Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai Írta: Bocsi Veronika, I. PhD
Az egyetemisták életmódja, életritmusa komoly mértékben eltér a magyar társadalom átlagos jellemzőitől. Ennek oka nem csak abban keresendő, hogy a populáció társadalmi háttere, értékrendje partikulárisnak tekinthető, hanem abban is, hogy a diákévek más kötöttségeket követelnek az egyéntől, valamint nagyobb szabadságot biztosítanak annak számára mind a lehetséges tevékenységek kiválasztásakor, mind pedig ezek megvalósításakor. A kötött tevékenységek kevésbé hangsúlyosan jelennek meg, illetve átrendeződnek (pl. a tanulásra fordított idő ebben a kategóriában jelenhet meg), a szórakozás és a rekreáció formái pedig nagyobb hangsúlyt kapnak. Az utóbbi években a diákok életmódjában komoly változások történtek. Egyik legfontosabb tényező a kereső tevékenységek fokozottabb megjelenése (Molnár-Szegő, 1997), amely a korábbi évtizedek hallgatói populációira sokkal kevésbé volt jellemző. Napjainkra a felsőoktatásban tanuló fiatalok komoly hányada kapcsolódott be a munkaerőpiacra, még ha sok esetben ez csak a részmunkaidős-, be nem jelentett-, vagy diákmunkákat is jelent. A másik fontos, a diákok időfelhasználását átalakító tényező az internet, amelyet a hallgatók sokkal inkább illesztettek bele mindennapjaikba – akár a tanulás, akár a szórakozás eszközeként – mint az a magyar társadalom egészéről elmondható. A vizsgálat a Regionális Egyetem Kutatócsoport keretein belül folyik, és a 2003-ban lekérdezett közel 1600 első éves hallgatói minta eredményeit elemzi. A diákok a „Partium” területének felsőoktatási intézményeiben tanulnak, tehát nem csak határon inneni (DE, Nyíregyházi Főiskola), hanem határon túli hallgatók is bekerültek a mintába (PKE, RFKTF). A vizsgálat célja, hogy az idő-felhasználási mintázatokat karonkénti bontásban vizsgálja meg, kiemelje a kiugró értékeket és a legfontosabb sajátosságokat, valamint megpróbáljon összehasonlításokat tenni az egyes hallgatói csoportok időbeosztásai között. 1 A kutatás hipotézisei a következők voltak: • Az első hipotézis szerint az idő-felhasználási mintázatokat befolyásolja az, hogy a megkérdezett diák melyik egyetemi karhoz tartozik. Ennek mentén komoly eltérések rajzolódnak ki az egyes hallgatói csoportok között.
1
A kérdőívben a diákoknak meg kellett becsülniük az egyes tevékenységekre fordított napi időmennyiségüket, az elemzés az így kapott adatokat használja fel.
• A második hipotézis szerint a főiskolai karok idő-felhasználási mintázatai kevésbé térnek el egymástól, míg az egyetemi karok markánsabban elkülönülő időkezeléssel rendelkeznek. Természetesen a karonkénti eltéréseket nem csak az oktatásban megjelenő követelményrendszerrel, időbeosztással, és a karok infrastrukturális ellátottságával stb. lehet magyarázni. Az egyes tanulói csoportok más-más társadalmi háttérrel rendelkeznek, és ez befolyásolja mind az idő kezelését, mind az elvégzett tevékenységek rendszerét is. 2 A hipotézisek vizsgálata előtt ki kell térni a populáció időfelhasználásának értékeire – egyelőre még eltekintve a karonkénti megosztástól (1. táblázat) 1. táblázat Tevékenységek napi idő-ráfordítása (percben megadva) átlag
alvás tömegközlekedés olvasás tanulás sport vásárlás tévé-videó rádió internet zenehallgatás szórakozás házimunka munka
452 60 66 156 45 40 87 65 43 109 129 72 41
Az 1999-2000-es időmérleg-vizsgálatok eredményeivel összevetve ezt az adatsort, mindenképpen ki kell emelni az olvasás (66 perc), a sportolás (45 perc) és internetezés (43 perc) magas értékeit. Jóval elmarad a magyar társadalom átlagától a tévézés-videózás napi idő-ráfordítása (87 perc). A munkaerőpiacra való részleges vagy teljes bekapcsolódást a napi 41 munkára fordított perc jelzi. Az első hipotézis vizsgálatakor az adott tevékenységek napi idő-ráfordítását és az egyetemi karok kapcsolatát kell feltárni. Az első lépést a szignifikanciaszintek vizsgálata (2. táblázat), másodikat pedig a karonkénti idő-ráfordítások elemzése (3. táblázat) jelenti. 2
A mintában a karonkénti megoszlás kereszttáblás elemzés során szignifikáns különbségeket mutat pl. a szülők iskolai végzettségével, a lakóhely településtípusával a nagyobb egyetemi karok javára, míg a főiskolai karokon alulreprezentáltak a jobb társadalmi háttérrel rendelkező hallgatók.
2. táblázat Az egyetemi karok és az egyes tevékenységek átlagos napi időráfordításának vizsgálata (ANOVA)
alvás egyetemi kar tömegközlekedés egyetemi kar olvasás egyetemi kar tanulás egyetemi kar sportolás egyetemi kar vásárlás egyetemi kar rádióhallgatás egyetemi kar tévézés, videózás egyetemi kar internetezés egyetemi kar zenehallgatás egyetemi kar szórakozás egyetemi kar házimunka egyetemi kar munka egyetemi kar
Sum of Squares
df
Mean Square
F
Sig.
1592650,185
12
132720,849
7,329
,000
172152,339
12
14346,028
3,678
,000
390253,428
12
32521,119
8,073
,000
528915,628
12
44076,302
3,335
,000
265322,016
12
22110,168
6,158
,000
166537,513
12
13878,126
6,719
,000
331864,744
12
27655,395
1,716
,058
302696,768
12
25224,731
4,060
,000
303224,651
12
25268,721
4,532
,000
1024476,955
12
85373,080
3,151
,000
1135380,166
12
94615,014
4,100
,000
385647,558
12
32137,297
5,371
,000
135249,757
12
11270,813
,924
,521
Az egyes tevékenységek átlagos napi ideje és a főiskolai-egyetemi karok között tehát két kivételtől eltekintve szignifikáns kapcsolat található, ami a változók közötti összefüggéseket jelzi. A munka és a rádióhallgatás esetében ez nem mutatható ki, így a további – az első hipotézist vizsgáló – elemzésekben és táblázatokban ez a két változó nem fog szerepelni. Az egyes tevékenységek karonkénti idő-ráfordításai eltérő mintázatokat rajzolnak ki, néhol pedig az egyes értékek között többszörös eltérés is tapasztalható. Ilyen például az olvasás (BTK – Orvosi Kar), az internet (Műszaki Főiskolai Kar – Közgazdaságtudományi Kar) vagy a szórakozás (Műszaki Főiskolai Kar – Orvosi Kar) kategóriája. A vizsgálat alapján kijelenthető, hogy a kötetlenebb, tanulással nem összefüggő tevékenységek az Orvosi Karon szorulnak leginkább háttérbe, míg a Műszaki Főiskolai Karon és a TTK-n a leghangsúlyosabban vannak jelen. Szélsőséges értékként ki kell emelni az orvostanhallgatók alvásra (364 perc), a bölcsészek olvasásra (91 perc), a műszaki főiskolások szórakozásra (182 perc) fordított idejét. A kiugró időráfordítások (mind a két irányban) fokozottabban jellemzik az egyetemi karokat, a főiskolai karok időbeosztásai pedig inkább az átlaghoz közelítenek.
3. táblázat Tevékenységek átlagos napi időráfordítása karonként (percben megadva)3
alvás
tömeg- olvasás tanulás sport vásárlás rádió tévé- internet zenehallgatás szórakozás házimunka közlekedés videó
Agrártudományi Kar BTK TTK Közgazdaságtudományi Kar
447 464 484 379
69 55 47 50
43 91 62 49
162 166 131 113
44 45 68 38
40 37 48 38
36 59 96 87
77 81 102 78
33 36 49 21
79 106 145 86
124 144 128 97
59 73 63 64
Orvosi Kar Műszaki Főiskolai Kar Hajdúböszörményi Főiskolai Kar
364 481 450
33 77 76
32 50 69
174 138 157
29 70 30
20 34 51
42 70 81
38 92 102
37 61 44
54 151 88
52 182 141
31 55 92
Nyíregyházi Egészségügyi Főiskola
469
59
45
145
26
31
60
97
28
83
95
76
Jogi és Államtudományi Kar
488
62
86
173
60
61
57
91
59
143
165
83
Partium Kárpátalja Nyíregyházi Tanárképző Főiskola
436 466 418
50 58 61
71 78 64
178 177 159
33 39 41
30 27 55
55 59 75
73 108 96
62 17 54
114 77 118
112 110 126
72 113 72
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
464
68
60
133
36
44
74
85
26
98
115
71
átlag
452
60
66
156
45
40
65
87
43
109
129
72
3
Kékkel a két legmagasabb, pirossal a két legalacsonyabb érték van kiemelve.
A határon túli hallgatók esetében – még ha a minta ezen része nem is tekinthető reprezentatívnak – mindenképpen ki kell emelni a tanulásra fordított magas időtartamot, amely meghaladja a magyarországi adatokat. A következő ábrák (1-4. ábra) páronként mutatnak rá az eltérő idő-felhasználási mintázatokra.4 1. ábra BTK-s és TTK-s diákok időfelhasználása 180 160 140 120 100
BTK TTK
80 60 40 20
ne ha llg at ás sz ór ak oz ás há zi m un ka
te rn et
ze
in
eó té vé -v id
vá
sá rlá s
or t sp
ta nu lá s
as ás ol v
tö m
eg kö zl ek ed és
0
2. ábra Orvosi és Műszaki Karon tanuló diákok időfelhasználása 200 180 160 140 120 Orvosi
100
Műszaki
80 60 40 20
4
un ka m há zi
s zá ak o
al lg
ór sz
at ás
t ne h
té v
évi de
ó
s sá rlá vá
or t sp
s ul á ta n
s sá ol va
in te rn e ze
tö m
eg kö
zl
ek e
dé
s
0
Ezek az ábrák nem ábrázolják az alvás értékeit, mert így a többi eltérés pontosabban leolvasható.
3. ábra Partiumi és kárpátaljai diákok időfelhasználása 200 180 160 140 120 Partium
100
Kárpátalja
80 60 40 20
tö m
un ka
s
m há zi
sz
ze
ne h
ór
al lg
ak o
zá
at ás
t in te rn e
té v
évi de
ó
s vá
sá rlá
or t sp
s ul á ta n
s sá ol va
eg kö
zl
ek e
dé
s
0
4. ábra Közgazdász és jogász diákok időfelhasználása 200 180 160 140 120 Közgazdász
100
Jogász
80 60 40 20
un ka m há zi
zá s ak o ór
al lg ne h ze
sz
at ás
et in te rn
ó
s sá rlá vá
or t sp
ul ás ta n
sá s ol va
té vé -v id e
tö m eg kö
zl
ek e
dé
s
0
Az előbbi táblázatok megerősítik a kutatás első hipotézisét, amely szerint az egyetemifőiskolai karok és az egyes tevékenységek napi idő-ráfordítása között szoros kapcsolat van, és ez a hallgatói csoportok eltérő időkezelési stratégiáit eredményezi. A második hipotézis vizsgálata klaszteranalízis segítségével történt, amelynek során az egymáshoz legközelebb álló idősorokat kötöttük össze SPSS program segítségével. (5. ábra) A dendogramról leolvasható, hogy egymáshoz legközelebb két főiskola (Kölcsey Ferenc
Református Tanítóképző Főiskola és
Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kar) idősorai
állnak Ezekhez az Agrártudományi Kar kapcsolódik, a Partium pedig a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolával alkot egy párt. Míg a BTK a főiskolai karok közé ékelődik be, addig a Műszaki Főiskolai Kar az összevonás utolsó lépéseiben illeszkedik a többi idősorhoz. Legutoljára a közgazdaságtudományi, majd az orvosi (tehát két egyetemi) kar csatlakozik a modellhez – egymástól is elkülönülő idősorokat produkálva. A második hipotézis tehát nem tekinthető bizonyítottnak, bár a csatlakozási sor szélső pólusain eszerint rendeződnek el a különböző karok.
5. ábra Karok idősorainak dendogramja
0 5 10 15 20 25 +---------+---------+---------+---------+---------+
Nyh-i Eü-i Főiskola. Kölcsey F. Ref. T.F. Agrártud-i Kar BTK H.bösz-i Főiskolai K. Partium Nyh-i Tanárképző F. Kárpátalja Jogi és Áll.tud-i Kar TTK Műszaki Főiskolai K. Közgazd.tud-i Kar Orvosi Kar
8 Ø8ØÞ 13 ØÝ ßØØØÞ 1 ØØØÝ ßØÞ 2 ØØØØØØØà ßØØØÞ 7 ØØØØØØØÝ Ù Ù 10 ØØØØØ8ØØØÝ Ù 12 ØØØØØÝ ßØØØÞ 11 ØØØØØØØØØØØØØà ßØØØØØØØØØØØØØØØÞ 9 ØØØØØØØØØØØØØÝ Ù Ù 3 ØØØØØØØØØØØØØØØØØà ßØØØØØØØØØØØØØØØÞ 6 ØØØØØØØØØØØØØØØØØÝ Ù Ù 4 ØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØÝ Ù 5 ØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØØ
Az elemzésekből kimutatható, hogy az egyes egyetemi-főiskolai karok eltérő időkezelési
stratégiákkal
rendelkeznek,
amelyek
a
különböző
tevékenységek
idő-
ráfordításában komoly eltéréseket eredményeznek. A felhasznált módszerek segítségével megfoghatóak bizonyos tendenciák, de ezek pontosabb megrajzolásához még további kutatások szükségesek.
Felhasznált irodalom 1) Molnár Péter – Szegő Szilvia: Ifjúság: tanulás a munkanélküliség fenyegetettségében (Megjelent: Társadalmi Szemle, 1997. / 1. szám) 2) A népesség időfelhasználása 1986/87-ben és 1999/2000-ben (2002) KSH, Budapest
