Pedagógiai Program Terney Béla Kollégium
6600 Szentes, Jövendő u. 6. Tel./fax: +3663311544 www.terney-szentes.sulinet.hu OM azonosító: 040624
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ....................................................................................................................5 2. HELYZETFELTÁRÁS ÉS ÉRTÉKELÉS ......................................................................5 2.1. Alapadatok .....................................................................................................................5 2.2. Külső-belső környezeti jellemzők. Tárgyi-anyagi feltételek .........................................6 2.3 Szellemi bázis ..................................................................................................................6 2.3.1. Tanulói összetétel ........................................................................................................6 2.3.2. Humán erőforrás.........................................................................................................6 2.3.2.1. A nevelőtestület jellemzői ........................................................................................7 2.3.2.2. Technikai dolgozók ..................................................................................................7 3. KOLLÉGIUMI NEVELÉSI CÉLOK ÉS ALAPELVEK ...............................................7 3.1. Általános célok ...............................................................................................................7 3.2. Célkitűzéseink ................................................................................................................7 3.2. Főbb alapelvek ...............................................................................................................8 3.3. A kollégium feladata ......................................................................................................8 4. A kollégiumi tevékenységrendszer főbb elvei ..................................................................9 4.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei .....................................................................9 4.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei ........................................................................9 4.3. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei .................................................9 4.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei ......................................................... 10 4.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei ......................................... 10 4.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei .............................................. 10
1
4.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei .............................................. 10 4.8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei ..........................................10 4.9. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ......................................................... 10 5. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI ................................................................. 11 5.1. A tanulás tanítása ........................................................................................................ 11 5.2. Az erkölcsi nevelés ....................................................................................................... 11 5.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ................................................................................ 11 5.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés .................................................................... 11 5.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ................................................................. 12 5.6 A családi életre nevelés ................................................................................................. 12 5.7 A testi és lelki egészségre nevelés .................................................................................. 12 5.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .................................................................... 12 5.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság ........................................................................ 12 5.10 Pályaorientáció............................................................................................................ 13 5.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés ................................................................................... 13 5.12 Médiatudatosságra nevelés ......................................................................................... 13 6. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK INTÉZMÉNYÜNKBEN..................................................................................................... 13 6.1. A személyiségfejlesztés módszerei ............................................................................... 13 6.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos módszerek, eszközök ............................................. 14 7. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGEK SZERKEZETE ............................................ 14 8. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK....................................................................... 15
2
A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások .................................................. 15 8.1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozás ................................................................................... 15 8.1.1. Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás .............. 15 8.1.2. Differenciált képességfejlesztő foglalkozás /korrepetálás, felzárkóztatás/ .............. 15 8.1.3. Ismeretbővítő foglalkozás ......................................................................................... 15 8.1.4. Csoportvezetői foglalkozás ....................................................................................... 16 8.1.5 Csoportfoglalkozás..................................................................................................... 16 8.1.6 Kollégiumi diákönkormányzat működésének támogatása .................................... 16 8.1.7 Kollégiumi diákfórumok ........................................................................................... 16 8.1.8. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás ..........................................16 8.2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások ................................................................ 16 8.3 Pedagógiai felügyelet .................................................................................................... 17 8.4 A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata: ..................... 18 8.5. Közösségi, közéleti tevékenység – diákönkormányzat ................................................ 18 9. A NEVELÉSI ESZKÖZRENDSZER A KOLLÉGIUMI NEVELÉSBEN................... 18 9.1. Nevelési módszerek a kollégiumi munkában .............................................................. 18 10. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .............................................................. 19 11. KOLLÉGIUMUNK HAGYOMÁNYAI ......................................................................19 11.1. Hagyományápolás ......................................................................................................19 11.2. A kollégium hagyományai továbbfejlesztésének terve ............................................. 20 12. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM ....................................................................... 20 12.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ................................................................... 21
3
12.2. A hátránykompenzáció érdekében végzendő feladatok ...........................................21 13. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA ................................... 22 13.1. Az integráció .............................................................................................................. 23 13.2. A kollégiumi gyógypedagógiai foglalkozások célja ................................................... 23 13.3. A kollégiumi gyógypedagógiai foglalkozások feladatai ............................................ 23 13.3.1. A szociális kompetencia fejlesztése ......................................................................... 23 13.3.2. A tanulási motívumok fejlesztése ...........................................................................24 13.3.3. Az egészséges életmódra és kulturált életmódra nevelés ....................................... 24 13.3.4. Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése ......... 25 13.3.5. A társadalomba való beilleszkedés ......................................................................... 25 14. KÜLSŐ KAPCSOLATOK ........................................................................................... 25 14.1. Az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái .................................. 25 14.2. A szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái ..................................... 26 15. Külső kapcsolataink ......................................................................................................26 15.1 Közművelődési intézmények ...................................................................................... 26 15.2 Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálat ...................................................... 26 15.3 Az önkormányzatok szociális osztálya ....................................................................... 26 15.4 Kollégiumi Szakmai Érdekvédelmi Szövetség (KSZÉSZ) ......................................... 26 16. ESZKÖZJEGYZÉK ..................................................................................................... 27 17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................... 38 Függelék .............................................................................................................................. 39
4
1. BEVEZETÉS A pedagógiai program összeállításánál alapul vett szempontok, jogszabályok A pedagógiai program tartalmára vonatkozóan közvetlenül a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, a 229/2012 (VII.28.) kormányrendelet, a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet, a 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet, valamint a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját tartalmazó 59/2013 (VIII.9.) EMMI rendelet az irányadó. A Pedagógiai program - a jövő tudatos alakítására irányuló elgondolás, elhatározás. Törvényességi előírásoknak való megfelelés - alapelv, cél, feladat, tevékenység, stb. A pedagógiai program intézményi szintű dokumentum, ezért a program nem túlzottan részletes, vagy túlszabályozott szakmai program. A keretjelleg lehetővé teszi a tartalomnak, a módszereknek a diákok mindenkori felkészültségéhez, elvárásaihoz, képességeihez való igazodását. A program törekszik az elvárások és lehetőségek egyensúlyának megteremtésére. A korrekció oka, az új 59/2013.(VII.9.) EMMI rendelet (Alapprogram). Az alapprogram egyik fő irányelve a Nemzeti Alaptanterv. A kollégium egyik alapfunkciója az iskola nevelő-oktató munkájának kiegészítése, támogatása. Az EU ajánlásai és határozatai alapján az oktatásra vonatkozó intézkedéseit a NAT közvetíti. A Nemzeti Alaptantervben jelennek meg közvetlenül azok a prioritások, melyek az EU oktatáspolitikájában megfogalmazódtak. A program módosításának célja, hogy a fenntartói elvárásoknak eleget téve az törvényi és a partneri elvárásoknak megfeleljen. 2. HELYZETFELTÁRÁS ÉS ÉRTÉKELÉS 2.1. Alapadatok Az intézmény hivatalos elnevezése: OM azonosító: A kollégium fenntartója és működtetője: Székhely: Szentesi Tankerület:
Terney Béla Kollégium 040624 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. 6600 Szentes, Kossuth tér 5.
Alapító okirat száma:
42004/2013.
Cím:
Terney Béla Kollégium 6600 Szentes, Jövendő u. 6. Telefon/fax: +36/63-311-544 E-mail:
[email protected]
Engedélyezett férőhelyek száma:
304 férőhely (koedukált kollégium)
Alaptevékenység a Szakmai alapdokumentumnak megfelelően: Kollégiumi ellátás Kollégiumi ellátás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára.
5
2.2. Külső-belső környezeti jellemzők. Tárgyi-anyagi feltételek A Terney Béla Kollégium ötszintes panel épülete 1976-ban került átadásra. Az intézményben található 76 db 4 ágyas szoba, melyek igen kicsi területtel rendelkeznek. Problémát okoz, hogy nincs olyan méretű terem, ahol a kollégisták mindannyian együtt lehetnének. Alkalmanként igénybe lehet venni a szomszédos önálló konyha ebédlőjét. Nincs közös tanári helyiség, nemenként 2-2 nevelői szoba áll a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtár elfogadható méretű, egy tanulócsoport befogadására alkalmas. Ezen kívül 5 db televízióval felszerelt tanulószoba,2 fél tanulónyi szoba, s egy ugyanakkora internetes terem áll rendelkezésre. Az infrastrukturális elemek mára elhasználódtak, a nyílászárók, az armatúrák elavultak. A vizesblokkok (8 db) felét pályázati úton még 2000-ben – önkormányzati segítséggel – sikerült átépíteni, a további 4 teljes körű felújítása 2010-ben zajlott. A fűtési rendszer felújítására, nyílászárók cseréjére is szükség lenne. A lakhatási feltételek egyéb vonatkozásai jók, ami az intézményben folyó szállástevékenységnek is köszönhető. Sok szobába új ágyak, székek kerültek az elmúlt évek során, a tanulószobák bútorzata azonban felújításra vár. Klubszobával 2010 februárja óta rendelkezik a kollégium. Ez a helyiség alkalmas különböző kisebb (40-50 fős) rendezvények, előadások, stb. megtartására. A tanulók életkörülményeinek javítására szolgál a minden szinten meglévő mosógép, centrifuga, a folyosóvégeken lévő teakonyhák, melyek jól felszereltek (mikrohullámú sütő, hűtőgép, mosogató). Ugyancsak a folyosóvégeken tanulószobák, szakköri helyiségek, kondi-szobák állnak a fiatalok rendelkezésére. Működik a kollégiumi rádió, viszonylag jó adottságú stúdió-berendezéssel. Sportoláshoz a már jelzett kondi-szobán túl szabadtéri kosárlabdapálya nyújt lehetőséget. A füves belső udvar jó időben elsősorban a pihenést szolgálja. A hivatalos helyiségek berendezése elfogadható állapotban van, felújításuk fokozatosan történik. A tanári ügyeleti szobák berendezését is részben sikerült felújítani. A kollégiumi belsőt virágokkal, képekkel, – részben gyerek-munkákkal – egyéb dekorációval formáltuk kellemessé, bár nem azonos színvonal jellemez minden emeletet. Az épületben tisztaság van. A kollégium épülete hagyományos szögletes forma, de a környezete rendezett, parkosított, tiszta. 2.3 Szellemi bázis 2.3.1. Tanulói összetétel A tanulók korosztály szerinti összetétele, létszáma az elmúlt években jelentősen megváltozott. A kollégiumban elhelyezett gyerekek életkor szerinti megoszlása igen széles skálán mozog. A hatévestől a huszonkét éves korúig mindenki megtalálható. Ezen belül általános iskolába, szakiskolába, szakközépiskolába és gimnáziumba járó gyerekek élnek a kollégiumban. A tanulók között találhatók sajátos nevelési igényű, nagyobb létszámban hátrányos helyzetű, aránylag kis létszámban halmozottan hátrányos helyzetű diákok. 2.3.2. Humán erőforrás A pedagógiai program megvalósításának egyik alapvető feltétele a sokoldalúan képzett és a közösen meghatározott célokat maradéktalanul felvállaló nevelőtestület. A bentlakásos intézmény személyi feltételeinél a technikai dolgozók sem hagyhatók ki, mert tevékenységüket folyamatosan a tanulókért, a tanulók körében végzik.
6
2.3.2.1. A nevelőtestület jellemzői A nevelőtestület létszáma 12 fő pedagógus, az oktató nevelő munkát közvetlenül 2 fő segíti (gyermekfelügyelő, kollégiumi titkár). Elsődleges szempontként kell kezelni a gyermekszeretetet, felelősségtudatot, ami nagy szerepet játszik nevelési céljaink megvalósításában. Mivel kollégiumunkban sok a hátrányos helyzetű tanuló, akikkel otthon nem megfelelően törődnek, így még több feladat hárul a nevelőkre. A jövőben szükség lenne pszichológus, fejlesztő pedagógus munkatársak alkalmazására. Életkorukból eredően is nagyon igénylik a gyermekek az egyéni és csoportos beszélgetéseket, amire nagy hangsúlyt fektetünk. Tanulmányi munkájuk minél eredményesebb teljesítése érdekében az iskolai korrepetálások mellett a szakos ellátottságból adódóan a kollégium pedagógusai is végeznek felzárkóztatást, korrepetálást. A csoportvezetői, szilenciumvezetői feladatokon túl minden nevelőnek több megbízatása is van. Megbízatások: gyermek –és ifjúságvédelmi felelős, könyvtáros, internetszoba felelős, fegyelmi bizottság elnöke, helyettese, pályázatfigyelő. 2.3.2.2. Technikai dolgozók A kollégiumban a különféle funkciók ellátása érdekében jelentős a technikai, gazdasági apparátus létszáma. A különböző munkaköröket ellátó dolgozóktól is nagy az elvárás a példamutatás tekintetében. Mindenki nevel a maga területén, hiszen állandóan a gyerekek között, a gyerekekért dolgoznak. Mindennapi viszonyukban nagy szerepet játszik a gyermekszeretetük. Az épület korából, jellegéből adódóan sok feladatot kell ellátni a technikai személyzetnek. A technikai személyzet összetétele: 1 fő ügyviteli alkalmazott 3 fő portás 1 fő karbantartó 1 fő udvaros 4 fő takarító 3. KOLLÉGIUMI NEVELÉSI CÉLOK ÉS ALAPELVEK 3.1. Általános célok Az EU oktatáspolitikájában meghatározott célok: Segíteni kell egy olyan oktatáspolitikai környezet kialakítását, ahol megvalósul a nevelés és oktatás, valamint a diákokról való gondoskodás gyermekközpontúsága. Az intézmények olyan teljesítményképes ismeretekkel és tudással ruházzák fel a felnövekvő nemzedéket, amelynek birtokában teljes jogú EU polgárként, illetve munkaerőként is megállják a helyüket. A kollégiumi nevelés célja, hogy mint bentlakásos intézmény sajátos eszközeivel és módszereivel segítse a gyermekek harmonikus és egészséges fejlődését, tanulását, pályaválasztását, személyiségük, egyéniségük kibontakozását. 3.2. Célkitűzéseink A kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése.
7
Orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása. Tevékenységeinket hassa át a gyermekek iránti szeretet. Lássuk és láttassuk meg minden gyermekben személyiségének saját értékeit, ennek ismeretében fejlesszük tovább. Fejlesszük tanulóink tárgyi tudása mellett mindazokat a kommunikációs képességeket, amelyek segítségével tudását hasznosítani tudja. Személyes példamutatással neveljük tanulóinkat a másság elfogadására, toleranciára, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Lehetőségeinken belül biztosítsunk a gyerekek képességeinek, érdeklődésének megfelelő programokat, tevékenységeket. Középiskola befejezése, sikeres érettségi, minél nagyobb számban továbbtanulás a felsőoktatásban. Kapcsolat erősítése a partner (köznevelési és egyéb) intézményekkel. 3.2. Főbb alapelvek Kollégiumunk a mindennapi munka során az alábbi alapelvek érvényesülését tartja a legfontosabbnak: Alapvető emberi és szabadságjogok valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesüljenek. Személyiségfejlesztés – minden személyiségnek van egy (vagy esetleg több) területe, amely számára a kibontakozás lehetőségét adja. Feladatunk segíteni a tanulókat ennek megtalálásában. A kollégiumba került tanulókat segítsük szociokulturális hátrányaik leküzdésében. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Demokratikus és humanista nevelési elveket alkalmazunk. A nevelés folyamatát a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat hassa át. A pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturált stílus jellemezze. Az alapvető erkölcsi normák betartása és betartatása. Egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele. A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteinek figyelembevétele. A nevelőtevékenység építsen a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére. Készítsük fel tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek alapfeltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Reális önismeret és életszemlélet kialakítása, amely segíti a megfelelő továbbtanulási irány, valamint életpálya kiválasztásban a tanulókat. Lépést kell tartanunk az informatikai forradalommal. A szűkebb és a tágabb hazához való kötödés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét tekintsük alapvető értéknek. Együttműködés a szülőkkel és a kapcsolatos oktatási intézményekkel. 3.3. A kollégium feladata A tanuló humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődéseinek megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése. Sportolási, művelődési és önképzési lehetőségének biztosítása.
8
Öntevékenységének, együttműködési képességének fejlesztése, önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése. A tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése. Kapcsolattartás a tanuló szülőjével, iskolájával. (Köznevelési törvény 17. §) „17. § (1) A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz, b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. (2)31 Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás). (3) A kollégium - részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen. (4) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. (5) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez.” 4. A kollégiumi tevékenységrendszer főbb elvei 4.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei Egészséges életmód, életritmus kialakítása. Az iskolai életrend figyelembe vétele. Szülői elvárások figyelembe vétele. Egyéni és közösségi érdekek összehangolása. Munka, aktív pihenés és pihenés egyensúlyának biztosítása. 4.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei A tanulás a tanuló kötelessége. A tanulás feltételeinek megteremtése a pedagógus kötelessége. Egyéni adottságok és igények figyelembe vétele. Az iskolák elvárásainak szem előtt tartása. 4.3. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei Szükséges a szabadidő biztosítása. Minden tanuló érdeklődése felkelthető. Programok szervezésénél elsődlegesek a tanulói igények és a hagyományok.
9
4.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei Önállóság kialakítása. Együttműködési képesség kialakítása. Önismeret segítése. Életen át tartó tanulásra való felkészítés. 4.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei Segítség a tehetségek megtalálásában. Tudatos önfejlődés segítése. Ingergazdag környezet teremtése. Segítő pedagógus szerep vállalása. 4.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei Különböző tanulási technikák alkalmazása. Motiválás a felzárkóztatásra. A felzárkóztatás hatékonyabb kisebb csoportokban (akár párokban). Fontos a személyes motiváció. Figyelembe kell venni az egyéni képességeket. 4.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei Saját képességek megismerése / önismeret. Pontos információk megszerzése. Belső motiváció felkeltése. Hiteles minták nyújtása. 4.8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei Fontos a sokoldalúság. Törekvés a gyakorlatias szemléletmód kialakítására. Férfi, női szerepek ismerete fontos. 4.9. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve Felzárkóztatás: A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése, kibontakoztatásuk elősegítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak segítését, hogy eredményesen végezhessék tanulmányaikat. A felzárkóztatáshoz fontos: - a motiváció kialakítása, - a lemaradás mértékének megállapítása, - a megfelelő tanulási technika elsajátíttatása. Tehetséggondozás: A kollégium segíti a tehetséges tanulók továbbfejlődését, tudásuk bővítését. Lényeges elem e tevékenységben a kiválasztás, majd a megfelelő szervezeti forma (szakkör) biztosítása ezen tanulók számára. Társadalmi beilleszkedésük segítése: A kollégium fokozott hangsúlyt fektet a közösségi normák és minták közvetítésére és a szociális készségek fejlesztésére. Segíti a közösségi élet szabályainak elsajátítását, felkészíti az ifjakat a családi életre. Célunk, hogy a minél pontosabb önismeret és az önál-
10
lóság kialakítása által sajátítsák el a diákok az együttműködés, az együttélés szabályrendszerét. 5. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI 5.1. A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 5.2. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. 5.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében adiákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. 5.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó kö-
11
zött. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. 5.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 5.6 A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Natban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. 5.7 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. 5.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 5.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlásá-
12
ra. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 5.10 Pályaorientáció A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. 5.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak – a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan – segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. 5.12 Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. 6. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK INTÉZMÉNYÜNKBEN 6.1. A személyiségfejlesztés módszerei A személyiségfejlesztés egyik alapkérdése, hogy a gyermekekkel elfogadtassuk az eszményeket, értékes példákat, magatartásformákat és az azokhoz való alkalmazkodást. De segítenünk kell saját egyéniségük kialakulását is. A személyiség általános jellemzői és az egyéniséget biztosító tulajdonságai egyszerre fejlődnek, egymásra kölcsönösen hatva változnak. A megfelelő közösségi magatartás normáinak megismertetése, elsajátíttatása, betartatása (Házirend, Napirend). Minden gyermeket egyéni képességének megfelelően kell megítélni. Feladatunk olyan követelmények támasztása, melyek során minden gyermekünk személyiségének megfelelően tud sajátosat, kiemelkedőt tenni.
13
Tanulóink éntudatának alakítása. Meg kell találni helyüket a családban, iskolai, kollégiumi közösségben. Nevelőmunkánkban fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyermek megismerje az alapvető emberi értékeket, azokat magáévá tegye, azok szerint éljen. E téren is fontos a pedagógus példamutatása. Adott esetben igényeljünk segítséget megfelelő szakembertől. 6.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos módszerek, eszközök Kisebb közösségek szervezése – csoportközösség, szilenciumi közösség – életkori sajátosságok figyelembevételével. A kollégium belső rendjének elsajátítása, betartása. Tanár-diák viszony, egymás megbecsülése, tisztelete. Házirend betartása. A kialakult közösségi normák tiszteletben tartása. Közösségi programokban való aktív részvétel. Diákönkormányzat munkájának segítése. 7. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGEK SZERKEZETE A kollégium - igazodva a Kt. rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától és jellegétől függően - kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Az általunk meghatározott feladatok végrehajtása érdekében olyan változatos, fejlesztő hatású tevékenységeket szervezünk, melyek között minden gyermek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. Céljaink elérése érdekében ingergazdag környezetet kell teremtenünk, melyben a kollégium egész tevékenysége, időstruktúrája az egyénileg és szabadon választható tevékenységek minél gazdagabb skáláját tartalmazza. Természetesen mindezt differenciált módon kell meghatározni, figyelembe véve a tanulók egyéni adottságait, érdeklődési körüket, életkorukat, stb. Fontos olyan szervezeti és módszertani megoldások alkalmazása, amelyek elősegítik, hogy a gyermekek elsajátítsák az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességeket, illetve az adott iskolatípus követelményeinek megfeleljen.
14
8. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint a tanuló: Heti 13 órában köteles részt venni felkészítő-fejlesztő, illetve tematikus foglalkozásokon. Heti 1 órában közösségi szintű csoportvezetői foglalkozásokon. Heti 1 órában a kollégium által biztosított és a kínálatból általa választott szabadidős foglalkozásokon. (A foglalkozások időtartama: 45 perc.) 8.1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozás 8.1.1. Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás /szilencium/ Szilenciumi csoportok szervezése az életkori sajátosságoknak megfelelő beosztásban. Tanulási idő beosztása a hetirendnek megfelelően. A napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás. Nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása. Folyamatos segítés és ellenőrzés. A szilenciumi foglalkozások vezetésében a nevelőtanárok módszertani szabadsággal rendelkeznek. Az alsóbb osztályosok és az önálló tanulásra képtelen gyermekek frontálisan a nevelő irányításával dolgoznak. A felsőbb évfolyamokban lehetőség van önálló tanulásszervezésre. A kötelező szilenciumi idő védelme érdekében ezen idő alatt semmilyen más rendezvény nem szervezhető. 8.1.2. Differenciált képességfejlesztő foglalkozás /korrepetálás, felzárkóztatás,/ Tanulmányi munka számonkérése kapcsán tapasztalt hiányosságok alapján folyamatosan végezzünk korrepetálást. Előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása. Felzárkóztatás: Feladatunk a lemaradás okainak feltárása, a fejlesztés megtervezése, a módszerek megválasztása az előrehaladás, az eredményesség nyomon követése. A hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi munkájának segítése. Valamely tantárgyból lemaradt tanulók szintre hozása, felzárkóztatása. 8.1.3. Ismeretbővítő foglalkozás Tehetséggondozás Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás érdekében szervezett szakkörök, diákkörök. Kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésére, a gyorsabb és eredményesebb előrehaladás biztosítása érdekében, a csoportos foglalkozásokon túl a megfelelő szakköri foglalkozásokon kerül sor. Pályázatokon való részvétel segítése. Reális énkép és önértékelés segítése. Önképzés segítése.
15
Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás érdekében szervezett szakkörök, diákkörök. 8.1.4. Csoportvezetői foglalkozás A csoportvezetői foglalkozások (általános csoportfoglalkozások) az egyéni és közösségi fejlesztést valósítják meg. A csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek a nevelői munkatervekben meghatározottak szerint kerülnek feldolgozásra. 8.1.5 Csoportfoglalkozás (tematikus) Az alapprogram 2. számú mellékletének kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma alapján: Témakörök: 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés 8.1.6 Kollégiumi diákönkormányzat működésének támogatása A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások. 8.1.7 Kollégiumi diákfórumok Kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések, kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások. 8.1.8. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. Egyéni problémák, beilleszkedési nehézségek megoldása. A tanuló és közvetlen környezetének megismerése, napi feladatok, iskolai örömök, kudarcok, családi élmények, gondok megbeszélése. Speciális nevelési problémák megbeszélése. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kérdések. 8.2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése. Pályaorientációs foglalkozások. A kollégisták igényéhez és lehetőségeihez igazodó, a pedagógiai program alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működtetése.
16
A nevelők felkészültségének és a tanulók érdeklődésének megfelelően különböző foglakozások szervezhetők. Ezek a foglalkozások lehetőséget adnak a korszerű tanulásszervezés alkotószellemű megvalósítására. Kulturális jellegű elfoglaltságok: könyvtári munka, színházba járás, kiállítások, hangversenyek látogatása, kisközösségi családias rendezvények (pl. születésnap), művészeti (hobby) körök, rádióműsor szerkesztés, a drámatagozatosok fellépései a kollégista társak előtt, a kollégiumi nagy rendezvényeken való részvétel (Terney Napok, Mikulás, karácsony, farsang) Ismeretterjesztő előadások A tanulók érdeklődése alapján havi 1-2 alkalommal. Sportolási tevékenységek különböző labdajátékok edzései (leány – fiú foci, leány – fiú kosárlabda, leány kézilabda; felkészülés a testvér-kollégiumok sporttalálkozóira és a mi Mozdulj! sportnapunkra), kívánság szerint sportesemények a kollégiumban, ping-pong, sakk, úszás, stb., testépítés a kondi-szobában. Hasznos tevékenység a kollégiumért körletrendezés, a kollégiumi belső környezet szépítése, a rendezvényeken szervező, segítő munka. Egyéb programok TV-nézés, videózás, mozi, filmvetítés internetezés. 8.3 Pedagógiai felügyelet A kollégium – szervezeti egységenként egy pedagógus közreműködésével (a továbbiakban: ügyeletes nevelőtanár) – gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről.
17
A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából a pedagógiai felügyeletet ellátó ügyeletes nevelőtanár: a) visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében, b) folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiségvédelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére, c) időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából 8.4 A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata: a) a napirend szerinti tevékenységek, így az ébresztő, a takarodó, az étkeztetés megszervezése, felügyelete, ellenőrzése, b) a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek folyamatos vezetése, c) a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének a felügyelete, d) a felmerülő egyéni problémák kezelése, ennek részeként az ügyeletes nevelőtanári intézkedés, továbbá információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak. 8.5. Közösségi közéleti tevékenység – diákönkormányzat A köznevelési törvény meghatározza a kollégiumi diákönkormányzat létrehozását, annak jogosítványait. A diákönkormányzat munkáját a nevelőtestület megbízott tagja segíti. Évente 2 alkalommal diákközgyűlést tart. Feladatai: Az érdeklődés felkeltése a diákönkormányzatba való jelöltetés érdekében. A kollégisták egyre bővülő köre vegyen részt a különböző programok szervezésében, lebonyolításában a DÖK irányításával. A kollégisták hatékonyabban végezzék saját környezetük rendben tartását. A diákok kötelességeinek megismerése, jogaik ismeretében a jogok érvényesítése, a diákok érdekképviseletének ellátása. Döntési jogköre van, egyetértési jogot gyakorolhat, javaslattevő jogával élhet a saját működési szabályzatában meghatározottak alapján a törvényi előírásoknak megfelelően. 9. A NEVELÉSI ESZKÖZRENDSZER A KOLLÉGIUMI NEVELÉSBEN „Nevelési eszközrendszernek a nevelési-oktatási-képzési értékek, célok megközelítéséhez, a követelmények, a tevékenységek megvalósításához használható nevelési eszközök, módszerek, eljárások, fogások, valamint az objektív felszerelési feltételek együttesét nevezzük.” /Dr. Simon István: A kollégium pedagógiai programja/ 9.1. Nevelési módszerek a kollégiumi munkában A nevelési módszerek a célok megvalósítása érdekében alkalmazott nevelési eljárások együttese.
18
A pedagógusok módszertani szabadságának biztosítása mellett fontosnak tartunk rögzíteni néhány általánosan érvényes módszert, szemléletet, melyet a kollégiumi nevelőmunkánk során elengedhetetlennek tartunk. személyes példamutatás – több időt tölt a gyermek a kollégiumban, mint otthon; megfelelő követelményrendszer, következetesség; szoktatás és gyakoroltatás – közösségi együttélés szabályainak megtanulása és elfogadása; eszménykép állítása – történelmi és irodalmi nagyjaink példája; meggyőzés, tudatosítás – a kollégiumi együttélési normák elfogadásának és megtartásának tudatosítása; egyénre, csoportra, közösségre való közvetett ráhatás – kölcsönös kapcsolatok a csoportközösségek és egyes tagjai között, diákönkormányzat; ellenőrzés és értékelés – készségek, képességek szintje, önértékelés, diákönkormányzat működtetése; jutalmazás és büntetés; egyéni nevelés, egyéni bánásmód – a tanuló személyiségének minél alaposabb megismerése; egymás iránt érzett felelősség kialakítása, fejlesztése; nevelés a közösségben, a közösség által; az egyén helye a csoportban, beilleszkedése, egymás elfogadása; kapcsolatteremtő képesség kialakítása, fejlesztése; alkalmazkodási képesség fontossága; a másság elfogadása. 10. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK az egészséges táplálkozás előtérbe helyezése, a mindennapos testnevelés, testmozgás szükségességének tudatosítása, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek megelőzése, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és az erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné biztosítása, a testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a bántalmazás megelőzése. A lelki egészségfejlesztés célja: elősegítni a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogatni a környezethez történő alkalmazkodást, felkészíteni és megoldási stratégiákat kínálni a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben. Bántalmazás vagy deviáns viselkedésformák észlelésekor – a pedagógussal, iskolapszichológussal közösen – esetmegbeszélést kell kezdeményezni. 11. KOLLÉGIUMUNK HAGYOMÁNYAI 11.1. Hagyományápolás Intézményünk több évtizedes múltra tekint vissza, az így eltelt időszakban sok helyi sajátosság alakult ki, maradt fenn évről-évre. Kollégiumunk hagyományrendszerét a mindenkori nevelőtestület a diákönkormányzattal közösen alakította ki, felismerve azt a tényt, hogy csak
19
az nevezhető hagyománynak egy közösség életében, amit a diákok elfogadnak, és időről-időre megismétlődik. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját valamint a szervezésért felelősöket az éves munkatervben határozzuk meg. Hagyománnyá vált évente ismétlődő rendezvényeink Évnyitó Gólyatábor Megemlékezés az aradi vértanúkról Őszi és tavaszi diák-közgyűlés Részvétel a tatai testvérkollégium sporttalálkozóján Városismereti vetélkedő Terney Napok Részvétel az ógyallai testvérkollégium által szervezett kulturális találkozón Mikulás est Karácsonyi ünnepség Megemlékezés a magyar kultúra napjáról Farsangi bál Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján Ünnepi megemlékezés március 15-éről Részvétel a komáromi testvérkollégium által szervezett foci-kupán Megemlékezés a holokauszt áldozatairól Részvétel az egri kulturális fesztiválon Ballagás, végzősök búcsúztatása Mozdulj! sporttalálkozó Megemlékezés a nemzeti összetartozás napja alkalmából 11.2. A kollégium hagyományai továbbfejlesztésének terve Az immár jól bevált és működő hagyományos nagy és kisebb rendezvényeinket szeretnénk a jövőben még magasabb színvonalon megrendezni. Ehhez elengedhetetlen a pályázati tevékenység fejlesztése és a külső kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázása. 12. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (gyermekvédelmi törvény) meghatározza a feladatokat. A gyermek- és ifjúságvédelem minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás. A nem megfelelő szociális, gazdasági és egészségügyi körülmények között élő családok gyermekeinek egészséges testi-, lelki fejlődésére kiható tennivalók összessége – pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi területen. Növendékeink között egyre több olyan gyermek található, akik hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, veszélyeztetettek, nehezen nevelhetők, akiknek szülei munkanélküliek, akiknek szülei elváltak. Intézményünk felkarolja a bármilyen okból nehéz helyzetbe került családok gyermekeinek nevelését. A pedagógiai tevékenységünkkel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden tanulónk részére biztosítsuk az egészséges fejlődésükhöz a feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek a képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.
20
A köznevelési törvényből adódóan a tanulók jogait érvényesíteni kell – biztonságos és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. Alapvető követelmény, hogy a gyermek- és az ifjúságvédelmi munka megelőző (preventív) és javító jellegű legyen egyszerre. A gyermekek, a fiatalok veszélyeztetettségének, a csavargásnak, a bandázásnak, az értelmetlen rombolásnak, az ifjúsági alkoholizmus, dohányzás és kábítószerezés okainak felderítése és a feltárt nevelési hibák, a károsító hatások megelőzése a cél. 12.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok A pedagógus feladata, hogy a tanuló egyéni képességeinek, szociokulturális helyzetének ismeretében segítse a tanuló képességének kibontakoztatását, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását. Kötelessége olyan ismeretanyag átadása, amelynek elsajátítása a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges. Közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Feladatok: a veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű tanulók, SNI –s tanulók felmérése, nyilvántartása; segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések; kapcsolattartás a gyermek lakóhelye szerint illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámhivatallal; a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése, az iskolai osztályfőnökökkel szoros együttműködés; a veszélyeztető tényezők feltárása; a tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, osztályfőnök – tanár-szülő együttműködésével; 12.2. A hátránykompenzáció érdekében végzendő feladatok Közreműködni a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Szükség szerint a tanulóval kapcsolatos észrevételekről írásban tájékoztatni az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot, Gyámhivatalt. Biztosítania kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő gyermek, tanuló felzárkóztatását. A nevelőtanárnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra. (Például a szülők anyagi helyzetének vagy a családi életnek a romlása.) Jeleznie kell a problémákat az intézményvezetőnek, valamint a kollégiumi és iskolai gyermekvédelmi felelősnek. Amennyiben intézményi keretek között nem lehet segítséget nyújtani, úgy értesíteni kell az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot. A kollégiumi munkának két lényeges eleme van ebben a kérdésben: a prevenció és a korrekció.
21
Alaposan meg kell ismerni a kollégiumba felvett gyermekek, tanulók családi hátterét, figyelemmel kísérni kell azokat a családokat, amelyek anyagi helyzetük vagy más oknál fogva nem képesek egyedül eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatoknak. Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal; tanulóink egy része már a beiratkozáskor a Gyermekjóléti Szolgálat hálójában van, az ő esetükben rendszeresen informáljuk egymást a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekről. Szociális támogatás igénylésében segítségnyújtást kérünk a gyermek lakóhelye szerinti önkormányzatnál. Együttműködés az iskolai gyermekvédelmi felelősökkel, családsegítő szolgálattal, családgondozóval, nevelési tanácsadóval, a tanulók lakóhelye szerint illetékes önkormányzatok gyermekvédelmi és gyámügyi feladatot ellátó osztályaival. Kiemelt figyelmet kell fordítani a védelembe vett gyermekekre. 13. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA A nevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a sajátos nevelési igényű gyermekekről így rendelkezik: „47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelésoktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata.” A 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2. számú melléklete alapján: „1.6. A kollégiumot is magában foglaló intézmények pedagógiai programja A sajátos nevelési igényű tanulók egy része többcélú - kollégiumot (diákotthont) is magába foglaló - gyógypedagógiai intézményben teljesíti tankötelezettségét. Az intézmények pedagógiai programját az Irányelvben megfogalmazott célok, tartalmak és feladatok, valamint a Kollégiumi nevelés alapprogramjának figyelembevételével kell elkészíteni. A kollégiumi nevelőmunka a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését szolgálja. Ennek során jelentős szerepet kap az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelé-
22
si eljárások, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységformák alkalmazása.” 13.1. Az integráció Az integráció napjaink egyik nagy kihívása. A sajátos nevelési igényű gyermekek más gyermekekkel történő együttnevelése az integráció egyik formája. Az integrált kollégiumi nevelésben biztosítani kell a gyógypedagógiai megsegítést. A mindenkori gyógypedagógiai nevelés célja a sajátos nevelési igényű emberek társadalmi beilleszkedésének segítése. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – nevelése. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Siker-kritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. A kollégiumi nevelőmunka a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését szolgálja. Ennek során jelentős szerepet kap az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységformák alkalmazása. 13.2. A kollégiumi gyógypedagógiai foglalkozások célja a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése, az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása, az egészséges életmódra nevelés - a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése, a környezeti nevelés, az egyéni igények alapján a saját környezet megfelelő kialakítása, a szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek alkalmazása, amelyek a tanuló eredményes társadalmi beilleszkedését segítik elő. 13.3. A kollégiumi gyógypedagógiai foglalkozások feladatai 13.3.1. A szociális kompetencia fejlesztése A szociális kompetencia gyarapítása a pozitív egyéni értékrend és a kreativitás növelésének segítése. Feladatunk a tanulók szociális képességeik fejlesztése, viselkedésüknek, magatartásuknak formálása a mind kevesebb konfliktussal járó társadalmi beilleszkedés érdekében, szabályok felismertetése, értelmezése, betartatása, a társadalmi viselkedési formák megismertetése, az általános emberi értékeknek, a társadalmi normáknak elsajátítása, feladatunk az élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, az antiszociális minták hatásának csökkentése, fékezése, ön- és környezetellátó- és védő technikák alkalmazása a környezettel való harmonikus együttműködés, komfortérzet megteremtése céljából, a család jelentőségének hangsúlyozása, felszínen tartása,
23
törekvés a szociális hátrányok felszámolására, a világ és önmaga reális ismerete, verbális és nonverbális kommunikációs készség fejlesztése. 13.3.2. A tanulási motívumok fejlesztése A tanulás segítése figyelembe véve egyéni tanulási- és életkori sajátosságaikat, egyéni képességeiket. Feladatunk a megismerési vágy, az érdeklődés, a felfedezési vágy fejlesztése, a megfigyelési késztetés, az értelmezési - és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítményvágy optimalizálása, tanulási kötelességtudat, az ambíció, a tanulási motiváció kialakítása, a kognitív képességek, a gondolkodási képességek, az emlékezet fejlesztése, koncentráció, olvasásfejlesztés, szövegértés-fejlesztés, beszédművelés, ismeretek ellenőrzése, a tanulási kudarcok okainak feltárása, azok csökkentése, a helyes tanulási módszerek, eredményes tanulás kialakítása, a tanulók felzárkóztatása, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat, a kollégium- az iskolákkal együttműködve- segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. 13.3.3. Az egészséges életmódra és kulturált életmódra nevelés Az egészséges és kulturált életmódra nevelés alapvető feladata a prevenció. Feladatunk a testi és mentális képességek folyamatos megőrzése és fejlesztése, a testi, az értelmi és a lelki képességek folyamatos karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az önellátási képesség fejlesztése, tudatosítása változatos formákban a képességeknek és az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, a szobák berendezéseinek rendben tartási igénye, a közlekedés, a vásárlás szokásai, mintái, készségei), az egészséges és kulturált életmódra nevelés során olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében, környezettudatos magatartás kialakítása, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt feladat a saját állapot megértése, feladatunk a családi életre, családi szerepekre való felkészítés, a párkapcsolatok kulturált kialakítása, bizalmi viszonyra alapozva feladatunk segítséget nyújtani a harmonikus nemi szerepek kialakításában, támaszt nyújtani a szexuális életben való tájékozódáshoz, öngondoskodásra nevelés, segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéséhez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken való részvételhez.
24
13.3.4. Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése Feladatunk, hogy kollégistáink pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és a legszűkebb környezetükről, tudják magukat elkülöníteni más személyektől, tanulják meg felismerni az életük különböző szinterein, eltérő időpontokban szerzett tapasztalataik közötti kapcsolatokat, megtapasztalhassák az események ok-okozati összefüggéseit, a kollégium környezettudatos magatartásra nevel azért, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt. 13.3.5. A társadalomba való beilleszkedés Kiemelt célunk és feladatunk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése során az önálló életre való felkészítés, hogy reális eséllyel tudjanak bekapcsolódni a társadalomba. Feladatunk a társadalmi együttélési normák kialakítása, fejlesztése, a kollégium – mint szociális közeg – a nevelési folyamatban hangsúlyt helyez a pozitív szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek fejlesztésére, feladatunk biztosítani a társadalmi együttélés szabályainak elvárható elsajátítását, az egyén, csoport, társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös tekintettel nemzeti, etnikai, kisebbségi és vallási tekintetben, a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészi élményekkel, a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődésének segítése. 14. KÜLSŐ KAPCSOLATOK 14.1. Az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái A kollégium nevelési feladatainak minél eredményesebb megoldása érdekében kapcsolatot tart a bázisintézményekkel /általános- és középiskolákkal/, ahová a gyermekeink járnak. A kapcsolattartás formái: Az intézmények pedagógiai programjainak egyeztetése. Szabad bejárás. Nyitott, akár közösen szervezett kulturális és sportrendezvények. Rendszeres információcsere, fórumok. Az iskolai szülői értekezleteken, illetve a félévi, év végi nevelési értekezleteken a kollégiumi nevelők konzultációs jogkörrel vesznek részt. Minden csoport- és szilenciumvezető kötelessége a saját szilenciumi csoportjának tanulmányi munkáját figyelemmel kísérni. Együttműködünk az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal, a gyermekeinkkel szemben támasztott egységes követelmények meghatározása érdekében. A kollégium nevelői meghívott „vendégei” az iskolai rendezvényeknek. A kollégium hívja és várja az osztályfőnököket a kollégiumi rendezvényeken, hétköznapokon. Igyekszünk szélesíteni a csoportnevelők, a szilenciumvezetők és az osztályfőnökök közötti kapcsolatot. Elsősorban a gyermekek személyiségfejlődése, tanulmányi munkájának alakulása, gyermek- és ifjúságvédelmi kérdések képezik az együttműködést.
25
14.2. A szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái Minél szorosabb kapcsolat kialakítását célozzuk meg évről-évre gyermekeink szüleivel, gondviselőivel. Kapcsolattartás formái: Szülői értekezletet az iskolákkal összhangban tartunk. Tanévkezdéskor, az újonnan érkezett kollégisták szüleinek tájékoztatása, az aktuális tanévre vonatkozó legfontosabb változások, információk. A szülőket szükség esetén írásban tájékoztatjuk gyermekük kollégiumi életéről, magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Fogadóóra nincs – bármikor jöhet a szülő érdeklődni a gyermeke felől, problémáit igyekszünk orvosolni. Kollégiumunk rendezvényeire hívjuk, várjuk a szülőket. Egyéb tájékoztatási formák - levelezés, elektronikus levelezés és telefonos kapcsolattartás formájában. 15. KÜLSŐ KAPCSOLATAINK 15.1 Közművelődési intézmények A város valamennyi közművelődési intézményével kapcsolatban áll kollégiumunk. Rendezvényeikről rendszeresen informálódhatunk, meghívókat kapunk. (Szentesi Művelődési Központ, Koszta József Múzeum, Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft., Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola, Hangversenyközpont, Őze Lajos Filmszínház) A tanulóink életkorának, érdeklődési körének és nem utolsó sorban anyagi helyzetének függvényében látogatjuk programjaikat, rendezvényeiket. 15.2 Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálat Tartalmas és jó együttműködés jellemzi a két intézmény kapcsolatát. Szentes város és vonzáskörzetében fellelhető általános- és középiskolai tanulókat, akiknek a rendszeres iskolába járása, testi, lelki fejlődése családi környezetben nem megoldott, a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára soron kívül felvesszük a kollégiumi közösségbe. Különös figyelmet fordítunk a védelembe vett gyermekek fejlődésére. Igyekszünk minél alaposabban megismerni a ránk bízott gyermekek családjait, a gyermekek fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjük, kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a gyermekkel kapcsolatos kérdésekről. 15.3 Az önkormányzatok Szociális Osztálya Az utóbbi évek tapasztalata alapján tanulóink igen nagy arányban szorulnak anyagi támogatásra. Intézményünk a gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzatokkal a segélyezésben részesülők miatt rendszeres kapcsolatban áll. A gyermek, a család körülményeiről tájékoztatást adunk, bekérjük a család jövedelmi helyzetét alátámasztó igazolásokat, és ennek függvényében megigényeljük a szükséges anyagi támogatást. A legtöbb esetben az önkormányzatok segítőkész partnerek. 15.4 Kollégiumi Szakmai Érdekvédelmi Szövetség (KSZÉSZ) A Szövetségnek megalakulása óta – 1990. – tagja kollégiumunk. A megyei és országos rendezvényein képviseljük intézményünket. Támogatjuk a Szövetség célkitűzéseit, a kollégiumi nevelés talpon maradása a szakmai érdekvédelem tartalmas munkájának eredménye.
26
16. ESZKÖZJEGYZÉK (20/2012 EMMI rendelet 2. számú melléklete alapján) I. HELYISÉGEK
Az e pontban felsorolt helyiségek kialakítására a nemzeti szabványban, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak való megfelelőség fogadható el A
B
C
1.
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
2.
tanulószoba (felkészülő szoba)
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1, illetve, ha a hálószobák ilyen célra nem alakíthatók ki a tanulói létszám figyelembevételével
3.
szakköri, diákköri szoba
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
4.
számítástechnikai terem
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
5.
testedző szoba
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
6.
Könyvtár (adattár, klub)
7.
Előírt mennyiség
Meglévő mennyiség
az utóbbi esetben célszerűen tanulócsoportonként 1
1
8
a tanulók 15%-ának egyidejű befogadásához; tanulószobában is kialakítható
1
1
1
1
Létesítése nem kötelező, ha a tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján biztosítható a testedzésre alkalmas helyiség használata.
1
1
kollégiumonként 1
A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztálylétszám egyidejű foglalkoztatására.
1
1
Könyvraktár
kollégiumonként 1
Amennyiben a feladatot nem nyilvános könyvtár látja el.
1
0
8.
hálószoba, hálóterem
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) négy– hét tanulónként 1
1
76
9.
Stúdió
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
1
1
tanulószobában is kialakítható
27
10. Sportudvar
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
11. intézményvezetői iroda
helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel, kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel
1
1
kollégiumonként székhelyen (székhelyen és telephelyen) 1
1
1
12. nevelőtestületi szoba
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
1
0
13. kollégiumi titkári iroda
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen)1 amennyiben a kollégiumi titkár alkalmazása kötelező
1
1
14. ügyeletes nevelői szoba
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
1
2
15. éjszakai gyermekfelügyelői szoba
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként a tanulók elhelyezése szerint 1
1
1
16. tanári pihenő
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
100 tanulónként egy
1
2
17. Rendezvényterem
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen)1
A kollégium épületének közelében található közösségi térben is kialakítható, amennyiben a funkciók, amelyekre a rendezvényterem szolgál biztosíthatók.
1
1
18. orvosi szoba
kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1
Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az iskola-egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint, a kollégium tanulóinak ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben működő egészségügyi intézményben megoldható.
1
1
19. betegszoba, elkülönítővel
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1
100 tanulónként, nemenként egy
1
1
20. nővérszoba
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) a tanulók elhelyezése szerinti szintenként 1
sajátos nevelési igényű tanuló kollégiumi nevelése esetén
-
-
21. Vendégszoba
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
100 tanulónként egy
1
1
23. társalgó (látogatófogadó)
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) szintenként 1
rendezvényteremként is használható, ha a helyiség alkalmas a kollégium valamennyi tanulójának egyidejű befogadására
1
1
24. Porta
székhelyen és telephelyen 1
folyosón, előtérben is kialakítható
1
1
22. Kiszolgáló helyiségek
28
25. Ebédlő
kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1
kivéve, ha az étkeztetést kollégiumon kívül szervezik meg
-
-
26. Főzőkonyha
kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1
ha helyben főznek
-
-
ha helyben étkeznek
-
-
27. melegítő konyha 28. tálaló-mosogató
kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1
ha helyben étkeznek
-
-
29. szárazáru raktár
kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1
ha helyben főznek
-
-
30. földesáru raktár
kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1
ha helyben főznek
-
-
31. Éléskamra
kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1
ha helyben főznek
-
-
32. felnőtt étkező
kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1
Kivéve, ha az étkezést kollégiumon kívül szervezik meg
-
-
33. Teakonyha
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként 1
a tanulók 15%-ának egyidejű befogadására
1
0
34. tanulói vizesblokk, fürdőszoba
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1
1
8
35. tanulói WC helyiség
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1
A tanulói létszám figyelembevételével.
1
32
36. személyzeti WC helyiség
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1
Az alkalmazotti létszám figyelembevételével.
1
1
37. személyzeti ötöző
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1
1
1
38. személyzeti mosdózuhanyzó
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1
1
1
39. technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1
1
1
40. Élelmiszerhulladék tároló
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
1
0
41. karbantartó műhely
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
1
1
42. tisztítószer, takarító eszközök és -gépek tárolója
kollégiumonként székhelyen és telephelyen 1
1
1
43. Ágyneműraktár
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
1
1
29
44. karbantartó műhely
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai diákotthonban.
-
-
45. kerekesszék tároló
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai diákotthonban, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek.
-
-
46. mosókonyha (tanulói)
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
1
2
47. szárítóhelyiség (tanulói)
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
1
2
48. vasaló- és fehérneműjavító helyiség (tanulói)
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
1
1
49. Szeméttároló
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
1
0
30
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A
B
C
Előírt mennyiség
Meglévő mennyiség
1.
1. Tanulószoba (felkészülő szoba)
2.
tanulói asztal
tanulói létszám figyelembevételével 1
életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozott, középsúlyos értelmi fogyatékos és gyengénlátó esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
1
102
3.
tanulói szék
tanulói létszám figyelembevételével 1
életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozott, középsúlyos értelmi fogyatékos és gyengénlátó esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
1
200
4.
tanári asztal
1
1
9
5.
tanári szék
1
1
10
6.
nyitott és zárt könyvesszekrény
tanulószobánként 2
2
0
7.
kézikamerás olvasókészülék
kollégiumonként 1
8.
számítógép színes, nagyító tíz tanulónként 1 programmal
9.
számítógép asztal, szék
10.
2. Szakköri, diákköri szoba (szakköri foglalkozásoknak megfelelő felszerelések, a pedagógiai programban meghatározott tevékenységhez, továbbá a tanulói létszámhoz igazodó számú asztalok és székek)
11.
3. Számítástechnikai terem
alig- és gyengénlátó nevelése esetén
-
alig- és gyengénlátó nevelése esetén
-
számítógépenként 1
-
1
31
1
12.
s számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
húsz tanulónként 1 felszerelés
1
1
13.
számítógépasztal, szék
számítógépenként 1
1
1
14.
Szoftverek és programok
szükség szerint
15.
zárható szekrény
1
1
1
16.
tábla + flipchart
1
1
1
17.
4. Testedző szoba (felszerelése az iskolai tornaszoba szerint)
18.
Kislabda
5
5
5
19.
Labda
5
5
5
20.
Tornaszőnyeg
2
2
-
21.
Tornapad
2
2
2
22.
Zsámoly
2
2
2
23.
Bordásfal
2
2
5
24.
Mászókötél
2
2
-
25.
Gumikötél
5
5
2
26.
Ugrókötél
5
5
-
27.
Medicinlabda
5
5
-
28.
Stopper
1
1
1
29.
kiegészítő tornakészlet
1
1
-
30.
egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések
31.
5. Könyvtár (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint)
32.
tanulói asztal, szék
sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint
egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szük- életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátoséges mennyiségben zottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
32
26 szék 13 asztal
33.
egyedi világítás
olvasóhelyenként 1
34.
könyvtárosi asztal, szék
1-1
35.
szekrény (tároló)
háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére
36.
tárolók, polcok, szabadpolcok
2
2
-
37.
létra (polcokhoz)
1
1
-
38.
Telefon
1
1
1
39.
Fénymásoló
1
1
-
40.
számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
1-1
1-1
1
41.
Televízió
1
1
1
42.
CD vagy lemezjátszó
1
1
1
43.
Írásvetítő vagy projektor
1
1
-
44.
6. Könyvtárszoba (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint)
45.
7. Hálószoba, hálóterem
46.
ágyneműtartós ágy
tanulói létszám szerint 1
47.
Szekrény
tanulói létszám figyelembevételével 1
1
48.
éjjeli szekrény
tanulói létszám szerint 1
1
49.
Polc
tanulói létszám szerint 1
1
50.
Tükör
szobánként 1
1
304
51.
Cipőtároló
szobánként 1
1
34
52.
Szék
tanulói létszám figyelembevételével 1
ha tanulószobai feladatokat is ellát, egyébként szobánként egy
1
154
53.
Asztal
tanulói létszám figyelembevételével 1
ha tanulószobai feladatot is ellát, egyébként szobánként kettő
1
76
asztal egyedi világítással
1
-
1-1
18
közös vonallal is működtethető
mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látásés középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély
33
1
54.
ágynemű-garnitúra
tanulói létszám szerint 1
1
315
55.
ágyneműhuzat-garnitúra
tanulói létszám szerint 3
3
650
56.
éjjeli lámpa
tanulói létszám szerint 1
1
0
57.
8. Stúdió
58.
Stúdióasztal
1
1
1
59.
Szék
3
3
3
60.
belső hangtechnikai felsze- 1 relés, kiépített hangtechnikai hálózat
1
1
61.
Hifi berendezés vagy CD író és lejátszó
1
1
1
62.
Mikrofon
1
1
3
63.
Erősítő
1
1
3
64.
hangszóró + fejhallgató
1
1
2
65.
digitális kamera
1
1
1
66.
Tárolószekrény
1
1
1
67.
9. Sportudvar (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint)
68.
szabadtéri labdajáték felszerelése
1
1
-
69.
magasugró állvány, léc
1
1
-
70.
távol-, magasugró gödör
1
homokkal vagy szivaccsal
1
-
71.
Futópálya
1
lehetőség szerint kialakítva
1
-
72.
egyéni fejlesztést szolgáló egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szük- sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint speciális tornafelszerelé- séges mennyiségben sek
1
-
73.
11. Intézményvezetői iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint)
74.
Íróasztal
1
1
1
75.
Szék
1
1
1
bármelyik játék kiválasztható
34
76.
tárgyalóasztal, székekkel
1
1
1
77.
számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
1 felszerelés
1
1
78.
számítógépasztal és szék
1-1
1-1
-
79.
Iratszekrény
1
1
-
80.
digitális adathordók részére szekrény
1
1
-
81.
Fax
1
1
1
82.
Telefon
1
1
1
83.
12. Nevelőtestületi szoba (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint)
84.
fiókos asztal
pedagóguslétszám szerint 1
1
4
85.
Szék
pedagóguslétszám szerint 1
1
12
86.
napló és folyóirattartó
1
1
4
87.
Könyvszekrény
2
2
-
88.
Fénymásoló
1
1
1
89.
számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
1
1
2
90.
számítógépasztal, szék
1-1
1-1
2
91.
1
4
92.
ruhásszekrény vagy foga- pedagóguslétszám figyelembevételével sok Tükör 1
1
4
93.
13. Kollégiumi titkári iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint)
94.
asztal
felnőtt létszám figyelembevételével
2
2
95.
Szék
felnőtt létszám figyelembevételével
2
5
96.
Iratszekrény
1
1
1
97.
számítógépasztal és szék
1
1
-
35
98.
számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
99.
Telefon
100.
közös vonallal is működtethető
1
1
1
1
14. Orvosi szoba (berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint)
III. NEVELŐ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A
B
C közösségi helyiségben elhelyezve
Előírt mennyiség
Meglévő mennyiség
1
12
1. Televízió
a kollégium által felvehető tanulói létszám alapján ötven tanulónként 1
2. Rádió
minden társalgóba 1
1
6
3. CD vagy lemezjátszó
minden társalgóba 1
1
4
4. Magnetofon
minden társalgóba 1
1
1
5. tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok
a kollégium feladata szerinti iskolatípusoknak megfelelően
könyvtárban, könyvtárszobában elhelyezve
6. egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök
oly módon, hogy a kollégium munkarendje szerint minden tanuló használhassa
sajátos nevelési igényű tanulót nevelő kollégiumban; pedagógiai programban meghatározottak szerint
36
IV. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK A
B
C
Előírt mennyiség
Meglévő mennyiség
1. étel-mintavétel (üvegtartály) kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 készlet
amennyiben étel kiosztása folyik
-
2. Elsősegélyláda
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
a közegészségügyi előírások szerint
1
1
3. gyógyszerszekrény (zárható)
kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1
a közegészségügyi előírások szerint
1
1
4. amennyiben a betöltött külön jogszabályban meghatározottak szerint munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha 5. amennyiben a betöltött külön jogszabályban meghatározottak szerint munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha 6. tűzoltó készülék
az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint
37
17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai programban nem szabályozott kérdésekben egyéb alapdokumentumok (Köznevelési törvény, A kollégiumi nevelés országos alapprogramja, Szakmai alapdokumentum, kollégiumi Szmsz, Kjt., Mt.,) és az ide vonatkozó törvényességi szabályozások a mérvadók. A Pedagógiai Programot a Terney Béla Kollégium nevelőtestülete 2013.augusztus 26-án tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadásra javasolja. A szülőkkel és a diákönkormányzattal a szükséges egyeztetések megtörténtek. Az elfogadott Pedagógiai program nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések: Az alábbi helyeken található meg: Terney Béla Kollégiumban igazgatói irodában nevelői szobákban könyvtárszobákban irattárban az intézmény honlapján Az intézmény működési ideje alatt hozzáférhető, tájékoztatás kérhető intézményvezetőtől, nevelőtestület tagjaitól.
Szentes, 2013.augusztus 26. Kertész Ildikó intézményvezető
38
Függelék Az Alapprogram 2. § 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma TÉMAKÖRÖK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejleszté A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntessé Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés
A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma
1–8. évfolyam
9. évfolyam, 9./N évfolyam, 9./Kny. évfolyam, 9./Ny. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
13–14. évfolyam
A tanulás tanítása
4
3
2
2
2
1
Az erkölcsi nevelés
2
2
2
2
1
1
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
2
2
2
2
1
1
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
1
2
2
2
1
2
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
3
3
2
2
2
2
2
2
TÉMAKÖR
A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés
39
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
2
2
2
2
1
1
Fenntarthatóság, környezettudatosság
2
2
2
2
2
2
Pályaorientáció
2
2
2
2
2
2
Gazdasági és pénzügyi nevelés
2
2
2
2
3
3
Médiatudatosságra nevelés
1
1
1
1
1
1
22 óra
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13–14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek.
40
A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához Bevezető A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél. A csoportfoglalkozások keretprogramterve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához. A kollégiumi nevelés és oktatás a Nat. kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz.
41
1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 1–8. évfolyam – – – –
Ismerje meg – és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza – a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudja szervezni idejét, tevékenységeit. Alakuljon ki megfelelő szövegértő olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni.
Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – – – – –
Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.
Programterv
Évfolyam Időkeret (óra)
1–8
9.
10.
11.
12.
13–14.
4
3
2
2
2
1
Témák
– különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása – a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése – a könyvtárhasználat rendje és módszerei
Tartalmak, tevékenységek – Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. – Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. – Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. – A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. – Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket. – Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket.
42
2. Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 1–8. évfolyam – – –
Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben. Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával. Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra.
Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – –
Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. – Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra. Programterv
Évfolyam
1–8
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek
– Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. – Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiis– erkölcsi érzék kifejlődése és meret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. – Példákon kereszszerepe – felelősség- és köteles- tül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségéségtudat – a munka megbecsülé- re az emberi kapcsolatokban. – Irodalmi, történelmi személyiségek életén kese – mértéktartás, együttérzés, resztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. – segítőkészség Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. – Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.
43
3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 1–8. évfolyam – – – –
Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat. Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek élnek. Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti szimbólumait. Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit.
Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – – – – – –
Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.
Programterv
Évfolyam
1–8
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek
– közösséghez tartozás, haza– Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. – Történeti szeretet – nemzeti, népi kultú- előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országránk értékei, hagyományai – a hoz, a nemzethez. – Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz hazánkban élő nemzetiségek való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. – Mutassuk be a közösségi kulturális szokásai, emlékei, összetartozást megalapozó közös értékeket. – Ismertessük a nemzeti és az eujelene – nemzetünk kapcsolódása rópai identitás kapcsolatát. – Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a Európához hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.
44
4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 1–8. évfolyam – – – –
Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel jelentőségét a közösségben, az emberi társadalomban. Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását.
Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – – – –
Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.
Programterv
Évfolyam
1–8.
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
1
2
2
2
1
2
Témák
Tartalmak, tevékenységek
– Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampol– a demokratikus jogállam gárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. – Szerepjátékokon kefelépítése – a felelős állampolgá- resztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet ri magatartás jelentősége – a jelentőségét. – A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben demokrácia elvei és gyakorlati kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségemegvalósulása – cselekvő állam- ket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. – Tevékenyen vegyen részt polgári magatartás és törvény- a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvatisztelet lósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.
45
5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 1–8. évfolyam – Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni. – Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért. – Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására. Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – – – – –
Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.
Programterv
Évfolyam
1–8.
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
1
1
1
1
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek
– Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. – A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önisme– az önismeret és társas kapcsoret kialakítását. – Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és lati kultúra – az empátia és máközösségi élet szabályait. – Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve sok elfogadása – a tudás és tafejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. – pasztalat jelentősége – társas Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az kommunikáció eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.
46
6. A családi életre nevelés A család mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 1–8. évfolyam – –
Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat a családi közösségben. Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban előforduló különböző konfliktusokat.
Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – – –
Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban.
Programterv
Évfolyam
1–8.
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
1
1
2
2
3
3
Témák
Tartalmak, tevékenységek
– Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon. – Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki – a család szerepe, jelentősége fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolataz egyén életében – együttműkö- tartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. – Mérjük fel, hogy kinek, dés és felelősségvállalás a csa- mit jelent a család, az otthon. – Szemléltessük a családi munkamegosztást, ládban – szexuális kultúra – ennek helyét és szerepét a családi közösségben. – Ismertessük a helyes, felecsaládtervezés – konfliktusok a lősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát. – Ismertescsaládban sük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi-nő kapcsolatban. – Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.
47
7. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 1–8. évfolyam – – –
Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével. Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás. Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket.
Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – – – –
Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.
Programterv
Évfolyam
1–8.
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
2
2
Témák
– egészséges életmód és életvitel – a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében – prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
Tartalmak, tevékenységek – Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. – Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. – Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. – Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. – Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.
48
8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 1–8. évfolyam – – –
Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése. Legyen érzékeny mások helyzete iránt. Alakuljon ki az összetartozás érzése.
Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – – –
Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.
Programterv
Évfolyam
1–8.
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek
– Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. – Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. – Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. – A segítő maga– társadalmi felelősségvállalás tartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős és szolidaritás – önkéntes felemberek élethelyzetén javíthatunk. – Az együttműködés, egymásra figyelés adatvállalás másokért – összetarképességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az tás és együttérzés egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. – Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.
49
9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 1–8. évfolyam – – –
Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére. Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös cselekvésre.
Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – – – – – –
Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.
Programterv
Évfolyam
1–8.
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
2
2
Témák
Tartalmak, tevékenységek
– Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros – a természet és az emberi anyagokat és tevékenységeket. – Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) környezet egymásra hatása – az ember és természet egészséges együttélését. – A gyakorlatban szervezzünk természeti erőforrásaink védelme természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat. – Mutassuk be az újra– ipari termelés és a környezet hasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. – A tanulók adjanak szávédelme – ’gondolkodj globáli- mot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segítesan, cselekedj lokálisan’ ni környezetük megóvásában. – Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.
50
10. Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 1–8. évfolyam – –
Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az adottságok összhangja. Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit.
Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – – – – – – –
Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.
Programterv
Évfolyam
1–8.
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
2
2
Témák
Tartalmak, tevékenységek
– Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. – Önismereti teszt segítségével – tevékenységek és szakmák mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsojellemzői – különféle életpályák lódóan a pályaválasztási lehetőségeit. – Mutassuk be, milyen pályaválasztási bemutatása – a munka világa és dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. – Ismertessük és gyajellemzői – továbbtanulási lehe- koroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különbötőségek ző technikáit. – Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.
51
11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 1–8. évfolyam – Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. – Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehetőségekkel, korlátokkal. – Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat. Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. – Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. – Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. – Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. – Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Programterv
Évfolyam
1–8
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
3
3
Témák
Tartalmak, tevékenységek
– A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. – Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. – – a gazdaság működésének Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki művelealapjai – a családi gazdálkodás – teket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.). – Mutassuk be munka, fogyasztás és gazdálkoa munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatádás – pénzkezelés technikái – sok összefüggéseit. – Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a vállalkozás és kockázat működési módjukat. – Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.
52
12. Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 1–8. évfolyam – Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között. – Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit. – Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. Fejlesztési követelmények, 9–14. évfolyam – Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. – Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. – Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. – Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. – Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. – Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.
Programterv
Évfolyam
1–8.
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
1
1
1
1
1
1
Témák – a média társadalmi szerepe – a reklám és a fogyasztás összefüggése – a médiatartalmak és a valóság összefüggése – az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség – a számítógép, az internetfüggőség veszélyei
Tartalmak, tevékenységek – Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. – Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása. – Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. – Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. – Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével. – Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése. – Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.
53