Felhasználási útmutató a Dr. Hibbey oktatószoftver-családhoz
Digitális matematikai feladatgyűjtemény 5-8. osztály
Tatabánya, 2011. július 30.
2
Tartalom Bevezetés
3. oldal
Futtatási környezet
4. oldal
Telepítés
5. oldal
A tantárgyi programok kezelési útmutatója
7. oldal
Saját tesztírás programjának kezelési útmutatója
15. oldal
Az Eredmények program kezelési útmutatója
18. oldal
Tanári segédlet – matematika
20. oldal
Feladatok tartalomjegyzéke – matematika 5. osztály
23. oldal
Feladatok tartalomjegyzéke – matematika 6. osztály
24. oldal
Feladatok tartalomjegyzéke – matematika 7. osztály
25. oldal
Feladatok tartalomjegyzéke – matematika 8. osztály
26. oldal
3
Bevezetés
A Dr. Hibbey számítógépes oktatóprogramok kimondottan az általános iskolai tananyag tanítását és gyakoroltatását tűzték ki célul. A szorosan vett tananyag gyakoroltatásán túl esetenként az ismereteket bővíti, szakköri feladatmegoldásokra vagy versenyekre való felkészítésre is alkalmas. A tanár az iskolai osztály tudásszintjének megfelelően tudja kiválasztani a kérdéseket, feladatokat. A faladatok egy része jól használható diszgráfiás, diszkalkuliás és diszlexiás gyerekek tanítása során. Mindegyik szoftver egyaránt alkalmas arra, hogy a diákok otthon használják (otthoni, egyéni verzió), ill. arra, hogy a tanár munkáját segítsék az iskolai oktatás során.
4
Futtatási környezet
Operációs rendszer: Az oktatóprogramok Windows operációs rendszeren működnek, Windows XP vagy ezt követő verziókon.
Minimális konfiguráció: legalább 1024x768 felbontású képernyő, de az optimális 1280 pixel szélességű vagy nagyobb. Hangkártya, egér szükséges asztali gép használata mellett. Kifejezetten nem javasolt felbontások: 1280x600 és 1440x900.
Digitális tábla használata esetén külön billentyűzet nem szükséges, gombnyomásra (Billentyűzet nyomógomb) a beépített billentyűzet megjelenik az érintőképernyőn, az adatok bevihetők.
Telepítés: A telepítőprogramot abban a felhasználói fiókban érdemes elindítani és az asztalon ikont készíteni, amelyikben később a gyerekek használni fogják. A CD számítógépbe helyezésére automatikusan elinduló Telepítés.exe állomány a C:\Tanulas könyvtárba való másolás lehetőségét kínálja fel.
5
Telepítés A CD lemez számítógépbe helyezése után az Autorun..inf állományban rögzített Telepítés.exe telepítőprogram indul el. A Telepítő a program számítógépre való kibontását kínálja fel, a C:\Tanulas könyvtárba. A könyvtár tetszőlegesen módosítható. A CD lemezen kibontott állapotban is megtalálható a program, így a CD-ről telepítés nélkül is futtatható. A futtatható állomány elérése CD-n pl.: Matematika 5. osztály\Matek5.exe. Telepítés előtt ismertető figyelmeztet arra, hogy telepítést megelőzően egy esetleges korábbi verziót az Uninstall programmal el kell távolítani.
Telepítendő komponensek: Telepítés során a telepítésre kiválasztható komponensek: Matematika 5. osztály könyvtár és indítási ikon Matematika 6. osztály könyvtár és indítási ikon Matematika 7. osztály könyvtár és indítási ikon Matematika 8. osztály könyvtár és indítási ikon Saját tesztek könyvtár és indítási ikon Eredmények könyvtár és indítási ikon
Telepítés során kötelezően telepítendő komponensek: Common_Files könyvtár Felhasználói kézikönyv – matematika 5-8. Tanári útmutató, módszertan - matematika 5-8.
Minden program Dat könyvtárában a Settings_hu.dat (sima textfile) állomány első bejegyzése
6
határozza meg a mentés könyvtárát, ahova az eredmények mentése is megtörténik. Ezt átállíthatjuk a kliens gépeken a szerverre (pl: \\Szerver\Tanulas\Raktar\Matek5). Ekkor a szerverről futtatva az Eredmények programot, az összes gyerek eredménye megtekinthető, ábrázolható.
7
A tantárgyi programok kezelési útmutatója A kérdések kiválasztása a “Kezdés” gomb lenyomásával indul (ENTER nyomására is).
A megjelenő ablakból választhatjuk ki a gyakoroltatni kívánt témakört. A feladatok évfolyamonként vannak csoportosítva, minden évfolyamon a hasonló típusú feladatok alkönyvtárakba csoportosítva.
A témakör kiválasztása után megjelenő ablakból választhatjuk ki a kérdezési formát. A feladatokat megoldhatjuk ugyanis párbajozva is, felváltva hol az egyik, hol a másik játékos válaszát várva elsőként. Az ismétlést választva újból megoldhatjuk az aznap vagy korábban eltévesztett feladatokat.
8
A menüpontok között a nyíl billentyűkkel is lehet lépdelni, de egyszerűbb az egérrel a változtatni kívánt helyre kattintani.
A gép egy azonosító beírását kéri (ez lehet például név), hogy el tudja majd menteni azokat a kérdéseket, amelyeket rosszul válaszoltunk meg. Ha már létezik ilyen azonosítójú állomány, a gép megkérdezi, hogy felülírja a fájlt (kitörli az előzőeket és csak a mostani tévesztett kérdések maradnak meg) vagy hozzáfűzzön (megmaradnak a korábban mentett, tévesen megválaszolt kérdések is). Továbblépés mindig a “Tovább” gombra való kattintással vagy az ENTER lenyomásával történhet.
Újabb menüablakban választhatunk, hogy a feladatokat összekeverve vagy sorjában akarjuk-e megoldani. Ez utóbbi esetben meghatározhatjuk a kérdéscsoporton belül az induló kérdés sorszámát. Például az egyik csoport 30 kérdése közül a 22. kérdés lesz az első, ha a 22-es számot írjuk be a kis négyzetbe.
9
A gép jelzi, ha a csoportban levő összes feladattal végeztünk. Ha a feladatokat sorban kértük és a 30 kérdést tartalmazó csoportot a 25-nél kezdtük, akkor 5 kérdés után már a csoport végéhez érünk.
A válaszadás módjai: A kérdés alatt megjelenő válaszok közül kell a helyeset kiválasztani az egérrel rákattintva. Ha nincs választási lehetőség, a villogó kurzor helyére be kell írni a helyes választ (például egy számítási feladatnál a végeredményt). Amennyiben a kérdés megjelenésekor nem látható a kurzor villogása, az egérrel a válaszablak csíkjára kell kattintani. Amíg ENTER-t nem nyomunk, addig javítható a beírt szám (Backspace vagy Delete billentyű). Többjegyű szám beírásakor a gép automatikusan továbblép a következő számjegyre, a teljes szám beírása után kell ENTER-t nyomni (a számjegyek közt a nyíl billentyűkkel lehet navigálni). A beírás folyamatosan történjen, az előjelek és műveleti jelek között szóközt nem szabad beütni. Pl.: -10a2bcn. Törtszám beírása a pervonal felhasználásával történik, pl.: -2a/b. Többszörös választás esetén a válaszok sorszámait kell begépelni, szóköz nélkül vagy a válaszokra kattintani. Például: ha az 1., 2. és 3. válasz is helyes, akkor a beírandó szöveg: 123 (közvetlenül egymás után írva a számokat). A válaszbeírást az ENTER lenyomásával fejezhetjük be. Használhatjuk a program saját billentyűzetét is, melyet a “Billentyűzet” nyomógombbal hívhatunk elő. Hatványkitevők beírására mindenképpen ez a saját, képernyőn megjelenő billentyűzet használata szükséges.
Három hibás válasz után alul jobb oldalon megjelenik kék színben a helyes megoldás. (Itt a hatványkitevők normál számokként jelennek meg, például x a négyzeten: x2). 1024x768-as felbontás esetén, ha a képernyőn megjelent billentyűzetet használjuk, a billentyűzet ablaka takarja a helyes választ, ezért szükséges lehet az ablak arrébb mozgatása (egérrel a billentyűzetablak fejlécére kattintva, az egér billentyűjét lenyomva tartva arrébb húzzuk) vagy az elhalványítása (a billentyűzetablak jobb oldalán levő tolóka lefelé húzásával).
10
A következő feladatot lehet kérni: “Következő” nyomógombra kattintva, az ENTER megnyomásával.
Segítség nyomógomb: A gombra kattintva megjelenik a program használati útmutatójának szövege és az Osztálynévsor ablak.
Osztálynévsor ablak: iskolai használat során a tanulók nevéből, becenevéből, (ha van) a szavazógép sorszámából és a gyerek e-mail címéből táblázat készíthető és ez elmenthető. Új névsort készíthetünk a táblázat mezőinek kitöltésével (ne legyen két név közt üres sor), melyet el kell menteni (a program a C:\Tanulas\Raktar\Osztálynévsor könyvtárba menti az állományt). Egy már meglevő névsor természetesen megnyitható, módosítható és elmenthető (akár más néven is, pl. új tanévkor az eddigi 2. c-t 3. c-ként mentve el) Távir. kód: ha csatlakozik a géphez szavazórendszer, az egyes kézi szavazóegységek sorszámát kell a gyerekekhez rendelni.
11
Billentyűzet nyomógomb: a képernyőn megjelenik a klaviatúra, hogy interaktív, érintőképernyős tábla mellől is kezelhető legyen a szoftver, ne csupán a számítógépről. Hatványkitevők beírására mindenképpen az a saját, képernyőn megjelenő billentyűzet használata szükséges.
A “Beállítások” gomb nyomására előjött panelban megváltoztathatjuk a program háttérképét. Választani a Common Files\Image könyvtárban levő képek közül lehet. A “Ok”-ra a beállított kép válik véglegessé.
Röpdolgozatot is írathatunk a gyerekekkel. Ehhez a “Beállítások”, majd a “Röpdoli” gomb megnyomása után beállíthatjuk, hogy a gép egymás után hány kérdést tegyen fel, és két kérdés megjelenése között hány másodperc teljen el. Ezt az ablakot bezárva (“Ok”) a “Kezdés” nyomógombbal választhatjuk ki a témakört. Az azonosítóhoz ilyenkor ne írjunk be semmit. A helyes megoldást természetesen ekkor a gép nem közli. Távfelelés: a program fogadja a gyerekek kezében levő szavazógépekből küldött válaszokat, mintha azt a billentyűzetről adták volna. Távfelelés lehetséges egyénileg (egy szavazógép) vagy csoportosan (az egész osztály válaszol egyszerre a kérdésekre, külön-külön szavazógéppel).
12
Csoportos távfelelés esetén az Eredmények program értékeli ki a válaszokat táblázatokkal, grafikonokkal. Ezen funkció működéséhez a szavazóegységeket össze kell hangolni a szoftverrel, hogy a szavazógépekből érkező információt a számítógép soros portjáról a szoftver fogadni és helyesen értékelni tudja.
Frissítés: a gombra kattintva a program automatikusan frissítést keres az interneten (kapcsolat szükséges), ha talál új verziót, letölti az összecsomagolt fájlt és felkínálja a telepítést. A frissítés után is természetesen ugyanolyan jogosultsággal lehet használni a programokat, mint korábban.
13
A kérdésekben megjelenő képek egy része (a képernyő-felbontástól függően) belelóghat a szövegbe. Ilyenkor az egér bal gombjával a kép fejlécére (felső kék csík) kattintva, azt fel nem engedve, a kurzort arrébb húzva, majd a gombot elengedve odébb lehet ezeket helyezni vagy a kép alján látható tolóka elhúzásával a képet átlátszóvá lehet tenni. A “Keresés” gomb jobb oldalán a hangjegyre kattintva kikapcsolhatja a hangot, újra rákattintva padig be. Keresés: Beépített keresőprogram indul el, melyben a felhasználó a beírt szóra vagy kifejezésre kereshet rá az egyes modulokon belül (pl.: Matematika 1. osztály). A keresés eredménye a listaablakban jelenik meg, az alábbi formátumban: A keresés eredménye (körmozgás iránya): Elmélet\Mozgásos feladatok.mG 4. kérdés (a válaszban) A keresést befejeztem.
Az azonos évfolyam és tantárgy állományaiban való keresés után a gépre telepített többi tantárgy állományaiban is elvégzi a program a keresés és kilistázást. Több keresés eredménye egymás alatt jelenik meg, az ablakból kijelölés után kimásolható. Internet (Link): Azon kérdéseknél, ahol egy külön fájlban a kérdéshez kapcsolódó internet linkek találhatók, a nyomógombra kattintva a böngészőben megnyílik az illető oldal. Ha a kérdéshez kulcsszó is társul, egy Google keresés indul el. Ha nincs ilyen kulcsszó, a Google keresőoldala jelenik meg. Küldés: Az adott kérdés, a válaszok (mindig az első sorban szereplő a helyes) és a linkek (ha vannak) egy szerkesztő lapra kerülnek. Ezt a szöveget lehet módosítani, átalakítani, elmenteni illetve az osztálynévsorban szereplő tanulóknak elküldeni pl. házi feladatnak, hogy otthon ismételjék át a kérdéseket, olvassanak hozzá az internetről. Először azonban az Osztálynévsor gombbal ki kell választani az osztályt, így a címadatokat beolvasni.
14
Rendszergazdáknak: A programot abban a felhasználói fiókban érdemes elindítani, amelyikben később a gyerekek használni fogják. A Winchesterre másolás gombbal a teljes könyvtárat a C:\Tanulas-ba átmásolja, majd a Parancsikon gombbal az asztalra parancsikont készít, mely már a C:\Tanulas könyvtárra mutat. Érdemes a Tanulas könyvtárat rendszergazdai jogosítvánnyal minden felhasználói fiók számára megosztottá tenni (XP-ben a fájlok módosíthatóságát is bejelölve, Vistában társtulajdonos jogosultsággal). Minden program Dat könyvtárában a Settings_hu.dat (sima textfile) állomány első bejegyzése határozza meg a mentés könyvtárát, ahova az eredmények mentése is megtörténik. Ezt átállíthatjuk a kliens gépeken a szerverre (pl: \\Szerver\Tanulas\Raktar\Matek5). Ekkor a szerverről futtatva az Eredmények programot, az összes gyerek eredménye megtekinthető, ábrázolható.
15
Saját tesztírás programjának használata
A Tesztbeir programmal új tesztek készíthetők, meglevők módosíthatók, dolgozat állítható össze (és nyomtatható ki) illetve egy állomány kérdései listázhatók és nyomtathatók. A program telepítés után az asztalon (desktop) levő ikonra kattintással vagy a Start menü Tanulás alpontjából nyíló megfelelő sorra kattintással indul.
A használat lépései: Az első lépés kiválasztani és megnyitni egy már létező tesztállományt vagy pedig új állományt készíteni. Már meglevő állomány kiválasztása, amelyikkel dolgozni szeretnénk: Állományválasztás gomb, majd a Saját tesztek könyvtárban a már elkészített kérdésállományok találhatók. Új kérdésállományt is készíthetünk: a Fájlnév mezőbe beírjuk az új állomány nevét és megnyitjuk. A program az új állományt .txt kiterjesztéssel elmenti. Az állomány megnyitása után a program a tesztsor végére áll, készen állva új tesztkérdés hozzáfűzésére az már meglevőkhöz. Lehetőségek: Módosítás: a gombot megnyomva a megnyitott állomány első kérdése kerül a képernyőre, nyomógombokkal beállítjuk a módosítani kívánt kérdést, a korrekció után a Mentés gombbal elmentjük. Dolgozatkészítés: a megnyitott állomány első kérdése jelenik meg és megnyílik egy üres lap, amelyet mi fogunk feltölteni kérdésekkel. A navigáló billentyűkkel (előző, következő stb.) kiválasztjuk a kívánt tesztkérdést, a Dolgozathoz hozzáad gombbal a dolgozatlapra
16
másoljuk a kérdést és a válaszokat. A gép a válaszokat összekeveri. Az összeállított dolgozat elmenthető a Dolgozat könyvtárba ( a program .txt kiterjesztést illeszt a név után) illetve kinyomtatható, és a gyerekek hagyományos feladatlapként is megoldathatják. Listázás: a megnyitott állomány tartalma kiíródik egy listaablakba. A tesztkérdések válaszai közül itt mindig az első a helyes, többszörös választás esetén a helyes válaszok sorszáma külön meg van jelölve.
Tesztbeírás: Az állomány megnyitása után kezdhetjük a tesztfeladat elkészítését. A tesztkérdés lehet feladatválasztós teszt, amikor 2-5 válasz közül az egy jó választ kell kiválasztani. Lehet továbbá olyan kérdés, amikor nincs választási lehetőség, a jó választ be kell a kérdést megoldó tanulónak gépelni. Tesztíráskor az első esetben legalább 2 választ adunk meg, az utóbbi esetben csak egyet, az elsőt. Ekkor vigyázni kell arra, hogy teljesen egyértelmű legyen az, hogy mit kell a válaszolónak beírni. Pl.: ha a válasz egy negyed, ez beírható ¼ és 0,25 formájában is, de a gép csak pontosan azt a formájú választ fogja elfogadni, amit a jó válasz rovatba a teszt készítésekor beírtunk. A kérdést írhatjuk egy hosszabb sorba (összesen maximum 255 karakter), de tördelhetjük több sorba is. (a kérdés 1. sora, 2. sora, stb.) A kérdés összes sorának összes karaktere együtt lehet maximum 255 db. A jó választ mindig elsőként írjuk be a válaszok közül. A gép a válaszokat majd a kérdezésnél össze fogja keverni, és az itt első helyen beírtat fogja helyes válasznak elfogadni. A megjegyzés magyarázatként a kérdezőprogramban a helyes válasz beírása után jelenik majd meg (pl. egy számításos feladat egyenlete és levezetése). A tesztkérdéshez csatolhatunk képet (jpg formátumban), hangállományt (wav formátumban) és a kérdéshez vagy a magyarázathoz rtf formátumú állományt. Ez utóbbi kettőnek akkor van jelentősége, ha olyan karaktereket (például hatványkitevők, indexszámok) akarunk megjeleníteni, amelyeket nem lehetséges sima tesztfájlban.
17 A Tesztbeir programban végzett csatolás csupán jelzi a szoftvernek, hogy milyen sorszámmal jelölt képet kell megjelenítenie a kérdés feltételekor. A csatolandó állományokat a felhasználónak kell bemásolnia a Tanulas\Common_Files\tx könyvtárba. A csatolt állományok neve csak szám lehet!
18
Az Eredmények program kezelési útmutatója Az Eredmények programmal a gyerekek eredményei, azok statisztikai adatai tekinthetők meg illetve nyomtathatók ki. A program telepítés után az asztalon (desktop) levő ikonra kattintással vagy a Start menü Tanulás alpontjából nyíló megfelelő sorra kattintással indul.
A használat lépései: Először kiválasztjuk azt az oktatóprogramot, amelyben dolgoztak a tanulók és amelyben elért eredményeikre kíváncsiak vagyunk. Innen a Tovább gombbal lépünk tovább . Az ablakban kiválasztjuk azt a dátumú könyvtárat, amely érdekel bennünket (minden nap új könyvtárba kerülnek az eredmények, a könyvtár neve a dátum), és ezt megnyitjuk. Az ablak a jobb alsó sarkában egérrel átméretezhető. Az azonosítója segítségével kiválasztjuk azt a gyereket vagy gyerekeket, aki(k)nek az eredményeire kíváncsiak vagyunk. Maximum 50 azonosító fér a táblázatba. Egy gyermek több sorban is szerepelhet, ha azon a napon több alkalommal oldott meg a programmal feladatokat. Az eredményeket a szoftver összevonja. Innen: Megnyitás gomb vagy Enter. Megjelennek az eredmények a gyerekek azonosítójának abc sorrendjében. A táblázat fejlécére kattintva a sorrend változik. Pl. az Eredmény nevű oszlop tetejére, az Eredmény szóra kattintva a lista az elért %-os eredmény alapján csoportosul.
Nyomógombok: Adatválasztás: a táblázatba bekért adatok változtathatók a fentiek szerint. Jó válaszok aránya – grafikon: a táblázat eredményadatait grafikonon ábrázolja,
19
ugyanabban a sorrendben, ahogy a táblázatban szerepelnek. Az utolsó kék oszlop az összes, táblázatban szereplő tanuló átlagát mutatja. A grafikonra kattintva a kép eltűnik, a táblázat kerül előtérbe. Nyomtatás: az eredményeket küldhetjük nyomtatóra 3 csoportban: a táblázat adatai, az egyes gyerekek által rosszul megoldott kérdések felsorolása és az egyes kérdések (sorszámmal jelölve) tévesztésének gyakorisága. Ha a Jó válaszok aránya grafikon látszik a képernyőn, és a Nyomtatásra kattintunk, a gomb felirata megváltozik (Grafikon nyomtatása), a gombra klikkelve a grafikon kinyomtatható. Rontott kérdések gyakorisága: a kérdések sorszáma mellett szerepel az, hogy hány gyerek válaszolt rá rosszul. Megjelenik a grafikus ábrázolás is, amelyet eltüntethetünk, ha a grafikonra kattintunk. A gyerek rontott kérdései: Amikor a Jó válaszok aránya táblázat látszik, a gombbal meg tudjuk nézni, hogy mely kérdéseket rontotta el az a gyerek, amelyik azonosítóján a táblázatban a kék csík áll (a csíkot egérrel kattintva állítjuk be). A bal mezőben a kérdés sorszáma látszik, a jobb mezőben a kérdés és a válaszok szövege (ez nem minden feladatnál és tantárgynál működik). A gyerek korábbi eredményei: Amikor a Jó válaszok aránya táblázat látszik, a gombbal meg tudjuk nézni, hogy az adott és az előző naptári évben ebből a tantárgyból a gyereknek milyen eredményei voltak.
20
TANÁRI SEGÉDLET A MATEMATIKA SZOFTVERCSALÁDHOZ
A következőkben a matematika szakos tanár kollégáknak szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy oktatóprogramunkat a tanórákon minél eredményesebben használják. Reményeink szerint olyan szoftvert nyújtunk most át önöknek, amely tanárok és diákok számára egyaránt érdekes, szerethető és használható. Munka közben önök is tapasztalják majd, hogy a szoftver segítésével az ismeretek megszerzésén és alkalmazásán túl a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére is számos alkalom adódik. De kezdjük az elején. A telepítés után a szoftver elindítása úgy történik, hogy rákattintunk a megfelelő Matek ikonra. A Kezdésre kattintva előjön a Tananyag menüpont, innen választható ki, mit szeretnénk gyakoroltatni a gyerekekkel az órán. A kínálat: Elmélet Számításos feladatok
Természetesen mód van arra is, hogy egy-egy órán többféle, különböző jellegű feladatokkal is találkozzanak a gyerekek. Például az elméleti anyagrész megbeszélése után jöhetnek az elméleti kérdések, utána a számításos feladatok, de az is elképzelhető, hogy óra elején, „bemelegítésként” indítunk néhány feladattal. A szoftver sokféleképpen használható. Lehet vele gyakorolni az órán elhangzottakat. Lehet vele feleltetni a következő órán, hogy lássuk, mennyire sikerült bevésni a tananyagot. A feladatok megoldhatók egyedül is. ( Személyes kompetencia: Önállóságra való képesség.)
21
Választhatunk a feladatok közül az óra végi összefoglalásra vagy dolgozat előkészítésére, sőt, akár dolgozatot írathatunk vele vagy távfeleltetésre is alkalmas. (Bővebben lásd a Használati útmutatóban) Felzárkóztatásra éppúgy kiváló, mint tehetséggondozásra, sőt akár szaktárgyi verseny egy-egy fordulója is megrendezhető a segítségével. Ha szükségesnek érezzük, egy-egy kérdés megbeszélése során akár az internetet is segítségül hívhatjuk.
Ha szeretnénk, a program adatbázisát kibővítve saját diákjaink felkészültségének, tudásának megfelelő szintű saját kérdéseket készíthetünk, és ezekkel gyakoroltathatjuk az anyagot. (Bővebben lásd Saját teszt írása című program, Saját tesztek könyvtárban) A számításos, geometriai és elmélet feladatok, a kiegészítésre váró és összehasonlítást igénylő kérdések jó alkalmat kínálnak a gyerekek logikai képességeinek fejlesztésére. A diákoknak a feladatok megoldása során hasonlóságokat és különbségeket kell találniuk és alkalmazniuk a már megszerezett tudást. A szoftver a feladatmegoldásokat ellenőrzi, és a diákot is erre ösztönzi, hiszen egy-egy feladat megoldása után a tanuló össze tudja hasonlítani az általa helyesnek vélt megoldást a valóban helyessel. Közben észrevétlenül fejlődik az önellenőrzés igénye és képessége. Mindez az önálló tanulásra való képességet, a tudásszerző kompetenciát is erősíti. A feladatok megoldása során fejlődik a számolási készség, az összefüggéslátás, a problémaérzékenység, a figyelem, a pontos munkavégzés képessége. A szöveges feladatok megoldáshoz nélkülözhetetlen a szövegértés megfelelő szintje, annak fokozatos fejlesztése. A számításos és elméleti feladatok együtt a kognitív kompetencia, a kreatív gondolkodás, az elemző, logikai képesség, alkotó és kombinatív készség fejlesztését segítik, ugyanakkor a személyes kompetencia fejlesztéséhez is hozzájárulnak. A feladatok során a gondolkodási kompetencia is előtérbe kerül, az információk szelektálásának és rögzítésének képességét fejlesztjük. A gyerekek nagyon szeretik a párbajozva történő feladatmegoldást ( a Tanulásformák közül lehet kiválasztani). Ketten „küzdenek” egymással és a feladatokkal, és győzzön a
22
jobbik… Ez a forma előcsalogatja a bennük szunnyadó küzdőszellemet és győzni akarást. (A szociális kompetencia területén például a siker és a kudarc feldolgozásának módját tanulják meg a tanulók). A matematika órákon megszerezett kompetenciák – a kudarc és siker elviselésének képessége, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, a logikus és problémamegoldó gondolkodás, a fegyelmezett munka, az érdeklődő attitűd – persze jól használhatók később az élet minden terültén, az iskolában és az iskolán kívül is.
23
A programcsaládban található feladatok tartalomjegyzéke
Matematika 5. osztályosoknak
1.
2.
Elméleti kérdések 1.1.
Algebra
1.2.
Geometria
1.3.
Halmazok
1.4.
Statisztika
1.5.
Számrendszerek
1.6.
Szögek
1.7.
Törtek
1.8.
Valószínűségszámítás
Számításos feladatok 2.1.
Írásbeli kivonás
2.2.
Írásbeli kivonás – tagokat kérdezem
2.3.
Írásbeli osztás egyjegyűvel
2.4.
Írásbeli osztás kétjegyűvel
2.5.
Írásbeli összeadás
2.6.
Írásbeli összeadás – tagokat kérdezem
2.7.
Maradékos osztás
2.8.
Mértékegység átváltás – hosszmérték
2.9.
Mértékegység átváltás – idő
2.10.
Mértékegység átváltás – terület, térfogat
2.11.
Mértékegység átváltás – tömeg
2.12.
Mértékegység átváltás – űrmérték
2.13.
Műveletek egész számokkal - könnyebb
2.14.
Műveletek egész számokkal - nehezebb
2.15.
Műveleti sorrend
2.16.
Osztás törttel (az egész kiszámítása)
2.17.
Római számok - 1000-es számkör
24 2.18.
Számrendszerek
2.19.
Szorzás kétjegyűvel
2.20.
Szorzás törttel (törtrész kiszámítása) - könnyebb
2.21.
Szorzás törttel (törtrész kiszámítása) - nehezebb
2.22.
Törtek közös nevezőre hozása
2.23.
Vegyes feladatok törtekkel
Matematika 6. osztályosoknak
1.
2.
Elméleti kérdések 1.1.
Algebra
1.2.
Arányosság
1.3.
Egyenlet
1.4.
Függvénytan
1.5.
Geometria
1.6.
Halmazok
1.7.
Statisztika
1.8.
Számok
1.9.
Számrendszerek
1.10.
Szögek
1.11.
Törtek
1.12.
Transzformációk
1.13.
Valószínűségszámítás
Számításos feladatok 2.1.
Egyenes és fordított arányosság
2.2.
Elsőfokú egyenletek - könnyebb
2.3.
Elsőfokú egyenletek - nehezebb
2.4.
Írásbeli osztás kétjegyűvel
2.5.
Mértékegység átváltás – hosszmérték
2.6.
Mértékegység átváltás – idő
2.7.
Mértékegység átváltás – terület, térfogat
2.8.
Mértékegység átváltás – tömeg
25 2.9.
Mértékegység átváltás – űrmérték
2.10.
Műveletek egész számokkal - könnyebb
2.11.
Műveletek egész számokkal - nehezebb
2.12.
Műveleti sorrend
2.13.
Osztás törttel (az egész kiszámítása)
2.14.
Oszthatóság
2.15.
Prímtényezők - legkisebb közös többszörös
2.16.
Prímtényezők - legnagyobb közös osztó
2.17.
Prímtényezős felbontás
2.18.
Szorzás törttel (törtrész kiszámítása) - könnyebb
2.19.
Szorzás törttel (törtrész kiszámítása) - nehezebb
2.20.
Vegyes feladatok törtekkel
Matematika 7. osztályosoknak
1.
2.
Elméleti kérdések 1.1.
Algebra
1.2.
Arányosság
1.3.
Egyenlet
1.4.
Függvénytan
1.5.
Geometria, sík
1.6.
Geometria, tér
1.7.
Mozgásos feladatok
1.8.
Sorozatok
1.9.
Statisztika
1.10.
Számok
1.11.
Számrendszerek
1.12.
Szögek
1.13.
Transzformációk
1.14.
Valószínűségszámítás
1.15.
Vektorok
Számításos feladatok
26 2.1.
Algebrai kifejezések osztása - könnyebb
2.2.
Algebrai kifejezések osztása - nehezebb
2.3.
Algebrai kifejezések összevonása
2.4.
Algebrai kifejezések szorzása
2.5.
Algebrai törtek
2.6.
Egyenes és fordított arányosság
2.7.
Egyenletek - százalékszámítás
2.8.
Mértékegység átváltás - terület, térfogat
2.9.
Nevezetes szorzatok
2.10.
Számelmélet, oszthatóság
2.11.
Számtani sorozatok
2.12.
Százalékszámítás - tagot kérdezem
2.13.
Százalékszámítás - végeredményt kérdezem
2.14.
Szorzattá alakítás - könnyebb
2.15.
Szorzattá alakítás - nehezebb
2.16.
Vegyes feladatok törtekkel
2.17.
Villámkérdések az algebra témaköréből
2.18.
Villámkérdések geometriából (számítások)
Matematika 8. osztályosoknak
1.
Elméleti kérdések 1.1.
Algebra
1.2.
Arányosság
1.3.
Függvénytan
1.4.
Geometria, sík
1.5.
Geometria, tér
1.6.
Mozgásos feladatok
1.7.
Sorozatok
1.8.
Statisztika
1.9.
Számok
1.10.
Számrendszerek
27
2.
1.11.
Transzformációk
1.12.
Valószínűségszámítás
1.13.
Vektorok
Számításos feladatok 2.1.
Algebrai kifejezések hatványa
2.2.
Algebrai kifejezések osztása - könnyebb
2.3.
Algebrai kifejezések osztása - nehezebb
2.4.
Algebrai kifejezések összevonása
2.5.
Algebrai kifejezések szorzása
2.6.
Algebrai törtek
2.7.
Egyenletek - nehezebb
2.8.
Egyenletek - együttes munka
2.9.
Egyenletek - életkorral kapcsolatos
2.10.
Egyenletek - keverési feladatok
2.11.
Egyenletek - mozgásos feladatok
2.12.
Egyenletek - számok meghatározása
2.13.
Egyenletek - százalékszámítás
2.14.
Hatványozás - egyenletek
2.15.
Hatványozás - könnyebb
2.16.
Hatványozás - műveletek hatványokkal
2.17.
Kombinatorika
2.18.
Mértani sorozatok
2.19.
Nevezetes szorzatok
2.20.
Számelmélet, oszthatóság
2.21.
Számrendszerek
2.22.
Számtani sorozatok
2.23.
Szorzattá alakítás - könnyebb
2.24.
Szorzattá alakítás - nehezebb
2.25.
Valószínűségszámítás
2.27.
Villámkérdések az algebra témaköréből
2.26.
Villámkérdések geometriából (számítások)
