PUSZTAI GABRIELLA ISKOLA ÉS KÖZÖSSÉG
FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Lektorálta: Kozma Tamás és Tomka Miklós
GONDOLAT
A magyar közoktatás napjainkban zajló átalakulási folyamatának egyik jelentős eleme az egyházi iskolák jelentős eleme az egyházi iskolák arányának növekedése. Eddig ezen intézmények társadalmi hátterével kapcsolatban csak feltevések láttak napvilágot, miközben a felekezeti iskolák témája nemcsak szakmai, hanem politikai viharok középpontjába is került. Az „iskolaháborúk kora” mára véget ért, s e sokat vitatott oktatáspolitikai és társadalmi kérdéskör tudományos igényű tisztázását vállalja a könyv. 1. Tartalomjegyzék 2. Összegzés 3. Summary
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ................................................................................................................................................................... A FELEKEZETI OKTATÁSÜGY SZEREPLŐI .................................................................................................
Iskolafelhasználók .............................................................................................. Állami szerepvállalás .......................................................................................... Iskolafenntartók.................................................................................................. Iskolák............................................................................................................... Felekezeti iskolák ......................................................................................... Az újraindulás hatása .................................................................................. Társadalmi szerep .......................................................................................
FELEKEZETI ISKOLÁK A KÜLÖNBÖZŐ OKTATÁSI RENDSZEREKBEN .............................................
Felekezeti oktatás az európai oktatási rendszerekben.............................................. Az Európai Unió államaiban ......................................................................... A posztszocialista országokban ................................................................... Közös vonások ............................................................................................. A felekezeti oktatás Magyarországon ................................................................... A katolikus egyház középkori iskolái ............................................................ Együtt élő felekezeti iskolarendszerek ......................................................... Az egyházak és az állam közös szerepvállalása ......................................... Az államosított oktatási rendszerben ........................................................... Feladatmegosztás a plurális oktatási rendszerben ...................................... Jogi háttér .................................................................................................. Finanszírozás.............................................................................................. A felekezeti oktatási rendszer mérete ............................................................. A felekezeti középiskola-rendszer bővülése..................................................... Működési feltételek ...................................................................................... A felsőoktatási felvételi vizsgaeredmények ..................................................... Felekezeti arányok....................................................................................... Térbeli elrendeződés.................................................................................... Szakmai irányítás ........................................................................................ Szerkezeti jellemzők ..................................................................................... A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁSOK A MAI MAGYARORSZÁGON ........................................................
A kutatásról ....................................................................................................... A felekezeti középiskolások vallási háttere és vallásossága..................................... A családi háttér............................................................................................. A szülők és a hasonló korú népesség vallásossága .................................... A szülői és családi vallástípusok .................................................................. Vallásosság szerinti családtípusok............................................................... A szülők vallási mobilitása............................................................................ A szülők vallási mobilitása és a lakóhely településtípusa ............................ A fiatal generáció vallásosságának kialakulása ........................................... A tanulók vallásossága különböző paraméterek mentén............................. A tanulók felekezeti összetétele .................................................................. A folyamatosan működő és az újonnan indult iskolák.................................. A felekezeti szakképző intézményekbe járók vallási háttere ....................... A felekezeti középiskolások társadalmi háttere...................................................... A szülők iskolázottsága ................................................................................ A szülők foglalkozása ................................................................................... A családok társadalmi státusa...................................................................... A szülők iskolázottsága és vallásossága közötti összefüggések................. A szülők iskolázottsága és a felekezeti hovatartozás .................................. A tanulók kulturális hátterének regionális különbségei ................................ A családok demográfiai adottságai .............................................................. Családi miliőtípusok a felekezeti iskolások körében .................................... Világias értelmiségi miliő............................................................................. Hitvalló értelmiségi miliő .............................................................................
Weberi vállalkozó-polgár miliő.................................................................... Passzív kultúrvallásos miliő......................................................................... Talajt vesztett paraszt-munkás miliő.............................................................. Proletarizálódott vallástalan miliő................................................................ A családi miliők megjelenése az iskolák diáktársadalmában....................... A folyamatosan működő és az újonnan indult iskolák.................................. A felekezeti szakképző intézmények tanulóinak társadalmi helyzete .......... A felekezeti középiskolások iskolaválasztása ........................................................ A művelődéscentrikus típus ......................................................................... A hasonlóak barátságára vágyó típus .......................................................... A „béke szigetét” kereső típus...................................................................... A vallásos elitiskolát kereső típus................................................................. Barátokra és karrierre vágyó típus ............................................................... Az erkölcsi tartásra vágyó típus ................................................................... A menedéket remélő típus .......................................................................... A művelt családra vágyó típus ..................................................................... A meghitt emberi kapcsolatokat remélő típus .............................................. A rossz társaságból kitörni próbáló típus ..................................................... Az iskolák és az elvárástípusok közötti kapcsolat....................................... A folyamatosan működő és az újonnan indult iskolák „rejtett tanterve” ....... A felekezeti szakképző intézmények diákjainak elvárásai ........................... A felekezeti középiskolások és a tanulmányi eredményesség .................................. A diákok tanulmányi eredményességének lehetséges mutatói ................... A továbbtanulási szándék mint az eredményesség mutatója ...................... Felekezeti és nem felekezeti középiskolások összehasonlítása.................. A reprodukciós hatásokat kompenzáló tényezők ......................................... A vallásosság és a továbbtanulási tervek .................................................... A családi miliő és a továbbtanulási tervek.................................................... A társadalmi tőke hatásai ............................................................................. A továbbtanulási terveket befolyásoló változók a mérlegen ........................ A folyamatosan működő és az újonnan indult iskolák.................................. A felekezeti középiskolások „nem tanulmányi” eredményessége ................... Egy előíró norma érvényesülése........................................................................... Az előíró norma hatását növelő tényezők .............................................................. Egy tiltó norma érvényesülése ............................................................................. A tiltó norma hatását növelő tényezők............................................................... ÖSSZEGZÉS ..........................................................................................................................................................4 MELLÉKLET .......................................................................................................................................................... IRODALOMJEGYZÉK..........................................................................................................................................
Összegzés Ez a könyv a felekezeti iskolák társadalmi funkciójának, oktatási rendszerbeli szerepének, iskolafelhasználói hátterének vizsgálatához kíván hozzájárulni. A szerzőt az a törekvés vezette, hogy a nemzetközi és a történeti kontextus áttekintése valamint egy országos kiterjedésű empirikus vizsgálatból nyert adatok alapján lehessen felmérni a felekezeti iskolák mai szerepét. A
felekezeti
ismertetésével
oktatásügy
szereplőinek
jellemzésével,
viszonyukat
bemutató
modell
a téma értelmezési keretét kívántuk megalapozni. Az oktatásügyi szereplők
kapcsolatrendszerének közelmúltbeli átalakulását figyelemmel kísérő elméleti irodalom alapján elkészült modellben az egyes szereplők megváltozott feladatkörét és viszonyait foglaltuk össze. E modellben az állampolgárok szolgálatában tevékenykedő állam feladata, hogy minden állampolgár számára biztosítsa a megfelelő oktatást, ezért az iskolákat feladatarányosan támogassa. A jogaikban az utóbbi időben egyre jobban megerősített iskolafelhasználók --a szülők és a gyerekek-- a szabad iskolaválasztás elve alapján választják ki a számukra megfelelő iskolát. A társadalom által igényelt szolgáltatásokat biztosító fenntartók a társadalom, általában a helyi társadalom érdekeit legjobban ismerő és képviselő testületi aktorok viselik a közvetlen felelősséget az intézmények törvényeknek megfelelő működtetéséért, feladatuk ellátásához pedig az állam olyan mértékben nyújt anyagi segítséget, amilyen mértékben teljesítik a feladatellátás módjának törvényesen meghatározott minimumát. A felekezeti iskolarendszer kilencvenes évekbeli növekedése szükségessé tette a téma feldolgozását. Az ezzel kapcsolatos hazai szakirodalom leginkább a változások aktualitásira, regisztrálására és konfliktusokra irányult, s a konfliktusok értelmezésékor gyakran fogalmaztak meg feltételezéseket a szerzők a potenciális iskolafelhasználók arányával, vallásosságával és igényeivel kapcsolatban. A legjobban feldolgozott témának a felekezeti iskolaindítások közvéleményre gyakorolt hatás vizsgálata számított. Ez
a
munka
a
felekezeti
oktatásüggyel
kapcsolatos
nemzetközi
szakirodalom
kérdésfelvetéseihez áll közel. Azok a tanulmányok foglalkoznak az iskolafelhasználók elvárásainak feltérképezésével, az iskolák formális és informális szervezetének sajátosságaival, valamint azoknak a tanulók teljesítményeire gyakorolt hatásaival. A felekezeti iskolák társadalmi hátterének kérdésében az empirikus elemzés hatására születő újabb hipotézisek között a legkarakteresebb a Coleman-hipotézis, mely szerint a felekezeti iskolába járó tanulók regisztráltan magas teljesítményének magyarázata az iskola körül létrejövő rendkívül szoros társadalmi kapcsolatrendszer, a generációkat összekötő zárt kapcsolati hálózat, amely társadalmi tőkét teremt és ezáltal elősegíti az iskolai sikerhez elmaradhatatlanul szükséges kulturális tőke keletkezését. A zártság egyrészt strukturális tulajdonság, a kapcsolatok szerkezetének szociometriai értelemben vett zártságát jelenti, másrészt azt, hogy a közösséget azonos és hatékony normák elfogadása is összetartja. A hipotézis szerint a zárt közösségi
struktúra a családok vallási közösségi beágyazottságának köszönhető, s ezért ilyen formában sem a nem felekezeti magániskolákban, sem az állami iskolákban nincs jelen, sőt a felekezeti iskolákban is jobb teljesítményt nyújtanak a vallásos családi háttérrel rendelkező tanulók, akik mögött a család szintén társadalmi tőkeforrásként működő intergenerációs zártsága áll. A
felekezeti
oktatásügy
európai
oktatási
rendszerekben
betöltött
szerepét
áttekintve
megállapítottuk, hogy az Európai Unió országaiban az állam közfeladatként értelmezi az ingyenes és kötelező oktatás biztosítását és költségeinek fedezését. A modern európai jogállam a kötelező oktatás kereteinek megteremtésekor alkotmányos alapelvnek tekinti a pluralizmus és a lelkiismereti szabadság szem előtt tartását, ezért nem törekszik arra, hogy az oktatás szellemiségét és szervezetét uralma alatt tartsa, a törvényben előírt tantervi követelmények teljesítését az oktatáshoz való állampolgári jog iránt tanúsított felelősségből viszont határozottan biztosítani kívánja. Ennek következtében a nem állami fenntartású iskolák helyzetét, a közalapokból származó állami támogatás mértékét nem az iskola által közvetített világnézet vagy a fenntartó kiléte határozza meg, hanem sokkal inkább a közös állami tantervekhez való viszony. Az ezredvégi európai oktatáspolitikai gyakorlatában az oktatási rendszeren belül elhalványul az igazán éles határvonal az állami és a magánszektor között, ellenben megerősödik a tartalmi előírásokat teljesítő támogatott és az azokat nem teljesítő, önfinanszírozó iskolák közötti választóvonal. Európa országainak oktatási magánszektorában az egyházi részarány változó mértékű, s kiemelt helyzetét több országban (Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország, Spanyolország) az is mutatja, hogy a felekezeti iskoláknak alapításukkor az egyházak többrétű társadalmi funkciója miatt nem kell külön igazolni tevékenységük közérdekű voltát. Az állami oktatási kormányzat és a társadalom számára hasznos tevékenységet végző egyházak kapcsolatát két önálló intézmény partneri és szerződéses viszonyaként értelmezik a törvények. A felekezeti oktatás hazai történetének áttekintésekor arra kerestük a választ, hogy a különböző történelmi korszakokban az egyházi iskola milyen társadalmi igényeket elégített ki, mely társadalmi rétegek milyen célból vették igénybe, s mennyiben válhatott a társadalmi mobilitás csatornájává és a társadalmi integráció eszközévé. Az állam és az egyház viszonyának egy-egy korszakára jellemző konfliktusos jelleg nem terjeszthető ki annak teljes történetére, főként azokra az évszázadokra, amikor a kapcsolatot az együttműködés, a partnerség jellemzi. Az 1930-as években kialakuló viszonylag bonyolult kapcsolatrendszer bizonyos vonásai hasonlóságot mutatnak a felekezeti oktatásügy helyzetére vonatkozó jelenleg Európában elfogadott normákkal, vagyis az állam anyagi és szakmai felelősségvállalásának alapelvével. Évszázadok óta az egyházi iskolák társadalmi funkciói között szerepel párhuzamosan a szakrális, a kultúraközvetítő és társadalmi mobilitást segítő funkció. Magyarországon a felekezeti iskolák jogi és finanszírozási helyzete a kilencvenes évek végére az iskolaalapítás és -választás szabaddá tételével és a szektorsemleges finanszírozás bevezetésével megközelítette az Európa országaiban általánosan érvényben levő alapvető normákat. A megszakadt
hagyományok eredményeképpen a felekezeti iskolarendszer Magyarországon jogi és finanszírozási vonatkozásban egységes, nem jellemző a felekezeti iskolaügy belső tagoltsága, s az iskolák feladatteljesítését meghatározó szabályozás értelmében a tananyag tartalmával kapcsolatos előírások tekintetében is egység mutatkozik a szektoron belül is és az állami szektorral együttvéve is. A felekezeti középiskolák rendszerének rendszerváltozás utáni hazai kiterjedését jellemezve elmondható, hogy az messze nem közelíti meg az államosítás előtti mértéket és európai összehasonlításban is a legszerényebbek közé tartozik. A felekezeti középiskolák térbeli elhelyezkedése úgy alakult, hogy a főváros-környéki és az északnyugat-magyarországi térség mellett az ország délkeleti, keleti, északkeleti megyéiben valamint a kisebb városokban
jellemzően több felekezeti középiskola
működik, így ezek az iskolák nemcsak az előnyös, hanem a hátrányos helyzetű régiók társadalma előtt nyitva állnak. Az iskolaválaszték gazdagításával olyan rétegek esélyét növelik az érettségit adó középiskoláztatásba való bekapcsolódásra, amelyek valószínűleg nem jutnának ezen az oktatási szinten működő általánosan képző intézménybe. A könyv ezt követő fejezeteiben arra kaptunk választ, hogy a kilencvenes évek átalakuló társadalmi közegében milyen rétegek és milyen igényekkel fordulnak a felekezeti középfokú oktatási intézmények felé, s hogyan alakul ezen iskolák társadalmi funkciója. Az elemzés öt nagyobb kérdéskör köré szerveződik, a felekezeti középiskolások vallásosságának és vallási hátterének, társadalmi
összetételének,
iskolaválasztási
céljainak,
tanulmányi
és
a
nem
tanulmányi
eredményességének vizsgálata köré. Talán nem mindenkinek meglepő, hogy a felekezeti gimnáziumot választó családok és gyerekek összességében jóval vallásosabbak, mint a korosztályuk, azonban azonban azt nem volt közismert, hogy a felekezeti iskolások nem kizárólag a tradicionálisan vallásos vagy megújult vallásosságú körökből kerülnek ki, hanem a hagyományosan kevésbé vallásos, vagy a lazuló vallásgyakorlatú csoportokból is. A felekezeti középiskolások nagyjából három harmadra oszthatók abból a szempontból, hogy milyen a család vallási klímája. Az egyöntetűen és legintenzívebben vallásos közegből származók családján belül felismerhető az több generációra visszamenő intenzív vallásgyakorlat, azonban ők képezik a legkisebb harmadot. A családok másik harmadánál lényegében csak az anyák intenzív vallásgyakorlók, a közös vallásosság nem köti össze a család generációit, de egyrészt az anyai minta hatékonysága, másrészt az iskolai kapcsolatok tartalma bizonyos mértékig képes korrigálni ezt a hiányosságot. A harmadik harmad esetében a családok több generációra visszamenőleg nem vallásgyakorlók, s a legifjabbaknál az iskolai környezet is csak kisebb mértékben képes a vallási szocializációt elősegíteni, bár jól látszik, hogy az azonos korú népességnél intenzívebb a vallásgyakorlatuk. Ez utóbbi típushoz hasonlítanak leginkább a felekezeti szakképző iskolák tanulói, bár ezekben a családi hátteret nem annyira a vallásgyakorlat hiánya, mint inkább a család instabilitása határozza meg. A tanulók személyes vallásgyakorlatának alakulására az anyai imádkozási szokás van a legjelentősebb hatással. A vallásosságnak ez a személyes, érzelmi oldala tehát az, amit az anya örökít
át a leghatékonyabban. A tanuló kisközösségi aktivitása és a vallásos baráti kör itt is igen fontos szerepet kap, ami megerősíti azt a hipotézist, hogy minél homogénebb az egyén környezetének értékés normarendszere, annál sikeresebben tudja a normákat interiorizálni. Ebben a kérdésben is szerepet játszik az iskolai közösség egyik tulajdonsága: a vallásos baráti körrel rendelkező szülők iskolai aránya, amely a gyerekek vallásosságának komoly előrejelzői között szerepel. A tanuló közösségi vallásgyakorlatára a szülői minta mellett a gyerek kisközösségi aktivitásának és a helyi vallási közösséghez tartozó szülőknek az iskolán belüli aránya hat legerősebben. A vizsgált felekezeti középiskolák körében nem beszélhetünk felekezetileg homogén iskolákról, de a katolikus iskolákban valamivel kevesebb a más felekezethez tartozó tanuló. Azonban az megállapítható, hogy a katolikusok iskoláiban erős többségben vannak a zárt struktúrájú, vallásgyakorló családok, míg a protestáns iskolákban a tanulók komoly hányada nem vallásgyakorló családokból származik. A felekezeti gimnáziumok társadalmi háttere első ránézésre az iskolázottsági mutatók alapján előnyösebbnek tűnik, több a magasan kvalifikált szülő, kevesebb a kifejezetten alacsony iskolázottságú, mint a nem felekezetiek esetében. Azonban a fővárosi és vidéki adatok jelentős eltérése azt mutatta, hogy vidéken nem jelentős a különbség a felsőfokúak arányában. Tehát Budapesten a többnyire vallásos diplomások fokozottabban érdeklődnek a felekezeti gimnáziumok iránt. A felekezeti gimnáziumokban a foglalkozási struktúra csúcsa és alja kevésbé reprezentált, s inkább a középrétegek jelennek meg nagyobb súllyal. A felekezeti iskolások szülei az összehasonlítási csoportnál magasabb iskolázottsági szintjük ellenére nem a legmagasabb státusú foglalkozásokat foglalják el, hanem inkább beosztott értelmiségiként dolgoznak, ami arra vall, hogy a vallásosak korábban egyértelműen hátrányosabb helyzete, múltban gyökerező másodrendűség-tudata, az ambícióik szándékos visszafogása még most is érezteti a hatását. Az előnytelenebb gazdasági helyzetű önállóak nagy aránya azt sejteti, hogy legalacsonyabb státusú társaiktól csupán kiútkereső akaraterejük különbözteti meg őket. A folyamatosan működő iskolák társadalmi háttere néhány vonatkozásban előnyösebb a többinél, a felekezeti szakképző iskolákban viszont inkább az alacsony státusúak dominálnak. A felekezeti mintában a nem felekezeti középiskolásokhoz képest alacsonyabb a nagyvárosi és magasabb a kisvárosi, falusi tanulók aránya, s a felekezeti iskolák nagyobb arányban rendelkeznek kollégiumokkal is, így aránylag több kisvárosi, falusi gyereket tudnak felvenni, ezáltal hozzájárulnak a lakóhely településtípusából adódó egyenlőtlenségek enyhítéséhez. A felekezeti gimnáziumok tanulóinak családjában a hazai átlagtól jóval magasabb átlagos gyermekszám tapasztalható, amit a vallásosság konzekvenciális dimenziójának egyik mutatójaként értelmeztünk. A felekezeti iskolások családjaiban tapasztalható magas gyermekszám az iskola másik esélyegyenlőséget segítő vonása.
Az értekezés egyik módszertani eredményének tekinthető, hogy az elemzés során a társadalmi háttér meghatározásakor a hagyományos kemény változók mellett a szubkultúrákra jellemző életstílust, a társas kapcsolatokat meghatározó érték- és identitáskategóriákat is figyelembe vettük, és ezáltal hat különböző életstílus-csoportot ragadtunk meg a mintában. A felekezeti középiskolások és szüleik iskolaválasztási döntéseinek hátterében igen sokféle egyéni kalkuláció mutatható ki. A szülők és a gyerekek számításai e téren jelentős mértékben egybevágnak. A szülők és a gyerekek elképzeléseit egybevetve tíz jellegzetes elvárástípust tudtunk megkülönböztetni. Az ún. művelődéscentrikus elvárástípushoz tartozó –túlnyomórészt-- fiúk a szellemi igényességet, a gazdag kulturális életet és lelki fejlődésének folyamatosságát várják az iskolától. A hasonlóak barátságára vágyó elvárástípushoz tartozók számára a jó közösség a legfontosabb, mert a családjukon kívül kevésbé vallásos közeg veszi őket körül. A harmadik a hátrányos helyzetű környezetből származók elvárástípusa, ezek a diákok a „béke szigetét keresők”, akik a biztonságos környezetet és az erkölcsi illetve vallásos nevelést preferálják. A negyedik típus vallásos elitiskolát keres, a nagyobb odafigyelés és az erősen igényelt, vallásos, lelki fejlődés mellett továbbtanulásra felkészítő erős iskolát akar. Az ötödik típusban, amelyhez megint sok fiú tartozik, együtt szerepel az érvényesülés és a barátok utáni vágy: a tanulmányi munka és a jó közösség miatt választják az iskolát, s a vallásos nevelést természetes elemének tekintik, és tudják, hogy ez az iskola fő célja. A hatodik típusban a családban megélt vallástalanság a diákok iskolaválasztásának ösztönzője, bár meggyőződésük, hogy más iskolában jobb tanulmányi lehetőségeik lennének, bíznak abban, hogy a felekezeti iskolában komoly erkölcsi tartás alakulhat ki bennük. A hetedik típushoz tartozók elvárásai főként a biztonságos körülményekre irányulnak, de inkább szülői nyomásra kerülnek a menedéket nyújtó helyre, így az iskolák fő profilját alkotó vallásos nevelés hidegen hagyja őket. A nyolcadik elvárástípusban az iskolák gazdag kulturális élete és a tanulókra figyelő légkör gyakorol vonzó hatást az iskolaválasztókra, s a vallásos nevelést kevésbé, inkább annak az iskola légkörére gyakorolt hatását tartják fontosnak, olyan iskolára vágynak, amilyen egy művelt családként venné körül őket. A kilencedik típusban az így gondolkodő jórészt leánytanulók részéről törődésre, az odafigyelésre, az emberséges bánásmódra és a jó közösségre mutatkozik a legnagyobb igény, számukra a meghitt emberi kapcsolatok mindenek fölött állnak. A lányos többségű tizedik típusban az iskola a rossz társaságból való kikerülés eszköze, a biztonságos körülmények itt a külvilági veszélyek távoltartását jelentik, s ennek igénye mellett a továbbtanulásra való felkészítés a leginkább preferált tényezők. Érdemes odafigyelni arra, hogy egyrészt rendkívül különböző családi közegből érkezhetnek tanulók hasonló elvárásokkal, másrészt hasonló körülmények közül származók nagyon eltérő igényekkel léphetnek fel. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a felekezeti iskola a különböző tanulók számára eltérő funkciók betöltésére alkalmas. Oktatási intézményről lévén szó, nem elitista törekvésnek, hanem természetesnek tartjuk, hogy a tanulmányi és művelődési funkciókra való igények
is jelentős szerepet töltenek be az elvárások rendszerében. Az elvárástípusok közös vonása, hogy a tanulók vagy a direkt vallásos nevelés, az erkölcsi fejlődés reményében, vagy az iskola vallásos jellege alapján elvárható szeretetteljes és biztonságos légkörben bízva érkeznek a felekezeti iskolába, tehát vagy a vallásosság vagy annak konzekvenciális dimenziói jelentik az elvárások fő vonulatát. A középiskolások felsőfokú továbbtanulási terveinek megléte, valamint milyensége tükrözi a kulturális egyenlőtlenségek újratermelődésének mechanizmusát. Ez a jelenség --mint az oktatási rendszer bármely pontján-- a felekezeti gimnáziumokban is világosan érzékelhető. Összességében ezekben az intézményekben a diplomás szülők gyermekei valamivel többen vannak, mint a nem felekezeti gimnáziumokban, de ez nem magyarázza a felekezeti gimnáziumok tanulóinak továbbtanulással kapcsolatos elképzeléseiben mutatkozó különbségeket.
GABRIELLA PUSZTAI
HUNGARIAN STUDENTS IN DENOMINATIONAL SCHOOLS PhD Dissertation, Summary
Supervisor: Prof. Miklós Tomka
The field of the study Several denominational schools has been opened or renewed during the early 1990-s in Hungary, and this phenomenon gets in the centre of general interest. Many debates were publicated from those what were gone ahead behind the scenes in the 1980-s. It was a significant feature in the changing process of public education that the ratio of the church maintained institutions was increased. But there are only suppositions about the social background and student achievements, while this matter have come into the centre of both the professional and the political discussion. By now the time of „warlike atmosphere” in connection with schools had been expired. This dissertation wants to contribute to the study of social function of denominational schools, such as their roles in the Hungarian educational system. Having these data and information the author intends to ease the political tensions on church schools. Through the expansion of secondary education the majority of the students attend the secondary schools. The selection during and after this level determines the prospects of further education and hereby the future social status of the pupils. The denominatonal secondary school became a very interesting field of study, because those institutions which could survive in the last decades obtained considerable social esteem. In the 1990-s the number of these schools was increased, it means that this kind of secondary school is still popular. The main goal of this research is to reveal the social demands from the denominational secondary educational institutions on the one hand, and how to be attained these social expectations on the other hand.
Reserch methods The dissertation has two main parts. The first part demonstrates the different oppinions connecting to the topic. This unit summarizes the most important problems and research issues which appear in connection with denominational schools by using the pertinent literature (national as well as international). It contains an explanatiory model which refers to the relationship of persons involved in the public education. After that, the author analyses the position of denominational schools in the educational systems of EU countries in accordance with financial and juridical background. Before the presentation of the contemporary situation a historical summary can be found, which shows the aspects of social claims and the connections to the public sphere. The second part of the disseration contains five chapters, it is grounded in an empiric research based on a survey among denominational secondary school students, which was conducted in 1999. After describing the religiousness and social background of the pupils the author analyses their motivations concerning to the school changing, and both their extra-curricular and school achievement. The research named „The interactions of 1 family and school socialization among students of denominational schools” was extended to Hungary as a nation wide study, it investigated the representative samples of school-leavers. Through the information of The Ministry of Education and the Pedagogical Institutions of the Church we made a multistep stratified group sampling (according to denominations, regions, and special position and the extent of the settlements). 1463 students of 53 secondary schools were choosen (7 of these are grammar schools of Budapest). They filled in the questionnaires by themselves with the help of the instructions of the inquirer. The given data base was analysed by one- and multivariable statistical methods.
The results •
To draw the conclusion from variable tones and raised questions in the Hungarian literature, it can be
established that the academic treatment of the denominational educational matters became continuously apolitical. By the end of the 1990-s the professional problems had come to the front, but those issues which were anlysed in the international literature have been touched only or have not been discussed at all. The pertinent international literature is grounded in significant empirical research. It reveals both the claims of school users and the development of adequate school profile. On the other hand the characteristics of the formal and informal organization of schools and their influence into the student achievement are in the centre of interest. •
The model which was completed by theoretical literature summarizes the changing roles and relationships of
those persons who are involved in denominational educational matters. In this model the state has the duty to provide the required education for every citizens and to support the schools. The school users - the parents and their children - are confirmed in their rights. They make the decision about the suitable school by the principle of free school choice. •
We discussed the roles of denominational education in European educational systems. We found that the
state has the public duty to provide the free and obligatory education in the EU contries. Pluralism and freedom of conscience were constitutional principles when the modern europian state under the rule of law established the framework of the obligatory education. Therefore the state has not aimed at controling the attitude and the organization of education, but it wants to provide the execution of curricular requirement. For this reason the extent of subsidy is determined by the relation between the state and curriculum, and not by the mediated ideology or the maintainer. •
Looking over the history of national denominational education we found that there were conflicts between
the State and the Church, but this relation can not be expanded for its whole history. A complicated relationship had developed by the end of the 1930-s, and this is similar to those norms in connection with denominational 1
The research was financed by OTKA. Number of registration: F 22476.
education which accepted in Europe now. It is not justified to approach the social functions of church by hierarchical way or to rail off the basic and additional functions in time, because the sacral function, the cultural mediating function and the assisting function in social mobility are also existed in the Hungarian history. •
The financial and juridical position of denominational schools by the end of 1990-s in Hungary had been
comparable with the Europien norms by the initiation of sectorfree supporting, the right of free school foundation, and free school choice. The expansion of denominational scools after the change of regime has not approximated that quantity what was presented before the taking into public ownership. Taking a glance at the regional settlment of denominational schools we found that these institutions are open to both the advantaged and disadvantaged social strata. By expanding the variety of schools these secondary schools are improving the possibilities of those who have not been able to get into this educational level. •
Analysing the empirical data we found that those families and children who choosed the denominalional
grammar school are more religious than the other parts of the society. We can say that these schools are mediating a special value system in the pluralistic society. These are the schools of religious users but we can meet also children in this institutions who are not religious in a clerical way. •
We could separate different types on the basic of religious behaviour of the parents. The religious
atmosphere is typical in the one-third part of the families. Half of the families could not be characterized by regular worship and in these families the religiousness of the children is without antecedents. Less then one sixth part of the students live in heterogeneous religiousness in their family, it means a high divergence between the genders’ worship. •
Analysing the social background of the denominational schools by the level of education, we can say that
there are more high qualified parents and less low qualified than the case of non-denominational schools. But there are significant difference between the data of the capital and the data of provinces. There are less variance between the composition of students of clerical- and public sector. •
In the case of denominational sampling both the top and the bottom of the occupational structure was
missing. The parents of denominational secondary school students in spite of their higher qualification have not employed at the highest status. Mostly they worked as a subordinate intellectual. It means that the disadvantageous position arose from the religiousness, and it still makes itself felt in public life. There are more contractors among the parents of the denominational students, but they seemed to feel constrained to start private business to avoid unemployment. •
By comparison with non-denominational grammar school students in this sample there are more students
from villages and less from towns. The denominational schools have more students’ hostel that is why they can admit more students from villages and rural towns, therefore these institutions can contribute to reduce the inequality which resulted from the different type of the domicile. •
In the families of denominational students the number of children are above the Hungarian average. We can
interpret this phenomenon like one index of the dimension of religiousness. •
The methodical success of the dissertation that it used not just the hard variables but the subcultural features
as well in determining the social background. We described six different groups in connection with life-style considering those values and categories of identity which determined the social relationships. •
There are a lot of personal calculation in the background of decision making in connection with school
choosing. The computations of the parents and children were very similar to each other. We could separate ten
types of expectations by comparing these ideas of the parents and children. The diversity of expectations shows that this kind of school can perform different functions for different students. In addition to the diversity of the laid claims from this school there are some common features like religious education, loving and safe atmosphere and nice community. •
The students of the denominational schools seemed to be more ambitious in planning their further education
than the non-denominational pupils. This difference shows over the variety of the provision with cultural capital. •
The plans pertaining to higher education present the mechanism of reproduction of the cultural inequality.
This process is decreasingly noticeable among the denominational students, it means that the decisions about the further education less determined by the qualifications of parents. •
The plans considering to higher education are determined by the different status of the parents. The
influence of this particular feature was diminished by the different forms of social capitals which were introduced by Coleman. These social capitals are from the relationships of the families and outside of families, and the most powerful of these was the norms provided safety which is grounded in a closed intragenerational structure of students’ relations. •
At the background of students’ plans pertaining to higher education there is the influence of the
surroundings of school, this is the factor of institutional and social context. We found that the influence of school surroundings were more powerful than the personal attributes, and these were expanded to those students as well who were provided less resources. •
The most important and interesting feature of the influences of school surroundings is the closed studental
friendship. It could succeed when there were several relations between the students which were grounded in stable, loyal and efficient norms. •
Studying the students’ extra-curricular achievement we tried to find out the degree of those social problems
which endanger the youth like prejudices and drug consumption. We found that among denominational students compared to non-denominational students there were more powerful prescriptive and proscriptive norms. The function of norms were supported by effective intragenerational communal relations. In these relations the children act in accordance with the same norms, and their behaviour can provide considerable resources for each other. •
Giving the summary of the empirical chapters we can say that the informal structure of denominational
shool has beneficial results into the students’ behaviour. This study confirms the hypothesis that the relations of school users, and the connection of parents and children living in accordance with the same norms can become such resources which help the developement of the students.
Connecting publications ARS POETICÁK ÉS HÉTKÖZNAPOK Elôzetes megfontolások az egyházi iskolák pedagógiai tevékenységének vizsgálatához. Conference Presentation. Nemzeti és vallási identitás Közép-Kelet-Európában 1996.04.19. Nagyvárad, Felix fürdô KIMARADT GENERÁCIÓK. Közelítési lehetőségek az egyházi iskolák utóbbi 50 éves történetéhez. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. 1996. 3-4.
ELŐZETES MEGFONTOLÁSOK az egyházi iskolákba járók társadalmi hátterének vizsgálatához. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1998. 1-2. AZ EGYHÁZI OKTATÁSI RENDSZER társadalmi megítélése az 1990-es évek első felében. Conference Presentation. Multikulturalizmus és oktatás. 1998. 09. 19.. Debrecen EGY TÖRVÉNY ÉS SZELLEME. Az iskolák 1948-as államosításának parlamenti vitája. Valóság. 2000. 6. AZ EGYHÁZI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK társadalmi megítélése a 90-es évek első felében. In: Kiss G. (ed) 2001. Oktatás és multikulturalizmus. Debrecen: Debreceni Egyetem AZ EGYHÁZAK IFJÚSÁGI MUNKÁJA HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN Conference Presentation. Az Ifjúság helyzete Hajdú-Bihar megyében. 1999. 04. 21. Debrecen. (Co-authors: Erdős István és Vincze Tamás.) A CSALÁDI HÁTTÉR SZEREPE a tiszántúli református középiskolák diákjainak iskolaválasztásában. Conference Presentation. Andorka Rudolf Emlékkonferencia. 1999.04. 22. Budapest A FELSŐOKTATÁS KITERJEDÉSÉNEK PERCEPCIÓJA AZ EGYHÁZI FENNTARTÁSÚ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK OKTATÓI KÖRÉBEN. Educatio 2000.4. (Co-authors: Torkos Katalin - T.Molnár Viktória) A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁK HELYE a mai magyar oktatási rendszerben. 2000. Conference Presentation. ELTE BTK Pedagógiai Doktori Iskolák Tanácskozása. 2000.05.10. Budapest AZ OKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG KÉRDÉSE A FELEKEZETI ISKOLÁKBAN. Conference Presentation. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság Ösztöndíjasok Konferenciája. 2000. 11.16. Budapest AZ OKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁKBAN. 2000. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság Műhelytanulmányok. OKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁKBAN. Educatio. 2001. 2. 182-186. A TÁRSADALMI TŐKE MINT PREVENTÍV TÉNYEZŐ. Conference Presentation. I. Országos Neveléstudományi Konferencia. 2001. 10. 27. Budapest A TÁRSADALMI TŐKE HATÁSA A FELEKEZETI GIMNAZISTÁK TOVÁBBTANULÁSI TERVEIRE. Conference Presentation. Magyar Szociológiai Társaság 2001.évi Konferenciáján. 2001. 11. 23. Székesfehérvár A TÁRSADALMI TŐKE HATÁSA A FELEKEZETI GIMNAZISTÁK TOVÁBBTANULÁSI TERVEIRE. Szociológiai Szemle. 2002.1. (Co--author: Verdes Emese)
