Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII
~ I<öZegés2ségtigY és a ~özw~~nve~ fej) őc~ése hebNece~be~ a ?C~C, sZázac~ e~e)éh
A XIX. század végére Magyarországon kialakult az a politikai és jogi feltételrendszer, amely felgyorsította a tőkés gazdasági élet és a polgári társadalom szerveződését. Az átalakulással - az európai nagy városok példája nyomán - együtt járt az erőteljes urbanizálódás . A század végétől az 1920-as évekig Debrecen fejlődésének egyik leglátványosabb korszakát élte . A vállalkozók ugyanis a korszerű műszaki, technikai és technológiai eljárások meghonosításával nemcsak a városképet, de az ipar és kereskedelem infrastruktúráját is megváltoztatták. Az átalakulásnak nagyon lényeges része volt a növekvő népességű város közegészségügyét előmozdító közművesítés. Közegészségügy Debrecen város népessége a századforduló évtizedeiben jelentős mértékben fejlődött, hiszen 30 év alatt a lakosság száma megkétszereződött, a növekedés töretlen ívű volt. l Év : Létszám :
1890 58952
1900 75 .006
1910 92729
1920 103186
A születés és a halálozás évtizedes mutatóit összehasonlítva már nem beszélhetünk egyértelmű növekedésről . Születés /élve/ Halálozás
Természetes szaporodás
~ Magyar statisztikai évkönyv IX . 1901 . Szerk., Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp ., 1902 . 13 . (Továbbiakban l. : Magyar stat . évk. IX . i.m .) Recensement de la population en 1920 . Rédigé et pubiié par Loffice Central Royal Hongrois de Utatistique . Bp ., 1929 . Publications Statistiques Hongroises 76 volume 7.
162 A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben . . . 3522 1885-1894 20615 17093 1901-1910 27350 19918 7432 1911-1920 25909 22430 3479 Az I . világháború időszakában tehát visszaesett a szaporulat a megelőző század 80-as éveinek a színvonalára . A lakosság 1910 és 1920 közötti gyarapodásakor a bevándorlás kompenzálta a természetes szaporulat csökkenését . Még változatosabb az egyes évek születési és halálozási statisztikája : Halálozás Szaporodás ? Év Születés /élve/ 152 1885 1832 1680 1886 1946 1925 21 342 1887 1963 1621 201 1888 1920 1719 1889 2114 1538 576 1890 1942 1607 335 621 1901 2486 1865 1902 2689 1913 776 1903 2593 1874 719 1904 2521 2026 495 1905 2637 2455 182 1911 3082 2196 886 1912 3193 2067 1126 1913 3201 2220 981 1914 3176 2113 1063 2317 2590 -273 1915 Az éves adatok alapján egyértelműen megállapítható a növekedés trendje, összhangban a népesség gyarapodásával . Még szembetűnőbb azonban az egyes évek mutatóinak nagyfokú szóródása. A közegész ség állapota a vizsgált demográfiai tényezők mindegyikét meghatározz Saját összesítés az alábbi források adatai alapján: Dr. Sárváry Gyula: Debrecen szab. kir . város egészségügye 1885-dik évtől 1895-dik évig. Db., 1896 . 5-6 . (Továbbiakban 1. : Dr. Sárváry Gyula i.m.) A népmozgalom főbb adatai községenként 1901-1968 . Összeállította: Dr. Klinger András . Bp., 1969. 128-129 . (Továbbiakban l. : A népmozgalom főbb adatai, i.m.)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 163 za, különösen a természetes és a betegség miatti elhalálozás mértékét. Így például 1886-ban a himlőjárvány idején, június közepétől a következő év februárjáig 658 megbetegedésb ől 182 halálos volt.3 Dr. Tüdős Kálmán tiszti főorvos jelentése szerint 1907 és 1910 között görcsökben és bélhurutban 1497 fő, évente átlagosan 374 gyerek halt meg Debrecenben .4 Hasonlóan elrettent ő a gümőkór pusztítása, hiszen 1901-t ől 1907-ig éves átlagban 359 személy halt el ebben a betegségben.5 Az elhalálozás magas száma a 7 éven aluli korosztálynál tapasztalható, ami összefüggésben áll a gyerekek szervezetének gyenge ellenállóképességével .b Év: Összes halálozás : A 7 éven alul elhaltak: A 7 éven aluli elhalálozás százalékban :
1894 1775 1005
1905 2455 1064
1909 2035 895
56.6
43 .3
43 .9
A vizsgált 30 év során a halálokok közül magas számarányával a tüdőgümőkór és a csecsem ők bélhurutja emelkedik ki .~ Év: Gümőkór: Bélhurut :
1894 248 320
1902 330 221
1910 304 201
1890-ben 154, 1909-ben 214 a görcsök okozta halálos megbetegedések száma.$ Ez a betegség ugyancsak a csecsemőket tizedelte s HBML IV .B .1405/b . 81 .d . 184/1887 . n HBML IV .B .1405/b . 149 .d . 1.2/1913. s Saját összesítés az alábbi adatok alapján: Magyar stat . évk. IX . i .m . 49 . HBML IV .B .1405/b. 163 .d. IL35/1904. 6Dr. Sárváry Gyula i.m . 7. HBML IV .B .1405/b. 163 .d . IL35/ 1904 . 170 .d . IL35/191 0. ~Dr. Sárváry Gyula i.m . 12 ., 8. HBML IV .B .1405/b. 163.d . IL35/1904., 173.d . 11 .35/191 1 . A magyar szent korona országainak 1909-1912. évi népmozgalma. Kiad ., a Központi Statisztikai Hivatal. Bp ., 1916 . 604-605 . (Továbbiakban l.: Magyar szent korona . .., i.m .) s HBML IV .B .1405/b. 92 .d . 4/1890 ., 170.d . IL35/191 0 .
164 A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben . . . meg. A felsorolt halálokok veszélyesebbek, mint az összes többi ragályos betegség . Amíg például 1906-ban a hevenyfertőző betegségek között 47 az elhalálozottak száma, addig gümőkórban 361, bélhurutban 202 . A fertőző betegségek halálozási arányának bemutatására szolgál néhány év statisztikája :9 1912 1901 1905 Év: 1886 1894 132 20 26 13 Roncsoló toroklob, torokgyík: 40 11 17 42 20 29 Vörheny : 1 2 2 15 2 Kanyaró : 204 1 Himlő : 44 18 25 26 16 Hasi hagymáz: Vérhas : 59 5 1 6 4 Szamárhurut : 7 5 6 Az egészségügyi hatóságnak alapvető problémája volt a fertő ző betegségek terjedésének a megakadályozása, hiszen a járvány kialakulása a halálozás mértékét növelő tényező. Járványos betegségek ° Évei Kanyaró 1887, 1890-1893, 1895, 1897, 1899, 1901, 1903-1906, 1913, 1916-1917 . Vörheny 1887, 1894-1895, 1897, 1899, 1901-1903, 1905 . Influenza 1890-1891, 1900-1901, 1903, 1905, 1911 . Hasi hagymáz 1888, 1905, 1913 . 1894, 1905 . Roncsoló toroklob Hökhurut és szamárhurut 1896, 1906. Hólyagos himlő 1887, 1917. A hazai és külföldi járványokról a belügyminiszter körrendeletekben tájékoztatta a törvényhatóságokat. Ezek a leiratok egyben az óvintézkedések foganatosításáról is rendelkeztek . Jelentőségük elsősor9
Dr . Sárváry Gyula i.m . 9. Magyar stat. évk. IX . i.m . 49 . HBML IV .B .1405/ b. 163 .d . IL35/1904. io A városi tanács közigazgatási iratanyagában található polgármesteri, közigazgatási bizottsági id őszakos jelentések .
165 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII óan abban volt, hogy állandó jelleggel ráirányították a hatóságok figyelmét a járványok elhárításának a fontosságára . A kolera-veszélyre figyelmeztető körrendeletek, Debrecenbe érkezésének évei : 1887, 1892-1895, 1902, 1905, 1908-1910, 1913 . 1 Az iratokban három kolerás esetre történik utalás : 1893 augusztusában két tiszavidéki koleragyanús személyt gyógykezeltek a helyi járványkórházban ; 1893 szeptemberében négy kolerás beteg közül három meghalt; 1914. október 19-étől az év végéig a Debrecenben tartózkodó katonaság soraiból közel 100 ázsiai kolerában szenvedő katonát gyógykezeltek. Bár a kolera a városban nem volt gyakori betegség, a járványtól való félelem ösztönözte a hatóságot és a lakosságot a tisztaság és az egészséges ivóvíz biztosítására. Így például a városi tanács 1892 . október 7-én a járványra hivatkozott, amikor a 7597 . számú határozatában elrendelte 20 közkút létesítését . l2 A belügyminiszteri körrendeletek nemcsak a kolera, de más betegségek járványának kialakulására is figyelmeztettek: Így a pestis (1899, 1901), a roncsoló toroklob (1893-1894, 1903), az influenza (1890), a hólyagos himlő (1896, 1917), a gümőkór (1912) járványveszélyére is . t3 A rendelkezések különösen szorgalmazták a védőoltást és a fertőtlenítést . Debrecenben a himlőoltást 1890-ben kezdték meg tehén himlőnyirk adagolásával, s ettől kezdődően évente rendszeresen hatóságilag végezték . A városi tanács a közkórházban 1891-ben engedélyezte a Koch-féle gyógymód kísérleti alkalmazását . S nem utolsósorban a tanács az 1894. október 22-i ülésén rendelte el a diftéria elleni szérum kipróbálását. l4 A tiszti főorvos már 1896-óan beszámolt arról, hogy a város négy gőzfertőtlenítő készülékkel rendelkezik . l5 1901 februárjában a tiszti főorvos rendelésére egy lingner és két auscolap formalin fertőtlenít őt szállítottak le Budapestr ő l.~ b A törvényhatósági bizottság a "
HBML IV .B .1405/b .81 .d .184/1887.,132 .d .350/1895 ., 148.d . LA .1/1913.,163.d. IL35/1904.,173 .d . IL35/1911 ., 196 .d . IV .A .61/1898 ., 206,d . IV .44/1905 . 'z HBML IV .B .1405/b. 81 .d .184/1887 .,178 .d . IL3/1914 . 's HBML IV .B .1405/b.196 .d. IV .A .6U1898.,81 .d .104/1887 ., 163.d . IL35/1904., 92 .d .4/1890.,148 .d. LA .1/1913.,137 .d .149/1896.,180.d . IL35/1917. 'a HBML IV .B .1405/b.92.d .4/189 0. 'S Dr . Sárváry Gyula i.m .l 1 . '6 HBML 1405/b.196 .d . IV .A .61/189 8.
166 A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben . .. 107/5965/1893 : bkgy. sz . rendeletében egy állandó fertőtlenít ő állás szervezésére utasította a városi tanácsot. l~ Kutak A XIX. század végén a hatóság egyik legnagyobb közegészségügyi gondja a tiszta és megfelel ő mennyiség ű ivóvíz szolgáltatása volt. Az előrelépés ezen a téren a fúrott kutak elterjesztésével következett be. A nagyfokú talajszennyezés miatt a nyitott kutat szükségszerűen váltotta fel a korszerűbb szivattyúval felszerelt berendezés . A városi tanács 1893 . szeptember 4-én jelentette a VI. kerületi m. kir. kultúrmérnöki hivatalnak, hogy az utcákon 26 db, a város telkein, a laktanyákban és az iskolákban 12 db furott közkút működik, s ez a szám bővül a magánkutakkal, melyekről viszont a bajai polgármesternek 1884 . október 8-án írt válaszlevélben tájékoztatnak. Ezek szerint a magánszemélyek 86 db saját kúttal rendelkeznek. A közel 57000 fős városnak ez nyilván kevésnek bizonyult, úgyhogy joggal állapítja meg a debreceni orvos gyógyszerész egylet tagsága 1891 . december 12-én, hogy a meglévő kutak - állandó használat mellett is - a lakosság szükségletének csak a felét elégíti ki. Az idézett hatósági tájékoztató a kutak mélységére is közöl adatokat, amely bizonyítja, hogy a kezdetleges fúróeszközzel nehezen tudták elérni a vastag agyagréteg alatti bővizű kavicsos-homokos talajt . Eszerint a magánosok kutjait 42-50, a közkutakat 40-95 méter mélyen fúrták le lő , és bizony 1897-ben a Bauer és társa helybeli kútfúró cég is csak 11 kútról tud, amely elérte a 90-150 méter mélységet . l9 A kútfúrók tapasztalatai igazolták, hogy a 100 méter feletti furatok biztosítanak megbízható vízforrást . Alacsonyabb mélységben gyakran vált zavarossá és fogyaszthatatlanná a kút vize. A kismélységű kutak ellen szól az is, hogy a talajba beszívódó bomló szerves anyag könnyebben fertőzi a talajvizet . Hosszadalmas és nehézkes lehetett a lapátos fúrókészülékkel kutat készíteni . Ehhez képest valóban szenzációs esemény volt Zsigmondy Béla budapesti vállalkozó Nagytemplom elő tti 837 méteres mélyfurá1 ~ HBML ia
'9
IV .B .1405/b.196 .d. IV .61/1898 . HBML IV .B .1405/b. 11 I .d . II .175/189 1 . HBML IV .B .1405/b. 204.d . IV .A .40/1905 .
167 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Év k ö nyve XXII sa, igaz ő artézi víz után kutatott eredménytelenül .z° A csoda azonban nem sokáig tartott, hiszen Balogh Mihály városi főmérnök már 1892 júniusában kérte a tanács engedélyét egy osztrák gyártmányú vízöblítéses fúrógarnitúra megvásárlására . Igaz ekkor már a vállalkozók is olyan árajánlattal pályáztak, amely mellett nem volt kifizetődő a drága berendezés beszerzése . A fentiekben említett polgármesteri tájékoztató a kutak csövének anyagául tölgyfát és húzott vascsövet jelöl meg. A régi kutaknál még a kevésbé időtálló facsövet alkalmazták . 1898 januárjában az Ispotály telep facsöves közkútja romlott el, úgyhogy a tanács kénytelen volt egy új kutat fúrattatni 2"-osZl belátmérőjű vascsővel. A horgonyzott vascső alkalmazása forradalmasította a kútfúrást nemcsak az anyag tartóssága, de a gyorsabb és megbízhatóbb fúrás miatt is. Ebben az időben a kézzel hajtott szivattyúkhoz 2 vagy 3 colos vascsöveket fúrtak le. 1890-1910 között a következő vállalkozók foglalkoztak kutak fúrásával : Debrecenb ől Bauer és társa gazdasági gépgyár és kútfúró vállalata, Mazur Károly gép-, kazánműhely és kútfúrási vállalata, Hannel Sámuel rézműves és kútmester, Trnka Ferenc kútfúrási vállalata és végül Verseczb ől Seidl Gyula gépgyáros és artézi kútfúró (helyi képviselője Szepessy Gusztáv) . A lakosság ivóvíz szükségletét tehát a meglévő köz-, és magánkutak nem tudták kielégíteni, melynek következménye a vízhiány volt. Bár a tiszti főorvos 1892 . augusztus 30-án a kolera veszélyé re hivatkozott, amikor 20 kút elkészítését javasolta, ám döntésében legalább ennyire szerepet játszott a vízhiány enyhítése . A felterjesztésre Hajdú vármegye és Debrecen sz . kir. város főispánja október 4-én 617 . sz. határozatával elrendelte a 20 kút fúrását . A Bauer, Mazur és Seidl cég 1983 októbere és 1896 áprilisa között teljesítette a város megrendelését . A munka elhúzódásának egyik oka a szappanos, a csapómányi, a dedó-oláh utcai és a városházi kutak vizének zavarossá válása, a másik ok a pacsirta, ispotály utcai és csicsogó téri kutaknál a z° Ölveti Gábor: Közegészségügy és közművek a XIX . század végi Debrecenben . Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve 1994 . XXI . év£ Szerk ., Radics Kálmán. Db.,1994. z' A 2" (ejtsd 2 col) 2 hüvelyket jelent és 51 millimétert. A továbbiakban használatos a3"=76 mmésa6"=150 mm.
168 A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben . . . vegyelemzés minőségi kifogása volt. Végül is új kutak fúrásával és tisztításával a munkálatok befejez ődtek. Fertőzést idézhetett elő, ha a szivattyúval felszínre hozott víz egyrésze visszafolyt a munkacsőbe . 1892 szeptemberében a kútfúrások előzményeként Bauer és társa új kútszerkezetet alakított ki . A 3"-os fúrócsőre egy 8" bőségű, a talaj fölé nyúló vascsövet erősítettek, portland cementalappal vették körül és erre rögzítették rá az állványt. A másik érdekesség a budapesti Geittner és Rausch szivattyú- és fecskend ő-gyártól megvásárolt lendkerekes szivattyúállvány, melynek tetején kifolyót létesítettek, s ezáltal alkalmassá vált a tűzoltóhordók feltöltésére . 22 A városi vízm ű későbbi rendszerének technikai előzménye volt a mai szóhasználattal törpevízműnek nevezett vízszolgáltatás . A tanács 1893 . június 15-én engedélyezte, hogy az épülő vágóhídon egy vízmű vet építsenek meg. A maga korában korszerű létesítmény kútjaiból szivattyúval hajtották fel a vizet a marha és sertésvágó padlásán elhelyezett kádakba, ahonnan vezetéken keresztül továbbították a munkatermekbe .23 Vízvezeték Korai felismerés, hogy a talajszennyezés által fert őzött kutak a ragályos betegségek legfőbb forrásai . S különösen érvényes ez a magánkutakra, hiszen azoknál rendszeres hatósági ellenőrzés nem volt. A század végén csak a kutak készítésénél volt előírva a kötelező vegyvizsgálat . Kedvezőbb volt a helyzet a közkutaknál, ahol időnként, vagy lakossági bejelentésre ellenőrizték a víz minőségét és fertőzés esetén gondoskodtak a kutak lezárásáról. A debreceni orvos gyógyszerész egylet 1891 . december 12-i ülésén el őször vetette fel a központi vízellátás gondolatát és a közegészségügyi bizottsággal közösen szorgalmazta az előtanulmányok meg kezdését . Dr . Sárváry Gyula tiszti főorvos 1893 novemberében a közegészségügy fő feladatának nevezte az elegend ő és jó ivóvíz szolgáltatását . Valójában ekkor már a vízvezeték gondolata nem új keletű, hiszen néhány nagyvárosban már folytak a kivitelezési munkák. 1891zz
zs
HBML IV .B . 1405/b. 111 .d . IL175/1891 . HBML IV .B . 1405/b. 51 .d . 567/1880 .
169 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 1895 között egy belga társaság, 10 budapesti és egy debreceni cég nyújtott be ajánlatot a városi tanácsnak . A jog és pénzügyi bizottság javaslatára a tanács 1894. március 24-én Simonffy Imre polgármester vezetésével egy bizottságot választott az el ő munkálatok irányítására . Fordulópontot jelentett a törvényhatósági bizottság 1895. május 30-án és 31-én megtartott közgyűlése, ahol - tanácsi előterjesztésre 82/4706/ 1895. bkgy . sz . alatt elrendelte a vízvezeték megépítését.Z4 1896 novemberében a számításba jövő három budapesti céggel a tárgyalások megszakadtak, miután közülük két cég kedvezőtlen pénzügyi helyzetbe került, a harmadik pedig visszalépett . Az események hatására született meg az előmunkálat házi megvalósításának az igénye, a földművelésügyi minisztérium által felállított egészségügyi mérnöki osztály közreműködésével. A városi tanács felkérésére a miniszter Farkas Kálmán királyi főmérnököt küldte Debrecenbe . Az 1897 . június 22-én megtartott műszaki szemléről készült jelentés Zsigmondy Béla 80-as évekbeli tapasztalatait vette figyelembe, aki a Nagytemplom előtt 150 m mélyen 17 m vastag vízréteget talált . A főmérnök az elő munkálatokhoz egy 150 m mélységű és 6"-os próbafúrás elvégzését javasolta .2s A törvényhatósági bizottság 267/12605/ 1897 . bkgy. sz. alatt elhatározta a vízvezeték házi kivitelezését26 és kérelmére a földművelésügyi miniszter 1898. március 8-án 11264 . számú rendeletével Far kas Kálmánt a közegészségügyi mérnöki szolgálat vezetőjét bízta meg az előmunkálatok vezetésével.2 ~ Farkas Kálmán 1899. július 25-én jelentette a tanácsnak, hogy a próbafúrások során két furatból felszökő vizet nyertek. Az egyik 192.20 m mélybő l percenként 35 litert, a másik 164.14 m mélységbő l 16 litert adott percenként . A próbafúrások helyének kijelölésénél abból indultak ki, hogy a város alatt húzódó vastag vízrétegből a mélyebben fekvő területen lehet a legkönnyebben vizet nyerni . Így esett a választás a város felszínének északkelet-délnyugati lejtése miatt a balmazújvárosi út köntösgáti részére, amely a főutca szintjétől 10 méterrel mélyebben fekszik. za HBML IV .B . 1405/b . 204.d . IV .A .40/1905 . zs HBML IV .B .1405/ b. 205 .d. IV .A .40/1905 . z6 HBML IV .B .1405/b.204 .d. IV .A .40/1905 . z~ HBML IV .B .1405/b. l 11 .d . 11 .175/189 1 .
170
A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben. .. Az 1900 nyarán befejezett előmunkálatok tapasztalatai alapján a vízmű általános tervét Farkas Kálmán a vízépítési igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztályának műszaki tanácsosa 1901 . január i án kelt tanulmányában fejtette ki . Eszerint egy furat 673 köbméter vízhozamát alapul véve a város 5000 m3 -es vízigényéhez 12 kút létesítése szükséges . A terv szerint a kutakból a közös kompresszorral nyert vizet a gyűjtőmedencébe, onnan pedig a szivattyúk segítségével a kétirányú nyomóvezetéken keresztül vezetik az Árpád-téri víztoronyba . Amíg a törvényhatósági bizottság az 1895 . évi döntésében elvileg hagyta jóvá a vízvezetékrendszer kiépítését, addig a 24/1957/1901 . bkgy . számú határozatában a vízvezeték- és csatornahálózat egyidej ű létesítését mondta ki . A bizottsági közgyűlés elfogadta a vízvezeték általános tervét, a vízm ű városi kezelésben történ ő üzemeltetését és az építési költség fedezetéül 1300000 korona kölcsön felvételét. A bizottság továbbá utasította a tanácsot a részletes építési terv, a szabályzatok kidolgozására és kijelölt egy 18 tagú bizottságot - Dégenfeld József főispán elnökletével - a munkálatok vezetésére . A tanács 1902. február 5-én tudomásul vette a törvényhatósági döntés belügyminiszteri jóváhagyását és felkérte a vízügyi igazgatóság illetékes osztályát a részletes tervek elkészítésére .2g A terveket Farkas Kálmán műszaki tanácsos 1904 . július 1-én küldte meg a tanácsnak. A 9639/1904 . számú tanácsi határozat alapján a polgármester a nagykölcsön felvételérő l tárgyalt, a főmérnök pedig hozzálátott a szabályzatok összeállításához.29 A belügyminiszter 1906. október 4-én jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a város az osztrák-magyar banktól 1300000 korona kölcsönt 65 éves kifutással, 4 .38 % kamat és 0.28 % tőketörlesztés mellett felvesz .3o Közben a tanács a megküldött árajánlatok közül a Törzs és Ormai budapesti cég jelentkezését fogadta el. Az 1906. június 19-én aláírt szerződést - 10 hónapos határidővel - 10 darab 160 m mély artézi kút fúrására és felszerelésére kötötték meg.31 za HBML HBML so HBML s' HBML z9
IV .8 .1405/b.204 .d. IV .A .40/1905 . IV .B .1405/b. l 1 l .d . II .175/189 1 . IV .B .1405/b.205 .d. IV .A .40/1905 . IV .B .1405/b.204 .d. IV .A .40/1905 .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 6096/1906 . számú tanácsi határozattal megalakított vízvezetéki bizottság június 20-i ülésén Pazár István az országos vízépítési igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztály képviselője tartott tájékoz tatót. Néhány érdekes adat az előadásból : A kutaknál a nagyobb vízfelvételhez a befejez ő cső átmérője 300 mm; a víztorony 35 m magas és térfogata 1000 m3 ; a főnyomó-elosztó rendszer a fogyasztáskor feleslegessé váló vizet a torony medencéjébe továbbítja; a vízvezetéket 1 .50 m minimális mélység ű földfedéssel fektetik.32 Hosszas törvény- és kormányhatósági tárgyalás után 1908 . december 21-én a belügyminiszter 150897/1908/ III. sz . alatt jóváhagyta a Vízvezetéki szabályrendeletet, amely a törvényhatósági kihirdetés után 1909 . március 15-én lépett hatályba .33 Amíg 1907 és 1909 között készült a vízfelvételi telep 12 kútja, jelentő sen módosultak a korábbi tervek. A Pazar István által 1909 decemberében kidolgozott műszaki leírásból két fontos változás emel hető ki: Egyrészt a kutak próbaszivattyúzásánál derült ki, hogy egy kút 6 mp/1 vízbősége mellett nem szükséges minden kútnál külön-külön süllyesztett szivattyút alkalmazni, elégséges a közös szivornya és szívóvezeték révén a közös szivattyútelep teljesítménye . Másrészt 1908 őszén a világítási vállalat megkezdte az elektromos energia szolgáltatását, amely lehető vé tette, hogy a szívó-nyomó gépberendezéshez szükséges 901óerő teljesítményt elektromos motorok biztosítsák. 34 A kutak felülvizsgálatánál azonban kiderült, hogy a vízszerző telepen a 12 kút közül 4 nem biztosítja a szükséges vízmennyiséget . Aczél Géza városi főmérnök 1910. március 28-án Budapesten tárgyalt Pazár Istvánnal és Farkas Kálmánnal a további teendőkről. Megállapították, hogy a 70-80 liter/mp vizet szolgáltató 8 kút a tervben előirányzott 60 1/másodpercnél többet ad, ezért a vízszerző telep építése akadályba nem ütközik . A szakért ői vélemény ismeretében a törvényhatósági bizottság március 30-i közgyűlésén, a 251/9219/ 1910. bkgy . sz. alatt elhatározta egy mélyfúrású kút készítését, a vízszolgáltató telep villamos erőre történő berendezését és az egész vízvezeték kiépítését . A rendelkezés egyúttal engedélyezte az 1300000 koronán felüli 700000 korona 32 s3 3a
HBML IV .8 .1405/b.205 .d. IV .A .40/1905 . HBML IV .B .1405/b.204 .d. IV .A .40/1905 . HBML IV .B .1405/b.205 .d. IV .A .40/1905 .
172 A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben . . . igénybevételét. A belügyminiszter a bizottsági közgyűlés határozatát 172936/1910 . sz . alatt jóváhagyta. Pazár István gépészmérnök - aki a várossal 1909-ben kötött szerződés szerint a vízbeszerző telep tervét készítette35 - a közegészségügyi mérnöki osztály észrevételeit figyelembe véve a szivattyútelep terveit átdolgozta és 1910. június 20-án a tanácsnak leadta . A mérnök siettette a városi csőhálózat, a víztorony építését, a csövek nyári beszerzését és egyetértésben a vízvezetéki bizottsággal a víztorony helyéül a Nagyerdőt jelölte ki . 36 A törvényhatósági bizottság 1911 . április 6-i közgyűlésén 54/5126/1911 . bkgy. számú határozatával engedélyezte a víztorony nagyerdei telepítését és elfogadta a szivattyútelep módosított tervét. A belügyminiszteri felterjesztésben a tanács beszámolt arról is, hogy a közegészségügyi mérnöki osztály hozzájárulásával, a három kutat összekötő mély csatornát kísérleti céllal kiépíttették, sőt miután a kivitelez ő Fried és Adorján budapesti cég kedvez ő árat kínált, a közös csatorna meghosszabbításával a vállalkozót bízták meg. Ami a függőben hagyott négy kút sorsát illeti, a közegészségügyi mérnöki osztály és a vízvezetéki bizottság már 1910-ben javasolta a tanácsnak, hogy az ajánlatot tevő Zsigmondy Bélával az I. számú kút nál ellenőrz ő fúrást végeztessenek. A vállalkozó 1911 . november 10ére eredményesen fejezte be a kontrollfúrást . A vízvezetéki bizottság 1912 . július 17-i ülésén az ellenőrző furásról készült jelentés alapján megállapította, hogy a Törzs és Ormai cég a rossz kutak előállítója nem teljesítette a várossal 1906 . június 19-én kötött szerződés 5 .§-át, amely előírta a talajrétegek pontos feltárását, és a vállalkozó figyelmetlensége folytán a talajban rossz helyen nyitotta meg a csövet. Ezt a véleményt nemcsak a tanács tette magáévá, de felterjesztése után, 1912 . július 18-án a törvényhatósági bizottság is . A bizottsági közgyűlés 357/13372/1912 . bkgy . számú határozatában megtagadta a négy mélyfúrású kút átvételét és a céget új kutak fúrására kötelezte . Meglehet ezzel a döntéssel a városnak a pereskedést is vállalnia kellett. Hasonlóan a belügyminiszter sem javasolta az
ss 36
HBML IV .B .1405/b.204 .d. IV .A .40/1905 . HBML IV .B .1405/b.205 .d. IV .A .40/1905 .
173 Hajdú-Bihar Megyei Levé ltár Évkönyve XXII 1912. szeptember 8-án kelt leiratában a kifogásolt kutak átvételét, illetve a pótlólagos fúrásokra Zsigmondyt ajánlotta.3' A vízmű másik nagy létesítményének a víztoronynak a felépítése legalább annyira gondot okozott a városnak, mint a vízszerző telep kútjai . A város 1911 . október 20-án kötött szerződést a Fried és Adorján céggel a torony kivitelezésére . December 29-én, amikor a belügyminiszter 171169/1911 . sz. alatt - a torony, illetve a vízmérőórák kivételével - jóváhagyta a tervet,3g a vízvezetéki és csatornázási munkák már javában folytak . 1912 márciusára a csatornahálózat elkészült és félő volt, hogy a vízm ű építésének az elhúzódása komoly gondokat fog okozni . Ezért a törvényhatósági bizottság 1912 . március 28án a 4/1429/1912 . számú és a folytatólagosan tartott közgyűlésén hozott 128/527/1912. sz. határozatával a víztorony módosított építési tervét és költségvetését elfogadta és a kivitelezés azonnali megkezdését elrendelte .39 A munkálatok április 4-én megkezdődtek.4° A belügyminiszter július 20-án válaszolva a törvényhatóság márciusi határozatára nem hagyta jóvá a tervet, mivel abból többek között alapvető szilárdságtani vizsgálatok hiányoztak . A miniszter jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a víztornyot a Nagyerdőn a Leveles csárda mögötti dombon kívánják megépíteni, tekintettel a tervezett egyetem és közkórház közelségére . Hasonlóan engedélyezte, hogy a város a 3000 db vízórát a Vízmérő és Fémárugyár Rt-től szerezze be, de a tervek átdolgozásában és felterjesztésében hajthatatlan . Közben a torony építése már folyt, bár a munkát a csövek külföldi beszerzése késleltette .4~ A hazai vasművek ugyanis nem tudtak határidőre szállítani . A törvényhatósági bizottság 1912. október 30-án a 409/18387/ 1912 . bkgy . számú rendeletével a víztorony pótlólagos módosításait jóváhagyta és elhatározta, hogy a víztorony építésének feltárásával kéri a belügyminisztert a terv, a költségvetés és a kivitelező cég elfogadására, s ezzel együtt a versenytárgyalás mell őzésére. A belügyminiszter meglehetősen későn reagált a történtekre, annak ellenére, hogy a városi tanács 1913 . március 27-én kelt jelentésében beszámolt a 3'
HBML ss HBML s9 HBML a° HBML n' HBML
IV .B .1405/b.294 .d. IV .A .40/1905 . IV .8 .1405/b.205 .d. IV .A.40/1905 . IV .B .1405/b.204 .d. IV .A .40/1905 . IV .B .1405/b .205 .d. IV .A .40/1905 . IV .B .1405/b.294 .d. IV .A .40/1905 .
174
A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben. . . víztorony elkészültéről. A kormányhatóság kénytelen-kelletlen, de szeptember 27-én - 125021/1913/IILc . szám alatt - utólagosan jóváhagyta a víztorony tervére és költségvetésére vonatkozó törvényhatósági határozatokat, illetve hangot adott annak a véleményének, hogy a tervek miniszteri felülvizsgálata esetén olcsóbban lehetett volna építkezni. Az észrevételezés előzménye pedig az volt, hogy a város a vállalatba adást megelőzően talajkutató fúrást nem végeztetett és az alapozás mélységét tévesen 3 .40 méterben határozta meg. A versenytárgyalásnál tehát erre a méretre fogadták el az egységárat. A kivitelezésnél az alapozást már 6.50 méterre módosították, s ezáltal a betontöbbletet magasabb egységárral kellett elszámolni . A belügyminiszteri leirat viszont nem engedélyezte, hogy a torony tetejét a fagy ellen vörösrézzel fedjék be, sőt a víztoronyra tervezett kávéház létesítését sem. A törvényhatósági bizottság az 1913 . október 29-i közgyűlésén - a fagykár elkerülése érdekében - ragaszkodott a kupola burkolásához . Miután 1915 . január 13-án Mándoki Ferenc debreceni rézműves a burkolatot elkészítette, április 7-én lehetővé vált a vízmű vasbeton víztornyának a felülvizsgálata és ideiglenes átvétele .42 A polgármester a bizottsági közgyűlésnek 1913 . május 19-én jelentette, hogy a vízm űvek üzembe helyezéséhez a víztornyot feltöltötték vízzel és a csövek mosatása megkezdődött .43 Csatorna 1896. június 29-én a városi főmérnök által készített kimutatás szerint a debreceni csatornahálózat 11360 folyóméter 44 hosszúságban épült ki . A 40-50 évvel korábban készült téglafalazatú csatornák kötő anyagához rendes meszet használtak, ami áteresztette a csatorna vizét a talajba. A tégla pedig egy idő múlva bomlásnak indult, ami a csatornák gyakori beomlásához vezetett. A 80-as években a vízhatlan mész és a portlandi cement alkalmazásával az építmény tartósabbá vált, a talaj szennyezése is csökkent . A korai csatornák vagy oválisak 1 .80/1 .20, 1 .50/1.00, 1 .20/0 .80, 0.90/0.60 méter átmérővel, vagy köralakúak 0.60 m belmérettel. aa HBML IV .B .1405/b .205 . d. IV .A .40/1905 . a3 HBML IV .B .1405/b.178 .d. IL35/1913. aa HBML IV .B .1405/b.70.d. 140/1886 .
175 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII A századvégi rendszert az általános csatornázásnál teljesen le kellett cserélni, részben a téglánál tartósabb beton alkalmazásával, részben a csatornák kis mélysége és lejtése miatt. Gazdasági megfontolásból a korszak építési szerződéseiben kötelezően elő írt feltétel volt, hogy csak a városi cserép és téglagyárban előállított alak- és csertéglát lehetett felhasználni . Azokon az utcákon, ahol csatorna létesült a háztulajdonosoknak az 56/2031/1887. bkgy. számú közegészségi és köztisztasági szabályrendelet 12 . §-a értelmében - 2 év alatt fiókcsatornát kellett létesíteniük,45 azaz a házak udvarainak a vizét ily módon kellett az utcai vezetékbe juttatni . Az emészt ő gödrök építésénél ugyanúgy, ahogyan a csatornáknál a vízmentes mész és a portlandi cementvakolat volt előírva, a talajszennyeződés elkerülése miatt. A házak vízmentesítését szolgálták az ereszcsatornák kötelező felszerelése is. A rendelkezések betartását a rend őr-főkapitányság ellenőrizté. Az árkok a járványok melegágyai voltak, nagymértékben szenynyezték nemcsak a talajt, de a levegő t is . Éppen ezért a hatóság alapvető követelménynek tekintette, hogy az utcák nyílt árkait a földalatti csatornák váltsák fel . Amikor 1894-ben a libakerti földbirtokosoka6 a libakerti kaputól a gőzmalmi árokig húzódó és pár évvel azel őtt betemetett nyílt árok újbóli kiásását kérték, a tanács a kérést - közegészségügyi és közbiztonsági szempontokra hivatkozva - kategorikusan elutasította. A csatornák építését kőművesmester vállalkozók végezték: Sző llősi János, Károlyi Sándor, Matolcsi István, Biczó Gyula, Bihari István, Stegmüller Árpád, Lukács Vilmos és Csapó Ferenc . A századvége nem hozott nagy változást a csatornázásban, aminek oka az erre a célra fordítható szűkös pénzügyi lehetőség volt . Ezért aztán kialakult gyakorlattá vált, hogy az utcák nagyszámú kérelme közül az építési költséghez hozzájárulókat részesítették előnyben. Sőt olyan esetek is elő fordultak, hogy nyilatkoztatták az utca lakóit az építkezés anyagi támogatásáról . Ez történt például 1893 . március 23-án a kis-hatvan utcaiakkul, akik csatornát és az utca burkolását kérvényezték .4~ A pénztelenség végül is kettős következménnyel járt . as HBML IV .B .1405/b.203 .d. IV .A .20/1905 . a5 HBML IV .B .1405/b.79.d. 123/1887 . a~ HBML IV .B .1405/b.84.d .1068/1887.
176
A közegészségügy és a közm űvek fejlődése Debrecenben. . .
Egyrészt a csatornával nem rendelkezők igazságtalannak tartották, hogy nekik fizetni kell, holott a régebbi csatornákat közpénzen létesítették . A másik következmény a tervszer űtlenség a hálózat építése során, amit joggal kifogásoltak nemcsak a város lakói, de például a tisztvisel ők is. Szabó József főszámvevő az 1896 . január 5-én kelt jelentésében a következ őt írta : " . . . nem lenne felesleges, hogy már egyszer rendes tervezeten haladhatnánk az ilyen féle munkákban." 48 Ebbő l az összevisszaságból aztán adódtak furcsaságok is, mert például a Nagytemplomhoz közeli Nyomtató és Kis-Péterfia utcákon még 1896-óan sem volt kanális. Kivételes adakozó természetesen Debrecenben is volt, hiszen Gerster Gyula sétakerti lakos az országos tanító árvaháztól lakásáig, 137 m hosszan saját költségén építtette tovább az anyacsatornát úgy, hogy a város a szükséges téglamennyiséget ingyen biztosította . Nagy gondot jelentett a városnak, hogy különösen szárazság idején a csatornák víz hiányában nem öblítődtek, s a csatornaszemekből elviselhetetlen szag áradt. A rendőrfőkapitány 1890 . július 5-én kelt jelentésében az utcán és az udvarokban levő csatornaszemek, nyílások, űrszékek hatósági fertőtlenítését javasolta. Az egészségügyi bizottság szerint a fertőtlenítéssel az elviselhetetlen szag nem szűnik meg, ezért bűzelzáró csatornaszemeket kell felszerelni, illetve az építkezési szabályrendeletben meg kell tiltani az árnyékszékek csatornára építését .49 Az építési és szépítési bizottság 1896 . december 15-én megtartott ülésén elvetette az utcai bűzelzáró szifonok alkalmazását, hiszen ezáltal az udvarokba vezetik be a rossz levegőt. A bizottság véleménye szerint mindaddig, amíg a városi csatornahálózat nem épül ki és nincs megfelelő vízöblítés, célszerűtlen a bűzelzárók használata. A megvalósítás tetemes költséget igényelt volna. 5o 1891 . július 2-án s ~ a tanács kísérletképpen még csak a főutcán, de 1897. február 15-én52 már minden újonnan készülő , vagy felújítandó csatornaszemnél elrendelte a bűzelzáró szifonok felszerelését, kezelésüket pedig az utcaseprők és útkaparók kötelességévé tette. as a9 so si sa
HBML HBML HBML HBML HBML
IV .B .1405/b.70 .d .140/188 6. IV .B .1405/b.79 . d. 123/1887 . IV .B .1405/b .137 .d. IL123/1896 . IV .B .1405/b.79 .d .123/188 7. IV .B .1405/b.137 .d. IL123/1896 .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 177 1896. június 29-én a főmérnök a jelentésében nemcsak a meglévő, de a kiépítésre váró csatornahálózat hosszát is közölte . A főmérnök a 11360 fm régi csatorna felújításán kívül 28209 fm új téglacsatorna létesítését és a kivitelezéshez 600578 frt 50 kr előteremtését tartotta szükségesnek . s3 A század végi Debrecenben a betoncsövet még nem használták, bár ekkor már ismert építési anyag. Miután a téglát a helyi téglagyár elő tudta állítani, érthet ően a hatóság az általános csatornázás tervénél a téglát tekintette a legfontosabb alapanyagnak . A betonnal történő építkezés első kísérletei az új század első évtizedében zajlottak . Az első - 440 fin 45/30 cm belvilágú tojás alakú betoncsatornát Földes János kolozsvári vállalkozó a Pesti utcán ké szítette el 1903 . július 15 és augusztus 15 között. s4 A helyszínen portland cementbő l készült dróthálós betonvezeték kitűnően bevált. Meloccó Péter budapesti cementgyáros 1905 novemberében a Barna utcán épített betoncsatornát.ss Általános csatornázás A törvényhatósági bizottság a városi tanács előterjesztésére 1897 . november 25-én, 266/12602/ 1897. bkgy. sz. alatt rendelte el a meglévő csatornák felújítását és továbbépítését Zichermann Mihály tervei alapján . A bizottság a vállalkozók útján végzett és 10 évre tervezett építkezéshez 700000 frt kölcsön felvételét határozta el . A belügyminiszter a 86240/1898 . sz. rendeletével jóváhagyólag tudomásul vette a törvényhatóság döntését. A városi tanács pedig a belügyminiszter javaslatára 1898. október 17-én utasította Aczél Géza főmérnököt, hogy vegye fel a kapcsolatot a közegészségügyi mérnöki szolgálattal és a műszaki fejl ődés kívánalmainak megfelelően dolgozzák ki a csatornázási tervet. A tanács egyelőre véleményezésre adja ki azt a belügyminiszteri rendelkezést, amely tiltja a pöceanyag csatornába vezetését, ugyanis az érvényben lévő helyi közegészségügyi és köztisztasági szabályrendelet 10 .§-a az árnyékszék csatornára építését kötelez ővé teszi. A tanácsi intézkedés részeként felhívták a főmérnök s3
HBML IV .B .1405/b .70.d.140/188 6. sa HBML IV .B .1405/b.201 .d. IV .29/1903 . ss HBML IV .B .1405/b.203 .d. IV .A .20/1905 .
178 A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben .. . figyelmét, hogy a csatornahálózat és a vízvezeték elkészítése után gondoskodni kell a csatornavizek megtisztításáról. A csatornázási terv átdolgozására a mérnöki osztály Haty Kálmán városi mérnököt küldte Budapestre .56 A végleges részlettervek 1900. október-december folyamán készültek el az országos vízépítési igaz gatóság közegészségügyi mérnöki osztályán.5~ A tervben megállapítást nyert, hogy a városi csatorna úsztató rendszerű, tehát az összes csatornavíz a sajátsúlya által előidézett sebességgel mozog az esés irányába. A 405 hektárnyi vízgyűjtő területről a levezetni kívánt vízmennyiséget összesen 7285 .46 másodpercliterben határozták meg, amely a főgyűjtőcsatornán - a Sestakerttől a Simonyi út, a Péterfia-Honvéd-CsapNyugati utca irányában a Miklós utcáig, innen pedig a szoboszlói út és a vasút mentén lévő nyílt árokban - a Tóczó vízfolyásba halad. A vészkiömlőt a terv készítő i a főgyűjtő hatvan utcai keresztezésénél a Kishegyesi út irányába helyezték el . A csatorna vízszintje a terepvonal alatt 2.50 méter, de a leásás sehol sem éri el az 5 métert. A kisebb vízmennyiség levezetésére 30/45-t ő l 120/180 cm nagyságú tojás-, a nagyobbnál R-100 cm vályús körszelvényt alkalmaznak . A csatornák és az aknák alapanyaga a portlandcement-beton . sg A közegészségügyi mérnöki osztály által elkészített tervet és költségszámításokat a törvényhatósági bizottság a 25/1598/ 1901 . bkgy. sz. határozatával elfogadta . 59 A bizottság által jóváhagyott 1500000 koro na építési költséget a tervező az 1900-as év árviszonyai alapján határozta meg. A belügyminiszter 1901 . július 20-án a 65960/1901 . számú határozatával megerősítette a törvényhatóság döntését . Egészen 1908ig a csatornázás ügye függőben maradt, mert közben zajlott a vízmű építése . A 138/6253/1907 . bkgy. számú határozat pedig előírta, hogy a csatornázás csak akkor kezdhető el, ha a napi 5000 köbmétert a vízszolgáltatás biztosítja . A törvényhatósági bizottság 108/73037351/1908 . bkgy. számú határozatában, 1908. május 29-én bízta meg a tanácsot a versenytárgyalás meghirdetésével és az eredménytől függően a csatornázási munkálatok azonnali megkezdésével . Ez a rendelkezés előírta egyrészt, hogy a vízvezetéki csövek fektetését a csatornázáHBML IV.B.1405/b .137.d. IL123/1896 . s' HBML IV.B.1405/b .206.d. IV.B .40/1905 . se HBML VL256/a.4.cs .3/3 . s9 HBML IV.B.1405/b .206.d. IV.B.40/1905. s6
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 179 si munkálatokkal egyidej űleg végezzék, másrészt az osztrák-magyar banktól az 1400000 korona kölcsön folyamatos felvételét . A másik jelent ős előrelépést a csatornázás ügyében a csatornázási szabályrendelet elfogadása jelentette a törvényhatósági bizottság 1908. május 29-i és 30-i közgyűlésén, 87/6569/ 1908 . bkgy. sz . alatt . Az 1907. április 26. óta tárgyalt szabályrendelet 1909. március 5-én vált hatályossá. A városi mérnöki hivatal által kidolgozott és 1908 augusztusában felterjesztett kiírási műveletet a földművelésügyi miniszter a 109603/1908 . számú rendeletével elfogadta . A csatornaépítésre beér kezett 23 pályázatot az építési és ellenőrzési bizottság bírálta el, a javaslatát a tanácsülés 2108/1909 . számú határozatával jóváhagyta. Az 1909 . január 19-én megtartott versenytárgyaláson a munkálatokra legolcsóbb ajánlatot tevő Fried és Adorján budapesti cégre esett a választás. Éppen a tárgyalások során arra is fény derült, hogy az építés költségei a századfordulón megállapított 1400000 koronát messze meghaladja, ezért a tanács határozatában még 600000 korona póthitel felvételét javasolta. A bizottsági közgyűlés a 96/3826/1909 . bkgy . számú végzésben a tanács által beterjesztett javaslatotb° elfogadta . A 39637/1910 .V-3 . belügyminiszteri jóváhagyás után, 1910. június 6-án a Fried és Adorján cég a városi csatornahálózat kiépítését megkezdhette . A munka méreteit tekintve nagyszabású vállalkozás, hiszen a vezetékrendszert 56771 .60 méter hosszúságban építették ki, 15880.68 köbméter beton felhasználásával és az építkezés befejezésekor 5472 .35 m2 útburkolatot állítottak helyre. A feladat méretét csak növelte, hogy a vízimunkálatok folyamán a házicsatornák közterület alatti részét is elkészítették . Az építkezés kormányhatósági ellenőre - a város felkérésére és a földmű velésügyi miniszter 31647/1910.V-3 . rendeletével - Szlovák Jenő kir . mérnök volt. A munkálatokat a csatornázási bizottság vezet te, az építésvezetői feladatokat pedig 1910. október 1-ig Aczél Géza városi főmérnök, majd Haty Kálmán mérnök végezte . A város polgármestere, mint vízjogi hatóság 1911 . május 31-én kelt véghatározatában írta elő a vízimunkálatokat .bl 6o
HBML IV.B.1405/ b. 204.d. IV.A.40/1905. 6' HBML. IV .B.1405/b. 206 .d. IV.B.40/1905 .
A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben... Az 1909. április 7-én megkötött vállalati szerződésnek megfelelően a Fried és Adorján cég 1911 . december 15-én a csatorna építését befejezte . A csatornam ű felülvizsgálata pedig 1912. október 9. és 1913. május 21 . között megtörtént.62 180
Szennyvíztisztító A 862406/1898 . sz. belügyminiszteri rendelkezés az első dokumentum, amely felhívja a figyelmet a csatornavíz tisztítására . Az 1900. decemberi keltezésű és az országos vízépítési igazgatóság mérnöki osztálya által elkészített és Farkas Kálmán aláírásával ellátott csatornázási tervben külön bekezdésben található meg a témára vonatkozó leírás.63 A terv alapelve az organikus vegyületek lebontása . A szilárd testek kiválasztódása és az organikus anyag feloldódása a főcsatorna vége és az öntözési terület közé elhelyezett derítő medencében történik. A tervben említést tesznek a kísérleti stádiumban lévő biológiai tisztításról is . A szennyvíztisztítás valójában az általános csatornázásnál került ismét napirendre. A földművelésügyi miniszter 99422/V .3 .1908 . számú rendeletére a debreceni kultúrmérnöki hivatal építési tervet és költségelőirányzatot készített.ba A hivatal 1911 . május 8-án kelt, 372/1911 . számú műszaki leírása a szennyvíztisztító részletes tervét tartalmazza . A telepet az államvasutak debrecen-püspökladányi pályatestétől északra a szikgáti-epreskerthez tartozó, és a pályatesttől délre elterülő Komlós-kert és Lovász-zug dűlők területére helyezik el. Esőzéskor a szenny- és csapadékvizet duzzasztó-zsilipgáttal a Lovászzug 35 kat. hold 800 ~-öl nagyságú mélyen fekvő területére ömlesztik és a leülepedett vizet a Tóczóba eresztik. Száraz napokon viszont a csatornavíz három egyenként 2000 m 3 űrtartalmú oldómedencébe, innen az ülepedett és felbomlott víz szivattyúzással az alácsövezeti és földréteggel ellátott táblákra kerül. A talajon átszűrődött, így kellően megtisztult folyadékot használják fel öntözésre. A törvényhatósági bizottság 1911 . augusztus 21-én, 267/14184/ 1911 . bkgy. sz. alatt a debreceni kultúrmérnöki hivatal terve alapján 6a 63 6a
HBML. IV.B.1405/b. 204.d. IV.A.40/1905 . HBML VL256/a. 4 .cs. 3/3 . HBML XXL505/a .109.d.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII rendelte el a szennyvíztisztító telep létesítését . Engedélyezte az építkezéshez szükséges 260000 korona kölcsön felvételét és végül a telep céljaira átengedte a város tulajdonát képező szikgáti 678 hold 773 ~öl területet. A bizottsági közgyűlés az előkészítés, az ellenőrzés és a felügyelet ellátásához ad hoc bizottságot állított fel. A belügyminiszter a 173392/1911 . számú határozatában az elfogadott terv módosítását kérte. A debreceni kultúrmérnöki hivatal 1912. május 28-án kelt pót-műszaki leírása a hagyományos talajszűrést meghagyja . A módosulást a duzzasztó zsilipnél beépített ráccsal és iszapzsákkal ellátott homokfogó és az ollómedence iszapjának természetes eséssel történő levezetése jelentette . A törvényhatósági bizottság 1912 . október 30-án, a belügyminiszter 1913 . június 17-én hagyta jóvá a módosított tervet és a 360000 koronára emelt költségvetési előirányzatot. A szennyvíztisztító telep létesítése azonban váratott magára, bár a nagykölcsönből 1914-re tervezett kifizetések listáján a 8. helyen 790000 koronával ez a feladat is be volt ütemezve . b s A polgármester 6174/1921 . számú engedélye sem hozott változást a tisztító ügyében, a nehéz építési viszonyok és a magas egységárak miatt. A városi tanács rossz pénzügyi helyzetét jól tükrözi az 1921 . június 11-én kelt kiírása. A telep létesítésére szánt ingatlant 50 évre úgy akarta bérbe adni, hogy ellentételezésként a bérlő saját költségén vállalja a tisztítómű építését.bb A szennyvíztisztító építése azonban egyre sürget őbb feladattá vált, ezért a törvényhatósági bizottság a 366/1923 . bkgy. számú határozatában elrendelte a munkálatok megkezdését . A belügyminiszter a 137066/1923 . sz. leiratában jóváhagyta a bizottsági közgyűlés szándékát, de kétségbe vonta, hogy 150 millió koronánál kevesebb összegbő l el tudják készíteni a tisztítóművet. A városi tanácsnak a Pénzintézeti Központtal folytatott tárgyalásai eredményre vezettek és így a törvényhatósági bizottság 1923 . október 30-án 670/24949-2431121996/ 1923 . bkgy . s z . alatt elrendelhette a 150 millió korona hitel felvételét. A kultúrmérnöki hivatal 335/1923 . és 678/1923 . számú terve már az új módszerre, a biológiai tisztításra épült. A korábbi elképzelésekbs 66
HBML IV .B .1405/b.176 .d. IL7/1912 . HBML XXL505/a .109 .d .
182 A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben . . . ből megmaradt a csapadék- és szennyvíz derítése a Lovász-zug mély fekvésű területein, az esőmentes napokon a szennyvíz Tóczó előtti duzzasztása és elvezetése a homokfogón át az oldómedencébe . Az újdonság a mesterséges biológiai tisztítás, a betonalapzaton álló hat darab 12 méter átmérőjű, 2 .50 m magas salakból vagy kokszból készült csepegtető test segítségével . A hosszas előkészítés után végül is 1923 őszén a városi szennyvíztisztító telep építése megkezdődhetett.
A városi víz- és csatornarendszer alapjainak a megépítése a XX. század elején következett be. A korszerű megoldások iránti társadalmi szükséglet már a múlt század utolsó negyedében jelen volt. Az utcák lakói a bűzlő nyitott árok helyett fedett csatornát és a vízhiányt alig csökkent ő kezdetleges furott kút helyett a biztosabb és teljesebb körű vízellátást akarták. A változtatáshoz a minta adva volt, hiszen a víz- és csatornamű számtalan városban kiépült, a vállalkozók pedig versenyeztek az üzleti lehetőségért . A szakhatóságok által elkészített tervek azonban a század eleji kedvez ő hitelfelvételek nélkül megvalósíthatatlanok lettek volna. A vállalatok hatékony munkájához szükség volt a vasútra, a jó utakra, a korszerű eszközökre, a gyors információáramlást elősegítő távírdára és telefonra, s nem utolsósorban a gőz és villamos energiát előállító gépekre és erőművekre. Az építkezések során a lakosság felgyorsult folyamatnak a szemtanúja, hiszen szinte két évtized alatt tapasztalhatta a téglánál tartósabb beton általános elterjedését, a korszerű és nagyteljesítmény ű víz öblítéses fúróberendezések alkalmazásával a bőséges vizet adó mélyfúrású kutak megjelenését. Az újdonság erejével hatott, hogy lehetséges az egész város vízellátását - korszerű vízkitermeléssel és vezetékrendszerrel - központilag biztosítani . Nem kisebb meglepetést okozott, hogy a csatorna- és vízvezetékek építése területileg az egész belvárost érintette. A város közönsége által vállalt terhek is nagyok voltak. A hatóság számára a legnagyobb gondot a pénzügyi kockázat mellett a város érdekeinek mind teljesebb körű érvényesítése jelentette . Az óvatosság és a körültekintés jellemezte a város tanácsát, amikor túlzottan is igénybe vette a kormány- és szakhatóságok segítségét . Mindezzel
