Farsang és busójárás 2013. január 08. | szabados.mariann (forrás: www.hitradio.hu)
Mi az eredete a farsangnak? Honnan származik a világörökség részét képező busójárás szokása? Egyszerű hagyományokról, ártalmatlan népszokásokról, vagy kerülendő, mélyen okkult rituálékról van szó? Csoma Zoltán beszélget a téma egyik szakértőjével, dr. Kulcsár Árpád tanár úrral. - A múltkor elkezdtük szétkapkodni ezt a szellemi matrjoskát, és lám-lám, mik bukkantak elő! És most újabb babát találtunk. Nem nagyon kellett keresni ebben a matrjoskában, ez pedig a farsang és a busójárás. Ezt szeretném most egy kicsit megbolygatni, és világosságra hozni, hogy tulajdonképpen mi is a farsang? És hogy függ össze a busójárással?
- Napjaink Magyarországán, épp úgy, mint évszázadok óta, nagyon széles körben elterjedt a farsang. Sokan nem gondolják végig, hogy miféle játékban is vesznek részt ilyenkor. Látszólag ez egy ártatlannak tűnő, jelmezes mulatság, de ennél lényegesen több. Először talán néhány szót arról, hogy mi is ez a farsang, honnan jön, mit is jelent? - Én, mint jó szándékú laikus azt látom, hogy a gyerekek jönnek haza az iskolából azzal, hogy farsang lesz, és akkor mik lesznek: bogarak, hamburgerek, ez, az, amaz. És akkor összegyűlik az iskola, ha nem is egy túl jó hangulatú, de valamilyen mulatságra. Tehát én ennyit tudok róla, valamint a busójárást láttam, hogy ezekben a furcsa, groteszk jelmezekben rémisztgetik a járó-kelőket. Szerintem egy átlag laikus erről ennyit tud.
- Igen. És ha nem nézünk utána, honnan is tudnánk erről többet? Nagyon érdekes, hogy nagyon sok ilyen dolognak az eredete leplezett. Nem sok erőfeszítést látunk arra, hogy ezek az emberek előtt nyilvánvalóvá váljanak, mert akár meg is rettenhetnének az emberek, hogy miben is vesznek részt, s hogy ez egyáltalán mennyire hasznos az ő számukra. A busójárás, illetve az egész farsang, mielőtt megpróbálnám fölvázolni, úgy gondolom fontos hangsúlyozni, hogy ez az egész a természetfölöttibe való belenyúlást célozza. Ezt nagyon fontos rögzíteni, hogy évszázadok óta ez volt az alapvető célja. Természetfölöttibe akart beleavatkozni. És ha ma nagyon sokan úgy is gondolják, hogy nincs természetfölötti világ, amikor a farsangolást, busójárást, és az ezekhez hasonló farsangi dolgokat csinálják, akkor anélkül, hogy tudnának róla, beleavatkoznak a szellemvilágba. Ilyen módon furcsa - és semmiképpen nem biblikus – módon, az okkultizmussal érintkező módon nyúlnak bele, vagy nyúlhatnak bele, vagy érintkezhetnek emberek a természetfölöttivel. Ha nem nézünk utána, akkor honnan is
1
tudhatnánk, hogy ez a január 6-i katolikus Vízkereszt ünneptől tart a Húsvéthoz kötődő 40 napos böjt első napjáig. Ez a farsangi időszak. Azt lehet látni, hogy a kereteit ennek az ünnepnek is - ami alapvetően egy pogány ünnep -, a kereteit mégiscsak a katolikus évbeosztás, a katolikus ünnepi rend szabja meg. És lehet látni egy kompromisszumot, ami megint csak visszavezethető a katolicizmus magyarországi meg Európa szerte felvett, illetve a nagyon masszívan tovább élő pogány hagyományok között, hogy a kettő kiegyezett. A katolicizmus elvárja, hogy az ő alapvető ünnepnapjai, időszakai be legyenek tartva. Közben ad egy kifutási lehetőséget annak, hogy a régi pogány, barbár szellemvilággal kapcsolatos mágikus cselekedeteknek is legyen ideje január 6-tól Húsvétot megelőző 46 nap. A Húsvét az mozgó ünnep. De itt kell megemlíteni a „húshagyó kedd”, illetve „hamvazó szerda” – napjait is. Tehát a „hamvazó szerda” a nagyböjtnek az első időszaka. Ez 46 nappal előzi meg a Húsvétot. Ez azért érdekes, mert 40 napos a nagyböjt, viszont a közte levő vasárnapok nem böjti időszakok. A vasárnap, mint a feltámadásnak a napja, az ünnepnapnak számított. Tehát 6-szor meg van szakítva a böjti időszak, és így jön ki a 46 nap. 40 nap böjtölés, 6 nap vasárnap. És ilyen módon a „hamvazó szerda” az első böjti nap. Ekkortól kezdve az embereknek visszafogottabban kell étkezni, bár ebben is sok mókás dolog van, hogy ezt hogy lehet kijátszani. Minden esetre ez a 46 nap, Húsvét előtt a 46. nap, ez a vége. Ekkor már nincs farsang. Ezt megelőző 3 nap, visszafelé menve „húshagyó kedd”, tehát „hamvazó szerda” az első böjti nap, ez visszamenően a tobzódásnak az utolsó három nagy napja. Visszafelé menve kedd a „húshagyó kedd”, hétfő farsang hétfő, és vasárnap farsang vasárnap. Ezt hívjákfarsang farkának, amikor is az egész időszak a csúcspontjára eljut. - Két kérdésem volna. Illetve érdemes-e feltenni azt a kérdést, hogy melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás? - Biztos, hogy a pogányság volt előbb. Tehát ezek az álarcos, maszkos, a néprajzi irodalomban, ha valaki utána néz, úgy találja ezt, hogy alakoskodás, aminek kifejezetten szellemi célja van. Például Mikulás is alakoskodás, a Luca nap is alakoskodás. Amikor valakik jelmezt, álarcot öltenek magukra, két célból teszik: egyik cél a szórakoztatás, de másik cél a szellemvilágba való behatolás. És tulajdonképpen ma is ez a sajátos helyzet, hogy egy farsangi, például iskolás ünnepségnél nem lehet pontosan eldönteni, hogy ebből hány százalék a szórakoztatás, és hány százaléka az, amikor az alakoskodásnak a szellemi része is érvényesül vagy érvényesülhet. Ez a pogány dolog az egész világon elterjedt. Ha valaki megnézi, hogy az álarcoknak az alkalmazása micsoda széles körben elterjedt. Nincs nép, akinél évszázadokkal, sőt ezredekkel ezelőtt - régészeti leletekből, más leírásokból is lehet tudni -, hogy az álarcok ott vannak. És ez nem játék! Ezeket arra használták, hogy megjelenítsenek szellemeket. A szórakoztatás mellett erre használták, hogy megjelenítsenek szellemeket. A görög drámák is meg akartak valakiket jeleníteni. A görögök nem voltak barbárok. De a barbárok, mint például a magyarok, a klasszikus kultúra szempontjából persze a germánokkal együtt, és a többiekkel együtt azért mégiscsak barbároknak számítottak. Náluk nem egyszerű színjátszás, nem a szórakoztatás és az erkölcsi tanulság volt a lényeg. Hanem mint a busójárásnál is, ők szellemeket jelenítenek meg. - A másik kérdésem, ami feltűnt, azt mondtad, hogy ez idő alatt lévő hat vasárnap böjti szünet. Ez olyasmi, mint a vasárnapi nyitva tartás? - Igen, ilyen kedvezmény nap. Plusz. - Tehát, a farsang farka, ez a csúcspont. Foglalkozzunk ezzel, vagy van a farsangi időszakban még említésre méltó?
2
- Néhány dolgot azért még a farsangról. Ez a hagyomány nem olyan új keletű. Hogy ez mikortól is létezik? Érdekes, hogy a szóhasználat a magyarba a német nyelvből jött. Kutatók szerint a bajor-osztrák fásztnách, tehát a böjtnek az elő éjszakájáig tartó időszak, ez a farsang. A böjtöt elkezdő, tehát a „hamvazó szerdát” megelőző napok. Ezt úgy vezetik le, hogy ez a Magyarországra letelepültek által behozott fásztnác-hoz hasonló, kicsit torzított fársáng. És ebből jött volna a farsang. A 13. században már a farsang szóval találkozunk. Tehát a szó is azt mutatja, hogy a böjthöz van kötve ez a farsangi időszak. És ami nagyon érdekes, hogy a magyarok ezt az elnevezést germán területről veszik át. De ha megnézzük a cseh elnevezését, akkor ott is a húshagyót kapjuk. Továbbá a „kárnevále” szó is a „hús elhagyása”, „hús nélküli” jelentéssel bír: „kárne”- hús, „vále”- elhagyás. Tehát mindegyik a böjtre utal, azaz hogy most következik egy időszak, amikor a húsnak búcsút mondhatunk. Ezek nagyon is szellemi célú dolgok. Például nagyon híres a Velencei Karnevál. Az szintén farsangi jelmezes, álarcos bál. Ha valaki a Riói Karneválra gondol, az is farsanghoz kötődő, húst elhagyó ünnep. Tehát látszik, hogy összefüggésbe van a böjti időszakkal, mert a név innen jön. - A barbár népek miért kezdtek el böjtölni?A barbár népek nem kezdtek el böjtölni. Volt egy tél-temető, és tavaszköszöntő szokás, amit az emberek megtartottak tél végén. Február egy olyan hónap, hogy néha a hőmérséklet 10 fokra is felmelegszik, de azért ez még a téli hónapok egyike. És akkor mit tud csinálni az ember? A normális ember várja a meteorológiai jelentést, hogy mikor jön végre kedvező jelentés a tavaszról. De a régi barbárok azt mondták, hogy nekünk ebbe be kell segíteni. Az animista barbár népek, és a magyarok is azért úgy voltak vele, hogy érdemes ennek egy kicsit besegíteni. E mögött is egy szellem áll. Meg voltak róla győződve, hogy a tél mögött szellem áll, a tavasz mögött szellem áll, hideg mögött, betegségek mögött szellemek állnak. És hogyha szellemi eszközökkel beavatkozunk, akkor a télnek lehet segíteni a végét, a tavasznak lehet segíteni a kezdetét. Ez az okkultizmusnak a lényege, amikor valaki nem bibliai módon, Isten által jóváhagyott módon hatol be a szellemvilágba. Tehát a pogányoknak is meg volt ez a szokásuk. De a katolicizmus azt mondta, hogy: „gyerekek, stop! Ez az időszak a mi időszakunk, itt mindenki böjtöli fog! Te is, te is, te is! És mindenki böjtölni fog! De kössünk egy kis kompromisszumot, megengedjük nektek, hogy ez előtt kitobzódhatjátok magatokat. Mi nem támogatjuk, de valamikor azért nektek is kell egy kis helyet biztosítani.” Tehát ide lett beszorítva ez a pogány szokás. És ezek a drága jó barbárok, a kik kényszerből katolikusok lettek, mind a kettőt megtartották. A formális böjtöt is megtartották, és a tél végi szellemi tréningüket is megtartották. És a kettőt összehangolták, és azt mondták, hogy ezt is megtartjuk, azt is megtartjuk. Igazi vallási keverék. - Még egy kérdésem volna. Voltak a barbár népeknél olyan felelősök, akik ezt számon tartották, és akik ezt vezették? Mert ez egy szertartásnak tűnik. - Nem tudom, hogy kik voltak azok a személyek, akikhez ez kötődik. A busójárásnál is látszik, hogy első számú vezető nem nagyon van. De még az is megdöbbentő, hogy ezek az álarcos játékok szerte megvannak. Ezek inkább közösségi jellegűek voltak. Konkrét vezetőhöz se a Velencei Karneválnál, se a busóknál, se Riónál ez nem köthető. Nem tudok róla, hogy ezeknek lenne valamiféle vezetője vagy afféleség, ezt közösségileg élik meg. - Tanár úrral eddig a farsangról beszélgettünk. De most rá fogunk térni a busójárásra, amikor is rémisztő maszkokkal szaladgálnak, zenélnek az emberek Mohács utcáin. Mi ez?
- Először is, hogy mennyire magasztos dolog: 2009-ben az UNESCO Magyarországról először a mohácsi busójárást vette fel a világ szellemi örökségének a reprezentatív listájára. És Mohács polgármestere nagy örömmel mondta el, hogy több száz busó, illetve maszkfaragó, és egyéb, a busójárásban résztvevő személynek az érdeme ez. Hogyha viszont megnézzük szellemileg mit jelent a busójárás, akkor már az öröm semmiképpen
3
nem ilyen nagy. És azért is gondolom, hogy fontos ennek az örökségével, szellemi hátterével foglalkozni, hogy jobban állást tudjunk foglalni, hogy jó-e ez Magyarországnak, hogy a világ szellemi örökségében ez képviseli egyelőre egyedül hazánkat. - Vagy, hogy érdemes-e elmenni a busójárást megnézni. - Pontosan. Először is dél-szláv hatásra terjedt el ez Mohácson, illetve a környékén. A dél-szlávok egyik csoportja, a sokácok éltek, élnek még kisebb számban ma is azon a vidéke. És ők ezt a balkáni szokást – a balkánon ez nagyon elterjedt, de világszerte elterjedtek ezek a riasztó, rémítő fa álarcok. Bulgáriában például a busójárásnak a maguk nevén, itt is meg van a sokác neve „okláde”, de meg van Bulgáriában is a saját neve. Ezeknek az álarcoknak, riasztó maszkoknak külön múzeumot is fenntartanak. Látszik, hogy ott sem veszik figyelembe, hogy ennek milyen szellemi vonzata van, a természetfölöttit ez hogyan akarja lehívni, hogyan akar beavatkozni a természetfölöttibe az ember ezekkel az álarcokkal. Az egész szokásból, ami eddig is nyilvánvaló, az az, hogy az egész pogány eredetű, semmi köze nincs a kereszténységhez. Formálisan sincs semmi köze a kereszténységhez. Ez egy tél temető és tavasz köszöntő ünnep. Ugyanis a pogányok arról voltak meggyőződve, hogy a természetnek azokat a folyamatait, ami sok negatívummal jár - kínzó már egy idő után az állandó hideg, az ezzel járó influenzajárvány, betegségek, gázszámla, stb. -, hogy ők ugyan nem csak várnak arra, hogy a tél elmúljon, hanem beavatkoznak ebbe. A tél végén nagyon sok ártó szellemet is érzékeltek, ami az egészségüket támadta, a hangulatukat, anyagi dolgaikat támadta. Érezték, hogy nyomás nehezedik rájuk. - Elfogyott a sonka a spájzból. - Igen. Akkor úgy gondolták, hogy ezekkel az ártó szellemekkel szemben is föl kell venni a küzdelmet. Hogy a tél elmúlását siettessék, ennek köszönhető az, hogy Mohácson a farsang farka alatt kétszer is hatalmas nagy tüzet gyújtanak. Tudva levő, hogy Húsvétkor a germánok is - az is egy tavasz ünnep -, nagy máglyákat gyújtanak, aminek fő célja a démonoknak, ártó szellemeknek a távoltartása, elpusztítása. És Mohácson is a busójárás alatt egy hatalmas nagy tűzrakást, máglyát raknak, és ezt, miközben körbe is táncolják, elégetik. Ez van farsang vasárnapkor. De „húshagyó keddkor” nem elégednek meg ennyivel. Az a csúcspontja a farsangi időszaknak. Ekkor már egy koporsót is rátesznek, és ezzel, legalábbis az elmondások szerint, a leírások szerint a koporsónak a lakója a tél lenne. Tehát ez a télnek a mágikus elűzése. Egy másik szokás farsangkor, hogy szalmabábút is készítenek, és készek elégetni. Mert a cél micsoda? Mágikus eljárás, mágia, varázslás.
- Mennyire általános ez más civilizációkban? - Magyarországon sokác, tehát dél-szláv átvétel, de már magyarok tízezrei is részt vesznek ebben. A fa álarc Európa szerte és az egész világon is elterjedt. Mind meg van a neve a spanyol fa álarcnak, afrikai fa álarcnak, balkáni fa álarcnak. Ez kontinensektől függetlenül. Más népek nem feltétlenül csinálják ilyen maradandó anyagból. Van, ahol csak bőrből, vagy kormozással, lényeg az, hogy álarcot készítenek. Sokat mondó, hogy ezeket a maszkokat nem egyszerű kis földfestékkel, vagy növényi festékkel készítik, hanem állatvérrel színezik. Hogy ennek mi az eredete? Ezt kutatók tárták föl különböző módszerekkel, de erről keveset lehet olvasni, tudni, éppen azért, hogy a rituálé konkrét célja ne legyen világos és riasztó az emberek előtt. Egy idő után az emberek már csak szokásból is csinálják anélkül, hogy tisztában lennének a konkrét céljával. A célnak egy része azért minden esetre beazonosítható.
4
- Ugye, az nem meglepő, hogy Afrikában, vagy Dél-Amerikában van állat áldozat. De ezek szerint akkor ezt a vért valamilyen állat leöléséből nyerik? - Az, hogy állati vért használjanak, ez a mágiának nagyon fontos eszköze. Gondoljunk csak arra, hogy a magyar sámánoknak is például a beavatási szertartás során állatvért kell inniuk. Amikor most a pogány ősvallást sokan igyekeznek helyreállítani, akkor ott az állatáldozatnak kell, hogy szerepet adjanak. Az állatvér a sámánavatásnak az egyik legfontosabb eszköze. Ezt ők tudják nagyon jól, hogy a vérrel való festegetés semmiképpen nem közömbös. És a maszkok így készülnek, és szerte elterjedtek. A mérvadó szakirodalom ezzel kapcsolatosan leírja, hogy az álarcnak többes célja van. Egyrészt meg akar jeleníteni valamit. Például szellemeket akar megjeleníteni. Ez a néprajzi irodalomban teljesen egyértelmű, az hogy szellemeket akar az álarc megjeleníteni. És ha valaki ránéz egy busó álarcra, az rá is jön erre. Az nem emberi arc. Illetve a másik pedig, hogy védelmet adjon a szellemekkel szemben. Az álarcoknak, álarcos játékoknak a szórakoztatás mellett másik fő funkciója, tehát a szellemvilággal kapcsolatos, vagy szellemeket megjeleníteni, szellemeket segítségül hívni, hogy másokkal szemben védelem legyen, vagy pont azért álarcot alkalmazni, hogy a pusztító, ártó szellemeknek a működését egyrészt elijessze, mint a busójárás esetében is van egy ilyen cél. Másrészt, hogy ne őt, ne az illetőt érje, hanem az álarcot, az álarcot megjelenítő személyre menjen az a fajta szellemi támadás, amit ki akarnak védeni. - Ezek hasonlítanak valakire? - Emberi lényekre nem hasonlítanak, hanem szellemeket megjelenítő álarcok ezek. - Tehát ez szépen néz ki, mondhatom. Érdekes, hogy más népeknél, Dél-Amerikáról, ha tanul az ember, ezeket tanulja, vagy Afrikáról. - Mi Európával vagyunk érintettek, ezeket nem tanuljuk. Annál zavartalanabbul lehet ezeket csinálni. - Itt nagy a csönd.
- Ehhez kapcsolódóan a varázslásnak még több más módja is jelen van. Például nagyon kemény termékenység varázslás folyik ilyenkor, mert azt látják, ez a télnek a vége. Most kezdődik a tavasz. Lesz majd a termésnek és mindennek a kezdete. És erre a kezdetre mágiával rá kell segíteni. Hogy lehet rásegíteni? Hogy az ünnepekhez képest is sokkal többet esznek. Van külön nap, a „zabáló csütörtök”. Lehet tartani zabáló csütörtököt a „hamvazó szerda”, tehát a nagyböjt alatt, bár ez ütközésben van a katolicizmussal. De van olyan leírás, illetve olyan helyek, ahol a „zabáló csütörtököt” már a böjt alatt megtartják. A farsangi maradékot akkor megeszik „zabáló csütörtökön”. - De had kérdezzem meg, hogy most vannak „torkos csütörtökök”. Ez innen származik? Most lesz, valamelyik nap, hogy éttermekbe el lehet menni, és fél áron lehet enni.
- Hát ha „torkos csütörtököt” tartanak éttermek, akkor semmi mást nem csinálnak, mint ezt a pogány, mágikus célú zabálást, torkosságnak adnak teret fél áron. Ugyanis ez a „hamvazó szerdát” megelőző hét csütörtöke volt a népi hagyományban. És miért kellett sokat enni? Mert a mágia mindig analógiával, párhuzammal dolgozik. Hogyha az illető sokat eszik, akkor a termés bőséges lesz. Akkor a disznók nagyra híznak. Meg van ez a mágikus hatása is.
5
És sok más olyan okkult, mágikus szertartás van, amivel a kukoricának a növekedését akarták befolyásolni például. Annyit azért mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy nagyon sötét háttere van, szellemileg egy nagyon ismeretlen, hogy idegen szóval mondjam, titokzatos, okkult világba vihet be ez a farsangi ünnepkör, annál mélyebbre, minél eredetibb módon tartják meg. - Mi a jó hír? Most bennem az fogalmazódott meg, hogy farsangi mulatságra elviszik sokan a gyerekeket, és esetleg beülnek az autóba páran, és ha jó idő van, lemennek Mohácsra, és megnéznek egy népszokással egybekötött érdekes felvonulást. De ezek szerint ez nem ennyi. - Amikor valaki egy ilyenben részt vesz, akkor azt is vállalja, hogy a pogány, mágikus szertatásokkal odahívott szellemekkel eltölt egy kellemes, vagy kellemetlen napot. - Nagyon szépen köszön, mind magam, mind a rádióhallgatók nevében. Köszönöm szépen a beható tanulmányt! És mindenkinek további jó szórakozást kívánok a Hit Rádióban!
6
