FEJEZETEK MAGYARORSZÁG GAZDASÁGÁRÓL
Zöldség és gyümölcstermelésünk Zöldség, gyümölcs jelentősége: vitamin és ásványi anyag tartalom → értékes = egységnyi földből nagy érték 2, Adottságaink: - talaj és az éghajlat kedvező ⇒ íz és minőségjellemzők jók -fagyra érzékenyek ⇒ melegágy, fóliasátor, üvegház - hosszabbítja a tenyészidőszakot. - jelentős vízigény ⇒ öntözés 3, Zöldség és gyümölcstermelés elhelyezkedése: - termelési hagyományokra épülő körzetek (Makó) -nagy fogyasztópiacra települők (Budapest, Miskolc, -Balaton környéke) - Konzervgyárak mellett (Nagykanizsa, Debrecen)
Zöldség a, Burgonya -élelmiszer, takarmány, nyersanyag (keményítő, vodka) -- homokos talaj - - Nyírség, Belső- Somogy, Kiskunsági Középhegységek) b, Hagyma: - kiváló minőség, vitamin, olajtartalom, tárolható - Makó c, Paradicsom - élelmiszer és konzerv alapanyag/nyersanyag - Konzervgyárakba d, Paprika (fűszer-, zöldpaprika) - Szeged, Kalocsa, Cece, Bogyiszló -Kiemelkedő minőség + káposzta, uborka, -saláta, tök, zöldborsó, zöldbab, dinnye
Gyümölcs - főleg a homokos vidékek (Nyírség, Kiskunság) + a Déli lejtők a, Alma - Nyírség - Szatmári síkság - Bodrogköz - Duna-Tisza köze - Zala b, Sárgabarack (elöregedett) - nagy fény és melegigény - Duna-Tisza-köze, Fejér megye c, Őszibarack - nagy fény és melegigény - Budai-középhegység, (Szeged, Mecsek) d, Cseresznye, meggy, málna, eper, szilva, körte Konzervipar - túl nagyok → nagy területről kell szállítani - Budapest, Hatvan, Nagykőrös, Kecskemét, Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Nyíregyháza - Hűtőházak: íz-, vitamin tartalom jobb megőrzője
Szőlőtermelés a, Fő jellemzője: -1/10 csemegeszőlő, 9/10 borszőlő -- jelentős export - szoc. -Időszakban gyengült a minőség és hírnév → emelni kell -- D-i lejtőn és homokvidékeken helyezkedik el b, Történelmi borvidékek - Tokaj-hegyalja : fehér aszú - egri: vörös -Gyöngyös (Mátra-D): fehér -- Balaton-felvidék: fehér -- Szekszárd, Villány, Sopron: vörös c, Pezsgőgyártás. Budapest, Pécs
Állattenyésztésünk és az arra települő élelmiszeripar Az állattenyészés nagy jelentőségű, mert: - nagy szakértelmet és tőkebefektetést igényel - a takarmánynövényeket nagyobb értékű termékké alakítja át (hús, tej, tojás) - biztosítja az ember fehérjeszükségletét - ipari nyersanyagot termel - trágyát „termel” a növénytermelés számára Jelenleg értékesítési problémái vannak, mert: - a volt szovjet piac összeomlott - belföldi vásárlóerő csökkent - EU telitett⇒csökken az állatállomány
Takarmányellátás - fő takarmánynövényeink: - szálas: lucerna, vöröshere - lédús: csalamádé, sildkukorica - fehérjetakarmányt importálunk (pl.: szójabab) Tenyésztett állatok a, szarvasmarha - fajták: - húsmarha (19.sz közepéig) - pirostarka (tejtermelő) - Holstein-Fríz (tejhozam) - jelentős húsexport - az állatállomány erősen lecsökkent - fő körzetei: Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Tolna, Hernád-völgye, Hajdú-Bihar, Szatmári-síkság
b, sertés - a legjelentősebb tenyésztett állatunk, mert: - a magyar konyha sertészsírral főz - nagy a sertéshúsfogyasztásunk - nagy a kukoricatermelésünk, ami a fő sertéstakarmány - régebben magas zsírhozamú, ma inkább hússertésfajták vannak - a kukoricatermelésre települ: DK-alföld, Nagykunság, Kiskunság, Hajdúság, Duna menti tájak c, juhtenyésztés - célja: gyapjútermelés - merinói fajta (gyapjú, hús, tej) - gyengébb legelőkör: Hortobágy, Nagykunság, Körös vidéke, BAZ
d, lótenyésztés - sportcélokat szolgál - Mezőhegyes, Bábolna e, baromfitenyésztés: tyúk, liba, pulyka, kacsa - falusi önellátó és iparszerű tenyésztés - területei: Komárom-Esztergom-Bábolna, Jász-Nagykum-Szolnok, Hajdú-Bihar, Csongrád, Kiskunság-Bácska - libamájexport Tejipar - nagy fogyasztóknál: Budapest, megyeszékhelyek - sajtgyártás: Zalaegerszeg, Répcelak Húsipar - jelentős export - nemzetközi hírű termékek (szalámi: Bp., Szeged; kolbász: Gyula) a: az állattenyésztésre és fogyasztópiacra települ: Gyula (gyulai), Békéscsaba (csabai), Zég (zalai, zalai paprikás), Szeged (Pick), Debrecen (Debreceni), Szekszárd, Budapest, Baja (bajai), Miskolc
Magyarország energiagazdálkodása Energia gazdaság = energiahordozók kitermelése, átalakítása és elosztása 2; Az energiahordozók fajtái a: elsődleges energiahordozók: a természetben előforduló anyagok ( szén, szénhidrogének, uránérc ) és folyamatok ( szél, vízi energia, napsugárzás ) - megújuló energia hordozok (kimeríthetetlenek) - fogyó energiahordozók: az anyagok b: Másodlagos energia hordozok: - az elsődleges energiahordozókból állítják elő. (benzin, f-olaj, villamos energia, koksz, vízgőz) Az energia hordozok több mint a fele importból származik.
Szénbányászatunk: a; 1950-60 között volt a csúcspont b; Szeneink gyenge minőségűek, mert -alacsony a fűtő értékük -- nagy a kén és nedvesség tartalmuk c; Szeneink drágák mert: - vékonyak, kis kiterjedésűek és mélyek a rétegek - a Dunántúlon karsztvizet is kel szivattyúzni d; külföldről olcsóbb és jobb minőségű szenet lehet vásárolni, ezért a rendszerváltás óta több bányát bezártak. Szénbányászat elhelyezkedése: - feketekőszén ( Komló, Szászvár ) - barnakőszén ( Dorog, Ajka, Oroszlány, Dudar, Tatabánya, - Putnok, Edelény, Miskolc.) - Lignit ( Visonta, Bükkábrány.)
Szénhidrogén bányászat: a; gazdaságossága, szállíthatósága miatt felhasználásuk nő. b; készleteink csekélyek ezért a kitermelés csökken c; elhelyezkedése: - kőolaj ( Szeged, Algyő, Kiskunhalas, Nagylengyel.) -- földgáz ( Algyő, Orosháza, Hajdúszoboszló, Gyomaendrőd, - Kiskunhalas, Zsana, Lovászi, Babocsa. ) d; vezetéken jelentősebb import érkezik Oroszországból és az Adria vezetéken az Arab országokból. Uránérc Pécs közelében, a kitermelés túl drága volt a világpiaci árhoz képest ezért bezárták. Megújuló energiaforrások: a; geotermikus energiák ( Hévizeink sokat tárolnak, de csak néhány helyen használják ) üvegházak, fóliák. b; vizienergia: - nem jelentős - kisebb erőművek ( Tiszalök, Kisköre. )
Hőerőművek: ( a villamos energia túlnyomó többségét adják ) - Százhalombatta 1900 MW kőolaj, földgáz - Tiszaújváros 860 MW földgáz - Visonta 800 MW lignit -Kazincbarcika, Oroszlány, Pécs, 300 MW szén -- Paks 1760 MW urán 9: Importálunk áramot Oroszországból és Ukrajnából Vinyiga - Albertirsa Távvezeték Energia gazdálkodásunk feladatai: - csökkenteni az energia pazarlást -technikai fejlesztés -- csökkenek az új gépek energia igényei - fokozottabban kel kihasználni a megújuló energiaforrásokat.
Kohászat és gépgyártásunk Nagy értéket állít elő A: vas és acélipar 1: Története a; XVIII. - XIX. sz. - Borsod - megye - faszén - helyi patakok energiája - helyi kis vasérctelepek b; XIX. sz. 2-dik felétől ( ipari forradalom ) - Miskolc, Diósgyőr, Ózd - Törvényes vasúti koksz és érc szállítás c; az 50-es évek, Dunaújváros ( miért ott? ) 2: Nyersanyag ellátása: a; vasérc: Rudabánya kimerült - import ( gyenge minőség ) b; koksz zöme import c; mészkő (salakképző ): bőségesen van
A Vaskohászat 1. Alapanyag ellátása - Fe (vasérc): Ukrajna, India - Ötvözőanyagok: FÁK, Nyugat- Európa - Koksz: Kevés hazai + import Csehország, Lengyelország, Németország - hulladék vas: hazai - mészkő (salakképző anyag) 2. Fő problémák - elavult üzemek néhol - rossz termékek - drága - minőség (ötvözetek) - pénzhiány 3. Körzetek a, Északi: - helyi faszénre vasérc települt, majd import szén és vasérc - Miskolc (nyersvas, acélgyártás, hengermű) - Ózd (hengermű) - Salgótarján (huzalgyártás)
b, Dunaújváros - Duna (szállítás, ipari víz) - Budapest közelsége - felvevőpiac - Kokszmű, nyersvas termelés, acélhengermű) - finomlemez és cső a specialitása c, Csepel - acél és csőgyártás - felvevőpiacra települt B Alumínium kohászat 1, Bauxit-bányászat - Bakonyban (Halimka, Fenyőfő, Kincsesbánya, Iszkaszentgyörgy) - Drága, mély, kicsi telepek, Karsztvizveszély - gyenge minőség (Al2O3 tartalom ) 2, Timföldgyártás (hő + víz + Al2O3) - Európai szintű export - Duna: Almásfüzitő, Mosonmagyaróvár, Ajka 3, Alumíniumkohászat (villamos energia ig.ény→fémalumínium) - nálunk drága a villamos áram→ import kell - Várpalota
4, Alumínium hengermű: Székesfehérvár - magas ár → jó export C Színesfém 1, Recsk Cu (rézérc) – nagy készlet - magas világpiaci ár - helyi feldolgozás 2, importáljuk
