Fax: Telefon:

REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA 2030. Érd, János u.15. Telefon/Fax: 06-23-367-693

Telefon: 06-20-9369-607 E-mail: [email protected]

DIÓSD TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK VALAMINT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA, 2014-2005.

ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ III. kötet JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Érd, 2015. május hó

Megbízó: Diósd Város Önkormányzata – 2049 Diósd, Szent István tér 1.

Kizárólag a REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA hozzájárulásával használható fel a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások és a tervezési szerződésben foglaltak figyelembevételével!

Diósd város településrendezési eszközeinek módosítása, 2014-2015.

TERVEZŐK NÉVSORA, ALÁÍRÓLAP Diósd Településszerkezeti tervének, valamint Szabályozási tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosítása TELEPÜLÉSRENDEZÉS: Klie Zoltán

- Rend-Eng-Terv Építész Iroda.

vezető településrendező tervező

TT-1-20-0058

KÖRNYEZETRENDEZÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM: Illyés Zsuzsanna

- Tájmester Kft.

táj- és kertépítész Gaál Kinga

TK1-01-5028/12 - Tájmester Kft.

KÖZLEKEDÉS: László Zsolt

- Via-Trita Kft.

közlekedés tervező Nagy Gyula

01-6576 - Via-Trita Kft.

közlekedés tervező

01-11698

VÍZI KÖZMŰELLÁTÁS:

Felhős Koppány

- Kultúr-CAD Kft.

vízi közműtervező

TV-01-7609

GÁZELLÁTÁS: Fülöp László

- FL-Gáz Bt.

gázellátás közműtervező

13-4273

ENERGIAELLÁTÁS: Zsolnai József

- Mátra-Phone Kft.

energiaellátás közműtervező

……………………… V-T 2305/2009.

HÍRKÖZLÉS: Mátrai Sándor

- Mátra-Phone Kft.

hírközlés tervező Csótai István

HI-T 13-3496. - Mátra-Phone Kft.

hírközlés tervező

……………………… TH 05-0267

-2-


JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK: III. KÖTET

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Szöveges munkarészek Határozati javaslat jóváhagyásáról

a

TSZT/2015.

jelű

Településszerkezeti

terv

1. számú melléklet: Diósd város Településszerkezeti tervének leírása’ 2015 Rajzi munkarészek 2. számú melléklet: Diósd város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata, 2014-2015. TSZT/2015.

Településszerkezeti terv M = 1: 4.000

3. számú melléklet: Diósd város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata, 2014-2015. M/2015.

Településszerkezeti terv – Módosítások M = 1: 4.000

-3-


HATÁROZATI JAVASLAT Diósd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a 2013. január elsejétől érvényes OTÉK előírásai alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével az alábbi döntést hozza: 1.) Jóváhagyja Diósd város Településszerkezeti terve 1. számú mellékletét képező Leírását, valamint a „Diósd város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata, 2014-2015. –Településszerkezeti terv” című, TSZT/2015. jelű (M=1:4.000-es méretarányú), jelen határozat 2. számú mellékletét képező tervet. 2.) E határozat hatályba lépésével egyidejűleg a Diósd Településszerkezeti tervéről szóló 111/2009. (V.21.) öh. határozat, valamint a Településszerkezeti terv módosításáról szóló 200/2013. (VII. 4.) számú diósdi öh. határozat érvényét veszti. 3.) Úgy dönt, hogy az általános felülvizsgálaton túlmenően a 111/2009. (V.21.) öh. számú önkormányzati határozattal jóváhagyott, többször módosított Településszerkezeti terven a jelen határozat 3. számú mellékletét képező „Diósd város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata, 2014-2015. – Településszerkezeti terv – Módosítások” című, M/2015. jelű tervlapon jelöltek szerint az alábbi módosításokat hajtja végre: Kisvárosias lakóterületek átsorolása 1. számú módosítás: • A 7. számú főút mentén, a Hunyadi utca és a Szabadság út között található lakótelepi épületek négy, egyenként kb. 390 m2-es nagyságú úszótelkének, valamint a lakótelep 1751/8-as hrsz.-ú földrészletének kisvárosias lakóterületből nagyvárosias lakóterületbe történő átminősítése Lk > Ln – 0,97 ha 2. /1. számú módosítás: • Az Ifjúság útja, Bartók utca környezetében található lakótelep három különálló tömbjében található lakótelepi épületek hét, egyenként kb. 430 illetve tíz, egyenként 237 m2-es úszótelkének, valamint a lakótelep három közterületi ingatlanának (2475-ös hrsz. – 12107 m2, 2489/3-as hrsz. – 3623 m2, 2494/6-os hrsz. – 4066 m2) kisvárosias lakóterületből nagyvárosias lakóterületbe történő átminősítése Lk > Ln – 2,49 ha

-4-


2. /2. számú módosítás: • A Bartók utca környezetében található lakótelep területén kialakult két üzletsor 2494/2-2494/5-ös, 2494/7-es és 2489/1-2489/2-es hrsz.-ú ingatlanainak kisvárosias lakóterületből településközpont vegyes területbe történő átminősítése Lk > Vt – 0,03 ha Kertvárosias lakóterületek átsorolása 3. számú módosítás: • A Rákóczi Ferenc utca és az Apponyi utca mellett található Szent Anna Szeretetotthon 1969-es és 1988-as hrsz.-ú ingatlanainak kertvárosias lakóterületből intézmény területté történő átminősítése Lke > Vi – 0,27 ha 4. számú módosítás: • A Petőfi Sándor utca mentén, a Római árok és a Gyár utca között fekvő 2697-es, 2699-es, 2701/1-es és 2701/2-es hrsz.-ú ingatlanok kertvárosias lakóterületből településközpont vegyes területté történő átminősítése Lke > Vt – 0,31 ha 5. számú módosítás: • A Diófasor utcai elektromos alállomás ingatlanától nyugatra fekvő – egy elektromos hálózattartó oszlopnak helyet adó – 3300-as hrsz.-ú közterület kertvárosias lakóterületből ipari gazdasági területté történő átminősítése Lke > Gip – 0,06 ha 6. számú módosítás: • A Gyár utca és a Római árok között fekvő 2664/1-es, 2664/4-es, 2664/5-ös, 2665-ös, 2666-os és 2667-es hrsz.-ú ingatlanok kertvárosias lakóterületből ipari gazdasági területté történő átminősítése Lke > Gip – 1,13 ha 7. számú módosítás: • A Tó utca és az Ipoly utca sarkán fekvő 2243/6-os hrsz.-ú ingatlan kertvárosias lakóterületből ipari gazdasági területté történő átminősítése Lke > Gip – 0,12 ha 8. számú módosítás: • A 1378-as hrsz.-ú ingatlan Településszerkezeti és Szabályozási terven lehatárolt része és az azon belül „úszó” 1373-1377-es hrsz.-ú telkek kertvárosias lakóterületből beépítésre szánt különleges rekreációs területté történő átminősítése Lke > K-Re – 0,62 ha 9. számú módosítás:

-5-


• A 1346-os hrsz.-ú ingatlan nyugati fele, a 1348/2-es hrsz.-ú terület valamint a 1192/25-ös hrsz.-ú Pince sor Településszerkezeti és Szabályozási terven lehatárolt részének kertvárosias lakóterületből beépítésre nem szánt különleges rekreációs területté történő átminősítése Lke > Kb-Re – 1,69 ha 10.

számú módosítás:

• A 1346-os hrsz.-ú ingatlanon belül „úszó” 1349-1356-os hrsz.-ú telkek, valamint a 1348/2-es hrsz.-ú terület középső részén kialakult 1348/1-es hrsz.-ú földrészlet kertvárosias lakóterületből beépítésre szánt különleges pincés területté történő átminősítése Lke > K-P – 0,04 ha Településközpont vegyes területek átsorolása 11.


• A város központjában, a Kossuth Lajos utca és a Gárdonyi Géza utca között működő „kisiskola” 2562/1-es és 2562/2-es hrsz.-ú ingatlanának településközpont vegyes területből intézmény területté történő átminősítése Vt > Vi – 0,31 ha 12.


• Az Ifjúság utca északnyugati oldalán működő óvoda 2469-es hrsz.-ú ingatlanának településközpont vegyes területből intézmény területté történő átminősítése Vt > Vi – 0,24 ha 13.


• Az Ifjúság utca délkeleti oldalán működő Nemzetközi Keresztény Iskola 2471-es hrsz.-ú ingatlanának településközpont vegyes területből intézmény területté történő átminősítése Vt > Vi – 0,52 ha 14.


• A 7. számú főút és a Gárdonyi Géza utca között fekvő 2541/1-es hrsz.-ú ingatlanon működő általános iskola területének és a tervezett iskolabővítéshez szükséges 2543-as hrsz.-ú ingatlannak, valamint a 2542es hrsz.-ú ingatlan délnyugati részének településközpont vegyes területből intézmény területté történő átminősítése Vt > Vi – 1,22 ha 15.

/1. számú módosítás:

• A Zöldfa utca északi oldalán fekvő, a Zöldfa Bölcsődének és óvodának helyet adó 1190/2-es hrsz.-ú ingatlan településközpont vegyes területből intézmény területté történő átminősítése Vt > Vi – 0,72 ha

-6-


15.


• A Kocsis utca mentén fekvő 1190/3-as hrsz.-ú ingatlan településközpont vegyes területből intézmény területté történő átminősítése Vt > Vi – 1,61 ha 15.


• A Pince sor mentén fekvő 1372/1-es hrsz.-ú ingatlan kiszabályozott részének településközpont vegyes területből beépítésre szánt különleges rekreációs területté történő átminősítése Vt > K-Re – 0,15 ha 16.


• A Petőfi Sándor utca mentén fekvő TIGÁZ Diósdi Üzeme 2614/2-es hrsz.-ú ingatlanának településközpont vegyes területből intézmény területté történő átminősítése Vt > Vi – 0,78 ha 16.


• A Petőfi Sándor utca mentén fekvő TIGÁZ Diósdi Üzeme 2614/1-es hrsz.-ú parkolójának településközpont vegyes területből közlekedési területté történő átminősítése Vt > KÖu – 0,16 ha 17.


• A 7. számú főút északnyugati oldalán, a Gárdonyi köz mellett kialakult benzinkút 2651/6-os hrsz.-ú ingatlanának településközpont vegyes területből kereskedelmi szolgáltató gazdasági területté történő átminősítése Vt > Gksz – 0,24 ha Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek átsorolása 18.


• A Tó utca, a Tisza utca és a Petőfi Sándor utca által határolt 2321/7-es hrsz.-ú ingatlan kereskedelmi szolgáltató gazdasági területből kertvárosias lakóterületté történő átminősítése Gksz > Lke – 0,97 ha 19.


• Az Életfa Gyermekjóléti Szolgálatnak helyet adó 1727/1-es és 1727/2-es hrsz.-ú ingatlanok kereskedelmi szolgáltató gazdasági területből intézmény területté történő átminősítése Gksz > Vi – 0,08 ha Ipari gazdasági területek átsorolása 20.


-7-


• A Petőfi Sándor utca mentén, a Római árok mellett található volt szennyvíz derítő 2702-es és 2703-as hrsz.-ú ingatlanának ipari gazdasági területből településközpont vegyes területté történő átminősítése Gip > Vt – 0,06 ha 21.


• A Petőfi Sándor utca mentén található volt trafóház 2698-as hrsz.-ú ingatlanának ipari gazdasági területből településközpont vegyes területté történő átminősítése Gip > Vt – 0,04 ha 22.


• A Kőbányai út mentén fekvő 1387/3-as hrsz.-ú közterületből kiszabályozott, kb. 2646 m2 nagyságú vízmű-terület ipari gazdasági területből vízgazdálkodási területté történő átminősítése Gip > V – 0,26 ha 22.


• Az Éva utca mellett található 696-os hrsz.-ú ingatlanon működő vízműkút területének ipari gazdasági területből vízgazdálkodási területté történő átminősítése Gip > V – 0,14 ha 22.


• A Homokbánya utca mellett található 2283-as hrsz.-ú ingatlanon működő vízműkút területének ipari gazdasági területből vízgazdálkodási területté történő átminősítése Gip > V – 0,02 ha 22.


• Az Illés utca mellett található 1094-es hrsz.-ú ingatlanon működő vízműkút területének ipari gazdasági területből vízgazdálkodási területté történő átminősítése Gip > V – 0,04 ha 22.


• A Pacsirta utca és a Római árok, valamint az árok és a Petőfi Sándor utca között elnyúló vízmű-terület, a 2241/1-es és 2241/2-es, valamint a 2248-as és 2249-es hrsz.-ú ingatlanok területének ipari gazdasági területből vízgazdálkodási területté történő átminősítése Gip > V – 0,36 ha 23.


• A József Attila utca és a Bem utca találkozásánál fekvő 1978-as hrsz.-ú ingatlan északi részének ipari gazdasági területből kertvárosias lakóterületté történő átminősítése

-8-


Gip > Lke – 0,03 ha Beépítésre szánt különleges területek átsorolása 24.


• A Sashegyi utca mentén fekvő 2512-es és 2513-as hrsz.-ú ingatlanoknak a temető beépítésre szánt különleges területéből településközpont vegyes területté történő átminősítése Kte > Vt – 0,22 ha 24.


• A Sashegyi utca mentén fekvő 2514-es hrsz.-ú közterületnek a temető beépítésre szánt különleges területéből közlekedési területté történő átminősítése Kte > KÖu – 0,05 ha 24.


• A Sashegyi utca mentén fekvő 2515-ös és 2516-os hrsz.-ú ingatlanok északkeleti részének a temető beépítésre szánt különleges területéből intézmény területté történő átminősítése Kte > Vi – 0,12 ha Közlekedési területek átsorolása 25.


• A Kludi területétől délnyugatra fekvő 1015/9-es hrsz.-ú közlekedési területből erdőterületté történő átminősítése KÖu > Ev – 0,21 ha 26.

ingatlan


• A József Attila utca és a Bem utca találkozásánál lévő gáz nyomásszabályozó berendezés 1960/1-es hrsz.-ú telkének közlekedési területből ipari gazdasági területté történő átminősítése KÖu > Gip – 0,00 ha Zöldterületek átsorolása 27.


• A Szent István téri templom 2509-es hrsz.-ú ingatlanának zöldterületből intézmény területté történő átminősítése Zkp > Vi – 0,02 ha 28.


• A Kápolna 2503 hrsz.-ú ingatlanának zöldterületből intézmény területté történő átminősítése Zkp > Vi – 0,00 ha

-9-


29.


• Az Ifjúság útja és a Balatoni út között, a posta mellett fekvő 2474/4-es hrsz.-ú ingatlan zöldterületből közlekedési területté történő átminősítése Zkp > KÖu – 0,24 ha Vízgazdálkodási területek átsorolása 30.


• Az Alsbach Hahnlein téren található ÉTV Környezetvédelmi Labor 1983-as hrsz.-ú ingatlanának vízgazdálkodási területből településközpont vegyes területté történő átminősítése V > Vt – 0,15 ha 31.


• A Rákóczi Ferenc utca mentén húzódó lefedett árok 2499/3-as és 2499/4-es hrsz.-ú ingatlanának, valamint a 2499/1-es és 2499/2-es hrsz.-ú közterületeknek vízgazdálkodási területből közlekedési területté történő átminősítése V > KÖu – 0,18 ha 32.


• A Gyár utca és a vasút között húzódó 2968/1-es hrsz.-ú közterületeknek vízgazdálkodási területből közlekedési területté történő átminősítése V > KÖu – 0,16 ha Beépítésre szánt különleges területek átsorolása beépítésre nem szánt területté 33.


• A felhagyott, rekultivált homokbánya 1024/8-as hrsz.-ú ingatlanának a sporttelep beépítésre szánt különleges területéből beépítésre nem szánt sportolási célú különleges területté történő átminősítése Ksp > Kb-Sp – 2,19 ha

Egyéb módosítások a Településszerkezeti terven • A régészeti lelőhelyek területének, azonosítójának pontosítása; • Az országos ökológiai hálózat magterület övezetének pontosítása; • A belvízzel veszélyeztetett területének, az ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott területének és a földtani veszélyforrás területének feltüntetése; • A vízbázisok védőövezeteinek feltüntetése; • A Völgy utca és az Árvalányhaj utca találkozásánál tervezett körforgalmú csomópont feltüntetése; • A Völgy utca, Homokbánya utca találkozásánál tervezett körforgalmú csomópont feltüntetése; • A meglévő és a tervezett kerékpárutak hálózatának ábrázolása a hatályos tervben szereplő hálózat kiegészítésével; - 10 -


• A Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület területén lévő ipari üzemek hatályos terven szereplő védőtávolságának törlése. • A település közigazgatási határától mért 200 méteres sáv határvonalának feltüntetése a BATrT új beépítésre szánt terület kijelölésére vonatkozó szabályozásának érvényre juttatása érdekében. 4.) Tudomásul veszi, hogy jelen területfelhasználás változások következtében a település biológiai aktivitásérték egyenlege + 9,67

BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK SZÁMÍTÁS, DIÓSD, 2015.

Módosítás

Terület felh. módja változás előtt

Terület felh. módja változás után

1. sz. módosítás

Lk

Ln

2/1. sz. módosítás

Lk


Lk

3. sz. módosítás

ÉrtékÉrték- Aktivitás- AktivitásTerület Aktivitásmutató mutató érték érték haérték változás változás változás változás ban változása előtt után előtt után 0,97

1,2

0,6

1,16

0,58

-0,58

Ln

2,49

1,2

0,6

2,99

1,49

-1,49

Vt

0,03

1,2

0,5

0,04

0,02

-0,02

Lke

Vi

0,27

2,7

0,5

0,73

0,14

-0,59

4. sz. módosítás

Lke

Vt

0,31

2,7

0,5

0,84

0,16

-0,68

5. sz. módosítás

Lke

Gip

0,06

2,7

0,4

0,16

0,02

-0,14

6. sz. módosítás

Lke

Gip

1,13

2,7

0,4

3,05

0,45

-2,60

7. sz. módosítás

Lke

Gip

0,12

2,7

0,4

0,32

0,05

-0,28

8. sz. módosítás

Lke

K-Re

0,62

2,7

2,7

1,67

1,67

0,00

9. sz. módosítás

Lke

Kb-Re

1,69

2,7

6,0

4,56

10,14

5,58

10. sz. módosítás

Lke

K-P

0,04

2,7

1,5

0,11

0,06

-0,05


Vt

Vi

0,31

0,5

0,5

0,16

0,16

0,00


Vt

Vi

0,24

0,5

0,5

0,12

0,12

0,00


Vt

Vi

0,52

0,5

0,5

0,26

0,26

0,00


Vt

Vi

1,22

0,5

0,5

0,61

0,61

0,00


Vt

Vi

0,72

0,5

0,5

0,36

0,36

0,00


Vt

Vi

1,61

0,5

0,5

0,81

0,81

0,00


Vt

K-Re

0,15

0,5

2,7

0,08

0,41

0,33


Vt

Vi

0,78

0,5

0,5

0,39

0,39

0,00


Vt

Köu

0,16

0,5

0,6

0,08

0,10

0,02


Vt

Gksz

0,24

0,5

0,4

0,12

0,10

-0,02


Gksz

Lke

0,97

0,4

2,7

0,39

2,62

2,23


Gksz

Vi

0,08

0,4

0,5

0,03

0,04

0,01


Gip

Vt

0,06

0,4

0,5

0,02

0,03

0,01


Gip

Vt

0,04

0,4

0,5

0,02

0,02

0,00


Gip

V

0,26

0,4

6,0

0,10

1,56

1,46

22/2.sz. módosítás

Gip

V

0,14

0,4

6,0

0,06

0,84

0,78


Gip

V

0,02

0,4

6,0

0,01

0,12

0,11


Gip

V

0,04

0,4

6,0

0,02

0,24

0,22


Gip

V

0,36

0,4

6,0

0,14

2,16

2,02


Gip

Lke

0,03

0,4

2,7

0,01

0,08

0,07


Kte

Vt

0,22

3,0

0,5

0,66

0,11

-0,55


Kte

KÖu

0,05

3,0

0,6

0,15

0,03

-0,12

- 11 -


BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK SZÁMÍTÁS, DIÓSD, 2015. Terület felh. módja változás előtt

Módosítás

Terület felh. módja változás után

ÉrtékÉrték- Aktivitás- AktivitásTerület Aktivitásmutató mutató érték érték haérték változás változás változás változás ban változása előtt után előtt után


Kte

Vi

0,12

3,0

0,5

0,36

0,06

-0,30


Köu

Ev

0,21

0,6

9,0

0,13

1,89

1,76


Köu

Gip

0,00

0,6

0,4

0,00

0,00

0,00


Zkp

Vi

0,02

6,0

0,5

0,12

0,01

-0,11


Zkp

Vi

0,00

6,0

0,5

0,00

0,00

0,00


Zkp

KÖu

0,24

6,0

0,6

1,44

0,14

-1,30


V

Vt

0,15

6,0

0,5

0,90

0,08

-0,83


V

Köu

0,18

6,0

0,6

1,08

0,11

-0,97


V

KÖu

0,16

6,0

0,6

0,96

0,10

-0,86


Ksp

Kb-Sp

2,19

3,0

6,0

6,57

13,14

6,57 9,67

Σ aktivitás érték változás:

5.) Tudomásul veszi, hogy jelen területfelhasználás változások következtében a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 1/3. számú mellékletét képező Területi mérleg adatai az alábbiak: Település 57.

Térségi területfelhasználási kategória területe (ha)

Térségi területfelhasználási kategóriák

Diósd

városias települési térség

531,58

Település közigazgatási területéhez viszonyított arány (%) 92,50

58.

nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség

16,52

2,87

59.

magas zöldfelületi arányú települési térség

5,16

0,90

60.

erdőgazdálkodási térség

12,36

2,15

61.

mezőgazdasági térség

8,84

1,54

62.

építmények által igénybe vett térség

0,24

0,04

6.) Felkéri a jegyzőt, hogy a Településszerkezeti terv alapján az új Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv javaslatát terjessze a Képviselőtestület elé. 7.) Jelen határozat az elfogadását követő 30. napon lép hatályba.

Diósd, 2015. …………………………

Határidő: Felelős:

azonnal jegyző

Bogó László s.k. polgármester

dr. Szabolcs Mária s.k. jegyző

- 12 -


1. számú melléklet DIÓSD VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA, 2015. 1. A Településszerkezeti tervlap 1. A Településszerkezeti tervlap az alábbi kötelező településszerkezeti és területfelhasználási elemeket tartalmazza: a) a belterületi határ, amely egybeesik a közigazgatási határral, b) beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek, c) területfelhasználási egység határa, d) területfelhasználási egység jele és beépítési sűrűsége, e) a területfelhasználást befolyásoló védőtávolságok, védőterületek, f) műemléki környezet határa, g) helyi értékvédelmi terület határa, h) helyi egyedi művi érték, i) helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa, j) gyorsforgalmi út, országos I. rendű főút, országos mellékút (települési főút) gyűjtőút és kiszolgáló út nyomvonala, k) közúti csomópont, l) vasút nyomvonala, m) kerékpárút nyomvonala, n) közművek jelentős, területfelhasználást befolyásoló, védőtávolságot igénylő létesítményeinek hálózatai és telephelyei. 2. A településszerkezeti tervlap az alábbi más jogszabály által elrendelt elemeket tartalmazza, amelyek betartása kötelező, de esetleges módosulásuk nem teszi szükségessé a településszerkezeti terv módosítását, mivel ezen elemeket nem a Képviselő-testület határozza meg: a) műemlék, b) régészeti lelőhely határa, c) országos ökológiai hálózat magterület övezetének határa, d) országos vízminőség-védelmi terület övezetének határa, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetének határa, f) földtani veszélyforrás terület övezetének határa. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 2. A település közigazgatási területének felosztása 1. Diósd város teljes közigazgatási területe belterület. 2. Diósd város közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (beépített és további beépítésre kijelölt) és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. 3. A település közigazgatási területének beépített és beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterület a/1. nagyvárosias lakóterület, a/2. kisvárosias lakóterület, a/3. kertvárosias lakóterület. b) Vegyes terület b/1. Településközpont vegyes terület, b/1. Intézmény terület.

- 13 -


c) Gazdasági terület c/1. Kereskedelmi szolgáltató terület, c/2. Nem zavaró hatású ipari terület. d) Különleges terület d/1. Sporttelep, d/2. Temető, d/3. Rádió és Televízió Múzeum, d/4. Rekreációs célú terület, d/5. Pincék területe. 4. A beépített és beépítésre szánt területek egyes területfelhasználási egységei építési használatának megengedett felső határát (legnagyobb beépítési sűrűségét) és a közüzemi közművesítettség mértékét az alábbi táblázat tartalmazza: (Beépítési sűrűség: a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma.)

Ln Lk Lke Vt Vi

Legnagyobb beépítési sűrűség 2,4 0,9 0,6 2,4 3,5

Közüzemi közművesítettség mértéke teljes teljes teljes teljes teljes

Gksz

2,0

teljes

Gip K-Sp K-T

1,5 0,5 0,2

teljes teljes teljes

K-Múz

0,1

teljes

K-Re

0,5

teljes

K-P

2,0

teljes

Területfelhasználási egységek

Tervi jele

Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Településközpont vegyes terület Intézmény terület Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Különleges terület - sporttelep Különleges terület - temető Különleges terület múzeum területe Különleges terület rekreációs célú terület Különleges terület pincék területe

5. A település közigazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános, valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a.) Közlekedési terület: a/1. Közúti közlekedési terület, KÖu a/2. Kötöttpályás közlekedési terület (vasúti terület). KÖk b.) Zöldterület: b/1. Közpark területe, Zkp b/2. Közkert területe. Zkk c.) Erdőterület: c/1. Védelmi erdőterület. Ev d.) Mezőgazdasági terület: d/1. Általános mezőgazdasági terület. Má e.) Vízgazdálkodási terület. V f.) Különleges beépítésre nem szánt terület:

- 14 -


Kb-Sp Kb-Re

f/1. Sportolási célú terület, f/2. Rekreációs célú terület.

3. A területfelhasználási egységek hasznosításának feltételei 1. A területfelhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek és területfelhasználás figyelembevételével, a terület adottságai alapján a továbbtervezés során építési övezetekre, illetve övezetekre kell felosztani. 2. A tervlapon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak a területfelhasználásra gyakorolt hatásait az érintett építési övezetek és övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. 3. A tervezett megváltozó területfelhasználások, fejlesztések és új beépítések megvalósításához szükséges előfeltételeket (szabályozási és telekalakítási tervek készítése, előközművesítés, útépítés, telekrendezés) a megvalósítás előtt biztosítani kell. 4. Növelni kell a település zöldfelületeinek nagyságát és növényzettel való fedettségét. 5. Az elsődlegesen természet- és tájvédelmi célú területek jellegét, rendeltetését megváltoztatni nem lehet. Az esetleges másodlagos funkció és használat nem zavarhatja és nem veszélyeztetheti ezen területek természeti, táji értékeit. 4. A településfejlesztés során figyelembe veendő elhatározások 1. A lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeinek kielégítése, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek és a korlátozott képességűek igényeire, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek biztosítása a Város meglévő intézményeinek minőségi fejlesztésével, illetve új létesítmények kialakításával oldható meg. 2. A lakosság megélhetését, ellátását biztosító gazdasági érdekeket a meglévő munkahelyek megőrzésével, lehetőség szerinti fejlesztésével, s a tervezett ipari valamint kereskedelmi szolgáltató területek beépítése során létrejövő új munkahelyek létesítésével szükséges biztosítani. 5. Településszerkezet Diósd szerkezetét a fő és gyűjtőutak nyomvonalai, valamint a vasútvonal határozzák meg alapvetően. A település igazgatási területének déli határa közelében fut a BudapestSzékesfehérvár-Pusztaszabolcs vasútvonal, amely Diósd belterületét és a lakóterületeket délről lehatárolja. A közigazgatási terület északi határai közelében húzódik az M0 gyorsforgalmi út íves vonalvezetéssel, amely a 7-es úti keresztezésében kialakított csomóponttal Diósd számára kiváló közúti közlekedési kapcsolatot teremtett a főváros, és a gyorsforgalmi úton keresztül az ország bármely más része felé. Az út északon csupán kis területrészt vág le a belterületből, de Törökbálint és Budapest közigazgatási határa mellett egy jelentősebb méretű lakóterület-részt választ el a település belterületének egyéb részeitől, amely így inkább a Főváros XXII. kerületéhez kötődik.

- 15 -


A város belterületének alsó harmadában északkelet, délnyugati irányban szeli át a települést a 7. számú főút. A 7. főútra Diósd északkeleti vége közelében csatlakozik rá a 8102-es jelű településeket összekötő út (Szabadság út néven), amely Budapest felől, Diósdon és Törökbálinton keresztül az 1-es főút és Budakeszi irányába tart. A Petőfi Sándor utca – Völgy utca vonala Diósd településközpontját köti össze Érddel, illetve az út folytatásában kialakult Tárnoki úton át Tárnokkal, és közvetve a 8104-es jelű másik településeket összekötő úttal. A város többi gyűjtőútja a település belső kapcsolatait biztosítja. 6. Területfelhasználás Diósd lakóterülete egyetlen szerkezeti egységbe tartozik. A város belterületének beépítettsége változó. Ősi központját a középkorban kialakult, sűrűn beépített településmag, az Ófalu képezi, amely a 7. főúttól északra, a település egy másik fontos útja, a Törökbálintot a Fővárossal összekötő Szabadság út mentén terül el. Az Ófalutól délnyugatra később egy újabb településmag jött létre, amely a mai napig a – nemrégiben városi címre emelkedett – település központja. E két területet körülölelve kapcsolódnak a központi területhez a későbbi idők folyamán benépesült, más beépítési jellegű lakóterületek. Területfelhasználás szempontjából Diósd belterületének legnagyobb részét a telkes, családiházas lakóterületek foglalják el, de kialakult kisvárosias, sőt nagyvárosias jellegű beépítés is. A 7. számű főközlekedési út közelében, a településközpont és a Szabadság út között helyezkedik el két lakótelep, ahol több nagyobb ingatlanon belül kialakult úszótelkeken álló, többszintes, többlakásos, a nagyvárosias lakóterület jellegzetességeit hordozó lakóépületek találhatók. Kisvárosias lakóterületnek megfelelő beépítés pedig Diósd belterületének két pontján figyelhető meg, a Kludi területétől nyugatra kialakult egyetlen ingatlanon, valamint a Homokbánya út mentén fekvő néhány telken. A legújabb településrész az Árpád-házi lakópark. E terület képezi még Diósd lakóterületi tartalékát a nagy mennyiségű, egyelőre beépítetlen ingatlannal. A városban – a Nemzetközi Keresztyén Iskola kivételével – csak alapfokú intézmények találhatók, ezek általában a település központjában és a főutak mentén helyezkednek el. Az intézmények Diósd Településszerkezeti terve szerint a településközpont vegyes területekbe tartoznak. A gyermekintézmények a településközpontban, a 7. számú főút közelében és a Zöldfa utcában találhatók, a települést ellátó orvosi rendelő és az igazgatási, művelődési intézmények a városközpontban működnek. Ezek a területek intézmény területekként kerültek meghatározásra. A település belterületén csupán néhány jelentősebb üzemi létesítmény található, a Homokbánya utca délnyugati oldalán kialakult iparterületen a Kludi és a Kerox üzeme működik. A Petőfi Sándor utca mentén fekszik a volt Csapágygyár területe, amelynek egy része ma használaton kívül áll. Kisebb ipari jellegű terület található a Gyár utca környezetében és a Petőfi Sándor utca északi oldalán. Nagyobb méretű, összefüggő ipari gazdasági terület került kialakításra a Szabadság úttól nyugatra, az M0 gyorsforgalmi út, az Ipar utca és az Égettvölgyi út környezetében, ahol kisebb ingatlanokon számos különböző tevékenységet végző telephely működik. E területen az ingatlanok egy része még beépítetlen, ami Diósd számára területi tartalékot jelent az iparterületek vonatkozásában.

- 16 -


A település belterületén szétszórtan kisebb, kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kategóriába sorolt üzemek, szolgáltató jellegű létesítmények üzemelnek, részben a 7. főút menti sávban, részben a Petőfi Sándor utca mentén, illetve a Kőbányai utca és a Gyár utca környezetében. A belterületi zöldfelületi rendszer általános jellemzéseként elmondhatjuk, hogy a településszintű zöldfelületi igények a városban nem kielégítettek. Több különleges vagy településközpont vegyes területfelhasználási kategóriába sorolt sportlétesítmény épült ugyan a településen, de kiépített közpark – a településközpontban álló templom környezetében kialakult kis tereken és a lakótelepi, valamint a 7-es út menti zöldfelületeken kívül – szinte nem található, a lakóterületi zöldfelületi ellátás (játszó, pihenőhelyek) szintje a település telkes beépítési jellege miatt alacsony. Diósd belterületén azonban található több olyan nagy kiterjedésű ingatlan, amely az érvényben lévő településrendezési eszközökben zöldterületi besorolású, de ezek közpark jellegű kialakítása még nem valósult meg. Szerencsés viszont Diósd a településen található természeti értékek jelenléte miatt, hiszen a belterület közepén található volt kőbánya és a mellette fekvő Rádió- és Televízió Múzeum, valamint a felhagyott homokbánya természeti értékekben gazdag, természetközeli zöldterületei enyhíteni tudják a kiépített zöldfelületek hiányát. Diósd közigazgatási területének nagysága:

575,3 ha

A beépült területek szerkezeti rendszere, úthálózata jelentősebb beavatkozást nem igényel. A már korábbi tervekben kijelölt fejlesztési területek a kialakult úthálózathoz szervesen kapcsolódnak. 7. Demográfia, lakásszám Diósdon a lakónépesség száma 2010-ben 9213 fő volt, ami az előző öt év alatt összesen 1870 fős, 25,7%-os növekedést jelentett. 2010 és 2011 között az előző évi lakónépesség 1,8 %-kal, összesen 164 fővel csökkent. 2012-re ismét növekedés volt tapasztalható, a növekedés aránya 2,1% volt (186 fő). Diósdon a 2014-es évben 53 új lakás épült, ami nem mutat visszaesést az elmúlt néhány év lakásépítési intenzitásához képest. Az évenként épített lakások száma átlagosan 50 körül alakult az elmúlt évtizedben, de 2006-ban és 2010-ben kiugróan magas értéket mutatnak a statisztikai adatok. Érdekes módon a gazdasági válság kezdetének tekintett 2008. évtől az évi lakásépítések száma töretlenül az átlaghoz hasonló értéket mutatott, 2006-ban 112, 2007-ben 67, 2008-ban és 2009-ben 53, illetve 56 új lakás épült fel. A 2010 évi 106 lakás építéséhez képest azóta az építések száma kissé visszaesett, 2011-ben már csak évi 45, 2012-ben 55, 2013-ban pedig 31 új építésű lakással lehetett számolni. E tendenciák következtében Diósd lakásállományának száma az utolsó évek során folyamatosan emelkedik, 2011-ben 3581, 2012-ben 3622 a városban található lakások száma. 8. Diósd jövőképe A településszerkezet területi jellegű fejlesztése helyett a Településfejlesztési koncepció elhatározásai szerint, a hatályban lévő Településszerkezeti tervnek megfelelően a kialakult lakó-, intézmény, vegyes és gazdasági területek felhasználásával Diósdot egy önálló gazdasággal rendelkező, turisztikailag vonzó, kellemes életteret nyújtó településsé kell fejleszteni.

- 17 -


9. A településszerkezet fejlesztésének legfontosabb elhatározásai 1. Új intézmény terület létrehozása a TIGÁZ telephelyén, amely Diósd új alközpontjaiként alakítandó ki; 2. új közösségi, rekreációs funkciójú idegenforgalmi célra is hasznosítva;

területek

kijelölése

turisztikai

és

3. turisztikai fejlesztések az Ófalu történeti értékeire és karakterére támaszkodva a volt kőbánya, valamint a pincesorok és a környezetükben található természetközeli területek adottságainak kiaknázásával. 10.

Jelentősebb fejlesztési területek

1. Lakóterületek: Nagyvárosias - Nagyvárosias lakóterület számára nincs fejlesztési terület kijelölve. Kisvárosias - Fejlesztésre szánt kisvárosias lakóterület •

a Homokbánya út mentén fekvő 1024/1-es hrsz.-ú ingatlan (1 db telek, 0,36 ha), Kertvárosias

- Fejlesztésre szánt kertvárosias lakóterület •

az Árpád-házi lakópark Szent Imre herceg és Géza fejedelem utca mentén fekvő beépítetlen, sorházas beépítésmóddal tervezett ingatlanai (kb. 18 db telek, 4,69 ha),

•

az Árpád-házi lakópark beépítetlen, családiházas beépítésmóddal tervezett ingatlanai (kb. 116 db telek, 10,90 ha),

•

a Római-árok menték kialakított utca két oldalán telekmegosztásokkal (kb. 70 db telek, 6,00 ha),

•

a tömbfeltárásokkal az elmúlt évek során kialakított ingatlanok (kb. 50 db telek, 4,00 ha).

•

a Tó utca, a Tisza utca és a Petőfi Sándor utca által határolt 2321/7-es hrsz.ú ingatlan (kb. 14 db telek, 0,97 ha) – 18. számú módosítás,

2. Vegyes területek: Településközpont terület - Fejlesztésre szánt településközpont vegyes terület •

a Szent Imre herceg utcától délre fekvő 1380/180-as hrsz.-ú ingatlan (1 db telek, 2,30 ha)

•

a Vadrózsa utca nyugati szakasza mentén fekvő 1380/157-es és 1380/187es hrsz.-ú ingatlanok (2 db telek, 0,44 ha)

•

a Petőfi Sándor utca mentén, a Római árok és a Gyár utca között fekvő 2697es, 2698-as, 2699-es, 2701/1-es, 2701/2-es, 2702-es és 2703-as hrsz.-ú ingatlanok (7 db telek, 0,41 ha) – 4., 20., 21. számú módosítás,

- 18 -


Intézmény terület - Fejlesztésre szánt intézmény terület •

a Kocsis utca mellett, a Zöldfa bölcsőde és óvoda telkétől északra található1190/3-as hrsz.-ú ingatlan (1 db telek, 1,61 ha) – 15.2. számú módosítás,

•

a Petőfi Sándor utca mentén fekvő TIGÁZ Diósdi Üzemének 2614/2-es hrsz.ú területe – (1 db telek, 0,78 ha) – 16.1. számú módosítás,

•

a 7. számú főút és a Gárdonyi Géza utca mellett fekvő 2543-as hrsz.-ú ingatlan, valamint a 2542-es hrsz.-ú ingatlan délnyugati része – (2 db telek, 0,30 ha) – 14. számú módosítás,

- A kizárólag intézményeknek helyet adó településközpont vegyes területek átsorolással intézmény területként tervezettek •

a Kossuth Lajos utca és a Gárdonyi Géza utca között működő „kisiskola” 2562/1-es és 2562/2-es hrsz.-ú ingatlana (2 db. telek, 0,31 ha) – 11. számú módosítás,

•

a Rákóczi Ferenc utca és az Apponyi utca mellett található Szent Anna Szeretetotthon 1969-es és 1988-as hrsz.-ú ingatlanai (2 db. telek, 0,27 ha) – 3. számú módosítás,

•

az Ifjúság utca északnyugati oldalán működő óvoda 2469-es hrsz.-ú ingatlana (1 db. telek, 0,24 ha) – 12. számú módosítás,

•

az Ifjúság utca délkeleti oldalán működő Nemzetközi Keresztény Iskola 2471es hrsz.-ú ingatlana (1 db. telek, 0,52 ha) – 13. számú módosítás,

•

a 7. számú főút és a Gárdonyi Géza utca között található általános iskola 2541/1-es hrsz.-ú ingatlana – (1 db telek, 0,90 ha) – 14. számú módosítás,

•

a Zöldfa utca északi oldalán fekvő, a Zöldfa Bölcsődének és egy óvodának helyet adó 1190/2-es hrsz.-ú ingatlan (1 db. telek, 0,72 ha) – 15/1. számú módosítás,

•

az Életfa Gyermekjóléti Szolgálatnak helyet adó 1727/1-es és 1727/2-es hrsz.-ú ingatlanok (2 db. telek, 0,08 ha) – 19. számú módosítás.

3. Gazdasági területek: Kereskedelmi szolgáltató terület - Fejlesztésre szánt kereskedelmi szolgáltató terület •

a Petőfi Sándor utcától északnyugatra, a Római-árok környezetében fekvő 2295-ös, 2297/2-es, 2300/2-es, 2303/2-es, 2312-es, 2314-es és 2319-es hrsz.-ú ingatlanok (7 db. telek, 0,60 ha),

•

a Völgy utca mentén fekvő 1011/4-es és 1011/5-ös hrsz.-ú ingatlan (2 db. telek, 0,12 ha). Ipari terület

- Fejlesztésre szánt ipari terület •

az Égettvölgyi utca környezetében található ipari park még beépítetlen ingatlanjai (kb. 6 db telek, 2,70 ha).

- 19 -


•

a Gyár utca és a Római árok között fekvő 2664/1-es, 2664/4-es, 2664/5-ös, 2665-ös, 2666-os és 2667-es hrsz.-ú ingatlanok (kb. 6 db telek, 1,13 ha) – 6. számú módosítás.

4. Beépítésre szánt különleges területek: Sporttelep területe - beépítésre szánt különleges területbe tartozik a sporttelep és a golfklub 1187/21187/4-es hrsz.-ú ingatlanja (3 db telek, 8,50 ha). Temető területe - a temető bővítési területén található 2515-2516-os hrsz.-ú ingatlanok délnyugati része, a 2517/1-es, 2517/2-es, 2518/1-es, 2519/2-es és 2520-as hrsz.-ú ingatlanok a beépítésre szánt különleges területbe kerültek besorolásra (10 db telek, 0,76 ha). Rádió- és Televíziómúzeum területe - beépítésre szánt különleges területbe tartozik a Rádió- és Televíziómúzeum 1381/1-es hrsz.-ú területe (1 db telek, 5,0 ha). Rekreációs célú terület - beépítésre szánt különleges területbe tartozik a 1378-as hrsz.-ú ingatlan Településszerkezeti és Szabályozási terven lehatárolt része és az azon belül „úszó” 1373-1377-es hrsz.-ú telkek (6 db telek, 0,62 ha). – 8. számú módosítás, - beépítésre szánt különleges területbe tartozik a Pince sor mentén fekvő 1372/1-es hrsz.-ú ingatlan Településszerkezeti és Szabályozási terven lehatárolt része (1 db telek, 0,15 ha). – 8. számú módosítás. Pincék területe - beépítésre szánt különleges területbe tartozik a 1346-os hrsz.-ú ingatlanon belül „úszó” 1349-1356-os hrsz.-ú telkek, valamint a 1348/2-es hrsz.-ú terület középső részén kialakult 1348/1-es hrsz.-ú földrészlet (9 db telek, 0,04 ha). – 10. számú módosítás. 5. Beépítésre nem szánt különleges területek: Sportolási célú terület beépítésre nem szánt különleges területbe tartozik a felhagyott, rekultivált homokbánya 1024/8-as hrsz.-ú ingatlanja (1 db telek, 2,19 ha). Rekreációs célú terület a 1346-os hrsz.-ú ingatlan nyugati fele, a 1348/2-es hrsz.-ú terület és a 1192/25-ös hrsz.-ú Pince sor Településszerkezeti és Szabályozási terven lehatárolt része beépítésre nem szánt különleges rekreációs területbe került besorolásra (3 db telek, 1,69 ha). – 9. számú módosítás. A fejlesztési területek és az új területigénnyel nem rendelkező módosítások, valamint a beépítésre szánt területből beépítésre nem szánt területté visszaminősített területek tételes felsorolását a határozat tartalmazza.

- 20 -


11.

Közúthálózatok, közlekedés

1. A településszerkezeti terv tartalmazza és meghatározza az országos gyorsforgalmi-, fő- és mellékutak, a vasút, a települési főutak és a helyi gyűjtőutak, kiszolgáló utak és kerékpárutak nyomvonalát. 2. A település fő úthálózatát az M0 gyorsforgalmi út, a 7 számú főút, a Szabadság utca és a Tétényi út alkotja. 3. A fő úthálózatot északnyugat-délkelet irányban a Homokbánya utca és a Fenyősor utca, a Kőbányai út és a Vadrózsa utca, északkelet-délnyugat irányban a Vadvirág utca és a Vadrózsa utca valamint a Völgy utca, Petőfi Sándor utca, Kossuth Lajos utca, Rákóczi Ferenc utca kapcsolják egymáshoz. 4. A település meglévő lakóutcáiban a csapadékvíz-elvezetés zárt rendszerű kialakításával lehetőséget kell biztosítani vegyesforgalmú utak megvalósítására, a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságos megoldására. 5. A kerékpárutak kialakításáról a felmerülő igényekkel párhuzamosan, fokozatosan gondoskodni kell a településszerkezeti tervlap szerinti nyomvonalakon. 6. A közúthálózat tervezett fejlesztése érdekében a szabályozási tervben az adottságoknak megfelelően, az összes közmű helyigényének figyelembe vételével kell meghatározni a szükséges és biztosítható közlekedési területsávok szélességét. 7. A tervezett létesítmények normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Amennyiben ez nem oldható meg, akkor csak az Önkormányzat parkolási rendeletében meghatározott módon lehet ettől eltérni. 8. A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani, az utcafásításokat el kell végezni. 9. Fejleszteni kell a településen belüli tömegközlekedést. 12.

Közművek

1. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. 2. A közterületek gazdaságosabb kihasználása érdekében törekedni kell a zárt csapadékvíz-elvezetés megvalósítására. 3. A közművezetékeket és közműlétesítményeket közterületen vagy közműterületen kell elhelyezni, azok ágazati előírásai szerinti biztonsági övezetének a helyigényét is lehetőleg köz- vagy közműterületként kell meghatározni. Ettől eltérő esetben a közműveknek és biztonsági övezetüknek szolgalmi jog bejegyzésével kell helyet biztosítani. 4. Az újonnan beépítésre tervezett területeken a közművek kiépítését egységes rendszerben, előközművesítéssel kell megoldani. 5. A település beépített és beépítésre szánt területének hasznosítását csak teljes körű közműellátás esetén szabad lehetővé tenni. A vezetékes közcsatorna hálózat teljes körű kiépítéséig a szennyvíz eltávolítását zárt tárolóba való gyűjtéssel és elszállítással kell megoldani. A szennyvizek szikkasztása nem engedélyezhető. 6. A beépítésre nem szánt területeken állandó emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni részleges közművesítettség esetén szabad. 7. A település területére egységes vízrendezési tervet kell készíteni. 8. A meglévő vízelvezetési útvonalak megőrzéséről és karbantartásáról gondoskodni kell.

- 21 -


9. Közművezetékek, közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni, elsősorban a városközpontban, a műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területen. 10. Ahol a meglevő elektromos vezetékhálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból (az utcabútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében) a hálózatokat lehetőleg közös oszlopsorra kell összevonni. ÉRTÉKVÉDELEM 13.

A település védett és védendő épített értékei

1. Országos műemléki védelem alatt álló építmények: - Szt. Gellért kápolna – Szt. István tér - Nepomuki Szt. János szobor – Szt. István tér 2. Az országos műemléki védelem alatt álló épület és létesítmény, valamint a szerkezeti tervben kijelölt műemléki környezetük védelméről a kulturális örökség védelméről szóló törvény betartása mellett települési eszközökkel is gondoskodni kell. 3. A régészeti lelőhelyek ex lege, az örökség védelméről szóló törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak, védelmüket a törvény érvényesítésével kell biztosítani. 4. A helyi értékvédelmi rendelet mellékletében meghatározott épületek és létesítmények helyi egyedi védelmét biztosítani kell. 5. A településtörténeti értékekkel rendelkező Ófalu területének hagyományos telekstruktúrája, szerkezete, beépítésmódja, építési jellege megőrzendő. 14.

A település természetvédelmi értékei

1. Országos szinten védett a természet védelméről szóló törvény nevesítése alapján („ex lege”) a diósdi „római” barlang. 2. Külön rendelettel nem, de az természet védelméről szóló törvény által védett természeti területek Diósd területén a természetes és természetszerű erdő- és gyeptársulások: - a Rádió és Televízió Múzeum területén és környékén fennmaradt karsztgyepek területe, - a felhagyott kőfejtő területén és a környező szurdokban fennmaradt erdőtársulások, melyek természetvédelmi előírásait a fenti törvény vonatkozó végrehajtási utasítása, a természeti területek jegyzékéről szóló rendelet hivatott tartalmazni. 3. A kaptárkövek, kaptárfülkék (Árvalányhaj u.) ex lege, az örökség védelméről szóló törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 4. Helyi szintű védettség alá vonandó a kőfejtő és környékének erdőterületei, a Rádió- és Televízió Múzeum területének és a Kőbányai út mentén tervezett zöldterületek karsztgyepei, melyek védettsége az ezt kihirdető önkormányzati rendelettel jön létre. 5. A helyi szinten védett területek kezelője a települési önkormányzat, mely kezelői feladatait (szakmai felügyelet biztosítása, kezelési terv készítése stb) átruházhatja a helyi, térségi táj- és természetvédelmi civil szervezetre. 6. - Helyi természeti védelmet kell biztosítani a helyi természeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendelet mellékletében meghatározott területekre és a helyi természetvédelemre javasolt területekre.

- 22 -


KÖRNYEZETVÉDELEM 15.

Általános leírás

1. Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése és megvalósítása során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. 2. A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: (a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, (b) megelőzze a környezetszennyezést, (c) kizárja a környezetkárosítást, (d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket. 3. A település ipari létesítményeinél és intézményeinél a magasabb rendű jogszabályokban és tervekben előírt környezetvédelemi jellegű adatszolgáltatási kötelezettségek betartását figyelemmel kell kísérni (pl. légszennyező pontforrások emissziós értékei, szennyvízkibocsátás, keletkező veszélyes hulladékok stb.). 4. Az érdekelt szakhatóságoktól minden évben meg kell kérni a települést érintő környezetterhelési adatokat, ezek felhasználásával nyomon kell követni a település környezeti állapotának változását. 16.

Földvédelem

1. Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mező- és kertgazdasági művelés alatt álló területeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell folyatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és talajhibás (köves) területek talajvédő művelése során az eróziós károk minimalizálását kell biztosítani. 2. A mezőgazdasági területeket a termőföld minőségének és a termőképesség megőrzésének érdekében a rendeltetésüknek megfelelően kell hasznosítani, illetve a művelési águknak megfelelően művelésben tartani. 3. A mezőgazdasági területeken a műtrágya és a növényvédő szerek használatát minimalizálni kell, el kell indítani az ökogazdálkodásra való áttérést. 4. A földterületeket a szennyezés ellen védeni kell, a szennyezett területek rekultivációja szükséges. 5. Az alápincézett és csúszásveszélyes, alábányászott területek állékonyságának biztosítása érdekében vízrendezési és geotechnikai eszközökkel biztosítani kell e területek védelmét, kerülni kell e területek terhelését, (további) beépítését. 17.

Vízkészletek minőség- és mennyiségvédelme

1. A szennyvízelvezető hálózat kiépítése után a település még csatornázatlan ingatlanjainak a szennyvízelvezető hálózatra történő rákötését biztosítani kell. 2. A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek, külvizek) megfelelő (elő) tisztításáról gondoskodni kell. 3. A vízben élő szervezetre veszélyes (vegyi) anyagok kijuttatása és elhelyezése ellen védeni kell a vízfolyás közeli területeket, a vízparti sávokat, valamint a felszín alatti vízkészleteket, különös tekintettel az érzékeny felszín alatti és felszíni vízminőség-védelmi területekre. A felszín alatti vízkészletek, vízbázisok védelme érdekében a település teljes területén tilos a szennyvizek szikkasztása. 4. Az időszakos vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani, vagy önfenntartó viszonyaik feltételeit kell biztosítani. Szükség esetén hordalékfogókat, vízkormányzó műtárgyakat kell létesíteni, amelyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.

- 23 -


5. A város területének a külvizek és belvizek elleni megfelelő védelmét, csapadékvíz elvezetésének megoldását a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell. 6. A Római-árok területét rendezni kell, meg kell szüntetni az árok területébe belógó kerítéseket. 18.

Levegőtisztaság-védelem

1. A különböző területekre vonatkozó levegőtisztaság védelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. 2. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése érdekében alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni. Az M0 mentén véderdősávokat kell telepíteni, az utcafásításokat el kell végezni. 3. A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. 19.

Zaj és rezgés elleni védelem

1. A különböző felhasználású területekre vonatkozó zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. 2. A közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése érdekében alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, az M0 mellett kijelölt zajvédő erdősávokat kell telepíteni. 3. A lakóterületeken, a vegyes területeken és a természetvédelmi területeken, valamint az ezekre hatással lévő szomszédos területeken a meglévő, helyhez kötött zajforrások esetében technológia-váltással vagy kitelepítéssel meg kell szüntetetni a határérték feletti zajterhelést. 20.

Élővilág védelem

1. Az ökológiailag értékes területek védelme érdekében biztosítani kell a gyep- és erdőművelési ágak megtartását, az élővilág és élőhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásoknak érvényt kell szerezni. 2. Törekedni kell a magasabb ökológiai értékű területek (erdő) növelésére. 21.

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

1. A településen keletkező kommunális hulladék elhelyezése csak engedéllyel rendelkező hulladéklerakón történhet. 2. A települési (kommunális) hulladékot ellenőrzött és előírt módon a település egészén szervezett szelektív gyűjtéssel kell a kijelölt hulladéklerakóra juttatni. A szelektív gyűjtéssel lehetővé kell tenni a települési hulladékok (részleges) utóhasznosításának feltételeit is. 3. A település közigazgatási területén belül hulladék és veszélyes hulladék lerakása tilos. 4. A település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék tárolása, kezelése a keletkezés helyén, ellenőrzött körülmények között lehetséges, az érvényben levő jogszabályok és telephelyre vonatkozó rendelkezések betartásával. 5. Szorgalmazni kell a településen a hulladékhasznosítást a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében.

- 24 -


Területi mérleg – Beépítésre szánt területek

Területfelhasználási kategória Álatlános használat

Lakóterület

Vegyes terület

Gazdasági terület

Sajátos használat

Jelölés

Településen belüli arány (%)

nagyvárosias

Ln

3,67

0,6

kisvárosias

Lk

1,16

0,2

kertvárosias

Lke

354,96

61,7

településközpont

Vt

15,16

2,7

intézmény

Vi

5,87

1,0

Gksz

6,91

1,2

25,19

4,4

kereskedelmi szolgáltató

Gip

ipari

Különleges terület

Területnagyság ha

sporttelep területe

K-Sp

8,68

1,5

temető területe

K-T

0,89

0,2

K-Múz

5,00

0,9

rekreációs célú terület

K-Re

1,16

0,2

pincék területe

K-P

0,04

0,0

428,69

74,6

Rádió- és televíziómúzeum területe

Összesen

- 25 -


Területi mérleg – Beépítésre nem szánt területek

Területfelhasználási kategória Álatlános használat

Jelölés

Sajátos használat

Területnagyság ha

Településen belüli arány (%)

közúti

KÖu

103,07

17,9

kötöttpályás

KÖk

2,59

0,5

közpark

Zkp

13,73

2,4

közkert

Zkk

Erdőterület

védelmi

Ev

9,87

1,8

Mezőgazdasági terület - általános

általános mezőgazdasági terület

Má

7,23

1,3

V

3,24

0,7

sportolási célú terület

Kb-Sp

2,19

0,4

rekreációs célú terület

Kb-Re

1,69

0,4

143,61

25,4

Közlekedési terület

Zöldterület

Vízgazdálkodási terület Beépítésre nem szánt különleges terület Összesen

Igazgatási terület nagysága összesen: 575,3 ha

- 26 -


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ FELADATOK, INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK 1. Tervkészítési feladatok A településrendezés elősegítése érdekében a következő tervek, hatástanulmányok, programok elkészíttetéséről kell gondoskodni: 1. Helyi építési szabályzat és Szabályozási terv felülvizsgálatának elkészítése. 2. A Szabályozási terv alapján helyi fejlesztési programok indítása. 3. Települési környezetvédelmi program elkészítése, karbantartása, aktualizálása. 4. A tervlapon jelölt közlekedésfejlesztési feladatok terveztetése. 5. Vízügyi szakvélemény alapján komplex vízrendezési tanulmányterv készítése. 6. Tanulmányterv készítése az épített környezet helyi értékvédelméről és a védelem módjának meghatározásáról. 7. Kezelési és fenntartási útmutató készítése a helyi védettségű természetvédelmi területekre. 8. Turisztikai fejlesztési koncepció készítése. 2. Tervegyeztetési feladatok 1. Az ezután készülő területrendezési tervekben lehetőség szerint érvényesíteni kell a város településrendezési tervében szereplő elhatározásokat. 2. A továbbiakban készülő, a város közigazgatási területére vonatkozó műszaki terveket a Településszerkezeti és a Szabályozási tervvel összhangban kell elkészíteni. Amennyiben eltérés válik szükségessé, úgy előzetesen a Településszerkezeti tervet és a Szabályozási tervet módosítani kell. 3. Jogalkotási feladatok 1. a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

Helyi rendeletben kell szabályozni a következő témaköröket: Helyi építési szabályzat Helyi értékvédelem (művi és természeti értékvédelem) Települési környezetvédelem Települési hulladékgazdálkodás Települési csendvédelem Állattartás Közterületek (utak, terek, zöldfelületek) használata, fenntartása Parkolás Reklámok, hirdetések létesítése, engedélyezése Út- és közműépítési hozzájárulás Fakivágás és pótlás 4. A településszerkezeti terv megvalósításával kapcsolatos egyéb feladatok

1. Azokra a területekre, amelyek tervezett felhasználása a jelenlegihez képest megváltozik, szükség esetén Szabályozási terv készítését kell elrendelni a konkrét fejlesztési program ismeretében. 2. A település népességének növekedésével párhuzamosan figyelemmel kell kísérni a közintézmények kihasználtságának alakulását. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről, illetve új intézmények létesítéséről (telekvásárlás, építés).

- 27 -


A telekvásárlásokat és a közintézmények létesítését a tervlapon jelölt településközpont vegyes és intézmény területeken kell megtenni. 3. A Településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, szükség esetén a tervet módosítani kell. 4. A településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények közül az elővásárlási jog és az útépítési és közművesítési hozzájárulás alkalmazása indokolt. A Helyi Építési Szabályzatban meg kell határozni az Önkormányzatot megillető elővásárlási joggal érintett ingatlanok listáját. Külön rendeletben kell szabályozni az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét és arányát. 5. A terv megvalósítását elősegítő tárgyi feltételek 1. A Településfejlesztési koncepcióban és a Településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében lehetőség szerint településfejlesztési alapot kell létrehozni, és pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. 2. A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében lehetőség szerint települési környezetvédelmi alapot kell létrehozni.

Diósd, 2015. április hó

- 28 -

Fax: Telefon:

Recommend Documents