irányába kívánatos lenne .A megállók leálló öblei és a fedett várakozó helyek folyamatosan korszerűsítendők. A váró helyiségek az utcaképet is meghatározó mikroarchitectúrák legyenek. A kerékpár forgalom jelenleg a közút és utcahálózaton belül bonyolódik. Az utak szabályozási szélessége nem mindenütt teszi lehetővé önálló kerékpár sáv kialakítását. 4.) KÖZMŰ FEJLESZTÉSI JAVASLAT Ivóvízellátás A község részére az ivóvizet az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) RT. szolgáltatja. A település vízellátását a lázbérci, a borsodsziráki és szalonnai vízbázisokról biztosítják. Jellemzően a Borsodszirákon előállított ivóvizet kapja a község. Felsőtelekes NA 150 azbesztcement gerincvezetéken kap jó minőségű ivóvizet. A szolgáltatott ivóvíz a 201/2001. Korm. rendelet előírásainak megfelel, melyet az ÉRV Rt. Vízminőség Ellenőrzési Osztálya rendszeresen vizsgál. A településen belül beruházási munkákat nem folytat az ÉRV Rt. A társaság – az érvényben lévő előírásoknak megfelelően – a környezetet érintő tevékenységeket a szakhatóságok engedélyezésével folytatja. Az ivóvíz minőségét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is vizsgálja. A településen végzett hatósági vízvizsgálataik során egyenletesen jó minőséget tapasztaltak. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. Szennyvíz-elhelyezés Felsőtelekes területén a szennyvíz csatornahálózatot a Barcika Vízmű Kft. üzemelteti. A keletkező folyékony kommunális hulladék, Szendrő – Kazincbarcika szennyvíz regionális rendszeren kerül elvezetésre, a kazincbarcikai városi szennyvíztisztító telepre.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 83 A telep kapacitása: 15000 m3/nap. A községben a csatornahálózatra bekötött ingatlanok 2003. december 31.-ig 145 db. volt. Az önkormányzat elmondása alapján a rácsatlakozás azóta kb. 85%-ra nőtt. 2003-ban az elvezetett szennyvíz mennyisége 9433 m3 volt. Szennyvíz-kezelés A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének a vonatkozó hatályos Korm. rendelet előírásainak kell megfelelniük. Ha a befogadó önálló vízhozammal rendelkezik, a bevezetés során a felszíni vizek minőségének védelmének szabályairól szóló vonatkozó hatályos Korm. rendelet valamint az ahhoz kapcsolódó hatályos KöM-KöVIM együttes, rendeletek előírásai az irányadók. Önálló vízhozammal nem rendelkező befogadó esetén, a már hivatkozott felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő vonatkozó hatályos Korm. rendelkezés és az ahhoz kapcsolódó KöM-EüM-FVM-KHVM hatályos együttes rendelet előírásainak figyelembe vételével kell eljárni. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről a hatályos Korm. rendelet rendelkezik. a) A legfontosabb feladat a településen a csatornahálózatra való, minél nagyobb arányú rácsatlakozás elérése. b) Fel kell számolni a szikkasztókat, mert a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. c) Törekedni kell a szennyvizek minél nagyobb mennyiségében történő hasznosítására. A szennyvizek és szennyvíziszapok felhasználásánál, illetve kezelésénél be kell tartani hatályos Korm. rendelet előírásait. d) A 2000. évi XLIII. „törvény a hulladékgazdálkodásról” értelmében a szippantott szennyvizek (szennyvíziszapok) kezelését és hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőtelepen vagy leürítő-helyen történő ártalmatlanítását az Önkormányzatnak kell biztosítani a település lakói számára. Fokozottan figyelni kell arra, hogy a szennyvízgödrök szippantása után a szennyvizet a befogadásra alkalmas, engedéllyel rendelkező telepre szállítsák el. Ennek érdekében a folyékony hulladék kezelésére vonatkozó helyi rendeletet meg kell alkotni. e) Az épületek szennyvíztárolóinak megfelelő szigetelésűeknek kell lenni, az esetleges ellenőrzéseket el kell végezni Csapadékvíz A község belterületére hullott csapadékvíz egy részét a településen áthaladó Telekes-patak vezeti el. Emellett a településnek több időszakos vízfolyása is van, melyek vízutánpótlását az esővíz jelenti. Ilyen vízfolyás pl. a Dózsa György úton van, mely nagy esőzésekkor rendszeresen kiönt. A csapadékvíz-elvezető nyílt árkok kiépítése hiányos, karbantartása nem megfelelő. Sokhelyütt az árkok növénnyel vannak benőve. Így a település a csapadékvíz megfelelő elvezetését nem tudja megoldani.


Tisztított és benőtt csapadékvíz-elvezető árok Felsőtelekesen Csapadékvíz-elvezetés A megfelelő csapadékvíz elvezetés, nagy esőzések által okozott vízkárok (pl. talajerózió, épületek állagának romlása) megakadályozása érdekében szükséges. A települési vízrendezési hiányosságok megszüntetésének tervezhető költségeit egy szakmai felmérés alapozta meg, a Kormány 2398/2002 (XII.30.) határozata alapján. Ebből következően: -Az elmaradt települési vízrendezési feladatok gyors és hatékony megvalósítására, egy szakmailag és pénzügyileg kellően megalapozott országos program indítása válik szükségessé. -A belvíz és csapadékvíz elvezetési feladatok jelentős állami költségvetési támogatására, a jelenlegi források kiszélesítésére van szükség. Nemcsak a vízelvezető rendszerek kiépítését, hanem a rendszerek fenntartását is biztosítani kell. -Olyan jogi szabályozás szükséges, amely szigorított korlátok közé szorítja a települési belvízzel és csapadékvízzel veszélyeztetett területek felhasználását. A települési belvíz és csapadékvíz elvezetési program indításáról készülő kormány előterjesztés 2005 és 2009 között mintegy 50 milliárd Ft–os fejlesztést irányoz elő. A program indításáig a jelenlegi támogatási rendszerből, a címzett és céltámogatásból igényelhető forrás a belterületi vízrendezési feladatokra, illetve a KvVM a környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzatból ez évben is nyújt támogatást a „Zöld Forrás” pályázaton belül. a) A legfontosabb feladat a csapadékcsatorna-hálózat megfelelő kiépítése, bővítése. b) A csapadékcsatorna-elvezető rendszer folyamatos karbantartása, működőképességük biztosítása. c) A csapadékvíz elvezető hálózatot rendszeresen felül kell vizsgálni az illegális szennyvíz bevezetések feltárása és megszüntetése érdekében.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 85 Áramszolgáltatás A településen a közcélú elektromos hálózatot az ÉMÁSZ (Észak-magyarországi Áramszolgáltató) Rt. üzemelteti. Biztonságtechnikai osztályuk közleménye szerint a villamos energiával történő ellátásból adódó szolgáltatás során, környezetet érintő hulladék keletkezésével is járó tevékenységeket is végeznek. Azonban a hálózat építése és rekonstrukciója során keletkező veszélyes hulladékok elszállítását és megsemmisítését, illetve a környezeti kárelhárítást akkreditált céggel végeztetik, és a környezetvédelmi törvényekben előírtakat maradéktalanul teljesítik. A települést érintő alállomásaikban egy hosszú távú környezetvédelmi program keretében végzik a talajvíz tisztítását. A környezetüket érintő lakossági panaszokat megvizsgálják, elhárításukra intézkednek. Gázellátás Felsőtelekes településen a gázellátó rendszer kiépítése még nem történt meg. Bár többször is pályáztak a rendszer kiépítéséhez szükséges anyagi támogatásra, de mostanáig még nem nyertek. Tartályos gázt mindössze két hivatalban és 3 háztartásban használnak. Jövőnk gazdaságos és környezetbarát erőforrásai Felsőtelekes energiaellátásának problémáját a megújuló (alternatív) energiaforrások megoldhatnák. Ezért mindenképpen meg kellene vizsgálni, hogy milyen energiaforrás használata lenne a legcélszerűbb számukra. Ezen energiaforrások gazdaságosak és legfőbbképp környezetbarátok. Habár költségük jelentős mértékű, de hosszútávon mindenképp megtérül a befektetés. Az általuk termelt többletenergia átvételét az „56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet az átvételi kötelesség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról” szabályozza. Mindemellett a megújuló energiaforrások használata, idegenforgalmi látványosságul és más települések számára példaértékül is szolgálhatna. A Nap 43 perc alatt, annyi energiát sugároz felénk, amennyit egy évben a Földön elhasználnak. Egy hét viszonylatában ez a mennyiség nagyobb, mint a ma ismert meglévő szénkészletek. Számítások szerint egy átlagos családi ház tetejét elegendő napsütés éri ahhoz, hogy háromszor annyi energiát nyerjen, mint amennyi egy háztartás energiaigénye. Ráadásul ez az energiaforrás kifogyhatatlan. Ma már adott a lehetőség, érdemes kihasználni. Napkollektor A napsugárzásból egyszerűen nyerhető hőenergia, amelyet melegvíz előállítására és fűtésre lehet használni. Erre a célra napkollektorokat alkalmaznak. A különböző méretű és minőségű sík kollektorok tetőszerkezetbe, tetőszerkezet fölé vagy sík tetőre szerelhetők. A jó eredmény elérése érdekében érdemes a hőtárolóra, a szabályozó automatikára és a szolár állomásokra is kellő figyelmet fordítani. A tároló szerepe, hogy napokon keresztül megőrizze a hőt.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 86 Napelem A napsugárzás átalakításának másik formája elektromos-áram előállításában valósul meg. Napelemekkel egyenáramot lehet előállítani, amely akkumulátorokban tárolható. Az egyenáram inverterekkel váltóárammá alakítható. Így megoldható akár tanyák, hétvégi házak, mozgó járművek elektromos árammal történő ellátása. Nagy teljesítményű váltóáram is előállítható, amelyet a rendelkezésre álló hálózatba vissza lehet táplálni. Ebben az esetben a hálózat látja el az energiatároló szerepét. Pellet kazán, pellet kandalló A napenergia hasznosításban a legnagyobb feladat a hőenergia tárolása. A hőhasznosító rendszerek fűtésre általában az átmeneti tavaszi és őszi időszakban alkalmasak. A napsütésben szegény időszakokra további gazdaságos és környezetbarát megoldások állnak rendelkezésre. A pelletet fűrészporból készítik magas nyomások történő tömörítéssel. Egy kg pellet közel 5 kWh hőenergiát biztosít és 20-22 Ft/kg-os árával már jelenleg is versenyképes a többi energiahordozóval szemben. Hétvégi házak, nyaralók, nappalik látványos és praktikus fűtőeszköze a légfűtéses pellet kandalló. A fűtőteljesítmény 7-10 kW, a fűthető légtér max. 300 m 3. A napkollektoros rendszerek jó kiegészítője a központi fűtésre kapcsolható pellet kandalló, mely önállóan is alkalmas épületek fűtésére. Nagyobb hőigény esetén pellet kazánok vehetők igénybe, mely időjárásfüggő és teljesítményszabályozással, a gázkazánhoz hasonlóan, önálló üzemeltetésre alkalmas. A kazánok teljesítménye 5 és 45 kW között változik. A kazánok pellettel történő ellátása különálló tárolóból vagy adagoló berendezéssel biztosítható, így hosszú időn keresztül teljesen önállóan fűthető nagyobb hőigényű családi ház is. Hőszivattyú A hőszivattyú a környezet energiájának elvonásával fűtésre, hűtésre, valamint melegvíz előállításra alkalmas készülék. A hőszivattyú a működésre használt energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem külső energia elvonásával a hőt alacsony hőfokszintről, magasabb hőfokszintre emeli, általában na föld, a víz vagy a levegő által eltárolt napenergiát hasznosítva. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C). A szállítási irányon változtatva télen a talajból hőt elvonva fűthetünk, nyáron a talajt melegítve hűthetjük az épületeket. A hű szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. A rendszer hatásfokát az un. hatékonysági mutató (COP) jellemzi, ami azt mutatja, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működéshez használt hajtási teljesítménynek. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége). A hőnyerő közegtől függően a hatékonysági mutató általában 3-6 közötti érték, tehát egy egység villamos energiával 3-6 egység hőenergia állítható elő (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk).

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 87 A hőszivattyú előnyei: Napkollektoros hőhasznosító rendszerrel társítva, egyedülállóan gazdaságos és környezetbarát módon biztosítható az épületek fűtése-hűtése, valamint kül- és beltéri medencék fűtése (ez a társítás a nyári napsugárzás tárolását is biztosítja) - Igény szerint nyáron hűtésre, télen fűtésre használható. Amennyiben biztosított a megfelelő hőleadó felület. - Használatával alacsony hőmérsékletszintű hőforrásokból is kinyerhető hő, valamint hulladékhő is hasznosítható. - Amennyiben a fűtést teljes egészében hőszivattyú biztosítja (monovalens rendszer), nincs szükség gázkazánra és egyéb energiahordozóra, azaz földgáz nélkül is biztosítható családi házak, nagyobb épületek fűtése és hűtése. Megújuló energiát hasznosító rendszerek előnyei -

-

Alacsony karbantartási és üzemeltetési költség, valamint hosszú élettartam (20-30 év) Biztonságos üzemeltetés, mert a működés során nincsenek égési folyamatok. Környezetbarát, ugyanis használata során nem keletkezik káros anyag. Pályázat útján a kiírásoknak megfelelően, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel igényelhető.

5.)HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT A távbeszélő ellátás az országos távbeszélő struktúrában az ózdi primer körzethez tartozik, mely a legkorszerűbb optikai gerinchálózat kiépítésével és elektronikus központrendszer telepítésével lett automatizálva. A községen belüli távbeszélő hálózat vegyes rendszerű, de többnyire oszlopsorra szerelt légkábeles kiépítésű. A kiépített hálózat a távlati fejlesztések számára a kapacitás igény biztosítható az ISDN vonalak és a bérelt vonalak számára egyaránt. A MATÁV rendszeresen vizsgálja a központ, illetve a hálózat telítettségét, valamint a területen megjelenő új igényeket, és ennek megfelelően bővíti a központ kapacitását. A mobiltelefon szolgáltatás jónak mondható.


FELSÖTELEKES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE VI. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 89 1.A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése A környezeti vizsgálati terv, jelen esetben FELSŐTELEKES község településrendezési tervének készítése az egyeztetési és elfogadási eljárási folyamat része. A kidolgozást, az egyeztetést és elfogadást, illetve annak eljárását a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet írja elő. Előzmények, különösen a tematika tartalma A környezeti értékelés a településrendezési terv önálló része, illetve munkarésze. A környezeti értékelésnek azt az információt kell tartalmaznia, ami a Kvt. 43.§ (7) bekezdésében foglaltak, valamint a 7. § (4) bekezdés szerinti tematika kielégítéséhez a jelenleg ismeretek és vizsgálati módszerek, a terv tartalmának és részletezettségének, a döntéshozatali folyamatban elfoglalt helyének figyelembevételével megkívánható. A környezeti értékelés kidolgozásához felhasználható minden rendelkezésre álló környezeti hatásra vonatkozó korábbi, vagy folyamatban lévő tervezési, illetőleg programalkotási munkából származó, valamint ás közösségi jogszabály végrehajtása során keletkezett információ. 1.2.a tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása A környezeti vizsgálat és értékelés kapcsolódik a településtervezés teljes folyamatához. Nagyon sok az átfedés pl. a jelenlegi környezeti állapot a földrajzi terület, a természeti erőforrások vonatkozásában. Különösen fontos a vizsgálat és értékelés. A javasolt intézkedések, pl. csaknem azonosak a kompenzáció lehetőségeivel. Pl. az ökológiai aktivitásérték számítással kimutatott környezet szempontú intézkedésekkel. 1.3.a környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására FELSŐTELEKES község esetében a várható gazdasági terület fejlesztések, a lakóterületek, illetve ezek úthálózatának fásítása, a belső zöldterületek kialakítása általában elegendő, a község terveiben szerepel egy ökopark létesítése, mely egy vizes élőhely és tó kialakítását is tartalmazza, ez igen jelentős biológiai aktivitásérték kompenzációt is tartalmaz. 1.4.a környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása A településrendezési terv felülvizsgálata során már előkészítési folyamatban megadták előírásaikat az államigazgatási szervek. A környezeti vizsgálat szempontjából legfontosabb szervek az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az Állami népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Miskolci Kistérségi Intézete, az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítésze, valamint a Heves Megyei Földhivatal, -előzetes állásfoglalásukat megadták, melyben felhívták a figyelmet a

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 90 termőfölddel való takarékos gazdálkodásra, a táj- és természetvédelem, az ár- és belvíz védelem szempontjainak érvényesítésére. Mindemellett a település Önkormányzata, illetve a lakosság tudomásul véve a környezeti szempontokat már elodázhatatlannak tartja a gazdasági célú fejlesztéseket a növekvő munkanélküliségi gondok miatt. Ezért szükséges a kereskedelmi gazdasági területek, különleges területek, lakóterületek rekonstrukciója illetve kijelölése. 1.5. a környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya stb.), az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok. FELSŐTELEKES településrendezési tervében új területek belterületbe vonása nem szerepel. A kistérség, illetve a környező települések terveiben viszont szerepel a jelenleg lezárt és részben rekultivált vasércbánya területén a barit bányászat beindítása. A barit feldolgozás Rudabányán történne. Emellett még a környező települések gipsz és kőbányái jelentenének enyhítést a település munkanélküliségi gondjain. 2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok (a továbbiakban: változatok) rövid ismertetése Tervváltozatok nem készültek, mivel a település önkormányzata konkrét területeket nem kíván átminősíteni. 2.1. a terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket FELSŐTELEKES község településrendezési tervének készítése során a korábbi rendezési tervhez képest jelentősebb mértékű átminősítés minimális. A bányászati tevékenység fejlesztése viszont nem halogatható tovább, mert a növekvő munkanélküliséget másképpen már nem lehet kezelni. Szükség van munkahelyteremtő beruházásokra. 2.2. a terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal Az Országos Területrendezési Terv, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve a barcikai agglomeráció közelsége, övezeti besorolás miatt, a munkahelyteremtést jelöli meg egyik legfontosabb stratégiaként. 2.3. a változatok közötti választás indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása A tervezett barit bánya nyitásához most készül a környezetvédelmi hatástanulmány, ezért még nem ismert, hogy szükséges-e több változat kidolgozása.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 91 3. A terv, illetve program, valamint a változatok megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása A tervezett bánya nyitás környezeti hatása kevésbé ismert, de ezt a környezeti határértékek megadásával jól lehet majd szabályozni. 3.1. a terv, illetve program céljainak összevetése a terv, illetve program szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal; Hazánk is aláírta az ún. Kiotói Egyezményt, vagyis a széndioxid egyezményt. Elkészült a VAHAVA program mely a klímaváltozás tényezőit vizsgálja. Különösen fontos ezért a környezetbarát technológiák letelepítése. Fontos továbbá az energia takarékos megoldások keresése pl. passzív házak, de az aktív megoldások pl. hőszivattyú, napkollektorok alkalmazása is segíti a hosszútávú környezetvédelmi stratégiát. Mindez összhangban van a környezet- és természetvédelemmel. 3.2. környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben, illetve programban A tervezett lakóterületek meglévő kertségek beépítésével, illetve foghíjak beépítésével hosszútávon is megoldható. A biológiai aktivitásérték-számítás alapján kompenzálható a terhelő hatás pl. fásított utakkal, illetve az ökopark létesítésével 3.3. a terv, illetve program céljainak egymás közti, illetve a releváns tervek, illetve programok (2.2.) céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból; Ld 2.2. pont 3.4. a jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel, illetve programmal összefüggésben lévő elemeinek ismertetése; Ld !2.2.pont 3.4.1. földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv, illetve program megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol, Alapállapot Magyarország kistájainak katasztere alapján Felsőtelekes, a Putnoki-dombság nevű kistájon fekszik, mely adatait a következő leírások tartalmazzák: Domborzati adatok A kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. Területe 370 km 2 (a középtáj 11,70%-a, a nagytáj 3,41%-a).

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 92 A kistáj 200-400 m tszf-i átlagmagasságú (maximum 444 m, minimum 139 m), D-i, DK-i csapású völgyekkel felszabdalt medencedombság. Felszínének mintegy 2020%-a - többnyire laza üledékekből felépülő - tetőfelszín, völgyközi hát, ill. folyóártér, kb. 5%-a teraszfelszín, 55%-a pedig hegylábi és domblábi lejtő. Az átlagos relatív relief 68 m/km2, a felszín több mint 70%-a az 5-17° közti lejtőkategóriába esik. A keskeny folyóárterek csak a DK-i részen alkotnak nagyobb összefüggő síkot. A völgy sűrűség ÉNy-ról DK felé csökkenő tendenciájú, átlagosan 2,5 km/km2. Az egész kistájra jellemzőek a lejtős tömegmozgásos folyamatok és formák, a talajerózió különösen intenzív a D-i kitettségű lejtőkön és völgyfőkön. Földtani adottságok A felszín több mint 2/3-át pliocén agyagos, homokos üledékek fedik, a Ny-i, DNy-i részen oligocén homokkő, márga (20%), D-en kis kiterjedésben (5 % alatt) miocén vulkáni tufa található a felszín közelében. A feltöltődő medencére jellemző üledékegyüttes miocén rétegeiben jelentős barnakőszén vagyon található (10 Mt). A kistájra az ÉNy-DK-i tektonikus irány a jellemző, a mélyszerkezetben azonban az ÉK-DNy-i irány a meghatározó (Darnó-vonal folytatása). A felszínt jelentős kiterjedésben pleisztocén vályog, a D-i részeken löszderivátum fedi. Mint a Bükk- és az Aggteleki-hegység közti medence, rétegvizekkel is ellátott. Talajok A kistáj területének 82%-át harmadidőszaki üledékeken képződött, agyagos vályog mechanikai összetételű agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. Csupán a Kelemér környéki dombokon képződött talajok keletkeztek nyirokszerű agyagon. Vízgazdálkodásuk egyöntetűen a gyenge vízvezető és az erős víztartó képességgel jellemezhető. A VII. termékenységi kategóriába sorolhatók. Erdősültségük mintegy 55%-os; jelentős a füves területek aránya (21 %). A lepusztulásukkal keletkezett földes kopárok részaránya nem jelentős. A Rudabányától D-re lévő dombokon mészkövön képződött rendzina talajok területi részaránya mintegy 8%. E 0-40 cm-es termőrétegű talajok vízgazdálkodása szélsőséges, termékenysége igen gyenge (IX.). Fás, füves felszínek. Erodált foltjaik teljesen terméketlenek, de kiterjedésük nem jelentős. A kistájba a Sajó völgyet szegélyező csernozjom barna erdőtalajok is áthúzódnak, kiterjedésük azonban nem számottevő (1%). A Szuha völgyében a réti öntések a kistáj mintegy 8 %-át teszik ki. Mechanikai összetételük agyagos vályog. Vízgazdálkodásukra a közepes vízvezető és a nagy vízraktározó képesség jellemző. A VII. termékenységi kategóriába sorolhatók. Háromnegyed részben szántók, negyed részben rétek. Éghajlat Mérsékelten hűvös, de a hűvös határán, mérsékelten száraz, de közel a mérsékelten nedves típushoz - ez jellemzi a kistáj éghajlatát.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 93 Kevéssel 1850 alatti a napfényes órák száma. Nyáron átlagosan 700 óránál valamivel több, télen 160-170 óra napsütést élvez a kistáj. Az évi középhőmérséklet 8,7 és 9,2 °C között van, a vegetációs időszak átlaga 15,4-15,8 °C. A 10 °C középhőmérsékletet meghaladó napok száma ápr. 18-20 és okt. 12 közé esik, ami kb. 176 napot jelent. A fagymentes időszak elég rövid (165 nap körüli), csak az ápr. 25-30 és az okt. 6-7 közötti időszakban nem kell fagypont alatti hőmérséklettől tartani. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek sokévi átlaga 33,0-33,2 °C, a leghidegebb téli napok minimumainak átlaga igen alacsony, -20,0 °C. É-on az évi csapadék meghaladja a 650 mm-t, de D-en kevéssel alatta marad. A nyári félévben a lehullott eső mennyisége 400-420 mm. A legtöbb, egy nap alatt lehullott esőt Szőlősardón és Keleméren észlelték (101 mm). A téli félévben általában 40-45 napon keresztül a talajt összefüggő hótakaró borítja, az átlagos maximális hóvastagság 20-22 cm. Az ariditási index 1,05 és 1,10 között változik. A Ny-i és az ÉNy-i szél a leggyakoribb, az átlagos szélsebesség 2 m/s körüli. Erdőgazdálkodás mellett a szántóföldi és a kevésbé hőigényes és nem fagyérzékeny kertészeti kultúráknak megfelelő az éghajlat. Vízrajz A Sajóba tartó kisebb (Keleméri-, Szörnyűvölgyi-, Szuponya-patak) és nagyobb (Szuha-patak és mellékágai: Csörgős-, Imolai-, Ormos-, Mák-patak) vízfolyások, valamint a Bódvába folyó Szuhogyi-patak, továbbá a Rét- és a Telekes-patak felső vízgyűjtőjére terjed ki. Lf=2,51/s.km2; Lt=13%; Vh=50mm. Vízmérce adataink csak a Szuháról vannak a kistájon kívüli Szuhakállótól. Eszerint: LKV=18 cm, LNV=249 cm; KQ=0,05 m 3/s, KÖQ=0,45 m3/s; NQ=48 m3/s. Az adatok szélsőséges vízjárásról, ritka, de heves árvizekről vallanak, amelyeknek időpontja a kora tavasz és a kora nyár. Az árhullámok azonban tartósan nem borítják el a völgytalpakat. Az árterületek kiterjedése így is jelentős, 31 km 2. Ebből 4,2 km2 belterület, 6,8 km2 szántó, 18,9 km2 rét és legelő, 1,1 km2 erdő. A völgyfeltöltés a Szuha völgyében nagyméretű. A kistáj egyetlen tava a Felsőtelekesi bányagödör (4 ha). A felszín alatti rétegeket néhány jelentősebb forrás csapolja meg (Felsőtelekes: Községi-forrás 300 l/p átlagos vízhozam; Imola: Községi-forrás 100 l/p, Ragályi-forrás 100 l/p. Összefüggő talajvízszint inkább csak a völgyekben van, 2-4 m között, de csapadékos időben feljebb is emelkedik. Mennyisége kevés, 501/s, és nitrát koncentrációja miatt túlnyomórészt használhatatlan. Keménysége és szulfáttartalma is nagy.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 94 A rétegvizek mennyisége is korlátozott, összességében 75 l/s-re számítható. Az artézi kutak általában nem mélyek és változatos vízhozamúak. A településeknek van közműves vízellátása, csatornázottság ill. részleges csatornázás pedig még nem mindenütt. a települések egy részének vízellátása a vízadó rétegek nitrátossága miatt csak ideiglenesen megoldott. a vízkészletek elméleti kihasználtsága kb. 50%-os. 3.4.2. a környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség) 3.4.3. a fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv, illetve program nem valósulna meg FELSŐTELEKES község közigazgatási területén Országos védelem alatt álló védett terület található. Természetileg Érzékeny területek legfeljebb II. (fontos) és III.(tervezett) kategóriába került besorolásra. Ökológiai hálózattal érintett, NATURA 2000 területekkel szintén érintett. A tervezett bányaterület bővítés viszonylag kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területeket érintenek. A terület terhelhetősége közepes szintű. A területen kisebb környezeti konfliktus áll fenn. Az országos védelem alatt álló Őshominida lelőhely védelme érdekében a leendő baritbánya területén belül 300 mes védőzóna alakítható ki. 3.5. a terv, illetve program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása, különös tekintettel azokra a tervelemekre, tervezett intézkedésekre, amelyek: 3.5.1. természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentik, 3.5.2. olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak (különösen azok, amelyek olyan befektetői, termelői vagy fogyasztói magatartást váltanak ki, vagy ösztönöznek, illetve egyéb olyan tendenciákat erősítenek, amelyek természeti erőforrás igénybevételéhez vagy környezetterheléshez vezethetnek, olyan fajta beruházásokat, fejlesztési irányokat részesítenek előnyben, amelyek további környezetterhelő vagy igénybevevő fejlesztéseket vonzanak, ösztönöznek vagy ha kumulatív hatások léphetnek fel). FELSŐTELEKES község Önkormányzata nem kíván olyan betelepülőket fogadni a mely jelentősebb környezetterhelést eredményezne. A tervezett bányában a legkorszerűbb technológiák alkalmazása szükséges. 3.6. az előző pontok szerint meghatározott információkból kiindulva a terv, illetve program megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése:

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 95 3.6.1. jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén különös tekintettel: 3.6.1.1. a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre), 3.6.1.2. a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra, 3.6.1.3. a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire, továbbá 3.6.1.4. az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben várhatóan fellépő változásokra; A felmért és beépítésre szánt területté átminősítendő területek nem érintenek országosan védett természeti terület, s helyi védelem alatt sem áll. A terület nem természeti terület, szántó nem is jelölhető ki természeti területnek. A fejlesztési területek nem NATURA 2000-es terület, még a madárvédelmi területbe sem került bele. A területen jelentős geológiai-, geomorfológiai-, hidrológiai- vagy egyedi táji érték nem található. Néhány beszántott halom található a területen, azonban ezeket sem a telepítés, sem a működés (pl. szerviz út) nem érinti Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján tehát megállapítható, hogy FELSŐTELEKESBEN a tervezett bányaterület nem veszélyezteti a vele kapcsolatba kerülő környezeti elemeket oly mértékben, hogy azt esetleg megfelelő kompenzációval ne lehetne egyensúlyba hozni.(a levegőt, a talaj- és felszíni vizeket, a talajt), nem okoz káros zaj-, illetve rezgésterhelés sem. 3.6.2. a közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén különös tekintettel: 3.6.2.1. új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére, 3.6.2.2. környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására, 3.6.2.3. a helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására,

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 96 3.6.2.4. olyan helyi társadalmi-kulturális, hagyományok gyengítésére, amelyek a táj alkalmazkodtak,

gazdasági-gazdálkodási eltartó képességéhez

3.6.2.5. a természeti erőforrások megújulásának korlátozására, 3.6.2.6. a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítására; Az önkormányzati szándék és település-rendezési terv előírásai szerint sem lehetnek zavaró hatásúak. 3.7. a környezeti következmények alapján a terv, illetve program és a változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása. A barit bánya környezeti hatástanulmánya folyamatban van. 4. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben, illetve programban szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. Ezt a biológiai aktivitásérték számítás igazolja. 5. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv, illetve program által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni. A környezeti hatástanulmány fogja tartalmazni. 6. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. A volt vasérc bánya területén figyelő kutak telepítése javasolt. 7. Közérthető összefoglaló A település közigazgatási területén a legnagyobb hatást a barit bányászat fogja jelenteni, de ez még csak az előkészítés fázisában van. A környezeti hatástanulmány készítése szintén folyamatban van. A bányaművelés során azonban a legkorszerűbb technológiák alkalmazása szükséges ahhoz, hogy visszafordíthatatlan környezeti károk ne keletkezzenek.



VII. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 98 A 2001. évi LXIV. örökségvédelmi törvény és annak végrehajtásáról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet előírja az örökségvédelmi hatástanulmány készítésének kötelezettségét A hatástanulmány feladata: 1. Biztosítani, hogy a kulturális örökség a tervezett változtatás után a) fennmaradjon, b) jóvátehetetlen kárt ne szenvedjen, c) továbbélési feltételei biztosítva legyenek, d) megnyilvánulásának egysége, hitelessége, esztétikai minősége, méltó környezete kárt ne szenvedjen, e) használati, fenntartási feltételi javuljanak, f) a környezet változtatási folyamatába szervesen illeszkedjen. 2. Biztosítani, hogy a tervezett változások figyelembe vegyék a) a kulturális örökségben rejlő fejlesztőerőt, b) az örökség logikai rendszereinek elveit - táj – és területhasználatban, - történeti szerkezet vonatkozásában, - társadalom, életmód, és kultúra vonatkozásában, c) a megoldások változataiban a kulturális örökség érdekvédelmének prioritását, d) az örökségben okozott károk ellentételezést, e) a kockázati tényezők minimalizálását. Az örökségvédelmi hatástanulmány tartalma két alapvető részből áll: vizsgálatból és hatáselemzésből. A vizsgálat során fel kell tárni az alábbiakat  Az egyszerre természeti és kulturális szempontú értéket: - kunhalmokat - földvárakat  Régészeti értékeket: - kiemelten védett régészeti lelőhelyeket - fokozottan védett régészeti lelőhelyeket - nyilvántartott lelőhelyeket - régészeti érdekeltségű területeket  Műemléki értékeket: - műemlékeket - műemlékvédelem sajátos tárgyait (történeti kerteket, temetőket és temetkezési helyeket, műemléki területeket, azaz a történeti tájakat, a műemléki jelentőségű területeket és a műemléki környezeteket)  Épített örökségi értékek - helyi védettségű területek - helyi védettségű objektumok

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 99 - vízgazdálkodási emlékek A hatáselemzés összeveti a tervezett rendezési, szabályozási szándékok és a megállapított értékek összefüggéseit: - természeti, táji hatásokat, - településképi, sziluett – és utcaképi hatásokat, - régészeti értékek feltárhatóságát, megmaradását, bemutathatóságát, - történet térbeli rendszerek alakulását, - műemlékek, együttesek jövőjét a tájban, a szerkezetben, a település életében, - megújulás, fenntarthatóság esélyeit, - karaktererősödést, vagy változást, - környezeti terhelések és az örökség műszaki állapotát, - kárenyhítés lehetőségeit. Az örökségvédelmi hatástanulmány segíti az ÉRTÉKŐRZŐ megújulást, illetve az integrált műemlékvédelmet. A stratégiai területek kiválasztásában prioritást nyer az ún. „zászlóshajó” terület pl. a településközpont megújítása, illetve a település kapuk létesítése már nem csak az értékek megmaradását, de új értékek teremtését is szolgálhatják. A megváltozott fejlődési irányok, a kényszerű és a természetes változások egyre nagyobb lehetőségeket teremtenek általában, ugyanakkor a műemlékekre leselkedő veszélyek is megnőttek. Rohamosan nő a veszélyeztetett, vagy kilátástalan sorsú műemlékeink száma. Egy kis közösség számára jelentős helyi emlék mások világát is gazdagítja, ami épp oly fontos, mint egy országos hírű műemlék. De a védett műemléket is sokszor veszély fenyegeti. Gyakran tisztelet övezi, mégis előfordul, hogy környezetét pusztítják. Így elveszítheti az épület a kapcsolatát a környezetével, a tájjal, eltűnnek az összefüggései. Szép és érdekes marad az épület, de a lényege már nem látható. Az örökség védelme tehát nagyobb figyelmet érdemel, mivel szellemiséget is képvisel, ami környezetét is meghatározó történetiséget és kultúrát hirdető fogalommá is vált. A hagyományok ápolása rangot ad, tekintélyt sugároz, a hagyományt őrzi és örökíti, vagyis értéket képvisel. A megőrzés első lépése a megbecsülés, fontos, hogy társadalmi üggyé váljon. Nem lehet gazdaságossági kérdés a védelem és a megőrzés módja. Az örökség és műemlékvédelem tehát befektetésre érdemes FELSŐTELEKES településképének és történelme szempontjából épített környezetének védelme, a település építészeti és természeti örökségének jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása kiemelt célkitűzés tehát. A település épített és természeti értékei a nemzet kulturális kincsének része, ezért megóvásuk, fennmaradásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 100 Az építészeti értékek számbavétele jó alkalom arra, hogy észrevegyük azok sérülékenységét, mulandóságát és a megőrzés munkájának összetettségét is. Az értékőrzés nemcsak egy szűkebb szakma érdeke és feladata, hanem mindenkié, s a megvalósításhoz szükség van a település minden lakójának széleskörű összefogására. Szükséges számba venni azon épületeket, melyek valamilyen módon szerepet játszottak a település történelmében. Vizsgálni kell ezen épületeknek a településszerkezetben elfoglalt helyét, a későbbiek során a szabályozási vonalakhoz viszonyított helyét, a szomszédságban lévő épületeket, a műszaki állapotot, továbbá az esetleges épület- felújítások nem okoztak-e visszafordíthatatlan károkat. Általános alapelv, hogy míg a védett épületek, objektumok megóvása, fenntartása, jelentőségükhöz méltó használata minden lakó számára közérdek, addig a tulajdonosok számára bizonyos többletterhet jelent akár rendeltetési mód változtatásánál, épület felújításnál, vagy akár épület megszüntetésének (bontásának) tekintetében. 1.)TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉS KARAKTER, VÉDETTSÉGEK, AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK, TERÜLETHASZNÁLAT Adatak a településről és a település történetéből Felsőtelekes határában van a 8-10 millió évvel ezelőtt élt ősmajom, a Rudapithecus Hungaricus lelőhelye. A település közvetlen szomszédságában húzódik a rudabányai vasércvonulat, amely különösen rézásványai révén a korai idők emberének figyelmét is magára vonta. Ennek bizonyítéka, hogy Felsőtelekes közvetlen környékén réz-, bronz- és vaskori régészeti leletek kerültek elő, amelyek nyersanyaga a közeli bányákból származott. A korai középkorban (IX-XII. század) vasolvasztó kemencék működtek a vidéken, ezekben valószínűleg szláv etnikumú vasművesek dolgozták fel a bizonyítottan rudabányai vasércet. Felsőtelekes középkori történetéről nem sok adatunk van. Ősi településmagvának kialakulása a XII-XIII. század fordulójára tehető. Első okleveles adatunk 1272-ből ered, Teresztenye határjárásban van a településről szó. Ekkor az Opuz (Apc) nemzetség birtoka. Templomának védőszentje Szent György volt. Papja 1332-ben 6, 1334-ben szintén 6, 1335-ben 4 garas pápai tizedet fizetett. A XV. században a csorbakői vár tartozéka. Zsigmond király zálogba adta Perényi Istvánnak és Jánosnak azért a 400 forintért, amelyet kölcsönvett tőlük. A beiktatás ellentmondás nélkül meg is történt, a következő évben pedig a Perényiek új adományt nyertek a községre. 1454-ben említik először Felsőtelekes néven a falut, és ettől kezdve többnyire így fordul elő a forrásokban. Zsigmond adománylevelét 1455-ben V. László is megerősítette, és a Perényiek maradtak a földesurai a következő században is. Ferdinánd megváltotta a birtokot Perényi Pétertől, s így a Pelsőczi Bebekek lettek

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 101 az urak. Csorbakőn, s vele együtt Felsőtelekesen is, részbirtokosként pedig Horváthy Albertet is beiktatják. A községre azonban Horváthi Erzsébet révén a Lorántffyak is igényt emeltek, s ezután birtokban is vannak. A következő században a Lorántffy rokonság folytán I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a földesura, zálogjogon pedig Losonczi Gyürki Pál. A szatmári béke után a szepesi kamara lefoglalta a Rákóczi-birtokot, és ebből hűséges szolgálataiért Nébest Györgyöt jutalmazta, a Gyürki-zálogban pedig csak úgy tűrte meg a zálogbirtokost, ha fizeti a zálogösszeg kamatait. Freundich Jánosról emlékeznek még meg az összeírások, aki ügyvédjének, Dobay Jánosnak zálogosította el birtokrészét, ez viszont a többi birtokkal 1737-ben a felsőtelekesi részt is átengedte gróf Gvadányi Ádámnak, a többi rész pedig a Csákyak birtokába jutott s az is maradt a múlt században is. Felsőtelekes is hódoltsági terület volt, és Alsótelekessel együtt egy török úr birtoka lett. A reformáció nem terjedt el Felsőtelekesen, lakói mindvégig megmaradtak katolikusoknak, de az egyház a török veszedelem miatt nem egyszer leányegyház szintjére süllyedt. A XVIII. században a Felvidékről telepesek érkeztek ide a korábbi évtizedek háborús viszonyai miatt megfogyatkozott lakosság pótlására, amelynek emlékét például a családnevek is őrzik. A község közép- és újkori története szorosan összefüggött a rudabányai ércbányászattal, bár erről a források keveset mondanak. Kétségtelen, hogy telekesi területen is voltak bányák és folytak más műveletek (pl. kohászat) is. A falu lakóinak egy része bányamunkásként kereste kenyerét azokban az időkben, amikor az érctermelés virágzott, vagyis a XIII-XIV. században, valamint a külszíni nagyüzemi vasércbányászat 1880-tól 1985-ig tartó korszakában. Az 1860-as és 70-es években a Magyar Államkincstár kolóniát létesített Felsőtelekesen, amelyben a tervezett vasércbánya-nyitáshoz idetelepített szakemberek laktak. Innen ered azoknak az épületeknek a elnevezése, amelyeket a helybeliek ma is Kincstárként emlegetnek. Az állam próbálkozása azonban kudarcot vallott, a telekesi bányászatot nem sikerült megindítani. Emellett a 20. század második felében a Sajó-balparti szénmedence bányáiba is eljártak dolgozni a falubeliek, és sokáig adott munkát a helyi termelőszövetkezet is. Ma a háztáji gazdálkodás a jellemző, emellett az erdőgazdaság, az alsótelekesi gipszbánya, a kazincbarcikai BorsodChem Rt. és a még működő néhány szénbánya a legfontosabb munkaadók, vagyis az aktív korú lakosság ingázni kényszerül. Sajnos magas a munkanélküliek aránya. A legrentábilisabban működő bányászati tevékenység a barit kitermelése. Az épített környezet állapota A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6.§ (3) bekezdése alapján egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 102 Történelmünk, kultúránk fontos részét képviselik a különböző korokból ránk maradt építészeti alkotások, műemlékek, régészeti lelőhelyek. Ezek a települések, kistérségek arculatának jellegzetes meghatározói, így védelmük, állaguk megóvása közös érdekünk. Ez nemcsak egyes épületek, hanem jellegzetes utcasorok, népi építészeti alkotások és a településképi együttes egészét kell, hogy érintse. Felsőtelekesnek hosszú időkre visszanyúló hagyományai vannak, és érdemes lenne ezek ma még meglévő emlékeit megőrizni az utókor számára. Ezért szükséges a településkép és a jellegzetes és sajátos településszerkezet védelme is. A település- ill. utcakép kialakításában meghatározó szerepe van az épületállomány összetételének és állapotának. Az épületállomány értékesebb elemei jelentős turisztikai vonzerővel is bírhatnak. A lakóházak között fellelhetők egyaránt régi építésű keresztcsűrös és gangos (tornácos), illetve új építésű házak is. Felsőtelekes épített értékeinek bemutatása - Felsőtelekes határában látható a 8-10 millió évvel ezelőtt élt ősmajom, a Rudapithecus Hungaricus lelőhelye.

-

A település műemlék jellegű építménye a Harangláb.


A 70 évvel ezelőtt épült turulmadaras homokkőből készült hősi emlékmű, fel lett újítva a 2000. Millenniumi év tiszteletére, bogácsi mészkőből.

-

A Fő utcába torkollik a Csaba utca, ahol a település egyetlen temploma, a római katolikus templom található.


A József Attila Művelődési Ház a1970-es években épült, felújítása 2001. évben készült el, jelenleg a homlokzat készítése és udvarának a felújítása van pályáztatás alatt.

-

Polgármesteri Hivatal, leújítása 2001-ben fejeződött be.

-

Idősek Klubja, Napközi Otthonos Óvoda, Iskola (8 tantermes, 15 évvel ezelőtt épült, kerítése 2000-ben épült), Orvosi rendelő


A Kossuth utcában, a családi házak mellett 4 db szociális bérlakás (régi bányász kolónia) található meglehetősen lepusztult állapotban, ezek a lakások komfort nélküliek és felújításukra egyenlőre nincs anyagi lehetőség. Közülük az egyik már most sem lakható.

Az utak felújításra szorulnak, hasonlóképpen szükséges ez, a kerítések és kapuk esetében is, melyek az utcakép javítása szempontjából fontosak. A település pályázaton nyert illemhely létrehozására anyagi támogatást. További pályázati lehetőségek vannak, pl. fabuszmegállóra és a temető körbekerítésére. 2.)VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK a.)Településhálózati és tájhasználati változás, Alapvető változás a tájhasználatban annyiban várható, hogy az ún. egykori ipari-táj, vagy bányászati táj -lassan regenerálódik és erdőgazdasági tájjá alakul át, az OTrT is ezt tartalmazza. b.) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás, Felsőtelekes község a történelmi Magyarország területén ún. hármas megye határ mentén fekvő település volt. A szomszédos Kánó Gömör vármegye területén volt és a kisnemesi települések építészeti karaktereit hordozza magán napjainkig. A kisnemesi építkezés és portahasználat hasonlatossága Felsőtelekesen is megfigyelhető. A nagy gazdatelek, a paraszt telek, valamint a zsellértelkek jól elkülöníthető tömbjei ma is nyomon követhető. Többségben vannak a kisparaszti gazdatelkek. A község élete Rudabányával is összefonódott. A kolónia-lakótelep építkezés a bányászkodással összefüggésben majd egy évszázadig visszavezethető. Rudabányán évszázadok óta folyt a bányászkodás, a Felső magyarországi bányavárosok egyik rangos települése volt, s e híres bányavárossal Felsőtelekes hosszú időkre visszanyúlóan képes volt együttműködni.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 106 Végül a Szendrő vidéki paraszti gazdálkodást folytató települések sajátosságai is hatottak Felsőtelekes népi építészetére. A csűrök, a gazdasági épületek hasonlósága sok helyen megfigyelhetők a Szendrő vidéki falvakkal. Felsőtelekes arculatára tehát a sokszínűség jellemző, mely a szomszédos településekkel való erős kapcsolatára vezethető vissza. Az ősi faluszerkezet a K-ÉNY-i irányú völgyeletben alakult ki, melyet a dombok ölelnek közre. A magasabb térszínek beépülése későbbi időszakra tehető. A faluszerkezet legfőbb váza a Rudabánya-Alsótelekes irányába, illetve a Kánóra vezető út. Az utak találkozásánál alakult ki a falu központ. Érdekes jelenség, hogy a Telekes patak nem tudott szerkezetképző elemmé alakulni. A vizektől való félelemre utalt, hogy a porták végükkel csatlakoztak a patakhoz. Az aprótelkes, halmazos szerkezet a legősibb területhez tapadt az. un. Templomkadomb közelében. É-i irányban a rövid telkeket a nedves mocsárrétek is behatárolták. D-i irányban viszont hosszú szalagtelkek fejlődtek ki. Az udvarok végét gyakran keresztcsűrök határolták le. Az áthajtós csűr is megfigyelhető. Több lakóportán megjelent az un. nyári konyha. A legszebb szalagtelkes keresztcsűrös porták a Fő utca K-i részén és a Csaba utcában alakultak ki. A lakóházak a két utcában igen mívesek. Jellemző az egymenetes háromosztatú lakóház. A tornác sok helyen megjelenik a lakóépületeken. (Jellemző a lopott tornác, majd később az oszlop tornác) Érdekes a gádoros konyha-pitvar bejáró, melynek oromzata (vértelek) deszkából készül. Napjainkban a településszerkezet még nem szenvedett jóvátehetetlen változást. c.) Infrastrukturális változás, A község teljesen közművesítettnek tekinthető. d.) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása. Javulnak az iskolázottságbeli mutatók. 3.)HATÁSELEMZÉS,TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KÖVETKEZMÉNYEK, TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK, A település sziluettben a templom látványa egyre inkább felértékelődik. A bányászati tájkarakter lassan megváltozik. A romos épületek elbontásra kerülnek. A bányászat múltról sem szabad elfeledkezni. A kolónia épületek nagy része napjainkra avulttá vált, sokat el is bontottak, pedig ezek között is volt sajátos értékű épület illetve épület típus.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 107 a.) A településkép feltárulásának változásai A településképet alapvetően a templomtorony fókuszálja. Ezt a fő látvány pontot nem szabad elépíteni. b.) A régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei, Régészeti archeológiai és geológiai értékek (Kordos László alapján) A rudabányai-felsőtelekesi hominoida lelőhely az emberré válás korai, un. hominoid szakaszának világviszonylatban is legjelentősebb területe. Az egykori vasércbánya Vilmos-külfejtésében fekszik, egy része 1977 óta természetvédelmi terület. A rudabányai-felsőtelekesi érces mészkő- és dolomitrétegeket fedő pannóniai korú lignites rétegsorban a századfordulón találták az első ősgerinces maradványokat, amikor a külszíni bányászat fellendülése érdekében megkezdték a meddőnek minősített szenes agyag letakarítását. A szórványos csontmaradványokat követően Hernyák Gábor főgeológus valószínűleg 1965-ben talált rá arra a töredékes állkapocsra, amelyet két évvel később Tasnádi Kubacska András a Földtani Intézet százéves fennállása alkalmával rendezendő nagyszabású kiállításra Budapestre vitt, s átadta Kretzoi Miklós professzornak. Kretzoi a töredékes, málló csontdarabban azonnal meglátta, hogy az egy kihalt, eddig ismeretlen, emberszabású majomfajhoz tartozik, s hamarosan Rudapithecus hungaricusnak nevezte el. 1969-ben egy újabb, még teljesebb álkapocs került elő, s a leletet az 1971-től 1978-ig tartó, Kretzoi vezette ásatások még további 72 ősmajomlelettel gyarapították. A későbbiekben a kutatások Kordos László vezetésével folytatódtak, s 1985-ben Hernyák Gábor megtalálta a RUD-77 jelű nőstény Rudapithecus koponyatöredéket, majd két évvel később egy másik ősmajom, az Anapithecus hernyaki arckoponyája is előkerült. 1992. és 1994. között széles körű nemzetközi ásatás volt Rudabányán azért, hogy minél pontosabban meg lehessen ismerni az ősmaradványok felhalmozódási, betemetődési körülményeit. A rudabányai-felsőtelekesi hominoida leleteket tartalmazó rétegsor sajátos ősföldrajzi körülmények között halmozódott fel. Ebben az időszakban Afrika és Eurázsia Arábián keresztül rövid időre összekapcsolódott egymással, s ily módon a két kontinens szárazföldi állatvilágának egy része kölcsönösen kicserélődött. Az amerikai eredetű háromujjú őslovak behatoltak Afrikába, míg egyes emberszabású ősmajmok szétterjedtek Eurázsia déli részén, az egykori Földközi-tenger, a Tethys északi partszegélyén. A Kárpát-medence nagy részét ekkor a Pannon-tó töltöttek ki, amiből a mai középhegységek szigetként emelkedtek ki. A Pannon-tó északi öblözetében, a Borsodi-medencében kiterjedt mocsarakba nyomult be az Aggtelekikarszt irányából a Rudabánya-félsziget. Ennek felszínén őskarsztos formakincsű völgyek alakultak ki. a völgyek alját szárazföldi tarkaanyag, majd a tavi-mocsári környezet váltakozásából származó agyag- és lignitrétegek töltötték fel. A gerinces ősmaradványok ebben a környezetben halmozódtak fel, elsősorban a tavi agyag és

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 108 mocsári lignit határán képződött őstalajban. Később a felszíni egyenetlenségeket folyóvízi eredetű, homokos rétegek egyenlítették ki. Az agyagos-lignites réteg korát elsősorban a belőle előkerült igen gazdag ősgerinces fauna alapján lehetett meghatározni a gerinces biokronológia szerinti MN 9 Zónában, amelyet az alsó-pannóniai alkorszak kezdetével lehetett korrelálni. A lelőhely rétegeinek paleomágneses vizsgálata, valamint a környéken fellelhető, a tavi-mocsári rétegsor feküjét alkotó riolittufa radiometrikus kormeghatározása alapján az innen előkerült gerinces maradványok, köztük az ősmajmok 11,5 és 10 millió évvel ezelőtt éltek. Rudabányáról és Felsőtelekesről jelenlegi ismeretünk szerint a már említett két ősmajom ismert, a Rudapithecus hungaricusnak nevezett kihalt emberszabású, valamint az Anapithecus hernyaki nevű majom. Az emberré válás korai – hominoida – szakaszába tartozó Rudapithecus annak az afrikai eredetű Dryopithecus nemzettségnek az európai képviselője, akiben valószínűleg a később, 5-6 millió évvel ezelőtt elvált csimpánzhoz és az emberhez vezető fejlődési vonalak közös ősét kell keresni. Jelenleg használatos tudományos neve éppen ezért Dryopithecus brancoi, vagy más elgondolás szerint Dryopithecus hungaricus. Termete 120-130 cm, testsúlya 27-30 kg, agytérfogata pedig 300-340 köbcentiméter lehetett. A hímek és a nőstények között jelentős méretkülönbségek voltak. Rendszeresen fákon éltek és puha gyümölcsöket fogyasztottak. Az Anapithecus termetben és életmódban a Rudapithecushoz hasonló, de alapvetően eltérő fogmorfológiájú és koponyafelépítésű kihalt ősmajom. Rendszertani szempontból a Pliopithecusfélékhez sorolják. Az Anapithecus hernyaki fajt azóta más lelőhelyekről is sikerült kimutatni, mint a franciaországi Priae-ből, a németországi Salmendingenből és az ausztriai Götzendorfból. A rudabányai-felsőtelekesi hominoida lelőhely igen gazdag ősmaradványokban. Lenyomatok és pollenmaradványok alapján 126 növényfajt sikerült elkülöníteni. Az egykori Taxodium-mocsárban a lebegő hínár nagyrészt Stratiotesből állt. A mocsári társulások környékén égeres-mocsárciprus láperdő alakult ki. A partmenti erdők aljnövényzetében kirányharaszt (Osmunda) nőtt. A nagy kiterjedésű, szárazabb fennsíkot füvek borították. A szárazföldi csigafaunában a vízhez kötött életmódú formák a leggyakoribbak. A kagylósrákot (Ostracoda) a környező területek pocsolyáiból a heves esőzések mosták össze a lelőhely rétegeibe. A közel száz fajból álló gerinces faunában megtalálni a nagytermetű masztodonokat és orrszarvúkat, gyakoriak a háromujjú őslovak (Hipparion) és a különböző disznófélék. A sokféle és változatos méretű ragadozók mellett gyakoriak a rovarevők és a rágcsálók. A mocsári környezetnek megfelelően tömegesen fordulnak elő a szárazföldi teknősbékák és a békafélék csontjai. A rudabányai-felsőtelekesi hominoida lelőhelyek közül az I.sz. (Mastodon-fal) 1973ban a hóolvadékvíz hatására megcsúszott és megsemmisült. A jelenlegi védett főlelőhelyen, a II. sz. Gibraltáron a pusztulás megelőzése érdekében védőtető és vízelvezető övárok készült, azonban a helyi barbarizmus és szándékos rongálás miatt ez a lelőhely is veszélybe került. Az egykori völgyhálózatot kitöltő vastag, több lignitréteget tartalmazó kitöltést az 1970-es évek végén még összefüggésben lehetett látni és tanulmányozni (III. lelőhely, Nagy-fal). A későbbi bányaművelés ennek nagy részét azóta elhordta, s csak néhány kisebb foltja maradt meg. A

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 109 bányában még több helyen felbukkanó lignites rétegek gerinces faunájuk miatt további sorszámot kaptak. Ezek közül leglátványosabb az un. VII. lelőhely, ahol az őskarsztos mélyedéseket csontbreccsa tölti ki. Rudabánya és Felsőtelekes napjainkban is Európa leggazdagabb, s legsokoldalúbb tanulmányozott komplex hominoida lelőhelye, ami kellő kiépítés után a Világörökség része is lehetne. Ebben a formájában azonban a közvetlen pusztulás fenyegetné, ezért 1996-ban a lelőhelyet betemették, hogy a még eredeti helyzetben lévő ősmaradványokat megóvják az utókor számára. Régészetileg említendő terület még a Templomka-domb 1272. évi oklevél már említi Telekes falut. Két kis településkezdemény alakult ki, a kettő közti dombhátra épült fel a templomuk. A birtok nyugati, Kánóval határos részén kialakult településrészből lett Felsőtelekes, a keleti, Szendrővel határos településrész lett Alsótelekes. 1332-ben, midőn a két településrész más-más birtokosé lett, a határt úgy húzták meg, hogy a közös templom éppen a határra kerüljön. A törökvilág pusztításait Felsőtelekes sem kerülte el. A falu határán állott kis Szent György templom a XVIII. század közepére teljesen romba dőlt, emlékét ma már csak a Templomka-dűlő neve őrzi. A XX. században a lakosság egy részének - megszűnéséig - a Ruda-hegyi vasércbánya és egy mezőgazdasági szeszgyár biztosított megélhetést. Nevezetesebb épületei homlokzati tornyos r. k. temploma és a református harangláb. A régészeti területek feltárása és bemutatása, illetve a jelenleg feltárt területek fejlesztése ugyanakkor szerepel a településfejlesztési terveiben. A régészeti területek vonatkozásában el kell végeztetni az ún. OSZTÁLYBA SOROLÁST, mely alapján eldönthető mely területek: -veszélyeztetettek, -kevésbé veszélyeztettek, -védelmük hosszú távon is biztosított További értékelés szükséges olyan vonatkozásban, hogy mely régészeti területek tekintendők erőforrás területnek, melyek növelik a települési értéket integrált védelemmel, melyek azon területek melyek állaguk, vagy fennmaradásuk nem befolyásolják a településrendezést, illetve melyek a kevésbé értékes, vagy csak már csak elnevezésükben fennmaradt régészeti területek. A legértékesebb régészeti érdekű terület az Őshominida lelőhely, mely körül 300 mes védőzóna kialakítását terveztük. c.)A történeti térbeli rendszerek alakulása, Műemlékileg védett épület nincs a településben, de a régi gangos házak és csűrök több figyelmet érdemelnének, komfortosításuk, rehabilitációjuk napjaink feladata. d.)A műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében,

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 110 Folyamatosan felértékelődik. A település vezetősége kiemelt figyelmet fordít helyi értékek megőrzésére. e.)A műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, A településben műemléki védelem alatt álló épület nincs, de az Őshominida lelőhely több figyelmet és többszörös védelmet érdemelne. A folyamatos pályázati rendszerek keretén belül lehetséges. Az AVOP programok falu és város megújítási pályázatai is lehetőséget biztosítanak erre az alábbi témákban: 3.4. Falufejlesztés és – megújítás Intézkedés: Falufejlesztés, - megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése. Tevékenységek … 3.4.12 Leromlott állapotban lévő, építészeti értékeket hordozó településszerkezeti egységek, épületek (minimum három elemből álló egység) stílusjegyek megtartásával történő külső felújítása. Egységes, rendezett településkép kialakítása, 3.4.13 Műemléki és egyéb kulturális értékeket hordozó, és helyi védettség alatt álló épületek, történelmi és régészeti értékek felújítása, … A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás A támogatás mértékének felső határa: közcélú (nem vállalkozás) fejlesztés estén: 75 % vállalkozás estén: amennyiben a fejlesztés nem jövedelemtermelő beruházás: 75 %, amennyiben a fejlesztés jelentős jövedelmet generál: 50 % A támogatás maximális összege projektenként: 60 millió Ft A pályázatok készítésénél alapvető szempontok -„Partnerség elve” - partnerség a finanszírozásban: a sokféle forrás összefonódása - ennek (is) hatására: partnerség a projektek megtervezésében és végrehajtásában -Jól szervezett, interszektorális működés a közéletben - közös akciók -Jól szervezett és aktív civil társadalom – hatékony, „jól támogatható”, újabb szervezetek alakítása -A trend: csökken a közpénzből való finanszírozás, ezért új módszereket kell találni a privát források bevonására -Állandóan bizonyítani kell az örökségbe fektetett pénz gazdasági hasznosságát - ehhez monitoringra, kutatásokra (közgazdasági vetület) - a vizsgálatok közzétételére van szükség -Jól kommunikált források -Jól strukturált források - a kisebb összegű, ezért több helyre elosztható források felé való eltolódás

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 111 Támogatási prioritások: - veszélyeztetett műemlékek - más támogatásra nincs lehetőség - I, II* kategóriájú műemlékek, jegyzékbe vett műemlékek - helyreállítási, szerkezet-megerősítési munkák, időjárás ellen való biztonságossá tétel Támogatási feltétel - a helyszín – legalább részben – legyen látogatható MI SEGÍTHETI ELŐ A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁSOK BŐVÜLÉSÉT? -kisebb és nagyobb szakmai, társadalmi és gazdasági sikerek -a társadalom tudatosítása -lobbizás, az örökség ügyének a politika síkján való megfelelő elhelyezése, pozíciójának állandó erősítése. f.)A településkarakter változásának hatásai, A régi épületeken látszik a maradandó tartalom, a használat hosszú távú célja. Az, hogy az építők a közvetlen és az újrakeletkező emberi igényekből, a körülvevő környezetből indultak ki. Ma az anyag használat, a mérnöki munka és a rövidtávú gondolkodásra késztető kihasználtsági és megtérülési mutató a legfontosabb. Úgy látszik, hogy megbomlott az ember és a hely, vagyis a természet és a társadalmi környezet harmonikus kapcsolata. A kereslet- kínálat lokális egyensúlya is kibillent, ami régebben, pl. a századelőn még az összhang megvolt. Igaz az építőanyag kiválasztása, fizikai mozgatása korlátozott volt (a kő, fa, tégla) helyben adott volt. A szellemi mobilitás ekkor is jelen volt, mert pl. a stílusok terjedtek, de ugyanakkor helyi értékűvé váltak. Pl. paraszt barokk, eklektika, szecesszió. Az anyag, az erőforrás és az életmód helyi volt, de a tendencia helyi. Igény volt a hely, a környezet és a funkció egysége. Megmaradt az emberi lépték. Az ember és a közvetlen életfunkciók térhasználati tartalma napjajainkig sem változott. Európában többször előfordult, hogy válság idején visszanyúltak. A gyökerekhez, vagyis a korábbi társadalmak életfelfogásához. A látásmód, a kultúra újra felfedezése, s ezzel együtt a közösségi élet ezáltal megújult. Általános tendencia, hogy a kereslet mindig személyesen és helyben keletkezik, míg a kínálat globális jellegű, s ez erőforrásra, anyagra, technológiára is egyaránt jellemző. A helyi érték ma csak globálisan, azaz uniformisan tud csak érvényesülni, a helyben pedig globális termékek jelennek meg.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 112 Szükség van tehát arra, hogy a helyi közélet és a helyi piac ismét megerősödjön, teret adva az egyéni és közösségi kifejeződésnek, akkor új építési módok, irányzatok is megjelenhetnek. Az emberi lokalitásból kell tehát építkezni, melynek szervező alapegysége lehet a helyi önkormányzat. Az ökológia és az ökonómia egymás ellen hatnak, s ennek a viszonynak a harmonizálásával lehet csak eredményt elérni. Hosszútávú tartós megoldás szükségképpen egyedi megoldások keresésével lehetséges. Az ember, a természet és a közösség szimbiózisa, a globális piac kezelhetősége csak szigorú szabályok szerint előállított termék által lehetséges. g.)A környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései, A borsodi ipari régió környezetterhelése folyamatosan csökken a szerkezet átalakítás következtében. A savas esők ennek ellenére még időnként előfordulnak, ami az épületek állagát is rongáljah.)A folyamatok iránya, visszafordíthatósága, A szerkezetváltást követően csökken a környezetterhelő hatása, megtörténik a rehabilitáció, revitalizáció és a rekultiváció. i.)A kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei. A népi lakóházak felújítása nem történik meg, ezek felújítása csak jelentős támogatással oldható meg. Az ösztönzés viszont sok esetben lehet eredményes pl. a legszebben helyreállított népi lakóház pályázati úton történő díjazása. 4.) ÖSSZEFOGLALÓ JAVASLATOK Műemlékek és építészeti látnivalók FELSŐTELEKES KÖZSÉG történelmi és építészeti értékeit tekintve figyelemreméltó település. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy a falu felújítás terén is eredmények szülessenek Műemléki védelem alatt áll egy népi lakóház. ÁLTALÁNOSAN ÉRVÉNYES FELADATOK: -az épületek állagának a felmérése -a sérült épületek rendbehozatala -településképi, történelmi, néprajzi szempontból értékes épületek védelem alá vonása -műemlékek védelme

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 113 a településre érkezők tájékoztatása, egységes, esztétikus és egyéni megjelenésű táblák kihelyezése javasolt (utcák, közintézmények, szálláshelyek stb.). A helyi védett épületek felújítására külön pályázati források állnak rendelkezésre, amelyeket folyamatosan figyelni kell, s a lehetőségekről tájékoztatni kell a tulajdonosokat. Mindezen feladatok megvalósítása magas fokú egyéni és közösségi együttműködést kíván, amelyben az Önkormányzat elsősorban szervező és szemléletformáló szerepet tölthet be. A feladatok megvalósításában kezdeményező szerepet játszhatnak a közösség azon tagjai, akik tevékenységük révén közvetlenül érdekeltek a kedvező települési arculat kialakításában, mint például a vendéglátással foglalkozók. Az épített környezet fejlesztése terén kiemelkedően fontos feladat a leromlott állapotú lakóépületek felújítása. Komoly gondot jelent, hogy a leromlott állapotú lakóházakat általában idősek, illetve alacsony fizetésűek lakják, akiknek a felújításra nincs pénzük. Ez esetben is minimálisan az állagmegóvási munkálatok elvégzése javasolt. Az egyik olyan lehetőséget, ami pénzügyi támogatás elérését teszi lehetővé, a házak falusi turizmus keretében történő hasznosítása jelenti. Kiemelkedő jelentőségű a helyi védelem alatt álló épületek állagmegóvása Az építészeti örökség megőrzése érdekében javasolt sort keríteni az épített környezet értékes elemeinek feltárására és helyi védetté nyilvánítására. A védetté nyilvánítási határozatban ki kell térni az építészeti értékekkel kapcsolatos előírások megfogalmazására, így például a hagyományőrző felújítás során alkalmazható építő- és tetőfedő anyagokra, azok színére, a kerítés anyagára és formájára. Elvek és célkitűzések A funkcionális használat, a társadalmi szerkezet, a politikai tartalom és a gazdasági fejlődés folyamatos változása formát ölt a megörökölt településkép strukturális beavatkozásának megjelenésében, s ez a döntéshozók előretekintő akcióit igényli, valamint párbeszédet a többi szereplővel és kockázat viselővel. A történeti településképben megjelenő kortárs építészet uralkodó formája adjon választ a fejlődés dinamikájára s ezzel egyrészt segítse elő a szociál gazdasági változásokat és a növekedést, másrészt tartsa tiszteletben a megörökölt település képet és annak táji környezetét. Élő történeti települések olyan városrendezési és kezelési politikát igényelnek, ami a megőrzést kulcskérdésnek tartja. Az eljárás során a hitelesség és az integritás nem lehet kompromisszum tárgya.

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 114 A történeti településkép jövője konszenzust és együttműködést igényel a politikusok, a várostrendezők, a műemlék védők, az ingatlan tulajdonosok, a befektetők és az érintett lakosság között az örökség megóvása érdekében. A kulturális és történeti módon történő korszerűsítésekre érzékenyek a társadalmak, mivel erősítik az identitást a társadalmi összetartozást. Fontos, hogy a történeti településszerkezet és történeti forma világ jellegzetességei és annak jelentőségéből fakadó értékek ne sérüljenek. Az új minőségi építészetnek figyelembe kell venni az adott léptéket, különösen ami az épületek tömegével és magasságával kapcsolatos. Különös figyelmet érdemelnek a nyilvános, vagy más szóval kifejezve a szabad terek, különös figyelmet kell szentelni a funkcionalitásra, a léptékre, az anyagokra, a világításra, az utca bútorokra, a hirdető berendezésekre és a növényzetre – hogy csak néhányat említsünk. Fontos a forgalom, a parkolás negatív hatásának mérséklése. A fő látványi tengelyek, a telekosztás a történeti településkép identitásának szerves részei. Az ún tető tájképek és település sziluett sem hagyható figyelmen kívül. Illeszkedni kell a történeti település szövet és építészet sajátos típusaihoz. Fontos hogy az új beépítések kiegészítő jellegűek legyenek. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSOK A javasolt értékvédelmi terület, illetve azok környezetében nagyobb változtatást a rendezési terv nem javasol. Az EU csatlakozás időszakában egyre nagyobb jelentőséget kap a helyi kultúra támogatása, melynek három fontos célterülete van, éspedig: -identitás és globalizáció -érték turizmus -örökség és regionalitás témakörében A világ kulturális kínálata egyre gazdagabb, ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a globalizálódó folyamatok háttérbe szorítják, esetenként felszámolja a kisnépek, vagy kistérségek, régiók sajátos egyedi kulturális örökségét, vagy annak egy részét. A globalizáció nem jár törvényszerűen és kivédhetetlenül együtt adott térségek, régiók vagy nemzetek identitásának elvesztéséhez. Éppen ellenkezőleg esélyt kínál az egyedi, a hagyományos értékek korábbiaknál szélesebb körben való megismerésére. A településben ezért helyi értékvédelmi terület kijelölését javasoljuk. Több népi lakóház helyi védelmét javasoljuk. Tájház kialakítása is segít az értékek megőrzésében. Az örökség védelem hatásai az alábbiak szerint foglalható össze:

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 115 - A szellemi kulturális örökség, valamint a helyi hagyományok, mely az évszázadok során felhalmozódott, valamint a jelenkor lakosságának az építészeti környezethez való viszonya harmonikussá válik. - Annak ellenére, hogy az építészeti és a tárgyi örökség általában kissé leromlott állapotban van, mégis a legfőbb feladattá válik az értékek kiemelése, hangsúlyozása. -A mindig újat akarás (az erőltetett, félreértett nóvum imádatot eredményező hozzáállás) az a magatartás mely nem vesz tudomást a korábbi generációk tudásáról, tapasztalatairól és nem számol az önpusztító természetrombolás következményeivel az utánunk jövőkkel elve- háttérbe szorul. - Megfogalmazódik a fenntarthatóság, mely egyformán magába foglal társadalmi, gazdasági valamint környezeti szempontokat is. - Az evolúciós fejlődés biztonsága a robbanásszerű fejlődéssel szemben kimutatható a hagyományos lakókörnyezeti kultúrák otthonossága érték hordozó Az arc nélküli uniformizált környezet viszont elidegenedéshez vezet. - A vízuális kultúra fontos alkotója a helyi építészet - A kulturális tőke a társadalmi tőke alkotó elemévé válik - Az autonóm fejlődés megerősödik - A településben értékőrző megújulás kezdődik, ahol az illeszkedés szabályai alapján az értékek, a hangsúlyok kiemelése gyakran semleges környezetben lehetséges. - A múltból való építkezés pozitív jövőképet eredményez - Az idő csak a tér feltárulásához vezet. Komplex, a sokdimenziós környezet kultúra létrejöttének alapjai megteremtődnek. - A településen ismét kiegyensúlyozottá válnak a térkompozíciók, melyeknek a közösségi használat ad ismét vitalitást. - A település értékei ismertté válnak - A konvenciók, a hagyományápolás fontossá válik - Erősödik a helyi identitás, mely leginkább az építészeti kultúrához kötődik. - A hely szelleme (genius loci) mély nyomokat hagy az ide látogatókban - A kulturális turizmus számára fogadóképessé válik a település

FELSŐTELEKES község településrendezési terve 116 - Hagyományos díszítő művészet újra éled és kézműipari mesterségek újulnak meg pl. a vértelek díszes megmunkálását segítő asztalos ipar és a fa művészi megmunkálása. - A település a szerves, fenntartható fejlődés útjára lép - Lokális, civil társadalmi csoportok szerveződnek, akik a szakmapolitikát képviselik - A hely szelleme és a helyi kis közösségek biztosítják a család, mint legkisebb közösség biztonságát, s így a társadalom számára is megfelelő alapok képződnek - A szellemi örökség megóvása nagyobb hangsúlyt kap. - Az épített örökség pusztulásának gyakori oka a funkcióvesztés, vagy a nem megfelelő új funkció választása. - Az anyagi és tárgyi kultúra vonatkozásában néhány esetben az eredeti, vagy az eredetihez hasonló funkció helyre állítása is megoldhatóvá válik - A népi lakóházak üdülő funkciója szinte az egyedüli megmentési lehetősége a népi lakóházaknak, a legsikeresebb helyre állítások is e téren születtek. - A hagyományőrzés nem minden esetben kell, hogy jelentse a lemerevített konzerválást sem a műemlékileg védet, sem a helyileg védett objektumok esetén. - A helyi értékvédelmi rendelet által a hagyományok megőrzése hosszútávon biztosíthatóvá válik. - A területi védelem vonatkozhat a település szerkezetre, az utcaképre, az építészeti karakter védelemre (beépítési módok, ritmusok stb.) Ld. Helyi Önkormányzati védelem.) - Egyedi védelem esetén érték hordozó és érték közvetítő lehet az épület homlokzat, épület részletek, de a tömegarány, kerítés, vagy kerítés részlet, anyag használat stb.

FELSÖTELEKES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents