Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola
Pedagógiai programja
S o p r o n , 2008.
Tartalomjegyzék NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezető................................................................................................................................. 4 2. Az iskola küldetésnyilatkozata, értékrendje ...................................................................... 5 3. Az iskola működési feltételei ............................................................................................... 6 3.1. Intézményi adatok ............................................................................................................... 6 3.2. Az intézmény tevékenységei, az iskolai képzés rendje....................................................... 7 3.3. Helyzetelemzés.................................................................................................................. 10 3.4. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje............................................................. 11 3.5. Tanulói jogviszony létrehozása, megszüntetése, átjárhatóság .......................................... 12 4. Az iskola nevelési programja ............................................................................................ 14 4.1. A nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai........ 14 4.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 17 4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................. 18 4.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek...... 22 4.5. A tehetséggondozás, felzárkóztatás................................................................................... 23 4.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................ 24 4.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység........................................................ 25 4.8. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása......................................................... 26 4.9. A pedagógia program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.......................................................................................................... 28 4.10. A szülő, a tanuló, és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei................................................................................................................................ 29 5. Egészséges és kulturált életmódra nevelés ....................................................................... 31 5.1. Egészség, egészségfejlesztés ............................................................................................. 31 5.2. Az egészséges életmód 12 pontja...................................................................................... 33 5.3. Az egészségnevelés iskolai területei ................................................................................. 33 5.4. Az egészségnevelési program megtervezése..................................................................... 34 5.5. Célkitűzések ...................................................................................................................... 36 5.6. Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció ................................................................. 39 5.7. Az egészségnevelés színterei ............................................................................................ 40 6. Környezeti nevelés.............................................................................................................. 41
6.1. A környezeti nevelés fogalma ........................................................................................... 41 6.2. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele ............................................................... 42 6.3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban ..................................................................... 43 6.4. Együttműködés a környezeti nevelésben .......................................................................... 44 6.5. Az iskola környezeti nevelési szemlélete ......................................................................... 46 HELYI TANRTERV 7. Az iskola helyi tanterve...................................................................................................... 49 7.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai (óratervek)........................................................................... 49 7.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak előírt tananyaga és követelményei, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .......................................................................... 49 7.3. A középszintű érettségi vizsga témakörei ......................................................................... 49 7.4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának programja ....................... 50 7.5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .......................................................................................................................................... 50 7.6. Az iskola fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatai ..................................................... 51 7.7. A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................................ 55 8. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere ................................................................................................. 56 8.1. A tanulói értékelés követelményei és formái ................................................................... 58 8.2. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái ...................................................................................................................................... 64 8.2.1. Általános elvek............................................................................................................... 64 8.2.2. A tanuló konkrét érdemjegyeinek megállapítása ........................................................... 64 8.3. Ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munkában ............................................................... 72 8.3.1. A pedagógus munkájának értékelése ............................................................................. 72 8.3.2. Program- és tantervértékelés .......................................................................................... 72 8.3.3. Intézményértékelés ........................................................................................................ 73 9. Szakmai program ............................................................................................................... 73 9.1. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai.......................................... 73 9.2. szakmai előkészítés ........................................................................................................... 77 9.3. Az iskola szakmakínálata .................................................................................................. 78 10. Záradék ............................................................................................................................ 81 MELLÉKLETEK................................................................................................................... 82 3
NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezető „A gyermekeket bizonyos célra kell nevelnünk; de úgy mégis, hogy szerencséjek el ne dőljön ha vagy történet vagy tulajdon választások más útra vonnák, mint amelyre készítettük. Mindenre kell tehát taníttatni, amire szükségük lesz vagy lehet: amire hajlandóságot mutatnak, és amire mód, bár magunk megerőltetésével van; de úgy, hogy ne csak fejekre, hanem szívekre is legyen gond…”
Kazinczy Ferenc
A fenti idézet, Kazinczy szavai összefoglalják az oktató-nevelő munkáról vallott hitemet, elveimet. Minden középiskolának, legyen az közismeretet oktató gimnázium, vagy a közismereti oktatás mellett, után szakképzést nyújtó intézmény, a fő cél olyan kimenet, azaz érettségizett és szakképzett tanulók kibocsátása, akik elsajátították mindazt, amire szükségük lehet a továbbtanulás és/vagy munkásévek alatti helytállás során. A kitűzött cél elérése közben azonban ne csak a tananyagra, szigorúan csak az oktatásra kell egy középfokú intézményben törekedni, hanem arra is, hogy a tanítványaink jól érezzék magukat az iskolában, szeressék „második otthonukat”. A racionális és emocionális szempontból is érett végzősök megállják helyüket a további küzdelmekben, hiszen ez a világ az állandó változások, az állandó újrakezdések, alkalmazkodások, át- és továbbképzések szükségességének sorozatáról szól. Ha ezen fő gondolatokat szem előtt tartva munkálkodunk középfokú intézményünkben tanárként és vezetőként egyaránt, akkor sikeres az iskolánk. A középiskolai oktatás feladata az általános műveltség differenciált megszilárdításán túl a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák tudatosítása, korszerű szintre emelése. A kulcskompetenciák, amelyek fejlesztése hangsúlyos feladat: ⎯ korszerű tudás megszerzése és megújítása, ⎯ az élethosszig való tanulás, ⎯ a modern társadalomban és a gazdaság világában történő boldogulás, ⎯ a személyes önmegvalósítás. Ezen kompetenciákat erősíteni kell az egész oktató-nevelő munka során, mert minden tanulónak, embernek szükséges a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív alkalmassághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához.
4
2. Az iskola küldetésnyilatkozata, értékrendje Alapelvünk: célunk az általános alapműveltség mellett korszerű gazdasági szemlélet közvetítése, s így kellő alapok nyújtása a későbbi önképzés számára. Tanulóinkban – velük közvetlen kapcsolatot kiépítve – a rendszeres, pontos munkavégzés készséggé válását szeretnénk kialakítani. Az iskolai értékrend és követelményrendszer minden téren ennek az alapstratégiának a függvénye. Ebből a szempontból példamutatónak és méltóképpen megbecsülendőnek tartjuk az iskola névadójának, Fáy Andrásnak életét és munkásságát. Fáy András a reformkor egyik jeles személyiségeként méltán érdemelte meg a „nemzet mindenese” elnevezést, hiszen szinte az élet minden területére kiterjedt tevékenysége: 1835ben követté választották, tagja volt az Akadémiának és első igazgatója a Kisfaludy Társaságnak. 1840-ben nyílt meg az általa alapított Pesti Hazai Első Takarékpénztár. A gyakorlati szervezőmunka mellett szépirodalmi munkássága is jelentős, bár az utókor nem elsősorban ezért emlékszik rá. Szerelmes versek, novellák, regénye a „Bélteky-ház” mellett leginkább állatmeséit őrizte meg az emlékezet. Kidolgozásukon a nagy elődök példája mutatkozik ugyan, de eredetit alkotott, mert meséinek erkölcsi tanulsága mellett a társadalmi érdeklődés, a józan életszemlélet is megjelenik. Írásaiban a haza iránti szeretetre, a közélet szolgálatára, az emberi hibák leküzdésére próbált nevelni, és a maga tevékenységével is ezt igyekezett megvalósítani. Munkássága, erkölcsi példája bármikor, bármelyik generáció számára követendő minta lehet. Fáy András példája alapján legfőbb értéknek az alábbiakat tekintjük: ⎯ A nemzet hasznos tagjaként tevékenykedni. ⎯ Nemcsak hangzatos, nagy szavakban, hanem a mindennapok aprómunkájában is jelenjen meg a cselekvés, szó és tett egysége. ⎯ Szakértelem és ügybuzgalom egyaránt jellemezzen minket. 1925. december 9-én a 89065/1925. VI. ü.v. számú miniszteri rendelet a Soproni Magyar Királyi Állami Felső Kereskedelmi Iskolának – iskolánknak – a Fáy András megkülönböztető nevet adta. A döntés bölcsességét bizonyítja, hogy az eltelt, viharos évtizedek alatt az intézménynek egyszer sem kellett „nevet cserélnie”, a névadónk által sugallt példa kétségbevonhatatlan.
5
Az alapítás (1884.) óta eltelt több mint 120 év, a képzés jellege és személyi adottságaink is egyaránt a tradíciók őrzését, a hagyományos eszközök, módszerek megtartását indokolják, természetesen alkalmazkodva a kor elvárásaihoz is. Bár az 1884. óta eltelt időszak oktatási reformjai természetesen érintették iskolánkat is – az utolsó jelentős változás, a 2000. évi átszervezés profilunkat bővítette a kereskedelmi és postaforgalmi szakközépiskolával - egy dolog azonban állandónak tekinthető, s ez egyben a jövőnket is meghatározza: a gazdaság igényeinek megfelelően képeztünk, és képzünk ma is szakembereket Sopron városa és vonzáskörzete számára, elméleti és gyakorlati tudással egyaránt felvértezve tanulóinkat. Értékeink közt első helyre a korszerű tárgyi tudás, a külső kihívásoknak való megfelelni tudás kívánkozik, mely ugyanakkor mások méltóságának tiszteletben tartásával társul. Akarjunk és tudjunk élre törni, de nem társaink legázolásával, az írott és íratlan törvények, normák megszegésével. A humán, a reál- és a szakmai tárgyak egyenrangúsága biztosíthatja alapelvünk megvalósítását, a leendő szakmák pedig jellegüknél fogva megkívánják az elvárt teljesítményszintekhez való alkalmazkodást. Munkánk csak akkor lehet sikeres, ha e követelményeknek megfelelni tudó és akaró diákjaink lesznek, akik elfogadják és magukra nézve kötelezőnek tartják e fenti elveket. A képzés ideje alatt feladatunk tehát ennek a beállítódásnak, attitűdnek a kialakítása. 2005-ben tanári kezdeményezésre, a tanulók és szüleik egyetértésével, kibővítettük iskolánk elnevezését az iskola szakmaiságát pontosabban megjelölő Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskolára.
3. Az iskola működési feltételei 3.1. Intézményi adatok Az intézmény neve: Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola Az intézmény székhelye: 9400 Sopron, Teleki Pál u. 26. T/F: 99/510-092, 510-093 Intézményfenntartó: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Alapító okirat száma: ……………………………………. Kgy. Határozat
6
Az intézmény típusa: Gazdasági szakirányú középiskola, melynek tevékenysége az alapműveltség megalapozása, érettségi vizsgára való felkészítés mellett 11-12. évfolyamtól szakmacsoportos alapozó ismeretek nyújtása. A szakképző évfolyamokon korszerű, a munkaerőpiac igényeihez igazodó szakképesítések megszerzésére való felkészítés a célunk. Iskolánkban nyelvi előkészítő képzés, valamint végzett szakmunkás tanulók érettségire felkészítése is történik. Az intézmény sajátos nevelési igényű tanuló (aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján organikus eredetre visszavezethetően mozgáskorlátozott, hallássérült, látássérült, valamint nem organikus okra visszavezethetően a megismerési funkciók, a viselkedésfejlődés terén tartós és súlyos rendellenességű) nevelését, oktatását folytathatja. A nevelési és tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése és oktatása osztályokba, illetve csoportokba történő integrálás formájában történik. Szakképzés felnőttoktatás keretében, illetve tanfolyami jelleggel is folyhat, vizsgáztatási joggal, mint szakképző intézmény, rendelkezünk. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az alapfeladatok ellátására a fenntartótól használatba kaptuk a 11742 számú tulajdoni lapon, 4257/257 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant és a rajta álló épületet. Az iskola önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv.
3.2. Az intézmény tevékenységei, az iskolai képzés rendje Alaptevékenység: Hagyományos szakközépiskolai képzés Feladata: − általános műveltség megalapozása, − 4 év alatt felkészítés az érettségi vizsgára, − a választott szakmacsoportnak megfelelő szakmai alapozás, − felkészítés felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Az évfolyamok száma: 4 év
7
Szakközépiskolai képzés nyelvi előkészítő évfolyammal Feladata: − általános műveltség, − felkészítés előrehozott érettségire a választott idegen nyelvből (angol vagy német) és informatikából − 5 év alatt felkészítés az érettségi vizsgára, − a választott szakmacsoportnak megfelelő szakmai alapozás, − felkészítés felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Az évfolyamok száma: 5 év Szakközépiskolai képzés szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező tanulók számára Feladata: − az általános műveltség megalapozása, − az előző középfokú oktatás ismeretanyagának beszámításával 2 év alatt érettségire felkészítés, − felkészítés felsőfokú tanulmányok megkezdésére Az évfolyamok száma: 2 év Szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő gazdasági jellegű szakmákra Feladata: − az évenként megújuló szakmakínálatunkból a tanuló által választott szakma elméleti és gyakorlati ismeretanyagának elsajátítatása a helyi szakmai képzési terv alapján, − felkészítés a választott közép, illetve emelt szintű szakmai munkára, szakmánként megjelölt munkakörök ellátására. Az évfolyamok száma: 1 vagy 2 év Általánosan képző szakasz: A tanulók a 9 –10. évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások keretében közismereti tárgyakat tanulnak a kerettantervben foglaltak szerint. Csoportbontás szükséges idegen nyelvből és informatikából. Az osztályok kialakításának szempontja: az egészséges arányokra törekvés (fiúk – lányok, tehetségesek – gyengébbek vegyesen). A törvény adta lehetőségek jegyében a későbbi szakmák alapjait jelentő gazdasági ismeretek, illetve az ügyintézéshez, számítógép-kezeléshez szükséges gépírási ismeretek elsajátítását szakmai orientáció keretében, a közismereti tárgyak kiegészítéseként oktatjuk. A szakmai
8
orientációnak ugyanakkor biztosítania kell, hogy a gazdasági szakirányba tartozó munkahelyeket, szakmákat üzemlátogatás formájában megismertesse a tanulókkal, segítve későbbi pályaválasztásukat. A tantárgyak sikeres lezárása után az iskola szakképzési évfolyamára beiratkozó tanulóinknak beszámítjuk a megszerzett ismereteket. Tanulóink a 9. évfolyamon választhatnak a német és az angol idegen nyelvek közül. Élve a kerettantervek adta lehetőségekkel, az általánosan képző szakaszban valamennyi osztály egységes óratervi-tantervi program szerint halad, ezzel a szakmacsoport megválasztásának idejét a 10. osztály végére helyezve. A választást a tanulókkal és a szülőkkel történt egyeztetés alapján, az iskola javaslatait figyelembe véve írásos nyilatkozat formájában kérjük. 11-12. évfolyamon, lehetőség szerint, tanulóink a választott szakmacsoportban folytathatják tanulmányaikat. 11-12. évfolyamon tanulóink a közismereti tárgyakat egységesen a kerettantervben foglaltak szerint, a szakmai alapozó tantárgyakat pedig a választott szakmacsoportnak megfelelően tanulják. Szakképző szakasz: 13. évfolyam. Az OKJ-ben szereplő szakmák jóváhagyott központi programjai alapján folyik a tanítás. A konkrét szakmai ismeretek és kellő gyakorlat megszerzése után a képzést szakmai minősítő vizsga zárja. Az elfogadott központi programok alapján, gazdasági szakirányban (az igényeknek megfelelően) a következő szakmák képzését tervezzük: -
vállalkozási ügyintéző
-
pénzügyi és számviteli ügyintéző
-
marketing- és reklámügyintéző
-
kereskedelmi ügyintéző
-
logisztikai ügyintéző
-
postai ügyintéző
-
üzleti ügyintéző
A változó partneri igények alapján a választható szakmák köre változhat. A nyelvi előkészítő osztályba járó tanulóink 5 év alatt készülnek fel az érettségi vizsgára. A 11. évfolyam sikeres befejezése után előrehozott érettségi vizsgát tehetnek idegen nyelv és informatika tantárgyakból. A 13. évfolyam befejezése után érettségi vizsgát tesznek és folytathatják tanulmányaikat a szakképző évfolyamon. Végzett szakmunkástanulók az „ifjúsági osztályban” két év alatt érettségi vizsgát tehetnek a számukra kialakított óraterv alapján. 9
A szakképző évfolyamra való belépés feltétele az általánosan képző szakasz érettségi vizsgával történő sikeres lezárása. Az évfolyamra bármely intézményben szerzett érettségi bizonyítvánnyal lehet belépni, de természetesen az előzetes tanulmányok beszámíthatósága miatt előnyben vannak azok a tanulók, akik a 9-12. évfolyamot nálunk végezték (vagy máshol folytattak ilyen jellegű tanulmányokat). Azok a tanulóink, akik a 12. évfolyam végén sikertelen érettségi vizsgát tettek, megkezdhetik tanulmányaikat, de az őszi javító-pótló vizsgák lezárulásával igazolniuk kell, hogy a bizonyítványt megszerezték. A más középfokú intézményben érettségizett diákok szükség szerint különbözeti vizsgát tesznek.
3.3. Helyzetelemzés A Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola Sopron Megyei Jogú Város legnagyobb lakóközösségi területén, a Jereván lakótelepen található. A Jereván lakótelep közel 14 ezer lakosával az 56 ezer fő lakost számláló város legsűrűbben lakott területe, így a Fáynak fontos szerepe van környezetének középfokú oktatásban részvétel iránti igénye kielégítésében. Az itt élők tömeg- vagy egyéb közlekedési eszköz igénybevétele nélkül is könnyen megközelíthetik az oktatási intézményünket. A Fáy képzési struktúrájával fontos kistérségi szerepet is betölt. Beiskolázási területünk GyőrMoson-Sopron megye és Vas megye. Képzési palettánk népszerű a közgazdasági, üzleti, kereskedelmi és postai területen indított OKJ-s szakmák magas színvonalú elsajátíthatósága miatt. Külön kiemelhető a postai ügyintéző képzés, az információkezelés (gépírás) tanítása, valamint a végzett szakmunkásoknak kialakított 2 év alatt érettségire felkészítő tagozatunk, amelyek Sopronban és környékén egyedülálló lehetőséget nyújtanak a lakosságnak. A Fáy-ban tevékenykedő tanárok mindig arra törekedtek, hogy az alapos ismereteket, jártasságot
adó
szakmai
oktatás
széles
körű
általános
műveltséggel,
a
tanulók
személyiségének sokoldalú fejlesztésével járjon együtt. Az országos központi mérések objektív képet adnak a tanári törekvések eredményességéről. Mind a szövegértési, mind a matematikai logikára irányuló kompetencia mérések eredményei meghaladják az országos szakközépiskolai átlagot. Az iskola beiskolázási mutatói is az iskola működésének, fejlesztésének létjogosultságát mutatják. Az elmúlt 3 év alatt a tanulói létszám, az országosan csökkenő demográfiai mutatók ellenére, 460-ról 482 főre nőtt. A végzett
10
tanulóink megállják a helyüket. Ezt tanúsítják a munkahelyek és az egyetemekre, főiskolákra felvettek növekvő aránya is. Kapcsolatrendszerünk hatékonyabbá tette munkánkat, jó együttműködést alakítottunk ki a kamarával, társintézményekkel, Oktatási Hivatallal, a pedagógiai intézettel, szűkebb régiónk vállalataival, s külföldi kapcsolataink is vannak. Az iskola Pedagógiai Programjában kialakítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók (testi fogyatékos, mozgáskorlátozott, látássérült, hallássérült, pszichés fejlődésű zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatba tartósan és súlyosan akadályozott) fejlesztésére és az iskolai oktatásba integrálásuk elősegítésére irányuló helyi tanterv. A környezeti feltételek közül Önkormányzati forrásból az iskola részleges akadálymentesítése 2004-ben megtörtént, azaz rámpán tudnak bejutni az épületbe a mozgáskorlátozott tanulók és a földszinten nagyméretű, küszöb nélküli mellékhelyiség is kialakításra került. Nem kötelező tanórai foglalkozások -
emelt óraszámú képzés óraterv szerint,
-
orientáció,
-
tehetséggondozás,
-
hátránykompenzáció (szintre hozás),
-
kötelezően választható tanórák.
3.4. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje Az induló 9. osztályokat a fenntartóval egyetértésben tanévenként határozzuk meg. A felvétel az általános iskolai tanulmányi eredmények, a magatartás és szorgalmi minősítések, valamint a pályaalkalmassági elbeszélgetések alapján történik. A nyelvi és a normál tanrendű osztályokban egyaránt választható az idegen nyelv: angol vagy német. A csoportbontás elvei: -
idegen nyelvek tanításánál homogén csoportok kialakítása, a választott idegen nyelv szerint vagy előzetes tudásszint szerint,
-
informatika oktatásánál tudásszint szerint,
-
matematika tantárgynál tudás és haladás szerinti csoportosítás,
-
szakmai oktatásnál a jogszabályoknál meghatározott létszámhatárok és szakmák szerint.
11
3.5. Tanulói jogviszony létrehozása, megszüntetése, átjárhatóság Felvétel az iskolába Iskolánkban tanulmányokat folytathat az, aki az iskolával tanulóviszonyban áll. A tanulói jogviszony az iskolába való felvétellel kezdődik. A középiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújthatja be a középiskolába. A kérelmeket az iskola meghatározott időpontig bírálja el. November elején nyitott kapuk napja szervezésére kerül sor. A részletes oktatási rendszerünkről szóló tájékoztatón túl ismertetjük az iskola adottságait, feltételrendszerét, működését is. A jelentkezési és elbírálási határidőket a jogszabályozáshoz igazítjuk. Az általános iskolák igényének megfelelően pályaválasztási tájékoztatót tartunk. A felvétel elbírálása a hagyományos és a nyelvi előkészítő osztályokba a tanulók általános iskolai eredményei és a felvételi elbeszélgetés alapján történik. Az ifjúsági osztályba történő felvétel előfeltétele a szakmunkás bizonyítvány. A rangsort a szakképzést végző középfokú iskolában elért közismereti tantárgyak eredményei alapján állítjuk fel. A továbbhaladás A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A 10. évfolyamra továbbléphetnek azok, akik az előző évet sikeresen zárták, vagy más iskolákból lezárt, eredményes bizonyítvánnyal rendelkeznek, és az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyakat tanulták. Tantárgyi eltérés esetén sikeres különbözeti vizsga után folytathatják tanulmányaikat. Amennyiben az eltérés háromnál több különbözeti vizsgát jelentene, a tanulmányok csak az évfolyam megismétlésével folytathatók. A képzés valamennyi szakaszában a sikertelen tanév végi jegyek javítóvizsgán javíthatók. A 11. és 12. évfolyamokon, az érettségire felkészítő szakaszra való belépés esetében is a fenti szabályokat alkalmazzuk. A szakképző évfolyamra mindazok beiratkozhatnak, akik sikeres érettségi vizsgával az általánosan képző szakaszt valamelyik középiskolában befejezték. A szakmai előkészítő tárgyakat – amennyiben sikeres érdemjeggyel igazolhatóan előzőleg 9-12. évfolyamon a követelményeket teljesítette – beszámítjuk a képzési időbe. Más iskolában megkezdett
12
szakmai tanulmányok esetében az átlépés feltétele azonos az általánosan képző évfolyamon leírtakkal. Ha a tanuló egy tanítási évben az elméleti tanítási órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja -
szakképzési évfolyamon a tanítási órák húsz százalékát,
-
egyéb évfolyamon a kettőszázötven órát,
a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony a Közoktatási törvény 75. §. alapján tanköteles korú tanuló esetében: -
ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
-
a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni,
-
középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
-
a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad-, a bejelentés tudomásulvételének napján,
-
megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire; (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet),
-
megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akit a Közoktatási törvény, illetve a 11/1994. MKM rendelet előírásainak megfelelően lefolytatott fegyelmi tárgyalás keretében kizárás fegyelmi büntetésben részesítettek, ha nem tanköteles. 13
Tanköteles tanuló tanulói jogviszonya csak akkor szűnik meg, ha tanulmányait – saját kérésére, vagy az iskola javaslatára – más intézményben folytatja. Az „átjárhatóság” biztosítása A 10. évfolyam elvégzése után iskolánk tanulói más szakképző intézményekbe jelentkezhetnek tanulmányaik folytatására. Iskolánkon belül kérhetik a képzési terület módosítását, megfelelő osztályba jelentkezve, a szükséges különbözeti vizsgák letétele után. Iskolán belül, más osztályba történő átlépés korlátozott mértékben lehetséges, amennyiben ezzel nem alakulnak ki túlzott aránytalanságok az osztálylétszámokban. Az átlépést a tanuló és szülője kezdeményezheti, és az érintett osztályok osztályfőnökei, illetve az osztályokban tanító pedagógusok véleménye alapján születhet döntés róla.
4. Az iskola nevelési programja 4.1. A nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha a tanuló az érettségi vizsgát, szakmai minősítő vizsgát követően kellő általános műveltséggel (intelligenciával) és biztos, megbízható szakmai tudással rendelkezik. A tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a gazdaságra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában. Az egyes tantárgyak során tanult ismeretanyagot tudják korunk és napjaink eseményeinek, változásainak megértésére felhasználni, és gondolkodásukban alkalmazni. Érdeklődjenek a társadalmi, gazdasági változások iránt, készüljenek fel egyéni és nagyobb közösségeket érintő döntések meghozatalára.
14
Sajátítsák el, és a lehetséges mértékben gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek hagyományaink, jellegzetességeink megismeréséhez és megbecsüléséhez vezetnek, és segítenek eligazodni a jelen feladati között. Tanítványaink legyenek nyitottak a hazánkban, a szomszéd országokban, Európában élő népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, és megbecsülésére. A nemzettudat, az önismeret, és a hazaszeretet segítse elő történelmi, kulturális, vallási hagyományaink ápolását, segítse az egyéni és közösségi tevékenységet. Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez, legyenek nyitottak, ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az ország és lakosai életében. A környezeti nevelés kapjon a korábbinál lényegesen nagyobb esélyt, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás váljon a tanulók életvitelében erkölcsi alapelvvé. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük őrzésébe, védelmébe, a környezeti károk megelőzésébe. A tanulók kommunikációs képességeinek új alapokra helyezése lényeges, de elvileg nem új feladat. Alapja az önálló ismeretszerzés, véleményformálás - és kifejezés, a vélemény megvédésének képessége. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb birtoklását igénylik. A mérhetetlen információmennyiség áramlásának korában a modern technikát is felhasználó, de szelektálni képes fiatalokat kell nevelni. Mivel az órakeret minimálislehetőséget biztosít a testnevelésre, az iskolának meg kell keresnie azokat a lehetőségeket, amelyek a tanulók testi egészségét fejlesztik (Szabadidős sport, túrák stb.). A testi-lelki egészség, az egészséges életmódra nevelés legalább annyira fontos, amennyire átfogó feladat. A betegségek megelőzésétől az egészséges életvitelig, a káros szokások elleni védekezés segítésétől a családi életig számos terület kérdéseivel kell őszintén és lehetőleg példamutatón foglalkozni. Minden osztályban - a nyelvekre orientált osztályokban kiemelten – alapvető cél egy vagy két nyelv elsajátítása a használatát biztosító szintig. Minden osztályban, olyan mértékben biztosítunk lehetőséget a számítástechnikai felhasználási és internet használó gyakorlat biztosítására, amilyen mértékben ma már mind a felsőoktatási intézmények, mind a munkahelyek elvárják.
15
A kihívásoknak való megfelelés mellett (sikerek és kudarcok „elviselése”!) értékelje és tisztelje mások törekvéseit, emberségét, érezze sajátjának szűkebb, tágabb környezete gondjait. Legyen nyitott a változásokra, ismeretei alapján tudja értelmezni, esetleg aktívan alakítani azokat. Váljon készségévé a későbbi munkaköréhez, az emberi együttéléshez szükséges magatartási, viselkedési (protokolláris) normák alkalmazása. Érezze, hogy cselekedeteinek, tetteinek a következményeit neki kell viselnie, ha a követelményeknek nem tud megfelelni, nem lesz sikeres az életben. Már az iskolai évek alatt váljon készséggé benne a pontos, megbízható munkavégzés. Ugyanakkor ismerje fel, hogy nem csak ez szükséges a teljes élethez, legalább ennyire fontosak az emberi kapcsolatok, önművelés, szórakozás, sport, egészséges életmód kialakítása, az „Ép testben ép lélek” elv érvényesülése. Az iskolai követelmények, megmérettetések tantárgyanként és összességében e célok megvalósulását szolgálják, figyelembe véve az életkori sajátosságokat is. A az iskolánkban oktatott korosztálynak a felnőtté válás folyamatában fokozatosan kell megfelelnie a követelményeknek és egyben felkészülnie az önálló életre is, hogy a társadalom teljes jogú, hasznos tagjává válhasson. Céljainkat tanulóink személyiségének fejlesztésével tudjuk elérni. Ugyanakkor intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elveknek a tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett, ezért az iskola folyamatosan meggyőződik e feltétel megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről. Nyitottak vagyunk a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos szakmai értékekre is, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
16
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, - Követelmények támasztása. beidegző módszerek.
Közvetett módszerek - Közös (közelebbi vagy
- Gyakoroltatás.
távolabbi) célok kitűzése,
- Segítségadás.
elfogadtatása
- Ellenőrzés.
- A tanulói közösség
- Ösztönzés.
tevékenységének megszervezése. - Hagyományok kialakítása. - Követelmények támasztása - Ellenőrzés - Ösztönzés.
Magatartási
modellek - Elbeszélés.
bemutatása, közvetítése.
- A nevelő részvétele a tanulói
- Tények és jelenségek bemutatása.
közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és
- Műalkotások bemutatása.
csoportos minták kiemelése a
- A nevelő személyes
közösségi életből.
példamutatása. Tudatosítás
(meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés.
kialakítása).
- A tanulók önálló elemző munkája.
-
A
közösségi
normák
kialakítása és elfogadtatása - Vita.
4.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az ember személyiségét alapvetően a jelleme határozza meg. A jellem az ember magatartásából, cselekedeteiből, erkölcsi nézeteiből áll. Ahhoz, hogy az iskolánkban oktatott korosztály személyiségének ezen elemeit – pedagógiai hitvallásunk szellemében – fejleszteni tudjuk, meg kell ismernünk őket. A személyiség megismerésének főbb területei a következők: - testi fejlettség, egészségi állapot: Ezen a területen munkánkat nagymértékben segíti a jól működő iskola - egész-ségügyi szolgálat, a rendszeres szűrővizsgálatok, illetve a testnevelési órák keretében zajló felmérések. Törekszünk arra, hogy az egészségmegőrzés,
egészséges
életmód
17
fontosságának tudata kialakuljon (felvilágosító előadások, biológia órák, osztályfőnöki órák keretében, illetve az egészségnevelési programban foglaltak szerint). - értelmi képességek, azok fejlesztése: Itt elsősorban tanulóink magatartására, munkához való viszonyára, döntési és cselekvőképességének kialakítására helyezzük a hangsúlyt. Mint ahogyan pedagógiai alapelveinkben is megfogalmaztuk, a későbbi szakmák megkövetelik a pontos, precíz, felelősségteljes munkavégzés kialakulását. Ehhez a tanórán kívüli feladatok vállalása, kisebb-nagyobb közösségi megbízatások teljesítése segítheti őket. Tudják és érezzék azt, hogy a vállalásokat pontosan, időre kell teljesíteniük, a felelősséget nekik kell vállalniuk az esetleges következményekért is. - a családi körülmények megismerése: A család, annak közvetlen környezetnevelő hatása vitathatatlan, és csak közös erővel, egy irányba haladva lehetünk eredményesek. A családi környezet feltérképezéséhez a tanulókkal való elbeszélgetésen kívül szükség van közvetlen kapcsolatra a szülőkkel (elbeszélgetés), és a családlátogatások adta lehetőségekre is. A tanulói személyiség megismerésének eszköze elsősorban – az említetteken kívül – a tanári megfigyelés, az osztályban tanító tanárok véleményének egyeztetése, a szükséges információk egymás rendelkezésére bocsátása. További fontos feladatnak tartjuk az önkritika és önértékelés képességének fejlesztését, tanulóink legyenek tisztában saját adottságaikkal, törekedjenek azok korrigálására, fejlesztésére. Ezt a felnőttek részéről a toleráns, de egységes követelményrendszer, a teljesítmények folyamatos értékelése teszi lehetővé. Összegezve feladatunk az, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő)
tevékenységükkel,
szervezett
ismeretközvetítéssel,
spontán
tapasztalataikkal
összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A
személyiségfejlesztéssel
megnyilvánulásában,
az
kapcsolatos iskola
feladatok
szellemének
az
minden
iskolai
élet
valamennyi
késztetésében,
valamennyi
tevékenységében érvényesítendők.
4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség fejlődésében nagy szerepe van a közösség alakító erejének. A felnőtté válás folyamatában ki kell alakulnia tanulóinkban a másokhoz való alkalmazkodás (tolerancia),
18
együttdolgozás képességének, a későbbi életszakaszokban is jól hasznosítható szervezési ismereteknek, kommunikációs technikáknak. Az osztályközösségek egybekovácsolódásának folyamatát közös rendezvényeik segíthetik, de az osztályfőnöki órákon közösen, tanári segítséggel megvitatott témák, az együttes gondolkodásra késztetés az első lépés ehhez. Lehetőség van klubdélutánok, tanulmányi kirándulások szervezésére. Fontosnak tartjuk, hogy a közösség tagjai már az előkészítő munkálatokból is kivegyék részüket, tapasztalják meg, mi mindenre kell figyelni egy rendezvény megszervezésekor, mennyi munkabefektetés szükséges a sikerhez – mai, elgépiesedett világunkban a szükségesnél úgyis jóval több dolgot kapnak készen a gyerekek, s ezzel a felnőttek szoktatják le őket az aktivitásról és önállóságról. Támogatjuk a kulturális rendezvények, kiállítások, mozi illetve színházi előadások látogatását osztály vagy iskolai szinten, és hasonlóan fontosak a sportolási lehetőségek. Iskolánkban a közösségfejlesztés főbb területei: -
a tanórák,
-
a tanórán kívüli foglalkozások,
-
a diák-önkormányzati munka,
-
a szabadidős tevékenységek.
Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: -
az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,
-
véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,
-
a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),
-
a másság elfogadásához,
-
az együtt érző magatartás kialakulásához,
-
a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.
Feladataink az egyes évfolyamokon a következők: 9. évfolyam: Az általános iskolából a középiskolába való átlépés, és az ahhoz kapcsolódó új normák, elvárások elfogadtatása. Az iskolai házirend, egyéb dokumentumok, működési sajátosságok, hagyományok megismerésével, azok elfogadásával egymás megismerése és elfogadása egyben, alkalmazkodás kialakítása a szűkebb és tágabb közösséghez, a felnőttek világához.
19
10. évfolyam: Az osztályközösség „magjának” a kialakítása – ehhez támogatni kell a pozitív értékeket képviselő tanulókat, a kívülmaradókat pedig döntően személyes beszélgetések segítségével meggyőzni, bevonni a közösség életébe. A közösség ismerve egymás képességeit válassza meg képviselőit, illetve vezetőit. 11. évfolyam: A közösségi tevékenység erősítése a tanórán kívüli foglalkozásokon, döntési képességek, szerepvállalások kialakítása, az egyéni vélemények kultúrált formájú megfogalmazásának, képviseletének gyakorlása. Ehhez a feladatoknak az osztályközösség vitája és döntése utáni közös végrehajtása, annak megszervezése kapcsolódik (a felnőtt csak a háttérből figyel és csak a legszükségesebb esetben avatkozik be a folyamatba) 12. évfolyam: A közösségi élet legtöbb területén a kezdeményezés, tervezés, szervezés, ellenőrzés és értékelés joga és kötelessége már tanulói feladat legyen – az önszerveződés és önállóság kialakulásával. Az iskolai szintű közösség kialakulásában a legfontosabb szerepe a hagyományok ápolását jelentő rendezvényeknek van, melyekben az osztályközösségek és egyének egyaránt kaphatnak, vállalhatnak szerepet, s érezhetik, hogy mindannyian egy nagy család tagjai. Hagyományaink: Az iskolánk névadójáról írtakból egyenesen következik, hogy fontosnak tartjuk Fáy András életének, munkásságának – s általa a magyar reformkor kiemelkedő politikusainak és szellemiségének – megismerését, az iskola múltjának hangsúlyozását. Ennek érdekében szerveződik minden évben a novemberi „András-nap”. A diáknapnak a megemlékezésen kívül célja az is, hogy játékos formában az ifjúság is megmutathassa, mit tud. Az utóbbi években ehhez a naphoz kapcsoltuk, és az iskola összes tanulójára kiterjedő „Fáy András és kora” vetélkedőt is, valamint a Diákönkormányzat közgyűlését. A tehetségek feltárását, a szervezésben, tanórán kívüli „fellépésekben” való jártasságok megszerzését segíti (s így fontos nevelési feladatot tölt be) a kétévenként megrendezésre kerülő iskolai „Ki, mit tud” szervezése. Időpontja március. A kulturált szórakozási lehetőségek igénybe vételét, tanulóink általános műveltségének emelését és oktatómunkánkat is segítik egyben a közös színházlátogatások, vagy az 20
iskolában szervezett előadóestek. Évente egy előadást látogatunk meg közösen a Soproni Petőfi Színházban. Fontosnak tartjuk a nemzeti ünnepeinkről való iskolai megemlékezéseket is, lehetőleg tanulóink aktív részvételével (március 15., október 23.). Ez a kör bővült a kommunista diktatúrák és a holocaust áldozatairól való megemlékezésekkel a tanév rendje szerint. Az emberi kapcsolatok ápolása szempontjából pedig a szeretet ünnepe, Karácsony, s az arra való felkészülés ad alkalmat arra, hogy az embertársainkkal szemben elvárható tolerancia és megértés is figyelmet kaphasson. Ezért a téli szünet előtt minden évben rövid ünnepség keretében veszünk búcsút egymástól. December 6. a gyerekeké, ezen a délutánon egy-egy osztály szervezésében Mikulás estet rendezünk dolgozóink gyermekeinek, ami egyben lehetőség diákjainknak arra, hogy játékos kedvüket megmutathassák. A 12. évfolyamon a decemberi-januári rendezvények sora gyarapodik a szalagavató ünnepséggel, ahol ünnepélyes és vidám formában az osztályközösségek visszatekintenek az iskolai évekre és megkezdik a felkészülést az érettségire a szalag feltűzésével. A közös szalagkitűzés ünnepélyes keretek között, az osztályközösségek által összeállított műsorral történik. A farsangi szezon hagyományosan az iskolabállal veszi kezdetét. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink lehetőséget kapjanak a kultúrált, hagyományos jellegű szórakozásra, ezért minden év januárjában, a téli szünet utáni második hétvégén rendezzük meg a Fáy-bált. A bál szervezése tanári segítséggel az iskolai Diákönkormányzat feladata, hagyományos programjai a nyitótánc és a tombola, a diákok kezdeményezésére ez a kör bővíthető. Az iskolai élet belső hagyományainak legrégebbi rendezvénye a ballagás az érettségi vizsgák megkezdése előtt. Nálunk ez egyben alkalom arra is, hogy azokat a végzős tanulóinkat, akik példaként állíthatók társaik elé, jutalomban részesítsük. Az alsóbb évfolyamokra járó tanulóink munkáját évenként, a tanévzáró ünnepségen értékeljük és jutalmazzuk. A jutalmazás célja minden esetben az, hogy az iskola többi tanulója elé példaképül állítható teljesítményekre, tanulókra, felnőttekre felhívjuk a figyelmet, illetve ösztönözzük a további kiemelkedő eredmények megszületését. A tanév az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, mely alkalom arra, hogy ismertessük az aktuális feladatokat, tájékoztassuk vendégeinket és diákjainkat az esetleges változásokról, a nyári szünidőben történtekről (pl. javító vizsgák eredményei stb.). Az elmúlt években bővült a diákok kezdeményezésére a programok sora és reméljük az évek során mindig megrendezésre kerülnek, hagyományokká vállnak: Valentin nap, április 1-jei 21
vidámságok, diákszínpadi előadások. A szavalóverseny a költészet napja alkalmából, a 11. évfolyamosok pénzügyi vetélkedője, a szóbeli próba érettségi, a diákok aktív részvételével zajlik. A hagyományok nem csak a rendezvények, hanem az ismételten megjelenő fáyis kiadványok is gazdagítják: iskolaújság (Fáydalom), évkönyv, Fáy-s emlékkönyv. A hagyományok bővítésére és a kor szellemiségéhez igazodó tartalmi, formai változtatásokra nyitott iskolánk.
4.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az utóbbi évtizedekben egyre több a magatartási zavarral küszködő fiatal. Ez az iskolában is tapasztalható, összefüggésben van a tömegkultúra és az értékrend átalakulásával. Egyre nehezebb kezelni intézményi szinten ezt a problémát. Megnyilatkozási formái az iskolai élet minden területén megfigyelhetők, éppen ezért közös fellépéssel lehet változtatni rajta. Tisztában vagyunk vele, hogy minden, az átlagostól, megszokottól eltérő viselkedési formának oka van, ezeket kell felismerni, és megoldási lehetőségeket keresni. A „problémás” tanulók esetében tanári oldalról csak a személyre szabott, négyszemközti elbeszélgetések lehetősége áll rendelkezésünkre, de törekednünk kell arra, hogy egymás problémáinak megismerése, főleg a megoldások segítése tanulóinkat is jellemezze, hiszen a kortársakra jobban hallgatnak, mint a felnőttekre. Tudatosítani kell diákjainkban, hogy a diákéveket nem egymás mellett, hanem közösségben kell leélniük, el kell fogadniuk a közösség véleményét, támogatását, adott esetben kritikáját – a közösségnek pedig türelmesnek kell lennie a „másság” elfogadása terén. Munkánk hatékonyabbá tételéhez magunkat is képezni kell, hiszen a testület tagjai nincsenek felkészítve a deviáns magatartásformák kezelésére. Az eddig az iskolában szervezett sikeres tréningek számát gyarapítjuk, és a jövőben nagyobb arányban veszünk részt ilyen jellegű továbbképzéseken. Feladataink: -
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának hatékonnyá tétele,
-
a magatartás-zavarokat kiváltó okok feltárása, mérséklése és lehetőség szerinti megszüntetése,
-
az osztályfőnökök koordinációs szerepének növelése,
22
-
személyiségre szabott megoldás megtalálása,
-
kapcsolatfelvétel az iskolán kívüli szervezetekkel az okok megszüntetése érdekében.
A szélsőséges esetek kezelésére (drogfogyasztás, zavaros családi háttér hatásai stb.) erősítenünk kell a kapcsolatot a nevelési tanácsadóval, családsegítő szolgálatokkal. Iskolánk ifjúságvédelmi felelőse tevékenyen segíti ezt a területet.
4.5. A tehetséggondozás, felzárkóztatás Valamennyi
képzési
szakaszban
lehetőséget
biztosítunk
tanulóinknak
arra,
hogy
érdeklődésüknek megfelelően részt vehessenek a választható tanórai foglalkozások keretében szervezett szakkörökön. Tehetséges tanulóinkat segítjük a megyei és országos tanulmányi versenyekre, illetve a felvételi vizsgára való felkészülésben. Képességeik feltárását és fejlesztését segítik az iskola szaktárgyi és sportversenyek, melyeknek megszervezése a tantárgyi munkaközösségek feladata. Hasonló céllal a tanulócsoportok bontása tudás-képesség alapú, hogy a tanulmányikban előrébb tartókkal külön is foglakozhassunk. A tanulócsoportok kialakítása egy, az adott szakmai munkaközösség által összeállított, és értékelt felmérés alapján a tanév elején történik, majd félév, illetve tanév végén a tanulmányi eredmények ismeretében van átlépési lehetőség. Az osztályokat megbontjuk az idegen nyelvi, informatika, gépírás, 11. osztálytól matematika és a szakmacsoportos, vagy szakmai gyakorlati órákon. Az osztálylétszám és az osztály tanulóinak képességeiben mutatkozó homogenítás/heterogenítás függvényében
rugalmasan
alkalmazzuk
a
csoportbontás
módszerét.
A
tehetség
kibontakoztatásának lehetőségeként minél több tanulót kell indítanunk különböző szintű tanulmányi versenyeken. (OKTV, OSZTV, SZKTV, regionális, megyei és városi versenyek, sportversenyek, Kisfaludy Napok, pályázatok stb.) A dicséret fontos pedagógiai eszköz. Azokat a tanulókat, akik képességeihez mérten kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, versenyeken eredményesen szerepelnek, az iskola jó hírnevéért sokat tesznek, a nyilvánosság előtt (iskolarádió, iskolaújság, körözvény, iskolai ünnepélyek) részesítjük dicséretben. A lemaradók számára – saját kérésre vagy tanári javaslatra – ingyenes tantárgyi korrepetálást szervezünk. Délutáni foglalkozások keretében működtetjük az iskolai sportkört, illetve a
23
mindennapos testnevelés biztosítására az igény szerinti testgyakorlás (pl. asztalitenisz, csapatjátékok, kondicionáló foglalkozások stb.) személyi és tárgyi feltételeit biztosítjuk.
4.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, a társadalmi érték-és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a fiatalok feszültségtűrő képessége. A fentiek káros hatása megjelenik az iskolában a teljesítmény-, a viselkedés- és kapcsolatzavar formájában. Az ifjúságvédelem így az első jelzőrendszer, mely: •
többoldalú információt biztosít,
•
segítségével kiszűrhetők a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók.
A fentiek alapján az iskola feladata, hogy felismerje a problémákat, keresse az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az illetékes szakembernek. A cél tehát a prevenció, a tanulók hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében, ennek érdekében együttműködés az iskolán kívüli szakemberekkel. Az előbbiek segítésére külön megbízás alapján ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik az iskolában. Munkájában elsősorban az osztályfőnökökre támaszkodik, de kapcsolatot tart a szülőkkel és a városi gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetekkel is. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainkat a Közoktatási törvény 41.§ (6) bekezdése, valamint a 16/1998. MKM rendelettel módosított 11/1994. MKM rendelet tartalmazza. Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus feladatait a feladatköri leírása tartalmazza. A prevenciós programokban kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai egészségfejlesztési; hangsúlyosan a drogmegelőzési munkára. Ehhez képzett szakemberek segítségét is igénybe vesszük (egészségnevelő iskolaorvos, védőnő stb.). A drogfogyasztás megelőzésében a kortárs előadói hálózat működtetése jól bevált, hatékony eszköz, a jövőben is élnünk kell vele. Ugyanakkor támogatjuk a fiatal, a tanulókhoz életkorban közelebb álló kollégáink továbbképzéseken való részvételét, hogy jártasságot szerezhessenek a problémák feltárásában és kezelésében. A drogmegelőzéssel kapcsolatos teendőkkel egyebekben az egészségnevelési program foglalkozik.
24
4.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésünkben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű - de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Célunk: a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátításukat és egyéni ütemű fejlődésüket segíteni. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: -
felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése,
-
önismereti csoportok létrehozása (működtetése),
-
drog- és bűnmegelőzési programok,
-
mentálhigiénés programok,
-
pályaorientációs tevékenység,
-
felvilágosító
munka
a
szociális
juttatások
lehetőségeiről
szülői
értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél), -
helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése,
-
kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel,
-
a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,
-
táborozási hozzájárulások,
-
ösztöndíjak,
-
pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
Iskolánkban ”szociális programban” is szeretnénk gondolkodni. A meglévő alapítványi és pályázati
lehetőségeinket
úgy
hasznosítjuk,
hogy
az
egyszerre
megfeleljen
a
tehetséggondozásnak, és szükség szerint a szociális háló szerepét is betöltse. Szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat lehetőségeinkhez mérten támogatjuk pl. az iskola által térítési díj ellenében szervezett foglalkozásokon való ingyenes részvétel biztosításával. Támogatjuk pályázati lehetőségek igénybe vételét számukra, a tehetségesebbek versenyre jutását
a
nevezési
díjak
átvállalásával,
szakmai
táborok
költségeinek
részbeni
finanszírozásával. Erre a fedezetet az iskolai költségvetésben teremtjük meg. Az iskolai könyvtárban rendelkezésre álló tartós tankönyveket, segédkönyveket az arra rászoruló tanulók ingyenesen használhatják tanulmányaik ideje alatt.
25
4.8. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása Iskolánk, a Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola az Alapítvány Okiratában foglaltak szerint szükség szerint oktatja-neveli mozgáskorlátozott, gyengénlátó, nagyothalló és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulókat egészséges társaik közé integrálva. Az együttnevelés-oktatás a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését, az iskolai kortársközösségbe, majd később a tágabb, társadalmi közösségbe való beilleszkedést segíti. A befogadó, egészséges diákokra is pozitív hatással vannak/lesznek sérült társaik. Az együtttanulás során eljutnak a szocializáció olyan fokára, amely nagymértékű empátiát toleranciát, segítőkészséget jelent. Elfogadják a másságot és természetes emberséggel kezelni tudják a tanulótársi, esetleg baráti közös élmények, cselekvés során. Iskolánk az összes belső (tanár, diák, nem tanár munkatárs) és külső partner, és itt elsősorban az egészséges és a sérült gyermekek szüleire gondolok, érdekében vállalja a többlet, illetve más feladatot is jelentő integrált oktatást. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Osztály és csoportszervezési szabályok: Iskolánk a teljes körű befogadásra, integrációra törekszik, ezért a tanulókat nem elkülönített osztályokban/csoportban, hanem a többi tanulóval együtt neveli-oktatja. A SNI-s tanulók valamennyi tanórát együtt töltik, együtt tanulnak az osztálytársaikkal. Külön foglalkozást – egyéni vagy csoportos foglalkozást csak a rehabilitációs, vagy fejlesztőfoglalkozások alkalmával szervezünk a számukra. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a tanórán kívüli foglalkozások, kirándulások, színjátszó kör, stb. állandó résztvevői legyenek az SNI-s gyerekek, hogy megmutathassák különleges, egyedi képességeiket, tehetségüket, barátokra leljenek. Figyelmünk kiterjed arra is, hogy osztályonként elosztva tanuljanak az SNI-s diákok, akik különleges bánásmódot igényelnek, hogy minden tanuló megkapja a képességének kibontakozásához szükséges tanári figyelmet, útmutatást. Az iskola által nyújtott pedagógiai többletszolgáltatások jellemzői, formái: − A sajátos nevelési igényű tanulók tanórai munkájának a megszervezésekor és a tantervi követelmények
meghatározásakor
figyelembe
vesszük
a
tanulók
speciális 26
akadályozottságát, sérülését (OM által kiadott 2/2005. (III.1.) sz. rendelet irányelvei alapján.) − Az SNI-s tanulók fejlesztőprogramban (Közokt. tv. 50.§.b) vesznek részt az iskolánkban mindaddig, amíg a sajátos nevelési igényük fennáll. Számukra tanórán belül és tanórán kívül, egyéni és/vagy kiscsoportos formában foglalkozásokat szervezünk a Szakértői Bizottság előírásai alapján. − Ha szükséges, együttműködési megállapodás révén logopédiai és pszichológiai foglalkozásokat biztosítunk a számukra a soproni Pedagógiai Szakszolgálati Központban. Az iskola által nyújtott további támogatások: − egyéni haladási tempó biztosítása, − kevesebb és differenciált feladat adása, − hosszabb felkészülési idő biztosítása, − segédeszközök használata, − mentesítés egyes tantárgyak/tananyagrészek értékelése és minősítése alól, −a
tanuló
képességéhez
és
tudásszintjéhez
alkalmazkodó
ismétlő-rendszerező
foglalkozások, − a tananyag/bizonyos tananyagrészek minimum szinten történő gyakorlása, teljesítmény értékelése és továbbhaladás elbírálása a minimum követelményekhez igazodóan történik, − felmentés egyes beszámolási formák alól, pl. írásbeli felelet helyett szóbeli számonkérés, − felzárkóztatás, − kompetencia alapú oktatás, − társas kapcsolatok kialakításának bátorítása. Az osztályközösségen belüli helyeztük, beilleszkedésük figyelemmel kísérése, a peremhelyzet elkerülése érdekében, − az önállóság erősítése, az önálló tanulási módszerek megtanítása, szorgalmazása, − énképünk, önképünk pozitív oldalainak az erősítése, − méltányos elbírásában részesítjük, ha kell, és önmagukhoz viszonyítjuk a fejlődésüket, a teljesítményüket, − az integrációt, inklúziót értő és elfogadó szülői attitűd kialakítása. Szülői foglalkozások, találkozások szervezése. Az integrációt elősegítő pedagógus továbbképzéseket szervezünk. Célja, hogy nyitott és szakmailag felkészült legyen a nevelőtestület az együttnevelésre, a sajátos nevelésiigényű tanuló fogadására.
27
Képes legyen: − a sérüléshez, az elmaradás mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó oktatási-nevelési módszerek alkalmazására, − módosítani a tantárgyi tartalmakat, − a tanítást-tanulást segítő speciális eszközök használatára, − a tanórai foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíteni, − a támogató és a partneri kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák átvételére. Iskolánk esélyegyenlőségi szabályzatában rögzítjük a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével, oktatásával, fejlesztésével kapcsolatos további feltételeket, feladatokat, amelyek alapján − a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. sz. törvény, − és a sajátos nevelési igényű tanuló iskolai oktatásának irányelveiről szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet képezi.
4.9. A pedagógia program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola jelenlegi felszereltsége alkalmas az általánosan képző és a szakképző szakasz követelményeinek teljesítésére, a tantárgyi programok sikeres elvégzésére (az általánosan képző szakaszhoz és a szakképzéshez szükséges felszerelések jegyzékét a melléklet tartalmazza). Emellett hosszú idő óta eredményes és hasznos együttműködésünk alakult ki a város pénzintézeteivel, nagyobb és kisebb gazdálkodó egységeivel, így a napi szakmai ismeretek megszerezhetőségét is biztosítani tudjuk. A modern számítástechnikai ismereteket korszerű géppark, Internet elérési lehetőség, jelentős szoftverállomány biztosítja. A nyelvi képzés sikeresebbé tételét szolgálja a nyelvi laboratórium, az audiovizuális eszközök számának bővítése. A szakképző évfolyamok munkáját a tanirodák és a multimédiás tanterem használatával kívánjuk korszerűbbé tenni. 1. sz. melléklet
28
4.10. A szülő, a tanuló, és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulókkal való együttműködés A tanulók jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 10-12. §-a tartalmazza. Ezek érvényesítése az iskola mindennapi életében az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mint iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, iskolafejlesztő munkájában felhasználja. A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezett fórumai a diákönkormányzat, a diákközgyűlés. A diákönkormányzat Az osztályok a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően minden tanév elején osztály-diákbizottságokat választanak. A bizottságok alkotják az iskolai diákönkormányzatot, melynek tagjai megválasztják vezetőségüket. A
diákönkormányzat
működését
a
tanulók
által
választott
pedagógus
segíti,
a
diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az általános igazgatóhelyettes. Működési mechanizmusát tekintve az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az iskolai diákönkormányzat működésének célja, feladata: -
a közoktatási törvény 62., 63. §. alapján a tanulói érdekképviselet megvalósítása a diákönkormányzat tevékenysége révén;
-
a fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése a diákönkormányzat munkáján, a diáktanács
megbeszélései,
diákparlament,
diákprogramok
lebonyolítása
stb.
-
megvalósításán keresztül; -
a diákönkormányzat működése során a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása - összhangban az SZMSZ-ben meghatározott elvek megismerésével és
29
megvalósításával; -
az iskola kulturális életében való részvétel - a rendezvények, műsorok, ünnepélyek szereplőinek közreműködése révén;
-
a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kultúrált viselkedési formák kialakítása a fentiekben említett tevékenységek gyakorlása során.
A diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlés - az iskolai diákönkormányzat döntése alapján, tekintettel a nagy iskolai létszámra küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza, de hagyományosan az András-nap programjához kapcsolódik. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különösen a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A pedagógusokra, a vezetőkre, az intézményre és a tanulókra vonatkozó véleménynyilvánítás szervezett formában a diákközgyűlés keretében lehetséges. A szülőkkel való együttműködés A szülő jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 13-14. §-a tartalmazza. Külső, közvetlen környezetünknek tekintjük a szülői hátteret, melynek segítő támogatása nélkül munkánk kevésbé lehet eredményes. Az utóbbi években szórványosan jelentkező problémák ellenére is a szülői támogatottságot jónak tartjuk. Bár iskolaszék nem működik, s így elsősorban szülői értekezleteken, fogadóórákon tudunk közvetlenül véleményt cserélni, szívesen veszünk bármilyen, a közös céljainkat szolgáló, értelmes kezdeményezést. A szülők véleményét, javaslatait, amennyiben azok szakmai, pedagógiai törekvéseinket nem keresztezik,
figyelembe
vesszük
munkánk
megszervezésben,
lebonyolításában.
A
kapcsolattartás hagyományos formái a következők: -
heti fogadóórák
-
írásbeli tájékoztatók a tanulók előmeneteléről
-
szülői értekezletek
-
fogadó-délutánok (félévenként egy-egy alkalom)
-
családlátogatások (szükség szerint) 30
-
osztályfőnöki, igazgatói megbeszélés az érintett szülőkkel
A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösséget, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai Szülői Választmány az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZM elnökei választják az elnököt és a tisztségviselőket. A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei: -
szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának;
-
aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érdekében;
-
segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát;
-
részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben;
-
segíti az iskola, a képzésben résztvevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működtetését;
-
lehetőségeihez
mérten
részt
vállal
a
tanulók
jutalmazásában,
segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában; Az iskolavezetés és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot a Választmány elnöke illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el. Az igazgató és az iskola szülői munkaközösségének képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról.
5. Egészséges és kulturált életmódra nevelés 5.1. Egészség, egészségfejlesztés Az egészség meghatározása A WHO megfogalmazása szerint az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Olyan pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni
31
erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. Az egészségfejlesztés színtere A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre. Így az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére. Az iskolai egészségfejlesztő munka – akár jól, akár rosszul működik, alapvetően befolyásolja az iskola egész életét. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: − minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást, − együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen, − egészséges
környezetet,
iskolai
egészségnevelést
és
iskolai
egészségügyi
szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak, − olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást, − törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi
32
közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék; a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.
5.2. Az egészséges életmód 12 pontja 1. Személyes higiénia 2. Egészséges táplálkozás 3. Több mozgás 4. Stressztűrés, stresszkezelés 5. Balesetmegelőzés 6. Kiegyensúlyozott szexualitás 7. Nemdohányzás 8. Kevesebb alkoholfogyasztás 9. Drogtagadás 10. Időben orvoshoz fordulás 11. Egészségüggyel való együttműködés 12. Egyéni környezettisztelet, környezetvédelem.
5.3. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: ⎯ önmagunk és egészségi állapotunk ismerete; ⎯ az egészséges testtartás, a mozgás fontossága; ⎯ az értékek ismerete; ⎯ az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe; ⎯ a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata; ⎯ a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben;
33
⎯ a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete; ⎯ a tanulás és a tanulás technikái; ⎯ az idővel való gazdálkodás szerepe; ⎯ a rizikóvállalás és határai; ⎯ a szenvedélybetegségek elkerülése; ⎯ a tanulási környezet alakítása; ⎯ a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. A feladat nagy, megoldásához minden lehetséges eszközt igénybe kell venni.
5.4. Az egészségnevelési program megtervezése Egészségfejlesztő csoport létrehozása Tagjai a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban együttműködnek. Tagjai: -
az intézményvezető vagy megbízottja;
-
az iskolaorvos, védőnő;
-
a testnevelő;
-
a szabadidő-szervező;
-
a diákönkormányzatot segítő pedagógus;
-
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.
Segítő kapcsolatok bevonása A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az osztályfőnök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. A szakszerű és az iskola konkrét helyzetét figyelembe vevő iskolai egészségstratégia megvalósítása a tantestület együttműködése nélkül elképzelhetetlen. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők és a szülők bevonására. Helyzetleírás A helyi egészségnevelési programunknak folyamatosan reagálnia kell a világban és a szűkebb környezetben bekövetkező változásokra. Az egészségfejlesztési stratégia kimunkálása során az első feladat a problémafeltárás, a rizikócsoportok és a szükségletek felmérése.
34
Hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az elsősorban a családtól függ, és ezt az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni. A gyermekük tanintézeteként a Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskolát választó családokat általánosságban a szellemi értékek iránt igényesség, a belülről fakadó és a külső elvárásoknak megfelelni akarás jellemzi. Ez a késztetés a fiatalokban feszültséget kelt. A feszültség nagyobb teljesítményre ösztönözi őket, amelynek eléréséhez mind több időt töltenek tanulással. A sok kötött elfoglaltság következménye a kialvatlanság, a nagyon kevés szabadidő, a mozgásszegény életmód. Napjainkra jellemző, hogy a kamasz kortól a szociális befolyásolás ereje áthelyeződik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a médiák befolyása is megnő. A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. A táplálkozás ahelyett, hogy élvezetes, megtervezett napirendi pont lenne a családok életében, kapkodva végrehajtott kötelező penzum: a kultikus élvezet a könnyen elérhető, kevés idő alatt kevés eszközzel elfogyasztható egyhangú táplálékfelvétellé silányul. A városban lakó diákok idejük nagy részét falak között töltik. Keveset mozognak a természetben, nincs érzékük a természeti szépségek felismerésére, nem veszik észre a természetkárosítás jeleit. Az életkor előrehaladtával ez a helyzet romlik: a kisgyerekek még elkísérik szüleiket a családi üdülőbe, hobbytelekre. A nagyobbak már önálló programot szerveznek, többnyire a városban. A vidékről bejáró tanulók, bár sok időt töltenek utazással, természetközeli életet élnek. Ez jótékony hatással van mind az egészségükre, mind a természetről alkotott képükre, ismereteikre. Az
iskola-egészségügyi
ellátás
keretében
végzett
szűrővizsgálatok
eredményeként
megállapítható, hogy nagyon magas arányt képvisel a gerincproblémás a térd és lúdtalpproblémás és a fogászati problémákkal küszködő tanulók száma. Növekedésben van az asztmás, allergiás betegek száma és relatíve magas a túlsúlyos betegek aránya Valamennyi egészségügyi probléma szorosan összefügg a helytelen életmóddal és a káros környezeti hatásokkal. A fentiek is indokolják az egészségnevelési program létjogosultságát. Kulcsprobléma, hogy a modern kor és a vele együtt járó technológiák az embert olyan helyzetbe kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Mindezek igen gyakran a lelki egészség hanyatlását vonják maguk után.
35
5.5. Célkitűzések A mindennapos testmozgás lehetőségének megteremtése Adatainkkal igazolható, hogy középiskolás tanulóink nagy része tartási rendellenességgel, gerincferdüléssel, statikai lábbetegséggel küzd. Ezek az általános iskolában kezdődő, és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Közoktatási törvény 2003. évi módosítása előírja a diákok mindennapos testedzésének biztosítását. Ha az a célunk, hogy a gyerekek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele, akkor az eddigi gyakorlatot alapjában véve át kell gondolni. Természetesen tudjuk, hogy e téren a belátás és a szándék kevés, a feltételeket kell megteremteni. Iskolánk tanulói az alábbi lehetőségek közül választhatnak: ⎯ röplabda (edzés), illetve szabad játék, ⎯ kosárlabda (edzés), illetve szabad játék, ⎯ kézilabda (edzés), illetve szabad játék, ⎯ labdarúgás (edzés), illetve szabad játék, ⎯ asztalitenisz, ⎯ aerobik, ⎯ kondicionálóterem használata, ⎯ természetjárás – ODK. A felsorolt lehetőségek biztosítása lefedi a teljes tornaterem- és udvar kapacitásunkat. A felkínált lehetőségekkel nem minden diák él. Bár igaz, ha mindenki naponta igénybe venné a sportolási lehetőségeket, akkor kevés lenne a kapacitásunk. Hely és az anyagi feltételek hiányában nincs lehetőségünk további sportolási helyszín kialakítására. A testnevelés foglalkozások -órák, sportköri foglalkozások- során különös gondot fordítunk annak a testedzés melletti másodlagos hasznára, azaz örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére.
36
A helyes táplálkozási szokások kialakítása A táplálkozással kapcsolatos egészségfejlesztés módszertana felöleli az ezzel kapcsolatos ismeretek átadását: korszerű ételkészítési technológiák, egészséges élelmiszerek, a táplálkozás és a betegségek összefüggései, táplálkozási tanácsadás, rizikócsoportok számára kidolgozott sajátos étrend. Iskolánk speciális jellegét tekintve is konkrét lehetőségeket kell, hogy biztosítson az egészséges étrend, táplálkozás megvalósításához, elsősorban a tankonyha, a tanétterem és a büfé kínálata által. Kívánatos az egészségtelen rágcsálnivalók, helytelen összetételű és rossz konyhatechnikával készült élelmiszerek, színezett, magas cukor-, szénsav tartalmú üdítőitalok száműzése, a kínálat kiegészítése friss gyümölccsel, egészséges innivalóval, tejtermékekkel, teljeskiőrlésű gabonafélékből készült péksüteményekkel, salátákkal. Mentális egészségfejlesztés A jó lelkiállapot erősítő hatással van az immunrendszerre, a testi bajok esetenként a lelki egészség romlására vezethetők vissza. Az egészséges életmódra nevelés az egészséges állapot örömteli megélésére nevel. Fel kell készíteni a tanulókat, hogy legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Alakuljon ki a sportoláshoz, a mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidő kultúrájuk. A sportoláson keresztül is erősítsék akaraterejüket, kudarctűrő képességüket, fejlődjön önismeretük, alkalmazkodóképességük, személyiségük. Rendelkezzenek a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához, a kooperációhoz megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Legyenek felkészülve az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Önálló felnőtt életükben tudjanak helyes döntéseket hozni, konfliktusokat megoldani. Sajátítsanak el szorongás- és stresszoldó technikákat. A rendszeres testmozgás hatásaival közvetlen kapcsolatban áll az egyes mentális problémák enyhítésével és megszüntetésével. Legyenek tisztában azzal, miként irányítják cselekedeteinket a különféle érdekek, melyek a magatartásirányítás legfontosabb eszközei.
37
Lássák be, hogy léteznek olyan erkölcsi szabályok (értékek), normák, amelyek állandónak, az emberi mivolthoz szorosan tartozónak tekintendők; értsék meg az ezeken alapuló magatartási szabályok, életvezetési elvek betartásának jelentőségét; képesek legyenek a jót a rossztól megkülönböztetni, az erkölcsöt, romboló tényezőket, a devianciát felismerni. Tisztaság, megfelelő öltözet A kultúrált, tiszta és az időjáráshoz igazított öltözködés hangsúlyozása elengedhetetlenül fontos. Nem szabad csak a divatot követve ruházkodni. Hajunk, bőrünk a városi környezetben a közlekedési, ipari légszennyezés hatására fokozott igénybevételnek van kitéve, ezért védelme is nagyobb törődést kíván. Fel kell hívni a figyelmet a teljes körű (száj-, haj-, köröm-, test) és rendszeres tisztálkodásra. Sajnos e téren is akad tennivaló. Biztosítani kell az iskolában a tiszta és megfelelő méretű mellékhelyiségeket, öltözőket, mosdó- és zuhanyzóhelyiségeket. A személyiség fejlesztése Minden nevelőintézmény alapvető feladata a fiatalok személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése. E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát: ⎯ önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása, ⎯ kudarctűrő képesség fejlesztése, ⎯ kapcsolatteremtési képesség fejlesztése, ⎯ akaraterő fokozása, ⎯ az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése, ⎯ az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, ⎯ az öltözködési szokások, az ízlés alakítása. A tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra, és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetőség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységére. A szülők körében egyrészt a felvilágosító munkával (értekezletek, kiadványok), másrészt a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy- és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni.
38
5.6. Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, azért, hogy „jól érezzék” magukat, a másik csoport, aki valamilyen lelki bajára keres gyógyírt, ezek az „öngyógyítók”. Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a szervezetüket veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának
részt
kell
vennie,
és
kiemelten
fontos
az
osztályfőnökök
szerepe.
Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében,
feltárásában,
megszüntetésében.
Tudniuk
kell,
mi
a
teendőjük,
kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel tudunk használni. (DÖK, kortárs - segítők.) A drogprevenció lehetséges színterei: Iskolai programok Tanórai foglalkozások − Szaktárgyi órák témafeldolgozása − (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz.) − Osztályfőnöki órák
39
− (Konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések. Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet hívni.) Tanórán kívüli foglalkozások − Délutáni szabadidős foglalkozások, András nap − (Sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések) − Szülői értekezletek − (Osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó, pld. orvos, pszichológus, rendőr, volt drogos részvételével) Iskolán kívüli rendezvények − Drogprevenciós rendezvények − Továbbképzések − Kortárssegítő képzés − Kirándulások, túrák, sportprogramok
5.7. Az egészségnevelés színterei Tanórai foglalkozások Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv készítése során külön figyelmet kell fordítani. Ezen belül kiemelt szerepet kapnak a biológia és egészségtan, a földünk és környezetünk, gazdasági környezet, áruismeret, az osztályfőnöki és a testnevelés órák, de a többi szaktárgyi órán is kihasználjuk a tananyaghoz kapcsolódó egészségnevelési lehetőségeket. Az alapvető cél, hogy minél több diákot bevonjunk a rendszeres testmozgás élményébe ill. mozgáskultúrájuk fejlesztésébe széleskörű szervezési valamint hatékony, következetes és meggyőző (direkt, indirekt) oktató-nevelő munkát igényel. Tanórán kívüli foglalkozások Iskolánk tanórán kívüli tevékenységeinek sorában fontos szerepe van az iskolai sportkörnek, foglalkozásai, azok tartalma szorosan kapcsolódik a tanórai testneveléshez. A mindennapos testmozgás feltételeinek megteremtéséért folyamatosan – az igényekhez igazodva – alakítjuk és bővítjük a lehetőségeket.
40
Az iskola minden tanulója a beiratkozással automatikusan diáksportköri tagsággal rendelkezik, melynek értelmében külön díj befizetése nélkül vehet részt a sportköri foglalkozásokon Egyéni igény szerint - az óraközi szünetekben vagy a tanítás után is - van lehetőség egy kis frissítő ping-pong játékra. Évente kerül megrendezésre a röplabda kupa és a kézilabda kupa, amelyeket városunk és szűkebb régiónk iskoláinak lánycsapatai részvételével szervezünk. A szabadidő egészséges eltöltéséhez nyújtanak segítséget az ODK túrázások, kirándulások. A
tartási
rendellenességgel
küzdők
részére
hetente
3
alkalommal
biztosítunk
gyógytestnevelést.
6. Környezeti nevelés 6.1. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: − megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; − kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; − felkelti az igényt, képessé tesz: •
a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;
•
összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;
•
a problémák megkeresésére, okainak megértésére;
•
kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére;
•
az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;
•
a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”
41
A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003)
6.2. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele Iskolánk környezeti nevelési programja akkor szolgálja igazán a diákok érdekeit, ha megvalósulása hozzájárul a közoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak eléréséhez. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat
(pl.
értő
olvasás,
tudományos
adatgyűjtés
és
elemzés,
szóbeli
információszerzés más emberektől). Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása.
42
Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését. Az oktatás tárgyi feltételei javítása Azt szeretnénk, ha a környezeti nevelési program iskolánkban egy, a jogszabályokkal összhangban lévő, a mindennapi pedagógiai munkához használt eszköz, iránytű lenne. Szükségesnek tartjuk a környezeti nevelési program két-háromévente történő felülvizsgálatát. Iskolánk csak akkor tud megfelelni a rohamosan változó társadalmi igényeknek, ha a terveinket is módosítunk a változásoknak megfelelően.
6.3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A
tanórákon
hozzárendeljük
az
adott
témákhoz
a
megfelelő
környezetvédelmi
vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért; Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli szakmai programok: − heti egy napon védőnői ügyelet biztosítása, − egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.), − egészségügyi felvilágosító előadások, − drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények, − osztálykirándulások, − kreatív, cselekedtető akciók (pl.: szemétszedés, faültetés, stb.),
43
− külső programokhoz kötődően baleset-megelőzési felvilágosító előadások, − külső
programokhoz
kötött
környezetvédelmi
előadások,
tájékoztatók,
gyakorlatok, − András naphoz kötődően környezetvédelmi tablók és az egészséges táplálkozást bemutató ételkiállítás, − évente egy sportnap és/vagy kirándulás, − szelektív szemétgyűjtés megszervezése, − szárazelemek gyűjtése, − környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata, − takarékosság (pl. energiatakarékos izzók, víztakarékos berendezések és eljárások, hőszigetelt nyílászárók stb.), − cserepes, élő növények az osztálytermekben, folyosókon.
6.4. Együttműködés a környezeti nevelésben Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait
a
kultúrált
magatartásra.
Ebben
kiemelkedő
feladata
van
az
iskolai
diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban
nagy
szerepe
van
a
környezettudatos
szemlélet
kialakításában,
a
hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti
44
tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. Iskolaorvos. Az iskolaorvos felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell
45
vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.
6.5. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.
46
Lakótelepi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A 90-es évek óta éppen ezért foglalkozunk tudatosan környezeti neveléssel. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán,
tanulmányi
kiránduláson
megismertetjük
gyerekeinkkel
a
természetet,
gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
47
Az iskola épületének szűkebb, illetve tágabb környezetének környezet baráttá tétele: A helyzetből adódó jellemzők nagy forgalom
Célok
szemét
- közlekedési biztonság növelése; - a kerékpáros és gyalogosközlekedés növelése. - tiszta, egészséges környezet
az iskolabelső
- tiszta, meghitt környezet
energia-felhasználás
- takarékos fűtés
világítás
udvar
- egészséges, takarékos; - a természetes fény preferálása - egészséges ivóvíz; -a vízfogyasztás csökkentése. - biztonságos aljzat
iskolabüfé
- egészséges ételek, italok
az iskola eszközellátottsága
- a tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése; - az esztétikai érzék fejlesztése; - egészséges személyiség kifejlődése.
vízfelhasználás
Tevékenység, feladat - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló; - biztonsági felszerelések viselésének ösztönzése. - szeméttárolók sűrítése; - szelektív hulladékgyűjtés, - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata. - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír; - gyakori szellőztetés - lábtörlők alkalmazása. - nyílászárók javítása, tető szigetelése, -hagyományos fénycsövek cseréje - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása; - az aszfaltozott rész felújítása - gyümölcslevek és -teák; - friss és aszalt gyümölcsök; - joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek. - a tantermekben TV, videó és számítógép; - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár.
A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. 48
HELYI TANRTERV 7. Az iskola helyi tanterve 7.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai (óratervek) 2. számú melléklet
7.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak előírt tananyaga és követelményei, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 3. számú melléklet A 2/2008. (II.8.) OKM rendelettel kiadott kerettanterv, amely a NAT műveltségi területeit és a tantárgyi rendszert összekapcsolja, alapján készítettük el helyi programunka. A kerettanterv megfogalmazza az egyes tantárgyaknál: − célok, feladatok, − fejlesztési követelmények (kompetenciák), − évfolyamonként: − belépő tevékenységformák, − témakörök, tartalmak, − továbbhaladás feltételei, − szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez. Iskolánk munkaközösségei feldolgozták, értelmezték a kerettantervi előírásokat, ajánlásokat és ennek alapján elkészítették a tantárgyi programokat.
7.3. A középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsgákat az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga szabályzat, valamint a 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről, alapján szervezzük és bonyolítjuk le. A kötelező vizsgatárgyakon kívül biológiából, földrajzból és informatikából vállaljuk a tanulók felkészítését az érettségi vizsgára.
49
4. számú melléklet
7.4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának programja 5. számú melléklet
7.5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Ezen a területen három alapelv érvényesítésére törekszünk: ⎯ a hasznosság összeegyeztetésére az olcsósággal, ⎯ egy-egy tantárgyból, az adott munkaközösség megegyezése alapján, az egész iskolában ugyanazokat a tankönyveket, segédleteket használjuk egységesen, ⎯ a tanári munka, és választás segítésére igyekszünk a tankönyvek széles skáláját az iskolai könyvtár számára egy-egy példányban beszerezni. Célunk, hogy a tankönyvek jól használhatóak legyenek a tanításban, a tanulók számára könnyen érthetőek és értelmezhetőek legyenek, elegendő olyan típusú feladatot, forrást, képanyagot tartalmazzanak, amelyek segítséget nyújthatnak a kétszintű érettségire történő felkészülésben. A
tankönyvek
az
Oktatási
Hivatal
adott
tanévre
előírt
hivatalos
közoktatási
tankönyvjegyzékből választhatók. Az egyes tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál előnyben részesítjük azokat, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A tankönyvek, taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk. Új tankönyv vagy taneszköz használatát kizárólag a munkaközösségekkel történő előzetes
egyeztetés
alapján,
az
oktatás
minőségének
lényeges
javítása
céljából
kezdeményezzük. A tankönyvek megrendelését, terjesztését a könyvtáros végzi a szakmai igazgató helyettes irányításával. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az oktatásban felhasználható tankönyvek és segédkönyvek hivatalos jegyzéke időben a munkaközösségek rendelkezésére álljon, illetve, hogy az iskolai megrendelés az adott évben megadott határidőre elkészüljön. A tanév végén, illetve beiratkozáskor tájékoztatjuk diákjainkat a várható költségekről.
50
Az iskolaigazgató tankönyvkedvezmények felmérési feladatainak ellátására felelőst, az igazgatóhelyettest jelöli ki. A felelős feladata az, hogy ellássa a tankönyvellátással kapcsolatos normatív kedvezmény igényléssel kapcsolatos ⎯ tájékoztatási, ⎯ igényfelmérési, valamint ⎯ igény összegyűjtési feladatokat. A felelős megszervezi a tanulók, illetve a szülők tankönyvcsomagokról való tájékoztatását, melyben szerepel az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömege. A tájékoztatást úgy kell megszervezni, hogy az érdekeltektől az iskola részére visszaérkezzen az az információ, hogy a tanuló számára összeállított tankönyvcsomagból ⎯ mely könyveket kívánja megvásárolni, ⎯ mely könyvek tekintetében könyvet kölcsönözni, ⎯ mely könyvekre nem tart igényt, mivel rendelkezik vele. A tájékoztatás mellett gondoskodik arról, hogy a tanulók, illetve a szüleik tájékoztatást kapjanak a tankönyv kedvezmények rendszeréről. A tankönyvkedvezmények iránti igények felmérése ⎯ miden év november 15-e határidőig történik azoknál a tanulóknál, akik a határidő időpontja előtt 15 nappal az iskola tanulói, ⎯ az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a beiratkozás napjáig történik. A tankönyvkedvezményekkel kapcsolatos igénybejelentés időpontja minden év november 15e. Az igény bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal a felelős gondoskodik arról, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő írásbeli tájékoztatást kapjon az igény bejelentési határidőről, valamint ⎯ az igénybe vehető normatív kedvezményekről. ⎯ arról, hogy a kedvezményeket mely formanyomtatványon lehet benyújtani, ⎯ arról, hogy milyen okmányokat kell bemutatni. A normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál - a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három –vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni – kivéve, ha a családi pótlékra való
51
jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében, - sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. § -a (1) bekezdésének 29. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. A normatív kedvezmények biztosítása A normatív kedvezmények biztosításáéért – A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 8. § (4) bekezdése alapján – az iskola intézmény tartozik felelősséggel. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy nappali rendszerű iskolai oktatásban rész vevő minden olyan tanuló részére, aki ⎯ tartósan beteg, ⎯ testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, ⎯ pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kórós hyperkinetikus vagy kórós aktivitászavar), ⎯ három- vagy többgyermekes családban él, ⎯ nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, ⎯ rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. A tankönyvek ingyenes rendelkezésre állásának biztosítása iskolától történő tankönyvkölcsönzés útján történik. Egyéb kötelező felszerelések Tisztában vagyunk azzal, hogy a családok anyagi helyzetében nagy különbségek vannak, ezért törekszünk arra, hogy ne állítsuk őket megoldhatatlan feladatok elé. Hagyományaink ápolása és az egy közösségbe tartozás külső megjelenítése érdekében az iskolai ünnepségeken kötelező az egyenruha: lányoknak fehér blúz és fekete, térdig érő egyenes vonalú szoknya (megvarratásukról az iskola gondoskodik), sötétzöld sál fáy-s logóval; a fiúknak sötétkék vagy fekete öltöny, fehér ing sötétzöld fáy-s logós nyakkendővel. ATestnevelés órán, illetve sportköri foglalkozáson az iskola nevével ellátott fehér pamutpóló, sportcipő és fehér zokni.
52
Egyebekben nem korlátozzuk tanulóink megjelenését, bár az esztétikus külső igényének kialakulást ösztönözzük.
7.6. Az iskola fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatai A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT).A cél elérését a fenntarthatóság, azon
belül
a
fenntartható
fogyasztás
fogalmának
kialakítása,
elterjesztése
és
a
fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.
53
Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: ⎯ Áruismeret: a gyártás és a termékminőség összefüggései; ⎯ Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások; ⎯ Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); ⎯ Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; ⎯ Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái ⎯ Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás ⎯ Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk ⎯ Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia ⎯ Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. ⎯ Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz). Tanórán kívüli tevékenységek: vetélkedők, versenyek, rendezvények. Iskolán kívüli helyszínek: piaci séták, üzletek, bankok látogatása. Hazai és nemzetközi együttműködések: más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel. Az iskola fogyasztóvédelmi működése: az iskola, mint fogyasztó és mint piac, az ezzel kapcsolatos foglalkozások.
54
7.7. A tanulók fizikai állapotának mérése El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és a nevelési-oktatási intézményekből kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport. A közoktatási törvény alapján évente két alkalommal (ősz – tavasz) gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A mérésekre alkalmas tesztek egyszerűek, kevés szerigényűek és bárhol végrehajthatók. Megmutatják a tanulók fizikai felkészültségének mértékét. Iskolánk a Hungarofit (dr. F. Mérey Ildikó) (1 + 4 motorikus próba) tesztet alkalmazza a kilencedik osztálytól. Aerob vagy alap – állóképesség mérése: 1. Cooper teszt (12 perces futás). 2. Az alsó végtag dinamikus arányának mérése (helyből távolugrás). 3. Vállövi- és a karizmok erő - állóképességének mérése (mellső fekvőtámaszban karhajlítás - nyújtás). 4. A csípőhajlító és a hasizom erő - állóképességének mérése (hanyattfekvésből felülés). 5. A hátizmok erő – állóképességének mérése (hasonfekvésből törzsemelés). Az elvégzett tesztek eredményeit pontérték táblázat segítségével megszerzett pontokká alakítjuk. A tesztpontok összesítése alapján a tanulók teljesítményeit minősítési kategóriákba soroljuk: ⎯ igen gyenge
(0 – 20,5 pont)
⎯ gyenge
(21 – 40,5 pont)
⎯ kifogásolható
(41 – 60,5 pont)
⎯ közepes
(61 – 80,5 pont)
⎯ jó
(81 – 100,5pont)
⎯ kiváló
(101 – 120,5 pont)
⎯ extra
(121 – 140 pont)
Iskolánkban a fizikai felméréseket ősszel és tavasszal végeztetjük el a tanulókkal. A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést.
55
A könnyített- és gyógytestnevelésre utaltak általános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott próbát végezzenek el, és ezesetben az önmagához viszonyított fejlődés értékelését kell előtérbe helyezni A felmérés megkezdése előtt a résztvevőket tájékoztatni kell a vizsgálat céljáról, gyakorlati hasznáról és az elvégzendő feladatokról. A próbák elvégzése, az elért teljesítmény értékelése, a tanulók egyre aktívabb bevonásával az útmutató alapján történik; az erő, erő-állóképesség próbában három kísérleti lehetőség adható, és a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba.
8. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapgondolata, hogy az iskola nevelési programjának része a nevelő, ill. a nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel az intézmény minőségbiztosító rendszerének működéséért Az elmúlt évtizedben, a közoktatásban is átalakultak a tulajdon-, az irányítási és ellenőrzésiirányítási viszonyok. Az oktatási-nevelési intézmények állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerültek, jelentős szakmai szervezeti, igazgatási, személyzeti és gazdasági autonómiához jutottak. Az oktatás-nevelés színvonalának, eredményességének, hatásfokának rendszeres és megbízható értékelése és ellenőrzése fenntartói és intézményi feladattá lett. Ugyanakkor az intézményeknek nincsenek intézményesült értékelési eljárásai. A
decentralizált
rendszer
intézményes
ellenőrzésének
hiánya
mellett
fontos
az
elszámoltathatóság kérdése is. A fenntartó a törvényben előírt kötelezettségének eleget tesz akkor, ha intézményeit mind szakmailag, mint pedig költségfelhasználás tekintetében elszámoltatja. A minőségelvet indokolja még az előbbiek mellett a klientúra (szülők, tanulók, fenntartó) igénye, a szabad iskolaválasztás és a már jól érzékelhető versenyhelyzet. Ez szemléletváltással kell járjon: az iskolának kliensközpontú, minőségi szolgáltató intézménnyé kell válnia. „A minőség központba állítása elengedhetetlen fontosságú azon szervezetek számára, amelyek jelen akarnak maradni az egyre erőteljesebb globális világpiacon, legyenek azok iskolák, egyetemek vagy vállalatok.”
56
A minőség fogalmának egyik értelmezése a külső standardnak való megfelelés. A magyar közoktatásban ilyen norma a kerettanterv, de az ennek való megfelelés csak az oktatási rendszer szintjei, és az iskolatípusok szerinti differenciálással alkalmazható. A minőség megítélhető a végső felhasználás közvetlen tapasztalatai alapján is. Ugyanakkor a szülők igényei különbözhetnek arról, amit a szolgáltató (az iskola) feltételez róluk. Elengedhetetlen egyfajta együttműködés a minőségi követelmények meghatározásában. Ez megkívánja az intézménytől, hogy folyamatosan tájékozódjék a szülők igényeiről, ötleteiről, aggodalmairól, s ezeket rendszeresen építse be a helyi programjába. Végül a minőség értelmezhető a céloknak való megfelelés alapján is, ezek pedig az ebben a dokumentumban rögzített célok és követelmények. A minőségbiztosítás tágabb értelmében azt jelenti, hogy a közoktatással összefüggő döntések meghozatalakor, végrehajtásakor és a végrehajtás ellenőrzésekor érvényesüljenek a jogszabályok, a szakmai elvárások és szokások. A minőségbiztosítás szűkebb értelemben a pedagógiai munka eredményességének mérését, értékelését jelenti. Ez pedig az intézményen belül a szakmai ellenőrzés rendszerének kidolgozásával és működtetésével együtt valósulhat meg. A nevelő testületnek a minőségbiztosítás terén kiemelkedő szerepe van a szakmai munkaközösségekkel együtt. Ez házon belül méréseket, vizsgákat, versenyeket jelent - amelyeket az egyes munkaközösségek önállóan határoznak meg. A minőségbiztosítás az iskolahasználók igényeire figyelő minőség megőrzésének és folyamatos fejlesztésének stratégiájaként értelmezhető. A minőségbiztosítás nem cél, hanem eszköz a pedagógiai programban rögzített célok eléréséhez. A
minőségbiztosítás
„sarkköveit”
jelentő
fogalmak
tisztázása
minden
szakmai
munkaközösség sajátos feladata, tartalommal, konkrétummal való megtöltése. Ezek a fogalmak a következők: Az ellenőrzés: gyakorisága, „fajsúlya” (kisdolgozat, nagydolgozat, házi dolgozat); műfaja (szóbeli, írásbeli); a házi feladat gyakorisága, annak ellenőrzése (módszere); annak módja; órán el nem hangzott anyag ellenőrzése, értékelése, egyéb ellenőrzési formák. A mérés: gyakorisága mérőeszköz (teszt) segítségével; hogyan lesznek a pontszámokból osztályzatok; honnan származik a mérőeszköz (pl. saját adatbank); a mérés helye (osztály, évfolyam, iskolatípus, egész iskola); alkalmazunk-e helyzetfeltárást és nem osztályozást szolgáló méréseket; használunk-e külső mérőeszközöket (országos mérés). Az értékelés: − a szöveges értékelés gyakorisága, mit, hogyan, hányszor osztályozunk évközben, ebből 57
hány jegy születik szóbeli, írásbeli feleletre; − értékeljük-e a házi feladatot, milyen gyakran, milyen módon; − hogyan alakítjuk ki a félévi, év végi osztályzatot (van-e súlybéli különbség az egyes osztályzatok között); − hogyan, hányszor értékeljük a tanuló, a csoport, az osztály munkáját; hogyan hányszor értékeljük a tanulók nem önállóan született írásbeli munkáját; részt vesznek-e a diákok az értékelésben, (saját munkájukra, a mi munkánkra vonatkozóan); − kezdeményezzük-e, hogy a szülők értékeljék a mi munkánkat; hogyan értékeli az iskola a pedagógiai munkát? A dokumentálás és visszacsatolás: − hogyan dokumentáljuk az ellenőrzés tényét, szóbeli, írásbeli feleletek (nagydolgozat, kisdolgozat, házi dolgozat, füzetek, tesztek) esetében; − hogyan dokumentáljuk a szöveges értékelést, a szóbeli feleletre adott osztályzatot, a félévi, év végi osztályzatokat; − mi történik az írásbeli munkákkal, dolgozatokkal; − milyen módon értesül az értékelésről a tanuló, a szülő, a munkaközösség, az iskola vezetősége; − megbeszéljük-e és hogyan év közben a munkaközösségi vagy más szinten a nagydolgozatok, évfolyamszintű mérések, külső mérések eredményeit; − hogyan hasznosítjuk az érettségi írásbelik értékelését, az érettségi elnökök értékelését a későbbiekben? Az általában felvázolt irányelveket a munkaközösségek „testre szabottan” dolgozzák ki a kerettantervek alapján a helyi tantervekhez illesztve. Az értékelés területei: − a tanulók munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése, − a pedagógus munkájának értékelése, − a program és a tanterv értékelése, − az intézmény értékelése.
8.1. A tanulói értékelés követelményei és formái Iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program. Nem kérhető számon 58
olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg. Az értékelés legyen objektív, igazságos; nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános. A követelménytámasztásban érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat. Az értékelés legyen gyermekközpontú, hallgassuk meg a tanuló(k) véleményét is. Az értékelés történhet szóban és érdemjegyek, osztályzatok írásos formájában. A szaktanár a tanuló teljesítményét köteles rendszeresen figyelemmel kísérni, és időszakonként következetesen értékelni. Az értékelés érdemjeggyel történik, amely 1-től 5-ig terjedő skálán mozgó egész szám. A tanuló érdemjegyet szerezhet szóbeli felelettel, írásbeli munkájával, gyakorlati teljesítményével, egyéni szorgalmi feladat vállalásával stb. A tanár bármilyen elismerő tudást, teljesítményt érdemjeggyel (is) elismerhet. Negatív magatartást és egyéb problémát rosszabb, illetve elégtelen osztályzattal nem „oldhat meg”, érdemjegy fegyelmezési eszköz nem lehet. Az érdemjegyet általában indokolni szükséges, pedagógiai szempontból kívánatos. Számonkérési formák általában: − szóbeli felelet, − írásbeli felelet (röpdolgozat), − témazáró dolgozat, − 12. évfolyamon szóbeli próba érettségi, − évfolyamon próbaírásbeli az érettségi vizsga anyagából, − szintfelmérő dolgozat a tanulócsoportok bontásához. Szóbeli felelet: számonkérés az előző 1-3 óra új anyagából, a már megszerzett ismeretek alkalmazását elvárjuk. Írásbeli felelet (röpdolgozat): a szóbeli feleltnél leírtak, csak a tanuló írásban válaszol Témazáró dolgozat: az egy, nagyobb tematikai egységbe tartozó, több leckét magába foglaló tananyag számonkérése (amelyet megelőz az összefoglalás), az osztályzat jelölésének színe – mindenkinél egységesen – piros. Az egységes jelölést az osztályfőnökök munkájának megkönnyítésére, a szülők és a tanulók pontos tájékoztatásának elősegítésére vezetjük be. A dolgozatot a szaktanár előre bejelentett időpontban íratja meg, melyet egy, az osztálynaplóban erre a célra készített táblázatban feljegyez a dolgozat íratása előtt legalább egy héttel. A 9 – 10. évfolyamon napi egy, a 11 13. évfolyamon napi két témazárónál több nem íratható.A dolgozatot a tanár két héten belül kijavítja.
59
Próbaszóbeli: az érettségi előtti tanév tavaszán egy alkalommal a tanuló által választott valamelyik kötelező érettségi tantárgyból. Az érettségi vizsga szimulációján megismerkednek tanulóink a vizsgakörnyezettel, az elvárt követelményekkel. A tananyagot a szaktanár jelöli ki. Próbaírásbeli: az érettségi vizsga évében legalább egy alkalommal a kötelező vizsgatárgyakból. Célja, hogy a tanulók alkalmazkodni tudjanak az érettségi vizsga követelményeihez. Időtartama, szerkezete megegyezhet az írásbeli érettségi vizsgáéval. Szintfelmérő dolgozat: a 9. évfolyamon, illetve a csoportbontás megkezdésekor az adott szakmai munkaközösség által összeállított feladatsor, amely alkalmas arra, hogy a tanulók ismereteit felmérje, és így annak megfelelő haladási csoportba kerülhessenek. (Jelenlegi tárgyak: idegen nyelvek, matematika, informatika.) Érdemjegyet kaphat még a tanuló: − önálló kiselőadásra, − tanórai munkára, − házi dolgozat készítésére, − tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre. A szóbeli vizsgával záruló, illetve kommunikációs készséget igénylő tantárgyak esetében biztosítani kell, hogy valamennyi tanuló minden félévben legalább egy alkalommal szóban adjon számot a tudásáról. Általában 3-5 érdemjegy lehet félévente a megalapozott értékelés alapja. Az érdemjegyekről a tanulót azonnal tájékoztatni kell (közölni kell), és meg kell találni a módját annak, hogy a szülőt is tájékoztassuk, különösen problematikus esetekben. (Főleg, amíg a tanuló kiskorú illetve tanköteles.) Az írásbeli munkákat, a megírást követő 2 héten belül ki kell javítani, és az érdemjegyekről a tanulókat tájékoztatni kell. A hiányzó tanulók pótlólag megírják a dolgozatot. Ha a tanuló csak a dolgozatírás napján hiányzott, a következő órán, ha több órát mulasztott, akkor a szaktanárral egyeztetett időpontban. Az érdemjegyeket, a feleletet követően be kell írni vagy íratni a tanuló ellenőrző könyvébe és a naplóba. Az a szaktanár, aki külön is vezeti - tanulói névsor alapján - az érdemjegyeket, két héten belül köteles az osztálynaplóba is beírni. Az értékelés alapelve a pedagógiai módszeresség és az ösztönző jelleg. A félévi, év végi jegyeket a tantárgy heti óraszámának függvényében (heti egy/két óra esetén minimum három osztályzat/félév, magasabb óraszámnál több) az egész teljesítmény
60
figyelembe vételével, nem egyszerű számtani átlagként állapítjuk meg. A tanév végén a tanuló egész évi érdemjegyeit vesszük figyelembe, a félévi osztályzat kivételével. Az osztályzatok kialakításánál a témazáró dolgozatok nagyobb mértékben számítanak, ezek átlaga dönti el a tanuló végső osztályzatát oly módon, hogyha a témazárók átlaga magasabb a szóbeli érdemjegyeknél, akkor felfelé kerekítjük a végső osztályzatot, míg ellenkező esetben lefelé (tehát ha két jegy között áll, a témazárók átlaga dönt). Kivétel az elégséges szint megállapítása: minden tantárgy esetében a részjegyek átlagának el kell érnie a két egészt. A többi érdemjegy esetében – az előbbiek figyelembe vételével a döntés a szaktanár joga. Nem lehet elégséges annak a tanulónak az év végi osztályzata, akinek a második félévi érdemjegyei alapján számított átlaga elégtelen. Ha az összevont tantárgyak félévi illetve év végi osztályzatának megállapításánál az egyik részjegy elégtelen, akkor az összevont osztályzat is elégtelen (pl. informatika). Osztályozó és javítóvizsgán a vizsgabizottság határozata alapján születik meg az érdemjegy. Az értékelés általános elvei még a következők Az iskolai, illetve országos tanulmányi versenyeken jól szereplő tanulók – a helyezéstől függetlenül is – egy jeles érdemjegyet szereznek. A szakképző évfolyamokon el kell jutni a tanulók értékelésekor a szakmai írásbeli vizsga követelményszintjéig, ahol az elégséges szint az 51%-os teljesítménnyel kezdődik. A tanulóknak a tanórákon nyújtott teljesítményét, aktivitását is értékeljük, erre félévenként legalább egy érdemjegy adható, de a passzivitást nem „büntetjük” elégtelennel. Osztályzatot csak tényleges tudásért kaphatnak a tanulók, ezért: − Házi feladat hiánya (teljes vagy részlges) nem büntethető elégtelen osztályzattal. − Ha a tanuló felszerelése hiányzik, csak abban az esetben adható szaktanári figyelmeztetés, ha emiatt a tanórai munkában a tanuló nem tud részt venni. Sajátos a testnevelés ellenőrzése és értékelése, mivel készségtárgyról van szó. Itt az ellenőrzés folyamatos, amely a tanórai teljesítményt figyeli, időszakos egy-egy témakör lezárását követően. A házi feladatok, otthoni munkák értékelése: Az otthoni feladatok elkészítésének alapja a tankönyv, a munkafüzet, a füzet, feladatgyűjtemények, ami minden tanulónak rendelkezésére áll. A házi feladatok szerepe az iskolában tanultak elmélyítése, illetve gyakorlása, esetenként szakatanári útmutatás alapján kiegészítése. Egyben kialakítja, megerősíti a tanulókban az önálló munkavégzés képességét, 61
erősíti akaraterejüket, szorgalmukat. Emiatt fontos a feladatok megoldásának ellenőrzése rendszeresen, tanulónként alkalomszerűen – amennyiben a feladatot nem készítette el, elégtelen osztályzat nem adható. Lehetőség van szorgalmi feladat, házi dolgozat készítésére, erre félévenként legalább egy, a szóbeli feleletekkel egyenértékű érdemjegy adható. A tanulók számára emelt szintű felkészítést végzünk a 11. és a 12. évfolyamon heti két órában a választott tantárgyból. Ezekre az órákra az alapórákra érvényes szabályok és követelmények érvényesek. Az emelt szintű felkészítés óraszámai hozzáadódnak az alapóraszámokhoz, és a kapott érdemjegyekkel kiegészülnek az osztályzatok. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzatot a nevelőtestület osztályozó értekezlet után lehet véglegesnek tekinteni, az 1993. évi LXXIX. törvény 70. §. (4 ) bekezdésének szó szerinti alkalmazásával. Az eddigiek figyelembevételével évfolyamtól és tagozattól függetlenül a következő elvek érvényesíthetők: Jelesre értékelhető a tanuló: − ha a kapott feladatot ismeri, érti, − jártas a tananyag összefüggéseiben, − ha teljesítménye könnyen korrigálható hibát tartalmaz, − ha a már gyakorolt eljárásokat hibátlanul alkalmazza, − az új ismereteket kisebb bizonytalansággal, de eredményesen alkalmazza, − meglévő adottságainak, képességeinek fejlesztésére törekszik. Jóra értékeljük a tanulót: − ha a súlyponti kérdéseket hiánytalanul tudja és érti, tanári segítséggel átlátja a tananyag összefüggéseit; − az általa végzett feladatmegoldás során apró korrekcióra szorul; − az új műveletek alkalmazásánál kisebb segítséget igényel; − feladatokhoz való viszonya jó; − adottságnak és képességeinek szintjén teljesít. Közepes minősítés adható, ha − elméleti felkészültsége a lényegi kérdésekben hiánytalan és rávezetéssel felismeri a tananyag összefüggéseit, − a már gyakorolt műveleteket jól alkalmazza, az új ismereteket konkrét tanári útmutatással alkalmazni tudja,
62
− feladatvégzésében igyekvő. Elégséges tudású a tanuló: − ha elméleti kérdésekben - tanári segítséggel - megfelelő jártasságot tanúsít, − ismeretszintje a feladat elvégzéséhez elegendő (az összismeret 40 %-át birtokolja), − feladatvégzés során tapasztalható igyekezet. Elégtelen az a teljesítmény, ha − felkészültsége pontatlanságait tanári segítséggel sem tudja kijavítani, − a tanult ismeretek kevesebb, mint 40 %-át tudja, − a már gyakorolt műveletekben jelentős hibákat vét, − hozzáállásában hanyagság, igyekezet hiánya tükröződik. Feladatok az osztályozó értekezletek előtt: − a szaktanárok az osztályzatokra vonatkozó javaslatukat ceruzával írják be az osztálynaplóba!, − a gyakorlati oktatással összefüggő osztályzatokat a szakoktató állapítja meg a gyakorlati oktatók javaslatainak figyelembevételével, s írja havonta a csoportnaplóba, félév és év vége előtt, pedig az osztálynaplóba, − a tanulókról gyűjtött információkat hozzák az osztályfőnökök tudomására! − az Oktatási Törvény a nevelőtestület jogosítványát módosította, ezt a végső döntésnél figyelembe kell venni.
63
8.2. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 8.2.1. Általános elvek A tanuló magatartásának és szorgalmának elbírálása az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnök a döntése előtt kérje ki és vegye figyelembe az osztályban tanító tanárok és az osztályközösség véleményét. A magatartási érdemjegyek megállapításakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni: − a házirend követelményeinek betartása, − a tanuló viselkedése és beszédmodora a tanáraival és társaival, − magatartása a tanórán, a szünetben és a tanórán kívüli iskolai rendezvényeken, − igazolatlan mulasztások mértéke, − kapott dicséretek és jutalmak, − részvétel az osztály valamint az iskolaközösség munkájában. A szorgalom érdemjegyek megállapításakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni: − a tanuló képességeinek és tanulmányi eredményének egymáshoz való viszonya, − tanórai aktivitásának mértéke, − szakmaszeretete, leendő hivatása iránti érdeklődése, − a tanuláshoz való viszonya, − kötelességteljesítésének mértéke. 8.2.2. A tanuló konkrét érdemjegyeinek megállapítása A magatartás értékelésének szempontjai: A magatartás fogalmán a nevelőtestület álláspontja alapján a tanuló viselkedését értjük, amelyet a tanórákon, óraközi szünetekben, iskolai rendezvényeken tanúsít. Szükségét éreztük, hogy rögzítsük – a tanulókkal egyeztetve - elvárásaink általános alapelveit is, így készült el a Magatartási kódex. MAGATARTÁSI KÓDEX Tudatában vagyunk annak, hogy egyénenként is egy közösséget képviselünk, így minden cselekedetünkkel a Fáy András Gazdasági Szakközépiskola hírnevét javíthatjuk, illetve
64
ronthatjuk, ezért a kulturált emberi magatartás normáival azonosulunk, és az egymás iránti tisztelet jellemez bennünket. Ebből következően természetes számunkra, hogy − előzékenyek, udvariasak és segítőkészek vagyunk, − kerüljük az indulatos, durva, trágár kifejezéseket, gesztusokat és cselekedeteket, − az iskola minden dolgozójának és diáktársainknak – iskolán kívül is - udvariasan (nem zsebre dugott kézzel) és érthetően köszönünk. A felnőttek köszöntésére ajánljuk a napszaknak megfelelő formát: pl. Jó napot kívánok! Búcsúzáskor: Viszontlátásra! Osztályközösségben a tanóra alatt a terembe belépő, illetve onnan távozó felnőttet felállással köszöntjük. − magánéleti kapcsolataink intim megnyilvánulásai nem tartoznak a nyilvánosságra, mert tudatában vagyunk annak, hogy ez másokat zavarhat, − öltözködésünkben, hajviseletünkben és testékszereink, ékszereink tekintetében a mindenkori házirend szabályait követjük. Tisztában vagyunk iskolánk külső megjelenésének fontosságával, magától értetődőnek tartjuk, hogy − igényesek vagyunk környezetünk rendjére, ennek érdekében megőrizzük a falak tisztaságát, nem firkálunk a tanterem bútorzatára, a szemetet kizárólag a szemétgyűjtőbe dobjuk, hetesként pedig gondoskodunk a tábla letörléséről. Mindezekre természetesen akkor is ügyelünk, ha nem saját osztálytermünkben vagyunk. − a tantermeken kívüli helyiségek és az udvar tárgyait is óvjuk (osztálytablók radiátorok, faliújságok, növények stb.). Magunk és környezetünk higiéniája alapvető és elengedhetetlen számunkra, ezért − szemetet, élelmet nem hagyunk a padban, a tornafelszerelést minden alkalommal hazavisszük, − az iskolában, az iskolaépület előtt, az iskola által szervezett foglalkozásokon nem dohányzunk, szeszesitalt, kábító hatású szereket nem fogyasztunk. A zavartalan tanórai munka érdekében − órák alatt kikapcsoljuk mobiltelefonunkat, nem eszünk, nem iszunk és nem rágózunk, − tiszteletben tartjuk a felelősségteljes tanári munkát és a céltudatos tanulói tevékenységet. Visszaszorítjuk a tartalmas munkát gátolni akaró próbálkozásokat. A tudatlansággal szemben rangra emeljük a tudást,
65
− megbecsüljük és elismerjük a példamutató magatartást, ill. a szorgalmas, eredményes tanulást. Nem rontjuk iskolánk hírnevét azzal, hogy − az ablakban hangoskodunk, vagy bármit is kidobunk az utcára. A tanórán kívüli rendezvények előkészítésében, lebonyolításában tevékenyen, érdeklődéssel veszünk részt. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az elvárások akkor válnak a fáys diákokra jellemző magatartássá, ha egyénenként is alkalmazkodunk hozzájuk. Az együttélés szabályainak rögzítése mellett irányelveket dolgoztunk ki a tanulók magatartási jegyének megállapításához, melyek a következők: Példás a tanuló magatartása, ha: − nem zavarja a tanítást, sőt aktív segítője a tanárainak, − tanáraival, társaival rendkívül udvarias, − nem tesz kárt az iskola berendezéseiben, társai tulajdonában, − munkájával, kezdeményezéseivel részt vesz a jó osztályközösség kialakításában, részt vállal a közösség munkájából, − iskolán kívül is tisztelettudó, az utcán köszön tanárainak és társainak, − nincs igazolatlan mulasztása. Jó a tanuló magatartása, ha: − a közösségi munkában részt vesz, − magatartása legnagyobbrészt kifogástalan, − az iskolai élet legfontosabb normáit következetesen betartja, − esetleg egy osztályfőnöki figyelmeztetése van félévenként, − eleget tesz az iskolai magatartási kódex elvárásainak, − a rábízott feladatokat becsületesen elvégzi, − az órán a tanárt, társait nem zavarja a munkában, − nincs igazolatlan mulasztása. Változó a tanuló magatartása, ha: − gyakran zavarja az órát, tanárait illetve társait a munkában, − nem vesz részt a közösség munkájában, − rendszeretete ingadozó, de megvan benne az igyekezet hibáinak kijavítására, − igazolatlan mulasztásai vannak (maximum 6 óra), 66
− tanáraival, társaival szemben időnként udvariatlan, − osztályfőnöki rovót kap. Rossz a tanuló magatartása, ha − súlyosan vét az iskolai élet szabályaival szemben, − rongálja az iskola javait, berendezéseit, − rendszeresen zavarja az órát, tanára és társai munkáját, − sorozatosan megszegi az iskolai házirendet, − gátolja a jó osztályközösség kialakulását, − hanyag munkájával, fegyelmezetlen viselkedésével társainak rossz példát mutat, − goromba a társaival, trágár kifejezéseket használ, − igazgatói fegyelmezésben részesült. Ha a tanuló (az elégtelen osztályzat kivételével) a tanév végi jegyével nem ért egyet, kérésére, a tantestület hozzájárulásával az egész évi anyagból tett osztályozó vizsga keretében lehetősége van javításra. Ha ezen a vizsgán a tanuló elégtelen teljesítményt nyújt, az általa kért vizsga javítására köteles az augusztusi javítóvizsga-időszakban. A szakmai ismeretek elmélyítése szempontjából nagyon fontos a külső, kötelező szakmai gyakorlatok (postai) teljesítése. A gyakorlatot tanulószerződéssel teljesítő tanulók a gyakorlatról való hiányzást csak táppénzes papírral igazolhatják. Mind közép-, mind emelt szinten vállaljuk az érettségi vizsgára történő felkészítést a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően. Az ellenőrzés, értékelés rendszere csak akkor lehet sikeres, ha kellő ösztönzőrendszer – jutalmazás, büntetés – kapcsolódik hozzá. Jutalmazási formák és azok rendszere: Szaktanári dicséret: az érintett tantárgyból csak jeles, legfeljebb egy jó osztályzata vagy 4, 8-es tantárgyi átlaga van a tanulónak és órai munkája, érdeklődése, plusz munkája („kiselőadás”, olvasmányélmény stb.) kiemelkedő. Osztályfőnöki dicséret: a tanév során az iskolai ünnepélyeken, sportrendezvényeken képviselte osztályát, helytállt vagy kiemelkedőt nyújtott osztály vagy évfolyamszinten. Osztályközösségében egyike a fő szervezőknek. Igazgatói dicséret: a tanuló tanulmányi és sportversenyeken az iskolát képviselve jelentős eredményt ért el. Iskolai rendezvények szervezésében kiemelkedett társai közül.
67
Javaslattevő: osztályfőnök, szaktanár, Diáktanács Nevelőtestületi
általános
dicséret: magatartása
mindenkivel
szemben
példamutató,
tanulmányi munkája és szorgalma kiemelkedő, bizonyítványának átlaga 4,7 vagy annál jobb, csak jeles illetve jó osztályzatai vannak) Javaslattevő: osztályfőnök Oklevél, könyv: adható a tanévben kiemelkedő tanulmányi, vagy sporteredményt elérő, kimagasló közösségi munkát végző tanulóknak ballagáskor illetve a tanév zárásakor, az osztályfőnök döntése alapján. Az év sportolója A díj odaítélésének feltételei: Ebben az elismerésben részesíthetők az iskola 9-14. évfolyamán tanuló diákjaink, akik az adott tanévben a követelményeknek megfelelnek. − legalább 4,2-es tanulmányi átlag a tanév végén, − év végi bizonyítványban elégséges osztályzata nincs, − magatartás osztályzata legalább jó, − Országos bajnokságon o Egyéni sportágban
1-16.
o Csapatban
1-8. helyezést ért el.
o „Jó tanuló, jó sportoló” A díj odaítélésének feltételei: Ebben az elismerésben részesíthetők az iskola azon tanulói, akik az alábbi követelményeknek megfelelnek: − nincs elégséges osztályzata az év végi bizonyítványaiban, − legalább 4,5-ös tanulmányi átlag a tanévek végén, − aktív részvétel az iskolai sportélet több területén, − az ellenőrzőjében beírása nincs, − magatartása legalább jó. Fenti feltételeknek megfelelő tanulók a tanévzáró ünnepélyen, illetve a ballagáskor plakett és oklevél díjazásban részesülnek, felkerülnek az iskolai Dicsőségtáblára.
68
A díjak odaítélésére a javaslatot az osztályfőnök, illetve a testnevelő tanár tehet, az év végi osztályozó értekezlet után, vagy a végzős évfolyamokon az utolsó tanítási hét első napjáig (írásban, a tanulmányi, és sporteredmények felsorolásával) A díj odaítéléséről öt tagú bizottság dönt, melynek tagjai: − az iskola igazgatója − az iskola nevelési igazgatóhelyettese − az osztályfőnöki munkaközösség vezetője − két testnevelő tanár FÁY-PLAKETT A plakett az iskola falán látható dombormű kicsinyített mása, Sz. Egyed Emma szobrászművész alkotása, melyhez pénzjutalom és oklevél is társul. A plakett odaítélésének szempontjai: Kaphatja a 12. évfolyamon végzett diákok közül: − aki 4 éven keresztül kitűnő kiemelkedő tanulmányi munkát végzett, − tanulmányi és/vagy sportversenyeken döntőben szerepelt, − és
az
iskolai
közéletben
folyamatosan
eredményes
munkában
tevékenykedett. (A jutalmat több tanuló is megkaphatja, de ha a feltételeknek nem felel meg senki, kiadása nem kötelező.) Öregdiákok: tanulmányaik befejezése után is figyelemmel kísérik volt iskolájuk életét, támogatják, segítik tevékenységét. Kollégák, munkatársak: munkájukkal meghatározó személyiségei az iskolának, sokat tettek az iskoláért nemcsak az oktatásban, hanem a nevelőmunkában is. Feltétel: 15-20 évi munkaviszony az iskolánál, nyugdíjasoknál az aktív pályafutásuk befejezésekor. Javaslattevő: − diákoknál: az osztályfőnök, az osztályozó értekezlet előtt egy héttel, írásban az igazgatónak A tantestület dönt az osztályozó értekezleten. − öregdiáknál: az iskolavezetés
69
− kollégáknál, munkatársaknál: a Közalkalmazotti Tanács a tanévzáró vagy tanévnyitó ünnepély előtt egy héttel az igazgatónak. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések A tanulót kifogásolható magatartása, a házirend megsértése, tanulmányi kötelezettségének elmulasztása esetén a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató figyelmeztetésben vagy intésben részesíti. A fegyelmező intézkedések szabályozása − Magatartásbeli hiba miatt a szaktanár, az osztályfőnök szóban figyelmezteti a tanulót. − Súlyosabb esetekben (trágár beszéd, dohányzás, kötelesség-, és házirend megszegése) az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést, intést, megrovást adhat a tanulónak. − Magatartásbeli vétség, ismétlődő fegyelemsértés esetén az igazgató figyelmeztetésben, intésben, megrovásban részesíti a tanulót.
70
A büntetések rendszere Szaktanári figyelmez tetés 1. 2. 3. 4. 5.
Óra előtti (becsengetés utáni) fegyelmezetlenség Szaktárgyi kötelezettségszegés padok, berendezések, falak firkálása mobiltelefon bekapcsolása órán Órai fecsegés, fegyelmezetlenség
Osztályfőnöki figy
rovás
figy.
intés
rovás
X X
X X X
6.
Trágár beszéd
X
7.
Rendbontó magatartás (órán vagy szünetben)
X
8.
Súgás, puskázás
9.
Tanítási óráról való késés 2. késés
X X
10. Igazolatlan óra Hetesi (felelősi) 11. kötelességek elmulasztása Az ellenőrző könyv 12. hiánya Az ellenőrző könyv 13. hiányos vezetése Az ellenőrző adatainak (aláírások, jegyek 14. igazolás) meghamisítása Dohányzás az iskola 15. területén
intés
Igazgatói
X X X X
X X
Ismétlődő fegyelmi vétségek esetén a fokozatosság elvét követjük, a tanuló a már kapott fegyelmi fokozatnál „csak” magasabb szintű fegyelmező intézkedésben részesülhet. Az írásbeli fegyelmező intézkedések fokozatai Két szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetést, osztályfőnöki intőt, megrovást vonnak maguk után.
71
A vétségek ismételt, sorozatos elkövetése esetén az igazgató figyelmeztetésben, intésben, megrovásban részesíti a tanulót. Újabb fegyelmi vétség esetén − a tanulót tanító tanárok megbeszélése a probléma lehetséges kezeléséről, − az osztályfőnök, igazgató, az érintett tanuló és szüleinek találkozása, beszélgetése, − tantestületi fegyelmi tárgyalás.
8.3. Ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munkában 8.3.1. A pedagógus munkájának értékelése A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: − biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését; − segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; − az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről; − szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A pedagógusok munkájának értékelését két évenként, az értékelési szabályzat alapján végezzük. 8.3.2. Program- és tantervértékelés A pedagógiai program teljes körű értékelése megegyezik az intézmény tevékenységrendszerének értékelésével. Helyi tanterv bevezetése a kerettanterv alapján: 2001. szept.
9. évfolyam,
2002. szept.
10. évfolyam.
A Közoktatási törvény módosításának következtében módosított helyi tantervek bevezetésének menete:
72
2003. szept.
9. évfolyam,
2004. szept.
10. évfolyam,
2005. szept.
11. évfolyam,
2006. szept.
12. évfolyam,
2007. szept.
13. évfolyam.
A tanterv értékelésének elemzésének ideje: − bevezetése előtt, − a bevezetés után folyamatosan. 8.3.3. Intézményértékelés Területei: ⎯ gazdálkodás, ⎯ oktatás, módszerek, ⎯ iskolai közérzet, ⎯ szolgáltatások, ⎯ kapcsolatrendszer. Az intézményértékelés az IMIP (Intézményi Minőségirányítási Program) alapján történik.
9. Szakmai program
9.1. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők:
⎯ Győr-Moson-Sopron megye közoktatás-fejlesztési terve ⎯ Sopron Megyei Jogú Város oktatási koncepciója ⎯ a megye munkaerő-piacának várható alakulása ⎯ a szolgáltatásainkat igénybevevők - a tanulók, a szülők, a gazdasági kamarák, a gazdálkodó egységek - elvárásai ⎯ a versenytárs iskolák és képző intézmények programjai
73
A szakmai program általános céljai: ⎯ Mindenki számára biztosítani kívánjuk a lehetőséget képességei kibontakoztatására; ha szükséges, differenciált módon. ⎯ A szakmai ismeretek elmélyült tanulmányozása és alkalmazása révén adunk módot diákjainknak arra, hogy alkotóképességük fejlődjék. ⎯ A megbízható, széles körű alapműveltség megszerzésén túl a középiskolai évfolyamokon közgazdasági és kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozás lehetőségét kívánjuk biztosítani. ⎯ Új üzleti gondolkodásmód kialakítása, vállalkozási kompetenciák fejlesztése. ⎯ Az érettségi vizsgára történő színvonalas felkészítéssel esélyt adunk ⎯ a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra; ⎯ az érettségire épülő, munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakmatanulásra, az életpályán várhatóan többször bekövetkező szakmaváltásra; ⎯ Egyéni tanulói haladási utak kialakítása, az átjárhatóság biztosítása: más iskola tanulói számára biztosítani kívánjuk, hogy a 10. vagy a 12. évfolyam befejezése után iskolát válthassanak, bekapcsolódhassanak a nálunk folyó képzésbe. ⎯ A gyakorlatorientált kompetencia alapú, moduláris képzés szerepének növelése: az elméleti és gyakorlati ismeretek oktatásában - különösen a szakképzési évfolyamokon - érzékelhető arányváltozást kell elérnünk a gyakorlat javára. ⎯ A diákok olyan munkavállalói és állampolgári kompetenciákra tegyenek szert, amely lehetővé teszi azt, hogy hatékony munkatársai és felelős tagjai legyenek a társadalomnak és a vállalkozásoknak. ⎯ A környezettudatos magatartás erősítése ⎯ A tanulók megértsék, miért szükséges etikai szabályok betartása az üzleti életben, mind a vezetők, alkalmazottak, mind a termelők és fogyasztók részéről. ⎯ Kézzel fogható tapasztalatokat nyújtani, hogy milyen egy üzleti vállalkozást működtetni, ezzel a gazdálkodási, pénzügyi készségeket fejleszteni. ⎯ Rugalmas képzési rendszer kialakítása: szélesítenünk kell az iskola szakmakínálatát, másfelől a különböző képzési formákkal igazodnunk kell a különböző igényekhez. ⎯ Értékes, érvényes, hasznosítható, piacképes tudás átadása, szakmai elkötelezettség kialakítása.
74
A szakmai képzés feladatai Olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása tanulóinkban, amelyek esélyt adnak arra, hogy a munkaerőpiacon megtalálják helyüket és ott majd helytálljanak, függetlenül attól, hogy milyen szakmát tanulnak. Ezek a következők: Munkaerő-piaci kompetenciák ⎯ szociális kompetencia, mint munkaerő-piaci elvárás ⎯ világos, korrekt kommunikáció szóban és írásban ⎯ kommunikációs kultúrák tanulásának képessége (idegen nyelv) ⎯ önismereti készség ⎯ viselkedés- és mentális kultúra és interkultúrális műveltség ⎯ együttműködés, team-munka, kooperációs modellekben gondolkodás ⎯ kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ⎯ hatékony, önálló munkavégzés Szakmai kompetenciák (szakmai ismeretek és készségek) ⎯ általános szakmai cselekvőkészség ⎯ innovációs készség ⎯ élethosszig tartó fejlődés igénye ⎯ célorientált veselkedés ⎯ szervezeti-vezetési készség ⎯ problémamegoldó, -kezelő készség ⎯ kooperáció és konszenzus készség ⎯ gazdálkodási, tervezési képesség ⎯ kreatív és kritikai gondolkodás képessége
Személyes kompetenciák ⎯ elhivatottság 75
⎯ megbízhatóság ⎯ stressztűrő képesség ⎯ gyakorlatias feladatelemzés ⎯ önállóság ⎯ szervező készség ⎯ szorgalom, igyekezet ⎯ döntésképesség Társas kompetenciák ⎯ kapcsolatteremtő készség ⎯ udvariasság ⎯ közérthetőség ⎯ konfliktusmegoldó készség ⎯ empatikus készség ⎯ motiváló készség ⎯ hatékony kérdezés készsége ⎯ kezdeményező készség ⎯ visszacsatolási készség Módszertani kompetenciák ⎯ logikus gondolkodás ⎯ következtetési készség ⎯ nyitott hozzáállás ⎯ módszeres munkavégzés ⎯ rendszerező képesség ⎯ tervezési képesség ⎯ értékelési képesség ⎯ figyelemmegosztás ⎯ figyelemösszpontosítás Iskolánknak négy, ill. öt általános műveltséget megalapozó, ún. középiskolai évfolyama és egy szakképzési évfolyama van. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka szakaszai: 76
⎯ az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz (912. (13.) középiskolai évfolyam) ⎯ a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz (1/13. szakképzési évfolyam) 9.2. szakmai előkészítés A szakmai előkészítés két szakaszban valósul meg: Az első szakasz a 9-10. évfolyam, ahol szakmai orientációt folytatunk, ezzel segítve tanulóink pályaválasztását. A második szakasz a 11-12. (13.) évfolyam, ahol megtörténik a közgazdasági és a kereskedelm-marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoport szakmai alapozása, miközben tanulóinkat intenzíven készítjük az érettségi vizsgára. Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy a 9-12. középiskolai évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó oktatás részeként szakmai orientációs és szakmai alapozó ismeretek átadására is sor kerüljön. A 9-10. évfolyamon a szakmai orientáció keretében a gazdasági környezetünk tantárgy tanítása lehetővé teszi a tanulóknak e szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák megismerését. 9-10. évfolyamon diákjaink megismerkednek az információkezelés alapjaival, amely magába foglalja gépírást, viselkedéskultúrát és a kommunikációt – tanítása során célunk, hogy fejlődjenek tanítványaink gyakorlati tevékenységéhez szükséges képességei-. 10. évfolyamon tanulóink postai orientációs ismeretek keretében ismerkednek meg ezen szakterület alapismereteivel. A 11-12. évfolyamon történik, a szakmacsoportos alapozó oktatás, melynek során a szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítése és az érettségi utáni szakképzés megalapozása a cél. A közgazdasági szakmacsoportban az alapozó ismeretek elsajátítása az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) és az Üzleti gazdaságtan tantárgyak keretében történik. A kereskedelem- marketing üzleti adminisztrációs szakmacsoportban az alapozó ismeretek elsajátítása az Elméleti gazdaságtan( közgazdaságtan) és a Marketing tantárgyak keretében történik.
77
Mindkét szakmacsoportban az elméleti ismeretek mellett szakmacsoportos alapozó gyakorlat keretében lehetőséget kínálunk a szakmai gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés megalapozására. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban, a szakképzési évfolyamokon nevelő és oktató munkánkat az iskola pedagógiai programjának szerves részét képező szakmai programunk alapján folytatjuk. Célunk, hogy tanulóink a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítést szerezzenek. Tanulóink a 12-13. évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát, a szakképző kurzus követelményeinek teljesítése után az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – érettségihez kötött – szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsgát tehetnek. 9.3. Az iskola szakmakínálata Az új szakmaszerkezeten alapuló Országos Képzési Jegyzéknél tartalmilag a legfontosabb változása a moduláris felépítés. Ennek jelentősége abban testesül meg, hogy a tanulóknak nem kell a már előzetesen elsajátított tananyagot újra tanulni, ha egy másik, hasonló tananyaggal rendelkező szakképesítést kezdenek el, valamint könnyebb lesz az átjárhatóság az egyes szakképesítések között. Így gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lehet a képzés. A moduláris felépítésnek megfelelően újfajta szakképesítés-típusok jelentek meg. Az alapszaképesítéseknek vannak elágazásaik, amelyekhez ugyanazok az alapismeretek szükségesek, de ezek elsajátítása után specializálódni lehet. Sok alap-szakképesítés birtokában további, ráépülő szakképesítés szerezhető. Aki az alap-szakképesítéshez szükséges ismereteknek csak egy részét képes elsajátítani, rész-szakképesítést szerezhet. Az iskola által felkínált szakmák: 52 344 020000 00 00
Vállalkozási ügyintéző
52 344 01 0000 00 00
Pénzügyi, számviteli ügyintéző
52 341 04 1000 00 00
Kereskedelmi ügyintéző
52 342 01 0000 00 00
Marketing és reklámügyintéző
52 841 02 0000 00 00
Postai ügyintéző
54 345 02 0000 00 00
Logisztikai ügyintéző
78
Az új OKJ szerinti szakképesítések nem tantárgyakból, hanem követelménymodulokból épülnek fel. Ezek tartalma több szakma esetében azonos, ami megkönnyíti a beszámítást a következő szakma megszerzésénél. A szakmákhoz tartozó óraterveket a 6. számú mellélet tartalmazza. A modulok tartalmazzák a „kész” szakember által elvégzendő feladatokat, tevékenységeket (feladatprofil) és azokat a tulajdonságokat, amelyek révén a személy képes a szakképesítése birtokában a munkafeladatok elvégzésére (tulajdonságprofil). A központi program és az SZVK megadja az egyes szakmák képzési ideje alatt az elmélet és a gyakorlat arányát. Leírja azokat a tanulói tevékenységformákat – és azok arányát is -, amelyet a diáknak a képzés alatt végeznie kell, pl. jegyzetelés, információrendszerezés, feladatok önálló feldolgozása, stb. A követelménymodulokhoz tananyagegységek kapcsolódnak, melyek tananyagelemekből épülnek fel. Ezek összefüggő rendszere adja meg az adott szakképesítésnél azt, hogy mit és hogyan kell elsajátítani, elsajátítatni. A szakmai vizsga is követelménymodulok értékeléséből áll. Egy-egy modulhoz többféle vizsgatevékenységet is rendelhet az SZVK. Ilyenek: − gyakorlati vizsgatevékenység − írásbeli vizsgatevékenység − szóbeli vizsgatevékenység − interaktív vizsgatevékenység Az értékelésnél az egyes követelménymodulok eltérő súllyal szerepelnek (az SZVK szerint). Arányuk követi az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órák számának arányát. Az új OKJ bevezetése új módszereket kíván meg a tanároktól is. A tanítási-tanulási folyamatban új eszközöket, technikákat kell alkalmazni, ezért intézményünk hangsúlyt fektet a tanárok továbbképzésére is.
79
A gyakorlatorientált szakmai képzések megszervezésénél figyelembe vesszük a gazdasági élet szereplőinek tanácsát, véleményét. Színesítjük az oktatást gyárlátogatásokkal és szakmai gyakorlatok szervezésével. Az új szakmaszerkezeten alapuló Országos Képzési Jegyzéknél tartalmilag a legfontosabb változása a moduláris felépítés. Ennek jelentősége abban testesül meg, hogy a tanulóknak nem kell a már előzetesen elsajátított tananyagot újra tanulni, ha egy másik, hasonló tananyaggal rendelkező szakképesítést kezdenek el, valamint könnyebb lesz az átjárhatóság az egyes szakképesítések között. Így gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lehet a képzés. A moduláris felépítésnek megfelelően újfajta szakképesítés-típusok jelentek meg. Az alapszaképesítéseknek vannak elágazásaik, amelyekhez ugyanazok az alapismeretek szükségesek, de ezek elsajátítása után specializálódni lehet. Sok alap-szakképesítés birtokában további, ráépülő szakképesítés szerezhető. Aki az alap-szakképesítéshez szükséges ismereteknek csak egy részét képes elsajátítani, rész-szakképesítést szerezhet.
80
10. Záradék A Pedagógiai Programot véleményezte és elfogadta a Diákönkormányzat, a Szülői Munkaközösség, élt döntési jogával a nevelőtestület (7. számú melléklet). Érvényes visszavonásig, de felülvizsgálata a képzési határszakaszokon, legkésőbb a végső felfutáskor indokolt. A felülvizsgálatot kezdeményezheti a fenntartó, a szülői közösség illetve a nevelőtestület többsége. Jóváhagyás után a Pedagógiai Program nyilvános. Munkaidőben a teljes példány megtekinthető az iskola könyvtárában.
Sopron, 2008. május 23.
Herczeg Lászlóné igazgató
81
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Eszközjegyzék 2. számú melléklet Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai (óratervek) 3. számú melléklet Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak előírt tananyaga és követelményei, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 4. számú melléklet Érettségi szóbeli témakörök 5. számú melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának programja 6. számú melléklet Szakmai óratervek 7. számú melléklet Esélyegyenlőségi terv 8. számú melléklet Legitimációs dokumentumok: 1. A Pedagógiai program elfogadását tárgyaló nevelőtestületi ülés jegyzőkönyve 2. A Pedagógiai programot elfogadó szülői választmányi nyilatkozat 3. A Pedagógiai programot elfogadó diák-önkormányzati nyilatkozat 4. A Pedagógiai Programot elfogadó közgyűlési határozat
82
