Környezettudomány MSc záróvizsgatételek 2014/2015. 2. félév Általános tételek:
1. Az informatika jelentősége a környezetvédelemben (környezeti GIS, adatforrások, monitoring, indexek, változásvizsgálatok, magyar és európai programok, térképezések stb.) 2. Az éghajlat kialakulását meghatározó globális és lokális tényezők 3. A globális klímaváltozás és hazai következményei 4. Az ökológia populációs szintű alkalmazásai (fajmegőrzés, kártevőkezelés, life history, migráció, diszperzió). 5. Az ökológia közösségi szintű alkalmazásai (szukcesszió, táplálkozási hálózat, tájgazdálkodás) 6. A neotektonikai és felszín közeli geológiai folyamatok környezeti vonatkozásai. 7. Az elemek biogeokémiai körfolyamatai, környezeti vonatkozások (C, O, N) 8. Az elemek biogeokémiai körfolyamatai, környezeti vonatkozások (P, S, Fe, Ca, Pb, Cu, Zn) 9. Az atmoszféra jellemzés; a légzési gázok oldhatósága. Az oxigén disszociációs görbéje. Respiráció a vízben és a szárazföldön. 10. Az energia metabolizmus. Az energiaraktározás formái az állatvilágban; a metabolikus ráta és a testméret összefüggései. 11. A szemléletváltás szükségessége a természetvédelemben. A jelen kihívásai. 12. A fenntarthatóság megvalósításának lehetőségei. 13. A bioremediáció abiotikus és biotikus körülményei. Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a biodegradáció meginduljon? 14. Aerob biodegradáció 15. Anaerob biodegradáció. 16. A Föld, mint forgatott rendszer, a forgatottság következtében fellépő jelenségek (Rosby-szám, ciklonok és anticiklonok, általános légkörzés) 17. Légkör fizika (Föld sugárzási egyenlete, üvegházhatás). 18. A légkör optikai jelenségei (fényszórás, fényelnyelés, speciális légköri optikai jelenségek). 19. Aeroszolok, felhőfizika. 20. A kockázatértékelés folyamata és módszerei 21. A katasztrófa fogalma. A katasztrófák csoportosítása, rövid értékelése. 22. Tájökológiai alrendszerek, a táj szerkezeti elemei, tájmintázatok, a táj tervezésének általános kérdési, tájtervezés hierarchiaszintjei 23. Városökológiai kérdések
24. A „zöld kémia” alapelvei és alkalmazási lehetőségei: hulladékmentes/hulladékszegény ipari technológiák, fejlesztési lehetőségek; jellemző példák; az egyes eljárásokon belüli környezetkímélő megoldások elemzése. 25. A katalízis szerepe a „zöld kémiá”-ban, elvek, gyakorlati megoldások (atomhasznosítás, szelektivitás, oldószerek, reakciókörülmények). 26. A kémiai anyagok veszélyessége, a veszélyesség meghatározásának módszerei, gyakorlati megoldásai. A kémiai biztonság kérdései: a REACH bevezetése, jelentősége. 27. Az illékony szerves vegyületek (VOC) környezeti hatásai, a VOC emisszió kezelési lehetőségei. 28. Természetes radioizotópok: tulajdonságaik, főbb vegyületeik, előfordulásuk, kimutatási, detektálási lehetőségeik környezeti mintákban. 29. Gáz-, folyadék és szilárdfázisú mintavételi technikák; minta előkészítés: elválasztás, dúsítás, oldás, feltárás, roncsolás. 30. A korszerű spektroszkópiai és elválasztástechnikai (kromatográfiai) módszerek jellemzése, a műszerek működési elve, analitikai jellemzői.
Szakirányos tételek Műszeres környezeti analitika és technológia szakirány
1. A spektroszkópia elméleti alapjai, a modern spektroszkópiai műszerek és detektorok felépítése, működése, kiértékelése. 2. A kromatográfia elméleti alapjai, új fejlesztések a gázkromatográfiás készülékek és kolonnák területén; a HPLC és ionkromatográfia új irányai. 3. Elektroanalitikai eljárások a környezetvédelemben. Elektrokémiai érzékelők 4. Technológiai rendszerek jellemzése: műveleti egységek, kapcsolások, anyag-és energiamérlegek. 5. Heterogén diszperz rendszerek kialakítása és elválasztása: keverés, aprítás, ülepítés, szűrés, porleválasztás. 6. Homogén rendszerek elválasztása: desztilláció, abszorpció, adszorpció, extrakció, membrán eljárások. 7. Környezetkárosító elektrokémiai jelenségek, források és folyamatok; az elektrokémiai korrózió; a galvántechnika környezetvédelmi kérdései. 8. Kolloid és durva diszperziók képződése, stabilitása, megszüntetése (aeroszolok, szolok és szuszpenziók, emulziók és mikroemulziók). 9. A hulladékhasznosítási lehetőségek elemzése. Hulladékkezelési módszerek: lerakás, égetés, pirolízis, szelektív hasznosítás. A hulladékhasznosítás és az anyagfelhasználás kapcsolata 10. Termelési és felhasználói hulladékok hasznosítása: fémek (vas, alumínium, színesfémek); papírhulladék, műanyagok (tömegműanyagok, térhálós műanyagok, elasztomerek); üvegek és egyéb csomagolóanyagok; elektronikai hulladékok.
Környezet-földtudomány szakirány 1. Földtani térképek és szelvények, szerepük a környezetföldtani kutatásban 2. Az ásványok és mesterséges ásványi anyagok környezetföldtani szerepe 3. A kőzetek szerkezetének, petrofizikai tulajdonságainak szerepe a környezetföldtani folyamatokban és vizsgálatokban 4. A Kárpát-medence-beli tavak és lápok fejlődése, összehasonlító európai elemzéssel 5. Maradványtavak fejlődése, különleges tekintettel az endemizmusra, a jégkori tavak és az Aral tó fejlődésére 6. Negyedidőszaki és pre-Quarter éghajlati változások, a Milankovic ciklusok, a Raymo féle platóemelkedési modell és a Broecker féle szállítószalag rendszer figyelembe vételével 7. Globális biomok hosszú távú fejlődése a refúgium modellek, a Mega Chad, Pebas rendszer és nagyméretű folyami síkságok átalakulásának figyelembe vételével 8. Az oldódás és precipitáció különböző mechanizmusai a földtani rendszerekben; a fluidum összetételének hatása a víz-kőzet kölcsönhatásra 9. A felszín alatti fluidumok szivárgási sebességét befolyásoló tényezők 10. A felszín alatti vizekre ható antropogén hatások; a védekezés lehetőségei 11. A kútban végzett szivattyúteszt célja, folyamata, felhasznált eszközei, mérési módszerei, kiértékelése 12. A geotermikus kaszkádrendszer; egy ilyen rendszer részletes bemutatása 13. A geotermikus áramtermelés típusai, Magyarországi alkalmazási lehetőségek
Tájértékelés és tájvédelem szakirány
1. Magyarország klímazonális növénytársulásai: löszsztyepprétek, lösztölgyesek, középhegyvidéki tölgyesek, bükkösök. A növényközösségek cönológiai szerkezete elemzésének módszertani alapjai 2. Alföldi edafikus növényközösségek: mocsarak, lápok, szikesek, homok alapkőzetű területek növényzetének összehasonlítása 3. Hegyvidéki edafikus növényközösségek élőhelyi viszonyai, fiziognómiai és cönológiai szerkezete, edafikus erdők, hegyi rétek, sziklagyepek összehasonlítása 4. A sokváltozós adatelemzések alapjai: változótér, komparatív függvények, kemény és lágy osztályozás, ordináció 5. Populációk tér-idő viszonyainak feltárási módszerei: populáció diszpergáltság elemzési eljárások, populációdinamikai paraméterek becslése, élettábla-elemzések 6. Új témakörök a természetvédelmi biológiában 7. A természetvédelmi célú kezelés és helyreállítás a gyakorlatban. 8. Talajminősítés, földértékelés. Talajaink gazdasági szerepe, jelentősége a XXI. században. Magyarország talajainak jelenlegi állapota, s ennek nyomon követése: talajmonitorozás 9. A talaj szerepe a környezetvédelemben: a talaj szerepe a felszín alatti vizek védelemben. A talajszennyezések, azok egészségügyi hatásai, a kockázatszámítási módszerei 10. A felszín alatti vizek (talajvíz, rétegvíz) változásait meghatározó tényezők, mennyiségi minőségi problémáik 11. Az EU Vízügyi keretirányelv gyakorlati következményei, a vízgyűjtő-gazdálkodás 12. A zöldfolyosó mint tervezési stratégia a tájtervezésben, típusai
Molekuláris környezetbiológia szakirány 1.
Hasonlítsa össze a pro. - és eukarióta gének szerveződését valamint jellemezze a génexpresszió szabályozásának menetét és jellegzetességeit e két organizmusban!
2.
Az eukarióta sejt membránjai és kompartmentjei. Membránok és fehérjék kapcsolata. A foszfolipid membrán permeabilitása. A membrán transzport általános jellemzése, típusai, ionpumpák és csatorna fehérjék.
3.
Stressz fehérjék csoportosítása, fajtái, szerepük a molekuláris védekező folyamatokban.
4.
Metalloproteinek. Szerepük a Zn2+háztartás szabályozásában
5.
Környezeti tényezők hatása a mikroorganizmusokra. Csoportosításuk a tolerált értékek alapján, kiemelten a hőmérséklet, a pH és az oxigén esetében. Jelenség hátterében álló biokémiai folyamatok.
6.
Mikroorganizmusok szerepe a biogeokémiai folyamatokban. Szén, nitrogén és kén körforgását meghatározó mikrobák.
7.
A környezet, mint stresszforrás: általános növényi stresszfiziológia. A fontosabb abiotikus stresszorok (szélsőséges fény, hőmérséklet, víz- és ásványianyag-ellátás) jellemző hatásai a növényekben. A növények akklimatizációja és adaptációja a stresszorokhoz: alkalmazkodás a növények hő- és vízháztartásában, ásványos táplálkozásában és fotoszintézisében. A fotoszintézis folyamata és formái: C3, C4, CAM, fotorespiráció.
8.
A xenobiotikumok és nehézfémek környezeti növénybiológiája:
(halogénezett)
szénhidrogének, szintetikus anyagok, légszennyezők, herbicidek, peszticidek és nehézfémek – esszenciális és nem esszenciális nehézfémek, mikroelemek hiánya és többlete, fitoremediáció, fitobányászat. 9.
DNS manipulációs eszköztár gének izolálásához: DNS / RNS tisztítása, elválasztása, mérése; restrikciós enzimek, modifikációs enzimek; vektorok, klónozás; nukleinsavak sejtbe juttatásának módszerei, transzformáció, elektroporáció, konjugáció, transzdukció, oligonukleotid szintézis, PCR,
10. Gének izolálásának, szintézisének és módosításának módszerei: genomi és cDNS könyvtárak, random és irányított mutagenezis. Heterológ fehérjeexpresszió E. coli-ban: a fehérje termeltetés hatékonyságát befolyásoló tényezők 11. Hogyan jelezhető előre olyan fehérjék funkciója, amelyek csupán alacsony szintű hasonlóságot mutatnak ismert fehérjék szekvenciáival? 12. Fehérje szekvenciák összehasonlításának, hasonló szekvenciáknak adatbázisból történő kikeresésének és összerendezésének mi a célja és tudományos alapja?
