Felmérõlapok a Világjáró címû irodalomtankönyvhöz 8. osztály
1
Írta: dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla
Lektorálta: Nemoda Judit
Alkotó szerkesztõ: Adamikné dr. Jászó Anna
Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes
Mûszaki szerkesztõ: Knausz Valéria
© dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla
A kiadó a kiadói jogot fenntartja
Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.
2
Tanév eleji felmérés – I. Prózai szöveg értelmezése Név:
_____________________________
Osztály: _____________________________ Dátum: _____________________________ Az arany-kisasszony1 (részlet) Bevezetés Uraim, ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya2. Bocsássa meg az ottani érdemes magisztrátus3 ezt a becsmérlést, nem akar lenni sem sértés, sem gúny, különösen az élõkre vonatkozólag, kik bizonyára nem tehetnek róla, hogy az õseik olyan bolondos helyre építkeztek. Nyájas olvasó, ki még nem jártál e görbe országban, képzelj magadnak háromezer hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy tucat sziklát, mely sûrûn be van építve mindenféle alakú házakkal, melyeknek elõrésze sokszor háromemeletes, míg ellenben a háta szerényen odalapul a hegyhez. Ha végigjárod e maga a természet által kikövezett várost, szíved csordultig megtelik humanisztikus érzelmekkel, s elérzékenyülten sóhajtasz föl: „Hát még itt is emberek laknak?” A vidék kietlen, rút, az idõjárás mostoha. A zimankós „Szitnya”, a „felhõk szeretõje” erõvel aszott keblére húzza le szeretõit, akármerre tartanak. Ha felhõje nincs, mint a mellõzött vénleány, duzzog, fölfújja magát. Ha tehát esõ nem esik, szél sivít végig a zigzugos utcákon, a sikátorokon. Szomorú város ez! A levegõje méreg a bányák kipárolgásától, vizétõl „golyva”4 nõ a halvány arcú leányok és idétlen férfinép nyakán. A harmadévi újoncozásnál hatszáz katonakötelezett ifjú közül négy vált be „császár emberinek”. (Szinte szégyenlem megírni.) Egy idõsebb nõt láttam egyszer a „Kamara utcán”, amint lihegve és a fáradtságtól kimerülten egy mennydörgõs nagy kosárral a hátán mászott a hegynek, mert Selmecbányán vagy fölfelé mászik az ember, vagy lefelé ereszkedik; tertium non datur5... Mikszáth Kálmán 1. Írj tömören a bemutatott helyszínrõl! Mit mutat be az író a mû expozíciójában? Milyen benyomásokat kelt olvasójában?
1
Az arany-kisasszony: Mikszáth egy hosszabb elbeszélése a Tót atyafiak címû, 1881-ben megjelent kötetébõl. Egy vagyonos selmecbányai emberrõl és a leányáról szól. 2 Selmecbánya: a felvidéki város több Mikszáth-mû színhelye; Petõfi itt végezte a gimnázium néhány osztályát 3 Magisztrátus: városi vezetõség 4 Golyva: a jód hiányától megduzzad a beteg pajzsmirigye 5 Tertium non datur: (latin) harmadik nem adatik; harmadik eset nincs
3
Csoportosítsd a magad elképzelése szerint a helyszínt idézõ kifejezéseket!
Hogyan értelmezed? görbe ország: „Szitnya”, „a felhõk szeretõje”: harmadévi újoncozás: „császár emberinek”: 2. Vizsgáld meg tüzetesen a részlet utolsó bekezdését! Mi a szerepe?
3. Az írói nézõpont Válassz a minõsítésekbõl, megállapításokból, és igazold a helyességét a részletbõl vett kifejezésekkel, idézetekkel! kinevet, kinevettet, kigúnyol, megmosolyog, sajnálkozik, szeretettel tréfálkozik, elutasít, keményen bírál, elítél
Fogalmazd meg, mi jellemzi az író viszonyát bemutatott tárgyához! Hogyan nevezzük ezt az írói stílust?
4
Fogalmazás – II. Szövegalkotás Név:
_____________________________
Osztály: _____________________________ Dátum: _____________________________ Leíró fogalmazás választott nézõponttal Mutasd be azt a tájat, környezetet, amelyhez a legtöbb közöd van, vagy a legszebb élményed fûzõdik hozzá! (lakóhelyed, a ti vidéketek, egy szép kirándulás vagy nyaralás színhelye stb.). A leírás feltétlenül fejezze ki a tárgyad iránti személyes viszonyulásodat!
5
Olvasás, szövegértés, elméleti ismeretek – III. Vers értelmezése Név:
_____________________________
Osztály: _____________________________ Dátum: _____________________________ Elsõ szerelmem Virány6 a múlt, szorgalmatos méh A hû emlékezet; Meghozza méz gyanánt szívembe Elsõ szerelmemet.
És uzsonnára kaptam tõle Sonkát s más egyebet, Mit szépszerével a kamrából Kihozni lehetett.
Csak hozza is! mert az nekem haj Mindig mi jólesék; Hiszen e prózai világban Nincs más költõiség.
Ha jött az este, s holdvilág volt: A kertbe illanánk, És ott a kertben, ottan várt csak Az üdvek üdve ránk!
Mint iskolás fiú, gazdámnak Lyányát szerettem én, S boldog valék, mert a lyánkától Viszontszerettetém.
Csend volt; méláza a természet Nagy ünnepélyesen. Csak a békák kuruttyolának A szomszéd réteken.
Mint szeretett õ! az ebédnél Tálalni õ szokott, S mindenkor énelémbe tette A legjobb falatot.
Mi e regényes helyzetben Érzelgénk7 boldogan; Mondók, hogy: ejnye, hogy süt a hold, Be szép egy este van!
...Ah, szép idõk! ti elmulátok És mindörökre tán, Már nem terem számomra többé Sem sonka, sem leány. Petõfi Sándor Pest, 1844. július
1. Fogalmazd meg a mû vershelyzetét! Jellemezd egy mondattal az alaphangulatát!
6
Virány: üde, virágos táj
7
Érzelgénk: átengedtük magunkat érzelmeinknek
6
2. Története is van. Írd le anekdotikusan úgy, ahogy társaságban szoktak mesélni a hasonló dolgokról.
3. Mi az utolsó szakasz szerepe? Vázold fel a vers szerkezetét!
4. Mutass rá a versbeni történet komikus ellentételeire, gyûjts hozzá a saját szavaiddal megfogalmazott tényeket!
5. Gyûjtsd ki a versbõl a régies igealakokat, és írd melléjük a ma használatos formát!
7
6. Jelöld meg a kiemelt szakaszon mindazt, amit a verselésérõl tudsz! Virány a múlt, szorgalmatos méh A hû emlékezet; Meghozza méz gyanánt szívembe Elsõ szerelmemet. 7. Írj ki a versbõl egy-egy példát kettõsképekre!
8. A felsoroltakból válaszd ki azt a mûfajt, amely a legjobban illik Petõfi versére! A választásodat indokold is! dal, elégia, szerelmi dal, életkép
8
Elméleti ismeretek – IV. Mûismeret, elméleti tudás Név:
_____________________________
Osztály: _____________________________ Dátum: _____________________________ 1. Írd be a jellemzõk, az idézetek és a címek mellé az író nevét vagy a mû címét és a mûfaját! „Hass, alkoss; gyarapíts, s a haza fényre derül”:
A XIX. század költõi:
Március 15. „dala”: „Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért”:
A Reményhez:
„Hervad már ligetünk, s díszei hullanak”:
Nemzeti imádságunk:
Kölcsey Kálmán a címzett:
Letészem a lantot:
„Teli van a Duna, tán még ki is szalad”:
Szeptember végén:
Sós Pál megbûnhõdik:
A korlátfa: Bánk bán: Wibra Gyuri furcsa szerencséje:
9
A tanító úr falusi történetei:
2. Melyik mûfaj jellemzõje? magasztos, dicsõítõ: csípõs, humoros: énekelhetõ: beszédmû: költõi hitvallás: párbeszédes: feljegyzés: szomorú hangvételû: rövid, csattanós vers: imádságos jellegû: nevelõ célzatú: sokszereplõs:
10
Szintfelmérés a tanév végén I. – Prózai szöveg értelmezése Név:
_____________________________
Osztály: _____________________________ Dátum: _____________________________ Körkérdés A híres író korán õsz oroszlánsörényével déli egykor még az ágyában hevert. Sötét angol teát reggelizett cukor nélkül. Belépett a titkárja. A reggeli postát hozta. – Mi újság? – kérdezte tõle. – Semmi – jelentette a titkár. – Néhány magánlevél. A hollandi kiadó pénzt küld. Elfogyott az elsõ kiadás, tavaszra új jön. Autogramkartonok, meghívók, folyóiratok. Tiszteletpéldányok. Azonkívül egy körkérdés. A híres író elbiggyesztette száját. Utálta, ha körkérdésekkel zaklatják. Ennél csak egyet utált jobban. Azt, ha nem zaklatják körkérdésekkel. Bágyadtan érdeklõdött: – Mirõl szól a körkérdés? – Az emberiség jövõjérõl – rebegte a titkár, s máris gyorsan olvasott: Vajon hisz-e ön az emberiség jövõjében, és hogy látja a háború keserû tapasztalatai után?... A mozi... a rádió... Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megtisztelõ válaszát... – Satöbbi – hadarta a titkár –, a szokott formaságok. – Csak olvassa tovább – szólt rá a híres író, szigorúan. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy nagybecsû válaszát mennél elõbb megkapjuk, mert az ön mindig érdekes egyéni véleményére nemcsak olvasóinak itthoni nagy tábora figyel, hanem az egész mûvelt Nyugat is. Nyilatkozatát ünnepi számunk kiemelkedõ ékességének szánjuk. – Igen, igen – mondta a híres író, felkönyökölt az ágyában, és elmerengett. Egy darabig merengett. Részint a holland forintokon merengett, részint mindig érdekes és értékes egyéni véleményén, részint pedig az emberiség jövõjén. Az utóbbira vonatkozó véleményével máris elkészült. Feje telis-tele volt szavakkal, melyek osztódás útján szaporodtak, mint a baktériumok. Az emberiség jövõjét általában biztatónak, majdnem rózsásnak vélte. – Diktálok – fordult a titkárhoz. – Az emberiség jövõje, ugye? Adja csak ide azt a levelet. A titkár átnyújtotta. Erre a híres író elsápadt. Levonógéppel sokszorosított körlevél volt, elmosódó, alig olvasható, lila betûkkel, csak nevét írták oda tintával, egy felsõ rekeszbe, legalább az ötvenedik másolat lehetett. Így még ötven embernek van olyan mindig érdekes és értékes egyéni véleménye, mint neki. – Disznóság – mormolta fogai között, s a levelet összegyûrte, ledobta a földre. A titkár, aki gyorsíróironját már a papíron lebegtette, elõrehajolt: – Szóval nem írunk? – De – sóhajtotta a híres író, mint egy vértanú –, azért írunk – s diktálni kezdte véleményét az emberiség jövõjérõl. Ezt most sokkal sötétebbnek látta, mint néhány másodperccel ezelõtt, majdnem gyászosnak. Úgy érezte, hogy az ostoba és boldogtalan emberiség hanyatt-homlok a végsõ veszedelembe rohan. (Kosztolányi Dezsõ, 1927)
11
1. Ellentétes érzelmek és vélemények Foglald össze néhány mondatban, mit közvetít olvasójának a novella! Milyen megszívlelendõ tanulságot vontál le a magad számára?
2. Nyelvi formák, szövegépítés Melyek azok a szavak és nyelvi formák, amelyek árulkodnak a megírás koráról?
Melyik ismétlõdõ elemnek (szókapcsolatnak) van a mûben a legfontosabb szerepe, és miért?
3. Jellemzés Jellemezd a „híres író”-t csak szavakkal!
12
Jellemezd õt bõvebb leírásban is, megválasztva a hangvételt és viszonyulást! gúnyos, elítélõ; kedélyes, humoros vagy megértõ, beleérzõ módon
4. Írd meg rövid fogalmazásban a te véleményedet és elképzelésedet az emberiség jövõjérõl és benne a te életedrõl!
13
Szintfelmérés a tanév végén II. – Vers értelmezése Név:
_____________________________
Osztály: _____________________________ Dátum: _____________________________
Áprilisi capriccio8 Az útszél: csupa pitypang, A bokrok: csupa füttyhang. Rigó fuvoláz; rája tíz Zugból is felcsivog a csíz. Hallgatja még a rest éj Félálmában a kastély. Emelve tornyát álmatag, Mint nyújtózó kart, bár a nap Elönti friss arannyal. A parkban – rõt aranyhal – Kövér úr sétál lebegõ Hassal az édes levegõ Árjában, sportruhája Most szelídség csuhája, Mert még nem kezdi üzletét, És tõzsdetippektõl setét Agyában a mohóság Helyett valami jóság Zsendül, mint egy kis korai Tavaszi virág szirmai, Melyek, sajnos, lehullnak, Ha majd e drága úrnak
Súlya alatt új és remek Autója bõgve megremeg... Ó, áprilisi út-szél, Tréfás, arcomba fútt szél, Rügyecskék, zöldacél-rugók, Ó, fuvolás aranyrigók, Ó, csermelyhangu csízek, Illatok, édes ízek, De jó most elfeledni, hogy Az élet rút és vad dolog, Hogy itt, amennyi arc van, Megannyi csúnya harc van, S hogy botrány lenne, ajajaj, Micsoda cifra, szörnyü baj, Ha most, annak jeléül, Hogy tavasszal megbékül Szegénység, bánat, szenvedés, Belépnék e szép kertbe, és – Áprilisi merénylõ – A hájas úrnak fénylõ Búbjára rábökném szelid Öklöm vidám barackjait... Tóth Árpád
8 Capriccio:
(olasz) szeszélyes, csapongó, kötetlen formában írt zenemû
14
1. Válassz egy megállapítást vagy címet, majd írd le gondolataidat a vers értelmezése alapján! a) Derûs, tavaszi hangulatát a költõ átviszi mindenre és mindenkire b) A tavasz optimizmusa c) Az „áprilisi merénylõ”
2. Fejtsd ki, melyik erõsebb a versben: a groteszk elemek hatása, vagy a derû, a szépség, a megnyugvás hangulata? Használd fel a címben szereplõ capriccio szó jelentését is!
3. Versformája – képvilága Írd le a mû verstani és sitilisztikai jellemzõit! Szerepeljen benne a rím, ritmus, idõmérték-áthajlás és a kettõskép fogalma!
4. Melyik lírai mûfaj sajátosságai a legjellemzõbbek erre a versre? Állításodat igazold is! , mert
15
5. Ha fogalmazást írnál a tavaszról, mely szavakat „kölcsönöznéd” a versbõl? A kiválasztott szavakból alkoss legalább két csoportot!
16
Szintfelmérés a tanév végén III. – Amire szívesen emlékszem Név:
_____________________________
Osztály: _____________________________ Dátum: _____________________________ Mûvek, írók, mûfajok 1. Csoportosítsd ismereteidet az alábbi táblázatban az idén és az elmúlt években tanultakból, olvasottakból! Igyekezz minél többet felidézni az alsóbb osztályok anyagából is! A mû címe
Ki az írója?
Mi a mûneme, mûfaja?
2. Írjál néhány gondolatot a legkedvesebb olvasmányodról! A mûformát magad választhatod meg: lehet ismertetõ, ajánlás, méltatás, levél, napló vagy novellisztikus feldolgozás is.
17
18
]y2†2 2ƒ4 4’5L5R5]5 6Ý6²7á7l8r8ð8ô8þ8þþþþýýþþõ
19
20
21
22
23
24
25
26
Alapmûfaj
Tartalmi jellemzõ
Formai jellemzõ
Unalmas munka Egy pénzszállító páncélautó megállt a tér szélén, a sofõr bekapcsolta a sárga villogókat. A kocsikísérõ kipattant az ülésrõl, majd óvatosan körülnézett, szürke egyenruhája testéhez feszült, az oldalán pisztolytáskába rejtett pisztoly. Néhány lépéssel megközelítette az újságosbódét, majd kissé elõregörnyedve a sötét ablakba beszélt: – Csókolom, kérek egy meglepetést! (podmaniczky)
27
Rokon mûfaj
28
Nagy Noémi (14) 7700 Pécs Kossuth L. u. 92. 14–16 év körüli fiatalokkal szeretnék levelezni. Minden érdekel. Mindenkinek válaszolok, aki fényképes levelet küld!
Kiss Norbert (15) 2100 Gödöllõ Rozmaring u. 13. Hobbim a Forma–1 és a motorozás. Hasonló érdeklõdésûek levelét várom. Írjatok!
29
30
31
32
33
Szó
Szófaj
Mondatrész
sohase lehet eléggé bámulni azon hogy az ember beszél
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
