Készítette: Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása, Kistérségi Iroda 2000. Szentendre, Dunakorzó 18.
FEJLESZTÉSI CÉLOK
2011.10.31.
Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács
1
„Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk.” Széchenyi István
Fejlesztési célok Tartalom BEVEZETŐ ....................................................................................................................................4 A projekttervekhez használt általános módszerek és eljárások ...............................................4 A projekttervek felépítése ........................................................................................................................... 4 A költségbecslések készítésének módszere .............................................................................................. 4 DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA ...........................................................................................................6 KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE ..........................................................................................................9 Csónakház program ................................................................................................................10 DUNAMENTI KÖRNYEZETVÉDELEM FEJLESZTÉSE .....................................................................13 „A kettőtől hét szabályig a Duna tisztasága érdekében” című projekt terve ..........................13 Mit takar a „kettőtől hét szabályig” kifejezés? ....................................................................................... 13 Mi az értelme ennek a projektnek? ............................................................................................................ 13 Miért felel meg ez a szabályrendszer a környezetvédelem dunakanyari helyzetének? ..................... 14 Mi garantálja a szabályok helyességét és betarthatóságát? ................................................................ 14 Milyen külső pénzügyi források vonhatók be a projekt lefuttatásába? ............................................... 14 A projekt fő munkacsomagjai ................................................................................................................... 15 A projekt első ciklusának költségvetése .................................................................................................. 16 A „Zöld bolti polc” nevű projekt terve ....................................................................................19 Mit jelent az, hogy zöld bolti polc? ......................................................................................................... 19 Miért csatlakoznának a boltok?................................................................................................................ 19 Miért a DTFT szervezze? ............................................................................................................................ 19 A projekt finanszírozásának lehetőségei ................................................................................................ 19 A projekt megvalósításának fő munkacsomagjai .................................................................................. 19 A projekt költségei ...................................................................................................................................... 20 KULTURÁLIS ÖSSZEFOGÁS FEJLESZTÉSE ..................................................................................21 Limes rendszer programjainak kialakítása..............................................................................21 A „Dunai Limes UNESCO Világ örökség” projekt ................................................................................. 21 Ripa Pannonica kulturális túra a Dunakanyarban................................................................................. 22 EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA .........................................................................................24 Nemzeti Történelmi Kápolnák Zarándokútja kialakításának terve .........................................24 A térség zarándok hagyományai ............................................................................................................ 24 2
Az új zarándokút, az NTKZ bemutatása ................................................................................................. 24 A célcsoportunk tagjai ................................................................................................................................ 24 Az NTKZ szervezésének jogi keretei ....................................................................................................... 25 Az NTKZ létrejöttében érdekeltek ........................................................................................................... 25 Az NTKZ kialakításának fő munkacsomagjai ......................................................................................... 25 Az NTKZ kialakításának költségei ........................................................................................................... 26 A térségi Elektronikus Társadalmi Érdekegyeztetési Fórumok terve .......................................29 A rendszer bemutatása ................................................................................................................................ 29 A döntések érdekegyeztetéssel való meghozatalának előnyei .............................................................. 29 A rendszer megvalósításának két útja ....................................................................................................... 30 Az első út munkacsomagjai (egy éves működést föltételezve) ........................................................... 30 Testvérvárosi kapcsolatok fönntartását és létesítését támogató projekt terve.........................34 A már létező testvérvárosi kapcsolatok .................................................................................................... 34 Testvérvárosi kapcsolatok ápolásának legfőbb hasznai ........................................................................ 34 Testvérvárosi kapcsolatok támogatásának fő eszközei.......................................................................... 35 Testvérvárosi Kapcsolatok Ápolását Segítő Szolgáltat .......................................................................... 35 A Szolgálat munkájának főbb munkacsomagjai a működés első évében ............................................ 35 A projekt első évének költségei .................................................................................................................. 36 HELYI PÉNZ ................................................................................................................................39 Mátyás tallér bevezetésének és működtetésének terve ...........................................................39 A Mátyás tallér nevű helyi pénz tulajdonságai ........................................................................................ 39 A helyi pénz bevezetésének és használatának várható eredményei ..................................................... 39 A Mátyás tallér bevezetésében érdekeltek ............................................................................................... 39 A Mátyás tallér mögött álló szervezet ...................................................................................................... 39 A Mátyás tallér bevezetésének projektterve munkacsomagokra bontva ............................................. 40 A Mátyás tallér bevezetése költségeinek becslése ................................................................................... 41 A Mátyás tallérbevezetésének legrövidebb időtartama ......................................................................... 43 A DTFT tagjai számára Mátyás tallérból kivehető haszon ..................................................................... 43 ÖRÖKSÉGVÉDELEM FEJLESZTÉSE ÖSSZEFOGÁSSAL ................................................................44 Kistérségi értékleltáron alapuló örökségvédelmi és örökséghasznosítási terv elkészítése .....44 A program célja........................................................................................................................................... 44 A leltárak tartalma ..................................................................................................................................... 44 Az értékelő mátrix....................................................................................................................................... 44 Az eddig meglevő leltárak ....................................................................................................................... 45 A munkamódszer.......................................................................................................................................... 46 A fő munkacsomagok .................................................................................................................................. 46 A program költségvetése ........................................................................................................................... 46 TÉRSÉGI BERUHÁZÁSI KLASZTER ELŐKÉSZÍTÉSE .....................................................................49 A befektetési klaszter létrehozásának projekt terve ................................................................49 A projekt kettős természetéről .................................................................................................................. 49 A klaszterekről általában .......................................................................................................................... 49 A befektetési klaszterekről ........................................................................................................................ 50 A gesztor szervezet..................................................................................................................................... 50 A klaszter létrehozásának fő munkacsomagjai ..................................................................................... 51 A klaszter létrehozásának költségvetése................................................................................................ 51 A befektetési kedvnek kedvező gazdasági és társadalmi környezet ............................................. 52 3
BEVEZETŐ A Dunakanyari Térségi Fejlesztési Tanács 2011. június 22-i ülésén elfogadott határozatában meghatározta a Tanács azon céljait, melyek a szervezet újraélesztéséhez, a stratégia lépések meghatározásához szükségesek. A DTFT Tanácsának 6/2011 (VI.22) sz. határozat értelmében a kitűzött stratégiai célok a következőek: 1. 2. 3. 4. 5.
Duna Stratégia szakmai bázisának megteremtése Dunakanyari Közbiztonsági Koordinációs Központ felállítása Közlekedés fejlesztése: kikötők, csónakházak építése, EuroVelo kerékpárút kialakítása Dunamenti környezetvédelem fejlesztése Kulturális összefogás fejlesztése: Limes rendszer programjainak kialakítása, Regionális TDM kialakítása 6. Együttműködések kialakítása: Zarándokút, Művészvárosok, Testvérvárosok, Visegrádi, pályázati összefogások. 7. Örökségvédelem fejlesztése összefogással 8. Térségi Beruházási Klaszter létrehozása A Tanács feladatainak meghatározásához, a célok konkretizálásához és priorizálásához készült jelen munkaanyagunk. Az anyagot gondolatébresztőnek szántuk, egy párbeszéd kezdő lépésének, nota bene az egyes projekttervek finomabban kidolgozandók, amennyiben a megvalósításukhoz szükséges források és döntések rendelkezésre állnak.
A projekttervekhez használt általános módszerek és eljárások A projekttervek felépítése A projekttervek elején igyekeztünk hosszabb magyarázatokkal megvilágítani a projektek lényegét és azt, hogy miért érdemes azokat lefuttatni. Ezek után leírtuk a projekt lefuttatásának fő munkacsomagjait, majd a legtöbb esetben elkészítettük a projektek költségvetéseit. Végül néhány sorban összegeztük az elvégzendő feladatokat, illetve igyekeztünk az olvasóban a projekt megismerése közben fölmerülő kérdésekre válaszokat adni. A költségbecslések készítésének módszere A költségeket a szokásos módon személyi jellegű és anyagi költségekre bontottuk. Az anyagi költségeket úgy részleteztük, hogy melyik lehet része egy iroda közös kiadásainak és melyik csak az adott projektnek. Az anyagi költségek becslésénél föltételeztük, hogy a projektek megvalósításához egy minden modern számítástechnikai és kommunikációs eszközzel fölszerelt iroda áll rendelkezésre, mely iroda egy időben 3-5 jelen pályázatban foglalt volumenű projektet futtat. Így a dologi költségeknél az irodabérleti díjakból csak az egy-egy projektre eső résszel kalkuláltunk. Ugyanakkor a kommunikációs költségeket csak annyiban vettük figyelembe, amennyiben azok a konkrét projekt megvalósítása érdekében merülnek fel. 4
A személyi költségek értékének meghatározásakor úgy számoltunk, hogy megbecsültük, hogy a projekt egy-egy munkacsomagjának megvalósításához egy embernek hány órára lenne szüksége és azt megszoroztuk az egy órára eső órabérével. A költségbecslés elkészítésekor 3000 forintos órabérrel kalkuláltunk, mely a járulékokkal együtt 3810 forint. Természetesen, ha működni fog a munkaszervezet, akkor egy-egy munkatárshoz több projekt is tartozik, illetve egy-egy projekten több kolléga is dolgozhat. Mivel azonban még nem született döntés arról, hogy a közölt projekttervek melyike valósulhat meg, így a személyi költségeknél nem tartottuk helyesnek a több munkatársat és az egy munkatárs által több projektet futtató modellel való számolást. Az általunk használt metódus életidegennek tűnhet, viszont a számításaink lehetővé teszik a több projekt közötti választást, mert a módszerünkkel kalkulált költségek összehasonlíthatóak. A projektek költségigényei végül meglehetősen hasonló végösszegeket adtak. Ennek legfőbb oka, hogy valamennyi projekt legfőbb költségeleme a szervezéss, s mivel igyekeztünk egy év körüli hosszúságú projekteket tervezni, így nem csoda, ha a hasonló tevékenységek hasonló részösszegei, végül, hasonló végösszegeket tesznek ki. Ahol szükségesnek ítéltük, ott külső szakértői díjakat is fölszámítottunk (pl. ügyvéd, honlapkészítő).
5
DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA A Duna-stratégia elsősorban uniós politika, ugyanakkor abban nyolc EU-tagállam mellett (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia) hat EU-n kívüli ország vesz részt (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna).
A stratégiában vázolt részletes cselekvési terv az alábbi négy pillérre épül: - a Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl. a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom népszerűsítése), - a környezet védelme a Duna régióban (pl. a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése), - a jólét emelése a Duna régióban (pl. a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés), - a Duna régió kohéziójának megerősítése (pl. intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében).
A stratégia néhány határidős célkitűzésre is javaslatot tesz (az erőfeszítések jobb összpontosítása érdekében): - hatékony multimodális terminálok kialakítása a dunai kikötőkben, hogy a belvízi hajóutak, valamint a vasúti és közúti közlekedés összekapcsolódjanak 2020-ra,
6
- a teljes Dunára vonatkozó árvízkockázat-kezelési tervek végrehajtása – ami az árvízkockázatokról szóló irányelv szerint 2015-ben válik esedékessé – és ezáltal az árvízveszély jelentős csökkentése 2021re, - a tápanyagterhelés szintjének csökkentése, ami lehetővé teszi, hogy a Feketetengeri ökoszisztémák 2020-ig az 1960-as szintre álljanak vissza, - a régió minden uniós állampolgára számára széles sávú és nagy sebességű internet-hozzáférés biztosítása 2013-ra, - a GDP 3 %-ának a kutatásra és fejlesztésre fordítása 2020-ra
11 prioritási területet határoztak meg – koordinátor országok
Prioritási terület
Koordinátor ország
1. A mobilitás és intermodalitás fejlesztése1
Belvízi hajóutak Ausztria Románia Vasúti, közúti és légi közlekedés Szlovénia Szerbia Érdekelt: Ukrajna)
2. A fenntartható energia használatának ösztönzése
Magyarország
3. A kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással való kapcsolatteremtésének előmozdítása
Bulgária
4. A vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése
Magyarország
5. Környezeti kockázatok kezelése
Magyarország
Cseh Köztársaság
Románia
Szlovákia
Románia 6. A biodiverzitás, a táj, valamint a levegő- és talajminőség megőrzése
Németország (Bajorország) Horvátország
7
7. Tudásalapú társadalom kialakítása (a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével)
Szlovákia
8. A vállalkozások versenyképességének támogatása
Németország (Baden-Württemberg)
9. Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés
Ausztria
10. Az intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése
Ausztria (Bécs)
11. A biztonság és a szervezett bűnözés jelentette kihívások leküzdése érdekében együtt végzett munka
Németország
Szerbia
Horvátország
Moldova
Szlovénia
Bulgária
Magyarország három prioritási területen vállalt koordinátori szerepet. A Duna Stratégia hazai felelőse Barsiné Pataky Etelka, kormánybiztos. A Duna Stratégia támogatására budapesti székhelyű iroda (Budapest Duna Kontakt Pont) nyílik. Az irodának a stratégia végrehajtásában, a rendelkezésre álló források koordinációjában folytatandó munkáját az EIB, Magyarország és más érdekelt országok szakértői végzik.
Pénzügyi erőforrások Konkrét forrást képeznek az Unió 2013-ig érvényes költségvetésében megszavazott, de még fel nem használt pénzek, azok kisebb átcsoportosításával.
A Duna Stratégiához kapcsolódás lehetőségei:
-
Projekttervek felmérése. Ennek kiinduló pontja lehet a 2006-ban, a Pro Régióhoz a települések által benyújtott projekt adatlapok, azok felülvizsgálata, kiegészítése. A Stratégiához kapcsolható projektek kiválasztása, összehangolása, DTFT projekttervek vázlatos elkészítése. Kapcsolatfelvétel a hazai koordinációs irodával, a DTFT által javasolt projekt ötletek bemutatása
8
KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE A 90-es évektől kezdve folyamatosan növekszik az agglomerációs övezetbe költözők aránya, míg a munkahelyek továbbra is a fővároshoz illetve a nagyobb városokhoz kötik a kiköltözőket. A napi munkába járás jórészt a közúti közlekedést érinti. A jelentős lakosságszám (és ezzel együtt gépjármű) növekedés azonban nem járt együtt a közlekedési infrastruktúra párhuzamos fejlesztésével. A közúti közlekedés területi – földrajzi okok miatt sem fejleszthető az igényeknek megfelelő mértékben. A térségben számos kezdeményezés indult alternatív megoldások kidolgozására, melyek azonban ez idáig nem vezettek sikerre. A DTFT 2006 júniusában készítette el a Dunakanyar fenntartható közlekedési stratégiai tervét, mely próbált megoldást találni a problémára. A közlekedés fejlesztési pontjai négy nagy csoportra bonthatók: Vasútfejlesztés A fő vasútvonalak mellett helyi – régiós vasútvonalak szükségessége, helyzete, felmérése. Közúti közlekedés fejlesztése - elkerülő szakaszok, - P+R parkolók, buszparkolók - térségi központok elérése Hajózás fejlesztések - vízisport turizmus fejlesztésének lehetőségei. Meg kell vizsgálni a 2006-ban pályázat útján elkészített csónakkikötők terveit, felmérést kell készíteni milyen lépések történtek a nyertes településeken. - A Duna Stratégia vízi útvonal fejlesztéssel foglalkozó koordinátora Ausztria és Románia – kapcsolatfelvétel lehetőségei? - A dunai vízibusz projekt helyzetének vizsgálata - kikötők - eddigi kezdeményezések összegyűjtése – a megvalósítás akadályainak elemzése Kerékpáros úthálózat fejlesztése - A régió kerékpáros hálózatának felmérése, EuroVelo-hoz kapcsolódása - a hiányzó szakaszok helyzete, (van engedélyes terv, akadályok?) - lehetséges pénzügyi források felderítése a következő költségvetési időszakban (különös tekintettel a KM régióra, ahol jelentősen csökkent az igénybe vehető EU támogatások köre és mértéke)
Minden fejlesztendő területre olyan adatbázist kellene összeállítani melyből az elmúlt évek fejlesztési elképzelései, az azokat akadályozó főbb szempontok, a megvalósulás állapota nyomon követhető és áttekinthető lenne. 9
Csónakház program A program 2007 tavaszán indult, ahol pályázat útján hat település nyerte el építési engedélyezési tervek elkészítését. A nyertes települések: Kismaros Kisoroszi Szentendre Sződliget Vác Visegrád 2007 áprilisában a tervek elkészültek és átadásra kerültek az érintett önkormányzatoknak. Ezzel egy időben megvalósíthatósági tanulmány is készült. Az akkori elképzelések szerint 2008-2009 évben a DTFT, mint projektgazda valósította volna meg a Csónakház projektet. A projekt teljes becsült költsége 2007-es árakon 388 millió Ft. Ebből a hat csónakház, szálláshely 156 ággyal, teljes berendezéssel + 90 hajó, 60 kerékpár, járulékos kiadások valósult volna meg.
Az üzemeltetés vázlatos koncepciója: Bike&Boat működési modell Építtető önkormányzatok az üzemeltetésre közhasznú társaságokat hoznak létre. A Bike&Boat KFT-k kötnek szerződést az üzemeltetésre, azonban egy közös egyesületet hoznak létre az integráció kialakítására. Ezzel a módszerrel komplexebb szolgáltatást, egységes árszabályozást és alacsonyabb költségeket lehet elérni. Az integrált rendszer lényege, hogy a csónakházak egymást kiegészítik, a túrázó bármely csónakházban bérelhet hajót vagy kerékpárt, és bármelyik csónakházban leadhatja azt.
10
A csónakházak engedélyezési terveinek állapota településenként: Település
Engedélyezési terv állapota
Kismaros
Tervek megvannak, de nem engedélyeztették őket.
Kisoroszi
Építési engedélye volt, de nem hosszabbították meg, így nem érvényesek.
Szentendre
Az építési engedélyezési eljárás folyamatban van, engedélyezési problémák miatt felfüggesztették.
Sződliget
A képviselőtestület át szerette volna terveztetni a csónakházat, további lépések ezért nem történtek.
Vác
Nincs információ
Visegrád
Nincs információ
Hogyan tovább? Meg kell keresni az érintett hat önkormányzatot azzal, hogy továbbra is szeretnék-e megvalósítani a csónakház projektet, az üzemeltetésre kidolgozott koncepcióval egyetértenek-e? Az önkormányzatok szándéka alapján a DTFT dönthet a forráskeresésről. Ezzel párhuzamosan szükséges keresni a pályázati lehetőségeket, illetve a Duna Régio Stratégiához való kapcsolódás lehetőségét is meg kell vizsgálni. Költségek Csónakház kivitelezésének költségei Tárolótér területe
Közösségi területe
tér Hajótároló kapacitás
Szállásh Kivitelezés ely költsége
Kismaros
109,8
118
60
28
44 160 000
Kisoroszi
109,8
118
60
24
41 589 600
Szentendre
109,8
118
60
24
41 589 600
Sződliget
109,8
118
60
24
41 589 600
Vác
109,8
118
60
24
41 589 600
Visegrád
131
142,5
60
32
49 906 800
Úszóművek (5 db)
4 000 000
Környezet rendezés (10%)
26 042 520
Összesen
658,8
708
360 11
156
290 467 720
Csónakház felszerelésének költségei mennyiség
egységár
Költség (Bruttó, HUF)
Kismaros tárolótér berendezése
60
15 000
900 000
szálláshely berendezése
28
75 000
2 100 000
közösségi tér berendezése
1
1 500 000
1 500 000
tárolótér berendezése
60
15 000
900 000
szálláshely berendezése
24
75 000
1 800 000
közösségi tér berendezése
1
1 500 000
1 500 000
tárolótér berendezése
60
15 000
900 000
szálláshely berendezése
24
75 000
1 800 000
közösségi tér berendezése
1
1 500 000
1 500 000
tárolótér berendezése
60
15 000
900 000
szálláshely berendezése
24
75 000
1 800 000
közösségi tér berendezése
1
1 500 000
1 500 000
tárolótér berendezése
60
15 000
900 000
szálláshely berendezése
24
75 000
1 800 000
közösségi tér berendezése
1
1 500 000
1 500 000
tárolótér berendezése
60
15 000
900 000
szálláshely berendezése
32
75 000
2 400 000
közösségi tér berendezése
1
1 500 000
1 500 000
Kisoroszi
Szentendre
Sződliget
Vác
Visegrád
Összesen
26 100 000 12
DUNAMENTI KÖRNYEZETVÉDELEM FEJLESZTÉSE „A kettőtől hét szabályig a Duna tisztasága érdekében” című projekt terve Mit takar a „kettőtől hét szabályig” kifejezés? Ez a kifejezés akkor nyeri el teljes értelmét, ha először azt mondjuk el, hogy kikre és mikre vonatkoznak a szabályok. A mi esetünkben, a Duna tisztaságában érdekelt és az azt befolyásoló emberek három csoportba tartoznak, vagy a közszférába
dolgozók
vagy
lakosok
vagy
magánvállalkozások vezetői és tulajdonosai. Ők azok, akiknek be kell tartaniuk a projekt kezdetekor két, a végén már hét olyan szabályt, melynek betartása jelentősen javítja a Duna vizének minőségét. Ők tehát, akikre vonatkoznak a szabályok. A mire vonatkoznak a szabályok kérdésre pedig már tudjuk is a választ: valamennyi szabály a Duna vizének minőségére vonatkozik. A szabályokhoz meghatározása úgy történik, hogy a szereplők leülnek egymással és megállapodnak két olyan szabályban, amelyet a csoportok tagjainak fél évig be kell tartaniuk. Félév múlva mind a három fél elmondja, hogy önmaga és a másik két fél, szerinte legalábbis, mennyire tartotta be a rá vonatkozó szabályokat. Ha ezeket betartották, akkor a következő félévben már három szabályt kell betartaniuk. És ez így megy tovább hét szabályig. Mi az értelme ennek a projektnek? Sok olyan eset van, amikor a lakosság nehezményezi valamilyen gyár vagy üzem környezetszennyezési gyakorlatát. A cégek vezetői viszont azt szokták mondani, hogy miért mondjanak le arról a gazdasági haszonról, amely a környezet túlterhelésével jár, ha sem a lakosok, sem az önkormányzatok nem élnek környezettudatosan. Ennek a projektnek pontosan az lenne az értelme, hogy kialakulhatna egy olyan helyi társadalom, melyben a megfelelő, élhető környezetért mindenki hoz valamilyen áldozatot. Az eredményeket mérni is fogjuk, így azt is megláthatják a projekt szereplői, hogy áldozataik és/vagy erőfeszítéseik mekkora eredményeket hoznak. A vállalkozók pedig megérthetik, hogy a környezet kímélésével működve, olyan jó hírre tehetnek szert, amelyet semmilyen PR ötlettel nem tudnak túlszárnyalni. 13
Miért felel meg ez a szabályrendszer a környezetvédelem dunakanyari helyzetének? Azért felel ez meg a kialakult helyzetnek, mert úgy építkezik, ahogy a gyenge fenntarthatósági gyakorlat, mely bevett gyakorlat a térségben. Ahhoz, hogy ezt értsük, látnunk kell, hogy mit jelent az erős fenntarthatóság. Az erős fenntarthatóság szerint a fejlődésnek szigorú korlátja a természeti környezet megújuló képessége, a termelés és fogyasztás teljes ciklusában az erőforrások felhasználása nem haladhatja meg azok keletkezésének ütemét, a szennyezőanyag kibocsátás pedig a természeti környezet asszimilációs képességét. Vagyis akkor beszélhetünk erős fenntarthatóságról, ha a teljes társadalmi és gazdasági élet a környezeti szempontokat tartja elsőnek és irányokat kiszabónak. Nos, ez nem működik ma még szinte sehol az országban. Ami működik az a gyenge fenntarthatóság. Mit jelent ez? A gyenge fenntarthatóságért tetteknek ahhoz kell hasonlítania, ahogy egy nyitott forráskódú számítógépes program készül, vagyis az érintettek széles körének bevonásával (szakmai, tudományos, civil szervezetek, kormányzat, önkormányzatok, közigazgatás, gazdasági szereplők, nemzetközi szervezetek), folyamatosan, kis lépesekben, minden szereplő által olyat hozzáadva, ami az egész ügyet, azaz az élhető és fenntartható világ megteremtését mozdítja elő. „A kettőtől a hét szabályig a Duna tisztasága érdekében” projekt éppen így építkezik. Ezért életszerű és megvalósítható. Mi garantálja a szabályok helyességét és betarthatóságát? A szabályok kijelölésére egy független környezetvédelmi céget kérnénk föl, tendereztetés útján. Egy másik, hasonló cégnek lenne a feladata a szabályok betartásából következő hatások mérése. Ha a mutatók egyre javulnának, mert a szereplők komolyan veszik a szabálykövető cselekvést, akkor az újabb lökést adna, az újabb szabályok magukra vállalásának, valamint igazolná a szabályokat kitaláló környezetvédelmi cég munkájának minőségi voltát. Milyen külső pénzügyi források vonhatók be a projekt lefuttatásába? Ha ehhez a projekthez sikerül sok önkormányzatot, sok helyi és országos civilszervezetet és sok vállalkozót megnyerni, akkor akár az ETE (Európai Területi Együttműködések) keretében működő pályázatokon, akár a LIFE+ pályázaton is elindulhatna a Dunakanyar. Nyertesség esetén az önrész könnyebben kigazdálkodható, hiszen akkor nemzetközi szinten ismerték el a projekt életképességét és eredetiségét.
14
A projekt fő munkacsomagjai 1. A szabályokat kitaláló cégek versenyeztetése: Minél több cégtől kell árajánlatot kérni. Biztosítani kell számukra minél több meglevő adatot, tanulmányt, az önkormányzatok birtokában levő koncepciót, programot, hogy ne kutassanak ki olyat, ami már létezik, s így a kialkudott ár se legyen nagyon magas. A hasznos információk összegyűjtése a DTFT projektmenedzserének feladat lesz. 2. A szabályokat is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése : El kell készíttetni a tanulmányt. A projektmenedzser feladata itt „csak” a kommunikáció az ár és a határidők betartása érdekében. 3. Az érdekeltek megkeresése és meggyőzése a részvételről és a PR munka megkezdése: Honlap kell hozzá, ahol a teljes projektterv és a lehető szabályok olvashatók. Azonban a projektmenedzsernek közvetlenül is meg kell keresni a potenciális szereplőket. Ennek a kifutása több hónapot vehet igénybe. 4. Az első körös egyeztető tárgyalások megtartása: Több egyeztető tárgyalást kell megtartani. A végső döntések nyilvánossá tételéhez pedig be kell vonni nem csak a helyi (okvetlenül!), hanem az országos sajtóorgánumokat is. Ez a projektmenedzser számára sok munkát és sok feleslegesnek látszó, a reprezentációhoz besorolt költséget jelent, amelyek azonban elengedhetetlenek a siker érdekében. 5. Az ellenőrző méréseket végző cégek versenyeztetése: Ezt is teljesen nyilvánosan kell megtenni. Az összes eddigi dokumentumból azt kell a nyilvános verseny potenciális
résztvevői
számára megadni, ami ehhez a versenyzéshez elengedhetetlenül szükséges és nem többet. Az eredményt nyilvánossá kell tenni. 6. Mérések elvégeztetése: A kiválasztott cégnek el kell végezni a méréseket, a szakemberek által megállapított rendszerességgel és módokon. Az eredményeket nyilvánossá kell tenni. 7. Tárgyalások a folytatásról: Az első 6 hónap elteltével újra össze kell hívni egy egyeztető tárgyalást,
ahol
a
továbbiakat
beszélik
projektmenedzser feladata.
15
meg
a
felek.
Ennek
megszervezése
a
„A kettőtől hét szabályig s Duna tisztasága érdekében” című projekt költségei Megvalósítás költsége Munkacsomag megnevezése Megvalósítás munkaóra személyi költség dologi költség A szabályokat kitaláló cégek versenyeztetése
50
190500
275000
A szabályok elkészíttetése
20
76200
1295000
Az érdekeltek bevonása a projektbe
80
304800
740000
Az első egyeztető tárgyalások megtartása
60
228600
230000
20
76200
110000
15 60 305
57150 228600 1162050
670000 255000 3575000
Az ellenőrző méréseket végző cégek versenyeztetése Mérések elvégeztetése Tárgyalások a folytatásról Összesen
A projekt első ciklusának költségvetése Dologi költségek részletezése (ezer forintban értendők az összegek)
A szabályokat kitaláló cégek versenyeztetése Költség fajtái közös költség saját költség
Költségtípus Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
75
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: Összesen:
5 35 5 140 15 80
195
A szabályok elkészíttetése Költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 75
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb:a szakértő cég díja Összesen:
5 5 5
80
16
5 1200 1215
Az érdekeltek bevonása a projektbe Költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 100
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb:honlap díja Összesen:
40 40 5 140 15 400 635
105
Az ellenőrző méréseket végző cégek versenyeztetése Költség fajtái Költségtípus közös költség saját költség Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
50
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: Összesen:
15 40 5
55
55
Mérések elvégeztetése Költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 25
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Egyéb: a mérések díja Összesen:
5 20 20 600 645
25
Tárgyalások a folytatásról Költség fajtái közös költség
Költségtípus Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 25
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: Összesen:
10 40 120 60 25
17
230
Összegzés Mint látjuk, a DTFT munkatársának ebben a projektben a szervezés jutna feladatul, arról pedig a munkacsomagoknál írtuk. Egy valamit viszont alá kell húzni. A projekt valóban olyan egyedi, hogy nagy eséllyel lehetne megvalósításához akár európai területfejlesztési kezdeményezések keretében, akár a LIFE+ program keretében forrást találni. Természetesen, a forrástalálás is költségekkel jár, melyet a DTFT-nek be kell fektetni. Ezt a befektetendő összeget 500 ezer forintra becsülhető.
18
A „Zöld bolti polc” nevű projekt terve Mit jelent az, hogy zöld bolti polc? Közismertek az ún. zöld boltok, ahol a legkülönfélébb környezetkímélő termékeket lehet kapni, mint például újrapapírt. A térségben, azonban nagyon kevés hely van, ahol elérhetők ezek a termékek. Ezt a problémát úgy lehetne megoldani, hogy átlagos, nem környezettudatos boltoknak kínálnánk környezettudatos termékeket, ha azoknak az üzletükben biztosítanának egy polcnyi helyet a termékeknek. Így elérhetnénk, hogy térségünkben, aki szeretne, az könnyen és kényelmesen juthasson környezetkímélő termékekhez. Miért csatlakoznának a boltok? A boltoknak elmondhatnánk, hogy egy médiakampány keretében fogjuk a lakosság tudtára hozni, hogy mely üzletekben lesznek zöld terméket kínáló polcok, s akkor ők egy erős és ingyenes reklámhoz jutnak. Ezen kívül elmondanánk azt is, amit a környezetvédők mindig mondanak, hogy a projektben résztvevő boltok tulajdonosai és munkatársai részesülnének a jó lelkiismeret ajándékában. Miért a DTFT szervezze? A DTFT egy tekintélyes szervezetté válhat, mely pályázatokon is indulhat. Az értékesítést, az üzletek beszervezését azonban ki kell adni egy vállalkozónak, kellőképpen motiváló jutalék fejében. A teljes haszon 60 %-át gondoljuk ilyen mértékűnek. Ez hajmeresztőnek tűnik, de figyelembe véve, hogy milyen forrásból kívánjuk megvalósítani a projektet, kivihető is egyben. A projekt finanszírozásának lehetőségei Az Új Széchenyi Tervben van lehetőség, mind környezettudatos nevelésre, mind környezettudatossággal kapcsolatos médiakampányokra pályázni. A „Zöld bolti polc” projekt egyrészt vásárlói szokásokat alakít ki, tehát nevel, másrészt olyan médiakampánnyal vezethető be, amelyre a pályázatok kiírói gondoltak. Ezért komoly esély van rá, hogy egy kezdeti kisebb befektetés után központi forrásokat használva építkezhetünk tovább. A projekt megvalósításának fő munkacsomagjai A munkacsomagokat addig a pontig adjuk meg, amíg lesz egy környezettudatos szemléletformálási és médiakampány nyertes pályázatunk. Onnan már a pályázatban leírtakat kell megvalósítani. A következőkben megadjuk az előkészítés munkájának főbb munkacsomagjait.
1. Pályázatfigyelés: A DTFT munkaszervezetének egyik kollégája folyamatosan figyeli majd, hogy milyen kiírások vannak. Így lesz elég idő a pályázat megjelenésekor arra, hogy egy jó pályázatot adjunk be. Ugyanakkor, amíg nem látszanak a konkrét paraméterek, addig nem érdemes részletes terveket készíteni, mert a tervnek a kiírásnak maximálisan meg kell felelnie, s az akkor lehet úgy, ha már ismerjük a kiírást. 2. Pályázat elkészítése: Egy részletes projekttervet kell készíteni, majd az iroda belső projektmenedzserének össze kell állítani a pályázati dokumentumokat. 19
3. Pályázat végrehajtásához az ügynök és a projektmenedzser kiválasztása: Úgy kell megírni a pályázatot, hogy abban legalább egy embernek, a projektmenedzsernek a bérére legyen fedezet. Ez a munka ugyanis egy külön embert kíván, nem lehet a DTFT munkaszervezetének egy munkatársának sem feladata. Amint kiderül, hogy a pályázat nyert, el kell dönteni, hogy ki lesz az a menedzser, aki majd megír egy fölhívást, melyben a jutalékért dolgozó, a boltokat a rendszerbe beszervező és ellátó ügynököt keresünk. Ha sikerül egy korrekt partnert találni, akkor a projekt egészen biztosan sikeres lesz. A projekt költségei A pályázathoz olyan minimális költségek tartoznak, hogy célszerűtlen lenne azokat a jelen munkában a többi projekttervnél használt táblázatokba tenni. A pályázatfigyelés egy olyan tevékenysége lehet a DTFT munkaszervezetének, amely nem kíván az amúgy is megadott béren kívül külön díjazást. A pályázatírás azonban már komoly munkabérrel jár és mivel a térségben érintetteket is meg kell győzni, ezért annak utazási költség, kommunikációs költség és irodaszer költségei is vannak. A harmadik munkacsomagba tartozó feladatok szintén beleférnek a DTFT munkaszervezetének életébe. Így a projekt költségei egyben határozhatók meg és a következők. Pályázatírás személyi költségei: 304 800 HUF (80óra X 3810 HUF/óra) Dologi költségek: 420 000 HUF (kommunikáció, utazás, irodaszerek, reprezentáció) Összesen: 724 800 HUF Összegzés Mint látszik, a javasolt projektek közül ez a projekt a legalacsonyabb költségű. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne hordozna komoly értékeket és lehetőségeket magában
20
KULTURÁLIS ÖSSZEFOGÁS FEJLESZTÉSE Limes rendszer programjainak kialakítása A „Dunai Limes UNESCO Világ örökség” projekt Magyarország és további négy ország (Németország, Ausztria, Szlovákia, Lengyelország) örökségvédelmi szervezeteinek együttműködésével készül az a program, mely a Római Birodalom határát képező dunai limes szakasz Magyarország területére eső részének világörökségi jelölését készíti elő 2012-ig. A DTFT illetékességi területén ismereteink szerint az alábbi települések rendelkeznek római limes emlékekkel: Település
Római elnevezés
mi
állapota
Komárom- Esztergom megye Nyergesújfalu
Crumerum
római kolónia és castrum
Tokod
Gordellaca
castrum
Esztergom
Solva
római település
Pilismarót
Casta ad Herculem
római település
Dunabogdány
Cirpi
katonai tábor, erőd
Visegrád
Pone Navata
katonai tábor, őrtorony
feltárt, alapok láthatók
őrtorony
feltárt, alapok láthatók
katonai tábor, római település, villák
részben látható alapok, feltárt villa
Szigetmonostor Horány
római őrtorony, hídláb
feltárt, alapok láthatók
Dunakeszi
kikötő, őrtorony,
feltárása jelenleg zajlik
feltárt, alapok láthatók
Pest Megye
Leányfalu Szentendre
Budakalász
Ulcisia Castra
Contra Constantiam
őrtorony, kőbánya
A limes egyes szakaszai, így az angliai Hadrianus fal, a németországi raetiai limes illetve az Antonius fal már ma is a világörökség részét képezik.
Fejlesztési célok
A római limes magyarországi szakasza, a Ripa Pannonica UNESCO világörökségi státusza rendkívüli gazdasági és turisztikai fellendülést hozhat az érintett térség számára. Szerencsés lenne már a státusz elnyerése előtt, ami 2013-14-ben várható, felkészülni a megnövekedett érdeklődésre és kész programokkal, látványosságokkal várni a látogatókat. Természetesen a gazdasági nehézségek megszabják a tervezett programok lehetőségeit, ezért minimális anyagi ráfordítással javasoljuk a felkészülés megkezdését. Javasoljuk, hogy a DTFT, a települések csatlakozzanak a Magyar Limes Szövetséghez, akik a kulturális útvonal kiépítését és működtetését is koordinálják. Mi egy túraútvonal tervezetét dolgoztuk ki.
Ripa Pannonica kulturális túra a Dunakanyarban A túra a múlt iránt érdeklődőknek, a római birodalom szerelmeseinek, az oktatási intézmények számára a történelem óra kiegészítésére is alkalmas. Nemcsak hazai érdeklődésre, hanem számos külföldi vendégre, látogatóra is számíthatunk, főleg akkor, ha a világörökséggé nyilvánítás időszakában, a fokozott érdeklődést kiaknázva már látogatható, kész programot tudunk kínálni.
Az első lépések - Első, és talán legfontosabb feladat, hogy az érintett települések a területükön megtalálható római kori emlékek fokozott védelméről gondoskodjanak, ahol ez még nem történt meg ott rendeletben is szabályozzák a műemlékek helyzetét. - A túra útvonalának kijelölése után a megtekinthető állapotban lévő romok környezetének rendbetétele, a romok állagmegóvása. - Minden római limes emlékhez tájékoztató tábla készítése, ahol a történelmi, régészeti leíráson kívül egy-egy érdekes részletet is ismertetnénk a római birodalom végein élők mindennapjaiból, úgy hogy a túrán résztvevők a nap végére átfogó képet nyerjenek a provincián zajló életről. - Történészek, Magyar Limes Szövetség segítségével forgatókönyv elkészítése a túravezetők számára, melyet a túrán önállóan résztvevők részére átdolgozott formában is el kell készíteni. Kiadványok, szóróanyagok, oktatást segítő anyagok készítése négy nyelven: magyar, angol, olasz, német. - A túra népszerűsítése a turisztikai szervezetek bevonásával.
22
Fejlesztési célok
Eddig viszonylag kis erőforrással ki lehet alakítani a túra alapjait, melyhez a helyi vállalkozók, önkormányzatok, egyesületek más és más látnivalót tehetnek hozzá, bővíthetik a dunai limes vonzerejét. Például római konyha fogásaiból ebédet vagy akár lucullusi vacsorát felszolgáló étterem, szállás lehetőség biztosítása római sátortáborban, a római légió és a barbárok közötti csatajelenetek, tábori életet bemutató előadás vagy akár Légiós voltam Pannóniában címmel több napos túlélő túra, melyen a légió katonáinak mindennapjait élheti át az extrém kalandokra vágyó, az erőltetett menettől a zabkásáig. Kiegészíthető a túra Pannóniához köthető költők, filozófusok műveiből rendezett estekkel vagy akár mozifilm vetítésével is.
Becsült költségvetés 11 helyszínnel kalkulálva Megvalósítás költségei
Munkacsomag megnevezése
Megvalósítás munkaóra
Túraútvonal kijelölése, részletes adatbázis összeállítása fotóval, környezeti leírással
50
Környezet rendbetétele, állagmegóvás
220
2 200 000
Tájékoztató tábla, túravezetés, kiadványok szakmai anyagának elkészítése,
50
700 000
személyi költség
dologi költség
190 500
275 000
Tájékoztató táblák kihelyezése Túravezetők felkészítése
1 137 500 20
80 000
Reklám, marketing
1 200 000
Összesen
270 500
5 512 500
De a későbbiekben pályázati támogatások felhasználásával Ripa Pannonica napok is tarthatók, ahol minden település naponta más és más látnivalóval ámítja el az idelátogatókat. Ismeretterjesztő film készülhet a Pannónia provinciáról, a limesről BBC stílusban. Vagy az időutazást lehetővé téve egy katonai tábor rekonstrukciója, melyre már akad egy osztrák példa is: Carnuntum római város újjáépítése. A túra fent vázolt kialakítása után már csak az anyagi lehetőségek szabhatnak határt az ötleteknek.
23
Fejlesztési célok
EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA Nemzeti Történelmi Kápolnák Zarándokútja kialakításán ak terve A térség zarándok hagyományai A térségben három olyan vallási hagyomány él, amely zarándoklással, illetve legalább utazással kapcsolatos. Az első ilyen az, hogy a minden évi esztergomi papszentelés előtti éjszakán fiatalok indulnak Budapestről és hegyen-völgyön át, gyalog jutnak el a bazilikába. A második és harmadik hagyomány a Duna másik partjára visz bennünket. Minden évben kétszer, egyszer tavasszal és egyszer ősszel Nagymaroson tartanak egynapos találkozót katolikus fiatalok. Bár ez nem zarándoklat, de ide érkeznek az ország minden tájáról gimnazisták, főiskolások, egyetemisták, családok. A harmadik vallási hagyomány szintén egy zarándoklat. Márianosztrára szoktak zarándokolni fiatalok a május 1-je környéki napokon. Ez a zarándoklat több napos és nagyon sok, főleg budapesti fiatalt mozgat meg. Az új zarándokút, az NTKZ bemutatása Megpróbáltuk úgy megtervezni a mi zarándokutunkat, hogy az épüljön az előbb fölsorolt hagyományokra, de nem csak a térségben, hanem az országban is egyedülálló legyen. Ezért abból indultunk ki, hogy mind Esztergomban, amely érseki székhely, mind Vácott, amely püspöki székhely van két olyan kápolna, melyhez nemzeti emlékek köthetők. Az egyik közülük, a váci egyházi kegyhely is. Az esztergomi bazilikában található a majdnem pápává választott érsekünkről elnevezett Bakóczkápolna, Vácott pedig megtalálható az a Hét-kápolna, melynek falában még mindig ott van egy 184849-es ütközetből való ágyúgolyó. A zarándokút egy körút lehetne, mely Esztergomból indul, átlépve a határt egy darabon Szlovákiában futna, majd visszatérve Magyarországra Márianosztra érintésével érne Vácra és onnan vezetne tovább Nagymarosra. Nagymarosnál az úton zarándokolók komppal átmennének Visegrádra és onnan gyalogszerrel térnének vissza Esztergomba. Ezt az útvonalat végig ki kellene táblázni, engedélyt kérve az érintett területek tulajdonosaitól, illetékes hatóságaitól és gazdálkodóitól (pl. önkormányzat, erdőgazdaság) és gondoskodni kellene a pihenőhelyekről is. A célcsoportunk tagjai Gyaloglós zarándokutakon többnyire 60 év alattiak vesznek részt. A mi célcsoportunk tagjai azonban a fiatalok és a fiatal családosok. Ez a két csoport képviselteti magát nagy számban az első bekezdésben bemutatott vallási hagyományként élő utakon és a találkozón. De itt egy nagyon fontos megjegyzést szeretnénk tenni. Azért is fontos ezeknek a fiataloknak a „rendezvényeit” – amennyire lehet – összekapcsolni az NTKZ-val, mert ők komoly hírvivői lehetnek az új zarándokútnak. Így sok más között, meg kellene szervezni azt is, hogy egy-egy kisebb csoport úgy járja végig a zarándokutat, hogy éppen a tavaszi vagy őszi ifjúsági találkozó napján érjen Nagymarosra.
24
Fejlesztési célok
Az NTKZ szervezésének jogi keretei Magyarországon erre legjobb, ha egy egyesület alakul. Az egyesületbe minél több plébánost és fiatalt be kell vonni. Az egyesület elnöke önkéntes munkatárs legyen, de a titkára egy fizetett alkalmazott. Az egyesületi forma azért jó, mert lehetővé teszi a különböző országos és európai uniós pályázatokon való részvételt. Az egyesület tárgyaló (és cselekvő) partnere lehet a területen illetékes püspöknek, illetve érseknek is. Az egyesület támogatója illetve részfinanszírozó szervezete lehetne a DTFT. Az NTKZ létrejöttében érdekeltek Mivel az NTKZ polgári kezdeményezésre indul, s a térségbe látogatók számát növelheti, így először az önkormányzatokat említjük meg. Anyagilag érdekeltek még azok a vállalkozók, akik a zarándokút pihenőhelyein szállást és étkezést biztosítanak. Erkölcsileg érdekeltek az egyház vezetői és hívei. Különösen fontos lehet ez az út a Szlovákiában élő magyarok számára, mert egy újabb lehetőséget kapnak az anyaországi kapcsolataik építésére és ápolására. Itt kell még megemlítenünk a természetjárókat is, akik bizonyára több általunk majdan kijelölt útvonalat maguk is használnak. Figyelnünk kell, hogy az ő nagyobb eseményeikkel, ne ütközzenek a mi programjaink, illetve meg kell beszélnünk a közös útjelzések lehetőségeit. Tőlük kaphatunk hasznos információkat a pihenőhelyek vállalkozóiról is. Az NTKZ kialakításának fő munkacsomagjai 1. Az útvonal pontos kijelölése bejárással: Először ki kell kutatni, hogy a két híres kápolnán kívül, hol találhatók még olyan kápolnák, amelyekhez valamilyen nemzeti vagy magyar vonatkozású vallási hagyomány fűződik. Utána ki kell jelölni térképen az útvonalat, majd fizikailag be kell járni. Ezt legalább két embernek kell megtennie. 2. Az egyháziak pártfogásának megnyerése: Amint kész az útvonalterv, föl kell keresni az érintett egyházi vezetőket mind itthon, mind Szlovákiában és az elvi támogatásukat ki kell járni. Utána kell lelkes plébánosokat és világiakat megnyerni az ügynek. Itt érdemes még helytörténészekkel is kapcsolatokat építeni és az ő lelkesedésük adta lehetőségekkel élni. 3. Az egyesület létrehozása: Meg kell találni azt az elnököt, aki mind az egyháziak, mind a világiak szemében tekintélyes ember. Össze kell toborozni legalább 50 embert tagoknak. El kell készíttetni az egyesület alapító okiratát, alapszabályát és szervezeti működési szabályzatát. Egy kezdőtőkét is kell adni az egyesületnek, s legalább egy virtuális irodát, magyarán biztosítani kéne az egyesületnek egy postacímet és a gyűléseikhez valamilyen termet. A virtuális iroda ideális esetben a DTFT munkaszervezeti feladatait ellátó DPÖTKT Kistérségi Iroda irodahelyisége lenne. 4. Az érdekeltekkel való kapcsolatfelvétel és a szükséges engedélyek beszerzése: Ez a feladat már a fizetett alkalmazott, a titkár dolga. Engedélyeket kell kérni területhasználatra, bizonyos utak használatára, illetve a táblák kihelyezésére. Itt kell tárgyalni a pihenőhelyek vállalkozóival is. Ők, illetve cégeik lehetnek az egyesület pártoló tagjai és mint ilyenek, fizethetnek nagyobb összegű tagdíjat is akár. 5. Az útjelző táblák kirakása: Fizikailag is létre kell hozni az utat, úgy hogy kitáblázzák.
25
Fejlesztési célok
6. A népszerűsítés megkezdése: Honlap és útvonaltérkép és prospektus muszáj, hogy készüljön. Nagyon jó kapcsolatokat kell kiépíteni a helyi sajtósokkal és a katolikus sajtósokkal. Mindenféleképpen kell szervezni az útvonalra olyan túrákat és azokat népszerűsíteni kell levelezőlistákon, templomi hirdetésekbe bekerülve, amelyek valahogy kapcsolódnak papszentelésekhez, a márianosztrai zarándoklathoz vagy a Nagymarosi Ifjúsági Találkozókhoz. Az NTKZ kialakításának költségei A költségeket táblázatosan mutatjuk be. A táblázatba a dologi és bérköltségeket csak a harmadik munkacsomagig tettük be, mivel a negyedik munkacsomagtól már él az egyesület és titkárának bérére nem órabért kell számolni, valamint a dologi költségeket már az egyesületnél számolják el. Az egyesület első hat hónapjának költségeit is megbecsültük, számoltunk a dologi költségekben levő összegeken kívül könyvelői díjat, laptop és mobiltelefon beszerzést és a titkárnak a bérét, mely járulékokkal együtt havi 279 400 forint (hat hónapra, tehát 1 676 400 forint). Egy munkacsomagban számoltunk irodabérleti díjat, havi 50 000 forint értékben. A zarándokút létrehozása projekt munkaóra és költség terve Megvalósítás költsége Munkacsomag megnevezése Megvalósítás munkaóra személyi költség dologi költség Az útvonal pontos kijelölése 160 bejárással 609600 465000 Az egyháziak pártfogásának 80 495000 megnyerése 304800 Az egyesület létrehozása 80 325000 304800 Összesen 320 1219200 1285000
Dologi költségek részletezése (ezer forintban)
Költségtípus
Az útvonal pontos kijelölése bejárással költség fajtái közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség
50
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: étkezés, szállás Összesen:
10 30 25 30 10 300 405
10
60
Az egyháziak pártfogásának megnyerése költség fajtái Költségtípus közös költség Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF) 100 Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek 20 Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: étkezés Összesen: 120
26
saját költség 20 100 200 15 40 375
Fejlesztési célok
Az egyesület létrehozása költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 50
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: ügyvédi és díj Összesen:
10 30 20 100 15 100 255
70
Kapcsolatok kiépítése és engedélyek beszerzése költség fajtái Költségtípus közös költség
saját költség
Irodabérlet (hónap X 50 ezer HUF)
300
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Összesen:
60 120 100 120 40 740
0 Az útjelző táblák kirakása költség fajtái
Költségtípus
közös költség
saját költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF) Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Egyéb: vállalkozói díj Összesen:
5 20 30 60 1500 1615
0 A népszerűsítés megkezdése költség fajtái
Költségtípus
közös költség
saját költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF) Írószerek, papír stb. Kommunikációs ktgek Számítástechnikai ktgek Utazási ktgek Reprezentációs ktgek Egyéb: nyomda és honlap Összesen:
0
27
60 60 30 120 25 800 1095
Fejlesztési célok
Az egyesület első félévi működésének díja és az akkor beruházásra kiadott összegek együtt 5 546 400 forint. Összegzés Amint látjuk, egy zarándokutat létrehozni és népszerűsíteni igen szerteágazó feladat együttest jelent. Azt gondoljuk, hogy a feladatok elvégzése a vezetői döntés megszületése után akkor kezdődhet meg, ha feláll az a szervezet, mely az előkészítő tevékenységeket végzi, s mely ezt a tevékenységet „ajándékba adja” a majdani egyesületnek. Azt is látjuk, hogy az egyesület féléves működése és a kezdeti promóciós tevékenységek is komoly kiadásokkal járnak. Van azonban bíztató ismeretünk is. Minden egyesület, ha legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik, indulhat hazai ROP és NCA pályázatokon. Ezen kívül tudjuk, hogy az Európai Területi Együttműködések keretében, a szlovák-magyar határ menti együttműködés keretein belül is pályázhat az egyesület, vagy valaki vele szövetséges, közigazgatási szervezet. Ezt a kijelentésünket arra alapozzuk, hogy a Mária út ausztriai és Vas megyei szakaszának fejlesztésére is használtak határ menti együttműködésből származó forrást. A költségek még úgy is csökkenthetők, hogy valamelyik tag önkormányzat ingyen biztosít irodát vagy a titkár távmunkában dolgozik. Azt is elképzelhetőnek látjuk, hogy a könyvelő önkéntesként dolgozik. Mivel a tervet a Mária út szervezőinek tanácsai alapján készítettük, úgy gondoljuk, hogy a valósághoz nagyon közel állnak, s így megvalósíthatóak is.
28
Fejlesztési célok
A térségi Elektronikus Társadalmi Érdekegye ztetési Fórumok terve
A rendszer bemutatása Az Elektronikus Társadalmi Érdekegyeztetési Fórumok neve meglehetősen pontosan leírja, hogy maga a rendszer mire képes. Egy olyan internetes felületről van szó, melyen moderátor által elfogadott módon regisztrált, egyegy szervezetet képviselő, a térségben élő, dolgozó vagy vállalkozó emberek vethetnek föl közérdekű témákat és a többi tag azt megvitathatja. A moderátor figyeli a viták menetét, amelyek szokásosan egy szavazással zárulnának. A szavazást követően, amikor ún. közösségi határozat születik elindítja azt a folyamatot, amellyel a megszavazott döntés bekerülhet a térség döntéshozói folyamatába, a közigazgatásba, a szociális ellátórendszerbe vagy bárhová, abban a formában, ahogy azt a fölvetett téma megköveteli, illetve lehetővé teszi. A moderátor, tehát, tisztában van a közigazgatás rendszerével, az érdekérvényesítés törvények adata lehetőségeivel és formáival, rendelkezik kellő térségismerettel és a számítástechnikában is jártas egy kicsit. Az internetes felületen a moderátor gondoskodik arról, hogy a megszületett, megszavazott döntések további sorsáról pontos és hiteles tájékoztatást adjon. Munkája folyamatos. A rendszer fölállítása után első feladata a rendszer reklámozása lesz, majd amikor már elég sokan használják a rendszert, akkor munkájának fő része maga a fórumok gondozása, működtetése. A rendszer életképessége egy év után dönthető el, ennyi időt érdemes és szükséges adni, mert rövidebb idő alatt nem dőlhet el, hogy használják-e az emberek, különösen pedig a civil szervezetek vezetői. A döntések érdekegyeztetéssel való meghozatalának előnyei A fórumokon a kérdések megvitatásával jobb minőségű, közérdekű döntések születhetnek. Ehhez azonban az kell, hogy a fórumokon kialakult álláspontok valóban bekerüljenek a közigazgatási rendszer vérkeringésébe és ott többé-kevésbé érvényesüljenek is. Az ügyeket a moderátornak kell képviselni, ami azt feltételezi róla, hogy lelkiismeretes és motivált ember. De mitől jobb minőségű egy olyan döntés, mely társadalmi egyeztetés útján születik meg? Elsősorban sok konfliktus előzhető meg így, az érdekek ugyanis nem a döntésből fakadó cselekvés után, hanem előtte ütköznek. Másrészt, a vita során is igen intenzív az információk cseréje, sokkal több szempont alapján lehet döntéseket hozni. Harmadszor a végrehajtás sikeressége biztosabb lehet, ha az érintettek többsége egyetért a döntésből fakadó tevékenységekkel, szívesebben fognak az emberek a végrehajtásban közreműködni. Nehéz helyzetek esetében pedig, a politikusoknak, akik szintén ott
29
Fejlesztési célok
lesznek a fórumokon, lesz lehetőségük a problémák és dilemmák elmélyült ismertetésére. Negyedszer, joggal föltételezhető, hogy a fórumokon az ún. vélemény-vezérek fognak érvelni, s ha őket sikerül valamiről meggyőzni, akkor a lakosság többi részét, akik az ő véleményükre hallgatnak, majd ők maguk fogják meggyőzni. A rendszerrel kapcsolatban azonban az a kérdés is fölmerül, hogy miért az internetes formát választjuk. Egyrészt azért, mert a nemzeti pályázati rendszerekben egy hasonló módszer már bevált, másrészt azért, mert költséghatékony, harmadrészt pedig azért, mert a magyar lakosság számára kedvelt és használt kommunikációs forma. A rendszer megvalósításának két útja Lehetséges az, hogy a rendszernek lesz egy külön honlapja, melyet ki kell építeni. Ennek előnye, hogy olyan felületet és rendszert lehet kialakítani, mely a jelen célt legjobban szolgálja. Másik előnye, hogy kapcsolódási pontja lehet a térségben meglévő más, már használt és működő honlapokkal, így a reklámjának egy jelentős része csak szervezés kérdése. Harmadik előnye, hogy a kiépítőjével köthető olyan szerződés, melyben vállalja a működése közben fölmerült szükséges átalakítások gyors elvégzését. Egy külön honlap megépítése és működtetése, tehát az első út. A második út, ennél is korszerűbb. Az egész rendszert egy Facebook rajongói oldalra kell föltenni. Mint ismeretes, vannak olyan alkalmazások a Facebookon, amelyek lehetővé teszik a fórumozást és a moderálást, a saját arculat létrehozását, valamint a szavazást is. A Facebook használata mellett szóló egyik érv, hogy ingyenes. A használata mellett szóló másik érv, hogy a Facebookon amúgy is szinte naponta fönt vannak az emberek. A harmadik érv, ami mellette szól, hogy nagyon rövid idő alatt elkészíthető. Az első út munkacsomagjai (egy éves működést föltételezve) 1. A rendszer tervének elkészítése: Ez nem dizájnról, hanem funkciókról szól. Olyan mélységig kell elkészíteni, hogy tudhatóak legyenek a menüpontok, tudható legyen a moderátor munkájának
mikéntje,
a
szavazások
lebonyolításának
rendje,
a
fórumozáshoz
valócsatlakozás rendszere. 2.
Honlapépítő
kiválasztása:
Árajánlatokat
kell
begyűjteni
és
választani
kell
a
legköltséghatékonyabb megoldást. 3. Honlap megépítése: Ez már a kiválasztott vállalkozó munkája, de a moderátornak készen kell állni a honlap építése során esetlegesen fölmerülő problémák megoldására is.
30
Fejlesztési célok
4. Linkhálózat kiépítése: Komoly szervezési munka. Föl kell venni a kapcsolatot a térség jelentős közigazgatási és civil szervezetével és ahol csak lehet föl kell tenni a rendszer honlapjára mutató linket. 5. Működés megkezdése indító sajtókonferenciával: Gondolni kell már itt a promóciós akciókra, melyekből tervet kell készíteni, s a sajtóval való első találkozásnak e terv részeként kell megtörténnie. 6. Folyamatos működés és folyamatos promóciós tevékenység: A moderátor távmunkában,
napi
4 órában végzi ezt a munkát. Lépésről lépésre végrehajtja a saját maga által kidolgozott promóciós tervet is. Ehhez időnként be kell mennie az irodába, de ott nem szükséges számára külön munkaállomás létrehozása. Ez költségkímélő megoldás. 7. Első év eredményeinek értékelése: Az értékelést maga a moderátor végezheti egy beszámolóval, de lehetséges az is, hogy az értékelést a DTFT munkaszervezetének a vezetője hajtja végre. Az értékelés legfőbb eredménye annak megítélése, hogy érdemes-e a munkát
a
következő évben is végezni, illetve hogy miket kellene a rendszeren vagy a moderátor tevékenységében változtatni. Itt érdemes kimutatni, hogy hány komoly döntés született, azok milyen fontosak és egy-egy ilyen döntés, mekkora ráfordítást igényelt.
Az első út költségei (egy éves működést föltételezve) Az ETÉF honlapos projekt munkaóra és költség terve egy évre Megvalósítás költsége Munkacsomag megnevezése Megvalósítás hónap személyi költség dologi költség 1 180000 4000 rendszer tervének elkészítése
A Honlapépítő kiválasztása Honlap megépítése Linkhálózat kiépítése Működés megkezdése indító sajtókonferenciával
0,5
90000
6000
0
700000
2
360000
200000
0,5
90000
50000
Folyamatos működés és folyamatos promóciós tevékenység
7,5
1350000
220000
Első év eredményeinek értékelése
0,5
90000
10000
Összesen
12
2160000
1190000
31
Fejlesztési célok
Az ETÉF projekt honlapos változatának dologi költségei egy évre Költségek fajtái Költségtípus közös költség saját költség Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF) Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek
120000 120000
Honlap elkészítés és karbantartás költségek
700000
Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: promóciós rendezvények Összesen:
100000
0
150000 1190000
A második út munkacsomagjai 1. A rendszer tervének elkészítése: Ez a dizájnról és a funkciókról szól. Olyan mélységig kell elkészíteni, hogy tudhatóak legyenek az alkalmazások és a moderátor munkájának mikéntje, a szavazások lebonyolításának rendje, a csatlakozás rendszere. 2. A rajongói oldal elkészítőjének kiválasztása: Több árajánlatot kell bekérni és a legkedvezőbbet kiválasztani. Csak olyan szakember munkáját szabad megrendelni, akinek élő, működő referenciái vannak. 3. A rajongói oldal elkészíttetése: Ez lényegesen rövidebb időt vesz igénybe, mint egy honlap megépítése. Tesztelése is gyorsabban elvégezhető. 4. Linkhálózat kiépítése: Komoly szervezési munka. Föl kell venni a térség jelentős közigazgatási és civil szervezeteivel a kapcsolatot és ahol csak lehet föl kell tenni a rendszer honlapjára mutató linket. 5. Működés megkezdése indító sajtókonferenciával: Gondolni kell már itt a promóciós akciókra, melyekből tervet kell készíteni, s a sajtóval való első találkozásnak e terv részeként kell megtörténnie. 6. Folyamatos működés és folyamatos promóciós tevékenység: A moderátor távmunkában, napi 4 órában végzi ezt a munkát. Lépésről lépésre végrehajtja a saját maga által kidolgozott promóciós tervet is. Ehhez időnként be kell mennie az irodába, de ott nem szükséges számára külön munkaállomás létrehozása. Ez költségkímélő megoldás. 7. Első év eredményeinek értékelése: Az értékelést maga a moderátor végezheti egy 5-8 oldalas beszámolóval, de lehetséges az is, hogy az értékelést a DTFT munkaszervezetének a vezetője hajtja végre. Az értékelés legfőbb eredménye annak megítélése, hogy érdemes-e a munkát a következő évben is végezni, illetve hogy miket kellene a rendszeren vagy a
32
Fejlesztési célok
moderátor tevékenységében változtatni. Itt érdemes kimutatni, hogy hány komoly döntés született, azok milyen fontosak és egy-egy ilyen döntés, mekkora ráfordítást igényelt.
A második út költségei (egy éves működést föltételezve)
Az ETÉF Facebook-os projekt munkaóra és költség terve egy évre Megvalósítás költsége Munkacsomag megnevezése Megvalósítás hónap személyi költség dologi költség 1 180000 4000 rendszer tervének elkészítése
A A rajongói oldal elkészítőjének kiválasztása A rajongói oldal elkészíttetése Linkhálózat kiépítése Működés megkezdése indító sajtókonferenciával
0,5
90000
6000
0
80000
2
360000
200000
0,5
90000
50000
Folyamatos működés és folyamatos promóciós tevékenység
7,5
1350000
220000
Első év eredményeinek értékelése
0,5
90000
10000
Összesen
12
2160000
570000
Az ETÉF projekt Facebook-os változatának dologi költségei egy évre Költségek fajtái Költségtípus közös ktgből saját ktg Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF) Írószerek, papír stb. Kommunikációs ktgek Facebook oldal elkészítése Utazási ktgek Reprezentációs ktgek Egyéb: promóciós rendezvények Összesen:
120000 120000 80000 100000
0
150000 570000
Összegzés A rendszer haszna nem áll meg annyiban, hogy biztosítja a lakosság számára demokrácia közvetlenebb gyakorlásának módját. A fórumokon leírtak ugyanis hatalmas információforrást jelenthetnek a döntéshozók számára. Másrészt a fórumon való részvétel erősíti a dunakanyari polgárság tudatot. A fórumozók egymással a fórumon kívül is építhetnek ki gyümölcsöző kapcsolatokat.
33
Fejlesztési célok
Testvérvárosi kapcsolatok fönntartását és létesítését támogató projekt terve
A már létező testvérvárosi kapcsolatok Testvérvárosi kapcsolatokkal a Dunakanyarban Dunát lehetne rekeszteni, de az az általános tapasztalat, hogy sok kézzelfogható eredményük nincs. A másik általánosan jelentkező probléma, hogy a kapcsolatok ápolásához szükséges utazás- és rendezvényszervezés nem elég költséghatékony. Azonban nem csak problémák merülnek föl a testvérvárosi kapcsolatok vizsgálata révén, hanem föltárulnak kihasználatlan lehetőségek is. Ezért, érdemes megfontolni, hogy a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztéséhez térségi segítséget rendeljünk hozzá. Ez a segítség nem kíván egy külön szervezetet, mert egy embernek napi 2 órás munkája is elegendő a feladatok elvégzéséhez. Ugyanakkor nem hátrányos, ha az ő munkájának egy szervezetre utaló elnevezést adunk, mert ez könnyíti a vele való és az általa kezdeményezett kommunikációt, illetve növelheti az ő és munkája elfogadottságát. Mielőtt leírnánk, hogy mit is lehetne tenni a testvérvárosi kapcsolatok jobb kihasználása és esetleges új kapcsolatok létesítésének érdekében, először tekintsük át, hogy milyen reális elvárásaink lehetnek a testvérvárosi kapcsolatoktól és azt, hogy ezeket térségi szinten hogyan lehet támogatni, segíteni. Testvérvárosi kapcsolatok ápolásának legfőbb hasznai Három fő hasznuk lehet az ilyen kapcsolatoknak, melyek végső soron mind a polgárok hasznai, de közvetlenül érintik az egyes városok közigazgatási szerveit, a vállalkozókat és a különböző civil szervezeteket is. A három haszon a következő. A külföldi közigazgatási, vállalkozási és civil szervezetek példáiból, módszereiből, projektjeiből való tanulás. Erősödő gazdasági, ezen belül kereskedelmi és idegenforgalmi, aktivitás. A programokban résztvevők számára élő nyelvgyakorlási és tanulási lehetőség, mely főleg a fiatalok számára fontos. Mint látjuk, ezek a hasznok nem azonos súlyúak. Ugyanakkor, ha a kapcsolatok építésénél nem vesztjük őket szem elől, akkor értelmet adhatunk a testvérvárosi kapcsolatoknak. A kapcsolatépítés támogatásakor is azt kell figyelni, hogy a segítés ezeknek a céloknak a megvalósulását szolgálja.
34
Fejlesztési célok
Testvérvárosi kapcsolatok támogatásának fő eszközei Két fő iránya lehet a segítségnek. Egyrészt a problémákat kell megoldani, másrészt el kell érni, hogy minél kevesebb elmaradt haszon legyen. Ezt három tevékenységgel lehet elérni, melyek a következők. 1. Közös „beszerzések”. Ennek célja, az árak leszorítása. Az utazások szervezésének egy tenderezéssel kiválasztott utazási irodához való kiszervezése. Ide kell érteni a buszok bérlését is. Tolmácsirodák tendereztetése. Rendezvényekre hangosító és hulladék kezelő cégek tendereztetése. 2. Térségi gazdasági expó, de legalább egy virtuális (internetes) expó megszervezése. Az expóra minden résztvevő magyar város testvérvárosának cégeit hívnánk meg. Ennek célja az üzletkötések számának emelése. Az expót a működés második évétől lehetne kétévente szervezni. 3. Módszertani segítségnyújtás a kapcsolatok kiterjesztéséhez. Ennek célja, hogy egy-egy kapcsolat minél költséghatékonyabbá és minél gyümölcsözőbbé váljon. Eszköze a teljesítmény-értékelés és a minták rendelkezésre bocsátása. (Szerződésminták, rendezvényszervezési sémák stb.) Testvérvárosi Kapcsolatok Ápolását Segítő Szolgáltat Mint erre jelen dolgozat elején hivatkoztunk, nem szükséges ehhez a munkához külön szervezet létrehozása, a munka nagyjából egy ember, projektmenedzser napi két óráját köti le. Ugyanakkor, mint korábban jeleztük nem hátrányos, ha az ő munkájának egy szervezetre utaló elnevezést adunk, mert ez könnyíti a vele való és az általa kezdeményezett kommunikációt, illetve növelheti az ő és munkája elfogadottságát. Ez a név lehet a „Testvérvárosi Kapcsolatok Ápolását Segítő Szolgáltat”. Jogi formája lehet olyan, mintha a DTFT munkaszervezetének egyik osztálya vagy csoportja lenne. Mint minden ilyen szervezetnek, ennek a szolgáltatnak is kellene egy egységes képi megjelenési forma és a DTFT honlapján egy külön menüpont alatt egy rész. A Szolgálat munkájának főbb munkacsomagjai a működés első évében 1. Meglevő testvérvárosi kapcsolatok föltérképezése: Minden településnek a honlapjáról meg kell ismerni testvérvárosi kapcsolatait. Ebből adatbázist kell készíteni. Ha szükséges, telefonon is meg kell keresni a településeken azokat az embereket, akik szervezik a testvérvárosi programokat. Ebben a szakaszban kell a szolgálat arculatát is megterveztetni.
35
Fejlesztési célok
2. A segítő szolgálat munkáját igénylők, illetve a közös beszerzésekben résztvevők csoportjába való beléptetések: Minden térségi település polgármesterének el kell mondani, hogy mit tervezünk és meg kell próbálni minél több települést beszervezni az egyes beszerzési csoportokba. 3. A közös beszerzések lebonyolítása: Ki kell írni tendereket, melyeknél fontos szempontnak kell lenni, hogy a térségben adózó vállalkozások előnnyel indulhassanak. Semmilyen más kedvezményezett helyzetet nem szabad teremteni, teljesen tiszta versenyre kell törekedni. 4. Folyamatos módszertani segítségnyújtás: Az üggyel foglalkozó munkatársnak értenie kell a benchmarkinghoz és a projektmenedzsmenthez, és az sem árt, ha idegenforgalmi képesítése is van. Feladata egyrészt olyan módszerek közvetlen átadása és alkalmazása, melyek
révén
a
városok maguk tudják javítani a testvérvárosi kapcsolataik minőségét, másrészt egy ezt segítő dokumentumtár létrehozása, és a DTFT honlapjára való föltöltése. Fontos még, hogy új testvérvárosi kapcsolatok kiépítésében is segédkezzen a munkatárs. 5. A szolgálat munkájának értékelése, javaslatok a változtatásokra: A munkatárs egy jelentésben mutatja be az elért eredményeket, melyet a munkaszervezet vezetője értékel. Mindketten javaslatokat tesznek változtatásokra. A projekt első évének költségei
Testvérvárosi kapcsolatok fönntartását és létesítését támogató projekt terve Munkacsomag megnevezése
Megvalósítás munkaóra
Megvalósítás költsége személyi költség dologi költség
Meglevő testvérvárosi kapcsolatok föltérképezése
132
502920
140000
A segítő szolgálat munkáját igénylők, illetve a közös beszerzésekben résztvevők csoportjába való beléptetések
100
381000
580000
A közös beszerzések lebonyolítása
100
381000
540000
Folyamatos módszertani segítségnyújtás
152
579120
440000
A szolgálat munkájának értékelése, javaslatok a változtatásokra
44
167640
30000
484
2011680
1730000
Összesen
36
Fejlesztési célok
A dologi költségek részletezése
Meglevő testvérvárosi kapcsolatok föltérképezése Költség fajtái
Költségtípus
közös költség
saját költség
Irodabérlet (hónap X 10 ezer HUF)
30
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: Összesen:
20 10 60 20
90
50
Települések beszervezése Költség fajtái
Költségtípus
közös költség
saját költség
Irodabérlet (hónap X 10 ezer HUF)
40
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Összesen:
10 120 400 10 540
40
A közös beszerzések lebonyolítása Költség fajtái
Költségtípus
közös költség
saját költség
Irodabérlet (hónap X 10 ezer HUF)
40
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Utazási költségek Egyéb: közbeszerzési szakértői díj Összesen:
20 120 60 300 500
40
Folyamatos módszertani segítségnyújtás Költség fajtái
Költségtípus
közös költség
saját költség
Irodabérlet (hónap X 10 ezer HUF) Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: Összesen:
0
37
120 120 80 120 0 0 440
Fejlesztési célok
A szolgálat munkájának értékelése Költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 10 ezer HUF)
saját költség 10
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: Összesen:
10 10
10
0 20
Összegzés Talán vannak, akik ezt a tervet úgy olvasnák el, hogy rögtön a költségvetés tanulmányozásával kezdik és az egésszel kapcsolatban azt kérdezik, hogy „akkor most a közel 3,8 millió forintért mit kapunk”. Azonban, ebben az összegzésben erre a kérdésre érdemes rövid választ adni. Hogy mit kapunk, ez attól függ, hogy mennyit lehet takarékoskodni a közös beszerzésekkel, hogy hány olyan hasznos testvérvárosi találkozó lesz, ahol az érintettek tényleg tanulnak egymástól, és még attól is függ, hogy lesz-e következő éve a szolgálatnak, melyben szervez egy gazdasági expót és hogy ott hány sikeres üzlet köttetik. A folyamatos segítségnyújtás eredménye lehet, hogy a testvérvárosi programok hatékonyabbá válnak, így tulajdonképpen ennek a szolgálatnak az eredményességét városonként is meg kell mérni, ki kell mutatni. Ebből következik egy újabb finanszírozási lehetőség is. Ha valóban megtakarítások keletkeznek a szolgálat munkájának következtében városi szinteken, akkor a szolgálat a második évtől működhet úgy, hogy a tanácsaival - és bármilyen más közvetítésével - megtakarított összeg 20-30 %-át visszakéri a nyereséget szerző városoktól. Nyilván elegáns lenne egy olyan becslést adni, mellyel ezek után előre lehetne jelezni, hogy akkor mikortól válik önfenntartóvá a szolgálat, ehhez azonban még nem áll rendelkezésre sem elég adat, sem elég tapasztalat. Végül még egy szempontot vetnénk föl, mely erősítheti a szolgálat fölállítása melletti döntést. Mivel a térségben szerveződni fog egy befektetési klaszter, így a második évben, az expó szervezésében lehetnek olyan költségek, melyek közösek, s melyekre a klaszter országos pályázaton is nyerhet fedezetet, támogatás formájában.
38
Fejlesztési célok
HELYI PÉNZ Mátyás tallér bevezetésének és működtetésének terve
A Mátyás tallér nevű helyi pénz tulajdonságai A Mátyás tallér helyi pénz, mely kizárólag egy megadott területen teszi lehetővé a csereforgalmat. A helyi pénz közgazdasági szempontból utalvány. Az utalványt a rendszerhez csatlakozó kereskedők és szolgáltatók elfogadják az ország hivatalos pénze mellett. A Mátyás tallérnak van egy árfolyama, melyen a rendszerbe bevett bankban forintra váltható. Az általunk javasolt árfolyam egy az egyhez. A Mátyás tallér nem kamatozik. Fizikai megjelenése olyan, mint egy papírpénzzé. Elkészítésénél ügyelni kell a hamisíthatatlanságra. A helyi pénz bevezetésének és használatának várható eredményei A helyi pénz nem kamatozik, ezért nem szerencsés gyűjteni. Ugyanakkor, ha például az önkormányzat ebben fizeti a segélyeket, akkor viszonylag sok kerülhet a forgalomba. Így lesz egy olyan helyi fizetőeszköz, melyet jó minél előbb árura és szolgáltatásra váltani. Így állhat elő az a helyzet, hogy a helyi pénz gyorsan forog és akkor a helyi gazdaság is gyorsabban forog. A Mátyás tallér bevezetésében érdekeltek A helyi pénz elfogadóhelyei, a kis pénzű helyi lakosok, mikrovállalkozók és mindenki más érdekelt lehet a helyi pénz bevetésében, aki helyben szeretne boldogulni. A Mátyás tallér mögött álló szervezet Egy szövetkezetet érdemes szervezni, melyben a tagok közötti elszámolást az utalvánnyal, esetünkben a Mátyás tallérral végzik. A szövetkezetbe részjegy vásárlásával lehet belépni, legyen a tag akár természetes személy, akár jogi személy. A szövetkezet legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, van elnöke és elnöksége. Van egy meghatározott nagysága a részjegynek, mely alatt és egy másik, mely fölött nem lehet részjegyet jegyezni. A szövetkezet leszerződik egy bankkal, ahol a Mátyás tallérokat forintra lehet váltani. A Mátyás tallért részjegyként, természetesen, forintban kell kiváltani, így a szövetkezetnek lesz egy bankszámlája, melyen forint gyűlik és kamatozik. Ez a kamat biztosíthatja a szövetkezet működtetése költségeinek jelentős részét.
39
Fejlesztési célok
A Mátyás tallér bevezetésének projektterve munkacsomagokra bontva 1. A szövetkezet alapdokumentumainak megszerkesztése: Itt kell a gazdaságossági számításokat is elvégezni, melynek során meg kell állapítani, hogy a szövetkezetnek mennyi pénz kell a biztos működéshez. A soproni példa azt mutatja, hogy a részjegy legkisebb összegének 25-30 ezer forintnak kell lennie és egy tag maximum 40 részjegyet vásárolhat. Azért az alapdokumentumok elkészítésével kell kezdeni a munkát, mert akkor lehet egy tagot fölkérni a belépésre, ha konkrét szabályokat tudunk számára garantálni. 2. A potenciális szövetkezeti tagok és egy bonyolító bank fölkutatása, megkeresése és meggyőzése: Mivel a DTFT nagy területen helyezkedik el, ezért nagyobb volumenű kommunikációra van szükség ahhoz, hogy a terület minden részén legyen tag. Ugyanakkor e viszonylag nagy terület vonzó lehet egy bank számára, így nem lesz nehéz egy bankot meggyőzni a közreműködésről. 3. A szövetkezet megalapítása: Itt nem csak az első közgyűlésre gondoltunk, hanem a szervezet vezetőinek kiválasztására és fölkérésére, valamint a szövetkezeti iroda megtalálására, fölszerelésére stb. Ezeknek a költségeit azért nem soroltuk ide, mivel annak már az első munkacsomagban kiszámítva, a szövetkezet gazdasági tervében kell benne lennie és azt magának a szövetkezetnek kell kikalkulálni. 4. A fizetőeszköz fizikai kialakítása és a szövetkezet honlapjának elkészítése: Az utalványok hamisíthatatlanságára vannak módszerek, itt is azokat kell alkalmazni. A honlap rendkívül fontos, mert olcsó tájékozódási lehetőség. Ha igaz, a szövetkezet fejlődni fog és így mindig lesz miről hírt adni. 5. A Mátyás tallér bevezetése az indító rendezvényekkel: Nagyon fontos, hogy jó promóciós eszközöket használjunk a Mátyás tallér bevezetésénél. Külföldön próbálkoztak azzal, hogy az első száz részjegyző 100 helyi pénzt 90 hivatalos, országos pénzért kapott. Arra is van példa, hogy nyitó ünnepséget rendeztek.
40
Fejlesztési célok
A Mátyás tallér bevezetése költségeinek becslése Mátyás tallér projekt munkaóra és költség terve Megvalósítás költsége Munkacsomag megnevezése Megvalósítás munkaóra személyi költség dologi költség
A szövetkezet alapdokumentumainak megszerkesztése A potenciális szövetkezeti tagok és egy bonyolító bank fölkutatása, megkeresése és meggyőzése A szövetkezet megalapítása A fizetőeszköz fizikai kialakítása és a szövetkezet honlapjának elkészítése A Mátyás tallér bevezetése az indító rendezvényekkel Összesen
80
304800
675000
200
762000
665000
120
457200
405
200
762000
1065000
120
457200
970
600
2743200
2406375
A személyi költségek becslésénél munkabért járulékokkal együtt számoltunk, 3810 HUF/óra mértékben. A dologi költségeket munkacsomagonként becsültünk. Először az összefoglaló táblázatot mutattuk meg, majd a dologi költségek becslését munkacsomagonként.
Dologi költségek munkacsomagonként
A szövetkezet alapdokumentumainak megszerkesztése Költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 50
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: közgazdász és ügyvéd Összesen:
20 10 60
110
41
20 15 500 565
Fejlesztési célok
A potenciális szövetkezeti tagok és egy bonyolító bank fölkutatása, megkeresése és meggyőzése Költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 100
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Összesen:
35 120 60 300 50 505
160
A szövetkezet megalapítása Költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 50
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Összesen:
35 80 60 150 30 295
110
A fizetőeszköz fizikai kialakítása és a szövetkezet honlapjának elkészítése Költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 75
Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Egyéb: nyomdaköltség Összesen:
40 120 30 800 870
195
A Mátyás tallér bevezetése az indító rendezvényekkel Költségek fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 50
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: rendezvény költségek Összesen:
30 120 120
170
42
200 150 300 800
Fejlesztési célok
A Mátyás tallérbevezetésének legrövidebb időtartama Könnyű lenne azt mondani, hogy összeadjuk a Mátyás bevezetéséhez szükséges munkaórákat és megkapjuk a bevezetéshez szükséges időtartamot. Azonban ez nem ilyen egyszerű. A helyzetet az bonyolítja, hogy DTFT munkaszervezetében dolgozók nem csak egy projekttel foglalkoznak, illetve hogy nem csak rajtuk múlik, hogy egy-egy projekt milyen tempóban halad, hanem az összes érdekelten is. Így van sok olyan idő, ami arra megy el, hogy várakozunk az érdekeltek döntéshozatalára vagy valamilyen cselekvésére. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a Mátyás tallér bevezetése leggyorsabban 8-12 hónap alatt bonyolítható le. A DTFT tagjai számára Mátyás tallérból kivehető haszon A siker a szövetkezet jó működésén alapul. Ennek záloga a helyes gazdaságossági számítás, vagyis a szövetkezet reális üzleti terve. Jól látszik az is, hogy a munkaszervezet nagyjából 5 millió forintot fordít majd arra, hogy a helyi pénz használata megvalósuljon. A pénz egy része megtérülhet, ha a szervezés költségeinek egy részéért az érdekelt önkormányzatok kapnak az utalványokból a bevezető akcióban. Mivel itt nem csak egy városról van szó, így a bevezető akció kiterjedhet akár első 1000 részjegyre is akár. Közvetett haszon, de ezzel kell számolni a gazdaságossági tervben, hogy ha nő a helyi boltok és szolgáltatók bevétele, akkor emelkednek a helyi adóból bejövő bevételek is. Így, a Mátyás tallér, mint gazdasági katalizátor fog működni.
43
Fejlesztési célok
ÖRÖKSÉGVÉDELEM FEJLESZTÉSE ÖSSZEFOGÁSSAL Kistérségi értékleltáron alapuló örökségvédelmi és örökséghasznosítási terv elkészítése A program célja A program célja, hogy számba vegyük a Dunakanyarban azokat a kulturális, építészeti, környezeti és társadalmi értékeket, amelyek egyrészt védelemre szorulnak, másrészt haszonvételre adnak lehetőséget. A számbavételen kívül értékelhetők is az adottságok és kalkulálhatók az értékek védelmének költségei is. Közismert, hogy egy-egy kulturális vagy természeti érték olyan idegenforgalmi vonzerőt jelent, mely felbecsülhetetlen, s mely nélkül egy-egy település nem számíthatna utazók megjelenésére, ugyanakkor maga a vonzerő fönntartása nem az abból hasznot szerző vállalkozóké. Így az értékek védelmének költségeinek megtérülése bonyolult, sok tényezős közgazdasági számításokkal adható csak meg, melyre jelen tanulmányban nem vállalkozunk. A leltárak tartalma Mivel az értékeket a lehető legtágabban értelmezzük, ezért nagyon sok fajtájukat vesszük számba. A leltárba vont értékeket az alábbi csoportokban vizsgáljuk és rendszerezzük.
Természeti értékek (tájértékek, növénytani értékek, állattani értékek)
Műemléképületek (templomok, kastélyok, udvarházak, iskolaépületek, ipari épületek, középületek)
Kulturális értékek (művelődési házak, kulturális csoportok)
Civil értékek (egyesületek, alapítványok, alkotó közösségek)
Emberi értékek (híres emberek, művészek, híres elődök)
Mivel az élet mindig meghaladja a tervező és rendszerező menedzserek elképzeléseit, előfordulhat, hogy olyan értékekre is bukkanunk, mely ebben a leltár szerkezetben nem kaphat helyet. Ez azonban nem teszi szükségtelenné a rendszerezést. A program megvalósítóinak viszont mindig figyelembe kell venniük, hogy nyitottság nélkül ez a munka nem végezhető el. Az értékelő mátrix Az értékelő mátrix elkészítése az egész tevékenység „lelke”. Azt a célt szolgálja, hogy a rengeteg feltárt kincset abból a szempontból vizsgáljuk meg, hogy megőrzése és fejlesztése révén milyen költségek és milyen hasznok keletkeznek. A legjobban akkor értjük meg a mátrixot, ha megtekintjük annak ábráját.
44
Fejlesztési célok
Kiemelkedő fontosságú érték
Fontos érték
Kis jelentőségű érték
Nagyon jól hasznosítható érték Jól hasznosítható érték
Nehezen hasznosítható érték
A mátrixban szereplő, két szempontból vizsgált értékek 9 csoportot alkotnak. Mind a kilenc csoport tulajdonsága jól megfogalmazható és ezért hozzájuk tartozó egymástól eltérő, de jól körülírható fönntartó és hasznosítási stratégia dolgozható ki. Ilyen például, hogy a „Nagyon jól hasznosítható érték”, mely egyben „Kiemelkedő fontosságú érték” is, minden bizonnyal erősen támogatott lehet egy-egy fejlesztési tervben. Természetesen ez a mátrix egy-egy pénzügyi döntésnél csak kiindulási pontként használható. Ugyanis, mint az értékek fajtáinak fölsorolásánál láttuk, maguk az örökségként kapott és megőrzendő értékek nagyon sokféle típusúak. Ez azt jelenti, hogy megóvásuk és fejlesztésük szükségessége eltérő. Ezzel nem mondunk mást, minthogy a mátrixba soroláson túl, költségekről való gondolkodásnál az egy-egy metszet téglalapba, egy-egy fejlesztési stratégiába sorolt értékeket rangsorolni is kell. Hogy milyen rangsor alakul ki, azt mindig az adott fejlesztési cél, illetve az éppen a költségelosztás, ráfordítás-tervezés aktuális kategóriája határozza meg. Magyarán: amikor közösségfejlesztésre lehet pályázni, akkor az összes értéket abból a szempontból kell sorba rendezni, mondjuk abban az alcsoportban, hogy „Fontos érték” és „Jól hasznosítható”, hogy melyiknek van köze a közösségfejlesztéshez. Természetesen a valóságban legegyszerűbb, ha több mátrix készül, egyrészt érték fajtáiként, másrészt a fejlesztések pénzügyi igényeinek nagyságrendjeiként. Az eddig meglevő leltárak A legtöbb kistérségben már vannak kész értékleltárak. Ezeket készíthették a „Közkincs Kerekasztal” elnevezésű, kultúrában dolgozó emberek közösségei vagy a helyi turisztikai desztináció menedzsment munkatársai. Az ő eredményeiket összegző tanulmányokat nagyon sokszor egyszerűen meg lehet találni az interneten, de kapcsolatfelvétel után, személyesen el is lehet készítőiktől kérni. Ugyanakkor bizonyos esetekben az elkért és megkapott leltárakat ki kell egészíteni, illetve az értékek nagyságát becsülni kell, hogy az értékelő mátrixban megtalálhassuk minden érték helyét. Hogy ez hogyan történik, azt a következőkben írjuk le.
45
Fejlesztési célok
A munkamódszer Először el kell készíteni azt a sémát, amelyet kitöltve megkaphatjuk az örökségek minden szükséges paraméterét. Utána be kell gyűjteni a meglevő értékleltárakat és azoknak adatait föl kell használni ahhoz, hogy séma felhasználásával egységesen legyenek leírva az értékek. Ezek után el kell készíteni az értékelő mátrixokat. A mátrixok elkészítésénél figyelni kell arra, hogy az egyes örökségeket, milyen módon, kinek a költségeivel lehet majd védeni, illetve fejleszteni. A fő munkacsomagok 1. Az adatgyűjtő séma elkészítése, illetve az értékelő mátrixok sémainak elkészítése: Ezt jó, ha egy ember készíti el, de az is jó, ha elkészülte után egy 3-6 főből álló csoport véleményezi. 2. A meglévő értékleltárak begyűjtése, az értékek séma szerinti számbavétele: Ez egy ember munkája lehet. Ez önmagában is sok munkaóra és az egész folyamatot lassítja, hogy a meglevő leltártárak tulajdonosait el kell érni, és ha az interneten nem tették közkincsé leltárukat, akkor rá kell beszélni őket, hogy adják oda munkánkhoz azokat. Itt marad még az a feladat, hogy ahonnan nincs elég adat, oda el kell menni, illetve annak könyvekben, folyóiratokban és az interneten utána kell járni. Mindez igen időigényes folyamat. 3. A mátrixok elkészítése: Ez kiscsoportos munka, értékelő értekezletek sorát jelentei. A végső változatokat, természetesen egy ember készítheti el. 4. Javaslatok megtétele: Ezeket a javaslatokat szintén egy ötletroham keretében, egy kiscsoportban kell fölvetni, majd egy embernek kidolgozni és az illetékesekhez eljuttatni.
A program költségvetése Értékleltáron alapuló örökségvédelem és örökséghasznosítás Megvalósítás költsége Munkacsomag megnevezése Megvalósítás munkaóra személyi költség dologi költség Sémák elkészítése 20 76200 35000 Adatgyűjtés 220 838200 360000 A mátrixok elkészítése 20 76200 310000 Javaslatok megtétele 20 76200 335000 Összesen 280 1066800 1040000
46
Fejlesztési célok
Dologi költségek részletezése (ezer forintban) Sémák elkészítése Költségek fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 25
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Összesen:
10
25
10
Adatgyűjtés Költségek fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 150
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: Összesen:
25 90 80 15 150
210
A mátrixok elkészítése Költségek fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 50
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: csoporttagok díjazása Összesen:
20 20
20 200 260
50
Javaslatok megtétele Költségek fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 75
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: csoporttagok díjazása Összesen:
20 20
75
47
20 200 260
Fejlesztési célok
Összegzés A programmal kapcsolatban fölmerülhet az a kérdés, hogy az egész miért hasznos. Erre a kérdésre könnyű választ adni. Minden értéket képviselő dolgot előbb számba kell venni, mielőtt megkezdenénk a védelmét és a vele való gazdálkodást. Ezen túl, az is látszik ennek a programnak a tervéből, hogy az összes érték nagyságának és fontosságának mérlegelésekor az országos és EU-s támogatási lehetőségeket messzemenően figyelembe vesszük. A kidolgozott javaslatokat pedig minden helyi politikus, különösen a polgármesterek, könnyen hasznosíthatják.
48
Fejlesztési célok
TÉRSÉGI BERUHÁZÁSI KLASZTER ELŐKÉSZÍTÉSE A befektetési klaszter létrehozásának projekt terve A projekt kettős természetéről Ez a projektterv egy befektetési klaszter létrehozását írja le. Így e munkában két különböző típusú információkat közlünk. Egyrészt leírunk minden fontos tudnivalót klaszterek létrehozásáról, másrészt leírunk sok fontos tudnivalót a befektetések ösztönzéséről. Mivel a valóság megköveteli, ez a két típusú információ, hol külön-külön található meg az alábbi szövegben, hol pedig egybe mosódva. Reméljük, mégis minden rész követhető és jól áttekinthető lesz. A klaszterekről általában A klaszter egy olyan szervezet, mely nem jogi személy, de alapító okirat és szervezeti működési szabályzat elfogadásával jön létre. A klaszterbe általában egy-egy jól behatárolható földrajzi területen működő, általában azonos iparágba tartozó vagy értékláncot alkotó gazdálkodó szervezetek lépnek be. Ezek a szervezetek bizonyos esetekben kiegészítik egymást, más esetekben egymásnak versenytársai. A klaszterbe szerveződés értelmét akkor látjuk meg igazán, ha számba vesszük, hogy milyen hasznok származnak belőle és hogy milyen tevékenységeket végez a klaszter. Ahhoz, hogy megértsük, hogy hogyan juthatnak a klaszter tagjai a hasznokhoz, előbb föl kell sorolnunk, hogy milyen szervezetek szoktak „klaszteresedni”. A klaszterek tagjai lehetnek: kutatóintézetek, illetve tudásmenedzsment cégek, nemzetközi piacokon is erős és versenyképes cégek, melyek technológiailag is vezető szerepben vannak, beszállító és kiegészítő tevékenységeket végző kis- és középvállalatok (továbbiakban KKV-k). A klaszterek haszna: a KKV-k használhatják a kutatóintézetek eredményeit, a tagok közös beszerzési stratégiát építhetnek ki, a tagok közös PR és marketing tevékenységeket folytathatnak, közösen vonzhatnak szolgáltatókat, beszállítókat, vevőket és befektetőket.
A klasztertagok közös tevékenységei lehetnek: beszerzési szövetségek, közösen kiszervezhetnek egy-egy tevékenységet, eladásokhoz közös marketingakciókat folytathatnak, a dolgozók továbbképzéseit közösen szervezhetik meg, közösen végezhetnek kutatásokat, közösen lobbizhatnak, kapacitásaikat egymásnak részlegesen átengedhetik. 49
Fejlesztési célok
Ezekből a felsorolásokból is látszik, hogy a befektetői klaszter egy egészen egyedi formája a klasztereknek. Azonban az is kitűnik a felsorolásokból, hogy ezt a szövetség kötési formát lehet befektetőket vonzani kívánó gazdasági és közigazgatási szervezetek esetében is hasznosan működtetni. A befektetési klaszterekről Amint a klaszterek általános bemutatásánál is tettük, a befektetési klaszterek esetében is bemutatjuk a klaszterek potenciális tagjait, majd a klaszterbe szerveződés hasznát, végül pedig a lehetséges szövetséges tevékenységeket. A befektetési klaszterek tagjai: üzletfejlesztéssel, beruházás-élénkítéssel foglalkozó cégek (pl. amely a portfolio.hu mögött áll.), gazdasági és üzleti felsőoktatási intézmények, helyi önkormányzatok, már meglévő ipari parkok, már létező, beszállító KKV-k. A befektetési klaszterek haszna:: új beruházásokba beszállítókká válhatnak KKV-k, a helyi önkormányzatok területén élő emberek munkához juthatnak, nőhet a helyi iparűzési adó összege, a gazdasági és üzleti felsőoktatási intézmények új kutatási feladatokat kaphatnak, illetve kísérleti projekteket futtathatnak le. A befektetési klaszterek tagjainak közös tevékenysége: közös stratégia kidolgozása, befektetőket vonzó gazdasági és társadalmi környezet kialakítása, közös használata a Nemzeti Külgazdasági Hivatal megszerezhető forrásainak, befektetői konferenciákon és fórumokon közös megjelenés, közös honlap működtetése, közös marketing és PR tevékenység. A gesztor szervezet Most, hogy láttuk, mit tesz egy klaszter, érdemes azt is bemutatni, hogy a konkrétan ki vagy kik teszik ezeket. Mivel a klaszter nem vállalkozás és nem is jogi személy, ezért minden klaszter mellé állítani kell egy ügyeket vivő és intéző, jogi személyt, az ún. gesztor szervezetet. Ez lehet kft. vagy egyesület is. Ennek a szervezetnek a munkatársai végzik a döntően szervezési munkákat. Miután képet kaptunk a klaszter tevékenységéről és szervezeti fölépítéséről, most tekintsük át egy befektetési klaszter létrehozásának fő munkacsomagjait!
50
Fejlesztési célok
A klaszter létrehozásának fő munkacsomagjai 1. Előkészítés: Itt kell kitűzni az elérendő eredményeket, el kell végezni a terület SWOT analízisét és le kell szűrni belőle a tanulságokat, föl kell mérni, hogy kik lehetnek potenciális tagok. 2. Szervezés: Föl kell keresni a potenciális tagokat és a belépni kívánóktól szándéknyilatkozatot kell kérni. Itt kell kiválasztani, vagy létrehozására tervet készíteni, a potenciális gesztor szervezetet. 3. Tervezés: Itt kell megtalálni a térség egyedi ajánlatát képező lehetőséget. Itt kell megtervezni azokat az intézkedéseket is, amelyek révén létrejön a befektetőket vonzó gazdasági és társadalmi környezet. Itt kell elkészíteni a marketing stratégiát is. 4. Indulás: Meg kell írni az alapító okiratot és a szervezeti működési szabályzatot, ki kell jelölni a gesztor szervezetet és a felek aláírásával létre kell hozni a klasztert.
A klaszter létrehozásának költségvetése A klaszter létrehozása projekt munkaóra és költség terve Megvalósítás költsége Munkacsomag megnevezése Megvalósítás munkaóra személyi költség dologi költség Előkészítés 120 457200 210000 Szervezés 240 710000 914400 Tervezés 480 270000 1828800 Indulás 120 457200 475000 Összesen 960 3657600 1665000
A dologi költségek részletezése Előkészítés költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 75
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: Összesen:
30 30 15 60
90
51
120
Fejlesztési célok
Szervezés költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 125
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: Összesen:
30 150 25 350 30 150
560
Tervezés költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 75
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: Összesen:
30 60 25 60 20 100
170
Indulás költség fajtái
Költségtípus
közös költség
Irodabérlet (hónap X 25 ezer HUF)
saját költség 25
Írószerek, papír stb. Kommunikációs költségek Számítástechnikai költségek Utazási költségek Reprezentációs költségek Egyéb: ügyvédi díj Összesen:
30 25 5
30
60 80 250 445
A befektetési kedvnek kedvező gazdasági és társadalmi környezet Bár a fenti alcímben leírtak kialakítása egy munkacsomag része, mégis fontosnak tartjuk, hogy néhány szót erről külön ejtsünk. A befektetőknek kedvező gazdasági környezet kialakítását egy indiai példából leszűrt tapasztalatok alapján határoztuk meg. Hogy egyszerűbb legyen áttekinteni, hogy a XXI. század beruházói mit keresnek egy-egy térségben, mi az, ami számukra vonzó és hogy ezt a helyiek mikor támogatják, s így pozitív hozzáállással serkentik, azt pontokba szedve adjuk meg.
52
Fejlesztési célok
A befektetésekhez elengedhetetlenül szükséges: a jó közlekedési feltételek megteremtése, különösen a folyók hajózhatóságának elérése, a közbiztonság garantálása, a gyors hivatali ügyintézés, a nemzeti célkitűzésekkel közösen haladva történő fejlesztés, a lakosság bevonása a döntésekbe. Összegzés Az első gondolat e tervvel kapcsolatban az lehet, hogy rendben, így és ilyen költséggel jöhet létre a klaszter, de utána a működtetése mennyibe fog kerülni és honnan lesz rá fedezet. Mindkét kérdésre lehet elvi választ adni. A klaszter működésének mikéntjét a tervezés és szervezés fázisában lehet csak pontosítani. Így arról-e tervben felelőtlenség lenne nyilatkozni. A működés költségeit is ekkor lehet meghatározni. A költségekre más magyar klasztereknél két forrás szokott fedezetet adni. Az egyik pályázatokon nyert pénzek, a másik a tagdíjak. Ami most eldönthető, hogy a klaszter szervezésének munkájába bele fogjunk-e, ha az kb. egy évig tart és 5,4 millió forintba kerül.
53
