FÁY ANDRÁS KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI, MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

FÁY ANDRÁS KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZETI, MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Érvényes: 2013. szeptember 1-től

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS 1.1. Intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése 1.2. Ellátandó alaptevékenység megnevezése 1.3. Jogszabályok megjelölése 1.4. Szervezeti felépítés 1.5. Intézmény szervezeti ábrája

2.

MŰKÖDÉS RENDJE 2.1. A tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2.2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 2.3. a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek 2.4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 2.5. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról 2.6. Az intézményi védő, óvó előírások 2.6.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 2.6.2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén

3.

VEZETŐI MUNKA RENDJE 3.1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták 3.2. A kiadmányozás és a képviselet szabályai 3.3. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 3.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

4.

KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 4.1. Belső kapcsolattartás rendje 4.1.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 4.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje 4.1.3. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje 4.1.4. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje 4.1.5. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 4.2. Külső kapcsolattartás rendje 4.2.1. Az iskola és a fenntartó közötti kapcsolattartás formája 4.2.2. A vezetők és az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje 4.2.3. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formája és rendje 4.2.4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást

5.

ELJÁRÁS RENDEK 5.1. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 5.2. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 5.3. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 5.4. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 5.5. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 5.6. Mindazokat a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.

6.

HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

2

6.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 6.2. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel 6.3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája, időkeretei 6.4. A felnőttoktatás formái 6.5. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e

3

1. BEVEZETÉS 1.1. Intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése Fáy András Közlekedésgépészeti, Szakközépiskola 1095 Budapest, Mester u. 60–62. nincs

név: székhely: telephely: Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: Az intézmény törzskönyvi azonosítója: Alapító okirat kelte: Alapító okirat száma: Az alapítás időpontja: OM azonosító: KSH azonosító: PIR azonosító: Adóalanyiság: Adószám: Bankszámlaszám Intézmény fenntartója: Intézmény működtetője:

Műszaki

1230/C/1992 (07.09.) 491239 2012. július 31. 1427/2012 (VI. 20.) Főv. Kgy. 1992 (a jogelődjét 1908-ban alapították) 035379 15491233-8531-322-01 491239000 nem adóalany nem rendelkezik vele nem rendelkezik vele

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1.2. Ellátandó alaptevékenység megnevezése 1.2.1. Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény szakágazati besorolása: 853200 alap szakfeladat: 853121-1

Szakmai középfokú oktatás Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

1.2.2. Az intézmény további szakfeladatai: szakfeladat:

853211-1

853214-1 853221-1

853224-1 853231-1 853234-1 855917-1 562913-1 910121-1

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközép-iskolai felnőtt szakképzés Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Iskolai intézményi étkeztetés Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

4

1.2.3. Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek: 855937-2 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 855941-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855943-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 855944-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés 856000-2 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 931204-2 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 1.3. Jogszabályok megjelölése 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény érvényben lévő paragrafusai a Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 21/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény és az azt módosító 2011. évi CLXVI. törvény 14. §-a. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet, az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) és a módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) kormányrendeletek,

5

1.4. Szervezeti felépítés 1.4.1. Pedagógusok közössége Vezetők, vezetőség igazgató (1 fő) igazgatóhelyettesek: - műszaki (1 fő) - általános és nevelési (1 fő) - gyakorlati oktatásért felelős (1 fő) Nevelőtestület A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak. Döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörét a Knt. 70. §-a határozza meg.) Szakmai munkaközösség Szakmai munkaközösséget legalább 5 (azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, szakmát, szakmacsoportot oktató, ill. azonos nevelési feladatot ellátó) pedagógus hozhat létre. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. Munkaközösségek: (száma max. 10) - társadalomtudományi - idegen nyelvi - természettudományi - készségtárgyak munkaközössége - szakmai elméleti - szakmai gyakorlati - osztályfőnöki - szülői szervezet Közalkalmazotti tanács A megválasztását és a működését meghatározó általános feltételeket a Közalkalmazotti Törvény tartalmazza. Szakszervezetek A Közalkalmazotti Tanács választásakor leadott szavazatok alapján az iskolában a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet helyi szervezete a reprezentatív szakszervezet. A nevelőtestület döntési jogköréből a következőket ruházza át a szakmai munkaközösségekre és az egy tanulói osztályközösséget tanító pedagógusokra:   



Az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók munkaközösségre vonatkozó részeinek elfogadását. Az iskola nevelő-oktató tevékenységével kapcsolatos, a munkaközösség szakirányával egyező kísérletek, kutatások indítását és értékelését. Az egy tanulói osztályközösséget tanító azon pedagógusokra, akik a fegyelmi eljárás alá vont tanulót már legalább egy éve oktatják, a tanulók egyes – nem súlyos – fegyelmi ügyeiben való döntést. (Más iskolába való áthelyezést vagy ennél súlyosabb döntést csak a nevelőtestület hozhat.) Az előző bekezdésben meghatározott pedagógusközösségre a tanulók magasabb osztályba lépésének megállapítását és az osztályozó vizsgára bocsátásának eldöntését.

6

Az érintett közösségek vezetői, illetve képviselői az általuk meghozott döntésekről a legközelebbi nevelőtestületi értekezleten kötelesek beszámolni. 1.4.2. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak A rendszergazda, az oktatástechnológus és az iskolatitkárok az igazgató irányítása mellett végzi munkáját. Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkakörük leírása az igazgató vagy az általa megbízott személy feladata. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgató tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A nevelő-oktató munkát segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokért, különös tekintettel a felmérésekre, a prevencióra, a gondozásra, kapcsolattartásra, a diákok igazolatlan hiányzásának követésére, valamint a közösségi szolgálat koordinálására. 1.4.3. Tanulók közösségei

Diákkörök Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.)

Diákönkormányzat Az iskola diák-önkormányzati szerve a Diák-küldöttgyűlés. A tanuló-közösségeket a küldöttgyűlésen az osztályok ODB titkárai, az osztályok időszakos küldöttei és a diákkörök küldöttei képviselik. A küldöttgyűlés választja saját vezetőségét. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a működését.) 1.4.4. Szülői szervezetek (közösségek) A szülői munkaközösség – figyelemmel a Nkt. 73. §-ára – dönt saját működéséről, továbbá képviselői útján részt vesz az iskola feladatainak ellátásában. Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a szülői munkaközösség működéséhez. A szülői szervezetnek véleményezési jogköre van: - az iskola pedagógiai programjával kapcsolatos kérdésekben, - a tanulók segélyezésével kapcsolatban, - az iskolai Házirenddel kapcsolatban, - az iskola munkatervével kapcsolatban, - az SzMSz szülőkkel, illetve tanulókkal kapcsolatos pontjairól, - tankönyvválasztással kapcsolatban - véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülői szervezet saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az

7

iskolaszékben, kollégiumi székben. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 1.4.5. Gazdasági Ellátó Osztály A gazdasági csoport feladatát 2011. szeptember 1-jétől a Dél-Budai TISZK Gazdasági Szervezete vette át, amely 2013. január 1.-től a KLIK 3. számú Gazdasági Ellátó Osztálya. A GEO pénzügyi referense az alábbi munkáltatói jogköröket az intézményigazgatóknak adja át az intézményben dolgozó alkalmazottak (pl. takarító, gondnok stb.) vonatkozásában:  a munkaidő napi beosztása  javaslat a túlmunka elrendelésére  javaslat a dolgozó jutalmazására  javaslat a dolgozó fegyelmi felelősségre vonására  javaslattétel a dolgozó alkalmazására, alkalmazásának megszüntetésére  javaslat a szabadság engedélyezésére Az intézményben dolgozó GEO alkalmazottak kötelesek az intézményigazgató vagy az általa megbízott személy által kiadott utasítások szerint munkát végezni, amennyiben a kiadott feladatot a munkaköri leírása tartalmazza. Az intézményekben dolgozó gazdasági ügyintéző munkaköri feladatai A GEO-tól átveszi és kezeli az intézményi készpénz ellátmányt. Az ellátmányból az intézmény dologi keretei terhére teljesít kiadást, valamint beszedi a saját bevételt képező befizetéseket. Az intézmény személyi kiadási előirányzata terhére csak a GEO által számfejtett kiadás és csak kiutalással teljesíthető. Pénztári órát biztosít az intézményigazgatókkal egyeztetett időpontokban. Összegyűjti a dolgozóktól a helyi közlekedési, valamint a vidékről bejárók előző havi bérletjegyeit, illetve számlákat és minden hónapban lista kíséretében leadja a GEO-nak, ahol gondoskodnak a közlekedési hozzájárulás kifizetéséről. A munkaügyekhez kapcsolódóan:  az intézményigazgató munkáltatói döntését közlő ügyiratokat eljuttatja a GEO részére, és intézi az elkészült munkaügyi okiratok aláíratását, ill. a dolgozó és munkáltató példányának átadását,  átveszi az intézményigazgatótól, vagy az általa megbízott helyettesétől a hiányzásjelentéseket, igazolt és igazolatlan mulasztások ügyiratait (szabadságkiírás, illetmény nélküli szabadság engedélyezése, igazolatlan hiányzás, betegséget igazoló okmányok, stb.), valamint a változó bérek túlóra, helyettesítés okiratait minden hónap 8-ig átadja a GEO részére,  vezeti az intézményigazgató munkáltatói jogkörének gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat. Gondoskodik a GEO által átadott jelentések, nyilvántartások, adatszolgáltatások, stb. intézményigazgatóhoz való eljuttatásáról Figyelemmel kíséri az intézményi leltár-körzetek kialakítását, előkészíti a leltárkörzet felelős megbízását, figyelemmel kíséri a leltárkörzetek közötti eszközmozgásokat, és erről értesíti a GEO-t. Elkészíti az értékhatáron felüli beszerzésekhez a használatba vételi bizonylatokat. Részt vesz a GEO pénzügyi referense által előírt leltározás szervezésében és lebonyolításában. Ellátja az összekötői feladatokat minden gazdasági, pénzügyi, technikai témakörben, melyekkel az intézményigazgató vagy a GEO pénzügyi referense megbízza. Vagyonmegőrzési felelősség, leltározási és selejtezési feladatok megosztása Az intézményi vagyon (ingatlan és ingóság, vagyonértékű jogok, szellemi termékek) megőrzésének megszervezése, a feltételek megteremtése az intézményigazgató és a GEO igazgató közös feladata.

8

1.5. Intézmény szervezeti ábrája

Minőségügyi vezető

IGAZGATÓ

Gazdasági összekötő

Dél-Budai TISZK - GEO

Gazdasági Ellátó Osztály

Általános igazgatóhelyettes

Műszaki igazgatóhelyettes

Társadalomtudományi munkaközösség

Szakmai elméleti munkaközösség

Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes

Belső ellenőr Pénztáros

Idegen nyelvi munkaközösség

Szakmai gyakorlati munkaközösség

Szabadidő szervező

Gazdasági ügyintéző

Pszichológus

Természettudományi munkaközösség

Könyvelő Munkaügyi ea.

Osztályfőnöki munkaközösség Készségtárgyak munkaközössége Könyvtáros pedagógus DMS pedagógus Szülői Szervezet

Fejlesztő pedagógus

Rendszergazda Oktatástechnikus

Munka- és tűzvédelmi felelős

SNI-s pedagógus Műhely adminisztrátor

Iskolatitkár 1 Iskolatitkár 2

Anyagbeszerző

Gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő

Raktáros

Kézbesítő

Gondnok Portások Takarítók Karbantartó Fűtő

9

2. MŰKÖDÉS RENDJE 2.1. A tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Szorgalmi időszakban az iskola hétfőtől péntekig 6:00 – 21:00 óráig tart nyitva. A tanítás a közismereti és a szakmai elméleti tárgyakból 8:00 órakor kezdődik, de szükség esetén 7:15-kor. A gyakorlati oktatás leghamarabb 7:15 órakor kezdődhet. Csengetési rend: 0. óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 9. óra 10.óra 11.óra 12.óra

7:15 – 7:55 8:00 – 8:45 8:55 – 9:40 9:50 – 10:35 10:45 – 11:30 11:50 – 12:35 12:45 – 13:30 13:40 – 14:25 14:30 – 15:15 15:20 – 16:00 16:05 – 16:45 16:50 – 17:30 17:35 – 18:15

. A tanulók részére a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola menzáján az étkezés 12:30−15:20 óráig tart. A szorgalmi idő előkészítése az augusztus 21-től 31-ig tartó időszakban történik. Ebben az időszakban kell megszervezni a különbözeti, a beszámoltató és a javítóvizsgát. A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére minden hét szerdáján 9:00−13:00 óráig ügyeletet kell tartani. Az iskolában 7:00 órától az összes foglalkozás befejezéséig az iskola igazgatójának vagy helyettesei közül az egyiknek az iskolában kell tartózkodnia. A pedagógusok munkaidejét a tanítási időszakban elsősorban órarendjük határozza meg. Első órájuk előtt 10 perccel, utolsó órájuk után 10 perccel az iskolában kell tartózkodniuk. Ha munkájukat váratlan akadályoztatás miatt a megszabott időben nem tudják megkezdeni, távolmaradásukat azonnal jelezzék, hogy helyettesítéseikről időben gondoskodhassanak. Az órarend szerinti helyettesítő tanárok a kijelölt órában az iskola területén tartózkodnak. A helyettesítés módját az ügyeletes igazgatóhelyettessel (igazgatóval) való megbeszélés szerint látják el, a helyettesítéseket a Helyettesítési naplóba a hónap végéig kell beírni. A gyermekek után járó pótszabadság kivételét, az erre szolgáló nyomtatvány kitöltése után, az igazgatóval kell engedélyeztetni. A szorgalmi időn kívüli munkarendet az igazgató határozza meg a Közalkalmazotti Törvény előírásait figyelembe véve. A gyakorlati oktatás területén a tanár a foglalkozások megkezdése előtt 10 perccel köteles az iskolában tartózkodni, a foglalkozások befejezése után pedig 10 percig az iskolában maradni. A szakoktató és a testnevelő tanár a tanulói öltözőben munkakezdés előtt 10 perccel és a foglalkozás befejezését követően a tanulók távozásáig köteles ügyeletet tartani (ügyeleti beosztás szerint).

10

A foglalkozások előkészítésének módját és idejét a munkaközösségi terv tartalmazza. 2.2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Szülők, hozzátartozók és hivatalos ügyeket intézők tanítási, illetve irodai munka- és ügyeleti időben léphetnek be, illetve tartózkodhatnak az iskolában. A belépés engedélyezési rendje a következő: A portás: - a belépni szándékozótól megkérdezi, hogy milyen ügyben, kivel szeretne beszélni, illetve találkozni. - érdeklődik, utána néz, hogy a keresett személy bent tartózkodik-e az iskolában és fogadni tudja-e a látogatót. - fogadás esetén tényleges igazolvány alapján (személyi, jogosítvány, útlevél stb.) bejegyzi a nyilvántartóba a fogadó és a látogató nevét és látogatásának célját. - Ismeretlen látogatót nem lehet kíséret nélkül beengedni az épületbe! Tanítási időben a fogadó pedagógus vagy iskolai dolgozó kíséri a megjelölt helyre a látogatót. 2.3. A nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Gépkocsival az iskola udvarára csak vezetői engedéllyel lehet beállni (igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető). A portásnak be kell vezetni a nyilvántartásba a be- és kiállás időpontját, a gépkocsi típusát, rendszámát és a benntartózkodás okát. Engedély nélkül léphetnek be és tartózkodhatnak az iskolába a szülők és hozzátartozók, a szülői értekezletek, tanári fogadóórák, iskolai ünnepélyek és rendezvények alkalmából a rendezvény időtartama alatt. Az igazgató megadja azoknak az iskolával szoros kapcsolatban álló vendégek névsorát, akiket ellenőrzés nélkül lehet az épületbe beengedni. A portás a beengedéssel egy időben köteles az igazgatót értesíteni vendége érkezéséről. 2.4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nemzeti ünnepekről – a tanév rendjében meghatározottak szerint – iskolai ünnepélyen vagy ünnepi osztályfőnöki órán kell megemlékezni. Egyéb iskolai ünnepélyek a tanév rendje szerint: tanévnyitó, szalagavató, ballagás. Az iskolai hagyományok ápolása: Minden tanévben, november utolsó vagy december első napjaiban Toyota napot, illetve szalagavató ünnepséget és bált tartunk. András-napon koszorúzzák meg a tanulók iskolánk névadójának, Fáy Andrásnak a sírját. Tartjuk a kapcsolatot az iskola volt diákjaival. Megőrizzük régi kiváló tanárok és diákok emlékét (Udvarhelyi Ágoston, Kunfalvi Rezső, Éry Emil, Féner Oszkár, Galy Tibor). 2.5. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról Az iskola honlapján a Szervezeti Működési Szabályzat, a Pedagógiai Program és a Házirend megtalálható. Ezekről tájékoztatást az igazgatótól és az igazgatóhelyettesektől lehet kérni előre egyeztetett időpontban, elsősorban az ügyeleti napjukon.

11

2.6. Az intézményi védő, óvó előírások 2.6.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje - A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, ellenőrzését és oltását a kerületi önkormányzat megbízása alapján dolgozó gyermekorvos és egészségügyi asszisztens végzi. Számukra az iskola épületében felszerelt rendelő és elsősegélyhely biztosított. - Az iskola tanulói rendelési időben vehetik igénybe az iskolaorvosi ellátást. A rendelési időt az orvosi szoba ajtajára ki kell függeszteni. - Kötelező orvosi, illetve fogorvosi vizsgálatokon a tanulók külön beosztás szerint vesznek részt. - Az iskolaorvosi igazolás csak a rendelésen való megjelenés idejére fogadható el. - Az újonnan beiskolázott tanulók pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton vesznek részt, amelynek időpontját – a beiskolázási rendelettel összhangban – az általános igazgatóhelyettes egyezteti az iskolaorvossal. - A munkaalkalmassági és munkaegészségügyi ellátás keretében a dolgozók az alábbi kötelező jellegű szolgáltatásban kell, hogy részesedjenek: - A nem fizikai állományú dolgozók (pedagógusok, adminisztratív munkavállalók) kétévenként munkaalkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Az új, nem fizikai állományú dolgozók alkalmassági vizsgálatára elégséges, ha a legközelebbi ismétlődő munka-egészségügyi vizsgálaton kerül sor. - A fizikai állományú dolgozók munkaalkalmassági vizsgálatát évente kell elvégeztetni. Az új dolgozók esetében az első vizsgálatot a kinevezés véglegesítését követően kell elvégeztetni. - A vizsgálatot szerződéses viszony keretében a törvényben előírt végzettséggel rendelkező vállalkozó főorvos látja el. - A dolgozók egészségügyi ellátását a Gazdasági Szervezet szervezi. 2.6.2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén A tanulók az iskolában keményforrasztást, ív- és lánghegesztést nem végezhetnek. A tanulók nem dolgozhatnak faipari gépekkel (karbantartó műhely) és olyan gépekkel, amelyek nem az általuk tanult szakmában használatosak (pl. sarokcsiszoló, gyorsdaraboló stb.). A tanulók csak felügyelet mellett használhatják a következő berendezéseket: - szerszámgépek (fúrógép, köszörű, eszterga stb.), - gépkocsi emelők, - autóvillamossági és dízel próbapadok, - egyéb diagnosztikai berendezések, - forrasztópáka, - gépjárművek, járatókeretben lévő motorok A tanulók az iskolai tanműhelyben autót nem vezethetnek! A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyv-vezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőég, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

12

Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége. A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.)

Az intézmény munkavédelmi feladatait a műszaki igazgatóhelyettes irányításával a GEO munkavédelmi felelőse végzi.

13

3. VEZETŐI MUNKA RENDJE 3.1. A vezetők közötti feladatmegosztás, munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök Az iskolavezetés az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület. A szükségnek megfelelően - de legalább kéthavonta - tanácskozik, a különösen fontos kérdésekben - az igazgató felkérésére - állásfoglalást fogalmaz meg. A közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő kérdések tárgyalására az igazgató meghívja a szakszervezetek és a Közalkalmazotti Tanács vezetőit. Igazgató Gyakorolja a munkáltatói jogokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal együtt Kialakítja a szakközépiskola vezető testületét, megválasztja vezető munkatársait, és tevékenységüket közvetlenül irányítja, ellenőrzi. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját. Irányítja az oktatástechnikus, rendszergazda és az iskolatitkárok munkáját. A szakközépiskola egyszemélyi felelős vezetője. Felel: Alapító Okiratban megjelölt feladatok megvalósításáért Az intézményi szabályzatok elkészítéséért. Gazdasági Ellátó Osztállyal kötött megállapodások betartásáért A szakközépiskola szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. A pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért. A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért. A diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, A tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért

-

Általános és nevelési igazgatóhelyettes Gondoskodik a tanügyi adminisztráció feltételrendszeréről, a tanügyi okiratok irattározásáról. Kiadja és nyilvántartásba veszi a pedagógusok tanulmányi vizsga- és gyermekgondozási szabadságát. Kezeli a beteglapokat, továbbítja a betegszabadságra, betegállományra vonatkozó adatokat a GEO-nak. Figyelemmel kíséri a munkaügyi jogszabályok változásait és gondoskodik azok iskolai betartásáról, betartatásáról. Ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáját, elszámolásait. Megszervezi és lebonyolítja az alap-, illetve záróvizsgákat. Vezeti a tanulói nyilvántartást. Elkészíti a közismereti tantárgyfelosztást és a teljes órarendet. Elkészíti a felettes hatóságok által az iskolától kért kimutatásokat, statisztikákat. Elkészíti, illetve elkészítteti a félévi és év végi osztály- és iskolai eredmények kimutatását. Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések és stratégiák kialakításában. Ügyeleti beosztása szerint ellenőrzi az iskola napi munkatevékenységeit, gondoskodik a tanítás zavartalan folytathatóságáról. Utalványozási jogkörében közreműködik a GEO-val együtt a pénzügyi, számviteli előírásoknak megfelelő, tartalmi szempontból indokolt, egyeztetett vásárlásra, beszerzésre, illetve egyéb jogos követelésre vonatkozó eljárásban abban az esetben, ha az igazgató, illetve a műszaki igazgatóhelyettes távol van. Irányítja a közműveltségi oktatást, valamint a tanórán kívüli nevelési tevékenységeket.

14

-

-

-

-

Irányítja az osztályfőnökök munkáját. Megszervezi és lebonyolítja az iskolai szintű közismereti tanulmányi versenyeket, irányítja a továbbjutók felkészítését és gondoskodik versenyzésükkel kapcsolatos teendők ellátásáról. Elkészíti a tanév rendjére vonatkozó előterjesztés tervezetét. Irányítja a tanév iskolai rendezvényeinek, ünnepségeinek előkészítését, megtartását. Irányítja az iskolai verseny- és tömegsport tevékenységeket. Irányítja a társadalomtudományi, a természettudományi, az idegen nyelvi és a készségtárgyak munkaközösségek működését és a munkaközösségek tagjainak továbbképzését. Intézi a végzős tanulók továbbtanulásával és elhelyezkedésével kapcsolatos ügyeket. Elkészíti a havi programot. Kapcsolatot tart az szülői szervezettel. Gondoskodik a fegyelmi eljárások szabályszerű lefolytatásáról. Koordinálja a tanulók segélyezését. Műszaki igazgatóhelyettes Irányítja a hatáskörébe utalt szakmai elméleti oktatást, egyeztet a gyakorlati oktatás tartalmi és szervezési kérdéseiben a gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettessel. Irányítja az iskola munka- és tűzvédelmi tevékenységét. Kapcsolatot tart az iskola szakképzési tevékenységével összefüggésben a felsőoktatási intézményekkel, szakmai egyesületekkel, munkaadói érdekképviseleti szervekkel. Irányítja a szakmai elméleti tanárok továbbképzését. Segítséget nyújt a szaktanácsadás munkájához. Figyelemmel kíséri a szakképzéssel és szakképesítéssel kapcsolatos jogszabályokat és jogszabályváltozásokat. Megszervezi és lebonyolítja az iskolai szintű szakmai tanulmányi versenyeket, irányítja a továbbjutók felkészítését, és gondoskodik versenyzésükkel kapcsolatos teendők ellátásáról. Ügyeleti beosztás szerint ellenőrzi az iskola napi munka-tevékenységeit, gondoskodik a tanítás zavartalan folytathatóságáról. Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések és stratégiák kialakításában. Ellenőrzi a szakmai tanárok havi elszámolásait. Elkészíti a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyfelosztást. Utalványozási jogkörében közreműködik a GEO-val együtt a pénzügyi, számviteli előírásoknak megfelelő, tartalmi szempontból indokolt, egyeztetett vásárlásra, beszerzésre, illetve egyéb jogos követelésre vonatkozó eljárásban abban az esetben, ha az igazgató távol van. Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes Szervezi, irányítja, ellenőrzi a tanműhely gyakorlati oktató-nevelő munkáját. Gondoskodik a tanműhely éves karbantartási, anyag- és szerszám-gazdálkodási terveinek elkészítéséről, ellenőrzi ezek meg-valósulását. Irányítja a tanműhely műszaki fejlesztését, korszerű technológiák oktatási feltételeinek megteremtését. A műszaki igazgatóhelyettessel együtt megszervezi és lebonyolítja a szakmunkás- és technikusképesítő szakmai vizsgákat. Megszervezi az iskolai szintű szakmai gyakorlati versenyeket, gondoskodik a továbbjutók felkészítéséről, további versenyzésük feltételeinek biztosításáról. Ellenőrzi a tanműhely műszaki szabályzatában foglaltak megtartását. Feladata a tanműhelyek gyakorlati oktatási feltételeinek folyamatos biztosítása, a műszaki gyakorlati oktatásban részt vevő közalkalmazottak tevékenységének irányítása. Figyelemmel kíséri a raktári készletek alakulását. Gondoskodik a szakoktatók egyenletes munkaellátottságáról. Kapcsolatot tart a GEO gazdasági vezetőjével, közösen elemzik a tanműhelyi tevékenységek anyag- és energiaráfordításait, a műszaki/gazdálkodási helyzet alakulásáról rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. Folyamatosan gondoskodik a munka-, tűz- és vagyonvédelmi előírások betartásáról. Gondoskodik a szakoktatók szükség szerinti helyettesítéséről. Irányítja a szakoktatók továbbképzését.

15

3.2. A kiadmányozás és a képviselet szabályai Az intézmény nevében aláírásra az intézményigazgató jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá, távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat valamelyik igazgatóhelyettes írja alá. Az aláírók aláírásuk mellett körbélyegzőt használnak. 3.3. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje  

Az igazgatót tartós távollét esetén a műszaki igazgatóhelyettes, egyébként az ügyeletes igazgatóhelyettes helyettesíti az igazgató által esetenként megszabott jogkörrel, felelősséggel. Az igazgatóhelyettesek egymást helyettesítik.

3.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzésnek ki kell terjednie az iskolai élet minden területére. Kiemelten kell kezelni a pedagógiai, az adminisztrációs, a gazdasági munka, valamint a munka- és tűzvédelmi tevékenység ellenőrzését. A pedagógiai munkán belül súlyozottan kell ellenőrizni a tanulók teljesítményének tanári értékelését. 1./

Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - munkaközösség-vezetők

2./

Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének formái: - tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - évfolyam-látogatás, - tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata, - adminisztratív munkák ellenőrzése, vizsgálata, - összesített vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési területre vonatkozóan, - beszámoltatás szóban vagy írásban.

3./

Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzéseinek célja: - tájékozódás, segítségnyújtás, - feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, - eredményesség, hatékonyság, probléma feltárása.

4./

Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az értékelés lehet: - szóbeli konzultáció, - írásbeli emlékeztető vagy feljegyzés. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódhat.

5./

Az ellenőrzések részben az intézmény éves munkatervében szereplő feladatok részét képezik, részben a napi aktualitásnak megfelelően alakulhatnak.

16

4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 4.1. Belső kapcsolattartás rendje 4.1.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A munkaközösségek az őket irányító igazgatóhelyettessel tartják a kapcsolatot. Az igazgatóhelyettes részt vesz a munkaközösségi értekezleteken. Ezen kívül a munkaközösség-vezetők az iskolavezetőségi értekezleten időről időre beszámolnak a munkaközösség tevékenységéről. A szakszervezeti titkár minden iskolavezetőségi értekezleten jelen van és részt vesz a döntések meghozatalában. A közalkalmazotti tanács vezetője minden iskolavezetőségi értekezleten részt vesz, ezen kívül rendszeresen beszámol az igazgatónak az iskola közalkalmazottainak problémáiról, kéréseiről. 4.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje A szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati munkaközösség kéthavi rendszerességgel közös megbeszélést tart a feladatok összehangolására. A természettudományi és a szakmai elméleti munkaközösség rendszeresen megbeszéli a tanév elején a fizika tanmenetek egyeztetését a mechanika, az elektrotechnika, valamint az elektronikai alapismeretek tanmeneteivel. A munkaközösség gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. 4.1.3. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A diákönkormányzat a vezetőjén, illetve a DMS tanáron keresztül tart kapcsolatot az iskolavezetéssel, az osztályfőnöki munkaközösségen keresztül az osztályfőnökökkel. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A hatáskörileg illetékes igazgatóhelyettes tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) köteles részt venni a Diák-küldöttgyűlés értekezletein. A diákönkormányzat vezetőjének külön joga, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. A diákönkormányzat ülésein a DMS tanár rendszeresen részt vesz. A hatáskörileg illetékes iskolavezetők kötelesek megjelenni a diák-önkormányzat értekezletein, ha azokon napirendi pontként megvitatják az iskolai tevékenység általuk irányított és ellenőrzött részterületeit. 4.1.4. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskolai sportkör tanárelnöke rendszeres kapcsolatban áll a GSZ vezetőjével a működés anyagi feltételeinek biztosítása céljából, továbbá rendszeresen beszámol az igazgatónak, vagy a nevelési igazgatóhelyettesnek a működő szakosztályok eredményeiről. 4.1.5. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Pedagógusok közössége és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás A szülői tájékoztatás (kapcsolattartás) formái:  személyesen szülői értekezleteken,  telefonon (főleg hiányzás, betegség esetén),  ellenőrző könyvben történő bejegyzéssel (iskola közlendői, szülői kérések),  fogadóórák szervezése (egyéni, csoportos),  kivételes esetekben családlátogatás.

17

Gazdasági Ellátó Osztály és az intézmény együttműködése A GEO és az intézmény együttműködésének célja a szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes intézményi gazdálkodás szervezeti kereteinek és feltételeinek megteremtése, folyamatos biztosítása. A GEO biztosítja az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. Rendelet 15. §-a (2) bekezdésében meghatározott gazdálkodással, könyvvezetéssel, adatszolgáltatással és működtetéssel, üzemeltetéssel, vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Az együttműködés nem gátolhatja az intézmény szakmai önállóságát. 4.2. Külső kapcsolattartás rendje 4.2.1. Az iskola és a fenntartó közötti kapcsolattartás formája, Az iskola fenntartása és működtetése a KLIK feladata. Emellett kapcsolatot tartunk a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatallal SZFI-vel és az MFFPPTI-vel. 4.2.2. A vezetők és az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje Az iskolai szülői munkaközösséggel az igazgató és a nevelési igazgató-helyettes tartja a kapcsolatot. A szülői munkaközösség megkeresésére az igazgató vagy az érintett igazgatóhelyettes a szükséges információkat, tájékoztatást köteles megadni, illetőleg a működéshez szükséges feltételekről gondoskodni. Az osztályokban működő szülői munkaközösségekkel az osztályfőnökök, vezetőikkel az SzMK összekötő tanár tartja a kapcsolatot. 4.2.3. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formája és rendje A cégekkel való hosszú távú kapcsolatokat szerződések szabályozzák, melyekben az iskola a következőket vállalhatja: - munkaerő-utánpótlást biztosít a cég számára, - elősegíti, illetve lehetővé teszi a vállalat és a tanulók közötti kapcsolatfelvételt. A szakmai gyakorlatok lebonyolításához az iskola a gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köt. A megállapodás megkötését a gyakorlatot végző tanuló intézi. Az iskola a Kereskedelmi és Iparkamarával együtt ellenőrizheti a gazdálkodó szervezetnél végzett oktató munkát. A tanulóink által a tanév közben végzett munkáról folyamatosan telefonon információkat szerzünk. A gazdálkodó szervezetek közül kiemelt a kapcsolatot ápolunk a Toyota Motor Hungary-vel. 4.2.4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A kerületi és egyéb önkormányzat gyermekjóléti szolgálatával a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse felveszi a kapcsolatot. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, ellenőrzését és oltását a kerületi önkormányzat megbízása alapján dolgozó gyermekorvos és egészségügyi asszisztens végzi. Számukra az iskola épületében felszerelt rendelő és elsősegélyhely biztosított. Iskolánkban a IX. kerületi Szakrendelő Kft. Ifjúság-egészségügyi Szolgálat egy orvossal és egy védőnővel heti 3 alkalommal biztosítja az egészségügyi ellátást az orvosi szobában.

18

A budapesti autós szakközépiskolákkal kölcsönösen támogatjuk egymást: szükség esetén fogadjuk egymás tanítványait. A csepeli Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskolával különösen szoros együttműködést alakítottunk ki. Szakmai programunkat egyeztetve dolgoztuk ki. Iskolánk a székhelye az Áramkör Autóvillamossági Szerelők és a Dízel adagoló- és Dízelmotor-javítók Szakmai Egyesületének. Ezen egyesületek vezető funkcióit mérnöktanár kollégáink látják el. Szoros kapcsolatot tartunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépészmérnöki és Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karával, valamint a győri Széchenyi István Egyetem autós tanszékével. Kollégáink rendszeresen részt vesznek az MFFPPTI által szervezett munkaközösségi foglalkozásokon; többször dolgoztunk az MFFPPTI Értékelési Munkacsoportja által szervezett felmérésekben. Szakmai elméletet tanító kollégáink az Nemzeti Munkaügyi Hivatal SZFI-vel vannak kapcsolatban (tantervek, óratervek készítése; tankönyvírás). Tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóinkat a Kerületi Nevelési Tanácsadóban gondozzák. A Fáy Társaság (Fáy család tagjai) nálunk tartja rendszeres összejöveteleit, melyek közül a fontosabbakon iskolánk is képviselteti magát. Rendszeresen meglátogatják iskolánkat a fáysta öregdiákok: megkoszorúzzák Udvarhelyi Ágoston, Kunfalvi Rezső és Éry Emil emléktábláját, részt vesznek a különböző díjak odaítélésében (Féner-díj, Udvarhelyi-díj, Galy-díj). A Dél-Budai TISZK társintézményeként részt veszünk a TISZK által szervezett továbbképzéseken, tananyagfejlesztéseken, közösséget építő programokon (pl. tanároknak főzőverseny, diákoknak sportnap, Ki mit tud, TDK, szavalóversenyek). Fogadjuk egymás tanítványait, ha szükséges, illetve SNI-s gyerekeink az Öveges Szakközépiskolába kerülnek. Igazolatlan mulasztások kapcsán tartja az iskola a kapcsolatot a 20/2012 (08.31.) EMMI rendelet 50.§ és 51 § alapján a kormányhivatallal, gyermekjóléti szolgálattal, az általános szabálysértési hatósággal, a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzővel. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezető vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: - az iskolát támogató, az összefüggő szakmai gyakorlatot biztosító vállalatokkal, cégekkel, - általános iskolákkal, - művelődési intézményekkel.

19

5. ELJÁRÁS RENDEK 5.1. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Tűz, elemi csapás, baleset észlelésekor köteles a dolgozó: - az általa elérhető legközelebbi belső telefonon, vagy személyesen az iskola titkárságán jelenlévő iskolatitkárnak vagy ügyeletes igazgatóhelyettesnek jelenteni; - baleset esetén továbbá köteles gondoskodni a helyszín szabadon tartásáról és az általában elvárható elsősegélynyújtásról. Az iskola igazgatója, vagy az ügyeletes igazgatóhelyettes intézkedik a mentők, tűzoltók, rendőrség értesítéséről, majd ezt követően értesíti az Önkormányzat Oktatási Ügyosztályát a rendkívüli eseményről. A jelentést három napon belül írásban kell megismételni. Intézkedés tűz- vagy bombariadó esetén Tűz- vagy bombariadó elrendelésére az iskola igazgatója vagy az ügyeletes igazgatóhelyettes jogosult. A tűz jelzése öt szaggatott jelzéssel kezdődik (áramszünet esetén kolompolással). A tűzjelzést követően az iskola minden helyiségét el kell hagyni. Levonulás közben a folyosók, lépcsőházak bal oldali részét szabadon kell hagyni, hogy az élet- és vagyonmentést végzők munkáját ne akadályozzák. Lépcsőházban, kijáratoknál, torlódásoknál ügyeljenek egymás testi épségére. A levonulás rendjét az iskola tűz- és munkavédelmi feladatok ellátásával megbízott tűz és munkavédelmi felelőse készíti el a GSZ igazgatójának irányításával. A levonulási rendet minden tanteremben, valamint a tanári szobákban, laboratóriumokban, műhelyekben, kazánházban is el kell helyezni. Bombariadó esetén az eljárás és levonulási rend a tűzriadóval azonos. Az intézkedésre jogosult az épület kiürítésének elrendelése után azonnal értesíti a rendőrséget is! A riadó végeztével az igazgató meghosszabbíthatja a tanítási időt. Tűzvédelmi utasítás tantermekre és gyakorló helyekre Az osztálytermek „D”, a laboratóriumok „C” tűzveszélyességi fokozatba tartoznak. A tantermekben csak az oktatáshoz szükséges mennyiségű anyagot és eszközt szabad tárolni. Hőfejlődéssel vagy nyílt lánggal üzemelő berendezéseket csak a kezelésükre kioktatott személyek kezelhetik. Az ilyen berendezésektől egy méter távolságon belül éghető anyagot elhelyezni tilos. A helyiség elhagyásakor az ilyen berendezéseket üzemen kívül kell helyezni, és gondoskodni kell arról, hogy illetéktelen személyek azokat ne kezelhessék. A tanítás befejezésekor a tantermet ellenőrizni kell, és meg kell szüntetni minden olyan szabálytalanságot, ami tüzet okozhat. Ezen kötelezettség az órát tartó tanár feladata. A tűz megelőzésének, illetve az esetleges tűz eloltásának szabályait a Tűzvédelmi házirend tartalmazza. Ennek ismerete és betartása minden dolgozó és tanuló kötelessége. A tűzvédelmi utasításban foglaltak megszegése fegyelmi vétséget jelent és fegyelmi felelősségre vonással jár! Az iskola igazgatója felel a tanulók és alkalmazottak személyi biztonságának, valamint az épületek és eszközök védelméért. A GEO a kiadott Tűzvédelmi Szabályzatot betartatja, valamint gondoskodik arról, hogy a polgár- és a katasztrófavédelem szempontjából meghatározó tervek készüljenek, és azokat évenként gyakorolják. Szükség esetén különleges intézkedéseket hoz. Irányítja a rendkívüli események kiértékelését. Gondoskodik arról, hogy a tanulók és az alkalmazottak katasztrófa-, tűz-, környezet- és polgári védelmi felkészítésben részesüljenek. Az igazgató távollétében a műszaki igazgatóhelyettes ellátja az igazgató katasztrófa, tűz- és a polgári védelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatait vagy azok egy részét. Gondoskodik a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi előírások érvényre juttatásáról, a jogszabályok, szabványok, előírások, rendelkezések megtartásának, végrehajtásának ellenőrzéséről, a beruházással, felújítással kapcsolatos eljárásban a tűzvédelemért felelős személy részvételéről. Gondoskodik a szükséges tűzvédelmi berendezések, eszközök beszerzéséről, pótlásáról.

20

A tűzvédelmi megbízott gondoskodik róla, hogy az iskolai dolgozók és a tanulók megismerjék a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi szabályokat, előírásokat. Megbízás esetén megtartja a munkavállalók tűzvédelmi oktatását. A tűzvédelmet érintő változásokról tájékoztatja az igazgatót, illetve a műszaki igazgatóhelyettest. A napi munka során Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján ellenőrzi a tűzvédelmi előírások megtartását, a szabálytalanságok megszűntetését. Tűz esetén teljesíti riasztási és kárenyhítési kötelezettségeit. Elkészíti, tárolja, karbantartja az iskola tűzvédelmi iratait, tűzvédelmi dokumentációját. Nyilvántartja és ellenőrizteti a területére kihelyezett tűzoltó készülékeket, tűzvédelmi biztonságtechnikai eszközöket. Azok felülvizsgálata és ellenőrzése során kísérőként és tanúként jelen van. a tanárok, iskolai alkalmazottak és tanulók kötelesek a rájuk bízott feladatokat a foglalkozási szabályoknak megfelelően a Tűzvédelmi Szabályzatban előírtak betartásával megtartani, a dohányzási és nyílt láng tilalmára vonatkozó előírásokat betartani, a munkahelyen rendet és tisztaságot tartani, megszüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet okozhat, tűz- és robbanásveszélyt megszüntetni, a munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatáson és továbbképzésen részt venni, a munkavégzés során a technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasításokban meghatározott tűzvédelmi előírásokat betartani. Iskolánk esetében az épület adottságai miatt az intézkedések mindkét esetben azonosak (kiürítés). A kiürítés rendjét szabályozza a SZMSZ, Tűzvédelmi szabályzat és mellékleteként a Kiürítési terv. Évente gyakorlatot tartunk. 5.2. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Lásd: 2.6.2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén 5.3. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárás menete: A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére, illetve a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és meghatalmazott képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e)–f) pontokban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a

21

tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. 5.4. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 5.5. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Lásd iratkezelési szabályzat 5.6. Mindazokat a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai A képzés során nem kerül az iskola birtokába olyan dolog, melyet a tanuló állított elő. Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket és az egyéb feltételeket a KSZ rögzíti. Munkaruhára jogosultak körét, munkaruha fajtákat, kihordási időt a KSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. A melléklet alapján felsorolt munkaruhák értékéből a dolgozó az iskola nevére kiállított számla leadása után térítést kap. A munkaruhát munkáltató vásárolja meg. Abban az esetben, ha a közalkalmazott személyesen gondoskodik a beszerzésről, a vásárlásról – az intézmény nevére címzett – szabályos készpénzfizetési számlát kell leadni. A keretösszeget a szerződő felek évente, a tárgyév márciusáig felülvizsgálják és módosítják azt a kiskereskedelmi árakhoz igazodóan. A közalkalmazott a munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése esetén annak lejárta utáni napon szerez jogosultságot a juttatás igénybevételére. A kihordási idő ezen időponttól kezdődik. A juttatási idő számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. A juttatási időbe nem számít be: - a gyes, - a gyed, - a katonai szolgálat időtartama, - 30 napon túli fizetés nélküli szabadság. A munkaruha a kihordási idő alatt az intézmény tulajdonát képezi, azt követően a közalkalmazott tulajdona lesz. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát megváltani. A kihordási időt teljesítettnek kell tekinteni: - öregségi nyugállományba helyezéskor, - rokkantsági nyugállományba helyezéskor, - elhalálozás esetén,

22

- az intézmény jogutód nélküli megszűnésekor. A munkaruha karbantartásáról (mosás, tisztítás, javítás) a közalkalmazott köteles gondoskodni, ezért semmiféle külön költségtérítés nem illeti meg. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség: igazgató, igazgatóhelyettesek.

23

6. HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6.1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadhatja az alábbiakat: az általános igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az általános igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a műszaki igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, 6.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések -

-

-

-

-

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztéséért. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

6.3. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel Az iskolában működő szülői szervezet döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az szsz. munkáját az iskola tevékenységével az szsz. patronáló tanára koordinálja. A szsz. vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az szsz. véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

24

6.4. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája, időkeretei Tömegsport A tanulók első óra előtt, vagy utolsó óra után testnevelő tanár vezetésével tömegsport foglalkozáson vehetnek részt. A foglalkozások beosztását év elején a tantárgyfelosztásban rögzítjük, és a tornaterem bejáratánál közzé tesszük. Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. Korrepetálás Célja a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag eredményes elsajátításának elősegítése. A tanulók korrepetálásra a szaktanárnál jelentkezhetnek. A korrepetálásokat a munkaközösség-vezetők szervezik meg figyelembe véve a munkaközösség tagjainak arányos terhelését. A korrepetálások időpontját a szaktanárral, helyét az igazgatóhelyettessel egyeztetve kell kijelölni és kifüggeszteni. Egy-egy korrepetáló csoport foglalkozási ideje hetenként nem haladhatja meg a 2 órát. A korrepetálásról a pedagógus korrepetálási naplót köteles vezetni. E napló egyidejűleg pénzügyi bizonylat is. Diákkörök Céljuk a tanulók tudományos, technikai, szakmai, művészi, idegen nyelvi és egyéb érdeklődésének, valamint mozgásigényének kielégítése, alkotó képességeinek fejlesztése. Diákkörnek tekinthető a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, diáksportkörök és egyszeri alkalomra alakult csoport. A diákkör minimális létszáma: 10 fő. A költségvetési normák alapján működő diákkörök működését – az anyagi lehetőségek közlésével – az igazgató engedélyezi a tanév megkezdésekor. Egyéb diákkörök bármikor alakulhatnak, az igazgató jóváhagyása itt is szükséges. A diákkörök munkáját a tanulók által felkért pedagógusok, szülők, vagy külső szakemberek, szakértők segíthetik. Díjazásukról az igazgató rendelkezik. Valamennyi diákkör képviselőt delegálhat a Diákönkormányzatba. Egyéb iskolai szinten szervezett foglalkozások A tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeken, a sportvetélkedőkön, sportnapon, diáknapokon résztvevők száma nem korlátozott. Cél, hogy minél több tanuló vegyen részt e foglalkozásokon. A fővárosi és országos versenyeket (vetélkedőket) megelőző iskolai válogató versenyek és (vetélkedők) döntőik lehetőség szerint minden tanulót érintsenek, s biztosított legyen a legjobbak kiválasztása. Ugyanez vonatkozik az iskolai hagyományokat ápoló versenyekre és vetélkedőkre. A versenyeken és vetélkedőkön a legjobb eredményt elérőket egyéni, illetve az osztályközösség egészét érintő jutalmazásban részesítjük. Az iskolai nevelőmunka megvalósítása érdekében szervezett osztály- és évfolyam-kirándulások, vízi-, gyalog- és kerékpáros túrák, színház-, múzeum-, mozi- és üzemlátogatások, az iskolai ünnepélyek időrendjét, programját tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. E tanórán kívüli foglalkozások során minden esetben szükséges a tanulók kíséretéről gondoskodni. A tanulók kísérője elsősorban az osztályfőnök vagy helyettese (a tanulót tanító tanár vagy szakoktató) legyen. E foglalkozásokra a szülői munkaközösség tagjainak segítő közreműködését kérjük. A rendezvények felügyelőit, diákcsoportok kísérőit az igazgatóhelyettesek jelölik ki. Díjazásukat a vonatkozó rendeletek szerint kapják.

25

Az iskolai könyvtár nyitvatartási időben, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjét külön fejezet szabályozza. 6.5. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata lásd melléklet

26

ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

27

Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény igazgatója, valamint az általa kijelölt igazgatóhelyettes felügyeli, irányítja az alábbiak szerint: a.)

     

Igazgató elkészíti és kiadja az iskola ügyviteli és iratkezelési szabályzatát; jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására; jogosult kiadványozni; kijelöli az iratok ügyintézőit; meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét.

Igazgatóhelyettes  ellenőrzi, hogy az iskolában az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok, és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen;  figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásaira, az iratkezelési szabályzat módosítására felhívja az igazgató figyelmét;  az igazgató távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására;  az igazgató távollétében jogosult a kiadványozásra;  az igazgató távollétében kijelöli az iratok ügyintézőit;  irányítja és ellenőrzi az iskolatitkár (titkárság) munkáját;  előkészíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását. b.)

Az ügyvitel és az ügyiratkezelés személyi feltételei Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése, az ügyeket kísérő iratkezelés, az alábbiak feladata: Iskolatitkár (titkárság)  köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni;  köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  feladatai:  a küldemények átvétele;  az iktatás;  az esetleges elő-iratok csatolása  az iratok mutatózása;  az iratok belső továbbítása az ügyintézőkhöz, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése;  a kiadványok tisztázása, sokszorosítása, a kiadványok továbbítása, postai feladása, kézbesítése, illetve átadása a kézbesítőnek;  a határidős iratok kezelése és nyilvántartása;  az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése;  az irattár kezelése, rendezése;  az irattári jegyzékek készítése;  közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál. a.)

b).

  

Kézbesítő felelős a rábízott küldemények megőrzéséért, iskolán belüli és külső továbbításáért; munkáját az iskolatitkár, a gazdasági vezető útmutatása és irányítása alatt végzi; felelős a kézbesítőkönyv megőrzéséért;

28



feladata:  a küldemények postai átvétele;  a küldemények kézbesítése;  a kézbesítő könyv aláíratása a címzettel

Elektronikus úton érkező információ, levél, utasítás  az ADAFOR programon keresztül érkező OKÉV és EMMI leveleket köteles a programot kezelő igazgató helyettes nyomtatott formában az iskola titkárnak átadni a megérkezés napján, és azt a továbbiakban beérkező levélként kell kezelni.  A Fenntartó által létrehozott Igazgatói levelező listán érkező leveleket, információkat és utasításokat az igazgató kinyomtatja, az iskola titkárnak átadja, és a továbbiakban beérkező levélként kell kezelni. c)

29

1.) Az iratokkal, ügyekkel kapcsolatos feladatok a.) Az igazgató a küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézésére az iskola dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki, és ezt az iraton jelzi (szignálja). b.) Az ügyintéző kijelölésével egy időben az igazgató:  meghatározza az elintézés határidejét  esetlegesen utasításokat ad az elintézés módjára (pl.: látni megbeszélni stb.) c.) Az igazgató által szignált iratokat az iskolatitkár köteles haladéktalanul bevezetni az iktatókönyvbe (nyilvántartókönyvbe) és eljuttatni azokat a kijelölt ügyintézőhöz. d.) Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembe vételével köteles elintézni. e.) Az ügyintézés határideje:  a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap  az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az iskola igazgatója dönt a határidőről.  Amennyiben az igazgató másképp nem rendelkezik, az elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap. f.) Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez esetben a beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia. g.) Az ügy elintézése után (legkésőbb az elintézés határidejének napjáig) az iratot - az esetleges kiadványozásra szánt kézirattal együtt - az ügyintéző köteles visszajuttatni az iskolatitkárnak. Iktatott irat esetén az irat visszavételét az iktatókönyvbe be kell jegyezni. h.) Az iskolatitkár köteles az ügyintézésre kiadott iratokat és az elintézések határidejét számon tartani, és amennyiben az ügyintézés a határidőig nem történik meg, azt az igazgatónak jelentenie kell. i.) Amennyiben az ügy elintézése után az ügyirattal kapcsolatban további intézkedés várható, az ügyintézőnek újabb határidőt kell kitűznie, és ezt fel kell tüntetni az iraton. Az ilyen iratot az iskolatitkárnak határidő-nyilvántartásba kell elhelyeznie, és az intézkedés megtörténtekor vagy a határidő lejártakor az ügyiratot újra el kell juttatnia az ügyintézőhöz. Az iskolai bélyegzők a.) Az iskola hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az igazgató vagy az illetékes igazgatóhelyettes adhat engedélyt. b.) A tönkrement, elavult bélyegzőt az igazgató vagy helyettes ellenőrzése mellett, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. c.) A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tennie. d.) Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia:  a bélyegző sorszámát  a bélyegző lenyomatát  a bélyegző használatára jogosult személy nevét, beosztását  a bélyegző őrzéséért felelős személy nevét  a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást  a “Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére. e.) A bélyegzők nyilvántartásáért az iskola igazgatója által kijelölt dolgozó a felelős.

2.) A küldemények átvétele és felbontása Az iskolába érkező küldemények postai átvételére, az iskola postafiókjának kinyitására az alábbi dolgozók jogosultak:  igazgató;  igazgatóhelyettes;  iskolatitkár;  egyéb: kézbesítő.

30

Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és iskolatitkára jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a “Sérülten érkezett”, illetőleg “Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői munkaközösség, a munkahelyi szakszervezet és a más, az iskolában működő társadalmi szervezet részére érkezett leveleket. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzetteknek haladéktalanul vissza kell juttatnia az iskolatitkárnak. A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az igazgató vagy helyettese felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz. A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne levő iratokon lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell. Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg továbbá ha a küldemény névtelen levél illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény fűződik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felül bírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni, és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell. Sürgősség kezelése A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges a szignálásra jogosultnak kell soron kívül bemutatni, illetve átadni. Az iktatást végző szervezeti egység feladata az átirányított iratokról jegyzéket vezetni.

3.) Az iktatás Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. a.) Az iskola iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet az iskola igazgatója által hitelesített iktatókönyvbe kell rögzíteni. b.) Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján. c.) A küldeményeket felbontó vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az iskolatitkárnak iktatás céljából bemutatni. d.) Iktatni kell: az iskolába érkezett és azon belül keletkezett iratokat. e.) Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, valamint az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. könyvelési bizonylatok). f.) Iktatáskor az iratot a jobb felső sarokban el kell látni iktatóbélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait:  iskola neve,  az iktatás dátuma,  az iktatókönyv sorszáma (iktatószám),  a mellékletek száma,  az ügyintéző neve,  irattári tételszám. (Ha nincs iktatási bélyegző, ezeket az iratra rá kell írni.) Ezzel egy időben, a fenti adatokkal megegyezően az iktatókönyvbe is be kell jegyezni:  a sorszámot,  az iktatás idejét,

31

     

a beküldő nevét és ügyiratszámát, az ügy tárgyát, a mellékletek számát, az ügyintéző nevét, az elintézés módját, az irattári tételszámot. g.) Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdődik. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, az utolsó iktatás sorszámával feltüntetésével, a körbélyegző lenyomatával és az igazgató aláírásával le kell zárni. h.) Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad. i.) Téves iktatás (vagy üresen hagyott iktatószám esetén) a téves bejegyzést érvényteleníteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. j.) Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. k.) Az iktatókönyv egy - egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. l.) Ha az ügyben az iskola iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt az alapszámon (az első iktatási számon) kell kezelni. m.) Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző években iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz. n.) Az igazgató engedélye alapján gyűjtőszámon lehet iktatni az azonos tárgykörű, az év folyamán többször előforduló ügyeket. o.) Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. A név- és tárgymutatóban az ügyeket a lényegüket kifejező egy, vagy több címszó - név, tárgy, hely, intézmény - alapján kell nyilvántartani.

4.) Kiadványozás a.) A kiadvány az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat. b.) Az ügyintézőnek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadvány tervezetét. A kiadvány tervezetének tartalmi szempontból meg kell egyeznie az elkészítendő kiadvánnyal. c.) Az elkészült tervezetet az ügyintézőnek be kell mutatnia valamelyik kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozónak. Hivatalos irat az iskolában csak kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet. d.) Intézményünkben kiadványozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek:  igazgató: minden irat esetében  igazgatóhelyettes: a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében  gazdasági ügyintéző: az iskola gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratok esetében. e.) Az ügyintéző által benyújtott tervezetet a kiadványozási joggal rendelkező dolgozó, a kiadványozás engedélyezése esetén dátummal és aláírásával látja el, valamint rendelkezik a tisztázás módjáról (gépelés, sokszorosítás stb.) f.) A kiadványozásra engedélyezett tervezetet az iskolatitkár (gépíró stb.) tisztázza. g.) A tisztázással kapcsolatos előírások:  tisztázni csak engedélyezett, dátummal és aláírással ellátott tervezetet szabad (ettől eltekinteni csak az igazgató külön utasítására lehet)  a tisztázatnak szó szerint meg kell egyeznie a tervezet szövegével  a tisztázatnak tartalmilag és formailag meg kell felelnie az iratkezelési szabályzat megfogalmazott követelményeknek  leírás után a tisztázatot összeolvasás útján egyeztetni kell a tervezettel. h.) Tisztázás után a kiadványozó eredeti aláírásával kell ellátni az iratokat. i.) A kiadványozó külön engedélye alapján a kiadványozó aláírása nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadványozó neve után “s. k.” jelzést kell tenni, és az iratra “A kiadvány hiteles” záradékot rá kell írni, majd az iskolatitkárnak (gépírónak) vagy az ügyintézőnek ezt aláírásával hitelesítenie kell. j.) Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával is.

32

k.) Az intézmény hivatalos iratainak (kiadványainak) tartalmi és formai követelményei  A kiadvány bal felső részén:  az iskola megnevezése, címe, telefonszáma  az ügy iktatószáma  az ügyintéző neve.  A kiadvány jobb felső részén:  az ügy tárgya  a hivatkozási szám vagy jelzés a mellékletek darabszáma.  A kiadvány címzettje  A kiadvány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is).  Aláírás  Az aláíró neve, hivatali beosztása  Eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata  Keltezés  Az “sk.” jelzés esetén a hitelesítés. A kiadványok továbbítása  a kiadványokhoz a borítékokat az iskolatitkár (gépíró) készíti el. A borítékon a postai előírásoknak megfelelő címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát is.  a kiadványok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik az ügyintézőnek kell utasítást adnia.  a küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelős.  a küldemény továbbítása történhet postai úton, kézbesítővel vagy elektronikus úton A továbbítás az igazgató által hitelesített kézbesítő könyv felhasználásával történik, vagy elektronikus úton elektronikus aláírással ellátva

5.) Az irattározás rendje a.) Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban. b.) Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítni. c.) Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidős kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. d.) Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. e.) Az iskola három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell őrizni. A kézi irattár helye az iskola titkárság. helyisége. f.) Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az irattár helye az iskola alagsorában lévő helyisége. g.) Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönözési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni. h.) Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadványozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti.

33

Irattári Ügykör megnevezése tételszám Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

Őrzési idő (év)

nem selejtezhető nem selejtezhető

1.

Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés

2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

3.

Személyzeti, bér- és munkaügy

50

4.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem,

10

5.

Fenntartói irányítás

10

6-

Szakmai ellenőrzés

20

7.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

8.

Belső szabályzatok

10

9.

Polgári védelem

10

10.

Munkatervek, jelentések, Statisztikák

5

11.

Panaszügyek

5

Nevelési-oktatási ügyek 12.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

13.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

14.

Felvétel, átvétel

20

15.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

16.

Naplók

5

17.

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

18.

Pedagógiai szakszolgálat

5

19.

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

20.

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

21.

Gyakorlati képzés szervezése

5

22.

Vizsgajegyzőkönyvek

5

23.

Tantárgyfelosztás

5

24.

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

25.

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

26.

Az érettségi vizsga, szakmai vizsga

1

27.

Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum

5

34

10 nem selejtezhető

Gazdasági ügyek 27.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

28.

Társadalombiztosítás

29. 30.

50

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

10 5

31.

A tanműhely üzemeltetése

5

32.

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

33.

Szakértői bizottság szakértői véleménye

20

35

6.) Az iratok selejtezése, levéltári átadása a.) Az irattár anyagát ötévenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt. b.) Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg. c.) Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat:  hol és mikor készült a jegyzőkönyv  mely évfolyam anyagát érinti a selejtezés  mely tételek kerültek selejtezésre, illetőleg a tételekből mely iratok lettek visszatartva  milyen mennyiségű (kg.) irat került kiselejtezésre  kik végezték és kik ellenőrizték a selejtezést. d.) A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. e.) A ki nem selejtezhető iratokat ötven év után az illetékes levéltárnak kell átadni.

7.) A tanügyi nyilvántartások A tanügyi nyilvántartások formái a.) A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló  Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási napló az iskola vezetője által kijelölt – nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott – alkalmazott vezeti.  A gyermekeket, a tanulót akkor lehet felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.  Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek, tanuló oktatását is ellátja a felvételi naplóban illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját b.) A foglalkozási napló  A tanórai, a tanórán kívüli foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót, stb.) vezet. A foglalkozási naplót az iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni. c.) A törzslap  Az iskola a tanulókról – a felvételt követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót, a tanuló oktatási azonosító számát.  Ha az iskolai nevelés és oktatás nyelve a nemzeti és etnikai kisebbség nyelve vagy más idegen nyelv, a törzslapot magyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell. Ha a két szöveg között eltérés van, és nem állapítható meg, hogy melyik a helyes szöveg, a magyar nyelvi bejegyzést kell elfogadni.  Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelését-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.  A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett póttörzslapot kell kiállítani. d.) A bizonyítvány  A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót és a tanuló oktatási azonosító számát is.  Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.

36

 Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el.  Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását.  A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. e.) A tantárgyfelosztás és órarend  Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni.  A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója - a nevelőtestület véleményének kikérésével – hagyja jóvá.  A tantárgyfelosztás alapján készített órabeosztási lap a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. f.) Jegyzőkönyv  Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a jogszabály előírja, ha nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte.  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását.  A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá A tanügyi nyilvántartások vezetése  A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.  Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.  A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és iskolatitkár a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat.  A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.  Névváltoztatás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt, beleértve az alapvizsgáról, az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték.  Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. A bizonyítvány- nyomtatvány kezelése  Az iskola az üres bizonyítvány nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá.  Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.  Az iskola nyilvántartást vezet:  az üres bizonyítvány-nyomtatványokról

37

 a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról  az elrontott és megsemmisült bizonyítványokról

38

8.) Az iskola által alkalmazandó záradékok 1. 2. 3. 4. 5 6. 7.

8.

9. 10. 11. 12.

13.

14.

15.

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) ....................iskolába. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja. ...... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a minősítés alól ..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: .... Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve ....................-tól ........................-ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette. A(z) ..................tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott, ....................... évfolyamba léphet. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. A(z) ........................ tantárgyból ..........-án osztályozó vizsgát tett. Osztályozó vizsgát tett. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja

39

Bn., N., Tl., B. Bn., Tl. Bn., Tl., N. Bn., Tl., N. N., Tl., B. N., Tl., B. N., Tl., B.

N., Tl., B.

N., Tl. N., Tl., B. N., Tl. N., Tl., B.

N.

N., Tl.

N., Tl., B.

N., Tl. N., Tl.,B., Tl., B. N., Tl., B. Tl., B. N., Tl. Tl., B. Tl., B. Tl., B. Tl., B. Tl., B. Tl., B., N.

27. 28.

29. 30.

31.

32. 33. 34. 35. 36. 37.

38.

39.

40. 41. 42. 43. 44.122 45. 46. 47.

tanulmányait. Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.

Bn., Tl. Bn., Tl., B., N.

A tanuló jogviszonya a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. ............................ fegyelmező intézkedésben részesült. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Tl. dokumentumokra. Tankötelezettsége megszűnt. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ....................................., anyja neve ................................................ a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki. Érettségi vizsgát tehet. Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába. Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. Ezt az osztályozó naplót ............. azaz ................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévig ........ óra közösségi szolgálatot teljesített. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges

40

N. Tl.

Bn., Tl., N.

Bn. Tl., B. B. Pót. Tl. Pót. Tl. Tl., B.

Pót. B.

Tl., B. Tl., B., N. N. N. B. Tl.

48.

közösségi szolgálatot ..... (nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte Bn.

Beírási napló Osztálynapló Törzslap Bizonyítvány

N. Tl. B.

9.) Az iskolában kötelezően használt nyomtatványok jegyzéke                        

Beírási napló Bizonyítvány (szakmai vizsga alapján) Bizonyítványkönyv Diákigazolvány Ellenőrző Érettségi bizonyítvány Gyógy - testnevelési és könnyített testnevelési napló Javítóvizsga jegyzőkönyv Jegyzőkönyv a vizsgához Órarend Órarendi kimutatás Összesítés a vizsgát tett tanulókról Osztálynapló (csoportnapló) Osztályozóív a vizsgához Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv Sportnapló Tantárgyfelosztás Törzslap külív, belív (volt anyakönyvi külív és törzslap) Törzslap külív, belív, érettségi vizsgához Törzslap külív, belív szakmai vizsgához Továbbtanulók nyilvántartása Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről Nyilvántartás a tanuló –és gyermekbalesetekről Az érettségi szoftver által előállított nyomtatványok

41

Tl., B.

Záró rendelkezések A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Jelen szabályzat az SzMSz-el lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény iratkezelésére vonatkozó minden más belső utasítás.

10.)

A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezetői kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a titkárságon. Az igazgató által kijelölt felelős munkatársnak (igazgatóhelyettes) gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.

42