Fehér könyv az idısélelmezésrıl
1
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ............................................................................................................................ 3
2.
Demográfia és lehetıségek ................................................................................................. 5 2.1. Demográfia ...................................................................................................................... 5 2.2. Általános megállapítások ................................................................................................. 6
3.
Kérdıív az idıskorúak élelmezésérıl ................................................................................. 8 3.1. Módszer ........................................................................................................................... 8 3.2. Eredmények: I. rész ......................................................................................................... 9 3.3. Eredmények, II. rész ...................................................................................................... 14
4.
Az idıskorúak számára megfelelı élelmiszerekhez kapcsolódó szükségletek ................. 29 4.1. Szabályozás.................................................................................................................... 29 4.2. Táplálkozási szükségletek ............................................................................................. 30 4.2.1. Megoldáspéldák .......................................................................................................... 33 4.3
Csomagolási igények, szükségletek........................................................................... 36
4.3.1. Általános észrevételek ................................................................................................ 36 4.3.2. Megoldáspéldák .......................................................................................................... 36 4.4. Az idıskorúak egyéb szükségletei ................................................................................. 39 4.4.1. Megoldások................................................................................................................. 41 4.4.1.1. Termékek ................................................................................................................. 41 4.4.1.2. Házhoz szállítás ....................................................................................................... 43 6.
Ajánlások .......................................................................................................................... 48
7.
Összegzés .......................................................................................................................... 49
8.
Mellékletek........................................................................................................................ 50
2
1. Bevezetés Az ENSZ adatai szerint Európa népessége soha nem látott ütemben öregszik. Az elırejelzésekbıl az derül ki, hogy 2050-re Európa felnıtt lakosságának 34%-a várhatóan 60 év feletti lesz (ENSZ, 2011). A BIO LIFE elnevezéső európai projekt ebben az összefüggésben kívánja felmérni, megosztani és kiterjeszteni az élelmiszerekre és a táplálkozásra vonatkozó jó gyakorlatot. E vonatkozásban, a projekt középpontjában annak az innovációs rendszernek a tökéletesítése és erısítése áll, amelyben a kutatás-fejlesztésnek kulcsszerepe lesz. A kutatás-fejlesztés eredményeként megjelenı új vegyületek, új termékek és új szolgáltatások az élelmiszerágazat részét képezik majd. Ezért a BIO LIFE elıször az idıskori élelmezéshez kapcsolódó piacokat, szereplıket, egyedi igényeket (táplálkozás, csomagolás, házhoz szállítás) és ezek jellegzetességeit tanulmányozta regionális keretben. E dokumentum a jelenlegi helyzet elsı megközelítését adja, továbbá egységes keretbe foglalja a BIO LIFE konzorcium résztvevıinek dokumentumait. A BIO LIFE projektet egy nyolctagú csoport irányítja, amelynek tagjai, a partnerek, Európa hat régiójából kerültek ki (1. ábra). Ezek a partnerek a következık: HAMK Alkalmazott Tudományok Egyeteme, diplomásápoló-képzés, Häme (Finnország) UMEA Egyetem, Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Tanszék Västerbotten (SVÉDORSZÁG) PULS Poznan Élettudományi Egyetem, Wielkopolska (LENGYELORSZÁG) NFH Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (MAGYARORSZÁG) INNO8-munkacsoport, Lotaringia (FRANCIAORSZÁG) AGRIA LORRAINE élelmiszeripari üzleti támogatás, Lotaringia (FRANCIAORSZÁG) PRODINTEC-alapítvány, technológiai központ, Asturias (SPANYOLORSZÁG) CEEI, üzleti innovációs központ, Asturias (SPANYOLORSZÁG)
3
1. ábra: A Bio Life projektben résztvevı hat európai régió
E Fehér könyv elsı részében a projekttel érintett régiók demográfiai helyzetét és az egyes régiók idısélelmezésére vonatkozó legújabb információkat ismertetjük. A második részben az idıseknek küldött kérdıívekrıl, egy, az innovációs hajlandóság azonosítására szolgáló eszközrıl és az élelmiszerágazatban mőködı KKV-k innovációs képességérıl adunk képet. Végül pedig javaslatainkat fogalmazzuk meg és legjobb gyakorlatainkat tesszük közzé.
4
2. Demográfia és lehetıségek Annak érdekében, hogy jobban értsük a következı évtizedek társadalmunk elıtt álló kihívásait, elıször az egyes országok eddigi és jövıbeli demográfiai helyzetérıl kell szót ejtenünk. Ezt követıen az egyes régiókban felmerülı táplálkozási igényeit vizsgáljuk és hasonlítjuk össze. Végül pedig a különbözı régiók szabályozását és piacait tekintjük át.
2.1. Demográfia Noha egész Európa öregszik, azt hihetnénk, hogy ez a jelenség nem egyformán hat a projektben résztvevı összes országra és régióra. Az alábbi táblázat a 65 év fölötti lakosság részarányát és ennek 2030-re vonatkozó elırejelzését tartalmazza országok szerinti bontásban (2. ábra). .
A 65 év fölötti lakosság aránya
2030-ra vonatkozó Adatgyőjtés éve
elırejelzés országok szerinti bontásban
Svédország
18,80%
2008
Vasterbotten
19,60%
2010
Finnország
16,50%
2008
Häme
18,96%
2010
Lengyelország
13,50%
2008
Wielkopolska
11,90%
2008
Magyarország
16,40%
2009
Észak-Magyarország
16,10%
2009
Spanyolország
17%
2009
Asturias
22%
2009
Franciaország
16,30%
2008
Lotaringia
16,60%
2009
22,50%
25,50%
23%
22%
22,10%
23,20%
2. ábra: A 65 év feletti lakosság a Bio Life projektben résztvevı országokban
5
Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/publications/regional_yearbook
A 2. ábrából kiderül, hogy az egyes régiók öregedése azonos nagyságrendő. Ez még inkább igaz lesz az egyes országokban 2030-ban. Ennek következtében e régiócsoport tagjai egyforma helyzetben vannak a 65 év felettiek demográfiáját illetıen. 2030-ban legalább minden 5. vagy annál több személy lesz 65 év feletti a vizsgált országokban. Ez a ma már Papi-boomnak nevezett Baby boom eredménye. Mivel egykor a baby boom növekedési lehetıséget biztosított gazdaságainknak, ma az e népesség igényeihez igazított szolgáltatások és termékek kínálnak növekedési lehetıséget. E jelenség még nyilvánvalóbb lesz a következı évtizedekben, mivel a várható élettartam évrıl évre nı.
2.2. Általános megállapítások A demográfiai helyzeten kívül egyéb hasonlóságokat is találtunk ezekben a régiókban:
A nık aránya az 55 év feletti népességben meghaladta a férfiakét a tanulmánnyal érintett országok mindegyikében. Bár vannak eltérések az egyes országok között, az idıskorúak népességét gazdasági inaktivitás jellemzi. Ezenkívül az idısek csoportjának összetétele jelentısen heterogén, ami az egészségi állapotot és a betegségek megjelenését illeti. Az idısek nagyrészt házasok. Azonban mivel a férfiak várható élettartama alacsonyabb a nıkénél, lesznek köztük, akik megözvegyülnek. Az egyedülállók és a külön élık vagy elváltak aránya hozzávetıleg azonos a populáció e csoportjában ezen országok mindegyikében. Ami az iskolázottságot illeti, az idısek között rendkívül nagy arányban találunk kizárólag általános iskolát végzetteket.
Ezen túlmenıen csaknem közös az idısek tipológiája egész Európában (3. ábra):
6
Életkor
Tevékenység
Szabadidı
Egészségi állapot
Anyagi helyzet
Viselkedés
A legjobb az életpálya
56 - 65 év
Fıként szakmai tevé-
Viszonylag kevés
Összességében nagyon
során; az adósságok
Készülnek a nyugdíjas
kenység
az elsı évtizedben
jó
csaknem teljesen
évekre
megszőnnek A szakmai tevékenység
A lakókörnyezet megvál-
fokozatos megszőnése Az önkéntes tevékeny- Rendkívül fontos
66 - 75 év
Viszonylag egészséges
ség robbanásszerő
A „szabadidı”
Kötelezı óvatosság áll
növekedése
felfedezése
be 70 éves kor körül
Társadalmi (egyleti,
Az elkölthetı nettó (adó-és járulékfizetés utáni) jövedelem legmagasabb összege
közösségi) tevékenység
toztatásának vágya A társadalmi környezet újrateremtésének vágya Biztonság és függetlenség iránti vágy Fogyasztói rekreáció Fizikai és egészségügyi
Sok szabadidı, Foglalkoztatottság
76 - 85 év
megszőnése Az önkéntes tevékenység fokozatos leépülése
több otthon töltött idı A magányosság elsı jelentkezése
biztonságra törekvı fogyasztó
Autonómiaproblémák elsı jelentkezése
Kevesebb szabadon
Fokozott egészségügyi
elkölthetı jövedelem
fogyasztás
(egyedül élı
Öregedés saját otthonban, biztonságban és kényelemben: egészségügyi szolgáltatások, közlekedés,
idısek körében)
szórakozás, karbantartás stb.
Nagymértékben korlátozott mobili-
85 év
A tevékenység általá-
felett
nos hanyatlása
tás Ismét középpontba
A függetlenségjelenség
kerül az otthon
erısödése
A szükséget szenvedık (rászorulók) nagy aránya
Családi vagy intézményi segítségre szorulnak
vagy intézetbe való beköltözés
3. ábra: Az idısek tipológiája Európában
„Az idısek tipológiája Európában” címő rész zárásaként elmondhatjuk, hogy a szegmentálás nemcsak kor, hanem a populációt és igényeit bemutató jellemzık csoportja szerint is elvégezhetı. Ezt a szegmentációt a fiatalabb generációval kapcsolatban könnyen megtalálhatjuk, például, a bébi- és gyermekételek vonatkozásában. Az idısebben esetében azonban, leszámítva a gyógyászati termékeket, például, az enterális táplálás, nem találunk ilyen termékszegmentálást. El kell gondolkodnunk e megállapítás valódi okain. Elképzelhetı, hogy nincs túl sok,
7
kifejezetten idıseknek készített termék a piacon vagy a hirdetık számára nem elsıdleges fontosságú, hogy idısek képe jelenjék meg a csomagolóanyagokon. A demográfiai adatok azt mutatják, hogy az élelmiszeripar számára nyitva áll a fejlıdés lehetısége az idıskori táplálkozás legalább három új szegmensében. E három szegmens alapja az idısek igényeire vonatkozó válaszok. Ezért, ha az élelmiszerágazatban mőködı KKV-kat innovációs tevékenységükben és fejlıdésükben kívánjuk segíteni, abban is segítséget kell nyújtanunk nekik, hogy megismerhessék az idısek igényeit.
3. Kérdőív az időskorúak élelmezéséről 3.1. Módszer A fogyasztói viselkedést és a táplálkozási preferenciákat angol nyelvő kérdıív mérte és értékelte. A kérdıívet lefordították a hat ország nemzeti nyelvére. A kérdıív 25 eldöntendı kérdést tartalmazott; ezenkívül két kérdés kapcsolódott antropometrikus adatokhoz. A kérdıíves vizsgálatra minden országban egyidıben került sor 2011 júliusa és 2012 májusa között. A vizsgálat anonim volt, célcsoportja az 55 évesek vagy annál idısebbek közül került ki. E jelentés 322 résztvevı bevonásával végzett felmérések eredményeit ismerteti. A válaszadókat hólabda(lavina)módszeres mintavétellel választottuk ki. •
Lengyelország: (n=56; 17,4%)
•
Franciaország: (n=51; 15,8%)
•
Magyarország: (n=50; 15,5%)
•
Spanyolország: (n=72; 22,4%)
•
Finnország: (n=43; 13,4%)
•
Svédország: (n=50; 15,5%)
8
3.2. Eredmények: I. rész NEM Nők
Férfiak
Nők Férfiak
1.a. ábra Vizsgált csoport nemek szerin-
1.b. ábra: Vizsgált csoport országon és nemek szerinti bontásban (%)
ti bontásban
ÉLETKOR
86 felett
d. 86 felett
2.b. ábra: Vizsgált csoport ország és életkor sze2.a. ábra Vizsgált csoport életkor sze-
rinti bontásban (%)
rinti bontásban (%) LAKÓHELY falu kisváros (50 ezernél kevesebb lakos) város (max. 500 ezer lakos) város (500 ezer fölötti lakos)
9
falu
kisváros (50 ezernél kevesebb lakos) város (max. 500 ezer lakos)
város (500 ezer fölötti lakos)
3.b. ábra: Vizsgált csoport ország és lakóhely szerinti bontásban (%) 3.a. ábra Vizsgált csoport lakóhely szerinti bontásban (%)
ISKOLÁZOTTSÁG alapfokú (általános iskola) középiskola főiskola egyetem
4. a. ábra Vizsgált csoport iskolázottság
4.b. ábra: Vizsgált csoport ország és iskolázott-
szerinti bontásban (%)
ság szerinti bontásban (%)
10
KERESETEK az országos átlag alatt megegyezik az országos átlaggal az országos átlag felett
5.a. ábra Vizsgált csoport keresetek
5.b. ábra: Vizsgált csoport ország és keresetek szerinti bontásban (%)
szerinti bontásban (%)
FOGLALKOZTATOTTSÁGI STÁTUS a. szakmájában aktív b. inaktív c. nyugdíjas d. jelenleg munkanélküli
6.a. ábra Vizsgált csoport munkahely szerinti bontásban (%)
6.b. ábra: Vizsgált csoport ország és munkahely szerinti bontásban (%)
11
KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLİK SZÁMA Egyedül élek Házastárssal/Élettárssal élek Gyermekemmel egyedül élek Házastárssal/Élettárssal és gyermekemmel/gyermekeimmel együtt élek Egyéb
6.a. ábra Vizsgált csoport közös háztartásban élık száma szerinti bontásban (%) 6.b. ábra: Vizsgált csoport ország és közös háztartásban élık száma szerinti bontásban (%) Testtömegindex Svédország Finnország Spanyolország Magyarország Lengyelország
Normál
Túlsúlyos
Elhízott
7.a. ábra Vizsgált csoport testtömeg
7.b. ábra: Vizsgált csoport ország és testtömeg
szerinti bontásban (%)
szerinti bontásban (%)
12
A válaszadók 68%-a nı, 32%-a férfi volt. A nık száma mind a hat országban meghaladta a férfiakét. A rendelkezésre álló (EUROSTAT-) adatok megerısítik, hogy 40%-kal több nı található a 65 éves vagy annál idısebb európai uniós népességben. A vizsgált népesség csaknem fele (49%) 55 és 65 év közötti volt. Ez öt ország vonatkozásában hasonló volt; kizárólag Finnországban alkották a 76 és 85 év közöttiek a legnagyobb korcsoportot és 86 év fölöttiek egy rendkívül nagy csoportot (26%). Ez az életkorstruktúra jelentısen eltérı eredményeket okozhat Finnország vonatkozásában a többi országgal összehasonlítva. Ezenkívül a finn csoportot 100%-ban falusi (vidéki) népességként kategorizálták. Lengyelországban a csoport 54%-a jelölt meg 500 ezret meghaladó lélekszámú nagyvárost lakóhelyként. Magyarországon, Spanyolországban, Finnországban és Svédországban senki sem adott ilyen választ. Hasonló helyzetet figyeltünk meg az iskolázottság kérdésében. A finn csoport 90%-a jelölt meg alapfokú végzettséget, a többi országban a megoszlás egyenletesebb volt. A csoport egészét tekintve a népesség fele válaszolta, hogy havi jövedelme az országos átlag alatt van, 20%, hogy felette. Itt is eltért a finn csoport a többitıl, ugyanakkor nagyon homogén is (91% az országos átlag alatt). Hasonló eredményt tapasztaltunk Lengyelországban (72%) és Franciaországban (71%). Spanyolországban a csoport 77%-a válaszolta, hogy havi jövedelme megegyezik az országos átlaggal. A legtehetısebb csoport a magyar és a svéd volt (36, illetve 46% az országos átlag feletti jövedelemmel). Ez szoros összefüggésben áll a foglalkoztatottsági státussal. A svéd és a magyar csoportban voltak legnagyobb számban a még aktív foglalkoztatottak (52%, illetve 46%). Szinte a teljes finn csoport (98%), a lengyel csoport 75%-a, a francia 67%-a és a magyar, a spanyol és a svéd csoport kb. fele nem volt aktív foglalkoztatott. Feltételezhetı, hogy a háztartás mérete jelentısen befolyásolja a táplálkozási szokásokat. A vizsgált csoport 31%-át adták az egyszemélyes háztartásban élık (fıként Franciaországban, Magyarországon és Finnországban), 67% élt együtt másokkal, ún. többgenerációs háztartásokban (házastárs/élettárs, gyerek(ek). A táplálkozás testtömegindex segítségével meghatározott státusa azt jelzi, hogy a legnagyobb optimális testsúlyú csoport a svéd populáció (61%), a legkisebb a finn (18%). Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség Lengyel-, Spanyol-, Magyar- és Finnország között, továbbá Lengyel-, Spanyol-, Magyar- és Svédország között (khi négyzet próba: p < 0,
13
0001). Svédország kivételével komoly problémákat észleltünk az idısek körében túlsúlyosság és elhízottság tekintetében. A francia népesség körében alkalmazott adatgyőjtés nem tette lehetıvé a testtömegindex-számítást és a további elemzéseket. A vizsgált népesség statisztikailag nem egységes. Minden kérdésben statisztikailag szignifikáns különbségeket tapasztaltunk az egyes országok között p < 0, 0001). Ez, sajnos, nem teszi lehetıvé sem az eredmények általánosítását, sem azt, hogy következtetréseket vonjunk le az 55 év feletti népességrıl a vizsgált országokban.
5.3. Eredmények, II. rész 1. Mi okozza önnek a legnagyobb gondot a vásárlással kapcsolatban?
a. Eljutni b. A cipekea boltba. dés. 37,5
c. Az árcímkék
d. Tanácstalanság a
nehezen olvasha- boltban, nem ismerik az tók.
ételeket.
19,6
3,6
e. A rendkívül f. Nem szok- g. magas árak.
tam vásárolni. Egyéb
10,7
7,1
8,9
Lengyelország
12,5
Franciaország
23,5
7,8
19,6
2,0
15,7
5,9
25,5
Magyarország
46,0
30,0
12,0
4,0
2,0
2,0
4,0
Spanyolország
3,2
33,0
22,3
8,5
17,0
12,8
3,2
Finnország
10,4
20,9
17,9
14,9
22,4
3,0
10,4
Svédország
15,4
16,9
20,0
9,2
29,2
0,0
9,2
1. Mi okozza Önnek a legnagyobb gondot a vásárlással kapcsolatban?
Lengyelország Franciaország Magyarország Spanyolország
a.
b.
c.
d.
e.
f.
g.
a. Eljutni a boltba. b. A cipekedés. c. Az árcímkék nehezen olvashatók. d. Tanácstalan vagyok, nem ismerem az ételeket, élelmiszertermékeket. e. A rendkívül magas árak. f. Nem szoktam vásárolni. g. Egyéb.
Finnország Svédország
A cipekedés jelentette a legnagyobb gondot Lengyel- és Spanyolországban. A magas árakat jelölték meg a legtöbben a skandináv országokban. A magyarok csaknem fele mondta, hogy gondot okoz eljutni a boltba.
14
A cipekedés azoknak a városokban élıknek jelentett problémát, akik tömegközlekedési eszközzel járnak bevásárolni. d. Máshol készült a.
2. Milyen gyakran
Saját maga, Na-
fız?
ponta
b. Saját maga, idın-
c. A családom fız
ként
rám.
ételt fogyasztok (e. g. munkahelyi
e. Egyéb
étterem, vendéglátás)
Lengyelország
69,6
10,7
17,9
1,8
0,0
Franciaország
64,7
9,8
19,6
2,0
3,9
Magyarország
46,0
36,0
12,0
6,0
0,0
Spanyolország
18,9
12,2
43,2
1,4
21,6
Finnország
64,9
10,8
16,2
13,5
10,8
Svédország
48,0
24,0
28,0
0,0
0,0
Hatból öt országban a vizsgált csoport fızött Naponta maga. Ez alól Spanyolország volt a kivétel, ahol a csoport csaknem fele fogyaszt más családtagok által készített ételt. Ez nem áll összefüggésben az adott háztartásban élıknek sem a nemével, sem a számával. 2. Milyen gyakran fız?
Lengyelország Franciaország Magyarország Spanyolország
a.
b.
c.
d.
a. Saját magam, naponta
e.
Finnország Svédország
b. Saját magam, idınként c. A családom fız rám. d. Máshol készült ételt fogyasztok (pl. munkahelyi étterem, vendéglátás). e. Egyéb.
15
c. Túl nagy
3. Mi okoz gondot
a. Kinyitni a
fızés közben?
csomagolást
b. Nem egyér-
kiszerelésben
d. A szüksé-
telmő a hasz-
vannak az
ges egyéb
nálati utasítás
ételek (a
eszközök
az ételek
maradék
jelentenek
elkészítéséhez
pocsékba
gondot.
e. Nem szoktam fızni.
f. Nem okoz gondot a
g. Egyéb
fızés.
megy) Lengyelország
8,9
5,4
10,7
0,0
8,9
66,1
0,0
Franciaország
7,8
3,9
2,0
0,0
29,4
52,9
3,9
Magyarország
18,0
8,0
20,0
0,0
10,0
44,0
0,0
Spanyolország
9,7
2,8
4,2
2,8
19,4
59,7
1,4
Finnország
30,2
9,3
20,9
0,0
9,3
27,9
2,3
Svédország
10,0
2,0
2,0
0,0
4,0
76,0
6,0
3. Mi okoz gondot az étel elkészítésekor? Lengyelország Franciaország Magyarország Spanyolország Finnország Svédország
a.
b.
c.
d.
e.
f.
g.
a. Kinyitni, kibontani a csomagolást. b. Nem egyértelmő a használati utasítás az ételek elkészítéséhez. c. Túl nagy kiszerelésben vannak az ételek (a maradék pocsékba megy). d. Az egyéb szükséges berendezések, eszközök jelentenek gondot. e. Nem okoz gondot a fızés. f. Egyéb.
Hatból öt országban az idısek többsége nem jelzett gondot a fızéssel kapcsolatban. Azonban Magyar- és Finnországban azok a válaszadók, akik maguk fıznek magukra, azt jelezték, hogy az élelmiszerek túl nagy kiszerelése és a csomagolás kibontása jelent nekik problémát. 4. Milyen gyakran jár el enni (étterembe,
a. Hetente több-
büfébe)?
ször.
Lengyelország
b. Havonta többször.
c. Évente többször.
d. Soha.
1,8
1,8
42,9
53,6
Franciaország
25,5
33,3
35,3
5,9
Magyarország
22,0
28,0
44,0
6,0
Spanyolország
2,8
22,2
73,6
1,4
Finnország
20,9
32,6
39,5
7,0
Svédország
38,0
60,0
0,0
2,0
16
4. Milyen gyakran jár el étkezni (étterembe, büfébe)? Lengyelország Franciaország Magyarország Spanyolország a. Hetente többször.
Finnország
b. Havonta többször.
Svédország
c. Évente többször. d. Soha.
A vizsgált csoportok többsége évente mindössze néhányszor jár el otthonról enni. A leggyakrabban a svédek járnak el étkezni, a legritkábban a lengyelek. Az egyes ételtípusok gyakorisága 5a. Csak otthoni melegítést igénylı a. Naponta. termékek (pl.
b. Hetente
c. Hetente
többször.
egyszer.
d. Havonta többször. e. Havonta egyszer.
f. Havi egy alkalomnál ritkábban.
g. Soha.
gyorsfagyasztott galuska) Lengyelország
0,0
0,0
3,6
35,7
Franciaország
17,6
9,8
15,7
15,7
Magyarország
0,0
0,0
2,0
6,0
Spanyolország
0,0
1,5
2,9
2,9
Finnország
10,5
5,3
10,5
26,3
Svédország
0,0
4,0
12,0
16,0
24,0
Lengyelország Franciaország Magyarország a
b
c
d
e
f
g
Spanyolország Finnország Svédország
17
10,7
16,1
33,9
3,9
13,7
23,5
20,0
52,0
20,0
7,4
38,2
47,1
0,0
42,1
5,3
34,0
10,0
Félkész/Konyhakész termékek Lengyelország Franciaország Magyarország Spanyolország a
b
c
d
e
f
g
Finnország Svédország
5b. Félkész/Konyhakész termékek (pl. darált hús
a. Naponta.
és hámozott répa)
b. Hetente
c. Hetente
d. Havonta
e. Havonta
f. Havi egy alka-
többször.
egyszer.
többször.
egyszer.
lomnál ritkábban.
g. Soha.
Lengyelország
0,0
12,5
12,5
48,2
7,1
7,1
12,5
Franciaország
15,7
9,8
7,8
25,5
5,9
17,6
17,6
Magyarország
0,0
2,0
0,0
14,0
13,0
21,0
0,0
Spanyolország
0,0
8,8
11,8
16,2
13,2
23,5
26,5
Finnország
0,0
20,0
26,7
6,7
0,0
13,3
33,3
Svédország
2,0
22,0
10,0
32,0
14,0
6,0
14,0
5c. Friss termékek
a. Naponta. b. Hetente
c. Hetente
d. Havonta
e. Havonta
f. Havi egy alkalomnál
többször.
egyszer.
többször.
egyszer.
ritkábban.
g. Soha.
Lengyelország
28,6
51,8
1,8
7,1
1,8
3,6
5,4
Franciaország
78,4
7,8
2,0
2,0
3,9
2,0
3,9
Magyarország
15,0
25,0
6,0
1,0
0,0
3,0
0,0
Spanyolország
80,6
19,4
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Finnország
78,1
6,3
3,1
6,3
0,0
0,0
6,3
Svédország
34,0
48,0
2,0
6,0
4,0
6,0
0,0
Lengyelország Franciaország Magyarország Spanyolország Finnország Svédország
18
Az 55 év felettiek mind a hat országban nagyon ritkán (vagy sohasem) fogyasztanak készételeket (otthon csak felmelegítendı ételeket). Szinte naponta inkább a konyhájukban található friss termékeket használták fel. Az 55 év felettiek félkész/konyhakész ételeket is csak ritkán (rendszerint havi néhány alkalommal vagy még ritkábban) vásárolnak. Ennek valószínő oka, hogy erısebben ragaszkodnak a hagyományokhoz, idegenkednek az új termékektıl és több a szabadidejük, amelyet a fızésre fordíthatnak.
a. Kisebb kiszerelésben, gyak-
b. Nagyobb kiszerelésben,
c. Nem alkalmazható (mert nem
rabban
ritkábban
maga végzi a bevásárlást)
Lengyelország
76,8
16,1
7,1
Franciaország
80,4
17,6
2,0
Magyarország
72,0
26,0
2,0
Spanyolország
70,8
0,1
0,2
Finnország
82,4
8,8
35,3
Svédország
38,0
58,0
4,0
6. Vásárlási preferenciái:
Kiszerelési preferenciák a. Kisebb kiszerelésben, gyakrabban.
b. Nagyobb kiszerelésben, ritkábban.
c. Nem alkalmazható (mert nem maga végzi a bevásárlást.)
A hat ország közül ötben az 55 éven felüliek inkább kisebb kiszerelésben és gyakrabban vásárolnak. Ez drágább, mint a nagyobb kiszerelésben vásárolni.
Az eredmények azt jelzik, hogy az idısebbeknek fontosabb a kényelem (a vásárolt termékek súlya) fontosabb, mint az ár. Összefüggésben állhat azzal is, hogy az 55 év felettiek mobilitása már gyengébb, továbbá azzal, hogy a bevásárlás egyfajta szórakozás is, és ok arra, hogy elmenjenek, kimozduljanak otthonról.
19
7. Szokott nassolni étkezések
a. Igen
b. Nem.
c. Idınként.
Lengyelország
32,1
26,8
41,1
Franciaország
35,3
21,6
43,1
Magyarország
96,0
2,0
2,0
Spanyolország
18,1
36,1
45,8
Finnország
59,0
15,4
35,9
Svédország
24,0
38,0
38,0
között?
Szokott nassolni étkezések között?
Idınként. Nem. Igen.
A vizsgálatban résztvevık többsége azt jelezte, hogy nassol a fıétkezések között. Mindössze minden hatodik (Spanyolországban) tagadta, hogy nassol. 36-47%-ban mondták, hogy idırıl idıre nassolnak. g. Cukor-
8. Milyen nassolnivalót
a. Gyü-
b. Zöldség-
c. Szend-
d. Sós
e. Sósmo-
részesít elıny-
mölcs
féle
vics
nassolnivaló gyoró
f. Aszalt
ka, csoko-
gyümölcs ládé,
h. Tejtermék
Húsféle Kalács Egyéb
chips
ben? Lengyelország 41,3
7,9
1,6
4,8
1,6
12,7
11,1
11,1
1,6
6,3
0,0
Franciaország 40,5
2,4
2,4
16,7
0,0
4,8
19,0
14,3
0,0
0,0
0,0
Magyarország 32,7
10,2
8,2
8,2
2,0
8,2
14,3
6,1
0,0
6,1
4,1
Spanyolország 39,6
0,0
5,0
0,0
18,8
3,0
4,0
15,8
5,0
3,0
5,9
Finnország
31,0
7,0
20,0
2,0
0,0
2,0
2,0
16,0
6,0
12,0
2,0
Svédország
37,4
8,8
26,4
0,0
0,0
1,1
1,1
4,4
1,1
11,0
8,8
20
a. Gyümölcs. Milyen nassolnivalót részesít elınyben?
b. Zöldségféle. c. Szendvics. d. Sós nassolnivaló. e. Sósmogyoró. f. Aszalt gyümölcs. g. Cukorka, csokoládé, chips. h. Tejtermék. i. Húskészítmény. j. Kalács. k. Egyéb.
Nagyon pozitív eredményt kaptunk, amikor a leggyakoribb nassolnivalókra kérdeztünk rá. Mind a hat országban a válaszadók túlnyomó többsége a gyümölcsöket jelölte meg. Gyakran választanak tejtermékeket (!) Francia-, Spanyol- és Finnországban. 10. Honnan szerzi az egészséges
b.
c.
táplálkozás- a. TV
Rá-
Inter-
sal kapcso-
dió
net
22,9
8,6
14,3
4,8
g.
e. Folyó-
f. Pop- és tudományos
lapok
iratok
magazinok
8,6
5,0
11,4
5,0
7,1
15,0
6,4
9,3
0,7
31,0
11,9
0,0
16,7
11,9
2,4
0,0
7,1
0,0
40,0
10,0 22,0
16,0
2,0
4,0
4,0
0,0
2,0
0,0
0,0
12,1
5,6
2,0
7,1
0,5
5,1
14,6
23,7
9,1
18,2
2,0
11,3
22,6 1,6
1,6
21,0
9,7
3,2
4,8
9,7
11,3
3,2
17,1
6,2
10,9
7,8
2,3
12,4
19,4
10,9
3,1
4,7
Könyvek
h.
i.
d. Napi-
Család
Barátok
j.
k.
Orvos Egyéb
latos információit? Lengyelország Franciaország Magyarország Spanyolország Finnország Svédország
5,4
21
Honnan szerzi az egészséges táplálkozással kapcsolatos információit?
a. TV. b. Rádió. c. Internet. d. Napilapok. e. Képeslapok. f. Pop- és tudományos magazinok. g. Könyvek. h. Család. i. Barátok. j. Orvos. k. Egyéb.
A válaszadókat arról kérdeztük, milyen forrásokból szerzik az egészséges táplálkozásra vonatkozó információikat. A lengyelek és a magyarok fıként a TV-re hagyatkoznak, a finnek a rádióra, a svédek és a spanyolok pedig családtagok véleményére adnak. 11. Elolvassa a termékeken találha-
a. Igen, mindig.
b. Igen, idınként.
c. Nem. Nem szoktam. d. Nem tudom.
Lengyelország
32,1
44,6
16,1
7,1
Franciaország
70,6
25,5
3,9
0,0
Magyarország
64,0
28,0
8,0
0,0
Spanyolország
38,9
44,4
15,3
1,4
Finnország
9,3
37,2
51,2
2,3
Svédország
4,0
72,0
24,0
0,0
tó címkéket vásárlás során?
Elolvassa a termékeken található címkéket vásárlás során?
a
b
c
d
a. Igen, mindig. b. Igen, idınként. c. Nem. Nem szoktam. d. Nem tudom.
A hat országból ötben az idısek mindig vagy legalább is idınként elolvassák az élelmiszertermékeken található címkéket.
22
E tevékenység nem jelentette az idıskorúak legmagasabb százalékát Finnországban (51%) és Svédország (24%). c. Az egész-
12. Mi a legfontosabb információ a termékcím-
a. Kalóriaér- b. Összeték.
tétel.
ségre kedve-
d. Termé-
zıen ható
szetes
tulajdonsá-
összetevık.
gok.
kén?
e. Tartósító-
A
Nem szoktam
szer megléte feldolgo-
f. A termék
termék
figyelni az
Egyéb
vagy hiá-
zott sági
erede-
információ-
.
nya.
foka.
te.
kat.
Lengyelor13
32
3
9
17
5
10
10
0
15
42
6
13
10
0
13
0
0
26,0
20,0
16,0
20,0
12,0
0,0
4,0
2,0
0,0
szág
8,0
16,6
12,6
19,4
14,9
1,7
16,6
8,0
2,3
Finnország
8,6
17,1
17,1
14,3
10,0
0,0
25,7
7,1
0,0
Svédország
8,4
21,8
10,1
17,6
6,7
0,8
31,1
3,4
0,0
szág Franciaország Magyarország Spanyolor-
Mi a legfontosabb információ a termékcímkén?
a. Kalóriaérték. b. Összetétel. c. Az egészségre kedvezıen ható tulajdonságok. d. Természetes összetevık. e. Tartósítószer megléte vagy hiánya. f. A termék feldolgozottsági foka. g. A termék eredete.
Az idısek különleges figyelmet szenteltek a termék összetevıinek, az egészségességére vonatkozó jellemzıknek, tulajdonságoknak (négy országban), a természetes összetevıknek és eredetének (Spanyol-, Finn- és Svédország) Úgy tőnik, ennek az az oka, hogy az idısek ragaszkodnak a hagyományos ízekhez és különleges figyelmet fordítanak az egészségükre. Az eredmények azt mutatják, hogy a termék eredete fontos az idıseknek (régió, ország). Vélelmezhetı, hogy az információk fontosabbak az idıseknek, mint a fiataloknak.
23
13. Ön szerint megfelelı az élelmiszerek címkézése?
a. Igen
b. Nem
c. Nem tudom.
Lengyelország
39
46
14
Franciaország
37
57
6
Magyarország
78
20
2
Spanyolország
39
42
19
Finnország
48,8
30,2
20,9
Svédország
50,0
26,0
24,0
Ön szerint megfelelő az élelmiszerek címkézése?
c. Nem tudom. b. Nem. a. Igen.
A címkén található információt megfelelınek találták mind a skandináv országokban, mind Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a három másik országban (Lengyel-, Francia- és Spanyolországban) a válaszadók kb. fele azt nyilatkozta, hogy nem elegendı az élelmiszerek címkéinek információtartalma. Finn- és Svédországban a válaszadók nagy arányban erısítették meg ezt a véleményt.
14. Tartalmazzon-e a címke célcsoport-információt (pl. arról, hogy a termék idısek számára készült)?
a. Határozottan, igen.
b. Talán, igen.
c. Talán, nem.
d. Biztos, hogy nem.
e. Nem tudom.
Lengyelország
43
39
7
0
11
Franciaország
39
0
0
51
10
Magyarország
72
26
2
0
0
Spanyolország
51
29
8
4
7
Finnország
23,3
34,9
4,7
9,3
27,9
Svédország
6,0
30,0
48,0
16,0
0,0
24
Tartalmazzon-e a címke célcsoport-információt (pl. arról, hogy a termék idősek számára készült)? a. Mindenképpen. b. . Talán igen. c. Talán nem. d. Biztos, hogy nem. e. Nem tudom.
Vizsgálatunk 2 különbözı magatartást azonosított azzal kapcsolatban, hogy szerepeljen-e a célcsoport-információ a termékcímkéken (pl. „60 év felettiek részére ajánlott termék”). Különösen Franciaországban volt kifejezetten negatív vélemény ezzel kapcsolatban (51%). Az eltérés oka valószínőleg az idıs kor eltérı megközelítése és a kulturális különbségek. 15. Mi
a.
fontos
Egész
Önnek az
séges
élelmisze-
vol-
rekben?
tuk.
Lengyel
c. b. Ár Minıség
d. Könnyő megvásárolhatóság
9,0
8,4
10,2
8,2
51,2
0,0
34,9
0,0
20,2
14,9
16,0
4,3
18,4
14,3
26,6
4,1
Finnország 11,6
16,5
14,0
6,6
Svédország 8,5
12,4
22,4
3,5
ország Francia ország Magyar ország Spanyol ország
h. A
l. Bará-
f.
g. Ha-
Ala-
gyományo
csony
s, táplál-
kalória-
kozási
érték
jellemzık
7,5
8,2
7,5
8,3
8,2
8,8
5,6
4,7 4,7
2,3
0,0
2,3
0,0
0,0
0,0
8,5
3,2
8,5
1,1
3,2
2,1
1,1
8,2 3,3
0,0
5,3
0,0
7,0
9,4
3,3
4,1
0,8
5,0
3,3
15,7
5,8
2,5
4,0
0,0
4,0
0,5
20,4
6,0
2,5
e. Íz
10, 1
17, 0
14, 0 15, 9
gyártó/termék híre, megbízhatósága
i. A termék
j. A
megje-
gyár-
lenési
tóhely
formája
k.
tok,
Könnyő
szakem-
tárolha-
berek
tóság
véleménye
a. Egészséges voltuk. b. Ár. c. Minőség. d. Könnyű megvásárolhatóság. e. Íz. f. Alacsony kalóriaérték. g. Hagyományos (vallásii), táplálkozási jellemzők h. A gyártó/termék hírneve, megbízhatósága. i. A termék megjelenési formája. j. A gyártóhely (nemzetközi termék-e vagy sem). k. Könnyű tárolhatóság. l. Barátok, szakemberek véleménye.
Mi a legfontosabb Önnek az élelmiszerekben?
25
Az e kérdésre adott válaszok megerısítik és alátámasztják a 12. kérdés adatait. A jelek szerint az idısek különleges figyelmet fordítottak az élelmiszerek minıségére és egészséges voltára mind a hat országban. Ezenkívül az ár és az íz ugyancsak fontos tényezı a termékválasztás során. 16. Hogyan viszonyul az új
a. Nyitott vagyok. Szeretem
b. Elfogadom ıket, de óvatos
Nem figyelek rájuk, nem haszná-
termékekhez?
kipróbálni ıket.
vagyok.
lom ıket.
Lengyelország
32,1
44,6
23,2
Franciaország
47,1
45,1
7,8
Magyarország
66,0
24,0
10,0
Spanyolország
20,8
41,7
37,5
Finnország
24,2
48,5
57,6
Svédország
68,0
32,0
0,0
Hogyan viszonyul az új termékekhez? a. Nyitott vagyok. Szeretem kipróbálni őket. b. Elfogadom őket, de óvatos vagyok. c. Nem érdekelnek, nem használom őket.
A magyar, a svéd és a francia csoport tőnik a legnyitottabbnak az új termékek iránt. A lengyelek, a franciák, a spanyolok és a finnek csaknem fele mondta, hogy elfogadja a piacon megjelenı új termékeket, de óvatos velük. A finnek a leginkább közömbösek az élelmiszerpiacon megjelenı új termékekkel szemben. 17. Milyen melegítési
a. Sütés zsiradék-
b. Sütés sütıben,
ban
kemencében
Lengyelország
26,6
Franciaország Magyarország
c. Fızés
d. Mikrohullám
e. Grill
f. Párolás
17,7
46,8
2,5
2,5
3,8
19,0
23,8
52,4
0,0
4,8
0,0
50,0
14,0
18,0
0,0
6,0
12,0
Spanyolország
17,8
38,4
21,9
4,1
5,5
12,3
Finnország
25,6
27,9
34,9
9,3
2,3
0,0
módszereket alkalmaz a leggyakrabban?
26
36,0
Svédország
4,0
38,0
10,0
12,0
0,0
Milyen hőkezelési módszereket alkalmaz a leggyakrabban? a. Sütés zsiradékban. b. Sütés sütőben. c. Főzés. d. Mikrohullám. e. Grillezés. f. Párolás.
A magyar csoport fele választotta a legegészségtelenebb ételkészítési formát (zsiradékban sütést). Ugyanez a svédeknél 36%, a lengyeleknél és a finneknél a populáció kb. egynegyede. A legmodernebb ételkészítési technológiákat (mikrohullám, grill, párolás), amelyek segítségével a leginkább megırizhetı az élelmiszer tápanyagtartalma, csak elvétve használták az idısek.
18. Milyen ízeket szeret a
a. Édes
b. Sós
c. Savanyú
d. Főszeres
e. Nincs kedvenc.
Lengyelország
19,6
33,9
5,4
41,1
0,0
Franciaország
25,5
13,7
0,0
49,0
11,8
Magyarország
44,0
22,0
6,0
14,0
14,0
Spanyolország
63,9
15,3
6,9
0,0
13,9
Finnország
11,6
11,6
7,0
14,0
55,8
Svédország
2,0
14,0
0,0
76,0
8,0
leginkább?
Milyen ízeket szeret a leginkább? a. Édes. b. Sós. c. Savanyú. d. Fűszeres. e. Nincs kedvenc.
27
A válaszadók azt nyilatkozták, hogy a határozott, karakterisztikus ízeket kedvelik (Lengyel, Francia- és Svédország). A magyar és a spanyol válaszadók gyakran döntöttek édesség mellett. Meglepı módon a finnek több mint fele (56%) nem nevezte meg kedvenc ízét.
A statisztikai elemzés (a khi négyzet próba, p < 0,001) statisztikailag szignifikáns különbségeket tart fel az országok között minden kérdés vonatkozásában. Ennek következtében az egyes országok adatokat külön-külön kell vizsgálni, továbbá nem tudunk egységes képet alkotni az 55 év feletti európairól. Ez fontos információ azoknak a vállalkozásoknak, amelyek egynél több régiót kívánnak ellátni termékeikkel, továbbá az európai idıspolitikával foglalkozóknak. Ezek az adatok mégiscsak adnak egyfajta képet az 55 év feletti fogyasztóról az európai élelmiszerpiacon. Határozottan állítható, hogy az 55 év felettiek azok, akik a leggyakrabban fıznek maguk magukra. İk évente mindössze néhányszor járnak el otthonról étkezni. Elképzelhetı, hogy nincsenek hozzászokva és talán jobban szeretik hagyományos házi ízeket (nem vesznek kész- vagy félkész ételeket). Minden jel arra mutat, hogy az 55 év felettiek különleges figyelmet fordítanak az ételek minıségére, egészséges voltára és összetételére. A termékek természetes összetevıi és eredete ugyancsak fontos számukra. Az idıseket érdekli az élelmiszereken található címkéken olvasható információ. Éppen ezért fontos, hogy az idıseknek szánt termékeken szereplı címkék jól olvashatók és hozzáférhetık legyenek. Az idısek (a francia populáció kivételével) a legtöbbször pozitívan viszonyulnak ahhoz, hogy a termékek címkéin megjelenjék a fogyasztók célcsoportja (például „55 év felettieknek”). Ezek az információk segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy az idısek a nekik megfelelı és a kifejezetten nekik ajánlott élelmiszereket vásárolják meg. Az idısek leggyakrabban azt nyilatkozták, hogy nyitottak a piacon megjelenı újdonságokra, de óvatosan közelítik meg ıket. A finnek a leginkább közömbösek az élelmiszerpiacon megjelenı új termékekkel szemben. A felmérés adatai azt jelzik, hogy élelmiszervásárláskor a legnagyobb gondot a cipekedés és az üzletektıl való távolság jelenti. Ez kihat arra, hogy az idısebbek kisebb kiszere-
28
lésben (gyakrabban és drágábban) vásárolnak. A vásárlás kényelmes vagy kényelmetlen volta és minısége, a jelek szerint, fontosabb az idısebbeknek, mint az ár. Ez az 55 év felettiek alacsonyabb mobilitásával és egészségügyi problémáival, továbbá azzal állhat összefüggésben, hogy a napi bevásárlást szórakozásnak tekintik és megfelelı oknak arra, hogy kimozduljanak otthonról. Az idısélelmezés iránt érdeklıdı KKV-k számára hasznos lehet, ha az 55 felettiek többségének nassolási szokásaira figyelnek. Érdekes és hasznos megoldás lenne, ha tápláló nassolnivalót készítenének az étkezések között nassolni óhajtó idıseknek. Ezenkívül az idısek határozott és erıteljes íz preferenciáiról sem szabad megfeledkezni.
6. Az idıskorúak számára megfelelı élelmiszerekhez kapcsolódó szükségletek Most ezeket az eredményeket szembesítjük az egyes régióknak az idıskorúak számára megfelelı élelmiszerek legfrissebb adataival. Amikor élelmiszerekkel foglalkozunk, az elsı kérdés a szabályozás kérdése. Van-e kifejezetten idıskorúakat érintı törvény? Vannak-e szabályozásbeli eltérések a különbözı régiók között? Ha a kérdést megválaszoltuk, képet kaphatunk az egyes régiók táplálkozási szükségleteire. Vannak-e az egyedi étkezési szokások vagy eltérı életkörülmények miatt jelentkezı egyedi táplálkozási szükségletek? Végül az egyes régiók megoldásait ismertetjük.
6.1. Szabályozás
Sok jogszabály vonatkozik élelmiszerekre, de olyan, ami konkrétan az idıskorúakra vonatkoznék, nincs. Nincsenek ilyenek, például, Finnországban, Svédországban és Franciaországban. Csak nemzeti ajánlásokat fogalmaznak meg az idıskorúak táplálkozásával kapcsolatban. A szabályozások értelmében az idıskorúakat a többi fogyasztóhoz hasonlóan kell kezelni. Mindegyik országban engedélyezett a táplálék-kiegészítık használata, de orvosi ellenırzés mindig javasolt. Ezért a szabályozás nem fékezi az élelmiszer innovációt az idıskorúak vonatkozásában.
29
Ami a csomagolást illeti, az új ISO-tanúsítvány (Csomagolás – Hozzáférhetıséget biztosító és akadálymentes tervezés – Általános követelmények) 2011-ben jelent meg. Az ISO 11156:2011 tanúsítvány keretet biztosít a csomagolás tervezésével és értékelésével kapcsolatban annak érdekében, hogy többen tudják azonosítani, kezelni és használni annak tartalmát, köztük különbözı kultúrájú és anyanyelvő személyek, idısebbek és olyanok is, akik érzékszervi, fizikai és kognitív funkciói gyengébbek. A tervezésre vonatkozó általános tanúsítvány alapját a csomagolástervezés jobb elérhetıségéhez szükséges ergonómiai alapelvek képezik, és amelyekkel a csomagolás minden vonatkozásában találkozunk: információk, beazonosíthatóság, kezelhetıség, nyithatóság, a tartalom hozzáférhetısége, tárolhatóság, elkülöníthetıség és a hulladék elszállíthatósága. A csomagolás hozzáférhetıséget biztosító és akadálymentes tervezése globális kérdés mindaddig, amíg mindenki számára lehetıvé teszi a termékek biztonságos és kényelmes használatát, kortól, kognitív és érzékszervi képességektıl, fizikai funkcionalitástól, nyelvtıl és kultúrától függetlenül.
6.2. Táplálkozási szükségletek Vizsgálatunk azt jelzi, hogy az idısek táplálkozási szükségleteire vonatkozó ajánlások csaknem azonosak minden országban. Ez teljesen logikus, hiszen mindannyian emberek vagyunk, hasonló szükségletekkel fizikai és lelki jóllétünk vonatkozásában A globalizáció kiegyenlíteni látszik az egyes régiókban tapasztalható életmódok közötti eltéréseket. Ezért általánosságban fogalmazzuk meg az idıskorúak táplálkozási szükségleteit és az ezekre vonatkozó ajánlásokat. A szükségletek fıként a betegségek megjelenéséhez kapcsolódnak, az ajánlások célja pedig e betegségek megjelenésének és kialakulásának megakadályozása. Az idıskorúak csoportja rendkívül heterogén. Azonban a fıbb kockázatok, amelyeket mindegyiküknek célszerő elkerülni a következık:
- Nem megfelelı táplálkozás (rosszul tápláltság) - Csontritkulás - Cukorbetegség - Kiszáradás
30
- Magas vérnyomás és szív- és érrendszeri betegségek - Emésztıszervi rendellenességek - Kognitív rendellenességek - Csont-ízületigyulladás - Magas koleszterinszint A nem megfelelı táplálkozás felgyorsíthatja az öregedés folyamatát és rosszabb életminıséget eredményez az egyén számára. Ezt elkerülendı fontos az egészséges táplálkozás fenntartása, megırzése. Mivel az öregedés csökkenti az étvágyat, az idısek által fogyasztott ételek energia- és tápanyagsőrősége magasabb kell, hogy legyen, hogy az adag csökkenthetı legyen. Idıs korban rendszerint kevesebb energiára van szükségünk, mint fiatalon a test felépítésében jelentkezı változások (kevesebb izomtömeg/több zsír) és a kevesebb fizikai tevékenység miatt. Azonban, mivel az idıskorúak csoportja heterogén, tényleges energiaszükségletük egyénenként változik. A rossz táplálkozás veszélyének kitett egyén kevesebb rostot igényel az adag csökkentéséhez, ugyanakkor több zsírt az energiatartalom növeléséhez. A zsír minısége fontos szempont: a kevésbé telített zsírok, a mono- és politelítetlen zsírsavak ajánlottak annak érdekében, hogy elkerülhetı legyen, például, a szív- és érrendszeri megbetegedés és a magas koleszterinszint. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a kevesebb rost növeli a székrekedés gyakoriságát. A szénhidrátbevitelt ellenırizni kell, nemcsak a rosttartalom, de a cukorbevitel csökkentésének érdekében is. Fontos a cukor- és sóbevitel kontrollja a magas vérnyomás és a cukorbetegség megelızése érdekben. Bizonyítást nyert, hogy azok az idıskorúak, akik megfelelı mennyiségő energiát és fehérjét tudnak bevinni a szervezetükbe, kevésbé vannak kitéve a rossz egészségi állapot kockázatának és a sarcopenia is kevésbé progrediál náluk. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az idısek vesefunkciója gyengébb lehet. A magas fehérjebevitel éppen ezért károsíthatja a vesét. Különös fontossággal bírnak az idıskorúak szempontjából az alábbi vitaminok és mikrotápanyagok: - D vitamin – rendszerint nehéz elérni, hogy az ajánlás megvalósuljon kizárólag táplálékbevitel révén, mivel az idısek rendszerint kevesebbet esznek, ugyanakkor a csontritkulás érdekében a D vitamin bevitele fontos.
31
- B vitaminon (B12) – Az idıskorúak B-vitaminszintje rendszerint alacsony, ami érintheti a kognitív funkciót és, súlyos esetekben, dementiaszerő szimptómák megjelenéséhez vezethet. - C-vitamin - Az idıskorúak C-vitaminszintje rendszerint alacsony, mivel kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. - Kalcium – a kalcium felszívódása csökken az életkor elırehaladtával. Az alacsonyabb tejtermékfogyasztás is súlyosbítja az állapotot és növeli a csontritkulás veszélyét. - Cink – vizsgálatok igazolják, hogy a cink hiánya gyakori az idıskorúak között. Mivel az idıskorúakat jobban veszélyezteti a kiszáradás veszélye, a folyadékbevitelre vonatkozó ajánlások betartása itt fontosabb, mint a fiatal felnıtteknél. Még az egészséges idıskorúak is változtatnak étrendjükön annak érdekében, hogy elkerüljék a betegségeket. Akik betegesek, azért teszik, hogy javítsák életminıségüket. A 4. ábra a betegségek kialakulásának megakadályozását célzó javaslatokat, ajánlásokat ismerteti. Ajánlások/Táplálkozási igények, szük-
Mire gyakorol hatást?
ségletek Energia- és fehérjedús étrend
Hiányos táplálkozás és sarcopenia
Megfelelı mennyiségő tejtermékbevitel
Csontritkulás
Megfelelı mennyiségő vízbevitel
Kiszáradás
Ellenırzött szénhidrátbevitel
Cukorbetegség
Rostok (szénhidrát)
Ételadag, székrekedés
Korlátozott sóbevitel
Magas vérnyomás
Korlátozott telítettzsírsav-bevitel
Szív-és érrendszeri megbetegedés, magas koleszterinszint
Vitaminok és ásványi anyagok
Csontritkulás, kognitív rendellenességek stb.
Antioxidánsok
Szabad oxigéngyökök eltávolítása
4. ábra: Táplálkozási szükségletek és ajánlások az egészséges öregedés elısegítése érdekében – Összefoglaló táblázat Annak ellenére, hogy ezek az ajánlások ismertek, az ilyen tulajdonságokkal rendelkezı termékek ritkák. Bár a táplálkozási szükségletek ismertek, több más, hasonlóan fontos fak-
32
tort is találunk. A betegségek, a fizikai aktivitás, a társadalmi-szociális kényszerek, korlátok, a fiziológiai állapot és a tápláltság közötti kapcsolat sokrétő. 6.2.1. Megoldáspéldák Sok vállalkozás tanulmányozta már a táplálkozási szükségleteket, s ténylegesen találtunk néhány megfelelı terméket mindegyik országban, amelyek részt vettek a Bio Life projektben.
Danone aktívia, alacsony zsírtartalom, a textúra a tejé és a joghurté között található, zsírtartalom 2% alatt (2010. december)
HALLES MANDAR in FRUIT, rostban és természetes tápanyagban gazdag termék (2010. május)
TERMÉKEK (ASTURIAS) Ez a termék méhpempıt tartalmaz, azt a természetes összetevıt, amely fokozza az életerıt és energiát biztosít. Ezenkívül olyan vitaminok és ásványi anyagok forrása is, amelyekre a szervezetnek naponta szüksége van.
Ez a tej a test napi rostszükségletének 40%-át biztosítja. Tartalmaz „regulaplus″t is, amely táplálékkiegészítı és rendkívül hatásos székrekedés esetén.
33
Rostban gazdag tej „regulaplus″-szal és csokoládéízesítéssel, hordozható kiszerelésben (200 ml) és szabadban kellemesen fogyasztható.
Naturcol, amely fitoszterolt, növényi eredető összetevıt tartalmaz, amely csökkenti a koleszterinszintet, ugyanis gátolja a koleszterin felszívódását a belekben.
Magas kalcium- és Dvitaminkoncentrációjú tej. Egy pohár az ajánlott kalciummennyiség 50%-át biztosítja. Ezenkívül a D vitamin elısegíti a kalcium felszívódását és erısíti a csontokat és a fogakat. AlproSoja-termékek a szója összes tápanyagjellemzıit tartalmazzák, azaz alacsony telített zsírsavakban, továbbá kalcium- és vitaminforrás. Nem génkezelt szójababból készül kifejezetten szójatermékek gyártására szakosodott gyártóhelyeken. Megfelelı tejcukorérzékenyeknek, hasi problémákban szenvedıknek és vegetáriánusoknak, mivel koleszterin-, tejcukor- és gluténmentesek és könnyen emészthetık.
34
EGYÉB SPANYOL TERMÉKEK
Fölözött tej Omega 3 zsírsavakkal és antioxidáns vitaminokkal. Alkalmas csontízület-gyulladás esetén.
Különféle íző gyümölcslevek (narancs, mangó, ıszibarack stb.) kombinációja a szója minden elınyös tulajdonságával és jellemzıivel. Új, alacsony só- és zsírtartalmú csirkeleves. Új összetevıje a Vitasal +, amelyet kifejezetten ennek a társaságnak fejlesztettek ki a só alternatívájaként. Alkalmas magas vérnyomás, nyelési és rágási rendellenességek esetén. Új szeletelttermék-fajta: Alacsony sótartalmú sonka- és pulykahús. Alkalmas magas vérnyomás, nyelési és rágási rendellenességek esetén. Ezek a húskészítmények laktóz-, gluténés tojásmentesek. A társaság alacsony sótartalmú és rostokban gazdag új terméket fejlesztett ki „Equilibra″ márkanéven.
35
A táplálkozási szükségletekre épülı innovációk száma gyakorlatilag végtelen. Éppen ezért ez a KKV-k fejlesztéseinek és innovációinak tengelye, mivel összetevık megváltoztatásával vagy kiegészítık hozzáadásával módosítani tudják termékeiket.
4.3 Csomagolási igények, szükségletek
4.3.1. Általános észrevételek Az öregedés miatt az élelmiszerekbıl kevesebb áll rendelkezésre számos tényezı miatt: Csökken a fizikai képesség a bevásárláshoz, a lakáskörülmények vagy a közlekedés jelentette akadályok leküzdése (például nincs lift), csökkenı vásárlóerı, információ vagy szaktanácsadás hiánya a harmonikus vagy gyógyítási célú, de élvezetes és anyagilag megvalósítható étrenddel kapcsolatban stb. Csökken a napi tevékenységek elvégzésére fordítható testi erı (kapacitás), ami gyakran kihat az élelmiszerek kezelésére és az ételkészítésre is, bizonyos ételfélékhez (pl. levesek, felvágottak stb. fogyasztásához) való viszonyulásra, továbbá olyan tényezık, amelyek a korlátozottabb vagy kiegyensúlyozatlanabb étrend irányában hatnak. Az idısek étkezési szokásai és fızési technikái rendszerint nem alkalmasak az élelmiszerekben található tápanyagok megırzésére (a zöldségfélék „szétáznak”, túl sokáig fızik ıket, sok fény éri ıket stb.). A termékcsomagolás innovációja vagy módosítása hozzájárulhat ahhoz, hogy az idısek otthonukban jó egészségben éljék át állapotukat. 4.3.2. Megoldáspéldák A csomagolás fontos tengelye a magasabb minıség elérésének. A csomagolásra szakosodott gyártók új megoldásokat nyújtanak az idısek számára készülı csomagolás kialakításához. Az alábbiakban néhány megoldást ismertetünk a teljesség igénye nélkül. Használhatóság
36
Duopack alkalmazása “könnyen nyitható” megoldással, a hagyományos konzervdoboz helyett (kukorica)
Bapco Closures Társaság A szerkezet alumíniumlemez, amelyet hozzáhegesztenek egy műanyag gallérhoz (lásd a képet). A gallért meghúzva az alumíniumlemezben láthatóvá válik a termék. Könnyen nyitható dobozos megoldás. 2010. január óta kapható kereskedelmi forgalomban.
Levehető
tetejű
konzervdoboz.
A
megoldás
alkalmazkodik az idősek fiztikai állapotához, mivel nem kell erősen húzni, kinyitása nem követel különösebb ügyességet, azaz a konzerves dobozok jelentette legfőbb problémát, a nyitást oldja meg.
Klasszikus húzógyőrő
37
Új, könnyebben kezelhetı húzógyőrő Magasabb minőségű húzógyűrűk, a doboz részét képezik.
Címkézés A címkézés gyakran jelent gondot az idıseknek, mivel nem tudják elolvasni az információkat az adott címkén. Ezért megkerestük azokat a megoldásokat, amelyek ezt a problémát orvosolják. A csomagolást végzıknek a címkézés mindkét aspektusára, tehát a címke színére és típusára is figyelniük kell. Bizonyos színeket könnyebben érzékelnek a zöldhályogban és pigmentkárosodásban szenvedık. A kivastagított betővel szedett szöveg kontrasztos színő háttérben könnyebben olvasható. Az idısek odafigyelnek a színre, nemcsak a csomagolóanyagéra, hanem a betőkére is. Tehát figyelni kell a megfelelı betőmértre, színre, s arra, hogy ne „tobzódjanak” a színek. A betőméretnek nagyobbnak kell lennie a jobb láthatóság és érthetıség érdekében. Ahogy öregszik a szem, úgy érzékelik az idısek másképpen a színeket: a látás sárgít: a fehérbıl sárga lesz. Az olvashatóság ugyancsak fontos szempont a meggyengült látás miatt. A szabályozás megköveteli, hogy több betőtípus is szerepeljen a címkéken, ugyanakkor a címkék mérete nem növelhetı pusztán azért, hogy a betőméret növelhetı legyen. A többféle bető kisebb mérető pontméretet eredményez, így nagyobb a kockázata, hogy az idısek nem tudják elolvasni a címkéket. Tehát a szabályozás és a címkékre és különösen a betők tervezésére vonatkozó szigorúbb elıírások elısegítheti a címkéken található információk könnyebb olvashatóságát.
38
A csomagolási megoldások fejlıdése, amelyek következtében a termékek könnyebben nyithatók, visszazárhatók, mennyiségük könnyebben megosztható és a könnyebben vihetık fogantyúk alkalmazásával, mind olyan megoldást jelentenek, amelyek már léteznek, de nem képezik a terméktervezés szerves részét, mivel az idıseket, mint célcsoportot nem vették figyelembe. Ezenkívül ezek a megoldások nem szükségszerően ismertek és a KKV-k figyelmét sem hívták fel az élelmiszerekkel kapcsolatban ezekre a kérdésekre. Lényeges javulást érhetnénk el, ha a KKV-k termékfejlesztési tevékenységükhöz olyan segítséget kapnának, amelynek segítségével az idıseket, mint célcsoportot és a célcsoport jellemzıit integrálni tudnák. Ez annál is fontosabb, mivel ezek a termékek gyakran funkcionálisabbak és könnyebben használhatók, mint a versenytársnak számító termékek. Ez az innováció fontos eszköze lehet az idıskorú fogyasztók, de általában a fogyasztók megnyerésének. Elınyt biztosíthat azoknak a társaságoknak, amelyek kifejlesztették vagy alkalmazták ezt a megoldást. Például a televíziók távirányítóját eredetileg a fogyatékkal élık részére fejlesztették ki, ma már azonban minden televízió kötelezı tartozéka. A kezdeti idıszakban a távirányító hozzáadott értéknek számított e termék piacán. 4.4. Az idıskorúak egyéb szükségletei A táplálkozási szükségletek után vizsgáljuk meg az idıskorúak életkorukból adódó szükségleteit, például: - Érzékszervi betegségek Az érzékszervek fokozatos funkcionális leépülése kihat a szaglásra, a látásra és az ízérzékelésre, ami pedig az étvágyat befolyásolja. Bár az ízérzékelés tompul a kor elırehaladtával, különbségeket észlelünk az ízérzékelés minıségében. Fiatalabb éveikhez viszonyítva erıteljesebb az édes és a sós íz utáni vágyuk. A szaglószervi mőködés zavarainak következtében kevésbé érzékeny a szaglás és kevésbé tudja azonosítani a szagokat, illatokat. - Szájüregi változások A száj kiemelt terület, hiszen az emésztés elsı szakaszának (rágás és nyelés) helyszíne, ahol a fogak és a nyál játszanak lényeges szerepet. A kor elırehaladtával a fogak épsége gyengül, és az álkapocs is károsodik, s a korral járó romlást számos alkalommal rossz szájhigiénes szokások okozzák.
39
Az öregedés hatására csökken az emésztınedvek kiválasztása és a nyálelválasztás, ami gyakran eredményez szájszárazságot (amit csak fokoz valamely gyógyszer szedése), amely nehéz rágást és nyelést jelent, - Az emésztıfunkció változásai A korábban említett változások mellett az öregedés bizonyos lassulással is jár, de összességében, kevéssé befolyásolja az emésztést és a tápanyagok hasznosítását. A perisztaltika csökkentebb üzemmódja, a hypoquylia és a hypochlorhydria miatt többször, egyenletesebben elosztva tanácsos enni naponta. Kerülni kell a kiadós étkezéseket. A renyhébb bélmozgás székrekedést eredményez, amely hasmenéses fázisba csaphat át, ami csökkenti a tápanyag-felszívódást. Emiatt nagyon fontos, hogy rögzüljenek az idıskorúakban az étkezési és higiénés szokások, amelyek segítik a megfelelı bélmőködést és székelést. - Gyógyszer és táplálék kölcsönhatása Bár nem keverendı össze az öregedéssel, megfelel a valóságnak, hogy az idıskorúak esetében gyakoribbak a betegségek, amelyek közül sok hosszabb lefolyású és gyógyszeres kezelést igényel. Ebbıl következik, hogy sok idıskorú többféle gyógyszert is szed, ami fokozza annak kockázatát, hogy nemcsak a gyógyszerek lépnek egymással kölcsönhatásba, hanem a gyógyszerek és az élelmiszerek és a gyógyszerek és a tápanyagok is. Ezek a kölcsönhatások befolyásolják mind a páciens tápláltsági státusát, mind bizonyos gyógyszerek gyógyhatását, azaz az élet minıségét. - Sarcopenia (izomtömegvesztés) A test felépítésének öregedéssel járó legfontosabb változásai közé tartozik az anyagcseretevékenység csökkenése, amelynek oka az izomtömegvesztés (sarcopenia) és bizonyos szervek és szövetek sejtjeiben bekövetkezı csökkenés. Nem egyértelmő, mennyire tulajdoníthatók ezek a változások az öregedésnek és mennyire az ülı (mozgásszegény) életmódnak. Ez lassúbb anyagcserét, következésképpen, kisebb energiafelhasználást jelent, ami kedvezıtlenül befolyásolja a táplálékbevitelt és így az energiát és a tápanyagokat. Az izomtömegvesztés kihat a mobilitásra, ami fokozza az elesés kockázatát és kedvezıtlen változásokhoz vezet a funkcionális kapacitás területén. A fehérjetartalék is csökken, ami a hiányos táplálkozás és az immunrendszer diszfunkciójának kockázatát is hordozza. Ez az állapot gyakori az idısek körében.
40
- A betegségek jelenléte Az idıskorúak körében gyakoribbak a betegségek, különösen az elhúzódó és az idült betegségek, amelyek étkezési szempontú kezelést is igényelnek. Az a kezelési célú táplálkozás, amely általános marad, és nem veszi figyelembe az egyes ember szokásait és preferenciáit nagyobb monotóniához és étvágytalansághoz vezet, hozzájárulva ezzel a hiányos táplálkozáshoz. Az öregedés folyamata a tejcukor-érzékenység elıfordulását is növelheti, ami sok idıskorúból a tejtermékfogyasztás szakember tanácsának kikérése nélküli elutasítását váltja ki, ami a kalciumbevitel csökkenéséhez vezethet. A depresszió és a dementia két olyan betegség, kognitív szinten, amely fokozhatja e csoportban a nem megfelelı táplálkozás kockázatát nemcsak azzal, hogy kevésbé tudják önállóan, segítség nélkül elfogyasztani az ételt, hanem azzal is, hogy gyakran nem emlékeznek rá, hogy ettek vagy ittak-e vagy sem. Ez a státus odafigyelést és gondos monitoringot igényel. - Pszicho-szociális tényezık, gazdasági és kulturális jogok Az étel az idısek igényei közül számosat lefed, hasonlóan társadalmunk többi alkotóeleméhez. Ezek a szükségletek a biztonság, a megelégedettség, a tisztelet, az egymás mellett élés, az önbecsülés és a másoktól kapott megbecsülés. Ezek megfelelı elismerése, az evésen keresztül, serkenti az étkezési szokásokat. Sok idıskorú vesztesége nı az évek során (érzelmi szinten kollégák, barátok elvesztése, pénzügyi nehézségek, az öregedés el nem fogadásából adódó önbecsüléshiány stb.), ami ráerısít a korábban említett szükségletekre a motiváció (a kedv) hiányára és az egyes érintett személyek tulajdonságainak megfelelı, szükséges segítségre, sok esetben pedig az evés iránti érdeklıdés táplálkozási kockázatot jelentı hiányára. Mindez fokozódhat azok esetében, akik egyedül élnek, és akik depresszióra hajlamosak.
4.4.1. Megoldások 4.4.1.1. Termékek Emésztést segítı termékek
41
Termékek az alábbi hatásfokozó összetevıkkel:
rostok
magnézium
probiotikum
42
Betegség esetén
Bizonyos zsírsavak jótékonyan hatnak a memóriára.
4.4.1.2. Házhoz szállítás Van házhoz szállítási szolgáltatás, amely megoldást keres ezekre a kérdésre. Például: Finnországban a „Menumat Meal Equipment and Catering Service” elnevezéső programot alakították ki az otthonukban élı idıseknek. Az ételek mélyhőtöttek és elızetesen rendelik meg ıket a Menumat-étlapról. Ezt követıen az elosztó rendszer segítségével hetente egyszer vagy havonta kétszer házhoz szállítják ıket. A Menumat Meal Equipment and Catering Service (5. ábra) segítségével az idısek rendszeresen és egészségesen táplálkoznak. Az idısek egy gombnyomásra jutnak friss, meleg ételhez. Ezenkívül a program a köz- és a magánszektort is támogatja, hogy az otthonukban élı idıseknek házhoz tudják szállítani az ételt. A Menumat Meal Equipment és Catering Service szolgáltatást több megye is nyújtja Finnországban, kedvezı hatását az otthonukban egyedül élı idısekre a házi gondozásban jártas szakemberek értékelték (3. ábra).
43
Sütő helpdeskje
Hagyományos sütő
Jelző fény, hangszóró és az egyetlen nyomógomb. A gomb megnyomásával a gép közli, mit fog csinálni.
Mélyhűtő
Polcos elrendezés, rekeszek
Műszaki adatok: Magasság: 85 cm Magasság sütővel együtt: 110 cm Szélesség: 55 cm Mélység: 60 cm
Az ételek a polcrekeszeken találhatók, mindössze ki kell húzni őket
4. ábra: Menumat ételautomata
A Menumat ételautomata egy hagyományos sütı, egy hőtıgép, egy mélyhőtı, egy intelligens polcrendszer és egy vezérlı egység kombinációja. A vezérlıegység Linux-gép drótnélküli internetkapcsolattal. Az automata mőködéséhez vendéglátói szolgáltatás kell, amely az élelmiszerkiszállításokról gondoskodik. A Menumat ételautomata használata egyszerő és biztonságos. Az ételeket elızetesen a Menumat-étlapról megrendelik. Az ételautomata minden esetben beazonosítja a házhoz szállítandó ételt. Az ételt egy listáról vagy manuálisan, a megfelelı rekesz kihúzásával lehet megrendelni. A sütı automatikusan beazonosítja az ételt és ennek megfelelıen azt melegíti meg. A gép, automata segítségével, „szól”, ha az étel elkészült. A sütı automatikusan kapcsol ki. A Menumat Meal Equipment and Catering Service segítségével az idısek idıt és fáradságot takarítanak meg a bevásárlás és a fızés terén. A rendszer segítségével a köz- és a magánszektor jobb és változatosabb szolgáltatást tud nyújtani az otthonokban élı idıseknek.
44
A Menumat Meal Equipment and Catering Service szolgáltatást több megye is nyújtja Finnországban, ideértve a Häme-régióban található Forssa városban.
Franciaországban azok a vállalkozások, amelyek profilja gondozóház- és ingatlankezelés, kezdenek olyan lakótereket kialakítani, ahol az idısek önállóak maradhatnak és az étel házhoz (helyhez) szállítása is megoldott. Nagy lakóparkokat építenek, ahol az idısek házat vagy lakást vásárolhatnak, s ahol nıvérek gondoskodnak az idısekrıl és „guruló” ételszállítás is rendelkezésre áll. Az ilyen lakóparkok ritkák és nagyon kevés van belılük Franciaországban, azonban ez a megoldás segítséget nyújt az idıskorúaknak ahhoz, hogy a saját otthonuk biztonságában és kényelmében öregedjenek meg. A gond ezzel a lakóparkkal az ára, annak ellenére, hogy a szükségletek és a lehetıségek koncentrációja csökkenti e szolgáltatások díját. Svédországban is van „guruló” ételszállítás. A „guruló” ételszállítást magán vállalkozások vagy állami tulajdonú konyhák szervezik. Az ételek szétosztásáról speciális kiszállítók és házi gondozói személyzet gondoskodik. A kiszállításra naponta vagy heti egy alkalommal kerül sor. Franciaországban ezt a szolgáltatást magánvállalkozások vagy állami tulajdonú konyhák végzik. Inkább a városokra jellemzı szolgáltatás, vidéken ritkább. Svédországhoz hasonlóan a szolgáltatás anyagi támogatást kap állami testületektıl, ha bizonyos feltételek teljesülnek, ám e feltételek teljesen másak. A szolgáltatásoknak helyi szolgáltatásoknak kell lenniük, amelyeket a regionális KKV-k alakíthatnak ki, amelyek egyszerre biztosítják és házhoz is szállítják az ételeket. Asturiasban megvalósult a „Rompiendo Distancias” („a távolság lebontása”) elnevezéső program, amelynek célja, hogy javítsa az idısek életszínvonalát és otthonukban tartását. E szolgáltatás része harmonikusan összeállított, további fızést nem igénylı komplett ételek házhoz szállítása. Az ételek elkészítése és csomagolása az ún. „cold link” segítségével történik. Ez esetben a hőtı egység 3 és -5 között temperálja a hımérsékletet maximum 2 órán keresztül annak érdekében, hogy a bakteriális fertızést megakadályozzák, a szavatossági idı pedig öt nap. 2002 és 2009 között összesen 70-en éltek ezzel a szolgáltatással, s az átlagéletkor 76 közelében volt. 64%-uk igényelt speciálisan kialakított étrendet.
45
Ebben az idıszakban 24-en mondták fel a szolgáltatást betegség vagy címváltozás miatt, s összesen 14 713 ételt szállítottak házhoz. (A szolgáltatás helyszíne: Asturias hat megyéje: Bimenes, Cabranes, Colunga, Nava, Sariego és Villaviciosa.)
Legjobb gyakorlatok
Sorszám
Megnevezés
Ismertetés
Régió
1
Országos táplálkozási javaslatok az idısek számára
Táplálkozási javaslatok az idıskorúak egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozására
Svéd-, Francia- és Finnor-
A Menumat ételautomata egy hagyományos sütı, egy hőtıgép, egy mélyhőtı, egy intelligens polcrendszer és egy vezérlı- és irányítóegység kombinációja. Az automata mőködéséhez vendéglátói szolgáltatás kell, amely az élelmiszerkiszállításokról gondoskodik. Meleg- és hidegételek házhoz szállítása. Az ételek magánvagy állami tulajdonú konyhán készülnek, azokat gondozók vagy speciális elosztó hálózat segítségével viszik házhoz naponta vagy heti egy alkalommal. Az idıskorúak több, különféle szakterületet képviselı szakemberek által tartott kurzusból válogathatnak. Az egyik kurzus táplálkozással, étrendtervezéssel és az egyes betegségekhez tartozó étrenddel foglalkozik. Kisváros, ahol az idısek életkor-specifikus szolgáltatásokkal, pl. házigondozással, ételházhoz szállításal stb., együtt vásárolhatnak házat. A program segítségével a vállalkozások új termékeket fejleszthetnek ki az idıskorúak számára. Komplett, további fızést nem igénylı, harmonikusan összeállított ételek házhoz szállítása Asturiasban. Az ételek elkészí-
Häme, Finnország
2
„Menumat Meal Equipment and Catering Service (Menumat ételautomata- és étkeztetési szolgáltatások) az otthonukban élı idıseknek”
3
„Meals On Wheels (guruló = házhoz szállított ételek)” otthonukban élı idıseknek alacsony népsőrőségő területeken
4
„University of Third Age”, szeminárium és gyakorlat idıskorúaknak
5
„Medical Town” idıseknek
6
„Senior Act” élelmiszer-ipari cégeknek
7
Házhoz szállítás idısek részére
46
szág
Västerbotten, Svédország
Wielkopolska, Lengyelország
Lotaringia, Franciaország
Bourgogne, Franciaország
Asturias, Spanyolország
8
„Jagoten-program”: kurzusok, workshopok idıseknek
9
„Health Power Station” az otthonukban élı idıseknek
10
„Public Gardens” nyugdíjasoknak
11
„Restaurant Check +65” éttermek részére
12
„Community Support Services” idıseknek
13
„Groceries Services” (bevásárlásszolgáltatás)
tése és csomagolása az ún. „cold link” segítségével történik. Kurzusok és workshopok a táplálkozásról, ideértve a fızés elméleti és gyakorlati oldalát is. A kurzusok és workshopok a 60 év felettieknek készülnek és azoknak, akik a magukat ellátni nem tudó idıseket gondoznak. A CAPSA kifejezetten az idıseknek szánt információs internetes szolgáltatása étkezési szokásokról. Táplálkozási javaslatok is megtalálhatók a honlapon, például egészséges ételekbıl összeállított heti étlap idıseknek. 65 év feletti nyugdíjasok ingyen használhatnak ún. nyilvános kerteket, ahol zöldséget termeszthetnek, ezzel is hozzájárulva egészséges, kiegyensúlyozott és ökobarát étrendjükhöz. A program segítségével az idısek kiegyensúlyozott étrend alapján étkezhetnek, továbbá egymással és környezetükkel kapcsolatot alakíthatnak ki. Hat éttermet magában foglaló program. Az éttermek megfizethetı áron kínálnak napi menüt 65 év feletti, egyedül élı személyeknek. Gerontológiai központok, amelyek többféle otthonápolást biztosítanak az idısek és családjuk részére, biztosítva a folyamatosságot anélkül, hogy az idıseket otthonukból kimozdítanák. „Bevásárlótáska” elnevezéső program, amelynek lényege a bevásárlás és a vásárolt termékek házhoz szállítása. E szolgáltatás az otthonukban egyedül élı idıseket célozza. Az élelmiszereket az interneten rendelik meg az idısek. A megrendelt árukat egy speciális szétosztó hálózat szállítja házhoz.
6. ábra: A Bio Life projekt legjobb gyakorlatai
47
Baszkföld, Spanyolország
Asturias, Spanyolország
Asturias, Spanyolország
Galicia, Spanyolország
Asturias
Finnország nagyvárosi területei
A jelenlegi epidemiológiai adatok szerint összefüggés állapítható meg a táplálkozás és egyéb, életmódtényezık és e krónikus betegségek megjelenése között. Ezért, egyes országokban, például Svédországban és Franciaországban, iránymutatásokat tettek közzé annak érdekében, hogy e népességben jó szokások alakuljanak ki (8. ábra).
7. ábra: Egy példa a Franciaországban az idısek számára kiadott iránymutatásokra
6. Ajánlások
E Fehér könyv célja, hogy javaslatokat adjon, ajánlásokat tegyen. Ezek az ajánlások globális jellegőek, nem szolgálnak termékmintával az idıseknek, inkább kezelési tanácsot adnak.
Az elsı javaslatunk, hogy vegyék figyelembe az idıskorúak szükségleteit a termékfejlesztés során. Ennek a populációnak a 4. szakaszban ismertetett egyedi igényei vannak. Az idıskorúak szükségleteivel foglalkozó Fehér könyv megjelenése az elsı lépés, hogy az élelmiszeripar jobban megértse az idıskorúak szükségleteit és elvárásait. E népesség igényeinek és elvárásainak pontosabb felmérése érdekében, egy arról szóló kutatás, milyen nehézségekkel jár a bevásárlás és az egyes élelmiszerek felhasználása, segítséget jelentene az élelmiszeripari gyártóknak. Ezért egy idıskorúakról szóló törvény más régiókban is és egyedi termékkínálat kialakítása fontos lehet. A többi javaslat az elsıt pontosabban írja le:
• A címkéken található információk egyértelmősége és olvashatósága, amely megfelel, különösen az idıskorúak, de egy nagyobb populáció elvárásainak is.
48
• Az ISO 11156 alkalmazása, amely általános minta alkalmazását javasolja olyan új termékek kifejlesztéséhez, amelyek nemcsak az idısek, hanem mindazon fogyasztók igényeit is kielégítik, akik azt szeretik, ha egy termék használata egyszerő.
• Az innováció pénzügyi támogatása, amely az alábbi dimenziót vegye figyelembe: „Vegye figyelembe az idıskorúak szükségleteit projektjében!”
• Az idısek táplálkozási szükségleteire vonatkozó információk nagyobb segítséget nyújtanának a KKV-knak (lásd a 4.2. szakaszt) termékeik kialakításában és abban, hogy jobban tudják szegmentálni termékeiket a kiválasztott célcsoportnak megfelelıen.
7. Összegzés
A Bio Life-nak a tanulmányokból készített összefoglalója alapján joggal vélhetjük úgy, hogy az idısélelmezés üzleti lehetıség a regionális KKV-k számára. A demográfiai és az idısélelmezésrıl szóló tanulmányok azt jelzik, hogy az idıskorú népesség üzleti lehetıséget jelent az élelmiszeripari ágazatban mőködı KKV-k számára, mivel a népesség állapota javulni fog néhány évtizeden belül.
Mivel az idıskorúakra ugyanaz a szabályozás vonatkozik, mint a lakosság többi részére, a KKV-k az idısek igényeinek megfelelıen módosíthatják termékeiket. Az sem kizárt, hogy a KKV-k új termékekkel jelennek meg - globális méretekben. Figyelembe véve a táplálkozási szükségleteket és/vagy az idıskorúak szükségleteit az olvashatósággal és a kezelhetıséggel kapcsolatban, termékeik kielégíthetik az idıskorúak szükségleteit, igényeit. Ezenkívül ez a megközelítés választ adhat mások, az idıseknél nagyobb csoport problémáira is.
Ezért úgy véljük, hogy minden szakpolitikának új termékek vagy szolgáltatások kialakítását kell elısegítenie, amelyek figyelembe veszik az idıskorúak szempontjait és szükségleteit.
49
8. Felhasznált irodalom 1. Mrs. Czlapka-Matyasik és Mrs. Fejfer: Legfrissebb információk a Wielkopolska-piacról 2. Mrs. HOMAN-HELENIUS és Mrs. TALKA: Finnország és a Häme-régió demográfiai adatai. Táplálkozási tanácsok az idıskorúaknak Finnországban. Fitness- és élelmiszeripari társaságok regionális térképe Finnországban és a Häme-régióban 3. Mrs. TIEVA: Élelmiszerek az idıskorúaknak Västerbottenben 4. Mr. BOBÁL: Az idıskorúak táplálkozása Észak-Magyarországon 5. Legfrissebb információk az idıskorúak táplálkozásáról, Mr. PARRONDO 6. Legfrissebb információk az idıskorúaknak készült élelmiszerek csomagolása, Mrs. RODRIGUEZ VASQUEZ és Mr. SANTOS GONZALES 7. Legfrissebb információk az idıskorúaknak készült élelmiszerekrıl Lotaringiában, Mrs. BOULLEE és Mr. FABRE
A dokumentumok megtalálhatók: http://www.biolife.eu.com/
50
