Dunakanyar Takarékszövet A Dunakanyar Takarékszövetkezet (továbbiakban Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvény (Hpt.) 137/A §-a és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően nyilvánosságra hozza a jogszabályban meghatározott lényeges információkat, a 2012. december 31-i vonatkozási időpont alapján. A Hitelintézet a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során a) a nem lényeges információt b) a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.
Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, a Takarékszövetkezetnek a kockázatokhoz és a kockázatkezeléshez való viszonyát határozza meg. Kockázatvállalási politika A Dunakanyar Takarékszövetkezet (későbbiekben Takarékszövetkezet) mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollal kezeli, a nem számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. Általános kockázatkezelési cél, hogy a Takarékszövetkezet, mint kis intézmény: - a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg; - elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél; - vezetőségének és alkalmazottainak munkája során a kockázat-tudatosság elve mindig érvényesüljön; - lényeges kockázatainak alakulását a kockázatkezelő folyamatosan figyeli, gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és meghatározott rendszerességgel készít jelentést az Ügyvezetés, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára.
1
Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben hajlandó magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatok alakulását. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet 3 évre, a kockázati stratégia időtartamára határozza meg, és rendszeresen évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat, kockázatvállalási hajlandóságot a stratégiával egyidejűleg az Igazgatóság fogadja el, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit. Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzések A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a szavatoló tőke mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: a) Hpt 76.§(1) bekezdése alapján számított minimális tőkekövetelmény (I.pillér) 120%-a amennyiben a Hpt. 76§ (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézet számára; b) Hpt 76§(1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (2.pillér) által meghatározott tőkeszükséglet; c) Hpt. 76§ (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege; d) Hpt-ben engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege.
Kockázatok azonosítását, mérését figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a kockázatkezelő és az Ügyvezetés a felelős. Az Ügyvezetésnek biztosítania kell a kockázatkezelő függetlenségét. A Takarékszövetkezet külső kockázatkezelőt is alkalmaz, a Proteus Consulting Kft-t. A kft végzi az informatikai kockázatok felmérését, valamint az általuk kidolgozott módszertan kerül alkalmazásra a belső tőkeszükséglet meghatározására. Az Ügyvezetés a kockázatkezelő segítségével a Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak, és tőkemegfelelésének alakulását folyamatosan nyomon követi. A Takarékszövetkezet évente elvégzi a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálatát (SREP), melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete értékel.
Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A Takarékszövetkezet a működésével összefüggésben az alábbi lényeges kockázatokat határozza meg: -
Hitelezési kockázat: általánosságban annak kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt. Deviza-árfolyam kockázat: annak kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. 2
-
-
-
Működési kockázat: a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat: azon jelenlegi, ill. jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. Likviditási kockázat: annak a kockázata, hogy a Takarékszövetkezet nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. Reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat: annak a kockázata, hogy a Takarékszövetkezet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak. Hitelezés koncentrációs kockázata: azt a kockázati kitettséget jelenti, amely a hitelezési kitettségen belül képes olyan mértékű veszteséget okozni, mely veszélyezteti a Takarékszövetkezet üzletszerű működését. Reputációs kockázat: a tőkét vagy a jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a Takarékszövetkezetről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, tagi, befektetői vagy hatósági véleményből származik, és az intézmény külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg. Stratégiai, vezetési-, ellenőrzési kockázat: a felelős belső irányítás megvalósulásának kockázata. Külső tényezők kockázata: magában foglalja a gazdasági-, jogi, és szabályozói környezetből fakadó kockázatokat.
A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek Hitelezési kockázat: Hitelkockázat mérséklés:
sztenderd módszer pénzügyi biztosítékoknál egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Deviza-árfolyam kockázat: sztenderd módszer Működési kockázat: alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya az általa meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra: Vállalkozói ügyfelek: adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségek maximális mértékére. Nagykockázat vállalás: állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, ill. egy partnerként kezelendő ügyfelek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően. Ügyfelek portfolió szintű koncentrációja: a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti összes nagykockázati kitettségekre.
3
Deviza-árfolyam kockázat: a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az összesített nyitott pozíciók maximális mértékére. Likviditási kockázat: a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére. Ágazati koncentráció: a vállalati/vállalkozói ügyfelek esetében az azonos gazdasági ágazattal szemben fennálló hitelezési kitettség maximálisan elfogadható mértékére. Kamatkockázat: a 2/2008. sz. PSZÁF ajánlás alapján számított kumulált súlyozott nettó bázispozíció szavatoló tőkéhez viszonyított maximális mértékére.
Szavatoló Tőkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet 2012. évi auditált adatai alapján: adatok ezer Ft-ban MEGNEVEZÉS
2012. XII. 31.
CAA11
ALAPVETŐ TŐKE
972 085
CAA111
ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK
123 906
CAA1111
Befizetett jegyzett tőke
CAA1112
Visszavásárolt saját részvények névértéke
CAA1113
Tőketartalék
23,906
CAA112
ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK
852,634
CAA113
ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25 %-áig
0
CAA114
ALAPVETŐ KÖLCSÖNTŐKE teljes összege
0
CAA115
EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL
-4,455
CAA12
JÁRULÉKOS TŐKE
19,762
CAA1211
Alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész
0
CAA1213
Értékelési tartalék
0
CAA1218
Járulékos kölcsöntőke
0
CAA1223
Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke
CAA1225
Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke és osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének
0
CAA123
Járulékos tőke limit feletti része
0
CAA13
LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL
0
CAA13001
Ebből: Levonások az alapvető tőkéből
0
CAA13002
Ebből: Levonások a járulékos tőkéből
0
CAA1510 CAA16
100
KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTŐ TŐKE
4
0
19,762
991,847 0
A Hitelintézet tőkemegfelelése A tőkemegfelelés követelményrendszerét szabályozó hazai jogszabályok előírják, hogy a Takarékszövetkezetnek a tőkemegfelelés megfelelőségére belső értékelési folyamattal kell rendelkeznie. A PSZÁF erre vonatkozó útmutatója, valamint a hitelezési kockázat sztenderd módszerét alkalmazó hitelintézetek számára kiadott PSZÁF vezetői körlevelének megfelelően a TÉSZ számára kidolgozott módszertant alkalmazzuk. A TÉSZ-szel kötött szerződés alapján a Dunakanyar Takarékszövetkezet, mint független szövetkezet jogosult e módszertan használatára. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, a 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, melyet a PSZÁF-nak bejelentett, mert - nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket nem végez, termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást; - viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik; - a Hpt 76.§(1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket.
A Hpt.76 §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye kitettségi osztályonként adatok ezer Ft-ban Szabályozói tőkeszükséglet (I. pillér szerinti) HITEL KOCKÁZATOKRA (sztenderd módszer) ebből: - központi kormányok és központi bankok - regionális kormányok, helyi önkormányzatok - közszektorbeli intézmények - hitelintézetek és befektetési vállalkozások - vállalkozások - lakosság - ingatlannal fedezett követelések - késedelmes tételek - egyéb tételek
399 882 0 0 0 22 554 29 943 92 294 142 266 77 651 35 174
MŰKÖDÉSI KOCKÁZATOKRA (alapmutató módszer) DEVIZA-ÁRFOLYAM KOCKÁZATOKRA (sztenderd módszer) ÖSSZESEN Belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) tőkeszükséglete Hitel kockázat (reziduális kockázat) Hitelezés koncentrációs kockázata Működési kockázat Kamatkockázat (újraárazási kockázat) Piaci kockázat Likviditási kockázat Általános tőkepuffer ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN: FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐ TŐKEKÖVETELMÉNY FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE Szavatoló tőke többlet felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően Tőkemegfelelési mutató belső tőkemegfelelés értékelést követően
5
114 370 2 091 516 343 22 457 38 773 0 14 011 0 0 3 762 79 003 595 346 738 370 991 847 253 477 10,75 %
A PSZÁF 2011. évben elfogadta a Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelésének számítását, melynek eredményeképpen a 2012. évre vonatkozóan a Felügyelet által megállapított tőkekövetelmény a mindenkori szabályozói tőkeszükséglet 143 %-a. A Felügyelet a 2012. szeptember 30-i adatok alapján ismét jóváhagyta a Hitelintézet által a tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP) eredményeként számított tőkeigényt azzal, hogy az integrációs tagság hiányára való tekintettel a belső tőkeszükséglet szabályozói tőkekövetelményéhez mért arányát 50 százalékponttal megemelte. A Felügyelet által megállapított tőkekövetelmény a mindenkori szabályozói tőkeszükséglet 176 %. A határozat 2013. február 28.-ára vonatkozó adatszolgáltatás időpontjától lép hatályba.
A hitelezési és a felhígulási kockázat kezelése Takarékszövetkezetünk kockázat csökkentése érdekében az 1 000 000 Ft feletti hiteleket ingatlan fedezet mellett adja. Fedezetként a felajánlott ingatlanok forgalmi értékének: lakott ingatlan esetében 70%-át, a nem lakott ingatlanok esetében 50%-át veszi figyelembe. Amennyiben egy hitel esetében 90 napot meghaladó késedelem mutatkozik, úgy a kitettség értékvesztéssel csökkentett részéhez 100, esetenként 150 %-os kockázati súlyt kell rendelni. A Takarékszövetkezet által vállalt kockázatokat minősítési kategóriákba kell besorolni, és értékvesztést elszámolni. A kintlévőségek, ügyfélkövetelések esetében a Takarékszövetkezet a bruttó könyv szerinti érték és a várható megtérülés arányát veszi figyelembe. Az Igazgatóság által meghatározott limit (20 MFt) feletti hitelek esetében minden esetben, a limit alatti hiteleknél 30 napon túli késedelem esetén kerül értékvesztés elszámolásra, melynek mértéke függ a hitel minősítésétől. A befektetési és forgatási célú értékpapírok, és a vagyoni érdekeltségek után a Takarékszövetkezet értékvesztés számol el, amennyiben a minősítés időpontjában a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között tartós és jelentős összegű különbözet mutatkozik, azaz veszteség keletkezése valószínű. A Takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében, illetve a Számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek, és költségek illetve a várható veszteségek fedezésére céltartalékot képez. Az értékvesztés, illetve annak visszaírása, vagy a céltartalék képzés, - felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést, illetve a veszteség jellegű jövőbeni fizetési kötelezettséget kell figyelembe venni.
A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelkockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege hátralévő futamidő szerinti csoportosításban: Megnevezés Központi kormánnyal és központi bankkal szemben Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szemben Közszektorbeli intézmények Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szemben Vállalkozások Lakossággal szemben Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen
6
adatok ezer Ft-ban Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke 4 580 840 0 0 1 928 563 413 472 1 589 424 3 614 909 866 053 725 810 13 719 071
Kitettségi osztályonkénti tőkekövetelmények (234/2007. Korm.r. 6§.b) adatok ezer Ft-ban Tőkekövetelmény 0 0 0 22 554 29 943 92 294 142 266 77 651 35 174 399 882
Megnevezés Központi kormánnyal és központi bankkal szemben Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szemben Közszektorbeli intézmények Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szemben Vállalkozások Lakossággal szemben Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen
A kitettségek földrajzi – legalább országonkénti – megoszlását kitettségi osztályonként A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet.
A kitettségek kategóriánként:
hátralévő
Ügyfél kategória Központi kormánnyal és központi bankkal szemben Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szemben Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szemben Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Egyéb tételek Összesen
futamidő
szerinti
csoportosítása
ügyfél
adatok ezer Ft-ban 5 éven túli Összesen
éven belüli
1-5 éves
4 063 237
388 251
0
4 451 488
0
0
0
0
928 736
0
0
928 736
954 282 599 325 1 315 824 7 861 404
815 920 1 547 769 92 644 2 844 584
243 900 1 761 427 83 437 2 088 764
2 014 102 3 908 521 1 491 905 12 794 752
Késedelmes tételek és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek A Takarékszövetkezet ezen adatokat a Hpt. 137/A (4) bekezdés b) pontja alapján védett információnak nyilvánította, ezért az ide vonatkozó adatokat nem hozza nyilvánosságra.
Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék ügyfél kategóriánként: Ügyfél kategória Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatok hitelei Nem pénzügyi vállalatok hitelei Háztartások Egyéb hitelek Egyéb eszközök Összesen
Nyitó állomány
Értékvesztés/ céltartalék képzés
adatok ezer Ft-ban Értékvesztés/CT Záró visszaírás, állomány felhasználás
1 200
209
1 409
0
371 898 225 903 4 738 2 000 605 739
82 057 222 924 2 809 0 307 999
27 745 208 147 2 329 0 239 630
426 210 240 680 5 218 2 000 674 108
7
Nyitó állomány Függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék
CT felhasználás/ felszabadítás
Céltartalék képzés
Záró állomány
2 085
15 233
15 230
2 088
Egyéb céltartalék Általános kockázati céltartalék
3 399
0
3 399
0
0
0
0
0
Összesen
5 484
15 233
18 629
2 088
A Takarékszövetkezet hitelállományán belül a következő gazdasági ágazatokkal szembeni kitettség a legmagasabb (összege, aránya a teljes hitelezési kitettséghez képest):
1 197 625
adatok ezer Ft-ban Kitettség aránya a teljes hitelezési kitettséghez képest % 18,39
Építőipar
332 718
5,11
Kereskedelem, gépjárműjavítás
214 962
3,30
Egyéb tevékenységek
115 297
1,77
104 421
1,6
92 853
1,43
Nettó kitettség összege ezer Ft
Nemzetgazdasági ág/ágazat Ingatlanügyek
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezetek megfelelőségét fogadta el a tőkekövetelmények meghatározásának szempontjából (Fitch Ratings, Standard and Poor’s, Moody’s Investors Service). A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítást a sztenderd módszer szerint, ill. a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásával a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a 196/2007.(VII.30.) Kormány Rendeletben (Hkr.) meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján, az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyokat alkalmazza a Takarékszövetkezet. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. A Takarékszövetkezetnek csak a Magyar Állammal és a központi bankkal szemben van kitettsége, olyan kitettséggel nem rendelkezik, amelyre vonatkozóan közzé kellene tennie a külső hitelminősítő szervezet nevét, ill. hitelminősítését. 8
Hitelezési kockázat-mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei és pontjai, valamint ezen fedezetet igénybevételének mértéke A Takarékszövetkezet nem alkalmazza a mérlegen belüli és kívüli nettósítást.
A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai A Takarékszövetkezetnél jogi biztosíték nélkül aktív ügylet nem köthető. A Takarékszövetkezet hitelkapcsolat létesítése esetén – potenciális hitelkockázatok lefedése, a megtérülés biztonsága érdekében – az ügyfelekkel/partnerekkel létrejött szerződésben/ügyletekben meghatározott mértékű biztosíték nyújtását köti ki. A hitel előterjesztés és hiteldöntés során alapvetően az adott ügyletből való megtérülés kockázatát kell vizsgálni és felmérni, emellett azonban az ügylet mögött álló biztosítékoknak minden esetben fedezetet kell nyújtaniuk a tőkekövetelésre, valamint a járulékos költségekre. A kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződni a szükséges fedezetek és biztosítékok meglétéről, valós értékéről, érvényesíthetőségéről, hozzáférhetőségéről, valamint a kockázatvállalás időtartama alatt figyelemmel kíséri az ezekben bekövetkezett esetleges negatív és pozitív változásokat. A fedezettség optimalizálása, azaz a fedezetek megosztása érdekében a Takarékszövetkezet által kockázatosnak minősített konstrukciók, illetve nagykockázatnak minősülő kihelyezés esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes alkalmazását kell kikötni. Többféle biztosíték kikötése esetén a szerződésben rögzíteni kell, hogy nem teljesítés illetve nem szerződésszerű teljesítés esetén a Takarékszövetkezet jogosult megválasztani a biztosítékok felhasználásának sorrendjét. Magánszemélyek és vállalkozások esetén lehetőség szerint az adós és adóstárs vagy közeli hozzátartozója magánvagyonát döntéstől függően be kell vonni a fedezetek körébe. Kiemelt figyelmet kell fordítani a felszámolási eljárásra vonatkozó előírásokra, nevezetesen arra, hogy a zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelés csak abban az esetben érvényesíthető, ha a biztosítéki szerződést a felszámolási eljárás megindítása előtt 12 hónappal kötötték, és jegyeztették be az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba. A fedezetek biztosítása érdekében a hiteligénylőtől nyilatkozatot kell bekérni arra vonatkozóan, hogy bírósági végrehajtás, illetve felszámolási eljárás nem folyik ellene. A fedezet meghatározásakor minden esetben figyelembe kell venni az ügylet jellegét, az ügyfél személyét (ügyfél illetve partnerminősítés) és a fedezetek értékállóságának biztosítását.
9
A jelzálogterhelésnél figyelembe kell venni a bejegyzés ranghelyét, az előző ranghelyeken szereplő bejegyzéseknek az ingatlan könyv szerinti nettó értékéhez vagy a vagyonértékelő által meghatározott értékéhez (ha ez utóbbi az alacsonyabb) viszonyított hányadát. A Takarékszövetkezet fedezetként általában tehermentes ingatlant fogad el.
Az elismert biztosítékok főbb típusai A hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapítása szabályairól szóló utasításban meghatározott elismert biztosítékok közül a Takarékszövetkezet a hitelezési gyakorlat során az alábbi elismert biztosítékokat fogadja el: Ingatlan biztosíték Pénzügyi biztosíték Garancia és készfizető kezesség
A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezési kockázati-koncentrációkkal kapcsolatos információk A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci-vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Takarékszövetkezetnél jelenleg nincsenek. Az olyan kitettségek – mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni – értéke, amelyek esetében készfizető kezesség, garancia vagy hitelderivatíva került figyelembe vételre: Garancia nyújtó, készfizető kezesség vállaló Központi kormány AGHVA ZRT Összesen
Fedezett, összes kitettség (ezer Ft) 7 446 16 971 24 417
Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett, teljes kitettség értékek Ezt az információt a Takarékszövetkezet a HPT 137/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján védett információnak minősítette, mert ezen adatok nyilvánosságra hozatala a Takarékszövetkezet gazdasági érdekeit sérti.
Kereskedési könyv A Takarékszövetkezet 2012. évben kereskedési könyvet nem vezetett, így 2012. december 31-ére vonatkozóan adatszolgáltatása nincs.
10
Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók A Takarékszövetkezet a kereskedési könyvben nem szereplő részvények között a üzletpolitikai céllal vásárolt, tartós tulajdoni részesedést biztosító, stratégiainak tekinthető, tevékenységünket hosszú távon segítő és támogató befektetéseket tartja nyilván. Ezek részletezve az alábbiak: (Valós értékelést nem alkalmazunk, a piaci értékelés a minimális forgalomképesség miatt nem biztosítható.) ezer Ft
Megnevezés BHP-9 Rt. Co-Portfolio MTB Zrt. Orient Zrt. Hitelgarancia Rt. Banküzlet Zrt. Összesen
Bruttó könyv sz. érték 4 600 2 750 2 066 2 000 150 100 1 1666
Értékvesztés 0 0 0 2 000 0 0 2 000
Nettó könyv sz. érték 4 600 2 750 2 066 0 150 100 9 666
Ezen részvényeknél alapvetően nem kereskedési illetve tőkenyereség elérése a cél, hanem a tulajdonolt cégekhez kapcsolható tevékenység kölcsönös előnyök melletti végzésének biztosítása. A részesedésekből eredően 2012-ben összesen 188 470 Ft osztalékjövedelmet realizáltunk.
Működési kockázat A tagintézmény a működési kockázat tőkekövetelményét a HPT. 76/J. § értelmében az alapmutató módszer szerint számolja, amelynek összege: 114 370 e Ft. A számítást a megelőző 3 üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján végeztük el.
Nyilatkozat A nyilvánosságra hozatal nem tartalmaz a Hpt. 137/A § (4) bekezdés b) pontja alapján védettnek, minősített információkat, mivel ezen adatok nyilvánosságra hozatala a Takarékszövetkezet versenypozícióját ronthatják, illetve c) pontja alapján bizalmasnak minősített információkat, mert ezek tekintetében a Takarékszövetkezetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé.
11
Kivonat a Dunakanyar Takarékszövetkezet Javadalmazási politikájából Az Igazgatóság a jelenleg érvényben lévő szabályzatot a 6/2/1/2011. sz. határozatával 2011. szeptember 08-án fogadta el. 1. A javadalmazási politika célja és alapelvei A Szövetkezet alapvető célja olyan Javadalmazási Politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van a Szövetkezet üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességével. A Javadalmazási Politika a Szövetkezet közép- és hosszú távú szemléletét tükrözi. A Javadalmazási Politika alapelve a Szövetkezet üzleti céljainak és a munkavállalók céljainak a hosszú távú összehangolása. A Javadalmazási Politika minden munkavállaló számára világos, átlátható, pontosan tervezhető juttatási rendszert biztosít. A Szövetkezet a dolgozói munkavégzését azzal ismeri el, hogy bizonyos juttatásokat minden munkavállaló számára alanyi jogon, a munkaviszony létrejöttéből adódóan, a teljesítmény értékelésétől függetlenül biztosít a dolgozóknak. A Szövetkezet alapvető célja, hogy dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére. A munkavállalók számára minden évben meghatározza a teljesítménymérés feltételeit, amelyben a Szövetkezet üzleti teljesítményét, a szervezeti egységek eredményességét és a munkavállalók egyéni teljesítményét külön-külön részletezett szempontok figyelembe vételével értékeljük. A Javadalmazási Politikának mind a munkatársak személyes fejlődését, mind a Szövetkezet sikerességét támogatnia kell. Ennek érdekében a munkavállaló számára egyéni célokat is meg kell határozni, melyek segítik képességei fejlesztésében és kibontakoztatásában. Ezeket a célokat ugyanakkor úgy kell meghatározni, és olyan további kritériumokkal kell kiegészíteni, hogy a kitűzött céljai elérésével a munkatárs hozzájáruljon a Szövetkezet sikerességéhez. Minden mutató kiválasztását megelőzi annak vizsgálata, hogy a várható alakulása elég stabil és megbízható-e ahhoz, hogy referenciaként lehessen használni a teljesítményértékeléshez. A Szövetkezet a Javadalmazási Politika megfogalmazásakor folyamatosan szem előtt tartja az üzleti szemlélet erősítését, az ügyfél orientáltság fejlesztését, a csapatmunka ösztönzését, a belső együttműködés erősítését és a meghatározott célok teljesítéséért végzett munkát. A Szövetkezet minden munkavállalójától elvárja az eredményekért érzett felelősséget. A Szövetkezte a Javadalmazási Politika kialakításakor figyelembe vesz többek között olyan speciális banki értékeket is, mint a magas fokú compliance kultúra, az etikus piaci magatartás, a modern és hatékony ügyfélkezelés, az összeférhetetlenség kizárása, valamint a kontroll funkciókat betöltők javadalmazásának függetlensége az általuk ellenőrzött területek teljesítményétől. A Szövetkezet speciális szabályokat alkot a hitelintézeti kockázatvállalásra legjelentősebb befolyással rendelkező munkavállalók javadalmazására vonatkozóan. 12
Alapvető célja a hitelintézeti kockázatvállalás megadott keretek között tartása. A Javadalmazási Politika eszközrendszert biztosít ahhoz, hogy a munkavállalók folyamatosan törekedjenek a túlzott kockázatvállalás elkerülésére. A Szövetkezet a teljesítményfüggő javadalmazás teljes összegének meghatározásakor figyelembe veszi a tőke költségét és a szükséges likviditást, valamint a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat és az azoknak megfelelő kiigazítást. A Javadalmazási Politika alkalmazása során az arányosság elvének minden vonatkozásban érvényesülnie kell. 2. A kockázatkezelő, a belső ellenőr és a hálózati ellenőr javadalmazása A kockázatkezelő, a belső ellenőr és a hálózati ellenőr alapbérét az Ügyvezetés határozza meg a Felügyelő Bizottság Elnökével történt egyeztetés alapján. A fenti dolgozók jutalmazásáról és alapbér emeléséről az Igazgatóság dönt a Felügyelő Bizottság elnökének előterjesztése alapján. 3. Az Ügyvezetők javadalmazása Az Ügyvezetők alapbérét az Igazgatóság határozza meg. Az Ügyvezetők alapbéremelésének mértékét is minden évben az Igazgatóság határozza meg, ami nem lehet nagyobb, mint a dolgozók alapbéremelésének a mértéke. Szövetkezetünknél teljesítménymutató alapján történő javadalmazásban csak az ügyvezetők részesülnek. Szövetkezetünk megfelel a 131/2011. Korm. rendelet 4. §-ban meghatározott feltételeknek, így az ügyvezetők teljesítmény javadalmazása teljesítménymutatók és előírások alapján és pénzben történő megfizetéssel lehetséges. A Szövetkezet által alkalmazandó teljesítménymutatóknak legalább a következő szempontokat kell tartalmazniuk: a.) a nem teljesítő hitelek részarányának változása, b.) a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, c.) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, d.) az elért adózás előtti eredmény. A Szövetkezet az előírt teljesítménymutatók arányát a következőképpen határozza meg: 1. 2. 3. 4.
ha az adózás előtti eredmény eléri a kitűzött éves terv 50 %-át, akkor az éves prémium 50 %-a kifizetésre kerülhet. ha a nem teljesítő hitelek (átlag alatti, kétes és rossz kategória) részaránya a teljes hitelállományhoz képest az adott évben nem romlott többet, mint 5 %, akkor az éves prémium 20%-a kifizetésre kerülhet. ha a tőkekövetelmény teljesítésre kerül, akkor az éves prémium 15%-a kifizetésre kerülhet. ha a tőkemegfelelési mutató nem csökken az előírt 8% alá, akkor az éves prémium 15%-a kifizetésre kerülhet. 13
Az Ügyvezetők részére az Igazgatóság tűzhet ki egyéb teljesítményjavadalmazási feladatokat a Felügyelő Bizottság előterjesztése alapján. Az Ügyvezetésnél az adott évi üzletpolitikai és gazdasági célkitűzések eredményes megvalósítását elősegítő, hatékony működésre ösztönző prémium feladatokat kell kijelölni. A kitűzött prémium összege nem lehet nagyobb, mint az alapbér 100 %-a. A prémium meghatározására az üzleti terv elfogadása után kerül sor. A kitűzés tartalmazza a prémium mértékét és a teljesítendő feladatokat. A prémium feladatok közül a legfontosabb a nyereséges gazdálkodás. Ha ez a feltétel nem teljesül, - kivéve, ha a veszteséges gazdálkodás külső okokra vezethető vissza, - az Ügyvezetés számára prémium nem fizethető. A prémium kifizetése két részletben történik. Az első félév eredménye alapján előleg fizethető, melyről az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság elnöke dönt. Az előleg abban az esetben fizethető, ha az előírt feltételek teljesülésére a gazdasági mutatók év közben történő alakulásából következtetni lehet és a kitűzött prémium feladatok időarányosan teljesültek. A prémiumelőleg összege legfeljebb a kitűzött éves prémium 50 %-a lehet. Amennyiben a gazdasági év végére az előírt feltételek nem teljesülnek, az Igazgatóság dönthet oly módon, hogy az előlegként kifizetett prémiumot vissza kell fizetni. A prémium kifizetését az előre nem látható külső körülmények változása befolyásolhatja. Az év végén fizethető ki a prémium fennmaradó része a következő feltételek alapján, amiről az Igazgatóság dönt a Felügyelő Bizottság elnökének előterjesztése alapján. A teljesítményjavadalmazás év végi kifizetésének feltételei: -
-
A prémium fizetésénél a teljesítményjavadalmazás mértékének megállapításához legalább három év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni. (a Szövetkezet a teljesítményjavadalmazás során három év helyett 2011-ben egy év, 2012-ben kettő év teljesítménymutatóit veheti figyelembe). a teljesítménymutatók adott évi helyességét független szakértővel igazoltatni kell.
Dunabogdány, 2013. április 22.
Dunakanyar Takarékszövetkezet Igazgatósága
14
