Fédération Internationale des Sociétés d’Aviron Nemzetközi Evezős Szövetség Versenyszabályzat
I. RÉSZ – A SZABÁLYZAT TÁRGYA 1. szabály – evezés, hajók, regatták Az evezés a vízkiszorítás elvén működő hajó egy vagy több evezős izomerejével történő előrehajtását jelenti. A hajtás másodrendű, egyszerű erőkarokként funkcionáló evezőlapátokkal történik. Az evezősök a hajó mozgásirányának háttal ülnek. A hajóban kormányos is ülhet. Az evezőgépen vagy víztartályban végzett, a hajó hajtását szimuláló tevékenységet szintén evezésnek tartjuk. Az evezős hajóban minden teherviselő alkatrészt, beleértve a mozgó alkatrészek tengelyeit is, szilárdan a hajó testéhez kell rögzíteni, de az evezős ülése a hajó hossztengelye mentén mozoghat. Az evezős regatta egy vagy több versenyszámból álló sportverseny, amelyeket szükség esetén több versenyre osztanak. A versenyek általában a versenyzők neme, kora vagy súlya szerinti kategóriákban és egy vagy több hajóosztályban zajlanak. 2. szabály – alkalmazás Ezek a Versenyszabályok és azok kiegészítései a következőkre alkalmazandóak: 1. minden nemzetközi verseny és meghívásos verseny; 2. evezős világbajnokságok; 3. olimpiai, paralimpiai és ifjúsági olimpiai regatták a FISA fennhatóságának határain belül, és a kapcsolódó kvalifikációs versenyek; 4. kontinentális, regionális vagy más, több sportot magukban foglaló játékok részeként megrendezésre kerülő regatták a FISA fennhatóságának határain belül; 5. kontinentális vagy regionális bajnokságok; 6. az evezős világkupa és a World Rowing Masters Regatta; 7. adott esetben nemzetközi tengeri és ergométeres evezős versenyek. A jelen Versenyszabályzat és kiegészítései mellett a versenyrendezési szabályok rendelkezései is érvényesek. Minden tagszövetségnek biztosítania kell, hogy az országában tartott, a FISA által nemzetközi regattaként kategorizált versenyt a jelen Versenyszabályzattal és annak kiegészítésével összhangban szervezzenek meg, eltekintve a 3. szabályban leírt kivételektől. Azok a tagszövetségek, klubok és személyek, akik bármilyen minőségben az Alapszabály, a Versenyszabályzat, azok kiegészítései és a Versenyrendezési szabályok hatálya alá tartozó evezős versenyen vesznek részt, kivételek és fenntartások nélkül elfogadják ezeket a szabályokat és előírásokat, és különösen azokat, amelyek a FISA felhatalmazására és a svájci Lausanne-ban működő Sportdöntőbíróság illetékességére vonatkoznak. 3. szabály – kivételek A nemzetközi versenyek házigazda-szövetsége vagy szervezőbizottsága a FISA tagszövetségével egyetértésben eltérhet ezektől az előírásoktól, és akár a saját országos szabályait is alkalmazhatja. Ilyen esetben a versenyben részt vevő szövetségeket és klubokat a regattára történő meghívásukkor részletesen értesíteni kell a Versenyszabályzattól, annak kiegészítéseitől, vagy a Versenyrendezési szabályoktól való eltérésekről. Az Ügyvezető Bizottságot azonnal a regatta után értesíteni kell, megadva a módosítás indokát is. 4. szabály – evezős világbajnokságok
A következő rendezvények minősülnek evezős világbajnokságnak (World Rowing bajnokságok): 1. 2. 3. 4. 5.
a felnőtt, könnyűsúlyú és para-evezős kategóriák evezős világbajnokságai; a 23 év alattiak (U23) és a 23 év alatti (U23) könnyűsúlyú versenyzők evezős világbajnokságai; az ifjúsági evezős világbajnokságok; a tengeri evezős világbajnokságok; az ergométeres evezős világbajnokságok.
Ezek a verseny-elnevezések csak a FISA által szervezett evezős világbajnokságokra alkalmazhatók. Evezős világbajnokságot évente tartanak. Az olimpiai és paralimpiai játékok évében viszont az ott megrendezésre kerülő versenyszámok nem szerepelnek a világbajnokság programján. Ifjúsági és U23 evezős világbajnokságot évente tartanak. 5. szabály – olimpiai, paralimpiai és ifjúsági olimpiai szabályok Az olimpiai, paralimpiai és ifjúsági olimpiai regatták és a kapcsolódó kvalifikációs versenyek státusza és szabályai megegyeznek az evezős világbajnokságokéival. A FISA fennhatóságán belül ugyanazok a Versenyszabályok, kiegészítések és Versenyrendezési szabályok alkalmazandók. 6. szabály – az evezős világbajnokságok odaítélése A FISA Tanács minden végleges pályázatot megvizsgál, elutasítja azokat, amelyek nem felelnek meg a minimum követelményeknek, kiválasztja a legalkalmasabb jelölt(ek)et, és javaslatát benyújtja a Közgyűlésnek végső jóváhagyásra. A Közgyűlés szavazással fogadja el a javasolt pályázót, vagy ha a Tanács több jelöltet javasol, a Közgyűlés az érvényes szavazatok többségével választja ki az egyiket. Ha a Közgyűlés nem fogadja el a Tanács által javasolt pályázók egyikét sem, második szavazás tartandó, amelyben választható minden pályázat, amely megfelel a minimális követelményeknek. A FISA ösztönzi, hogy az evezős világbajnokságok rendezését a megfelelő pályázók a világ minden részén megkaphassák. A FISA Tanács az olimpiai játékok keretein belül megrendezendő regatta előtti egy évre vonatkozóan, annak tesztjeként a Közgyűlés szavazata nélkül is az olimpiát rendező városra oszthat ki valamely evezős világbajnokságot. (lásd a 16. mellékletet) 7. szabály – részvételi jog Az evezős világbajnokságokon minden tagszövetség részt vehet. 8. szabály – az evezős világkupa meghatározása Az evezős világkupa nemzetközi versenysorozat, amelynek fordulóit a nemzetközi versenynaptárban meghatározott időközönként tartják meg. Kizárólag a FISA jogosult valamely versenyt az evezős világkupa részévé nyilvánítani, és csak a FISA használhatja az evezős világkupa nevét és logóját. A Tanács az evezős világkupára vonatkozóan szabályokat határozhat meg. 9. szabály – a nemzetközi versenyek meghatározása A nemzetközi regatta olyan evezős verseny, függetlenül a versenytávtól és a versenyzés módjától (egyszerre indítással történő, vagy üldözéses), amelyen minden tagszövetség versenyzői részt vehetnek. Minden tagszövetségnek értesítenie kell a FISÁ-t az országában megrendezendő olyan versenyekről, amelyek megfelelnek a fenti definíciónak. A FISA dönti el, hogy az adott verseny nemzetközi regattának minősül-e; ha igen, a verseny bekerül a FISA nemzetközi regattanaptárába (lásd a 17. szabályt). 10. szabály – a nemzetközi versenyek ellenőrzése a FISA által Alapesetben a nemzetközi regattákat a versenyszabályzat, a kapcsolódó kiegészítések és a Versenyrendezési szabályok szerint kell lefolytatni, de ezek alól a FISA Ügyvezető Bizottsága a 3. szabály szerint kivételeket hagyhat jóvá. A nemzetközi regatták a FISA fennhatósága alatt zajlanak; a FISA utasításokat adhat a szervezőbizottságnak.
11. szabály – részvétel a nemzetközi versenyeken Nemzetközi regattára kizárólag a versenyző klubján és tagszövetségén keresztül lehet nevezni, és a versenyzők csak ezeken keresztül (tehát közvetlenül nem) léphetnek kapcsolatba a FISÁ-val (például ha kérdésük van vagy valamely döntés ellen fellebbezni kívánnak). Egy tagszövetség bármely nemzetközi regatta versenyszámaira nevezhet válogatott csapatot (ez esetben klub szerinti nevezés nem szükséges). Ha az evezősök nemzetközi regattán nemzeti válogatott csapatként vesznek részt, akkor azon tagszövetség országának állampolgárainak kell lenniük. Ez utóbbi szabálytól az Ügyvezető Bizottság kivételes esetben eltekinthet. A Tanács engedélyezheti a FISA tagjai és nem tagjai közötti versenyeket. 12. szabály – a meghívásos nemzetközi verseny definíciója A meghívásos nemzetközi verseny olyan evezős verseny, függetlenül a versenytávtól és a versenyzés módjától (egyszerre indítással történő vagy üldözéses), amelyen csak bizonyos tagszövetségek versenyzői vehetnek részt. Minden tagszövetségnek értesítenie kell a FISÁ-t az országában megrendezendő olyan versenyekről, amelyek megfelelnek a fenti definíciónak. A FISA dönti el, hogy az adott verseny nemzetközi mérkőzésnek minősül-e; ha igen, a verseny bekerül a FISA nemzetközi versenynaptárába (lásd a 17. szabályt). 13. szabály – a meghívásos nemzetközi versenyek ellenőrzése a FISA által Alapesetben a meghívásos nemzetközi versenyeket a versenyszabályzat, a kapcsolódó kiegészítések és a Versenyrendezési szabályok szerint kell lefolytatni, de ezek alól a FISA Ügyvezető Bizottsága a 3.szabály szerint kivételeket hagyhat jóvá. A meghívásos nemzetközi versenyek a FISA fennhatósága alatt zajlanak; a FISA utasításokat adhat a szervezőbizottságnak. A Versenyszabályzat, a kapcsolódó kiegészítések és a Versenyrendezési szabályok alóli kivételekről a részvételi felhívás során részletes tájékoztatást kell adni a versenyben résztvevő tagszövetségek részére. Minden tagszövetségnek biztosítania kell, hogy az országában szervezett, a FISA által nemzetközi mérkőzésként kategorizált verseny feleljen meg a jelen szabályban foglaltaknak. A Tanács engedélyezheti a FISA tagjai és nem tagjai közötti versenyeket. 14. szabály – versenytechnikai delegáltak Az evezős világbajnokságokra, az evezős világkupa versenyekre, valamint bizonyos nemzetközi regattákra és meghívásos nemzetközi versenyekre a FISA Ügyvezető Bizottsága legfeljebb két versenytechnikai delegáltat nevezhet ki annak biztosítására, hogy a versenyek összhangban legyenek a FISA Versenyszabályzatával, a kapcsolódó kiegészítésekkel és a Versenyrendezési szabályokkal, valamint hogy a regatták megfeleljenek a biztonság és sportszerűség követelményeinek. A 14. szabály kiegészítése – a versenytechnikai delegáltak feladatai 1. Kinevezés – a versenytechnikai delegáltak kinevezéséről az Ügyvezető Igazgató értesíti a verseny szervezőbizottságát, a szervezőbizottság pedig értesíti a versenybíróság elnökét, a biztonsági felelőst és az egészségügyi felelőst (verseny orvost). 2. Ellátás – a szervezőbizottság biztosítson szállást és ellátást a versenytechnikai delegáltaknak, és gondoskodjon a helyi közlekedésükről is. 3. Tartózkodás időtartama – a versenytechnikai delegáltak legalább a sorsolást lebonyolító csapatvezetői értekezlet előtt egy nappal érkezzenek meg a regatta helyszínére, és a verseny teljes időtartamáig maradjanak ott. Mutatkozzanak be a szervezőbizottság elnökének, a versenybíróság elnökének, a biztonsági és egészségügyi felelősnek. 4. Ellenőrzés – a versenytechnikai delegáltak érkezésükkor a szervezőbizottság képviselőjével együtt ellenőrizzék a verseny helyszínét, különös figyelmet fordítva a biztonsági aspektusokra, beleértve a bemelegítő és levezető területet, a verseny és az edzés időtartamára vonatkozó közlekedési előírásokat, és a csapatok irányításában résztvevő vízi irányítók (marshals) helyét. Ellenőrzik a vízreszálló és kikötő stégeket, hogy biztonsági szempontból megfelelő-e az elrendezésük, valamint a
5.
6.
7.
8.
9.
közlekedési szabályok megfelelő kifüggesztését. A versenytechnikai delegáltak emellett biztosítják a Versenyszabályzatban, a kapcsolódó kiegészítésekben és a Versenyrendezési szabályokban megfogalmazott, a nemzetközi regattákra vonatkozó minimális követelmények (pl. távolságjelölések a pályán, célfotó, mérlegelés, orvosi ellátás, vízimentők stb.) betartását. Sorsolás – a versenytechnikai delegáltak részt vesznek a csapatvezetői értekezleten, és megfigyelik a sorsolást. Olyan regatta esetében, ahol az Ügyvezető Bizottság döntése szerint kiemelés alkalmazandó, biztosítják a kiemelési bizottság tanácsainak figyelembe vételét és azt, hogy a versenyzők is tudjanak a kiemelésről. Versenybírósági ülés – a versenytechnikai delegáltak legalább az első versenybírósági ülésen részt vesznek, és értesítik a versenybíróságot az előrelátható biztonsági vagy versenyt érintő problémákról. Mindemellett a versenytechnikai delegáltak engedniük kell, hogy a versenybíróság a Versenyszabályzat 95-98. szabályában foglaltak szerint végezze a munkáját. Tanácsadás – a regatta közben a szervezőbizottság és/vagy a versenybíróság konzultál a versenytechnikai delegáltakkal a Versenyszabályzat, a kapcsolódó kiegészítések és a Versenyrendezési szabályok alkalmazásával kapcsolatos esetleges kérdésekről. A versenytechnikai delegáltak értesíti a szervezőbizottságot és a versenybíróság elnökét a Versenyszabályzat, a kapcsolódó kiegészítések és a Versenyrendezési szabályok esetleges megsértéséről. Felelősség a biztonságért – a biztonsági ügyekért jogilag a szervezőbizottság felelős; a Versenyszabályzat, a kapcsolódó kiegészítések és a Versenyrendezési szabályok egyetlen pontja sem értelmezhető úgy, hogy a versenytechnikai delegáltaknak bármilyen jogi felelőssége lenne. A versenytechnikai delegáltak jelentése – a regatta befejezésétől számított hét napon belül a versenytechnikai delegáltak jelentést tesznek a FISA Ügyvezető Bizottsága részére, amely a jelentést továbbítja a regatta szervezőbizottságának. A jelentés formátumát az Ügyvezető Bizottság határozza meg. 15. szabály – országos versenyek Az országos regatta olyan evezős verseny, függetlenül a versenytávtól és a versenyzés módjától (egyszerre indítással történő vagy üldözéses), amelyben csak egy szövetség tagjai versenyeznek. Az a tény, ha más tagszövetségek versenyzői is nevezhetnek, nem mindenképpen jelenti azt, hogy nemzetközi regattáról lenne szó. Az országos regattákat a rendező tagszövetségének Versenyszabályzata szerint kell lebonyolítani. 16. szabály – a nemzetközi versenyek és meghívásos nemzetközi versenyek jóváhagyása Minden tagszövetség minden év szeptember 30-ig elküldi a FISA központjába a következő évben az országában megrendezni javasolt azon versenyek listáját, amelyek a 9. szabály szerint nemzetközi regattának, vagy a 12. szabály szerint meghívásos nemzetközi versenynek minősülnek. Jóváhagyásra be kell nyújtani a Tanácsnak a következőket: 1. 2. 3. 4. 5.
a verseny javasolt időpontját; a javasolt pályák részletei (vízfelület és technikai létesítmények); a javasolt regatta típusa a javasolt versenyzőkategóriák és hajóosztályok; esetleges kivételek a FISA Versenyszabályzata és kiegészítései alól.
17. szabály – a FISA nemzetközi versenynaptára Minden, a FISA által a 9. és 12. szabály szerint jóváhagyott nemzetközi regatta és meghívásos nemzetközi verseny szerepel a FISA nemzetközi versenynaptárjában. A FISA saját döntése szerint, a tagszövetségek szervezési munkájának segítése érdekében más versenyek dátumait is felvehet a naptárba, de ezeknél meg kell adni, hogy nem a FISA fennhatósága alatt kerülnek megrendezésre. A FISA minden évben legkésőbb október 31-ig elküldi a tagszövetségeknek a következő évben tartandó és jóváhagyott nemzetközi regatta és meghívásos nemzetközi versenyek listáját. II. RÉSZ – EVEZŐSÖK ÉS KORMÁNYOSOK
1. fejezet – általános rendelkezések 18. szabály – részvételi jog A könnyűsúlyú, para-evezős, U23 és ifjúsági evezős világbajnokságok valamint az olimpiai játékokon belül megrendezésre kerülő könnyűsúlyú versenyszámok és a paralimpiai és ifjúsági olimpiai játékok versenyszámain csak az adott kategória előírásainak megfelelő evezősök vehetnek részt. Az evezős világbajnokság és az olimpiai regatták többi versenyszámában minden evezős részt vehet, függetlenül az életkoruktól és súlyuktól. Az olimpiai, paralimpiai és ifjúsági olimpiai regattákon csak olyan evezősök vehetnek részt, akik szövetségei a szabályzat vonatkozó kiegészítéseiben foglalt, a hajóosztályra vonatkozó kvalifikációs rendszernek megfelelnek. 19. szabály – részvétel és nemzetiség Az evezős világbajnokágon, az evezős világkupán, a kontinentális bajnokságon és a nemzetközi regattán minden versenyző részt vehet, akinek a versenyzését a tagszövetsége engedélyezte, és aki a vonatkozó szabályoknak megfelel. Az evezős világbajnokságon egy sportoló akkor képviselheti országát, ha annak állampolgára. Ezt hivatalos dokumentummal (útlevéllel vagy személyi azonosító igazolvánnyal) bizonyítania kell. Kivételes esetekben az Ügyvezető Bizottság eltekinthet ettől a szabálytól. Az olimpiai, paralimpiai vagy ifjúsági olimpiai játékokra való kontinentális vagy végső kvalifikációs versenyben akkor képviselheti a versenyző az országát, ha bizonyítja, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetve a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság vonatkozó követelményeinek megfelel. Kivételes esetekben az Ügyvezető Bizottság eltekinthet ettől a szabálytól. Olyan evezős, aki két vagy több ország állampolgára, választása szerint az egyiket képviselheti. egy versenyszámon. De ha az evezős egy adott ország színeiben indult világbajnokságon, olimpiai vagy paralimpiai játékokon, vagy kontinentális vagy regionális játékokon vagy bajnokságon, akkor más országot csak akkor képviselhet, ha megfelel az alábbi, az állampolgárságot váltó vagy új állampolgárságot szerző személyekre vonatkozó bekezdésben foglalt feltételeknek. Olyan evezős, aki egy országot már képviselt világbajnokságon, olimpiai vagy paralimpiai játékokon, vagy kontinentális vagy regionális játékokon vagy bajnokságon, és állampolgárságot váltott vagy új állampolgárságot szerzett, új hazáját képviselve akkor részt vehet világbajnokságon, kontinentális vagy regionális játékokon vagy bajnokságokon, ha legalább két év telt el azon év óta, amelyben utoljára képviselte az előző hazáját. Kivételes esetekben az Ügyvezető Bizottság eltekinthet ettől a szabálytól, és a kérdés vizsgálata során konzultálhat az érintett tagszövetségekkel. 20. szabály – női és férfi versenyszámok A férfi versenyszámokon csak férfiak, a női versenyszámokon pedig csak nők vehetnek részt. 21. szabály - egészség Minden tagszövetségnek biztosítania kell, hogy versenyzői olyan egészségi és erőnléti szinten legyenek, amely lehetővé teszi, hogy az adott versenyszámnak megfelelő szinten tudjanak versenyezni. Az evezős világbajnoksági és evezős világkupa-regatta esetében a tagszövetségeknek biztosítaniuk kell, hogy minden versenyzőn végezzék el a FISA verseny előtti egészségügyi vizsgálatát, és ennek elvégeztét a szövetségek írásban erősítsék is meg (lásd a 99. szabályt). 22. szabály – biztosítás Minden tagszövetség biztosítsa, hogy versenyzői és a küldöttség minden tagja megfelelő biztosítási fedezet alatt álljanak (egészség- és balesetbiztosítás, felelősségbiztosítás, vagyon- és felszerelésbiztosítás). 23. szabály – kötelezettségvállalás Csak az a versenyző vehet részt evezős világbajnokságon vagy evezős világkupa-regattán, aki aláírta és benyújtotta az Alapszabály 56. pontjában szereplő kötelezettségvállalási lapot. Az akkreditációhoz a csapat minden tagjának aláírt kötelezettségvállalási lapot kell leadnia a FISÁ-nak. 24. szabály – életkori kategóriák
A FISA a következő korkategóriákat ismeri el: 1. 2. 3. 4.
Ifjúsági U23 (23 év alatt) Felnőtt Masters
25. szabály – további kategóriák Az életkori kategóriák mellett a FISA a felnőtt és az U23 kategóriában könnyűsúlyú kategóriát, valamint a felnőtt kategórián belül para-evezés kategóriákat is elismer. 26. szabály – licenszek A Tanács minden evezőskategóriában licenszeket vezethet be. A versenybíróság által kinevezett személy a versenyzők licenszeit a regatta kezdete előtt legalább két órával ellenőrizheti. 27. szabály – kormányosok A kormányosok a hajó legénységének tagjai. Ezért női csapatot nem kormányozhat férfi és férfi csapatot sem kormányozhat nő, kivéve a masters kategóriában, vagy ha különleges körülmények közt az Ügyvezető Bizottság másképpen rendelkezik. A kormányosokra az életkori kategóriák is érvényesek, kivéve a masters versenyszámokban. A kormányos versenymezben mért minimális súlya 55 kilogramm (kg) a férfi felnőtt, a férfi U23 és a férfi ifjúsági csapatokban, és 50 kg a női felnőtt, a női U23 és a női ifjúsági csapatokban, valamint a vegyes csapatokban. Hogy a fenti súlyhatárt elérje, a kormányos maximum 10 kg pótsúlyt vihet magával. A pótsúlyt a hajóban a kormányoshoz a lehető legközelebb kell elhelyezni. A versenyfelszerelés részei nem számítanak bele a pótsúlyba. Az ellenőrző bizottság bármikor, a verseny előtt és a hajóból kiszállás utánig ellenőriztetheti a pótsúlyt. Ezek az előírások a könnyűsúlyú kategória kormányosaira is vonatkoznak. 28. szabály – a kormányosok súlyának megmérése A kormányosok mérlegeléskor csak a versenymezt viselhetik. A mérlegelést hitelesített mérlegen kell végezni, legalább egy és legfeljebb két órával a sportoló első aznapi, az adott versenyszámon belüli versenyének kezdete előtt. A mérleg egytized kilogrammos pontossággal mutassa ki a kormányos súlyát. Az Ellenőrző Bizottság az első méréskor dokumentummal azonosíttathatja a versenyzőt.
vagy azután
fényképes, hivatalos
azonosító
2. FEJEZET – ifjúságiak 29. szabály – ifjúságiak Ifjúsági evezős versenyszámban annak az évnek a december 31. napjáig vehet részt egy versenyző, amikor betölti a 18. évét. 3. FEJEZET – felnőtt és U23 kategória 30. szabály – felnőtt és U23 kategória Az U23 kategóriában annak az évnek a december 31. napjáig vehet részt egy versenyző, amikor betölti a 22. évét A felnőtt evezős versenyszámokban bármilyen életkorú versenyzők részt vehetnek. 4. FEJEZET – könnyűsúlyú kategória 31. szabály 31 – könnyűsúlyúak A könnyűsúlyú kategóriában a következő követelményeknek megfelelő evezősök vehetnek részt:
1. A könnyűsúlyú férfi csapat átlagsúlya (a kormányos nélkül) legfeljebb 70 kg lehet, és egy csapattag súlya sem haladhatja meg a 72,5 kg-ot. 2. A könnyűsúlyú egypárevezős férfi versenyző súlya sem haladhatja meg a 72,5 kg-ot. 3. A könnyűsúlyú női csapat átlagsúlya (a kormányos nélkül) legfeljebb 57 kg lehet, és egy csapattag súlya sem haladhatja meg az 59 kg-ot. 4. A könnyűsúlyú egypárevezős női versenyző súlya sem haladhatja meg az 59 kg-ot. A könnyűsúlyú versenyzők mérlegeléskor csak a versenymezt viselhetik. A mérlegelést hitelesített mérlegen kell végezni, legalább egy és legfeljebb két órával a sportoló első aznapi, az adott versenyszámon belüli versenyének kezdete előtt. Ha viszont ugyanabban a versenyszámban belül két fordulóra kerül sor ugyanazon a versenynapon, és a második forduló résztvevői közül valakinek az első fordulóban nem kell versenyeznie, akkor nekik is akkor kell mérlegelni, amikor az első fordulóban résztvevő versenyzőknek. A csapatnak versenymezben kell jelentkezni a mérlegelés helyszínén. A mérleg egytized kilogrammos pontossággal mutassa ki a versenyzők súlyát. Ha az első versenyt a mérlegelés után elhalasztják vagy törlik, a könnyűsúlyú versenyzőnek aznap, ugyanarra az versenyszámra vonatkozóan nem szükséges ismételten mérlegelni. Az Ellenőrző Bizottság az első mérlegeléskor vagy azután fényképes, hivatalos azonosító dokumentummal azonosíttathatja a versenyzőt. Ilyenkor használható a csapattag olyan hivatalos fényképe is, amit korábban összevetettek a hivatalos azonosító dokumentumon szereplő képpel. Ha egy evezős a mérlegelésre rendelkezésre álló időszak végéig túllépi a vonatkozó súlyhatárt, ő és csapata a versenyen nem vehet részt, tehát kizárásra kerül. Ha egy könnyűsúlyú csapat már hivatalosan mérlegelt és nem lépte túl a vonatkozó súlyhatárt, de az 59. és 60. szabály szerint a mérlegelésre rendelkezésre álló időn belül csere történik, akkor a beteg vagy sérült evezőst cserélő versenyző külön (tehát nem a többi csapattaggal együtt) mérlegelhet. A csapatnak a csere versenyzővel együtt mért hivatalos átlagsúlya nem haladhatja meg a megengedett szintet. 5. FEJEZET – a masters kategória 32. szabály – a masters kategória Az az evezős vehet részt a masters kategória versenyszámaiban, aki a verseny évében tölti be a 27. évét. A masters korosztályában évente tartanak világbajnokságot (World Rowing Masters Regatta), a FISA Masters bizottságának felügyelete mellett; a masters világbajnokság a jelen szabályzat szempontjából nemzetközi versenynek számít. A 32. szabály kiegészítése – a masters kategória A masters kategóriában résztvevő evezős korának azt az évet (életkort) tekintjük, amelyet a verseny évében betölt. A masters csapatok számára a következő korosztályokban tartanak versenyeket: A. Minimális életkor: 27 év, B. Átlagéletkor: 36 év vagy afölött C. Átlagéletkor: 43 év vagy afölött D. Átlagéletkor: 50 év vagy afölött E. Átlagéletkor: 55 év vagy afölött F. Átlagéletkor: 60 év vagy afölött G. Átlagéletkor: 65 év vagy afölött H. Átlagéletkor: 70 év vagy afölött I. Átlagéletkor: 75 év vagy afölött J. Átlagéletkor: 80 év vagy afölött K. Átlagéletkor: 85 év vagy afölött Az életkori kategóriák nem vonatkoznak a masters csapatok kormányosaira. Minden versenyző maga felelős saját egészségi állapotáért és erőnlétéért. Minden, a masters kategóriában résztvevő evezősnek hivatalos okirattal (útlevéllel vagy személyi azonosító igazolvánnyal) igazolnia kell tudni az életkorát.
33. szabály – vegyes versenyszámok a masters kategóriában A masters kategóriában vegyes versenyszámok tarthatók, ahol a csapat (a kormányos nélkül) fele női, fele férfi versenyző. A kormányos nő és férfi is lehet. 6. FEJEZET – para-evezés 34. szabály – para-evezés A para-evezés kategóriájában a versenyző akkor vehet részt, ha fogyatékossága megfelel a paraevezési klasszifikációs szabályzatnak (17. melléklet). A kategóriák és a hajóosztályok meghatározását lásd a para-evezés szabályzatában (13. melléklet). III. RÉSZ – hajóegységek 35. szabály – hajóegységek A FISA a következő hajóegységeket ismeri el: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
egypárevezős (1x) kétpárevezős (2x) kormányos nélküli kettes (2-) kormányos kettes (2+) négypárevezős (4x) négyes (4-) kormányos négyes (4+) nyolcas (8+)
36. szabály – a világbajnokság hajóegységei/versenyszámai A következő versenyszámokban tartanak evezős világbajnokságokat: Férfi (M)
1x, 2x, 2-, 2+, 4x, 4-, 8+
Női (W)
1x, 2x, 2-, 4x, 4-, 8+
Férfi könnyűsúlyú (LM)
1x, 2x, 2-, 4x, 4-, 8+
Női könnyűsúlyú (LW)
1x, 2x, 4x
Para-evezés (A):
ASM1x, ASW1x, TA vegyes 2x, LTA vegyes 2x, LTA vegyes 4+
Férfi U23 (BM)
1x, 2x, 2-, 4x, 4-, 4+, 8+
Női U23 (BW)
1x, 2x, 2-, 4x, 4-, 8+
Férfi U23 könnyűsúlyú (BLM)
1x, 2x, 2-, 4x, 4-
Női U23 könnyűsúlyú (BLW)
1x, 2x, 4x
Férfi ifjúsági (JM)
1x, 2x, 2-, 4x, 4-, 4+, 8+
Női ifjúsági (JW)
1x, 2x, 2-, 4x, 4-, 8+
Ha a fenti versenyszámok bármelyikében (kivéve az olimpiai és paralimpiai játékok versenyszámait és minden, a felnőtt, U23 és ifjúsági kategóriás olimpiai hajóosztályok versenyszámait) három egymást követő evezős világbajnokságon hétnél kevesebb induló van, akkor ez a versenyszám automatikusan törlésre kerül a következő evezős világbajnokság versenyszámai közül. 37. szabály – az olimpiai játékok versenyszámai Az olimpiai regatta programjában a következő versenyszámok szerepelnek: Férfi (M)
1x, 2x, 2-, 4x, 4-, 8+
Női (W)
1x, 2x, 2-, 4x, 8+
Férfi könnyűsúlyú (LM)
2x, 4-
Női könnyűsúlyú (LW)
2x
38. szabály – más versenyek versenyszámai A regionális és kontinentális bajnokságok és a több sportágat magukban foglaló játékok regattáinak versenyszámairól a FISA Tanácsa a szervezőkkel és/vagy a regionális vagy kontinentális szövetséggel való konzultáció után dönt. IV. RÉSZ – HAJÓK ÉS KONSTRUKCIÓ 39. szabály – szabad konstrukció A hajók és evezőlapátok konstrukciója, tervezése és mérete alapvetően nincs szabályozva, eltekintve az 1. szabály 1. és 2. bekezdésében és a 40. szabályban foglaltaktól. Mindemellett a FISA Tanácsa a versenyzésre vonatkozó kiegészítő rendelkezésekben megfelelő előírásokat léptethet érvénybe. A 39. szabály kiegészítése – hajók és felszerelés A versenyhajókra és a felszerelésre vonatkozó előírások 1. Hajóhossz 1.1. Maximális hajóhossz – az evezős világbajnokságon, az olimpiai versenyek és kvalifikációs regattákon, a regionális játékokon és a kontinentális bajnokságokon, valamint minden nemzetközi regattán a nyolcas versenyszámban használatos hajók legalább két részből állnak, amelyek mindegyike maximum 11,9 méter hosszú lehet. 2015. január 1-től az evezős világbajnokságon, az olimpiai versenyek és kvalifikációk regattáin, a regionális játékokon és a kontinentális bajnokságokon, valamint minden nemzetközi regattán használatos hajók részekre tagolás nélkül maximum 12,3 méter hosszúak lehetnek. Ha a hajó részekből áll, akkor egyik része sem lehet hosszabb, mint 12,2 méter. Ennek a kiegészítő rendelkezésnek a célja az, hogy minden hajó vízszintesen beleférjen egy szabványos, 40 láb hosszú konténerbe. 1.2. Minimális hosszúság – a versenyhajó minimális hosszúsága 7,20 méter lehet. Ez az orrlabda elejétől a hajó farának legvégéig mérendő, beleértve a hajótesten kívüli hosszabbító kart is. Az ilyen hosszabbító kart stabilan a hajó farához kell rögzíteni, és a végére 39. szabály kiegészítésének 2.4. bekezdése szerinti 4 cm-es labdát kell helyezni. Ha a hajó a rajtban nem állítható be helyesen, mert nem éri el az előírt minimális hosszúságot, akkor az indítóbíró kizárhatja a csapatot a versenyből. Ez a szabály nem vonatkozik a para-evezésben és a tengeri evezős versenyszámokban használatos hajókra. 2. Biztonság 2.1. A lapáttoll vastagsága – a lapáttoll váltottevezős lapát esetén legalább 5 mm, párevezős lapát esetén pedig legalább 3 mm vastag legyen. A vastagságot a váltottevezős lapát esetén a toll külső szélétől 3 mm-re, párevezős lapát esetén pedig 2 mm-re mérjük. 2.2. A kormányos ülése – a kormányos ülésének nyílása legalább 70 cm hosszú legyen, szélessége pedig legalább 50 cm-en a hajó szélességével egyezzen meg. A beépített rész belső felülete sima legyen, és a kormányos beülőjének belső szélességét semmilyen építmény ne korlátozza. 2.3. Merülés – 2015. január 1-től minden, az evezős világbajnokságon valamint az olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai és evezős világkupa regattákon használt hajónak meg kell felelniük a FISA biztonságos evezésre vonatkozó minimális irányelveinek. Vagyis: a hajó, melyben a hajó gyártási tábláján szereplő tervezési súllyal meegyező átlagsúlyú csapat ül, ha megtelik vízzel, úgy lebegjen a vízen, hogy az ülés teteje legfeljebb öt centiméterrel legyen a statikus vízvonal alatt. 2.4. Orrlabda – minden hajó orrára szilárd, legalább négy cm átmérőjű, gömb formájú tárgyat kell helyezni, amely eltakarja a hajó orrának hegyét, és amely tiszta fehér színű. Ha ez külső alkatrész, akkor szilárdan a hajó orrához kell rögzíteni, hogy oldalirányú erő hatására ne mozduljon el jelentősen. Ha az orrlabda a hajótest szerves részét képezi, akkor megfelelő védelmet kell nyújtania és jól láthatónak kell lennie. 2.5. Gyorsan kioldható lábtartók – a lábtartók, a cipők vagy más, a láb rögzítésére szolgáló eszközök olyan kialakításúak legyenek, hogy az evezős késedelem nélkül elhagyhassa a hajót. Ha a cipők
vagy más, a lábat tartó eszközök a hajóban maradnak, mindegyiküket függetlenül kell rögzíteni, úgy, hogy a sarok legfeljebb 7 cm-re emelkedjen fel. Emellett ha az evezős csak cipőfűző, tépőzár vagy hasonló anyagok kioldásával tudja eltávolítani a lábát a cipőből vagy más berendezésből, ezt egyetlen, gyors és könnyű kézmozdulattal el kell tudni végeznie. 3. Azonosító jelzések 3.1. Gyártási tábla – minden hajó belsejében gyártási táblának vagy hasonló, jól látható, állandóan rögzített, maximum 50 négyzetcentiméteres területnek kell lennie, amelyen szerepeljen a hajó építőjének neve, címe, jele vagy logója, az építés éve, a csapat átlagsúlya, amelyre a hajót tervezték, a hajó építéskori vagy leszállításkori súlya, valamint annak jelzése, hogy a hajó megfelel-e a FISA biztonságos evezésre vonatkozó minimális irányelvei közt szereplő merülési előírásnak. 3.2. Minden hajó és lapát feleljen meg az alábbi 50. szabály kiegészítő rendelkezésében foglaltaknak (név, szimbólum stb.). 4. Természetes tulajdonságok 4.1. Nem használható olyan anyag vagy struktúra – beleértve a súrlódáscsökkentő mikroszkopikus barázdákat is –, amelyek módosíthatják a víz vagy a hajótest és a víz találkozásánál lévő határoló réteg természetes tulajdonságait. 5. A drótnélküli kommunikáció tilalma 5.1. Kommunikáció – a verseny során a hajóban elektronikus módon nem fogható feldolgozott adat vagy kommunikáció, és a hajóból sem küldhető semmiféle adat vagy kommunikáció elektronikus módon. Nyers adatok (például sebességmérők információi, GPS helymeghatározási adatok, pulzusszám, csapásszám stb.) gyűjthetők, fogadhatók, feldolgozhatók és/vagy tárolhatók a hajóban a verseny során. Ennek a kiegészítésnek a megsértése a csapat kizárását eredményezheti. A FISA mindemellett minden hajóra telepíthet olyan eszközöket, amelyek valós időben visznek át versenyés egyéb információkat. A FISA, mint az ilyen információk tulajdonosa, az adatokat bármilyen célra felhasználhatja, beleértve a verseny és a sportág megfelelő megjelenítését és promócióját is. 6. Promóciós berendezések 6.1. A Tanács előírhatja, hogy az evezős világbajnokságon, világkupán, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai versenyeken és kvalifikációs regattákon résztvevő csapatok a hajóikban vagy hajóikon olyan berendezést (pl. kisméretű kamerát) helyezzenek el, amit a Tanács kívánatosnak tart az evezősport népszerűsítése érdekében, feltéve, hogy minden, a versenyben résztvevő hajón / hajóban azonos berendezés kerül elhelyezésre. 40. szabály – az eszközök innovációja Az eszközök, felszerelések (beleértve többek között a hajókat, lapátokat, egyéb berendezéseket és a ruházatot is) innovációjának az evezősportban történő felhasználásához meg kell felelnie a következő előírásoknak: 1. minden versenyző által kereskedelemben megvásárolhatónak kell lennie (vagyis a szabadalmi jog nem zárhatja ki egy csapat vagy versenyző általi használatot sem); 2. nem növelheti a sport költségét jelentős mértékben; 3. nem juttathat egyes versenyzőket előnyhöz a többiekkel szemben, és nem változtathatja meg a sportág jellegét; 4. használatának biztonságosnak és környezetbarátnak kell lennie; és 5. pozitív változást kell képviselnie az evezőssportban, fenntartva annak alapelveit, különösen a sportszerűség és az egyenlőség elvét. Minden innovációt értékelés céljából be kell nyújtani a FISA Ügyvezető Bizottságának. Ha megfelel a fenti kritériumoknak és használatát jóváhagyják, akkor is csak abban az évben alkalmazható a nemzetközi regattákon, amely év január elsején az innováció minden versenyzőnek egyértelműen rendelkezésére áll. Jóvá nem hagyott innovációval versenyezni tilos. Kizárólag az Ügyvezető Bizottság jogosult a jelen szabály hatálya alá tartozó ügyekről dönteni, többek közt arról is, hogy egy adott innováció jelentős-e és mindenkinek rendelkezésére áll-e, hogy költségei jelentősek-e, hogy biztonságos és környezetbarát-e, és hogy pozitív változást okoz-e az evezősportban, és összhangban van-e annak alapelveivel.
41. szabály – a hajók súlya Minden, az evezős világbajnokságon, világkupán, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai versenyen, a kapcsolódó kvalifikációs regattákon, a regionális játékokon és a kontinentális bajnokságokon, valamint minden más nemzetközi regattán használt hajók minimális súlyára előírás vonatkozik. A 41. szabály kiegészítése – a hajók súlya 1. A minimális hajósúlyok: Megjelölés
Hajótípus
Minimális súly (kg)
1x 2x 22+ 4x 44+ 8+
egypárevezős kétpárevezős kettes kormányos kettes négypárevezős négyes kormányos négyes nyolcas
14 kg 27 kg 27 kg 32 kg 52 kg 50 kg 51 kg 96 kg
A minimális súly a hajó használatához mindenképpen szükséges szerlékekkel együtt értendő (különösen: villa, lábtartó, sín, gurulóülés és a hajótest hosszabbítása). A minimális súly nem tartalmazza az evezőlapátokat vagy a rajtszámot, tartalmazza viszont a hangerősítő vagy más elektronikus berendezést, beleértve az azok bekötéséhez szükséges, a hajóban tartandó vezetékeket, az elektronikus vagy egyéb berendezések dobozát vagy rögzítését, és az esetleges hangszórókat, de csak akkor, ha ezek fixen a hajóhoz vannak rögzítve. A minimális hajósúly elérése érdekében elhelyezett pótsúlyt a hajóhoz vagy a fent leírt alapvető felszerelésekhez kell rögzíteni. 2. Felelősség – kizárólag a csapat felelős azért, hogy a hajójuk elérje a minimális súlyt. 3.
Mérleg – a súly mérésére használt mérlegeknek a FISA által elfogadott gyártótól kell származniuk, és a hajók súlyát egy tized kilogramm pontosságig kell kimutatniuk. A mérleget nyomtatóhoz kell csatlakoztatni, hogy azonnal, papíron rögzíteni lehessen a hajó súlyát. Minden hivatalos edzésnap és versenynap elején a FISA Eszköz és Technológia bizottsága tagjának és/vagy az ellenőrző bizottság hajómérlegelésért felelős tagjának kalibrált súlyokkal ellenőriznie kell a mérleget.
4. A hajók próba mérlegelése – a mérleg(ek)nek legalább 24 órával a regatta első futama előtt a csapatok rendelkezésére kell állnia a hajójuk súlyának próba mérése céljából. A mérleget vízszintes helyen kell felállítani, épületen vagy sátoron belül, hogy a szél ne befolyásolja a mérési eredményt. A súlymérés területe a kikötő pontonok felől könnyen megközelíthető legyen, és a verseny során kizárólag a hajómérlegelésre legyen elkülönítve. 5. A hajók kiválasztása a mérlegelésre – a versenybíróság elnöke által megbízott személy az egyes verseny szakasz előtt sorsolással választja ki a mérlegelendő hajókat. Ha felmerül annak a gyanúja, hogy bármely más hajó túl könnyű, akkor a versenybíróság elnöke által megbízott személy az adott futam célbaérkezése előtt bármikor azt is bevonhatja a mérésbe. A sorsolás eredményének másolatait pedig átadja az ellenőrző bizottság felelős tagjának. 6.
A csapatok értesítése – az ellenőrző bizottság egy tagja a kiválasztott hajók legénységét értesíti, amikor azok a futamuk után elhagyják a vizet, és a legénység vagy az erre kijelölt személy elkíséri a hajót a mérleghez. A csapatnak rögtön a mérleghez kell vinni a hajóját azután, hogy értesítik arról, hogy hajómérlegelésre kiválasztották. Ha ez nem történik meg, a csapat olyan büntetést kaphat, mintha a hajó túl könnyű lenne. Mihelyt a csapatot értesítették arról, hogy hajójukat mérlegelésre választották ki, a mérésig semmilyen plusz súly nem adható hozzá a hajóhoz.
7. Eltávolítandó tárgyak – a hajómrlegelés előtt a hajóból el kell távolítani minden olyan felszerelési tárgyat, amely nem számít bele a hajó súlyába. A hajó hivatalos mérésekor a hajó szokásos, nedves felülete elfogadható, de a benne álló vizet (különösen a karbordák között és a vászon alatt lévő vizet) a mérlegelés előtt ki kell önteni. A mérlegelés előtt minden más tárgyat (szerszámot, ruhát, szivacsot, palackot stb.) ki kell venni a hajóból. 8. Hivatalos hajómérlegelés – a hajó súlyát hivatalosan meg kell mérni. 9.
A minimális súly el nem érése – ha a hajó nem éri el a minimális súlyt, az ellenőrző bizottság tagja kinyomtatja a mérés eredményét, és 9.1. ráírja a kinyomtatott mérési eredményre, hogy „első hajómérlegelési eredmény”; 9.2. az evezős csapat képviselőjének megfigyelése mellett hitelesített súlyokkal ellenőrzi a mérleg pontosságát, kinyomtatja ennek a tesztnek az eredményét, és a kinyomtatott eredménylapra ráírja a jelenlévő csapattag nevét és a „tesztmérés” szót. A teszt eredményét mutató kinyomtatott lapot mind a csapat képviselője, mind pedig az ellenőrző bizottság tagja aláírja; 9.3. a hajó súlyát másodszor is megméri. Ha a második mérés szerint a hajó nem könnyebb a megengedettnél, nincs több teendő. Ha a hajó továbbra is a minimális súly alatt van, az ellenőrző bizottság mérlegelésért felelős tagja a kinyomtatott mérési eredmény lapjára ráírja a csapat nevét, a versenyszámot, valamint a mérésben résztvevő érintett hajó számát és típusát, és azt, hogy „második hajómérlegelési erdemény”. A kinyomtatott mérési eredmény lapját mind a csapat képviselője, mind pedig az ellenőrző bizottság tagja aláírja. Más vagy későbbi mérlegelés eredménye nem vehető figyelembe; 9.4. a mérlegelés három kinyomtatott okiratát (első hajómérlegelési eredmény, a mérleg teszteredménye, és második hajómérlegelési eredmény) átadja a versenybíróság elnökének.
10. Büntetés a megengedettnél alacsonyabb súlyú hajóért – az a csapat, amely a megengedettél alacsonyabb súlyú hajóval versenyzett, büntetésképpen az adott futam eredményében az utolsó helyre kerül. Ha egyazon versenyben két vagy több hajó súlya alacsonyabb a megengedettnél, akkor mind hátrasorolódik, a hajósúly szerinti csökkenő sorrendben. Az a csapat pedig kizárásra kerül, amely ugyanazon versenyszám következő fordulójában ismét a megengedettnél könnyebb hajóval vesz részt. V. RÉSZ – EVEZŐSPÁLYÁK 42. szabály – az evezőspálya jellemzői Az evezős világbajnokságon és világkupán, az olimpiai játékokon és a kapcsolódó kvalifikációs regattákon, a regionális játékokon, a kontinentális bajnokságokon és a nemzetközi regattákon használt szabványos nemzetközi pálya sportszerű és egyenlő versenyviszonyokat biztosítson hat, egymás melletti, elkülönített, egyenes, párhuzamos sávban versenyző csapat számára. A versenytáv 2000 méter, a paralimpiai játékokon és azok kvalifikációs regattáin pedig 1000 méter. Az evezős világbajnokságon és világkupán, az olimpiai és paralimpiai játékokon, az ifjúsági olimpián és a kapcsolódó kvalifikációs regattákon használt szabványos nemzetközi pálya az A kategória előírásainak megfelelő felszerelésekkel és berendezésekkel legyen ellátva (lásd a kiegészítő rendelkezéseket). Emellett a pályának meg kell felelnie a FISA evezős versenyek rendezésének kézikönyve c. kiadvány legfrissebb kiadásában foglalt követelményeknek és leírásnak is. Ahhoz, hogy egy pályát szabványos nemzetközi pályának minősítsenek, részletes adatait írásban be kell nyújtani a FISÁ-hoz, valamint a kérelmező szövetség költségén meg kell vizsgáltatni és jóvá kell hagyatni a pályát két, a FISA által kinevezett szakértővel. A FISA Tanácsa külön követelményeket támaszthat az evezős világbajnokságon és világkupán, az olimpiai és paralimpiai játékokon, az ifjúsági olimpiai játékokon és a kapcsolódó kvalifikációs regattákon, a regionális játékokon, valamint a kontinentális játékokon és bajnokságokon használt pályákra vonatkozóan. 43. szabály – a pálya hossza
1. Nemzetközi versenyek – a szabványos nemzetközi versenytáv 2000 méter (egyenesen) a férfi és női versenyzők esetében a felnőtt, U23, könnyűsúlyú és ifjúsági kategóriákban. A masters kategóriákban (férfi, női, vegyes) a pálya hossza 1000 méter (egyenesen). 2. Evezős világbajnokságok – a szabványos világbajnoksági pálya hossza 2000 m egyenesen. A jelen szabály szerint állítható rajtberendezést kell használni azért, hogy minden hajót orrát, bármely hajóosztályba tartozzon is, be lehessen állítani a rajtvonalra. 3. A pálya hosszát és az összes résztávot független, képzett földmérő mérje le, és szervezőbizottságnál álljon rendelkezésre a hitelesített terv, amelyet a FISÁ-nak bármikor be tud mutatni. Az evezős világbajnokság, olimpiai, paralimpiai és ifjúsági olimpiai versenyek valamint a kapcsolódó kvalifikációs regatták esetében a FISA további méréseket rendelhet el, hogy ellenőrizze a FISA evezős versenyek rendezésének kézikönyve c. kiadvány legfrissebb kiadásában foglalt követelményeknek való megfelelést. 4. Az Ügyvezető Bizottság szükség esetén a több sportágat magukban foglaló sportesemények valamint kontinentális vagy egyéb bajnokságok esetén a fenti szabálytól eltekinthet, ha a szervezők egyértelműen demonstrálják, hogy szabványos pálya ésszerű módon nem építhető ki. 5. A nem szabványos pálya rövidebb (pl. a sprintversenyek esetében) vagy hosszabb (pl. hosszútávú vagy üldözéses, folyami versenyek esetében). A nem szabványos pályának nem kell egyenesnek lennie. 44. szabály – a pályák (kijelölt vízfolyosók) száma 1. Nemzetközi versenyek – a szabványos nemzetközi pályákon a versenyeket általában hat sávon tartják meg. 2. Evezős világbajnoksági és világkupa regatták – a versenyeket hat sávon tartják, de a pálya alapvetően legalább nyolc sávból álljon. A 42-44. szabály kiegészítése – a pályák Ezek a kiegészítések a Versenyszabályzat 4. mellékletében találhatók. VI. RÉSZ – A REGATTÁK SZERVEZÉSE 1. FEJEZET – általános szabályok 45. szabály – a FISA fennhatósága Minden nemzetközi regatta és nemzetközi ergométeres evezőverseny elsődlegesen a FISA, másodlagosan pedig az illetékes tagszövetség fennhatósága alatt zajlik. A regatták szervezéséért a szervezőbizottság felel. Az evezős világbajnokságok és világkupák, az olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai versenyek és a kapcsolódó kvalifikációs regatták, a kontinentális és regionális bajnokságok és a több sportágat magukban foglaló versenyek regattái a FISA fennhatósága alatt zajlanak. A FISA utasításokat ad a szervezőbizottságnak. Az Ügyvezető Bizottság a 14. szabály szerint minden regattához szakmai küldötteket (tecnical delegate) jelölhet ki. 46. szabály – a szervezőbizottság Az illetékes tagszövetségnek minden nemzetközi regattához vagy nemzetközi mérkőzéshez szervezőbizottságot kell felállítania. A szervezőbizottságnak kell biztosítania a regattára való megfelelő felkészülést és annak lebonyolítását a Versenyszabályzat és a kiegészítések szerint. A szervezőbizottság különösen 1. az illetékes tagszövetséggel (evezős világbajnokság és világkupa regatta esetén pedig a FISA Tanácsával) egyetértésben meghatározza a regatta időpontját és programját; 2. elkészíti és kiküldi a programtervezetet, benne a csapatvezetői értekezlet és a sorsolás időpontjával; 3. olyan vízszakaszt és berendezéseket bocsát rendelkezésre, amelyek megfelelnek a jelen Versenyszabályzatnak, a kapcsolódó kiegészítéseknek, és a Versenyrendezési szabályoknak; 4. versenybíróságot nevez ki (kivéve a 92. szabályban meghatározott esetekben, amikor a versenybíróságot a FISA bírói bizottsága nevezi ki;
5. biztonsági tanácsadót nevez ki; 6. egészségügyi tisztviselőt nevez ki; 7. minden más intézkedést megtesz, amely a regatta megfelelő megszervezéséhez szükséges. A 46. szabály kiegészítése – a szervezőbizottság feladatai 1. A FISA fennhatósága – minden nemzetközi evezős regatta a FISA és az illetékes tagszövetség fennhatósága alatt zajlik. 2. Időpont és program – a nemzetközi regatták és mérkőzések esetén a szervezőbizottság az illetékes tagszövetséggel (evezős világbajnokság és világkupa regatta esetén pedig a FISÁ-val) egyetértésben meghatározza a regatta időpontját és programját. A tagszövetség a javasolt dátumot az eseményt megelőző év szeptember 30-ig benyújtja a FISÁ-hoz. 3. Pálya, berendezések, programtervezet – a szervezőbizottság felelős a pálya kialakításáért és minden szükséges földi és vízi berendezés és felszerelés biztosításáért, valamint a regatta szervezéséért. A szervezőbizottság programtervezetet állít fel, amelyben leírja a pálya berendezéseit is, és ezt a programtervezetet elküldi az érintett feleknek. 4. Biztonsági tanácsadó – a szervezőbizottság a regattára biztonsági tanácsadót nevez ki, aki a vonatkozó biztonsági intézkedésekért felelős, beleértve a forgalmi szabályok figyelembevételét és betartását is. Mindemellett a biztonságért a szervezőbizottság felelős, és a Versenyszabályzat vagy a kapcsolódó kiegészítések egyetlen pontja sem értelmezhető úgy, hogy a biztonsági tanácsadónak személyesen bármilyen jogi felelőssége lenne. 5. Egészségügyi tisztviselő – a szervezőbizottság a regattára egészségügyi tisztviselőt nevez ki, aki azért felelős, hogy a regattán azonnal elérhető egészségügyi támogatás és létesítmények legyenek. Elsősegély-felszerelés és vízimentés mindig álljon rendelkezésre. 6. Rádió- és telefonkommunikáció: alapvető fontosságú, hogy közvetlen telefonos és/vagy rádiókapcsolat legyen a versenybíróság elnöke, a célnál és a rajtnál dolgozó tisztviselők és az ellenőrző bizottság között, hogy a versenybíróság megfelelően működhessen. A vészhelyzetek kezelése érdekében szintén alapvető, hogy rádiókapcsolat legyen a vízimentők és az ügyeletes orvos között. 7. A szervezőbizottság az esemény előtt legalább két évvel környezetgazdálkodási tervet hoz nyilvánosságra. 47. szabály – a csapatvezető A regatta alatt a csapatvezető a fő kommunikációs kapcsolattartó a FISA és a szervezőbizottság valamint az evezősök és edzők között. A csapatvezető felelős a csapatáért, és neki vagy az általa kijelölt személynek részt kell vennie minden csapatvezetői értekezleten. Az evezős világbajnokságon, az olimpiai, paralimpiai és ifjúsági olimpiai játékokon és a kapcsolódó kvalifikációs regattákon valamint az evezős világkupa regattáin résztvevő tagszövetségek mindegyike csapatvezetőt nevez ki. A csapatvezető vagy az általa megbízott személy minden hivatalos csapatvezetői értekezleten részt vesz, és minden, az értekezleten vagy más módon a csapatvezetőknek adott releváns információt továbbít a csapata evezőseinek és edzőinek, beleértve a versenyzést és a biztonságot illető információkat is. Az Ügyvezető Bizottság büntetést szabhat ki arra a tagszövetségre, amely nem nevez ki csapatvezetőt, amely csapatvezetője nem vesz részt a hivatalos értekezleteken, vagy amely csapatvezetője nem adja át a releváns információkat. A csapatvezetők egyéb feladataik mellett felhatalmazást kapnak a tagszövetségüktől arra, hogy a regatta során kiállítsák vagy leváltsák a legénység tagjait. 48. szabály – díjazás és szponzori szerződés A versenyzők pénzdíjat vagy egyéb díjazást kaphatnak a versenyzésért. Emellett szponzori szerződést is köthetnek, de annak tartalmát a szövetségüknek előre meg kell ismernie és jóvá kell hagynia. Emellett a szponzori szerződésnek összhangban kell lennie a FISA Alapszabályával és Versenyszabályzatával, a kiegészítésekkel, és a Versenyrendezési szabályokkal. 49. szabály – a FISA arculatátviteli (merchandising) jogai A FISA minden, a fennhatósága alá tartozó regatta kapcsán fenntartja magának a jogot a következőkre:
1. az eseményhez kapcsolódó árucikkek, emléktárgyak és más áruk értékesítése; az árusítóhelyeket a szervezőbizottság díjmentesen biztosítja a FISÁ-nak; 2. a FISA nevének és hivatalos emblémájának használata és licenszbe adása, valamint más, a FISA által bejegyzett nevek, emblémák és logók használata és licenszbe adása. A FISA az értékesítés bevételének egy részét megoszthatja a kapcsolódó regatták szervező bizottságaival. 2. FEJEZET – hirdetés 50. szabály – a felszerelésen és az evezősökön elhelyezett azonosítók – üzleti publicitás, szponzorálás és hirdetés Tiltott hirdetés: 1. Tilos minden hirdetés (beleértve a testen elhelyezettet is), kivéve azokat, amelyeket a jelen szabályok kifejezetten megengednek. 2. Minden hirdetésnek meg kell felelnie a regatta országában vagy régiójában hatályos törvényi előírásoknak. 3. Az erkölcsileg megkérdőjelezető vagy az evezés imázsát rontó hirdetés akkor is tilos, ha azt az adott ország vagy régió jogszabályai nem tiltják. Ide tartoznak a dohányáruk és a 15% fölötti alkoholtartalmú italok. Szintén tilos az olyan hirdetés, ami ellentétes a FISA Alapszabályával, Versenyszabályzatával vagy kiegészítéseivel, különös tekintettel az Alapszabály 3. pontjára. Kétség esetén az Ügyvezető Bizottság dönt. Szigorúan tilos alkoholtartalmú italt reklámozni olyan versenyszámokban, regattákon és bajnokságokon, amelyeken kizárólag fiatalkorúak vehetnek részt. 4. Ha a hirdető vagy szponzor főleg olyan termékeket forgalmaz, amelyek hirdetése a fentiek szerint tilos, de más (nem tiltott) termékei vagy szolgáltatásai is vannak, a hirdető / szponzor azonosítása nem tiltott, feltéve, hogy az azonosítót egyértelműen a nem tiltott termékkel vagy szolgáltatással asszociálják, és hogy az azonosító nem tekinthető a tiltott termék reklámjának. A Tanács szabály-kiegészítéseket tehet a regatták alatt alkalmazató üzleti publicitás, támogatás és hirdetés témájában. Az 50. szabály kiegészítése – a FISA hirdetési szabályai A kiegészítéseket lásd a Versenyszabályzat 5. mellékletében. 51. szabály – az evezősök ruházata és az evezőtollak színe Egyazon csapat tagjainak azonos ruházatban kell versenyezniük. Ha a csapattagok közül többen fejfedőt viselnek, annak is azonosnak kell lennie. Az evezőlapátok tollainak kialakítása és színe mindkét oldalon azonos legyen. Kedvezőtlen időjárás esetén egészségügyi okokból a kormányos a szövetség hivatalos színeinek megfelelő plusz ruházatot viselhet.
Az evezős világbajnoksági regattákon az országos csapatok tagjai a tagszövetségük hivatalos verseny-egyenruháját viselik, az evezőtollak színe pedig a szövetségük hivatalos színével azonos. A FISA a verseny-egyenruhák és az evezők kialakítását és színeit a 13. pont szerint rögzíti. A változásokat annak a versenynek az időpontja előtt legalább két hónappal be kell jelenteni, amelyen először alkalmazni kívánják azokat.
A Tanács az 50. szabály kiegészítése szerint további szabályokat léptethet élete az evezősök ruházatára vonatkozóan, különösen az evezős világbajnokságok és világkupák regattái esetében, beleértve a FISÁ-tól kapott póló vagy más szponzori azonosító viselését is. 3. FEJEZET – nevezés, visszalépés, a csapat összetételének módosítása 52. szabály – a tagszövetség felhatalmazása 1. Nemzetközi regatták – egy csapat csak akkor vehet részt más országban megrendezésre kerülő nemzetközi regattán, ha ehhez a tagszövetsége írásban hozzájárul. A nevezési díjat a
tagszövetségnek kell fizetnie. Ez a szabály nem vonatkozik a mesterek regattáira. Ha a szervezőbizottság megengedi, hogy egy csapat a tagszövetsége írásos hozzájárulása nélkül nevezzen a regattájára, akkor a csapat szövetsége nem vállal felelősséget a csapatért és annak tetteiért. 2. Az evezős világbajnoksági és világkupa-regattákon valamint az olimpiai, paralimpiai és ifjúsági olimpiai játékokhoz kapcsolódó kvalifikációs regattákon résztvevő evezősök a tagszövetségük neve alatt versenyeznek, és csak a tagszövetség jogosult arra, hogy őket benevezze és képviselje. 3. Az olimpiai, paralimpiai és ifjúsági olimpiai regattákon résztvevő evezősök az országos olimpiai vagy paralimpiai bizottságuk neve alatt versenyeznek, és csak ez a bizottság jogosult arra, hogy őket benevezze és képviselje. 53. szabály – korlátozások 1. Nemzetközi regatták – egy sportoló sem versenyezhet egyazon regattán két különböző klub vagy szövetség színeiben. 2. Evezős világbajnoksági regatták – egy szövetség sem nevezhet egyazon versenyszámban egynél több csapatot. 54. szabály – nevezés 1. Nemzetközi regattákra csapatot a FISA által jóváhagyott nevezési lapon lehet benevezni. A nevezés csak akkor érvényes, ha a nevezési lap teljesen ki van töltve. A csapattagokat a hajó orrához legközelebbi evezőstől hátrafelé haladva kell felsorolni, a kormányos neve pedig a legutolsó helyen szerepeljen. A nemzetközi regatta szervezőbizottságának el kell fogadnia minden érvényes és a nevezési határidőig beérkezett nevezést. 2. Evezős világbajnoksági regatták – a nevezési határidő előtt két hónappal a tagszövetségek külön nevezési lapokat kapnak. A nevezéseknek a megadott határidőig (általában az első előfutam előtt 914 nappal) meg kell érkezniük a FISA központjába. A nevezésben meg kell adni a csapatokat valamint a csapattagok nevét és születésnapját. A csapattagokat a hajó orrához legközelebbi evezőstől hátrafelé haladva kell felsorolni, a kormányos neve pedig a legutolsó helyen szerepeljen. Nevezési díj nincsen. Az 54. szabály kiegészítése – nevezés A nemzetközi regattákra a 18. mellékletben szereplő nevezési lapon lehet nevezni. 55. szabály – a nevezések listája 1. Nemzetközi regatták – a nevezési határidő után legfeljebb két nappal a szervezőbizottság minden résztvevő klubnak és tagszövetségnek elküldi a nevezések listáját, az előfutamok időzítésének tervezetét, a csapatvezetői értekezlet és sorsolás időpontját és helyszínét, valamint a forgalmi előírások részleteit. 2. Evezős világbajnoksági regatták – a FISA a nevezési határidőtől számított 48 órán belül minden érintett szövetségnek eljuttatja az egyes versenyszámokra beérkezett nevezések listáját. 56. szabály – valótlan nyilatkozatok Ha a csapat valótlan nyilatkozatot ad bármely versenyző korára, nemére, kategóriájára, klubtagságára vagy arra vonatkozóan, hogy részt vehet-e az adott versenyszámban, a csapat minden tagját kizárják a regatta minden versenyéből, és az Ügyvezető Bizottság további büntetést is kiszabhat. 57. szabály – a nevezés elleni kifogás Nemzetközi regatták – valakinek a nevezése elleni kifogás esetén azt azonnal be kell nyújtani a szervezőbizottságnak, amely az érintettekkel való konzultáció után dönt a kifogásról, és ha azt jogosnak találja, elutasítja a nevezést. Evezős világbajnoksági és világkupa-regatták - valakinek a nevezése elleni kifogás esetén azt azonnal be kell nyújtani az Ügyvezető Bizottságnak, amely az érintettekkel való konzultáció után dönt a kifogásról, és ha azt jogosnak találja, elutasítja a nevezést. 58. szabály – visszalépés
1. Nemzetközi regatták – ha egy klub vagy tag visszalép egy olyan versenyszámtól, amelyre nevezett, akkor ezt minél hamarabb írásban jeleznie kell a szervezőbizottságnak. A visszalépést legkésőbb az általában a regatta előtti napon tartott csapatvezetői értekezleten kell jelezni. Két versenynapból álló regatta esetében a második napról való visszalépést írásban, legkésőbb egy órával az első nap utolsó versenye után kell jelezni a szervezőbizottságnak. Visszalépés esetén a szervezőbizottság új sorolást tarthat. 2. Evezős világbajnoksági, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai és világkupa-regatták – ha egy tagszövetség visszaléptet egy csapatot annak nevezése után, akkor erről a sorsolás előtt legalább három órával írásban értesíti a FISÁ-t. A visszalépés nem vonható vissza. Az 58. szabály kiegészítése – határidőn túli visszalépés Evezős világbajnoksági regatta valamint olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai és evezős világkuparegatták előtti kvalifikáció esetében minden, a határidő és a regatta vége közt bejelentett visszalépésért 500 svájci frankos (vagy annak megfelelő összegű) büntetés fizetendő, kivéve ha a visszalépés orvosilag igazolt. A határidő a sorsolás kezdete előtt három órával van. Ezeken a versenyszámokról a visszalépés csak a FISA regattairodájában vagy más, előre meghatározott helyszínen jelezhető. Nem kap pénzbüntetést az a csapat, amely indokoltan, egészségügyi vagy biztonsági probléma miatt lép vissza. 59. szabály – a csapat összetételének változása a nevezési határidőtől egy órával az első előfutam előttig 1. Nemzetközi regatták: 1.1 Legénység – a klubok vagy tagszövetségek az általuk nevezett csapatok legénységének legfeljebb a felét (plusz a kormányost) cserélhetik le, feltéve, hogy az új csapattagok is ugyanahhoz a klubhoz tartoznak (vagy összetett csapatok esetében az egyik résztvevő klubhoz, kivéve a mesterek kategóriájában, ahol más klubból érkező helyettesítő is elfogadható). Országos csapat esetén a helyettesítőnek ugyanazon tagszövetséghez kell tartoznia. A módosítást írásban, legalább egy órával a versenyszám első előfutama előtt közölni kell a szervezőbizottsággal,. A mesterek kategóriájában a helyettesítő csak akkor fogadható el, ha őt figyelembe véve a csapat átlagéletkora legfeljebb egy évvel csökken, és ha a csere nem változtatja meg a csapat korkategóriáját. 1.2 Egypárevezősök – a versenybe benevezett és aztán megsérült vagy megbetegedett egypárevezőst a nevezési határidő után is (orvosi igazolás alapján) legkésőbb az első előfutama előtt egy órával le lehet cserélni, feltéve, hogy a helyettesítője ugyanannak a klubnak – országos csapat esetében pedig ugyanannak a tagszövetségnek – a tagja, és hogy a módosítást írásban, legalább egy órával a versenyszám első előfutama előtt közlik a szervezőbizottsággal. 2. Evezős világbajnoksági regatták, olimpiai, paralimpiai és ifjúsági olimpiai játékok kvalifikációs regattái, és evezős világkupa-regatták 2.1 Legénység – a tagszövetségek az általuk nevezett csapatok legénységének legfeljebb a felét (plusz a kormányost) cserélhetik le, feltéve, hogy a jelen szabályzat szerint az új csapattagok is képviselhetik ugyanazt a szövetséget, és hogy a módosítást, írásban, legalább egy órával a versenyszám első előfutama előtt közlik a FISÁ-val. 2.2 Egypárevezősök – a versenybe benevezett és aztán megsérült vagy megbetegedett egypárevezőst (orvosi igazolás alapján) legkésőbb az első előfutama előtt egy órával le lehet cserélni, feltéve, hogy a helyettesítője a jelen szabályzat szerint képviselheti ugyanazt a szövetséget, és hogy a módosítást írásban, legalább egy órával a versenyszám első előfutama előtt közlik a FISÁ-val. Az 59. szabály kiegészítése - egészségügyi okból végzett módosítások a nevezési határidő után és az első előfutam előtt Evezős világbajnoksági regatta valamint olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai és evezős világkuparegatták előtti kvalifikáció esetében a jelen szabály 2.1. bekezdésén túl a következő előírások
érvényesek: ha egy csapattag az első előfutam előtt megbetegedik vagy megsérül, orvosi igazolás alapján mással helyettesíthető, feltéve, hogy a cserét a FISA sportorvosi bizottságának egy tagja vagy a bizottság megbízottja a beteg/sérült versenyző vizsgálata után jóváhagyja. A lecserélt versenyző újabb orvosi igazolás alapján és a FISA sportorvosi bizottság ugyanazon tagjának vagy a bizottság ugyanazon megbízottjának vizsgálata után és jóváhagyásával bármikor visszatérhet a csapatba versenyezni. A helyettesítő versenyzőnek a jelen szabályzat szerint jogosultnak kell lennie arra, hogy a tagszövetséget képviselje. Könnyű súlyú csapatok – ha olyan könnyű súlyú versenyzőt váltanak le, aki már túlvan a verseny előtti hivatalos súlymérésen, akkor a verseny-egyenruhát viselő helyettesítő versenyző súlyát is meg kell mérni, és az eredménynek meg kell felelnie a 31. szabályban megadott súlyhatároknak. Ilyen esetben a csapat többi tagjának súlyát ugyanazon verseny céljából nem kell ismét megmérni. 60. szabály – módosítás az első előfutam után 1. Nemzetközi regatták: 1.1. Legénység – egy versenyszám előfutamában már részt vett csapat összetételét csak betegség vagy sérülés esetén, orvosi igazolás alapján lehet módosítani. Az ilyen módosításokról a szervezőbizottságot írásban értesíteni kell. A döntést a szervezőbizottság hozza meg. A leváltott evezős a regattán már akkor sem versenyezhet, ha közben felépül. Egy csapat legénységének legfeljebb a fele (plusz a kormányos) cserélhető le a jelen szabály szerint. Az új csapattagoknak is ugyanahhoz a klubhoz kell tartozniuk. Országos csapat esetén a helyettesítőnek ugyanazon tagszövetséghez kell tartoznia. 1.2. Egypárevezősök – nem váltható le olyan egypárevezős, aki az adott versenyszám előfutamában már részt vett. 2. Evezős világbajnoksági regatta valamint olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai és evezős világkupa-regatták előtti kvalifikáció: 2.1. Legénység – az adott versenyszám előfutamában már részt vett csapat összetétele csak betegség vagy sérülés esetén, orvosi igazolás alapján módosítható. A csereigényt írásban kell jelezni a FISÁnak, és csak akkor hagyható jóvá, ha a FISA sportorvosi bizottságának egy tagja vagy a bizottság megbízottja a beteg/sérült versenyző vizsgálata után jóváhagyja. A lecserélt versenyző újabb orvosi igazolás alapján és a FISA sportorvosi bizottság ugyanazon tagjának vagy a bizottság ugyanazon megbízottjának vizsgálata után és jóváhagyásával bármikor visszatérhet a versenybe, de csak ugyanabban a csapatban, és a FISA írásbeli értesítése után. Egy csapat legénységének legfeljebb a fele (plusz a kormányos) cserélhető le a jelen szabály szerint. A helyettesítő versenyzőnek a Versenyszabályzat és a kiegészítések szerint jogosultnak kell lennie arra, hogy a tagszövetséget képviselje. 2.2. Ha olyan könnyű súlyú versenyzőt váltanak le, aki már túlvan a verseny előtti hivatalos súlymérésen, akkor a verseny-egyenruhát viselő helyettesítő versenyző súlyát is meg kell mérni, és az eredménynek meg kell felelnie a 31. szabályban megadott súlyhatároknak. Ilyen esetben a csapat többi tagjának súlyát ugyanazon verseny céljából nem kell ismét megmérni. 2.3. Egypárevezősök – egypárevezős az előfutam teljesítése után már nem váltható le. 2.4. Következő helyettesítés – ha egy evezős megsérül vagy megbetegedik, és egy másik hajó legénységéből helyettesíti valaki (duplázás nélkül), akkor a második hajó legénységének tagját is helyettesítheti valaki, annak ellenére, hogy ő nem beteg vagy sérült. Az ilyen következő helyettesítés csak akkor megengedett, ha oka nyilvánvalóan az első hajó evezősének betegsége vagy sérülése (lásd az 59. vagy 60. szabály kiegészítését). Ha a beteg vagy sérült evezős felépül és visszatér a versenybe, akkor az őt helyettesítő versenyző (és a sorban következő esetleges további helyettesítők) is azonnal – a versenyszámuk következő fordulójában – visszatérnek az eredeti pozíciójukba. A helyettesítőknek jogosultaknak kell lenniük arra, hogy a Versenyszabályzat és a kiegészítések szerint képviseljék a tagszövetségüket. 4. FEJEZET – biztonság és sportszerűség 61. szabály – a biztonság és sportszerűség alapelvei
A szervezőbizottság és a regattát irányító tisztviselők munkájának alapelvei a következők: 1. minden versenyző biztonsága, 2. fair, sportszerű verseny minden versenyző számára. Minden versenyzőnek és a csapatok tisztségviselőinek mindig a fenti alapkövetelmények szerint kell eljárnia. 62. szabály – általános biztonsági előírások A szervezőbizottságnak a regatta minden biztonsági aspektusát ellenőriznie kell, és szükség szerint további intézkedéseket kell hoznia. Ha a Tanács nem bizonyosodott meg arról, hogy a Versenyszabályzatban és a kiegészítésekben foglalt, biztonságra vonatkozó szabályokat betartják, a regattát törölheti a FISA nemzetközi regattáinak naptárából. A pálya hivatalos nyitva tartási ideje alatt orvosi és mentőszolgálat álljon rendelkezésre mind a vízen, mind pedig a szárazföldön. A szervezőbizottság bejelenti, hogy a pálya melyik nap használható edzés céljára (legalább egy nappal, ha a nemzetközi regatta, és négy nappal, ha az evezős világbajnokság regattája előtt). A szervezőbizottság emellett bejelenti, hogy minden edző- és versenynapon a pálya mikor nyit és zár be. Az evezősök és a csapatok tisztviselői mindig tartsák be a hajók, evezők és más berendezések biztonságos használatára és karbantartására vonatkozó szabályokat. Az evezősöknek, az edzőknek, valamint klubjuknak vagy tagszövetségüknek kell azt biztosítaniuk, hogy minden felszerelésük a rendezvényen uralkodó vízviszonyoknak megfelelő állapotban legyen. A biztonságra vonatkozó ügyekben pedig betartják a versenybíróság és a szervezőbizottság utasításait. Az evezős világbajnokságok és világkupák regattáin a szervezők ésszerű mértékben biztosítják a biztonságos feltételeket. Mindemellett, a versenyzésért végső soron maga a versenyző és az a tagszövetség felel, amely színeiben a sportoló versenyez. Ebben a tekintetben a FISA jogi felelősséget nem vállal. 63. szabály – a pálya forgalmi szabályai A szervezőbizottság nyilvánosságra hozza és látható módon elhelyezi a ki- és beszállás területén vagy a csónakháznál azokat a forgalmi szabályokat, amelyek szerint a hajók a vízen közlekedhetnek. A szabályokban le kell írni a következőket: 1. az edzés során betartandó forgalmi szabályokat; és 2. a verseny során betartandó forgalmi szabályokat. Az evezősök, az edző és a csapatvezető felelőssége, hogy a forgalmi szabályokat elolvassák, megértsék és betartsák. Emellett a sportolók bemelegítéskor és lazításkor: 1. egyik irányban sem léphetik át a célvonalat addig, amíg egy másik versenyben résztvevő hajók be nem fejezték a versenyzést; 2. álljanak meg, ha versenyzők közelednek hozzájuk; és 3. a pálya semmilyen részén ne kövessék a versenyt, amelyben nem vesznek részt, még a bójákkal jelzett területen kívül sem. A 63. szabály kiegészítése – a pálya forgalmi szabályai
A forgalmi szabályokat a nevezések listájával együtt el kell küldeni minden résztvevő klubnak és tagszövetségnek. A forgalmi szabályokat a hivatalos programban is nyilvánosságra kell hozni, a hajózási területen pedig egyértelműen, nagy méretben ki kell függeszteni azokat. Ezeket a táblákat azoknál a stégeknél kell kifüggeszteni, ahol a legénység vízre száll. Az edzésre vonatkozó forgalmi szabályokban legalább egy tiszta sávot ki kell jelölni az ellentétes irányba evező csapatok közti semleges területen. Ha ilyen semleges sáv nem biztosítható, akkor az ellentétes irányba közlekedő hajókat folyamatos, a víz felszínén lebegő akadállyal kell elválasztani. A nemzetközi regatták versenyei alatt alapvetően tilos az edzés. A versenyzésre vonatkozó forgalmi szabályokba a bemelegítésre és levezetésre szolgáló területek forgalmát is szabályozni kell.
Figyelembe kell venni az eredményhirdetési ceremóniában résztvevő hajók biztonságos mozgását is. 64. szabály – egyéb hajók a vízen Az edzés és a verseny hivatalos időszakában a regatta pályáján vagy az edzés területén csak a versenybíróság elnökének jóváhagyásával tartózkodhat akár mozgó, akár rögzített helyzetű hajó. A jóváhagyott járművek (pl. a vezetőbíró hajója, mentőhajók, közvetítő és karbantartó hajók stb.) pozícióját és mozgását a versenybíróság elnöke határozza meg. A szervezőbizottságnak kell biztosítania, hogy a pálya nyitva tartási ideje alatt, vagyis az első napi nyitástól a regatta végéig, a versenybíróság elnökének konkrét jóváhagyása nélkül egy evező vagy csapat se tartózkodjon a vízen. 65. szabály – a felszereléseket ért károk Ha valamely csapat felszerelése károsodik, bármely érintett csapat kérelme esetén a versenybíróság tanácsa dönti el, hogy ki okozta a kárt. 66. szabály – a sportszerűség alapelvei Minden evezős becsületesen versenyezzen megadva a megfelelő tiszteletet ellenfeleinek és a versenyt irányító tisztviselőknek. Különösen fontos, hogy időben megjelenjenek a rajtvonalnál, és mindig, a szárazföldön és vízen is betartsák a versenyt irányító tisztviselők utasításait. A verseny irányítói biztosítsák a versenyszabályok méltányos alkalmazását, és a tisztelettudó légkört. 5. FEJEZET – sorsolás és selejtező 67. szabály – a FISA selejtezőrendszere Ha egy versenyszámban résztvevő csapatok száma meghaladja a versenyzésre használt sávok számát, akkor a döntőbe jutásról selejtező formájában kell dönteni. Nemzetközi regatták – valamely versenyszám fordulója az azonos versenyszám következő fordulója előtt legalább két órával érjen véget. Evezős világbajnoksági regatták, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai játékok és a kapcsolódó kvalifikációs regatták – ha a döntő előtt korábbi fordulókra van szükség, akkor azokat alapvetően úgy kell megszervezni, hogy egy versenyző ugyanabban a versenyszámban naponta csak egyszer versenyezzen. Az evezős világbajnokság regattákon, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai játékokon, és a kapcsolódó kvalifikációs regattákon használatos selejtezőrendszert a szabályzat kiegészítésében írjuk le (a FISA selejtezőrendszere). Az evezős világkupára és más versenyekre vonatkozóan az Ügyvezető Bizottság módosított selejtezőrendszert hagyhat jóvá. A 67. szabály kiegészítése – a döntősök megállapítása a FISA selejtezőrendszere alapján A FISA selejtezőrendszerének részleteit a Versenyszabályzat 6. melléklete tartalmazza. A rendszer részei: előfutamok, reményfutamok, negyeddöntők, középdöntők és időmérő versenyek. Terminológia és rövidítések: H = előfutam R = reményfutam Q = negyeddöntő S A/B = középdöntő az A és B döntők előtt S C/D = középdöntő a C és D döntők előtt
FA = (A döntő) az 1-6 helyezésért FB = (B döntő) a 7-12 helyezésért, stb. TT = időmérő ELM = kiesett P = előzetes verseny Nemzetközi regattákon, ahol a selejtező rendszer két lehetőséget nyújt annak meghatározására, hogy a következő fordulóban mely csapatok versenyezzenek (lásd 6. melléklet), az egyes versenyszámok fordulójára vonatkozó módszert sorsolással kell meghatározni. A sorsolást a versenybíróság egy tagja felügyeli, és azt az azonos versenyszám előző fordulója első versenyének vége előtt kell tartani. A sorsolás eredményét az előző forduló végéig nem hozzák nyilvánosságra. Az evezős világbajnoksági regattákon, valamint az olimpiai, paralimpiai és ifjúsági olimpiai játékok regattáin az Ügyvezető Bizottság két, megfelelő tapasztalattal és képességekkel rendelkező személyt nevez ki arra, hogy minden forduló végén megvizsgálja, hogy a két opció tekintetében a következő fordulóban résztvevő csapatok egyensúlyban vannak-e. Hogyha az egyik opció a másiknál jobb egyensúlyt biztosít a csapatok tekintetében (kizárólag a regatta során befejezett fordulóban mutatott teljesítmény alapján), akkor a megbízott szakértők azt az opciót választják. Ha a két opció között alig látható eltérés, akkor az alkalmazandó opciót a versenybíróság egy tagja által felügyelt sorsolással választják ki. 68. szabály – sorsolás Nemzetközi regatták – az előfutamok sorsolása az alapvetően a regatta előtti napon megrendezésre kerülő csapatvezetői értekezleten történik. A sorsolás véletlenszerű, kivéve ha az Ügyvezető Bizottság jelentős rendezvény esetében úgy dönt, hogy minden előfutamban kiemelt csapatok lesznek. Nemzetközi regatta esetében: ha a versenyszám csak döntőből áll, akkor a sávok kiválasztása céljából nincs szükség előzetes versenyre, ezért a sávok sorsolása a fő sorsolással együtt történhet. Evezős világbajnoksági, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai regatták és a kapcsolódó kvalifikációs regatták valamint az evezős világkupa-regatták esetében az előfutamok első fordulójának sorsolása az első előfutam előtti napon megrendezésre kerülő csapatvezetői értekezleten (vagy szükség esetén hamarabb) történik. Az Ügyvezető Bizottság minden regatta vonatkozásában kiemelési bizottságot nevezhet ki a kiemelt csapatok meghatározása céljából. Evezős világbajnoksági, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai regatták és a kapcsolódó kvalifikációs regatták Evezős világbajnoksági, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai regatták és a kapcsolódó kvalifikációs regatták esetében: ha a sorsoláskor egy versenyszámra hétnél kevesebben neveznek, minden csapat kötelező előzetes versenyen vesz részt a versenyszám döntőjében elfoglalandó sávok kiosztása érdekében. Ha egy csapat a sorsolás után, de a versenyszáma első előfutama előtt visszalép, és ha a versenyszámban maradó csapatok száma alapján az előfutamok és reményfutamok más variánsa ajánlatos, vagy ha a visszalépés az egyes előfutamokban résztvevő csapatok számának elkerülhető egyenlőtlenségét okozza, akkor a versenybíróság elnökének felügyeletével új sorsolást tartanak, és ha szükséges, emiatt a versenyt is elhalasztják. A 68. szabály kiegészítése – a sávok meghatározása (normál körülmények közt) Az előfutam és az egyes csapatok által a selejtező rendszer első körében elfoglalandó sávok meghatározása a versenybíróság által felügyelt sorsolással történik, a kiemelt csapatokra vonatkozó előírásokra is figyelemmel. Ha az Ügyvezető Bizottság valamely regattára a jelen szabály szerint kiemelési bizottságot nevezett ki, a bizottság meghatározza, hogy melyik csapat melyik versenyszámban lesz kiemelt. A kiemelési bizottság az Ügyvezető Bizottság által meghatározott és előre nyilvánosságra hozott kritériumokat alkalmazza.
A kiemelés rendje kizárólag a csapatoknak az előfutamokban történő elhelyezését célozza, a verseny későbbi fordulói során tehát nem veszik figyelembe. Minden pár kiemelt csapat előfutamának meghatározása a versenybizottság sorsolással történik, hogy a legmagasabban kiemelt csapat ne mindig az 1. előfutamban szerepeljen. Az egyes kiemelt csapatoknak az előfutamaikban elfoglalt sávjait szintén sorsolással határozzák meg. A reményfutamok, középdöntők és döntők esetében az elv az, hogy az előző fordulóban legjobb helyezést elérő csapatok a belső sávban versenyeznek. Az előző fordulóban a sorban következő alacsonyabb helyezést elért csapat a következő külső sávba kerül, stb. Ha az előző fordulóban a csapatok helyezése megegyezik, a versenybizottság egy tagja által felügyelt sorsolással kell meghatározni a csapatok által a következő fordulóban elfoglalt sávot. 69. szabály – visszalépés és diszkvalifikáció a sorsolás után A következő eljárás követendő akkor, ha egy csapat a sorsolás után visszalép vagy diszkvalifikálják: 1. ha a visszalépés, kizárás vagy diszkvalifikáció az első előfutam kezdete, az első reményfutam kezdete, az első negyeddöntő kezdete vagy az első középdöntő kezdete előtt történik, akkor a versenybíróság elnöke megteszi a szükséges lépéseket a sorsolás módosítása vagy új sorsolás érdekében. A verseny eredményében a csapat jelzése a következők valamelyike: DNS (nem indult), EXC (kizárt), vagy DSQ (diszkvalifikált). Az előfutama előtt visszalépő vagy a versenyszám során bármikor kizárt vagy diszkvalifikált csapat nem ér el helyezést abban a versenyszámban. Az előfutama után, de a reményfutama, negyeddöntője vagy középdöntője kezdete előtt visszalépő csapat a versenyszám végeredményében utolsó helyezést kap; ha több ilyen csapat van, megosztott utolsó helyen végeznek. 2. Ha egy csapat az előfutam, reményfutam, negyeddöntő vagy középdöntő alatt abbahagyja az evezést és nem fejezi be a versenyt, akkor az eredménye „DNF” (nem ért célba) lesz. A selejtező rendszerben meghatározott csapatszám a következő fordulóra lép előre. A versenyt be nem fejező csapat nem kap helyezést abban a versenyben, az adott versenyszámban már nem versenyezhet, és a versenyszám összesített eredményében az utolsó lesz. Ha a csapat valamilyen probléma miatt nem tudja befejezni a versenyt, a versenybíróság elnöke vagy – evezős világbajnokság, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai regatta és a kapcsolódó kvalifikációs regatták valamint evezős világkupa-regatták esetében – az Ügyvezető Bizottság döntése alapján a csapat az utolsó helyezést kaphatja. 3. Ha egy csapatot a versenyszám első előfutamának kezdete után kizárnak vagy diszkvalifikálnak, akkor a verseny eredményében a csapat „EXC” vagy „DSQ” jelöléssel kell ellátni. A sorsolásban meghatározott csapatszám a következő fordulóra lép előre. A kizárt vagy diszkvalifikált csapat a versenyszámban már nem vehet részt, és helyezést nem kap. 4. Ha a döntőben egy csapat a verseny kezdete előtt lép vissza, vagy a verseny közben abbahagyja az evezést és nem ér be a célba, akkor az eredménye „DNS” (nem indult el) vagy „DNF” (nem ért célba) lesz. A visszalépő vagy a verseny közben megálló csapat abban a döntőben az utolsó helyezést kapja. 70. szabály – időmérő versenyek Időszűkében vagy kedvezőtlen körülmények közt nemzetközi regatta esetén a versenybíróság elnöke, evezős világbajnoksági, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai regatták és a kapcsolódó kvalifikációs regatták és evezős világkupák estén pedig az Ügyvezető Bizottság az előfutamok, reményfutamok, negyeddöntők, középdöntők és döntők helyett vagy azokkal együtt időmérő versenyek megtartását írhatja elő, az alábbiak szerint. A 70. szabály kiegészítése – időmérő versenyek Az időjárási viszonyoktól és az időmérő versenyek tartására vonatkozó döntés körülményeitől függően az időmérő versenyeket a következőképpen lehet lefolytatni: (1) a sorsolási vagy selejtező rendszer szerinti egyedi előfutamokként, vagy (2) egyetlen időmérő versenyként, ahol minden, abban a fordulóban résztvevő csapat egymás ellen versenyez. 1. Egyedi előfutamokként megtartott időmérő versenyek Ha az előfutamokat az időmérő rendszerben bonyolítják le, akkor minden előfutamban a legmagasabban kiemelt csapat indul először, a következő szinten kiemelt csapat pedig
másodszor. A többi csapat a hivatalos sorsoláson kapott sávjuk sorrendjében indul. Ha az időmérő versenyeket a reményfutamokon, negyeddöntőkön, középdöntőkön vagy döntőkön alkalmazzák, akkor a csapatok minden versenyen az előző fordulóban elért helyezésük sorrendjében indulnak. Ha két csapat holtversenyben van (pl. mindkettő előfutam-nyertes), akkor a versenybíróság egy tagja által felügyelt sorsolással döntik el az indulási rendet. Az egyes versenyek kezdete között legfeljebb öt perc telhet el. 2. A versenyszámban induló összes csapat részvételével tartott egyetlen időmérő verseny Ha az időmérő verseny célja az előfutam, akkor a legmagasabban kiemelt csapat indul először, a következő szinten kiemelt csapat pedig másodszor, stb. Az összes kiemelt csapat után fennmaradó csapatok a versenybíróság által felügyelt külön sorsolás szerint indulnak. Ha az időmérő verseny célja a következő forduló (reményfutam, negyeddöntő, középdöntő, döntő), akkor a csapatok az előző fordulóban elért helyezésük szerint indulnak. Ha két csapat az előző fordulóban azonos helyezést ért el, akkor a versenybíróság egy tagja által felügyelt sorsolással döntik el az indulási rendet. Az egyes időmérőkben résztvevő csapatok ugyanabban a sávban versenyeznek, és kb. 30 másodpercenként indítják őket. Ha rossz időjárás esetén a sportszerűségi bizottság, különben pedig a versenybíróság elnöke úgy dönt, hogy a körülmények két sávban is azonosak, akkor a verseny abban a két sávban zajlik le úgy, hogy a csapatok váltakozva indulnak az egyik, majd a másik sávban. Az időmérő versenyeket a szokásos fix rajthelyzetből indítják. Ha a körülmények miatt szükséges, az indulás repülőrajttal is történhet, amely esetben az időmérés a 100 méteres jeltől kezdődik, vagyis a versenytáv 1900 méter. Ha egy csapatot a mögöttük induló másik csapat utolér, az előbbinek félre kell húzódnia a sávból, hogy az előző csapat elhaladhasson. Mihelyt az előzés megtörtént, a megelőzött csapatnak vissza kell térnie az eredeti sávba. Ha az időmérő verseny két sávban bonyolódik, a sávját elhagyó csapat felelőssége, hogy a másik sávban versenyző csapatot ne zavarja. 71. szabály – kedvezőtlen időjárási viszonyok 1. Ha egy nemzetközi regattán méltánytalan viszonyok uralkodnak vagy az evezés lehetetlen, akkor a versenybíróság elnöke a versenybíróság és a szervezőbizottság illetékes tagjaival való konzultáció után a 71. szabály alábbi kiegészítésében meghatározott intézkedéseket teheti. 2. Ha egy evezős világbajnoksági, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai regattán vagy a kapcsolódó kvalifikációs regattán vagy evezős világkupa-regattán méltánytalan viszonyok uralkodnak vagy az evezés lehetetlen, az Ügyvezető Bizottság három, megfelelő tapasztalattal és döntéshozó képességgel rendelkező tagból álló sportszerűségi bizottságot nevez ki. A versenybíróság elnöke kivitelezi a sportszerűségi bizottság döntését. A 71. szabály kiegészítése – alternatív programok kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén 1. A sportszerűségi bizottság dönti el, hogy az időjárás méltánytalan viszonyokat teremt-e vagy foge teremteni, illetve hogy az evezés lehetetlen (lesz-e). Ha igen, a bizottságnak kell kiválasztani az alábbiak közül a legmegfelelőbb alternatívát. Ennek során a sportszerűségi bizottság az 1.3. pontban leírt lehetőség előtt mindig az 1.1. és 1.2. pontban megadott lehetőségeket vizsgálja meg. 1.1. a legegyenlőbb viszonyokat biztosító sávok használata; 1.2. a verseny felfüggesztése és javaslattétel alternatív időpontra; 1.3. Az egyes versenyeken használt sávok újraosztása az előző forduló helyezései alapján, hogy az előző fordulóban hasonló helyezést elérő csapatok egymás melletti sávokba kerüljenek, és hogy a jobb helyezést elérő csapatok jobb sávokat kapjanak. Ha az előző fordulóban két vagy több csapat azonos helyezést ért el (pl. mindketten megnyerték az előfutamot), akkor az ő újraosztott sávjainak meghatározása céljából a versenybíróság egy tagja által felügyelt új sorsolást kell tartani. Ez az alternatíva nem alkalmazható előfutamok esetében (és olyan versenyszám döntőjében, amelyben
hétnél kevesebb csapat vesz részt, és nem volt előzetes forduló vagy előzetes verseny). Bármelyik verzióra esik is a választás, arról a csapatvezetőket azonnal értesíteni kell a csapatvezetői értekezleten vagy más megfelelő kommunikációs csatornán keresztül. 2. Miután a sportszerűségi bizottság választott a fenti 1.1., 1.2. vagy 1.3. alternatívák közül, vagy úgy döntött, hogy azok nem megfelelő megoldások, evezős világbajnokság, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai regatta és a kapcsolódó kvalifikációs regatták esetén az Ügyvezető Bizottság vagy annak képviselője, evezős világkupa-regatta esetén pedig a szakmai küldött dönt arról, hogy a regatta folytatása érdekében alkalmazza-e az alábbi megoldások valamelyikét: 2.1. a sportszerűségi bizottsággal történő konzultáció után előrehozza a verseny kezdetét; 2.2. a sportszerűségi bizottsággal történő konzultáció után később, jobb körülmények között folytatja a versenyt; 2.3. a versenyszám egy vagy több fordulóját (pl. a középdöntőt) kihagyja, ha a kedvezőtlen körülmények miatt hosszabb időszakra félbe kell szakítani a versenyt, vagy ha az időjáráselőrejelzés szerint egyik hátralévő napon sem lehet majd versenyezni. Ilyen esetben a következő fordulók összetételét a befejezett fordulók eredménye alapján határozzák meg, és lehetséges, hogy az egyes versenyekben több mint hat csapatnak kell részt vennie. Ha lehetséges, a csapatoknak az előző fordulókban elért helyezései alapján határozzák meg a következő fordulók összetételét; 2.4. az egyes versenyek időmérés formájában tartja meg; például ha a hivatalos sorsolás eredményeképpen négy előfutam volt, akkor négy külön időmérő versenyt kell tartani; 2.5. olyan időmérő verseny lebonyolítása, amelyben minden, egy versenyszám fordulójában / fordulóiban résztvevő csapat versenyez; 2.6. a verseny hosszát legalább 1000 méterre csökkenti (ha a körülmények olyan rosszak, hogy nem marad más alternatíva). Bármelyik lehetőséget választják is, a csapatoknak elegendő időt kell kapniuk a felkészülésre, és a csapatvezetőket azonnal (a csapatvezetői értekezleten vagy más megfelelő kommunikációs csatornán keresztül) értesíteni kell. 3. Az előző versenyfordulók eredményeit a szokásos selejtező rendszertől eltérő módon is fel lehet használni. 6. FEJEZET – a rajt 72. szabály – a rajtnál A regattapálya első 100 métere a rajtzóna, amelybe a hajó csak az indító engedélyével léphet be. A versenysávba viszont csak akkor szabad belépni, ha az előző verseny résztvevői elhagyták a rajtzónát, és az indító kijelölte az adott csapat sávját. Az egyes csapatok a megadott rajtidőpont előtt legalább két perccel rögzíteniük kell magukat a rajtpozíciójukhoz. Az indító hiányzó csapatok esetén is elindíthatja a versenyt, és sárga lappal büntetheti azt a csapatot, amely későn foglalja el a rajtpozícióját. 73. szabály – a rajt eljárása Az indító közli a csapatokkal a rajtpozíciójukat, és akkor indítja el a versenyt, ha a csapatok készen álnak, és amikor az indítóbíró jelzi, hogy a hajók a megfelelő pozícióba álltak. Kizárólag az indítóbíró dönthet arról, hogy a hajók megfelelő pozícióban vannak-e, és az esetleges hibás rajt(ok)ról. Ha az indítóbíró hibás rajtot vagy más rajtolási problémát talál, az indító leállítja a versenyt, és sárga lapot ad annak a csapatnak, amely az indítóbíró véleménye szerint hibásan rajtolt. Piros lapot kap és a versenyszámból kizárják azt a csapatot, amely kétszer rajtol hibásan vagy bármilyen szabálytalanságért két sárga lapot kap egyazon versenyen belül. A 73. szabály kiegészítése – a rajt eljárása 1. Zászlós rajt 1.1. A csapatoknak a versenyük kezdete előtt legalább két perccel hozzá kell erősíteniük a hajójukat a rajtpontonukhoz. A kijelölt rajtidő előtt két perccel az indító megadja a „kétperces” figyelmeztetést, ezzel jelezve a csapatoknak, hogy az ő utasításai szerint kell eljárniuk. A „kétperces” figyelmeztetés egyúttal a csapatok felszólítása is arra, hogy készüljenek a versenyre, vagyis vegyék le a versenyzéshez nem szükséges ruhadarabokat, ellenőrizzék a felszerelésüket stb.
1.2. A rajtjelzés előtt az indító megbizonyosodik arról, hogy a vezetőbíró és az indítóbíró készen állnak-e. Mihelyt a hajókat pozícionálták és a csapatok készen állnak a versenyzésre, az indító a sávok sorrendjében felolvassa a versenyben résztvevő csapatok nevét. A névsorolvasás kezdetére a hajókat egyenes pozícióba kell hozni. Minden evezős csapatnak biztosítania kell, hogy a névsorolvasás végére a hajója egyenesen álljon, és versenyzésre kész legyen. 1.3. Mihelyt a névsorolvasás megkezdődik, az indító már nem foglalkozik az olyan csapattal, amely ekkor jelzi, hogy még nem áll készen, vagy a hajója nem egyenes. Miután a névsorolvasásban elhangzott az utolsó csapat neve, az indító ellenőrzi, hogy az indítóbíró szerint a hajók továbbra is megfelelő pozícióban vannak-e. Ha igen, azt mondja: „Mindenki áll.” 1.4 Az indító felemeli a vörös zászlót. 1.5 Egyértelmű szünet után az indító elindítja a versenyt azzal, hogy gyorsan oldalra ejti a vörös zászlót, és ugyanakkor azt kiáltja, hogy „Rajt!” 1.6 A zászló felemelése és a rajtra vonatkozó utasítás (a vörös zászló leengedése a „Rajt! kiáltással együtt) közti szünet egyértelmű legyen, és versenyről-versenyre változzon. 1.7 Hogyha a rajt folyamatát a csapatokon kívüli okból, vagy hibás rajt miatt meg kell szakítani, akkor azt az indító a névsorolvasástól kezdve újrakezdi. 2. Jelzőlámpás rajtolás 2.1 A csapatoknak a versenyük kezdete előtt legalább két perccel hozzá kell erősíteniük a hajójukat a rajtpontonukhoz. Ekkor a rajtpontonon található jelzőlámpa semleges állapotban van. 2.2 A hajópozíciót ellenőrző mechanizmus használatakor, miután a csapatok a hajójukat hozzárögzítették a rajtpontonjukhoz, a „rajtrendszer felemelése” figyelmeztetést adja. Ezután aktiválja a pozícionáló mechanizmust, amely a felszínre emelkedik. 2.3 A kijelölt rajtidő előtt két perccel az indító megadja a „kétperces” figyelmeztetést, ezzel jelezve a csapatoknak, hogy az ő utasításai szerint kell eljárniuk. A „kétperces” figyelmeztetés egyúttal a csapatok felszólítása is arra, hogy készüljenek a versenyre, vagyis vegyék le a versenyzéshez nem szükséges ruhadarabokat, ellenőrizzék a felszerelésüket stb. 2.4 A rajtjelzés előtt az indító megbizonyosodik arról, hogy a vezetőbíró és az indítóbíró készen állnak-e. Mihelyt a hajókat pozícionálták és a csapatok készen állnak a versenyzésre, az indító a sávok sorrendjében felolvassa a versenyben résztvevő csapatok nevét. A névsorolvasás kezdetére a hajókat egyenes pozícióba kell hozni. Minden evezős csapatnak biztosítania kell, hogy a névsorolvasás végére a hajója egyenesen álljon, és versenyzésre kész legyen. 2.5 Mihelyt a névsorolvasás megkezdődik, az indító már nem foglalkozik az olyan csapattal, amely ekkor jelzi, hogy még nem áll készen, vagy a hajója nem egyenes. Miután a névsorolvasásban elhangzott az utolsó csapat neve, az indító ellenőrzi, hogy az indítóbíró szerint a hajók továbbra is megfelelő pozícióban vannak-e. Ha igen, azt mondja: „Mindenki áll.” 2.6 Ezután az indító gombnyomással vagy kapcsoló elfordításával semlegesből a vörös pozícióra váltja a jelzőlámpát. Egyértelmű szünet után az indító gombnyomással elindítja a versenyt. Ezzel ugyanekkor 2.6.1
a vörös lámpa zöldre változik;
2.6.2
a hangszóró hangjelzést ad; és
2.6.3
elindul a verseny időmérése;
2.6.4
a beállítóbíró képernyőjén látható kép kimerevedik (ha ez technikailag lehetséges;
2.6.5
a pozicionálás ellenőrzésére szolgáló mechanizmus visszaáll.
2.7 A vörös lámpa kigyulladása és a rajtjel (a zöld lámpa és a hangjelzés) közötti szünet egyértelmű legyen, és versenyről-versenyre változzon. 2.8 Hogyha a rajt folyamatát a csapatokon kívüli okból, vagy hibás rajt miatt meg kell szakítani, akkor azt az indító a névsorolvasástól kezdve újrakezdi. 3. Gyors rajt 3.1 Kivételes esetekben az indító úgy dönthet, hogy eltér a szokásos névsorolvasásos rajtprocedúrától. Ilyenkor közli a csapatokkal, hogy gyors rajtra kerül sor. Ha már a szokásos rajt történt, akkor az indító ugyanabban a versenyben már nem vált át gyors rajtra. Gyorsrajt estén névsorolvasás helyett az indító azt mondja, hogy „Gyors rajt”, aztán pedig azt, hogy „Mindenki áll”!
3.2 Az indító vagy: 3.2.1
felemeli a vörös zászlót; vagy
3.2.2
gombnyomással vörösre váltja a lámpát.
3.2.3 egyértelmű és változó hosszúságú szünet után az indító elindítja a versenyt úgy, hogy (1) gyorsan oldalra ejti a vörös zászlót és ugyanakkor azt kiáltja, hogy “Rajt”; vagy, (2) gombnyomással a vörös jelzést zöldre váltja és ugyanakkor hangjelzést ad. 74. szabály – hibás rajt Hibásan rajtol az a csapat, amelynek tagjai akkor kezdenek evezni, és hajója akkor keresztezi a rajtvonalat, amikor az indító már felemelte a vörös zászlót, vagy a vörös fényjelzés kigyulladt, de a rajtjelzést még nem adták meg. A hibásan rajtoló csapat sárgalapos figyelmeztetést kap. Ha egynél több hajó rajtol hibásan, csak az a csapat (egy vagy több) kap sárgalapos figyelmeztetést, amely az indítóbíró döntése szerint a hibás rajtot valójában okozta. A 74. szabály kiegészítése – a hibás rajt következményei 1. A rajtjelzés megadása után az indító az indítóbíróra néz, hogy meggyőződjön a rajt helyességéről. Ha az indítóbíró hibát jelez, akkor az indító csengetéssel és a vörös zászló lengetésével leállítja a versenyt. Ha a jelzőfényes rajtrendszer vizuális és hangjelzéssel is kimutatja a hibás rajtot, akkor a csengetés és a vörös zászló helyett villogó vörös fényjelzést és ismételt hangjelzést kell adni. Ebben az esetben az indítóbíró közvetlenül adhat jelzést a verseny leállítására. 2.
Hibás rajt esetén az indítóbíró közli a bíróval annak a csapatnak vagy csapatoknak a nevét, amelyet/amelyeket meg kell büntetni, az indító pedig sárgalapos figyelmeztetésben részesíti ezeket, mihelyt visszatértek a rajtpozícióba. Ilyenkor az indító azt mondja „(csapat neve), hibás rajt, sárgalap!”.
3.
Az indító utasítja a rajtplatformon álló tisztviselőt, hogy a fentiek szerint megbüntetett csapat, vagy csapatok rajtpozíciója mellé sárga, vagy piros lappal jelzett második figyelmeztetés esetén vörös jelzést tegyen.
4.
A sárgalap a verseny befejezéséig marad érvényben beleértve a halasztást vagy ismétlést is. Piros lapot kap, vagyis kizárják azt a csapatot, amely két figyelmeztetést (sárgalapot) kap egy versenyen belül. 75. szabály – a rajttal kapcsolatos kifogások A rajtnál kizárt vagy diszkvalifikált csapat kifogással élhet a vezetőbíró vagy az indító felé, akinek azonnal döntenie kell a kifogásról, és döntését közölnie kell a kifogással élő csapattal, a verseny többi résztvevőjével, a versenybíróság elnökével, és a verseny többi tisztviselőjével. 7. FEJEZET – a verseny alatt 76. szabály – az evezősök felelőssége Minden evezősnek a jelen Szabályzattal összhangban kell versenyeznie. Minden csapat maga irányítja a hajóját, haladására külön sávot kap, és teljesen (vagyis az evezőket is beleértve) a sávjában kell maradnia a verseny alatt. Ha egy csapat elhagyja a sávját, azt saját kockázatára teszi, és büntetést kaphat, ha a sávja elhagyásával akadályozza vagy zavarja az ellenfeleit, vagy előnyre tesz szert. 77. szabály – zavarás Egy csapat akkor zavarja az ellenfelét, ha evezője vagy hajója belép az ellenfél sávjába, és érintéssel, nyomdokvizével vagy bármilyen más módon hátrányt okoz az ellenfélnek. Kizárólag a vezetőbíró jogosult eldönteni, hogy egy csapat a saját sávjában halad-e, zavar-e más csapatot, és hátrányt okoz-e neki. Ha egy csapat zavar egy másikat és a vezetőbíró véleménye szerint ezzel hatással van a másik csapat helyezésére, akkor a Vezetőbíró a zavaró csapatot kizárja. Ha a hajók
vagy az evezők összeütköznek, a vezetőbíró kizárhatja az ütközést okozó csapatot, még akkor is, ha az korábban nem kapott figyelmeztetést. A vezetőbíró semmiképpen nem módosíthatja a helyezéseket. A 77. szabály kiegészítse – a zavarás következményei 1.
Figyelmeztetés – ha egy csapat láthatólag zavarni fog egy másikat, a vezetőbíró felemeli a fehér zászlót, szól a hibázó csapatnak, nevén nevezve azt. A vezetőbíró úgy jelzi, hogy a csapat merre változtasson irányt, hogy azon az oldalon leengedi a zászlót. Alapesetben a vezetőbíró csak akkor adhat utasítást irányváltoztatásra, ha az egyik csapat sávjában akadály jelent meg.
2.
Egy csapat megállítása – a versenyzők biztonsága valamint a hajók és a berendezéseik sértetlensége érdekében a vezetőbíró beavatkozhat a versenybe úgy, hogy felemeli a fehér zászlót, megnevezi az illető csapatot, és az „állj” utasítást adja.
3.
A vezetőbíró értesítése – ha a verseny alatt egy csapat úgy gondolja, hogy egy másik csapat zavarja, és emiatt hátrányt szenved, akkor a csapat tagja lehetőleg azonnal hívja fel a vezetőbíró figyelmét a zavarásra, ezzel jelezve, hogy tiltakozik azellen.
4. Hátrány orvoslása – ha egy csapat hátrányt szenved, az első teendő az, hogy visszaadjuk esélyét a nyerésre. Az esetleges büntetésnek csak másodlagos a prioritása. Ha egy csapat elveszti esélyét a nyerésre, a vezetőbíró a Szabályzat által megengedett legmegfelelőbb intézkedést hozza: például leállíthatja a versenyt, büntetést szabhat ki, vagy megismételtetheti a versenyt. Emellett a körülményektől függően a verseny folytatását is engedélyezheti, és utána jelentheti be a döntését. Nem teheti viszont meg, hogy pusztán megbünteti a hibás csapatot anélkül, hogy helyreállítaná a sérelmet szenvedett csapat győzelmi esélyeit. 78. szabály – az edző szerepe a verseny alatt A 39. szabály 5.1. kiegészítésének érvényessége mellett tilos bármilyen műszaki, elektromos vagy elektronikus eszközzel közvetlenül, vagy közvetve (a hajón kívülről) bármilyen utasítást vagy tanácsot adni a versenyző csapatnak. 8. FEJEZET – célbaérés 79. szabály – a verseny befejezése A csapat akkor fejezi be a versenyt, amikor a hajója orra átlépi a célvonalat. A verseny eredménye akkor is érvényes, ha a csapat hiányos. Mindemellett kizárásra kerül az a kormányossal induló csapat, amely a célvonalat a kormányos nélkül lépi át. A 79. szabály kiegészítése – a verseny befejezése 1. Befejezett verseny – a versenyt akkor tekintjük befejezettnek, ha ezt a vezetőbíró fehér vagy vörös zászló felemelésével jelzi. 2. Hivatalos eredmény – a verseny hivatalos eredményét a Célbíró határozza meg. Az eredmény az a sorrend, amely szerint a hajók orra a célvonalat átlépte. Ha a vezetőbíró szerint a verseny nem volt rendben, a célbíró a verseny hivatalos eredményének meghatározása során figyelembe veheti a vezetőbíró döntését. 3. Célfotó – kis különbséggel történő célbaérés esetén a célbíró a sorrendet a célfotórendszer által rögzített kép alapján dönti el. A berendezést olyan szakemberek működtetik, akik a célbírók csapatának nem tagjai. A másodpercentként 100 képet rögzítő rendszerek nem alkalmasak a célbaérés sorrendjének meghatározására. A szervezőknek külön erre a célra tervezett berendezést kell biztosítaniuk. 4. Időmérés – a részidőket és a célbaérés idejét egy századmásodperces pontossággal kell rögzíteni. Az ehhez szükséges berendezést olyan szakemberek működtetik, akik a célbírók csapatának nem tagjai. 4.1. Nemzetközi regatták – ha szabad szemmel is egyértelműen meg lehet határozni az egyes csapatok célbaérkezését, akkor kézzel működtetett időmérő berendezés is használható. Célfotó esetében minden résztvevő csapat (az eredményjelző lapon és táblán közzétett) célbaérkezési idejének a célfotórendszerből kell származnia. 4.2. Evezős világbajnokságok, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai regatták és a kapcsolódó kvalifikációs regatták, valamint evezős világkupa-regatták - minden résztvevő csapat (az
eredményjelző lapon és táblán közzétett) célbaérkezési idejének a célfotórendszerből kell származnia. 5. Ha a verseny szabályszerűen lezajlott – a vezetőbírónak még akkor is ellenőriznie kell, hogy a 77. vagy 82. szabály szerint valaki nyújtott-e be ellenvetést, ha úgy találta, hogy a verseny rendben lezajlott. Csak ezután jelezheti a célbírónak a fehér zászló felemelésével, hogy a verseny rendben véget ért. A vezetőbíró csak akkor hagyhatja el a cél területét, ha megbizonyosodott arról, hogy a célbíró tudomásul vette a jelzését. 6. A verseny nem zajlott le szabályszerűen – ha a vezetőbíró szerint a verseny nem szabályszerűen zajlott le, ezt a vörös zászló felemelésével jelzi. Ha a 77. szabály szerint kifogást nyújtottak be, a vezetőbíró megvitatja az ügyet az érintett csapattal / csapatokkal, hogy megismerje a kifogás okát, és a célbírókkal is konzultálhat, hogy megtudja az érintett csapatok célbaérkezési sorrendjét. Ezután közli a döntést a csapatokkal és a célbírókkal. Ilyen esetben a célbírók addig nem jelenthetik be a verseny hivatalos eredményét, amíg a vezetőbíró meg nem hozta a döntését. 80. szabály – holtverseny Ha két vagy több csapat egymáshoz annyira közel ér a célba, hogy sorrendjüket nem lehet megállapítani, akkor az eredmény holtverseny. A 80. szabály kiegészítése – holtverseny Holtverseny esetén a következő eljárás követendő: 1. Ha előfutamban alakul ki holtverseny és csak az egyik csapat juthat a következő fordulóba, az érintett csapatoknak a versenyt annak teljes távján meg kell ismételniük. Az ismételt versenyre a holtversennyel azonos napon kerüljön sor, de legalább két órával később. Ha a holtverseny résztvevői különben is mindannyian bejutnak a következő fordulóba, a versenyt nem ismétlik meg, és a következő fordulóban egymáshoz képest elfoglalt pozíciójukat a versenybíróság egy tagja által felügyelt sorsolással határozzák meg. Evezős világkupa-regatta esetében az Ügyvezető Bizottság döntheti el, hogy logikus módon, az esélyegyenlőség és sportszerűség elvével összhangban és legfeljebb hat sáv használatával elkerülhető-e a verseny megismétlése. 2.
Ha reményfutam, negyeddöntő vagy középdöntő zárul holtversennyel, és csak egy csapat juthat a következő fordulóba, akkor ez az a csapat lesz, amely a megelőző fordulóban a legjobb helyezést érte el. A megelőző fordulónak azt a legutóbbi fordulót tekintjük, amelyben a holtversenyben lévő mindegyik csapat részt vett. Ha abban a fordulóban a csapatok azonos eredményt értek el, akkor az eggyel korábbi forduló helyezéseit kell alkalmazni. Ha ezen az alapon is azonosak az érintett csapatok eredményei, akkor ezeknek a csapatoknak a versenyt annak teljes távján meg kell ismételniük. Az ismételt versenyre a holtversennyel azonos napon kerüljön sor, de legalább két órával később. Ha kettőnél több csapat közt volt holtverseny és ezen csapatok száma meghaladja a következő fordulóba jutó csapatok számát, akkor a fent leírt eljárással kell meghatározni a továbbjutót. Ha különben is minden holtversenyben lévő csapat továbbjut a következő fordulóba, a versenyt nem ismétlik meg, és a következő fordulóban egymáshoz képest elfoglalt pozíciójukat a versenybíróság egy tagja által felügyelt sorsolással határozzák meg.. Ha döntőben alakul ki holtverseny, az abban résztvevő csapatok azonos helyezést kapnak, és a következő helyezés(ek) üresen maradnak. Ha az arany-, ezüst- vagy bronzéremért alakul ki holtverseny, akkor a szervezőbizottság plusz érmeket biztosít. 9. FEJEZET – büntetés, ellenvetés, kifogás, a kifogás kimenetele, fellebbezés és vita 81. szabály – büntetés Bármilyen szabálysértés esetén a versenybíróság kiszabja a megfelelő büntetést, ami a következők valamelyike lehet: 1. megrovás; 2. figyelmeztetés (sárga lap); 3. lefokozás (ha a jelen szabályok konkrétan ezt írják elő);
4. a versenyszám összes fordulójából való kizárás (piros lap); 5. a regatta összes versenyszámából való diszkvalifikáció. Kizárás vagy diszkvalifikáció esetén a versenybíróság a versenybíróság előírhatja, hogy a versenyt az összes fennmaradó csapattal, vagy csak bizonyos csapatokkal megismételjék, ha ez a versenybíróság véleménye szerint a verseny sportszerűségéhez szükséges. A 81. szabály kiegészítése – sárga és piros lap Ha egy csapat figyelmezetést kap (sárga lap) vagy kizárják a versenyből (piros lap), erről azonnal, vagy minél előbb értesíteni kell. Evezős világbajnoksági regattán, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai játékokon és a kapcsolódó kvalifikációs regattákon valamint az evezős világkupa regattáin a büntetést annak kiszabásának napján írásban meg kell erősíteni. A megerősítést a csapatvezetőnek kell küldeni, és a csapat által a verseny során használt levelesládájába kell elhelyezni. A megerősítés adattartalma: 1. a megbüntetett csapat megnevezése 2. a büntetés 3. a szabálysértés leírása 4. a szabálysértés ideje és helye 5. további jelentős tények 6. a büntetést kiszabó versenybírósági tag neve és funkciója. Ha egy csapat a következő versenyére vonatkozóan kap figyelmeztetést (sárga lapot), de még nem szállt vízre, a büntetést az ellenőrző bizottságnál lévő versenybírósági tag jelenti be szóban a kimenő pontonnál, amikor a megbüntetett csapat a következő versenyéhez vízre száll. A büntetést az indító a rajteljárás során is bejelenti. 82. szabály - ellenvetés Ha egy csapat úgy véli, hogy a versenye nem szabályszerűen zajlott le, a verseny vége után azonnal (mielőtt a célvonal területét elhagyná) ellenvetéssel élhet a vezetőbíró felé úgy, hogy a csapat egyik tagja felemeli a kezét. Az ellenvetés akkor érvényes, ha megtételekor a hajó még nem hagyta el a célvonal közvetlen területét, és a csapat még nem szállt ki a hajóból. Csak a verseny lefolyásával kapcsolatban lehet ellenvetéssel élni. A verseny vezetőbírója dönt az ellenvetésről, és döntését közli a versenyben résztvevő csapatokkal és a versenyt irányító többi tisztviselővel. A rajtnál kizárt vagy másképpen büntetett csapat a 75. szabály szerint a büntetés kiszabásakor ellenvetéssel élhet az indító vagy a vezetőbíró felé. A 82. szabály kiegészítése – ellenvetés Ha egy csapat úgy véli, hogy a versenye nem szabályszerűen zajlott le, a csapat egyik tagja felemelt kézzel jelzi ellenvetését. Ebben az esetben a vezetőbíró nem emel fel zászlót a verseny végén, hanem megvitatja a problémát az ellenvetést tevő csapattal. A vezetőbíró ezután a következő opciók közül választhat: 1. elutasíthatja a csapat ellenvetését, és a fehér zászló felemelésével jelezheti, hogy döntése szerint a verseny szabályszerűen lezajlott; 2. elfogadhatja a csapat ellenvetését, és a piros zászló felemelésével jelezheti, hogy döntése szerint a verseny nem zajlott szabályszerűen. Ebben az esetben a vezetőbíró odamegy a célbírókhoz, hogy tájékoztassa őket a döntéséről és annak indokáról. A célbírók ebben az esetben addig nem jelentik be a verseny hivatalos eredményét, amíg a vezetőbíró el nem mondta a döntését. 3. A vezetőbíró további információkat kérhet az ellenvetésről. Ebben az esetben piros zászlót mutat fel, és aztán megteszi az ellenvetés megoldásához szükséges további lépéseket, például konzultál a versenyt lebonyolító tisztviselőkkel, a versenybíróság elnökével vagy másokkal. A célbírók ebben az esetben addig nem jelentik be a verseny hivatalos eredményét, amíg a vezetőbíró el nem mondta a döntését. 83. szabály – kifogás Az a csapat, amely ellenvetését elutasították, vagy amely elfogadott ellenvetés érintettje, vagy
amelyet diszkvalifikáltak, kizártak vagy hivatalosan „nem rajtolt” (DNS) vagy „nem ért célba” (DNF) minősítést kapott, valamint a kihirdetett eredményt vitató csapat írásban kifogást nyújthat be a versenybíróság elnökéhez legkésőbb egy órával azután, hogy a vezetőbíró közölte az ellenvetésre vonatkozó döntését, vagy a kihirdetett eredmények vitatása esetén legkésőbb egy órával a kihirdetés után. A kifogást tevő csapat 100 svájci frankos vagy annak megfelelő összegű letétet tesz le, amely visszafizetendő akkor, ha a kifogásnak vagy az azt követő fellebbezésnek helyt adnak. A versenybíróság elnöke dönti el, hogy a kifogás indokolt-e. A döntését a versenyszám következő fordulója előtt, de mindenképpen legkésőbb a nap utolsó versenye után két órával hozza meg. Evezős világbajnoksági vagy világkupa-regatta esetében, ha a kifogás a versenyszám döntőjére vonatkozó ellenvetésből ered, akkor az Ügyvezető Bizottság elhalaszthatja a versenyszám eredményhirdetését. Ha az eredményhirdetés már megtörtént, de a versenybíróság döntésével megváltoztatja a végeredményt, akkor a hivatalos eredmény is ennek megfelelően módosul. Ha az első három helyezést is érinti a változás, akkor az érmeket a döntésnek megfelelően újra át kell adni. 84. szabály – a kifogás kimenetele A versenybíróság vezetőségének döntéséből következő intézkedések az alábbiak lehetnek: 1. Megrovás; 2. figyelmeztetés (sárga lap – a csapat, amely ugyanarra a versenyre vonatkozóan két sárga lapot kap, piros lap alapján kizárásra kerül a versenyszámból); 3. lefokozás (ha a jelen szabályok konkrétan ezt írják elő); 4. a versenyszám összes fordulójából való kizárás (piros lap); 5. a regatta összes versenyszámából való diszkvalifikáció; 6. a verseny megismétlése (bizonyos számú csapat által). A megfelelő büntetés alkalmazása után a versenybíróság vezetősége megteszi az ahhoz szükséges lépéseket, hogy helyreállítsa a hátrányt szenvedett csapat győzelmi esélyeit. 85. szabály – fellebbezés 1. Nemzetközi regatták – az érintett személy csak az Ügyvezető Bizottsághoz nyújthat be fellebbezést a versenybíróság vezetősége (vagy a 82. szabály szerint a szervezőbizottság) döntése ellen. A fellebbezést attól számítva három napon belül kell benyújtani, hogy a döntést a versenybíróság vezetősége vagy a szervezőbizottság közölte az érintett féllel. 2.
Evezős világbajnokság, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai játékok és a kapcsolódó kvalifikációs regatták, valamint az evezős világkupa-regatták – a versenybíróság vezetőségének a döntése ellen csak az fellebbezhet, akinek az elfogadott ellenvetését a versenybíróság vezetősége visszautasította, vagy akinek a közzétett eredményekkel szembeni kifogását a versenybíróság vezetősége elutasította. A kifogást írásban kell benyújtani az Ügyvezető Bizottságnak ugyanazon a napon, amikor a megfellebbezett döntés született. A fellebbezés eredményérő szóló döntést a versenyszám következő fordulója előtt közlik. Ha az Ügyvezető Bizottságnak a fellebbezésre vonatkozó döntése módosítja a versenyszám végeredményét, akkor a hivatalos eredmény is megváltozik. Ha az első három helyezést is érinti a változás, akkor az érmeket a döntésnek megfelelően újra át kell adni.
3.
Az evezős világbajnokság és világkupa regattáin a fellebbezés miatt általában nem halasztják el az eredményhirdetést. Az Ügyvezető Bizottság jelen szabály szerinti döntései véglegesek. 86. szabály – vita, fellebbezés és máshol nem szabályozott kérdések
1. Nemzetközi regatták – a klubok vagy tagszövetségek közti vitákat a szervezőbizottság elé kell vinni. A szervezőbizottság döntései elleni fellebbezést az Ügyvezető Bizottságnak kell a 85. szabály szerint benyújtani. 2. Evezős világbajnoksági regatták – az Ügyvezető Bizottság dönt a versenybíróság vezetőségének döntése elleni fellebbezésekről, valamint minden olyan kérdésről, amelyet a versenyszabályzat és annak kiegészítései, valamint a Versenyrendezési szabályok nem szabályoznak. Szintén az Ügyvezető Bizottság dönt az evezős világbajnokságok, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai regatták és a kapcsolódó kvalifikációs regatták, valamint evezős világkupa-regatták során felmerülő vitákról.
Az Ügyvezető Bizottság döntése végleges, és az általa a jelen szabály szerint hozott döntéseket azonnal írásban közölni kell a FISA tagszövetségeivel. 87. szabály – kivételes esetek 1. Nemzetközi regatták – Ha kivételes esetben (pl. versenyek elhalasztása vagy a regatta felfüggesztése esetében) kell dönteni, a versenybíróság elnöke nevez ki egy testületet a döntéshozatalra. Ennek a testületnek a versenybíróság elnöke lesz az elnöke. 2. Evezős világbajnoksági regatták, olimpiai, paralimpiai és ifjúsági olimpiai kvalifikációs regatták, valamint evezős világkupa-regatták – Ha kivételes esetekben szükséges döntést hozni, akkor az Ügyvezető Bizottság jelen lévő tagjai, vagy az Ügyvezető Bizottság által erre a célra kinevezett személyek hozzák meg a döntést. 88. szabály – a regattáról szóló beszámoló A versenybíróság munkáját a regatta végéig látja el. A szervezőbizottság elnöke és a versenybíróság elnöke a FISA szabványos űrlapján (19. melléklet) beszámolót ír a regattáról, amelyben kommentálja a versenyek lefolyását valamint az esetleges incidenseket és vitákat. Ezt a beszámolót a FISÁ-nak legkésőbb hét nappal a regatta után meg kell kapnia. Az egyes regatták szervezőbizottságai is legkésőbb a regattájuk után hét nappal elküldik a FISÁ-nak a verseny eredményét. 10. FEJEZET – a versenybíróság és annak vezetősége 89. szabály – a versenybíróság A versenybíróság nemzetközi vezetőbírók csoportja, amely azért felelős, hogy a regatta a jelen Versenyszabályzat, a kapcsolódó kiegészítések valamint a Versenyrendezési szabályok szerint kerüljön megrendezésre. 90. szabály – a versenybíróság elsődleges célja A regatta során a versenybíróság elsődleges célja a versenyzők biztonsága. Veszélyes körülmények között a versenybíróság elnöke bármilyen szükséges döntést meghozhat, és módosításokat közölhet a pályán dolgozó indítókkal és a vezetőbírókkal. Ha van rá elegendő idő, a versenybíróság elnöke az ilyen döntések előtt konzultál a szervezőbírósággal. A versenybíróság elnöke biztosítja a versenybíróság és a szervezőbizottság, és különösen a biztonsági tanácsadó, valamint az egészségügyi tisztviselők közti megfelelő koordinációt. A 90. szabály kiegészítése – együttműködés a szervezőbizottsággal A regatta megfelelő lebonyolításához szoros együttműködésre van szükség a szervezőbizottság és a versenybíróság között. A versenybíróság tagjai, feladatkörükön belül, folyamatosan ellenőrzik a pályán használt különböző műszaki berendezéseket. 91. szabály – a versenybíróság elnöke A versenybíróság elnöke meghatározza a versenybíróság egyes tagjainak a feladatait, és felügyeli tevékenységeiket. Emellett ő vezeti le a versenybíróság üléseit, és biztosítja a szervezőbizottsággal való megfelelő koordinációt. A versenybíróság elnöke a 85. szabály szerint a versenybíróság vezetőségének is az elnöke. A 91. szabály kiegészítése – a versenybíróság elnökének kinevezése 1. Nemzetközi regatták – a versenybíróság elnökét a szervezőbizottság nevezi ki. 2. Evezős világbajnokságok, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai játékok és a kapcsolódó kvalifikációs regatták, valamint evezős világkupa- és mesterek világbajnoksági regattái – a versenybíróság elnökét a FISA Ügyvezető Bizottsága nevezi ki.
92. szabály – a versenybíróság összetétele A versenybíróság a következő funkciókat ellátó tagokból áll: 1. a versenybíróság elnöke 2. indító; 3. indítóbíró; 4. vezetőbíró; 5. célbírók, köztük egy szenior bíró; 6. az ellenőrző bizottság tagja, köztük egy szenior tag. A versenybíróság elnökének, az indítóknak, az indítóbírónak, a vezetőbíróknak, a szenior célbírónak és az ellenőrző bizottság szenior tagjának nemzetközi vezetőbírói engedéllyel kell rendelkeznie. A 92. szabály kiegészítése – a versenybíróság kinevezése 1. Nemzetközi regatták – a versenybíróságot a szervezőbizottság nevezi ki (lásd a 39. szabályt). 2. Evezős világbajnokságok, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai és a kapcsolódó kvalifikációs regatták, evezős világkupa és mesterek világbajnoksága regattái – a versenybíróságot a FISA vezetőbírói bizottsága nevezi ki és felügyeli. 83. szabály – a versenybíróság vezetése A versenybíróságot annak elnöke és két másik, az elnök által naponta, a verseny kezdete előtt kinevezett tagja vezeti. A versenybíróság vezetőit a hajóház területén tájékoztató táblákon minden nap meg kell nevezni. Ez a vezetői csapat dönt a 83. szabály szerint tett kifogásokról. Nemzetközi regattán a versenybíróság elnöke három helyettest is kinevez. Kifogás esetén a döntésben nem vehet részt olyan vezetőségi tag (pl. a vezetőbíró vagy az indító) aki közvetlenül érintett a vitában. Ilyen esetben a versenybíróság elnöke egy vagy több helyettest von be a döntésbe. 94. szabály – nemzetközi vezetőbírók Nemzetközi vezetőbíróvá válhat az a vezetőbíró, aki legalább három éve országos engedéllyel rendelkezik, feltéve, hogy 1. hallása és látása jó, és 2. leteszi a FISA vizsgáját. A nemzetközi vezetőbírói engedély négy évig érvényes. Ha az engedély birtokosa részt vesz a FISA vezetőbírói szemináriumán, engedélye automatikusan meghosszabbodik a következő négy évre. Ha az ilyen szemináriumot egy tagszövetség kérésére tartanak meg, a tagszövetség fizeti a FISA résztvevő szakértőinek utazási és szállásköltségét. A 94. szabály kiegészítése – a nemzetközi vezetőbírói engedély Ezek a kiegészítések a Versenyszabályzat 7. mellékletében olvashatók. 11. FEJEZET – a vezetőbírók feladatai 95. szabály – az ellenőrző bizottság Az ellenőrző bizottság biztosítja a csapatok szabályszerű összetételét és felszerelésének megfelelőségét, valamint részt vesz a versenyt követő doppingtesztre kijelölt sportolók azonosításában. A 95. szabály kiegészítése – az ellenőrzőbizottság feladatai Az ellenőrző bizottság tagjai közt a versenybíróság tagjai és a verseny országának technikai szakértői vannak. A bizottságba kinevezett versenybírósági tagok és technikai szakértők száma a regatta programjától és a versenyzők számától függ. Evezős világbajnoksági regattákon, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai játékokon és a kapcsolódó kvalifikációs regattákon, valamint evezős világbajnoksági regattákon és mesterek világbajnoksági regattáin a FISA versenybírói bizottsága, nemzetközi regattákon pedig a versenybíróság elnöke felügyeli az ellenőrző bizottság munkáját. Az ellenőrző bizottság a csónakház területén és a pontonoknál dolgozik, és különösen a következők ellenőrzéséért felelős: 1. a kormányosok súlyának lemérése a Versenyszabályzatban és a kiegészítésekben leírt eljárás szerint;
2. (a verseny előtt és után) a kormányosok által hordott holtsúly; 3. a könnyű súlyú versenyzők súlyának lemérése a Versenyszabályzatban és a kiegészítésekben leírt eljárás szerint; 4. nemzetközi regattán szereplő csapat összetételének változása a verseny előtt. 5. olyan versenyzők helyettesítése, akik nemzetközi regattán a versenyszámok első előfutama után megsérültek vagy megbetegedtek; 6. a versenyzők azonosítása és annak biztosítása, hogy a csapatok összetétele megegyezik a hivatalos nevezésben foglaltakkal, figyelembe véve az esetleges későbbi, a Versenyszabályzattal és a kiegészítésekkel összhangban jóváhagyott módosításokat is. Más előírás hiányában erre a célra a szervezőbizottság készíti el a csapat módosított fényképeit. 7. Olyan nemzetközi regattán, ahol erre vonatkozóan más előírás nincs érvényben, a versenyzők állampolgársága, az ifjúsági, a 23 év alatti és a mesterek kategóriájában versenyző sportolók életkora, és szükség esetén a mesterek kategóriájában versenyző csapatok átlag életkora; 8. doppingteszt esetén annak biztosítása, hogy a tesztben résztvevő sportolók azonnal a doppingtesztet végző tisztviselőkhöz menjenek miután kiszálltak a hajóból; 9. Hajók és berendezések: 9.1. a 39. szabályban és kiegészítésében meghatározott biztonsági előírásoknak való megfelelés; 9.2. minden hajó helyes számozása; 9.3. tiltott berendezések esetleges használata; 9.4. az előírt esetben a minimális hajósúly elérése; 9.5. a hajó azonosítására vonatkozó szabályok betartása; 9.6. szükség esetén az evezőtollak színe; 10. A versenyzők egységes öltözéke az azonosításra vonatkozó szabályok szerint. 96. szabály – az indító és az indítóbíró Az indító és az indítóbíró biztosítja a szabályszerű rajteljárást. A 96. szabály kiegészítése – az indító és az indítóbíró feladatai 1. Indító 1.1. Általános feladatok – Munkája elkezdése előtt az indító bizonyosodjon meg arról, hogy a rajtra és a pályára vonatkozó szabályokban előírt felszerelések és berendezések rendelkezésre állnak és működnek. Az indító ellenőrzi azt is, hogy az indítóbíróval, a versenybíróság elnökével, a célbírókkal és az ellenőrző bizottsággal fenntartandó rádió- és/vagy telefonos kapcsolat működik-e. Az indító arról is bizonyosodjon meg, hogy a vízen tartózkodó csapatok betartják-e a vonatkozó közlekedési szabályokat. 1.2. Kommunikáció – az indító és a vezetőbíró alapvetően vizuális jelzésekkel kommunikál. Ha szóbeli kommunikációra van szükség, akkor angolul szólnak a versenyzőkhöz. Hogyha más nyelv használatával valamely csapat, versenyző, vagy a verseny szervezésében résztvevő tisztviselő könnyebben megérti a versenybíróság mondanivalóját, akkor az üzenet ezen a második nyelven is megismételhető. 1.3 Sportszerűtlen vagy nem biztonságos körülmények – az indító megvizsgálja, hogy a szélerősség rontja-e a versenyzők egyenlő esélyeit, vagy veszélyt jelent-e. Ha az alábbiakban részletezett utasítást kapja, vagy a versenybíróság elnökével való konzultáció után az indító a jelen szabályokkal összhangban megtesz minden szükséges lépést azért, hogy a verseny sportszerű és biztonságos legyen. A versenybíróság elnöke a rajt előtt legalább 2 perccel értesíti a szükséges változásokról. 1.4. A csapatok értesítése – az indító közli a csapatokkal a rajtig hátralévő időt, és mihelyt először belépnek a rajtzónába, közi velük azt is, hogy melyik sávban fognak versenyezni. Emellett jelzi a csapatoknak, hogy a rajtig 5, 4 ill. 3 perc van hátra. Ellenőrzi azt is, hogy a versenyzők felszerelése és ruházata rendben van-e. 1.5. A rajt eljárása – az indító rajttal kapcsolatos eljárásrendjét (beleértve a gyors rajtot és a hibás rajtot is) a 73. szabály kiegészítésében részletezzük. 1.6. Kizárás – az indító piros lap felmutatásával kizárja azt a csapatot, amely ugyanabban a versenyben
két figyelmeztetést (sárga lapot) kapott. 1.7. Késői érkezés – az indító sárgalapos figyelmeztetést adhat azoknak a csapatoknak, amelyek rajtpozíciójukat későn (a rajt előtt kevesebb, mint 2 perccel) foglalják el, vagy nem állnak készen a rajt idején a versenyzésre. A rajt ideje után érkező csapatokat az indító pedig kizárhatja. 1.8. A verseny elhalasztása – Ha a versenyt, például felszerelés törése miatt, el kell halasztani, vagy más váratlan esemény (pl. villámlás) történik, az indító konzultál a vezetőbíróval és a versenybíróság elnökével, aztán pedig szóban, és rajttornyon elhelyezett táblán írásban minden versenyző által látható módon közli a csapatokkal a rajt új idejét. Az indító közli az új rajtidőt az ellenőrzőbizottsággal és a célbíróval, a versenybíróság elnökének pedig beszámol bármi szokatlan fejleményről. A csapatok, mielőtt kiszállnának a hajóból, mindig érdeklődjenek a versenybíróság egyik tagjánál az esetleges változásokról. 2.
Az indítóbíró kommunikációja –
2.1 Az indítóbíró, tevékenysége megkezdése előtt, biztosítja, hogy a közte, az indító, a beállítóbíró és az indítóplatformokon álló tisztviselők közti rádiós és telefonos kapcsolat működik-e. Az indítóbíró a beállítóbíró fülkéje előtt, a rajtvonal meghosszabbításában ül. 2.2 A hajó pozicionálása – a szervezőbizottság kinevezi a beállítóbírót és az indítóplatformokon álló tisztviselőket. A beállítóbíró utasítja a tisztviselőket arra, hogy állítsák a hajókat a helyes pozícióba. A beállítóbíró az indítóbíró mögött ül a rajtvonal meghosszabbításában, 30 cm-rel magasított széken vagy platformon úgy, hogy átlásson az indítóbíró feje fölött. Az indítóbíró ellenőrzi, hogy a beállítóbíró az összes hajót pontosan pozícionálta-e a rajtvonalnál. Mihelyt erről megbizonyosodott, a fehér zászló felemelésével jelez az indítónak. (Ha erre a célra fehér és piros fényjelzés is rendelkezésre áll, akkor az indítóbíró zászlók helyett azt használja.) Ha az ezutáni rajteljárás során a hajók elmozdulnak a helyes pozícióból, akkor az indítóbíró leengedi a zászlóját, vagy lekapcsolja a fehér fényt mindaddig, amíg a hajók újrapozícionálása meg nem történik. 2.3 Hibás rajt – az Indítóbíró, az indító és a vezetőbíró a 74. szabályban megfogalmazott eljárást követi. 2.4 Kapcsolattartás a vezetőbíróval – a rajt előtt az indítóbíró kapcsolatba lép a vezetőbíróval hogy megbizonyosodjon arról, hogy a vezetőbíró készen áll. 97. szabály – a vezetőbíró A vezetőbíró biztosítja a verseny szabályszerű lebonyolítását és a versenyzők biztonságát. Különösen igyekszik azt biztosítani, hogy egy csapat se juthasson előnyhöz, vagy szenvedjen hátrányt az ellenfeleitől, vagy külső hatások miatt. Ha a vezetőbíró úgy találja, hogy az egyik csapat jelentős hátrányt szenved, meg kell próbálnia teljes mértékben helyreállítani a csapat nyerési esélyeit. Előzetes figyelmeztetés után megfelelő büntetést szab ki a hibát elkövető csapatokra. A vezetőbíró a hajók irányítására vonatkozó utasítást nem ad. Mindent meg kell viszont tennie a balesetek elkerülése érdekében, és ezért, hogy bármely csapatot az ellenfelei akadályozzanak. A vezetőbíró szükség esetén leállítja a versenyt, kiszabja a szükséges büntetést és a verseny azonnali vagy későbbi megismétlését írja elő. Az utóbbi esetben a rajt új idejéről a versenybíróság elnökével együtt dönt, és értesíti róla az érintett csapatokat. A vezetőbíró engedélyezheti a verseny folytatását is, és a verseny vége után zárhat ki egyes csapatokat, és emellett eldöntheti azt is, hogy az ismételt versenyben mely csapatok vesznek részt. Ha viszont a vezetőbíró véleménye szerint az akadályozás nem módosította a verseny eredményét, vagy az akadályozás mértékét nem tartja jelentősnek, elutasíthatja a verseny megismétlését, vagy azt, hogy az incidensben részt vevő csapatok ismételjék meg a versenyt. Vezetőbíráskodás álló helyzetből – az Ügyvezető Bizottság úgy dönthet, hogy evezős világbajnokság vagy világkupa esetén bizonyos versenyek vezetőbírói egyhelyben álló hajókból, a pálya menti partszakaszról, vagy olyan hajókból dolgozzanak, amelyek nem követik a teljes versenyt. Az Ügyvezető Bizottság ennek megfelelő utasításokat adhat. A 97. szabály kiegészítése – a vezetőbíró feladatai 1. Hierarchia – a konkrét feladataiktól eltekintve az indító és az indítóbíró munkáját is a vezetőbíró irányítja.
2. A rajthely felé vezető úton – a rajthely felé vezető út során a vezetőbíró megvizsgálja, hogy a pálya berendezései szabályszerűek-e, hogy nincs-e akadály a pályán, és hogy más motoros hajók nyomvize nem hat-e a pályára. Megbizonyosodik arról is, hogy a vízen foglalkozó csapatok betartják-e a forgalmi szabályokat. Ha hibát talál a berendezésekben, vagy más problémát lát (pl. a rajthelyen elhelyezett rádióberendezéseken keresztül) értesíti a versenybíróság elnökét és az érintett csapatokat. 3. A rajt során – a rajteljárás során a vezetőbíró alapvetően közvetlenül az indítóbíró mellett, vagy a csapatok mögött a pálya közepén helyezkedik el. Ha bármilyen okból rossz rajtra kerül sor (eltekintve a hajók hibás rajtjától, amiért csak az indítóbíró felelős), a vezetőbíró leállíttathatja a versenyt, vagy csengőhanggal és vörös zászló lengetésével maga is leállíthatja azt. 4. A rajtzónán belüli feladatok – Mihelyt a verseny elindult, a vezetőbíró hajója a pálya közepén közvetlenül a versenyzők mögött halad. 5. A vezetőbíró hajójának pozíciója – a verseny során a vezetőbírónak úgy kell pozícionálnia a hajóját, hogy a lehető leghatékonyabban intézkedhessen. A vezetőbíró hajójának a pozíciója a verseny állásától és a csapatok a következő fordulóra vonatkozó selejtezőjétől függ, de függhet az időjárási viszonyoktól is. A vezetőbírónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a csapatok, amelyeket meg akar szólítani, hallják őt. Ha egy vagy több csapatot meg kell előznie, ügyelni kell arra, hogy hajójának nyomdokvize csak a legszükségesebb mértékben zavarja a megelőzött versenyzőket. Emellett a hajóját lehetőleg úgy kell pozícionálnia, hogy ne akadályozza a csapatok egymásra való rálátását. 6.
A verseny típusa – a vezetőbíró döntését befolyásolhatja a verseny típusa (előfutam, reményfutam, negyeddöntő, középdöntő vagy döntő) is. Intézkedéseinek meghozatalakor tehát figyelembe kell vennie ezt a tényezőt, valamint a következő versenyek során elfoglalt pozíciót is.
7. Biztonság – a vezetőbírónak mindent meg kell tennie a versenyzők biztonságáért, valamint a hajók és a felszerelés sérülésének elkerüléséért. Szükség esetén fehér zászlójának felemelésével, és a csapat megnevezésével felhívhatja a csapat figyelmét a veszélyekre, és „Állj!” felkiáltással megállíthatja a csapatot. Ha egy vagy több versenyző vízbe esik, illetve valamelyik hajó felfordul vagy elsüllyed, a vezetőbírónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a mentőszolgálat intézkedik-e. Ellenkező esetben neki magának kell megtennie a szükséges intézkedéseket. 8. Rossz időjárási viszonyok – széllökések vagy hirtelen időjárásromlás esetén a vezetőbírónak kell döntenie arról, hogy a verseny elkezdhető vagy folytatható-e, vagy félbe kell szakítani. A versenyzők biztonsága fontosabb, mint a Versenyszabályzatnak való megfelelés. 9. Ruházat – a vezetőbíró munkája ellátása során egyenesen áll a hajójában, és az előírt ruházatot viseli (sötétkék sportkabát, világoskék ing, a FISA hivatalos nyakkendője és szürke nadrág; ha sapkát is visel, annak kéknek kell lennie). Esős időben kék esőkabátot viselhet. Hőségben rövid ujjú ingben is dolgozhat, nyakkendővel vagy anélkül. A ruházatra vonatkozó döntéseket a versenybíróság elnöke hozza meg, figyelembe véve az időjárási viszonyokat. 10. Az edzők szerepe – mivel a verseny során az edző nem használhat elektromos, elektronikus vagy más műszaki eszközöket, a vezetőbíró rendszeresen ellenőrizze a pálya melletti területet. 11. Általános ismeretek – a vezetőbíró legyen naprakész az evezéshez kapcsolódó általános kérdésekről, és ismerje meg az egyes csapatok és edzők versenyzési jellemzőit. 98. szabály – a célbírók A célbírók határozzák meg, hogy a hajók orra milyen sorrendben lépte át a célvonalat. Meg kell bizonyosodniuk arról is, hogy a verseny rendben zajlott-e le, és az eredmények érvényesítése is az ő feladatuk. A 98. szabály kiegészítése – a célbíró feladatai 1. A célbíró 1.1. meghatározza, hogy a hajók orra milyen sorrendben lépte át a célvonalat; 1.2. megbizonyosodik arról, hogy a vezetőbíró fehér zászló felmutatásával jelezte-e, hogy a verseny szabályszerűen zajlott, és ha igen, fehér zászló felemelésével vagy fehér fénnyel visszajelez a vezetőbírónak; 1.3. a csapatokat a célbaérkezés sorrendjében felsorolja;
1.4. ellenőrzi az eredményjelző lapon és táblán szereplő hivatalos eredmények helyességét. 2. A szenior célbíró aláírja a hivatalos eredményjegyzéket. 3. Pozicionálás – hogy a céltoronyban ülők el tudják látni feladataikat, egymás mögött kell ülniük a célvonal meghosszabbításában, úgy, hogy mindenki ellásson az előtte ülő feje fölött. Általában legalább két bíró legyen a célnál, és az egyikük szenior bíró legyen. VII. RÉSZ – egészségügyi szabályok 99. szabály – a versenyzők egészsége Az evezősport résztvevőinek egészsége és biztonsága elsőrendű jelentőségű. A FISA elfogadta az olimpiai mozgalom egészségügyi kódexét, és a nemzetközi orvosi etika minden elismert alapelvét betartja. A 89. szabály kiegészítése – az evezősök egészségi állapota 1. A verseny előtti orvosi vizsgálat 2014. január 1-től az evezős világbajnoksági regattákon, valamint az olimpiai, paralimpiai vagy ifjúsági olimpiai regattákhoz és evezős világkupa-regattákhoz kapcsolódó kvalifikációs regattákon résztvevő sportolóknak a verseny előtt orvosi vizsgálaton kell részt venniük. Ennek részei: kérdőív kitöltése, éves orvosi vizsgálat és EKG a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által ajánlott eljárás szerint. A verseny előtti orvosi vizsgálat elvégzését az országos szövetségeknek kell biztosítaniuk és igazolniuk. 1.1. Partvidéki evezős világbajnokság és a mesterek evezős világbajnoksága esetén a nevező sportolók személyesen felelnek azért, hogy a fenti előzetes orvosi vizsgálatokat elvégeztessék. Ezt orvos által aláírt igazolással kell tudni bizonyítaniuk. 2. A tagszövetségek egészségügyi tisztviselő Minden, evezős világbajnoksági regattán, olimpiai, paralimpiai, ifjúsági olimpiai játékokon és a kapcsolódó kvalifikációs regattákon valamint evezős világkupa regattáin résztvevő tagszövetségnek meg kell adnia annak az egészségügyi tisztviselőnek a nevét és elérhetőségét, akivel a FISA orvosi ügyekben konzultálhat. 3. Intravénás rehidratáció – a súlymérés és a verseny kezdete között intravénásan rehidratált könnyű súlyú versenyző nem kezdheti el a versenyt. 4. Injekció („tűszúrás tilalma”) – nemzetközi regatta közben (beleértve az első verseny kezdetét megelőző és az utolsó verseny végét követő 24 órás időszakot is) a versenyzők bármelyik testtájába kizárólag a következő feltételekkel szabad bármilyen anyagot befecskendezni: 4.1 ha ez orvosilag indokolt; (i) az indokláshoz diplomás (M.D. fokozatú) orvos általi vizsgálat, diagnózis, kezelés, adminisztráció és dokumentáció szükséges; 4.2 ha az orvos által felírt szert alkalmazzák (vagyis az adott célra jóvá nem hagyott szer nem használható); 4.3 ha képzett egészségügyi szakember (vagy a FISA vagy a regatta orvosa által felhatalmazott személy) adja be; és 4.4 írásban azonnal (de mindenképpen 24 órán belül) jelentik a FISA vagy a regatta orvosának (kivéve ha a sportoló az adott versenyre orvosi kezelés miatt felmentést kapott a jelentéstétel alól). A jelentésben szerepelnie kell a diagnózisnak, a felírt orvosságnak, és az adminisztrációs útnak is. Mások biztonságát veszélyeztető tűk, fecskendők és más biomedikai anyagok (beleértve a vérmintákat és a test által termelt tejet is) valamint az egyéb diagnosztikai berendezések az elismert biztonsági standardok szerint távolítandók el. A fenti követelmények bármelyikének megsértése a FISA szabályainak megsértését jelenti és büntetéshez vezethet. A büntetés lehet akár az érintett csapat kizárása vagy megfelelő esetben az egész csapatnak a regattából történő diszkvalifikációja is. A követendő eljárást az Ügyvezető Bizottság határozza meg. A szükséges vizsgálatok költségét az illető tagszövetségre háríthatják. 5. a 20. szabály szerinti jogosultság meghatározása
A 20. szabály szerinti jogosultság meghatározását igénylő esetekben, beleértve a versenyző nemének megváltoztatását és a hiperandrogenizmust (a férfi hormonok túltermelését) is, a FISA Ügyvezető Bizottsága a Nemzetközi Olimpiai Bizottság irányelveit alkalmazza. VIII. RÉSZ – doppingellenes szabályok 100. szabály – a dopping tilalma A dopping szigorúan tilos. A dopping elleni küzdelmet a globális doppingellenes kódex szabályozza, amelyet a FISA közgyűlése formálisan elfogadott, és amelyet a FISA Tanácsa formális kiegészítésekkel értelmezhet és/vagy kiegészíthet. A doppingtilalmat megsértő evezők büntethetők, beleértve akár a versenyzéstől való, egész életre szóló eltiltást is. Dopping esetében a szabálysértés idején érvényes doppingellenes kódex és kiegészítései, valamint a FISA doppingellenes szabálykiegészítései alkalmazandók. A 100. szabály kiegészítése – doppingtilalom A kiegészítést a Versenyszabályzat 8. melléklete tartalmazza. IX. RÉSZ – záró rendelkezések 101. rész – záró rendelkezések A jelen Versenyszabályzatot a FISA rendkívüli közgyűlése a dániai Koppenhágában hagyta jóvá 2013. február 15-16-án, és azonnal hatályba lépett. Denis Oswald Elnök
Matt Smith Ügyvezető Igazgató