XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001
FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI
2015.07.07.
A téma
A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása: tanulási utak a szakképzésben Családi háttér, pályaválasztás, iskolai út jellemzői az EH képzésben és a szakiskolai képzésben Megállapítások
Kutatási téma Szakképzési rendszer átalakítása: – 90-es évek vége és 2000 évek eleje: a szakképzésben az általános képzés növelése -> 2+2 szakiskolai képzés, szakközépiskola – 2000-es évek második fele: az általános képzés visszaszorulása: EH képzés megjelenése, duális képzés, szakközépiskolai képzés átalakítása
Rekrutációs bázis szűkülése: – csökken a szakiskolai képzésbe jelentkezők száma, a 2000-es évek közepétől a gimnáziumba jelentkezők száma meghaladja a szakközépiskolásokét
Hova jelentkezett első helyre, képzési típus szerint (%), KIFIR 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2001
2002
2003
2004
Gimnázium
2005
2006
2007
Szakközépiskola
2008
2009
2010
2011
Szakiskola, speciális szakiskola
2012
2013
Hova vették fel, képzési típus szerint (%), KIFIR
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2001
2002
2003
2004
Gimnázium
2005
2006
2007
Szakközépiskola
2008
2009
2010
2011
Szakiskola, speciális szakiskola
2012
2013
A kutatás módszere Pályakövetési vizsgálatok: A minta 105 iskolája rétegzett véletlen mintavételi eljárással került kiválasztásra. Az iskolák régiók szerint jól reprezentálják az előrehozott szakképzést folytató összes oktatási intézményt. Az önkitöltős személyes lekérdezésen alapuló kérdőívet 2493 végzős (11. évfolyamos) diák töltötte ki. Az elemzés: kétváltozós (kereszttábla, átlag, korr.) csak szig. adatok bemutatása.
Kontrollvizsgálat: összes középiskolás, 11. évf. Kutatási kérdés: Mi jellemzi az EH képzésben tanulókat (EH - szakiskola összehasonlítás)?
Településtípus szerinti különbségek
Normál szakiskolában 43% a községiek és 8% a fővárosiak aránya
Az anya iskolai végzettsége nemek szerint, %, N=2419 és 2422, EH
Az EH‐ban kevesebb a lány, alacsony státuszú családok lánygyermekei kerülnek be.
Az apa iskolai végzettsége nemek szerint, %, N=2419 és 2422, EH
Az EH szülők/nevelőszülők iskolai végzettsége, %, N=2419 és 2422
3
anyák
3
apák
0%
25
39
17
13
54
20%
kevesebb, mint 8 osztály szakmunkásképző gimnáziumi érettségi egyetemi diploma
40%
8
11
60%
80%
8
2 6
3 32
7
100%
8 általános szakközépiskolai érettségi, technikum főiskolai diploma nem tudja
Középiskolások szüleinek iskolázottsága, % (N=6480)
anya
szakiskola
28
szakközépiskola
gimnázium
10
4
apa
39
0%
21 10%
alapfok
30
30%
szakmunkás
40% érettségi
5
15
36 20%
4
3
16
41
3
6
41
50
7
6
20
40
21
szakközépiskola
20
27
12
szakiskola
gimnázium
40
7
35 50%
60%
felsőfokú
70%
80%
nem tudja
8
5 90%
100%
Összes középiskolás - Az általános iskola után milyen képzéstípusba szeretett volna a leginkább járni, képzési típus szerint, %, N=6364
2
szakközépiskola
0%
10%
6 11
82
9
5 121
75
16
gimnázium
21
53
40
13
szakiskola
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
6 vagy 8 osztályos gimnázi‐umba
4 vagy 5 osztályos gimnázi‐umba
szakközépiskolába
szakiskolába
speciális szakiskolába
nincs válasz
100%
Váltott-e iskolát, képzési típust, szakmát a tanulmányai megkezdése óta, képzési típus, %, N=6480
Az EH képzésben 71% váltott!
A tanult szakmacsoport megoszlása nemek szerint, %, N=2277 (EH képzés)
élelmiszeripar mezőgazd. egyéb szolg. vendéglátás kereskedelem körny., vízg. közlekedés faipar könnyűipar építészet elektronika gépészet művészet szociális szolgáltatások
70
30 87
7
13 93
52
48
23
77 100 99 99 95 99 100 99
5
0 1 1 1 0 1
57
43
4 0%
96 20%
40% fiú
lány
60%
80%
100%
Családi háttérindex és a nemek szerinti arányok alapján alkotott szakmacsoport kategóriák: 1. építészet (fiú, alacsonyabb státuszú), 2. könnyűipar (lány, alacsony státuszú), 3. mezőgazdaság és élelmiszeripar (inkább fiú, átlagos státuszú), 4. szolgáltatások (inkább lány, átlagos státuszú szakmák – szociális szolgáltatások, egyéb szolgáltatások, kereskedelem), 5. vendéglátás és idegenforgalom (vegyes, magasabb státuszú). 6. ipari szakmák (fiú, magasabb státuszú szakmák – gépészet, elektronika, közlekedés, faipar, környezet- és vízgazdálkodás).
EH pályakövetés, végzés után félévvel
50 45
43 40
40 35 30 25 20
13
15 9
10 5 0 tanul
dolgozik
részmunka, alkalmi munka
munkanélküli
Mi az a legmagasabb végzettség, amit élete során el szeretne érni, EH pályakövetés, %
BA diploma 11%
MA diploma 5% szakiskola 26%
felsőoktatási szakképzés 11%
érettségi 47%
Megállapítások o EH képzés és a hagyományos szakiskolai képzésben résztvevők között nincs jelentős különbség a családi háttér alapján, némileg több a kistelepülésről érkező az EH-ban. Több a fiú az EH-ban. o A szakiskolásokhoz képest sokkal nagyobb a pályakorrekció. o Az EH-ban körében a fiúk aránya még magasabb, mint a szakiskolások körében. A fiúkhoz képest alacsonyabb társadalmi státuszú családok lánygyermekei kerülnek be a képzésbe. o Az EH nem jelent befejezett iskolai utat. Sokan akarnak továbbtanulni.
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
[email protected]
