A VERSENGÉS PSZICHOLÓGIÁJA ÉS KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEI Szegedi Egyetem, Közgazdasági Kar 2005/2006 2. Félév Oktató: Dr. Fülöp Márta, tudományos főmunkatárs Elérhetősége:
[email protected] Indokolt esetben: 06-70-313-87-18 Oktatás formája: előadás
A kurzus tematikája Március 29 10.00-14.00 1. A versengés fogalma. Versengés és kooperáció. A versengő magatartás megértésének elméleti modellje 2. A versengő személyiség 3. Oktatás és versengés 4. Stressz kezelés versenyhelyzetekben, versengés és teljesítmény Április 5 10.00 – 14.00 5. A győzelem és a vesztés feldolgozása 6. Nemi különbségek a versengésben: férfiak és nők versengésbeli jellegzetességei 7. Kulturális különbségek a versengésben Május 3 10.00 – 14.00 8. Versengés a csoportban, csoportközi versengés 9. A versengés szerepe a szervezetekben, vállalatokban 10. Versengés és gazdaság Jelenlét: •
Előadás esetében nem kötelező a részvétel, de erősen ajánlott, lévén az előadás anyaga nem található meg a megadott szakirodalomban. Ha valaki nem tud eljönni, akkor kérjen meg valakit, aki jegyzetel neki.
A félév sikeres befejezésének feltétele: 1. Nyerés-vesztés kérdőív megválaszolása 15% 2. Egy 10 oldal hosszúságú esszé (Times New Roman 12, másfeles sorköz), amely egy konkrét magyarországi gazdasági versengési eset leírásáról szól és elemzéséről a tanultak fényében! Az elemzésnek tükröznie kell, hogy a hallgató használta a megadott szakirodalmat. Lehet újságcikk, vagy gazdasági szaklapban megjelent cikk alapján. Ez esetben kérem a pontos hivatkozást megadni, vagy az újságcikket stb. mellékelni. 50%
Az esszét mind elektronikus (e-mail!), mind kinyomtatott formában kérem leadni! 3. Egyéni feladatok: • Vagy egy gazdasági szereplővel készített interjú elemzése • Vagy gazdasági versengésre vonatkozó válaszok (középiskolások, egyetemisták, kínai egyetemisták) válaszainak kategorizálása 35% Értékelés: 85% -tól jeles 75% felett jó 65% felett közepes 60% felett elégséges Kötelező szakirodalom: Fülöp, M., Berkics, M. 2001, Az üzlet és vállakozás iránti attitűdök közgazdasági oktatásban résztvevő serdülők körében. Alkalmazott Pszichológia.III. évf. 3.szám. 5-26 Fülöp, M.,2002, A versengés kulturális tükörben. In: Halász L., Marton, M., Czigler, I.(szerk.) Az általánostól a különösig. Books-in-Print. 337-356 Hámori Balázs (1998) Érzelemgazdaságtan. Budapest: Kossuth Kiadó 2. Fejezet (33-59); 3.fejezet (59-85); 7.fejezet (143-153) Szabó Katalin, Kocsis Éva (2003) Tanulás és felejtés a vegyes vállalatokban. Oktatási Minisztérium. IV. rész. Verseny, kreativitás, életképesség (253-282) Ajánlott irodalom Csányi, V. Evolúciós örökségünk: A versengés In: Viselkedés, gondolkodás, társadalom: etológiai megközelítés, Akadémiai Kiadó, Bp. 206-224 Csányi, V. Az emberi természet. Vince Kiadó. 1999. 39-91, 123-197 Fülöp, M., A versengésre vonatkozó tudományos nézetek I. A versengő magatartás eredete, Pszichológia,1995, 15, 1, 61-111 Fülöp, M. A versengésre vonatkozó tudományos nézetek II. A versengés a pszichoanalízis tükrében, Pszichológia. 15.2. 157-211 Fülöp, M., A versengésre vonatkozó tudományos nézetek. III. Versengés a szociálpszichológia tükrében, Pszichológia, 1995. 15. 4. 435-474 Fülöp, M., Szőllős, P., Szőnyi, G., Telcs, A., 1999, IBS-B Study- Első eredmények. In: Forgach, I., Kun, T., Telcs, A. (szerk.)Annales of the International Business School. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest. 157-172 Fülöp, M., 2001, Nobel-verseny, Magyar Tudomány. 12. 1453-1459 Fülöp, M. 2001, A versengés mint szociális képesség. In: Csapó Benő, Vidákovich Tibor (szerk.) Neveléstudomány az ezredfordulón. Tankönyvkiadó. Budapest. 133-146 Fülöp, M.,2002, A versengés kulturális tükörben. In: Halász L., Marton, M., Czigler, I.(szerk.) Az általánostól a különösig. Books-in-Print. 337-356
Fülöp, M., 2002, Modellverseny - versenymodell. Beszélgetés Fülöp Márta pszichológusal. A beszélgetést vezette Monory M. András és Tillman József. In: Kritika XXXI. évfolyam, 11.szám 13-15 Fülöp, M., 1997, Versengés az Iskolában, in: Az iskola szociálpszichológiai Jelenségvilága szerk. Mészáros Aranka, ELTE Eötvös Kiadó, 223-248 Mérő László: Mindenki másképp egyforma, Tercium, 1996 GAZDASÁGI VERSENGÉS INTERJÚELEMZÉSI SZEMPONTOK
Demográfia 1. 2. 3.
Elsőként kérem, hogy a demográfiai adatokat másolják be! Van akinél az adatok az interjúban az interjú szövegében vannak benne. Kérem, hogy az információkat emeljék ki úgy, ahogy a demográfiánál eredetileg szerepelt. Sokan csak azt írták az interjúban, hogy egyetemet vagy főiskolát végzett az illető. Ezt kérem pontosítsák itt. Milyen egyetemet, milyen főiskolát, milyen szakot végzett Emeljék ki, hogy milyen területen dolgozik: külföldi vállalat, vegyes vállalat, kisvállalkozás stb. Elemzés 1. 2. 3.
Általános kívánalom, hogy minden megállapításnál idézetekkel támasszák alá az állításukat. A saját legfőbb megállapításukat kövérrel szedjék. Az idézeteket dőlt betűvel szedjék, hogy jól elkülönüljenek a maguk megállapításaitól
Pl. X.Y. hiperversengő személyiség „Én mindig mindenben versengek.” 4.
Az elemzést a továbbiakban az alábbi séma alapján, azt sorrendileg és számozásilag követve kéne megcsinálni. Pl. ha kitörlik egy példányból az én szövegemet és csak megtartják a címeket és alcímeket, akkor abba illeszthetik be az elemzést.
I. A VERSENGÉSHEZ FŰZŐDŐ SZEMÉLYES VISZONY (7-es kérdés: Önmagát versengőnek tartjae?) 1.
Személyes viszony a versengéshez: az interjúalany maga milyennek gondolja magát versengés szempontjából (besorolni: erősen versengő, kiegyensúlyozottan versengő, versengést kerülő, erősen versengő de azt nem mutató - elrejtő stb. ) Interjú részletekkel támasszák alá!
2.
Területei a versengésnek: sorolják fel az összes az interjú alany által említett versengési területet majd egy másik csoportban azokat a területeket, amiben nem verseng pl.
2.1.Verseng: pl-
• • •
Munka Sport Játék
2.2. Nem verseng pl.
•
Család
3. Interjúelemző benyomása: Ehhez képest az interjú elemzése során a kérdezőnek milyennek tűnik az alany a versengés szempontjából, azonos-e az általa felkínált önjellemzéssel. A versengés szempontjából milyen személyiségű emberrel állunk szembe: hiperversengő, a versengést szerető, de nem mindenáron versengő, a versengést tagadó, de valójában erősen versengő, a versengés iránt közömbös, a versengéstől aktívan visszahúzódó, attól szorongó (pl.rossz élmények, túl sok vesztés és kudarc) stb. emberről van szó. (véleményüket jellemző interjú részletek, idézetek bemásolásával támasszák alá) II.GYŐZELEM • • • • •
A győzelem fontossága: ha említi, hogy ez fontos – nem fontos Érzelmek:Milyen érzelmeket említ (pl. büszkeség, boldogság, stb negatív érzelmek ha jöbbek!) Jelentés: pl. jobb vagyok másoknál, megdolgoztam stb. Reakciók, következmények: pl. utána még jobban dolgozik stb. Megemlítődik-e a vesztes? Ha igen milyen módon.
III. VESZTÉS • • •
Érzelmek: pl. harag, vagy szomorúság Jelentés: pl. nem voltam elég jó, más jobb volt Reakció: pl. motivál, elveszítem a kedvem stb
Mindenütt idézeteket is kérek!!! IV. A VERSENGÉS ÁLTALÁNOS FOGALMA A meginterjúvolt személy versengés-fogalma (kiderül-e az interjú elemzése során,nem explicit, hanem implicit módon akár, hogy mit gondol az alábbi dolgokról.) Elsősorban az első kérdésre adott válasz alapján, de ha az interjúban másutt történik a fogalomra utalás, akkor azt is itt kell feltüntetni. FIGYELEM: Itt csak az általános viszonyát értékeljük, nem a GAZDASÁGI VERSENGÉST! Azt külön kell értékelni ettől. 1.
Versengéshez fűződő általános viszony: Általában mi derül ki arról, hogy az illető jónak, konstruktívnak, vagy rossznak, destruktívnak tartja a versengést, vagy jónak és rossznak is tarja, akkor le kéne írni, hogy milyen dimenziók mentén választja szét a jót és a rosszat (morális-fair – nem fair, becsületes-nem becsületes, intenzitás pl. ha túl sok vagy túl fontos akkor nem jó; önmagával jó – mással nem jó stb.) 1.1. Kategóriák: Pozitív Negatív Mindkettő (de ezen belül inkább pozitív, vagy inkább negatív vagy egyforma) Semleges („szükséges”, „van” „természetes”) 1.2. Mi mentén választja szét, hogy jó vagy rossz – min múlik, hogy jó vagy rossz a versengés? • • • • •
Pl. Moralitás: tisztességes – tisztességtelen Intenzitás: kevés versengés jó – sok rossz Céltól függ Területtől függ (attól függ miben) Emberi kapcsolatoktól függ (baráti – ellenséges) stb.
(Mindig másoljon be idézetet a megállapítása alátámasztására) 2.
Versengés eredete: Mi az eredete a versengésnek? Kiderül-e erről valami: (veleszületett – pl. „a versengés a génjeinkben van”, tanult, családon múlik, kultúrán múlik, személyiségen múlik, helyzetenszituáción múlik)
3.
Pl..
Versengés funkciója: Mi a funkciója a versengésnek? (motiváció, fejlődés, én-értékelés – összehasonlítás, célok elérése, mások legyőzése, élményszerzés – szórakozás, szelekció, növeli a teljesítményt stb.) Több funkció is lehet – természetesen mindegyikre kérek interjúbeli alátámasztást. •
Fejlődés
„A versengés mindkét felet fejleszti.”. 4.
Versengés negatív következményei: Milyen negatív következményei vannak a versengésnek? Pl. megrontja az emberi kapcsolatokat- konfliktus, agressziót eredményez, immorálissá tesz, szorongást – stresszt okoz, csökkenti a teljesítményt, önzővé tesz stb. Minden az interjúban előforduló negatív következményt gyűjtsön ki.
Pl. •
Konfliktust okoz
„Az emberek között feszültség keletkezik.” 5.
A rivális felfogása: általában minek tekinti a riválist? Ellenségnek – meg kell tőle szabadulni, barátnakközös célok, legyőzendő partnernek, stimulátor- motivátornak, aki hozzájárul az ő személyes fejlődéséhez, vagy összehasonlítási másiknak, akinek a segítségével a saját képességeit felmérheti. Idézettel bizonyítsa állítását.
6.
A versengés jellege: vagyis a versengést ellenségesnek, barátságosnak, pragmatikusnak (győzelem, amelynek a segítségével elér egy célt) tartja?
7.
A versengés saját eszközei: Milyen eszközöket alkalmaz a versengésben? (fejleszti magát, tanul, edz, lefogy, szépít, harcol a másik ellen – bármilyen negatív eszköz – rosszat mond a riválisra, tisztességtelen eszközök, hazugság stb.) Minden az interjúban elhangzó eszköz, ami NEM gazdaságra vonatkozik ide kell, hogy sorolódjék.
Pl.
• • • 8.
Tanul Edz Hazudik
A versengés mások által alkalmazott eszközei: (a fentiekhez hasonlóan szintén felsorolás, az egész interjú alapján, de nem a GAZDASÁGBAN!
V. A VERSENGÉS ELŐNYEI Itt tételesen fel kéne sorolni, hogy milyen előnyöket nevez meg! VI. VERSENGÉS HÁTRÁNYAI Itt tételesen fel kéne sorolni a versengés hátrányait, amiket megnevez! DE: ezek nem a gazdaságra vonatkozók, azokat majd ott írják be!!!! VII. A VERSENGÉS SZEREPE AZ ILLETŐ ÉLETÉBEN 1. 2.
A meginterjúvolt személy önmaga milyen jelentőséget tulajdonít a versengésnek általában Milyet a saját életében? (meghatározó – semmilyen között mozogva)
3.
Az interjú végigolvasása és elemzése alapján mit gondolnak, hogy milyen szerepet játszott a versengés az illető életében. Véleményüket itt is (MINT MÁSHOL IS) interjú részletekkel támasszák alá.
VIII. CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ SZEREPE (8. kérdés: Hogyan lett azzá ami? (ha versengő, ha nem versengő, szülők, testvérek versengési stratégiái stb.) Itt derül ki, hogy milyen gondossággal kérdezték le ezt a kérdést. Minden információt, ami kiderül a család versengésre gyakorolt hatásáról, ide kéne gyűjteni és az alábbi szempontok alapján rendezni! 1.
Kiderül-e „modell-hatás” (követés) vagy azonosulás (identifikáció) vagy ellenazonosulás a versengés terén a generációk között. •
•
A válaszadó mit tanult versengés értelmében a szüleitől (itt érdekes lehet a szülő foglalkozása is. SOK INTERJÚBAN csak az szerepel, hogy most nyugdíjasok a szülők. Természetesen nekünk ez nem információ!!!! Azt kéne megtudni – és a demográfiai részben beírni – hogy mi volt a szülők foglalkozása, amikor „példát” mutathattak. Pl. ha valakinek kereskedő volt a szülője vagy pl. maszek stb. Tehát itt a szülők foglalkozása, vagy ha kiderül valami a karakterükről versengés kapcsán az, ami érdekes és ide kell, hogy kerüljön.
2.
Családi versengés: általában mennyire mesél versengési élményekről családon belül, beszámol-e erős testvérversengésről vagy épp ellenkezőleg azt mondja, hogy az egyáltalán nem volt. A megállapításait idézetekkel támassza alá.
3.
Testvérek hatása a versengésre: itt érdekes az, hogy az illető hol helyezkedik el a testvérsorban (ha nem tudják, tudják meg), hogy milyen neműek a testvérei, hogy azok milyen foglalkozást választottak, és hogy a maguk számára kiderül-e, hogy az illető versengési „karakterére” illetve a pályaválasztására, miként hatottak a testvérek.
4.
Összefoglalásképpen írják le, hogy az illető versengéshez fűződő viszonyában az egész interjú tükrében mekkora, mennyire meghatározó szerepet játszott a család (más hatásokhoz képest, mint iskola, munkahely, történelmi kor stb.)
IX. ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ Az iskoláról viszonylag keveset tudtak meg az interjúkban, de minden, amit megtudtak az ide kéne, hogy kerüljön. Azt is pontosan le kéne ide írni, hogy milyen egyetemet, főiskolát végzett az illető. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Iskolai évek összefoglaló jellemzése: versengés erősen jelen van, iskola versengő – nincs jelen, nincs jelentősége Az iskolák versengési atmoszférája A tanárok versengéshez fűződő viszonya Az osztályban a versengésre vonatkozó normák Iskolába kerülés vagy egyetemre kerülés: felvételi vizsga stb. Az illető mennyire versengett az iskolában: szeretett teljesíteni, fontos volt, hogy a jók között legyen, vagy az iskola nem volt soha fontos versengési terület számára, nem szeretett tanulni, kudarcok érték vagy sikerélmények stb. Összefoglalóan az egész interjú alapján milyennek látja az illető versengéshez fűződő viszonyában az iskola formáló szerepét – jellemzését támassza alá interjú részletekkel
X. MUNKAHELYI SZOCIALIZÁCIÓ (Ide kerül bármi az interjúból, ami a munka világának versengésre szocializáló, a versengéshez fűződő viszonyra kifejtett hatására vonatkozik.) 1. 2.
Sorolja fel az illető foglalkozásait az élete során, ahogyan az interjúból kiderül. Különböző munkahelyein ill. a jelenlegi munkahelyén mennyire volt jelen a versengés
XI.GYŐZELEM – VESZTÉS SZOCIALIZÁCIÓ •
Milyen hatásoknak tulajdonít jelentőséget a győzelemre és a vesztésre adott reakció jellegében (pl. család – hogyan, iskola – hogyan, munkahely – hogyan, társadalom – hogyan?)
XII. TÁRSADALMI-POLITIKAI HELYZET 1.
Kiderül-e bármi a rendszerváltás hatásáról az illető versengési attitüdjére, vagy versengésben való részvételére? Ha igen, az ide kell, hogy kerüljön.
2.
Ha vannak külföldön szerzett tapasztalatai a versengéssel kapcsolatban, miket említ? Ország, eltöltött idő, mit csinált, mit tanult ott a versengésről.
XIII. FEJLŐDÉSLÉLEKTANI ASPEKTUS 1.
2.
A meginterjúvolt szerint változott-e a versengéshez fűződő viszonya az élete során Majd összefoglalni a változásokat: milyen irányú: versengőbb lett, kevésbé versengő lett, másképp vagy másban verseng? • •
Kevésbé Versengőbb
•
Területben váltott
•
Stílusban váltott
Milyen hatásoknak tulajdonít jelentőséget (meghatározó életeseményeknek, életkori változásoknak, társadalmi változásoknak) Sorolja fel a hatást és a változás jellegét!
XIV. EGYÉB VONATKOZÁSOK •
Barátság:
Minden, ami barátság és versengésről az interjú folyamán kiderült
•
Sport
Minden, ami sporttal kapcsolatban kiderül
•
Gyerekkori élmények
Emlékezetes pozitív élmény versengéssel kapcsolatban gyerekkorban Emlékezetes negatív élmény versengéssel kapcsolatban gyerekkorban
•
Bármely egyéb kontextus, amelyben versengésről van szó
XV.NŐI_FÉRFI VERSENGÉS 1. 2. 3.
Lát-e különbséget: igen – nem Milyen jellegű különbséget lát: intenzitás – férfiak versengőbbek, nők versengőbbek; terület: nők másban, mint a férfiak (pl. szépség, sport); stílus: nők másképp mint a férfiak (pl. férfiak nyíltabban, nők keveésbé) Minek tulajdonítja, ha van különbség: biológiai okoknak, vagy társadalmi okoknak. Mint minden más esetben itt is támassza alá idézettel a megállapítását!
4.
Minek tulajdonítja, ha nincs különbség: személyiség fontosabb szerepet játszik, társadalmi változások stb. GAZDASÁG
I: VERSENY SZEREPE A GAZDASÁGBAN • • •
Értékelés: pozitív-negatív-mindkettő Funkciói: tételesen, hogy mit csinál a verseny a gazdaságban. Természetesen idézetekkel! Negatív hatásai: ha mond ilyeneket! Tételesen – idézetekkel!
II. VERSENY JELLEGE AZ ÜZLETI ÉLETBEN MAGYARORSZÁGON: Itt kéne tételesen kiemelve felsorolni, hogy milyen jellegűnek látja az üzleti versenyt (pl. intenzívnek, vagy gyerekcipőben járónak, vagy agresszívnek stb.) Minden kijelentés, ami egymástól eltérő információt hordoz emelődjék ki! Idézetek! III: ELTÉRÉSEK AZ ÜZLETI ÉS A MAGÁN VERSENGÉS KÖZÖTT Eltér – nem tér el! Minden megállapítás, ami eltérésre vagy hasonlóságra utal tételesen felsorolva, idézettel! IV. SZÜKSÉGES-E A VERSENGŐ SZEMÉLYISÉG •
Igen-nem-részben (attól függ)
• • •
Indokok az igenre tételesen felsorolva Indokok a nemre tételesen felsorolva Ha attól függ, akkor mitől?
V. SAJÁT ÜZLETI VERSENGÉSI STRATÉGIÁK • •
Minden azonosíthatóan megnevezett stratégia tételesen felsorolva, idézettel Hogyan alakultak ki: munkahelyi hatások, munkatársak hatás stb. tételesen felsorolva ki vagy mi hatott, miként. Idézetekkel!
VI. IRIGYSÉG • • •
Van szerep – nincs szerep Pozitív szerep, negatív szerep, mindkettő Nagyon fontos, fontos, nem fontos, elenyésző
• • •
Miben nyilvánul meg, látható az irigység: tételesen, példákkal! Milyen funkciója van az irigységnek - tételesen Milyen negatív következményei vannak az irigységnek – tételesen
VII. AGRESSZIÓ • • •
Van szerep – nincs szerep Pozitív szerep, negatív szerep, mindkettő Nagyon fontos, fontos, nem fontos, elenyésző
• • •
Miben nyilvánul meg, látható az agresszió: tételesen, példákkal! Milyen funkciója van az agressziónak - tételesen Milyen negatív következményei vannak az agressziónak – tételesen
VIII. EGYÜTTMŰKÖDÉS • •
Van szerep – nincs szerep Pozitív szerep, negatív szerep, mindkettő
•
Nagyon fontos, fontos, nem fontos, elenyésző
• • • •
Miben nyilvánul meg, látható az együttműködés: tételesen, példákkal! Milyen funkciója van az együttműködésnek - tételesen Milyen negatív következményei vannak az együttműködésnek – tételesen Ha nincs együttműködés minek tulajdonítja a hiányát – tételesen
IX. MUNKATÁRSAK VERSENGÉSÉNEK KEZELÉSE • • • •
Kezeli – nem kezeli Fontos-e kezelni – nem fontos Tudja-e kezelni – nem tudja Minden stratégia, elv, ami felsorolódik!
X. VERSENGÉS SZEREPE MAGYARORSZÁGON • • • • •
Értékelés: pozitív, negatív, mindkettő Területek: minden terület, ami felsorolódik Intenzitás: nagyon intenzív, közepes, nem eléggé, növekszik stb. Pozitív következmények Negatív következmények vagy jelenségek: immoralitás, korrupció, stb.
(A moralitás kérdése ha bárhol felmerül, azt minden esetben külön jelöljék!!!!) Természetesen itt is kérem az idézeteket! XI. VERSENGÉS ÉS SIKERESSÉG • • • • •
Van összefüggés Szoros, közepes, laza Meritokratikus összefüggés : okos vagy keményen dolgozó nyer Tisztességtelen összefüggés: aki csal, ügyeskedik stb. Minden egyéb szempont, ami felsorolódik tételesen
FONTOS • • • • •
Tartsák meg ezt a mintát alapnak Minden szempontot vegyenek tekintetbe, semmi ne maradjon ki Mindig legyenek idézetek Hiányzó adatoknak, ha tudnak kérdezzenek utána Ha készen vannak küldjék, hogy át tudjam nézni és reagálni tudjak
