NAT – 2012, MINT A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MŰVELTSÉG ALAPKÖVE? FARKASNÉ ÖKRÖS MARIANNA1 IS THE NAT-2012 THE FOUNDATION-STONE OF THE SCIENTIFIC EDUCATION? Abstract According to the National Curriculum, which appeared in 2012, the integrated approach of environmental science and the environmental education are very important, so its main aims are the integrated environmental science approach and the enviromental awareness contents showing in the classroom. The first step in the implementation of school is the preparation of the local curriculum, syllabus and curricular lesson plans. The preparation of these documents and practice will be the major challenge for the coming school year. The purpose of this research is the examination of the introductory period: using questionnaire survey, interviews and analysis of school documents, the process involved in the first year derecognition tracking, and some analysis of the experience. This primer study will provide insight into the research.
Keywords – kulcsszavak Nemzeti Alaptanterv, integrált természettudományos szemlélet, környezettudatosság, tantervi integrálás, iskolai megvalósítás, tanári kompetenciák National Curriculum, the integrated approach of environmental science, environmental awareness, integration into the curriculum, school realization, teacher competences Bevezetés A tantárgyi integritás szemlélete és az attól elválaszthatatlan természettudományos műveltségi terület tartalmi felépítése, az egyes tantárgyak arányainak a meghatározása, szinte az 1995-ös megjelenés óta az egyik legvitatottabb pontja a hazai tantervi fejlesztéseknek. Az egymást követő alaptantervek többé-kevésbé, de mindig menetrendszerűen felülírták a természettudományos műveltségi terület addigi koncepcióit, igazi megoldást azonban egyik elképzelés sem hozott, sőt, a sok változtatás az oktatás egészére is negatívan hatott. Idővel felerősödtek azok a vélemények, melyek szerint a Nemzeti Alaptanterv „már nem módosításokra szorul, hanem újraértelmezésre, és újraírásra” (HEGEDŰS G. 2010). 1
Tanár, Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskola,
[email protected]
A Nat - 2012 koncepció leginkább a hagyományos tantárgyak összevonásában, valamint a tananyagtartalmaknak – a természettudományos műveltségi terület esetében a környezettudatos ismereteknek - tantárgyközi megjelenítésében látja a megoldást. A jogalkotó szándéka szerint ennek az integrált természettudományos szemléletnek mára már konkrét formát kellett öltenie az iskolák Helyi (tantárgyi) tanterveiben, melyek a 2013/2014-es tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben, a kezdő (1., 9.), az 5., valamint a hatosztályos gimnáziumok esetében a 7. évfolyamon kerülnek bevezetésre. A helyi tantervekhez illeszkedő tanmenetek elkészítése, az abban foglaltak gyakorlati megvalósítása az elkövetkező tanévek egyik legnagyobb kihívása lesz. A kutatás célja ennek a bevezető időszaknak a vizsgálata: kérdőíves felméréssel, interjúval, iskolai dokumentumok elemzésével, a folyamatnak az első érintett évfolyam kivezetéséig történő nyomkövetésével, az időközben ezen a téren felgyülemlett saját tapasztalatok elemzésével. A NAT-2012 és a Kerettantervek környezettudatos tananyagtartalmai Először is szükséges annak meghatározása, hogy mit is értünk környezettudatosság és környezettudatos tananyagtartalom alatt. Sokunk számára még egy egyszerű fogalmi meghatározás is nehézséget jelent, de sokszor a témával foglalkozó pedagógiai irodalmakban is keverednek a környezeti nevelés, környezeti műveltség, felelős környezeti magatartás, fenntarthatóság, környezettudatosság fogalmak. Saját elgondolásunkhoz MARJAINÉ (et al. 2008) tanulmánya áll a legközelebb, mely szerint a környezeti tudatosság öt komponensből tevődik össze. Ezek: a tényszerű ökológiai ismeretek, a környezeti értékekhez való viszonyulás, mint egyfajta értékrend, a környezeti attitűd és a belőle eredő cselekvési hajlandóság, valamint a ténylegesen megvalósuló cselekvés. Ezek alapján – saját meghatározásunk szerint –, a kutatás során környezettudatosnak azokat a tananyagrészeket tekintjük, amelyek olyan konkrét ökológiai és természettudományos tartalmakat hordoznak, amelyek ismeretében pozitív irányban változik a tanulóknak a természeti környezethez, mint értékhez való viszonya, szemléletmódja, cselekvési hajlandósága és tényleges magatartása. A definícióból egyenesen következik, hogy a környezettudatos tananyagtartalmak ismerete nélkül nem végezhető sikeres környezeti nevelés, ezért minden tanár számára - tanított szakjától függetlenül -, elengedhetetlenül fontos, hogy megismerje a Nemzeti Alaptanterv (és a kerettantervek) vonatkozó részeit. Egy műveltségi területen belül az egyes tantárgyaknak az adott területekhez tartozó tudás- és kompetencia elemei együttesen alkotják a közművelődési tartalmakat. A környezettudatos ismereteket legdominánsabban a Földünk és környezetünk tantárgy, illetve az Ember és természet műveltségi területnek a Környezet és fenntarthatóság című részterülete tartalmazza, melynek legfontosabb tananyagtartalmait az 1. táblázat mutatja be.
1. táblázat: Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület tartalmai 1. – 4. évfolyam Környezettudatos magatartás, fenntarthatóság és életvitel. Anyag- és energiatakarékosság, életmód (közlekedés, fűtés, csomagolás, étkezés, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás).
5.-6. évfolyam 7.-8.évfolyam Globális környezeti rendszerek Geo-, bio- és technoszféra kölcsönhatásai, 2 -- Légkör fizikai tulajdonságai (mérés). Vízkörforgás fizikai háttere, szerepe a környezeti rendszerekben.
9.- 12. évfolyam a kapcsolatok általánosítása. Biogeo-kémiai körforgalmak (C, O,N). -Környezeti problémák (üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”)
Élő és élettelen környezeti tényezők Éghajlat, időjárás hatása az a természeti, a Időjárás elemeijellemző adataik, élőlényekre, -- Élőlények mesterséges kör- nek megnevezé- összefüggések. Hidroaerodinamikai alkalmazkodása a környezet- nyezetre gyakorolt se, kapcsolatuk és hez. Természetközeli élőhe- hatás, -- Élőlények az élő rendsze- jelenségek, egyszerű lyek a lakókörnyezetben alkalmazkodása. rekkel, modellek Levegő-, víz-, talajszennyezés forrásai, szennyezői. Talaj termőképessége. A környezet és az ember egészségi állapota közti Környezeti kár, az ipari és természeti, összefüggések felismerése. időjárási katasztrófák okai,elkerülés. A környezeti rendszerek állapota, védelme, a fenntarthatóság Természetközeli és leromlott életközösségek. Az ember természeti folyamatokban állapotú élőhelyek, játszott szerepe. Fogyasztási szokások, -- Az Indikátor fajok ésszerű és felelős szemlélet, törekvés a emberi tevékenység természeti szerepe.– Az emberi tevékenység. tudatos állampolgárrá nevelésre. környezetre gyakorolt hatása. Helyi természet- és környezetvédelmi problémák, a Helyi környezeti problémák. Egészség- és természeti értékek megőrzéséért, a táj értékeinek környezettudatos magatartás, környezetvédelméért, megóvásáért érzett felelősségvállalás. védelmi tevékenységek. Életközösségek Környezetvédelmi cselekvési formák. állapota,védelme. Természeti értékek. Környezeti károk, okok, megoldások. Energiaátalakító ismeretek alkalmafolyamatok zása a fenntarthatóság környezeti hatá- és autonómia érdekésai, alternatív ben a háztartásokban, energiák, közösségekben. A Föld szépsége, egyedisége Elemi ismeretek gyűjtése A földi élővilág a természet Érvek a földi életköégitestekről, egyszerű megfi- változatosságának közeli és hosszú rülmények egyedisége gyelések. Lakókörnyezetünk és az abban rejlő távon fenntart- mellett. Evolúciós, természeti és kulturális érté- értékeknek a be- ható életközös- környezet és termékei, egyediség. mutatása. ségeikben rejlő szetvédelmi szem-értékek pontok A Kárpát-medence természeti és kulturális értékei, egyedisége. A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága, a benne élők testi-lelki egészsége közötti összefüggések.
Készült a NAT (2012) alapján
2
A táblázatban található nyíl ( ) az adott tevékenységnek a következő évfolyamon történő folytatódására vagy annak éppenséggel az előzményeire utal.
Integrált természettudományos szemlélet a földrajz tantervekben Magának az integrált szemléletnek minden tantárgy helyi tantervében meg kell jelennie, ugyanakkor a Nat-2012 kihasználva a Földünk – környezetünk műveltségi terület interdiszciplináris jellegét, elsősorban annak alapelvei, céljai között deklarálja a korszerű természettudományos gondolkodás és szemléletmód kialakítását (ÜTŐNÉ VISI J, 2012). A belső integráció iránti igény többször megfogalmazódik az Ismeretek, valamint a Nevelési-fejlesztési célok pontok alatt. „A tanulók legyenek képesek a különböző szempontból elsajátított földrajzi (általános és leíró természet-, illetve társadalom-, valamint gazdaságföldrajzi) ismereteik szintetizálására.” – olvashatjuk az egyik gimnáziumi kerettantervben (51/2012. (XII.21.) EMMI RENDELET, 2012). A földrajz kerettantervek az Ismeretek/Fejlesztési követelmények cím alatt részletezik a tananyagtartalmakat és mellette külön oszlopban tüntetik fel a különböző tantárgyaknak azokat a tartalmai elemeit (kapcsolódási pontok), amelyeken keresztül megvalósul a tantárgyközi integráció. Önmagában a kapcsolódási pontoknak a tantárgyankénti felsorolása azonban még nem jelent integrációt, azt a tartalmi szabályozás harmadik szintjén álló helyi tanterveknek és főként az azok alapján elkészített tanmeneteknek, óravázlatoknak kell biztosítaniuk. A kerettantervek további támpontokat nem adnak az iskolai szinten történő tervezéshez, azaz nem szolgálnak útmutatásul arra vonatkozóan, hogy akkor a tanári gyakorlatban hogyan is kapcsoljuk össze a különböző tantárgyakat. Erre vonatkozó konkrét módszertani támogatások és ajánlások hiányában – ha a tantárgyi tantervekbe történő beemelés nem is –, de a tanórai szintű megvalósítás minden bizonnyal nehézséget fog jelenteni és ez az integrációs törekvések kudarcához is vezethet. Ezért a bevezetés kezdeti időszaka, konkrétan az iskolai dokumentumok elkészítése, a tervezés, a már meglévő tanári kompetenciáknak és módszertani kultúrának a minősége, illetve ezeknek a folyamatos fejlesztése, valamint a tanároknak nyújtott informális és módszertani támogatás fogja alapvetően meghatározni a majdani kimeneti eredményeket. A megvalósítás első lépései – kérdőíves felmérés A kutatás célja egyfelől a korábban említett szabályozó dokumentumoknak a tartalmi elemzése, másrészt a konkrét iskolai megvalósításnak, az integrációs szemlélet tanórai megjelenésének a vizsgálata. A Nat-2012 és a kerettantervek megjelenését az iskolai pedagógiai programok, helyi tantervek átdolgozása követte. Ennek a tevékenységnek az alapos elemzése igazából a tanév beindulását követően végezhető majd el, ugyanakkor a tervezésnek erről a szakaszáról frissen szerzett információk is rendkívül hasznosak lehetnek, akár a kutatási terv kiszélesítését is eredményezhetik. A bevezető tanulmány elkészültéig az interneten nagyjából egy hónapig közzétett és bárki által kitölthető kérdőívre (FARKAS-
ÖKRÖS M,. 2013) 178 visszajelzés érkezett. A válaszadók 8%-ának a földrajz, 9%-nak a kémia, 19 %-nak a biológia a fő szakja és többségük általános iskolai tanár. 60 fő főiskolai végzettségű, egy főnek nincs pedagógus végzettsége, a többi válaszadó egyetemi vagy MA/MSc diplomával rendelkezik. Tanórán és tanórán kívül is foglalkozik környezeti neveléssel 66%, míg 12% egyáltalán nem végez ilyen tevékenységet. Arra a kérdésre, hogy „Ismeri-e Ön a NAT és a központi kerettanterv környezeti neveléssel, integrált természettudományos szemlélettel foglalkozó részeit?” a válaszadók 28 %-a válaszolt nemmel, míg az „Egyet ért-e Ön az új tartalmi szabályozás integrált természettudományos szemléletével?” kérdésnél a „nem” válaszok aránya 18%. A válaszadók többsége (52%) szaktanárként, 2%-a szakértőként, míg 14%-a egyáltalán nem vett részt az iskolai dokumentumok átdolgozásában. További kérdések és a rájuk adott fontosabb válaszok aránya: −
Ön szerint milyen mértékben sikerült a helyi tantervbe adaptálni az integrált természettudományos műveltségi tartalmakat? Teljes mértékben: 7%, megfelelő mértékben: 44 %, kevésbé: 23 %, nem sikerült: 4 %, nem tudja megítélni: 22%.
−
Az Ön számára jelent-e többlet terhet a környezeti neveléssel való foglalkozás? Igen: 24%, nem: 76%.
Annak ellenére, hogy a kérdőív nem reprezentatív és csupán az előzetes tájékozódás, valamint a fő kutatás további kérdőíveinek összeállításához történő tapasztalatszerzés volt a célja, egyes mutatói mégis alátámasztják a kutatás szükségességét. Elgondolkodtató, hogy a válaszolók több mint egy negyede (28%) nem is ismeri a NAT és a kerettantervek releváns elemeit és az is, hogy ehhez hasonlóan magas azoknak az aránya (23% + 4%) is, akik szerint már maguk az új helyi tantervek sem felelnek meg az integrált természettudományos szemlélet kívánalmainak. Más szóval, vélhetően szép számban vannak olyan iskolák, ahol az új koncepció megvalósítása a helyi szabályozó dokumentumok hiányosságai miatt már most kudarcra van ítélve. A kérdőívet kitöltők közel egynegyedének (24%) jelenleg is gondot okoz a környezeti nevelés, valószínűsíthető, hogy számukra majdan az integrált szemlélet és a környezettudatos tartalmak közvetítése is az marad, hacsak nem kapnak megfelelő informális és módszertani támogatást. Igen magas (18%) azoknak az aránya, akik nem értenek egyet az integrált természettudományos szemlélettel. Az ő esetükben is megkérdőjeleződik a NAT-ban megfogalmazott nevelési, fejlesztési célok megvalósításának minősége és mértéke.
Összegzés A tanulmány egy olyan több évre tervezett kutatás tervét vázolta fel, amely eltér a megszokott Nat-kutatásoktól. Először is, a teljes tartalmi vizsgálat helyett az integrált természettudományos szemléletre és a környezettudatos tartalmakra összpontosít. Másfelől, a szabályozás legfelső szintjéről indulva a tanterveken át, egészen a megvalósítás tényleges szintjéig terjed. A kutatás valójában arra keresi a választ, hogy a felsőbb szinteken deklaráltak hogyan jelennek meg a tanári gyakorlatban, a tanmenetben, az óravázlatban és hogyan, milyen tanári és tanulói tevékenységekben öltenek formát a tanórákon. Az eddigi tapasztalatok alátámasztják a kérdésfelvetések jogosságát és indokoltá teszik magát a kutatást is. Irodalomjegyzék EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE 2012: 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - Magyar Közlöny. 2012. 177. pp. 29870-36480. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE 2013: 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 5. melléklet [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] - Gimnáziumi kerettanterv a felnőttoktatás 1-12. évfolyama számára. Magyar Közlöny. 2013. 53. pp. 7624-14039. FARKASNÉ ÖKRÖS MARIANNA 2013: Kérdőív http://www.tanugyelo.hu/cikkek/kerdoiv.html Utoljára megtekintve: 2013. augusztus 29. HEGEDŰS GÁBOR 2010: A természettudományos ismeretek alapozása a kisgyermekkorban. Feltöltve: 2010. október 29. http://www.kefo.hu/maskepptudomany/elap/24/a_termeszettudomanyos_ism eretek_alapozasa_a_kisgyermekkorban.html Utoljára megtekintve: 2013. augusztus 29. MAGYARORSZÁG KORMÁNYA 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról. Magyar Közlöny. 2012. 66. pp. 10639-10847. MARJAINÉ DR. SZERÉNYI ZSUZSANNA – DR. ZSÓKA ÁGNES – SZÉCHY ANNA (2008): A környezeti nevelés és a környezettudatos fogyasztói magatartás kapcsolata egyetemisták körében elvégzett felmérés alapján I. Műhely tanulmány OTKA 68647. In: Kerekes Sándor et al. (szerk.) Fenntartható fogyasztás? Trendek és lehetőségek Magyarországon. Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék, Budapest. pp. 1-94. TÓTHNÉ TÍMÁR-GENG CSILLA (1998): Környezeti nevelés a tantervekben. In: Victor András (szerk.): KN Szer-Tár – Műhelyszervezési kézikönyvek, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. pp. 1-56. ÜTŐNÉ VISI JUDIT (2012): A környezeti nevelés feladatai és lehetőségei a földrajzoktatásban az új Nemzeti Alaptanterv tükrében. In: Mika J. et al. (szerk): Korszerű földtudományi oktatás –versenyképes gazdaság, Eger, EKF pp. 317324
