ELİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. ÁPRILIS 25-I ÜLÉSÉRE
IKTATÓSZÁM: 55-2/2013. TÁRGY:
Javaslat a Tolna véleményezésére
ELİTERJESZTİ:
14.
MELLÉKLET: Megyei
Területfejlesztési
Koncepció
Törı Gábor a közgyőlés elnöke
AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Igari Antal megyei fıépítész Balsay István tanácsadó Nagy Ivett környezetvédelmi munkatárs Péterfia Gábor településrendezési munkatárs
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
-
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:
Tisztelt Közgyőlés! A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 2013. február 28-ra elkészítette a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változatát, melyet megküldött véleményezésre a Fejér Megyei Önkormányzat részére. A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró munkarészét 2013. januárban véleményezte a Fejér Megyei Önkormányzat, valamint részt vett a Koncepció 2013. március 22-én megtartott egyeztetı tárgyalásán. Az azokon ismertetett álláspontunkat a jelen véleményünkkel kiegészítve továbbra is fenntartjuk és fontosnak tartjuk szerepeltetni a koncepcióban, mely nem csak Fejér megye, hanem a szomszédos megyék, illetve az országos érdekeket is szolgálja. Alapvetı fontosságú a szomszédos megyék együttmőködése, ezen együttmőködés kiterjed a szerkezeti tervek összehangolására, a közlekedés (összekötı utak, elkerülı utak, vasúti közlekedés), a foglalkoztatás, az egészségügyi és szociális szolgáltatások, a környezetés természetvédelem, az örökségvédelem, a kommunális hulladékgazdálkodás kérdésköreire. Olyan együttmőködést kell kialakítani, amely optimális, összehangolt fejlesztési forrás-felhasználást jelent. Fejér megye érdekelt tehát abban, hogy a vele szomszédos megyék, így Tolna megye is optimális, integrált, a nemzeti és a specifikus céloknak megfelelı fejlesztési stratégiát alakítsanak ki. A koncepció megalapozó munkarészének tartalmára irányuló javaslatok, észrevételek kiterjedtek többek között a koncepcióban következı munkafázisa során kitőzésre kerülı célok körére is. Ez a verzió az Európai Unió 2014-2020 költségvetési ciklusához igazodik, ugyanakkor magába foglalja a hosszabb távú, 2030-ig terjedı kormányzati fejlesztéspolitika stratégiai célokat és prioritásokat is. Jelen véleményezés a koncepció tartalma mellett a készülı megyei fejlesztési programban figyelembe vételre javasolt szempontokra is kiterjed.
Észrevételek A területi tervek tartalmi követelményei A területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény 13. § (2.) b) pontjában szereplı elıírás alapján a megyei önkormányzat „kidolgozza és elfogadja az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeirıl, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 5. § rögzíti a területi tervek illeszkedési szabályait, mely szerint: „a megye területfejlesztési koncepciója és programja nem lehet ellentétes az Országos Területfejlesztési Koncepcióban, az Országos Területrendezési Tervben és a megyei területrendezési tervben foglaltakkal”.
A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal tájékoztatása alapján a korábban meghatározott idıbeli ütemezéstıl eltérıen késıbb várható az OFTK elfogadása, ami a megyei területfejlesztési koncepciók elfogadásának határidejét is befolyásolja. Egyúttal az OFTK tartalma még változhat a véglegesítéséig, amely természetesen kihathat a Megyei Területfejlesztési Koncepció tartalmi elfogadására, esetleges módosulását is eredményezheti. Az OFTK mellett az Országos Területrendezési Terv módosítása is jelenleg zajlik, melynek tartalmával szintén összhangban kell állniuk a megyei területfejlesztési koncepcióknak és programoknak. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 7. § alapján „a területfejlesztési koncepciókban és programokban minden szinten érvényesíteni kell a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlıdés, az esélyegyenlıség, valamint a területi kohézió szempontjait.” A megyei területfejlesztési koncepciók javaslattevı fázisának részletes tartalmi követelményei a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján az alábbiak: a) a megye jövıképe; b) a megye fejlesztésének elvei; c) a megye fejlesztésének átfogó célja; d) helyzetértékelés; a jövıkép, a fejlesztési elvek és az átfogó cél kapcsolata; e) külsı koherencia vizsgálata: a célrendszer kapcsolata más országos szintő tervdokumentumokkal; f) a fejlesztési célok értelmezése a megyén belül különféle sajátosságokkal rendelkezı területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei); g) a területfelhasználás alapelveit lefektetı koncepció kidolgozása; h) a fejlesztés eszköz- és intézményrendszere. A fenti tartalmi követelményeknek véleményünk szerint Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója megfelel, ugyanakkor célszerő volna a fejlesztés eszköz- és intézményrendszerét részletezni. Támogatjuk a Koncepció 1. pontjában vázolt jövıképet, különös tekintettel többek között az alábbiakra: - a helyben elıállított mezıgazdasági alapanyagok helyben történı feldolgozására, értékesítésének elısegítésére, a biotermelésre való ösztönzésre; - a magasabb hozzáadott értékő termékek elıállításának, értékesítésének elısegítése (pl. kézmőves termékek); - a megye rendkívül gazdag természeti erıforrásainak és épített környezetének védelmével és szélesebb körő megismertetésével turisztikai vonzerı biztosítása; - a város és vidék együttmőködésének elısegítése; - a helyi adottságokra, munkaerı-piaci igényekre alapozott szakképzések szervezése (pl. a Paksi Atomerımőhöz kapcsolódva).
A megye jövıképe, valamint a fejlesztési célkitőzések kapcsán az alábbi szempontok figyelembe vételét, rögzítését javasoljuk: - a megye természeti és táji értékei, biodiverzitása, ökológiai hálózata, illetve épített környezeti értékei megóvásának biztosítása, a zöldfelületek megırzése és növelése önálló célkitőzésként, továbbá valamennyi fejlesztési cél megvalósítása során; - a szak- és felsıoktatási képzések, átképzések körében kiemelt szerepet célszerő biztosítani a környezetvédelmi iparhoz kapcsolódó képzésekre (pl. a megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló eszközök gyártása); - kiemelt feladat a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelme, szennyezıdésük megelızése és kizárása; - a megye alapvetı érdeke a termıföld mennyiségi és minıségi védelme, a mővelés alól történı kivonás megelızése, a természeti, táji adottságokkal összhangban álló ökológiai gazdálkodás megvalósítása; - megyék közötti együttmőködés erısítése – mint pl. többek között a megyehatáron átnyúló természeti értékek, az élıvilág közös védelme, közlekedési útvonalak összehangolt fejlesztése, a két megyét összekötı felszíni és felszín alatti vízkészletek és termıföld mennyiségi és minıségi védelme, a foglalkoztatás elısegítése, a környezetállapot megóvása, javítása (szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás összehangolása) és a tervezési tevékenységek terén való egyeztetés, együttmőködés. Tolna megye jövıképében különösen támogatjuk a széleskörő mezıgazdasági termelıi összefogást, a helyi gazdák agrármarketing tevékenységét, a hagyományosan jelen levı bır és textilipar, élelmiszeripar, valamint a megyét érintı közúti, vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos célokat. Különösen fontos Tolna és Fejér megye együttmőködése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető térségekben (Tamási és Sárbogárd térsége, a szabad vállalkozási zónákban és a Duna-menti integrált fejlesztési ügyekben) A megvalósításra váró feladatai között elsısorban a közlekedési infrastruktúra, a foglalkoztatás és szociális szolgáltatások területére összpontosulnak. Támogatjuk a Tolna, Fejér és a szomszédos megyék és városok összefogását, az ágazati programok összehangolásával, az integrált területi beruházások (ITI), valamint a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) révén a városokkal kiegészült Leader Hacs-ok bevonásával. Tolna és Fejér megye települései és járásai csatlakoznak egymáshoz történelmi hagyományokra visszatekintı, kiterjedt gazdasági és kulturális kapcsolatrendszerükkel. Ebbıl következıen a két megye elıtt jelentıs feladatok és lehetıségek nyílnak a Duna Régió Stratégia elıkészítésével, illetve az abban foglaltak megvalósításával. Fontosnak tartjuk a megyehatáron elhelyezkedı települések közötti átjárhatóság biztosítását, mely alapja lehet a fejlesztésnek. Egyúttal lehetıség nyílna a térség viszonylagos foglalkoztatási problémáinak megoldására, az önsegélyezést lehetıvé tevı módon a helyi termékek piacra juttatására.
Tolna megye is sokat tehet az energiakitettsége ellen, melynek általános célja a környezetet kevésbé terhelı, megújuló energiatermelés elterjesztése, a megújuló energiaforrásokon alapuló hı- és villamos energia szerepének növelése. A megújuló alapú energiatermelésen keresztül a széndioxid-kibocsátás csökken, így a környezeti szempontok is érvényesülnek a gazdasági fejlıdésben. Ennek feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása. A folyamatosan dráguló gázárak elıli egyetlen menekülési lehetıség a megújuló energiát felhasználó rendszerek kialakítása. A közintézményekben, oktatási intézményekben ideális lehet a biomassza tüzelés (faapríték, pellet, vegyestüzelés) kialakítása. A régi épületekben mőködı oktatási intézmények elınye, hogy valamikor szenes főtési rendszer mőködött, így lehetıség van faapríték vagy pellet tárolására és automata rendszer kialakítására. Kiemelt szerepet kell kapnia a Tolna megye területén elhelyezkedı leghátrányosabb helyzető kistérség (Tamási kistérség) az eddig megismertnél fokozottabb ütemben való bekapcsolása a gazdasági, társadalmi fejlıdésbe, mely alapja lehet a fejlesztésnek. Ennek érdekében javasoljuk a megye területén az érintett járások felzárkóztatása érdekében egy tartósan 20 %-ot meghaladó munkanélküliséget is magába foglaló gondok orvoslása érdekében kiemelt gazdasági, foglalkoztatási övezet kijelölését, és olyan országos projekt indítását, amely a felzárkóztatást elısegíti. Egyúttal lehetıség nyílna a térség foglalkoztatási kérdéseinek fejlesztésére, az önsegélyezést lehetıvé tevı módon a helyi termékek piacra juttatására. Fontosnak tartjuk a Paksi Atomerımő kapacitásbıvítésével kapcsolatban az integrált tervezés lebonyolítását, amely jelentıs mértékben összefügg a térség biztonsági elıírásaival, közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésével és környezetvédelmi kérdéseivel. Mindkét megye indokoltnak tartja Dunaújváros, Paks, Szekszárd fejlesztési pólusainak – az országos közúthálózat hosszú és nagytávú programjaiban szereplı, belsı fejlıdésben lemaradt területeinek – az alsóbbrendő úthálózat rövid szakaszainak felhasználásával közösségi közlekedésre alkalmassá tett bekötését. Javasoljuk a Dunaújvárosi Fıiskolának a Duna-menti térségre, a Paksi Atomerımő fejlesztésére, szakemberképzésére irányuló felkészültségét és tudását figyelembe venni. Tolna és Fejér megye hosszú határvonalán az egymással határos települések és kistérségek igen széles körő együttmőködése alakult ki. Ehhez több helyen szilárd burkolatú összekötı út kiépítése, a víz- és belvíztározók építésének összehangolása, az erdei és saját használatú utak turizmus céljaira való megnyitása, a turisztikai programjainak összehangolása kapcsolódhat, valamint a megújuló energia hasznosításában való együttmőködés és a turizmus fejlesztésében a szerkezeti terven és szabályozáson túlmenıen is jelentıs együttmőködési lehetıségek vannak. Az egészséges élet népszerősödésével, a környezet értékeinek felértékelıdésével világszerte terjednek a különbözı aktív szabadidıs és turisztikai formák. A turizmus egyik leggyorsabban fejlıdı ága a kerékpáros turizmus, mely az egyik leginkább környezetkímélı formája az idegenforgalomnak. Napjainkban is egyre népszerőbb szabadidıs tevékenység fellendítése részben a természeti értékek bemutatása szempontjából lehet jelentıs a megyék számára, másrészt az irányított fejlesztés (jól megtervezett nyomvonalak) révén megelızhetı számos természetvédelmi konfliktus, amelyek a spontán kialakuló útvonalak mentén óhatatlanul is elıfordulnának.
Egyetértünk Tolna és Fejér megyének a turizmus minden ágazatára kiterjedı együttmőködésével: - az kiterjedhet a Duna-mente integrált fejlesztési programjának vízi, komplex, ökoturisztikai hálózatára - a Sió-menti fejlesztési célokat javasoljuk a Sió-Kapos-Nádor-Gaja-Séd vízrendszer teljes áttekintésével vizsgálni, amelyben a belvíz- és csapadékrendezés, a vidékfejlesztési célok egyaránt megjelennek az integrált fejlesztési célok között A koncepcióban a borturizmus részletesebb szerepeltetését tartjuk indokoltnak a bor készítésének bemutatására és fogyasztására alapozott szabadidıs tevékenység ismertetésével, mely a megye számára a turizmus területén kitörési pont lehet. A résztvevık által bejárt borutak olyan útvonalakat foglalhatnak magukba, amelyeken végighaladva felkereshetık a borvidék jelentısebb települései. (Szekszárd mellett 14 település tartozik a borvidékhez. A szılıtermesztés hagyományai egészen a római idıkig nyúlnak vissza a területen.) Az állomásokon különbözı programok várhatják az érdeklıdıket; például pincelátogatással egybekötött borkóstolás, bormúzeumok (vinotékák), szüret és szüreti mulatság, borárverések, borfesztiválok. Az ökoturizmus olyan természeti területekre irányuló látogatás lehet, amely hozzájárul a helyi természeti és társadalmi értékek megırzéséhez. A turisták fı motivációja a természet, illetve a természetközeli kultúrák megfigyelése és megóvása. Minimalizálja a természeti és a társadalmi-kulturális környezetre irányuló negatív hatásokat. A szabadidıs turizmus egyik fajtája a természetjárás, amely egy meghatározott útvonal bejárására vagy megadott cél elérésére irányulhat, többnyire természeti környezetben folytatott, sportolással egybekötött kirándulás. (Gemenci Kirándulóközpont, Pörböly Ökoturisztikai Központ) A látványsportok, a szabadidı-rekreáció turisztikai jelentısége, a nemzetiségi és helyi szokások, tájjellegő gasztronómiai lehetıségek, a helyi termékek gazdag választéka további együttmőködést kínál. Javasoljuk a fentiekkel kapcsolatos stratégiák szerepeltetést a koncepcióban. Megfontolásra javasoljuk néhány kérdés megvizsgálását. Ezek: globális felmelegedés hatásainak mérséklése, a Duna-völgyében az öntözést és ivóvízellátást biztosító vízkivételi mővek átgondolt telepítése és fenntartása, a vízi személyforgalom és áruszállítás, a logisztikai központok tevékenységének összehangolása, a Duna-menti galéria- és ártéri erdık, valamint a biodiverzitás megtartása, a megújuló energiaforrások főzérszerő, összehangolt, több megyét érintı hálózatának kialakítása. Javasoljuk a kiemelt országos projektjavaslatok jegyzékét kölcsönösen küldjük meg és egyeztessük, akárcsak a halmozottan hátrányos helyzető térségek már fejlıdésnek indult fejlesztési pólusokba történı bekapcsolását elıirányzó elképzeléseket (Fejér megye délnyugati területei, Észak-Tolna).
A Koncepció tartalmának kezelhetısége, áttekinthetısége, hasznosíthatósága érdekében célszerő volna számozással is ellátni az egyes alfejezeteket, célkitőzéseket A különbözı fejlesztési célkitőzéseknél – különös tekintettel az ipari, mezıgazdasági, úthálózati fejlesztésekre- fontos hangsúlyozni a „fenntartható fejlıdés” elvét, a környezet- és természetvédelmi szempontok maximális figyelembe vételét (mint pl. az atomerımő-fejlesztés, szénbányászat, stb.) A „megye természeti erıforrásainak és épített környezetének szélesebb körő megismertetése, potenciáljának javítása és tematikus összekapcsolása” c. stratégiai cél keretében tervezett jelentısebb területi beavatkozásokat célszerő volna tételesen felsorolni és részletezni a 2. sz. fejezeten belül is - a 4. sz. mellékletben szereplı ábra tartalmának szövegszerő megjelenítésével. A „Társadalmi megújulás, élhetıbb környezet megteremtése” c. átfogó cél keretében tervezett jelentısebb területi beavatkozásokat szintén célszerő volna tételesen felsorolni és kifejteni a 2. sz. fejezeten belül is - az 5. sz. mellékletben szereplı ábra tartalmának szövegszerő megjelenítésével. Természetvédelem A koncepcióban található, hogy „a biodiverzitás, természetközeli értékek elsısorban turisztikai hasznosítással jelennek meg a célrendszerben”. Javasoljuk, hogy a természeti, táji értékek, biodiverzitás megırzése ne csak a turizmushoz kapcsolódva, hanem önálló célként is megjelenjen a koncepcióban és a készülı fejlesztési programban. Tolna és Fejér megye határvidékén jelentıs természeti és tájképi értékek találhatók (pl. Dél-Mezıföldi Tájvédelmi Körzet és számos Natura 2000 terület) melyek hosszú távú megırzése kiemelt feladat mindkét megye számára. A biológiai sokféleség megırzése, helyreállításának elısegítése a védett természeti területeken kívül is biztosítandó. Ennek érdekében fontos a két megye és településeik területfejlesztési tevékenységének természetvédelmi szempontú összehangolása, a fejlesztési célkitőzések kitőzése és megvalósítása során (a Fejér és Tolna megyét együttesen érintı Natura 2000 – kiemelt jelentıségő különleges természet-megırzési területek: Közép-Mezıföldi löszvölgyek, Lajoskomáromi löszvölgyek, Tengelici homokvidék, Tolnai Duna, Közép-mezıföldi löszvölgyek, Kelet-Mezıföldi löszvölgyek, Alapikaszálórétek, Duna és ártere, Kisszékelyi-dombság). Az országos ill. térségi ökológiai hálózat összeköti Fejér és Tolna megye területét (pl. a Sió, Sárvíz, Duna mentén) ezért a koncepció fejlesztési céljain belül, valamint a készülı fejlesztési programban is fontos felhívni a figyelmet az ökológiai folyosók folyamatosságának biztosítására, az ökológiai hálózatot alkotó természeti területek közötti ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködésére, elhatárolódásuk megelızésére, állapotuk és kiterjedésük megırzésére. Ennek érdekében indokolt többek között a mezıvédı erdısávokból, fasorokból álló zöldfolyosó hálózat kialakításának ösztönzése, a mezıgazdasági tevékenységek összehangolása a természetvédelmi, ökológiai érdekekkel, valamint az úthálózat- és közmőfejlesztések, beépítések során az ökológiai folyosók megszakításának, az élıhelyek feldarabolásának elkerülése.
A Koncepció „Országos jelentıségő védett természeti területek” c. alpontja ismerteti, hogy a védett természeti területek turisztikai szempontból rendkívül jó lehetıséget biztosítanak a megye számára, ill. biztosíthatók a vadász-, horgász-, fotóturizmust kiszolgáló létesítmények és szolgáltatások. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk a természetvédelmi területek turisztikai terhelhetıségének megállapítását és figyelembe vételét, az élıvilág, természeti értékek háborítatlansága, megóvása érdekében. E szempontokat a „Dunamenti rekreációs térség kialakítása” célkitőzésnél is javasoljuk figyelembe venni. Tájképvédelem Tekintettel arra, hogy Tolna megye településeinek nagy része a tájképvédelmi övezet által érintett, indokoltnak tartjuk a koncepció megalapozó munkarészében rögzített célkitőzés átültetését a készülı fejlesztési programba, mely szerint „szükséges a Duna mindkét oldalán egy közös ökológiai megalapozottságú tájfejlesztési koncepció készítése, amely a tájhasználat, tájterhelhetıség és a fejlesztés lehetıségeit, feladatait hosszú távon meghatározza. Egy olyan többfunkciós komplex tájgazdálkodás kialakítása fontos, amely a természeti adottságokhoz igazodó tájhasználat, a tájképi, természeti értékek védelmének prioritásával teszi lehetıvé a Duna-menti települések természeti erıforrásainak fenntartható használatát biztosító, környezetkímélı fejlesztését”. E célkitőzést a megye többi jelentıs felszíni vize – pl. Sió, Sárvíz - mentén fekvı területekre is indokolt volna kiterjeszteni. Fontosnak tartjuk Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója megalapozó munkarészének 1.2./k. pontjában a dombvidéki – mezıgazdasági táj tájképi értékeinek megırzésére kitőzött következı célkitőzésnek a készülı fejlesztési programban való rögzítését és megvalósítását, mely szerint „Az érintett területeken a természetvédelmi érdekeket kell elsıdlegesen érvényesíteni a táj fenntartása során, a mezıgazdasági táj többi területeinek terhelhetıségében a termıföld védelmének prioritását kell érvényesíteni. Biztosítani kell a mezıgazdasági majorok, telephelyek rendeltetésüknek megfelelı használatát és fejlesztési lehetıségét. A borvidéki területeken kívül is biztosítani kell a tolnai tájra jellemzı szılıhegyi tájelemek védelmét és fennmaradását. Megyei program keretében kell élıvé tenni, megerısíteni a kisüzemi jellegő szılı- és gyümölcstermesztést, a népi építészeti értéket jelentı pincefalvak, présházak, pincék megırzését, tájjellegő átépítését és a borturizmus tervszerő fejlesztését.” Támogatjuk a Koncepció megalapozó munkarésze 1.2./k. fejezetében, a dombvidéki – erdıgazdasági táj megóvása érdekében meghatározott tájképvédelmi célok megvalósítását és a készülı fejlesztési programban való rögzítését, melyek szerint többek között: „Rendkívül fontos, hogy fokozatosan átálljanak az erdészetek, erdımővelık is a „többgenerációs”, az erdı fás növényzetét folyamatosan megtartó „szálaló” erdımővelésre, erdıgazdálkodásra. Az erdıgazdasági területeken a meglévı vizes élıhelyeken a természetvédelmi érdekeket kell elsısorban érvényesíteni a tájfenntartás során. Az erdıgazdasági táj többi területén a talaj (termıtalaj), a fás növényzet és az élıvilág (élıhelyek) védelmének prioritását kell érvényesíteni.”
Termıföld védelme Tolna és Fejér megye határos területei a kiváló termıhelyi adottságokkal rendelkezı Mezıföld részét képezik, így fontos feladat az értékes termıföldek kiterjedésének, minıségének védelme, a természet- és tájképvédelmi szempontokat elıtérbe helyezı, környezetkímélı ökológiai gazdálkodás megvalósítása, a mezıgazdasági termékek helyben történı értékesítése és a megyében történı feldolgozása – ill. ezek érdekében a kapcsolódó cselekvési területek meghatározása. Támogatjuk a Koncepció „Vidékies térségek gazdasági szerepvállalásának megerısítése és vonzó vidéki élettér megteremtése” c. fejezetben ismertetett célkitőzések megvalósítását valamint a készülı fejlesztési programban való kiemelését, különös tekintettel többek között a nagy élımunka igényő kertészeti tevékenységek elıtérbe helyezését, a helyben elıállított termékek piaci értékesítésének elısegítését. Környezettudatos szemléletformálás Támogatjuk a Koncepcióban szereplı alábbi, környezettudatosság fejlesztésére irányuló célkitőzés megvalósítását és a készülı fejlesztési programban való rögzítését, mely szerint: „Minta ökotelepülés kialakításának lehetısége, ökologikus gondolkodás elsajátítása, természet közeli megoldások alkalmazása, biogazdálkodás elterjesztése, az agrárkörnyezet-gazdálkodás népszerősítése, a természetközelioktatás (erdei iskola) széleskörő elterjesztése a hosszú távú, fenntartható fejlıdés biztosítása érdekében. Környezettudatos építési módok és infrastruktúrák alkalmazása.” Felszíni és felszín alatti vizek védelme Fejér és Tolna megyét jelentıs felszíni vízrendszer köti össze, melynek legfıbb elemei a Duna, a Sió és a Sárvíz. Kiemelt feladat a megye felszíni és felszín alatti vizeinek mennyiségi és minıségi védelme, szennyezıdésük megelızése és kizárása, ezért a koncepcióban foglaltakkal összhangban a készülı megyei fejlesztési programban is javasoljuk kiemelni e célokat, valamint a csapadékvíz megfelelı elvezetésének és hasznosításának biztosítását, a bel- és árvíz elleni védelem fontosságát. A felszíni vízrendszer mennyiségi és minıségi megóvása, élıvilága megóvása érdekében célszerő a Tolna megye területrendezési tervében szereplı vízgazdálkodási célkitőzéseket átültetni a készülı fejlesztési programba is, mint pl.: „A kisebb természetes vízfolyások, patakok esetén javasolt kerülni a mesterséges medrek kialakítását és célszerő törekedni a meglévı mesterséges medrek és közvetlen környezetük természetközeli átalakítására. A meglévı kisvízfolyások vonalának revitalizációja lehetıséget ad az élıvilág terjeszkedésére, újabb ökológiai folyosók kialakulására, a települési környezet javítására. A vízgazdálkodási térség területén a különbözı tájhasználati érdekeket összehangoltan, egymással egyensúlyban és a vízgazdálkodás egészét integrált rendszerként kezelve kell érvényesíteni. A megye folyóvizei és holtágai egyben az országos ökológiai hálózat meghatározó folyosói, ennél fogva települési szinten olyan tevékenység, területfelhasználás elhelyezése támogatható a vízgazdálkodási térségekben és azokkal határosan, mely összhangban van a védelem funkciójával.”
A megye felszíni vizeinek védelme érdekében fontos feladat a Duna Stratégiában, az EU Vízkeret Irányelvben, az Országos Vízgyőjtı-gazdálkodási Tervben ill. Tolna megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási alegységekre vonatkozó vízgyőjtıgazdálkodási tervekben elıírt célok, feladatok megvalósulásának elısegítése a készülı megyei fejlesztési program által. Tekintettel arra, hogy Tolna megye településeinek jelentıs részén nem megfelelı az ivóvíz minısége, javasoljuk a készülı fejlesztési programban kiemelni a meglévı és feltárható felszín alatti vízbázisok védelmét, az ivóvízbázisok biztonságba helyezésének és biztonságban tartásának mielıbbi megvalósítását, különösen a fokozottan érzékeny dunamenti, illetve regionális jelentıségő vízbázisok térségeiben. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás Tekintettel arra, hogy Tolna megyében jelentıs a szennyvízelvezetéssel nem rendelkezı települések száma (48), melyeken környezeti kockázatot jelenthet a szennyvíz szikkasztása – indokolt a készülı fejlesztési programban kiemelni a korszerő szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés mielıbbi megvalósítását az érintett településeken. Hulladékgazdálkodás Környezetvédelmi és gazdasági szempontból is fontos a hulladékok keletkezésének megelızésével, szelektív győjtésével és hasznosításával, valamint környezetkímélı kezelésével kapcsolatos fejlesztési célok rögzítése a készülı megyei fejlesztési programban. Kármentesítés, környezetszennyezés megelızése A koncepció 32. oldalán található a következı megállapítás, mely szerint: „Az embert érı környezeti terhelések csökkentése (C3.6) azért nem jelenik meg markánsan a célrendszerben, mert a környezeti szennyezés mértéke nem jelentıs a megyében, köszönhetıen a fenntartott természetközeli állapotnak.” Ennek kapcsán megjegyezzük, hogy tudomásunk szerint a múltban jelentıs környezetszennyezéssel járó ipari tevékenységek folytak Tolna megyében, melyek következtében elszennyezıdött területek kármentesítése az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében az elmúlt években valósult meg ill. még jelenleg is folyamatban van, mint pl.: - a Sió közelében található, mára bezárt simontornyai bırgyár kármentesítése 2009-2012 (melynek keretében 35 hektáros területet 150 ezer tonna veszélyes hulladéktól kellett megtisztítani, a talajvíz, felszíni vizek szennyezıdésének megelızése érdekében többek között 67 ezer tonnányi szennyezett talajt, 80 ezer tonna nehézfémmel szennyezett szennyvíz-iszapot szállítottak el). - a diklór-etilénnel szennyezett szekszárdi lıtéri vízbázis kármentesítése is folyamatban van (melynek keretében 2012-2013-ban kb. 115 e köbméter szennyezett vizet emeltek ki a kútból.)
A fenti környezeti károkra tekintettel véleményünk szerint indokolt volna rögzíteni a koncepcióban és a készülı fejlesztési programban, hogy a fejlesztési célok kitőzése, megvalósítása során alapvetı szempontnak kell tekinteni bármilyen jellegő környezetszennyezés esetleges bekövetkezése lehetıségének kizárását, megelızését.
Levegıminıség Tolna megye levegıminısége az elıírt határértékeknek megfelel, azonban a forgalmas útvonalak mentén, illetve a főtési idıszakokban emelkedik a légszennyezettség, ezért a fejlesztési programban indokolt kitérni a levegıtisztaságvédelemmel kapcsolatos fejlesztési célokra is, mint pl. útmenti többszintő növénysávok telepítése, a kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeit javító fejlesztések (pl. kerékpárutak, járdák), az emissziómentes, emissziószegény energetikai berendezések, megújuló energiaforrások hasznosítását biztosító eszközök gyártása, alkalmazásuk népszerősítése. Megújuló energiaforrások, klímavédelem Különösen támogatjuk a koncepció „klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése” c. célkitőzését („természetes víztározók építése, öntözımővek fejlesztése stb.), ill. javasoljuk kiegészíteni a zöldfelületek bıvítésével, ami szintén jelentısen mérsékelheti, megelızheti a klímaváltozás káros hatásait. A Koncepcióban szereplı „helyi erıforrásokra támaszkodó energiahasznosítás” célkitőzéssel egyetértve célszerő volna feltüntetni a „megújuló energiahasznosítás” kifejezést is az anyagban (a rögzített célok között szerepel a geotermikus-, nap- és szélenergia, biomassza, biogáz, termálvíz hasznosítása, győjtıfogalom nélkül). Környezetvédelmi ipar és szakképzés Környezetvédelmi, gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtı szempontból is pozitív hatású lehet a környezetvédelmi ipar és a kapcsolódó szakképzés biztosítása (ezen belül többek között a megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló eszközök, ivóvíztisztító-, szennyvízkezelı-, hulladékhasznosító berendezések gyártása), ezért javasoljuk rögzíteni a készülı megyei fejlesztési programban – kapcsolódva a koncepcióban szereplı „mőszaki szakképzési központok létrehozása” célkitőzéshez. Épített környezet védelme Fontosnak tartjuk a Koncepcióban szereplı, Tolna megye védett építészeti értékeinek megóvására irányuló célkitőzést, illetve a készülı fejlesztési programban való rögzítését, emellett a védelem alatt nem álló, ugyanakkor jelentıs építészeti, tájképi szempontból jelentıs értékő épületek megóvása is fontos feladat.
Tisztelt Közgyőlés! A fentieket összegezve a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepcióját jónak tartjuk. A hosszú távú együttmőködésünket továbbra is fontosnak ítéljük, és szoros kapcsolattartást javaslunk a folyamatosan változó világ és európai, gazdasági folyamatok közepette. Egyúttal kérem az elıterjesztésben leírt javaslataink megvitatását és azok szíves elfogadását.
Határozati javaslat A Fejér Megyei Közgyőlés megtárgyalta a „Javaslat a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezésére” c. elıterjesztést és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Fejér Megyei Közgyőlés elfogadta a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezését az elıterjesztésben szereplı részletes szakmai tartalommal. 2.) A Fejér Megyei Közgyőlés felkéri elnökét, hogy a véleményt továbbítsa a Tolna Megyei Közgyőlés elnökének részére. Felelıs: Törı Gábor Határidı: 2013. május 15.
Székesfehérvár, 2013. április 25.
Törı Gábor
