Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola
Pedagógiai programja
Sopron 2010
Tartalomjegyzék NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezető ................................................................................................................................. 4 2. Az iskola küldetésnyilatkozata, értékrendje ........................................................................... 5 2.1. Az iskola részvétele a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 programban .................................. 6 3. Az iskola működési feltételei ................................................................................................. 7 3.1. Intézményi adatok ............................................................................................................... 7 3.2. Az intézmény tevékenységei, az iskolai képzés rendje ....................................................... 7 3.3. A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 keretében vállalt kulcskompetenciák és tanulásszervezési eljárások ............................................................................................... 10 3.4. Helyzetelemzés.................................................................................................................. 11 3.4.1. Kapcsolatrendszerünk alakulása a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program hatására .. 12 3.5. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje ............................................................. 13 3.6. Tanulói jogviszony létrehozása, megszüntetése, átjárhatóság .......................................... 13 4. Az iskola nevelési programja ............................................................................................... 16 4.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.......... 16 4.2. A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program intézményi megvalósításának elvei, céljai és módszerei ............................................................................................................ 19 4.3. A kulcskompetenciák fejlesztése a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program alapján ..... 21 4.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 25 4.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................. 27 4.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ...... 30 4.7. A tehetséggondozás, felzárkóztatás................................................................................... 31 4.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................ 32 4.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................ 33 4.10. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása ....................................................... 34 4.11. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................. 37 4.12. A szülő, a tanuló, és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ........................................................................................................................ 37 5. Egészséges és kulturált életmódra nevelés ........................................................................... 40 5.1. Egészségnevelés a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 pályázat keretében ........................... 40 6. Környezeti nevelés ............................................................................................................... 42 2
6.1. Környezeti nevelés a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 pályázat keretében ....................... 43 7. Az iskola helyi tanterve ........................................................................................................ 44 7.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai (óratervek) ................................................................... 44 7.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak előírt tananyaga és követelményei, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .................................................................. 44 7.3. A középszintű érettségi vizsga témakörei ......................................................................... 44 7.4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának programja ....................... 45 7.5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................................................................................. 45 7.6. Az iskola fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatai ..................................................... 48 7.7. A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................................ 50 8. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere ............................................................................................................ 51 8.1. A tanulói értékelés követelményei és formái .................................................................... 54 8.1.1. Az értékelés elvei a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 programban ................................. 56 8.2. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái ........................................................................................................................... 60 8.2.1. Általános elvek ............................................................................................................... 60 8.2.2. A tanuló konkrét érdemjegyeinek megállapítása ........................................................... 60 8.3. Ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munkában ............................................................... 68 8.3.1. A pedagógus munkájának értékelése ............................................................................. 68 8.3.2. Program- és tantervértékelés .......................................................................................... 68 8.3.3. Intézményértékelés ......................................................................................................... 69 9. Szakmai program.................................................................................................................. 69 9.1. A szakmai program általános céljai, feladatai és formái ................................................... 69 9.2. Szakmai előkészítés........................................................................................................... 73 9.3. Az iskola szakmakínálata .................................................................................................. 74 10. Záradék ............................................................................................................................... 77 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 78
3
NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezető „A gyermekeket bizonyos célra kell nevelnünk; de úgy mégis, hogy szerencséjek el ne dőljön ha vagy történet vagy tulajdon választások más útra vonnák, mint amelyre készítettük. Mindenre kell tehát taníttatni, amire szükségük lesz vagy lehet: amire hajlandóságot mutatnak, és amire mód, bár magunk megerőltetésével van; de úgy, hogy ne csak fejekre, hanem szívekre is legyen gond…”
Kazinczy Ferenc
A fenti idézet, Kazinczy szavai összefoglalják az oktató-nevelő munkáról vallott hitemet, elveimet. Minden középiskolának, legyen az közismeretet oktató gimnázium, vagy a közismereti oktatás mellett, után szakképzést nyújtó intézmény, a fő cél olyan kimenet, azaz érettségizett és szakképzett tanulók kibocsátása, akik elsajátították mindazt, amire szükségük lehet a továbbtanulás és/vagy munkásévek alatti helytállás során. A kitűzött cél elérése közben azonban nemcsak a tananyagra, szigorúan csak az oktatásra kell egy középfokú intézményben törekedni, hanem arra is, hogy a tanítványaink jól érezzék magukat az iskolában, szeressék „második otthonukat”. A racionális és emocionális szempontból is érett végzősök megállják helyüket a további küzdelmekben, hiszen ez a világ az állandó változások, az állandó újrakezdések, alkalmazkodások, át- és továbbképzések szükségességének sorozatáról szól. Ha ezen fő gondolatokat szem előtt tartva munkálkodunk középfokú intézményünkben tanárként és vezetőként egyaránt, akkor sikeres az iskolánk. A középiskolai oktatás feladata az általános műveltség differenciált megszilárdításán túl a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák tudatosítása, korszerű szintre emelése és fejlesztése. Ezen kompetenciákat erősíteni kell az egész oktató-nevelő munka során, mert minden tanulónak, embernek szükséges a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív alkalmassághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. Herczeg Lászlóné igazgató
4
2. Az iskola küldetésnyilatkozata, értékrendje Alapelvünk: célunk az általános alapműveltség mellett korszerű gazdasági szemlélet közvetítése, s így kellő alapok nyújtása a későbbi önképzés számára. Tanulóinkban – velük közvetlen kapcsolatot kiépítve – a rendszeres, pontos munkavégzés készséggé válását szeretnénk kialakítani. Az iskolai értékrend és követelményrendszer minden téren ennek az alapstratégiának a függvénye. Ebből a szempontból példamutatónak és méltóképpen megbecsülendőnek tartjuk az iskola névadójának, Fáy Andrásnak életét és munkásságát. Fáy András a reformkor egyik jeles személyiségeként méltán érdemelte ki a „nemzet mindenese” elnevezést, hiszen szinte az élet minden területére kiterjedt tevékenysége: 1835-ben követté választották, tagja volt az Akadémiának és első igazgatója a Kisfaludy Társaságnak. 1840-ben nyílt meg az általa alapított Pesti Hazai Első Takarékpénztár. A gyakorlati szervezőmunka mellett szépirodalmi munkássága is jelentős, bár az utókor nem elsősorban ezért emlékszik rá. Szerelmes versei, novellái, regénye a „Bélteky-ház” mellett leginkább állatmeséit őrizte meg az emlékezet. Kidolgozásukon a nagy elődök példája mutatkozik ugyan, de eredetit alkotott, mert meséinek erkölcsi tanulsága mellett a társadalmi érdeklődés, a józan életszemlélet is megjelenik. Írásaiban a haza iránti szeretetre, a közélet szolgálatára, az emberi hibák leküzdésére próbált nevelni, és a maga tevékenységével is ezt igyekezett megvalósítani. Munkássága, erkölcsi példája bármikor, bármelyik generáció számára követendő minta lehet. Fáy András példája alapján legfőbb értéknek az alábbiakat tekintjük:
A nemzet hasznos tagjaként tevékenykedni.
Nemcsak hangzatos, nagy szavakban, hanem a mindennapok aprómunkájában is jelenjen meg a cselekvés, szó és tett egysége.
Szakértelem és ügybuzgalom egyaránt jellemezzen minket.
1925. december 9-én a 89065/1925. VI. ü.v. számú miniszteri rendelet a Soproni Magyar Királyi Állami Felső Kereskedelmi Iskolának – iskolánknak – a Fáy András megkülönböztető nevet adta. A döntés bölcsességét bizonyítja, hogy az eltelt, viharos évtizedek alatt az intézménynek egyszer sem kellett „nevet cserélnie”, a névadónk által sugallt példa kétségbevonhatatlan.
5
Az alapítás (1884) óta eltelt több mint 120 év, a képzés jellege és személyi adottságaink is egyaránt a tradíciók őrzését, a hagyományos eszközök, módszerek megtartását indokolják, természetesen alkalmazkodva a kor elvárásaihoz is. Bár az 1884 óta eltelt időszak oktatási reformjai természetesen érintették iskolánkat is – az utolsó jelentős változás, a 2000. évi átszervezés profilunkat bővítette a kereskedelmi és postaforgalmi szakközépiskolával – egy dolog azonban állandónak tekinthető, s ez egyben a jövőnket is meghatározza: a gazdaság igényeinek megfelelően képeztünk, és képzünk ma is szakembereket Sopron városa és vonzáskörzete számára, elméleti és gyakorlati tudással egyaránt felvértezve tanulóinkat. Értékeink közt első helyre a korszerű tárgyi tudás, a külső kihívásoknak való megfelelni tudás kívánkozik, mely ugyanakkor mások méltóságának tiszteletben tartásával társul. Akarjunk és tudjunk élre törni, de nem társaink legázolásával, az írott és íratlan törvények, normák megszegésével. A humán, a reál- és a szakmai tárgyak egyenrangúsága biztosíthatja alapelvünk megvalósítását, a leendő szakmák pedig jellegüknél fogva megkívánják az elvárt teljesítményszintekhez való alkalmazkodást. Munkánk csak akkor lehet sikeres, ha e követelményeknek megfelelni tudó és akaró diákjaink lesznek, akik elfogadják és magukra nézve kötelezőnek tartják e fenti elveket. A képzés ideje alatt feladatunk tehát ennek a beállítódásnak, attitűdnek a kialakítása. 2005-ben tanári kezdeményezésre, a tanulók és szüleik egyetértésével, kibővítettük iskolánk elnevezését az iskola szakmaiságát pontosabban megjelölő Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskolára.
2.1. Az iskola részvétele a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 programban A 2009/2010. tanévben a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 „Kompetencia alapú oktatás elterjesztése a soproni közoktatási rendszer minden szintjét átfogó módszertani fejlesztésen keresztül” címet viselő pályázat keretében arra vállalkoztunk, hogy megújítjuk, a kor követelményeihez igazítjuk az iskolában zajló munkát. A programba bevont tanulói csoportokban olyan oktatás-, tanulásszervezési és módszertani elemekkel gazdagítjuk pedagógiai eszköztárunkat, melyek egyrészt segítik tanulóink motiválását, megalapozzák az élethosszig tartó tanulást, ma már nélkülözhetetlen életviteli, szociális és digitális kompetenciákat, másrészt használható tudást adnak diákjaink kezébe. 6
3. Az iskola működési feltételei 3.1. Intézményi adatok Az intézmény neve: Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola Az intézmény székhelye: 9400 Sopron, Teleki Pál u. 26. T/F: 99/510-092, 99/510-093 Intézményfenntartó: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Alapító okirat száma: 400/2009. (XII. 17.) Kgy. határozat Az intézmény típusa Gazdasági szakirányú középiskola, melynek tevékenysége az alapműveltség megalapozása, érettségi vizsgára való felkészítés mellett 11-12. évfolyamtól szakmacsoportos alapozó ismeretek nyújtása. A szakképző évfolyamokon korszerű, a munkaerőpiac igényeihez igazodó szakképesítések megszerzésére való felkészítés a célunk. Iskolánkban nyelvi előkészítő képzés történik német és angol nyelven. A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező tanulók számára kétéves nappali rendszerű érettségire való felkészítés is folyik. Az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását végezheti. A nevelési és tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése és oktatása osztályokba, illetve csoportokba történő integrálás formájában történik. Szakképzés felnőttoktatás keretében, illetve tanfolyami jelleggel is folyhat, vizsgáztatási joggal, mint szakképző intézmény, rendelkezünk. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az alapfeladatok ellátására a fenntartótól használatba kaptuk a 11742 számú tulajdoni lapon, 4257/257 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant és a rajta álló épületet. Az iskola önállóan működő helyi önkormányzati költségvetési szerv.
3.2. Az intézmény tevékenységei, az iskolai képzés rendje Alaptevékenység Hagyományos szakközépiskolai képzés Feladata:
általános műveltség megalapozása,
4 év alatt felkészítés az érettségi vizsgára, 7
a választott szakmacsoportnak megfelelő szakmai alapozás,
felkészítés felsőfokú tanulmányok megkezdésére.
Az évfolyamok száma: 4 év Szakközépiskolai képzés nyelvi előkészítő évfolyammal Feladata:
általános műveltség megalapozása,
felkészítés előrehozott érettségire a választott idegen nyelvből (angol vagy német) és informatikából a 11. évfolyam végén,
5 év alatt felkészítés az érettségi vizsgára,
a választott szakmacsoportnak megfelelő szakmai alapozás,
felkészítés felsőfokú tanulmányok megkezdésére.
Az évfolyamok száma: 5 év Szakközépiskolai képzés szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező tanulók számára Feladata:
az általános műveltség megalapozása,
az előző középfokú oktatás ismeretanyagának beszámításával 2 év alatt érettségire felkészítés,
felkészítés felsőfokú tanulmányok megkezdésére
Az évfolyamok száma: 2 év Szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő gazdasági jellegű szakmákra Feladata:
az évenként megújuló szakmakínálatunkból a tanuló által választott szakma elméleti és gyakorlati ismeretanyagának elsajátítatása a helyi szakmai képzési terv alapján,
felkészítés a választott közép, illetve emelt szintű szakmai munkára, szakmánként megjelölt munkakörök ellátására,
felkészítés a szakmai vizsgára és a szakirányú felsőfokú tanulmányok megkezdésére.
Az évfolyamok száma: 1 vagy 2 év
8
Általánosan képző szakasz: A tanulók a 9 –10. évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások keretében közismereti tárgyakat tanulnak a kerettantervben foglaltak szerint. Csoportbontás szükséges idegen nyelvből, informatikából és információkezelésből. Az osztályok kialakításának szempontja: az egészséges arányokra törekvés (fiúk – lányok, tehetségesek – gyengébbek vegyesen). A törvény adta lehetőségek jegyében a későbbi szakmák alapjait jelentő gazdasági ismeretek, illetve az ügyintézéshez, számítógép-kezeléshez szükséges gépírási ismeretek elsajátítását szakmai orientáció keretében, a közismereti tárgyak kiegészítéseként oktatjuk. A szakmai orientációnak ugyanakkor biztosítania kell, hogy a gazdasági szakirányba tartozó munkahelyeket, szakmákat üzemlátogatás formájában megismertesse a tanulókkal, segítve későbbi pályaválasztásukat. A tantárgyak sikeres lezárása után az iskola szakképzési évfolyamára beiratkozó tanulóinknak beszámítjuk a megszerzett ismereteket. Tanulóink a 9. évfolyamon választhatnak a német és az angol idegen nyelvek közül. Élve a kerettantervek adta lehetőségekkel, az általánosan képző szakaszban valamennyi osztály egységes óratervi-tantervi program szerint halad, ezzel a szakmacsoport megválasztásának idejét a 10. osztály végére helyezve. A választást a tanulókkal és a szülőkkel történt egyeztetés alapján, az iskola javaslatait figyelembe véve írásos nyilatkozat formájában kérjük. 11-12. évfolyamon, lehetőség szerint, tanulóink a választott szakmacsoportban folytathatják tanulmányaikat. A közismereti tárgyakat egységesen a kerettantervben foglaltak szerint, a szakmai alapozó tantárgyakat pedig a választott szakmacsoportnak megfelelően tanulják. A nyelvi előkészítő osztályba járó tanulóink 5 év alatt készülnek fel az érettségi vizsgára. Idegen nyelvből és informatikából a tanulók a 12. évfolyamos tanulókra vonatkozó szorgalmi időszak végén befejezik a tanulmányaikat – osztályozó értekezleten év végi osztályzatot kapnak. Legalább elégséges érdemjegy megszerzése után előrehozott érettségi vizsgát tehetnek idegen nyelv és informatika tantárgyakból. A sikeres érettségi vizsga után a 12-13. évfolyamon az idegen nyelv oktatása emelt szinten folyik tovább – heti 2 órában. Célunk: emelt szintű érettségi vizsga letétele az adott nyelvből. 12-13. évfolyamon megkezdődik a második idegen nyelv oktatása heti 4 órában. A 13. évfolyam befejezése után érettségi vizsgát tesznek és folytathatják tanulmányaikat a szakképző évfolyamon. Végzett szakmunkástanulók az „ifjúsági osztályban” két év alatt érettségi vizsgát tehetnek a számukra kialakított óraterv alapján.
9
3.3. A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 keretében vállalt kulcskompetenciák és tanulásszervezési eljárások A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 Kompetencia alapú oktatás elterjesztése a soproni közoktatási rendszer minden szintjét átfogó módszertani fejlesztésen keresztül címet viselő program fenntarthatósági vállalásának megfelelően:
9. évfolyamon (mindhárom osztályban) bevezettük és öt évig alkalmazzuk a szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia és a matematika kulcskompetencia oktatását. A nyelvi előkészítő osztályban tantárgytömbösítés keretében folyik az idegen nyelvek és az informatika oktatása.
10. évfolyamon a nyelvi előkészítő osztályban „Ember a természetben” címmel műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében zajlik a biológia és a kémia tantárgyak oktatása.
A 11. évfolyamon a nyelvi előkészítő osztályban a digitális kulcskompetencia alkalmazása csoportbontásban az informatika tantárgy keretein belül valósul meg.
A
magasabb
évfolyamokon
(elsősorban
a
szakképző
évfolyamon)
tantárgytömbösített oktatást vezetünk be. Szakképző szakasz: 1/13. évfolyamon az OKJ-ben szereplő szakmák jóváhagyott központi programjai alapján folyik a tanítás. A konkrét szakmai ismeretek és kellő gyakorlat megszerzése után a képzést szakmai minősítő vizsga zárja. Az elfogadott központi programok alapján, gazdasági szakirányban (az igényeknek megfelelően) a következő szakmák képzését tervezzük: -
vállalkozási ügyintéző
-
pénzügyi és számviteli ügyintéző
-
marketing- és reklámügyintéző
-
kereskedelmi ügyintéző
-
logisztikai ügyintéző
-
postai ügyintéző
A változó partneri igények alapján a választható szakmák köre változhat. A szakképző évfolyamra való belépés feltétele az általánosan képző szakasz érettségi vizsgával történő sikeres lezárása. 10
Az évfolyamra bármely intézményben szerzett érettségi bizonyítvánnyal be lehet lépni, de természetesen az előzetes tanulmányok beszámíthatósága miatt előnyben vannak azok a tanulók, akik a 9-12. évfolyamot nálunk végezték (vagy máshol folytattak ilyen jellegű tanulmányokat). Azok a tanulóink, akik a 12. évfolyam végén sikertelen érettségi vizsgát tettek, megkezdhetik tanulmányaikat, de az őszi javító-pótló vizsgák lezárulásával igazolniuk kell, hogy a bizonyítványt megszerezték. Kivételt jelent a postai ügyintéző szakképesítés, ahol a tanulószerződésnek alapfeltétele az érettségi bizonyítvány megléte. A más középfokú intézményben érettségizett diákok szükség szerint különbözeti vizsgát tesznek. Felnőttképzési formák: célunk a munkaerőpiacon való helytállás javítása, a munkavállalói, munkáltatói képzési igények magas színvonalú kielégítése. OKJ-s szakmákban: tanfolyami formában – alapképzés, továbbképzés, átképzés folyik. Piacorientált képzés – mérlegképes könyvelők kötelező éves továbbképzése.
3.4. Helyzetelemzés A Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola Sopron Megyei Jogú Város legnagyobb lakóközösségi területén, a Jereván lakótelepen található. A Jereván lakótelep közel 14 ezer lakosával az 56 ezer fő lakost számláló város legsűrűbben lakott területe, így a Fáynak fontos szerepe van környezetének középfokú oktatásban részvétel iránti igénye kielégítésében. Az itt élők tömeg- vagy egyéb közlekedési eszköz igénybevétele nélkül is könnyen megközelíthetik az oktatási intézményünket. A Fáy képzési struktúrájával fontos kistérségi szerepet is betölt. Beiskolázási területünk GyőrMoson-Sopron megye és Vas megye. Képzési palettánk népszerű a közgazdasági, üzleti, kereskedelmi és postai területen indított OKJ-s szakmák magas színvonalú elsajátíthatósága miatt. Külön kiemelhető a postai ügyintéző képzés, az információkezelés (gépírás) tanítása, valamint a végzett szakmunkásoknak kialakított 2 év alatt érettségire felkészítő tagozatunk, amelyek Sopronban és környékén egyedülálló lehetőséget nyújtanak a lakosságnak. A Fáyban tevékenykedő tanárok mindig arra törekedtek, hogy az alapos ismereteket, jártasságot
adó
szakmai
oktatás
széles
körű
általános
műveltséggel,
a
tanulók
személyiségének sokoldalú fejlesztésével járjon együtt. Az országos központi mérések objektív képet adnak a tanári törekvések eredményességéről. Mind a szövegértési, mind a matematikai logikára irányuló kompetencia mérések eredményei meghaladják az országos szakközépiskolai átlagot. Az iskola beiskolázási mutatói is az iskola
11
működésének, fejlesztésének létjogosultságát mutatják. Az elmúlt 3 év alatt a tanulói létszám, az országosan csökkenő demográfiai mutatók ellenére, 460-ról 500 főre nőtt. A végzett tanulóink megállják a helyüket. Ezt tanúsítják a munkába állók és az egyetemekre, főiskolákra felvettek növekvő aránya is. Kapcsolatrendszerünk hatékonyabbá tette munkánkat, jó együttműködést alakítottunk ki a Sopron Városi Kereskedelmi és Iparkamarával, társintézményekkel, az Oktatási Hivatallal, a pedagógiai intézettel, szűkebb régiónk vállalataival, s külföldi kapcsolataink is vannak.
3.4.1. Kapcsolatrendszerünk alakulása a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program hatására A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 „Kompetencia alapú oktatás elterjesztése a soproni közoktatási rendszer minden szintjét átfogó módszertani fejlesztésen keresztül” címet viselő pályázat
keretében jelentősen
önkormányzat
négy
másik
bővült
intézményre
az
iskola nyújtott
kapcsolatrendszere: be
sikeres
a
pályázatot,
soproni mely
intézményekkel szoros együttműködés alakult ki, továbbá fent kívánjuk tartani a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, melyek jó gyakorlatát a nálunk folyó pedagógiai gyakorlatba adaptáljuk. Az iskola kapcsolatrendszerét olyan értékek mentén kívánjuk folytonosan erősíteni, fejleszteni, mint a tolerancia, a nyitottság. A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program keretében elsajátított új szemléletet el kell fogadtatnunk a tantestülettel, diákjainkkal, a szülőkkel és más partnereinkkel is. Partnereinkkel, elsősorban a szülőkkel való kooperáció kialakítására nagy energiát fordítunk, melynek eredményei a rendszeresebb pedagógus– szülő kapcsolattartás, valamint a nagyobb partnerkapcsolati támogatottság (a külső kapcsolatok intenzitásának növelése, pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartás, a fenntartó bevonása az intézményben zajló innovációkba). Az iskola Pedagógiai Programjában kialakítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók (testi fogyatékos, mozgáskorlátozott, látássérült, hallássérült, pszichés fejlődésű zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatba tartósan és súlyosan akadályozott) fejlesztésére és az iskolai oktatásba integrálásuk elősegítésére irányuló helyi tantervet. A környezeti feltételek közül Önkormányzati forrásból az iskola részleges akadálymentesítése 2004-ben megtörtént, azaz rámpán tudnak bejutni az épületbe a mozgáskorlátozott tanulók és a földszinten nagyméretű, küszöb nélküli mellékhelyiség is kialakításra került. 12
Nem kötelező tanórai foglalkozások
emelt óraszámú képzés óraterv szerint,
orientáció,
tehetséggondozás,
hátránykompenzáció (szintre hozás),
kötelezően választható tanórák.
3.5. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje Az induló 9. osztályokat a fenntartóval egyetértésben tanévenként határozzuk meg. A felvétel az általános iskolai tanulmányi eredmények, a magatartás és szorgalmi minősítések alapján történik. A nyelvi és a normál tanrendű osztályokban egyaránt választható idegen nyelv: az angol vagy a német. A csoportbontás elvei
idegen nyelvek tanításánál homogén csoportok kialakítása, a választott idegen nyelv szerint vagy előzetes tudásszint szerint,
informatika oktatásánál tudásszint szerint,
matematika tantárgynál tudás és haladás szerinti csoportosítás,
szakmai oktatásnál a jogszabályoknál meghatározott létszámhatárok és szakmák szerint.
3.6. Tanulói jogviszony létrehozása, megszüntetése, átjárhatóság Felvétel az iskolába Iskolánkban tanulmányokat folytathat az, aki az iskolával tanulóviszonyban áll. A tanulói jogviszony az iskolába való felvétellel kezdődik. A középiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújthatja be a középiskolába. A kérelmeket az iskola meghatározott időpontig bírálja el. A jelentkezési és elbírálási határidőket a jogszabályokhoz igazítjuk. A felvétel elbírálása a hagyományos és a nyelvi előkészítő osztályokba a tanulók általános iskolai eredményei alapján történik. November elején nyitott kapuk napja szervezésére kerül sor. A részletes oktatási rendszerünkről szóló tájékoztatón túl ismertetjük az iskola adottságait, feltételrendszerét,
13
működését is. Az általános iskolák igényének megfelelően pályaválasztási tájékoztatót tartunk. Az ifjúsági osztályba történő felvétel előfeltétele a szakmunkás bizonyítvány. A rangsort a szakképzést végző középfokú iskolában elért közismereti tantárgyak eredményei alapján állítjuk fel. A továbbhaladás A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A 10. évfolyamra továbbléphetnek azok, akik az előző évet sikeresen zárták, vagy más iskolákban lezárt, eredményes bizonyítvánnyal rendelkeznek, és az iskolánk helyi tantervében szereplő tantárgyakat tanulták. Tantárgyi eltérés esetén sikeres különbözeti vizsga után folytathatják tanulmányaikat. Amennyiben az eltérés háromnál több különbözeti vizsgát jelentene, a tanulmányok csak az évfolyam megismétlésével folytathatók. A képzés valamennyi szakaszában a sikertelen tanév végi jegyek javítóvizsgán javíthatók. A 11. és 12. évfolyamokon, az érettségire felkészítő szakaszra való belépés esetében is a fenti szabályokat alkalmazzuk. A szakképző évfolyamra mindazok beiratkozhatnak, akik sikeres érettségi vizsgával az általánosan képző szakaszt valamelyik középiskolában befejezték. A szakmai előkészítő tárgyakat – amennyiben sikeres érdemjeggyel igazolhatóan előzőleg 9-12. évfolyamon a követelményeket teljesítették – beszámítjuk a képzési időbe. Más iskolában megkezdett szakmai tanulmányok esetében az átlépés feltétele azonos az általánosan képző évfolyamon leírtakkal. Ha a tanuló egy tanítási évben az elméleti tanítási órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja
szakképzési évfolyamon a tanítási órák húsz százalékát,
egyéb évfolyamon a kettőszázötven órát,
egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át,
és emiatt a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében 14
gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony a Közoktatási törvény 75. § alapján tanköteles korú tanuló esetében:
ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni,
középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad-, a bejelentés tudomásulvételének napján,
megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire; (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet),
megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akit a Közoktatási törvény, illetve a 11/1994. MKM rendelet előírásainak megfelelően lefolytatott fegyelmi tárgyalás keretében kizárás fegyelmi büntetésben részesítettek, ha nem tanköteles.
Tanköteles tanuló tanulói jogviszonya csak akkor szűnik meg, ha tanulmányait – a szülő kérésére, vagy az iskola javaslatára – más intézményben folytatja. Az „átjárhatóság” biztosítása A 10. évfolyam elvégzése után iskolánk tanulói más szakképző intézményekbe jelentkezhetnek tanulmányaik folytatására. Iskolánkon belül kérhetik a képzési terület módosítását, megfelelő osztályba jelentkezve, a szükséges különbözeti vizsgák letétele után. Iskolán belül, indokolt esetben, más osztályba történő átlépés korlátozott mértékben lehetséges,
amennyiben
ezzel
nem
alakulnak
ki
túlzott
aránytalanságok
az
osztálylétszámokban. Az átlépést a tanuló és szülője kezdeményezheti, és az érintett osztályok
15
osztályfőnökei, illetve az osztályokban tanító pedagógusok véleménye alapján születhet döntés róla.
Előrehozott érettségi vizsga letételének engedélyezése Támogatjuk azon tantárgyakból az előrehozott vizsga letételét, amelyek tantervi követelményeit négy évnél rövidebb idő alatt teljesítik tanulóink. Ezekből 9-11. évfolyam végén befejezik a helyi tanterv követelményeinek elsajátítását, vagyis érettségi vizsgát tehetnek az érintett tanulók. A négy évig tanulandó tantárgyakból is van lehetőség előrehozott vizsga letételére, de csak a még nem teljesített évfolyamok tananyagából tett osztályozó vizsga sikeres teljesítése után. Az iskola ezt a lehetőséget elsősorban idegen nyelv és informatika tantárgyak esetén tartja támogathatónak. Ha valaki sikeres előrehozott vizsgát tesz, az adott tantárgy óráit később nem kell látogatnia. Emelt szintű érettségi felkészítés feltételei
kötelező részvétel
többletteljesítmény vállalása
a jelentkező szeptember 5-ig módosíthatja jelentkezését
évente új jelentkezési lehetőség
kevés jelentkező esetén csak más iskolában tudjuk a felkészítést biztosítani
4. Az iskola nevelési programja 4.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha a tanuló az érettségi vizsgát, szakmai minősítő vizsgát követően kellő általános műveltséggel (intelligenciával) és biztos, megbízható szakmai tudással rendelkezik. A tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma
16
az emberre, a társadalomra, a gazdaságra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában. Az egyes tantárgyak során tanult ismeretanyagot tudják korunk és napjaink eseményeinek, változásainak megértésére felhasználni, és gondolkodásukban alkalmazni. Érdeklődjenek a társadalmi, gazdasági változások iránt, készüljenek fel egyéni és nagyobb közösségeket érintő döntések meghozatalára. Sajátítsák el, és a lehetséges mértékben gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek hagyományaink, jellegzetességeink megismeréséhez és megbecsüléséhez vezetnek, és segítenek eligazodni a jelen feladati között. Tanítványaink legyenek nyitottak a hazánkban, a szomszéd országokban, Európában élő népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, és megbecsülésére. A nemzettudat, az önismeret, és a hazaszeretet segítse elő történelmi, kulturális, vallási hagyományaink ápolását, segítse az egyéni és közösségi tevékenységet. Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez, legyenek nyitottak, ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az ország és lakosai életében. A környezeti nevelés kapjon a korábbinál lényegesen nagyobb esélyt, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás váljon a tanulók életvitelében erkölcsi alapelvvé. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük őrzésébe, védelmébe, a környezeti károk megelőzésébe. A tanulók kommunikációs képességeinek új alapokra helyezése lényeges, de elvileg nem új feladat. Alapja az önálló ismeretszerzés, véleményformálás - és kifejezés, a vélemény megvédésének képessége. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb birtoklását igénylik. A mérhetetlen információmennyiség áramlásának korában a modern technikát is felhasználó, de szelektálni képes fiatalokat kell nevelni. Mivel az órakeret minimális lehetőséget biztosít a testnevelésre, az iskolának meg kell keresnie azokat a lehetőségeket, amelyek a tanulók testi egészségét fejlesztik (szabadidős sport, túrák stb.). A testi-lelki egészség, az egészséges életmódra nevelés legalább annyira fontos, amennyire átfogó feladat. A betegségek megelőzésétől az egészséges életvitelig, a káros szokások elleni védekezés segítésétől a családi életig számos terület kérdéseivel kell őszintén és lehetőleg példamutatón foglalkozni. 17
Minden osztályban - a nyelvekre orientált osztályokban kiemelten – alapvető cél egy vagy két nyelv elsajátítása a használatát biztosító szintig. Minden osztályban, olyan mértékben biztosítunk lehetőséget a számítástechnikai felhasználási és internethasználó-gyakorlat biztosítására, amilyen mértékben ma már mind a felsőoktatási intézmények, mind a munkahelyek elvárják. A kihívásoknak való megfelelés mellett (sikerek és kudarcok „elviselése”) értékelje és tisztelje mások törekvéseit, emberségét, érezze sajátjának szűkebb, tágabb környezete gondjait. Legyen nyitott a változásokra, ismeretei alapján tudja értelmezni, esetleg aktívan alakítani azokat. Váljon készségévé a későbbi munkaköréhez, az emberi együttéléshez szükséges magatartási, viselkedési (protokolláris) normák alkalmazása. Érezze, hogy cselekedeteinek, tetteinek a következményeit neki kell viselnie, ha a követelményeknek nem tud megfelelni, nem lesz sikeres az életben. Már az iskolai évek alatt váljon készséggé benne a pontos, megbízható munkavégzés. Ugyanakkor ismerje fel, hogy nem csak ez szükséges a teljes élethez, legalább ennyire fontosak az emberi kapcsolatok, önművelés, szórakozás, sport, egészséges életmód kialakítása, az „Ép testben ép lélek” elv érvényesülése. Az iskolai követelmények, megmérettetések tantárgyanként és összességében e célok megvalósulását szolgálják, figyelembe véve az életkori sajátosságokat is. Az iskolánkban oktatott korosztálynak a felnőtté válás folyamatában fokozatosan kell megfelelnie a követelményeknek és egyben felkészülnie az önálló életre is, hogy a társadalom teljes jogú, hasznos tagjává válhasson. Céljainkat tanulóink személyiségének fejlesztésével tudjuk elérni. Ugyanakkor intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elveknek a tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított, ezért a hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett az iskola folyamatosan meggyőződik e feltétel megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről. Nyitottak vagyunk a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos szakmai értékekre is, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak.
18
4.2. A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program intézményi megvalósításának elvei, céljai és módszerei Az intézmény nevelési programja jelentős megújuláson, modernizáláson megy keresztül a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 pályázat keretében. Célunk, hogy az intézmény valóban XXI. századi iskolává váljon. Ennek érdekében a következő elemeket vállaltuk a kompetencia alapú oktatás keretében, melyek öt éven keresztül, a programba bevont osztályokban valósulnak meg a 2014/2015. tanévig. A kompetencia fejlesztése terén jelentős megújulásra van szükség iskolánkban, ezért a pályázatban kiemelkedő céljaink között fogalmaztuk meg az anyanyelvi szövegértési, a matematikai és a digitális kulcskompetenciák fejlesztését. A tantermi folyamatok szintjén különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy a frontális módszert egészítse ki a kompetencia alapú, a tanulói kooperációra épülő pedagógia. Ezzel párhuzamosan
olyan
alapvető
értékek
kapjanak
szerepet
a
mindennapi
tanulási
folyamatokban, mint a tolerancia, a másság elfogadása és a szociabilitás. A modern infokommunikációs eszközök alkalmazása rendszeres a tanórán, ezáltal célunk a digitális analfabetizmus megszüntetése is. A tanulók ismerjék meg a könnyű és hatékony információszerzés eszközeit. Ez stabil alapot biztosít az élethosszig tartó tanuláshoz. Kiemelt szerepet kap a tanulót ösztönző, a továbbhaladást segítő mérés-értékelési technikák alkalmazása és továbbfejlesztése. Fontos célunk az iskolánk pedagógusaiban meglévő képességek, ambíciók kiaknázása, mert ez biztosítja a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program értékeinek továbbélését. Ezáltal a program eredményeiből az iskola teljes tantestülete részesül. Célunk, hogy a nevelési helyzet, és ne kizárólag a tanár és/vagy a tananyag legyen a tudás forrása, ehhez fejleszteni kívánjuk a hagyományos tantárgyi struktúrát: 3 év alatt 15%-ban tantárgytömbösített oktatást valósítunk meg a 9. évfolyamon a nyelvi előkészítő osztályban német nyelv, angol nyelv és informatika tantárgyakból és elsősorban a 13. évfolyamon szakmai tantárgyakból. A tantárgytömbösített oktatás az új tanulásszervezési eljárások bevezetésének egyik fontos eleme, melynek előnyei a következőek:
a tananyag nem tagolódik szét
a tanulók figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódik
e területen belül, a tanagyagot különböző megközelítésben, változatos 19
eszközökkel tanulhatják
Célunk
több idő van az adott téma elmélyítésére
cél: önálló tanulás
munkamegosztáson alapul a
hagyományos
tantárgyi
struktúra
fejlesztése,
az
ismeretek
gyakorlati
tevékenységben való megvalósítása. Ennek érdekében az iskolai tanórákat téma- és projekthetek színesítik, valamint a biológiai és kémiai ismereteket műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás formájában Ember a természetben címmel valósítjuk meg a 10. évfolyamon a nyelvi előkészítő osztályban. Ezeknek a programoknak és tanóráknak a során diákjaink összetett szemszögből ismerkednek meg az adott tananyaggal, látókörük bővül, könnyebben meglátják az események közötti összefüggéseket, az adatok mögött rejlő információt. Ezeknek az új pedagógiai módszereknek az alkalmazása az iskolában rendkívül fontos, mert egyre inkább az ilyen módon megszerzett tudás lesz használható. Azok, akiknek lehetőségük van projektekben, témahetekben, modulokban való munkára, az iskolán kívüli világban is otthonosabban oldják meg problémáikat. Nemcsak tanulási technikákat, pedagógiai módszereket értünk ezalatt, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszközeit is. Az egyéni vagy csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység, amelynek értéke épp az, hogy a munka egészén keresztül érvényesül a spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség is. A projekthét és a témahét során, a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásában, a modul rendszerű képzés során az oktatás tartalma több tantárgy anyagából komplex, illetve integrált módon tevődik össze. A diák közvetlen kapcsolatban van az iskolán kívüli világgal, az élettel, lehetővé teszi az aktív tapasztalást, a saját élményű tanulást. A különböző tanulási technikák elsajátítása kiemelt feladat. Hangsúlyos szerepet kap ezen kívül a képességek és az attitűd fejlesztése is. A feladatok (projektek, modulok) a diákok együttműködésére épülnek, egyes fázisai azonban egyéni munkát is igényelnek. A fentieknek – a tanóra keretén továbbmutató – fejlesztő hatása várható a következő, a modern társadalom számára kiemelkedően fontos területeken:
önálló tanulásra szoktatás 20
kreativitás fejlesztése
élethosszig tartó tanulás megalapozása
csoportszintű együttműködés elsajátítása
gondolkodási műveletek fejlődése
szociális kompetenciák fejlődése
Az újszerű pedagógiai eljárással szervezett tanórákon várhatóan a következő hatások figyelhetőek meg:
tanulói érdeklődés, motiváció fejlődése
tanulói és tanári attitűdváltás (új nézőpontok beemelése a tanórai keretbe, tolerancia, nyitottság, flexibilisebb tananyagok/tanmenetek, szélesebb összefüggések tapasztalása)
hátrányos helyzetű (HH-s) tanulók esélyegyenlőségének javulása
tanári nyitottság, kreativitás, módszertani sokszínűség
gyermekközpontúság
technikai fejlődés
4.3. A kulcskompetenciák fejlesztése a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program alapján Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik
az egyén
tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi
cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Ennek egyik alapvető eszköze lehet a digitális kompetenciák fejlesztése, melyre a TÁMOP 3.1.4-08/22008-0104 pályázat keretében nagy hangsúlyt fektetünk. Az iskola IKT stratégiája alapján minden tanulónk képes lesz arra, hogy ezt a kompetenciát az élethosszig tartó tanulás megvalósítására is használja, pl. az e-learning módszerek segítségével, elsősorban az otthoni tanulás segítésére. Sok kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik: az 21
egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel
kell
rendelkeznie
a
szükséges
kompetenciákról,
tudástartalmakról,
képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Jelentős erőfeszítéseket teszünk a digitális kompetencia fejlesztésére: a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program során a nevelőtestület jelentős hányada részesült IKT alkalmazását segítő továbbképzésben, valamint törekszünk az IKT-eszközök használatának elterjesztésére a tanórákon is. Célunk, hogy ezek az eszközök a tanítási órák legalább 25%-ában kapjanak szerepet. A nevelő–oktató munka céljai Célunk a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széles körű elterjesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. A 2009/2010. tanévtől kompetencia alapú oktatást vezettünk be, melynek céljai:
a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése
a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése
az esélyegyenlőség érvényesítése
újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése
22
szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása
digitális írástudás elterjesztése
Valljuk, hogy az iskolának olyan magas színvonalú képzést kell biztosítani, hogy tanulóink birtokolják a választott életpályájuk eléréséhez szükséges ismereteket, s szilárd alapokat kapjanak ahhoz, hogy felsőfokú tanulmányaikat sikeresen folytathassák. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az egész életen át tartó tanulás kompetenciáját megalapozzuk. A három hetet meghaladó program keretében, mely a „Határok nélkül” címet kapta, célunk többek között az, hogy a különböző kultúrák értékein keresztül a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra neveljük, illetve felhívjuk a figyelmüket a pozitív én- és országkép kialakítására, valamint a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés jelentőségének felismerésére. A nevelő-oktató munka feladatai Az általános képzés minden területén biztosítjuk azt a színvonalas oktatást, ami lehetővé teszi tanulóinknak, hogy a választott életpályájukhoz szükséges ismeretek birtokába jussanak. Ennek érdekében az eddig jól bevált gyakorlatot kell folytatnunk:
jól képzett szaktanárok biztosítása
a tehetséggondozás formáinak megtartása és fejlesztése
a szükséges taneszköz-fejlesztés biztosítása (szertárak, könyvtár)
kompetenciák fejlesztése, felkészítés az egész életen át történő tanulásra
modern tanulás- és oktatásszervezési eljárások alkalmazása
használható, európai szintű tudás biztosítása
IKT-eszközök széles körű alkalmazása
Fontos feladatunk nemzeti ünnepeink színvonalas megünneplése iskolai ünnepély formában, vagy órai megemlékezés keretében. A három hetet meghaladó program feladata a más kultúrákra való nyitottságra nevelés. Ez egyrészt az osztályfőnök és az idegen nyelvet tanító szaktanárok feladata, másrészt több tantárgy keretében is lehetőség nyílik más országok, kultúrák értékeinek a bemutatására. Vonatkozik ez a történelem, irodalom, földrajz tantárgyakra is.
23
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A kompetencia alapú oktatás és módszertani megújulás és annak fenntarthatóságának biztosítására hatékony és újszerű tanulási módszereket, technikákat, eljárásokat vezettünk be:
megőrizzük a heterogén tanulói csoportokat, de törekszünk a tanórai differenciálásra
kooperatív tanulási technikák széles körű alkalmazása
a drámapedagógia eszközei
tevékenységközpontú pedagógiák eszközei
projektmunka (egyéni és csoportos)
prezentációs technikák
tanulói értékelési formák gazdagítása
tanórák IKT támogatottságának biztosítása az órák 25%-ában
Felzárkóztató és tehetséggondozó csoportok létrehozásával is segítjük, hogy tanulóink minél sikeresebbek legyenek. (A tehetséggondozás szakkörök és versenyekre, valamint érettségire felkészítő foglalkozások formájában biztosított.) Iskolánk támogatja önszerveződő diákcsoportok (iskolarádió, iskolaújság, színjátszó kör, sportkörök stb.) létrejöttét, és minél több diák bekapcsolódását a tanításon kívüli tevékenységekbe. Az iskola vezetősége az oktatási törvényben leírtak alapján biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (klubszoba, eszközök, anyagok). Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
24
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
Szokások kialakítását célzó,
- Követelmények támasztása
- Közös (közelebbi vagy
beidegző módszerek
- Gyakoroltatás
távolabbi) célok kitűzése,
- Segítségadás
elfogadtatása
- Ellenőrzés
- A tanulói közösség
- Ösztönzés
tevékenységének megszervezése - Hagyományok kialakítása - Követelmények támasztása - Ellenőrzés - Ösztönzés
Magatartási modellek
- Elbeszélés
bemutatása, közvetítése
- Tények és jelenségek bemutatása
- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és
- Műalkotások bemutatása
csoportos minták kiemelése a
- A nevelő személyes
közösségi életből
példamutatása Tudatosítás (meggyőződés
- Magyarázat, beszélgetés
kialakítása)
- A tanulók önálló elemző munkája
- A közösségi normák kialakítása és elfogadtatása - Vita
4.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az ember személyiségét alapvetően a jelleme határozza meg. A jellem az ember magatartásából, cselekedeteiből, erkölcsi nézeteiből áll. Ahhoz, hogy az iskolánkban oktatott korosztály személyiségének ezen elemeit – pedagógiai hitvallásunk szellemében – fejleszteni tudjuk, meg kell ismernünk őket. A személyiség megismerésének főbb területei a következők: Testi fejlettség, egészségi állapot: Ezen a területen munkánkat nagymértékben segíti a jól működő iskola-egészségügyi szolgálat, a rendszeres szűrővizsgálatok, illetve a testnevelési órák keretében zajló felmérések. Törekszünk arra, hogy az egészségmegőrzés, egészséges életmód fontosságának tudata 25
kialakuljon (felvilágosító előadások, biológia órák, osztályfőnöki órák keretében, illetve az egészségnevelési programban foglaltak szerint). A TÁMOP 3.1.4 programban vállalt témahetünk az Egészség hete az iskolában címet kapta, melynek során az egészséges életmódra nevelés, a mozgás iránti igény, az egészség megőrzésének hangsúlyozása nagy szerepet kap. Értelmi képességek, azok fejlesztése: Itt
elsősorban
tanulóink
magatartására,
munkához
való
viszonyára,
döntési
és
cselekvőképességének kialakítására helyezzük a hangsúlyt. Mint ahogyan pedagógiai alapelveinkben is megfogalmaztuk, a későbbi szakmák megkövetelik a pontos, precíz, felelősségteljes munkavégzés kialakulását. Ehhez a tanórán kívüli feladatok vállalása, kisebbnagyobb közösségi megbízatások teljesítése segítheti őket. Tudják és érezzék azt, hogy a vállalásokat pontosan, időre kell teljesíteniük, a felelősséget nekik kell vállalniuk az esetleges következményekért is. A családi körülmények megismerése: A család, annak közvetlen környezetnevelő hatása vitathatatlan, és csak közös erővel, egy irányba haladva lehetünk eredményesek. A családi környezet feltérképezéséhez a tanulókkal való elbeszélgetésen kívül szükség van közvetlen kapcsolatra a szülőkkel (elbeszélgetés), és a családlátogatások adta lehetőségekre is. A tanulói személyiség megismerésének eszköze elsősorban – az említetteken kívül – a tanári megfigyelés, az osztályban tanító tanárok véleményének egyeztetése, a szükséges információk egymás rendelkezésére bocsátása. További fontos feladatnak tartjuk az önkritika és önértékelés képességének fejlesztését, tanulóink legyenek tisztában saját adottságaikkal, törekedjenek azok korrigálására, fejlesztésére. Ezt a felnőttek részéről a toleráns, de egységes követelményrendszer, a teljesítmények folyamatos értékelése teszi lehetővé. Összegezve feladatunk az, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő)
tevékenységükkel,
szervezett
ismeretközvetítéssel,
spontán
tapasztalataikkal
összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A
személyiségfejlesztéssel
megnyilvánulásában,
az
kapcsolatos iskola
feladatok
szellemének
az
minden
iskolai
élet
valamennyi
késztetésében,
valamennyi
tevékenységében érvényesítendők.
26
4.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség fejlődésében nagy szerepe van a közösség alakító erejének. A felnőtté válás folyamatában ki kell alakulnia tanulóinkban a másokhoz való alkalmazkodás (tolerancia), együttdolgozás képességének, a későbbi életszakaszokban is jól hasznosítható szervezési ismereteknek, kommunikációs technikáknak. Az osztályközösségek egybekovácsolódásának folyamatát közös rendezvényeik segíthetik, de az osztályfőnöki órákon közösen, tanári segítséggel megvitatott témák, az együttes gondolkodásra késztetés az első lépés ehhez. Lehetőség van klubdélutánok, tanulmányi kirándulások szervezésére. Fontosnak tartjuk, hogy a közösség tagjai már az előkészítő munkálatokból is kivegyék részüket, tapasztalják meg, mi mindenre kell figyelni egy rendezvény megszervezésekor, mennyi munkabefektetés szükséges a sikerhez – mai, elgépiesedett világunkban a szükségesnél úgyis jóval több dolgot kapnak készen a gyerekek, s ezzel a felnőttek szoktatják le őket az aktivitásról és önállóságról. Szorgalmazzuk a kulturális rendezvények, kiállítások, mozi, illetve színházi előadások látogatását osztály vagy iskolai szinten, és hasonlóan fontosak a sportolási lehetőségek. Iskolánkban a közösségfejlesztés főbb területei:
a tanórák,
a tanórán kívüli foglalkozások,
a diák-önkormányzati munka,
a szabadidős tevékenységek.
Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:
az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,
véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,
a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),
a másság elfogadásához,
az együttérző magatartás kialakulásához,
a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.
Feladataink az egyes évfolyamokon a következők: 9. évfolyam: Az általános iskolából a középiskolába való átlépés, és az ahhoz kapcsolódó új normák, elvárások elfogadtatása. Az iskolai házirend, egyéb dokumentumok, működési sajátosságok, hagyományok megismerésével, azok elfogadásával egymás 27
megismerése és elfogadása, egyben alkalmazkodás kialakítása a szűkebb és tágabb közösséghez, a felnőttek világához. 10. évfolyam: Az osztályközösség „magjának” a kialakítása – ehhez támogatni kell a pozitív értékeket képviselő tanulókat, a kívül maradókat pedig döntően személyes beszélgetések segítségével meggyőzni, bevonni a közösség életébe. A közösség ismerve egymás képességeit válassza meg képviselőit, illetve vezetőit. 11. évfolyam: A közösségi tevékenység erősítése a tanórán kívüli foglalkozásokon, döntési képességek, szerepvállalások kialakítása, az egyéni vélemények kultúrált formájú megfogalmazásának,
képviseletének
gyakorlása.
Ehhez
a
feladatoknak
az
osztályközösség vitája és döntése utáni közös végrehajtása, annak megszervezése kapcsolódik (a felnőtt csak a háttérből figyel és csak a legszükségesebb esetben avatkozik be a folyamatba). 12. évfolyam: A közösségi élet legtöbb területén a kezdeményezés, tervezés, szervezés, ellenőrzés és értékelés joga és kötelessége már tanulói feladat legyen – az önszerveződés és önállóság kialakulásával. Az iskolai szintű közösség kialakulásában a legfontosabb szerepe a hagyományok ápolását jelentő rendezvényeknek van, melyekben az osztályközösségek és egyének egyaránt kaphatnak, vállalhatnak szerepet, s érezhetik, hogy mindannyian egy nagy család tagjai. Hagyományaink A tanév az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, mely alkalom arra, hogy ismertessük az aktuális feladatokat, tájékoztassuk vendégeinket és diákjainkat az esetleges változásokról, a nyári szünidőben történtekről (pl. javító vizsgák eredményei stb.). Az iskolánk névadójáról írtakból egyenesen következik, hogy fontosnak tartjuk Fáy András életének, munkásságának – s általa a magyar reformkor kiemelkedő politikusainak és szellemiségének – megismerését, az iskola múltjának hangsúlyozását. Ennek érdekében szerveződik minden évben a novemberi „András-nap”. A diáknapnak a megemlékezésen kívül célja az is, hogy játékos formában az ifjúság is megmutathassa, mit tud. Az utóbbi években ehhez a naphoz kapcsoltuk, és az iskola összes tanulójára kiterjedő „Fáy András és kora” vetélkedőt is, valamint a Diákönkormányzat közgyűlését. 28
A tehetségek feltárását, a szervezésben, tanórán kívüli „fellépésekben” való jártasságok megszerzését segíti (s így fontos nevelési feladatot tölt be) a kétévenként megrendezésre kerülő iskolai „Ki, mit tud” szervezése. A kulturált szórakozási lehetőségek igénybe vételét, tanulóink általános műveltségének emelését és oktatómunkánkat is segítik egyben a közös színházlátogatások, vagy az iskolában szervezett előadóestek. A szülők egyetértésével és anyagi támogatásával évente egy előadást látogatunk meg közösen a Soproni Petőfi Színházban. Fontosnak tartjuk a nemzeti ünnepeinkről való iskolai megemlékezéseket is tanulóink aktív részvételével (március 15., október 23.). Ez a kör bővült a kommunista diktatúra és a holocaust áldozatairól való megemlékezésekkel a tanév rendje szerint. December 6. a gyerekeké, ezen a délutánon a 10. évfolyam szervezésében Mikulás-estet rendezünk dolgozóink gyermekeinek, ami egyben lehetőség diákjainknak arra, hogy játékos kedvüket megmutathassák. Az emberi kapcsolatok ápolása szempontjából pedig a szeretet ünnepe, Karácsony, s az arra való felkészülés ad alkalmat arra, hogy az embertársainkkal szemben elvárható tolerancia és megértés is figyelmet kaphasson. A 12. évfolyamon a decemberi-januári rendezvények sora gyarapodik a szalagavató ünnepséggel, ahol ünnepélyes és vidám formában az osztályközösségek visszatekintenek az iskolai évekre és megkezdik a felkészülést az érettségire a szalag feltűzésével. A közös szalagkitűzés ünnepélyes keretek között, az osztályközösségek által összeállított műsorral történik. A farsangi szezon hagyományosan az iskolabállal veszi kezdetét. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink lehetőséget kapjanak a kultúrált, hagyományos jellegű szórakozásra, ezért minden év januárjában, a téli szünet utáni első hétvégén rendezzük meg a Fáy-bált. A bál szervezése tanári segítséggel az iskolai Diákönkormányzat feladata, hagyományos programjai a nyitótánc és a tombola, a diákok kezdeményezésére ez a kör bővíthető. Az iskolai élet belső hagyományainak legrégebbi rendezvénye az érettségi vizsgák megkezdése előtt a ballagás. Nálunk ez egyben alkalom arra is, hogy azokat a végzős tanulóinkat, akik példaként állíthatók társaik elé, jutalomban részesítsük. Az alsóbb évfolyamokra járó tanulóink munkáját évenként, a tanévzáró ünnepségen értékeljük és jutalmazzuk. A jutalmazás célja minden esetben az, hogy az iskola többi tanulója elé példaképül állítható teljesítményekre, tanulókra, felnőttekre felhívjuk a figyelmet, illetve ösztönözzük a további kiemelkedő eredmények megszületését. Az elmúlt években bővült a diákok kezdeményezésére a programok sora, és reméljük, az évek során mindig megrendezésre kerülnek, hagyománnyá válnak: április 1-jei vidámságok, 29
diákszínpadi előadások. A szavalóverseny a költészet napja alkalmából, a 11. évfolyamosok pénzügyi vetélkedője a diákok aktív részvételével zajlik. A hagyományokat nemcsak a rendezvények, hanem az ismételten megjelenő fáys kiadványok is gazdagítják: iskolaújság (Fáydalom), évkönyv, fáys emlékkönyv. A hagyományok bővítésére és a kor szellemiségéhez igazodó tartalmi, formai változtatásokra nyitott iskolánk.
4.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az utóbbi évtizedekben egyre több a magatartási zavarral küszködő fiatal. Ez az iskolában is tapasztalható, összefüggésben van a tömegkultúra és az értékrend átalakulásával. Egyre nehezebb kezelni intézményi szinten ezt a problémát. Megnyilatkozási formái az iskolai élet minden területén megfigyelhetők, éppen ezért közös fellépéssel lehet változtatni rajta. Tisztában vagyunk vele, hogy minden, az átlagostól, megszokottól eltérő viselkedési formának oka van, ezeket kell felismerni, és megoldási lehetőségeket keresni. A „problémás” tanulók esetében tanári oldalról csak a személyre szabott, négyszemközti elbeszélgetések lehetősége áll rendelkezésünkre, de törekednünk kell arra, hogy egymás problémáinak megismerése, főleg a megoldások segítése tanulóinkat is jellemezze, hiszen a kortársakra jobban hallgatnak, mint a felnőttekre. Tudatosítani kell diákjainkban, hogy a diákéveket nem egymás mellett, hanem közösségben kell leélniük, el kell fogadniuk a közösség véleményét, támogatását, adott esetben kritikáját – a közösségnek pedig türelmesnek kell lennie a „másság” elfogadása terén. Nagyon fontosnak tartjuk a prevenciós foglalkozásokat (drog, alkohol, bűnmegelőzés stb.). Hagyományainkhoz híven rendszeresen szervezünk ilyeneket az osztályfőnöki órák keretében, melyeken meghívott előadók és az iskola ifjúságvédelmi felelőse segítik az osztályfőnökök munkáját. Feladataink:
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának támogatása,
a magatartászavarokat kiváltó okok feltárása, mérséklése és lehetőség szerinti megszüntetése,
az osztályfőnökök koordinációs szerepének növelése,
személyre szabott megoldás megtalálása,
kapcsolatfelvétel az iskolán kívüli szervezetekkel.
30
A szélsőséges esetek kezelésére (drogfogyasztás, zavaros családi háttér hatásai stb.) erősítenünk kell a kapcsolatot a nevelési tanácsadóval, családsegítő szolgálatokkal. Iskolánk ifjúságvédelmi felelőse tevékenyen segíti ezt a területet.
4.7. A tehetséggondozás, felzárkóztatás Iskolánk egyik célja, hogy valamennyi tanulója olyan szintű tudást szerezhessen meg, amelyik megállja a helyét az Európai Unióban is. Ez a tudás nem a tantárgyi tehetség fejlesztését tartja legfontosabb feladatának, hanem a műveltségterületek szerinti oktatást. Ezek a célok is szerepet játszottak abban a tantestületi döntésben, mely szerint az iskolában kompetencia alapú oktatást valósítunk meg, törekszünk a tanórai oktatásszervezés kínálatának új eljárásokkal való bővítésére a téma- és projekthetek, a moduláris, a tantárgytömbösített oktatás, valamint a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása során. Valamennyi
képzési
szakaszban
lehetőséget
biztosítunk
tanulóinknak
arra,
hogy
érdeklődésüknek megfelelően részt vehessenek a választható tanórai foglalkozások keretében szervezett szakkörökön. Tehetséges tanulóinkat segítjük a megyei és országos tanulmányi versenyekre, illetve a felvételi vizsgára való felkészülésben. Képességeik feltárását és fejlesztését segítik az iskola szaktárgyi és sportversenyek, melyeknek megszervezése a tantárgyi munkaközösségek feladata. Hasonló céllal a tanulócsoportok bontása tudásképesség alapú, hogy a tanulmányaikban előrébb tartókkal külön is foglakozhassunk. A tanulócsoportok kialakítása egy, az adott szakmai munkaközösség által összeállított, és értékelt felmérés alapján a tanév elején történik, majd félév, illetve tanév végén a tanulmányi eredmények ismeretében van átlépési lehetőség. Az osztályokat megbontjuk az idegen nyelvi, informatika, információkezelés, 11. osztálytól matematika és a szakmacsoportos, vagy szakmai gyakorlati órákon. Az osztálylétszám és az osztály tanulóinak képességeiben mutatkozó homogenitás/heterogenitás függvényében rugalmasan alkalmazzuk a csoportbontás módszerét. A tehetség kibontakoztatásának lehetőségeként minél több tanulót kell indítanunk különböző szintű tanulmányi versenyeken. (OKTV, OSZTV, SZKTV, regionális, megyei és városi versenyek, sportversenyek, Kisfaludy Napok, pályázatok stb.) A dicséret fontos pedagógiai eszköz. Azokat a tanulókat, akik képességeihez mérten kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, versenyeken eredményesen szerepelnek, az iskola jó hírnevéért sokat tesznek, a nyilvánosság előtt (iskolarádió, iskolaújság, digitális információs tábla, iskolai ünnepélyek) részesítjük dicséretben.
31
A lemaradók számára – saját kérésre vagy tanári javaslatra – ingyenes tantárgyi korrepetálást szervezünk. Délutáni foglalkozások keretében működtetjük az iskolai sportkört, illetve a mindennapos
testneveléshez,
az
igény
szerinti
testgyakorláshoz
(pl.
asztalitenisz,
csapatjátékok, kondicionáló foglalkozások stb.) a személyi és tárgyi feltételeket biztosítjuk.
4.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, a társadalmi érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a fiatalok feszültségtűrő képessége. A fentiek káros hatása megjelenik az iskolában a teljesítmény-, a viselkedés- és kapcsolatzavar formájában. Az ifjúságvédelem így az első jelzőrendszer, mely:
többoldalú információt biztosít,
segítségével kiszűrhetők a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók.
A fentiek alapján az iskola feladata, hogy felismerje a problémákat, keresse az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az illetékes szakembernek. A cél tehát a prevenció, a tanulók hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében, ennek érdekében együttműködés az iskolán kívüli szakemberekkel. Az előbbiek segítésére külön megbízás alapján ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik az iskolában. Munkájában elsősorban az osztályfőnökökre támaszkodik, de kapcsolatot tart a szülőkkel és a városi gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetekkel is. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainkat a Közoktatási törvény 41. § (6) bekezdése, valamint a 16/1998. MKM rendelettel módosított 11/1994. MKM rendelet tartalmazza. Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus feladatait a feladatköri leírása tartalmazza. A prevenciós programokban kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai egészségfejlesztési; hangsúlyosan a drogmegelőzési munkára. Ehhez képzett szakemberek segítségét is igénybe vesszük (egészségnevelő iskolaorvos, védőnő stb.). A témahét keretében is külön hangsúlyt helyezünk az egészségmegőrzésre, a stressztűrésre, stresszoldásra, a szorongás csökkentésére, a droghasználat mellőzésére. A drogfogyasztás megelőzésében a kortárs előadói hálózat működtetése jól bevált, hatékony eszköz, a jövőben is élnünk kell vele. Ugyanakkor támogatjuk a fiatal, a tanulókhoz
32
életkorban közelebb álló kollégáink továbbképzéseken való részvételét, hogy jártasságot szerezhessenek a problémák feltárásában és kezelésében. A drogmegelőzéssel kapcsolatos teendőkkel egyebekben az egészségnevelési program foglalkozik.
4.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésünkben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű - de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Célunk: a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, tanulásukat és egyéni ütemű fejlődésüket segíteni. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:
felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése,
önismereti csoportok létrehozása (működtetése),
drog- és bűnmegelőzési programok,
mentálhigiénés programok,
pályaorientációs tevékenység,
felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél),
helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése,
kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel,
a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,
táborozási hozzájárulások,
ösztöndíjak,
pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
Iskolánkban ”szociális programban” is szeretnénk gondolkodni. A meglévő alapítványi és pályázati
lehetőségeinket
úgy
hasznosítjuk,
hogy
az
egyszerre
megfeleljen
a
tehetséggondozásnak, és szükség szerint a szociális háló szerepét is betöltse. Szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat lehetőségeinkhez mérten támogatjuk pl. az iskola által térítési díj ellenében szervezett foglalkozásokon való ingyenes részvétel biztosításával. Támogatjuk pályázati lehetőségek igénybe vételét számukra, a tehetségesebbek versenyre jutását
a
nevezési
díjak
átvállalásával,
szakmai
táborok
költségeinek
részbeni
finanszírozásával. Erre a fedezetet az iskolai költségvetésben teremtjük meg. Az iskolai
33
könyvtárban rendelkezésre álló tartós tankönyveket, segédkönyveket az arra rászoruló tanulók ingyenesen használhatják tanulmányaik ideje alatt.
4.10. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása Iskolánk, a Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola az Alapító Okiratában foglaltak szerint szükség szerint oktatja-neveli mozgáskorlátozott, gyengénlátó, nagyothalló és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulókat egészséges társaik közé integrálva. Az együttnevelés-oktatás a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését, az iskolai kortársközösségbe, majd később a tágabb, társadalmi közösségbe való beilleszkedést segíti. A befogadó, egészséges diákokra is pozitív hatással vannak/lesznek sérült társaik. Az együtt tanulás során eljutnak a szocializáció olyan fokára, amely nagymértékű empátiát, toleranciát, segítőkészséget jelent. Elfogadják a másságot és természetes emberséggel kezelni tudják a tanulótársi, esetleg baráti közös élmények, cselekvés során. Iskolánk az összes belső (tanár, diák, nem tanár munkatárs) és külső partner (elsősorban a szülők) érdekében vállalja a többlet-, illetve más feladatot is jelentő integrált oktatást. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Osztály- és csoportszervezési szabályok Iskolánk a teljes körű befogadásra, integrációra törekszik, ezért a tanulókat nem elkülönített osztályokban/csoportban, hanem a többi tanulóval együtt neveli-oktatja. A SNI-s tanulók valamennyi tanórát együtt töltik, együtt tanulnak az osztálytársaikkal. Külön foglalkozást – egyéni vagy csoportos foglalkozást csak a rehabilitációs, vagy fejlesztő foglalkozások alkalmával szervezünk a számukra. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a tanórán kívüli foglalkozások, kirándulások, színjátszó kör, stb. állandó résztvevői legyenek az SNI-s gyerekek, hogy megmutathassák különleges, egyedi képességeiket, tehetségüket, barátokra leljenek. Figyelmünk kiterjed arra is, hogy osztályonként elosztva tanuljanak az SNI-s diákok, akik különleges bánásmódot igényelnek, hogy minden tanuló megkapja a képességének kibontakozásához szükséges tanári figyelmet, útmutatást.
34
Az iskola által nyújtott pedagógiai többletszolgáltatások jellemzői, formái
A sajátos nevelési igényű tanulók tanórai munkájának a megszervezésekor és a tantervi követelmények meghatározásakor figyelembe vesszük a tanulók speciális akadályozottságát, sérülését (OM által kiadott 2/2005. (III. 1.) sz. rendelet irányelvei alapján.)
Az SNI-s tanulók fejlesztőprogramban (Közokt. tv. 50. § (b) vesznek részt az iskolánkban mindaddig, amíg a sajátos nevelési igényük fennáll. Számukra tanórán belül és tanórán kívül, egyéni és/vagy kiscsoportos formában foglalkozásokat szervezünk a Szakértői Bizottság előírásai alapján.
Ha szükséges, együttműködési megállapodás révén logopédiai és pszichológiai foglalkozásokat biztosítunk a számukra a soproni Pedagógiai Szakszolgálati Központban.
Az iskola által nyújtott további támogatások:
egyéni haladási tempó biztosítása,
kevesebb és differenciált feladat adása,
hosszabb felkészülési idő biztosítása,
segédeszközök használata,
mentesítés egyes tantárgyak/tananyagrészek értékelése és minősítése alól,
a tanuló képességéhez és tudásszintjéhez alkalmazkodó ismétlő-rendszerező foglalkozások,
a tananyag/bizonyos tananyagrészek minimum szinten történő gyakorlása, teljesítmény értékelése és továbbhaladás elbírálása a minimum követelményekhez igazodóan történik,
felmentés egyes beszámolási formák alól, pl. írásbeli felelet helyett szóbeli számonkérés,
felzárkóztatás,
kompetencia alapú oktatás,
társas kapcsolatok kialakításának bátorítása; az osztályközösségen belüli helyzetük, beilleszkedésük figyelemmel kísérése, a peremhelyzet elkerülése érdekében,
az önállóság erősítése, az önálló tanulási módszerek megtanítása, szorgalmazása,
énképük, önképük pozitív oldalainak az erősítése,
35
méltányos elbírásában részesítjük, ha kell, és önmagukhoz viszonyítjuk a fejlődésüket, a teljesítményüket,
az integrációt, inklúziót értő és elfogadó szülői attitűd kialakítása; szülői foglalkozások, találkozások szervezése.
Az integrációt elősegítő pedagógus továbbképzéseket szervezünk. Célja, hogy nyitott és szakmailag felkészült legyen a nevelőtestület az együttnevelésre, a sajátos nevelési igényű tanuló fogadására. Képes legyen:
a sérüléshez, az elmaradás mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó oktatási-nevelési módszerek alkalmazására,
módosítani a tantárgyi tartalmakat,
a tanítást-tanulást segítő speciális eszközök használatára,
a támogató és a partneri kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák átvételére.
Iskolánk esélyegyenlőségi szabályzatában rögzítjük a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével, oktatásával, fejlesztésével kapcsolatos további feltételeket, feladatokat, amelyek alapját
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. sz. törvény,
és a sajátos nevelési igényű tanuló iskolai oktatásának irányelveiről szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet képezi.
5. sz. melléklet 7. sz. melléklet
36
4.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola jelenlegi felszereltsége alkalmas az általánosan képző és a szakképző szakasz követelményeinek teljesítésére, a tantárgyi programok sikeres elvégzésére (az általánosan képző szakaszhoz és a szakképzéshez szükséges felszerelések jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza). Emellett hosszú idő óta eredményes és hasznos együttműködésünk alakult ki a város pénzintézeteivel, nagyobb és kisebb gazdálkodó egységeivel, így a napi szakmai ismeretek megszerezhetőségét is biztosítani tudjuk. A modern számítástechnikai ismereteket korszerű géppark, Internet elérési lehetőség, jelentős szoftverállomány biztosítja. A nyelvi képzés sikeresebbé tételét szolgálja a nyelvi laboratórium, az audiovizuális eszközök számának bővítése. A szakképző évfolyamok munkáját a tanirodák és a multimédiás tanterem használatával kívánjuk korszerűbbé tenni. A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program keretében tantárgyi bontás nélküli oktatásban zajlik a 10. E osztályban a biológia és a kémia oktatása „Ember a természetben” címmel. E műveltségterület oktatása során látványos bemutatóeszközökkel (digitális mikroszkóp), metszetekkel, számítógépes programokkal támogatjuk az oktatást. A kulcskompetenciák fejlesztéséhez színvonalas oktatócsomagok, irodalmi atlasz áll a tanulók rendelkezésére. Minden tanterem felszerelt video-, illetve dvd lejátszóval. 1. sz. melléklet
4.12. A szülő, a tanuló, és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulókkal való együttműködés A tanulók jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 10-12. §-a tartalmazza. Ezek érvényesítése az iskola mindennapi életében az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mint iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, iskolafejlesztő munkájában felhasználja.
37
A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezett fórumai a diákönkormányzat, a diákközgyűlés. A diákönkormányzat Az osztályok a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően minden tanév elején osztály-diákbizottságokat választanak. A bizottságok alkotják az iskolai diákönkormányzatot, melynek tagjai megválasztják vezetőségüket. A
diákönkormányzat
működését
a
tanulók
által
választott
pedagógus
segíti,
a
diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az általános igazgatóhelyettes. Működési mechanizmusát tekintve az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az iskolai diákönkormányzat működésének célja, feladata:
a közoktatási törvény 62., 63. § alapján a tanulói érdekképviselet megvalósítása a diákönkormányzat tevékenysége révén;
a fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése a diákönkormányzat munkáján,
a
diáktanács
megbeszélései,
diákparlament,
diákprogramok
lebonyolítása stb. - megvalósításán keresztül;
a diákönkormányzat működése során a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása - összhangban az SZMSZ-ben meghatározott elvek megismerésével és megvalósításával;
az iskola kulturális életében való részvétel - a rendezvények, műsorok, ünnepélyek szereplőinek közreműködése révén;
a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kultúrált viselkedési formák kialakítása a fentiekben említett tevékenységek gyakorlása során.
A diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlés - az iskolai diákönkormányzat döntése alapján, tekintettel a nagy iskolai létszámra küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza, de hagyományosan az András-nap programjához kapcsolódik.
38
Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különösen a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A pedagógusokra, a vezetőkre, az intézményre és a tanulókra vonatkozó véleménynyilvánítás szervezett formában a diákközgyűlés keretében lehetséges. A szülőkkel való együttműködés A szülő jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 13-14. §-a tartalmazza. Külső, közvetlen környezetünknek tekintjük a szülői hátteret, melynek segítő támogatása nélkül munkánk kevésbé lehet eredményes. Az utóbbi években szórványosan jelentkező problémák ellenére is jónak tartjuk a szülői támogatottságot. Bár iskolaszék nem működik, s így elsősorban szülői értekezleteken, fogadóórákon és a szülői munkaközösségi gyűléseken tudunk közvetlenül véleményt cserélni, szívesen veszünk bármilyen, a közös céljainkat szolgáló, értelmes kezdeményezést. A szülők véleményét, javaslatait, amennyiben azok szakmai, pedagógiai törekvéseinket nem keresztezik, figyelembe vesszük munkánk megszervezésben, lebonyolításában. A kapcsolattartás hagyományos formái a következők:
heti fogadóórák
írásbeli tájékoztatók a tanulók előmeneteléről, iskolai eseményekről
szülői értekezletek (félévente egy-egy alkalom)
fogadónap (félévenként egy-egy alkalom)
családlátogatások (szükség szerint)
osztályfőnöki, igazgatói megbeszélés az érintett szülőkkel
A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők, jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, szülői munkaközösséget működtetnek. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösséget, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai Szülői Választmány az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZM elnökei választják az elnököt és a tisztségviselőket. A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei:
szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának; 39
aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érdekében;
segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát;
részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben;
segíti az iskola, a képzésben résztvevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működtetését;
lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában;
Az iskolavezetés és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot a Választmány elnöke illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el. Az igazgató és az iskola szülői munkaközösségének képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról.
5. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az iskola nevelési alapértékei között első helyen áll az élet és az egészség védelme. Az egészség, mint a társadalmi lét és a pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapja, érték, amelynek védelme minden pedagógusnak mindennapos feladata, szaktárgyi képzettségre való tekintet nélkül. Egészségnevelésünk filozófiai lényege a pozitív életfelfogás, az, hogy az egészség nem egyenlő a betegség hiányával. Minden ember vágya a boldogság. Az egészség nemcsak cél, hanem eszköz, a boldogabb és teljesebb életvitel kialakításához. Az iskola pedagógusai felelős életvitelükkel példát mutatnak az ifjúságnak, hogy az egészségesebb megoldást válasszák, amikor saját életmódjukról döntenek. Jelentős feladat vár az osztályfőnökökre, hogy feltárják az egyes tanulók nehéz családi körülményeit, illetve az életmódbeli kockázati tényezőket. Ha szükséges, ezeket az információkat átadják a gyermekvédelmi felelősnek és/vagy közlik az iskola egészségügyi dolgozóival is.
5.1. Egészségnevelés a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 pályázat keretében A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program keretében megvalósuló „Egészség hete az iskolában” címet viselő témahetünk egyik fontos célja az egészségnevelés. Ezen segítőként
40
közreműködik az iskolai védőnő, az ifjúságvédelmi felelős, meghívott előadók, szakértők. A programban a 11. évfolyamos tanulók és a 12.-es nyelvi előkészítő osztály vesznek részt. Minden tantárgynak vannak e téren feladatai. A biológiát, a kémiát, a testnevelést tanító tanároknak megkülönböztetett szerepük van az egészséges életmódra szoktatásban, a helyes táplálkozás, megfelelő mozgás, egészségnevelést szolgáló témakörök feldolgozásában. A témahét programját ezért ezeken a tanórákon lehet előkészíteni, melynek elemei a következők:
mindennapi testmozgás
egészséges táplálkozás
hagyományos felvilágosítás
rizikócsoportos megközelítés
kortárshatások az egészségfejlesztésben
közösségi alapú komplex egészségfejlesztés
egészséges életmód igényének kialakítása
fizikai állóképesség javítása
Az egészségnevelésben kitüntetett szerepe van a tantestület példamutatásának, az iskolai környezet egészségügyi, higiéniai feltételei megteremtésének. 8. sz. melléklet
41
6. Környezeti nevelés „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:
megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, illetve élettelen környezettel;
kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;
felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő
rendszerben
történő
értelmezésére;
a
rendszerben
felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. A környezeti nevelésben alapvető feladatunknak tartjuk a környezettudatos magatartás kialakítását, s fontosnak látjuk azt, hogy tanulóink törekedjenek harmonikus viszonyt kialakítani társadalmi és természeti környezetükkel egyaránt. Ennek érdekében számba vesszük mindazon lehetőségeinket, melyek a célhoz közelebb visznek bennünket:
mozgósítunk az intézmény tárgyi környezetének tudatos és tervszerű fejlesztésére (udvar, tantermek, folyosókon virágok, zöld növények),
szorgalmazzuk és propagáljuk a környezetbarát anyagok használatát,
felhívjuk a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, hasznára ugyanúgy, mint a környezet mind több komponensének (víz, levegő, erdők) óvására,
iskolai akciókkal, vetélkedőkkel törekszünk a környezet kímélésének gyakorlatára nevelni tanulóinkat. 42
6.1. Környezeti nevelés a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 pályázat keretében A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 programban tervezett témahét során, mely az Egészség hete az iskolában címet kapta, az egészségnevelésen kívül a környezettudatos, környezetkímélő magatartásra nevelést is kiemelt feladatként kezeltük. Minden tantárgynak vannak feladatai a környezettudatos nevelés során. A biológiát, a kémiát, a fizikát, a földrajzot tanító tanároknak mégis megkülönböztetett szerepük van. Ők szaktárgyaik környezeti nevelést közvetlenül szolgáló elemeit tanmeneteikben tervezik, ezeket a tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon feldolgozzák: az élővilág védelme, az élővilágra veszélyt jelentő tényezők bemutatása, a gondos vegyszer-használat fontossága a háztartásban, a kozmetikumok körében, az egyáltalán nem, vagy nehezen bomló anyagok károkozó hatása, gyógyszerek, szárazelemek, más vegyszerek veszélyei a hulladékokban, ésszerű takarékosság az energiahasználatban stb. A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. 9. sz. melléklet
43
HELYI TANRTERV 7. Az iskola helyi tanterve 7.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai (óratervek) 2. számú melléklet
7.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak előírt tananyaga és követelményei, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 3. számú melléklet A 2/2008. (II.8.) OKM rendelettel kiadott kerettanterv, amely a NAT műveltségi területeit és a tantárgyi rendszert összekapcsolja, alapján készítettük el helyi programunka. A kerettanterv megfogalmazza az egyes tantárgyaknál:
célok, feladatok,
fejlesztési követelmények (kompetenciák),
évfolyamonként: belépő tevékenységformák, témakörök, tartalmak, továbbhaladás feltételei,
szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez.
Iskolánk munkaközösségei feldolgozták, értelmezték a kerettantervi előírásokat, ajánlásokat és ennek alapján elkészítették a tantárgyi programokat.
7.3. A középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsgákat az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga szabályzat, valamint a 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről, alapján szervezzük és bonyolítjuk le. A kötelező vizsgatárgyakon kívül biológiából, földrajzból, informatikából és gazdasági ismeretekből vállaljuk a tanulók felkészítését az érettségi vizsgára. 4. számú melléklet 44
7.4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának programja 5. számú melléklet
7.5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Ezen a területen három alapelv érvényesítésére törekszünk:
a hasznosság összeegyeztetésére az olcsósággal,
egy-egy tantárgyból, az adott munkaközösség megegyezése alapján, az egész iskolában egységesen ugyanazokat a tankönyveket, segédleteket használjuk,
a tanári munka, és választás segítésére igyekszünk a tankönyvek széles skáláját az iskolai könyvtár számára egy-egy példányban beszerezni.
Célunk, hogy a tankönyvek jól használhatóak legyenek a tanításban, a tanulók számára könnyen érthetőek és értelmezhetőek legyenek, elegendő olyan típusú feladatot, forrást, képanyagot tartalmazzanak, amelyek segítséget nyújthatnak a kétszintű érettségire történő felkészülésben. Az iskolánkban alkalmazható tankönyveket a helyi tanterv alapján, a munkaközösség véleményének figyelembevételével a pedagógusok választják ki, döntésük tanéven belül nem változtatható meg. A tankönyvek kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy kizárólag az OM által jóváhagyott, a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő kiadvány rendelhető meg. Alapkövetelmény, hogy minden kiválasztott tankönyv alkalmas legyen mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire való felkészítésre. A kompetencia alapú oktatás biztosítására 2008. május 16. után akkreditált, kompetencia alapú tankönyveket választunk ki, ezzel is biztosítani kívánjuk a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program fenntarthatóságát az iskolában. A kiválasztás egyéb szempontjai: tartósság tartalomban, kötésben borításban; szerepeljen benne sok kiegészítő anyag a differenciált foglalkozásokhoz, feladatokhoz; legyen benne sok gyakorlati, érdekes részlet; legyen színes, esztétikailag is igényes, vizuálisan is figyelemfelkeltő; nyelvi tekintetben is színvonalas és példát adó. Legyen a tanítási órán is használható szemléltetésre, az otthoni tanulást segítse; legyen hozzá munkafüzet, példatár; anyagilag ne jelentsen aránytalan terhet a szülőknek. A tankönyvek megrendelését, terjesztését a könyvtáros végzi a tankönyvfelelős irányításával, aki gondoskodik arról, hogy az oktatásban felhasználható tankönyvek és segédkönyvek hivatalos jegyzéke időben a munkaközösségek rendelkezésére álljon, illetve, hogy az iskolai 45
megrendelés az adott évben megadott határidőre elkészüljön. A tanév végén, illetve beiratkozáskor tájékoztatjuk diákjainkat a várható költségekről. A felelős feladata, hogy ellássa a tankönyvellátással kapcsolatos normatív kedvezményigényléssel kapcsolatos
tájékoztatási,
igényfelmérési, valamint
igény-összegyűjtési feladatokat.
A felelős megszervezi a tanulók, illetve a szülők tankönyvcsomagokról való tájékoztatását. A tájékoztatást úgy kell megszervezni, hogy az érdekeltektől az iskola részére visszaérkezzen az az információ, hogy a tanuló számára összeállított tankönyvcsomagból
mely könyveket kívánja megvásárolni,
mely könyveket kívánja kölcsönözni,
mely könyvekre nem tart igényt, mivel rendelkezik vele.
A tájékoztatás mellett gondoskodik arról, hogy a tanulók, illetve a szüleik tájékoztatást kapjanak a tankönyvkedvezmények rendszeréről. Az iskolaigazgató a tankönyvkedvezmények felmérési feladatainak ellátására felelőst jelöl ki. A tankönyvkedvezmények iránti igények felmérése
miden év november 15-e határidőig történik azoknál a tanulóknál, akik a határidő időpontja előtt 15 nappal az iskola tanulói,
az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a beiratkozás napjáig történik.
A tankönyvkedvezményekkel kapcsolatos igénybejelentés időpontja minden év november 15-e. Az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal a felelős gondoskodik arról, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő írásbeli tájékoztatást kapjon az igény bejelentési határidőről, valamint
az igénybe vehető normatív kedvezményekről.
arról, hogy a kedvezményeket mely formanyomtatványon lehet benyújtani,
arról, hogy milyen okmányokat kell bemutatni.
A normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál - a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három– vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni – kivéve, ha a családi pótlékra való
46
jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében, - sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. A normatív kedvezmények biztosítása A normatív kedvezmények biztosításáéért – A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 8. § (4) bekezdése alapján – az iskola tartozik felelősséggel. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki
tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),
három- vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. A tankönyvek ingyenes rendelkezésre állásának biztosítása az iskolától történő tankönyvkölcsönzés útján történik. Egyéb kötelező felszerelések Tisztában vagyunk azzal, hogy a családok anyagi helyzetében nagy különbségek vannak, ezért törekszünk arra, hogy ne állítsuk őket megoldhatatlan feladatok elé. Hagyományaink ápolása és az egy közösségbe tartozás külső megjelenítése érdekében az iskolai ünnepségeken kötelező az egyenruha: lányoknak fehér blúz és fekete, térdig érő egyenes vonalú szoknya (megvarratásukról az iskola gondoskodik), sötétzöld sál fáys logóval; a fiúknak sötét öltöny, fehér ing sötétzöld fáys logós nyakkendővel. A testnevelés órán, illetve sportköri foglalkozáson az iskola nevével ellátott fehér pamutpóló, sportcipő és fehér zokni. Egyebekben nem korlátozzuk tanulóink megjelenését, bár az esztétikus külső igényének kialakulását ösztönözzük. 47
7.6. Az iskola fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatai A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT). A cél elérését a fenntarthatóság, azon
belül
a
fenntartható
fogyasztás
fogalmának
kialakítása,
elterjesztése
és
a
fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget 48
eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például:
Áruismeret: a gyártás és a termékminőség összefüggései;
Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások;
Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);
Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;
Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái
Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás
Kémia:
élelmiszerbiztonság,
élelmiszeradalékok
(E-számok),
vegyszer-
maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk
Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia
Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.
Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz).
Tanórán kívüli tevékenységek: vetélkedők, versenyek, rendezvények. Iskolán kívüli helyszínek: piaci séták, üzletek, bankok látogatása. Hazai és nemzetközi együttműködések: más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel. Az iskola fogyasztóvédelmi működése: az iskola, mint fogyasztó és mint piac, az ezzel kapcsolatos foglalkozások.
49
7.7. A tanulók fizikai állapotának mérése El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és a nevelési-oktatási intézményekből kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport. A közoktatási törvény alapján évente két alkalommal (ősz – tavasz) gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A mérésekre alkalmas tesztek egyszerűek, kevés szerigényűek és bárhol végrehajthatók. Megmutatják a tanulók fizikai felkészültségének mértékét. Iskolánk a Hungarofit (dr. F. Mérey Ildikó) (1 + 4 motorikus próba) tesztet alkalmazza a kilencedik osztálytól. Aerob vagy alap – állóképesség mérése: 1. Cooper teszt (12 perces futás). 2. Az alsó végtag dinamikus arányának mérése (helyből távolugrás). 3. Vállövi- és a karizmok erő - állóképességének mérése (mellső fekvőtámaszban karhajlítás - nyújtás). 4. A csípőhajlító és a hasizom erő - állóképességének mérése (hanyattfekvésből felülés). 5. A hátizmok erő – állóképességének mérése (hasonfekvésből törzsemelés). Az elvégzett tesztek eredményeit pontérték táblázat segítségével megszerzett pontokká alakítjuk. A tesztpontok összesítése alapján a tanulók teljesítményeit minősítési kategóriákba soroljuk:
igen gyenge
(0 – 20,5 pont)
gyenge
(21 – 40,5 pont)
kifogásolható
(41 – 60,5 pont)
közepes
(61 – 80,5 pont)
jó
(81 – 100,5pont)
kiváló
(101 – 120,5 pont)
extra
(121 – 140 pont)
Iskolánkban a fizikai felméréseket ősszel és tavasszal végeztetjük el a tanulókkal. A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést.
50
A könnyített- és gyógytestnevelésre utaltak általános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott próbát végezzenek el, és ez esetben az önmagához viszonyított fejlődés értékelését kell előtérbe helyezni A felmérés megkezdése előtt a résztvevőket tájékoztatni kell a vizsgálat céljáról, gyakorlati hasznáról és az elvégzendő feladatokról. A próbák elvégzése, az elért teljesítmény értékelése, a tanulók egyre aktívabb bevonásával az útmutató alapján történik; az erő, erő-állóképesség próbában három kísérleti lehetőség adható, és a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba.
8. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapgondolata, hogy az iskola nevelési programjának része a nevelő, ill. a nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel az intézmény minőségbiztosító rendszerének működéséért Az elmúlt évtizedben a közoktatásban is átalakultak a tulajdon-, az irányítási és ellenőrzésiirányítási viszonyok. Az oktatási-nevelési intézmények állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerültek, jelentős szakmai szervezeti, igazgatási, személyzeti és gazdasági autonómiához jutottak. Az oktatás-nevelés színvonalának, eredményességének, hatásfokának rendszeres és megbízható értékelése és ellenőrzése fenntartói és intézményi feladattá lett. Ugyanakkor az intézményeknek nincsenek intézményesült értékelési eljárásai. A
decentralizált
rendszer
intézményes
ellenőrzésének
hiánya
mellett
fontos
az
elszámoltathatóság kérdése is. A fenntartó a törvényben előírt kötelezettségének eleget tesz akkor, ha intézményeit mind szakmailag, mint pedig költségfelhasználás tekintetében elszámoltatja. A minőségelvet indokolja még az előbbiek mellett a partnerek (szülők, tanulók, fenntartó) igénye, a szabad iskolaválasztás és a már jól érzékelhető versenyhelyzet. Ehhez szemléletváltás szükséges: az iskolának partnerközpontú, minőségi szolgáltató intézménnyé kell válnia. „A minőség központba állítása elengedhetetlen fontosságú azon szervezetek számára, amelyek jelen akarnak maradni az egyre erőteljesebb globális világpiacon, legyenek azok iskolák, egyetemek vagy vállalatok.”
51
A minőség fogalmának egyik értelmezése a külső standardnak való megfelelés. A magyar közoktatásban ilyen norma a kerettanterv, de az ennek való megfelelés csak az oktatási rendszer szintjei, és az iskolatípusok szerinti differenciálással alkalmazható. A minőség megítélhető a végső felhasználás közvetlen tapasztalatai alapján is. Ugyanakkor a szülők igényei különbözhetnek attól, amit a szolgáltató (az iskola) feltételez róluk. Elengedhetetlen egyfajta együttműködés a minőségi követelmények meghatározásában. Ez megkívánja az intézménytől, hogy folyamatosan tájékozódjék a szülők igényeiről, ötleteiről, aggodalmairól, s ezeket rendszeresen építse be a helyi programjába. Végül a minőség értelmezhető a céloknak való megfelelés alapján is, ezek pedig az ebben a dokumentumban rögzített célok és követelmények. A minőségbiztosítás tágabb értelmében azt jelenti, hogy a közoktatással összefüggő döntések meghozatalakor, végrehajtásakor és a végrehajtás ellenőrzésekor érvényesüljenek a jogszabályok, a szakmai elvárások és szokások. A minőségbiztosítás szűkebb értelemben a pedagógiai munka eredményességének mérését, értékelését jelenti. Ez pedig az intézményen belül a szakmai ellenőrzés rendszerének kidolgozásával és működtetésével együtt valósulhat meg. A nevelőtestületnek a minőségbiztosítás terén kiemelkedő szerepe van a szakmai munkaközösségekkel együtt. Ez házon belül méréseket, vizsgákat, versenyeket jelent - amelyeket az egyes munkaközösségek önállóan határoznak meg. A minőségbiztosítás az iskolahasználók igényeire figyelő minőség megőrzésének és folyamatos fejlesztésének stratégiájaként értelmezhető. A minőségbiztosítás nem cél, hanem eszköz a pedagógiai programban rögzített célok eléréséhez. A
minőségbiztosítás
„sarkköveit”
jelentő
fogalmak
tisztázása
minden
szakmai
munkaközösség sajátos feladata, tartalommal, konkrétummal való megtöltése. Ezek a fogalmak a következők: Az ellenőrzés: gyakorisága, „fajsúlya” (röpdolgozat, témazáró, házi dolgozat); műfaja (szóbeli, írásbeli); a házi feladat gyakorisága, annak ellenőrzése (módszere); annak módja, értékelése, egyéb ellenőrzési formák. A mérés: gyakorisága mérőeszköz (teszt) segítségével; hogyan lesznek a pontszámokból osztályzatok; honnan származik a mérőeszköz (pl. saját adatbank); a mérés helye (osztály, évfolyam, iskolatípus, egész iskola); alkalmazunk-e helyzetfeltárást és nem osztályozást szolgáló méréseket; használunk-e külső mérőeszközöket (országos mérés).
52
Az értékelés:
a szöveges értékelés gyakorisága, mit, hogyan, hányszor osztályozunk évközben, ebből hány jegy születik szóbeli, írásbeli feleletre;
értékeljük-e a házi feladatot, milyen gyakran, milyen módon;
hogyan alakítjuk ki a félévi, év végi osztályzatot (van-e súlybéli különbség az egyes osztályzatok között);
hogyan, hányszor értékeljük a tanuló, a csoport, az osztály munkáját; hogyan hányszor értékeljük a tanulók nem önállóan született írásbeli munkáját; részt vesznek-e a diákok az értékelésben, (saját munkájukra, a mi munkánkra vonatkozóan);
kezdeményezzük-e, hogy a szülők értékeljék a mi munkánkat; hogyan értékeli az iskola a pedagógiai munkát?
A dokumentálás és visszacsatolás:
hogyan dokumentáljuk az ellenőrzés tényét, szóbeli, írásbeli feleletek (témazáró, röpdolgozat, házi dolgozat, füzetek, tesztek) esetében;
hogyan dokumentáljuk a szöveges értékelést, a szóbeli feleletre adott osztályzatot, a félévi, év végi osztályzatokat;
mi történik az írásbeli munkákkal, dolgozatokkal;
milyen módon értesül az értékelésről a tanuló, a szülő, a munkaközösség, az iskola vezetősége;
megbeszéljük-e és hogyan év közben a munkaközösségi vagy más szinten a témazárók, évfolyamszintű mérések, külső mérések eredményeit;
hogyan hasznosítjuk az érettségi írásbelik értékelését, az érettségi elnökök értékelését a későbbiekben?
Az általában felvázolt irányelveket a munkaközösségek „testre szabottan” dolgozzák ki a kerettantervek alapján a helyi tantervekhez illesztve. Az értékelés területei
a tanulók munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése,
az iskolai dolgozók munkájának értékelése,
a Pedagógiai Program és a tanterv értékelése,
az intézmény értékelése.
53
8.1. A tanulói értékelés követelményei és formái Iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai Pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program. Nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg. Az értékelés legyen objektív, igazságos, nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános. A követelménytámasztásban érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat. Az értékelés legyen gyermekközpontú, hallgassuk meg a tanuló(k) véleményét is. Az értékelés történhet szóban és érdemjegyek, osztályzatok írásos formájában. A szaktanár a tanuló teljesítményét köteles rendszeresen figyelemmel kísérni, és időszakonként következetesen értékelni. Az értékelés érdemjeggyel történik, amely 1-től 5-ig terjedő skálán mozgó egész szám. A tanuló érdemjegyet szerezhet szóbeli felelettel, írásbeli munkájával, gyakorlati teljesítményével, egyéni szorgalmi feladat vállalásával stb. A tanár bármilyen tudást, teljesítményt érdemjeggyel (is) elismerhet. Negatív magatartást és egyéb problémát rosszabb, illetve elégtelen osztályzattal nem „oldhat meg”, érdemjegy fegyelmezési eszköz nem lehet. Az érdemjegyet általában indokolni szükséges, pedagógiai szempontból kívánatos. Számonkérési formák általában:
szóbeli felelet,
írásbeli felelet (röpdolgozat),
témazáró dolgozat,
próbaírásbeli az érettségi vizsga anyagából,
szintfelmérő dolgozat a tanulócsoportok bontásához.
Szóbeli felelet: számonkérés az előző 1-3 óra új anyagából, a már megszerzett ismeretek alkalmazását elvárjuk. Írásbeli felelet (röpdolgozat): a szóbeli feleletnél leírtak, csak a tanuló írásban válaszol Témazáró dolgozat: az egy, nagyobb tematikai egységbe tartozó, több leckét magába foglaló tananyag számonkérése (amelyet megelőz az összefoglalás), az osztályzat jelölésének színe – mindenkinél egységesen – piros. Az egységes jelölést az osztályfőnökök munkájának megkönnyítésére, a szülők és a tanulók pontos tájékoztatásának elősegítésére vezetjük be. A dolgozatot a szaktanár előre bejelentett időpontban íratja meg, melyet egy, az osztálynaplóban erre a célra készített táblázatban feljegyez a dolgozat íratása előtt legalább egy héttel. A 9–10. évfolyamon napi egy, a 11-13.
54
évfolyamon napi két témazárónál több nem íratható. A dolgozatot a tanár két héten belül kijavítja. Próbaírásbeli: az érettségi vizsga évében legalább egy alkalommal a kötelező vizsgatárgyakból. Célja, hogy a tanulók alkalmazkodni tudjanak az érettségi vizsga követelményeihez. Időtartama, szerkezete megegyezhet az írásbeli érettségi vizsgáéval. Szintfelmérő dolgozat: a 9. évfolyamon, illetve a csoportbontás megkezdésekor az adott szakmai munkaközösség által összeállított feladatsor, amely alkalmas arra, hogy a tanulók ismereteit felmérje, és így annak megfelelő haladási csoportba kerülhessenek. (Jelenlegi tárgyak: idegen nyelvek, matematika, informatika.) Érdemjegyet kaphat még a tanuló:
önálló kiselőadásra,
tanórai munkára,
házi dolgozat készítésére,
tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre.
A szóbeli vizsgával záruló, illetve kommunikációs készséget igénylő tantárgyak esetében biztosítani kell, hogy valamennyi tanuló minden félévben legalább egy alkalommal szóban adjon számot a tudásáról. Általában 3-5 érdemjegy lehet félévente a megalapozott értékelés alapja. Az érdemjegyekről a tanulót azonnal tájékoztatni kell (közölni kell), és meg kell találni a módját annak, hogy a szülőt is tájékoztassuk, különösen problematikus esetekben. (Főleg, amíg a tanuló kiskorú illetve tanköteles.) Az írásbeli munkákat, a megírást követő 2 héten belül ki kell javítani, és az érdemjegyekről a tanulókat tájékoztatni kell. A hiányzó tanulók pótlólag megírják a dolgozatot. Ha a tanuló csak a dolgozatírás napján hiányzott, a következő órán, ha több órát mulasztott, akkor a szaktanárral egyeztetett időpontban. Az érdemjegyeket, a feleletet követően be kell írni vagy íratni a tanuló ellenőrző könyvébe és a naplóba. Az a szaktanár, aki külön is vezeti - tanulói névsor alapján - az érdemjegyeket, két héten belül köteles az osztálynaplóba is beírni. Az értékelés alapelve a pedagógiai módszeresség és az ösztönző jelleg. A félévi, év végi jegyeket a tantárgy heti óraszámának függvényében (heti egy/két óra esetén minimum három osztályzat/félév, magasabb óraszámnál több) az egész teljesítmény figyelembevételével, nem egyszerű számtani átlagként állapítjuk meg. A tanév végén a tanuló egész évi érdemjegyeit vesszük figyelembe, a félévi osztályzat kivételével. Az osztályzatok kialakításánál a témazáró dolgozatok nagyobb mértékben számítanak, ezek átlaga dönti el a 55
tanuló végső osztályzatát oly módon, hogyha a témazárók átlaga magasabb a szóbeli érdemjegyeknél, akkor felfelé kerekítjük a végső osztályzatot, míg ellenkező esetben lefelé (tehát ha két jegy között áll, a témazárók átlaga dönt). Kivétel az elégséges szint megállapítása: minden tantárgy esetében a részjegyek átlagának el kell érnie a két egészt. A többi érdemjegy esetében – az előbbiek figyelembevételével a döntés a szaktanár joga. Nem lehet elégséges annak a tanulónak az év végi osztályzata, akinek a második félévi érdemjegyei alapján számított átlaga elégtelen. Ha az összevont tantárgyak félévi, illetve év végi osztályzatának megállapításánál az egyik részjegy elégtelen, akkor az összevont osztályzat is elégtelen (pl. informatika). Osztályozó és javítóvizsgán a vizsgabizottság határozata alapján születik meg az érdemjegy. Az értékelés általános elvei még a következők Az iskolai, illetve országos tanulmányi versenyeken jól szereplő tanulók – a helyezéstől függetlenül is – egy jeles érdemjegyet szereznek. A szakképző évfolyamokon el kell jutni a tanulók értékelésekor a szakmai írásbeli vizsga követelményszintjéig, ahol az elégséges szint az 51%-os teljesítménnyel kezdődik. A tanulóknak a tanórákon nyújtott teljesítményét, aktivitását is értékeljük, erre félévenként legalább egy érdemjegy adható, de a passzivitást nem „büntetjük” elégtelennel. Osztályzatot csak tényleges tudásért kaphatnak a tanulók, ezért:
Házi feladat hiánya (teljes vagy részleges) nem büntethető elégtelen osztályzattal.
Ha a tanuló felszerelése hiányzik, csak abban az esetben adható szaktanári figyelmeztetés, ha emiatt a tanórai munkában a tanuló nem tud részt venni.
Sajátos a testnevelés ellenőrzése és értékelése, mivel készségtárgyról van szó. Itt az ellenőrzés folyamatos, amely a tanórai teljesítményt figyeli, időszakos egy-egy témakör lezárását követően. 8.1.1. Az értékelés elvei a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 programban A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program során bevezetésre kerülő új oktatásszervezési eljárások, a tantárgytömbösített oktatás, a moduláris oktatási forma, a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, a témahét és a három hetet meghaladó projekt alkalmazása során is törekszünk a tanulók osztályzatokkal való értékelésére, melyet minden esetben
56
kiegészítünk a tanuló előrehaladását segítő szöveges értékeléssel, mely történhet írásban, vagy a tanulóval való megbeszélés során szóban. A kompetencia alapú oktatás, valamint az új tanulásszervezési eljárások során új beszámoltatási formák is szerepet kapnak a mindennapi gyakorlatban, a hagyományos írásbeli és szóbeli számonkérések mellett előfordulhatnak csoportosan vagy párban elkészítendő tanulói projektek, dolgozatok. Minden esetben törekszünk azonban az egyéni képességekhez mért teljesítmény vagy megszerzett tudásanyag értékelésére, senkit nem kívánunk előnyben vagy hátrányban részesíteni mások teljesítménye miatt. A társas munkavégzés, kooperáció során különös tekintettel vesszük figyelembe azoknak a szociális kompetenciáknak a fejlődését, melyekre szükség van a feladatok elkészítéséhez (kooperáció, meggyőzés, egyenlő részvétel). A digitális kompetenciák fejlesztésével párhuzamosan az IKT eszközök alkalmazása megjelenik a számonkérés formáiban is minden esetben igazodva az iskola IKT stratégiájához. A házi feladatok, otthoni munkák értékelése Alapvető elvként fogalmazzuk meg, hogy ezt a tevékenységet is – a lehetőségek határain belül – keretek között tartjuk, hogy e munka is tervezhető, átlátható rend szerint folyjon. Ez feltétele annak, hogy:
az otthoni munka eredményes legyen,
az önálló szellemi tevékenységről tanítványainknak már a középiskolás éveik alatt kedvező élményeik legyenek,
ne okozzon az elviselhetőnél nagyobb pszichés terhet vagy időzavart,
tanulóinkban alakuljon ki e munka tervezhetőségének, rendszerességének igénye.
Mindezek miatt törekszünk a házi (írásbeli és szóbeli) feladatok és a tanórai tevékenység közötti arányok optimális alakítására, az otthoni feladatok körültekintő meghatározására elsősorban az otthoni feladatok jó előkészítésével. Tanulóink eligazítást, szempontokat kapnak a házi feladat elvégzéséhez, az otthoni tanuláshoz, hogy mindenki előtt mindig egyértelmű legyen, mi a megtanulásra szánt, mi a gyakorlásra kijelölt tananyag, az is, hogy ez hol található (tankönyvben, gyakorló füzetben, példatárban, atlaszban), vagy honnan egészíthető ki a tankönyvi tartalom, illetve a tanórai vázlat. Ugyanígy fontos a gyakorlásra ajánlott és a kötelező (tehát később ellenőrzött) feladatok egyértelmű szétválasztása. 57
Az otthoni munka elvégzésére azzal is ösztönözzük tanulóinkat, hogy a gyakorlatban tesszük nyilvánvalóvá, hogy a megoldott, elvégzett házi feladatokban szerzett készségek, ismeretek az iskolai témazárókban, illetve más összefoglaló dolgozatokban, a szóbeli számonkérések során is alkalmazhatók, hasznosíthatók. A
TÁMOP
3.1.4-08/2-2008-0104
program
során
az
iskolában
megvalósuló
új
oktatásszervezési eljárások, a projekt- és a témahetek, a tantárgytömbösített oktatás során nagyobb szerepet kapnak az önálló kutatómunkára, önálló alkotásra nevelő, azokat előkészítő házi feladatok. Az ilyen jellegű feladatoknál nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a részfeladatok során is átlátható legyen a teljes egység, hogy a tanulók megfelelő segítséget kapjanak a házi feladat elkészítéséhez. Fontos a feladatok megoldásának ellenőrzése rendszeresen, tanulónként alkalomszerűen – amennyiben a feladatot nem készítette el, elégtelen osztályzat nem adható. Lehetőség van szorgalmi feladat, házi dolgozat készítésére, erre félévenként legalább egy, a szóbeli feleletekkel egyenértékű érdemjegy adható. A tanulók számára emelt szintű felkészítést végzünk a 11. és a 12. évfolyamon heti két órában a választott tantárgyból. Ezekre az órákra az alapórákra érvényes szabályok és követelmények érvényesek. Az emelt szintű felkészítés óraszámai hozzáadódnak az alapóraszámokhoz, és a kapott érdemjegyekkel kiegészülnek az osztályzatok. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzatot a nevelőtestület osztályozó értekezlet után lehet véglegesnek tekinteni, az 1993. évi LXXIX. törvény 70. §. (4) bekezdésének szó szerinti alkalmazásával. Az eddigiek figyelembevételével évfolyamtól és tagozattól függetlenül a következő elvek érvényesíthetők: Jelesre értékelhető a tanuló:
ha a kapott feladatot ismeri, érti,
jártas a tananyag összefüggéseiben,
ha teljesítménye könnyen korrigálható hibát tartalmaz,
ha a már gyakorolt eljárásokat hibátlanul alkalmazza,
az új ismereteket kisebb bizonytalansággal, de eredményesen alkalmazza,
meglévő adottságainak, képességeinek fejlesztésére törekszik.
58
Jóra értékeljük a tanulót:
ha a súlyponti kérdéseket hiánytalanul tudja és érti, tanári segítséggel átlátja a tananyag összefüggéseit;
az általa végzett feladatmegoldás során apró korrekcióra szorul;
az új műveletek alkalmazásánál kisebb segítséget igényel;
feladatokhoz való viszonya jó;
adottságnak és képességeinek szintjén teljesít.
Közepes minősítés adható, ha
elméleti felkészültsége a lényegi kérdésekben hiánytalan és rávezetéssel felismeri a tananyag összefüggéseit,
a már gyakorolt műveleteket jól alkalmazza, az új ismereteket konkrét tanári útmutatással alkalmazni tudja,
feladatvégzésében igyekvő.
Elégséges tudású a tanuló:
ha elméleti kérdésekben - tanári segítséggel - megfelelő jártasságot tanúsít,
ismeretszintje a feladat elvégzéséhez elegendő (az összismeret 40%-át birtokolja),
feladatvégzés során tapasztalható igyekezet.
Elégtelen az a teljesítmény, ha
felkészültsége pontatlanságait tanári segítséggel sem tudja kijavítani,
a tanult ismeretek kevesebb, mint 40%-át tudja,
a már gyakorolt műveletekben jelentős hibákat vét,
hozzáállásában hanyagság, igyekezet hiánya tükröződik.
Feladatok az osztályozó értekezletek előtt:
A szaktanárok az osztályzatokra vonatkozó javaslatukat az elektronikus naplóban rögzítik legkésőbb az értekezletet megelőző napon.
A tanulókról gyűjtött információkat hozzák az osztályfőnökök tudomására.
Az Oktatási Törvény a nevelőtestület jogosítványát módosította, ezt a végső döntésnél figyelembe kell venni.
59
8.2. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 8.2.1. Általános elvek A tanuló magatartásának és szorgalmának elbírálása az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnök a döntése előtt kikéri és figyelembe veszi az osztályban tanító tanárok és az osztályközösség véleményét. A magatartási érdemjegyek megállapításakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
a házirend követelményeinek betartása,
a tanuló viselkedése és beszédmodora a tanáraival és társaival,
magatartása a tanórán, a szünetben és a tanórán kívüli iskolai rendezvényeken,
igazolatlan mulasztások mértéke,
kapott dicséretek és jutalmak,
részvétel az osztály, valamint az iskolaközösség munkájában.
A szorgalom érdemjegyek megállapításakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
a tanuló képességeinek és tanulmányi eredményének egymáshoz való viszonya,
tanórai aktivitásának mértéke,
szakmaszeretete, leendő hivatása iránti érdeklődése,
a tanuláshoz való viszonya,
kötelességteljesítésének mértéke.
8.2.2. A tanuló konkrét érdemjegyeinek megállapítása A magatartás értékelésének szempontjai: A magatartás fogalmán a nevelőtestület álláspontja alapján a tanuló viselkedését értjük, amelyet a tanórákon, óraközi szünetekben, iskolai rendezvényeken tanúsít. Szükségét éreztük, hogy rögzítsük – a tanulókkal egyeztetve - elvárásaink általános alapelveit is, így készült el a Magatartási kódex.
60
MAGATARTÁSI KÓDEX Tudatában vagyunk annak, hogy egyénenként is egy közösséget képviselünk, így minden cselekedetünkkel a Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola hírnevét javíthatjuk, illetve ronthatjuk, ezért a kulturált emberi magatartás normáival azonosulunk, és az egymás iránti tisztelet jellemez bennünket. Ebből következően természetes számunkra, hogy
előzékenyek, udvariasak és segítőkészek vagyunk,
kerüljük az indulatos, durva, trágár kifejezéseket, gesztusokat és cselekedeteket,
az iskola minden dolgozójának és diáktársainknak – iskolán kívül is - udvariasan (nem zsebre dugott kézzel) és érthetően köszönünk. A felnőttek köszöntésére ajánljuk a napszaknak megfelelő formát: pl. Jó napot kívánok! Búcsúzáskor: Viszontlátásra! Osztályközösségben a tanóra alatt a terembe belépő, illetve onnan távozó felnőttet felállással köszöntjük.
magánéleti kapcsolataink intim megnyilvánulásai nem tartoznak a nyilvánosságra, mert tudatában vagyunk annak, hogy ez másokat zavarhat,
öltözködésünkben, hajviseletünkben és testékszereink, ékszereink tekintetében a mindenkori házirend szabályait követjük.
Tisztában vagyunk iskolánk külső megjelenésének fontosságával, magától értetődőnek tartjuk, hogy
igényesek vagyunk környezetünk rendjére, ennek érdekében megőrizzük a falak tisztaságát, nem firkálunk a tanterem bútorzatára, a szemetet kizárólag a szemétgyűjtőbe dobjuk, hetesként pedig gondoskodunk a tábla letörléséről. Mindezekre természetesen akkor is ügyelünk, ha nem saját osztálytermünkben vagyunk.
a tantermeken kívüli helyiségek és az udvar tárgyait is óvjuk (osztálytablók radiátorok, faliújságok, növények stb.).
Magunk és környezetünk higiéniája alapvető és elengedhetetlen számunkra, ezért
szemetet, élelmet nem hagyunk a padban, a tornafelszerelést minden alkalommal hazavisszük,
az iskolában, az iskolaépület előtt, az iskola által szervezett foglalkozásokon nem dohányzunk, szeszesitalt, kábító hatású szereket nem fogyasztunk.
A zavartalan tanórai munka érdekében
61
órák alatt kikapcsoljuk mobiltelefonunkat, nem eszünk, nem iszunk és nem rágózunk,
tiszteletben tartjuk a felelősségteljes tanári munkát és a céltudatos tanulói tevékenységet. Visszaszorítjuk a tartalmas munkát gátolni akaró próbálkozásokat.
A tudatlansággal szemben rangra emeljük a tudást,
megbecsüljük és elismerjük a példamutató magatartást, ill. a szorgalmas, eredményes tanulást.
Nem rontjuk iskolánk hírnevét azzal, hogy
az ablakban hangoskodunk, vagy bármit is kidobunk az utcára.
A tanórán kívüli rendezvények előkészítésében, lebonyolításában tevékenyen, érdeklődéssel veszünk részt. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az elvárások akkor válnak a fáys diákokra jellemző magatartássá, ha egyénenként is alkalmazkodunk hozzájuk. Az együttélés szabályainak rögzítése mellett irányelveket dolgoztunk ki a tanulók magatartási jegyének megállapításához, melyek a következők: Példás a tanuló magatartása, ha:
nem zavarja a tanítást, sőt aktív segítője a tanárainak,
tanáraival, társaival rendkívül udvarias,
nem tesz kárt az iskola berendezéseiben, társai tulajdonában,
munkájával, kezdeményezéseivel részt vesz a jó osztályközösség kialakításában, részt vállal a közösség munkájából,
iskolán kívül is tisztelettudó, az utcán köszön tanárainak és társainak,
nincs igazolatlan mulasztása,
maximum 1 szaktanári figyelmeztetése van félévenként.
Jó a tanuló magatartása, ha:
a közösségi munkában részt vesz,
magatartása legnagyobbrészt kifogástalan,
az iskolai élet legfontosabb normáit következetesen betartja,
esetleg egy osztályfőnöki figyelmeztetése van félévenként,
eleget tesz az iskolai magatartási kódex elvárásainak,
a rábízott feladatokat becsületesen elvégzi,
az órán a tanárt, társait nem zavarja a munkában, 62
maximum 1 igazolatlan mulasztása van.
Változó a tanuló magatartása, ha:
gyakran zavarja az órát, tanárait illetve társait a munkában,
nem vesz részt a közösség munkájában,
rendszeretete ingadozó, de megvan benne az igyekezet hibáinak kijavítására,
igazolatlan mulasztásai vannak (maximum 10 óra),
tanáraival, társaival szemben időnként udvariatlan,
osztályfőnöki rovót kap.
Rossz a tanuló magatartása, ha súlyosan vét az iskolai élet szabályaival szemben, rongálja az iskola javait, berendezéseit, rendszeresen zavarja az órát, tanára és társai munkáját, sorozatosan megszegi az iskolai házirendet, gátolja a jó osztályközösség kialakulását, hanyag munkájával, fegyelmezetlen viselkedésével társainak rossz példát mutat, goromba a társaival, trágár kifejezéseket használ, igazgatói fegyelmezésben részesült. Ha a tanuló (az elégtelen osztályzat kivételével) a tanév végi jegyével nem ért egyet, kérésére, a tantestület hozzájárulásával az egész évi anyagból tett osztályozó vizsga keretében lehetősége van javításra. Ha ezen a vizsgán a tanuló elégtelen teljesítményt nyújt, az augusztusi javítóvizsga-időszakban kijavíthatja az érdemjegyét. A szakmai ismeretek elmélyítése szempontjából nagyon fontos a külső, kötelező szakmai gyakorlatok (postai) teljesítése. A gyakorlatot tanulószerződéssel teljesítő tanulók a gyakorlatról való hiányzást csak táppénzes papírral igazolhatják. Mind közép-, mind emelt szinten vállaljuk az érettségi vizsgára történő felkészítést a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően. Az ellenőrzés, értékelés rendszere csak akkor lehet sikeres, ha kellő ösztönző rendszer – jutalmazás, büntetés – kapcsolódik hozzá.
63
Jutalmazási formák és azok rendszere Szaktanári dicséret: az érintett tantárgyból csak jeles, legfeljebb egy jó osztályzata vagy 4, 8-es tantárgyi átlaga van a tanulónak és órai munkája, érdeklődése, plusz munkája („kiselőadás”, olvasmányélmény stb.) kiemelkedő. Osztályfőnöki dicséret: a tanév során az iskolai ünnepélyeken, sportrendezvényeken képviselte osztályát, helytállt vagy kiemelkedőt nyújtott osztály vagy évfolyamszinten. Osztályközösségében egyike a fő szervezőknek. Igazgatói dicséret: a tanuló tanulmányi és sportversenyeken az iskolát képviselve jelentős eredményt ért el. Iskolai rendezvények szervezésében kiemelkedett társai közül. Tantestületi dicséret: igazgatói dicséretet követően a tanév során bármikor adható. Javaslattevő: osztályfőnök, szaktanár, Diáktanács Nevelőtestületi
általános
dicséret: magatartása
mindenkivel
szemben
példamutató,
tanulmányi munkája és szorgalma kiemelkedő, bizonyítványának átlaga 4,7 vagy annál jobb, csak jeles illetve jó osztályzatai vannak) Javaslattevő: osztályfőnök Oklevél, könyv: adható a tanévben kiemelkedő tanulmányi, vagy sporteredményt elérő, kimagasló közösségi munkát végző tanulóknak ballagáskor illetve a tanév zárásakor, az osztályfőnök döntése alapján. Az év sportolója A díj odaítélésének feltételei: Ebben az elismerésben részesíthetők az iskola 9-14. évfolyamán tanuló diákjaink, akik az adott tanévben a követelményeknek megfelelnek.
legalább 4,2-es tanulmányi átlag a tanév végén,
év végi bizonyítványban elégséges osztályzata nincs,
magatartás osztályzata legalább jó,
Országos bajnokságon Egyéni sportágban
1-16.
Csapatban
1-8. helyezést ért el.
64
„Jó tanuló, jó sportoló” A díj odaítélésének feltételei: Ebben az elismerésben részesíthetők az iskola azon tanulói, akik az alábbi követelményeknek megfelelnek:
nincs elégséges osztályzata az év végi bizonyítványaiban,
legalább 4,5-ös tanulmányi átlag a tanévek végén,
aktív részvétel az iskolai sportélet több területén,
az ellenőrzőjében beírása nincs,
magatartása legalább jó.
Fenti feltételeknek megfelelő tanulók a tanévzáró ünnepélyen, illetve a ballagáskor plakett és oklevél díjazásban részesülnek, felkerülnek az iskolai Dicsőségtáblára. A díjak odaítélésére a javaslatot az osztályfőnök, illetve a testnevelő tanár tehet, az év végi osztályozó értekezlet után, vagy a végzős évfolyamokon az utolsó tanítási hét első napjáig (írásban, a tanulmányi, és sporteredmények felsorolásával) A díj odaítéléséről öt tagú bizottság dönt, melynek tagjai:
az iskola igazgatója
az iskola nevelési igazgatóhelyettese
az osztályfőnöki munkaközösség vezetője
két testnevelő tanár
FÁY-PLAKETT A plakett az iskola falán látható dombormű kicsinyített mása, Sz. Egyed Emma szobrászművész alkotása, melyhez oklevél társul. A plakett odaítélésének szempontjai: Kaphatja a 12. és 13. évfolyamon végzett diákok közül:
aki 4 éven keresztül kitűnő kiemelkedő tanulmányi munkát végzett,
tanulmányi és/vagy sportversenyeken döntőben szerepelt,
és az iskolai közéletben folyamatosan eredményes munkában tevékenykedett.
(A jutalmat több tanuló is megkaphatja, de ha a feltételeknek nem felel meg senki, kiadása nem kötelező.)
65
Öregdiákok: tanulmányaik befejezése után is figyelemmel kísérik volt iskolájuk életét, támogatják, segítik tevékenységét. Kollégák, munkatársak: munkájukkal meghatározó személyiségei az iskolának, sokat tettek az iskoláért nemcsak az oktatásban, hanem a nevelőmunkában is. Feltétel: 15-20 évi munkaviszony az iskolánál, nyugdíjasoknál az aktív pályafutásuk befejezésekor. Javaslattevő:
diákoknál: az osztályfőnök, az osztályozó értekezlet előtt egy héttel, írásban az igazgatónak
A tantestület dönt az osztályozó értekezleten.
öregdiáknál: az iskolavezetés
kollégáknál, munkatársaknál: a Közalkalmazotti Tanács a tanévzáró vagy tanévnyitó ünnepély előtt egy héttel az igazgatónak.
Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések A tanulót kifogásolható magatartása, a házirend megsértése, tanulmányi kötelezettségének elmulasztása esetén a szaktanár figyelmeztetésben, az osztályfőnök, az igazgató figyelmeztetésben, intésben vagy megrovásban részesíti. A fegyelmező intézkedések szabályozása
Magatartásbeli hiba miatt a szaktanár, az osztályfőnök szóban figyelmezteti a tanulót.
A szaktanár a szóbeli figyelmeztetés után írásban is figyelmeztetheti a tanulót.
Súlyosabb esetekben (trágár beszéd, dohányzás, kötelesség-, és házirend megszegése) az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést, intést, megrovást adhat a tanulónak.
Magatartásbeli
vétség,
ismétlődő
fegyelemsértés
esetén
az
igazgató
figyelmeztetésben, intésben, megrovásban részesíti a tanulót.
66
A büntetések rendszere Szaktanári figyelmeztetés 1. 2. 3. 4. 5.
Óra előtti (becsengetés utáni) fegyelmezetlenség Szaktárgyi kötelezettségszegés Padok, berendezések, falak firkálása Mobiltelefon bekapcsolása órán Rendbontó magatartás (órai fecsegés, fegyelmezetlenség, trágár beszéd)
Osztályfőnöki figy.
intés
Igazgatói
rovás
figy.
intés
rovás
X X X X X
Igazolatlan óra: 1 -3 óra 6.
X X
4-9 óra 10 – 14 óra
X X
15 – 19 óra
7.
8.
9.
15.
20 – 24 óra 25 – 29 óra Hetesi (felelősi) kötelességek elmulasztása (Ld. Házirend) Az ellenőrző könyv hiányos vezetése, elvesztése Az ellenőrző adatainak (aláírások, jegyek, igazolás) meghamisítása Dohányzás az iskola területén
X X X
X
X
X
Ismétlődő fegyelmi vétségek esetén a fokozatosság elvét követjük, a tanuló a már kapott fegyelmi fokozatnál „csak” magasabb szintű fegyelmező intézkedésben részesülhet. Az írásbeli fegyelmező intézkedések fokozatai Két szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetést, osztályfőnöki intőt, megrovást von maga után. 67
A vétségek ismételt, sorozatos elkövetése esetén az igazgató figyelmeztetésben, intésben, megrovásban részesíti a tanulót. Újabb fegyelmi vétség esetén a tanulót tanító tanárok megbeszélése a probléma lehetséges kezeléséről,
az osztályfőnök, igazgató, az érintett tanuló és szüleinek találkozása, beszélgetése,
tantestületi fegyelmi tárgyalás.
A dicséret és a büntetés az osztályfőnök megítélése alapján semlegesítheti egymást.
8.3. Ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munkában 8.3.1. A pedagógus munkájának értékelése A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:
biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését;
segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;
az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről;
szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A pedagógusok munkájának értékelését két évenként, az értékelési szabályzat alapján végezzük. 8.3.2. Program- és tantervértékelés A Pedagógiai program teljes körű értékelése megegyezik az intézmény tevékenységrendszerének értékelésével. Helyi tanterv bevezetése a kerettanterv alapján: 2001. szept.
9. évfolyam
2002. szept.
10. évfolyam
A Közoktatási törvény módosításának következtében módosított helyi tantervek bevezetésének menete: 2003. szept.
9. évfolyam,
2004. szept.
10. évfolyam,
2005. szept.
11. évfolyam, 68
2006. szept.
12. évfolyam,
2007. szept.
13. évfolyam.
A tanterv értékelésének elemzésének ideje:
bevezetése előtt,
a bevezetés után folyamatosan.
8.3.3. Intézményértékelés Területei:
gazdálkodás,
oktatás, módszerek,
iskolai közérzet,
szolgáltatások,
kapcsolatrendszer.
Az intézményértékelés az IMIP (Intézményi Minőségirányítási Program) alapján történik.
9. Szakmai program 9.1. A szakmai program általános céljai, feladatai és formái Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők
Győr-Moson-Sopron megye közoktatás-fejlesztési terve Sopron Megyei Jogú Város oktatási koncepciója A Térségi Integrált Szakképző Központ (Sopron TISZK) képzési szerkezete A megye munkaerő-piacának várható alakulása A szolgáltatásainkat igénybevevők - a tanulók, a szülők, a gazdasági kamarák, a gazdálkodó egységek - elvárásai A versenytárs iskolák és képző intézmények programjai A szakmai program általános céljai
Mindenki
számára
biztosítani
kívánjuk
a
lehetőséget
képességei
kibontakoztatására; ha szükséges, differenciált módon.
A szakmai ismeretek elmélyült tanulmányozása és alkalmazása révén adunk módot diákjainknak arra, hogy alkotóképességük fejlődjék. 69
A megbízható, széles körű alapműveltség megszerzésén túl a középiskolai évfolyamokon közgazdaság és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozás lehetőségét kívánjuk biztosítani.
Új üzleti gondolkodásmód kialakítása, vállalkozási kompetenciák fejlesztése.
Az érettségi vizsgára történő színvonalas felkészítéssel esélyt adunk a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra; az
érettségire
szakmatanulásra,
épülő, az
munkaerő-piaci
életpályán
várhatóan
igényekhez többször
igazodó
bekövetkező
szakmaváltásra;
Egyéni tanulói haladási utak kialakítása, az átjárhatóság biztosítása: más iskola tanulói számára biztosítani kívánjuk, hogy a 10. vagy a 12. évfolyam befejezése után iskolát válthassanak, bekapcsolódhassanak a nálunk folyó képzésbe.
A gyakorlatorientált kompetencia alapú, moduláris képzés szerepének növelése: az elméleti és gyakorlati ismeretek oktatásában - különösen a szakképzési évfolyamokon - érzékelhető arányváltozást kell elérnünk a gyakorlat javára.
11. és 12. évfolyamon mindkét szakmacsoportnak a tanirodai gyakorlat keretében biztosítjuk a kompetencia alapú moduláris képzést. Ez a moduláris oktatás a TÁMOP 3.1.4-08/2 – 2008 – 0104 program során valósul meg. Olyan tanulási programok kidolgozása és bevezetése a cél, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.
A tanirodai gyakorlat során olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményüket, azt meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni.
A diákok olyan munkavállalói és állampolgári kompetenciákra tegyenek szert, amely lehetővé teszi azt, hogy hatékony munkatársai és felelős tagjai legyenek a társadalomnak és a vállalkozásoknak.
A környezettudatos magatartás erősítése.
70
A tanulók megértsék, miért szükséges etikai szabályok betartása az üzleti életben, mind a vezetők, alkalmazottak, mind a termelők és fogyasztók részéről.
Kézzelfogható tapasztalatokat nyújtani, hogy milyen egy üzleti vállalkozást működtetni, ezzel a gazdálkodási, pénzügyi készségeket fejleszteni.
Rugalmas
képzési
rendszer
kialakítása:
szélesítenünk
kell
az
iskola
szakmakínálatát, másfelől a különböző képzési formákkal igazodnunk kell a változó igényekhez.
Értékes, érvényes, hasznosítható, piacképes tudás átadása, szakmai elkötelezettség kialakítása.
A szakmai képzés feladatai Olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása tanulóinkban, amelyek esélyt adnak arra, hogy a munkaerőpiacon megtalálják helyüket és ott majd helytálljanak, függetlenül attól, hogy milyen szakmát tanulnak. Ezek a következők: Munkaerő-piaci kompetenciák
szociális kompetencia, mint munkaerő-piaci elvárás
világos, korrekt kommunikáció szóban és írásban
kommunikációs kultúrák tanulásának képessége (idegen nyelv)
önismereti készség
viselkedés- és mentális kultúra és interkulturális műveltség
együttműködés, team-munka, kooperációs modellekben gondolkodás
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
hatékony, önálló munkavégzés
Szakmai kompetenciák (szakmai ismeretek és készségek)
általános szakmai cselekvőkészség
innovációs készség
élethosszig tartó fejlődés igénye
célorientált viselkedés
szervezeti-vezetési készség 71
problémamegoldó, -kezelő készség
kooperáció és konszenzuskészség
gazdálkodási, tervezési képesség
kreatív és kritikai gondolkodás képessége
Személyes kompetenciák
elhivatottság
megbízhatóság
stressztűrő képesség
gyakorlatias feladatelemzés
önállóság
szervezőkészség
szorgalom, igyekezet
döntésképesség
Társas kompetenciák
kapcsolatteremtő készség
udvariasság
közérthetőség
konfliktusmegoldó készség
empatikus készség
motiváló készség
hatékony kérdezés készsége
kezdeményezőkészség
visszacsatolási készség
Módszertani kompetenciák
logikus gondolkodás
következtetési képesség
nyitott hozzáállás
módszeres munkavégzés
rendszerező képesség
tervezési képesség 72
értékelési képesség
figyelemmegosztás
figyelemösszpontosítás
A szakmai képzés formái Iskolánknak négy, ill. öt általános műveltséget megalapozó, ún. középiskolai évfolyama és egy szakképzési évfolyama van. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka szakaszai:
az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz (9-12. középiskolai évfolyam)
a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz (1/13. szakképzési évfolyam)
9.2. Szakmai előkészítés A szakmai előkészítés két szakaszban valósul meg: Az első szakasz a 9-10. évfolyam, ahol szakmai orientációt folytatunk, ezzel segítve tanulóink pályaválasztását. A szakmai orientáció keretében a gazdasági ismeretek tantárgy tanítása lehetővé teszi a tanulóknak e szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák megismerését. 9-10. évfolyamon diákjaink megismerkednek az információkezelés alapjaival, amely magában foglalja gépírást, a viselkedéskultúrát és a kommunikációt – tanítása során célunk, hogy fejlődjenek tanítványaink gyakorlati tevékenységéhez szükséges képességei. A 10. évfolyamon tanulóink postai orientációs ismeretek keretében ismerkednek meg ezen szakterület alapismereteivel. A második szakasz a 11-12. évfolyam, ahol megtörténik a közgazdaság, valamint a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport szakmai alapozása, miközben tanulóinkat intenzíven készítjük az érettségi vizsgára. A szakmacsoportos alapozó oktatás során a szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása, illetve az érettségi utáni szakképzés megalapozása és a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítése a cél. A közgazdaság szakmacsoportban az alapozó ismeretek elsajátítása a közgazdaságtan és az üzleti gazdaságtan tantárgyak keretében történik.
73
A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban az alapozó ismeretek elsajátítása a közgazdaságtan és a marketing alapismeretek tantárgyak keretében történik. Mindkét szakmacsoportban az elméleti ismeretek mellett szakmacsoportos alapozó gyakorlat keretében lehetőséget kínálunk a szakmai gyakorlati ismeretek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés megalapozására. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban, a szakképzési évfolyamokon nevelő és oktató munkánkat az iskola pedagógiai programjának szerves részét képező szakmai programunk alapján folytatjuk. Célunk, hogy tanulóink a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítést szerezzenek. Tanulóink a 12-13. évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát, a szakképző évfolyam követelményeinek teljesítése után az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – érettségihez kötött – szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsgát tehetnek.
9.3. Az iskola szakmakínálata Az új szakmaszerkezeten alapuló Országos Képzési Jegyzéknek tartalmilag a legfontosabb változása a moduláris felépítés. Ennek jelentősége abban testesül meg, hogy a tanulóknak nem kell a már előzetesen elsajátított tananyagot újra tanulni, ha egy másik szakképesítés elvégzésekor az adott modulból eredményes szakmai vizsgát tettek. Így könnyebb lesz az átjárhatóság az egyes szakképesítések között. A moduláris felépítésnek megfelelően újfajta szakképesítés-típusok jelentek meg. Az alap-szaképesítéseknek vannak elágazásaik, amelyekhez ugyanazok az alapismeretek szükségesek, de ezek elsajátítása után specializálódni lehet. Sok alap-szakképesítés birtokában további, ráépülő szakképesítés szerezhető. Aki az alap-szakképesítéshez szükséges ismereteknek csak egy részét képes elsajátítani, rész-szakképesítést szerezhet. Az iskola által felkínált szakmák: 52 344 02 0000 00 00
Vállalkozási ügyintéző
52 344 01 0000 00 00
Pénzügyi, számviteli ügyintéző
52 341 04 1000 00 00
Kereskedelmi ügyintéző
52 342 01 0000 00 00
Marketing és reklámügyintéző
52 841 02 0000 00 00
Postai ügyintéző
54 345 02 0000 00 00
Logisztikai ügyintéző 74
Az új OKJ szerinti szakképesítések nem tantárgyakból, hanem követelménymodulokból épülnek fel. Ezek tartalma több szakma esetében azonos, ami megkönnyíti a beszámítást a következő szakma megszerzésénél. A szakmákhoz tartozó óraterveket a 6. számú melléklet tartalmazza. A modulok tartalmazzák a „kész” szakember által elvégzendő feladatokat, tevékenységeket (feladatprofil) és azokat a tulajdonságokat, amelyek révén a személy képes a szakképesítése birtokában a munkafeladatok elvégzésére (tulajdonságprofil). A központi program és a Szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) megadja az egyes szakmák képzési ideje alatt az elmélet és a gyakorlat arányát. Leírja azokat a tanulói tevékenységformákat – és azok arányát is -, amelyet a diáknak a képzés alatt végeznie kell, pl. jegyzetelés, információrendszerezés, feladatok önálló feldolgozása, stb. A követelménymodulokhoz tananyagegységek kapcsolódnak, melyek tananyagelemekből épülnek fel. Ezek összefüggő rendszere adja meg az adott szakképesítésnél azt, hogy mit és hogyan kell elsajátítani, elsajátíttatni. A szakmai vizsga is követelménymodulok értékeléséből áll. Egy-egy modulhoz többféle vizsgatevékenységet is rendelhet az SZVK. Ilyenek:
gyakorlati vizsgatevékenység
írásbeli vizsgatevékenység
szóbeli vizsgatevékenység
interaktív vizsgatevékenység
Az értékelésnél az egyes követelménymodulok eltérő súllyal szerepelnek (az SZVK szerint). Arányuk követi az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órák számának arányát. Az új OKJ bevezetése új módszereket kíván meg a tanároktól is. A tanítási-tanulási folyamatban új eszközöket, technikákat kell alkalmazni, ezért intézményünk hangsúlyt fektet a tanárok továbbképzésére is.
75
A TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0104 program keretében a továbbképzések során a tanárok megismerkedtek az új oktatási és tanulásszervezési módszerekkel, amelyeket a szakmai képzés során is eredményesen tudnak hasznosítani. A gyakorlatorientált szakmai képzések megszervezésénél figyelembe vesszük a gazdasági élet szereplőinek tanácsát, véleményét. Színesítjük az oktatást gyárlátogatásokkal és szakmai gyakorlatok szervezésével.
76
10. Záradék A Pedagógiai programot véleményezte és elfogadta a Diákönkormányzat, a Szülői Munkaközösség, élt döntési jogával a nevelőtestület (11. számú melléklet). Érvényes visszavonásig, de felülvizsgálata a képzési határszakaszokon, legkésőbb a végső felfutáskor indokolt. A felülvizsgálatot kezdeményezheti a fenntartó, a szülői közösség, illetve a nevelőtestület többsége. Jóváhagyás után a Pedagógiai program nyilvános. Munkaidőben a teljes példány megtekinthető az iskola könyvtárában.
Sopron, 2010. június 28.
Herczeg Lászlóné igazgató
77
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Eszközjegyzék 2. számú melléklet Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai (óratervek) 3. számú melléklet Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak előírt tananyaga és követelményei, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 4. számú melléklet Érettségi szóbeli témakörök 5. számú melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának programja 6. számú melléklet Szakmai óratervek 7. számú melléklet Esélyegyenlőségi Terv 8. számú melléklet Egészséges és kulturált életmódra nevelés 9. számú melléklet Környezeti nevelés 10. számú melléklet IKT-stratégia 11. számú melléklet Legitimációs dokumentumok
78
