Falugondnoki szolgáltatás a bonyhádi mikrotérség 3 kistelepülésén Jelige: Falugondnokság
1. Bevezetés
Születésem óta egy közel 430 fős kistelepülésen élek. Érettségi után úgy döntöttem, hogy szociális munkát szeretnék tanulni. Leendő szociális munkásként nyitott szemmel jártam szülőfalumban, Kisvejkén, érzékeny voltam a szociális problémákra. Megfigyeltem néhány környékbeli kistelepülés szociális ellátását, amelynek szerves része volt a falugondnoki szolgáltatás mint szociális alapszolgáltatás. A bonyhádi kistérségben négy falugondnoki szolgálat található. A vizsgált kisvejkei, závodi és mucsfai mellett még egy Bonyhád közelében fekvő kis településen, Mőcsényben.1 Kistelepülésen élőként a saját bőrömön tapasztaltam a „falusi lét” előnyeit és hátrányait is. Az apró falvakban a munkanélküliség mellett gondot okoz a szolgáltatásoktól való távolság is. Az infrastruktúra nem megfelelően kiépített, hiányoznak a jó minőségű jó utak. Gyakran nincs a településeken iskola, rendszeres orvosi ellátás. A bevásárlást, hivatalos ügyeket a lakosok gyakran a távolabb eső városban intézik. Amelyik család nem rendelkezik gépjárművel, számos nehézség előtt találja magát. A menetrendszerű buszjáratokhoz kell igazodniuk, terheiket kénytelenek nehéz szatyrokkal hazáig cipelni. Vizsgálódásom célja, hogy rámutassak: a falugondnokok miként tudnak hozzájárulni a települési hátrányok csökkentéséhez a munkájukkal. Ehhez szükséges behatóbban megvizsgálni, hogy pontosan mik is ezek a nehézségek. Kutatásomat Tolna megye három szomszédos 600 fő alatti kistelepülésén végeztem. Kisvejkén, Závodon és Mucsfán hasonló körülményekkel találkoztam. Mindhárom településen működik falugondnoki szolgáltatás, azonban eltérő formában, eltérő feltételekkel.
1
Szocionet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ – Szociális Kalauz 2009. Dél-Dunántúli Régió 62-63. p.
1
Úgy vélem, hogy a vizsgálni kívánt településeken a falugondnoki szolgáltatás megjelenésével javult a hátrányos helyzetűek sorsa és a szociális alapellátás. Dolgozatomban az elméleti felvezetés után a három település falugondnokaival készített interjút és a falvak lakóinak 20-20 fős mintáján lekérdezett kérdőívet elemzem. Az SPSS 11.5 for Windows programjával dolgoztam fel a kérdőívek adatait.
A
dokumentum-elemzés módszerét használtam. Dolgozatom végén egy eset leírása található. 2. A kistelepülésen élők helyzete, problémái A Csörsz Klára által szerkesztett Falu és Tanyagondnoki Képzés Jegyzet 2009 című kiadványban Csörsz nyolc pontban foglalja össze a kistelepülések legfontosabb problémáit. A felsoroltak közül én az első hatot emeltem ki ebből a felsorolásból, ezeket a pontokat ismereteim alapján próbálom értelmezni. A kistelepülések, tanyás térségek legfontosabb problémái:2 2.1. Hátrányos földrajzi fekvés, zsáktelepülések Ezen problémák a rossz infrastruktúrából adódnak. A városok, más települések nehezen megközelíthetőek, nehezen elérhetőek. Legrosszabb helyzetben a zsákfalvak vannak. Zsákfalu az a település, amely a fő közlekedési útról mellérendelt úttal fűződik le, vagyis közlekedéshálózat szempontjából zsákutca.3 2.2. Intézmény-, infrastruktúra- és szolgáltatáshiányok A kistelepüléseken kevésbé kiépített az önkormányzati-, szociális-, egészségügyi-, oktatási- és kulturális ellátó-rendszer, mint a magasabb lakosságszámú településeken. Ennek következtében kevesebb szolgáltatáshoz lehet közvetlenül hozzájutni. A településeken gyakran nem a szolgáltatások, hanem csak a hozzáférés biztosított.
2
3
Csörsz Klára (szerk.): Falu és Tanyagondnoki Képzés Jegyzet 2009 33 p. http://zsakfalu.blog.hu/ letöltve: 2010. november 12.
2
Magyarországon kettő alapszolgáltatást kell kötelezően nyújtania egy kistelepülésnek, a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást. A családsegítéshez való hozzáférést is biztosítani kell minden településen. Ennek ellenére nem minden kistelepülésen megoldott a szociális étkeztetés. 2.3. Munkahelyek hiánya, elszegényedés A kistelepüléseken részben a lakosságszám, részben a költségek és az ingázás miatt nem gazdaságos a munkahelyteremtés. Ennek következtében egyre több kistelepülésen a szociális ellátások jelentik a lakosság jelentős bevételi forrását, mivel elhelyezkedni, ingázni nem tudnak. A szociális ellátás a megélhetésre is alig elegendő, félretenni, tartalékolni már nem tudnak a szegény családok egy esetlegesen bekövetkező plusz kiadásra (pl.: betegség, haláleset). Ezáltal kiszolgáltatottá válnak, függnek az ellátás összegétől. 2.4. Elöregedés A fent említett problémák miatt a fiatalok elköltöznek a kistelepülésekről a városokba munkahely reményében. Javarészt az idősebb, gyakran betegebb, egyedülálló öregek maradnak a falvakban. Etnikai összetétel változása
2.5.
A fiatalok magas arányú elvándorlása miatt a kiöregedett falvakban az ingatlanárak csökkennek. Nehéz
túladni
a telkeken, házakon.
Az
olcsóbb,
alacsonyabb
komfortfokozatú házakba nagyobb arányban költöznek romák, szegény, sokgyermekes családok. Ez is gerjesztheti a szociális feszültségeket. Helyi
2.6.
közösségek,
tradíciók
elsorvadása,
értelmiség,
mértékadó
személyek hiánya A fiatalok elvándorlása és a munkahelyek megszűnése után a falvak jó esetben alvó településekké válnak. Az alvó település egy város vonzáskörzetéhez tartozik, és a
3
lakosság döntő többsége a városokba jár dolgozni, csak este tér vissza otthonába aludni.4 Emiatt hanyatlik a közösségi, társasági élet. Saját településemen is tapasztaltam a közösségi élet hanyatlását. A rendszerváltás előtt még működött mozi a településen, ami néhány évtizede bezárt. A könyvtár sem üzemel jelenleg. A fiataloknak és az idősebbeknek sem biztosított a kulturált sportolási és szórakozási lehetőség. A magasabb iskolai végzettségűek elköltöznek a településekről a jobb munkahely reményében. A kistelepülések lakossága jellemzően nagyobb arányban alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen, mint a városokban, nagyobb településeken. Ennek oka, hogy a rendszerváltás után az agrár-értelmiség a termelő szövetkezetek bezárásával eltűnt. A kistelepüléseken a gyermekszám és az anyagi források csökkenése következtében az oktatási intézmények megszűntek, így az iskolához kötődő értelmiség, a pedagógusok jelentős része elköltözött a falvakból.
3. A falugondnoki szolgáltatás elméleti megközelítése, elindításának története, törvényi háttere 3.1. A falugondnoki szolgáltatás elméleti megközelítése Mi a különbség a falu- és a tanyagondnoki szolgáltatás meghatározása között? Mi a tanya- és falugondnoki szolgáltatás célja? Ezekre a kérdésekre szintén a hatályos 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról (továbbiakban Szociális törvény) kerestem a választ, de több forrásban is ( v.ö. Csörsz, 2009. ) nyomára bukkanhatunk.5 A falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás olyan szociális alapellátási forma, amelyet főállásban, teljes munkaidőben (heti 40 óra), közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott falugondok alkalmazásával és a szolgáltatás jellegéhez igazodó gépjármű üzemeltetésével biztosítanak.6 A Szociális törvény megfogalmazta a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás célját is:
4
http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=434438 letöltve: 2010. november 10. Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 33.p., 34. p., 45.p., 53. p. 6 Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 36. p. 5
4
„A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi
vagy
egyéb
belterületi,
valamint
a
tanyasi
lakott
helyek
intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését
segítő
szolgáltatásokhoz,
közszolgáltatáshoz,
valamint
egyes
alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.”7 A célokban megfogalmazottakban látni lehet, hogy: „A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető.”8 A falugondnoki szolgáltatás meghatározása után a tanyagondnoki szolgáltatást is definiálja a jogszabály. „A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait - figyelemmel a lakosságszám korlátra - a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg.”9 A Szociális törvény arról is rendelkezik, hogy mi a teendő akkor, ha egy település a tanya- és falugondnoki szolgáltatás feltételeinek is megfelel. „Egy településen - amennyiben a település mind a tanyagondnoki, mind a falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek megfelel - vagy falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás működtethető.”10 A szolgálat 1990 augusztusa óta működik Magyarországon. Hungarikumnak számít, mivel Magyarországon indult elsőként hasonló kezdeményezés. Azóta az erdélyi falugondnokokat is Magyarországon képzik. Az aprófalvak demográfiai problémái a 60-as évek elején kezdődtek. A tendencia a kistelepülések gazdaságának egyesítésével, és ezzel párhuzamosan a nagyközségek
7
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 60. § (1) Szociális törvény 60. § (2) 9 Szociális törvény 60. § (3) 10 Szociális törvény 60. § (5) 8
5
szerepének megerősítésével kezdődött. Gazdaságilag és a szolgáltatásokat tekintve az 1970-es évektől kezdődően gyengítették a törpefalvak pozícióját. 11 3.2. A falugondnoki szolgáltatás elindításának története Az előzőekben említett problémákat és a falu- és tanyagondnoki szolgálatok szükségességét Kemény Bertalan területfejlesztő ismerte fel a rendszerváltozás előtti években. Kemény bejárta Somogy megye településeit, és mindenütt talált arra példát, hogy miért érdemes egy-egy talapülésnek fennmaradnia. Olyan emberekkel találkozott, akik felvállalták a falut, akik öntevékenyen, sajátos megoldások megvalósításával sokat tettek településük fennmaradásáért. A megismert példák meggyőzték arról, hogy a bekörzetesítés, intézményelvonás alapelveivel szemben egyetlen ember is képes tenni. Egy ember több mindenhez is érthet, ha a település tényleges érdekeiből, a helyi valóságból indul ki. E példák tapasztalata alapján Kemény kérdést fogalmazott meg: mi kell a megszűnésre ítélt falvak megmaradásához? A választ három pontban foglalta össze: 1. Autonómia – önkormányzó képesség 2. A kis falvakban a háztáji termelés bővítése, családi gazdaságok támogatása 3. Egy ember „mikrobusszal”, aki biztosítja a szolgáltatások elérését: ez a falugondnok.12 A jelenleg működő falugondnoki szolgáltatások a harmadik pontra reagálnak leginkább, hiszen a falugondnoki szolgáltatás alapvető tárgyi feltétele személy- és áruszállításra is alkalmas 8+1 férőhelyes, személyszállításra vizsgáztatott gépjármű.13 Fontos, hogy alkalmas legyen idősek, gyerekek s mozgáskorlátozottak szállítására is. Ennek érdekében a legtöbb gyermekmagasító üléssel, rámpával, kihúzható lépcsővel ellátott.
11
Az aprófalvak népességmegtartó képességének állapota, változásai, irányai, illetve javításának lehetőségei – beszámoló tanulmány. Facilitátor, Mediátor és Szociológus Munkacsoport ( vezető: Székely György ) Budapest, 2006. 10. p. 12 Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 19. p. 13
Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009.41. p.
6
Miután a falugondnoki szolgáltatás egyik fontos eleme a személyszállítás, ezért úgy gondolom, hogy a falugondnok fő tevékenységei közé tartozik a gépjármű fenntartása, működtetése. Először a falugondnoki rendszer bevezetését 1989-ben javasolta a Falufejlesztési Társaság a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanács vezetőinek. A megyei közgyűlés támogatta a kísérlet elindítását. Így 1990 nyarán 24 helyen indult meg - főként Barkas típusú kisbuszokkal a falugondnoki szolgálat. 1991-ben bekapcsolódott a rendszer támogatásába a Népjóléti Minisztérium, az akkori szociális tárca.14 A falugondnoki szolgáltatás egyik alapértékének tekinthető: Kis befektetés (egy ember munkaideje és egy mikrobusz fenntartási költségei) - nagy eredmény elve.15 A falugondnoki szolgáltatás Kemény Bertalan vizsgálódásai hatására először, immár nem kísérleti jelleggel, Somogy megyében jött létre. A dél-dunántúli régióhoz kapcsolódva megemlítendő, hogy Somogy megyében 116, Tolna megyében 40 fő volt a tanya- vagy falugondnok száma 2009-ben. Baranya megyében található a legtöbb falugondnok a régióban egy 2009-es adat szerint - számuk 152 volt ekkor. Magyarországon Borsod Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb a számuk, 2009-ben 165-en teljesítettek szolgálatot.16 (1. számú melléklet) 1. számú ábra: A dél-dunántúli megyék elhelyezkedése, földrajzi fekvése17
14
www.zalaifalvak.hu/files/Fg_es_jogszabalyok.pdf 1. p. letöltve : 2010. november 29. Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 36. p. 16 Falu- és Tanyagondnoki Szolgálatok megyénként (2009) – szerk: Magyar Tanya- és Falugondnoki Szolgálat 17 http://www.deldunantul.com/old/index.php?id=2739 letöltve: 2010. október 12. 15
7
Egy 2006-os adat szerint a falugondnoki szolgáltatás az 500 fő alatti kistelepülések (ún. aprófalvak) 47%-ában volt megtalálható, ami a többi település-kategóriához képest kiugróan magas volt. Ennek hátterében a gyenge tömegközlekedés, a rossz infrastruktúra áll.18
3.3.
Törvényi háttér
Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény ( Szociális törvény) 60.§-a határozza meg a szolgáltatást. A települési önkormányzat meghatározza a szociális feladatok körét helyi rendeletében, valamint a falu- és tanyagondnoki szolgálat által ellátandó szociális feladatokat. Az önkormányzat a szolgáltatások működtetésére ellátási szerződést köthet civil szervezettel is. Működési engedély szükséges az állami normatívához való hozzájutáshoz, amely fedezi a szolgáltatás költségeinek nagyobb részét. A hiányzó összeget a képviselő-testület határozata alapján települési költségvetésből finanszírozzák. A működési engedélyt a helyileg illetékes városi jegyző adja ki.19
18
Az aprófalvak népességmegtartó képességének állapota, változásai, irányai, illetve javításának lehetőségei – beszámoló tanulmány - Készítette: Facilitátor, Mediátor és Szociológus Munkacsoport ( Vezető: Székely György szociológus) Budapest, 2006. 11. p. 19
188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről
8
188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről E rendelet szabályozza a szociális szolgáltató működésének engedélyezését, ellenőrzését és megszűnését. A működési engedély egyik feltétele a falu- és tanyagondnoki tanfolyam elvégzése.20 A képzés Vértesacsán zajlik, tanfolyam jellegű. Kétszázhatvan órából áll, ebben száznyolcvan óra elmélet van. Az elméleti oktatás bentlakásos rendszerben történik. Nyolcvan óra gyakorlat van, ebből negyven óra helyi gyakorlat, negyven óra pedig megyei gyakorlat. A képzés végén a résztvevők írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, valamint benyújtanak egy írásbeli záró dolgozatot. A dolgozatban bemutatják településüket és végzett munkájukat. A képzést a Nemzeti Felnőtt- és Szakképzési Intézet szervezi és koordinálja. A képzést elvégzők tanúsítványt kapnak.
21
Az erdélyi
falugondnokokat is Magyarországon képzik. A szolgáltatást többféle módon lehet igényelni. A falugondnok személyes vagy telefonon történő megkeresésével vagy meghatározott személyeknél, például a polgármesternél vagy a szociális ügyintézőnél.22 A Csörsz Klára által szerkesztett Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 című kiadvány felsorolja továbbá, hogy a falugondnok milyen személyekkel és intézményekkel tart napi szinten kapcsolatot.23 Ezt a kilenc pontot kiegészítettem a kutatásom során szerzett információkkal az egyes feladatok tartalmát illetően. 3.3.1. Polgármester A polgármester a falugondnok közvetlen felettese, elláthatja feladatokkal a falugondnokot, mint helyi közalkalmazottat. 3.3.2. Polgármesteri hivatal A falugondnoknak ugyan nincs irodája, ám a hivatali ügyek, feladatok miatt gyakran megtalálható az önkormányzat épületében. 20
A Falu- és Tanyagondnok Képzés Oktatási Programja 2009. jegyzet 2. p. A Falu- és Tanyagondnok képzés Oktatási Programja 2009. jegyzet 4. p. 22 Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 40. p. 23 Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 38-39. p. 21
9
3.3.3. Képviselőtestület A képviselőtestület dönt minden évben arról, hogy mekkora összeggel egészítsék ki a szolgáltatásra szánt állami normatívát. 3.3.4. Önkormányzati intézmények, azok dolgozói Ide tartozik az óvoda, iskola, amennyiben van a településen. Ha van a településen szociális étkeztetés, többnyire ezen intézmények egyike biztosítja. 3.3.5. Helyi civil szervezetek, közösségek Ide tartozik, amennyiben működik, pl. a polgárőrség, helyi futball egyesület a településen.
3.3.6. Helyi vállalkozók A falugondnok kapcsolatot tart helyi vállalkozókkal. A lakosság igényeit a vállalkozások szolgáltatásai felé és a vállalkozások szolgáltatásait a lakosságnak igény esetén közvetíti. 3.3.7. Lakosság, rendszeresen és esetenként ellátott személyek A falugondnok közvetíti számukra az önkormányzat közérdekű információit, kihelyezve azokat a nyilvános hirdetőfelületekre, képújságra. 3.3.8. Egyéb intézmények, szervezetek A falugondnok kapcsolatot tart az egyház képviselőjével és egyéb szervezetekkel is, mint például a munkaügyi központ, akkor is, ha az nem az adott településen található. 3.3.9. Nem önkormányzati fenntartású intézmények
10
Rendszeres kapcsolatban áll a háziorvossal, ugyanis a falugondnok közreműködik a háziorvosi rendelésre szállításban és a gyógyszerek kiváltásában. A falugondnok kapcsolatot tart még a körzeti megbízottal is. A Szociális Törvény 115.A. §-a alapján a falugondnoki szolgáltatások valamennyi eleme (melyeket az I/2000.(I.7) SZCSM rendelet tartalmaz) térítésmentes.24 4. A falugondnoki szolgáltatás során ellátandó, ellátható feladatok A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás során végzendő tevékenységek meghatározása az 1/2000 (I.7) SZCSM rendeletben található, mely a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szól. A rendelet a következő feladatokat sorolja fel: (1) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára
meghatározott
közvetlen,
személyes
szolgáltatások
közül
alapfeladatnak minősül a) a közreműködés aa) az étkeztetésben, ab) a házi segítségnyújtásban, ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában; b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így ba) a háziorvosi rendelésre szállítás, bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás, bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása; c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így ca) az óvodába, iskolába szállítás, cb) az egyéb gyermekszállítás. (2) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így
24
1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet
11
a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése, b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása, c) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon
kívüli
egyéb
alapszolgáltatások
biztosításában
való
közreműködés. (3) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül a) az ételszállítás önkormányzati intézménybe, b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére, c) a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása.25 E feladatokon kívül a falugondnokok jellemző feladatai közé tartozik a közhasznú munkások irányítása is, bár ez nem tartozik bele a munkaköri leírásukba, ennek ellenére a települések polgármesterei gyakran bízzák meg őket e feladattal. A tevékenységekhez kódok tartoznak (2. számú melléklet), ezeket vezetik be a falugondnokok a Szolgáltatási Naplóba.26 5. A szolgáltatás adminisztrációja Szakmai ajánlásként (tehát nem kötelező) a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség az Országos Módszertani és Képzési Központ által kidolgozott szolgáltatási naplót ajánlja. (3. számú melléklet) A szolgáltatási naplón vezetni kell a végzett szolgáltatások típuskódját, a szolgáltatást igénybe vevők számát, a szolgáltatásra fordított időt percben, a gépjárművel megtett utat kilométerben megadva. Ezen kívül fel kell tüntetni a szolgáltatás során felkeresett
25
I/2000 (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 39. § (1), (2), (3) bekezdés 26 A Falu- és Tanyagondnoki Szolgáltatás tevékenységkódjainak tartalma - Készítette: a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya
12
egyéb település(ek)et és a szolgáltatást igénybe vevők nevét. A szolgáltatást a személyek aláírásukkal igazolják. 27 A
falugondnoki
szolgáltatás
működésének
jelenleg
nincs
kötelezően
előírt
adminisztrációja.28 A szolgáltatási napló mellett sok falugondnok vezeti a falugondnoki gépjármű menetlevelét, ezáltal el tudnak számolni a benzinköltségekkel is. Menetlevelet csak a teherszállításra vizsgáztatott gépjárművek vezetőinek kell vezetniük.29 Egyes falugondnokok igényfelmérést végeznek a lakosság körében a szolgáltatás igénybevételére. (4. számú melléklet) Számos szolgáltatást végző falugondnok időszakosan kimutatást is készít a falugondnoki szolgáltatás egyes elemeinek gyakoriságáról. (5. számú melléklet) Néhány falugondnok a szolgáltatás igénybevétele előtt megállapodást köt a falugondnoki szolgáltatás igénybevételére az ellátottal. (6. számú melléklet) Mások átvételi elismervényt (7. számú melléklet), vásárlási naplót (8. számú melléklet) is kitöltenek, ha bevásárlásra vagy gyógyszerkiváltásra készpénzt vesznek át, így pontosan el tudnak számolni az átvett összeggel. A fentebb említett nyomtatványok sokszorosíthatóak. 6. A vizsgálni kívánt települések rövid bemutatása 1. Kisvejke Jellegzetes halmazfalu. A halmazfalu olyan település, amelynek belsősége szabálytalan alaprajzú, és e települési szabálytalanság minden lényeges alaprajzi vonásra kiterjed. Házai rendszertelen összevisszaságban állnak, táblatelkei és telektömbjei szabálytalan
27
Szolgáltatásnapló – Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének nyilvántartása – Készítette: a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya 28 29
Csörsz Klára (Szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 41. p. Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 42. p.
13
alakúak. Utcái, ha egyáltalán vannak, a kivezető utakat leszámítva rövidek és zegzugosak. A települések egyik ősformája.30 A Dunántúli-dombságban, a Völgységben fekszik, Tolna megye délnyugati részén, Baranya megye határán. A megyeszékhely, Szekszárd kb. 35 km-re, Bonyhád kb. 20 km-re található. Szomszédos települései: Závod, Lengyel, Mucsfa. Közúton a Bonyhádot (6-os főút) Kurddal összekötő alsóbbrendű úton, vagy a 65-ös főútról Murga felől Tevelen keresztül egy mellékúton érhető el. A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik. A legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Kurd, a MÁV 40-es számú, Budapest - DombóvárPécs közötti vonalán. A képviselő-testület 5 főből, és a polgármesterből áll. Cigány Kisebbségi és Német Kisebbségi Önkormányzat is működik a településen. 2001-ben a lakosok kb. 93%-a magyarnak (ezen belül kb. 15,5% cigány, kb. 2,5% német nemzetiségűnek) vallotta magát, míg kb. 7% nem válaszolt a feltett kérdésre a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint. 31 Találtam statiszikai adatokat is a település lakosságszámára vonatkozóan. Ez azt mutatja, hogy a település lakosságszáma az utóbbi évtizedekben csökkent, 1990 óta viszonylag stagnál. 1930: 736 fő 1990: 420 fő 2001: 453 fő 2009: 423 fő32
30
http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-falu-081201-3 letöltve: 2010.november 2. 31 http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisvejke letöltve: 2010. október 5. 32
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisvejke letöltve: 2010. október 5.
14
A településen napközi otthonos óvoda működik Bonyhádi Nevelési és Oktatási Intézmény tagintézményeként. Az iskola már évtizedekkel korábban bezárt. Az általános iskolás gyermekek Bonyhádra, Aparhantra és Tevelre járnak iskolába. A településen mobilposta üzemel. A védőnőnek és a családgondozónak heti egy alkalommal van fogadóórája. A településen a háziorvos heti két alkalommal rendel, a fogorvos pedig heti egy alkalommal. A településen két kisbolt és egy kocsma üzemel. A faluban római katolikus templom is található. A településen néptánccsoport működik. Ez alapján feltételezem, hogy a falugondnok feladatai közé tartozik a településen működő közösségek, szervezetek szállítása rendezvényekre, programokra. A Teleház néhány éve bezárt, a könyvtár sem üzemel jelenleg. Az önkormányzat néhány éve egyesületet hozott létre, a Kisvejkei Munkanélküliekért Közhasznú Egyesületet. A településen élők jelentős része mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Nyáron kiegészítő jövedelemforrása a lakosságnak a mezőgazdasági alkalmi munka a település barackosaiban.
2. Závod A településről adatokat a falu honlapjáról gyűjtöttem. A község lélekszáma mintegy 330 fő, a lakosság körülbelül egyharmada nyugdíjas, kevés a gyermek és a fiatal családok száma. Jelenleg székelyek, németek és felvidékiek lakják a települést békés egymás mellett élésben. A községben egyetlen oktatási intézményként az óvoda működik. Az általános iskolás gyermekek az 5 km távolságra lévő Tevel községben tanulnak. A kultúrára való igényt a Váradi Antal Civilház, a Községi Könyvtár és a Teleház elégíti ki. 2.számú ábra: Závod téli látképe
15
33
A háziorvosi ellátás heti 3 alkalommal biztosított, fogorvosi ellátásra Kisvejkére kell utaznia a lakosságnak. A településen sportegyesület keretében labdarúgás működik. A falugondnok feladatai közé tartozik a sportegyesület és a labdarúgók szállítása az idegenbeli mérkőzésekre. Závod értékeinek megóvása, az ifjúság és a rászoruló réteg támogatására jött létre a “Závod Értékeiért” Közalapítvány, mely a Teleház létrehozásán is fáradozott. A Závodi Önkormányzat és a “Závod Értékeiért” Közalapítvány segítségével nyílt meg 2002. áprilisában az Információs Ház, egy kis irodahelyiségben Závodon. 2002. augusztusában alakult Váradi Antal Értékmentő Egyesület a Földművelésügyi Minisztériumhoz sikeres pályázatot nyújtott be a “Kistérségi Teleházak” hálózatbővítési pályázatára. 2003. március 15-én ünnepélyes keretek között megnyílt a Závodi Teleház, a Völgység első teleháza. Sikeresen működik a Závodi Nyugdíjasok Érdekszövetsége. Berendezett
német
és
székely
szobával
várja
látogatóit
a
tájház.
A munkanélküliek száma 15 fő körüli. Szinte minden család kiegészítő jövedelmét a kisebb-nagyobb tételű mezőgazdasági termeléssel biztosítja.34 3. Mucsfa A község Aparhant és Kisvejke között egy völgyben helyezkedik el. A lakosság lélekszáma jelenleg 428 fő. Ezen a településen is az egyetlen oktatási intézmény az óvoda. Az általános iskolás gyermekek Bonyhádra és Aparhantra járnak általános 33 34
http://www.zavod.hu/index.php?q=node/11 letöltve: 2010. október 05. http://www.zavod.hu/index.php?q=node/48 letöltve: 2010. október 05.
16
iskolába. A háziorvos és a gyermekorvos heti egy-egy alkalommal rendel a településen. Könyvtár működik, heti kettő alkalommal tart nyitva. A településen katolikus és evangélikus istentisztelet is van minden héten egy alkalommal.35 A települési önkormányzat száz százalékban tulajdonosa a Mucsfa Kft.-nek , amely szociális boltot működtet a településen tíz százalék árréssel. Emellett a Kft. kerámia és bútor értékesítésével foglalkozik. A településen nemrég szűnt meg a helyi sportkör, és emiatt a helyi futballegyesület is. A településen két kisbolt és két kocsma üzemel.36 7. A kutatás módszerei Vizsgálódásomat Tolna megyében, a bonyhádi kistérség három szomszédos 600 fő alatti kistelepülésén, Kisvejkén, Závodon és Mucsfán végeztem. 7.1. Falugondnokokkal készített interjúk körülményei A települések falugondnokaival személyesen készítettem félig strukturált interjúkat. (10. számú melléklet) Előre elkészített kérdéseim száma harminchat volt. (9. számú melléklet) Az interjúk időbeli terjedelme ötven perc és másfél óra közé esett. A falugondnokokkal telefonon egyeztettem időpontot. Az interjús kutatást 2010. szeptembere és októbere között végeztem. Volt olyan falugondnok, akivel többszöri időpont-egyeztetés után sikerült az interjút lebonyolítani, mivel munkaköri kötelességei miatt nehezen tudott időt szakítani a beszélgetésre. Az interjúk helyszíne eltérő volt. Először Kisvejke falugondnokával találkoztam. Személyes érintettségből fakadóan személyesen ismerem, mivel lakóhelyemen, Kisvejkén végzi a szolgáltatást. Időpontegyeztetés után keresett fel otthonomban az előre megbeszélt időpontban. Másodjára Mucsfa település falugondnokával interjúztam. Az előre megbeszéltek szerint szeptember egyik délutánján kerestem fel otthonában, Mucsfán. Végül, de nem utolsósorban, Závod falugondnokával beszélgettem a závodi könyvtár és teleház épületében.
35 36
http://www.mucsfa.hu/mult.htm letöltve: 2010. október 05. A mucsfai falugondnok személyes közlése (2010. október 29.)
17
A kutatásban a falugondnokokkal készült interjúkat elemzem kérdésenként illetve témakörönként. 7.2. Kérdőívezés a településeken élő lakosság körében A kutatásom nem reprezentatív. A fogalom megértéséhez meg kell határozom a reprezentativitás fogalmát. Reprezentatív az a minta, amely a populációt jól tükrözi, amelybe a teljes populáció bármely tagja azonos valószínűséggel kerülhet be. Az azonos esélyeket biztosíthatja a véletlenszerű mintavételezés.37 Továbbá az olyan minta, amelynél a mintasokaság hűen tükrözi az alapsokaságot, amely a statisztika fogalomrendszere alapján azt jelenti, hogy az alap- és a mintasokaság fő átlagainak egybe kell esnie. Reprezentatív adatfelvétel esetén a részsokaságról kapott információkat
és
a
feldolgozás
eredményeit
a
célszegmens
egészére
vonatkoztathatjuk.38 „A reprezentatív módszer elmélete a valószínűség-számítás törvényein, más szóval a véletlen tömegjelenségek törvényein nyugszik. Ezért követelmény, hogy az alapsokaság, a szó szoros értelmében sokaság legyen, tehát nagyszámú egységet foglaljon magában” (Molnár, 1995).39 Kérdőívet készítettem a vizsgált települések kiválasztott lakói számára harminc kérdéssel. (9. számú melléklet) A kérdőívet személyesen kérdeztem le az egyes településeken
2010.
szeptembere
és
októbere
között.
A
megkérdezettek
lakóingatlanukban válaszoltak a kérdésekre. A mintában részt vevőket az alábbi módon választottam ki: A vizsgálni kívánt három település, Kisvejke, Závod és Mucsfa önkormányzatának levelet írtam, amelyben tájékoztattam őket kutatásomról és arról, hogy az elvégzett kérdőívezés után az adatokat Tudományos Diákköri munkámhoz és a későbbi szakdolgozatomhoz szeretném majd felhasználni. Megkértem a hivatali ügyintézőket, hogy tájékoztassák a hivatalba betérőket a lehetőségről, hogy részt vehetnek a
37
Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp., 2000. 681. o. http://www.tankonyvtar.hu/marketing/marketingkutatas-080905-96 letöltve: 2010. október 12. 39 http://www.tankonyvtar.hu/marketing/marketingkutatas-080905-96 letöltve: 2010. október 12. 38
18
kutatásomban továbbá, hogy a részt venni szándékozók iratkozzanak fel névvel és lakcímmel, hogy felkereshessem őket. A jelentkezések mindhárom településen jóval meghaladták a húsz főt, ekkora mintán szerettem volna lekérdezni a kérdőívemet. A jelentkezőket megszámoztam és minden második jelentkezőt írtam fel a végleges lekérdezni kívánt listámra. Ha a jelentkezők száma elfogyott, újból kezdtem a megmaradt páratlan számú személyek számozását, amíg a húsz fős mintát el nem értem mindhárom településen. A lekérdezés végén a kérdőíveket megszámoztam, az SPSS for Windows 11.5 program segítségével számítógépre vittem, és táblázatokat készítettem az adatokból. Minden kérdésemre választ kaptam, így mindhárom településen az összes, tehát hatvan darab kérdőív értékelhető volt. Falugondnoki dokumentumok, szolgáltatási naplók elemzése
7.3.
Azt feltételezem, hogy ahogy a szociális ellátórendszer összes többi szegmensében, a falugondnoki szolgáltatásnál is nagyon pontos adminisztrációval jár a szolgáltatás működtetése. A vizsgálni kívánt települések falugondnokaitól dokumentumokat kértem és kaptam. Ezek
közül
számomra
leghasznosabbak
Mucsfa
falugondnokától
és
Závod
falugondnokától kapott kitöltött szolgáltatási naplók voltak. Kisvejke falugondnokától nem tudtam a fenti dokumentumból kérni, mivel a település falugondnoka, elmondása szerint, nem vezeti a szolgáltatási naplót, mivel nem kapta meg azt a település jegyzőjétől. Mucsfán a 2010. májusban, Závodon a 2010. januárban vezetett szolgáltatási
naplókat
elemeztem. Vizsgáltam
az
igénybe
vett
falugondnoki
szolgáltatások számát feladattípusonként és az ellátott személyek számát Mucsfán és Závodon. Sajnos a két településen nem sikerült azonos hónapot vizsgálnom, mivel csak a májusi illetve januári szolgáltatási naplókat tudtam beszerezni a vizsgálathoz. 7.4.
Esetleírás
A falugondnokok által elmondott esetek közül írtam le néhányat az interjúk alapján. Az interjúk során arra kértem a települések falugondnokait, hogy meséljenek néhány számukra megrendítő vagy vicces esetről a munkájuk során.
19
8. A kutatás során nyert információk, adatok elemzése 8.1. Falugondnokokkal készített interjúk elemzése Interjúimat 2010. szeptemberében és októberében készítettem a bonyhádi kistérség három kistelepülésének falugondnokaival. (10. számú melléklet) Az interjúk félig strukturált interjúk voltak. Az összeállított kérdések azonosak voltak, a szituációktól függően
egészítettem
ki
azokat
még
egyéb
kérdésekkel.
Az
interjúkra
a
falugondnokokat telefonon kerestem meg. A beszélgetések helyszíne eltérő volt. Először Kisvejke falugondnokával beszélgettem a házunkban. Mivel a falugondnok aznap még dolgozott, délelőtt keresett fel. Második alkalommal én látogattam el a mucsfai falugondnokhoz Mucsfára egy délután. Harmadszor Závodon került sor az interjúra a könyvtár és a teleház épületében, ami akkor még szabad volt (kora délután) A závodi falugondnokkal kissé nehéz volt időpontot egyeztetni,
mert rengeteg elfoglaltsága volt. A beszélgetésben a
falugondnokkal tegeződtünk. Ez külön az ő kérése volt, mivel a korkülönbség nem jelentős közöttünk, a závodi falugondnok 29 évesen végzi a szolgáltatást. Mindhárom falugondnok nagyon készséges, udvarias, segítőkész volt velem szemben. A három falugondnok közül, a závodi a legfiatalabb, viszont ő végzi a leghosszabb ideje a szolgáltatást. ( Már majdnem 6 éve). Eltérő módon lett falugondnok, mind társai. Ő egy ún. nulladik típusú falugondnok. Egy évig egy nonprofit szervezet fedezte a településén a szolgálat működését. A mucsfai gondnok a „legfiatalabb” a szakmában. A kisvejkei szolgáltatást végző falugondnokként úgy került a településre, hogy korábban már megbízták a szennyvíz-tisztító kezelésével is. Ezért ő most jelenleg betölti mindkét feladatot is. Mindhárman határozatlan időre kinevezett közalkalmazottak. Munkaidejük megegyezik, heti 40 órában végzik a szolgáltatást. A kisvejkei és a mucsfai falugondnok szakmunkás végzettséggel tölti be az állást. Előbbi villanyszerelő, utóbbi autószerelő. Hármójuk közül a závodi falugondnoknak
20
van a legmagasabb végzettsége. Környezetvédelmi technikummal rendelkezik, szerkezet lakatos szakmája van, szoftver-üzemeltetői képesítése és német középfokú nyelvvizsgája is van. A települések lakossága hasonló lélekszámú. Závod lakossága a legkisebb, főként idősekből álló. Ezután Mucsfa, majd Kisvejke következik. Érdekes, hogy a kisvejkei falugondnoknak nem tudta, hogy hány fős településen végzi a szolgáltatást. Mindhárman úgy kerültek ebbe a munkakörbe, hogy korábbi munkahelyük megszűnt és a település polgármestere megkereste őket a pályázati lehetőséggel. Mindhárom településen azonos összegű az állami normatíva nagysága. Ez az összeg 2009-ben 2. 100 000 Ft volt.40 Ezt mindhárom település meg kell „toldja”, mivel ez önmagában nem elég a szolgáltatás működtetéséhez. Ezután a szolgáltatásra helyeződik a hangsúly. Mindhárom férfi felsorolja, hogy milyen tevékenységeket végez. Ezek között nagy átfedés van, de apróbb különbségeket felfedeztem. Ételt hordanak ki, a ház körüli tevékenységekben segítenek az ellátottaknak, gyógyszert váltanak ki, orvoshoz, egészségügyi intézménybe szállítják a betegeket, bevásárolnak, kulturális rendezvényekre szállítják a lakosságot.
Závodon olyan megkötés van a
bevásárlásnál, hogy csak azt a személyt viszi el a falugondnok bevásárolni vagy csak azt veszi meg az ellátottnak, amit a személy helyben nem tud megkapni a kisboltokban, ezáltal támogatják a helyi kisboltokat, és meg kívánják akadályozni ezek megszűnését. Mindhárman foglalkoznak a közhasznú munkások irányításával, pedig ez nem lenne munkaköri kötelességük, ám a polgármester megbízta őket ezzel. Sokszor fejtörést okoz a közmunkások foglalkoztatása számukra. Nem könnyű mindig értelmes és hasznos elfoglaltságot találni a számukra. És amikor a munkafeladatot kiadták, gyakran a munkások „körmére kell nézzenek.”41
40 41
Csörsz Klára (szerk.): Magyar Tanya és Falugondnoki Képzés Jegyzet 2009 40. p. László Attilától, Závod falugondnokától idéztem
21
A mucsfai falugondnok kiemeli, hogy ő rendszeresen látogatja az időseket, beszélget velük. A mucsfai és a závodi falugondnok minden héten szállítja az óvodásokat is óvodai programokra, például logopédiára. Kisvejke falugondnoka, az interjú óta tájékoztatott, hogy feladata bővült. Három tanulásban akadályozott kisvejkei általános iskolást szállít Zomba-Paradicsompusztára oktatási intézménybe hétfő reggel, és péntek délután szállítja őket haza. A kisvejkei falugondnok a helyi néptánc-csoportot szállítja alkalomszerűen fellépésekre. A mucsfai falugondnok ezzel szemben a helyi futballcsapatot szállítja az idegenbeli mérkőzésekre. 42 Itt beigazolódik feltevésem, miszerint a falugondnokok a falu közösségeit, csoportjait szállítják rendezvényekre, programokra. A települések adott közösségei a működő helyi szervezetek, csoportok miatt eltérnek. Ezek a rendezvények általában a falugondnokok szolgálati idején kívül esnek. A ledolgozott órákat, mivel túlóra kifizetés nincs, lecsúszhatják, vagyis, ha nincs komolyabb feladatuk, szabadságot vehetnek ki a ledolgozott órák függvényében. A dokumentáció kérdése ismét nagy eltérést mutat a megkérdezett falugondnokoknál. A kisvejkei falugondnok csak a menetlevelet vezeti rendszeresen. Állítása szerint ő más nyomtatványokat még nem kapott, nem szerzett be neki az önkormányzat. A mucsfai falugondnok más dokumentumokat is vezet, például a szolgáltatási naplót és megállapodást köt az ellátottakkal a szolgáltatás igénybevételére. A legrészletesebben a závodi fiatalember vezeti a dokumentációt. Ő fél évenként készít igényfelmérést és átvételi elismervényt is ad a készpénzről az ellátottaknak. Továbbá szinte minden részfeladatot külön füzetbe jegyez. Azt mondta, ez a saját védelmét is szolgálja. Megkérdeztem őket arról is, hogy milyen szervekkel, hivatalokkal tartanak kapcsolatot. Ez részben megegyezett mindenhol. Napi szinten az önkormányzattal, jegyzővel. Heti szinten a családsegítő munkatársával, a munkaügyi központtal. A mucsfai és a závodi falugondnok kiemelte, hogy ők a háziorvossal, körzeti megbízottal, egyházi képviselővel is rendszeres kapcsolatot tartanak. A mucsfai férfi a Polgárőrség és az 42
Az interjú elkészülte óta megszűnt Mucsfán a sportegyesület, így a futballcsapat is, Antal József tehát már nem látja el a fent említett feladatot
22
Önkéntes Tűzoltóság tagja is. Mindhárom falugondnok továbbá kapcsolatot tart az óvodával. A závodi falugondnok még egyéb szervekkel, alapítványokkal is kapcsolatot tart. A Falugondnokok Szakszervezetének alapító tagja, a Závodon megalapított civil szervezettel, a Váradi Antal Értékmentő Egyesülettel is kapcsolatot ápol, és a Máltai Szeretetszolgálattal is összeköttetésben áll. A három férfi közül a závodi fiatalember tölti be munkaköréhez kapcsolódóan a legtöbb tisztséget. A megyei egyesületben elnökségi tag, és a szakszervezetnek is alapító tagja. A falugondnoki gépjármű használatával kapcsolatban eltérő válaszokat kapok. A závodi és a kisvejkei falugondnok szinte minden nap használja azt. Závodon egy régebbi pályázatból származik a gépjármű, nincs még rajta az a jellegzetes matrica, mint a másik két gépjárművön. A gépjárművek márkája is eltérő, azt külön-külön választotta ki mindegyik települési önkormányzat. Kisvejkén és Mucsfán 20 százalék önerőt kellett biztosítani ehhez. A gépjárművet hasonló feladatokra használják, személy– és áruszállításra, mindhárom kisbusz 8+1 személyes. A szolgáltatás igénybevevői is részben eltérnek. Mindhárom településen elsősorban az idősek veszik igénybe a szolgáltatást. Kisvejkén és Mucsfán ezen kívül még a nagycsaládosok, Závodon és Mucsfán pedig még sok óvodás gyermek is. Mindhárom falugondnokot főleg telefonon és személyesen keresik. Ez abból is adódik, hogy mivel kistelepülések, ezeken a településeken személyesen ismerik őt. Závodon, mivel a településen házi gondozó is van, ami a másik két településen nem, a gondozótól is kérhetik a falugondnok segítségét. Mindhárom falugondnok az interneten keresztül is informálódik a Szövetség honalapjáról, rendszeresen figyelemmel kísérik azt. (www. falugondnok.hu) Továbbá minden falugondok beszámol évente a település előtt a szolgáltatásban végzett munkájáról. Amikor a továbbképzésekre kérdezek, kiemelik, hogy ez egy kreditpontos rendszer, 5 év alatt kell 60 kreditpontot összegyűjteniük. Ezeket országosan és és a megyében is szervezik. A kisvejkei és a závodi szolgáltatást végző részt vett már közös
23
kirándulásokon is falugondnokokkal, amit a megyei vagy országos egyesület, illetve szakszervezet szervezett. A
problémájaként
kistelepülések
a
kisvejkei
falugondnok
elsősorban
a
munkanélküliséget emeli ki, mint minden mást gerjesztő problémát. A závodi közalkalmazott a település elöregedését és a lakosság szerkezetének átalakulását hangsúlyozza. A mucsfai falugondnok pedig a település kedvezőtlen, távoli fekvését az ipari központoktól, szolgáltatásoktól, a rossz infrastruktúrát és a szolgáltatásnál a kisbusz időnkénti kihasználatlanságát. Rákérdeztem arra is, hogy milyen mértékben tudták hasznosítani az 5 hetes falugondnoki képzésben tanultakat a gyakorlatban. Erre mindhárman egyértelműen azt válaszolták, hogy nagyon jelentős mértékben. Mielőtt falugondnokok lettek, nem sok mindent tudtak erről a szolgáltatásról. A závodi és a mucsfai falugondnok kiemeli, hogy az elsősegély-nyújtási ismeretek tanításának nagyon nagy hasznát vették. A mucsfi falugondnok említette még, hogy a képzés a KRESZ-ismereteit is még jobban elmélyítette. Mivel sokszor szállít személyeket a buszon, erre rendkívül nagy szüksége van. A másik téma, amiben hasonló vélemények születtek, az ideális falugondnok személye volt.
Elsősorban
a
belső
tulajdonságokat
emelték
ki.
A
becsületességet,
megbízhatóságot. Azt hogy odaadónak, sokoldalúnak és pozitív beállítottságúnak kell lenni mindig. Sok mindent tudni kell tolerálni. Nem elhanyagolható a jó szervező és kommunikációs készség sem emellett. Véleményem szerint a závodi falugondnok fogalmazta meg az ideális falugondnokra jellemző tulajdonságokat a legjobban: „Egy ideális falugondnok, véleményem szerint, teljesen mindegy, hogy férfi vagy nő. Ugyanis vannak olyan feladatok, amiket női kollégák jobban, hatékonyabban, magasabb színvonalon tudnak megcsinálni. Személyiségben ami fontos, az az, hogy nagyon jól tudja kezelni az új kihívásokat. Sokoldalú legyen, tehát minél több mindenhez ért, annál hatékonyabbá válik a szolgáltatás. Nagyon odaadó, önzetlen kell legyen, nem nézheti azt, hogy nekem egy óra vagy öt perc múlva vége a munkaidőmnek, és onnantól kezdve kikapcsolom a telefonomat. Azt is lehet mondani, hogy ez egy 24 órás szolgálat. Bármelyik pillanatban fel kell venni a munkát, itt nem lehet teketóriázni.
24
És pozitív személyiség kell legyen az ember. A pozitív hozzáállás az nagyon fontos. Illetve a családi háttér is olyan kell legyen , hogy ezt lehetővé is tegye, és el tudja viselni.”43 A másik dolog, amiben mindhárman egyetértettek, hogy nem függ egy jó falugondnok személye a nemtől. Kiemelték, hogy egy nő is ugyanolyan jól el tudja látni ezt a feladatot, sőt sok esetben még jobban is. Ilyenek lehet például, amikor gyerekekkel vagy idősekkel kell foglalkozni. Ami véleményük szerint mégis visszatarthatja e munkától a gyengébbik nem képviselőit, a közmunkák szervezése. Néha nehezen lehet bánni a közmunkásokkal. A falugondnoki munkavégzés néha fizikai erőt és jó gépjármű-vezetési készséget igényel, amitől a hölgyek megijedhetnek. Ennek ellenére számuk folyamatosan emelkedik a megyében és országosan is. Falu- vagy tanyagondnoki munkakörben 7 hölgy dolgozott Tolna megyében 2010-ben a 42 megyei tanya vagy falugondnok közül.44 A három falugondnok egymással, a környékbeli és távolabbi kollégáikkal is tartják a kapcsolatot. Gyakran kisegítik egymás munkáját vagy szakmai tanácsot kérnek egymástól. Előfordul még, hogy eseteket beszélnek meg egymással. Mivel szomszédos településeken végzik a szolgáltatást, ezért egymással heti szinten kapcsolatban vannak. A megyei kollégáikkal gyakrabban, a távolabbi, például a képzésben megismert kollégákkal pedig ritkábban, telefonon vagy emailben tartják a kapcsolatot. Az esetmegbeszélésről kérdezve őket, mindhárman hangsúlyozták, hogy ha lenne rá idejük, módjuk és lehetőségük, szívesen részt vennének hasonló kezdeményezéseken. A závodi falugondnok beszámolt róla, hogy egy hasonló tevékenység már elindult országosan a szakszervezetben. Az interjúk végén arra kértem a falugondnokokat, hogy osszanak meg számukra megrendítő vagy vidám, emlékezetes eseteket. Nos, úgy tűnik, ilyenekből a falugondnokok kifogyhatatlanok. Még tudtak volna többet is mesélni, ennek csupán az időkeret szabott határt. Pozitív élményként a mucsfai falugondnok a fiatalokkal, gyermekekkel való szolgáltatás-végzést emeli ki. A negatív események általában, sajnos
43 44
részlet a László Attilával, Závod falugondnokával készített interjúból http://www.falugondnok.hu/index.php?muv=db¤t_tag_id=1 letöltve: 2010. október 5.
25
az idősekhez köthetők. Erről nem szívesen beszélnek, de vallják, a kellemetlen élmények elkerülhetetlenek az életükben. Az interjúkat elemezve sokszor visszagondoltam a mondottakra akkor, amikor és ahogyan elhangzottak. A falugondnokok az interjúk során gyakran kifejezték az érzelmeiket is egy-egy hangos kacajjal vagy bánatos arckifejezéssel. Mindhárom falugondnokkal érdekes volt a beszélgetés. 8.2.
Kérdőívezés a településeken élő lakosság körében
Kérdőívet szerkesztettem harminc kérdéssel. Ezek közül néhány átfedést mutatott a falugondnokoknak feltett kérdésekkel. Ezek a kérdések a szolgáltatás leggyakoribb igénylési módjára, az igénybevett szolgáltatásra, az ideális falugondnok személyére, a falugondnok nemére és a hatszáz fő alatti kistelepülések problémáira vonatkoztak. Miután kiválasztásra került 20-20 fő a településeken, személyesen kerestem fel a kutatásban részt venni szándékozó személyeket otthonukban. Kérdéseimre készségesen válaszoltak, így minden kérdőív értékelhető és használható lett. Hipotéziseim a megkérdezett személyekre vonatkozóan: 1. A
háztartásban
gyermeket
nem
nevelők
alacsonyabb
arányban
rendelkeznek gépkocsival a településeken, mint az 1, 2, 3 vagy többgyermekes családok. 2. A településeken külön-külön magasabb arányban fő jövedelemforrás a nyugdíj, rokkantnyugdíj, mint a bejelentett munka a lakosok körében. 3. A megkérdezettek között településenként kisebb arányban találhatóak a jó egészségi állapotúak és a kisebb egészségi problémában szenvedők, mint a súlyos egészségi problémával élők és az állandó orvosi felügyeletre szorulók. 4. A megkérdezettek közül az idősebb korosztály magasabb arányban veszi igénybe a szolgáltatást, mint a fiatalok és középkorúak.
26
A megkérdezettek száma összesen 60 fő volt. A megkérdezett személyek között 27 fő férfi és 33 fő nő szerepelt. Tehát a listákra való feliratkozás és az azokról történő kiválasztás után a nemek aránya nagyjából egyenlő lett a három településen összességében. A nemek tekintetében Kisvejke település mutatta a legnagyobb eltérést. A megkérdezett nők száma közel kétszerese volt a férfiakénak. 1. számú táblázat. A megkérdezettek neme neme (fő) férfi település
nő
Osszesen
Kisvejke
7
13
20
Závod
9
11
20
Mucsfa
11
9
20
27
33
60
Összesen
A megkérdezettek életkorát kereszttáblázatban vizsgáltam. A három településen a megkérdezettek közül 3 fő volt 80 év feletti, ők mindannyian kisvejkei lakosok voltak. A 18-39 év közötti lakosságból 20 fő, a 40-59 év közötti lakosságból 21 fő és a 60-79 év közötti népességből 16 fő lett lekérdezve. A kapott értékek után a válaszadók legmagasabb iskolai végzettségét vizsgáltam. 2. számú táblázat: A megkérdezettek befejezett iskolai végzettsége iskolai végzettség (fő) Szakmun8 általános 8 általános
alatt település
Összesen
kásképző-, szakiskola
főiskola, érettségi
Összesen
egyetem
Kisvejke
3
9
3
5
0
20
Závod
1
12
5
1
1
20
Mucsfa
0
8
7
3
2
20
4
29
15
9
3
60
Ez alapján szembetűnő, hogy a megkérdezettek majdnem fele, 29 fő, alapfokú, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A munkahelyek hiánya mellett az egyik legnagyobb problémája a kistelepüléseknek az alacsony iskolai végzettség, és ebből
27
következően a kistelepülések, tanyás térségek legfontosabb problémái rész 2. pontjában felsorolt értelmiség hiánya. A 60 főből 15 fő, vagyis a megkérdezettek negyede végzett szakmunkásképző- vagy szakiskolát. Érettségizett a válaszadók közül 9 személy főiskolát vagy egyetemet csupán 3 fő végzett. Települési lebontásban, összességében a legalacsonyabb iskolai végzettséggel a vizsgált településeken a závodi személyek rendelkeznek. Körükben 12 fő rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel, míg Kisvejkén 9 főnek, Mucsfán 8 főnek van alapfokú iskolai végzettsége. A települések közül a mucsfai mintában volt a legmagasabb iskolai végzettség. Mindhárom településen a 8 általános iskola alatti iskolai végzettség nem számottevő, bár Kisvejkén kiugró a 3 fő. Ez annak tudható be, hogy a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők a 80 év feletti korosztályba tartoznak. Ez a megkérdezett korosztály 6 elemi osztályt végzett annak idején. A következőkben életkor szerint vizsgáltam meg a szolgáltatás igénybevételét Kisvejkén, Závodon és Mucsfán.
3. számú táblázat: A falugondnoki szolgáltatás igénybevétele korcsoportok szerint igénybevétel (fő) igen életkor
18-39
10
10
20
40-59
14
7
21
60-79
9
7
16
3
0
3
36
24
60
80 év felett Osszesen
Osszesen
nem
Azt véltem, hogy az idősebb, tehát a 60-79 év közötti és 80 feletti személyek gyakrabban veszik igénybe a szolgáltatást a településeken, mint a fiatalok és a középkorúak, a 18-39 év közötti és a 40-59 év közöttiek. A táblázat adatai jól szemléltetik hipotézisem helytállóságát. 28
A 18-39 év közötti és a 40-59 év közötti személyek közül 24-en vették igénybe a falugondnoki szolgáltatást. Ebben a korosztályban összesen 41 személy kérdeztem meg. A szolgáltatás igénybevétele a megkérdezettek között 58,5 százalékos volt. A 60-79 év közötti és a 80 feletti megkérdezett lakosok közül 12 fő igényelte a szolgáltatást a lekérdezett 19 fő közül. A szolgáltatás kihasználtsága tehát 63 százalékos volt a mintában. Tehát az idősebb,60-79 év közötti és a 80 feletti megkérdezettek magasabb arányban élnek a falugondnoki szolgáltatással, mint a fiatalabbak és a középkorúak, a 18-39 év közötti és a 40-59 év közöttiek. Feltevésem szerint a három településen külön-külön magasabb a súlyos egészségi problémával rendelkezők és az állandó orvosi felügyeletre szorulók száma, mint a jó egészségi állapotúaké és a kisebb egészségi problémával rendelkezőké.
4.
számú táblázat: Az egészségi állapot összehasonlítása településenként egészségi állapot (fő)
jó település
Összesen:
kisebb
súlyos
egészségi
egészségi
állandó orvosi
probléma
probléma
felügyelet
Összesen:
Kisvejke
7
6
6
1
20
Závod
2
13
2
3
20
Mucsfa
7
9
2
2
20
16
28
10
6
60
Kisvejkén jó egészségi állapotú vagy kisebb egészségi problémával rendelkező összesen 13 fő a mintában, vagyis a kisvejkei megkérdezettek közel 2/3-a. Súlyos egészségi problémával élő vagy állandó orvosi felügyeletre szoruló mindösszesen 6 fő. Tehát a
29
Kisvejkén megkérdezettek nagyobb arányban jó egészségi állapotúak vagy kisebb egészségi problémások, mint súlyos egészségi problémások vagy állandó orvosi felügyeletre szorulók. Závodon a megkérdezettek közül az első két kategóriába 15 fő tartozik. Súlyos egészségi problémája van vagy állandó orvosi felügyeletre szorul 5 fő. A minta ¾-e a jó egészségi állapotú vagy kisebb egészségi problémával rendelkezők közé tartozik. Mucsfán a válaszolók közül 16 fő jó egészséggel rendelkezik vagy kisebb egészségi problémája van. Súlyos egészségi problémája van vagy állandó orvosi felügyeletre szorul 4 fő. A mucsfai válaszadók több mint ¾-e az első két kategóriába tartozik. Ezek alapján megállapítható, hogy hipotézisem, amely a válaszadók településenkénti rosszabb egészségi állapotára vonatkozott, helytelen. Legelső hipotézisem, amelyet most vizsgálni szándékozom, az, hogy a háztartásukban gyermeket nem nevelő személyek alacsonyabb arányban rendelkeznek gépkocsival, mint a gyermeket nevelők.
5. számú táblázat: Gépkocsi tulajdonlása és a háztartásban nevelt gyermek számának összehasonlítása autó (fő) van
Összesen:
nincs
háztartásban
0
16
22
38
a gyermekek
1
4
4
8
száma
2
5
3
8
3 vagy több
3
3
6
28
32
60
Összesen:
A háztartásban gyermeket nem nevelő személyek közül 16 főnek van gépkocsija, 22 főnek nincs. A 22 gépkocsival nem rendelkező személy közé beletartoznak azok a személyek, akik már idősebbek, és felneveltek egy vagy több gyermeket, tehát a gyermek(ek) már nem élnek egy háztartásban a szülővel.
30
Tehát a háztartásban gyermeket nem nevelők alacsonyabb arányban rendelkeznek gépkocsival, mint az 1,2 vagy 3 és többgyermekes családok. A háztartásban nevelt 1, 2 és 3 vagy több gyermek esetében hasonló számú megkérdezett személy rendelkezik gépkocsival, mint ahánynak nincs gépkocsija a háztartásban. Második hipotézisemet szeretném megvizsgálni, miszerint a három településen különkülön magasabb a nyugdíjból, rokkantnyugdíjból élők száma, mint a bejelentett munkával pénzt keresőké a felvett mintában
6. számú táblázat: A jövedelemforrás, a gazdasági aktivitás összehasonlítása településenként Összejövedelem forrása, gazdasági aktivitás (fő)
sen
Nyugdíjas,
település
Összesen
rokkant-
nyugdíj
Szociá-
bejelentett
Fekete-
nyugdí-
melletti
Munka-
lis
eltarto
munka
munka
jas
munka
nélküli
ellátás
tt
Kisvejke
2
0
11
2
0
2
3
20
Závod
6
1
9
0
0
4
0
20
Mucsfa
8
0
7
1
1
1
2
20
16
1
27
3
1
7
5
60
31
A
legnagyobb
eltérést
Kisvejkén
kaptam.
A
megkérdezettek
közül
2
fő
jövedelemforrása bejelentett munka. 11-en élnek nyugdíjból és rokkantnyugdíjból vagy nyugdíj melletti munkavégzésből. Závodon 6-an bejelentett dolgozók és 9-en nyugdíjasok,
rokkantnyugdíjasok.
Nyugdíj
mellett
senki
nem
dolgozott
a
megkérdezettek közül a felvétel időpontjában. Mucsfán 8-an élnek bejelentett munkából, 8-en nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok vagy nyugdíj mellett dolgozók. A megkérdezett személyek közül tehát Mucsfán azonos számban élnek bejelentett munkából, mint nyugdíjból, rokkantnyugdíjból vagy nyugdíj melletti munkavégzésből. Tehát kezdeti hipotézisem nem állta meg a helyét. Megvizsgáltam az egyedül élők számát a településeken. A mintában Závodon a legmagasabb az egyedül élők száma a három települést összevetve, 6 fő a 20 főből, vagyis 30 %. Kisvejkén a megkérdezettek csupán 10 %-a él egyedül, 2 fő. Mucsfán a válaszadók negyede, 25 % azaz 5 fő él egyedül háztartásában. A szolgáltatást mindhárom településen személyesen igényelték a falugondnoknál a legtöbben. Kisvejkén és Závodon 7-7, Mucsfán 10 fő. Ez mellett Kisvejkén 6 fő igényelte a megkérdezettek között telefonon a szolgáltatást a falugondnoktól. Závodon 1 fő élt e lehetőséggel, Mucsfán nem éltek ezzel az igénybevételi formával. Kisvejkén 20 főből 6 nevezte meg a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatásnak a bevásárló-utat. Závodon nem volt kiemelkedő egyetlen szolgáltatás leggyakoribb igénybevétele sem, viszont 12-en nem adtak a kérdésre választ, vagyis 12 fő nem vette igénybe a szolgáltatást. Mucsfán 4 megkérdezettnél jelent meg leggyakoribb falugondnoki szolgáltatásként a gyógyszerkiváltás, 3 fő pedig a bevásárló-utat emelte ki. Megnéztem, hogy a gépkocsi megléte a háztartásban összefüggést mutat-e a szolgáltatás igénybevételével. 7. számú táblázat: Gépkocsi tulajdonlása és a szolgáltatás igénybevétele
igénybevétel (fő) igen
Összesen
nem
32
gépkocsi
van
14
14
28
nincs
22 36
10 24
32 60
Összesen
Ezek alapján észrevehető, hogy jóval magasabb arányban veszik igénybe a megkérdezett gépkocsival nem rendelkezők a szolgáltatást. Azt is meg szerettem volna vizsgálni, hogy a gépkocsival nem rendelkezők melyik szolgáltatásokat veszik igénybe a leggyakrabban, valamint gépkocsival rendelkező és nem rendelkező megkérdezettek között melyik szolgáltatás igénybevételében van a legnagyobb különbség. 8. számú táblázat: Gépkocsi tulajdonlása és az egyes szolgáltatások igénybevétele szolgáltatások (fő)
gépk ocsi
van nincs Összesen
ételt vitt ki 0 2 2
Gyógyszert váltott ki 3 2 5
Bevásárló útra vitte 4 6 10
Rendezvény, program 3 3 6
Egészségügyi ellátás 1 5 6
Bevásárolt 1 1 2
ház körüli tevékeny ség 2 3 5
nem tudja, nem válaszol 14 10 24
A gépkocsival nem rendelkező válaszadók leggyakrabban a bevásárlásra szállítást és az egészségügyi ellátásra szállítást vették igénybe, 6 illetve 5 alkalommal. A gépkocsival rendelkező megkérdezettek egy alkalommal vették igénybe az egészségügyi ellátásra szállítást, a gépkocsival nem rendelkező ellátottak 5 alkalommal. Összefüggés mutatkozik ebben az esetben a háztartásban a gépkocsi megléte és a szolgáltatás igénybevétele között. Levonható az a következtetés, hogy egyik legfőbb ok a falugondnoki szolgáltatás igénybevételére a gépjármű hiánya a háztartásban. 8.3.
Falugondnoki dokumentumok, szolgáltatási naplók elemzése
2010. januári szolgáltatás naplók elemzése Závodon
33
Össze sen 28 32 60
Závodon megvizsgáltam a 2010. januárban a falugondnok kitöltött szolgáltatási naplókat. A szolgáltatási naplók a 2010. január 05. és 2010. január 29. között elvégzett szolgáltatások kódját, a szolgáltatást igénybe vevők számát, a szolgáltatásra a falugondnok által fordított időt percben, a falugondnoki gépjárművel megtett utat kilométerben, a szolgáltatás során felkeresett egyéb település(ek) nevét , az igénybevevők nevét és aláírásait tartalmazták. 2010. január 05. és 2010. január 29. között összesen 194-en vették igénybe a falugondnoki szolgáltatást személyesen Závodon. Ebben nem szerepelnek azok a szolgáltatások, amelyeket a falugondnok a közösség tagjai számára végzett az ellátottak jelenléte nélkül. Ide sorolható: közreműködés a közösségi és a szociális információk szolgáltatásában, lakossági szolgáltatások. Az előzőekre példaként említhető Závodon a képújság-szerkesztés, szórólap kihordás. Závodon a falugondnok 413 km-t tett meg a falugondnoki gépjárművel januárban és 2010. januárban 20 munkanapon vezetett szolgáltatásnaplót. Tehát ha a 413 km-t elosztom 20-szal, megkapom, hogy a závodi falugondnok január hónapban munkanaponként átlagban 20,65 km-t tett meg naponta a falugondnoki kisbusszal. A falugondnoki szolgáltatás tételes szolgáltatásai közül 2010. januárjában a ház körüli tevékenységekben való segítségnyújtást vették igénybe a legtöbben. Ennek oka a téli időjárás volt. Többen kérték a falugondnok segítségét tűzifa aprításában, hólapátolásban stb. Az ellátottak száma e feladatkörben 12 fő volt. Ezt követte az étkeztetésben való közreműködés, vagyis amikor a falugondnok ételt szállított ki a lakosoknak. Ezt a szolgáltatást 7 fő vette igénybe. A közösségi illetve szociális információkat a falugondnok 7 főnek nyújtotta januárban. A gépjármű fenntartásával, működtetésével kapcsolatban 6 alkalommal végzett feladatot a falugondnok. Ez igazolja korábbi feltevésemet, miszerint a falugondnokok egyik feladata a falugondnoki gépjármű fenntartása, működtetése. Januárban a 194 ellátott összesen 64 szolgáltatást vett igénybe a falugondnoktól. Tehát 20 munkanappal elosztva, naponta átlagban 3 szolgáltatást nyújtott László Attila. Január hónapban kettő szolgáltatás nem jelent meg a szolgáltatási naplón. Ezek: önkormányzati információk közvetítése és az ételszállítás önkormányzati intézménybe.
34
2010. májusi szolgáltatás naplók elemzése Mucsfán Mucsfán a 2010. májusi hónapot vizsgáltam meg a falugondnoki szolgáltatások igénybevételénél.
Ez
volt
az
egyik
legmozgalmasabb
hónap
2010-ben
a
szolgáltatásban.45 A szolgáltatási naplók a 2010. május 01. és május 24.-e között végzett szolgáltatások adatait tartalmazzák. A mucsfai falugondnok ugyanazt a formanyomtatványt használja, ugyanazokat az adatokat vezeti a szolgáltatási naplón az igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatban, mint závodi kollégája. Különbség azonban, hogy a mucsfai falugondnok csak azokon a napokon vezeti a nyomtatványt, amikor a szolgáltatásokhoz a falugondnoki gépjárművet használja. Ezek alapján Mucsfán 2010. május hónapban 123-an vették igénybe a falugondnok szolgáltatásait. Az ellátottak utaztatása vagy a falugondnok ellátottakhoz történő utazása a vezetett szolgáltatási naplókon a 8+1 személyes falugondnoki busszal történt. Mucsfán május hónapban minden szolgáltatást kettő eset kivételével a lakosok vettek igénybe személyesen. Egy esetben szerepel tételesen a gépjármű karbantartása, egy esetben pedig számítógép szállítása szervizbe, amelyet a falugondnok végzett. Összesen ebben a hónapban, amikor a szolgáltatási napló vezetve volt, 35 szolgáltatást vett igénybe a lakosság, illetve végzett a falugondnok. Mucsfán a falugondnoki gépjármű 2010. május 1.-május 24.-ig 2018 km-t futott. A závodi 418 km-rel összehasonlítva ennek az az oka, hogy Mucsfán a személyek szállítása és a számítógép szervizbe történő vitele átlagosan távolabbi helyszínekre történt, mint Závodon. Mucsfán előfordult 250 km-es utaztatás is. A 35 szolgáltatás közül 8 esetben meghaladta a futott kilométerek száma a 100 kilométert a szolgáltatásvégzés során. Ezek alapján megállapítható, hogy Závodon és Mucsfán a vizsgált két hónapban jelentős különbséget futott a gépjármű. Mucsfán nagyobb igény volt a távolabbi utaztatásra, mint Závodon. A szolgáltatási naplót 17 alkalommal vezette a falugondnok a településen a hónapban. Tehát, ha a 2018 km-t elosztom 17-tel, megkapom, hogy a hónapban átlagosan 119 km-t futott a szolgáltatási napló vezetésekor a gépjármű. 45
A mucsfai falugondnok személyes közlése 2010. október 29.
35
A végzett szolgáltatások közül legnagyobb arányban a lakossági szolgáltatások szerepeltek 9 alkalommal. Ezt követte az étkeztetésben való közreműködés, amely 7szer szerepelt a szolgáltatási naplókon. A falugondnok egyéni hivatalos ügyek intézését 4 alkalommal segítette, a művelődési, sport, szabadidős tevékenységben való részvételt 4 alkalommal segítette személyszállítással. Utóbbi szolgáltatásokat jelentős részben május 1.-je alkalmából igényelték. A falugondnok a hónapban nem vett részt a településen a közösségi és szociális információk szolgáltatásában, egyéb szociális alapszolgáltatások és szakellátások igénybevételének segítésében, háziorvosi rendelésre szállításban, lakossági igények- és önkormányzati információk közvetítésében, továbbá ételt sem szállított önkormányzati intézménybe, mivel ezekre nem volt igény a településen. 8.4.
Egy falugondnokkal megtörtént eset leírása
A következő vele megtörtént esetet a mucsfai falugondnok mesélte el személyes találkozásunk alkalmával 2010. októberében. „Ez két hete volt itt nálunk. Az egyik férfi este telefonált, 6 óra körül, hogy rosszul van a felesége, be kellene vinnem Szekszárdra a kórházba. Az ő felesége már volt előzőleg is kórházban. Felmentem a férfihoz. Bementünk és a felesége annyira rossz állapotban volt, hogy egyszerűen nem tudtam kommunikálni vele. A teste el volt ernyedve. Olyankor érzi az ember azt, hogy nem tudok vele kommunikálni , nem tudom beültetni az autóba és ez megviseli az embert lelkileg. Úgy éreztem, hogy tehetetlen vagyok, nem tudok segíteni. Egy megoldás volt, hogy elővettem a telefonomat, fölhívtam a mentőket. A diszpécser hölggyel beszéltem és elmondtam neki, hogy Mucsfa falugondnoka vagyok és sajnos a beteggel nem tudok kommunikálni, nem tudom beültetni az autóba. Annyira rosszul van, hogy egyszerűen nem tudna az ülésben megmaradni. Elernyedne és kicsúszna belőle. És akkor mondta a diszpécser hölgy, hogy küldi a mentőt, hogyha már falugondnok vagyok és tényleg nem tudom bevinni. Elég messze lakunk a városoktól, de 17-20 perc alatt itt volt a mentő. Jöttek a mentősök, a mentőorvos megnézte, megvizsgálta a beteget. Szintén nem tudott vele kommunikálni. A beteget a hordágyon kivitték. És akkor a mentőorvos annyit mondott, hogy úgy érzi, hogy ezt a dolgot jól oldottam meg, mert ha beültetem az autóba és bekötöm a biztonsági övet , mivel el lenne
36
ernyedve az egész test, meg is fulladhatott volna, ha rádől a biztonsági övre. Itt éreztem azt, hogy valahol tényleg szükség van ránk, mint falugondnokokra, mert annyira kétségbe volt esve a férfi, hogy egyszerűen nem is tudott mit csinálni. Gépkocsijuk nincs és hátrányos helyzetű községben lakunk . Nincsen a környékünkön olyan háziorvos vagy esetleg ügyelet, Csak mondjuk 16 km-re Bonyhád vagy 40 km-re Szekszárd. azért egy falugondnoknak mekkora szerepe tud lenni egy ilyen alkalommal. És azért az embert lelkileg megviselik az ilyen dolgok.” 9. A kutatás összegzése A falugondnoki szolgáltatást az adott településeken három falugondnoki interjúval, a településeken végzett 20-20 fős kérdőívezéssel, a závodi és a mucsfai falugondnok által kapott 1-1 havi szolgáltatási naplók elemzésével és esetleírásokkal vizsgáltam. A kisvejkei falugondnokkal készített beszélgetés megcáfolta korábbi feltételezésemet, miszerint a szolgáltatás pontosan vezetett, adminisztrált, jól dokumentált. A kisvejkei falugondnok nem vezeti az Országos Tanya- és Falugondnoki Szövetség által ajánlott szolgáltatási naplót és egyéb ajánlatos nyomtatványokat sem a menetlevélen kívül. Fontos lenne a szolgáltatási naplót pontosan vezetni, ezáltal a falugondnokok védettebbek lennének munkakörükben, igazolni tudnák tevékenységeiket. Véleményem szerint sztenderdizálni kellene a szolgáltatás-nyújtást, vagyis még jobban egy általános minőség-biztosításra kellene törekedni. Általános követelményeket lenne szükséges meghatározni, amelyeket minden falugondnoknak kötelezően nyújtania kellene a szolgáltatásban. Talyigás Katalin és Hegyesi Gábor A szociális munka adminisztrációja című írásukban kiemelik, hogy nagy a kiváltott ellenérzés az adminisztrációs feladatokkal szemben, egyesek szerint sok időt rabol el. Hosszú időbe telt, mire a szociális területen dolgozók elfogadták, hogy az adminisztráció hasznos eszköze a szociális munkának. Lehetőséget nyújt a tények felismerésére, az elemzésre és értékelésre és a szervezetek átláthatóságára. Ha az adminisztráció korrekt, akkor minden érdekelt és érdeklődő - az ügyfelek, a munkatársak, az ellenőrzést végzők stb. átláthatja a szervezeti struktúrát, azt,
37
hogy ki, mikor és kivel foglalkozik, és hogy milyen forrásból, milyen költségvetésből mit old meg.46 A szolgáltatási napló jelenleg papír alapú. Hasznos lenne, ha elektronikus formában is vezetnék a szolgáltatásokat, ezáltal könnyebben és gyorsabban összehasonlíthatók lennének az egyes települések igényelt szolgáltatásai, és a szolgáltatások kihasználtsága. Az adatok továbbítása is gyorsabb, egyszerűbb lenne, bár időigényesebb. Az interjúk során kirajzolódott, hogy az egyes falugondnokok a település adott közösségeit is szállítják, attól függően, hogy milyen csoportok, egyesületek stb. működnek a településen. A kérdőíves kutatásom során választ kaptam korábbi hipotéziseimre, amelyek a megkérdezett szolgáltatás-igénybevevőkre vonatkoztak. Pontos képet kaphattam, hogy Kisvejkén, Mucsfán és Závodon az egyes mutatók szerint kik és mekkora számban vették igénybe a szolgáltatást a megkérdezettek közül. Ezek alapján a háztartásban gyermeket nem nevelők gyakrabban veszik igénybe a szolgáltatást, ez összefüggésben lehet azzal, hogy alacsonyabb arányban rendelkeznek gépjárművel, mint a háztartásban gyermeket nevelők. Egy másik feltevésem is beigazolódott, miszerint az idősebb, 60-79 év közötti és 80 év feletti korosztály gyakrabban veszi igénybe a szolgáltatást. Ennek oka valószínűleg a rosszabb egészségi állapotuk lehet, illetve az, hogy gyakran egyedül élnek. A szolgáltatási naplók elemzése ismét abban erősített meg, hogy szükség lenne a pontos dokumentáció, a szolgáltatási naplók vezetése is, hogy a települési adatokat össze lehessen hasonlítani. Ez esetemben problémás volt, mivel a vizsgált településeken a három falugondnokból egy nem vezette a szolgáltatási naplót. Egy másik falugondnok pedig csak azokon a napokon vezette, amikor a falugondnoki gépjárművet használta. Ezek alapján a szolgáltatási naplók teljes körű összehasonlítása lehetetlen volt. A vizsgált két település szolgáltatási naplóit ráadásul nem sikerült beszerezni azonos hónapokból, mivel az egyik településen a falugondnok őrzi ezeket, a másikon a falugondnok leadja a korábbi dokumentumokat megőrzésre a hivatalba. 46
Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, 2002. p.285.
38
10. Zárszó A kutatásom megerősített abban, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a falugondnokok a vizsgált települések életében. A szolgáltatás által csökkenthetők a kistelepüléseken élők nehézségei, problémái. Ez különösen látszik az általam leírt esetben, amelyet a mucsfai falugondnok mondott el. Véleményem szerint, sokszor nem kapnak elég odafigyelést és megbecsülést a falugondnoki szolgáltatást ellátók, pedig nem túlzás azt állítani, hogy nélkülük számos ember számára megállna az élet a falvakban. Fel kellene hívni a kistelepüléseken élők figyelmét a falugondnoki által nyújtott szolgáltatásokra. Ezáltal még jobban kihasználhatnák a szolgáltatás nyújtotta előnyöket az ott élők és a szolgáltatásokat is személyre szabottabban lehetne nyújtani számukra.
Felhasznált irodalmak jegyzéke:
A Falu- és Tanyagondnoki Szolgáltatás tevékenységkódjainak tartalma - Készítette: a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya A Falu- és Tanyagondnok Képzés Oktatási Programja 2009. jegyzet Az aprófalvak népességmegtartó képességének állapota, változásai, irányai, illetve javításának lehetőségei – beszámoló tanulmány. Facilitátor, Mediátor és Szociológus Munkacsoport ( vezető: Székely György ) Budapest, 2006. Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp., 2000 Csörsz Klára (szerk.): Falu és Tanyagondnoki Képzés Jegyzet 2009 Falu- és Tanyagondnoki Szolgálatok megyénként (2009) – szerk.: Magyar Tanya- és Falugondnoki Szolgálat
39
Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, 2002. Szocionet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ – Szociális Kalauz 2009. Dél-Dunántúli Régió Szolgáltatásnapló – Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének nyilvántartása – Készítette: a Falugondnoki Hálózat Országos Módszertani Osztálya
Jogszabályi hivatkozások: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről I/2000 (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
40
Internetes hivatkozások: http://www.falugondnok.hu/index.php?muv=db¤t_tag_id=1 letöltve: 2010. október 5. http://zsakfalu.blog.hu/
letöltve: 2010. november 12.
http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=434438 letöltve: 2010. november 10. www.zalaifalvak.hu/files/Fg_es_jogszabalyok.pdf 1. p. letöltve : 2010. november 29. http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/magyar-neprajz-falu-081201-3 letöltve: 2010.november 2. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisvejke letöltve: 2010. október 5. http://www.zavod.hu/index.php?q=node/11 letöltve: 2010. október 05.
41
http://www.zavod.hu/index.php?q=node/48 letöltve: 2010. október 05. http://www.mucsfa.hu/mult.htm letöltve: 2010. október 05. http://www.tankonyvtar.hu/marketing/marketingkutatas-080905-96 október 12.
letöltve:
2010.
42
