Felelős vállalkozás, holisztikus értékteremtéssel
Készítette Héjj Tibor, alapító-tulajdonos Budapest, 2014
Ott hagytuk abba, hogy a két világ közti szakadék áthidalódott, számos köztes megoldás létezik „for-benefit” modellek „Önzetlenség-csúcs”
„Profit-csúcs”
„CSV” For—profit vállalkozás, a tulajdonos anyagi érdekét maximalizálva
„CiV”
A társadalom teljességének igényeit optimalizálva
Non—profit adománygyűjtés, a társadalom rászorulóit minimalizálandó
„Benefit”= előny, haszon, java, üdve (Országh szótár) „Public benefit”= common good = közjó Igazából CSAK a „felelős cég” típusú „for-benefit” vállalkozások tudják biztosítani a többszörös értelemben vett fenntarthatóságot! 2
De minden jószándék mellett megkerülhetetlen az antropológia: „Kinek tartom magamat és kinek tartom a másik embert?” Alapkérdés az, hogy ki vagyok én és kinek tartom a másikat?! Választani kell az alternatívák közül: 1. Ha én ÉN vagyok, azaz egocentrikus a világképem • És a másik „az” , tehát eszköz a saját céljaim elérésére • És így a kapcsolatunk „ÉN-az”, akkor a verseny célja is ÉN vagyok, és a versenyben résztvevő többiek csak legyőzendő „az”-ok 2. Igen, vagyok én (legalábbis a mi fogalmaink szerint, mert azért aki igazán „AKI VAGYOK” – az Isten), SZEMÉLY vagyok én, sőt fontos vagyok én …
• És a másik valóban más, de mégsem „az” (tárgy, eszköz), hanem egy más-ik SZEMÉLY (alany, cél), és mint ilyen, szintén személyként létező, szintén fontos, szintén egy tagja a mindenséget magába foglaló EGYségnek
• És így a kapcsolatunk is „én-te”, azaz Isten képére és hasonlatosságára TEREMTETT, de két autonóm, szabad személy relációja Nem mindegy a cégvezető felfogása… 3
A menedzserek három antropológiai definíció alapján gondolkozhatnak és cselekedhetnek – attól függően, hogy melyik szint vezérli őket “Felelős vezető” “Homo sapiens”
“A főemlősök”
Fizikai szintű élet
Lelki élet
Intellektuális élet
Intellektuális élet
Fizikai szintű élet
Fizikai szintű élet
VaIóban van tehát olyan antropológiai felfogás, ami idegen a keresztényitől és így az ebből eredő felfogás a versenyről is Forrás: The Annual Conference of the European SPES Forum: “Europe - Asia Dialogue on Business, Ethics and Spirituality”. Konferencia. Budapest, 2006. június 30. 4
… az öndefiniálás pedig meghatározza a vezetési hozzáállást is.
“Közösségcentrikus”
Belső A vezetés lelki szintje indíttatás
A vezetés intellektuális szintje
“Egocentrikus”
A vezetés fizikai szintje
“MI/MI” megközelítés: egymást szolgáljuk közös céljaink elérése érdekében
Intézményesített ösztönzők
Önérdekre alapozott
“MI/ÉN” megközelítés: Együttműködünk másokkal saját egyéni érdekeinktől vezérelve
“ÉN/ÉN” megközelítés: A saját érdekemben csinálom
5
A keresztény vezetés a „shareholder”- központú (részvényes) helyett a minden érintettre (stakeholder) vonatkozó megközelítést (ami az igazi „közjó”) vallja! Csak az átfogó stakeholder-szemlélet biztosít kiegyensúlyozott felelősséget: Tulajdonos – mint alapító, fenntartó, legmagasabb szintű döntéshozó Vezetők – a működésért felelősek Vevők – megfizetik a termékeket és szolgáltatásokat Dolgozók – hozzáadott értéket teremtenek Beszállítók – meg kell bízni bennük (minőség, idő, költség) Hitelezők – hisznek a jövőnkben Állam – a makrokörnyezetet (adók, stb.) képviseli Mikrokörnyezet – helyi felelősség A jövő nemzedék – környezetvédelem, fenntarthatóság, az emberi környezet …Vannak (mint pl. a Fokoláre Mozgalom), akik ezt a listát a közösség támogatandó szegényeivel is kiegészítik – a menedzserek felelősségérzetén múlik, hogy hol húzzák meg a határt
6
Ha összekapcsoljuk a három antropológiai szintet az átfogó érintetti listával, akkor egy holisztikus értékmátrix-ot kapunk
Érintettek
Tulajdonos
Dolgozók
Vevők
Szállítók
Társadalom
Jövő generációk
Rászorulók
Szintek
Lelki
Intellek-tuális
Anyagi (Pénzügyi)
Forrás: The Good Company. Konferencia. St. Thomas Egyetem, 2006. október http://www.stthomas.edu/cathstudies/cst/conferences/thegoodcompany/GoodCompanyPapers.html
5-7. 7
A különböző beállítottságú szervezetek mátrixa különböző méretű, illetve teljességű – nagyon nagy eltérésekkel Érintettek
Tulajdonos
Dolgozók
Vevők
Szállítók
Társadalom
Jövő generációk
Rászorulók
Szintek
Lelki Intell. Anyagi Neo-liberális cég
Alapítvány
“Felelős cég”
A birtoklástól az altruizmuson át a holisztikusan megvalósított „adás kultúrájáig”, mely fenntartható “felelős cég”-ként realizálható Forrás: The Good Company. Konferencia. St. Thomas Egyetem, 2006. október http://www.stthomas.edu/cathstudies/cst/conferences/thegoodcompany/GoodCompanyPapers.html
5-7.
8
A Fokoláre Mozgalom „Közösségi Gazdaság” modellje az anyagi nyereségre is iránymutatást ad Egy ilyen vállalkozó célja: a vállalkozói lét megélése keresztényként – nem ettől függetlenül, vagy éppen ennek ellenére. Ennek eredményeképpen: a profit nem az egyéni meggazdagodást szolgálja, hanem • A cég fenntartható növekedését • A szegények támogatását • Az ilyen beállítottságú emberek fejlesztését, „kitermelését”, akik ezzel a nemszokásos szemlélettel akarják élni az életüket
A nyereség felhasználása önkéntes, évenként megújított döntésen alapuljon! 9
E szerint a felfogás szerint nem elvetni kell a versenyszféra kulcsfogalmait, hanem ember/értékközpontú tartalommal megtölteni! • Minőség: •
• • • •
Kétféle ok motiválhat jó minőségre: a külső, fenyegető félelem vagy egy belső, adásból fakadó, önkéntes, örömszerző hozzáállás Cégkultúra: Igen különböző – sokszor markáns – cégkultúrák léteznek. Ezeket kisebb-nagyobb mértékben befolyásolhatjuk, és szavazhatunk a lábunkkal is, akár alkalmazottként, akár ügyfélként... Ergonómia: Nem más, mint „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” megvalósítása Környezetvédelem: Felelősség a jövendő generációért a szabad rablás helyett („Ne lopj”) Értékek (Value Statement): Vegyük és vetessük komolyan, különben csak kiragadott „pótlékok” vagy marketingfogások Team Spirit (csapatszellem): Kilépve az önzésből „én” helyett a „mi”-ben gondolkodás – a kölcsönös szeretet alapján 10
A non-profit cégemnél a már a középkorban felismertek szerint munka-lehetőséget adunk a rászorulóknak
Olyan céget alapítani, ami megteremti és biztosítja is a munkát Munkát biztosítani, hogy ne szoruljon adományra Ismeretlenül adni ismeretlennek Ismeretlenül adni ismerősnek Ismeretlennek adni Kérés nélkül/előtt adni Kérésre adni, méltóképpen Tudatosan, de nem méltóképpen adni Akaratlanul adni
A méltóság tiszteletben tartása legjobban munka biztosításával valósítható meg – különösen a fogyatékkal élők esetében 11
De nem kicsi a kihívás: rehabilitáció – etika – üzlet: hogy férnek meg egymással? Sehogy. Vagy mégis? A tisztán üzleti megközelítésben az ÜZLET rátelepszik a rehabilitációra és elnyomja az etikát is…
A fő cél a haszon – a rehabilitáció csak ürügy (“dotációt kell szereznünk!”)
A rehabilitálandók kiszolgáltatottak – alacsony szociális / rokkantsági járadék, rokkantnyugdíj – lenyomhatók az árak… … „ki lehet, ergo ki “kell” zsákmányolni őket!” (tulajdonos és a vevők is!)
A fogl. rehabilitáltak tényleges foglalkoztatása költségés kockázatnövelő – „a látszólagos rehabilitáció az ‘igazi’ megoldás!”
A társadalmi előítéletek is folyamatos versenyhátrányt jelentenek 12
A tisztán gyógypedagógiai megközelítés szintén zsákutcába vezet, mert hiányzik a fenntarthatóság A valós helyett egy idealista világra alapoz… A “létben tartó” pénz elfolyik. A foglalkoztatási rehabilitáció, „csak” munkahelyteremtés, és „aligrehabilitáció”. Szánakozás van – a támogatás NEM a személyre szabott rehabilitációt erősíti. Az érdemi, személyre szabott foglalkoztatási rehabilitáció igénye = állandó őrlődés egy sziszifuszi kilátástalanságban… Reális veszély a szakemberek, a “gyógyítók” kiégése, maguk is rehabilitációra szorulókká válnak… 13
Mi is megpróbáltuk újra integrálni ezt a három fogalmat: NEM szétszakítani a „gyereket”, a rehabilitációt, hanem etikus és fenntartható modellt megvalósítani
Minden résztvevőnek meg kellett tennie a maga lépését: • A gyógypedagógusnak tudomásul kellett vennie a gazdaság játékszabályait
• Az induló tőkét adó tulajdonosok lemondtak az anyagi megtérülésről • A sérültek tudomásul vették, hogy a szokásosnál még jobb minőségű munkát •
kell végezniük A megrendelőknek le kellett győzniük előítéleteiket és aggályaikat
Már csak a társadalmat képviselő államnak kellene túllépnie megrögzött, fals (tömegi megoldásokat támogató) hozzáállásán. 14
A Napra Forgó image filmje
15
Érzékenyítés: „Ember vagyok” film
16
A Napra Forgó Nonprofit Kft. eredményei Gazdasági adatok:
eFt 300 000
250 000 éves bevétel
200 000 vállalkozási bevétel
150 000 munkatársak (1/1000 fő)
100 000
50 000
0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.
Munkaerőpiaci mutatók 2013-ból:
évek
MMK* álláskeresők száma a közvetítési szolgáltatásokban
214 fő
MMK álláskeresők közvetítése
254 fő
MMK munkavállalók nyílt munkaerő-piaci elhelyezése Egyéb szolgáltatások nem MMK álláskeresőknek
*MKK=Megváltozott Munkaképességű személy
52 fő 627 fő 17
Így nézve a cégeim, a Proactive Management Consulting Kft. és a Napra Forgó Nonprofit Kft. tevékenységei is a mátrix elemeiről és azok kölcsönhatásairól szól… Néhány példa:
Lelki
Tulajdonos
Dolgozó k
6. b.
4.b.
Intell. Anyagi
Vevők
Szállítók
Társadalom
Jövő Rászorulók generációk
4.a. 6. a.
1. 3.
2.
5.
1.
Munkanélküli megváltozott munkaképességűek felkészítése a munka(erő piac) világába való eredményes visszatérésre . Ebben önkéntesként részt vesznek a PMC-beli kollégák is
2.
Minden dolgozónk után minden adó, járulék és egyéb terhet befizetünk az állam felé – még a diákoknál is
3.
Ügyfeleink elégedettsége annak köszönhető, hogy cégünk versenyképes, azaz dolgozóink Ft-ban mérhető értéket teremtenek munkájukkal a vevőink javára – a non-profit cégnél is!
4.
a. és b. A dolgozóink „munkacsapatában” a tanulás és a közösség is megvalósul, PMC: továbbképzések
5.
„Matching fund” adományozási rendszer (egyéni adomány megduplázása a PMC által)
6.
a és b.
„Aki ad, az kap többet” megélése
Persze csak azoknak ez az íve, akik így szeretnének élni 18
Egyértelműen kimutatták, hogy nem a GDP-növekedés a boldogság alapja!
19
Érdekes tény a közgazdász/vállalkozó/menedzser személyes paradoxona az élet alapfogalmát illetően „Nappal” sok fogalommal dolgoznak, de ezek között nem szerepelnek azok, melyeket „este”, azaz magánemberként a legtöbbre tartanak: boldogság, szeretet... Pedig lehet ezeket a tapasztalati megközelítésen túl, tudományosan is vizsgálni, illetve megfogalmazni: „Az ember a szeretet révén lesz boldog ” = A kapcsolatból, kölcsönhatásból, önként vállalt kölcsönös, érdek nélküli és a másik félre irányuló adásból származnak a „kapcsolati javak”. „A pénz általi boldogulás útja” pedig a kapcsolati javak helyett, sőt azokat rombolva az ún. „pozícionális javak”-ra tör. Megpróbálja kiküszöbölni a „másikat” és a másikhoz adással történő viszonyulást, hogy egyedül tudjon „javakat” birtokolni. Pl.: a Ferrarira nem a munkába járáshoz („adás”) van szükség, hanem az „ego pozícionálása” végett. A másiknak történő „adással” vagy a másik „legyőzésével” akarunk boldogok lenni?! 20
Ismerjük el, hogy egy szintig igenis korrelál a jólét és a boldogságérzet, de aztán már a gazdagság csökkenti a boldogságot, és egyre inkább a kapcsolatok határozzák azt meg
K
Bi
X (critical point)
I
Ji
B”= f(J,K) B = Boldogság J = Jövedelem, piaci javak K = Emberi kapcsolatok Forrás: Easterlin, Bruni 21
Remélem felfedezhettük, hogy a keresztény rendszerből tehát kiadódnak a válaszok az egyén és a gazdaság szintjén is… Ha egyszer a mi felfogásunk szerint az ember olyan lény, ami Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve, akkor az ember
küldetése:
Istenhez hasonulni
jövőképe:
Szentháromságba integrálódni
stratégiája:
„homo trinitarius”
és ebből fakadóan a gazdaság
a szeretet gazdaságbeli megélése mennyország „demója” spirituális cégek hálózata
… lassan talán elhiszük, hogy mégiscsak lehet így nézni az embert és a gazdaságot! 22
„A Te feladatod” film
23
Köszönöm a figyelmet!
Email:
[email protected] Telefon: +36 1 266 1778 Mobil: +36 30 350 0296 www.p-m-c.hu
1126 Budapest, Szendrő u. 30.; Cg.: 13-09-092832; ISO 9001:2008 Certificate Registration No.: 75 100 11007
