Félévi vizsga Esti gimnázium, 12. osztály Történelem – Újkor, modernkor
Név:
1.) A feladat a reformkori társadalomhoz és életmódhoz kapcsolódik. (2009, középszint) Egészítse ki az alábbi táblázatot! Írja a betűjelek mellé a megfelelő társadalmi csoport nevét! (Elemenként 1 pont.) Rendi tagozódás
Társadalmi rétegek
nemesség
birtokos nemesség birtoktalan nemesség
nemességhez hasonló, területi önigazgatással rendelkező kiváltságos csoportok
a) (Egy ilyen csoportot nevezzen meg!)
b)
kereskedők, kézművesek
polgárjog nélküli városlakók
céhlegények, munkások, napszámosok
c)
d) házas zsellérek házatlan zsellérek, cselédek 4 pont
2.) A feladat Magyarország reformkori történetére vonatkozik. (2007, középszint) A szöveg alkotója tartalmi hibákat vétett. Keresse meg ismeretei alapján a hibás szövegelemeket! Írja a táblázatba a téves szavakat (állításokat) a javítással együtt! (Elemenként 1 pont.) Széchenyi István és Kossuth Lajos a magyarországi reformkor két kiváló politikusa volt. Magát a reformkort is Széchenyi 1817-ben megjelent Hitel című művének megjelenésétől szokták számítani. Széchenyi 1844-ben alapította meg a Védegyletet. A Védegylet azzal a céllal alakult, hogy a magyar honvédség kifejlődését segítse. Kossuth az 1840-es évek elején a Pesti Hírlap című újságban publikálta nézeteit. 1848-ban mindketten a Deák Ferenc vezette kormány miniszterei voltak.
Sorrend
Hiba
Javítás
a) b) c) d)
8 pont
3.) A feladat az áprilisi törvényekkel kapcsolatos. Az alábbi három-három megállapításból minden esetben csak az egyik igaz. a) A forrás alapján válassza ki és aláhúzással jelölje a helyes állítást! (Elemenként 1 pont) b) Húzza alá a szövegben azokat az információkat, amelyek a helyes állítások kiválasztásához bizonyítékként szolgáltak! Az aláhúzott szövegrész mellé írja oda az állítások betűjelét! (Elemenként 1 pont) III. törvénycikk – Független magyar felelős ministerium alakításáról 3. §. Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláíratnak. 4. §. A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásáért felelős. 10. §. A ministerium áll: egy elnökből, s ha maga tárcát nem vállal, kívüle még nyolc ministerből. 11. §. A ministerelnököt Ő felségének az országbóli távollétében a nádor s királyi helytartó, Ő felségének jóváhagyásával nevezi ki. 12. §. Ministertársait legfelsőbb megerősítés végett az elnök teszi javaslatba. 13. §. A ministerek egyike folyvást Ő felségének személye körül lesz, s mindazon viszonyokba, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, befolyván, azokban az országot felelősség mellett képviseli. 14. §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, mely a felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek. b) Országos pénzügy. c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás. d) Földművelés, ipar és kereskedés. e) Vallás és közoktatás. f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és g) Honvédelem osztályai. 17. §. Az összes ministerium tanácsülésében, midőn Ő felsége vagy a nádor királyi helytartó abban jelen nincs, a ministerelnök elnököl, ki e tanácsot, midőn szükségesnek látja, mindenkor összehívhatja. 30. §. A ministerek hivatalos irataikat az országgyűlés mindegyik táblájának kívánatára magának a táblának vagy a tábla által kinevezett küldöttségnek megvizsgálása alá bocsátani köteleztetnek. 32. §. A ministerek feleletre vonathatnak: a) Minden oly tettért vagy rendeletért, mely az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fennálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot vagy a tulajdon szentségét sérti, s általuk hivatalos minőségükben követtetik el, vagy illetőleg adatik ki. b) A kezeikre bízott pénz s egyéb értékek elsikkasztásáért vagy törvényellenes alkalmazásáért. c) A törvények végrehajtásában vagy a közcsend és -bátorság fenntartásában elkövetett mulasztásokért, amennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bízott végrehajtási eszközökkel elháríthatók valának.
a) A „ministerium” kifejezés a szövegben a kormányt is jelöli. / A „ministerium” kifejezést a szöveg a mai értelemben használja, csak az írásmód tér el. / A „ministerium” kifejezés a szövegben az országgyűlésre is vonatkozik. b) A miniszterek a királynak tartoznak felelősséggel./ A miniszterek az országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. / A miniszterek a nádornak tartoznak felelősséggel. c) A „ministerium” a végrehajtással foglalkozik./ A „ministerium” a bíráskodással foglalkozik. / A „ministerium” nem kapcsolódik egyetlen hatalmi ághoz sem. d) A törvény nem szabályozza a miniszteri tárcák felosztását. / A törvény megtiltja, hogy a miniszterelnök tárcát vállaljon. / A törvény felsorolja a miniszteri tárcákat. e) A király rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek. / A király semmiféle rendeletet nem adhat ki. / A király rendeletei csak a miniszterelnök ellenjegyzésével érvényesek.
f) A kormány székhelye Buda-Pest. / A király személye körüli miniszter kivételével a kormány székhelye Buda-Pest. / A kormány csak a király jelenlétében tartózkodik Buda-Pesten. g) A „közcsend és -bátorság” kifejezést a törvény a mai közbiztonság/közrend értelemben használja. / A „közcsend és -bátorság” kifejezést a törvény a mai közlekedés/közellátás értelemben használja. / A „közcsend és -bátorság” kifejezést a törvény a mai köztulajdon/közalkalmazott értelemben használja. h) A miniszterek tanácsát a király hívja össze. / A miniszterek tanácsát a miniszterelnök hívja össze, ha erre a király engedélyt ad. / A miniszterelnök bármikor összehívhatja a miniszterek tanácsát. 16 pont 4.) A feladat az 1848-49-es magyar szabadságharccal kapcsolatos. (2007, emelt szint) a) Párosítsa a szövegrészleteket a táblázatban felsorolt helyszínekkel! Töltse ki az üres oszlopot! (Elemenként 1 pont) 1) „1-ör. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzátartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik s ezen egész status területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2-or. A Habsburg-Lotharingiai-ház […] Magyarország, s vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, a magyar koronához tartozó minden címnek használatától megfosztatik, s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetétől számkivettetik.” (Függetlenségi Nyilatkozat) 2) „A lázadó csordákat, melyeket […] iszonyú mennyiségben találtam fel, szétvertem, és nagyrészt megsemmisítettem. […] Remélem, néhány nap alatt hatalmamba kerítem […] a pártütés fészkét.” (Windischgrätz jelentéséből) 3) „Jellasics ellenállás nélkül vonult előre […] seregével. […] Móga és a seregnél lévő császári tisztek továbbra is vonakodtak a nyílt csatától, s folytatták a visszavonulást […] ha támadás éri őket, védekeznek.” (Bertényi Iván-Gyapay Gábor) 4) „Görgey kezén mindössze 30 ezer kimerült, elégtelenül felszerelt ember maradt. […] Kossuth lemondott és a török határ felé menekült. […] A […] haditanács Görgey vezetése alatt elhatározta, hogy leteszi a fegyvert, de csakis az oroszok előtt.” (Kosáry Domokos) Helyszín
A szövegrészlet sorszáma
Világos Pákozd Debrecen Kápolna
b) Tegye időrendbe a forrásokban szereplő eseményeket! Kezdje a legkorábbival! (Helyes sorrend 2 pont.)
6 pont
5.) A feladat a reformkori nemzetiségi kérdésre vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a forrás alapján! (Elemenként 1 pont) A köztünk élő külön nyelvű s fajú népeknek egymás ellen táplált sok előítélete s az abból származó idegenség, sőt gyűlölség s ellenséges törekedés hazánknak keserves veszélye. Boldog ország, hol egy nyelv, egy vallás, egy nemzet s szármozás s ugyanazon szokások mindeneket rokonná tesznek! Semmi által ereje megoszolva nem lévén, egymás iránti hidegség nem bénítván a nemzet munkásságát, mindennek ereje egy célra, az egésznek gyarapodására munkálódik. (…) Minálunk sokféle nyelv, sok religio, számtalan különböző szokások, s hányféle nemzetség! Ez magában is veszedelem. Bajos, szinte lehetetlen ezen hézagokat kipótolni, csak a haza, polgári alkotmány s törvény iránti egyenlő buzgóság teheti. Ezt pedig egyedül az eszközölheti, hogy a nemzetiség s polgári alkotmány malasztait minden nyelvű, vallású s származásúakra egyenlően terjessze, hogy ne legyen azok közül egy helyzetbeli is a többi felett s mások kárára kényeztetett becéje, s mostohaként eggyel se bánjék. (Wesselényi Miklós: Balítéletekről)
a) Hogyan jellemzi Wesselényi Magyarország etnikai viszonyait? b) Hogyan értékeli ezt a helyzetet? c) Milyen megoldást javasol a kérdésre? d) Soroljon fel három, a korszakban jelentős számú magyarországi nemzetiséget! e) Hogyan viszonyultak a nemzetiségek a magyar szabadságharc ügyéhez? Említsen példákat! 10 pont 6.) A feladat a magyar kiegyezés alternatíváival kapcsolatos. (2007, emelt szint) Keresse meg az alábbi szövegben a tartalmilag téves szavakat. Írja a táblázatba a hibás szavakat a javítással együtt! (Elemenként 1 pont.) A kiegyezés megkötésével nem értett egyet mindenki. A magyarországi nemzetiségek nem elégedtek meg az 1868-ban elfogadott nemzetiségi törvénnyel, mely számukra a megyei, törvényhatósági és községi szinteken biztosította a magyar nyelv használatát. A románok 1868-ban széleskörű autonómiát kaptak, de ők a Magyarországon belüli függetlenségüket akarták elérni. A kiegyezés legfőbb ellenzője az emigrációban élő gr. Andrássy Gyula volt, aki a Monarchia nemzetiségi problémáit egy dunai konföderációban látta leginkább megoldhatónak. A kiegyezés megkötése után nyílt levélben, az ún. „Cassandra-levélben” fordult Deák Ferenchez, melyben jogfeladással vádolja, s megjósolja a magyar nemzet halálát. Hiba
Javítás
a) b) c)
6 pont
7.) A feladat a dualizmus korához kapcsolódik. (2009, emelt szint) Nevezze meg a forrásokhoz kapcsolódó fogalmat, szakkifejezést! (Elemenként 1 pont) a) „Európában példátlanul széles önkormányzatot biztosított a horvátoknak, de csak addig volt fenntartható, amíg a dualizmus rendszere fennállott. […] Lehetővé tette a horvát nyelv politikai érvényesülését, nemzeti kulturális és politikai intézmények létrehozását.” (Kolossa Tibor történész) Szakkifejezés:………………………………………………… b) „Kezdetben elsősorban a szomszédos országokba irányult: a Dunántúl és a Felvidék nyugati megyéiből Ausztriába, a Dél-Dunántúlról és a Duna-Tisza közéről Horvátországba és Szlavóniába, Erdélyből pedig Romániába. […] Az 1880-as- és 1890-es években öltött nagyobb méreteket, különösen az Északi- és az Északkeleti-Felvidék megyéiből […] tömegesen keltek át az óceánon.” (Katus László történész) Fogalom:………………………………………………… c) „A magyarok 1850 és 1890 közötti több mint 2 és fél milliós gyarapodásából hozzávetőlegesen 1 milliót tulajdoníthatunk [e jelenségnek]. Ebből mintegy félmillió esett a zsidókra és egyéb bevándorlókra, félmillió pedig a hazai nemzetiségekre, elsősorban a németekre és szlovákokra. […] Elsődlegesen spontán társadalmi folyamatnak tekinthetjük, amely a fellendülő tőkés fejlődés […] és a városiasodás velejárója volt.” (Katus László történész) Fogalom idegen eredetű szóval:………………………………………………… d) A kiegyezési törvények megalkotásakor a birodalom két uralkodó nemzetének képviselői egyetértettek abban, hogy a keresztény népességgel együtt a zsidóságot is egyenlő jogokban kell részesíteni. Ausztriának a Lajtán túli és Lajtán inneni területein az egyéni egyenjogúság 1867-ben történt elismerését 1868-ban követte a vallási, felekezeti egyenlőség kimondása. Magyarországon viszont az 1867-ben deklarált egyéni jogegyenlőség csak […] 1895-ben egészült ki az [...] egyenjogúság elismerésével.” (Prepuk Anikó történész) Fogalom idegen eredetű szóval:………………………………………………… 4 pont 8.) A feladat a dualizmus kori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (2008, középszint) a) Készítsen jelmagyarázatot az alábbi térképhez! Töltse ki a táblázatot! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! (Elemenként 1 pont.)
Szám
Nemzetiség
1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) b) Milyen tényezők okozták a dualizmus korában a magyarság számarányának növekedését? Indokolja állítását! (Elemenként 1 pont) Tényezők
Indoklás
1.) 2.) 3.)
15 pont 9.) A feladat a XIX–XX. század fordulójának nagyhatalmaira vonatkozik. (2006, emelt szint) A források tanulmányozása után oldja meg a feladatot! (Elemenként 1 pont.)
A források alapján nevezze meg azt a nagyhatalmat, amelyik a XX. század elejére … a) … a legnagyobb területű gyarmatbirodalmat hozta létre. b) … termelékenységének növekedése meghaladta Németországét. c) …Afrikában egy nyugatról keletre kiterjedő, összefüggő gyarmati terület kialakítására törekedett. d) … gazdasági ereje messze nem állt összhangban a nemzeti egység megteremtése után szerzett három afrikai területtel. e) … európai ütközőállam, amelynek az afrikai gyarmata elválasztotta az angol és francia érdekterületeket. f) … az ún. Helgoland-Zanzibár szerződés révén 1885-ben Zanzibár területét szerezte meg. 6 pont 10.)A feladat a nők helyzetének XX. századi változásához kapcsolódik. (2009, középszint) Döntse el a források segítségével, hogy az állítások igazak vagy hamisak-e! (Elemenként 1 pont.)
a) Az európai nagyhatalmak többsége egyszerre vezette be a férfi és női általános választójogot. b) Az I. világháborúban a nőket is bevonták a haditermelésbe, ami segítette a női egyenjogúság elérését. c) A nők iskoláztatásával már a század elején teljesen egyenlővé váltak az elhelyezkedési feltételek. d) A második ipari forradalommal fizikai erőt nem igénylő munkahelyek is létrejöttek, így a nők foglalkoztatottsága bővült. e) Az I. világháború után többé nem volt szükség a női munkaerőre az iparban. 5 pont 11.) Válasszon ki az alábbi témák közül egyet és fejtse ki röviden! (20 pont) a)A feladat a XIX. századi magyar történelemhez kapcsolódik. Foglalja össze a források és ismeretei alapján, milyen tényezők hatottak Széchenyi István eszmerendszerének alakulására a reformkor időszakában! „A pénznek, földnek s minden egyébnek csak úgy van lehető legnagyobb haszna, ha egyiket s másikat minden pillanatban arra fordíthatom, amire tetszik. [...] Pénzéhez képest miért szegény a magyar tőkepénzes és a földesúr? Az első nem teheti pénzét oly helyre, honnan mindég tetszése szerint ki is vehetné, s attul rendes kamat folyna. A másik pedig kiterjedt zsíros dűlői mellett se kap [...] okvetlenül egy forintot is.” (Széchenyi István) „Tudom én a közvéleményt tisztelni, de nem azt, mely Dózsa söpredékében vagy chartista bandákban dühöngő szélvészként mindent magával sodor. Hozzuk végre tisztába, hogy mai, felette hátramaradt, s mindenben oly fejletlen körülményeihez képest sem a sokaságban lelendjük azt a vezetést, mely ki bírná kalauzolni az ígéret földére a magyart. Mindent a népért, de semmit általa!” (Széchenyi István) „Arra kell végre meggyőződve lennünk, hogy nem a kormány valódi oka elnyomatásunknak s hátramaradásunknak, hanem értelmi súlyunk fejletlensége s így parányisága. […]” (Széchenyi István)
„Itt a kulcsa mindennek, az érdekben és a szövetségben. […] Ez hozta létre a vasutat, a gőzhajót, a repülő léggömböt, az új hidakat, az alagutakat. Anglia azért áll a világ élén, mert ez a szenvedély itt öltött leginkább formát.” (Széchenyi István) „Üssük csak gyenge fazekunkat minden fazék, sőt a szláv és német kőedény ellen is, és rövid idő alatt törött cserép lesz a magyar.” (Széchenyi István) b)A feladat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez kapcsolódik. Mutassa be a források és ismeretei alapján a honvédség szervezésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat! „Ügyünk diadalát nem kirekesztőleg annak szentsége és igazságossága dönti el, hanem az ágyú és a fegyverek hatalma. Ezért fegyvert és ágyúkat kell teremteni minden áron és minél többet […] annyi katonánk van, amennyi fegyvert adni tudunk.”(Kossuth; 1848. december) „[…] nem lévén elegendő szabályszerű barna posztó: a honvédek attilái és egyéb ruha nemei más színű posztóból is rendeltetnek készíttetni.” (Az Országos Honvédelmi Bizottmány rendeletéből; 1848. november) c)A feladat a dualizmus korára vonatkozik. Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar mezőgazdaság dualizmus kori fejlődését!
0 - 20 pont = 1 21 - 40 pont = 2 41 - 60 pont = 3 61 - 80 pont = 4 81 - 100 pont = 5
