FEJÉR MEGYEI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

FEJÉR MEGYEI

VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2014. március 31.

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ RÉSZ ...................................................................................................................................... 3 I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA .................................................................................................................. 4 1. Az iskola arculata, képzési kínálata, képzési rendszere ......................................................................................... 4 2. Várható trendek és szempontok a stratégiai célokhoz.......................................................................................... 4 3. Az intézmény aktuális állapota ............................................................................................................................ 5 4. Az iskola személyi összetétele ............................................................................................................................. 5 5. Az intézmény vezetése ........................................................................................................................................ 6 6. Az iskolai hagyományok rendszere ..................................................................................................................... 6 7. Az iskola környezete ........................................................................................................................................... 7 7.1. Környezet és háttér – Bicskéről általában ...................................................................................................... 7 7.2. Az iskola tanulói közössége ........................................................................................................................ 7 8. A tanulási attitűd és az iskolai felvételi rendszer, átjárhatóság, a tanulói jogviszony megszűnése ....................... 8 9. A diákönkormányzat és az iskolavezetés kapcsolata ............................................................................................. 8 10. Az intézmény kapcsolatrendszere ...................................................................................................................... 9

II. A NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................. 10 1. Az intézményben folyó oktatás és nevelés alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................... 10 1.1. Alapelvek .................................................................................................................................................. 10 1.2. Céljaink .................................................................................................................................................... 10 2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................................. 13 2.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai ............................................................................................ 13 2.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .................................................................................................... 13 3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................................................. 14 3.1. Az iskola tanórán és tanórán kívüli szolgáltatásai, tevékenységformái.................................................. 14 3.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: az értékek létrehozásában való közös cselekvés színterei, tevékenységei .................................................................................................................................................. 15 4. Hátrányos helyzetű tanulók ............................................................................................................................... 16 4.1. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek ............................................... 16 4.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása 16 5. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek .............................................................................. 18 5.1. A tanórán kívüli iskolai élet szervezeti formái ........................................................................................ 18 5.2. A csoportok megszervezése ...................................................................................................................... 19 6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................................................................... 19 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................................................... 21 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................................................... 22 8.1. Hátrányos helyzetű tanulók ..................................................................................................................... 22 8.2. A szociális támogatás rendje .................................................................................................................... 22 9. Esélyegyenlőségi terv ........................................................................................................................................ 22

1

10. A szülő a tanuló a pedagógus és az intézmény kapcsolattartási formái .............................................................. 22

III. HELYI TANTERV .............................................................................................................................. 27 1.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai 27

3. Mindennapos testnevelés ................................................................................................................................... 37 4. A középszintű érettségi vizsgakövetelményei ..................................................................................................... 38

Jogi ismeretek ............................................................................................................................................ 55 Az informatika veszélyei ........................................................................................................................... 55 Az informatika története ............................................................................................................................ 55 A Neumann-elvek és a számítógép felépítése ............................................................................................. 55 A perifériák típusai és főbb jellemzőik: beviteli perifériák .......................................................................... 55 A perifériák típusai és főbb jellemzőik: kiviteli perifériák .......................................................................... 55 Háttértárak................................................................................................................................................. 56 Központi egység ........................................................................................................................................ 56 Hálózatok .................................................................................................................................................. 56 Az operációs rendszerek és főbb feladatai .................................................................................................. 56 Szoftverek csoportosítása ........................................................................................................................... 56 Alapvető fájl- és mappakezelési műveletek ................................................................................................ 56 Állományok típusai, állományok keresése a háttértárakon .......................................................................... 56 Adatvédelem, archiválás, tömörítés, kicsomagolás ..................................................................................... 56 Számítógépes vírusok ................................................................................................................................ 56 Az internet kialakulása, felépítése, működése ............................................................................................. 56 Elektronikus levelezési rendszer használata ................................................................................................ 56 Információ keresése az interneten............................................................................................................... 56 A könyvtár kialakulása, fogalma, fajtái. ..................................................................................................... 56 Dokumentumok ......................................................................................................................................... 56 5. A szaktárgyak, a magatartás, a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei, fizikai állapotmérés, tantárgyi modulok ...................................................................... 59 6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................................................................ 62 7. Az iskola egészségfejlesztési programja ............................................................................................................ 62 7.1. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei ........................................................................................................ 62 7.2. Az iskolai egészségfejlesztés módszerei ................................................................................................... 63 8. Az iskola környezetnevelő programja ................................................................................................................ 65 9. Esélyegyenlőségi terv ........................................................................................................................................ 67

IV. SZAKMAI PROGRAM ....................................................................................................................... 68 V. FELNŐTTOKTATÁS ......................................................................................................................... 71 1. Nevelési program .............................................................................................................................................. 71 2. A működés személyi, tárgyi, szervezési feltételei ............................................................................................... 72 3. A felnőttoktatás helyi tanterve ........................................................................................................................... 73

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................................... 77

2

BEVEZETŐ RÉSZ A köznevelésről szóló 2011 évi CXC törvény előírja az iskolák számára a helyi pedagógiai program felülvizsgálatát, nyilvánosságra hozatalát. A pedagógiai program az iskola oktató-nevelő munkájának kötelező alapdokumentuma, és egyben az intézmény referenciadokumentuma is a fenntartó, a tanulók, a szülők és a működő, illetve állást kereső pedagógusok számára egyaránt. Az iskola arculatát leíró-bemutató pedagógiai program a törvényi rendelkezés alapján a következő fő részekből áll:  az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai;  a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok;  a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok;  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység;  a tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység;  a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok;  a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program;  a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység;  a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok;  a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke;  a szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei;  a pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai;  kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje;  a tanulmányok alatti vizsgák szabályai, szóbeli felvételi vizsga követelményei;  a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai;  elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv;  az iskola helyi tanterve. Jelen pedagógiai program alapja a 2013. 03.15.-én jóváhagyott pedagógiai program. Jelen módosításunk az Nkt. és a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet által meghatározott módosítások végrehajtása miatt történt.

Bicske, 2014. március 31. Nagy Izabella Melinda igazgató

3

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Helyzetelemzés E kiindulási bázisul szolgáló helyzetelemzésben a történetiségtől eltekintve néhány pontba sűrítve csak a jelenlegi állapotot igyekszünk tényszerűen felvázolni, és a prognosztizálható változások szempontjából alapvető jelentőségű tényezőket próbáljuk meg kiemelni. 1. Az iskola arculata, képzési kínálata, képzési rendszere A Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola olyan többfunkciós intézmény, amelyben az alaptevékenységek szerint a következő egységek működnek:  nappali tagozatos gimnázium ( logisztikai képzés ), 4 évfolyam;  nappali tagozatos gimnázium (közrendvédelmi képzés), 4 évfolyam;  nappali tagozatos gimnázium (idegen nyelvi és humán csoport), 4 évfolyam;  logisztikai ügyintéző szakképesítéshez, kereskedelmi ágazathoz szakközépiskola (4+1 éves);  logisztikai ügyintéző szakképesítéshez, kereskedelmi ágazathoz OKJ 54 345 01 (2 éves);  levelező tagozatos gimnáziumi felnőttoktatás, 4 évfolyam (igény esetén); Az alaptevékenységek körében formálisan ugyan nem deklarált, ám meglévő elvárás egyrészt az iskolától mint szervezettől, másrészt az iskola tanáraitól mint értelmiségi szakemberektől, hogy mind a helyi, mind a megyei, mind az országos szintű kulturális-művelődési és szakmai-tudományos szellemi közéletben aktívan közreműködjenek. A regionális közoktatási és szakképzési feladatokon túlmenően az intézmény szellemi kapacitását elsősorban az oktatásés művelődésügyhöz kötődően a posztgraduális képzésben (például tanártovábbképzések), a megyei és regionális szintű vizsgáztatói és szakértői munkákban kell kamatoztatni. A helyi médiumok műsorainak és kulturális eseményeinek szervezésében és lebonyolításában való aktív részvétellel jelentősen hozzá kell járulniuk a környezetszellemi színvonalának emeléséhez. Az intézményben biztosított sportolási lehetőségek kihasználását a környező, elsősorban ifjúsági korosztály számára elérhetővé kell tenniük. 2. Várható trendek és szempontok a stratégiai célokhoz A következő években várható alapvető változások jelentős része prognosztizálható a már elfogadott, illetve előkészítés alatt álló törvényi-jogi szabályozás valamint az ország különböző iskoláiban az elmúlt esztendőkben megfigyelhető törekvések ismeretében, amelyekben tükröződnek az oktatással szemben támasztott gazdasági-társadalmi elvárások. A változó helyzetben várhatóan a következő pontokat kell szem előtt tartanunk:  A tanulói létszám biztosításához színvonalasabb, az eddigieknél változatosabb, valamint az új előírásoknak, elképzeléseknek megfelelő helyi programunkat kell elfogadtatni és közismertté tenni.  A fejlesztésekhez szükséges anyagi hátteret egyre inkább pályázatok útján, szponzorok találásával lehet megteremteni, amely sokkal átfogóbb, célorientáltabb szemléletet és a menedzser típusú módszerek alkalmazását igényli. A szakképzési törvény, az NSZFI, az OKÉV sokat segítenek a helyzeten. A helyi, valamint a regionális szellemi életben, a 4



szakmai és kulturális problémák feltárásában, megoldásában az intézménynek és dolgozóinak nagyobb szerepet kell vállalniuk, mert ez jelentősen javítja, reálisabbá teszi az iskoláról a köztudatban kialakult képet. A pedagógus-továbbképzésben a tantestület tagjainak aktívan kell közreműködnie

Az intézmény egyik legerősebb pontja, hogy szakképzett nevelőtestülettel rendelkezik, így több évtizedes hagyományokkal, szakképzési tapasztalatokkal és sikeres gyakorlati munkával a háta mögött, valamint célorientáltabb tevékenységgel sikeresen leküzdheti a következő évek akadályait is. A beiskolázási problémák csökkentése érdekében fokozottabb figyelmet kell fordítani arra, hogy a szülők, a leendő diákok és az iskola vonzáskörzetében lakók, továbbá a szakmai közvélemény megismerjék az intézményben jelenleg is magas szinten folyó oktató-nevelő munkát, és az elért eredmények közismertté váljanak. A marketing alapszabálya szerint a külső megjelenésre is aprólékos gonddal kell ügyelni, különben a kivitelezés formai hibái csökkentik az elért eredmények hatását. A zenei-művészeti, a testnevelés-sport, a természettudományi területek művelése és fejlesztése ugyanolyan fontos, mint az előzőekben kiemelt három területé, sőt a közösségek kialakulásában és fejlődésében ezek még nagyobb szerepet is játszanak. Az első három területet azért tartjuk mégis célszerűnek kiemelni, mert a tapasztalatok szerint jelenleg e három tényező képes az iskolákat a legintenzívebben fejleszteni. Az iskola nem vonhatja ki magát a helyi gazdasági környezetből, viszont ami egyik oldalról hátrány, a másik oldalról előny. A nagyvárosok közelsége az elhelyezkedést is segíti. 3. Az intézmény aktuális állapota Az iskola épülete a 60-as évek stílusát őrzi, a klasszikus patina és a korszerűség egyaránt hiányzik megjelenéséből. Az utóbbi évek erőfeszítései az infrastruktúrát megfelelő szintre emelték. Az épületkomplexum környezete nagy részben szépen parkosított. Az oktatási segédeszközök, a szertárak és tantermek felszereltségén a közelmúlt anyagi nehézségei jelentős nyomokat hagytak, ami alól csak az informatikai, biológia és fizika szaktantermek képeznek kivételt. Az utóbbi időszakban elvégzett fejlesztések és a biztonság megteremtése érdekében további átalakításokra került sor. Első lépésben az iskola teljes vizesblokkjának felújítása és a vízvezetékrendszer cseréje valósult meg. 4. Az iskola személyi összetétele Az iskola vonzáskörzete egységes képet mutat. A tanulók elsősorban Bicskéről és a Bicske környéki településekről járnak be. A személyi állomány főállású pedagógusokból áll, lényegileg évek óta változatlan, stabil. Szakképzett, nagy pedagógiai múlttal és tapasztalattal rendelkező, elhivatott pedagógusok látják el a nevelőtanári feladatokat. A lakáshiány és a pedagógusilletményezés fiatal tanár betelepítését megnehezíti.

5

5. Az intézmény vezetése A korszerű vezetéselméletek megkülönböztetik a piramis, illetve mátrix jellegű szervezeti felépítést és részletesen taglalják e hierarchiák előnyeit és hátrányait. A Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola nem túl nagyméretű szervezet, ezért célszerű a tulajdonképpen már meglevő, szokásos piramis felépítést (igazgató, szervezeti egységek vezetői, munkaközösség-vezetők) megtartani, amely a hagyományoknak és törvényi szabályoknak megfelelően működteti az intézményt, ugyanakkor a hatékonyság érdekében a kijelölt fő fejlesztési irányokat célszerűbb projekttevékenységként, egy-egy projektvezető irányításával megvalósítani. Ezek szükségessé teszik a területi hatáskörök és feladatok pontosítását, újraértelmezését is. Az aktuális fő fejlesztési irányoknak megfelelően kialakított projektek a mindenkori feladatokhoz igazodóan időszakos jelleggel jönnek létre. A projekt vezetőjét és tagjait a feladatnak megfelelően kell megbízni. A vezetési sémában nem tüntettük fel a keresztkapcsolatokat, így például az osztályfőnöki munkaközösség szinte az egész intézményre kiterjedő hatását. A megadott sémában nem szerepel a külső kapcsolódási pontok feltüntetése sem. Ezeket az intézmény szervezeti és működési szabályzata pontosítja. 6. Az iskolai hagyományok rendszere A nálunk is működő diákönkormányzat iskolai szintű képviseleti fórum, mely alulról építkezik. Első szintje az osztályközösség, az osztály diákönkormányzatok, melyekben megválasztják a különböző funkcionáriusokat és felelősöket, továbbá egy-egy tanulóval képviseltetik magukat az iskolai diákönkormányzatban. Ez utóbbi vezetőjét a diákság választja meg. Ezenkívül meghatározzák az adott tanév diákprogramjait és az azok lebonyolításáért felelős osztályokat. Időpont- és programjavaslat készül a gólyabál, a Mikulás-buli, a karácsonyi megemlékezés, a farsangi bál eseményeiről. A diákönkormányzat munkáját a nevelőtestület egy tagja koordinálja és segíti, illetve ő képviseli a tanulók jogait és érdekeit a tantestület és az iskolai vezetőség előtt. Az ő jelenlétében a diák-önkormányzati képviselők havonta egy gyűlésen beszélik meg az aktuális tennivalókat. Nemzeti ünnepeinket és az iskola saját évfordulós ünnepeit tanulóink által összeállított és előadott műsorokkal tesszük emlékezetessé. Ezekre az alkalmakra az iskolánkkal kapcsolatban álló intézmények (iskolák, hivatalok) képviselőit is meghívjuk. Minden tanuló számára az itt töltött évek legfontosabb ünnepe a szalagavató és a ballagás. December elején a végzősök mellére kitűzött szalag már a ballagás és az azt követő érettségi vizsgák közeledtét jelzi. A szalagok kitűzését az a bál teszi még emlékezetesebbé, melyen már jelöltként vehetnek részt a végzős tanulók és meghívottaik. Nem kevésbé ünnepélyes az utolsó tanítási napot követő búcsúzás, amikor a diákok az osztályfőnök vezetésével utoljára együtt ballagnak végig azokon a termeken és folyosókon, ahol addig mindennapi életük zajlott. Ekkor külön elismerésben és jutalomban részesülnek azok a tanulók, akik négy éven át jeles, illetve kitűnő eredményeket értek el, vagy kiemelkedő művészeti vagy sportteljesítménnyel öregbítették iskolánk hírnevét. A diákélet gazdagításának egyik legfontosabb feladata az iskolaéletet dokumentáló Vajdatükör című iskolaújság újraindítása, melynek szerkesztésben tanulók, tanárok egyaránt részt vennének. A 2013/2014-es tanévtől kezdve tartalmában gazdagodva szerkesztjük az iskola honlapját. Minden év őszén egy tanítási napot nyílt nappá téve bepillantást engedünk az intézmény mindennapi életébe mindazok számára, akik szívesen nézik meg iskolánk épületének újabban berendezett korszerű tantermeit és az ott folyó oktató-nevelő munkát. Örömmel tölt el 6

bennünket, hogy az érdeklődők száma évről évre nő, és a tavaszi felvételi vizsgákon is egyre többen vesznek részt. Saját tanulóink számára lehetővé tesszük az országos szervezésű versenyekbe való bekapcsolódást. Minden évben sokan élnek a lehetőséggel, hogy az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny valamely tantárgyi kategóriájában próbára tegyék addig megszerzett tudásukat. Ez a tudás legtöbbször a megyei szintű selejtezőkig elegendő, de egy-egy diák néha megörvendeztet bennünket országos szintű helyezéssel is. A vizsgarutin megszerzése érdekében és az aktuális tudásszint megállapítására házi versenyeket is szervezünk, elsősorban a kötelező érettségi tantárgyakra koncentrálva. Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink szabatosan tudják megfogalmazni mondanivalójukat, mire az érettségi vizsgájukra sor kerül. Több nemzetközi pályázaton is részt vettünk, és folyamatosan részt kívánunk venni. Az elmúlt és a következő tanévben iskolánk tanulói lengyel, szlovák, német, olasz, litván, román, észt és cseh diákokkal kerültek/kerülnek cserekapcsolatba, ahol az angol a közös nyelv, az „Elő irodalom” Comenius projekt kapcsán. Rendszeresek a kulturális eseményekről való megemlékezések (a magyar kultúra napja, a költészet napja), hangversenyek, színházlátogatások, a Bicskei Napokon, megyei diáknapokon való részvétel. Szavalóink, a színjátszó kör és az énekkar folyamatosan kiemelkedő eredményeket ér el. 7. Az iskola környezete 7.1. Környezet és háttér – Bicskéről általában Bicske közel 12 000 lakosú kisváros (1986-tól, korábban község, nagyközség), Budapesttől 35 km-re, Székesfehérvártól 50 km-re, Tatabányától 20 km-re fekszik Fejér megye északi sarkában. A munkaképes lakosság nagy része (kb. 4500 fő) Budapestre jár dolgozni, nagyon sok az ingázó. Így a családoknak megszokott, hogy valaki eljár (bejár) valahova dolgozni, tanulni. Sajnos így az „alvó” város jegyei érzékelhetőek. Helyi munkahelyi lehetőségek a volt VIV, majd Siemens, jelenleg TYCO; a volt MMGAM, amely részben megmaradt; a Magyarmet (német érdekeltségű) európai szintű öntöde (ISO minősítésű); a volt tsz, ma Agrár Rt.; a SPAR logisztikai központ, a VIV-BER Kft., Friss és Ropogós Kft. és több kisebb létszámmal dolgozó munkahely. Sok magánvállalkozás indult be az utóbbi években, a Ferrotechnikán kívül azonban inkább kereskedelmi és vendéglátó egységek nyíltak. A városban egyre több pénzintézet működik a szokásos hivatalok mellett. A postaforgalmi szakközépiskolából több diákunk tudott ezekben az intézményekben elhelyezkedni. Nem bicskei illetőségű, de Bicskén működő intézmények a Fővárosi Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon, a Fejér Megyei Ápoló-Gondozó Otthon és a Menekülteket Befogadó Állomás. Ezektől az intézményektől szintén diákjaink elhelyezkedését várjuk. Alapvetően az átlagos kisvárosok általános jellegzetességei figyelhetők meg mind társadalmi, mind kulturális, mind gazdasági szempontból. A nagyvárosok elszívó hatása érvényesül a tanárok betelepítésével. A kisvárosban nem tudnak konkurálni pl. a fővárosi illetményekkel, fővárosi kulturális lehetőségekkel. A Bicskén élő családokban a középiskolai korosztály 15–22 évesig kb. 1400 fő. Bicske lakosainak száma 11 000 fő. Az általános iskolában kb. 1000 diák tanul. A bicskei iskolákon kívül közvetlenül 13 település iskoláiból jönnek diákok intézményünkbe. 7.2. Az iskola tanulói közössége

7

A gimnáziumba a bejáró tanulók száma meghaladja az 50%-ot. A piacgazdaság kialakulásának következtében megjelent a munkaerőpiac is. Térségünkre is jellemző, hogy a magasan kvalifikált munkaerőt keresik, legyen az szakmunkás vagy felsőfokú végzettség. Sok dolgozót foglalkoztató üzem, intézmény kevés van a Bicske környékén elhelyezkedő településeken. Ily módon a munkanélküliség sem jelentéktelen. Ezen körülmények ismeretében érthető, mi ösztönzi diákjainkat a középiskola elvégzésére. Részben az, hogy nincs munkájuk, részben az, hogy egyre nyilvánvalóbbá válik: az érettségi megszerzésével lehetőség nyílik számukra keresettebb szakmák elsajátítására vagy akár felsőfokú tanulmányok folytatására. Észrevehetően sok diák érkezik csonka vagy hátrányos helyzetű családból. Több családfenntartó munkanélküli. Vannak osztályok, ahol az ilyen jellegű problémák halmozódnak. Sok családnál szempont, hogy a diák ne eljáró legyen, hanem helyben tanuljon. Sokszor az dönt, hogy még nem tudják, hova akarnak továbbtanulni, de az érettségit fontosnak tartják. Döntéshalasztó indoka is van a helyi középiskolába járásnak. A nyelvi készséggel rendelkezők számára újabb lehetőség a nyelvi osztály, amellyel az emelt szintű nyelvi érettségi válik elérhetővé. 8. A tanulási attitűd és az iskolai felvételi rendszer, átjárhatóság, a tanulói jogviszony megszűnése Az utóbbi években a nyelvi előkészítő osztály elindulásának köszönhetően nőtt a kitűnő és jeles eredményű tanulók száma. Tanulóinknak kb. 5-10%-a vesz részt megyei és országos tanulmányi versenyeken. A felsőfokú felvételi arányt teljes pontossággal nem tudjuk, hiszen nem kidolgozott a végzős diákok visszajelzésének rendszere. E hiány pótlása a közeljövő sürgős feladata. A minőségpolitikánk tartalmazza, hogy az osztályfőnököknek mérniük kell a felvételt nyert tanulóink számát. Az általános iskolai felvételit az országos egységes felvételi rendszerben bonyolítjuk. A tanulók felvételét az írásbeli és a hozott tantárgyi jegyek alapján bíráljuk el. Beiratkozásnál az Oktatási Minisztérium aktuális rendeletei az irányadók. Az iskolai tagozatok között átjárhatóságot biztosítunk, értékelve az átjelentkezésig elért tanulmányi eredményt, a tantárgyi rendszerben addig tanult szaktárgyak osztályzatait. Amennyiben szükséges, különbözeti vizsgákat szervezünk a hiányzó osztályzatok megszerzéséért. A köznevelési törvényben meghatározott elveket érvényesítjük. A tanulói jogviszony megszűnése a köznevelési törvényben, illetve az iskolai SZMSZ-ben szabályozott módokon lehetséges. 9. A diákönkormányzat és az iskolavezetés kapcsolata A diákok közvetlenül – írásos és szóbeli formában – is részt vehetnek az intézmény döntési folyamatában. Felvetett személyes kérdéseikre a törvényben meghatározottak alapján választ kell kapniuk az intézmény igazgatójától. Közvetett formában választott tisztségviselőiken (diák-önkormányzati képviselők) és az osztályokat a tanári fórumokon képviselő osztályfőnökökön keresztül vehetnek részt az intézmény döntéshozatalában. Az iskolai diákönkormányzat vezetője, az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes és a diákmozgalmat segítő tanár részvételével a diákönkormányzat minden hónapban megvitatja a tanulókat érintő kérdéseket. Ennek során az iskola igazgatója ismerteti azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek összefüggésben állnak a tanulói jogviszonnyal. Az iskolai diákönkormányzat képviselője részére biztosítani kell az iskola igazgatójához 8

való bejutás lehetőségét minden olyan esetben, ha a találkozást legalább egy munkanappal korábban kérte. Akkor is lehetőséget kell nyújtani a személyes találkozásra, ha e határidő megtartására nem volt mód, feltéve, hogy az iskola igazgatójának elfoglaltsága a találkozót nem zárja ki. Ezeket a rendelkezéseket az iskola igazgatóhelyettesének tekintetében is alkalmazni kell. Az iskola igazgatója legalább tizenöt munkanappal korábban köteles megküldeni írásban az iskolai diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Az átadást követő hét munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják, és egyeztetik álláspontjukat. Az iskolavezetés és a diákönkormányzat között a kapcsolatot a diákmozgalmat segítő tanár tartja. Az iskolában működő diákönkormányzat tevékenységéhez a tanítási órákon kívül azt a helyiséget veheti igénybe, amelyik kapcsolódik a diákönkormányzat tevékenységéhez, illetőleg ha ez nem állapítható meg, azt az osztálytermet, amelybe a legtöbb érintett tanuló jár. A diákönkormányzat véleményezési jogát gyakorolja az SZMSZ következő kérdéseinek vizsgálatánál:  az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok;  a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata);  házirend, SZMSZ;  a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái;  a tanulók jutalmazásának elvei és formái;  a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei;  az iskolai könyvtár működési rendje. Évente legalább egyszer diákönkormányzat-gyűlést kell szervezni a diákönkormányzat és a tanulójogok érvényesítése áttekintésének céljából. 10. Az intézmény kapcsolatrendszere Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Bicskei Tankerülete és a Székesfehérvári Tankerület osztott feladatkörrel. Működését a Bicskei Önkormányzat tulajdonában álló épületkomplexum biztósítja. Több városi kulturális műsort kezdeményeztünk és rendeztünk, rendszeresen részt veszünk a Bicskei Napok kulturális rendezvény sorozatán, szakmailag igyekszünk együtt dolgozni a város általános iskoláival, óvodáival, művelődési központjával, a városi könyvtárral, a helyi újsággal és tévékkel. Ezekkel a helyi önkormányzathoz tartozó intézményekkel az együttműködésünk jónak mondható. Az itt működő multinacionális cégekkel közvetlen kapcsolatunk most kezd kialakulni. A helyi vállalkozók iskolánkhoz való viszonyulása megosztott képet mutat. Konkrét célokat, eseményeket sokan támogatnak, ugyanakkor meglehetősen széles körben figyelhető meg kultúraellenes hozzáállás is. Együttműködést építünk ki a Családsegítő Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval és a Batthyány-kastélyban működő Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonnal is. A 2008/2009-es tanévben indítottunk rendészeti orientáltságú gimnáziumi képzést. A képzés keretében szoros kapcsolatot tartunk a helyi rendőrkapitánysággal. A szülők, a szülői munkaközösség a szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt napok

9

alkalmával rendszeresen betekintést nyerhetnek az iskola életébe. A fontosabb, az egész közösséget érintő döntések előtt az intézmény vezetése és az osztályfőnökök kikérik a szülők véleményét személyesen vagy kérdőívek formájában. Évente egy összevont iskolai szülői értekezletet tartunk, hogy megkönnyítsük a szülői munkaközösségek munkáját és tájékozódását. Iskolánk a jövőben az eddiginél is szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni az általános iskolákkal. Ennek érdekében pedagógusaink személyesen is felkeresik a beiskolázási körzet intézményeit, ahol a szülői értekezleteken ismertetik a gimnázium és a szakképzés nyújtotta lehetőségeket, bemutatják intézményünk életét, a róla készült referenciafilmet.

II. A NEVELÉSI PROGRAM 1. Az intézményben folyó oktatás és nevelés alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Alapelvek Alapelvünk a korszerű műveltségkép és értékrendszer kialakítása, amely a tanulókat felkészíti, alkalmassá teszi a valóság viszonyrendszerének megértésére. Az intézményt az alábbi célok vezérlik: 1) tanulóinak önismereti készséggel rendelkező, sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív, rugalmas személyiséggé fejlesztése; 2) testileg, lelkileg, szellemileg, életmódjukat tekintve egészséges, harmonikus személyiségű, a természetet tisztelő ifjak nevelése; 3) a tanulók érzelmi nevelése, jó ízlésük, esztétikai érzékük és igényük kialakítása; 4) a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése 5) a tanulókban helyes értékrend, énkép valamint az önnevelés képességének kialakítása; 6) a felelősségtudat megalapozása, fejlesztése; 7) rugalmas, toleráns gondolkodás kifejlesztése a másság elismerése és tiszteletben tartása érdekében; 8) az otthon, a lakóhely tiszteletének, szeretetének és a magyarságtudatnak a kialakítása; 9) a tudás elismerésének, becsületének, illetve a munka tiszteletének, a kitartó munkavégzés képességének a kialakítása; 10) az önálló ismeretszerzési képesség kifejlesztése, könyvtárhasználati és egyéb információs technikai hátterek használatának elsajátítása; 11) színvonalas oktatással szilárd alapműveltség, biztos alapkészségek kialakítása; 12) a diákok felkészítése az érettségi, illetve az érettségi-képesítő vizsgára, a továbbtanulásra, a munkavállalói szerep vállalására; 13) a világnézeti semlegesség megvalósítása; 14) a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése; 15) az esélyegyenlőség lehetőség szerinti biztosítása a hátrányos tanulók számára. 16) az Európai Unióba való integrálódás egyik legfontosabb tényezője az idegen nyelvi képzés. Hogy tanulóink kihasználhassák a határoktól mentes lehetőségeket iskolánkban a 2013/14-es tanévtől kezdve az angol és a német nyelven kívül az orosz nyelvi képzés is indul. 1.2. Céljaink

10

1.2.1. A diákok        

legyenek tisztelettudóak, jól neveltek, társas kapcsolataikban kulturáltak, jó kommunikációs készséggel rendelkezők; legyenek érdeklődők, nyitottak, rugalmasak, az egyéni látásmód, az önkifejezés igénye, a szépérzék, az esztétikum iránti igény jellemezze őket; tudatosan, kulturáltan vállalják fel konfliktusaikat, fejlesszék konfliktustűrő képességüket, hogy kiegyensúlyozott emberré váljanak; legyenek motiváltak a tanulásban; ízleljék meg a sikert társaik, szüleik és nevelőik körében, a tantervi követelményeken túl képességeik mind szélesebb körében; váljanak képessé saját érdekeik érvényesítésére, hogy a siker esélyével készüljenek fel életpályájukra; ügyeljenek környezetük tisztaságára, épségére; ügyeljenek saját egészségükre, kerüljék a káros szenvedélyeket.

1.2.2. A gimnáziumi tagozat specifikus célkitűzései Az iskolától mint szolgáltató intézménytől alapvető társadalmi elvárás, hogy a tehetséges tanulókat a felsőfokú továbbtanulásra, illetve közép- és emelt szintű érettségire készítse fel. Ez a gimnáziumi tagozat egyik kiemelkedő feladata, hiszen a tehetséges tanulók sok esetben a szociális helyzetükből adódóan, illetve a megromlott közbiztonság miatt ma már erősen meggondolják, hogy ún. elitgimnáziumokba iratkozzanak-e be, hiszen a bejárást választva túl sok idejük menne el az utazással, így kiesnének a közösségi életből, a kollégista létformával pedig az otthoni meleget, a közvetlen szülői gondoskodást veszítenék el sokan idő előtt. A tehetséges tanulókkal való törődés ezért alapvető feladata intézményünknek. A régió középiskolás korosztályának egy másik része 14 évesen még nem döntötte el, hogy milyen szakképesítést szerezzen meg, ezért továbbtanulásakor gimnáziumot választ magának. Az ő számukra is biztosítani kell egyrészt a közép- és emelt szintű érettségi vizsgához szükséges ismeretek megszerzését, egyben fel kell készíteni őket a később kezdődő szakmatanulásra. A NAT szabályozza az emelt szintű oktatás óraszámait, mely szerint magyar nyelv és irodalom, matematika és az élő idegen nyelv tárgyakból legalább heti öt, a többi tantárgy esetén legalább heti négy tanulási foglalkozást kell biztosítani. Az új típusú vizsgarendszer szerint iskolánkban bevezetjük az emelt szintű érettségit és az arra való felkészítést, melynek óraszámai. A felkészítő foglalkozások tananyaga megegyezik az emelt szintű érettségi követelményével.

11

kötelező

választható

évfolyam 11. 12. 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 2 2 2 16 óra 16 óra

magyar nyelv magyar irodalom matematika történelem idegen nyelv (angol) idegen nyelv (német) informatika vagy kémia fizika biológia vagy földrajz

összesen

1.2.3. A rendészeti pályára felkészítő képzés specifikus célkitűzései A rendészeti szakmák iránt érdeklődő tanulóknak – a gimnáziumi közismereti tárgyak elsajátítása mellett – olyan speciális ismereteket nyújtani, amelyekkel pályaválasztásuk megalapozottabbá válik. Erősödik motivációs bázisuk, ezzel elkerülhetővé válik a hibás pályaválasztás, mérsékelhető a későbbi pályaelhagyás. A tanulók megismerik a rendészeti szakmákra és életpályákra jellemző munkatevékenységeket, az e területeken dolgozók előtt álló perspektívákat. Ezáltal erősödik a rendészeti szervek presztízse, a bűn- és baleset-megelőzés társadalmi bázisa. A képzésben részt vevők jogi és állampolgári ismeretei elmélyülnek, ami megerősíti a felelős állampolgári magatartást. Célunk:  Olyan képességeket fejleszteni, melyek erősítik a pályaalkalmasságot. Fontos szerepet játszik az önismeret és a kommunikációs képességek fejlesztése, valamint a megfelelő kondicionáltság kialakítása.  A kerettantervben is szereplő olyan tantárgyak speciális tartalmakkal való kiegészítése, melyek a rendvédelmi szerveknél is kívánatos és konvertálható ismereteket tartalmaznak (idegen nyelv, informatika).  Felkészíteni a belügyi rendészeti ismeretek című tantárgyból – mint kötelezően választható akkreditált érettségi tárgyból – tehető középszintű érettségi vizsgára.  Előkészíteni a rendészeti szakközépiskolákban vagy a Rendőrtiszti Főiskolán folytatandó továbbtanulásra. 1.2.4. A szakközépiskolai tagozat specifikus célkitűzései Feladatok:  nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakmai művelődéshez, a szakmai munkatevékenység ellátásához;  alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni;  neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra, felelősségvállalásra;  fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét;  alakítsa ki a tanulókban a szolgáltatói gondolkodásmódot és sajátíttassa el a szolgáltatói 12

magatartás alapvető formáit;  alakítsa ki a tanulókban a szakmai elhivatottságot. A képzés célja összességében a szakmai követelményeken túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetését. Eszközöket, eljárásokat a tanórai munkában és a tanórán kívüli tevékenységben egyaránt használjuk. A lehetőségeket az SZMSZ-ben is szabályozzuk. 2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai 2.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai                      

A tanítási órákra való felkészülés; a tanulók dolgozatainak a javítása; a tanulók munkájának rendszeres értékelése; a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése; részt vesz az érettségi, különbözeti, felvételi és osztályozó vizsgák lebonyolításában; dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése; tanulmányi versenyek lebonyolítása; a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok; felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken; iskolai kulturális és sportversenyek szervezése; osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása; az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása; szülői értekezletek és fogadó órák megtartása; részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken; részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken; a tanulók felügyelete az óraközi szünetekben; tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése; iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel; részvétel a munkaközösségi értekezleteken; szertárrendezés; osztálytermek rendben tartása; tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai munkavégzés.

2.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre        

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyfejlődés jegyeire; együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását; segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját; kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével; figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét; minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a tantestület elé terjeszti; szülői értekezletet tart; ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása; 13

     

segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát; kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével; közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében; javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére; részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását; rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1. Az iskola tanórán és tanórán kívüli szolgáltatásai, tevékenységformái Az iskola tanulói összetétele, a szociokulturális környezet, valamint a kiterjedt (kb. 50 km-es) vonzáskörzet indokolja, hogy különös gonddal szervezzük meg tanórán kívüli foglalkozásainkat. A személyiségfejlesztés nem csak a tanórán kívüli iskolai munka feladata, hanem a tanórákon, elsősorban az osztályfőnöki órákon különös fontossága van. A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok a szabadidős tevékenységek a tanulók képességfejlesztését és a szociális juttatások igénybevételét teszik lehetővé. Ezek vázlatosan az alábbiak:  Az iskolában működő büfé napközben biztosítja az étkezési lehetőséget, a menzán ebéd igényelhető.  Mindennapos testedzés a tornateremben, az edzőteremben vagy a szabadban.  Szakkörök, önképző körök, klubok a tehetséggondozásra, képességfejlesztésre.  A könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele.  Felkészítés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre, az iskola tanulói számára meghirdetett, illetve iskolán kívüli versenyekre.  Rendszeres iskolaorvosi szűrővizsgálatok, védőnői szaktanácsadás biztosítása, a szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség.  A kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele, múzeumok, kiállítások megtekintése, rendszeres színházlátogatás.  Segélyezés és ösztöndíjigénylés lehetőségének biztosítása.  Drogprevenciós foglalkozásokon részvétel.  Egészségügyi és környezetvédelmi program megvalósítása. A jelzett szolgáltatások az étkezés és a színház-, illetve kiállítás-látogatások kivételével ingyenesek, a szülők tájékoztatásával (esetenként részvételükkel) szerveződnek. A tanév elején az osztályok egy- vagy kétnapos tanulmányi kiránduláson vehetnek részt. Ez akkor valósítható meg, ha költségeit a tanulók fedezik. Az iskolában tanítási idő alatt erdei tábor szervezhető, amelynek időtartama legfeljebb öt tanítási nap. A résztvevők az iskola azon nappali tagozatos diákjai közül kerülhetnek ki, akik a program teljes költségét fedezni tudják. A sokrétű, szerteágazó, konkrét tapasztalatgyűjtés a tanulók szocializációs képességeit fejleszti, az információk, benyomások a spontán és szándékosan szerzett ismeretek körét tágítják, a tanulás, a kíváncsiság felkeltését segítik. Mintát adnak a tanulóknak a tartalmas szabadidőtöltésre, képességeik kibontakoztatására. Az iskola által nyújtott szolgáltatás a magatartási, beilleszkedési zavart mutató tanulók helyzetén is javít azzal, hogy tartalmas elfoglaltságot kínál, viselkedési mintákat ad számukra a különböző élethelyzetekben, 14

sikerélményhez juttatja őket, társas kapcsolataikat ápolja, szélesíti. Céljaink:  a személyiség fejlesztése, reális önismeret;  szükséges önérvényesítés – együttműködés;  felelősségvállalás – kulturált magatartás mások tisztelete, az empátia kialakítása;  a szabadidő hasznos eltöltése és erre a lehetőség biztosítása;  a tanítás-tanulás folyamatának segítése differenciált keretek között is;  felkészítés a sikeres életkezdésre;  korunk informatikai és nyelvi kommunikációs igényeinek tanulóinkkal való megismertetése a szükséges ismeretek elsajátíttatásának segítségével;  hagyományaink megismerése, ápolása;  fokozott figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését biztosító foglalkoztatásra és oktatására. 3.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: az értékek létrehozásában való közös cselekvés színterei, tevékenységei Az iskolában elsősorban osztályközösségekben gondolkodunk. Elsődleges feladat az osztályfőnöki órák szakszerű ellátása. Az éves osztálykirándulások, rendezvények (mikulás, karácsony, 9.-esek köszöntése, farsang, a 12. osztályosok búcsúztatása stb.) közösségfejlesztő funkciót látnak el. Ugyanakkor jó közösséget képviselhetnek az iskolai színjátszó csoport, az énekkar és egyéb kiscsoportok. Ide sorolhatóak a színházlátogatások, egyéb programok, valamint részben az előző pontban taglalt személyiségfejlesztő lehetőségek, szabadidős formák kihasználása. Iskolánk részt vesz a drogprevenciós programban, ahol szociológus, pszichológus, illetve rendőrségi szakemberek segítségével a diákok életvezetési, egészséges életmódbeli tanácsokat kapnak. Az iskola rendelkezik drogprevenciós stratégiával és az oktatási törvényben előírtaknak megfelelő egészségügyi és környezetvédelmi programmal. Szabadidő szervező pedagógus hiányában iskolánk minden pedagógusának (főleg munkaközösségi alapokon) alapvető feladata a tanulók szabadidős tevékenységének szervezése, a közösségi élet kialakítása:  az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor stb.);  a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokhoz;  a tanulóközösség, diákönkormányzat programjának segítése;  a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése;  az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése;  az egészséges életmódra nevelés, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése, összhangban az ifjúságvédelmi feladatoknál megfogalmazottakkal;  az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés;  az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése. Nagyon fontos, hogy a köznevelési törvényben meghatározott időkeret tervére szervezett tanórán 15

kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, színpadot, a pedagógiai programban szereplő vagy később megszervezendő művészeti csoportot, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést és gyógytestnevelést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt megszervezzük, illetve működtetni tudjuk. 4. Hátrányos helyzetű tanulók 4.1. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltérések elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. A képességek fejlődését erősen meghatározza a környezet, amelyből a tanuló érkezik. Tapasztalataink szerint a hátrányos és veszélyeztetett helyzet okai az árvaság vagy félárvaság, a válás vagy házasságon kívül születettség miatti hiányos család, illetve egyre gyakrabban a munkanélküliség miatti szegénység. Az iskolánkban bevezetésre kerülő szociális támogatási rendszer megpróbál megoldást találni az évről évre egyre több esetben fellépő tankönyvvásárlási, menzafizetési és egyéb diák szociális problémákra. Az iskolai alapítvány céljai között a fentiek is szerepelnek. A tanulási nehézségekkel küzdő, illetve lemaradó tanulók számára rendszeres korrepetálást biztosítunk az általuk igényelt és tanult valamennyi elméleti tantárgyból. Sajnálatos, hogy ezekkel a lehetőségekkel pont a rászorulók közül nagyon kevesen élnek. A rendszeres óralátogatásokkal és az osztályfőnökökkel való egyeztető megbeszélésekkel a tanulók magatartási és tanulási kultúráját is nyomon követhetjük. Így hatékonyabban kiszűrhetők azok a diákok, akikre jobban oda kell figyelni, a szülővel való megbeszélés alapján esetlegesen a nevelési tanácsadó közreműködését kérni. Iskolánk eddig is felvállalta a testi fogyatékos (mozgáskorlátozott, illetve vak) gyermekek egészséges társaik közé történő beilleszkedésének fontos és nehéz feladatát. Tanáraink képzettségüket és kötelező feladatkörüket jócskán túllépve tesznek meg mindent annak érdekében, hogy egyenlő esélyeket és lehetőségeket biztosítsanak minden tanítványunknak testi épségétől függetlenül. Ezen tanulóink számára is külön foglalkozásokat, felkészítőket, korrepetálást kell biztosítani. Külön figyelmet kell fordítani a beilleszkedési nehézségekkel és magatartás zavarokkal küzdő tanulókra. Speciális esetben a nevelési tanácsadó segítségét kérjük. Az iskolaorvosi ellátás keretében a tanulók osztályfőnöki órákon a védőnő segítségével korszerű információs anyagokat kapnak testi és szellemi egészségük megőrzésének érdekében. Lehetőségük nyílik csoportosan és egyénileg aktuális problémáik megbeszélésére, és szükség szerint szakrendelésen való kezelésre történő beutalásra. További lehetőség a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkája a fenti tárgyban, részletesen a 6. pontban tárgyalva. 4.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A középiskolások magatartásbeli problémáinak hátterében több tényező állhat. Egyrészt a kamaszkor pszichológiai jellemzői: feltűnési vágy, a tekintély megkérdőjelezése, a szabályokhoz való kritikus hozzáállás, az önazonosság keresése. Másrészt a szociális, családi háttérből eredő problémák: munkanélküliség, csonka család, családtag betegsége, a szülők több műszakos munkahelye, a másodállásokból adódó figyelem- és időhiány. Fontos, hogy ezeknél a tanulóknál minél hamarabb megtörténjen az okok feltárása. Ez az osztályfőnök, illetve az osztályban tanító tanárok feladata (különösen az új tanulók intézményünkbe történő beiratkozása után). A zavarok jelentős része megoldható személyes beszélgetéssel, a szülő–tanár, tanár–diák, szülő–tanár–diák együttes megbeszélésével, rendszeres kapcsolattartásával.

16

Amennyiben ez eredménytelen, a háttérben súlyosabb probléma állhat, ezért az osztályfőnök a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét kéri, aki a Fejér Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata Bicskei Nevelési Tanácsadójához fordul. A fent nevezett intézmény a tanuló szakvizsgálata után eldönti, hogy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanulóról van-e szó. Amennyiben a sajátos nevelési igény gyanúja felmerül, a tanulót továbbküldi a Fejér Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálatához Székesfehérvárra. A szakértői vélemény alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató határozatban mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A tanuló részére az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán hosszabb felkészülési idő biztosítható, az írásbeli beszámolókon lehetővé tehető segédeszköz (írógép, számítógép) használata, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltása. A sajátos nevelési igényű tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A tanuló érdekében a Járási Hivatal (NKT.47§ (69)) kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét olyan intézménybe írassa be, amely rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, melyek gyermeke egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásához szükségesek. A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások heti időkeretét a hatályos jogszabályok ide vonatkozó pontjai tartalmazzák. A sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon kell dokumentálni. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai:  A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.  A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.  Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők:  A fogyatékosság típusa, súlyossága.  A fogyatékosság kialakulásának ideje.  A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, képességei, kialakult készségei, meglévő ismeretei. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósulását az alábbi tényezők biztosítják:  Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.  A különböző pedagógiai színtereken a rehabilitációs szemlélet érvényesülése.  Alkalmazkodás a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.  Az egyes gyermek igényeitől függő pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazása.  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (tolerancia, empátia) rendelkező pedagógus. 17

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében-oktatásában részt vevő pedagógus:  a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak módosulását;  egy-egy nevelési, tanulási helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, a differenciált nevelés céljából individuális módszereket alkalmaz;  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;  együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba, a gyógypedagógus segítségével elkészített egyéni fejlesztési terv alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő szakember, gyógypedagógiai tanár az együttműködés során:  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;  segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában;  javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására;  figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz eredményeik értékelésében, javaslatot tesz a szükségletekhez igazodó módszerváltásokra;  figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, javaslatait, észrevételeit;  terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működetésére kijelölt intézmények segítségét. Ennek megfelelően iskolánkban a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása, fejlesztése, szinten tartása a sárbogárdi Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye segítségével történik. Az intézmény vezetőjével a kapcsolatfelvétel megtörtént, az együttműködés körvonalazódik, de a részletek kidolgozása a közeljövő feladata. Ezenkívül, – amennyiben intézményünk költségvetése és humán erőforrása lehetővé teszi – törekednünk kell pedagógusaink diplomaszintű továbbképzésére is. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását, fejlesztését, szinten tartását csak abban az esetben tudjuk felvállalni, amennyiben a róluk kiállított szakvélemények pontosan tartalmazzák a diagnózist, a fejlesztendő területeteket, fejlesztési feladatokat és a kívánt eredmény eléréséhez szükséges heti órakeretet. 5. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek 5.1. A tanórán kívüli iskolai élet szervezeti formái 5.1.1. Szakkörök, klubok, önképző körök Érdeklődés szerint szerveződő, különböző korosztályú tanulókat magukban foglaló közösségek. A tanulók a szakkör, klub, önképző kör programjának, céljának, vezetőjének előzetes ismerete alapján választanak érdeklődés szerint az egyes tevékenységek között. A programok a tanórákon kívül rekedt gazdag műveltségi anyag célzatosan rendezett egységeit kínálják képességfejlesztés, tehetséggondozás, a személyiség gazdagítása, a szociális kapcsolatok bővítése céljából (Vajdaszínpad, énekkar, biológia és földrajz tantárgyi, számítástechnikai, idegen nyelvi, humán önképző kör, iskolai újság, rádió, tévé).

18

5.1.2. Sportkör Az iskolai sportélet a sportkör tevékenységével egészül ki. Ennek alapvető célja a mindennapos testnevelési órán kívül a testedzés biztosítása, az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése, a harmonikus, rendezett mozgás kialakítása, egy-egy sportágban az iskolai bajnokságokon kívül az egyéb versenyekre való felkészítés. Az iskolai sportkörök indításáról a tanév eleji felmérés alapján döntünk. Választható sportkörök: atlétika, kézilabda, kosárlabda, futball, karate, judo, asztalitenisz – mindez fiúk és lányok részére is. 5.1.3. Egyéb tevékenységi formák Kiegészítő ismereteket nyújtunk a képességek fejlesztése, a tehetséggondozás céljából a tanulók érdeklődésének kielégítésére. Így fontos a kreativitást fejlesztő, a műveletek elvégzését segítő eszközök használatának elsajátítása, az informatika és a nyelvi laborok világának megismerése. Nagy hangsúlyt kap a versenyekre való felkészítés mellett a lemaradók felzárkóztatása is (különös tekintettel a 9. évfolyamosoknál az eltérő előképzettség miatt). A számukra szervezett kiscsoportos korrepetálásokon lehetőség nyílik a pótlásra, a meg nem értett új ismeretek megértetésére és elmélyítésére. 5.2. A csoportok megszervezése A nem kötelező tanórai foglalkozások időkereteinek évfolyamok közötti átcsoportosítását (a törvény szerint) a tanulócsoportok igénye, szükséglete teszi indokolttá. Az életkezdéshez, a továbbtanuláshoz, az ismeretek bővítéséhez a felsőbb évfolyamokon jelentkezik nagy igény, ahol ennek kielégítése az intézmény alapvető feladata. A csoportszervezés képességek szerint történik. A tanulócsoportokra megállapított összes óra – kötelező, nem kötelező tanórák, tanórán kívüli foglalkozások – jelenti a pedagóguslétszám-igényt. A pontos tervezés a mindenkori tantárgyfelosztás szerint történik, amely megmutatja a tanulócsoportok számát, óraigényét, a heti óraszámot és az ellátáshoz szükséges pedagóguslétszámot. Kiemelt feladat a diákok tanulmányi versenyekre való felkészítése, OKTV és egyéb versenyek. Évente a diákok kb. 5-10 %-a vesz részt versenyeken. Diákjainknak lehetőséget adunk egyéni pályázatokra, tapasztalatcserére, nyílt napokon, speciális rendezvényeken való részvételre. Tehetséges diákjainkat visszahívjuk, akár oktatásra, akár iskolai rendezvényre. Az iskolai könyvtár a hét minden napján az iskola minden tanulója számára elérhető. A könyvtárban a kötelező olvasmányok, szótárak, művészeti albumok, lexikonok, térképek mellett komoly CD-tár és videotéka is működik. 6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében, segítsen a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetőségeinek kialakításában. Hátrányos helyzetű tanuló az, aki családi körülményei, szociális helyzet miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. A pedagógussal szembeni követelményeink a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban:  Gyermeket családi körülményei, neveltetése vallási, világnézeti hovatartozása okán ne 19

       

különböztessen meg! Pedagógiai munkája során a tanuló rendellenes körülményeire utaló megfigyeléseit közölje az intézkedésre jogosult személlyel (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, iskolavezetés), továbbá a szülők megfelelő tájékoztatása is kiemelkedő feladat. A tanulók iskolai nevelésével kapcsolatos nevelőtestületi megállapodásainkat tartsa be! A pedagógus az oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megtartásáról, a munkavédelmi előírások betartásáról, erkölcsi védelméről! Az ismereteket tárgyilagosan és sokoldalúan közvetítse! Működjön közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében feltárásában, megszüntetésében! Sajátíttassa el a közösségi együttműködés magatartási szabályait, adja át az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket! Tartsa tiszteletben a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait! Középiskolában tanuló diákok évente egyszer vegyenek részt fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálatokon!

A szülőkkel szembeni elvárásaink:  A kölcsönösség elve alapján éljen az informálódás, az informálás és a beleszólás jogával és lehetőségével!  Az informálódás érdekében a tanév meghatározott napjain a szülői értekezleteken, fogadó órákon vegyen részt!  Olyan adatokat, tényeket, megfigyeléseket közvetítsen, amelyek a gyermekével való bánásmód szempontjából fontosak lehetnek!  A törvényben meghatározott kötelezettségeit ismerje és gyakorolja! A fenntartóval szembeni elvárásunk, hogy erkölcsileg és anyagilag támogassa a szabadidő kulturált eltöltését biztosító programjainkat, rendezvényeinket, a testi és lelki egészségre való nevelést célzó törekvéseinket. Ezek a rendezvények a következők: egészségnap, sportnap, diákönkormányzati nap, tanulmányi versenyek helyszíneire való eljutás. Az iskolavezetés feladata, hogy a veszélyeztetett tanulók érdekében működjön együtt a környezet segítő szervezeteivel (Nevelési Tanácsadó, Magyar Vöröskereszt, egészségügyi intézmények, gyámhatóság, családsegítő stb.), az érintett önkormányzatok jegyzőivel. A gyermekvédelmi feladatok ellátása nem szorítkozik a felsorolt elvárásokkal való megfelelésre, hanem áthatja napi gyakorlatunkat. A gyermekek napjainkban szinte több időt töltenek az iskolában, mint otthon. Pedagógiai szemléletünk értelmében a tanulókkal való törődés, a közös munka minősége, saját példamutatásunk folyamatosan eszközként kell, hogy működjenek a gyermek- és ifjúságvédelemben. A köznevelési törvény előírja a nevelő-oktató intézmény feladatai között a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását. Az ifjúságvédelmi feladatokat 326/2013 Korm. rendelet 17§ (1) 7. pont szerint látja el egy pedagógus.  Tankötelezettségből adódó kötelezettségek figyelemmel kísérése.  Tankönyvvásárlási támogatáshoz javaslattétel.  Kedvezményes étkezési lehetőségre javaslatok tétele.  Térítési díjkedvezményre vagy elengedésre javaslat tétele.  Kapcsolattartás a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bicskei Tagintézménye, az Egyesített Családsegítő és Gondozási központtal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.  Indokolt esetben eljárást kezdeményez a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságoknál.  Minden esetben tanácsot kér az illetékes szervektől, amennyiben az iskola 20

    

rendelkezésére álló eszközei nem elegendőek. Esetenként rendkívüli gyermekvédelmi támogatást javasolhat az érintett önkormányzatnál (tanévkezdéshez, egyéb). Az osztályfőnökökkel konzultálva megkísérli kiszűrni a veszélyeztetett gyerekeket. Az osztályfőnöki órát felhasználva felvilágosító előadásokat szervez prevenciós célzattal a szenvedélybetegségek (dohányzás, drog, ital) megelőzésére, a helyes életmód kialakítására, évfolyamonként évente legalább egyszer. Szükség esetén a tanári kar részére nevelési értekezlet keretében évi egy alkalommal előadást szervez aktuális témából (jogszabály-ismertetés, kirívó esettanulmány, káros szenvedélyek kezelése, problémás gyerekek kiszűrése stb.). Esetenként továbbképzéseken vesz részt.

Az ifjúságvédelmi felelős különleges felelőssége:  Az intézmény vezetőjét vagy helyettesét tájékoztatja, ha az intézmény diákjával kapcsolatban rendkívüli eseményt észlel.  Tanév végi értekezleten beszámol a legfontosabb ifjúságvédelmi eseményekről.  Munkájáról naplót vezet.  A diákot, tanárát vagy a családot érintő információkat bizalmasan kezeli. Az ifjúságvédelmi felelős ellenőrzési feladatai:  Folyamatosan figyelemmel kíséri a problémás eseteket.  Folyamatosan konzultál az osztályfőnökökkel, esetenként szülőkkel, szakemberekkel. Az ifjúságvédelmi felelős rendszeresen részt vesz a nevelőtestület rendezvényein. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánknak a tehetségkutatás és tehetséggondozás mellett a korai tanulási beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel is foglalkozni kell. Felderítjük a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. Az integrációs felkészítés is feladat, melynek megoldásához az oktatási törvény adta lehetőségekkel élni kell elsősorban a szabadon felhasználható órakeret terhére. A későn észrevett szövegértési, olvasási nehézség, magatartási zavar észlelésénél Nevelési Tanácsadó, illetve a Fejér Megyei Önkormányzat Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Egységes Pedagógiai Szakszolgálata segítségét vesszük igénybe, és az általuk előírtakat betartjuk, szintén az említett órakeret terhére. Egyéni felkészítésre igény szerint használunk fel órakeretet. A program eredményessége a diákok tanulmányi eredményein mérhető (ismétlés elkerülése, problémák megszűnése stb.). A korrepetáláson részt vevő diákok munkáját utánkövetéssel figyelemmel kísérjük. A korrepetálást elsősorban a 9. évfolyamon végezzük, az eltérő előképzettség miatt. Előfordul egyéni korrepetálás is az idegen nyelvet vagy a matematikát nehezen tanuló diákok számára, esetleg iskolaváltó diákok számára a tananyag haladásából adódó különbségek kiküszöbölése miatt. A korrepetálási órák szükséglete és megvalósíthatósága befolyásolja az intézmény költségvetését és a pedagógusfoglalkoztatást. Az éves tantárgyfelosztást nagyon gondosan kell elkészíteni. A foglalkozásokról a rendelkezéseknek megfelelő munkanaplót kell vezetni. Esetenként élünk a tantárgy tanulása, illetve értékelése alóli felmentéssel, vizsgán, érettségin tantárgykiváltás adta lehetőséggel az oktatási törvényben foglaltak szerint.

21

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 8.1. Hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetű tanuló az, akit a családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Magatartási nehézséggel küzdő tanulóknál abban a kérdésben, hogy a tanulók beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nehézségi igényű, a nevelési tanácsadó, illetve a megyei Rehabilitációs Bizottság a mérvadó. A témakört már érintettük a 6. pontnál a gyermek- és ifjúságvédelem taglalásánál. A diákok körülményeire legjobban az osztályfőnökök tudnak odafigyelni. Rendkívül fontos a szülőkkel való kapcsolattartás. A jó osztályközösség is észreveszi, ha valamelyik diákkal probléma van (anyagi lehetőségek változása, családi körülmények megváltozása, súlyos betegség, haláleset stb.). 8.2. A szociális támogatás rendje A tankönyvvásárláshoz rendelkezésre álló összeg szétosztásánál az ingyenes tankönyvek esetében a tanulók szociális helyzetét figyelembe kell venni, és ehhez a rendelet törvényi előírását alkalmazzuk. A szociális helyzet megítélésében az osztályfőnök kérje ki az osztályban tanító tanárok véleményét. Vitás esetben a végső döntést az igazgató, az osztályfőnök és a tanulót a legtöbb óraszámban tanító tanár hozza meg. Részt veszünk a diákok szociális helyzetének javítását célzó pályázatokon (Esélyt a tanulásra, megyei ösztöndíjpályázat stb.). A menzatámogatás törvényi szabályok szerint történik. 9. Esélyegyenlőségi terv Iskolánk esélyegyenlőségi terve külön dokumentumba van foglalva. E dokumentum tartalmazza a megyei fejlesztési terv esélyegyenlőségi tervének az elemeit. Ezek közül kiemelten fontosak:  az oktatás tartalmának és a szakképzésben a szakmaválaszték kínálatának fejlesztése a megyei munkaerő-piaci viszonyokhoz igazodva;  a hiányszakmákból gondos válogatás a szakképzésben már meglévő humánerőforrás és a tárgyi feltételek gazdaságos kihasználásával;  a tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés;  az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazása;  a tankötelezettség teljesítése;  a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal való foglalkozás;  a hátrányos helyzetű, valamint a roma tanulók hátrányos szociális, kulturális helyzetének javítása;  az esélyegyenlőség növelését szolgáló tanári továbbképzések biztosítása;  a Nevelési Tanácsadóval és a fenntartó által biztosított intézményekkel való kapcsolat erősítése a hátrányos helyzetű tanulók megsegítése és eredményesebb nevelése, tanítása érdekében. 10. A szülő a tanuló a pedagógus és az intézmény kapcsolattartási formái A szülők szervezetének működési formája a szülői munkaközösség. Az osztályok szülői 22

munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. Az intézményi szülői munkaközösségben osztályonként három-három szülő tevékenykedik a törvényben leírtaknak megfelelően gyakorolva véleményezési és egyetértési jogát. Saját programjuk alapján dolgoznak. Minden tanév októberében az iskola igazgatójának összehívására egy olyan szülői értekezletre kerül sor, ahol egyszerre van jelen az összes szülő, az egész intézményi szülői munkaközösség. Ezen alkalommal történik szükség esetén a Szülői Munkaközösség elnökének megválasztása, továbbá a tanév legfontosabb programjainak, feladatainak ismertetése.      

A szülőkkel való kapcsolattartás tartalmi kérdései a következők: a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés; az egészséges életmódra nevelés; a családi életre nevelés; felzárkóztatás, tehetséggondozás; pályaválasztási orientáció; a gyermek- és ifjúságvédelmi tennivalók megoldása.

     

A szülők és pedagógusok együttműködési formái: fogadó óra; szülői értekezlet; levelezés, ellenőrző, telefon; iskolai vagy osztály szintű rendezvények; színházlátogatás; fontos a közös munka, az iskolai SZMSZ és a házirend egyeztetése.

            

A pedagógusok szülőkkel való együttműködésének módszerei: A szülőknek érezniük kell, hogy a gyermeküket a pedagógus szereti jó és rossz tulajdonságaival együtt. A pedagógusnak szakmailag olyan felkészültnek kell lennie, hogy a szülő nevelési problémáinak megoldásához tanácsot tudjon adni. Kölcsönös bizalmat kell egymással kiépíteni (természetesen a kötelező tapintat meglétével). Mindenkor a partnert kell keresni a szülőben, még ott is, ahol reménytelennek látszik. Lehetőleg kerülni kell az olyan kéréseket, amelyek anyagi áldozattal járnak. Mindenkitől lehetőleg olyat kérjünk, ami érdeklődésének, személyiségének, foglalkozásának megfelel. Egyetlen javaslat, segítség felajánlás mellett sem szabad elsiklani, meg kell találni azok felhasználásának helyét, idejét és módját. Nyíltan és őszintén tárjuk fel a problémákat. Biztosítsunk lehetőséget, fórumot a vélemények kifejtésére, fordítsunk kellő időt a problémák meghallgatására. Véletlenül se tegyünk egy szülőről sem elmarasztaló megjegyzést (különösen a gyerekek vagy saját gyermeke előtt). Fontos, hogy a szülőket érzelmileg is megnyerjük az iskola és a nevelés ügyének. A szülőkkel az intézmény nevelési-oktatási céljait, követelményeit ismertetni kell. A szülők részére fórumokat szervezünk az aktuális kérdésekről (pl. fejlesztési lehetőségek, alapvető rendeletmódosítások stb.).

11. Erkölcsi nevelés Alapvető célunk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok

23

következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés készítsen fel az életkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt a világ kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 12. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, 

  

akinek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján a jogszabályok és az iskola pedagógiai programja alapján nem lehetett megállapítani, ezért a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít (pl. magántanuló, mulasztás miatt nem osztályozható, stb.) aki a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni, ezért osztályozó vizsgára jelentkezik, aki részére az igazgató különbözeti vizsgát ír elő, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőzően, ha  hiányzásának mértéke eléri a 250 órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 %-át és emiatt nem osztályozható,  felmentést kapott a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt,  engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az iskola helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Javítóvizsga 

Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet.

Különbözeti vizsga 

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az iskola igazgatója a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az iskola a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbtanulásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyait, tartalmát, időpontját az igazgató határozza meg, a határozatot írásban megküldi a tanulónak és szüleinek. A határozatról tájékoztatja az érintett szaktanárokat. Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó /javító/ különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített 24

vizsgarészből pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Pótló vizsga 

A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapokon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, amelynek bekövetkezése nem vezethet vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti,hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Vizsgára való jelentkezés módja, ideje:   

Ha a vizsgát a tanuló kéri, a vizsgákra írásban kell jelentkezni, legkésőbb a vizsgát megelőző 30. napig. Az igazgató vagy a nevelőtestület által előírt különbözeti, osztályozó/javítóvizsgákra nem kell jelentkezést benyújtani. A vizsgák időpontjait az iskola munkaterve tartalmazza, ettől eltérő időpontot – írásos kérelemre – az igazgató engedélyezhet.

13. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Pedagógiai feladatok megvalósítása:              

tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem, kötelességérzet kialakítása, motiváció megteremtése, tanulásszervezés, teljesítmények növelése, kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlesztése, a tanulói tudás megalapozása, minták adása a feladat és problémamegoldáshoz, a tanulók egyéni tanulási módszereinek, szokásainak megalapozása, mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra, mozgáskoordináció és ritmusérzék fejlesztése, az egészséges életvitel kialakítása, önismeret alakításával, az értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, a kreativitás fejlesztése,

14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai. Amennyiben a szülő vagy a tanuló írásban kezdeményezi, a tanuló másik középiskolából történő átvételére a kilencedik évfolyam megkezdése után is lehetőséget biztosítunk. Az átvételről a munkaközösség-vezetők és az érintett osztályfőnökök véleményének kikérése után az igazgató dönt. Ha szükséges, a tanulónak osztályozó vagy különbözeti vizsgát kell tennie. A vizsga 25

tantárgyait, témaköreit, a vizsga lebonyolítási rendjét időben ismertetni kell a tanulóval. A döntésnél figyelembe kell venni azt, hogy hány tanuló jár az érintett osztályba, valamint azt, hogy a kérelmező milyen tanulmányi eredménnyel rendelkezik. 15. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek. A gondolkodás és a különböző képességek fejlesztése érdekében elsősorban a szövegértésiszövegalkotási, logikai és kommunikációs alapképességek fejlesztését helyezzük előtérbe, építve a tanulók együttműködési akaratára. Céljaink megvalósításához a kompetencia alapú oktatásba bekapcsolódó pedagógusaink olyan modern, tapasztalati tanulásra alapozó módszerek és eljárások elsajátítására törekszenek, melyek segítségével könnyen, hatékonyan tudnak a diákok eredményeket elérni. Ezek a módszerek: kooperatív tanulás, projektpedagógia, IKT eszközök használata, drámapedagógia. Kooperatív tanulás: Az oktatás során a tanulás folyamatában az ismeretek mellett nagy szerepet kapnak a készségek és képességek. A cselekvésközpontúság érvényesül. Az óra sikere a pedagógus felkészültségén kívül a tanulók tevékenységének megszervezésén is múlik. Projektoktatás: A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem csak a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem a lehetséges összefüggések feltárása. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. Drámapedagógia: A különböző szituációs gyakorlatok igénybe veszik a tanulók átélő, beleérző képességét. Abban az esetben, ha a tanulók eljátsszák az adott szituációt, személyes tapasztalatokat szerezhetnek, így lesz mihez kötni az új tantárgyi tartalmat.

26

III. HELYI TANTERV 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Iskolánk a NAT által meghatározott iskolai kerettantervek közül minden tantárgy esetében az” A „változatot választotta. A tanterv tananyaga és követelményei (kerettanterv) A gimnázium heti óraterve a kerettanterv szerint a 2004/2005-ös tanévtől (kifutó) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom kötelezően választható Történelem Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Kötelezően választható Informatika Kötelezően választható Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés, sport és mentálhigiénia Osztályfőnöki Tanulás módszertan, önismeret Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Demokratikus Állampolgári ismeretek Kötelező óraszám Kötelezően választható Emelt szintű érettségire való felkészülés Emelt szintű érettségire való felkészülés (Nem kötelezően választható) Heti óraszám

9. nyelvi 0,5 1,5

9. 4 2

2

5 3 3

4 3 3

1,5 0,5

0,5 0,5

13

2 5

Heti óraszámok évfolyamonként 10. 11. 4 4

1 2 2 1 1 5 1

4 1 2

2 1 1,5 2 1 1 5 1 1 1

12. 4

3 1 5 3 3

3

1

1

2 2 2

1

2 1

3 1

5 3 4

2

1 1 1

2 31

32

33,5

34

28 2 3

31

32

A keretezett tárgyak tanítása csoportbontásban történik.

27

33,5

34

33

A gimnázium rendészeti csoport heti óraterve a 2008/2009-es tanévtől (kifutó) Rendészeti pályára előkészítő

Irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret Emberismeret és etika (1.félévi 2 ó.) Bevezetés a filozófiába (2. félévi 2 ó.) 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Informatika Ének-zene Tánc és dráma Rajz és vizuális kultúra Művészetek Mozgókép és médiaismeret Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kommunikációs gyakorlatok Speciális társadalomismeret Belügyi rendészeti ismeretek Művészettörténet Összesen

9. 3 1 2 1

10. 3 1 2

11. 3 1 3

12. 3 1 3

3 3 3 1 1 1

3 3 3 2 2 1,5

3 3 3 2 2 ÉV

3 3 4

2

2

ÉV

1 1 1

1 1

1

1

1

1

5 1

4 1

1 1

1 1 4 1

4 1

2 1

2 ÉV

2

1

1

2

31

31,5

32

31

A keretezett órák tanítása csoportbontásban történik

28

A szakközépiskola heti óraterve a 2007/2008-as tanévtől (13. évfolyam szakképzés: postai ügyintéző) (kifutó) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Gazdasági környezetünk Tanulásmódszertan Egészségtan Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Marketing Általános jogi ismeretek Szakmai idegen nyelv Önismereti tréning Információkezelés Hírközlési alapismeretek Postaforgalmi ismeretek Pénzforgalmi ismeretek Szakmai gyakorlat tömbösítve Emelt szintű érettségire való felkészülés Heti óraszám

9. 4

10. 4

2

2

Heti óraszámok évfolyamonként 11. 12. 4 4 2

3

3 3

3 4

13.

1 3 3 1

3 3 1

1 1 1 5 5 2 1 2 1 1 1,5 2 Szakmacsoportos alapozás; Szakmai orientáció 2 2 1

1 2 1 1 2 1 1,5

1 1 3

1 1

3

2

1 1 1 2 2 2 2

2 2 2

2

2 2 15 15 11 hét Nem kötelező 27,5

31,5

A keretezett órák tanítása csoportbontásban történik.

29

31

32

34

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium emelt nyelvi órákkal Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

I. idegen nyelv

5

5

5

5

II. idegen nyelv ***

5

5

5

5

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek ** (Ének-zene) Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

3

3

3

4

2

2

3

3

1 2 2

2

2

2

5 1 2 35

1 5 1 3 35

2 2 2 1 1 1 1 5 1 0 35

2 2 2 2 1 1

1 5 1 0 36

** 11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. *** Kellő számú jelentkező (legalább hat fő) esetén választható nyelvek: angol, német, orosz. A keretezett órák tanítása csoportbontásban történik.

30

Logisztikai csoport gimnázium Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Marketing alapjai Üzleti tevékenység Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3 3

4 3 3 3

4 5 3 3

4 5 3 3

2

2

3

3

1 2 2

2

2

2

5 2 2 1 0 35

1 5 2 2 1 2 35

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

1 1

1

5 2 2 1 0 35

5 2 2 1 0 36

A keretezett órák tanítása csoportbontásban történik

31

Rendészeti specializáció Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

I. idegen nyelv

3

3

5

5

II. idegen nyelv*

3

3

3

3

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek** (Ének-zene)

3

3

3

3

2

2

3

3

1 2 2

2

2

2

Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1

5 2

1 5 2

2

2

1 0 35

1 2 35

2 2 2 1 1 1

5 2

Rendvédelmi testnevelés*** Kommunikációs gyakorlatok Speciális társadalomismeret Belügyi rendészeti ismeretek Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2 2 1 1

1 5 2 2

2 1 0 35

1 0 36

* Kellő számú jelentkező (legalább hat fő) esetén választható nyelvek: angol, német, orosz. ** 11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

*** csoportbontásban úszás-önvédelmi képzés, félévkor váltás A keretezett órák tanítása csoportbontásban történik.

32

Logisztikai ügyintéző 54 345 01 Heti óraterv a 4+1 évfolyamra Tantárgy

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* (Ének-zene) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Logisztika Családi életre nevelés Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz Raktározás Raktározás gyakorlata Összes óra Összevont gyakorlat

4 3 3

4 3 3

4 5 3

4 5 4

2

3

3

3

1 2 1

1

2 2 1 2 0,5 1 5 1

2 2 2 0,5 2 5 1

0,5 1 5 1

5. évf. + OKJ 5/13 és 1/13. 2/14. évf. évf.

1 5 1

1

1 0,5 2

3

1

2

2 2

3 1

3

3

3

11

1

1

1

1

1

1

5

2

2

1 1

1 1

6 4 4

0,5

0,5

0,5 4 5 7,5

34 70

35 105

35 140

35

32 160

1,5 3 3,5 31

* 11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A keretezett órák tanítása csoportbontásban történik. 33

Középiskola (9 – 12. évfolyam ) – óraszámok a kerettantervekhez Logisztikai ügyintéző 54 345 01 Heti óraterv a 4+1 évfolyamra Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz Raktározás Raktározás gyakorlata Összes óra Összevont gyakorlat

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1

5. évf. + OKJ 5/13 és 1/13. 2/14. évf. évf. 1 0,5 2

3

1

2

2 2

3 1

3

3

3

11

1

1

1

1

1

1

5

2

2

1 1

1 1

6 4 4 4 5 7,5

7 70

7 105

34

8 140

11

32* 160

1,5 3 3,5 31

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5–12. évfolyamon a 2015/2016-ös tanévtől kezdődően, fenntartói döntéstől függően. Óraterv a kerettantervekhez – 5–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelvek II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Társadalomi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Latin örökségünk* Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4

4

3

4

4

4

4

4

3

3

3

3

4

3

3

3

3 3 3

3 3 3

3 3 3

3 3 3

2

2

2

2

3

3

1

1

1

1

1 2

2

2

2

1 1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2

2

2

2

1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

2

3

3

3

4

4

6

8

28

28

31

31

35

36

35

35

1

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. ** 11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

35

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium (humán osztály)

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek (Ének-zene) Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

H

H

H

H

9. évf. 5 3 3 4 4

10. évf. 5 3 3 4 4

11. évf. 5 5 3 4 4 1 2 2

12. évf. 5 5 3 4 4

2

2

5 1 1 35

1 5 1 3 35

2 2 2 1 1 1 1 5 1 0 35

2 2 2 2 1 1

2

1 5 1 0 36

* Kellő számú jelentkező (legalább hat fő) esetén választható nyelvek: angol, német , orosz

A keretezett órák tanítása csoportonbtásban történik.

36

2. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A különböző tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál elsődlegesen a következő szempontokat vesszük figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;  azokat a taneszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak;  új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be. A tanulási segédletek, tankönyvek adekvát módon illeszkedjenek az általunk választott tantervi anyaghoz, lehetőleg a korosztálynak megfelelően tartalmazzák a tananyagot, és a korszerű eredmények ismertetésére is terjedjenek ki. A tankönyvcsoportokat a szakmai munkaközösségek egyeztetik. A tanulók jelentős része szociálisan nehéz háttérrel rendelkezik, ezért a tankönyvcsomag meghatározása esetében a másik jelentős szempont az ár. Igyekszünk elkerülni az ún. egyszer használatos tanulási segédletek használatát, és a szülőket bevonni abba a folyamatba, hogy egy-egy tankönyv több tanulót is kiszolgáljon. (Az iskolának előreláthatólag sokáig nem lesz fedezete arra, hogy tankönyveket kölcsönözzön.) Ez különösen fontos a nyelvkönyvek és az informatikai könyvek kiválasztása során, hiszen ezek fajlagos költsége messze felülmúlja a többi tárgy könyvigényét. A használt tankönyvjegyzékeket a szülők számára is nyilvánossá kell tenni. A jelenleg használatos tankönyvek részletes jegyzékét az egyes tantárgyaknál jelöltük, a jegyzéket folyamatosan frissítjük. Az egyes szaktárgyi tantervekhez kötődően néhány alternatívát megadtunk, ugyanakkor ezek pontosabb meghatározását jobb minél későbbre halasztani, hogy az aktuális állapot ismeretében minél hosszabb időszakra tudjuk kiválasztani a szükséges taneszközöket. Ennek aktualizálását folyamatosan szükséges elvégezni. Egyéb eszközök vonatkozásában a helyi kerettantervben a tantárgyi elvárásoknál jelezzük a szükséges eszközigényt (tévé, videó, számítógép, atlasz, szótár, lexikon, térkép stb.). A diákoknak rendelkezni kell tankönyvvel, füzettel és a szokásos egyéb eszközökkel (toll, ceruza, radír, körző, vonalzó, tornafelszerelés stb.). A szükséges eszközöket a szaktanárok ismertetik a diákokkal és a szülőkkel. 3. Mindennapos testnevelés 3.1. Törvényi háttér A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. §

37

(6) bekezdése alapján a 2012/2013-as tanévben az iskolai oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán kell bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben.

3.2. A mindennapos testnevelés céljai  



Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az egészséges önbizalom stb. Megismertetni a tanulókat a társadalmi élet alapvető elvárásaival, a megfelelő viselkedéskultúrával, az alapvető erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival. Iskolánkban a mindennapos testnevelés programja a testnevelési órákon és a délutáni sportórákon kívül szabadidős sportágakban (kosárlabda, kézilabda, asztalitenisz, sakk, futball, úszás) történő sportolással valósul meg.

4. A középszintű érettségi vizsgakövetelményei Az iskola különböző tagozatain tanuló tanulók azonos követelmények alapján vizsgáznak a középszintű érettségi vizsgán. Középszintű érettségi vizsgára választható tantárgyak: a gimnazista tanulók részére a következők tantárgyakból biztosítjuk a középszintű érettségi vizsgára való felkészítést: magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv, történelem, matematika, fizika, földrajz, (földünk és környezetünk), kémia, biológia, testnevelés, valamint informatika, ének, rajz és vizuális kultúra. Középszintű érettségi vizsgára választható tantárgyak: a szakközépiskolai tanulók részére a következők tantárgyakból biztosítjuk a középszintű érettségi vizsgára való felkészítést: magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv, történelem, matematika, fizika, földrajz, (földünk és környezetünk), kémia, biológia, testnevelés, valamint informatika, ének, rajz és vizuális kultúra. 4.1. Magyar irodalom és nyelvtan Magyar nyelv 1) Ember és nyelv  A nyelv mint jelrendszer  A beszéd mint cselekvés  A beszéd és a gondolkodás viszonya  Nyelvcsalád, nyelvtípus  A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai 2) Kommunikáció  A közlésfolyamat tényezői és funkciói  A kommunikáció interdiszciplináris jellege 38

 A nyelvi jel és jelrendszer  A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei  Nyelvi és vizuális kommunikáció  Személyközi kommunikáció  A tömegkommunikáció 3) A magyar nyelv története  Változás és állandóság a nyelvben  A nyelvrokonság bizonyítékai, a magyar nyelv eredete  A magyar nyelv történetének fő szakaszai  Nyelvemlékek: Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom  A nyelvújítás szerepe, eredményei, főbb dokumentumai  A nyelvművelés feladatai 4) Nyelv és társadalom  Társadalmi és területi nyelvváltozatok  Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban  Kisebbségi nyelvhasználat  A határon túli magyarnyelvűség  Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5) A nyelvi szintek  Hangtan  Alaktan és szótan  Mondattan  A mondat szintagmatikus szerkezete  A mondat a szövegben  Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban  Szókincs és frazeológia  A magyar helyesírás alapelvei 6) A szöveg  A szöveg és a kommunikáció  A szöveg szerkezete és felépítése  Szövegértelmezés  A szöveg szóban és írásban  Az intertextualitás  A szövegtípusok  Szöveg a médiában 7) A retorika alapjai  A nyilvános beszéd sajátosságai  A szövegszerkesztés eljárásai  Az érvelés műfajai, eszközei 8) Stílus és jelentés  Szóhasználat és stílus  A szójelentés  Állandósult nyelvi formák  Nyelvi, stilisztikai változatok  Stíluseszközök  Stílusréteg, stílusváltozat

39

Magyar irodalom 1) Életművek: az életút jelentős eseményei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között  Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 2) Portrék: két-három lírai vagy néhány epikai/drámai alkotása bemutatása, értelmezése  Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 3) Látásmódok: választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. A lista bővíthető legfeljebb két, az alábbiakhoz hasonló jelentőségű szerzővel  Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos 4) Kortárs irodalom: legalább egy szerző két-három lírai vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból  Esterházy Péter, Nádas Péter, Kertész Imre, Závada Pál, Szabó Magda egy-egy műve szabad tanári választás, illetve a tanuló olvasmánylistája alapján 5) Világirodalom  Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia  A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője 6) Színház- és drámatörténet  Színház és dráma a különböző korszakokban  Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József (Bánk bán), Madách Imre (Az ember tragédiája) 7) Az irodalom határterületei  Az irodalom kulturális határterületei: népköltészet, műköltészet, folklór  Az adaptációirodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban  A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja  Mítosz, mese és kultusz  Sikerek, divatjelenségek  Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai 8) Regionális kultúra  Interkulturalitás  A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai  Kisebbségi irodalmak  Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása

40

9) Értelmezési szintek, megközelítések  Témák, motívumok: szépirodalmi művek gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.  Műfajok, poétika: műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.  Korszakok, stílustörténet: a kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. 4.2. Angol nyelv 1 Personal Data, Family  Personal details, turning points in life  Family life, family relationships  Everyday life in the family, household duties  Personal plans 2 People and Society  Appearance and characteristic features, similarities and differences between people  Friends and friendship  Teenagers and their relationships with others  Men and women roles in society  Holidays, festivals, family events and celebrations  Fashion and clothes  Shopping and services 3 Our environment  Home, the place where we live and the surrounding area  Famous sights of one’s hometown  Living in a village and in a town  Plants and animals around us  Environmental protection  Weather 4 School  Subjects, timetable, interests, studies  The role and importance of learning languages  Extracurricular activities, school traditions  5 Summer jobs, part-time jobs  Choosing a career of further education 5 The world of work  Summer jobs, part-time jobs  Choosing a career or further education 6 Lifestyle  Daily routine, time management  Healthy living  Eating habit sin the family 41

 Food, dishes, favourite dishes  Eating in the canteen, in a restaurant in a fast food restaurant  Common illnesses, injuries, accidents  Medical treatment 7 Entertainment  Free time activities, hobbies  Theatre, cinema, concert, exhibitions  Sports  Reading, radio, TV  Cultural events 8 Travelling and Holidays  Travelling, public transport  Holiday in Hungary and abroad  Preparing, planning and organising a holiday  Self-organised and package holidays 9 Science and Technology  Popular sciences  Technology in everyday life, computers, the internet 4.3. Német nyelv 1) Persönliches, Familie  Angaben zur Person, Lebenslauf, Kindheit Familienmitglieder, Verwandte  Zu Hause, Hausarbeiten, Alltag der Familie Zukunftspläne 2) Mensch und Gesellschaft  Innere und äußere Charakterzüge des anderen Menschen Freunde  Familienfeste  Kleidung – Mode  Einkäufe  Dienstleistungen 3) Umwelt und Natur  Wohnung, Wohnort  Stadt und Land  Pflanzen und Tiere in unserer Umgebung  Das Wetter, die Jahrenzeiten  Umwelt und Umweltschutz 4) Schule  Schule, Mitschüler, Unterrichtsräume  Lernen, Unterrichtsfächer, Stundenplan  Rolle und Wichtigkeit der Fremdsprachen und des Sprachkönnens  Außerunterrichtliche Tätigkeit in der Schule, Traditionen der Schule 5) Arbeitswelt  Ferienarbeit  Berufswahl

42

 Weiterlernen Studieren 6) Lebensweise  Tagesablauf, Tageseinteilung  Körperpflege, Sport  Gesunde Ernährung, Mahlzeiten, Essgewohnheiten Mensa, Restaurant, Schnellimbiß  Krankheiten, beim Arzt 7) Erholung, Freizeit  Hobbys  Theater, Kino, Konzert usw.  Bücher, Radio, Fernsehen, Video, Computer, Internet  Kulturalische Veranstaltungen  Wochenendgestaltung  Ferien  Sport, Ausflüge 8) Verkehr, Reisen, Fremdenverkehr  Verkehrsmittel  Reisepläne, Reisevorbereitungen  Urlaub in Ungarn bzw. im Ausland Reisebüro – Vorteile und Nachteile  Ungarn ist eine Reise wert  Landeskunde – Wissenswert über die deutschsparchtigen Länder 9) Wissenschaft und Technik  Rolle der Technik in unserem Leben (Computer, Mobiltelefone usw.) 4.4. Történelem 1) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra  A feudalista gazdaság kialakulása és működése  A magyar gazdaság változásai a vegyes házi királyok idején  A magyar gazdaság változásai a XVIII–XIX. században  A szabad versenyes kapitalizmustól a globális gazdasági világrendszer kialakulásáig 2) Népesség, település, életmód  Folyamvölgyi civilizációk az ókori Keleten  A magyarság kialakulása, vándorlása és a honfoglalás  Városfejlődés, a népesség változása az érett feudalizmusban  Ipari forradalmak és következményeik  Magyarország nemzetiségi viszonyai és változásai 3) Egyén, közösség, társadalom  Demokrácia és egyeduralom az antikvitásban  Államformák a történelemben  A magyar államalapítás és a feudalizmus megszilárdulása  A magyar reformmozgalom kibontakozása és a polgárosodás  A kiegyezés előzményei, megszületése, tartalma  Magyarország története a kommunista hatalomátvételtől 1956-ig 4) Modern demokráciák működése  A parlamentális demokrácia működése  Az elnöki demokrácia működése

43

 A parlamentális monarchia működése  Magyar parlamentális demokráciák működése 5) Politikai intézmények, eszmék, ideológiák  A rendi monarchiák kialakulása és működése  A humanizmus és a reneszánsz  A reformáció Európában és Magyarországon  Az európai felvilágosodás és a felvilágosult abszolutizmus  A legitimizmus, a nacionalizmus és a liberalizmus megjelenése, illetve megvalósulása  Tekintélyuralmi rendszerek a két világháború között 6) Nemzetközi konfliktusok és együttműködés  A török ellenes harcok és az összefogás lehetőségei  Habsburg-ellenes harcok Magyarországon  Napóleoni háborúk  Nemzetállamok és birodalmi politika  Az első világháború  A második világháború  Az integráció lehetőségei a második világháború után 7) A Közép-Dunántúl régió története 4.5. Matematika 1) Halmazok  Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, komplementer halmaz  Egyesítés, metszet, különbség  Az „és”, „vagy” logikai műveletek és a halmazműveletek kapcsolata  A „minden”, „létezik” kvantorok jelentése és használata  Ponthalmazok a koordinátarendszerben  Számhalmazok és tulajdonságaik 2) Számelmélet  Osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma, a számelmélet alaptétele  Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, relatív prímek, oszthatósági szabályok  Számrendszerek 3) A valós számkör  A számkör felépítése, számegyenes, abszolút érték, normálalak  Racionális és irracionális számok  Műveletek a valós számok körében, műveleti azonosságok (alapműveletek, hatvány, gyök, logaritmus) 4) Betűkifejezések  Polinomok tulajdonságai, nevezetes azonosságok  Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása, műveletek algebrai kifejezésekkel 5) Egyenletek, egyenletrendszerek  Alaphalmaz, megoldáshalmaz, megoldási módszerek  Elsőfokú, egyismeretlenes egyenlet és elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása  Másodfokú egyenlet és egyenletrendszer. Diszkrimináns, gyöktényezős alak, megoldó képlet 44

 Másodfokúra vezethető magasabb fokú egyenletek  Négyzetgyökös és elsőfokú abszolút értékes egyenletek  Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek  Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek. Számtani és mértani közép kapcsolata 6) Függvények  A függvény fogalma. Alapvető függvénytani fogalmak  Függvény megadása, a helyettesítési érték meghatározása, egyértelmű megfeleltetés, inverz függvény  Alapvető függvények megadása, ábrázolása és jellemzése (lineáris, másodfokú, harmadfokú, négyzetgyök-, abszolút érték, fordított arányosság, szinusz-, koszinusz, tangens-, exponenciális és logaritmusfüggvény)  Függvények ábrázolása értéktáblázat és transzformációk alkalmazásával  Függvények jellemzése a grafikon alapján  Sorozatok. Számtani és mértani sorozat, kamatos kamat kiszámítása 7) Elemi geometria  Térelemek távolságának és hajlásszögének meghatározása (kivéve a kitérő egyenesek távolsága). A távolságfogalommal megadott ponthalmazok definíciója (kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező)  Síkbeli egybevágósági transzformációk tulajdonságai és alkalmazásai. Háromszögek egybevágóságának alapesetei  Hasonlósági transzformációk és alkalmazásaik. Hasonló alakzatok  Háromszögek csoportosítása, összefüggések a háromszög oldalai és szögei között. Speciális háromszögek tulajdonságai. A háromszög nevezetes vonalai és pontjai. Pitagorasz tétele és a tétel megfordítása, magasság- és befogótétel, Thalész tétele  Négyszögek csoportosítása, tulajdonságai  Sokszögek (konvex sokszögeknél: az átlók száma, belső és külső szögek összege; szabályos sokszögek)  Kör részei, érintője, szögmérés, középponti szög és a hozzá tartozó körív hosszúságának, illetve körcikk területének összefüggése  Térbeli alakzatok: forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp  Vektorok: fogalma, abszolút értéke, nullvektor, ellentett, vektorműveletek definíciója és műveleti azonosságok, vektor felbontása. Vektor koordinátái, 90°-os elforgatása, műveletek koordinátákkal  Hegyesszögek szögfüggvényei derékszögű háromszögben  A szögfüggvények általánosítása  Összefüggések a szögfüggvények között, nevezetes szögek szögfüggvényei  Szinusz- és koszinusztétel 8) Koordinátageometria  Két pontot összekötő vektor megadása, vektor abszolút értéke  Felező- és harmadolópont, háromszög súlypontja  Az egyenes egyenletei, a párhuzamosság és a merőlegesség feltétele  A metszéspont meghatározása  A kör egyenlete, a középpont és a sugár meghatározása  A kör és az egyenes metszéspontja, adott pontban vont érintő egyenlete 9) Kerület, terület, felszín, térfogat

45



Háromszög, nevezetes négyszögek területe, szabályos sokszögek, a kör és részeinek területe  A forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp felszíne és térfogata 10) Statisztika  Az adathalmaz szemléltetése, táblázatba rendezése, feldolgozása  A véletlenszerű mintavétel fogalma  Kör- és oszlopdiagram készítése, azokról információ kiolvasása  Osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság, aritmetikai átlag, medián, módusz 4.6. Fizika 1) A testek mozgása  Az egyenes vonalú egyenletes mozgás. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. Szabadesés  Az egyenletes körmozgás  Mozgások szuperpozíciója  Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont 2) Dinamika  Newton-törvények. Erőtörvények  A forgatónyomaték, egyszerű gépek  A lendület  Körmozgás dinamikai vizsgálata  Egyetemes tömegvonzás 3) Nyugvó folyadékok és gázok mechanikája, a nyomás  A nyomás értelmezése. Pascal törvénye  A hidrosztatikai nyomás és a légnyomás. Arkhimédész törvénye  Felületi jelenségek 4) Munka, energia, teljesítmény  A munka  Mechanikai energiafajták. Munkatétel. A mechanikai energia megmaradásának törvénye  A teljesítmény és a hatásfok 5) Hőtan  Hőtani alapjelenségek  Gázok állapotváltozásai  Molekuláris hőelmélet. Az ideális gáz és modellje  A gáz belső energiája. A hőtan első és második főtétele  Halmazállapot-változások 6) Elektrosztatika  Elektromos alapjelenségek, Coulomb-törvény  Az elektrosztatikus tér  Kondenzátorok 7) Egyenáramok  Az egyenáram. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása  Az elemi töltés. Áramvezetési mechanizmusok 46

 Egyenáramú hálózatok. Az áramerősség és a feszültség mérése  Egyenáramú áramforrások, galvánelem  Elektromos teljesítmény 8) Az elektromágneses indukció  A mágneses tér. Erőhatások mágneses térben  Mozgási és nyugalmi indukció. Váltakozó feszültség. A transzformátor 9) Rezgések, hullámok  Mechanikai rezgések. A fonálinga  Mechanikai hullámok. Hullámjelenségek. A hanghullám Elektromágneses hullámok 10) Fénytan  A fény tulajdonságai, terjedése  Visszaverődés, törés, optikai eszközök Színek, elhajlás, interferencia 11) A modern fizika alapjai  A fény és az elektron kettős természete Atommodellek 12) Magfizika  Az atommag  A radioaktivitás  Maghasadás és magfúzió 13) Csillagászat  Csillagfejlődés  A kozmológia alapjai  A csillagászat és az űrkutatás története 4.7. Földünk és környezetünk 1) Általános természetföldrajz a) A földrajzi környezet megismerése, a térkép b) A Naprendszer (kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben) c) A Föld mint égitest (A Föld a Naprendszerben, a Föld mozgásai és azok következményei, tájékozódás a földrajzi térben és időben, a napi és évi időszámítás, a helyi-és a zónaidő számítása) d) A kőzetburok földrajza  Földünk gömbhéjas szerkezete  A kőzetburok felépítése  A lemez tektonika  Vulkánosság  Földrengés  Gyűrődés, vetődés  Ásványok, kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk  Földtörténet e) A légkör földrajza  A légkör anyagi összetétele, szerkezete  Az időjárási - éghajlati elemek és változásaik  A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások  Ciklon, anticiklon, időjárási frontok  Az általános légkörzés 47

f) A vízburok földrajza  A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai  Az óceánok és tengerek földrajzi jellemzői  A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonsága  A tengervíz mozgása  A felszíni és felszín alatti vizek típusai, kapcsolatuk, felhasználásuk  A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem g) A talaj földrajza  A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete  A Föld jellemző talajfajtái  A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása h) Éghajlati övezetesség, a természetföldrajzi övezetesség  A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzőik  A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk  Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége  A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata 2) Általános társadalomföldrajz a) A Föld népessége (A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei, a népesség térbeli mozgása, a népességváltozás mutatói) b) Települések a Földön (A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás) c) A gazdaság ágazatai  A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai  A gazdasági szektorok jellemzői  A tercier és az információs szektor előretörése d) A világgazdaság jellemző folyamatai  A globalizáció, az integrálódás, a regionális kapcsolatok felértékelődése, a nemzeti gazdaságok önállósulási törekvései  A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása  A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában e) A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai  A piacgazdaság  A gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei A multinacionális vállalatok szerepe f) A működő tőke és a pénz világa  A nemzetközi tőkeáramlás  Az adósságválság g) A gazdasági pólusok  Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet-és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, EU h) A fejlődő országok

48



Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban

3) Regionális földrajz a) Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természetes társadalomföldrajza  Afrika  Általános természet-és társadalomföldrajza  A sivatagok és az oázisok mint tipikus tájak, az „éhségövezet”  Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi, gazdasági problémái  A Dél-afrikai Köztársaság és az arab világ vezető szerepe a kontinensen  Ausztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői  Sarkvidékek: A két sarkvidék földrajzi különbségei  Amerika  Amerika fő részeinek eltérő természet- és társadalom-földrajzi képe  A földrajzi övezetesség a kontinensen  Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalomföldrajzi jellemzői  Dél-Amerika: Brazília  Közép-Amerika: Mexikó  Észak-Amerika: USA, Kanada  Ázsia  Általános természet- és társadalom-földrajzi képe  A tajga, a „monszunvidék”, a magashegyek és az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak  Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia b) Európa országainak természeti és társadalomföldrajza  Általános természet-és társadalom-földrajzi képe  Az EU általános társadalmi, gazdasági jellemzői  Észak Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai  Nyugat-Európa földrajzi vonásai: Franciaország, Egyesült Királyság  Dél- Európa földrajzi vonásai: Olaszország, Spanyolország, Jugoszlávia utódállamai Kelet-Európa földrajzi vonásai: Oroszország, Ukrajna  Közép-Európa általános földrajzi képe: Németország, Csehország, Lengyelország, Ausztria, Svájc, Szlovákia, Románia 4) Magyarország földrajza a) A Kárpát-medence természet-és társadalomföldrajza  A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése, földtani szerkezete és természetföldrajzi képe  A magyarság a Kárpát-medencében b) Magyarország természeti viszonyai  Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában Magyarország felszíne, domborzata  Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink c) Magyarország társadalmi, gazdasági élete  A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek

49

      

Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon A tájak természeti erőforrásai, természet-és társadalmi-gazdasági jellemzőik A gazdasági élet ágazatainak főbb jellemzői a tájakon Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme Budapest földrajza Régiók földrajza

4.8. Kémia 1) Anyagszerkezet a) Az atom felépítése, atommag, e- pályák  Elemek, izotópok, periódusos rendszer  Kémiai kötések: elsőrendű; kovalens; fémes; ionos; másodrendű kötések b) Anyagi halmazok  Gázok  Folyadékok  Szilárd anyagok  Rácsponttípusok  Oldatok – cc számítás c) Kémiai reakciók: egyesülés, bomlás, redoxi-reakció, sav-bázis reakció energiaviszonyai kémiai egyensúly d) Kémiai számítások e) Galvánelemek, elektrolízis 2) Szerves kémia a) Szerkezet, elnevezés, izoméria b) Szénhidrogének és tulajdonságaik, csoportosításuk, reakcióik c) Oxigéntartalmú szerves vegyületek: alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak d) Szénhidrátok e) Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok, amidok, aminosavak, fehérjék f) A műanyagok 4.9. Biológia 1) Az élet fizikai-kémiai alapjai (sejt alatti szint)  A sejtet felépítő elemek és szervetlen vegyületek  A szerves vegyületek  Fizikai-kémiai folyamatok 2) Sejtszintű biológia  Az eukarióta sejt felépítése  A sejtek anyagcseréje és energiaforgalma  Sejtek közötti kommunikáció  Speciális sejtműködések 3) Az egyedi szervezet szintje (szövetek, szervek)

50

    

A prokarióták Az eukarióta egysejtűek A gombák A növények Az állatok  állati szövetek  testszerveződés és önfenntartó funkciók  Az emberi szervezet önfenntartó működései – A testfolyadékok  A táplálkozás, emésztés és felszívás  A keringési rendszer  A légzés  A kiválasztás  A mozgás szervrendszere  Az idegrendszer felépítése  Az idegrendszer mozgató működései  Az érzékszervek, receptorok  A bőr  A szervezet molekuláris és sejtes védekező rendszerei  Az egyed belső homeosztázisa 4) Az öröklődés és a változékonyság  A mendeli genetika  Sejtszintű genetika  Molekuláris genetika 5) A szaporodás és egyedfejlődés a) A szaporodás típusai  A növények szaporodása  Az állatok szaporodása  Az ember szaporodásbiológiája b) Az egyedfejlődés  Növények  Állatok  Ember 6) Szünbiológia (egyed feletti szerveződési szintek)  A társas viselkedés  Populációk  Tájékozódás a Föld élővilágában  A környezet és a természet védelme 7) Az evolúció elmélete, a bioszféra evolúciója  Klasszikus módszerek és elméletek  Evolúciógenetika  Az ember származása és hatása 8) Általános biológiai fogalmak 51

   

Az élővilág rendszerezésének alapelvei Szerveződési szintek Rendszer és környezet Tudománytörténeti ismeretek

4.10. Testnevelés 4.10.1. A szóbeli vizsga témakörei 1) Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei  Ókori és újkori olimpiák  Magyarok az olimpiai versenyeken  Olimpiai szimbólumok 2) Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata  Az iskolaérettség feltételei  Testsúly és testmagasság  A serdülőkor problémái  A két nem teljesítménykülönbségei  Az életkornak megfelelő optimális sportág kiválasztásának szempontjai  Az életkornak megfelelő terhelhetőség 3) A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában  A mozgás pozitív hatásai  Helyes életritmus kialakítása  Mozgásszükséglet az életkoroknak megfelelően 4) A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében  A testnevelés és a sport komplex személyiségfejlesztő hatása  A szenvedélybetegségek veszélyei  Az egyéni és a csapatsportok hatása a személyiségfejlődésre. Az „egészséges” közösség visszatartó ereje  A sportágak és a kondicionális képességek kapcsolata  Erő, állóképesség, gyorsaság, ügyesség, ízületi mozgékonyság 5) Az iskolai testnevelés célja és feladatai  A helyes testtartás  A mozgás fontosságának tudatosítása  A testmozgás megszerettetése, az életmód részévé tétele  Testi képességek és lelki tulajdonságok alakítása. 6) A bemelegítés szerepe és lehetőségei  A szervezet előkészítése a terhelésre, sérülések elkerülése stb.  Mikor, mennyi ideig, milyen módon?  A bemelegítés megválasztása az azt követő testmozgásnak megfelelően 7) A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői  Pályaméretek, labda típusa, játékosok száma, játékidő  Alapvető szabályok 8) „Az atlétika a sportok királynője.”  A kijelentés értelmezése  Atlétikai versenyszámok

52



A futó-, az ugró- és a dobószámok kapcsolata az alapvető kondicionális képességekkel  Az atlétika és más sportágak kapcsolata 9) A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben  A torna szerepe a helyes testtartás kialakításában  Fegyelmezett mozgásra nevelés  Esztétikus mozgás kialakítása  Speciális képességfejlesztés: a felsőtest izomzatának fejlesztése, ritmusképessé stb.  Női és férfi tornaszerek  Baleset-megelőzés, segítségadás stb. 10) Az úszás jelentősége az ember életében  Az úszás és az életkorok kapcsolata  Hatása az emberi szervezetre  Úszásnemek és kapcsolatuk a helyes testtartással. A deformitások megelőzése, javítása  Az uszodai és a szabadvízi úszás különbségei  Az úszás higiénéjének ismerete 11) Egy természetben űzhető sportág bemutatása  A sportág lényege  Az időjárás és a helyszín szerepe  A sportághoz szükséges felszerelések és azok karbantartása  Baleset-megelőzés 12) A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában  A mozgás és a zene összhangja  A harmonikus mozgás mint esztétikai élmény  Versenyszámai és kézi szerei 13) A küzdősportok és az önvédelem  Előkészítő játékok  Speciális képességek fejlesztése  Egy küzdősport ismertetése – a küzdés módja, felszerelés, fontosabb szabályok stb. 14) Egy szabadon választott sportág bemutatása  Jellegzetességének, fontosabb szabályainak ismertetése. Felszerelés  A sportág kapcsolata a képességfejlesztéssel 4.10.2. A gyakorlati vizsga témakörei 1) Gimnasztika  Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig.  A szabadon összeállított 64 ütemű szabadgyakorlat bemutatása zenére. 2) Atlétika a) Futások – 2000 méteres síkfutás  Lányok: minimumidő: 10:30 perc  Fiúk: minimumidő: 9:00 perc b) Ugrások: a két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható:

53

 Magasugrás Lányok: minimummagasság: 110 cm Fiúk: minimummagasság: 125 cm  Távolugrás Lányok: minimumtávolság: 330 cm Fiúk: minimumtávolság: 410 cm c) Dobások: egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása.  Kislabdahajítás (javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata) Lányok: minimumtávolság: 20 m Fiúk: minimumtávolság: 30 m  Súlylökés Lányok (4 kg-os súlygolyóval): minimumtávolság: 5,5 méter Fiúk (6 kg-os súlygolyóval): minimumtávolság: 7,5 méter 3) Torna: a talaj vagy a szekrényugrás bemutatása kötelező, egyszer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, vagy korlát.  Talajtorna: öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás. Javasolt elemek: kézen átfordulások, billenések, összekötő elemek.  Szekrényugrás: egy tanult támaszugrás bemutatása, lányoknak négyrészes széltében, fiúknak ötrészes hosszában felállított szekrényen.  Felemáskorlát: négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás.  Gerenda: öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, hasonfekvés, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás stb.  Gyűrű: négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás. Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, leterpesztés stb.  Korlát: négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület támaszban vagy felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás. Ajánlott elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb. 4) Küzdősportok, önvédelem  A grundbirkózás szabályai szerint folytatott egymenetes küzdelem hasonló testsúlyú társ ellen.  Judogurulás előre. 5) Testnevelési és sportjátékok (egy sportjáték választása kötelező) a) Kézilabda  Kapura lövés gyorsindítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. Három kísérletből egy eredményes kapura lövést kell végrehajtani.  Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel (három kísérlet). Lányoknak minimum 15 m, fiúknak minimum 21 m.

54

 7 méteres büntetődobás (öt kísérlet). b) Kosárlabda  Félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. A három-három kísérletből minimum egy sikeres dobást végre kell hajtani.  Büntetődobás egy vagy két kézzel.  Tíz kísérletből minimum egy sikeres dobás kell végrehajtani. c) Labdarúgás  Labdaemlegetés váltott lábbal. Lányoknak minimum 4 db, fiúknak minimum 8 db.  10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről, kis kapura. Három kísérletből egy sikeres találatot kell végrehajtani.  Összetett gyakorlat: félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása (három kísérlet). d) Röplabda  Kosárérintés folyamatosan fej felé maximum 2 méteres sugarú körben (három kísérlet). Minimumkövetelmény: öt érintés.  Alkarérintés folyamatosan fej fölé maximum: 2 méteres sugarú körben (három kísérlet). Minimumkövetelmény: négy érintés.  Nyitás bemutatása: választott technikával (nyolc kísérlet). Minimumkövetelmény: egy sikeres kísérlet. 4.11. Informatika Jogi ismeretek A szerzői és a használati jog, a szoftverek csoportosítása: demóprogramok, shareware, freeware szoftverek. A jogtiszta szoftverhasználat előnyei, a licence szerződés. Mikor követünk el törvénysértést? Mi a BSA és mi a feladata? Az informatika veszélyei A számítógép és egészségünk: az egér, a billentyűzet, a monitor választása, használata. Ergonómiai, egészségügyi szempontok figyelembe vétele. Milyen munka- és tűzvédelmi előírásokat kell figyelembe venni a számítógép használata során? Mit jelent a káros függőség? Környezetvédelem és a számítógép (veszélyes hulladék). Az informatika története Ismertesse a számítógépek fejlődésének történetét! (Számolást segítő eszközök mechanikus és elektronikus gépek, számítógép generációk.) A Neumann-elvek és a számítógép felépítése Ismertesse mi a számítógép, melyek a feladatai és részei! Ismertesse a neumanni alapelveket, és az ezen az elven működő számítógép felépítését (központi egység, órajel, memória típusai)! Ismertesse a számítógépek csoportosítását méretük szerint! A perifériák típusai és főbb jellemzőik: beviteli perifériák Ismertesse a periféria fogalmát, a perifériák típusait és főbb jellemzőiket! Bemeneti eszközök: billentyűzet, egér, szkenner, digitális fényképezőgép, érintőpad fényceruza, botkormány. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: kiviteli perifériák Ismertesse a periféria fogalmát, a perifériák típusait és főbb jellemzőiket! Kimeneti eszközök: monitorok (monitorok típusai képmegjelenítés elve szerinti csoportosítása, a monitorok jellemzői: mérete, felbontóképessége), nyomtatók és típusaik. 55

Háttértárak Ismertesse a háttértárak eszközeit és jellemezze őket! (Ismertesse a háttértárolók csoportosítását, és jellemzőiket! Mágneses háttértárak: hajlékonylemez, merevlemez, optikai háttértárak: CD, DVD; pendrive) Központi egység Ismertesse a központi egység fő részeit (CU, ALU, regiszterek), a központi egység alapvető jellemzőit: órajel, memóriák (ROM, RAM, gyorsítótár) Hálózatok Ismertesse a hálózatok általános jellemzőit, és jellemezze a hálózatok csoportosítását földrajzi kiterjedtség szerint, topológiai felépítésük szerint! Hálózatok összekötése (modem, ADSL, ISDN). Drótnélküli hálózatok. Az operációs rendszerek és főbb feladatai Ismertesse az operációs rendszerek fajtáit, feladatait és az Ön által használt operációs rendszer felhasználói felületét és kezelését! Szoftverek csoportosítása Ismertesse a mi a számítógép! Határozza meg a hardver és a szoftver fogalmát, adja meg a szoftverek egy fajta csoportosítását, és jellemezze az egyes csoportokat! Alapvető fájl- és mappakezelési műveletek Ismertesse a meghajtókat, fájlok, mappák tulajdonságait (elnevezés, kiterjesztés, hely megadása) Ismertesse az alapvető műveleteket a meghajtókkal, mappákkal, fájlokkal (létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, megnyitás)! Állományok típusai, állományok keresése a háttértárakon Ismertesse az állomány fogalmát felépítését, az állományok típusait! Milyen módon tud állományokat keresni a háttértárakon? Adatvédelem, archiválás, tömörítés, kicsomagolás Ismertesse az adatvédelem veszélyforrásait (illetéktelen hozzáférés, számítógép vagy az adathordozó sérülése, a számítógépes vírus fogalma, vírusok típusai, védekezés a vírusok ellen), az archiválás és a tömörítés szükségességét! Számítógépes vírusok Beszéljen a számítógépes vírusokról, adja meg egy lehetséges csoportosításukat és ismertesse a vírusok eltávolításának, illetve a vírusfertőzés megelőzésének módjait! Az internet kialakulása, felépítése, működése Ismertesse az internet rövid történetét. Mi a protokoll? Határozza meg a TCP/IP, az IP cím, és DNS jelentését! Mutassa be egy böngésző használatát! Elektronikus levelezési rendszer használata Mit értünk elektronikus levelezésen? Ismertesse az elektronikus levél részeit, jellemzőit, valamint a levélküldés módját, szabályait, lehetőségeit! Mutasson be egy Ön által már használt levelező programot egy gyakorlati feladaton keresztül! Információ keresése az interneten. Mi a tematikus és a kulcsszavas keresés lényege? Ismertesse a kulcsszavak alapján történő keresés módszerét, a keresésnél használt operátorokat! Távoli adatbázisok. A könyvtár kialakulása, fogalma, fajtái. Mutassa be röviden a könyvtárak történetét! Ismertesse a könyvtár fogalmát, a könyvtárak típusait! Jellemezze a különböző könyvtárakat! Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, kézikönyvek, közhasznú információs források). Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, videofilm, CD, mágneslemez, DVD) 4.12. Ének-zene 56

1) Reprodukálás a) Éneklés  A helyes hangzóformálás  A pontos szövegejtés és ritmus  Az intonációs biztonság  A stílusnak megfelelő, kifejező előadás b) Népzene  Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből.  Ezen belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú, és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található.  A magyar népdalokat több versszak esetén legalább két versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal, illetve a más népek dala eredeti nyelven is előadható.  Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. c) Műzene Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése.  Középkor:  Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.  Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.  Reneszánsz: egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.  Barokk:  Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből.  Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából.  Bécsi klasszika:  Egy dal szöveges éneklése emlékezetből.  Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből.  Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig).  Romantika: egy dal éneklése szöveggel emlékezetből.  Századforduló: egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva.  XX. század:  Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből.  A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3#-3b-ig). 2) Befogadás  Zenetörténet: A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.  Népzene: A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján.  Műzene: A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása. 57

   

         

Középkor: A gregorián zene általános jellemzése. Reneszánsz: A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál). Lassus és Palestrina életútjának vázlatos ismertetése. A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása. Barokk: A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. Bécsi klasszika: A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera) általános bemutatása. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése. Romantika: A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. Századforduló: A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). XX. századi és kortárs zene: Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.

3) Zenefelismerés a) A Műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD-ről vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján. b) Népzene: a népi hangszerek (furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom) felismerése, megnevezése. c) Műzene  Reneszánsz: Korszak, műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén.  Barokk: Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel.  Bécsi klasszika: Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven.  Romantika: Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.  Századforduló: Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Ravel.  XX. századi és kortárs zene: Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin. d) Zeneelmélet

58



A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.  Oktávig terjedő hangközök (csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra. e) Dallamírás: Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2#-2b-ig).

5. A szaktárgyak, a magatartás, a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei, fizikai állapotmérés, tantárgyi modulok 5.1. Az értékelés szerepe A tanulók beavatása, az értékelési és követelményrendszer megismertetése alapvető jelentőségű. A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló verbális értékelésnek, melynek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló lehet. Megjelenhet:  a pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő igen-nem, helyeshelytelen típusú szabályozó megnyilvánulásként;  a közösen végzett tevékenységekben tudatos, rendszeres, szóbeli értékelésként;  mint a pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekkel, szülőkkel. Az iskolai értékelésben a hagyományos, a Köznevelési Törvényben foglalt érdemjegyeket alkalmazzuk. Az iskola hagyományai közt bevált a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleinek értékelő levélben megfogalmazott, elsősorban figyelmeztető célú tájékoztatása. A nevelőtestület az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el, ezért valamennyi tanulót valamennyi tantárgyban megfelelő rendszerességgel, de félévenként minimum három alkalommal, jeggyel is értékelni kell. Nem korlátozza a testület a tanárok módszertani szabadságát abban, hogy – a tantárgy sajátosságainak megfelelően – maga döntse el, melyik, a tantárggyal összefüggő tanulói teljesítményt érdemesíti osztályozásra valónak. Közmegegyezés van a testületben arra nézve, hogy az osztályozásban optimális kombinációban kell kifejezésre juttatni az adott teljesítmény objektív értékét, illetve a tanulónak a tárgyban elért fejlődését. Törekedni kell arra, hogy a szaktárgyi osztályzatok átlaga lehetőleg híven tükrözze a tanuló tanulmányi eredményét. A tantestület fenntartja magának a jogot arra, hogy félévi, illetve év végi vizsgafeleleteket írjon elő, természetesen erről az év elején a diákokat tájékoztatni kell. A vizsga a tárgy jellegének megfelelően szóban vagy írásban történik a szükséges gyakorlati ismeretek megkövetelésével együtt. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat az egész közösség előtt értékeljük. A közoktatás egészéhez igazodva félévkor az ellenőrző könyvben 1–5-ig számmal, év végén a bizonyítványban betűvel (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) értékeljük a tanulók előmenetelét. Elégtelen osztályzat esetén a tanuló a tanulmányait csak sikeres javítóvizsga után folytathatja. Ha a tanuló 250 tanóránál, illetve egy tárgyból az óraszám 30%-ánál többet mulaszt egy tanévben, osztályozó vizsgát kell tennie.

59

5.2. A tanulók fizikai állapotának felmérése A testnevelési órákon mérik fel a testnevelők a diákok fizikai állóképességét. Ennek részei: 1) Szökdelés: svéd padra történő felszökdelések mérése 1 perc alatt. Nagy figyelmet követelő gyakorlat. 2) Helyből távolugrás: egy helyből lendületvétellel történő elugrással elért távolság mérése, a rajtvonal és sarok közötti távolság mérése, rugalmasság mérését teszi lehetővé. 3) Fekvőtámaszban karhajlítás, karnyújtás: karizomerő mérése, folyamatos karhajlítás és karnyújtás által 1 percen keresztül. 4) 20 méteres ingafutás 5 percig. 5) Felülés: felülések számlálása 1 másodperc alatt. Törzsizomerő mérése a felülések számával 1 perc alatt. 6) Cooper-teszt: 12 perc futás által elért eredmény mérése méterben. Pulzusmérés nyugalmi és terhelés utáni állapotban. Ideje:  Őszi: szeptember, október, november.  Tavaszi: március, április, május.  Összesítés: június. A fizikai mérést az OM által engedélyezett módszerekkel végezzük. 5.3. Az iskola írásbeli beszámoltatásnak formái, rendje, korlátai, és a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya  

  



Témazáró dolgozat egy napon csak egy legyen. A témazáró dolgozat idejét legalább egy héttel előbb be kell jelenteni. Legalább három témazáró dolgozatnak kell lenni egy évben. A témazáró dolgozat egy tanéven keresztül megőrzendő dokumentum, a diák tanórán, a szülő a szaktanárnál megtekintheti. (a diák a dolgozatát lefényképezheti, fénymásolatot készíthet róla) A félév során mindenkinek rendelkeznie kell legalább a tantárgy heti óraszámánál kettővel több jeggyel. Röpdolgozatot előre nem kell bejelenteni, és a diákoktól nem kell visszaszedni. Érdemjegye a szóbeli felelettel egyenértékű. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása:  A házi feladat feladásában alapvető szempont, hogy elvégezhető és ellenőrizhető legyen.  Az egyes tantárgyak követelményrendszerét a tanárok év elején az első órán közlik a tanulókkal (szóbeli, írásbeli számonkérés rendje, házi feladat, felszerelés hiánya, javítási, pótlási lehetőségek, a házirendben nem szereplő jegyek súlyozottsága a félévi, év végi jegyek kialakításakor). Az írásbeli feleleteket a szaktanár két héten belül, az érdemjegyeket ismertetni. Amennyiben a határidő letelt, a tanuló dönthet az érdemjegy beírásáról.

5.4. Tantervi modulok a gimnáziumban (kifutó rendszerben)

60

Modul Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Tánc és dráma Művészetek

Évfolyam 10–11. 12. 10. 11–12.

Heti óraszám 1 1 1 1

A modulok értékelése 1–5-ig terjedő osztályzattal történik önálló tantárgyként. A tantárgyi modulok között beszámíthatóság nincs. 5.5. Magatartás és szorgalom A magatartás és szorgalom osztályzatokat az osztály és a szaktanárok véleményének kikérése után az osztályfőnök adja, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Magatartás:  Példás: eredményei a közösségi, illetve diákköri munkákban kiemelkedők. Osztályfőnöki, igazgatói, szaktanári dicséretei vannak, valamint nincs kizáró ok, nincs ismétlődő büntetése. Tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik. Udvarias, előzékeny segítőkész. Kizáró ok: ismétlődő fegyelmi vétség, igazolatlan hiányzás.  Jó: a rábízott feladatokat teljesíti. Tanórán és tanórán kívül jól viselkedik. Eredményei a közösségi, illetve diákköri munkában jók, és nincs kizáró ok. Osztályfőnöki figyelmeztetésnél nincs súlyosabb büntetése.  Változó: a házirend előírásait többször megszegi. Többször fegyelmezetlenül viselkedik. Igazolatlan órái meghaladják a hármat. Osztályfőnöki rovónál nincs súlyosabb büntetése. Kisebb vétségei arra mutatnak, hogy javulása nem tartós.  Rossz: igazgatói szintű, illetve magasabb fokú fegyelmi büntetése van, javulására csekély a remény. Szorgalom (csak a tanulmányi munka számítson):  Példás: képességeinek megfelelően egyenletesen tanul.  Jó: képességeinek megfelelően tanul, illetve eredményein meglátszik a javítási szándék. Változó: nem képességei szerint tanul. Érdemjegyei változóak.  Hanyag: megbukott. A tantestület indokolt esetben egyéni elbírálásban részesíthet tanulókat.

Szakközépiskolában: A szakmai tantárgyak vonatkozásában a tanulók teljesítményét folyamatosan ellenőrizni kell. Az ellenőrzéssel megállapítható, hogyan viszonyul a tanuló teljesítménye a támasztott követelményekhez. Az ellenőrzést minden esetben értékelésnek kell követnie. Ellenőrizni lehet szóban, írásban a gyakorlati munkafolyamat közben. A szóbeli ellenőrzés történhet összefüggő felelettel és kérdés-felelet módszerrel. Az írásbeli ellenőrzés történhet röpdolgozattal (meghatározások, konkrét tények, díjazási ismeretek számonkérése) feladatlappal és témazáró dolgozattal (minden témakör befejezés után).

61

6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.  Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.  Négy vagy annál több tantárgy esetén a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.  A magasabb évfolyamba lépéshez a tanév végi jegy megállapításához a tanulónak minden tárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha  magántanuló volt.  A magántanulók félévi és tanévvégi osztályzatainak megállapításához osztályozó vizsgát kell szervezni. amennyiben a szülő kérése alapján lett a diák magántanuló és így teljesíti a tankötelezettségét, az osztályozó vizsgára való felkészítésről a szülő gondoskodik.  Osztályozó vizsgát kell tennie a tanév végén  azokból a tárgyakból, amelyekből az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból tanulmányi követelményeket az előírtaknál rövidebb idő alatt teljesítse.  7. Az iskola egészségfejlesztési programja Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. 7.1. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei  







Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és az iskolai egészségügyi szolgáltatásokat ajánló, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal szolgál. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi

62

közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat, hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését és a tanulást. 7.2. Az iskolai egészségfejlesztés módszerei Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg:  genetikai tényezők,  környezeti tényezők,  életmód,  az egészségügyi ellátó rendszer működése. Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást – az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával – az iskolai egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka – akár jól, akár rosszul tesszük - alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe beépülő tevékenység, melyben a tanároknak szülőknek, diákoknak is megvan a speciális feladatuk. Az iskolában megvalósítjuk a mindennapi testedzést tanórai keretben, illetve a délutáni szabadidős foglalkozások keretében. Igénybe kell venni az iskolai védőnő, orvos, pszichológus segítségét. A kötelező egészségügyi szűréseket be kell építeni az iskola programjába. A szakközépiskola 10. évfolyamán szakmai orientációs tantárgyként szerepel az egészségtan. Ki kell használni a biológia, a testnevelés, az idegen nyelvi szaktantárgyi órák adta egészségnevelési lehetőségeket, valamint az osztályfőnöki és idegen nyelvi órák adta lehetőségeket. Az egészségfejlesztési programon belül lényeges célunk, hogy a diákok elsajátítsák az elsősegélynyújtás alapvető ismereteit. Céljaink:  a tanulók ismerjék fel az egészségnyújtás fontosságát és kiemelkedő szerepét;  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják az egyes sérülések élettani hátterét és várható következményeit;  sajátítsák el az alapvető segélynyújtási módokat. Az ismeretek átadásának színterei:  osztályfőnöki órák,  testnevelés órák,  biológiaórák,  10. évfolyamon egészségtan órák a szakközépiskolai osztályban. Az iskola egészségfejlesztési programjáért felelnek az alábbi személyek:  igazgató vagy megbízottja,  egészségfejlesztési felelős koordinátor (osztályfőnöki munkaközösség-vezető),  iskolaorvos,  iskolavédőnő, 63

 

testnevelő, drogprevenciós szakember.

Az egészségfejlesztés fontosságát felismerve vettünk részt a GYISM program drogprevenciós pályázatán. A drogprevenciós pályázat, de a körülöttünk észlelt és tapasztalt jelenségek miatt is készült el az iskola egészségfejlesztési és drogprevenciós stratégiája. Cél: esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív egészséges életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására, azaz fő célunk a prevenció. A stratégiánk céljai: 1) Osztályonként (korcsoportonként) évente 6 óra tematikus program biztosítása az alábbi témákkal:  célok, akadályok, jövőkép (beszélgetés, tesztek, információcsere);  képességek, jó tulajdonságok, empátia (játék, szituációs feladatok, megbeszélés);  önbecsülés, énkép és jövőkép (beszélgetés, tervezés, önismereti teszt);  kommunikáció és bizalom (a gondokat, örömöket kivel beszélem meg), felelősségvállalás (szituációs játék, véleménycsere, információcsere);  szabadság vagy függőség (konfliktuskezelés, megbeszélés, szituációs játék, döntéshelyzet, befolyásoló személyek stb.). 2) Évi rendszerességgel az iskola összes tanulójának részvételével egészség megőrzési nap szervezése:  egészségügyi előadás,  káros szenvedélyekről,  fiatalkori szexuális magatartás,  drogmentes füstmentes diszkó,  testmozgás, sport. Ezt forgószínpadszerűen lehetne megoldani az iskola területén különböző helyszínekkel. Erre a rendezvényre az iskolai rendelkezésre álló napot használják fel. A programot évente megrendeznénk, a diákönkormányzatot is belevonva. 3) A szülők bevonása Célkitűzésünk, hogy az osztályszintű és iskolai Szülői Munkaközösségen keresztül – önkéntes alapon – a szülőket is bekapcsoljuk a megelőző munkába. Évente egyszer előadás-sorozatot tervezünk diákok részére, szakemberek bevonásával, például a következő témákban: Mit kell tudni a serdülőkorban (nőgyógyászati előadás)? Mit kell tudni a drogokról? Mire kell figyelni? Mikor és hol kell segítséget kérni? stb. Ezekről a szülőket is tájékoztatjuk. Az egészségvédelmi program megvalósulásánál fokozott figyelmet fordítunk az önkéntességre. Tematikájában az egészséges életmódra nevelés, a pozitív életszemlélet kialakítása a cél. Módszertanában a színességre, a csoportos foglalkozásokra, a minél aktívabb formákra koncentrálunk, kerülve a direkt didaktikus formákat. Stratégiánk megvalósításában számíthatunk az alábbi személyekre:  tanári kar, 64

        

diákság, diákönkormányzat, GYISM drog pályázatok, az Oktatási Minisztérium pályázatai, az Egészséges életmód képviseletének jeles szakemberei, A téma szakemberei, szakmai kiadványai, a Vöröskereszt szervezete, rendőrség, DADA és egyéb drogprevenciós programok, Szülői Munkaközösség.

Az iskolaorvos és a védőnő foglalkozik az iskola-egészségügyi ellátással, ide tartoznak a következők:  a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, szűrése, érzékszervek vizsgálata, prevenció;  tanulók elsősegélyben részesítése;  közegészségügyi, járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok megismertetése;  egészségügyi ismeretterjesztés, egészségnevelés, melynek fő témái: életmód és betegségek összefüggései, a tanulók egészségi állapota, serdülőkori változások;  a közvetlen környezetben az egészségügyi prevenciós lehetőségek, pl. az egészségügyi hét rendezvényein, előadásain való részvétel;  gyermekpszichiáter rendelés indul, aki az iskolákban is foglalkozik a problémákkal. A tanév folyamán sor kerül az osztályok orvosi és védőnői egészségügyi vizsgálatára. Ez magában foglalja a tanulók szomatikus, érzékszervi és mentális vizsgálatát. Az egészségügyi problémával kiszűrt tanulókat szakrendelésre irányítjuk, és felvilágosítjuk a vizsgálat fontosságáról. A kivizsgálásról készült szakvélemények sajnos csak ritkán kerülnek vissza a védőnőhöz. A tanulók minden évben részt vesznek egészségnevelési előadásokon. Ezek különböző témakörökben kerülnek megrendezésre:  drog, szenvedélybetegségek, alkohol;  párkapcsolat, szexuális úton terjedő betegségek (pl. AIDS);  családi életre nevelés, fogamzásgátlás;  tartási rendellenességek. Az előzetes megbeszélések alapján ezenkívül szóba kerülhet más előadás megrendezése is. A felmerülő gerincproblémák és tartási rendellenességek miatt kiszűrt tanulók részt vehetnek az iskolában szervezett gyógytornán is. Sajnos csak kevés diák veszi igénybe ezt a lehetőséget. Évente fogászati, belgyógyászati, szemészeti vizsgálat szükséges a tanulók körében. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a gyermekjóléti szolgálatokkal, nevelési tanácsadókkal, családsegítőkkel, jegyzőkkel, ezt részletesen tárgyaljuk a gyermek- és ifjúságvédelmi munkánál. 8. Az iskola környezetnevelő programja A pedagógiai program, illetve a Köznevelési törvény és az iskolai munkát meghatározó rendeletek meghatározzák az iskola környezeti nevelési programjának feltételrendszerét is. 65

Az iskola épülete 1966 óta áll jelenlegi helyén, Bicske város főterén. Az épület jellegzetes típusú középiskola, lapos tetővel, aula nélkül. Felújítás, lényeges átalakítás az épületen nem történt. Belső felújítások történtek, belül esztétikus, rendezett, szép iskoláról beszélhetünk. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból az a cél, hogy az intézmény elősegítse a tanulók környezettudatos magatartás kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását. A környezeti nevelés során a gyerekeket felkészítjük környezetünk megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ez egyik legnehezebb területe iskolai munkánknak, hiszen a környezetvédelem, a környezet tisztelete nemcsak iskolai, hanem társadalmi, politikai családi feladat is. A környezeti nevelés színterei:  Hagyományos tanári oktatás: biológia, környezetvédelem, földrajz, fizika, osztályfőnöki és idegen nyelv, ahol a tantárgyi anyaghoz kapcsolva komplexen kezelik a szaktanárok a környezeti nevelést.  Tanórán kívüli programok, amikor diákjaink olyan tanulmányi versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma (Kitaibel Pál biológia verseny stb.).  Az iskolában elhelyeztünk szelektív szemétgyűjtéshez használható tárolót, ezzel is fejlesztve a diákok környezetvédelemhez való hozzáállását. Ugyancsak elhelyeztünk a helyi hulladékszállító céggel közösen szárazelemgyűjtő edényt.     

 

   

Fejlesztendő területek: A tantestület nagyobb részének bevonása a környezeti nevelés komplex programjába. A diákok aktivizálása, a diákönkormányzat ezen irányú működésének, osztályközösségeknek a mozgósítása. Diákok és tanárok tanórai és tanórán kívüli közös munkájának a támogatása. Tanárok és szülők környezetvédelmi munkában való összefogása, a szülői munkaközösség aktivizálása. A takarékos anyagfelhasználásnak, a hulladékok mintaszerű tárolásának, valamint a papírhulladék összegyűjtésének tekintetében példamutatás az iskola minden dolgozója részéről. Fontos, hogy a környezetvédelmi programok anyagi fedezete épüljön be az intézmény költségvetésébe. Fel kell venni a kapcsolatot a környezeti neveléssel foglalkozó intézményekkel (múzeumok, állatkert, nemzeti parkok, tanulmányi kirándulások). Fontos a munkaközösség ilyen irányú tevékenysége. Meg kell keresni az intézmények mellett a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket is. Fontos terület az intézményi étkeztetés és az iskolai büfé kínálata, használata. Az iskolai könyvtár fejlesztésénél gondot kell fordítani a szakirányú könyvek, videofilmek beszerzésére. Figyelemmel kell kísérni az országos, megyei és helyi pályázatokat, kihasználva minden lehetséges forrást a környezeti nevelés fontos pontjainak végrehajtására. Az iskolai alapítvány ez irányú segítségét is igénybe kell venni. 66

A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kezeljük a jövőben rövid távon, illetve azonnal:  a környezeti nevelés fejlesztése,  a helyi és globális szintek összefüggései,  közvetlen környezetünk,  emberi jogok, szükségletek,  demokrácia,  biológia és társadalmi sokféleség,  ökológia,  egységes szemlélet kialakítása. Hosszú távú céljaink között szerepel:  a környezettudatos magatartás kialakítása,  a környezet értékei iránti felelős magatartás,  a természeti és épített értékeink védelme, őrzése,  a globális összefüggések megértetése,  az egészséges életmód kialakításának igénye, A fent megjelölt hosszú távú célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, a szükséges technikák, készségek fejlesztése, módszerek kidolgozása. A középiskolai oktatás a rendkívül érzékeny fiatalkorra esik, amikor is a tananyagok egymásra épülésével el kell érni a szociális, gazdasági, ökológiai és politikai értékek helyes kezelését, értékelését, a szintetikus gondolkodás képességének kialakítását. A szakmai, szaktantárgyi órákon kívül kiemelt figyelmet kell fordítani a szabadidős foglalkozásokra, az osztályfőnöki órákra. A komplex gondolkodásban segít az iskola egészségnevelési programja is, mely szintén része a pedagógiai programunknak. 9. Esélyegyenlőségi terv Iskolánk esélyegyenlőségi terve külön dokumentumba van foglalva. E dokumentum tartalmazza a megyei fejlesztési terv esélyegyenlőségi tervének az elemeit. Ezek közül kiemelten fontosak:  az oktatás tartalmának és a szakképzésben a szakmaválaszték kínálatának fejlesztése a megyei munkaerő-piaci viszonyokhoz igazodva;  a hiányszakmákból gondos válogatás a szakképzésben már meglévő humánerőforrás és a tárgyi feltételek gazdaságos kihasználásával;  a tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés;  az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazása;  a tankötelezettség teljesítése;  a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal való foglalkozás;  a hátrányos helyzetű, valamint a roma tanulók hátrányos szociális, kulturális helyzetének javítása;  az esélyegyenlőség növelését szolgáló tanári továbbképzések biztosítása;  a Nevelési Tanácsadóval és a fenntartó által biztosított intézményekkel való kapcsolat

67

erősítése a hátrányos helyzetű tanulók segítése, eredményesebb nevelése, tanítása érdekében. 10. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelettel összhangban, az iskola igazgatója minden év április 15.ig elkészíti, és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi azokról a tantárgyakról valamint érettségi vizsgára történő felkészítőről a tájékoztatót, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt kikéri a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Egyéb foglalkozások (szakkörök, felzárkóztatók, stb.) esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék a tanulmányokat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, azon a tanév végéig kötelező részt vennie, az értékelés és minősítés, a magasabb évfolyamba lépés szempontjából a szabadon választott órát úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanuló igazgatói engedéllyel módosíthatja választását. 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének alapelvei Az Nkt. meghatározza az egyes évfolyamok maximális heti óraszámát, ez keretet ad a csoportbontások meghatározására. Szintén törvényi meghatározottságú az az iskolai időkeret, amely magában foglalja az óratervi órákon túli foglalkozásokat. Iskolánkban a kötelező érettségi tárgyakat csoportbontásban tanítjuk. Az idegen nyelv tanulásának megkezdésekor felmérjük a tanulók nyelvi felkészültségét és ez alapján készül a csoportbeosztás. További csoportbontásban tanított tantárgyak: informatika, testnevelés, áruforgalom, üzleti tevékenység. A tanulók csoportbeosztása a szülő/tanuló kérésére vagy a tanár javaslatára – a szülő egyetértése esetén – félévkor vagy év végén megváltoztatható. Iskolánk törekvése a gyengébb képességű, valamint a tehetséges tanulók tanulmányi munkájának, előmenetelének segítése. Ezen cél érdekében szervezzük a tantárgyi korrepetálásokat, szakköröket és egyéni foglalkozásokat.

IV. SZAKMAI PROGRAM 1. Az iskola szakképzési rendszere 

logisztikai ügyintéző szakképesítéshez kereskedelmi ágazathoz szakközépiskola (4+2 éves)

68



logisztikai ügyintéző szakképesítéshez kereskedelmi ágazathoz OKJ 54 345 01 (2 éves)

2. A szakközépiskolában folyó szakképzés A szakképzési törvény a szakközépiskola céljait és feladatait a következőképpen fogalmazza meg: „A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középfokú évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött,a szakmai érettségi vizsgaágazathoz tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.” 3. A szakmai képzés céljai, alapelvei, feladatai Az intézmény szakképzési rendszerének kialakításakor elsődleges szempont volt a végzős tanulók elhelyezkedési esélyeinek növelése, a munkaerő- piacon alkalmazható piacképes szaktudás és alkalmazkodó képesség kialakítása. A szervezés során figyelembe vettük a tanulók a szülők igényeit, az iskola tárgyi és személyi feltételrendszerét, valamint a helyi munkaerőpiaci kívánalmakat. Folyamatos kapcsolattartás szükséges az előbbiek folyamán megemlített partnereinkkel azért, hogy a megváltozott munkaerő-piaci igényekre az intézmény gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni, alkalmazkodni. Iskolánk szakmai képzésének célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat, valamint tevékenységüket önálló vállalkozás keretei között is tudják folytatni. Szakképzési rendszerünk feladata:  Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást (elméleti és gyakorlati) a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához.  Alapozza meg és fejlessze ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó és növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni.  Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és vállalására.  Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos szakmai önművelés igényét. Az iskolarendszerű képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációt – a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével.

4. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport alapozás feladata, célja

69

A képzés feladata, hogy lehetőséget nyújtson a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport közös szakmai gyakorlati és elméleti alapismereteinek elsajátítására, a készségek és képességek fejlesztése, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítése, valamint az érettségi utáni szakképzés megalapozása. A hagyományos közismereti tárgyak mellett szakmai előkészítő, majd alapozó képzés folyik. A szakmai előkészítés a tanulók pályaválasztását segíti. Lehetővé teszi a gazdasági és szolgáltatási szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák, technológiák megismerését. Célja, hogy az alapvető gazdasági ismeretek után a diákok ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. E tanulmányaik alatt a tanulók közgazdasági és marketing ismereteket szereznek, továbbá jártasak lesznek a szövegszerkesztés és az üzleti levelezés gyakorlatában is. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával:  felhívja a tanulók figyelmét a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések sajátosságaira,  felkelti a tanulók érdeklődését az egyes szakképesítések iránt,  bemutatja a pálya szépségét, nehézségeit, fejlődésének irányát, a munkaterületen dolgozók tevékenységét,  elősegíti a tanulók szakmaválasztását, egyéni életpályájuk reális megtervezését,  lehetőséget biztosít a szakmacsoport munkaköreihez szükséges magatartás, képesség kialakításához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez,  kialakítja a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet,  fejleszti a logikus gondolkozást,  bővíti a tanulók ismereteit környezetükről, kialakítja a tanulók önálló ismeretszerzésének igényét.

5. A logisztikai ügyintéző képzés célja A logisztikai ügyintézői munkakör betöltéshez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A logisztikai ügyintéző képes legyen döntés-előkészítéssel segíteni a cégvezetést, közreműködni a rendelés, beszerzés, értékesítés lebonyolításában, továbbá irodai, ügyviteli adminisztrációt végezni. 6. A logisztikai ügyintéző munkaterületének leírása. A logisztikai ügyintéző közreműködik a tevékenységhez/termeléshez szükséges beszerzési, raktározási, ki és beszállítási feladatok megtervezésében, megszervezésében, lebonyolítja és

70

ellenőrzi a teljes körű rendszerszemlélet figyelembevételével a logisztikai feladatokat, valamint ellenőrzi a rendszer hatékonyságát. A logisztikai képzésen elsajátított kompetenciák birtokában gondoskodik a gazdasági egység tevékenységéhez szükséges anyagok beszerzéséről és a készletezéssel kapcsolatos feladatok megoldásáról. A logisztikus közreműködik az anyagok szakszerű tárolásának megszervezésében, a raktározási és az anyag és áruszállítási feladatok megoldásában, a szükségletszámítási, termelésütemezési feladatok elvégzésében. Az üzleti tervnek és marketingtervnek megfelelően részt vesz a termékek értékesítési folyamatában, az értékesítés technikai lebonyolításában. Elvégzi az anyagi folyamatokkal összefüggő adminisztrációs rendszerrel kapcsolatos feladatokat. Segíti a logisztikai vezető munkáját, döntés-előkészítő jelentéseket ad, tájékoztat az aktuális logisztikai feladatokról.

V. FELNŐTTOKTATÁS Levelező (igény esetén indul) A Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola levelező tagozata négy évfolyamos gimnáziumi képzést adó oktatási forma. A tagozatot az az igény hozta létre, hogy az érettségi vizsga, és így a továbbtanulás lehetőségét biztosítja a régió azon tanulni vágyó lakosainak, akiknek körülményei ezt korábban nem tették lehetővé. Az oktatási intézmény olyan tanköteles kort már betöltött személy jelentkezését várja, aki elfogadja pedagógiai programját és helyi tantervét, s minimum befejezett nyolc általános iskolai osztályról szóló bizonyítvánnyal rendelkezik. 1. Nevelési program 1.1. Pedagógiai alapelvek A tagozaton emberséges, egyéniséget tisztelő, a teljesítményt elismerő légkört kívánunk teremteni. A tanulók mindenkor számíthatnak tanáraik segítségére iskolai problémáik megoldásában. Tiszteljük a személyiséget, de nem toleráljuk a közösségromboló magatartást. A tagozat tevékenységének alapvető célja a minőségi oktatás, és a sikeres érettségi vizsga. 1.2. A tagozaton folyó oktató-nevelő munka céljai Lehetőséget kívánunk adni a valamilyen okból megszakadt tanulmányok folytatására. Második esélyt kívánunk adni a tanulmányok folytatására, azoknak akik vállalkoznak a velünk együtt való munkára. Biztosítjuk a munkahely melletti tanulást, s a tanulást azok számára, akik kiszorultak a munkaerőpiacról. Az érettségi megszerzésével új, kvalifikáltabb munkalehetőséghez juthatnak tanulóink, akik munkahelyük megtartásához vagy mobilitásuk esélyeinek növeléséhez ezt a képzési formát választják. Célunk a tanulók értelmi, érzelmi, erkölcsi, közösségi és állampolgári nevelése. Az ismeretek megszerzése mellett fontosnak tartjuk az élethosszig tartó tanuláshoz és a munka világához szükséges nélkülözhetetlen kulcskompetenciák fejlesztését, a humánus és reális életszemlélet kialakítását.

71

1.3. Az intézményi hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, az iskola jó hírnevének megőrzése minden tanulónak kötelessége. A tagozaton a tanév elején tanévnyitó, a tanév közben szalagavató, a tanév végén pedig tanévzáró ünnepély van. Az iskola egyéb hagyományos rendezvényein a részvétel javasolt a tagozat tanulói számára. 1.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok Általános tapasztalat, hogy a tanulók a felnőttoktatásba bekerülve megijednek a tananyag mennyiségétől és nehézségétől, s önbizalom és kitartás hiányában abbahagyják a megkezdett tanulást. A tantestület minden tagjának feladata a tanulók önbizalmának, kitartásának erősítése, a tanulási képességek fejlesztése, s így a lemorzsolódás megakadályozása. 1.5. A tehetség kibontakozását és a felzárkózást segítő tevékenység A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetővé tesszük, hogy a 11. és a 12. évfolyamon emeltszintű érettségire felkészítőn vegyenek részt. A tehetséggondozást, illetve a felzárkóztatást szolgáló foglalkozásokon való részvételre a szaktanárok tesznek javaslatot, a tanuló képességeinek, tanulmányi szintjének felmérését, és a tanulóval való elbeszélgetést követően, értesítve az osztályfőnököt és a tagozatvezetőt. Mindamellett törekszünk arra, hogy a tananyag kiválasztása és a tanítás módszere olyan legyen, hogy a gyengébben tanulók is képesek legyenek az elvárt minimális szintet elérni. 2. A működés személyi, tárgyi, szervezési feltételei 2.1. Személyi feltételek: a felnőttoktatással kapcsolatos feladatokat az intézményvezetője által kijelölt intézményvezető- helyettes látja el. 2.1.1. A tantestülete A tanárok képesítésével kapcsolatos elvárások megegyeznek a nappali képzésben előírtakkal. Szükség esetén óraadókat is alkalmazunk, akik a tagozat tantestületének teljes jogú tagjaivá válnak alkalmazásuk idejére. A tagozat tantestülete nevelési és oktatási kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, a hatályos jogszabályban meghatározottaknak megfelelően. A tantestület tagjai határozataikat nyílt szavazással és szótöbbséggel hozzák meg. A szavazatok egyenlősége esetén a tagozatvezető szavazata dönt. Tanévenként minimum két tantestületi értekezletet kell tartani. 2.1.2. A nem tanári munkakörben dolgozók Az oktató-nevelő munkát segítő személy az iskola nappali tagozatával kapcsolatos munkakört ellátó iskolatitkár. Az iskolatitkár a házirendben meghatározott időben, tanítási napokon fogadja a tanulókat, kiállítja az iskolalátogatási bizonyítványokat, nyilvántartja a tanulólétszámot. 2.2. Tárgyi feltételek A tagozat az iskola épületét, eszközeit használja. Munkája során a könyvtár, a szaktantermek és szertárak lehetőségeit is kihasználja. A taneszközöket a szaktanár elvárásai alapján a tanulók szerzik be. A tankönyvek megegyeznek a nappali rendszerű oktatás tankönyveivel.

72

2.3. A működés szervezési feltételei A tagozatvezető megszervezi, irányítja és ellenőrzi a tagozat munkáját (beiratkozás, tantárgyfelosztás, órarend, foglalkozások megtartása és adminisztrációja, vizsgák rendje, statisztika, költségvetés, óra és vizsgadíjak elszámolása, érettségi, ünnepélyek, egyéb adminisztráció). Kidolgozza, és a tagozat tantestülete elé terjeszti a tagozat működési szabályzatát, helyi tantervét, házirendjét, éves munkatervét és tanév végi beszámolóját, a tanítási és a vizsga idő alatt ügyeletet lát el. Elkészíti a beszámoló névsorát, összesítését. Segíti és irányítja a tanulók továbbtanulási törekvéseit. 3. A felnőttoktatás helyi tanterve A felnőttoktatás feltételei között, az érettségi követelményszintek ismeretében csak a középszintű érettségire való felkészítést vállaljuk a rendszeres iskola foglalkozások keretében. Azoknak a tanulóknak, akik emeltszintű érettségit kívánnak tenni, a lehetőségeknek megfelelően fakultációt szervezünk. Minimális feltétel legalább öt tanuló jelentkezése. 3.1. A tagozaton folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési terve A felsőbb osztályba lépés feltétele az adott évfolyam minimális tantárgyi követelményeinek teljesítése valamennyi tantárgyból. A tantervi követelmények teljesítésének módja a vizsgákon való eredményes részvétel. A sikertelen vizsga a tanév rendjében meghatározott időpontban megismételhető. Azok a tanulók, akik önhibájukon kívül, igazoltan nem tudnak részt venni a vizsgán, pótvizsgát tehetnek. A tanév végén, a tanrendben nem szabályozott esetben osztályozó vizsga a tanulónak a tagozatvezetőhöz címzett, írásbeli kérelmére, a tantestület döntése alapján engedélyezhető. A tanév során félévkor és tanév végén vizsgát kötelesek tenni a tanulók. A vizsga feltételeit, vizsga módját és a vizsgakövetelményeket november 30-ig a szaktanárok kötelesek közölni a tanulókkal. A vizsgák, javító és pótvizsgák időpontját a mindenkori tanév rendje határozza meg. A tanórák során nem kötelező osztályzatokkal értékelni a tanulókat, de szóban folyamatosan értékeljük munkájukat. A vizsgákon a hagyományos ötfokú, számszerű értékelést alkalmazzuk. 3.2. A tanítás munkarendje A levelező tagozaton, amelyet otthontanulást segítő oktatási formaként szervezünk, heti két alkalommal vannak konzultációs órák. A tanulást segédanyagokkal, tanulás-módszertani tanácsokkal, rendszeres ellenőrzéssel segítjük. 3.3. A tagozatra történő felvétel A tanulók felvétele jelentkezés alapján történik, figyelembe véve a jelentkező, bizonyítványban rögzített végzettségét és tanulmányi eredményeit. Tanuló átvétele magasabb évfolyamon más intézményből, ahol egyes tantárgyakat nem tanult, különbözeti vizsgát követően lehetséges. 3.4. A tanulói jogviszony megszüntetése Ha a tanuló vizsga kötelezettségeinek nem tesz eleget, töröljük a tanulók névsorából. Ha a tanuló az iskolának, a tanulói közösség vagy a tantestület bármely tagjának szándékosan kárt okozott, ugyancsak töröljük a tanulók névsorából. 73

3.5. A tanulók jutalmazása, büntetése Kiemelt tanulmányi, illetve közösségi munkát végző tanuló dicséretben részesül a tanulói közösség előtt. A tartósan kimagasló tanulmányi munkát teljesítő tanulók, a tantestület döntése alapján térítési kedvezményben részesülhetnek. Az erről szóló javaslatot az osztályfőnök írásban fogalmazza meg a tagozatvezető részére, aki a javaslatot a tantestület elé terjeszti. 3.6. A tankönyvek és a tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A forgalomban lévő tankönyvek közül azokat választják ki a szaktanárok, amelyek tartalmazzák az előírt tanulmányi követelményeket, s legjobban segítik az önálló tanulást. Az igényelt tankönyveket és segédleteket a tanulók önállóan szerzik be. A beiratkozott tanulóktól meghatározott összegű tandíjat kérünk.

74

Felnőttoktatás óraterve 1. a nappali (ifjúsági) tagozat minden évfolyamon 32 óra – specialitásokkal 2. az esti képzés óraszáma mindenütt minimum 50%-a a nappalinak 3. a levelező képzés óraszáma pedig kevesebb mint 1/3-a a nappalinak (10–10,5 óra) Évfolyam/ Tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon tervezhető Összesen:

9. évfolyam nappali (ifjúsági) 2 3 4

10. évfolyam

esti

levelező

1 2 3

0,5 2 2

nappali (ifjúsági) 2 3 4

5

3

2

2

1

2 2 2 2 1 3 4 32

1 1 1 1 1 2 17

11. évfolyam

esti

levelező

1 2 3

0,5 2 2

nappali (ifjúsági) 2 3 4

5

3

2

1

2

1

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 10

2 2 2 2 1 3 4 32

1 1 1 1 1 2 17

75

12. évfolyam

esti

levelező

1 2 3

0,5 2 2

nappali (ifjúsági) 2 4 5

5

3

2

1

3

1

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 10

2 2 1 1 1 1 3 4 32

1 1 1 0,5 0,5 1 2 17

esti

levelező

0,5 2 2

0,5 1 2

6

3

2

1

3

2

1

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 10,5

2 1 1 1 3 4 32

1 1 1 1 3,5 17

0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 10

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a felnőttoktatásban

Évfolyam / tantárgyak Anyanyelv / kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika* Kémia* Földünk és környezetünk** Biológia* Történelem Művészeti ismeretek* Informatika* Filozófia/etika Etika Idegen nyelv (angol, német) Osztályfőnöki Szabadon tervezhető modulok: környezeti nevelés Összesen

9.

10.

11.

12.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

37 74 111 37 37 37 37 37 37 – –

19 74 74 19 19 19 19 37

37 74 111 37 37 37 37 37 37

19 74 74 19 19 19 19 37

37 74 111 37 37

19 74 74 19

32 64 96

19 37 74 19

37 37 37 37 –

19 37 19 19

64 32 32 32

37 19 19

111

74 19

111

56

574

373

111 37

– – 74 19

111

74 666

74 19

74 373

666

111

19 74 19

74 373

666

392

A *-gal jelölt tantárgyakból a szabad sáv terhére (évi óraszám: esti tagozat: 20 óra, levelező tagozat: 10 óra) érettségi előkészítő szervezhető! ** A Földünk és környezetünk tantárgy programja a 2., illetve a 3. tanév alatt is tanítható.

76

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai Programja hatályba lép, miután  a nevelőtestület elfogadta;  az intézményi tanács véleményezte  az igazgató jóváhagyta; A jóváhagyott pedagógiai programot a hatályba lépést követően 30 napon belül közgyűlésen ismertetni kell a diákokkal, és a szülőkkel. A pedagógiai program folyamatosan megtekinthető a Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola könyvtárában, nyitvatartási időben valamint az iskola honlapján.

Bicske, 2014. március 31.

Nagy Izabella Melinda igazgató

77

78

79

80