P Á L Y A M U N K Á K
20 | ÚJ EGYENLÍTÔ
Cigány fiatalok migrációja HAJNÁCZKY TAMÁS – HÁMORI ÁDÁM
» a szerzők: Hajnáczky tamás kisebbségpolitikai szakértő, Hámori ádám szociológus
A képek forrása: Hajnal lászló Endre: Romák Kanadában. Kivándorlás magyarországról az 1990-es évek második felében. In: Kováts András (szerk.): Roma migráció. mtA Kisebbségkutató Intézet – Nemzetközi migrációs és menekültügyi Kutatóközpont, Budapest, 2002.
Bevezetés a magyarországi (és más kelet-európai országokban élő) cigányság kivándorlásának kérdése az elmúlt évfekben jelentős sajtóvisszhangot váltott ki. az ezredfordulót közvetlenül megelőző években induló, elsősorban kanadába és angliába irányuló, becslések szerint több ezer főt érintő migrációs hullám problémája változó intenzitással tematizálta a közéleti kommunikációt, körülbelül 2012-ig (részben a kanadai bevándorlási szabályok szigorításával összefüggésben). a magyarországi cigányság migrációjával kapcsolatban napjainkig viszonylag kevés kutatási eredmény látott napvilágot, melyek közül érdemes megemlíteni
a kováts andrás által szerkesztett roma migráció című tanulmánykötetet, mely számos aspektusból közelítette meg a témát.1 a feltehetően szociális és diszkriminációs okokra is visszavezethető jelenség hátterében a véleményformálók egy része politikai és bűnügyi jellegű tényezőket valószínűsített. e megállapítások tényszerűségét szociológiai eszközökkel nem vizsgálhatjuk, de nagymintás közvéleménykutatások által megismerhető a különféle társadalmi csoportok, így a magyarországi cigányság migrációs hajlandósága. ennek vizsgálatában fontos eredményeket jelentettek a kárpát-medencei cigányságot érintő korábbi kvantitatív elemzések.2 bernát3 megállapítása szerint a teljes népes-
1. táblázat: A migrációs potenciál típusainak rendszere5
ÚJ EGYENLÍTÔ
ségénél szignifikánsan magasabb migrációs hajlandóság mutatkozott a cigány identitású megkérdezetteknél – annak ellenére, hogy körükben kevésbé figyelhető meg a kivándorlást támogató kapcsolati háló, az ún. migrációs burok jelenléte. kutatásunk jelen szakaszában a magyar ifjúság 20124 kutatás adatbázisának másodelemzése segítségével kívánjuk feltárni a 15-29 éves, magukat cigánynak valló, illetve a magukat nem cigánynak valló fiatalok migrációs potenciálját. (ld. 1. táblázat) az elemzésünk a vizsgált korcsoport és az ifjúságkutatás jellegzetességéből adódóan figyelembe veszi a tanulmányi, valamint a munkavállalási célú migrációt egyaránt.
A szociális státusz jelentősége a felnőtt korosztályok esetében bernát korábban rámutatott, hogy a férfiak, a 25 év alattiak, az érettségizettek és a főiskolát végzettek, a megyeszékhelyen élők, a modern kommunikációs esz-
|
21
közökkel rendelkezők, valamint a legszegényebbek és leggazdagabbak körében figyelhető meg nagyobb arányban valamilyen migrációs szándék.6 a cigányság körében ugyanakkor a jövedelembefolyásoló szerepe elhanyagolhatónak tűnt. az ifjúsági korosztály esetében ruff megállapítása szerint a jobb szociális státuszú fiatalok az átlagosnál szignifikánsan magasabb arányban tervezik a külföldi munkavállalást vagy külföldi tanulmányok folytatását.7 a magyarországi cigány fiatalok mobilitási szándékainak elemzése előtt célszerű összevetni a fiatalok társadalmi helyzetét etnikai metszetben. mivel a korosztályban a szokásos kemény szociodemográfiai változók egy része nem használható, vagy nem megbízható (pl. a válaszadó saját jövedelme vagy a háztartás összjövedelme), ezért a társadalmi státusz meghatározására szubjektív mutatókat alkalmazunk.8 az 1. ábrán látható, hogy valamennyi szubjektív mutatóval meghatározott társadalmi csoport aránya lényegesen magasabb a magukat cigány-
1. ábra: a különféle hátrányos szociodemográfiai státuszindikátorok aránya magukat cigánynak valló, és magukat cigánynak nem valló fiatalok között (15–29 évesek, érvényes válaszok százalékos aránya az etnikai alcsoportokon belül,N(cigány identitásúak) = 622; N(nem vallotta cigánynak magát) = 7378)
2. ábra: Magukat cigánynak valló, és magukat nem cigánynak valló fiatalok és szüleik iskolai végzettsége (érvényes válaszok százalékos megoszlása) Saját végzettség, 25–29 évesek: N(cigánynak vallotta magát) = 167; N(nem vallotta cigánynak magát) = 2586 Apa végzettsége, 15–29 évesek: N(cigánynak vallotta magát) = 553; N(nem vallotta cigánynak magát) = 6701 Anya végzettsége, 15–29 évesek: N(cigánynak vallotta magát) = 571; N(nem vallotta cigánynak magát) = 6872
22 | ÚJ EGYENLÍTÔ nak vallók körében, mint a magukat cigánynak nem vallók csoportjában. a magukat cigánynak valló fiatalok és szüleik iskolai végzettsége súlyos hátrányokat mutat a nem cigány identitású csoportokhoz képest. lakóhelyük településtípusának összevetése alapján megállapítható, hogy a cigány identitásúak mintegy 45 százaléka községekben, kistelepüléseken él, a magukat nem cigánynak vallók 30 százalékot meghaladó hasonló értékéhez képest. a nagyobb településeken az országos átlaghoz képest a cigány önazonosságú fiatalok alulreprezentáltak, ami tovább hangsúlyozza szociális hátrányaikat.
a cigány identitású fiatalok esetében a fenti hátrányokat tükröző mutatók alapján alacsonyabb migrációs hajlandóságot feltételezhetünk, amely szemben áll bernát korábbi következtetésével.9
A migrációs potenciál etnikai összevetésben a mobilitási szándékok elemzésére a magyar ifjúság 2012 kutatás következő kérdése ad lehetőséget: „Amennyiben lenne lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon, dolgozzon, hajlandó lenne-e
3. ábra: A magukat nem cigánynak (bal), illetve cigánynak (jobb) valló fiatalok rövid, illetve hosszú távú migrációs hajlandósága (15–29 évesek, az érvényes válaszok százalékos megoszlása, N(cigánynak vallotta magát) = 539; N(nem vallotta cigánynak magát) = 6309)
4. ábra: A külföldi munkavállalás ösztönzői a magukat cigánynak és nem cigánynak valló fiatalok körében (az említések százalékos megoszlása az etnikai alcsoportokon belül, N(cigánynak vallotta magát) = 622; N(nem vallotta cigánynak magát) = 7378, * sig< 0,05)
ÚJ EGYENLÍTÔ
|
23
2. táblázat: A migrációs visszatartó tényezők rotált faktorstruktúrája a teljes mintán (Alfa faktorképzés, Varimax rotálás)
3. táblázat: A visszatartó tényezők interetnikus összehasonlításban
elhagyni az országot hosszabb-rövidebb időre?” a válaszokat alább az etnikai identitás szerint hasonlítjuk össze. megállapítható, hogy fenti várakozásunkkal összhangban a magukat cigánynak valló fiatalok körében a nyers migrációs potenciál alacsonyabb, mint a magukat nem cigánynak valló fiataloké: lényegesen magasabb azoknak az aránya, akik csak magyarországon tudják elképzelni az életüket. (Ugyanakkor rendkívül csekély mértékben, csupán 0,5 százalékponttal, de magasabb azoknak az aránya is, akik akár végleges kitelepülés céljából is elképzelhetőnek tartják a külföldi munkavállalást, illetve külföldön végzett tanulmányokat.) kérdés, hogy a migrációs motivációk és a viszszatartó tényezők között megfigyelhető-e valamilyen jellegzetes eltérés, ami összefügg az etnikai identitással.
Ösztönzők és akadályok a külföldi munkavállalás motivációi között a teljes mintában kiemelkedik a jobb megélhetési lehetőségek iránti vágy (4. ábra). ebből a szem-
pontból azonban nem találunk szignifikáns különbséget az etnikai identitási csoportok összehasonlításával. a migrációs motivációkat vizsgálva csupán annyit állapíthatunk meg, hogy a magukat cigánynak valló fiatalok körében jóval alacsonyabb volt a tapasztalatszerzéssel, képzéssel, nyelvtanulással kapcsolatos szándékok említése. követve ruff eljárását,10 a visszatartó tényezőket mérő változók struktúráját faktorelemzéssel vizsgáltuk (a tanulmányban ismertetett főkomponens-elemzési eljárás helyett az alfa-faktorképzést választva, de hasonlóeredményekhez jutva, ld. 2. táblázat). az eredményként kapott két faktor értékeit az etnikai identitás változójának felhasználásával, variancia-analízis segítségével hasonlítottuk össze. a gyakorlati felkészültségre, praktikus ismeretekre vonatkozó faktor értékei szignifikáns különbséget mutattak a cigány és nem cigány identitású fiatalokat összehasonlítva: ezek a tényezők jóval nagyobb súllyal (magasabb faktorértékkel) jelennek meg a magukat cigánynak valló fiatalok válaszaiban. a szülőhelyhez és személyes kapcsolatokhoz való ragaszkodás értékeiben azonban nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. (ld. 3. táblázat)
24 | ÚJ EGYENLÍTÔ
Forrás: http://www.origo.hu/nagyvilag/20111118-hogyan-fogadja-kanada-a-magyar-romakat-riport-torontobol-elso-resz.html.
Összegzés a magyar ifjúság 2012 adatbázis másodelemzése alapján megállapítottuk, hogy a magyarországi cigányság kivándorlásával kapcsolatos korábbi közvélekedéssel és a megelőző empirikus eredményekkel szemben a 15–29 éves korosztály körében a cigány identitásúakat az átlagnépességnél alacsonyabb migrációs potenciál jellemzi. ez legalábbis részben összefügghet a magukat cigánynak valló fiatalok hátrányos szociodemográfiai jellemzőivel. a cigány identitásúak migrációs motivációi között kevésbé jellemző a karriertervezés, a tapasztalatszerzés, új kihívások keresése, a (nyelv)-
tanulás szándéka, valamint a politikai-ideológiai jellegű okok. a jobb megélhetés és a családi okok motiváló szerepe szempontjából nem döntő az etnikai hovatartozás. a visszatartó tényezők között a hazához, szülőhelyhez való ragaszkodás fontossága nem tűnik szignifikánsnak a magukat cigánynak valló fiatalok számára, sokkal inkább a kivándorláshoz szükséges ismeretek hiányának és a szervezési nehézségeknek az említése volt az esetükben következetes. a kutatás további szakaszában a fent bemutatott etnikai és szociodemográfiai változók, valamint a motivációs és visszatartó tényezők együttes szerepét vizsgáljuk többváltozós statisztikai eljárásokkal.
jegyzetek 1 kováts andrás (szerk.): roma migráció. mta kisebbségkutató intézet – nemzetközi migrációs és menekültügyi kutatóközpont, budapest, 2002. 2 fleck gábor: a kárpát-medencei romák migrációs potenciálja. in: örkény antal (szerk.): menni vagy maradni? kedvezménytörvény és migrációs várakozások. mta kisebbségkutató intézet – nemzetközi migrációs és menekültügyi kutatóközpont, budapest, 2003. 215-222. pp.; örkény antal: a roma migrációs potenciál szociodemográfiai jellemzői a kárpát-medencei romák körében. in: örkény antal (szerk.): i.m. 223-229. pp.; Sik endre: a bérekkel kapcsolatos várakozások szociodemográfiai jellemzői a kárpát-medencei romák körében. in: örkény antal (szerk.): i.m. 230-238. pp. 3 bernát anikó: a kapcsolathálózat jelentősége a migrációban – etnikai metszetben. in: némedi dénes – Somlai péter – Szabari vera – Szikra dorottya (szerk.): kötő-jelek. eötvös loránd tudományegye-
tem társadalomtudományi kar Szociológia doktori iskola, budapest, 2006. 123–146. pp. 4 a kutatásról részletesen lásd: Székely levente (szerk.): magyar ifjúság 2012. tanulmánykötet. kutatópont, budapest, 2013. 5 Sik endre: a migrációs potenciál kutatásának alapfogalmai. in: örkény antal (szerk.): i.m. 15. p. 6 bernát anikó: i. m. 134. p. 7 ruff tamás: ifjúsági mobilitás: hajlandóság, lehetőségek és tervek. in: Székely levente (szerk.): i.m. 159-167. pp. 8 az alábbiakban az egyes alminták összevetésekor a kereszttáblás elemzéseknél chi-négyzet statisztikát, az átlagok összehasonlítására varianciaanalízist alkalmaztunk. ahol másként nem jeleztük, a feltüntetett értékek a változók közötti szignifikáns összefüggést jeleznek a konvencionális szinten (sig< 5%). 9 bernát anikó: i.m. 134. p. 10 ruff tamás: i.m. 169. p.
