Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége 1054 Budapest, Szemere utca 8. tárgy: BÜK elnöksége Áü-3304/2008. számú határozata elleni fellebbezés Budapest, 2008. július 28. Tisztelt MÜK Elnökség! Alulírott dr. Garajszki Zoltán (1037 Budapest, Remetehegyi út 194/B.) a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) Elnöksége Áü-3304/2008. számú, valamint az Áü-3304/a/2008. számú határozata ellen, a törvényes határidőn belül, a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján az alábbi
fellebbezést terjesztem elő. Kérem a t. MÜK Elnökségét, hogy a támadott határozatokat szíveskedjen hatályon kívül helyezni és a BÜK elnökségét új eljárás lefolytatására utasítani, melynek során a BÜK függessze fel a határozathozatalt, amíg a BÜK elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárást – a MÜK elnöksége Üif. 857/2008/5. számú határozatának megfelelően – a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara le nem folytatja. A MÜK határozat előírását figyelmen kívül hagyó határozatok ugyanis a Ket. 105. § (4) bekezdésébe ütköző módon kerültek meghozatalra. Abban a nem várt esetben, ha a t. MÜK Elnökség helybenhagyná a támadott BÜK határozatokat, akkor az átjegyzés iránti kérelmemet, a Ket. 34. § (4) bekezdése alapján – tekintettel a Ket. 128. § (4) bekezdésére is – jelen nyilatkozatommal visszavonom, és kérem, hogy a BÜK elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárást a BÜK Összeférhetetlenségi Bizottsága – megállapítva illetékességének hiányát – tegye át az illetékességgel rendelkező Nyíregyházi Ügyvédi Kamarához.
Kérem továbbá, hogy a Ket. 29. § (9) bekezdése szerinti értesítést számomra határidőben szíveskedjen megküldeni. Indokolás: 1.
A BÜK elnöksége 2008. július 7-én kelt, Aü-3304/2008. sz. határozatával döntött átjegyzésemről a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarából (NyÜK). A határozatot 2008. július 14-én vettem át. Elírás miatt a határozat cserével kijavításra került, melyet 2008. július 17-én vettem át. A határozat rögzíti, hogy 15 napon belül a MÜK elnökségéhez fellebbezhetek. A Ket. 128. § (1) bek. alapján – tekintettel a Ket. 123. § (2) bek. első mondatára is – a határozat tehát 2008. augusztus 2-án emelkedne jogerőre. Ezen időpontig jogosult vagyok fellebbezést benyújtani, és jogosult vagyok a Ket. 34. § (4) bekezdése alapján visszavonni eredeti (2007. december 28-án előterjesztett) kérelmem. 2008. július 11-én kelt levelében a BÜK elnöke arról értesített, hogy az Ütv. 6. § (1) bek. a) pontja alapján összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezett velem szemben, mert „hivatalból tudomására jutott”, hogy választott könyvvizsgálói tevékenységet is folytatok. Az eljárás kezdeményezésének illetve megindulásának pontos idejéről nem kaptam értesítést, de a kezdeményezés – az értesítés alapján – 2008. július 7-e és 11-e közötti. Tehát a BÜK elnöke az összeférhetetlenségi eljárást másik területi kamara tagja ellen indította.
1
A 2007. december 28-i átjegyzési kérelmemet1 elutasító, 2008. március 3-án kelt és 2008. április 2-án kézbesített, 2008. Eln. 470/3/9. számú BÜK határozatot hatályon kívül helyező MÜK Üif. 857/2008/5. számú határozat rögzíti a következőket: „Az Elnökség azonban hangsúlyozza, hogy az ügyvéd felett a kamarai közfeladatok (nevezetesen az ügyvédi tevékenységre vonatkozó feltételek fennállásának ellenőrzése) azon területi kamara által gyakorolhatók, amelynek az ügyvéd a tagja. Mindaddig, míg az átjegyzés jogerősen nem történik meg, a Fellebbező a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara tagja. Tehát, ha a Budapesti Ügyvédi Kamara az átjegyzés akadályaként értelmezi az elsőfokú határozatban leírtakat, akkor járt volna el helyesen, ha ezt jelzi a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarának, és az ellenőrzésig függőben tartja az átjegyzési kérelem elbírálását. A Budapesti Ügyvédi Kamara mindaddig, amíg a Fellebbező nem kerül átjegyzésre, a Fellebbező felett (az átjegyzési kérelem elbírálásán kívül) köztestületi jogkört nem gyakorolhat.” (8. oldal (2) bekezdés) A Ket. 105. § (4) bekezdése előírja, hogy a megismételt eljárásban az első fokon eljáró hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indokolása köti. A BÜK elnöke szerint esetemben az Ütv. 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. (A sajtóközlemény szerint a BÜK elnöksége az Ütv. 5. § (3) bekezdésére hivatkozva támaszt kifogásokat.) Az ezzel kapcsolatos eljárást a BÜK elnöke (és a sajtóközlemény szerint a BÜK elnöksége – velem nem közölt – határozata) az átjegyzési határozat jogerőre emelkedését megelőzően megindította (amikor még a kézbesítésre sem került sor). A másodfokú MÜK határozat szerint a BÜK elnökének és elnökségének kezdeményezésére az összeférhetetlenségi eljárást – a köztestületi jogkört gyakorló – Nyíregyházi Ügyvédi Kamarának kell lefolytatnia. Ezen eljárás lefolytatásáig pedig BÜK-nek az átjegyzési eljárást függőben kellett volna tartania. 2.
1
Az összeférhetetlenségi eljárást a BÜK elnöke az Ütv. 6. § (1) bek. a) pontjának sérelmére hivatkozva kezdeményezte. E kérdésről (a BÜK – MÜK által helybenhagyott – esetemben hozott határozata elleni eljárásban) a Fővárosi Bíróság 8.K.34380/2006/13. számú jogerős ítélete a következőket rögzítette: „…a felperes esetében nem áll fenn az alperes által – a tagfelvételi kérelem elutasítása jogi alapjaként – hivatkozott Ütv. 6. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség.” (7. oldal (2) bek.) „Ezáltal a bíróság egyetért a felperessel abban, hogy az Ütv. 6. § (1) bekezdésében szabályozott státusz összeférhetetlenség a felperes esetében kizárható.” (7. oldal (4) bek.) Tehát a BÜK elnöke az összeférhetetlenségi eljárást – álláspontom szerint – jogerős ítélettel eldöntött kérdésben indította.
Eredeti tagfelvételi kérelmemet 2006. február 3-án nyújtottam be, amit a BÜK elutasított. A MÜK az elutasítást helybenhagyta, amit bíróság előtt megtámadtam. A kereset benyújtását követően – ügyemet részletesen ismertetve – tagfelvételemet kértem a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarába, ahová – a NyÜK elnökségének egyhangú határozatával – 2006. 09. 19-én felvételt nyertem. A NyÜK döntését, valamint álláspontomat teljes mértékben alátámasztó, jogerős bírósági ítélet kelte: 2007. 11. 30. (Kézhezvétel: 2007. 12. 15.) 2007. 12. 28-án tagfelvételi kérelmem jogcímét módosítottam átjegyzési kérelemre, lévén eredeti tagfelvételi kérelmemhez képest a jogi helyzet csak annyiban változott, hogy időközben a NyÜK tagja lettem (a kérdéses tevékenységem, a kérelmi cél (a tartalom), stb. változatlan). A BÜK a kérelmet két kérelemként kezelte: a tagfelvételi kérelmet a NyÜK tagság miatt elutasította, az átjegyzési kérelem tárgyában a döntést 30 nappal elhalasztotta, majd összeférhetetlenségi okokra hivatkozva elutasította. Fellebbezésemre a MÜK a tagfelvételi kérelmemet megváltoztatta és az eljárást megszüntette, az átjegyzési kérelem ügyében az elutasító határozatot hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte a BÜK elnökségét. A tagfelvételi kérelem indokolásában kérelmem jogcím-módosításával kapcsolatban kifejtette: „… a Fellebbező … a kérelmét megváltoztatta, amelyet eljárásjogi szempontból úgy kell tekinteni, hogy eredeti kérelmét visszavonta, és helyette teljesen más tartalmú kérelmet terjesztette elő.”
2
3.
A BÜK elnöke által kezdeményezett eljárásban nem csak a felek, valamint a megjelölt jogszabályhely (Ütv. 6. § (1) bek. a) pont), hanem maga az elbírálandó főkérdés is teljesen azonos, a bírósági eljárásban elbírált kérdéssel. Ezt a kérdést a hivatkozott jogerős ítélet a következőképp rögzítette: „A perbeli bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy folytatható-e párhuzamosan az ügyvédi és a könyvvizsgálói tevékenység, azaz lehet-e valaki egyidejűleg a két kamara aktív tagja” (5. oldal utolsó bek.) E kérdésben a bíróság egyértelmű ítéletet hozott, mely szerint nincs jogszabályi akadálya az ügyvédi és a könyvvizsgálói tevékenység párhuzamos gyakorlásának (kiemelve e körben a választott könyvvizsgálói tevékenységet is). A „res iudicata pro veritate habetur” (az ítélt ügy valóságként kezelendő) elv alapján, ezért álláspontom szerint a bíróság határozata ugyanazon jogkérdésben köti a korábban eljáró hatóságot, mivel azonosak a felek, azonos a ténybeli alap, azonos az elbírálandó kérdés, azonosak a jogi körülmények, az irányadó jogszabályok. Pusztán az eljárás elnevezése más. Tehát a BÜK elnöke formailag más eljárásban, de tartalmilag jogerősen elbírált kérdésben indított ellenem vizsgálatot, álláspontom szerint pusztán azért, mert nem ért egyet a bíróság jogerős ítéletével.
4.
2008. június 11-én (BÜK Hírlevél, 46. szám) a BÜK több ezer budapesti ügyvédnek a következő közleményt juttatta el elektronikus hírlevelében: „Megtartotta havi ülését a BÜK Elnöksége 2008. július 07 Könyvvizsgáló/ügyvéd összeférhetetlenség Döntés született egy sajátos átjegyzési ügyben is. Az Elnökség korábban elutasította egy olyan közgazdász-jogász ügyvédi felvételi kérelmét, aki gazdasági társaságoknál bejegyzett könyvvizsgálóként is tevékenykedik. A BÜK álláspontja szerint a könyvvizsgálói "szakértői" tevékenység az ügyvédi tevékenységgel összeférhető, a cégjegyzékbe a Gt. szabályai alapján bejegyzett könyvvizsgálat viszont az Ütv. 5. § (3) bekezdésben megengedett más tevékenységek körén kívül eső, más kereső foglalkozás, ami az ügyvédi-tanácsadói tevékenységtől lényegesen eltér és azzal párhuzamosan nem folytatható. A kérelmező az elutasítást követően egy vidéki területi kamaránál felvételt nyert és ezt követően a BÜK-nél átjegyzési kérelmet nyújtott be. Ezt Elnökségünk elutasította, a kérelem érdemi vizsgálata alapján. A Magyar Ügyvédi Kamara álláspontja szerint egy másik területi kamara tagjának átjegyzési kérelme összeférhetetlenségi okra hivatkozással nem tagadható meg és ezért új eljárást rendelt el. Az Elnökség ezért a kérelmező átjegyzését elrendelte, de egyidejűleg utasította a Kamara Elnökét, hogy az átjegyzést követően az immár budapesti ügyvéddel szemben az összeférhetetlenségi eljárást indítsa meg. A jogi kérdést bonyolítja, hogy időközben egy olyan közigazgatási bírói határozat is született, mely a társasági törvény szerinti könyvvizsgálói és az ügyvédi tevékenységet összeférhetőnek minősítette egy konkrét ügyben.” A közlemény a tényeket elferdíti és hamisan, úgy állítja be esetemet, mintha az „egy konkrét ügyben”, „időközben” született „közigazgatási bírói határozat” (pontosan: jogerős ítélet) nem a BÜK velem szemben hozott határozatának tartalmi jogellenességét mondta volna ki, jogerősen eldöntve azt a kérdést, hogy folytatható-e párhuzamosan a könyvvizsgálói és az ügyvédi tevékenység. (Ezt az ítéletet az átjegyzési kérelmemhez csatoltam.) A BÜK elnöksége úgy állítja be a kimondani célzott állásponttal ellentétes, a jogi kérdést valójában megoldó és lezáró, ügyemben hozott bírósági ítéletet, mintha ez a jogi kérdést bonyolítaná és egyébként sem lett volna ismert az átjegyzési kérelem elutasításakor. Minden ügyvéd kollégám, aki ismer, és olvasta a sajtóközleményt, egyértelműen tudhatta, hogy az én esetemről van szó akkor is, ha konkrét név nem szerepelt a közleményben. A tények elferdítésével engem e közlemény olyan színben tüntet fel, mintha megpróbáltam volna kijátszani a jogszabályi előírásokat és ezzel ügyvédhez méltatlan magatartást tanúsítottam volna. Ezzel szemben, valójában csak jogszerűen végezhető tevékenységeimet kívántam gyakorolni a BÜK tagjaként, amit a BÜK jogellenes határozatokkal megakadályozott. A sajtóközleménnyel a BÜK kárt okozott jóhíremnek. 3
5.
Az elektronikus sajtóközlemény nem a levélben hivatkozott, Ütv. 6. § (1) bek. a) pontja alapján tartja tevékenységem összeférhetetlennek, hanem arra hivatkozik, hogy „a cégjegyzékbe a Gt. szabályai alapján bejegyzett könyvvizsgálat az Ütv. 5. § (3) bekezdésben megengedett más tevékenységek körén kívül eső, más kereső foglalkozás, ami az ügyvédi-tanácsadói tevékenységtől lényegesen eltér és azzal párhuzamosan nem folytatható”. Ez az állítás megismétli az átjegyzési kérelem elutasítását kimondó határozat indokolásának téves állítását. A tévedésre fellebbezésemben is felhívtam a figyelmet. Az Ütv. 5. § (3) bekezdésében szereplő felsorolás ugyanis nem értelmezhető tiltásként egyéb tevékenységek vonatkozásában, lévén ez a felsorolás az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó, olyan egyéb tevékenységeket sorol fel, melyek ellátására az Ütv. 5. § (3) bekezdése ad önálló felhatalmazást az ügyvédnek. (Pl. ügyvéd akkor is végezhet adótanácsadói tevékenységet, ha nem rendelkezik adótanácsadói oklevéllel.) Az Ütv. nem tartalmaz tiltást „más kereső foglalkozás”-ra, és ezt a (meghatározatlan tartalmú) fogalmat nem is használja. Még egyértelműbb a tiltás hiánya, ha az Üt. 6. § (2) bekezdésében megjelölt (akár kereső) tevékenységek gyakorlására vonatkozó felhatalmazást vizsgáljuk. Ezen tevékenységek gyakorlása nemcsak nem tiltott, de még általában tilalmazott jogviszonyokban is elláthatóak, mint például a választottbírói, vagy az oktatói tevékenység, melyek szintén nem szerepelnek az Üt. 5. § (3) bekezdésében. Számtalan egyéb olyan tevékenységre is adható példa, melyet természetszerűleg végezhet ügyvéd anélkül, hogy az az 5. § (3) bekezdésében szerepelne. Ilyen többek között (hogy csak esetleg „kereső” tevékenységeket említsek) az egyesületi elnökségi tag tevékenysége (pl. MÜBSE), köztestületi tisztségviselés során végzett tevékenység (pl. kamarai elnök), a politikai, a hitéleti tevékenyég, a tőzsdei befektetési tevékenység, ingatlankiadás, stb. Összeférhetetlenséget az Ütv. 6. § (1) bekezdésében körülírt státusz teremtene, ami viszont esetemben nem áll fenn. Könyvvizsgálói tevékenységem pedig – a jogerős bírósági ítélet által is rögzítetten (7. oldal (5) bekezdés) – pont ezen szabály alól is felmentést adó 6. § (2) bek. c) pontja alá tartozó, nem igazságügyi szakértői tevékenység. Tehát a sajtóközlemény olyan szabály vélt megsértése alapján kifogásolja tevékenységemet, melynek semmi köze az összeférhetetlenségi kérdéshez, és mely egyébként sem tartalmaz tevékenységi tiltást.
6.
A közlemény rögzíti a következőket: „A BÜK álláspontja szerint a könyvvizsgálói "szakértői" tevékenység az ügyvédi tevékenységgel összeférhető”. Ez a megállapítás lényegét tekintve megfelel a tagfelvételi kérelmem során beterjesztett kérelmemre, 2006. február 27-én kiadott, BÜK elnökség határozatában megjelenő állásfoglalás szövegének, mely a következő volt: „A könyvvizsgálói tevékenység az ügyvédi tevékenységgel abban az esetben nem tekinthető összeférhetetlennek, ha az ügyvéd könyvvizsgálói tevékenységét eseti megbízások alapján végzi.” Ezzel kapcsolatban a jogerős bírósági ítélet a következőket rögzítette: „Tehát, mint ahogy a szakértői tevékenységnek nem fogalmi eleme az eseti jelleg, úgy nincs jogszabályi alapja az alperes által a könyvvizsgálói tevékenységre alkalmazott „állandó” jelzőnek. A Gt. 40. § szerinti könyvvizsgáló megjelölése: választott könyvvizsgáló, mely megbízás jellemzői a Gt. 40. § (1) bekezdése szerint az, hogy csak törvényben körülírt feladatra jöhet létre, egyéb megbízásokat a könyvvizsgáló ügyfelével nem köthet, egyéb üzleti kapcsolatban vele nem állhat, végül a Gt. 42. § (1) bekezdése szerint a megbízás határozott, maximált időtartamú.” (8. oldal (5) bekezdés) „A bíróság további álláspontja szerint helytállóan hivatkozott arra a felperes, hogy választott könyvvizsgálói tevékenysége, mint nem igazságügyi szakértői tevékenység az Ütv. 6. § (2) bekezdés c) pontja alapján a 6. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban is gyakorolható. … jogszabályok sokasága született, melyek egyértelműen alátámasztják, hogy a könyvvizsgálói tevékenység szakértői – de nem igazságügyi szakértői – tevékenységnek minősül.” (7. oldal utolsó bekezdés) 4
Mindebből adódóan a BÜK elnökségének 2006. február 27-i állásfoglalásáról két következtetés vonható le. Egyrészt jogellenes az „eseti” megszorítás, mivel nem fogalmi eleme a szakértői tevékenységnek az eseti jelleg. Másrészt a választott könyvvizsgálói tevékenység kifejezetten eseti megbízásnak minősül (jellemzők: konkrét ügy, határozott megbízási időtartam), és nem „állandó”, vagy „tartós” megbízásnak (jellemzők: csak az ügycsoport van meghatározva, keretszerződés-jelleg, határozatlan megbízási időtartam). Tehát a BÜK elnöksége a saját állásfoglalása szerint is csak szakértőinek minősíthetné a választott könyvvizsgálói tevékenységet, azaz a jelen összeférhetetlenségi eljárás saját állásfoglalásának is ellentmond. Azonban a bíróság kimondta azt is, hogy jogszabályok sokasága alapján is egyértelmű, hogy könyvvizsgálói tevékenységem szakértői tevékenységnek minősül. És ez a megállapítás nem csak az eredeti tagfelvételi eljárásomban igaz. Ugyanis nem változik tevékenységem jellege és minősítése attól függően, hogy milyen című eljárásban vizsgálja ezt a BÜK. Tehát a BÜK elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárás a BÜK elnökségének állásfoglalásával is ellentétesen minősítette tevékenységemet összeférhetetlenségi oknak. 7.
A jogerős ítéletet csatolva, 2007. december 28-án (a NyÜK útján) eredeti tagfelvételi kérelmem jogcímét átjegyzési kérelemre módosítottam. Ezt a BÜK új kérelemként bírálta el. A BÜK jogszerűtlen határozatokkal további fél évvel hátráltatta jogszerű kérelmem teljesítését. Az átjegyzési kérelem „érdemi vizsgálata” alapján történt elutasító döntés egyrészt nyilvánvaló tévedésén (Kkt. 11. § (1) bek. f) pontjára hivatkozás a Kkt. 2. §-ának értelmező rendelkezéseivel ellentétes értelmezésben2), valamint a már jogerősen elbírált aggályok újólagos felvetésén alapul. Az átjegyzést elutasító határozat téves megállapításokat tartalmaz továbbá az Üt. 5. § (3) bekezdésének sajátos értelmezésére alapítottan. És erre a hivatkozásra a sajtóközleményben is utal, félrevezetve ezzel a budapesti ügyvédséget. Miután a MÜK elnöksége új eljárásra utasította a BÜK elnökségét, a tévedéseken alapuló, elutasító végkövetkeztetést összeférhetetlenségi eljárásban igyekszik kimondani.
8.
A BÜK elnöksége, átjegyzésem előtt ügyemben 4 alkalommal hozott jogellenes határozatot (csak jogellenes határozatokat hozott, ami egy olyan testület esetén, mely kizárólag jogászokból áll, nehezen tekinthető véletlennek). Különösen az alapkérdés (folytatható-e párhuzamosan az ügyvédi és a könyvvizsgálói tevékenység – ld. 3. pont) jogerős ítélettel történő lezárását követően hozott jogsértő BÜK határozatok kapcsán nyilvánvaló, hogy ezek célja jogszerű tevékenységem akadályozása, számomra jogtalan hátrányok okozása. Ebbe a vonulatba illeszkedik a jelen összeférhetetlenségi ügy is, mely a már elbírált (és agyontárgyalt) Ütv. 6. § (1) bek. a) pontja szerinti összeférhetetlenségi okra hivatkozik. Holott a bírósági ítélet határozottan kimondta, hogy 2006. május 31-én az Ütv. 6. § (1) bek. a) pontja szerinti összeférhetetlenséget okozó státust megszüntettem. De ha nem is szüntettem volna meg, ak-
2
„Kkt. 2. § E törvény alkalmazásában 6. Gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott fogalom. 7. Gazdálkodó szervezet (szervezet): a gazdálkodó szervezet és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő külföldi illetőségű szervezet.” 11. § (1) A kamarába - kérelem alapján - tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki megfelel a következő feltételeknek: f) vállalja, hogy könyvvizsgáló cégen kívül más gazdálkodó szervezetben (szervezetben) személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem lesz kötelezett [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt], E körben tisztelettel megjegyzem, hogy sem az ügyvédi iroda, sem a köztestület nem minősül „gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek)” a Kkt. és a Ptk. szabályai szerint. Ezért téves volt a MÜK elnökség határozatának következő megállapítása: „A területi kamara, mint köztestület nem vitásan „szervezet”, a jogszabály pedig azzal, hogy a „gazdálkodó szervezet” kifejezés után zárójelbe helyezi a „szervezet” kifejezést, nyilvánvaló különbséget tesz, tehát a gazdálkodó szervezeten kívüli szervezetekre is kiterjeszti a tilalmat.” (7. oldal (4) bekezdés)
5
kor is felmentést adna az Ütv. 6. § (2) bek. c) pontja, melybe a kifogásolt könyvvizsgálói tevékenységem tartozik. Tehát a BÜK elnöke úgy okozott (legutóbb) az összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezésével számomra jogtalan hátrányt, hogy álláspontom szerint hatáskörét túllépte (nem illetékes az eljárás megindítására) és/vagy hivatali helyzetével egyébként visszaélt (ítélt kérdésben indít ellenem eljárást). 9.
Bizonyosan látszik a fejleményekből, hogy a tények, a jogszabályok, a bírósági ítélet, az érvek nem juthatnának érvényre a BÜK vizsgálata során, mert annak eredménye eleve rögzített és lényegét tekintve már sajtóközleményben is közzétett, csak az indokolás körében „bonyolítja a jogi kérdést”, hogy minden körülmény ellene szól. A BÜK elnöke által elindított vizsgálat abszolút formális: a tények, a jogszabályok, a jogalap 2006. február 3-i tagfelvételi kérelmem óta gyakorlatilag változatlan és a jogkérdésekre a válaszok is ismertek. Mindössze a BÜK elnöksége által kívánt célt nem sikerült még elérni. Ez a cél azonban jogszabályokkal és bírósági ítélettel ellenkezik, amiket azonban a BÜK elnökség pusztán „a jogi helyzetet bonyolító” körülményeknek tekinti. Eddigi eljárását jogszerűtlen határozatok fémjelzik, melyekkel nekem komoly anyagi és erkölcsi3 károkat okoztak. A BÜK elnöksége tehát hatalmi pozíciójával élve és visszaélve álláspontját „tűzön-vízen” keresztül megpróbálja érvényre juttatni. A Ket. 1. § (2) bek. szerint a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A BÜK elnökség viszont nem veszi figyelembe az érvényesíteni célzott elképzeléssel ellentétes tényeket; hatáskörével visszaél és eljárása szakszerűtlen, amivel számomra súlyos és jogtalan hátrányokat okoz. Mindezen okokból a BÜK Összeférhetetlenségi Bizottságtól sem várható szakszerű és pártatlan eljárás.
Fenti érveim alapján kérem, hogy a t. MÜK elnöksége döntsön kérelmemnek megfelelően. Ellenkező esetben döntsön feltételes visszavonó nyilatkozatomnak megfelelően.
Tisztelettel:
Dr. Garajszki Zoltán
3
Túl az eddigi eljárásokkal okozott károkon (mérhetetlen munkaidő, költségek, elmaradt bevételek, stb.), vegyük figyelembe, hogy az ügyvédséghez szükséges tanulmányokon túl, hozzávetőleg további mintegy 10 év felsőfokú tanulmányt folytattam azért, hogy a könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezhessek. További 11 év praxis-építő munka is mögöttem áll, amit a BÜK semmissé kíván tenni. Mindez évente több millió forintos kárt okozna számomra. Mégis az a legfájóbb, hogy eredeti szándékom szerint a BÜK megbecsült és elismert, aktív tagja kívántam lenni (a BÜK érdekében csatasorba állítva speciális felkészültségemet is), azonban arra vagyok kényszerítve, hogy igazam védelmében folyamatosan védekezzek a jogszerűtlen támadásokkal szemben.
6
