FEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSE - ÖSSZEFOGLALÓ ELLENÔRZÔ LISTA

1

FEJLESZTÉSI

TERVEK ÉRTÉKELÉSE

-

ÖSSZEFOGLALÓ ELLENÔRZÔ LISTA

1. Bevezetés 1.1 Ezt a fejezetet annak érdekében fejlesztettük, hogy egy ellenôrzô listával segítsük a fejlesztési ellenôrzô tisztségviselôket, a politikai döntéshozókat és a tervezôket abban, hogy felbecsülhessék egy-egy fejlesztési projekt mennyire tartalmazza a fenntarthatóság elveit. Az ellenôrzô lista lérdései követik a kézikönyvnek c a szerkezetét, sorban haladva: a helyi startégiától a többi döntésen keresztül, melyek magukban foglalják az épület részletterveit is. A kérdések azokon a pontokon alapulnak, amelyek a további fô szövegben mélyebben is kifejtésre kerülnek. A fejezet nem tekinthetô úgy mint egy részletesebb fejezet helyettesítôje, a tervezési útmutató csupán akkor hatékony, ha minden résztvevô megérti az alapelveket és a tudást, amelyen az elvek alapulnak, így a haladva a részletes megfontoltások felé a gyakorlatban. Az ellenôrzô lista nem egy átfogó lista minden témára a tervezéshez tartozó témában, ahelyett azokra a területekre koncentrál, amelyek közvetlenül a fenntarthatóságot foglalják magukba. Miközben ezzel foglalkozunk, a hagyományos tervezés szélesedik minden irányban, a stratégiai szinttôl a részlettervekig. Azt sugallja, hogy bármekkora is a fejlesztés volumene vagy területe, az egész ellenôrzô listát használni kell, mert elkerülhetetlenül kapcsolatba kerülünk az energiával vagy a környezetre gyakorolt hatással. Tudjuk, hogy egy fejlesztés lehet kevésbé optimális a fenntarthatóság tekintetében, kezdve a helyszíntôl, a használattól és más tényezôktôl, amelyek lehetnek politikai, kereskedelmi, vezetési pénzügyi vagy technikai megfontolások, amelyek mind felülírhatják a fenntarthatósági alapelveket. Mindazonáltal ezeket a tényezôket meg kell határozni, annak érdekében hogy a lehetséges negatív hatásokat elkerülhessük, vagy legalábbis azok jóvátehetôk legyenek.

(1)

A hivatkozott könyv címe: Sustainable Settlements, a Guide for Planners, designers and Developers kiadta: University of the West of England, Bristol szerzôk: Hugh Barton, Geoff Davis, Richard Guise

FEJLESZTÉSI


-

ÖSSZEFOGLALÓ JEGYZÉK

2. A tervezett fejlesztés háttere 2.1. Kezdeti lépések (lehetôleg elôzetes Tervezési Engedély): a projekt szükségességének megalapozása •

Szükséges-e a fejlesztés?

•

Megfelel-e az igényeknek, amelyeket a fejlesztési tervben meghatároztak és más stratégiai dokumentumoknak?

•

Úgy van-e a projekt megtervezve, amely megfelel a fejlesztôk igényeinek, és azok csak az adott területen megvalósíthatóak-e?

2.2.

A Projekt értékelésének folyamata

•

Megfelelô környezeti célkitûzések meghatározottak-e a projekt kivonatában?

•

Vannak-e módszerek a meghatározott célok eléréséhez?

•

Vannak-e alternatív helyszínek kijelölve és összehasonlítva a környezetre gyakorolt hatás szempontjából?

•

A helyszín kiválasztása során alkalmazták-e bármelyik technikát a következôk közül: hálós térképezés, lehetséges felületi elemzés, költség nyereség elemzés, tervezési mérleg?

•

A helyi közösséggel és más érdekeltekkel konzultáltak-e folyamatosan a javaslat fejlesztésii idôszakában?

•

A projekt követelményeivel találkozhat-e részlegesen vagy teljes egészében a területen vagy valahol máshol meglevô épületek hasznosításával?

•

Szükséges-e Környezeti Hatásvizsgálat vagy Állásfoglalás?

2.3.

A terület kiválasztásának indokai •

A terület korábban a fejlesztô tulajdonában volt-e?

•

A terület nagysága és alakja megfelel-e erre a meghatározott célra?

•

Van-e a területnek további bôvítési tartaléka?

•

A helyszín elhelyezkedése megfelel-e a használóknak, dolgozóknak?

•

Kényelmes megközelíthetôséggel rendelkezik-e -

gyalogos és kerékpáros hálózatokhoz?

-

autóbusz vonalakhoz?

-

vasúthoz (személy és/vagy teher)?

-

fôutakhoz és autósztrádához?

•

Közmûvekkel és infrastruktúrával jól ellátott-e a terület?

•

Jók-e a talajtani adottságok (szint, csapadékvíz elevezetés, teherhordó képesség)?

•

Van-e megfelelô víz a talajrétegekben a felhasználók számára, és az szorosan kapcsolódike a tevékenységekhez és szolgáltatásokhoz?

•

Vannak-e különleges ösztönzôk a területen való elhelyezésre? (Egyszerûsített tervezési Zóna kijelölés, stubvenciók, kölcsönök, infrastrukturális ellátottság.)

•

A terület vonzósága fontos-e, karaktere javítja-e a fejlesztô vagy a fejlesztés összképét?

Megjegyzés: ez egy általános összképet ad. A fenti kérdések közül sok a késôbbiekben további mélyebb feldolgozásra kerül, az ellenôrzô lista következô fejezeteiben.

2

FEJLESZTÉSI

3


-


3. A terület értékelése Ez az ellenôrzô lista akkor releváns, ha különbözô helyszíneket hasonlítunk össze, vagy egy meghatározott javaslatot értékelünk. 3.1.

Létesítmények távolsága (lakóépületekre szóló javaslat esetén)

• Milyen közel van a fejlesztés a fô munkahelyeket biztosító központokhoz, összehasonlítva a megközelítési, közlekedési elvárásokkal? • A fejlesztési olyan területen van, amely rendelkezik elfogadható munkahely-aránnyal? • Milyen közel van a helyi vagy kerületi intézményekhez, és fejleszti-e azok életképességét, hatáskörét, minôségét?

3.2.

-

vásárlási lehetôségek

-

általános és középiskolák

-

közterek

-

egyéb szociális, egészségügyi, szabadidô létesítmények

Megközelíthetôségek a használók számára (kiszolgáló és munkahelyek esetén)

• A fejlesztése beágyazott-e (vagy legábbis közel van-e) a lakóhelyekhez, annak érdekében, hogy a használók jó része gyalogosan, és legnagyobb része kerékpárral elérhesse? • Ha helyi létesítmény: elhelyezése a helyi fô busz útvonalán van, és egy csoportba esik-e más helyi kiszolgáló létesítményekkel, lehetôség szerint a helyi “Fô utcán”? • Ha kerületi létesítmény: tömegközlekedési csomópontra szervezett-e, hogy könnyû megközelítést nyújtson a környezô területekrôl is? • Ha regionális létesítmény: elhelyezése a fô középpontjában van-e a tömegközlekedésnek, ideértve a vonatot is? • Ha raktárház vagy gyártóüzem: elhelyezése közel esik-e a fôútvonalhoz, és meglevô vagy lehetséges vasúti vagy vízi megközelítéshez? 3.3.

Mûködési hálózatok

• A fejlesztés beágyazott-e (vagy legábbis közel van-e) a lakóhelyekhez, annak érdekében, hogy a használók jó része gyalogosan, és legnagyobb része kerékpárral elérhesse? • A tömegközlekedési kapcsolatokhoz - melyek széles körû kapcsolatot biztosítanak a helyi és regionális intézményekhez - rövid sétával el lehet-e jutni? • A mûködtetô számára milyen mértékig tudja a beruházás indokolni a tömegközlekedés fejlesztését? • Van-e elfogadható közúti kapacitás a területhez, anélkül, hogy elérnék a fizikai és a környezeti kapacitás határait? • Hozzájárulhat-e a beruházás az energiahatékony hálózatok fejlesztéséhez? 3.4.

Az épületek energiafelhasználása

• A terület védetten helyen fekszik-e, elkerülve a fagyzónákat és szélnek kitett domboldalakat? • A helyszín közelségben van-e más fejlesztéssel, hogy a kialakuló hôsziget elônyeit felhasználják, illetve a késôbbiekben bevezethessék a helyi távfûtést? • A helyszín sík területen vagy enyhe déli lejtôn van-e, annak érdekében, hogy maximalizálja a napsugárzásból adódó nyereséget, elkerülve az északi lejtôt, vagy esetleg olyan területen van ahol más jelentôs lehetséges megújuló energiaforrás található. 3.5.

Biológiai sokféleség és széndioxid megkötés

• A területen található növények megvédésre kerülnek-e, különös tekintettel a szélterelô fákra és az élôhelyet biztosító egyéb növényzetre?

FEJLESZTÉSI


-


• Hogyan kerüli el a fejlesztés, hogy negatív hatása legyen a védett állat és növényvilágra, vagy a többi sérülékeny, helyi jelentôséggel bíró élôlényekre és élôhelyekre? • A fejlesztés elô tudja-e segíteni az állatvilág változatosságát új zöld folyosók kialakításával vagy új élôhelyet tud-e létrehozni? • A fejlesztési tevékenység képes-e a terület meglevô ökológiai értékének megôrzésére? 3.6.

Szennyezés és ártalmak

• A terület vagy annak egy része ki van-e téve erôteljes légszennyezésnek, zajnak, rázkódásnak, a talaj szennyezettségének olyan mértékben, hogy jó tervezéssel az ezektôl való védelmet nem lehet megoldani? • A fejlesztés felelôssé tehetô-e a szennyezés, zaj vagy veszély növekedéséért a területen élô emberek számára akár közvetlenül a tevékenység természete miatt, akár közvetetten az általa generált közlekedés növekedése miatt? 3.7.

Vízforrások

• A javasolt terület ki van-e téve áradásnak, és elkerüli-e a felszíni vízfolyások okozta problémák súlyosbítását? • Olyan helyen van-e ahol rendelkezésre állnak tartalék használati víz kapacitások, és elkerülie azokat a zónákat, ahol a talajvíz szintjének megváltoztatása nem felel meg a fenntarthatóságnak? • Olyan területen helyezkedik el, ahol a felszíni vízek és átfolyásokból származó vizek elvezetésére megfelelô kapacitás van-e? 3.8.

Ásványi anyagok, táj, talaj

• Felhasznál-e, vagy visszanyer-e elhagyott vagy nem megfelelôen hasznosított városi területeket? • Elkerüli-e a fejlesztés, hogy olyan területet használjon, amely alkalmas helyi élelmiszer termelésére vagy ahol organikus élelmiszertermelés folyik? • Elkerüli-e a fejlesztés a jó termôtalajokat? • A potenciálisan újrafelhasználható, vagy eredeti ásványi alapanyagok megôrzése biztosítotte? 3.9.

Épített környezet

• A területen létrehozott fejlesztés növeli-e a meglevô épületekben és szerkezetekben rejlô lehetôséget (akár védett akár nem) a felújítással vagy újrahasznosítással? • Fel tudja-e használni a meglevô infrastruktúra kapacitásait, vagy segíti-e annak felújítását? • Megóvja-e az archeológiai értékeket és karaktert, a védett épületeket és védett területeket? • Lehetôséget nyújt-e hogy attraktív környezetet nyújtson a lakáshoz, munkához vagy szórakozáshoz? 3.10.

Nyitott terek és a táj

• A területen létrehozott fejlesztés megôrzi-e a helyi lakosok számára a köztereket, és elfogadható szinten nyújt lehetôséget a környezô tájba való eljutáshoz a lakókörnyezetben? • Elkerüli-e a fejlesztés az értékes táji elemeket, akár természetvélelmi területek, akár helyileg értékeltek?

4

FEJLESZTÉSI

5


-


4. Tájhasználat, mûködési minta (elv, séma) Ez az ellenôrzô kérdéssor akkor használható, ha egy kisebb fejlesztés illeszkedését vizsgáljuk a szélesebb mintába, vagy hogy megvizsgáljuk azt az esetet, ha nagyobb vegyes-használatú fejlesztést hozunk létre. 4.1.

A vegyes tevékenységek és a használók, lakosok

• Van-e potenciális funkcionális kapcsolat a feltárt tevékenységek között, és elôsegíti-e azt a közelség, vagy a könnyû megközelíthetôség? •

Hozzájárul-e a fejlesztés a szélesebb körû vegyes használathoz, a nagyjából kiegyensúlyozott lakás, munkehly, szolgáltatások területén az adott településen, városi területen vagy községben?

• Lakóépületek esetén: nyújt-e vagy hozzájárul-e a fejlesztés a változatosabb lakások, lakásterületek, használat és külsô terek létrejöttéhez az adott szomszédságban vagy településen? • Ha munkahelyteremtô fejlesztés: elkerüli-e a szolgáltatás az egysíkú vagy izolált fejlesztést, vagy inkább vegyes használatra nyújt lehetôséget a központokban és a fôutcákon? 4.2.

Tömegközlekedés, közösségi közlekedés

Nagyobb fejlesztésekkel kapcsolatban: •

A tömegközlekedés üzemeltetôit bevonták-e a kezdetektôl az elvek kialakításába, a területfejlesztés során?

• A területhasználat tervezése során a fejlesztés lehetôvé teszi-e egy vagy két fô tömegközlekedési kapcsolat kialakítását, és hogy a terület jó kapcsolatokkal rendelkezzen a regionális hálózatokkal? • Vannak-e sûrûsödési pontok a fô tömegközlekedési vagy vasúti megállóktól távolabbra esôen, és a fô vonzó tevékenységek (üzletek, stb.) ezek körül koncentrálódnak-e? • A fejlesztés minden területe rövid gyalogos távolságra van-e (400 m) a meglevô vagy potenciális tömegközlekedési megállótól, hogy megfelelô megközelítést biztosított legyen? • A megállók fedettek-e, láthatóak-e és biztonságosak-e? Kényelmes gyalogúthálózatokkal szolgálják-e ki ezeket? Lehetséges-e a vonzó kialakítás vagy más szolgáltatással való integrálás? Kisebb fejlesztésekkel összefüggésben: • Illeszkedik-e a fejlesztés laksûrûsége a területi eloszláshoz, amennyiben távol esik a fô tömegközlekedési lehetôségektôl? 4.3.

Kerékpáros közlekedés, kerékpárutak

• Van-e feltárva meglevô kerékpárút a területen, a kapcsolat a környezô zónákkal jól üzemeltetett-e, vagy fejlesztés történt-e? • A kerékpárút egybefüggô hálózatot alkot-e, önálló útvonalon halad-e, vagy megosztott felületen, akár gyalogos akár gépkocsi által használt felület az? • A kerékpárutak a lehetô legrövidebbek-e, szolgálják-e a kívánatos útvonalakat? • A meredekség, a kanyarok és a csomópontok megfelelnek-e a kerékpározásnak? • Van-e a gépkocsiforgalommal potenciális konfliktushelyzet, és az megfelelôen kezelhetô-e (pl. forgalomcsillapítás stb.)? • Van-e a gyalogosforgalommal potenciális konfliktushelyzet (ahol sok gyalogos található, gyermekek vagy idôs személyek, fogyatékos személyek), és az megoldható-e? (Pl. szétválasztással, vagy a kerékpáros sebességének csökkentésével.) • Van-e javaslat a kerékpár parkolásra, az ôrzés nappal vagy éjjel megoldott-e? • Munkahelyek esetére: van-e biztonságos tároló és szolgáltatás megfelelô helyen kialakítva?

FEJLESZTÉSI 4.2.


-


Gyalogos úthálózat

A fenti pontokon túlmenôen: • A gyalogos úthálózat egységes folyamatos hálózatot alkot-e, csak gyalogos út vagy a kerékpárúttal közösen használt felület, esetleg útfelület mellett fekvô? • A fejlesztés átjárható-e gyalogos úthálózattal, összekapcsolva a környezô épített és köztereket? • A gyalogút meredeksége, a járdaszegélyek és lépcsôk minimalizáltak-e, annak érdekében, hogy egyes mozgáskorlátozottak (idôsek, részleges látáskorlátozottak, tolószékesek vagy kerekesszékesek) is használhassák? • A gyalogút a lehetô legrövidebb-e? • A gyalogút szegélyezése a veszélyhelyzetek csökkentése érdekében megfelelôen tervezette, miközben megfelelô és attraktív és változatos látványt nyújt a használóknak? • A gyalogos utak hivatalosan kijelölt utak-e, van-e megfelelô jelzés, éjjel megfelelô világítás, és összehangolt-e az ismert úthálózattal? • Az épületek közterület felé nézô homlokzatai oly módon vannak-e kialakítva, hogy informális felügyeletet, ellenôrzést nyújtsanak? • A keresztezôdések és átkelések tervezése megfelel-e annak, hogy a gyalogosoknak elônyt nyújtsanak ahol csak lehetséges? 4.3.

Gépkocsi utak

• Van-e meghatározott úthierarchia, amely optimális gépkocsi megközelítést és átjárást nyújt a meglevô úthálózathoz, elkerülve a szükségtelen zsákutcákat? • A gépkocsik nagyobb kerülôk nékül elérhetik-e a terület minden pontját, annak érdekében, hogy ne növekedjen a megtett út és üzemanyagfogyasztás? (Kisebb kerülôk gyakran elfogadottak a gyalogosok, kerékpárosok és a tömegközlekedés érdekében.) • Az utak a lakó- és bevásárlóterületeken legfeljebb 30 km/h sebességre tervezettek-e, elsôbbséget adva a nem gépkocsi használóknak, világosan meghatározottak-e annak végpontjait? • Az új utak kapacitásának fejlesztése arányban áll-e a csomópontokkal és az utak végpontjaival, és a terület környezeti kapacitásával? • A sebességcsökkentô elemek tervezése megfelelô-e, viszonylag rövid egyenes útszakaszokkal, szûkebb útkeresztmetszettel, a szükséges helyeken kitérôkkel a kevésbé forgalmas területeken? • Vannak-e közös útfelületek a lakóterületeken, elkerülve a nagy gyalogos forgalom és gépkocsiforgalom okozta konfliktusokat? 4.4.

Nyitott (köz) terület hálózat

• A közterületek és zöld elemek egységben tervezettek-e, vagy mint különálló elemek sora, és kapcsolódnak-e a meglevô közterületekhez és a tájhoz? • A közterületek nyújtanak-e (jelenleg vagy a jövôben) széles körû változatos rekreációs lehetôségeket, ideértve a parkokat, játszótereket, sportterületeket, veteményeskerteket a megfelelô maximális távolságon belül az általuk szolgált lakóterületekhez? • Vannak-e körséta útvonalak és kerékpárutak oly módon kialakítva, hogy fôleg a zöldterületeken vagy folyosókon haladjanak? • A zöldterületek tervezése és elhelyezése megfelel-e az alábbiakban felsorolt jelenlegi és jövôbeni lehetséges igényeknek: -

nádgyökérzónás technológia a felszíni vizek tisztítására, a folyóvizekbe való visszatáplálás elôtt

-

helyi szennyvíztisztítás

6

FEJLESZTÉSI

7


-


- árvizek elkerülése, víztároló medencék kialakítása - védô övezetek és csalitosok - zajcsillapítás és szennyezésmegkötés • A közterületek és zöldterületek biztosítják-e a természetes állatvilág élôhelyét, ökológiai folyosókkal, vagy lépô-kövekkel? 4.7.

Energia stratégia (csak nagyobb fejlesztések esetében releváns)

• Van-e energiastratégiája a fejlesztésnek? • Volt-e konzultáció az energia ügynökségekkel vagy bármely Agenda 21 fórummal a lehetséges hosszú távú energia lehetôségekrôl a területen? • A javaslat az épületekre megfogalmazott-e tiszta és határozott energia-takarékossági célokat? • A fejlesztés helyszínrajzi kialakítása minimlizálja-e a hôveszteségeket, és maximalizálja a hônyereségek bevonását és felhasználását? • A kombinált hô és energiatermelô berendezések hosszú távú elônyei figyelembe lettek-e véve a helyszín használatának módja és a terület karakterének kialakítása során? 4.8.

Integrált földhasználat / Mûködési stratégia

• A fejlesztés az energiahatékonysági stratégiák mintája szerint strukturált-e? • Minden lakás gyalogos távolságra (max: 400 m) van-e a buszmegállóktól? • A szolgáltatások a tömegközlekedési csomópontok és útvonalak mentén sûrûsödnek-e? • A laksûrûség növekedése együtt változik-e a gyalogos akadálymenteséggel? • A különbözô szolgáltatások vonzáskörzete világosan figyelembe vett-e? • A meglevô lineárisan elhelyezkedô szolgáltalások - Fô utca - vagy más bevásárló utcák fejlesztése megtörténik-e: az ellátás sûrûsége, keverése más használati módokkal?

5. A terület értékelése A fejlesztôknek elô kell terjeszteni a Terület értékelését (térképpel és leírással kiegészítve) mint az elôzetes tervezési engedély részét, annak érdekében, hogy támogassa a döntéseket a helyszín kialakításával és felhasználásával kapcsolatban. A Terület értékelése munkarésznek és az újabb fejlesztéseknek a következô pontok szerint kell haladni: 5.1.

Fejlesztési összefüggések

• A terület határai megfelelôen kijelöltek-e egyetértésben azokkal akiket az érint? • Vannak-e tárgyalások a terület határainak módosításáról - azokkal akikre az tartozik -, annak érdekében, hogy maximalizálható legyen az ökológiai elôny, a terület racionálisabb használata és az épületek optimális elhelyezése érdekében? • A terület határának vannak-e nem tisztázott részei, abban az értelemben, hogy - nem megfelelôen meghatározott - a mellette lévô (általában lakó) terület használata, amelyeknek intimitása vagy kilátása sérülhet-e? - elôkertek vagy hátsókertek vannak-e a szomszédok használatában? • Vannak-e jogi elôírások, követelmények vagy tiltások az adott területre, vagy annak egy részére? -

tulajdonosi szerkezet

-

korlátozó rendelkezések

-

útjogok

-

helyi önkormányzati elôírások és kijelölések?

FEJLESZTÉSI


-


• A javasolt fejlesztés hogyan viszonyul a szomszédsághoz, a környezethez, amelyhez tartozik? • Készült-e Összefüggés Vizsgálat, amely kimutatja, hogy a települést környezô utcák és telkek “erezetére” milyen hatással lesz a helyszín használata? • A javasolt fejlesztésnek lesz-e kedvezôtlen hatása az árnyékolás, látvány megtörése, vagy egyéb nem jószomszédi hatás, a magasság és a lépték kérdésében? • A terület átgondolása megfelel-e annak az elvnek, hogy folytatása legyen a meglevô vagy lehetséges gyalogos útvonalaknak, kerékpárutaknak és kapcsolatoknak, amely lehetôvé teszi, hogy a terület megfelelô mértékig átjárható legyen? • A végeredmény összefüggésben van-e az ütemezett építéssel, összeegyeztetve a helyi szolgáltatások lehetôségeivel, és kapcsolatot hoz-e létre közöttük? • Van-e megegyezés annak érdekében, hogy fennmaradjon a “hely szelleme” a javasolt fejlesztésben, és az hogyan van meghatározva? • A helyi építési tradíció mennyire feltárt? • A helyi tradíció beépült-e a fejlesztésbe, ideértve az anyaghasználatot, a formát, a szerkezetet és más új fejlesztést? 5.2.

Infrastruktúra

• A helyi közmûvek minden szempontból feltártak-e, vannak-e csatlakozási engedélyek és megfelel-e az elôírt biztonsági sávoknak? • A közmûvek kapacitása megfelel-e a fejlesztés támasztotta mennyiségi és eloszlási igényeknek? • Ha új közmûveket kell elhelyezni, megtörténtek-e a tárgyalások azokkal, akiknek egyet kell érteni a használattal, gazdaságos és flexibilis-e azok vonalvezetése, annak érdekében hogy minimális legyen az üzemeltetési költség, és a hatások a fejlesztési területre? 5.3.

Topográfia és talaj adottságok

• A helyszín lejtési viszonyai megfelelôen kiértékeltek-e annak érdekében, hogy elkerüljék a földcsuszamlást, az épület elhelyezése minimális feltöltéssel és bevágással jöjjön létre, minimális támfalakkal és drénezéssel, és megfeleljen az energiahatékony eszmének? • Vannak-e táji elemek, kilátó helyek, gerincvonalak és látványtól elzárt területek az értékelésben és a térképen? • Vannak-e lejtôk a déli iránytól 45°-on belül (szolár nyereség), vagy az északi iránytól 45°-on belül (lehetséges veszteségek, a kitettség miatt)? • A talaj és talajszerkezet vizsgálata megtörtént-e stabilitás és teherhordás szempontjából? • Van-e sziklás rész a felszínhez közel a terület bármely részén? • Van-e (vagy lehetséges-e) bányászati tevékenység a területen vagy annak egy részén? • Milyen mértékben tartalmaz a talaj veszélyes anyagokat, és a radonkoncentráció mérése megtörtént-e? • A különbözô talaj termôképesség felmérése megtörtént-e, ideértve a talajnedvesség kérdését is? 5.4.

Víz

• A víz mennyiségének és minôségének vizsgálata megtörtént-e? • Van-e adatgyûjtés a csapadékról a felszín alatti vizekrôl, a vÍzgyûjtô területrôl, a felszín alatti vizekrôl, áradásokról és árterekrôl, vízzáró rétegekrôl, a vízfelületek növény és állatvilágáról, szennyezett vízelvezetô árkokról? • Mi a jelenlegi és a várható arány a víz-felfevô kapacitásra (a lehulló csapadék és a vízelvezetô víztározó kapacitása) között?

8

FEJLESZTÉSI

9


-


• Van-e a helyszínen víztározás, és a kettôs vízellátási rendszer (fehér víz és szürkeszennyvíz) átgondolásra került-e? • Van-e lehetôség a nádgyökérzónás tisztításra, vagy más természetes víztisztítást számításba vett-e a javaslat? • Feltártak-e a fejlesztés lehetséges veszélyhelyzetei, és azok elzárása a víztôl és a felszíni vizektôl megtörtént-e? • A helyszínen található vizek számításba vettek-e, úgy is mint a biodiverzitást elôsegítô elemek? 5.5.

Mikrolklíma, természetes megvilágítás, fûtés napenergiával

• Feltárásra kerültek-e a védôzónák, tekintetbe véve a tájolást, magasságot, valamint a védôzónák sûrûségét, és hosszúságát? • Lehetséges új védôzónák kialakítása figyelembe lett-e véve? • Az árnyékolt vagy túlságosan leárnyékolt területek meghatározásra kerültek-e? 5.6.

A levegô szennyezettség és a zajszennyezés

• Feltártak-e a jelenlegi és a lehetséges szennyezô források (anyagrészecskék és egyéb szennyezési formák)? • Lehetséges-e a különbözôség terület különbözô részei között legkevésbé vagy leginkább szennyezett értelemben, és így annak megfelelôen az érzékeny területhasználat csökkentheti-e annak hatását a fejlesztés során? • Van-e a területen növényzet, földmunka vagy fal, ami szennyezéscsökkentôként mûködhet, vagy figyelembe vehetô, mint szélterelô elem? 5.7.

Növényzet és állatvilág

• Mi a hagyományos területhasználat és földhasználat módja, és az hogyan folytatható? • Fel lett-e tárva a terület különleges karakterisztikája akár a ritka, akár a közönséges fajok tekintetében, amelyek segíthetik a táj karakterét megtartani? • Az állatvilág, a táji elemek és a csatlakozó zöld folyosók feltárása megtörtént-e? 5.8.

Régészet

• Meghatározásra került-e a terület régészeti jellegzetessége, és annak védelme megoldott-e? • A terület régészeti értékei hatással voltak-e a tervezésre, a területfelhasználásra, vagy a javasolt fejlesztés képébe beillesztett-e? 5.9.

A helyi anyagok és meglevô épületek használata

• A hagyományos építési anyagok feltárásra kerültek-e, és lehetôség volt-e azok használatára, mindenhol, ahol csak lehetséges? • A meglevô épületek újrahasznosítása beépült-e az új fejlesztési elképzelésekbe, a megfelelô újrahasznosítással, adaptációval vagy bôvítéssel? • A területen megtalálható meglevô épületek vizsgálata megtörtént-e a lehetséges újrahasznosítás szempontjából, figyelembe véve a lehetôséget: - meglevô állapotban? - a belsô terek átrendezésével, födémek terhelése, és a szerkezet átgondolásával? - energiafogyasztás? - megközelítés és elhelyezkedés? • Meghatározásra került-e az energiafogyasztás mértéke, amely megmutatja a jelenlegi energiafelhasználást és és széndioxid kibocsájtást 1 m2-re vetítve?

FEJLESZTÉSI 6.


-


A telek helyszínrajza

A következô elemzés és feltárás a tervezési folyamatban el kell hogy vezessen azokhoz a speciális elhatározásokhoz, amelyek figyelembe veszik a terület természetét, és alakítják a javasolt fejlesztést. Ez a rész a részletes helyszínrajzzal foglalkozik. Utal a 4. pontra a szélesebb körû elrendezés tekintetében. 6.1.

Megközelítés és infrastruktúra

• A gépkocsiút és gyalogoshálózat figyelembe veszi-e a meglevô hálózatokat és mozgásokat, és biztosítja-e az átjárhatóságot a jármûvek számára (ideértve a buszokat is), a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak? • A közmûvek tervezése során figyelembe vették-e a hatások minimalizálását, és flexibilisen és gazdaságosan eloszthatóak-e? • A javaslat tervezése során figyelembe vették-e a meglevô táji adottságokat, és tereptárgyakat? • A gyalogos és kerékpárút hálózat a lehetséges módon közvetlenül és kényelmesen csatlakozik-e a helyi szolgáltatásokhoz? • Az utak tervezése annak megfelelôen történt-e, hogy csökkenjen a gépkocsik sebessége, és területhasználata? (szegélyek, szélesség és belátási távolság, alkalmazkodva a legújabb tervezési elvekhez?) 6.2.

Magánélet, biztonság, kertek

• Az elôkertek és a tervezett zöldterületek tervezése során biztosított-e -

védhetô területek (akár növényzettel akár más térelhatárolási módszerrel)?

-

zaj/kipufogó gáz elleni védelem (töltéssel, növényzettel, stb)?

-

vizuális privát szféra biztosítása (takaró növényzettel)?

• A privátszféra és a biztonság kellôen figyelembe vett-e például a következôk alkalmazásával:

6.3.

-

Létrehozhatóak-e az épületeknek privát/publikus oldalai vagy más helyiségei a belsô terek rendezésével, vagy más kifejezéssel privát terek és publikus terek sorolásával?

-

Gondoskodik-e magas fokú védelemrôl?

-

Elkerüli-e a durva és tolakodó hangos vészjelzô módszert?

-

Támogatja-e a területek használatát, kerítés használatával és a földszintrôl való közvetlen megközelítéssel? Közös használatú külsô terek

• A külsô terek és játszóterek elhelyezése gondosan megfontolt-e, és lehetséges-e az átfedés a használók széles köre számára: veteményeskertek, süllyedô-gátas parkolók, játszóhelyek fiatalabb és idôsebb gyermekek számára? • A területhasználat és fenntartás kérdései átgondoltak és irányítottak-e? • A meglevô fák és növények, valamint más elemek felhasználásra kerültek-e, annak érdekében hogy a fejlesztési területen fókuszáljanak és körülkerítsenek helyet a vadvilág értékeinek megvédésére és növelésére? • A felszíni vizek leszivárgása, tárolása és elfolyása átgondolt-e a táj tervezésében? 6.4.

Épületek elhelyezkedése

• Az elhelyezési terv javasol-e változatos tömegformákat, soros beépítés (sorházak), tömbös építés (udvarok) szabadonálló építés (villák) formájában, hogy illeszkedjen az átfogó tervekhez? • Figyelembe vették-e a déli irányhoz közel esô tájolást (30° és 45° között) ahol csak lehetséges?

10

FEJLESZTÉSI

11


-


• Figyelembe vették-e a magánszférát és a betekintés elkerülését ahol csak lehetséges? • Azokon a helyeken, ahol a nappali szobák nem tájolhatók a napsugárzás irányába az épületek szuperhôszigeteléssel elláttottak-e? • Megvizsgálásra kerültek-e az összevont kiszolgáló helyiségek megvalósításának lehetôségei (stúdiók, mûhelyek) a lakóegyüttesben? 6.5.

Épületformák

• Az épületek tervezése során teljes mértékben kihasználásra került-e a természetes megvilágítás, benapozás, természetes szellôzés kérdése minden szobára nézve? • A leárnyékolás (különösen a téli) elkerülhetô volt-e az épületek formálásával? • Az épületek 2 és 5 szint közöttiek-e, annak elkerülésére hogy nehéz liftektôl függjön a használat, ugyanakkor az akadálymentesség minden lakó és látogató számára lehetséges-e (beleértve azokat a személyeket is akik idôlegesen vagy folyamatosan mozgáskorlátozottak)? • A keskeny és a széles utcai homlokzatok elônyei és hátrányai átgondoltak-e és megjelenneke az épülettípusok tervezésénél? (Más változatok tartalmazhatják a napos utcai front vagy a napos hátsó homlokzat vagy a sarok elvet.) A különbözô tájolások kifejtése a nagy volumenû lakásépítésben: Szûk homlokzat, nagy épületmélység: (hagyományos tájolás) -

Ez a megoldás általában több lakást tesz lehetôvé az adott utcai szakaszon (elfogadva hogy nincs más korlátozó tényezô).

-

Minimális külsô lehûlô falfelület-e van, ezért kisebb hôvesztesége.

-

Alacsonyabb a belsô megvilágítási szint.

-

A bejárat és a fô nappali szoba egy homlokzatra kerül, ez ellentmondás.

-

Zavart közlekedési út a lépcsô a konyha és a fôbejárat között.

-

Szûk hátsó kert, kisebb magán zóna.

-

A lehetséges jövôbeni bôvítés csökkenti a természetes megvilágítást a lakás központjában.

-

A lehetséges jövôbeni bôvítés páció alkalmazásával szûk tereket eredményez.

-

Ha a terep lejtôs (az épület utcai frontjára merôlegesen), nagyobb földmunka szükséges.

-

Az épület nehezen forgatható vagy tükrözhetô másképp mint 90°.

Széles utcai front, keskeny épületmélység: -

Ha teljes mértékben délre (délkeletre vagy délnyugatra) tájolt, megnövekedett homlokzati hosszból adódó hôveszteség a szolár nyereséggel kompenzálható.

-

Az északi oldal temperálható bejárattal vagy lépcsôházzal.

-

A terv adaptálható déli tájolású nappali szobára is, ha a nappali szobába a belátás nem túlságosan zavaró.

-

Adaptálható egyenes utcákra és kanyarodó utakra is.

-

Ha lejtôs a terep (az épület homlokaztára merôlegesen) kevesebb földmunka szükséges.

-

Magasabb szintû a természetes megvilágítás.

-

Kétféle bôvítési módra ad lehetôséget.

-

Gazdaságosabb belsô közlekedôk jönnek létre.

FEJLESZTÉSI 7.


-


Az egyes épületek

A fenntarthatóság elveinek használata amely összefoglalva: “hosszú élettartam, alacsony energia, szabad formálás” alapvetôen befolyásolja az alaprajzi elrendezést, tervezést és anyagokat a fejlesztési projektben. Miközben gyakran nem tartozik az építészre, a teljes életciklust kell figyelembe venni a tervezés során, a meghatározásoknál, a szerkezeteknél és az üzemeltetésnél a nagyobb épületek esetében. 7.1.

Az épület elemei

• Az épülettípus, a szerekezetek és az alapozási szerkezetek kiválasztása során megfelelôen figyelembe vették-e a talajszerkezetet, és a fák közelségét? • Az alápincézettség vagy a részleges alápincézettség elônyeit figyelembe vették-e, különösen lejtôs terepen? • A terv elég nyitott-e arra, hogy az épületben változtatások és bôvítés jöhessen létre egy késôbbi idôben, vagy átalakítható legyen idôsek vagy fogyatékosok számára? • A tetôszerkezet és a padlástér tervezése során figyelembe vették-e a késôbbi beépítés lehetôségét, lehetôleg minimális utólagos átalakítással? • Az épület tervezése során figyelembe vették-e a földszinti bôvítést, lehetôleg oly módon, hogy az ne csökkentse a természetes megvilágítást és a szoláris napnyereséget az épületnél vagy a közel esô épületeknél? • Ha a javasolt épület nem magastetôs, a tervezô tudja-e igazolni, hogy ez a megoldás hasonlóan hatékony az esôvíz elvezetés, hosszú élettartam, alacsony fenntartási költség, tárolási kapacitás és annak bôvítése szempontjából, valamint alkalmas a napkollektorok elhelyezésére is? • A térelhatároló falak és födémek mindegyike magas szinten biztosítja-e a hangszigetelést? • A nehéz és könnyûszerkezetes falak választására a megfelelô hô és hangszigetelés hatással volt-e, tekintetbe véve a feltételezett lakókat, az éjszakai és a nappali állapotokat? • Az ablakok elég nagy felületûek-e (kivéve az északi ablakokat) ahhoz, hogy hasznos napsugárzást biztosítsanak, figyelembe véve hogy az ablakok magassága fontosabb ebbôl a szempontból mint a szélessége? 7.2.

Az épület gépészeti elemei: világítás, fûtés, szellôztetés, víz

• Van-e egyesített fûtési és szellôztetési rendszer tervezve, amely maximális hatékonysággal mûködik az alacsony energiafelhasználás miatt, megfizethetô komfortot szolgáltatva, és elkerülve a páralecsapódást? • Van-e lehetôség az esôvíz és szürke szennyvíz gyûjtésére és tárolására (az ivóvízfogyasztáson túli vízigényre). • Lehetséges-e a telken nádgyökérzónás víztisztító kialakítása? 7.3.

Építési anyagok

• Az anyagok választása során ahol lehetséges alacsony beépített energiatartalmú anyagokat használnak-e, különösen amelyek megújuló forrásból származnak és alacsony a szállítási költség? • A helyszínen van-e elhagyott épület, amely részben vagy anyagaiban újrahasznosítható a telken belül? • Ha magas beépített energiatartalmú anyagokat használnak, akkor ez különösen hosszú élettartamot biztosít az épület számára, és arányában véve az anyag felhasználása kicsi az egész projektre vetítve? • Az anyagok kiválasztása során elkerülték-e az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyagok használatát (kitermelés, gyártás, építés, használat és lebontás idôszakát is figyelembe véve)?

12

13

FEJLESZTÉSI


-


• A tervezés során tervezték-e vagy felhasználták-e a közeli növényeket, a fajokat valamely speciális elvárás szerint választották-e ki? • A talaj, növények, fák esetében meghatározásra került-e, hogy az építés idôtartama alatt károsodhatnak-e, és volt-e megfelelô védelem a károk elhárítására? • A biodiverzitás fenntartása érdekében a tervben figyelembe vettek-e fészkelô helyeket és megfelelô életteret a nem házi állatok számára is?

FEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSE - ÖSSZEFOGLALÓ ELLENÔRZÔ LISTA

Recommend Documents