fax: OM:

BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KELETI KÁROLY KÖZGAZDASÁGI SZAKGIMNÁZIUMA 1106. Budapest,Gyakorló utca 21-23. Tel./fax: 262-9222 OM: 203061

PEDAGÓGIAI PROGRAM 

Felülvizsgálta a nevelőtestület a 2015/2016. tanévben, elfogadta a 2016. augusztus 31-i értekezletén.

Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ÉS KÜLDETÉSNYILATKOZATA ........................................ 5 II. NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................... 9 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................................................................................................10 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei ............... 10 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai ........................................................ 10 1.3. Nevelő-oktató munkánk feladatai ............................................................................. 11 1.4. Az iskolai nevelő-oktató munkánk jellemző eljárásai, eszközei ............................... 12 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és tevékenységek ...............16 3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok; egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ..........................................................................................................................18 3.1. Egészségfejlesztés, egészségnevelés ......................................................................... 18 3.2. Környezeti nevelési program .................................................................................... 20 3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..................................................... 21 4. A közösségfejlesztéssel, együttműködéssel kapcsolatos feladatok .....................................22 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és feladatai 24 5.1. A szaktanári munkakör keretében ellátandó szakfeladatok: ..................................... 24 5.2. Az osztályfőnök szerepe és feladatai: ....................................................................... 25 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .................................................................................................................................................26 6.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ......................................... 26 6.2. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................ 27 6.3. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység ..... 28 6.4. A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................................................................................................................ 29 6.5. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység ............................................ 31 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga, diákönkormányzati tevékenység .............................................................................................................................32 8. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény egyéb partnereinek kapcsolattartási formái, együttműködése .......................................................................................................................34 9. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ................................................................................36 10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei ..........37 10.1. Vizsgatípusok .......................................................................................................... 37 2

III. HELYI TANTERV ............................................................................................................... 39 1. A közoktatási szakaszban alkalmazott óratervek ................................................................40 1.1.

A 2013/2014 előtt indított osztályok óratervei, a választott kerettantervek

megnevezése...................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2.

A

2013/2014-es

tanévtől

beiskolázott

osztályok

óratervei,

a

választott

kerettantervek megnevezése ............................................................................................. 41 2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma .......48 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, az ingyenes tankönyvellátás feladatai .....................................................................................49 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ...................................................................................................................51 A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ......................................................51 A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................................51 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .....................................52 5.1. A 2012/2013 előtt beiskolázott osztályaink esetén ................................................... 52 5.2. A 2012/2013-ban és azután beiskolázott osztályok számára .................................... 52 6. A választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetén a pedagógusválasztás szabályai ..53 7. Azon választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a középiskola tanulóinak középvagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát ..................................54 8. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként ..................................................55 9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magasabb évfolyamba lépés feltétele, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei és a tanulók jutalmazása 55 9.1. A tanulók tanulmányi munkája mérésének és értékelésének rendszere .................... 55 9.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .............................................................................. 58 9.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......................................................................................................................... 60 9.4. Modulrendszerű tantárgyak félévi és év végi osztályzatának meghatározása .......... 61 9.5. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltétele ............................................... 62

3

9.6. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formája ............................................................................................................................. 63 9.6. A tanulók jutalmazásának elvei, formái .................................................................... 64 10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................66 11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .......................................67 12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .....................................68 IV. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ............................................................................. 69 1. Az iskola szakképzési rendszere .........................................................................................70 1.1. A hatályos alapító okiratban rögzített szakképzési feladatok ................................... 70 1.2 A szakmacsoportos alapozás rendszere...................................................................... 70 1.3 Az iskolánkban oktatott SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ tantárgyak ............... 71 2. A tanulmányok beszámítása az iskola szakképzési rendszerében ......................................71 2.1. A szakmai képzési tartalmak összesített óraszámai .................................................. 72 2.2. Szakképző évfolyam képzés feltételei: ..................................................................... 72 3. Szakmai képzés ...................................................................................................................72 3.1. Az egyes szakképesítések szakképzési évfolyamra vonatkozó óratervei ................. 73 3.2. A szakmai gyakorlatok .............................................................................................. 83 4. Együttműködés szakképző iskolákkal .................................................................................84 1. számú melléklet: Az egyes érettségi vizsgatárgyak középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................................................................................................89 2.

számú melléklet: Tervezett szakmacsoportos tantárgyak és csoportbontások .................. 118

4

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ÉS KÜLDETÉSNYILATKOZATA

„Tanulni annyi, mint ár ellen evezni: mihelyt abbahagyja az ember, visszacsúszik.” (Kínai közmondás)

5

Iskolánk az 1987-es esztendőben kezdte meg működését, és a sokirányú fejlesztőmunka eredményeként a gazdasági képzést folytató, fővárosi fenntartású középfokú intézmények élvonalába került. 2008. július 2. óta büszkén viseljük a hazai statisztika alapító atyja, Keleti Károly nevét. Iskolánk a fővárosi szakképzés meghatározó intézménye. Az intézmény területi elhelyezkedése kedvező, a főváros egyik közlekedési csomópontjában található, megközelíthetősége Budapest minden irányából egyaránt biztosított. Az iskolaépület beépített alapterülete 6602 m2, 28 tantermével, 7 számítástechnikai termével, gazdasági-ügyviteli oktató irodájával, könyvtárával és stúdiójával a gazdasági és informatikai szakemberek képzésének megfelelő helyszíne. A tornaterem mellett konditerem és sportpálya is biztosítja a tanulók változatos testedzését. A tárgyi felszereltség és a szakmailag felkészült tantestület összességében kellő alapot ad az információs társadalom és a szakképzés által támasztott követelmények megalapozásához. Adottak a korszerű idegen nyelvi, informatikai képzés és a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás feltételei is. Iskolánk a működése során mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a törvényesség és szakszerűség mellett tanulóközpontú, humánus és kreatív legyen. Az ismeretek átadásán, fejlesztésén túl mindig fontosnak tartottuk/tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását; színvonalas és korszerű szakmai képzésüket, egyidejűleg a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. Olyan képzési-nevelési rendszert alakítottunk/alakítunk ki, amely képes a tanulóink szociális hátteréből adódó esélykülönbségek mérséklésére. Értékteremtő hagyományokat építettünk ki az iskolai programokban, ünnepélyekben. Intézményünk a partneri igényeket minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz. Kiemelkedően jó eredményeket értünk el az érettségi felkészítés, ill. a szakmai alapozás/szakképzés terén egyaránt. Küldetésünk: Mi olyan iskolát akarunk és teremtünk, amelyben az oktatás, a szakképzés magas szintű, korszerű és rugalmas, ahol a tudásközpontú társadalom követelményeinek mind a nevelőtestület, mind a tanulóközösség meg akar felelni. Ennek érdekében az alábbi pedagógiai alapelvekr és értékekre helyezünk kiemelt hangsúlyt:  Együttműködés, gyermekközpontúság  Kölcsönös tisztelet és megbecsülés 6

    

Tudásközpontúság, eredményorientáltság Tehetséggondozás Képességek kibontakoztatása, a felzárkózás támogatása Az egészséges életvitel Hagyományaink megőrzése

Nálunk a tanulás nem rövid távú cél, vagy iskolai keretek között letudható feladat, hanem felismert szükséglet, értelmes, elfogadott és folyamatos életforma. Ezért mindenkit iskolánkba várunk, aki képes határozott életcélt tűzni maga elé, aki képes ezért küzdeni is: azaz aki becsüli annyira önmagát, hogy akar valaki lenni, aki felelős felnőtt akar lenni. Garantáljuk: ebben az elszántságban senki sem marad magára, azért vagyunk, hogy segítsünk mindenkit céljai elérésében. Tőlünk nem kell (nem is lehet) megfutamodni! Senkiről nem mondunk le. A kölcsönös igényeken, a megértésen, a türelmen, a megbecsülésen, a tiszteletadáson alapuló tanuló-tanár viszony az alapja annak, hogy iskolánk megtartó képessége hagyományosan kiemelkedően jó. Arra törekszünk, hogy a nálunk végzett diákok megszerzett tudásuk, tanulásra való nyitottságuk és fejlesztett képességeik birtokában bízzanak önmagukban, váljanak saját sorsuk tudatos alakítóivá. Tanítványaink évről-évre a felsőfokú tanulmányok folytatására éppoly sikeresen készülhetnek fel, mint a különböző emeltszintű szakmai képesítések megszerzésére. Olyan középiskolát kínálunk, ahol az általános műveltség fejlesztése során:  emelt szintű nyelvi és informatikai képzést és képességfejlesztést folytatunk a nyelvi előkészítő évfolyamon,  felkészítünk közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára,  felkészítünk egyetemi, főiskolai tanulmányok folytatására,  informatikai, közgazdasági, kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció és ügyviteli szakmacsoportos alapozó oktatást nyújtunk a pályaválasztási és a szakmaválasztási döntések megalapozására, felkészítve a szakképző évfolyam emelt szintű szakmai képzési követelményeinek elsajátítására és ezáltal megalapozzuk a sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedést. A szakmacsoportos tantárgyak tanulmányi idejének (óraszámainak) beszámítása lehetővé teszi, hogy minden iskolánkban érettségizett tanulónak a szakképzési évfolyamon előírt képzési idő 0,5-1 évvel csökkenthető legyen. Jövőkép Iskolánk a közgazdasági szakközépiskolák között jó pozíciót vívott ki. Ennek feltétele – a hagyományos értékek megőrzése mellett – a környezet változásaihoz való rugalmas, de megfontolt alkalmazkodás volt. 

Célunk, hogy megőrizzük iskolánk jelenlegi jó hírnevét a fővárosi közgazdasági szakközépiskolák rangsorában. 7

 

    

Szeretnénk, ha a kelet-pesti kerületekből és a pest megyei agglomerációból továbbra is sok diák választaná iskolánkat. Célunk az olyan szakemberek képzése, akik idegen nyelven jól kommunikálnak, szakmai ismeretekekkel rendelkeznek és a gyakorlatban is jól használják a modern számítástechnikai és irodatechnikai eszközöket. Diákjaink számára megteremtjük - a kerettantervi programokban is hangsúlyozott kompetencia elvű képzést, megalapozzuk az egész életen tartó tanulás lehetőségét. Célunk a középszintű érettségi vizsgákon az országos középiskolai átlag feletti eredmények megőrzése. Továbbra is támogatjuk tehetséges diákjaink versenyeken való részvételét. Mindenki számára lehetőséget biztosítunk az egyéni képességek kibontakoztatására. Célunk a közösen megfogalmazott pedagógiai célok iránt elkötelezett tanári kar megtartása és folyamatos továbbépítése.

Célunk, hogy a tanulóinknak jövőképet mutassunk, és ennek formálását iskolai tevékenységek keretei között minden eszközzel elősegítsük. Nevelő-oktató munkánk arra irányul, hogy tanítványaink a felsőfokú tanulmányok folytatására éppoly sikeresen készülhessenek fel, mint a különböző emeltszintű szakmai képesítések megszerzésére, amelyek birtokában megtalálhatják helyüket a munka világában.

Iskolánk küldetése tehát, hogy az állami középfokú nevelés-oktatás keretei között, az elérhető legmagasabb szintű képzettség megszerzésére készítsen fel.

8

II. NEVELÉSI PROGRAM

„A nevelésnek ki kell fejlesztenie a középszerűségből mindazt, amit csak képes, az eredetiséget pedig tisztelni kell; annyira amennyire csak lehet” /Faguet/

9

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei Pedagógiai - didaktikai - szakképzési programunk középpontjába azt a tanulói-tanári magatartást és felfogást helyezzük, amely szerint a tudás nem önmagáért való cél vagy érték, hanem eszköz a folyton változó élet körülményeihez való alkalmazkodáshoz. Iskolánk nevelőtestületének legfőbb célja: a tanulói képességek minél sokoldalúbb fejlesztése, azok kibontakoztatásának maximális segítése. A lelkiismereti és vallásszabadság, a világnézeti semlegesség követelményeivel, az emberi jogok, a jogállamiság, a demokrácia elveinek érvényesülésével azonosulva nevelőtestületünk a tanulói személyiségformálást olyan kölcsönös folyamatnak tekinti, amelyben alapvető a tiszteletadás, a megbecsülés, a tolerancia mind a tanárok, mind a diákok körében. Legnemesebb hagyományaink egyike: a gyermekközpontú, személyiségközpontú nevelés elve, ennek érvényesítése. Ez iskolai közösségünk legfőbb összetartó eleme. Fontosnak tartjuk, hogy a nálunk végzett diákok megszerzett tudásuk és a tanulásra való nyitottságuk, fejlesztett képességeik birtokában bízzanak önmagukban, váljanak saját sorsuk tudatos alakítóivá, biztos jövőkép birokosaivá. Az általános és korszerű szakmai alapműveltség biztosításával arra törekszünk, hogy tanítványaink életigenlő, bizakodó, örülni tudó személyiségekké váljanak, akik képesek a konfliktushelyzetek fel- és megoldására, akik a nekik közvetített ismeretrendszert világképpé tudják formálni. Akik gondolkodásukban kritikusak, a manipuláció ellen felvértezettek, akik azonosulnak az évezredes európai kultúra erkölcsi értékeivel, a nemzeti hagyományokkal éppúgy, mint a testi edzettség, az egészségmegőrzés fontosságával. Tudják önmaguk és mások tevékenységét értékelni, másokat elfogadni, nem közömbösek a hátrányos helyzetűek iránt, ismerik a szolidaritás, az együttműködés örömét. 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai A nevelés és tanítás módszereit iskolánk pedagógusai szabadon választják meg, de közös cél, hogy a közismereti és a szakmai tantárgyak ismeretanyagának szerves egységével, valamint az egyéni képességek fejlesztésével kívánjuk elérni, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felkészültségű és a változásokhoz gyorsan alkalmazkodó embereket képezzünk, akik az érettségi vizsga után az iskolánkban szerzett tudásanyagra alapozva könnyebben képesek emelt szintű szakmai képesítést szerezni. Célunk, hogy a nálunk végzett tanulók rendelkezzenek az általános műveltség alapvető elemeivel, képesek legyenek a korszerű, használható írott és szóbeli kommunikációra magyar és legalább egy idegen nyelven. Középfokú tanulmányaik időszakában, és azt követően a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulás, az átképzések és továbbképzések során is megértik és elfogadják az egész életen át tartó tanulás fontosságát, és az életformává lényegül bennük. A nevelő-oktató munka folyamatában az alábbi értékeket tartjuk elsődlegesnek, amelyeket törekvéseinkben érvényesítünk az iskolai élet minden területén: 10

 az egyéniség tisztelete,  a tudás,  a kreativitás,  a küzdőszellem,  az egészséges életvitel,  az együttműködési készség,  a hagyománytisztelet és a folytonos megújulási készség. Megvalósításuk pedagógiai hangsúlyai:     

a tanulási és képességfejlesztési lehetőségek gazdag választéka, z alkalmazható tudás megszerzésére ösztönző tanítási-tanulási módszerek, a tanár és a diák együttes felelősségének érvényesítése, a tanár és a diák részére alkotó légkör kialakítása, megfelelő önismeret kialakítása diákban, tanárban egyaránt.

1.3. Nevelő-oktató munkánk feladatai Iskolánkban a nevelő-oktató munkát végző pedagógusok a nevelési és tanítási módszereiket szabadon választják meg, de feladataik közösek: 1. A különböző tanítási-tanulási folyamatok (ismeretek, készségek, képességek, attitűdök, késztetések stb.) egyensúlyának megteremtése. 2. Minden tantárgy oktatásában, és a tanórán kívüli programok során az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése:  Az anyanyelvi kommunikáció birtokában különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tudnak kommunikálni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni, törekedni a kritikus és építő jellegű párbeszédre.  Az idegen nyelvi kommunikáció birtokában diákjaink szóbeli és írásos interakciójukon túl a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a kultúrák iránti érdeklődést sajátíthatják el.  A matematikai kompetencia kialakításával felkészítjük diákjainkat a mindennapok problémáinak megoldására, érvelésre, logikus gondolkodásra.  A természettudományos kompetencia képessé teszi diákjainkat az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatásának a megértésére, problémamegoldásra, kritikus és etikus állásfoglalásra.  A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak használatát, a főbb számítógépes alkalmazásokat; fejlesztését a kulturális, társadalmi és szakmai közösségekben, hálózatokban való részvétel támogatásával is segítjük.  A hatékony, önálló tanulás új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését jelenti, amelyhez a diáknak fel kell ismernie szükségleteit, meg kell szerveznie önálló tanulását, útmutatásokat kell keresnie és alkalmaznia.  A szociális és állampolgári kompetencia alapja a hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértése, a stressz-kezelés. Birtokában a diákok képesek az együttműködésre, a kompromisszumokra, harmonikus életvitelre, aktív módon vesznek részt a közügyekben.  A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti diákjainkat a kínálkozó lehetőségek megragadásában, amelynek érdekében terveket készítenek és hajtanak végre egyéni- és csoportmunkában. 11



Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség birtokában művészi önkifejezésre, műalkotás elemzésre, nézőpontok összevetésére képesek diákjaink, gazdagítja önismeretüket, emberi viszonyaikat, ismereteiket a helyi, nemzeti, európai és egyetemes kultúráról.

3. A tantárgyak közötti összefüggések megláttatásával a tantárgyi tartalmak műveltséggé való alakítása. 4. Eredményes felkészítés közép- és emelt szinten a sikeres érettségi vizsgára 5. A felsőoktatásban résztvevő tanulók számának növelése mind közvetlenül az érettségi, mind a szakképzés befejezése után. 6. Az államilag elismert nyelvvizsga és/vagy az emelt szintű érettségi vizsga megszerzésére való felkészítés a tanulók egyre szélesedő körében. 7. A közismereti és a szakmai programok összehangolása, a szakmacsoportos alapozó tantárgyak oktatása, az emeltszintű szakmai képesítések megszerzésének megalapozása. 8. Oktató-nevelő munkánk a kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos kiemelt feladatai:  az integrált, alkalmazható műveltség fejlesztése,  tanulóink személyiségének a fejlesztése,  a közösségfejlesztés,  az iskolai hagyományok ápolása,  a tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység,  a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok,  a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység,  a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program,  a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység,  a környezettudatos, egészséges életmódra történő nevelés. 9. Az eredményesség érdekében a nevelő-oktató munka eljárásainak folyamatos szabályozása, fejlesztése, a tanári (tovább)képzések és önképzés tapasztalatainak hasznosítása. 10. A nevelő-oktató munka módszereinek az oktatás tárgyi feltételeinek folyamatos korszerűsítése. 11. .A működés, illetve a partneri kapcsolatok minőségelvű megvalósítása. 1.4. Az iskolai nevelő-oktató munkánk jellemző eljárásai, eszközei A színvonalas, következetes oktatáshoz első lépés a hozzánk jelentkező tanulók közül a jó képességűek kiválasztása: a beiskolázás. Évről évre a középiskolai központi felvételi előkészítő (ingyenes) foglalkozásokkal igyekszünk segíteni az iskolaváltást, a hozzánk érkezők tudásának rendszerezésével, szintre hozásával, iskolánk tanulmányi lehetőségeinek, követelményeinek, légkörének, és hagyományainak megismertetésével. A tanórákon és tanórákon kívüli tanítás-tanulás folyamatában alapvető törekvésünk, hogy változatos és a tanulók eredményességét szolgáló munkaformákat alkalmazzunk:  a tanulói előadások („hagyományos” és digitális rezentációk)  órai viták, kerekasztal-beszélgetések  órai szimulációs és szerepjátékok 12

                

közös tanulói projektek készítése beszámoltatás változatos eszközei (audiovizuális eszközök alkalmazásával) e-tananyag alkalmazása a tanórán kívüli tréningek, próbavizsgák több tanár előtt tanár-diák közötti tanórán kívüli, tanulást segítő elektronikus úton történő kommunikáció pl. segédanyagok, beadandó feladatok a felkészítő tréningek (érettségire, versenyre, felvételire) a házi dolgozatok a versenyanyagok és feladatlapok összeállítása gyakorló feladatok tárházának összeállítása, gyarapítása („hagyományos” és elektronikus) a látottak, olvasottak közös elemzése, mozi, színház, kiállítás látogatások, műveltségi vetélkedők, idegen nyelvi klubdélutánok, az esettanulmányok, irodalmi művek „illusztrálása” rajzzal, festménnyel adatelemzés, - értelmezés folyóirat – lapszemlék egyéni otthoni vagy könyvtári munka számítógép – CD – video - internethasználat a tanulmányi versenyek rendszere

mint legjellemzőbb módszerek állnak rendelkezésünkre mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás kiemelt pedagógiai feladatában. Oktatási eredményeink objektív mérése érdekében rendszeresen kapcsolódunk országos és fővárosi monitoring vizsgálatokhoz. E mellett helyi diagnosztikai rendszert működtetünk. A frontális és csoportos foglalkozásokat célirányosan egészítik ki az egyéni foglalkozások módszerei. A tehetséggondozás /versenyre, pályázatra való felkészítés/, a felzárkóztatás /egyéni tanulási utak biztosítása indokolt esetben/, a korrepetálás, az egyéni fejlesztés - még az arra rászoruló tanuló kötelezése árán is – megkülönböztetett figyelmet kap. E célt szolgálják:  különféle szakkörök,  emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő órák,  az egyéni fejlesztő foglalkozások,  és a valamennyi érettségi tantárgyból való felzárkóztató foglalkozások. Kiemelkedő az idegen nyelv /elsősorban angol, német/ tanításának gazdag módszer- és eszköztára iskolánkban, mint pl.  az idegen nyelvi és a kommunikáció központú óravezetés  a szituációs játékok  helyzetgyakorlatok  a „láncfeleltetés” /szó-és mondatalkotásban, szövegépítésben/  idegen nyelvű műsorok, filmekről szóló beszámolók, hírek, közlemények  klubfoglalkozások 13

 min. 4 perces beszámolók magnó- videofelvétele, azok elemzése  fogalmazás – fordítás – idegen nyelvű újságok rendszere  külföldi utak, látogatások szervezése  külföldi levelezések az Európai Unióhoz való kötődést elősegítő programok, vetélkedőkben való együttdolgozás, más népek kultúrájának megismerése mellett az idegen nyelv magasabb szintű elsajátítása és gyakorlati hasznosítása. A kreativitás az alkotó gondolkodáson alapszik, ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy:  a diák a tanítási – tanulási folyamat aktív résztvevője legyen, és  megszerzett tudását a feladatok önálló megoldásában hasznosítsa. A megvalósításhoz a tanórai munkán kívül az iskola öntevékeny csoportjainak minél nagyobb számú működtetésével, a megfelelő tanítási módszerek következetes alkalmazásával jutunk el. Munkánkban a készségtantárgyak esetében különösen építünk a tanulói aktivitásra. Az egyéni munkamódszerek, tanulási stratégiák kialakításában bevált módszerünk: a tanuló otthoni önálló többletmunkájának önkéntessége. Tanulói igény szerint a szaktanárok a javítást, a bírálatot, az egyéni készségek formálása érdekében vállalják. A tantárgyak közötti koncentráció és integráció (informatika – matematika – közgazdaságtan – statisztika - földrajz – nyelv) segít a részismeretek tudássá, műveltséggé alakításában. A korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása érdekében:  az olvasottság  az anyanyelvi kultúra  a jó kommunikációs képesség kifejlesztése  az írott és elektronikus média figyelőszolgálata  vásárok, kiállítások, MNB látogatása  színház-, opera- hangverseny- látogatások  hétvégi tárlat – múzeumlátogatások  a különböző iskolai ünnepélyek, műsorok összeállítása, az abban való szereplés  különböző kulturális és műveltségi vetélkedők, házi versenyek  az iskolaújság működtetése  WEB lap fejlesztése széleskörű ismeretek megszerzésére, a személyiség sokoldalú fejlesztésére, az önismeret és felelősségtudat kialakítására alkalmasak. A versenyszellem egészséges megléte az együttműködési készség fejlesztésében éppoly fontos, mint a helyes önismeretre nevelésben. Az együttműködés kultúrájának elsajátítását különösen eredményesen szolgálják hagyományápoló iskolai rendezvényeink:  Tanévnyitó, Tanévzáró ünnepség  gólyanap  a szalagavató  a ballagás  az iskolai napok (Karácsonyi teaház, és október 23-hoz, március 15-hez kapcsolódó forradalmi kávéház, iskolafarsang, Diákönkormányzati Nap, Keletis Nap(ok) 14

 az iskolai táborok amelyeken az egyéni önmegvalósításhoz szükség van csapatmunkára, a másikra való odafigyelésre, a másik munkájának elismerésére is. Az egyének, osztályok és évfolyamok közötti különböző versenyekre számos alkalom adódik mind tantárgyi, mind tantárgyakon kívüli keretek között. Ezt a szellemet erősítik az iskolai és kerületi, fővárosi sportversenyek. A hagyományos iskolai szellem megőrzése és továbbadása érdekében erősítjük, hogy „Keletisnek” lenni minőséget és összetartozást jelentett a múltban és jelentenie kell a jövőben is. Ezt tanórai és tanórán kívüli tevékenységünk együttesen szolgálja.

15

2. A személyiségfejlesztéssel tevékenységek

kapcsolatos

pedagógiai

feladatok

és

A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata is, amelyben arra építünk, ami a személyiségben adott. Az ismeretek és az értékek közvetítése csak a személyiség kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. Hogyan és mivel képes mindezt megvalósítani iskolánk?    





 



   

Széles képzési kínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő oktatásával. Kialakítja az értelmes szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás stb.) rendszerét, és vallja, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét. Kifejleszti és megerősíti az élet kihívásainak elfogadásához, a helytálláshoz szükséges magatartásformákat. Ilyenek: a megmérettetés vállalása, a jó értelemben vett versengés, a másokat tiszteletben tartó önérvényesítő magatartás, a változásokhoz való alkalmazkodás. Pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására. Törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a normakövető magatartás, a társas viselkedési formák elsajátíttatása, a viselkedési készlet gyarapítása, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítése, az illemszabályok tudatosítása terén. Hangsúlyt fektet az önismeret fejlesztésére (önismereti órák, osztályfőnöki órák, tanórán és iskolán kívüli lehetőségek formájában). A tanórai tevékenységen túl lehetőséget nyújt az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére a különböző szakkörök, önképzőkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programok szervezésével. Minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását, ezt szolgálják a szóbeli feleletek, versenyek, vitakörök, diákönkormányzati feladatok. Elősegíti a személyiség jövőképének, pályaorientációjának fejlődését. Értékóvó magatartásra, a természet, a kulturális értékek megbecsülésére, megvédésére nevel. Ebben elsődleges a közvetlen környezethez való viszony. Fejleszti az önkormányzati a közösségi kompetenciákat, a sportszellemet. Kiegyensúlyozott, bensőséges, nyugodt, toleráns és demokratikus légkörű, elfogadó szellemiségű iskolai közösség kialakítására törekszik, amely nagy integráló erőt jelent a magatartási és tanulási problémákkal küzdő tanulóink számára is.

16





Differenciált pedagógiai módszerekkel és egyéni fejlesztéssel törekszik a részképességizavarokkal (magatartási zavar, diszlexia, alexia, legosténia, discalculia) küzdő tanulók tanulási zavarainak feloldására. Iskolánk kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy diákjai képessé váljanak az oktatási folyamat végére a kreatív problémamegoldásra, önálló feladat- és munkavégzésre azzal a céllal, hogy a munkaerőpiaci versenyben sikeresek legyenek.

17

3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok; egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.1. Egészségfejlesztés, egészségnevelés Iskolai keretek között törekvésünk, hogy minden tevékenységünkkel szolgáljuk a tanulók egészséges testi, mentális-lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezettel segítsük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Nevelőtestületünknek fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Az egészségfejlesztés fő célja, hogy a korosztályi jellemzőket figyelembe véve lehetőséget adjon a középiskolásoknak arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Pedagógiai munkánk hangsúlyos elemei:  a pozitív énkép kialakítása (önismeret, önértékelés, önbizalom, önbecsülés),  az egészséges életstílusok, modellek bemutatása, megismertetése  a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás (tolerancia, empátia) a karitativitás fejlesztése,  felvilágosító tevékenység a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol-, gyógyszer-, és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében, a szexuális kultúra és magatartás kérdésköreiben,  mentálhigiénés nevelés. Az egészségfejlesztő tevékenység tartalma:  Az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítése.  Az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az életvezetéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztése.  Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztése. Az egészségfejlesztő tevékenyég fő feladatai:  Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. (Káros szenvedélyek leküzdése, a helytelen életmód megváltoztatása, pozitív és negatív életvezetési ismeretek, tevékenységek felismerése és a változtatásra az igény kialakítása.)  Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, 18

 



segítéssel, példamutatással. A szemléletformálás középpontjába az ember és környezete közötti dinamikus egyensúly megőrzésének követelményét állítjuk. Motiválni, ösztönözni a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is. Segíteni mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában. Az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

Az iskolai egészségnevelés főbb színterei és eszközei: - szakórák, osztályfőnöki órák, - osztálykirándulások, közös programok, - táborok, - egészségügyi előadások, időszakos kiállítások, - egyéb akcióprogramok (tájékoztató előadások, beszélgetések, gyakorlati bemutatók), - faliújság, iskolaújság, - mindennapos testnevelés programja, ezen belül 2013/2014-től az egészséges életmód program, - sportkörök. A Mentálhigiénés munkaközösség szerepe az egészségnevelésben: A Mentálhigiénés Munkaközösség az iskola Pedagógiai Programjában szereplő célkitűzéseket és feladatokat figyelembe véve, valamint a szociális- és az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása, amely 2009. szeptember 1jétől hatályos, figyelembe vételével, továbbá a közoktatásról szóló törvény ide vonatkozó paragrafusai szerint végzi. Ennek alapján kitüntetett figyelmet fordít: - a gyermekek lelki egészségének megfelelő fejlődésére, - magatartási és viselkedési zavarokkal küzdő diákok feltérképezésére, kezelésére, - tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatására, - általános prevencióra, - gyermekvédelem aktuális kérdéseire, - szülőkkel való kapcsolattartásra. Az ide vonatkozó törvényi módosításokat folyamatosan figyelemmel kísérjük. Ahhoz azonban, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos célok megoldása zavartalan legyen, elsődleges feladat a meglévő kapcsolatrendszerek további erősítése, mivel a munka alapját képező információk, jelzések a teljes tantestület bevonásával, a szülők bizalmával és a szakszolgálatoktól juthatnak el a különböző vezetői szintekre. A mentálhigiénés feladatok másik részét a diákok segítségkérése, és a különböző személyes - a munkaközösség profiljának megfelelő - megkeresés adja. Ehhez kapcsolódik: - a rendszeres fejlesztő tevékenység, 19

-

a viselkedéselemzés, tanácsadói tevékenységek (tanuláshoz, életvitelhez), konfliktus- és krízisoldás igény szerinti csoportfoglalkozások (nondirektív csoport, személyiségfejlesztő csoport) pszichológus által végzett tevékenységek (esetmegbeszélés, diagnosztikai munka, szociometria, segítő beszélgetések, foglalkozások) gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység

Alkalmazott módszerek:  A közös gondolkodásmódot megalapozó, az egészséget a teljesség értelmében bemutató előadások és kiállítások szervezése.  Elméleti, gyakorlati tanári továbbképzések (pszichológia, szociológia, kommunikációelmélet, egészségnevelés, prevenció).  Az elsajátított módszerek és technikák hasznosítása az osztályfőnöki órákon közvetlenül, szakórákon és a tanórákon kívüli foglalkozásokon közvetett módon.  Az egészségfejlesztő munkát segítő szakemberekkel, intézményekkel való együttműködés, a tantestület akcióterveinek megvalósítása érdekében.  Az iskola egészségügyi szolgálatának integrálása a pedagógiai folyamatokba. Az iskolaorvos és védőnő az előírt, és rendszeres egészségügyi vizsgálatokon, szűréseken túl részt vesz a szakmai előadások, a tanácsadás, az akcióprogramok előkészítésében és megvalósításában. 3.2. Környezeti nevelési program Alapelv: A diákoknak olyan oktatást kell biztosítani, amelyben hangsúlyt kapnak a környezeti kultúra, a környezettudatos életmód követelményei. Ehhez szükséges, hogy iskolánk tanári kara hasonló meggyőződéssel saját tantárgyának tartalmi sajátossága és saját személyiségjegyei segítségével közvetítse a környezeti nevelés céljait. A környezeti nevelés célja: a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természet – benne a társadalom – harmóniájának megőrzése a fenntartható fejlődés szellemében. Iskolánk tevékenységközpontú programjának mindemellett célja, hogy a nevelés során előforduló témákat a tanulók napi élete és tapasztalatai felől közelítsük meg. Megmutassuk és gyakoroltassuk azokat a tevékenységformákat, amelyekre a tanulóknak szükségük lehet. Szeretnénk a környezethez való viszonyukban megteremteni az egyensúlyt az értelem és az érzelem között. Ehhez személyes élményekre és a környezet egészére vonatkozó ismeretek elsajátítására van szükségük. Tanítványaink akarják megőrizni a környezet (természetes és mesterséges) értékeit, és tanúsítanak lokálisan cselekvő, óvó magatartást azok iránt. Ismerjék meg a természet és társadalom törvényeit, tartsák tiszteletben azokat mindennapi életvitelük során. Cselekvéseikben a természettel harmonizáló tevékenységek domináljanak. Alakítsák ki a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, és ez váljék erkölcsi alapelvvé. Legyenek érzékenyek diákjaink közvetlen környezetük állapota iránt.

20

A környezeti nevelési feladatok:  A környezeti nevelési célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban.  Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.  Az ökológiai gondolkodás kialakítása.  Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása.  Fenntarthatóságra nevelés.  Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód.  Az állampolgári felelősség tudatosítása.  Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése.  Az egészség és a környezet összefüggéseinek tudatosítása. A környezeti nevelés színterei és eszközei:  szakórák, osztályfőnöki órák  osztálykirándulások, közös programok  szakkörök  táborok  kiállítások, előadások, viták  faliújság, iskola újság  egyéb aktuális programok A környezeti nevelés módszerei:  Az egyes tantárgyak adott tananyagának oktatása során a tanár minden alkalommal megbeszéli a tanulókkal a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is.  Tanulói kiselőadások készítésével egyes témák feldolgozása.  Az osztályfőnöki órákra, évfolyamonként, megfelelő témakörök javaslata.  A diákönkormányzattal közösen témanap megrendezése.  A témára érzékeny diákokkal szakkör keretében pályázatokon, versenyeken való részvétel.  A „jeles napok”-ról való megemlékezés az iskolai „zöld” rádión, a faliújságon, kiállításokon.  Tematikus vetélkedők szervezése.  A pedagógusok, az iskola dolgozói és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.  Egyéni és közösségi követelménytámasztás a tanulók körében az iskolai környezet mindenkori állapota iránt. 3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Iskolánkban az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül történik, ezek:  biológia,  osztályfőnöki,  testnevelés. 21

4. A közösségfejlesztéssel, együttműködéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk nevelőtestülete vallja, hogy az iskolai nevelés legfőbb célja a személyiség minél szélesebb körben történő fejlesztése, ami nem választható el a közösségtől. Az egyéni fejlesztés és közösségi nevelés egyensúlyának megteremtésére törekszünk. A közösségfejlesztés legfőbb színtere az osztályközösség, de ezt a célt szolgálják a közös iskolai programok, rendezvények is. A közösségfejlesztés koordinátora az osztályfőnök, együttműködésben a többi pedagógussal és a szülőkkel. Az osztályközösség szerepe a közösségi szellem formálásában A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, normákon túl a baráti körben kialakított kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség a középiskolában sok alapismerettel, szokással, szemléletmóddal rendelkező tanulók együttese, ahol a meglévő életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy szerepe van a közösségnek, a kortársak egymásra hatásának. Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét tölti az osztályközösségben, meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. Kialakításában, formálásában alapvető szerepet tulajdonítunk annak, hogy a különböző csoportok mind magukévá tegyék az egységes iskolai alapelveket. Az osztályközösség feladatai:  az iskola alapelveinek, céljainak megfelelő közösségi normák kialakítása, elfogadtatása és az ennek megfelelő magatartás kialakítása,  az egyéni értékek felismerése,  egymás, illetve a többség véleményének tiszteletben tartása,  egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,  a másság elfogadása, tolerancia,  mások gondjainak, nehézségeinek felismerése segítése, támogatása,  önszerveződés különböző tevékenységekre, akciókra, az osztályközösség többsége által elfogadott célok, feladatok megvalósítására,  az osztály diákönkormányzati szerepvállalásának tudatosítása, megvalósítása. Az iskolai közösségfejlesztés érdekében szervezett programok:  9-11. évfolyamon évente minimum egy alkalommal színház látogatás  9-11. évfolyamon évente minimum egy alkalommal múzeumlátogatás, külső szakmai program (pl. kihelyezett tanóra történelem, természettudományok, szakmai tantárgyak esetén)  9-11. évfolyamon tanulmányi célú osztálykirándulás (lehetőség szerint 2 napos) Hol és hogyan lehet nevelni? Nevelési helyzet szinte mindig és mindenhol adódik. Az iskolai életben ennek azért van különösen fontos szerepe, mert a szülők és a gyermekek viszonya lazább lett. Ennek oka részben az életkori, kamaszkori sajátosság, részben a szülők fokozottabb elfoglaltsága, ami miatt több feladat hárul az iskolára, tanárra, osztályfőnökre. 22

  











Fő törekvésünk, hogy minden tanár használja ki a tanóráin adódó nevelési lehetőségeket. Az osztályfőnöki órák témáinak megválasztásakor igazodunk a tanulók életkori sajátosságaihoz és az adott közösség főbb problémáihoz is. A tanárok bármikor, bárhol nyitottak a problémafeltáró beszélgetésekre, így a szünetekben, tanítás előtt vagy után, a véletlen találkozások alkalmaival is, vagy a közös iskolai programokon. Feladatunknak tartjuk azt is, hogy tartalmas, sokszínű kulturális és sportprogramot nyújtsunk a tanulóknak. Ilyenek pl.: a múzeum- és színházlátogatások, ahol az ismeretek gazdagításán túl az ízlésformálás, a viselkedés alakítása kap fontos szerepet. A kirándulások, a természetjárás, a közös sporttevékenységek a mikroközösségek erősítése mellett az egészséges életmódra nevelésben a természet, a környezet értékeinek megismerésében és megbecsülésében játszanak fontos szerepet. A közös játékok, a kellemesen eltöltött idővel együtt új barátságok szövődését is jelenthetik, és a tanulók egymás értékeit is jobban megismerhetik, tiszteletben tarthatják a mások által képviselt értékrendeket. Itt érthetik meg, hogy az ember a természet része, felelős a környezete megóvásáért. Itt alakulhat ki az ember és természet harmonikus kapcsolatáról a helyes szemlélete és az az igénye, hogy óvja és gyarapítsa is ezeket az értékeket. A közösségi programok a szabadidő tartalmas eltöltésének szemléletét formálják, meghatározói lehetnek a későbbi életvitel kialakításának.

23

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és feladatai 5.1. A szaktanári munkakör keretében ellátandó szakfeladatok: 1. a tanítási tevékenység megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként a képzési időre illetve egy tanévre; 2. a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, felzárkóztatás, verseny felkészítés) megtervezése, foglalkozásonként egy tanévre, illetve a foglalkozás időtartamára. (Az oktatásra, nevelésre vonatkozó tervet formai kötöttség nélkül, munkaeszközként kell elkészíteni. A tervezetek párhuzamos osztályok számára lehetnek azonosak, illetve - ha szakmailag indokolt – több tanéven használhatók. Elkészítési határidő: minden év szeptember 15.); 3. felkészülés a tanítási órákra, az órák tartalmi, technikai előkészítése; 4. gondoskodás a tanításhoz rendelkezésre álló technikai, kísérletező, illetve mérőeszközökről; 5. írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb a tanulók tudását, előrehaladását mérő anyagok elkészítése; 6. a tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, az osztályzatok megállapítása; 7. a tantárgyhoz kapcsolódó, a szakmai munkaközösség által meghatározott számú és súlyú írásbeli beszámolók megíratása, kijavítása, értékelése, osztályozása; 8. a szaknak megfelelő tudomány előrehaladásának követése, pedagógiai módszerek fejlesztése, szervezett továbbképzéseken való részvétel; 9. ügyeleti, készenléti szolgálat ellátása az órarendhez igazodó beosztásnak megfelelően; 10. szükség szerinti helyettesítés (jogszabályban meghatározott díjazásnak megfelelően); 11. közreműködés és részvétel a nevelő-oktató munkával összefüggő, az iskola éves munkatervében szereplő rendezvényeken; 12. közreműködés a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség tevékenységében; 13. tanügyi adminisztráció, a haladási és osztályozó napló (e-napló) naprakész vezetése; (haladási és az osztályozó napló havi zárásának határideje a tárgy hó utolsó munkanapja); 14. a szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről, szülői értekezleten, illetve fogadóórán; 15. részvétel nevelőtestületi értekezleten, konferencián. 16. a havi pedagógus túlmunka nyilvántartás vezetése (TIK) és minden hónapban (a Gazdálkodó Szervezettel történt megállapodás alapján), az éves munkaprogramban rögzített határidőre történő leadás. 17. hétfői munkanapokon, tervezetten 16 óráig (a szülői fogadóórák, ill. a helyi munkaprogramban rögzítettek kivételével), értekezleteken, belső továbbképzéseken, szakmai egyeztetéseken való részvétel.

24

5.2. Az osztályfőnök szerepe és feladatai: A közösségfejlesztés koordinátora az osztályfőnök A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek, aki indirekt és direkt irányítással a közösségek formálását segíti. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok feltárásában. Szervező, irányító a tanulók, az osztályban tanító nevelők, az iskola és a családi ház között. Tevékenysége és szerepe hangsúlyos abban, hogy a tanulókat támogató rendszereket hogyan tudja bevonni munkájába, és ezeken keresztül hogyan képes az alkalmazott alapelvekre támaszkodva az iskola, a család, a tágabb környezet konfliktusait feloldani, az egyéni problémák megoldásában a tanulók segítségére lenni. Feladatai: 1. az osztályával kapcsolatos nevelési feladatok tervezése, szervezése, ellátása; 2. az osztály tanulóinak megismerése, tanulmányi előmenetelük, személyiségük, képességeik alakulásának figyelemmel kísérése; 3. az osztályfőnöki órák előkészítése; 4. kapcsolattartás a szülőkkel, kapcsolattartás az osztályban tanító pedagógusokkal, munkájuk nevelési szempontú koordinálása; 5. együttműködés a diákönkormányzattal és a diákönkormányzatot segítő tanárral, az ifjúságvédelmi felelőssel; 6. tapasztalatszerzés óralátogatásokon; 7. az osztályfőnöki adminisztráció ellátása, az osztályfőnöki hatáskörű tanulói jutalmazással és fegyelmező intézkedésekkel kapcsolatos teendők ellátása; 8. osztályszintű megemlékezések, ünnepségek, különböző rendezvények, osztályközösségi programok, kirándulás előkészítése, szervezése, vezetése; 9. az osztály tanulóival kapcsolatos munka- tűz- és balesetvédelmi teendők ellátása; 10. részvétel az iskola munkatervében rögzített, évfolyamszintű feladatok ellátásban; 11. részvétel az osztályfőnöki munkaközösség tevékenységében; 12. részvétel az osztályfőnöki munkához kapcsolódó szervezett továbbképzéseken, összejöveteleken. 13. távollétében, megbízás alapján egy az osztályban tanító szaktanár helyettesíti.

25

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 6.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveiben megfogalmazottaknak megfelelően, nevelőtestületünk legfőbb célja: a tanulói képességek minél sokoldalúbb fejlesztése, azok kibontakoztatásának maximális segítése. Célunk minél hatékonyabb megvalósulását segíti elő tanulóink tehetségének, képességeinek kibontakozását segítő tevékenységünk. E munka első lépése a tehetségek feltárása. Mindez elsődlegesen a szaktanárok és az osztályfőnökök feladata, ebben segíti őket  teljesítményt értékelő egységes mérési rendszer,  a tanórák és a tanulókkal folytatott egyéni beszélgetések (osztályfőnökök kiemelkedő szerepe),  szaktanárok folyamatosan figyelemmel kísérik az egyes tanulók érdeklődését és képességeit az adott szakterületen  egyéni vagy csoportos projektmunkák, előadások elkészítése, mely során hamar kitűnik a tehetséges tanuló,  lehetőség gólyatábor, gólyanap és egyéb diákönkormányzati programokon való részvételre, szereplésre (pl. ünnepségeken való fellépés). A fejlesztő munka színterei:  a tanórák,  az emelt szintű érettségire felkészítő tanórák,  a továbbtanulási esélyeket növelő tréningek, felkészítések,  az országos és fővárosi tanulmányi és szakmai versenyekre való nevezések,  az iskolai versenyeken való részvétel,  a tanórán kívüli foglalkozások (egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások, szakkörök, diákkörök, tömegsport órák stb.)  a külső szervezetek által szervezett foglalkozások  felkészítések nemzetközi szakmai képesítés megszerzésére (pl. ECDL bizonyítvány, nyelvvizsga)  osztálykirándulások és egyéb programok szervezésében való aktív közreműködés, (amely során fontos gyakorlati életbeli tapasztalatokat szerezhetnek a tanulók, az osztályfőnök vagy más szervező aktív támogatásával)  egyéni és csoportos projektmunkák gyakori alkalmazása, amely során mindenki megtalálja a számára megfelelő feladatot, szerepet  kulturális programok szervezése a minél szélesebb tájékozottság, műveltség és érdeklődési kör kialakítására. Az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a minisztériumok, a fővárosi, a kerületi Önkormányzatok, illetve a különböző alapítványok, szervezetek által a tehetséges tanulók 26

érvényesülését, továbbtanulását elősegítendő pályázatokat. Ezeken széleskörűen és eredményesen veszünk részt. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységünkben kiemelt szerepet töltenek be a különböző versenyek és pályázatok. Különösen jelentős tanítványainknak az országos és fővárosi tanulmányi versenyeken való részvétele és az ott elért eredményeik. Évek óta igen eredményes az iskolai sportélet. Számos sportágban hagyományosak a házi bajnokságok. A legjobbak a kerületi és a budapesti bajnokságokon szerepelnek eredményesen. A diákönkormányzat önállóan szervezi és működteti a diákvezetők és utánpótlásuk képzését, továbbképzését, mind a helyi, mind a fővárosi szintű lehetőségek bevonásával. Rendszeres szervezeti élet működtetésével jelentősen hozzájárul a diákok közéleti szerepvállalásának intézményesítéséhez, ezen keresztül a tehetséggondozáshoz. Iskolánk ezen kívül folyamatosan figyeli a diákok érdeklődési körét és igényeit, keresi a területeket, amelyre nyitottakká válnak tanulóink. Előtérbe helyezi a kreativitás és önkifejezés támogatását és fejlesztését különféle programokkal, szereplésekkel, szakkörökkel, valamint a szaktantárgyak tanítási módszereiben is odafigyel erre. 6.2. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az indulás éveitől kezdve iskolánkra napjainkig jellemző, hogy tanulóink lemorzsolódása elhanyagolható. Az iskola megtartó ereje példás. A tantestület komolyan veszi küldetésének egyik lényeges elemét, hogy „tőlünk nem kell megfutamodni, hogy senkiről sem tudunk lemondani”. Ennek érdekében nagy gondot fordít a különböző problémákkal küzdő tanulók fejlesztésére, az iskola közösségébe történő beilleszkedésükre. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység iskolánkban sok összetevős csapatmunka. Az adatvédelmi törvényt, a személyiségi jogokat szem előtt tartjuk, de a tantestület az ifjúságvédelemért felelős vezető és/vagy kolléga segítségével igyekszik minél alaposabb feltáró munkát végezni. Iskolánkban a tanulók túlnyomó többsége mind fizikálisan, mind mentálisan egészségesnek mondható, a serdülőkor tipikus tünetein kívül kiugró, káros, veszélyeztető magatartásjegyeket – szerencsére – elvétve tapasztalhatunk körükben. Nyilvántartásaink és felméréseink szerint tanulóink többsége átlagos feltételek között él. Az otthoni, családi, szűkebb lakóhelyi környezetük értékrendje mind felfogásukban, mind életvitelükben meghatározó. A települési, lakótelepi sokszínűségük, szétszórtságuk szerencsés gátja a külső környezeti szubkulturális hatásoknak. Tanulóink között az átlaghoz képest kevés a hátrányos helyzetű és közülük is elenyésző a halmozottan hátrányos helyzetűek száma. A szociális helyzete, valamint környezeti, családi és beilleszkedési okok miatt veszélyeztetett tanulók száma a mindenkori tanulólétszám kb. 20%-a. Közülük is az anyagi, szociális helyzete miatt veszélyeztetett a legtöbb. Az is tény, hogy társadalmunkban, mai világunkban folyamatosan nő a szociális, a családi az egészségügyi vagy egyéb okból fakadó veszélyeztetett gyerekek száma. Ezért folyamatos és legfőbb feladatunk, hogy pedagógiai munkánk minden területén a prevenció gyakorlata 27

érvényesüljön. A prevenció szempontjából fontosnak tartjuk olyan körülmények biztosítását, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredménye, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, ha az agresszív magatartás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. Az ifjúságvédelmet szolgáló pedagógiai tevékenységeink legfőbb formái:  Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, lehetőségekről, az iskolán kívüli szervezetekről, ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről: - a gyermekeknek, - a szülőknek, - a pedagógusoknak.  Folyamatos kapcsolattartás: - az osztályfőnökkel, - a szaktanárokkal, - az iskolai orvossal, - a könyvtárossal, - a diákönkormányzatot segítő tanárral, - a diákönkormányzattal, - külső szervezetekkel (nevelési tanácsadók, önkormányzatok, kollégiumok, állami gondoskodást végző otthonok, gyermekvédelmi szakellátó intézmények).  Kapcsolattartás a családdal: - személyes beszélgetések, - a szülői támogatás megnyerése, - fogadóórák, - szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése.  Feltárás, megszüntetés: - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése (a családi, a tanulási, a szociális gondok megszüntetésének lehetséges pedagógiai módszereit külön fejezet tartalmazza), - segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása), - krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok).  Prevenció: - személyiségfejlesztés, értékközvetítés, - közösségfejlesztés, - beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, - a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek, - egészségnevelő tevékenység, felvilágosító, megelőző munka: a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok. 6.3. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység

28

A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók szűrése két formában valósul meg:  az általános iskolában diagnosztizált tanulók nyomon követése,  az újonnan feltárt tanulókkal való foglalkozás. A nyomonkövetés és a szűrés elsődleges felelőse az SZMSZ szerinti felelős vezető, valamint az osztályfőnökök. Az osztályfőnök feltáró munkáját a szaktanárok segítik. A nevelési tanácsadóval, a szakértői és rehabilitációs bizottsággal történő kapcsolatfelvétel az iskola vezetésének a feladata. A szakértői véleményezés után a tanulókkal történő foglalkozás további módjáról az iskola igazgatója dönt. Az osztályfőnöki nevelőmunkában a 9. évfolyamtól kezdődően jelentős figyelmet kap  a pályaorientációs,  a káros szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás) elleni tevékenység. Mindezek visszatükröződnek az osztályfőnöki órák tematikájában. A pályaorientációs tevékenységben az osztályfőnökök építhetnek a szakmacsoportos alapozó és a szakképző évfolyamon a szakmai tantárgyakat tanító pedagógusok együttműködésére. A káros szenvedélyek elleni küzdelemben iskolánk komoly eredményeket mondhat magáénak. Az osztályfőnöki órákon túl, iskolai szintű rendezvényeken, a tantestület, a diákok számára rendezett továbbképzéseken foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Nevelőtestületünk több tagja rendelkezik olyan kiegészítő képesítéssel, amely alapján szakavatott prevenciós tevékenységet folytathat. A diákönkormányzat szervezeti keretei között építünk a kortárs segítő programokban vezetői tapasztalatokat szerzett tanítványainkra. Szakértő szervezetek, és személyek bevonásával valósítjuk meg a tantestület által elfogadott prevenciós akcióterveket, programokat. 6.4. A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A sajátos nevelési igényű és a tartós tanulási kudarccal küzdő tanulók esetében a szaktanárok a területért felelős iskolai vezetőnek a koordinálásával javaslatot tesznek a szakközépiskolai követelmények teljesítéséhez szükséges felzárkóztatás foglalkozások módjára, tartalmára és formájára. Elkészítik az érintett tanulóra vonatkozó egyéni tanulási programot, a program eredményességének értékelési módját. Javaslatot tesznek egyéni felzárkóztatásban vagy az korrepetáláson való kötelező részvételre. Az elkészített javaslatokról, a tanulóknak a különböző tantárgyakból történő esetleges felmentéséről az iskola igazgatója a szülőkkel egyetértésben dönt. A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az iskola az érettségi és a szakmai vizsgákon - az érvényes jogszabályoknak megfelelően - biztosítja az érintett tanulók számára a módosított vizsgafeltételeket. Az időszakos tanulási kudarcok kezelését – nevelőtestületi állásfoglalás alapján – az osztályfőnökök véleménye alapján a szakmai munkaközösségek koordinálják, a munkaközösségek által kialakított eljárásrend keretei között. Ebben a folyamatban is természetesen a legfontosabb pedagógiai tevékenység a prevenció. A megelőzés alapelvei a következők: 29

 

a rendszeres és folyamatos tanulásra való késztetés, illetve annak kialakítása, a bejövő tanulók pozitív motiválása, az első kudarcélmények minél későbbi megjelenése,  a különböző tanulási technikák elsajátíttatása,  a folyamatos ellenőrzés megvalósítása,  a nyugodt tanulás és felkészülés biztosítása. Szükséges a pedagógiai törekvések megvalósításában elsődleges feladat a szoros kapcsolat kialakítása a szülői ház és az iskola között. Ennek legfőbb felelősei az osztályfőnökök. A tanulók pozitív hozzáállásának kialakítása a 9. évfolyamon történik. Az év eleji mérések, a témazárónkénti értékelések alkalmasak annak megállapítására, hogy a tanulók ismeretei, képességei milyen szinten állnak, milyen további teendők szükségesek a középiskolai követelmények teljesítéséhez. A tanulási nehézségek elleni tevékenységünkben elsődleges célunk, hogy ne váljék az esetlegesen elszenvedett kudarc a tanuló énképének részévé, ne veszítse el a diák a motivációját. A megelőzést segítő tanári gyakorlat elemei a kilencedik évfolyamon a következők:  a tananyag átadásának megkezdése előtt a tantárgy iránti érdeklődés felkeltése, ill. a tantárgy anyagára, követelményeire való ráhangolás,  lehetőség nyújtása a tanuló számára az általános iskolában már megszerzett képességeinek gyakorlására,  a középiskolai tanulmányi követelmények fokozatos bevezetése,  a követelményeknek a tanuló életkorában reálisan elvárható teljesítményszinthez való igazítása,  a számonkérés formáinak, rendszerének és értékelési szempontjainak rövid időn belüli egyértelművé tétele,  a helyes tanulási szokások kialakítása, a diákok tanulásmódszertani alapismeretekkel való megismertetése,  az osztályfőnökök feladata – a szaktanárokkal együttműködve –, hogy a jó tanulói teljesítmények az osztályközösségen belül elismerést kapjanak és a tanulók között elfogadottá, követendő példává váljanak. A szaktanárok jelzései alapján, kiemelten, ha a tanuló teljesítményében több tantárgyból hírtelen negatív változás áll be, az osztályfőnökök az érintett tanulóval együttműködve tájékozódnak ennek lehetséges okairól, valamint negyedévente, az ellenőrzőn és/vagy az enaplón keresztül, írásban értesítik a gyengén teljesítő tanulók szüleit gyermekük tanulmányi helyzetéről. A szülővel egyetértésben javaslatot tesznek arra, hogy a tanuló iskolán belül vagy iskolán kívül milyen felzárkóztatási formában vegyen részt. A tanulási kudarcnak kitett tanulók szűrését és a prevenciót szolgálják  az egy osztályban tanítók időszakos, negyedévente kötelező megbeszélései,  az egységes mérési rendszer alkalmazása,  a tanulószobai rendszer működtetése a 9. és 10. évfolyamon,  negyedévente készülő osztályfőnöki beszámolók,  az egyes évfolyamokon és/vagy osztályokban tanítók különböző tematikus értekezletei,  a félévi osztályozó értekezletek. 30

6.5. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység Az ifjúságvédelmi munkában nagy körültekintést igényel a tanulók életkörülményeiben beálló változások figyelemmel kísérése, amelyet a testület - a felelős vezető irányításával - szociális érzékenységgel folyamatosan végez. A szociálisan és anyagilag rászoruló tanulóink eseti, illetve folyamatos támogatását az egyéni (önkormányzati) pályázati lehetőségek feltárásával is segítjük. Az ifjúságvédelmi munka keretében adminisztratív kapcsolatot tartunk az érintett tanulók lakóhely szerinti önkormányzataival, javaslattételi, véleményezési jogkört gyakorolunk a segélyezési, támogatási kérelmekkel kapcsolatosan. Pályázati tevékenységünk kiterjed azoknak a lehetőségeknek a feltárására, a források bevonására, amelyek közösségi, vagy egyéni módon szolgálják a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatását. A pedagógiai eszköztáron túl tanügyigazgatási tevékenységünk preventív funkcióiban (pl. hiányzások iskolai kezelése, tanulmányi munka elhanyagolása stb.) megkülönböztetett figyelem irányul a hátrányos helyzetű tanulókra. A különböző szintű döntési mechanizmusokban a tantestület által évente feltárt hátrányos helyzetű tanulók (más feltételek egyezősége mellett) feltétlen előnyt élveznek (szabadidős tevékenység anyagi támogatása, tanulási út tervezése, táborokban való részvétel támogatása, stb.).

31

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga, diákönkormányzati tevékenység A tanulók az intézmény döntési folyamataiban a diákönkormányzaton keresztül vesznek részt. A jogszabályban meghatározott véleményezési jogokon felül egyéb, az iskolai életet érintő kérdésekben is javaslattételi lehetőségük van. A diákönkormányzat véleményezi:  az iskola alapdokumentumait (Pedagógiai Program, Házirend, SZMSZ)  az iskola éves munkatervét, melyben javaslatot tesz a Diákönkormányzati nap időpontjára, programjára. Az iskolai diákönkormányzat a saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján, önálló éves munkaterv szerint végzi tevékenységét, amelyhez a feltételeket az iskola biztosítja.  A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés az iskola szervezetiműködési keretein belül folyik:, fegyelmi bizottságokban, diákküldött közgyűlésen, diákparlamenti ülések, továbbá alkalomszerűen nevelőtestületi üléseken, vezetői értekezleteken, osztályfőnöki munkaközösségi üléseken, egyeztetés szerint az érettségi bizottságokban. Az érdekképviselet alapvető területe a diákönkormányzat.  A jogszabályban meghatározott tanulói jogok sérülése esetén felmerülő jogorvoslati lehetőséget, ill. egyéb érdekképviseleti kérdéseket a panaszkezelési eljárás rendje (a Házirend melléklete) tartalmazza.  A diákönkormányzatnak minden, a diákokat érintő kérdésben véleményezési és javaslattételi joga van a törvényben meghatározottak értelmében. A közoktatási törvényben biztosított jogokon felül iskolánkban a diákok folyamatosan és egységes rendszerben véleményezik a tanárok munkáját.  Az iskola igazgatója közvetlenül vagy a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével, a diákönkormányzat vezetőségi ülésein és a diákközgyűlésen ad tájékoztatást. Az egyes osztályok belső ügyeinek megbeszélését, a problémák megoldását az diák képviselő - osztályfőnök - nevelőtestület/igazgató kapcsolatrendszere biztosítja. A diákönkormányzat helye és szerepe A diákok igényeinek feltárásában és fejlesztésében, a diákjogok érvényesülésében a diákönkormányzat szerepe döntő. Tevékenységének alapja az iskola hagyományainak alakítása és ápolása, az iskolai követelményrendszer hatékony közvetítése. A diákönkormányzat szervezeti életében kiemelkedő helyen szerepel az osztályközösségek megerősítése. Programjuk és a közösségfejlesztési célok megvalósításában folyamatosan együttműködnek a tantestülettel, kiemelten az osztályfőnöki munkaközösséggel. Évente az iskola munkaprogramjában is szereplő rendezvényeinek hagyományőrző funkciója is van. Ezek a rendezvények a következők:  a március 15-ei, október 23-ai forradalmi kávéház,  a karácsonyi teaházzal egybekötött ünnepségek,  a Mikulás napi programok, 32

       

külön egyeztetés alapján a Keletis napok az iskolai vetélkedők, a Diákönkormányzati Nap rendezvényei, az osztályközösségek által szervezett iskolai ünnepélyek, külön egyeztetés alapján a gólyatábor, diákújság, diákrádió a diákok szavazatai alapján, a pedagógusok munkájának elismerése az Aranykréta díjjal, a legjobb diákjainknak járó Keletis diploma.

33

8. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény egyéb partnereinek kapcsolattartási formái, együttműködése Az iskola kapcsolatrendszere Iskolánk szervezetének kapcsolatrendszereit jellemzi a minőségirányítási szempontoknak való megfelelés. Működésünket áthatja a partnerközpontú szemlélet. Megalakulásunk óta sokszálú kötődés jellemzi külső kapcsolatrendszerünket, amelyeket igyekszünk integrálni, a pedagógiai célok szolgálatába állítani. Fenntartónkkal a kapcsolattartás folyamatos. A partneri együttműködés szakmai keretei, csatornái, azok rendszerszerű működtetése megfelelően segíti, ellenőrzi a feladatellátást. A szülőkkel való – hagyományosan jó – kapcsolattartás céljaink elérésében nélkülözhetetlen, amelynek szervezeti keretei összetettek. A személyes és funkcionális kapcsolatok együttes hatása teszi lehetővé, hogy iskolánk:  megfeleljen a szülők igényeinek,  számíthasson a szülői szerepvállalásra a nevelő-oktató tevékenység fejlesztésében,  összehangolja a szocializációs folyamatokat,  biztosítsa a szülői jogosítványok érdemi gyakorlását. A kapcsolattartás keretei:  fogadóórák folyamatos egyéni és központosított időszakos iskolai rendszere,  tematikus szülői értekezletek,  az osztályfőnök és a szülői ház kapcsolatrendszere,  az ifjúságvédelemért felelős vezető és a szülői ház kapcsolatrendszere,  az osztályszülői szervezetek,  iskolai szülői szervezet,  szülők fóruma,  az e-napló üzenő felülete és az ellenőrző,  a szülők elégedettségének rendszeres mérése. Iskolánk egyéb szervezeti kapcsolatai – a szakmai profilból adódóan is – szerteágazóak. E kapcsolatrendszer állandó elemei teszik lehetővé, hogy iskolánk:  betagozódjon az ágazati, a szakmai és fővárosi irányítási folyamatokba, a közoktatás információs csatornáiba.  együttműködjön:  az oktatásirányítás szakmai szervezeteivel (OH, Kormányhivatal, OFI, Kamara)  a szakképzésben érdekelt vállalatokkal,  a vonzáskörzetbe tartozó általános iskolákkal és fenntartó önkormányzataikkal (kiemelten a X. kerület Önkormányzatával),  a Térségi Integrált Központok társiskoláival,  pedagógiai szakszolgálatokkal, nevelési tanácsadókkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, 34

  

a felsőoktatási intézményekkel (kiemelten a szakmai felsőoktatási intézményekkel), az iskolarendszeren kívüli oktatásszervezőkkel, oktatási intézményekkel, szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel.

Az iskolában a minőségfejlesztési munka során elkészült a partnerekkel - így a szülőkkel, a tanulókkal, az iskolai és a kollégiumi pedagógusokkal - történő kapcsolattartás rendjének kialakítása. A különböző partnerekkel a kapcsolattartás az igény- és elégedettségmérési vizsgálatok tapasztalatai alapján történik. A kapcsolatrendszer működésének formáit az alábbi táblázat mutatja: partner kommunikáció kommunikáció kapcsolattartó kapcsolattartó megnevezése módja gyakorisága személy (intézmény) személy (partner) nevelőtestületi havonta igazgató igh., 1.iskola értekezletKT elnök dolgozói munkaterv által rögzített és ad hoc módon, alkalmazotti értekezlet, vezetői értekezlet, hetente munkaköz.vezetői értekezlet, minőségi körök időszakosan

2.iskola tanulói

3. szülők

igazgató területért felelős igh., min.ügyi mköz., igazgató

munkaközösségvezetők, minőségi körök vezetői

diákközgyűlés, évente diákparlament, havonta diákönkormányzat osztályfőnöki órák hetente

osztályfőnökök igazgató of. munkaközösség, osztályfőnökök

diákpatronáló tanár, diákönkorm. vezetője

szülői szervezet, szülői értekezletek, központi fogadóórák, egyéni fogadóórák, személyes megbeszélés

tantestület tagjai, óraadók,

osztályok megválasztott szülői képviselői résztvevő szülők,

félévente félévente

félévente szükség szerint

4. kollégium

e-mail, telefon, évente levél és személyes 5. külső szer- kapcsolattartás folyamatosan

vezetek

35

igazgató, nevelőtanárok osztályfőnökök területért felelős vezető, funkcionális felelős, iskolatitkár

külső szervezetek vezetői, ügyintézői

9. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A 9. és 9.ny évfolyamra történő felvétel szabályait és eljárásrendjét az aktuális jogszabályoknak megfelelően, évente a tantestület fogadja el a tanév Felvételi eljárásrendjében. A felvételi vizsgára, illetve az iskolába való jelentkezés minden osztályba írásos szülői nyilatkozattal történik. Az iskolánkba jelentkező tanulókat az adott éves munkatervben meghatározott felvételi eljárásrendben foglaltak szerint: az általános iskolai tanulmányi eredmények, a központilag kiadott, egységes, kompetenciaalapú feladatokkal megszervezett írásbeli (magyar nyelv és matematika), valamint – a tantestület adott tanévre vonatkozó döntése szerint esetlegesen – (helyi) szóbeli meghallgatás alapján vesszük fel. A felvételről a felvételi bizottság véleményének meghallgatása után az igazgató dönt. A felvételi vizsga követelményeit, illetve az azon nyújtott teljesítmény értékelését és a felvétel kritériumait nyilvánosságra hozzuk. Más iskoláról történő átvételről a szülő írásos kérvénye alapján, a férőhelyek figyelembevételével, a tanuló addigi tanulmányi teljesítményét mérlegelve egyedileg az igazgató dönt. Az átvétel feltételeként különbözeti vizsga kötelezettség írható elő - az előzetes tanulmányok vizsgálata alapján.

36

10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei A tanuló az iskola 10., 11., 12. illetve13. évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben (helyi tanulmányi programokban) rögzített tantárgyi követelményeket legalább elégséges szinten teljesítette. Az a tanuló, aki év végén maximum 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A tanulónak és a szülőnek írásbeli nyilatkozatot kell tenni, hogy megkísérli-e a tanuló a javítóvizsgára történő felkészülést vagy nem. Ha a tanuló nem kíván javítóvizsgát tenni, továbbá ha a javítóvizsga eredménye elégtelen legalább egy tárgyból, a tanuló csak évismétléssel folytathatja tanulmányait. Háromnál több évvégi elégtelen esetén a tanuló évfolyamot ismételni köteles. 10.1. Vizsgatípusok a) Felvételi vizsga A Pedagógiai Program Nevelési program fejezetének 9. pontja szerint. b) Különbözeti vizsga Más iskolából történő átvétel, illetve szakmacsoport váltás esetén a tanulmányi eredmények és a férőhelyek alapján, az átvételről az igazgató dönt. Azon tantárgyakból, amelyet a tanuló nem tanult, nem szerzett osztályzatot, különbözeti vizsgát kell tenni. Az átvételének megfelelő évfolyamon, illetve a választott szakmacsoportban a legalább elégséges szinten teljesített különbözeti vizsga eredménye alapján folytathatja a tanulmányait. Ha a vizsgázó a vizsgán felróható okból nem jelenik meg, vizsgája sikertelen, az osztályozó vizsgán szerzett elégtelen érdemjegyét javítóvizsgán javíthatja. c) Osztályozó vizsga A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához akkor kell a tanulóknak osztályozó vizsgát tennie, ha 

a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem értékelhető és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,



engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (előrehozott érettségi vizsgára szeretne jelentkezni),



felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (magántanuló).

Osztályozó vizsgát augusztusban, februárban és áprilisban lehet tenni, az éves munkaterv szerint meghatározott időpontban. Ha a vizsgázó a vizsgán felróható okból nem jelenik meg, vizsgája sikertelen, az osztályozó vizsgán szerzett elégtelen érdemjegyét javítóvizsgán javíthatja. Ha a vizsgán fel nem róható okból (pl. orvos által igazolt betegség) nem jelenik meg, a tanuló pótló vizsgát tehet. 37

d) Javítóvizsga A tanuló, aki év végén vagy az osztályozó vizsgán vagy a különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott, a jogszabályban meghatározottak alapján augusztusban kijelölt időpontban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló nem kíván javítóvizsgát tenni, továbbá ha a javítóvizsga eredménye elégtelen legalább egy tárgyból, a tanuló csak évismétléssel folytathatja tanulmányait. e) Kétszintű érettségi vizsga Az iskola a tanórák keretében a közismereti és szakmacsoportos alapozó tantárgyakból felkészít a középszintű érettségi vizsgára. A 11.(12.) és a 12.(13.) évfolyamon fakultációs órák segítségével az emeltszintű érettségi vizsgára készít fel. Az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyakból a májusi vizsgaidőszakban vizsgát szervezünk. A kötelező érettségi vizsgatárgyak mellett, érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását legalább elégséges osztályzattal értékeltük. Előrehozott érettségi vizsga tehető az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, vagy ha a tanuló egy tanév alatt két vagy több tanév követelményeit teljesíti a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt. Az előrehozott érettségi vizsga letételére vonatkozó szándékot az igazgató felé írásban kell jelezni tavaszi vizsgaidőszak esetén január 5-ig, őszi vizsgaidőszak esetén június 15-ig. A jelentkezés elfogadásának feltétele a tanulmányi kötelezettségek teljesítése az adott tantárgyból, illetve a sikeres osztályozó vizsga letétele legkésőbb február 10-ig, illetve augusztus 31-ig. A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról – a döntés indokának megjelölésével – az igazgató határozatot hoz. Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette (kv.: nyelvi előkészítős osztályban tanuló előre hozott középszintű érettségi vizsgája esetén). Az egyes tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó részletes szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-78. §-ok ismertetik. Az osztályozó és javítóvizsgák helyi lebonyolítását, formáit, idejét és értékelését az osztályozó és javítóvizsga szabályzat tartalmazza.

38

III. HELYI TANTERV

„elitnevelés és tömegnevelés egymástól el nem választható szerves egység kell hogy legyen, csak akkor értékes az eredmény, ha megvan a kettő egyensúlya” /Kodály/

39

1. A közoktatási szakaszban alkalmazott óratervek

40

1.1.

A 2013/2014-es tanévtől beiskolázott osztályok óratervei, a választott kerettantervek megnevezése

Készült: 

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 7. számú melléklete (Kerettanterv: Középfokú nevelés-oktatás szakasza, 7.1. Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve) alapján



A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. számú melléklete (Kerettanterv: Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés) alapján

 

Szakképzési kerettanterv a XXVI. Kereskedelem ágazathoz Szakképzési kerettanterv a XXIV. Közgazdaság ágazathoz

A tartalmi szabályozás dokumentumai:   

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet

41

A közgazdaság, kereskedelem ágazatokra 2013 szeptemberétől belépő 9.NY nyelvi előkészítő osztályok számára (2017/2018-as tanévben 12.a, 12.b) Tantárgy – 9. évfolyam 1. Idegen nyelv 1. nyelv 1. Idegen nyelv (célnyelvi civilizáció, szakmai nyelv) 2. Informatika 3. Testnevelés 4. Tanulásmódszertan, képességfejlesztés - ebből: - Logikai készségfejlesztés, matematika - Szövegértés és helyesírás 5. Osztályfőnöki óra

Heti óraszám 15 3 2 3

2 2 1 2 30

6. mindennapos testnevelés (sport, egészséges életmód) Összesen:

A közgazdaság, kereskedelem ágazatokra 2013 szeptemberétől belépő nyelvi előkészítő osztályok 9-12. évfolyama számára (2017/2018-as tanévben 12.a, 12.b) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Művészetek- Mozgóképkultúra és médiaismeret Történelem Etika

9. 4 1 3

10. 4

11. 4

12. 4

2

3 1

3

Idegen nyelv Matematika Fizika 1., 2. Kémia Biológia 1., 2. Földrajz Informatika Osztályfőnöki Testnevelés Mindennapos testnevelés – (sport, egészséges életmód)

3 3 2 1

3 3 1

3 3

2

1

1 3 2 2

3 3 2 2 2 1 1 1 3 2 2

1 1 3 2 2

1 3 2 2

2

1 1

2

idegen nyelvi projekt Szakmai készségfejlesztés (felzárkóztatás, tanulásmódszertan, készségfejlesztés) érettségi felkészítés- emeltszint Szakmacsoportos alapozás – közgazdasági, kereskedelmi ágazat Összesen:

2

6

7

8

11

35

36

35

35

A tantárgyi csoportbontások az adott évi Fenntartói döntés alapján kerülnek meghatározásra.

42

A közgazdaság, kereskedelem ágazatokra 2013 szeptemberétől belépő 4 évfolyamos normál osztályok számára (2016/2017-es tanévben 12.c, 12.d)

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Művészetek- Mozgóképkultúra és médiaismeret Történelem Etika Idegen nyelv Matematika Fizika 1., 2. Kémia Biológia 1., 2. Földrajz Informatika Osztályfőnöki Testnevelés Mindennapos testnevelés – (sport, egészséges életmód) Idegen nyelvi projekt óra érettségi felkészítés- emeltszint Szakmai készségfejlesztés (felzárkóztatás, tanulásmódszertan, készségfejlesztés) Szakmai ágazati alapozás közgazdasági, kereskedelmi ágazat Összesen:

9. 4 1 3

10. 4

11. 4

12. 4

2

3

3 3 2 1

2

1

1 3 2 2

3 3 2 2 2 1 1 1 3 2 2

3 1 3 3 1

1 1 3 2 1 2

1 3 2 1 3

2

1

6

7

8

11

35

36

35

35

2

3 3

A tantárgyi csoportbontások az adott évi Fenntartói döntés alapján kerülnek meghatározásra. Tervezett csoportbontott tantárgyak: idegen nyelv, informatika, matematika, irodalom, magyar nyelvtan, történelem, idegen nyelvi projekt óra, szakmai ágazat gyakorlati tantárgyak. Szakmai ágazati alapozás tantárgyai (4 évfolyamos és NYEK osztályok is): Közgazdaság ágazat: Munkahelyi egészség és biztonság, Gazdasági és jogi ismeretek, Munkahelyi egészség és biztonság, Ügyviteli ismeretek, Statisztika, Pénzügyi alapismeretek, Számviteli alapismeretek, Adózási alapismeretek Kereskedelem ágazat: Munkahelyi egészség és biztonság, Marketing, Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése, Vezetési ismeretek, Áruforgalom A szakmacsoportos tantárgyi óraszámok évfolyamonkénti bontása a Pedagógiai Program melléklete.

43

A 2016 szeptemberétől belépő kereskedelem és közgazdaságtan ágazatos nyelvi előkészítő 9 NY osztályok részére (2020/2021-es tanévben 12.a) Tantárgyak Idegen nyelv Testnevelés és sport Informatika

óraszám/hét 18 5 3

Képességfejlesztés (helyi tantervben meghatározottak szerint)

3

Osztályfőnöki Összesen

1 30

44

A 2016 szeptemberétől kereskedelem és a közgazdaságtan ágazatra belépő 4 évfolyamos (normál) osztályok számára (2019/2020-as tanévben 12.b és 12.c) 9-12. 13. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen

Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 3 1 5 1

4 4 3 3 1 5 1

556 556 417 345 31 144 36 695 139

4 -

124 -

3

-

-

-

108

-

-

-

2

2

2

206

-

-

-

-

2

2

134

-

-

-

1

-

-

36

-

-

8

8

7

7

31

961

-

-

Éves összes óraszám

(1045+453)

1498

3

4

3

3

35

36

35

35

35

36

36

36

31

31

1260

1296

1260

1085

4901

1085

1085

A tantárgyi csoportbontások az adott évi Fenntartói döntés alapján kerülnek meghatározásra.

Tervezett csoportbontott tantárgyak: idegen nyelv, informatika, matematika, irodalom, magyar nyelvtan, történelem, idegen nyelvi projekt óra, szakmai ágazat gyakorlati tantárgyak. Szakmai ágazati alapozás tantárgyai (4 évfolyamos és NYEK osztályok is):

45

Közgazdaság ágazat: Támogatási alapismeretek, Gazdálkodási statisztika, Folyamat-és pénzügyi tervezés, Támogatási ügyvitel, Támogatás menedzsment, Gazdasági és jogi alapismeretek, Ügyviteli ismeretek, Ügyviteli gyakorlatok, Általános statisztika, Statisztika gyakorlat, Pénzügyi alapismeretek, Pénzügy gyakorlat, Adózási alapismeretek, Adózás gyakorlat, Számviteli alapismeretek, Számvitel gyakorlat A szakmacsoportos tantárgyi óraszámok évfolyamonkénti bontása a Pedagógiai Program melléklete.

46

A közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazatra 2016 szeptemberétől belépő 4 évfolyamos normál osztályok számára (2019/2020-as tanévben 12.d)

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

9. 4

10. 4

Művészetek- (Mozgóképkultúra és médiaism.) Történelem

11. 4

12.

13.

4

1 2

2

3

Etika

3 1

Idegen nyelv

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

Kötelező komplex term tud. tárgy

3 2

2

2

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Informatika

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Testnevelés Mindennapos testnevelés – (sport, egészséges életmód) Kötelezően választható tantárgy: emelt szintű érettségi felkészítés vagy Idegen nyelv vagy Kémia vagy Informatika vagy Szakmai tárgy

3

3

3

3

2

2

2

2

2

2

25

25

össz közismereti

24

23

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

1

Érettségire épülő fő szakképesítés

8

8

7

7

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

3

4

3

3

11 35

13 36

10 35

10 35

össz szakmai Összesen:

4

31

35

A tantárgyi csoportbontások az adott évi Fenntartói döntés alapján kerülnek meghatározásra. Tervezett csoportbontott tantárgyak: idegen nyelv, informatika, matematika, irodalom, magyar nyelvtan, szakmai ágazat gyakorlati tantárgyak. Szakmai ágazati alapozás tantárgyai: Raktározás folyamatai, Közlekedési alapfogalmak, Speciális áruk raktározása, Ügyviteli gyakorlatok, Ügyviteli kommunikáció, Pénzügyi és vállalkozói ismeretek, Raktározás gyakorlat, Gazdasági és jogi ismeretek, Közlekedés technikája, Közlekedés üzemvitel gyakorlata, Általános szállítmányozási ismeretek, Ágazati szállítmányozási ismeretek, Szállítmányozási ismeretek gyakorlat, Logisztika, Logisztikai tervezés és fejlesztés gyakorlat, Raktározás szerepe, A raktározás működési mutatószámai, Raktárvezetés gyakorlat, Vezetés, szervezés gyakorlat

Az ágazati tantárgyi óraszámok évfolyamonkénti bontása a Pedagógiai Program melléklete.

47

2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező, illetve kötelezően választandó tanórai foglalkozások óraszámát az 1.2. pontba foglalt óratervek tartalmazzák, tartalmukat a helyi tanulmányi programok rögzítik. Az egyéb (választható) foglalkozásokról a Pedagógiai Program III. fejezet 6. és 10. pontja rendelkezik.

48

3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, az ingyenes tankönyvellátás feladatai A pedagógusok feladatai a tankönyvválasztással kapcsolatban, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet figyelembe vételével: A munkaközösségek a központi tankönyvjegyzék alapján az igazgató által meghatározott határidőre (igazodva a jogszabályban meghatározott központi rendelési határidőhöz) kiválasztják és javasolják a tantárgyanként alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembevételével végzik:  szakmai, pedagógiai, valamint  anyagi, költségvetési szempontok,  annak mérlegelésével, hogy az adott tankönyv egy éven belül nem változtatható meg. Szakmai, pedagógiai szempontok figyelembe vétele: A munkaközösségek joga és egyben kötelessége, hogy az iskola Pedagógiai programjához és a helyi tanulmányi programokhoz igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Elsődleges szempont, hogy a választott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök az iskolában folyó nevelő-oktató munka hatékonyságának növelését, a tanulók tudásának mélyítését, ismeretük szélesítését és az önálló tanulásuk elősegítését szolgálják. A vizsgatantárgyak esetében helyi kiegészítő jegyzetet és példatárat is alkalmazunk. Anyagi, költségvetési szempontok figyelembe vétele: A munkaközösség nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna. Az iskolai tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvekkel kapcsolatban évente át kell tekinteni, hogy a tankönyv fogyasztói ára nem jelent-e terhet  a szülőkre, valamint  az iskolai költségvetés számára, a kötelező ingyenes tankönyvellátás biztosításában ráháruló kiadások miatt. Az előzőekben leírt szempontok alapján összeállított tankönyv megrendelési javaslatot véleményeztetni kell a megelőző tanévben  - az iskolai szülői szervezettel,  az iskolai diákönkormányzattal. A tankönyvmegrendelés összeállítása során figyelembe kell venni 49

   

az ingyenes és egyéb tankönyvtámogatás elveit, az iskolai költségvetés lehetőségeit, a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét, valamint az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát.

Az ingyenes tankönyvtámogatás iskolai elvei: A kedvezményekre érkezett igények teljesítési lehetőségeinek áttekintése a tankönyvellátás kiemelt feladata, amelynek évenként – a jogszabályi változások figyelembe vételével – tesz eleget. A tantestület évente - a tankönyvtámogatás kötött (könyvtári állományt növelő beszerzés), valamint a szabad felhasználású része közötti egyensúly megteremtésével – határozza meg a tankönyvtámogatás helyi feladatait. A nevelőtestület a tankönyvtámogatás meghatározásakor a tankönyvcsomagokhoz kapcsolódóan meghatározza, hogy mely tankönyveket és milyen példányszámban kívánja megvásárolni az iskolai könyvtár számára (tartós tankönyv), valamint az igénylőknek ingyenes tankönyvellátásként. A teljes ingyenesség biztosítására a tantestület az állami és kiegészítő normatíva együttes összegét használja fel. Tanulóink a következő évi tankönyvlistát a mindenkori szabályozásnak megfelelő időpontban, de legkésőbb az év végi bizonyítvánnyal egyidőben kapják meg.

50

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A középiskola kilencedik- tízedik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. Ennek érdekében:    

  

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a koncentráció és a relaxáció képességének fejlesztésével segítjük a hatékony tanulást, az egészséges életvitel kialakításához az egészséges életmód program oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, segítjük az önkéntes munka, közösségi szolgálat egyénhez illeszkedő formájának megválasztását

A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A tizenegyedik- tizenkettedik évfolyam legfontosabb feladatának az érettségi vizsgára való felkészülést, a szakképző évfolyamon és a felsőoktatásban való sikeres helytállásra való nevelést tekintjük. Ennek érdekében: 





osztályfőnöki órákon, szakórákon és az egészséges életmód program keretében az önismeret alakítására, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésére, az együttműködés értékének tudatosítására helyezzük a hangsúlyt, célunk a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, fejlesztő értékelésük; a számonkérések során kiemelt fejlesztési szempont a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés alapozása,

51



segítjük az önkéntes munka, közösségi szolgálat egyénhez illeszkedő formájának megválasztását

A NAT követelményeinek az egyes műveltségi területekben/tantárgyakban megjelenítése teljes részletességgel a helyi tanulmányi programokban található meg.

való

5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 5.1. A 2012/2013 előtt beiskolázott osztályaink esetén A mindennapi testedzés programja lehetőséget biztosít a diákok számára, hogy a kötelező heti 2,5 testnevelés órán kívül is mozogjanak, sportoljanak. A mindennapos testnevelés és mozgás lehetőségének biztosítása prioritást kap az iskolai órakeretek felhasználásában. A sportköri foglalkozások tanórán kívüli foglalkozások adnak lehetőséget tanulóinknak a választott sportágak gyakorlására. A mindennapos testedzést szolgáló sportköri foglalkozások célja:  az örömmel végzett egészségmegőrző és fejlesztő testmozgás igényének kialakítása,  az eltérő testi adottságú tanulók számára is megfelelő, sikerélményt nyújtó mozgások alkalmazása szaktanári segítségnyújtással,  a tanulók fizikai állapotának, edzettségének fokozása, a mozgásigény kielégítése és a sport megszerettetése,  a szellemi és a testi nevelés arányosabb összhangjának megteremtése,  a kiemelkedően tehetségesek versenyeztetése,  az önálló testedzés tartós szükségletté formálása. Fő feladatok:  tanulóink minél nagyobb létszámban vegyenek részt a foglalkozásokon,  a mozgáson keresztül a megbízhatóság, a becsületesség, a felelősség érzet, a tolerancia kialakítása a tanulókban,  a szabadidő aktív kitöltése,  a prevenció szükségességének tudatosítása mindenkiben,  a rendszeresség, a kiegyensúlyozottság, az önismeret kialakítása a mozgások segítségével.  a sportszabályok alkalmazásával közvetetten hozzájárulni a közösségfejlesztéshez, a sikerkudarc konfliktusainak kezeléséhez, a küzdőszellem, a kitartás tudatosításához,  a sport, mint aktív életforma-modell nyújtása. 5.2. A 2012/2013-ban és azután beiskolázott osztályok számára A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:

52

A heti 3 testnevelés órán felül a további heti 2 óra mindennapos testnevelést órarendbe épített sportköri foglalkozással és – az adott tanév lehetőségeitől függően – órarendbe épített vagy tömbösítve szervezett - egészséges életmód programmal biztosítjuk. A foglalkozások színhelye lehet az iskola tornaterme, konditerme, udvari sportpályái vagy órarendben kijelölt egyéb tanterme. Az adott tanév lehetőségeitől függően úszásoktatást szervezünk. A törvény által engedélyezett módon, igazoltan sportegyesületekbe járó tanulókat heti 2 órában mentesítjük az órák látogatása alól.

6. A választható tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai

foglalkozások

és

ezek

esetén

a

Az 1.1. pont szerinti óratervű osztályok tanulói számára a 11-12. évfolyamon (NYEK 12-13. évfolyamon) emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokat hirdetünk meg, jogszabályban meghatározott jelentkezési határidővel, az alábbi tantárgyakból:  matematika  történelem  magyar nyelv és irodalom  szakmacsoportos alapozó érettségi tantárgyak A csoportok a jogszabályi minimális létszám esetén indulnak és működnek. Több csoport indulásakor a tanuló választhat, hogy az adott tantárgy melyik foglalkozásán (melyik szaktanárnál) kíván részt venni. A 9-12. (NYEK 9-13.) osztályos tanulók lehetősége továbbá az adott tanévben meghirdetett szakkörökön, korrepetálásokon, nyelvvizsga felkészítőkön és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel. Az ezekre vonatkozó szabályozást a Pedagógiai Program III. fejezetének 10. pontja tartalmazza. Az 1.2. pont szerinti óratervű osztályok esetén a kötelezően választható tantárgyakat az óratervek tartalmazzák. Az ezen felül választható tantárgyakra vonatkozó szabályokat a Pedagógiai Program III. fejezet 10. pontjának „egyéb foglalkozások” része tartalmazza.

53

7. Azon választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát Tanulóink a Pedagógiai Programban szereplő valamennyi tantárgyból érettségi vizsgát tehetnek az általuk választott szinten. Az érettségi vizsgára bocsátás alapvető feltétele az adott tantárgyból minden óratervi évfolyamon az elégséges megszerzése. A vizsgára való felkészítés középszinten tanórai keretek szerint történik a lejjebb meghatározott tantárgyakból, az óratervek szerint meghatározott óraszámban, az emelt szintű érettségire történő felkészítést fakultációs keretek között vállaljuk – megfelelő számú jelentkező esetén – az alábbi tantárgyakból:  magyar nyelv és irodalom  történelem  matematika  idegen nyelv  szakmacsoportos alapozó (érettségi) tantárgyak Az itt alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket (a NAT és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet alapján) az egyes fakultációs tantárgyak helyi tanulmányi programjai tartalmazzák. A szakképző évfolyamra való felvétel feltétele szakmacsoportos alapozó (érettségi) tantárgyból letett sikeres érettségi vizsga. Középszintű érettségire felkészítést a kötelező érettségi tantárgyakon kívül az alábbi tantárgyakból vállalunk: 1.1. pont szerinti óratervű osztályok esetén:  informatika  földrajz  testnevelés  szakmacsoportos alapozó érettségi tantárgyak 1.2. pont szerinti óratervű osztályok esetén:  földrajz  biológia  testnevelés

54

8. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként A középszintű érettségi vizsga témaköreit az érettségire aktuálisan vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények alapján, az iskola honlapján tesszük közzé. Az egyes tantárgyak fő témaköreit az 1. számú mellékelt tartalmazza.

9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magasabb évfolyamba lépés feltétele, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei és a tanulók jutalmazása 9.1. A tanulók tanulmányi munkája mérésének és értékelésének rendszere Alapelvek 1. A tanulói teljesítmények értékelését alapvetően az a szükséglet és kialakult hagyomány indokolja, hogy visszajelzést (visszacsatolást) biztosítson a szaktanár, a tanuló és a tanuló szülője számára a nevelő – oktató munka hatékonyságáról, eredményességéről. Lehetőséget nyújtson a korábbi időszak teljesítményével való összevetéshez, elősegítse a lemaradó tanulók kiszűrését és a kiemelkedő tehetségek megtalálását. 2. Az értékelésben a tanítás-tanulás eredményéből indulunk ki, abból vonunk le következtetéseket az eredmény oksági előzményeire: a célrendszerre, a folyamatra és a tanulóra nézve. Az elérni kívánt normákat egyértelműen ki kell jelölni. Újra és újra visszacsatoló köröket kell beépíteni (minőségfejlesztés). 3. Az értékelés nem azonos az ellenőrzés fogalmával. Az értékelési folyamatnak tervezhetőnek, a szülő és a tanuló számára követhetőnek, áttekinthetőnek és rendszeresnek kell lennie. A pedagógiai értékelési rendszer azon szintjei, ahol a szükséges szakértelem birtokosa a pedagógus a) a tanulók értékelése 1. A tanulók tanulmányi előmenetelének folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés módszertani alapkövetelményeinek megvalósulásáért a szaktanár felel. Az értékelés általános alapelveit, céljait és funkcióit a nevelőtestület egységes eljárásrendben rögzíti. A tantárgyak sajátosságaiból adódó különbségek a helyi tantervekben (tanulmányi programokban) jelennek meg. 2. A szaktanárok a tanulók évközi teljesítményét előmenetelét rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítik. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, nagydolgozatok érdemjegyei a

55

félévi és tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb (a szakmai munkaközösségekben a tanulmányi programokban rögzített) súllyal esnek latba. Az év végi osztályzat az egész éves teljesítményt értékeli. 3.

A szakmai munkaközösségek a tantárgyi tanulmányi programokban meghatározzák a) a tanulói teljesítmények értékelésének módszereit, b) a tanulók tanév közben kapott érdemjegyeinek minimális számát és azok súlyait, c) a tanulók év végi és félévi – legalább elégséges – osztályzatának feltételeit, d) a tanulók érettségi és szakmai vizsgára bocsátásának feltételeit. A szaktanárok az a), b), c) pontokban meghatározottakról a tanév elején, a d) pontban foglaltakról legkésőbb az első félév utolsó tanítási napjáig tájékoztatják a tanulókat és azok szüleit. b) a tanítási-tanulási folyamat értékelése A pedagógus a tanítási-tanulási folyamatban rendszeresen összeveti az elért eredményeket a kitűzött célokkal (követelményekkel). Az egyes tananyagegységeket lezáró témazárók nyomán a szaktanár dönt arról, hogy a) a tantervi követelményeket elégtelen szinten teljesítő tanulók számára korrepetálási (pótlási) kötelezettséget ír elő, b) differenciált korrekciós tevékenységek nyomán biztosítja a javítás lehetőségét c) dönthet a tananyag újratanítása mellett. c) egy-egy osztály, csoport értékelése A tanulói csoportok illetve osztályok értékelésének fontos módszere a standard összehasonlítás. Ennek érdekében a szakmai munkaközösségek folyamatosan fejlesztik tantárgyi feladatbankjukat, felhasználnak reprezentatív vizsgálatokban alkalmazott standard tantárgyteszteket, feladatlapokat. Az iskola mérési rendszere Iskolánk folyamatosan építkező és megújuló, egységes értékelési rendszert működtet, amely a bemenet és a kimenet közötti hozzáadott értéket kívánja megragadni abból a célból, hogy hatékonyan hozzájáruljon a nevelőtestület pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseinek megvalósításához. Iskolánk egységes mérési rendszerrel is figyelemmel kíséri a tanulói képességek fejlődését:    

a 9. évfolyam elején, a 10. évfolyam végén; informatikából a tanév elején a 11. évfolyam végén a 12. évfolyam második félévében, az érettségi vizsgára bocsátás előtt a vizsgatantárgyakból.

56

a) adatgyűjtés Az adatok gyűjtése két ágon folyik. 1) Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó méréseket folyamatosan a szaktanárok végzik, s a tapasztalataikat rendszeresen munkaközösségi megbeszéléseken egyeztetik, kicserélik, s további feladatokat, célokat határoznak meg. Ezek a mérések lehetnek a) a tananyaghoz szorosan kötődő, tantárgyi tartalmakat b) eszköztudást mérő vizsgálatok. Az a) esetben kritériumorientált tudásszintmérő teszteket, a b) esetben normaorientált teszteket használunk. 2) Az évfolyamszintű, standard mérőeszközöket használó kompetenciaméréseket az iskolai mérőbiztos koordinálja. Ezek a mérések lehetnek külső és belső mérések. Céljuk a diagnosztika, s az intézményi célrendszer felől ad visszajelzést a szaktanárok és közösségeik számára. b) információ-feldolgozás A mérésekből nyert adatok feldolgozását a szaktanárok illetve a munkaközösségek maguk végzik el, adataik statisztikai feldolgozásához kérhetik az iskolai mérőbiztos segítségét. Az iskolai szintű mérések esetében a megrendelő az iskola igazgatója, ő rendelheti el az adatok feldolgozását a diagnosztikai csoporttól. c) az információk értelmezése Az információk értelmezése a fentiek alapján részben a szakmai munkaközösségek jogköre, részben egy kompetencia-háromszögben valósul meg: igazgató – értékelési szakértő – munkaközösség-vezetők. d) a nevelési-oktatási folyamatok korrekciója Az esetleges korrekciók előkészítő munkafázisok után, az iskolavezetés erre felhatalmazott tagja vezetésével fogalmazódnak munkaanyaggá, s tantestület véleményt nyilvánít. Alkalmazott értékelési funkciók A diagnosztikus értékelés a tanár tájékozódását szolgálja valamely nagyobb tartalmitematikus egység tanításának megkezdése előtt. Az értékelés célja a tanuló ún. előzetes tudásának feltárása. A diagnózis, vagyis a helyzetfeltárás feladata a tanulás hatékonyságának javítása (a tanulási problémák feltárása, megmagyarázása, kijavítása), valamint az objektív és megbízható minősítés (vizsgáztatás) módszereinek, eljárásainak kidolgozása. A formatív értékelés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője; célja az eredményes tanulás elősegítése. Nem ítélkezés vagy minősítés (osztályozás), hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciális feltárása a célja, amely lehetővé teszi a javítást és a pótlást. A formatív értékelés elsősorban tudáselemekre, résztudásra irányul, s nem a tudás nagyobb, komplex egységeire. A lezáró-értékelő (szummatív) értékelést a tanulási folyamat nevezetés szakaszainak a befejezésekor alkalmazzuk (pl. tanítási témák, félévi értesítés, év végi bizonyítvány). A

57

minősítő értékelésben globális képet próbálunk adni a tanulóról, azt próbáljuk kifejezni, hogy egy-egy hosszabb tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a tanuló a tanulási követelményeknek. 9.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

Az írásbeli beszámoltatások formái

típusa

rendje

korlátai

az előírt feltételeknek

csak diagnosztikus

A) külső beszámoltatás Kompetenciamérés

megfelelően

témazáró

1-1 tananyagegység végén

45 percnél nem hosszabb

több tananyagegységet felölel

45 vagy 90 percnél nem hosszabb

B) belső beszámoltatás a) a tanmenetekben tantárgyanként egységesen tervezett / rögzített

nagydolgozat

b) a tanmenetekben nem jelölt, a szaktárgyak sajátosságaiból adódó formák

Vizsga-felkészítési tréning próbaérettségi

teljes vizsgakövetelményt felölelő

180 vagy 240 perc

röpdolgozat írásbeli felelet

a tananyagegységeken belül a témakörön belül

minimum 1 alkalommal minimum egy alkalommal

házi dolgozat

több témakört is felölelhet

a munkafázisokhoz elegendő idő álljon a tanuló rendelkezésére

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: 

A szaktanárok meghatározhatnak az írásbeli témazáró helyett más odaillő formát is (például projektek, portfóliók elkészítése) a tanulói terhek csökkentése és a kompetenciafejlesztés változatos tevékenységformákban való megjelenítése érdekében, különös tekintettel a szakaszzáró időszakokra (félév, év vége).



Azokban a tantárgyakban, amelyek a kimeneti ponton vizsgahelyzetben szóbeli teljesítményhez kötöttek, a szaktanárok törekszenek az írásbeli és a szóbeli beszámoltatások szükséges arányának a megteremtésére a tanév során. 58

Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: 

 



Az egyes évfolyamokon illetve tanulócsoportokban megírandó témazárók és nagydolgozatok számát és tartalmát, valamint a százalékosan megjelenített standardizált értékelés egységesen alkalmazott érdemjegyre váltását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódóan a szakmai munkaközösségek szabályozzák és tantárgyi tanulmányi programjukban rögzítik. A témazárók minden esetben rendszerező, összefoglaló óra után kerülnek megíratásra. A hiányzó tanuló az elmulasztott témazárót, illetve nagydolgozatot köteles pótolni a helyi tanulmányi programban rögzítettek alapján szaktanárral egyeztetett időben és módon. Az írásbeli beszámoltatás bármely formájának javítására a szaktanár lehetőséget adhat, a tanuló pedig élhet ezzel a lehetőséggel.

Az iskolai írásbeli beszámoltatás korlátai: 



  



A témazárók száma nem lehet több a tanmenetekben a tanévre tervezett témakörök/tanegységek számánál; a nagydolgozatok száma a tanévben nem lehet több a heti óraszámnál, kivéve a heti 1 órás tantárgyakat, amelyeknél évi két alkalom lehet. Annak érdekében, hogy a tanulói terhek ne növekedjenek jelentősen a félévet és az év végét megelőző időszakban, a testület az osztályzatok lezárásának hetében lehetőség szerint nem él az írásbeli beszámoltatás semmilyen formájával, azonban lehetőséget adhat betegség miatti hiányzás esetén ilyen jellegű pótlásra, és javítási lehetőségre illetve a tanórákon továbbra is alkalmazza a szóbeli beszámoltatás formáit. A témazáró és a nagydolgozat megírásának idejéről legalább egy héttel korábban a szaktanár tájékoztatja a tanulókat és lehetőség szerint jelzi az e-naplóban is. Egy tanítási napon kettő témazárónál vagy kettő nagydolgozatnál többet íratni nem lehet, de ezek száma összesen egy héten nem haladhatja meg a hatot. A hiányzó tanuló a témazáró vagy nagydolgozat pótlását saját maga kezdeményezi. A szaktanár a pótlás időpontjának megállapításakor figyelembe veszi a hiányzás okát és idejének hosszát. Az írásbeli beszámoltatások kijavításának ideje - rendkívüli események kivételével, például betegség - nem haladhatja meg a 10 munkanapot.

Az iskolai írásbeli beszámoltatásoknak a tanulói tudás értékelésében betöltött szerepe Az iskolai beszámoltatások a tanulói tudás értékelésében funkcionális szerepet kapnak: a) lezárnak egy-egy témakört, illetve nagyobb, összefüggő tananyagegységet

59

b) a deklaratív és a procedurális tudás különböző műveleti szintjeinek mérésére és értékelésére alkalmasak c) lehetőséget teremtenek a kognitív kompetenciaszintek feltárására. Az iskolai írásbeli beszámoltatásoknak a tanulói tudás értékelésében betöltött súlya: Az írásbeli beszámoltatások típusai alapján a témazárók és a nagydolgozatok súlya a tanulói értékelésben nagyobb, a félévi és az év végi osztályzat kialakításában nagyobb súlyú a többi esetben egyszeres. Konkrét szabályozását tantárgyi keretek között a munkaközösségek egységesítik és az egyes tantárgyak helyi tanulmányi programjában rögzítik. 9.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: a) Az otthonra adott írásbeli és szóbeli feladatok egyaránt a tanulók ismereteinek bővítését, készségeik alakítását, képességeik kibontakoztatását és fejlesztését szolgáló, az oktatás folyamatában következetesen alkalmazott hatékony eszközök Az előírt feladatok alkalmazkodnak a tantárgyak sajátosságaihoz szerkezetükben és típusaikban, s lehetőséget nyújtanak személyes fejlesztésre, a hátrányos helyzetű tanulók számára pedig kiemelt haszonnal járhatnak. b) Az otthonra adott feladatok lehetőséget nyújtanak a tanulóknak arra, hogy a tanórákon tanultakat elmélyítsék, megerősítsék, feladatmegoldó készségük fejlődjön, gyakorlatot szerezzenek tanult ismeretek alkalmazása vagy önállóak megszerzése, feldolgozása terén. c) Az otthonra adott feladatok formájuk szerint lehetnek írásbeli és szóbeli feladatok, vonatkozhatnak az egyes tanulókra, vagy csoportokra illetve az egész osztályra. d) Az otthonra adott feladatok funkciójuk szerint lehetnek:  a tanóra anyagához kapcsolódó, az ott feldolgozottakat megerősítő; elsődlegesen a tanulók készségeit fejlesztő, gyakorló jellegű feladatok  később sorra kerülő tananyaghoz kapcsolódó, azt előkészítő, a tanulók nagyfokú önállóságára építő, személyes fejlesztésre is módot adó feladatok. e) Az otthonra adott feladatok ütemezése eltérő lehet:  egyik óráról a másikra feladott  egyik hétről a másikra feladott  távolabbi időszakra kijelölt, különböző munkafázisokat feltételező.

60

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai: a) Az otthonra adott feladatok kiadásakor a szaktanárok figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, évfolyamhoz és szakirányhoz kötődő megterheltségét. b) A feladatok kiadásakor a szaktanárok az egyéni különbségek, a szociális kompetenciák figyelembe vételével, a differenciálás lehetőségével élve megkívánhatják a tanulóktól különböző alkalmazási, műveleti szintek teljesítését. c) Ha a feladat megoldásakor a tanulóknak kötelező a számítógép használata, és nincs a tanulónak otthon gépe, akkor lehetőség biztosított a számítógép és az internet használatára az informatika szakkör és/vagy korrepetálás időpontjában, tanári felügyelet mellett. d) Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok korlátai a 6.1.d és 6.1.e pontok (1) alpontjaihoz kapcsolódóan:  a feladat kijelölésekor a pedagógus igazodik ahhoz a tevékenységformához, amihez kapcsolódóan a feladatot kijelöli,  a feladatkijelölés egyértelmű és világos minden tanuló számra,  a szaktanár figyelembe veszi a tanulók fejlettségi szintjét, az eltérő tanulási tempót, a tanulók más tantárgyakhoz kötődő megterheltségét, valamint a tantárgy órarendbeli helyzetét, azaz elegendő idő álljon a tanuló rendelkezésére a feladatok megoldásához e) Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok korlátai a 6.1.d (2.) alpontja és a 6.1.e (2) és (3) alpontjaihoz kapcsolódóan:  a feladat kijelölésekor a pedagógus figyelembe veszi az eltérő előismereteket, szociális készségeket, kognitív képességeket, valamint a rendelkezésre álló időtartam korlátozó hatását,  szükség szerint kellő útmutatást ad, szempontsort ír elő, forrásokat jelöl meg, tájékoztatja a tanulót a felkészülés feltételeiről és lehetőségeiről,  a tanulók számára egyértelműek a feladat teljesítésének következményei. 9.4. Modulrendszerű tantárgyak félévi és év végi osztályzatának meghatározása A szakmacsoportos alapozó tantárgyak: A szakmacsoportos alapozó tantárgyak félévi és év végi osztályzatát az alábbiak szerint kell meghatározni:  Minden évfolyamon a szakmacsoportos alapozó tantárgyak moduljainak egyszerű számtani átlagát kell kiszámolni a kerekítési szabályok alkalmazásával. Ha az így számított átlag eléri az öt tizedet, a végső osztályzatot felfelé kell kerekíteni.  Ha a szakmacsoportos alapozó tantárgyak bármelyik moduljából elégtelen érdemjegyet kapott a tanuló, akkor az egész tantárgyból elégtelen az osztályzata, de javítóvizsgát csak abból a modulrészből kell tennie, amelyikből elégtelenre minősítették.

61

A szaktanárok a tantárgyak félévi és év végi osztályzatának kialakítási szabályáról a tanév elején szóban tájékoztatják a tanulókat és azok szüleit. 9.5. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltétele A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben (helyi tanulmányi programokban) rögzített tantárgyi követelményeket legalább elégséges szinten teljesítette. A továbbhaladás feltételei a NYEK (nyelvi előkészítő) osztályokban A NAT céljaival összhangban iskolánkban kiemelten fontosnak tartjuk, hogy diákjaink használható nyelvtudást szerezzenek, s egy idegen nyelvet legalább középszinten (B2 – ez az emelt szintű érettségi, illetve a középfokú nyelvvizsga szintje) elsajátítsanak. A helyi tanulmányi programok kialakításával a nyelvi előkészítő év programjában részt vevő diákok mindegyike angolból a 10. évfolyam végére elsajátítja a középszintű, 12. évfolyam végére az emelt szintű érettségi vizsga követelményeit. Célunk, hogy mindenki számára biztosítsuk a feltételeket, hogy ezt a nyelvtudást a család anyagi helyzetétől függetlenül, a közoktatás keretében szerezzék meg. A nyelvtanulás legfontosabb színtere a nyelvi előkészítő évben is a tanóra, ahol differenciáltan, változatos módszerekkel és eszközökkel, korszerű tananyagtartalommal dolgozunk, figyelmet fordítva mind a négy alapkészség fejlesztésére. Természetesen elengedhetetlen feltétel a rendszeres otthoni munka. Terveink szerint a diákok a tanórákon kívül is találkoznak az angol nyelvvel (angol nyelvű színdarabok, filmek megtekintése, nyelvi versenyeken való részvétel, illetve külföldi program szervezése). A bejövő új osztály(ok) mérés keretében szintfelmérőt írnak (terv szerint még a beiratkozás előtt májusban). Ennek alapján alakítjuk ki a csoportokat, hogy mindenki a saját nyelvi szintjének megfelelő csoportban kezdje a nyelvi előkészítő évet. A csoportok kialakításakor a diákok korábbi teljesítményét (az új osztálynál a májusi szintfelmérőt) és egyéb pedagógiai szempontokat is figyelembe veszünk. A továbbhaladás egyik feltétele minden évben, hogy minimum egy nyelvi szintet fejlődjön a diák: Évfolyam

Induló szint

9.ny 9.

A0/A1 A1/A2

10. 11.

A2/B1 B1/B2-

12.

B2

Elérendő szint (helyi tanulmányi program tartalma) A1/A2 A2/B1 (= középszintű érettségi szintje) B1/B2B2 (= középfokú nyelvvizsga, emelt szintű érettségi szintje) B2/C1-

62

A fejlődés érdekében a 2013/2014. tanévtől kezdődően minden évfolyamon a továbbhaladás további feltételei a NYEK-es osztályokban: 2012/2013 és utána NYEK-re beiskolázott osztályok esetén:  

10. évfolyam végéig legalább középszintű érettségi vizsga letétele vagy B2 nyelvvizsga* 12. évfolyam végéig emelt szintű érettségi vizsga letétele vagy B2 nyelvvizsga

*A szaktanár véleménye alapján, egyéni kérésre igazgatói döntéssel a 11. évfolyam végéig meghosszabbítható; nem teljesítése esetén a tanuló – a férőhelyek számának figyelembe vételével – négy évfolyamos osztályban folytatja tanulmányait 2011/2012-ben NYEK-re beiskolázott osztályok esetén:  nyek12. évfolyam végéig legalább középszintű érettségi vizsga letétele vagy B2 nyelvvizsga*  nyek13. évfolyam végéig emelt szintű érettségi vizsga letétele vagy B2 nyelvvizsga* *A szaktanár véleménye alapján igazgatói felmentés adható

9.6. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formája A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését - az osztályban tanító pedagógusok és az osztályközösség véleményének kikérésével - az osztályfőnök végzi. A tanuló magatartása az iskolai és osztályközösségben való viselkedését és az iskolai munkához való viszonyát jelenti. A tanuló kiemelkedő munkájáért osztályfőnöki vagy magasabb szintű dicséreteket kaphat, kötelezettségszegésért osztályfőnöki vagy magasabb szintű elmarasztalást. Alapelv a tanuló magatartásának értékelésekor az, hogy nem rontja a tanuló magatartási érdemjegyét az az elmarasztalás, melyet legalább azonos szintű dicséret követ. Példás (5) a tanuló magatartása, ha a) a tanítási órákon segíti a tanítási-tanulási folyamatot és b) viselkedése példamutató c) az iskola házi rendjét betartja, Jó (4) a tanuló magatartása, ha a fenti pontok valamelyike nem teljesül, vagy van elmarasztaló büntetése Változó (3) a tanuló magatartása, ha a fenti pontok többsége (vagy egyik sem) teljesül, vagy ha a fenti pontok valamelyike nem teljesül és a tanuló osztályfőnöki rovó vagy magasabb szintű elmarasztaló büntetéssel rendelkezik

63

Rossz (2) a tanuló magatartása, ha magatartásával rendszeresen zavarja a tanítás folyamatát, ha rendszeresen megszegi a házirendet, vagy rombolja az osztályközösséget, vagy ha a fegyelmi bizottság határozata alapján megrovást vagy ennél szigorúbb büntetést kapott. A tanuló szorgalma a képességeinek, a tanulásra fordított erőfeszítéseinek és az elért tanulmányi eredményének viszonyát mutatja meg. Példás (5) a tanuló szorgalma, ha folyamatos, kitartó munkával képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt ér el, és vagy több tantárgyból plusz feladatokat vállal, vagy versenyeken indul, vagy rendszeresen segítséget nyújt társá(i)nak a tanulásban Jó (4) a tanuló szorgalma, ha képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt ér el, de plusz feladatokat nem vállal Változó (3) a tanuló szorgalma, ha az elért tanulmányi eredményei elmaradnak képességeitől, vagy ha néhány tantárgyból elért eredményei jelentősen elmaradnak képességeitől, vagy ha valamely tantárgyból az előírt követelményeket nem tudta teljesíteni. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha az elért tanulmányi eredményei jelentősen elmaradnak képességeitől, vagy ha 2 vagy több tantárgyból az előírt követelményeket nem tudta teljesíteni.

9.6. A tanulók jutalmazásának elvei, formái A tanulóközösségek vagy egyes tanulók a tanulmányi és közösségi tevékenységében elért kiemelkedő eredményeiért jutalmazhatók. A jutalmazás elvei: jutalmat kaphat az a tanuló vagy tanulóközösség, aki/amely:       

folyamatosan kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújt kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el valamely tantárgyban; tanulmányi versenyen jó teljesítményt nyújt; az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely vetélkedőn, versenyen, pályázaton; folyamatosan kiemelkedő a szorgalma; kimagasló sporteredményt ér el, és tanulmányi munkája ellen sincs kifogás; az iskolai vagy osztály közösségért munkát vállal, és azt példásan teljesíti;

A jutalmazás formái:

64

     

Dicséret osztályfőnöktől, szaktanártól, igazgatótól az ellenőrzőbe; Nevelőtestületi dicséret, írásos formában közvetítve; Oklevél, könyvjutalom az iskola egésze előtt kiadva; Jó tanuló, jó sportoló kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; A közösségért jutalom közösségi rendezvényen vagy iskolai ünnepélyen átadva; Keletis Diploma

Jutalmat vagy dicséretet adhat, illetve kezdeményezhet:    

a nevelőtestület bármely tagja; a nevelőtestület; a diákönkormányzat; helyi vagy külső szervek.

65

10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A csoportbontások rendszerét az óratervek tükrözik. A kettős csoportbontások szerinti csoportszervezés alapja a felvett tanulók nyelvi bemeneti mérésének eredménye, amely a felsőbb évfolyamokon a tanuló teljesítményének javulása érdekében megváltoztatható a szülő, az osztályfőnök és a szaktanárok kezdeményezésére és egyetértésével. A csoportba sorolás módosításáról a körülmények vizsgálata alapján az igazgató dönt. A hármas csoportbontások kialakítása a szakképzési jogszabályok által előírt 8-12 fős csoportlétszám biztosításának szem előtt tartásával történik. A csoportba sorolást a 9. évfolyam elején pedagógiai szempontok alapján az osztályfőnök kezdeményezi, amely a későbbiekben a tanuló teljesítményének javulása érdekében megváltoztatható a szülő, az osztályfőnök és a szaktanárok kezdeményezésére és egyetértésével. A csoportba sorolás megváltoztatását az igazgató is kezdeményezheti a törvényi létszámok betartásának érdekében, a szaktanárok véleményének kikérésével. A csoportba sorolás módosításáról a körülmények vizsgálata alapján minden esetben az igazgató dönt. Az egyéb foglalkozások szervezési elvei: Minden tanévben - igazgatói engedélyezés után - tanórán kívüli foglalkozásokat hirdet meg a nevelőtestület a tanév rendjében meghirdetett időpontig.  A tanulószobai foglalkozásokra – fenntartói engedély alapján – 9.-10. évfolyamon van lehetőség. A foglalkozások rendjét a nevelőtestület külön szabályozza. A foglalkozásokon való részvétel minden 9-10.-es tanuló számára biztosított.  Tanórán kívüli foglalkozás indítását tanár és diák is kezdeményezheti az iskolavezetésnél. Az igazgató jóváhagyása után a tanórán kívüli foglalkozás akkor alakulhat meg, ha a jogszabálynak megfelelő számú jelentkező van. Nem folytathatja működését akkor, ha a létszám a minimum alá csökken (három egymást követő alkalommal). A tervezett programról éves munkatervet kell készíteni. A jelenlétről a szakköri naplót a tanár vezeti.  Önképzőkör, érdeklődési kör alakítását kezdeményezheti tanár, diákszervezet, egyén is. A tervezett munkáról, helyszínről, létszámról, a kért időpontról, a felelősről az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület, valamint a diákönkormányzat mond véleményt, és az igazgató dönt a működési feltételekről.  Önköltséges diákkör indításáról a diákönkormányzat javaslatára és a szülői szervezet véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt.  A szakmai munkaközösségek tantárgyankénti és évfolyamonként korrepetálási lehetőséget hirdetnek meg. A szaktanár az erre rászoruló tanulók számára kötelező korrepetálást írhat elő, ebben az esetben az ő részvételük kötelező, mentességet indokolt esetben, szülői kérésre az igazgató adhat. Egyébként a korrepetálási lehetőségeket minden tanuló előzetes bejelentkezés nélkül igénybe veheti.

66

 A munkaközösségek javaslatai alapján emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokat indít az iskola.  Iskolánkban a diákönkormányzat felügyelete alatt iskolarádió és diákújság szerkesztőbizottság működhet.  A tanulók vagy szaktanárok által kezdeményezett egyéb délutáni elfoglaltságokra külön engedélyt kell kérni az igazgatótól, feltüntetve a helyiséget és annak rendjéért felelős személy nevét is.

11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze, melyek  egyszerűek;  kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatóak;  megmutatják a tanulók fizikai felkészültségének mértékét. A tesztek alkotói a már meglévő, legjobban bevált gyakorlatok közül válogattak (OM útmutató fizikai és motorikus képességek mérésére). Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérése ez alapján történik. A testnevelési órákon teljes mértékben résztvevő tanulók mérése A tanulók fizikai állapotának mérésére minden tanév szeptemberében és májusában kerül sor (végzősök esetén május helyett áprilisban) az alábbi gyakorlatok végrehajtása révén:  2000 m-es síkfutás  helyből távolugrás  hanyatt-fekvésből felülés  mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás  hason fekvésből törzsemelés és leengedés. A felmérések eredményét a testnevelő tanárok vezetik táblázatos formában. A tanulók nyomtatott formában megkapják saját teljesítmény táblázatukat. A felmérés időpontjában hiányzó tanulók számára a pótlás kötelező, egy előre egyeztetett időpontban. A tanulókat általános képességfejlesztéssel készítik fel a testnevelők a mérések előtt. A részben felmentéssel rendelkező tanulók mérése A felmérés módszere és időpontja megegyezik a testnevelési órákon teljes mértékben résztvevő tanulók mérésével, de figyelembe veszi a részleges felmentést. Azokat a felméréseket nem kell teljesíteniük, melyek végzése alól orvosi felmentést kaptak. A felmérések értékelése:  Felmérési anyagok elektronikus adatbevitele  Az adatok feldolgozása, elemzése  Iskolai átlageredmények meghatározása Az egyéni teljesítmények értékelése az iskolai átlageredményekhez viszonyítva történik.

67

12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség érvényesítése valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére a közoktatásban is kiemelt feladat. Az intézményi esélyegyenlőségi program alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Különösen a hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a(z):     

diszkriminációmentesség szegregációmentesség integráció biztosítása (halmozottan) hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása.

A szakmai-pedagógiai terület célkitűzései az esélyegyenlőség biztosítása érdekében:          

a módszertani kultúra folyamatos fejlesztése (továbbképzések és önfejlesztés) a fejlesztőpedagógusi feladatellátás, egyéni foglalkozás biztosítása együttműködés külső szakmai partnerekkel (pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadó stb.) szülő-iskola kapcsolatok ápolása az integráció feltételrendszerének bővítése törvényi támogatások (pl. étkezés, tankönyv ellátás) biztosítása az iskolai táborokban, iskolai és osztályprogramokon a hátrányos helyzetű tanulók részvételének lehetőség szerinti támogatása a pedagógus továbbképzési tervekben a hátrányos helyzetű tanulókra koncentráló fejlesztő képzések támogatása a tehetséggondozás érdekében az országos és fővárosi tanulmányi versenyeken való részvétel elősegítése pályázati és ösztöndíj lehetőségek figyelemmel kísérése

68

IV. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA

69

1. Az iskola szakképzési rendszere 1.1. A hatályos alapító okiratban rögzített szakképzési feladatok Az intézmény alap szakfeladata a nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás ill. további szakfeladata az emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés. 2013. szeptember 1-jétől 9. évfolyamra belépő osztályok számára a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 12.§ és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 22-21 .§ alapján a középiskolai érettségire épülően első szakmaként emeltszintű vagy középfokú szakmai képzést folytatjuk az alábbi ágazatokban:  közgazdaság ágazat  kereskedelem ágazat  ügyvitel ágazat  informatika ágazat 1.2 A szakmacsoportos alapozás rendszere A 2013-2014-as tanévtől beiskolázott tanulók esetén: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény szerint a középfokú nevelés-oktatási szakasz kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig, ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A 9. évfolyamos tanulók felvétele ágazatokra történik, de a 10. évfolyam végéig biztosítjuk a férőhelyek függvényében az ágazatváltás lehetőségét tanulóink számára. Az ágazatváltás mindenkori feltétele, hogy nem tanult szakmai tantárgyakból legalább elégséges szinten különbözeti vizsgát tegyen a tanuló. A szakközépiskolai oktatás megalapozza az általános műveltséget, valamint felkészít az érettségi vizsgára, a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, és a szakirányú munkába állásra. A középfokú nevelés-oktatási szakasz lezárásakor az általános műveltséget megalapozó érettségi vizsga részeként, az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsgát is kell tenni. Így a szakmai érettségi vizsgán ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.

70

1.3 Az iskolánkban oktatott ÁGAZATI ALAPOZÓ tantárgyak A 2013-2014-as tanévtől 9. évfolyamra beiskolázott tanulók esetén Tantárgy Szakmai alapozó tantárgyak: közgazdaság      

Évfolyam 9-12.

Megjegyzés KÉ* Cél:  szakmai érettségire felkészítése

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika, gyakorlat Pénzügyi alapismeretek, gyakorlat Számviteli alapismeretek, gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság

kereskedelem     

A marketing alapjai, gyakorlat Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom, gyakorlat

 Munkahelyi egészség és biztonság ügyvitel        

Levelezési ismeretek, gyakorlat Gépírás és iratkezelés gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Munkahelyi egészség és biztonság

informatika     

Információtechnológiai alapok, gyakorlat Munkaszervezési ismeretek, gyakorlat Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés, gyakorlat Hálózati ismeretek I., gyakorlat

 Munkahelyi egészség és biztonság *KÉ= kötelező érettségi tantárgy, komplex érettségi vizsgatárgy

2. A tanulmányok beszámítása az iskola szakképzési rendszerében A szakmacsoportos alapozó oktatás tantervi programjai az óraszámok és tartalmak alapján szakképesítésekként átlagosan fél, maximálisan 1 év tanulmányi idő beszámítását tehetik lehetővé. A szakmai alapozó tantárgyi tartalmak beszámításával: az emeltszintű szakképesítés esetén 1 évvel csökkenthető a képzési idő.

71

A beszámítási kritériumok alkalmazása lehetővé teszi más iskolában végzett tanulmányok beszámítását is, szükség esetén szintemelő, vagy különbözeti vizsga megszerzésével. Ezáltal a rövidebb idejű szakképzés általánosan is kiterjeszthetővé válik, különös tekintettel a TISZK társiskolák tanulóira. 2.1. A szakmai képzési tartalmak összesített óraszámai

A 2013-2014-as tanévtől 9. évfolyamra beiskolázott tanulók esetén Összesen Elmélet Gyakorlat Összevont gyakorlat 1 9-12.évfolyam (kötelező) - közgazdaság ágazat 1108 588 520 - kereskedelem ágazat 1108+315 728 380 315 - ügyvitel ágazat 1108+315 516 592 315 - informatika ágazat 1108+315 380 728 315 2 Szakképzési évfolyam - logisztikai ügyintéző - pénzügyi számviteli ügyintéző - ügyviteli tikár - gazdasági informatikus

1120 1120 1120 1120

672 (60%) 784 (70%) 448 (40%) 448 (40%)

448 (40%) 336 (30%) 672 (60%) 672 (60%)

-

1

: 9., 10. és 11. évfolyam 36 tanítási hét 12. évfolyam 32 tanítási hét 2: a szakképző (14.) évfolyam 32 tanítási hét

2.2. Szakképző évfolyam képzés feltételei: A tanuló az iskola szakképző évfolyamába akkor léphet, ha: 1./ legalább középszinten eredményes érettségi vizsgát tett és 2./ kéri felvételét a szakképző évfolyamra továbbá 3./ teljesítette a helyi tantervben rögzített követelményeket az adott szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tantárgyakból, és 4./ legalább középszinten érettségi vizsgát tett a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból.

3. Szakmai képzés Alapító okiratunk szerint a szakképző évfolyamon nappali rendszerű iskolai képzést és felnőttoktatást esti ill. levelező formában is folytathatunk.

72

A szakképzési szerkezet kialakításánál figyelembe vesszük az MFKB és a TISZK beiskolázásra vonatkozó ajánlásait.

3.1. Az egyes szakképesítések szakképzési évfolyamra vonatkozó óratervei

Készült: 

OKJ 54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintéző szakképesítés központi programja (2007)



A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján  2.91. számú Szakképzési kerettanterv a XXIV. Közgazdaság ágazathoz  2.112. számú Szakképzési kerettanterv a XXV. Ügyvitel ágazathoz  2.91. számú Szakképzési kerettanterv a XXVI. Kereskedelem ágazathoz  2.32. számú Szakképzési kerettanterv a XIII. Informatika ágazathoz alapján. OKJ 54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző szakképesítés szakképzési évfolyamának óraterve –egyéves, nappali képzési forma – 2016.09.01-től

OKJ 54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző szakképesítés szakképzési évfolyamának óraterve –egyéves, nappali képzési forma – 2016.09.01-től A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen

5/13. évfolyam helyi 9-12. évf 5/13 kerettanterv kerettanterv tanterv heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

18,5

9

18,5

9

18,5

0

Összesen 11498-12 Foglalkoztatás I.

27,5

27,5

Foglalkoztatás II. (munkajog)1

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. (szakmai nyelv)* 10496-16 Közlekedés- Közlekedési alapfogalmak szállítási alapok Közlekedés technikája Közlekedés üzemvitel gyakorlata** Közlekedés üzemvitele, technikája - helyi összevont modul

73

18,5

0,5

0,5

2

2

3 4 2

1

2

Közlekedési és szállítmányozási földrajz - helyi összevont modul összesen: 10501-16 Szállítmányozási ügyintézői feladatok

1 7

2

0 4

3

Ágazati szállítmányozási ismeretek (fuvardíjak, okmányok)*

7

4 5

össesen: Logisztika

11 1

Logisztikai tervezés és fejlesztés gyakorlat** 7

A raktározási folyamatok

3

Speciális áruk raktározása

1

összesen:

4

Raktározás szerepe

1

A raktározás működési mutatószámai*

1

2,5

4,5

5,5

2,5 4,5

0,5

2

2

0,5 1

összesen:

2

Kommunikáció alapjai

3

Üzleti kommunikáció gyakorlat Vezetési, gazd, jogi, marketing, kommunikációs ismeretek - helyi összevont modul

0,5

1

A raktárvezető feladatai- helyi összevont modul

10651-12 Vezetési, jogi, gazdasági, marketing ismeretek

2

2

Raktárvezetés gyakorlat**

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

7

2,5

A raktáros feladatai - helyi összevont modul

1

2

5,5

Raktározás gyakorlat**

11781-16 A raktárvezető feladatai

5

7

összesen: 10036-16 A raktáros feladatai

3

Általános szállítmányozási ismeretek

Szállítmányozási ismeretek gyakorlat** 10034-16 Logisztikai ügyintézői feladatok

0

2

2

0,5

2

3

2

Marketing gyakorlatt**

1

0,5

Vezetés, szervezés gyakorlatt**

1

0,5

összesen: összesen:

3

osztályfőnöki óra

2

2

1

23

11,5

0,5

vizsgafelkészítés

Összes kötelező szakmai Megjegyzések:

=integrált tantárgy

1

*=csoportbontott elméleti óra **=külső gyakorlati helyen

74

19

10,5 20,5 10,5 23,5 11,5

OKJ 54 345 01 Logisztikai ügyintéző szakképesítés szakképzési évfolyamának óraterve –kétéves, esti képzési forma 2015.09.01 -2017.05. 13. évfolyam elmélet

14. évfolyam gyakorlat

heti

összesen heti

0,5

18

elmélet

összesen heti

gyakorlat összesen heti

összesen

Munkahelyi egészség és biztonság (Áruforgalommal összevontan) Foglakoztatás1 (szakmai nyelv)*1

1

32

3

96

Foglakoztatás2. (munkajog Áruforgalommal összevontan)

0,5

18

A marketing alapjai

1

36

Marketing a gyakorlatban Vezetési ismeretek

1

36

5

180

1

36

3

108

2

72

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

4

108

Áruforgalom gyakorlata Logisztika Készletgazdálkodás

1

32

3

96

2

64

6

192

Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

4

128

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok Közlekedés- és gazdaságföldrajz

1

32

Raktározás

3

64

Raktározás gyakorlata Összesen: 1190 óra

12

396

6

vizsgafelkészítés Osztályfőnöki óra

0,5

18

75

216

12

352

0,5

16

0,5

16

Ebből egyéni felkészülési (óra ill. nap)

144 óra (= 24 nap)

120 óra (= 20 nap)

1= választható tantárgy? 2.72. számú szakképzési kerettanterv 54 345 01 a logisztikai ügyintéző szakképesítéshez alapján készült *=csoportbontott elméleti óra **=külső gyakorlati helyen

76

OKJ 54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző szakképesítés szakképzési évfolyamának óraterve –kétéves, esti képzési forma – 2016.09.01-től

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen Összesen

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10496-16 Közlekedés-szállítási alapok

1/13

2/14

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e

gy

19,5

9

18,5

9

28,5

Foglalkoztatás II. (munkajog-Logisztikával össszevontan)1 Foglalkoztatás I. (szakmai nyelv)* Közlekedés alapok, technikája - helyi összevont modul Közlekedési és szállítmányozási földrajz - helyi összevont modul

0,5 2 1 2

Közlekedés üzemvitele gyakorlat** 10501-16 Szállítmányozási ügyintézői feladatok

27,5

1

Általános szállítmányozási ismeretek

2

Ágazati szállítmányozási ismeretek

2

Szállítmányozási ismeretek gyak. ** 1003416 Logisztikai ügyintézői feladatok Logisztika1

1 2,5

Logisztikai tervezés és fejlesztés 10036-16 A raktáros feladatai

1

A raktáros feladatai

1

Speciális áruk raktározása (veszélyes áruk, élelmiszerek)

1

Raktárirányítási rendszerek*

1

Raktározás gyakorlat** 11781-16 A raktárvezető feladatai

A raktárvezető feladatai

1

A raktározás működési mutatószámai* Raktárvezetés gyakorlat** 10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10651-12 Vezetési, jogi, gazdasági, marketing ismeretek

1

Munkahelyi kommunikáció

1

Vezetési, gazd, jogi, marketing ismeretek

2

Marketing gyakorlat**

0

Vezetés, szervezés gyakorlat**

0

Összes kötelező szakmai

9 3

konzultáció, vizsgafelkészítés

1

3

10

2

3

Osztályfőnöki adminisztráció

Összes kötelező szakmai -1120 óra Ebből egyéni felkészülési (óra ill. nap) *=csoportbontott elméleti óra, **=külső gyakorlati helyen

77

144 óra (= 24 nap)

120 óra (= 20 nap)

OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés 5/13-as szakképzési évfolyamának óraterve a 2016/2017. tanévtől -nappali 1 éves képzés elmélet 2

Foglakoztatás 1. (szakmai nyelv)* Foglakoztatás 2. (gazdálkodási ismertekkel összevontan)1

0,5

Gazdálkodási és pénzügyi ismeretek1

2,5

Vállalkozásfinanszírozás

gyakorlat

3

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat*

1

Adózás

3

Elektronikus adóbevallás gyakorlat*

2

Számvitel

6

Könyvelés számítógépen gyakorlat*

3

Könyvelés számítógépen (alkalmazott informatika)*

1

Projektfinanszírozás2

2

Projektfinanszírozás gyakorlat*

2

Projektfolyamatok követése (projektfinanszírozással összevontan)2

2

Projekttervezés gyakorlata

1

Összesen:

21

Összesen:

10 31

Osztályfőnöki

1

Pénzügyi ismeretek gyakorlat*

2

1, 2 =integrált tantárgy *=csoportbontott gyakorlati óra 2.91. számú szakképzési kerettanterv az 54344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéshez alapján készült.

78

OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakképzési évfolyamának óraterve a 2016/2017. tanévtől -esti 2 éves képzés 1/13 e

Gazdasági és jogi alapismeretek

2/14

gy

e

gy

4

Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok*

0,5

Általános statisztika

1 0,5

Statisztika gyakorlat* Pénzügyi alapismeretek

1,5

Pénzügy gyakorlat*

0,5

Adózási alapismeretek

1

Adózás gyakorlat* Számviteli alapismeretek

2

Számvitel gyakorlat*

1

Foglalkoztatás 1. (szakmai nyelv) Foglalkoztatás 2. (gazdálkodási ismertekkel összevontan) 1

0,5

Gazdálkodási (pénzügyi) ismeretek

1,5

1

Vállalkozásfinanszírozás

1

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat*

1

Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata*

1

Számvitel

1

1

Könyvelés számítógépen gyakorlat*

2 1

Projekt-finanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata*

1

Projektfolyamatok követése (projektfinanszírozással összevontan) 2 Projekttervezés gyakorlata (projekt szoftver)

1

9,5

2,5

6

6

Osztályfőnöki adminisztráció 3

vizsgafelkészítés, konzultáció

3

Összes kötelező szakmai -1120 óra 144 óra (= 128 óra 24 nap) (= 20 nap)

Egyéni felkészülési (óra ill. nap) 1, 2 =integrált tantárgy, *=csoportbontott gyakorlati óra

54344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéshez a közgazdasági ágazati kerettanterv alapján készült.

79

OKJ 54 346 03 Irodai titkár szakképesítés szakképzési évfolyamának óraterve –kétéves, esti képzési forma – 2016.09.01-től

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

1/13

2/14

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

gy

Összesen (kerettanterv) Összesen (kerettanterv)

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás II. (titkári ügyintézés össszevontan)*

11499-12 Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I. (szakmai nyelv- irodai szakmai nyelvvel összevontan)* 0,5

10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok Gazdasági és vállalkozási ismeretek Jogi ismeretek 12082-16 Gépírás és irodai alkalmazások 12083-16 Gyorsírás

1

0,5

1

0,5

Gépírás és levelezés*

2

2

Irodai alkalmazások*

1

1

Gyorsírás*

3

3

1

1

2

1

1

0,5

12084-16 Üzleti kommunikáció és protokoll

Kommunikáció a titkári munkában

10072-16 Rendezvény- és programszervezés

Rendezvény- és programszervezés 0

12085-16 Titkári ügyintézés 11554-16 Irodai szakmai idegen nyelv

Titkári ügyintézés* Irodai szakmai idegen nyelv * 1,5

Összesen: nyelvi vizsgafelkészítés

2 2

10

1,5 10,5 2

Osztályfőnöki óra(adminszt.)

198 vizsgafelkészítés, konzultáció 1080 Összes szakmai óra 264 Egyéni felkészülési (óra ill. nap) *=csoportbontott óra (létszám függvényében

80

3

3 180 360 162 378 144 óra (= 120 óra (= 24 nap) 20 nap)

OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítés szakképzési évfolyamának óraterve a 2013/2014. tanévtől –esti képzési forma

Munkahely és biztonság (hivatali protokollal összevontan) Levelezési ismeretek Gazdasági és jogi ismeretek

elmélet 0,5

gyakorlat 2**

3 2**

Üzleti adminisztráció gyakorlat Ügyviteli ismeretek

2

Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv Összesen: Összes tanóra: Osztályfőnöki

1 3**+2** 2,5 9 21 1

csoportbontás *=2 csop./osztály, **= 3 csop./osztály

2.112. számú szakképzési kerettanterv az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítéshez alapján készült.

csoportbontás *=2 csop./osztály, **= 3 csop./osztály

2.112. számú szakképzési kerettanterv az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítéshez alapján készült.

81

3** 12

55 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. Emeltszintű szakképesítés ráépülés Elmélet

341

Gyakorlat

201,5

Összesen

542,5

A szakképesítés-ráépülés szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

Tantárgyak Szakmai követelménymodulok Összesen

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

11

6,5

Összesen 11873-16 Idegen nyelv és üzleti szaknyelv II.

Idegen nyelv

17,5 10

Informatikai alapismeretek 12059-16 Informatika vállalatvezetőknek II.

1

Irodai programcsomag használata

2,5

Internetes kommunikáció 11872-16 A vállalkozások vezetése

Vezetői ismeretek

82

3 1

3.2. A szakmai gyakorlatok Iskolánk tanulói ágazattól, évfolyamtól függően eltérő óraszámban kötelező szakmai gyakorlatokat teljesítenek. A szakmai gyakorlatok óraszámát alapvetően a szakképzési kerettantervek óratervei határozzák meg. A szakmai gyakorlatok alapvetően három féle módon folynak. 1. Órarend szerinti gyakorlat Szakképesítéstől és évfolyamtól függően, csoportbontásban, a gyakorlatvezető szakmai tanárok irányításával tanmenet alapján folytatott iskolai gyakorlat. 2. Összefüggő szakmai gyakorlat Az összevont gyakorlatok egy részét iskolai tanirodában kell teljesíteni, más részét – a partnerekkel kötött együttműködés megállapodás alapján – külső helyszínen. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követen 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra. A gyakorlati tanítási órák hosszát, a kötelező szüneteket, pihenőidőket a Szakképzési törvény határozza meg. A szakmai gyakorlatok ismeretanyagáról, tapasztalatairól a tanulók gyakorlati naplót vezetnek. Az összefüggő gyakorlatra a Szakképzési, a Köznevelési Törvény és az iskolai Házirend előírásai érvényesek. A teljesített, igazolt gyakorlat idejére a tanulót a Szakképzési törvény által meghatározott díjazás illeti meg. 3. Külföldi szakmai gyakorlatok lehetősége (sikeres pályázat esetén) LLP Leonardo mobilitás programok keretében tanulóink jelentkezhetnek külföldi gyakorlat teljesítésére. A gyakorlatokra jelentkező diákokat – egyénileg elbírálva – a tantestület döntése alapján delegáljuk. Döntési szempontok:  Beadott jelentkezési lap  Szülő (gondviselő) írásos hozzájárulása (még 18 évet betöltött diák esetében is)  Tanulmányi eredmény  Igazolt és igazolatlan hiányzások száma  Szakmai munkához való viszonyulása  Osztályfőnök javaslata  Beadott idegen nyelvű (német/angol) bemutatkozó levél (önéletrajz)  Az iskola által tartott részletes tájékoztatón való (szülői és tanulói) részvétel  Tantestület támogató hozzájárulása  A szakmai gyakorlat elfogadásának feltétele egy min 1500 szóból álló, szakmai beszámoló leadása, a befejezést követő 1 hónapon belül.

83

4. Együttműködés szakképző iskolákkal A Fővárosi Önkormányzat döntése (1842/2007.(XI.29.)) alapján a Csepel TISZK 2007. november 29-én alakult meg, melynek központja a Weisz Manfréd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, amely Csepelen a Tanműhelyköz 10. szám alatt üzemel. A CSEPEL-TISZK önálló szakközépiskolák együttműködésével jött létre. A TISZK társiskolái voltak:  Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola  Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola  Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola  Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola  Weisz Manfréd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A társiskolák közös TÁMOP programot is megvalósítottak, melyre2017-ig fenntartási kötelezettség áll fenn.

84

85

86

87

88

1. számú melléklet: Az egyes érettségi vizsgatárgyak középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témakörei magyar nyelv és irodalomból

1. Ember és nyelv A nyelv, mint jelrendszer A beszéd, mint cselekvés A nyelv és a gondolkodás viszonya Nyelvcsalád, nyelvtípus A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai 2. Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció A kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció 3. A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban

89

Szókincs és frazeológia 6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában

7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi-stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat Irodalom: 1. Szerzők, művek Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház-és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

90

2.Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Irodalomtörténet

A középszintű érettségi vizsga témakörei történelemből

1. Az ókor és kultúrája 

Vallás és kultúra az ókori Keleten



A demokrácia kialakulása Athénban



A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása



Az antik hitvilág, művészet, tudomány



A kereszténység kialakulása és elterjedése



A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

2. A középkor 

A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői



A nyugati és keleti kereszténység



Az iszlám vallás és az arab világ, a világvallások elterjedése



A középkori városok



Egyházi és világi kultúra a középkorban



A humanizmus és a reneszánsz Itáliában



Az angol és a francia rendi állam működése



Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 

A magyar nép őstörténete és vándorlása



A honfoglalástól az államalapításig



Az Árpád-kor



Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején



A Hunyadiak 91



Kultúra és művelődés

1. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban



A nagy földrajzi felfedezések és következményei



Reformáció és katolikus megújulás



A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában



A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása



Az Erdélyi Fejedelemség virágkora



A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc



Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban



Művelődés, egyházak, iskolák

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 

A francia polgári forradalom politikai irányzata, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata



A XIX. század eszméi



Az ipari forradalom és következményei



Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón



Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései



A reformkori művelődés, kultúra



A polgári forradalom



A szabadságharc



A kiegyezés előzményei és megszületése



Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában



Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 92



A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban



Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság



A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa



A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években



A második világháború előzményei jelentős fordulatai



A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői



A szocialista rendszerek bukása

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei



A Horthy-rendszer jellege és jellemzői



Művelődési viszonyok és az életmód



A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái



Magyarország részvétele a világháborúban



A német megszállás és a holocaust Magyarországon

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 

A szovjet felszabadítás és megszállás



A határon túli magyarság sorsa



A kommunista diktatúra kiépítése és működése



Az 1956-os forradalom és szabadságharc



A Kádár-rendszer jellege, jellemzői



A rendszerváltozás

11. A jelenkor 

A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái



Az európai integráció története



A „harmadik világ”



Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés



A globális világ kihívásai és ellentmondásai

12. A mai magyar társadalom és életmód 

Alapvető állampolgári ismeretek



Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban



A magyarországi romák



A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 93



Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

A szóbeli vizsga témakörei: 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 7. Szabad témakör

94

A középszintű érettségi vizsga témakörei matematikából

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 

Halmazok Halmazműveletek Számosság, részhalmazok



Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában



Kombinatorika



Gráfok

2. Számelmélet, algebra 

Alapműveletek



A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek



Oszthatóság Számrendszerek Racionális és irracionális számok



Valós számok



Hatvány, gyök, logaritmus



Betűkifejezések Nevezetes azonosságok



Arányosság Százalékszámítás



Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek



Középértékek, egyenlőtlenségek

95

3. Függvények, az analízis elemei 

A függvény



Egyváltozós valós függvények A függvények grafikonja, függvénytranszformációk A függvények jellemzése



Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Kamatos kamat, járadékszámítás

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 

Elemi geometria Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok



Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk (síkban, térben) Hasonlósági transzformációk Egyéb transzformációk



Síkbeli és térbeli alakzatok Síkbeli alakzatok (háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör) Térbeli alakzatok



Vektorok síkban és térben



Trigonometria



Koordinátageometria Pontok, vektorok Egyenes Kör Parabola



Kerület, terület



Felszín, térfogat

5. Valószínűségszámítás, statisztika 

Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók



A valószínűségszámítás elemei

96

A középszintű érettségi vizsga témakörei idegen nyelvből (angol és német nyelv)

1. Személyes vonatkozások család     

Ember és társadalom        



A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa, kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

Környezetünk      



A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás

Az iskola  Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)  Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka  A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága  Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok



A munka világa  

Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

97



Életmód       



Szabadidő, művelődés, szórakozás     



Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

Utazás, turizmus    



Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

Tudomány és technika  

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

98

A középszintű érettségi vizsga témakörei informatikából

1. Információs társadalom 



A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek

2. Informatikai alapismeretek – hardver 



Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A személyi számítógép részei és jellemzőik A perifériák típusai és főbb jellemzőik A személyi számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok

3. Informatikai alapismeretek – szoftver 

Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek részei, funkciói, felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, műveletek könyvtárakkal Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A hardver és a szoftver karbantartó programjai A hálózatok működésének alapelvei, hozzáférési jogok, adatvédelem

99

4. Szövegszerkesztés 

A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása



Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk





5. Táblázatkezelés 

 







A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartományformázások Cellák és tartományok másolása Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Problémamegoldás táblázatkezelővel 100

Tantárgyi feladatok megoldása A mindennapi életben előforduló problémák 6. Adatbáziskezelés 

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs



Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Jelentések használata





7.Információs hálózati szolgáltatások 



Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata Web-lap készítése Hálózati dokumentumok szerkezete Web-lap készítése Web-szerkesztővel Formázási lehetőségek

8. Prezentáció és grafika 

Prezentáció A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta…) és formázása  Grafika A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Képek beillesztése, formázása 9. Könyvtárhasználat

101







Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, ill. adathordozók Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források

Földrajz

1. Térképi ismeretek 

A térkép ábrázolás A térképek jelrendszere

 

Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés

2. Kozmikus környezetünk   



A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Tengely körüli forgás Nap körüli keringés Űrkutatás az emberiség szolgálatában

3. A geoszférák földrajza     

  

A kőzetburok Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A kőzetlemezek mozgásai Magmatizmus és vulkánosság A földrengés A hegységképződés A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei Ősmasszívumok Röghegységek 102

    



   



    

Gyűrthegységek Süllyedékterületek, síkságok A földfelszín formálódása A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél A szelek Ciklon és anticiklon Időjárási frontok A szél felszínformáló tevékenysége Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere A monszun szélrendszer Víz a légkörben Az időjárás és az éghajlat A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger Az óceánok és tengerek A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai A tengervíz mozgásai A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A tavak A folyóvizek A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája A talaj A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség   

 



A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Monszun vidék Mérsékelt övezet Meleg-mérsékelt öv Mediterrán terület Monszun terület Valódi mérsékelt öv Óceáni terület 103

 

Mérsékelten szárazföldi terület Szárazföldi terület Szélsőségesen szárazföldi terület Hideg-mérsékelt öv A függőleges földrajzi övezetesség

5. A népesség- és településföldrajz 



A népesség földrajzi jellemzői A népesség számbeli alakulása, összetétele A népesség területi eloszlása A települések földrajzi jellemzői

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 

 





A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai A gazdasági fejlettség és területi különbségei A világgazdaság működése és folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata Növénytermesztés Állattenyésztés Erdőgazdálkodás, hal- és vadgazdálkodás A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság Ipar A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése Az infrastruktúra A harmadik és negyedik szektor A működőtőke és a pénz világa

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok   

A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

8. Magyarország földrajza  

A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Földtani adottságok Hazánk éghajlata

104







Hazánk vízrajza Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Népesség- és településföldrajzi jellemzők Nemzetgazdaságunk A gazdaság ágazatai, ágai Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Az Alföld A Kisalföld és a Nyugati-peremvidék (Alpokalja) A Dunántúli-domb és hegyvidék A Dunántúli-középhegység Az Északi-középhegység Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természettársadalomföldrajzi képe Budapest

 Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza     







Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Egyesült Királyság Franciaország Dél-Európa Olaszország Spanyolország Szerbia és Montenegro Horvátország Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Németország Lengyelország Csehország Ausztria Szlovénia Szlovákia Románia Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai Oroszország Ukrajna

10. Európán kívüli földrészek földrajza  

A kontinensek általános természeti- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Általános földrajzi kép Országai 105

és

     

Kína Japán India Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai Nyugat-Ázsia, arab világ Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika Általános földrajzi képe Országai Amerikai Egyesült Államok Mexikó Brazília

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai  

A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A Föld eltartóképessége Urbanizációs problémák  A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a gazdasági problémák Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben

106

A középszintű érettségi vizsga témakörei testnevelésből

„A” elméleti ismeretek

„B” gyakorlati ismeretek

Témák 1. Gimnasztika 1. A magyar sportsikerek

2. Atlétika

2. A harmonikus testi fejlődés



Futások

3. Az egészséges életmód



Ugrások

4. Testi képességek



Dobások

6. Atlétika



Talajtorna

7. Torna



Szekrényugrás

8. Ritmikus gimnasztika



Felemáskorlát

9. Küzdősportok, önvédelem



Gerenda

10. Úszás



Ritmikus gimnasztika

11. Testnevelési és sportjátékok



Gyűrű

12. Természetben űzhető sportok



Nyújtó



Korlát

5. Gimnasztika

3. Torna

4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok

107



Kézilabda



Kosárlabda



Labdarúgás



Röplabda

A középszintű érettségi vizsga témakörei informatikai alapismeretek tárgyból

1. Hardver alapismeretek 1.1. A számítógépek felépítése 1.2. Funkcionális egységek 2. Szoftver alapismeretek 2.1. A rendszer előkészítése 2.2. Programok telepítése 2.3. Operációs rendszer használata 2.4. Állományok kezelése 2.5. Segédprogramok használata 3. Szövegszerkesztés 3.1. Szövegszerkesztő használata 

A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása



Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk





3.2. Grafikai kiegészítő ismeretek 4. Táblázatkezelés

108

4.1. Táblázatkezelő program kezelése 

 







A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartományformázások Cellák és tartományok másolása Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása A mindennapi életben előforduló problémák

5. Informatikai alapismeretek 5.1. Számábrázolás, számrendszerek 5.2. Kódolás 6. Hálózati ismeretek 6.1. Hálózati alapok 6.2. Bejelentkezési környezet 6.3. Hálózati operációs rendszer használata 6.4. Kommunikáció a hálózaton 7. Programozási alapismeretek 7.1. A feladatmegoldás lépései, módszerei 7.2. Algoritmusok 7.3. A programkészítés környezete 7.4. Programnyelv ismerete 7.5. Programozási tételek

109

7.6. Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság 7.7. Az objektumorientált programozás alapjai 8. Adatbázis-kezelés 8.1. A relációs adatbázis-kezelés alapfogalmai 

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs

8.2. Adatbázis-kezelő használata Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása  Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés  Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Jelentések használata

8.4. Adatbázis-használat 8.5. SQL nyelv használata

110

A középszintű érettségi vizsga témakörei elméleti gazdaságtan tárgyból (2012-ben vagy utána vizsgázóknak)

1. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések

1.1. Alapkategóriák és összefüggések 1.2. A piaci alapfogalmak

2. A fogyasztói magatartás és a kereslet

2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

A fogyasztói döntés tényezői A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján A fogyasztó optimális választása és a kereslet A piaci kereslet 3. A vállalat termelői magatartása és a kínálat

3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

A vállalat A termelés technikai-gazdasági összefüggései. A termelés költségei A piac formái és a kínálat

4. A termelési tényezők piaca

4.1. A tényezőpiac jellemzése 4.2. Az erőforrások kereslete és kínálata 4.3. A munkapiac 4.4. A tőkepiac 4.5. A természeti tényezők piaca 4.6. A vállalkozó, mint termelési tényező.

5. Az externáliák és a közjavak

5.1. Az externáliák 5.2. A közjavak 5.3. Az állami beavatkozás formái 111

6. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések 6.1. A mikro- és makroökonómiai megközelítés 6.2. Termékek és jövedelmek áramlása 6.3. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése

7. A makrogazdasági egyensúly

7.1. Az árupiaci kereslet-kínálat 7.2. A munkapiaci kereslet-kínálat 7.3. A pénzpiac 7.4. A makro-egyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság 7.5. Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon 7.6. Hosszú távú folyamatok: növekedés és egyensúly 8. Az állam gazdaságpolitikája 8.1. A modern állam szerepe 8.2. A költségvetési és a monetáris politika 8.3. Gazdaságpolitikai alternatívák, programok

9. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések 9.1. Külkereskedelemi előnyök és a külkereskedelem politika 9.2. Vállalatok a nemzetközi piacokon. 9.3. A nemzetközi pénzügyi rendszer 9.4. A nemzetközi gazdasági szervezetek

112

A középszintű érettségi vizsga témakörei üzleti gazdaságtan tárgyból (2012-ben vagy utána vizsgázóknak) 1.Marketing és marketinggondolkodás 1.1. A marketing modern értelmezése 1.2. A marketing-mix 1.3. Piacorientált gondolkodás

2. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai 2.1. Az államháztartás és alrendszerei 2.2. A támogatások 2.3. Az adók 3. Pénzügyi műveletek 3.1. A pénz és a pénzforgalom 3.2. A készpénzforgalom 3.3. A számlapénzforgalom 3.4. A bankkártya és a csekk

4. A vásárolt készletek 4.1. A készletek fajtái 4.2. A készletek analitikája 4.3. A vásárolt készlet értékelése 4.4. A főkönyvi készletnyilvántartás 4.5. A készletfinanszírozás forrásai 4.6. Az általános forgalmi adó működési mechanizmusa

5. Az emberi erőforrás 5.1. Az emberi erőforrás, mint termelési tényező 5.2. Bérek számfejtése 5.3. Bérek fizetése 5.4. Személyi jövedelemadó

113

6. Befektetett eszközök 6.1. A befektetés 6.2. A beruházások 6.3. Az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás 6.4. A beruházások forrásai 6.5. A befektetett pénzügyi eszközök

7. A tevékenységek költségei és az értékesítés

7.1. A tevékenység költségei 7.2. A befejezett tevékenységek elszámolása 7.3. Az értékesítés gazdasági eseményei és hatása 8. Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása

8.1. Egyszerű adatfeldolgozási módszerek 8.2. A viszonyszámok 8.3. A középértékek 8.4. Az érték – ár- és volumenindexek 8.5. Az adatok közlése 9. Nyitás – zárás – éves beszámoló

9.1. Az ellenőrzés és az egyeztetés szerepe a nyilvántartásban 9.2. Leltár és Mérleg 9.3. Számviteli alapfogalmak 9.4. Az eredmény-kimutatás 9.5 Nyitás-zárás

114

A középszintű érettségi vizsga témakörei kereskedelmi és marketing alapismeretek tárgyból ((2012-ben vagy utána vizsgázóknak)

1. Tájékozódás a Gazdálkodási ismeretek témaköreiben A vállalkozási formák értelmezése A vállalkozások tárgyi feltételei A vállalkozások személyi feltételei A vállalkozások erőforrásai és vagyona A vállalkozások nyereségérdekeltsége, az eredmény keletkezése A vállalkozások tevékenységének elemzése, a mutatószámok alkalmazása, a likviditás figyelése A vállalkozások finanszírozási formái Az üzleti terv jelentősége, fejezetei Az üzleti terv készítésének folyamata, az üzleti terv összeállítása

2.

Tájékozódás a Marketing témaköreiben

A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei A piackutatás felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia Az értékesítéspolitika, az értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikációs politika A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe és fejlődése A reklámeszközök és reklámhordozók A public relations Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök

115

A középszintű érettségi vizsga témakörei ügyviteli alapismeretek tárgyból (2012-ben vagy utána vizsgázóknak)

1.1.

Szövegfeldolgozás

Hivatalos irat fajtája A szövegfeldolgozás tartalmi sajátosságai Adatbevitel Hivatalos iratok formázása Hivatalos iratok elektronikus továbbítása 1.2.

Informatikai alkalmazások

Általános ismeretek A számítógép felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői Szoftverek A szövegszerkesztő program kezelése A szöveg kialakítása Formázási műveletek Táblázatok, grafikák a szövegben A táblázatkezelő program kezelése Formázási műveletek Diagram, grafika a táblázatban internet, intranet

Szakmai szóbeli vizsga:

Gazdálkodási ismeretek Jogi ismeretek Munkavállalás Munkahelyi környezet Programszervezés Hivatalos levelezés

116

A középszintű érettségi vizsga témakörei gazdasági ismeretek tárgyból (2012-ben vagy utána vizsgázóknak)

A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői A pénz kialakulása és funkciói A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok között A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac A piaci mechanizmus működési zavarai A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése A modern pénz teremtése és a pénzpiac A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok Költségvetés politika jellemzői Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák A globalizáció

117

2.

számú melléklet: Tervezett szakmacsoportos tantárgyak és csoportbontások

Közgazdasági ágazat – 4 évfolyamos szakgimnáziumi osztály Tantárgyak 9. 10. 11. Helyi PP összesen - szakmai nélkül 29 29 27 6 7 8 Kerettanterv/Helyi - Szakmai tárgyak összesen: 2+1

Gazdasági és jogi ismeretek Munkahelyi egészség és biztonság* Ügyviteli gyakorlat1. (9-10. évf. gépírás/levelezés/üzleti kom, 10-11.évf Szövegformázás)

12. 24 11

3+1

0,5** 2,5**

2** +1**

1** 1

1

Általános statisztika

1

1

Statisztika gyakorlat

1**

1**

2

2

Ügyviteli ismeretek2. (11-12. évf.levelezés, üzleti kom)

Pénzügyi alapismeretek (elmélet)

1**

Pénzügyi alapismeretek (gyakorlat)

1

Adózási alapismeretek (elmélet)

2

1** 2 1**

35

35

Kereskedelmi ágazat – 4 évfolyamos szakgimnáziumi osztály Tantárgyak 9. 10. 11.

12.

Adózás (gyakorlat) Számviteli alapismeretek (elmélet) Számvitel (gyakorlat)

Összesen:

35

36

Helyi PP összesen - szakmai nélkül

29

29

27

24

Kerettanterv /Helyi - Szakmai tárgyak összesen:

6

7

8

11

1

2

Munkahelyi egészség és biztonság*

0,5**

A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban

1**

Vezetési ismeretek

1

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

2

2

3

3

Üzleti tevékenység a gyakorlatban1.

1**

1**

1**

1**

Üzleti tevékenység a gyakorlatban2. Áruforgalom

1** 1,5

1** +1** 2

1** 1

1** 1

1**

1**

35

35

Áruforgalom gyakorlata Összesen:

35

**= 2 vagy 3 csoport/osztály

118

36