Duna–Tisza Közi
Falugondnoki H í r l ev é l
IX. évfolyam, 34. szám Ettõl a számtól megújult köntösben jelenik meg lapunk. Ezzel is az olvasó kedvében szeretnénk járni. Reméljük, megnyeri tetszésüket az új külsõ, és természetesen a tartalommal is elégedett lesz mindenki. Mindazonáltal várjuk a véleményeket, ötleteket, javaslatokat. (A szerk.)
Köszönjük! z elmúlt négy évben folytatódott a tanya-, illetve falugondnoki A szolgálatokat mûködtetõ települé-
sekkel kialakított lassan évtizedes hagyománynyal rendelkezõ, példaértékû, kölcsönösen nélkülözhetetlen összetartás. Hatására ez idõ alatt is hatékonyan bonyolíthattuk a falugondnokok alap– és továbbképzéseit, találkozóinkat, rendezvényeinket, tanulmányútjainkat, változatos pályázati programjainkat. A leköszönõ polgármestereknek, testületi tagoknak köszönjük eddigi munkáját! A baráti és eredményes együttmûködést! További életútjukhoz hasonló sikereket kívánunk! A 2006. évi helyhatósági választáson eredményesen szereplõ jelölteknek gratulálunk. Kívánjuk, hogy polgármesterként, önkormányzati képviselõként településük fejlõdését szem elõtt tartva a lakosság érdekeit szolgálják! Csakúgy, mint a helyben hivatásukat gyakorló tanya– és falugondnokok. Ne feledkezzenek meg az Õ munkájuk elismerésérõl sem! Reméljük, a települések vezetõi és a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete közötti kapcsolat továbbra is gyümölcsözõ marad. Pályázati programjaink, rendezvényeink lebonyolítása során kölcsönösen számíthatunk egymásra. Kérjük, keressenek bennünket!
2006/5. Pályázati pénzbõl fejlõdni 2. oldal
Ambrózfalva, Csanádalberti 9. oldal
Falugondnokok a civilekért 3. oldal
Családi nap 10. oldal
HEFOP-hírek 4–6–7–8. oldal
Néprajzolás 11. oldal Tollas Tibor:
Bebádogoznak minden ablakot Az életbõl csak ennyi fény maradt, Csillagos ég, tenyérnyi napsugár. Ezt vártuk nap-nap, homályos falak Üregébõl esténként-délután. S elvették ezt is, a tenyérnyi napot: Bebádogoztak minden ablakot. Tágult szemekkel kék tengerét látom Nápolynak, s fénylõ partjai felett Még vár a Vezúv, pipál és a tájon Barnára lesült boldog emberek. Látjátok? Éjben élünk, mint vakok, Bebádogoztak minden ablakot. Tízen fekszünk egy fullasztó szûklyukba’, A szánk kapkodja be a levegõt, Mint partra vetett halak kopoltyúja Tátogunk némán – s érzed, nincs erõd Szívni az étel s ürülék szagot: Bebádogoztak minden ablakot. Az Alpeseknek fenyves illatából Míg csokrot küld a hûs nyugati szél És lelket öblít fenn a tiszta távol S mosolygó hegyek hószaga kísér, Itt tegnap társam tüdõbajt kapott, Bebádogoztak minden ablakot. Csendet hasít a sétahajó kürtje. A falon sikló leánykacagás Nem visszhangzik már zengõn a fülünkbe S az ezersípú nyár nem orgonáz. Süket a cellánk, minden hang halott, Bebádogoztak minden ablakot. Túl Barcelona kertjein szitálva Egy barna asszony meleg hangja búg És alkonyatba pendül a gitárja. Hol táncolóktól tarka még az út;
S fülünkbe folynak az ólmos napok... Bebádogoznak minden ablakot. Tapintanánk a bársonyos egekbe, Ujjunk hegyébõl kiserken a vér. Mint koporsóba, be vagyunk szegezve, Csak daróc szúr, vagy poloska ha ér. Simogatnánk a sugaras napot S bebádogoztak minden ablakot. Londonban bál van, sima termén siklik A sok selyembe öltözött leány. Puha hajuknak hamvassága izzik Lágy bútoroknak tükrös hajnalán. Nyugat táncol – tán végképp eladott?!... S bebádogoztak minden ablakot. Nyelvünket mosta friss tavasz zamatja Most nyögve nyeljük nyirkos kortyait Az alvadt bûznek, hol minden falatra Émelygõ gyomrod felfordulna itt. De lenyeljük e végsõ falatot: Bebádogoztak minden ablakot. Az éhség marta testünket telt álom Lakatja jól – és ínyenc ételek Ízét kínálja Párizs – szinte látom, Hogy kúszik el a neonfény felett A Néma Rém – s nem lesz több hajnalod... Bebádogoznak minden ablakot! A rádiók csak üvöltsék rekedten A szabadságot s az ember jogát. Itt érzi csak befalazott testem A milliókkal Moszkva ostorát. S Váctól Pekingig zúgják a rabok: – Ha nem vigyáztok, az egész világon Bebádogoznak minden ablakot!
Irodánk elérhetõsége megváltozott! Tel.: 06-76/505-846; fax: 06-76/505-547 Az új számaink: Tel.: 06-76/507-543; fax: 06-76/507-544 Kérjük, hogy a továbbiakban ezeken a számokon keressen bennünket!
2 M Á T É T E L K I K O N F E R E N C I A A K I S T E L E P Ü L É S E K E S É LY E G Y E N L Õ S É G É R Õ L
Pályázati pénzbõl fejlõdni legoptimistább hang is az óvatos reménykedésé volt azon az augusztus 31-én, Mátételkén lezajlott konfeA rencián, amely a kistelepülések jog– és esélye-
gyenlõségérõl szólt. – Készülni kell a jóra, hogy a kistelepülések sorsa kedvezõbbre forduljon – ezzel a gondolattal nyitotta meg az elõadások sorát Lezsák Sándor országgyûlési képviselõ. A konferenciát levezetõ politikus borús képet festett a vidék, és különösen a kistelepülések helyzetérõl, mindezért a kormány politikáját hibáztatva. – A vidékfejlesztésben érdekelt erõknek most az a dolguk, hogy kutassanak és terveket készítsenek arra az idõre, amikor a vidék felzárkóztatására lesz politikai akarat – mondta Lezsák Sándor. A konferencián felszólalók közül ki szakmai hangvételben, ki szenvedélyesebben beszélt azokról a nehézségekrõl, amelyeket a vidéken élõknek nap mint nap tapasztalniuk kell. Az olvasóink által jól ismert Kemény Bertalan a problémák forrását többek között az önismeret és a valóság ismeretének hiányában nevezte meg. Nem könnyíti meg a helyzetet szerinte az a szélsõséges birtokszerkezet sem, amelynek megváltoztatására nincsen nemzeti egyetértés. Ezeken a pályázatok sem tudnak segíteni: ahogy a falugondnoki szolgálat alapítója mondta, számára nem az a fejlett falu, ahol sok beton van a járdában, hanem ahol az emberi kapcsolatok minõsége megfelelõ. – Ma az emberek úgy élnek falun is, mint a bérházakban. Nem pletykálnak eleget – mondta Kemény Bertalan. A rendezvény számomra talán legérdekesebb elõadása Bányai Gábor országgyûlési képviselõé volt, aki arról számolt be, hogyan sikerült élni az elmúlt idõk pályázati lehetõségeivel Bács-Kiskun megyében. Beszédében számszerûen lefestette, mely területekre, milyen forrásokból, milyen összegek jutottak. Az összkép azért sikerült szomorúra, mert a térség gazdaságának fejlesztésére alig került valami. A támogatások nagy részét önkor-
FOTÓPÁLYÁZAT A Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete fotópályázatot hirdet falués tanyagondnokoknak. Képeket várunk a településükrõl, annak jellegzetes tájairól, épületeirõl, egyéb nevezetességeirõl, s a falu- és tanyagondnoki munkáról. A legjobb képek a 2007. évi Duna–Tisza közi falugondnoki naptárban kapnak helyet, és készítõik díjazásban részesülnek. A képeket a kecskeméti irodába várjuk (6000 Kecskemét, Ipoly u. 1/A). A képek beküldésének határideje 2006. november 5. Eredményhirdetés a decemberi lakiteleki továbbképzésen.
mányzatok vették fel, olyan programokra, amelyek nem alapoznak meg új munkahelyeket, legfeljebb segítenek megfelelni valamely uniós elõírásnak. – A legszegényebb térségben tizenkét pályázat nyert, összesen 538 millió forint értékben. Ebbõl 480 millió szélessávú internetre ment. Kérdés, hogy azon mit fognak letölteni – jegyezte meg epésen a Fidesz képviselõje. Õ szigorúan vidékpolitikai szempontokat sorolt elõadásában, az õt követõ Nógrádi Zoltán – Fideszes képviselõ és Mórahalom polgármestere – azonban nem kímélte a politikai ellenfelet. Idézte Mihályi Péter közgazdászt, aki egy vitában azt jelentette ki: a falu középkori hagyomány, amelyet fenntartani felesleges, sõt káros. Nógrádi Zoltán szerint ez a hozzáállás jellemzi ma a vidékpolitikát. Kárhoztatta a pontszerõ fejlesztési koncepciót, amely a városokban felállított nagy projektekbe ölné az uniós forrásokat: szerinte megbukott az a politika, hogy az infrastruktúra fejlesztése önmagában elég a gazdaság felpörgetésére. – A tõke az új autópályán megállás nélkül húz tovább Temesvár felé – mondta Mórahalom polgármestere. Felföldi Zoltán elõadásában a közelmúlt pályázatainak tapasztalatairól szólt. A települések minél nagyobbak voltak, annál nagyobb sikerrel pályáztak: így a tízezer és ötvenezer fõ közötti lakossággal rendelkezõ településeken egy fõre sokkal nagyobb pályázati összeg jutott, mint mondjuk az 500 fõnél kisebb településeken. Beigazolódott az a feltevés, hogy a vidékfejlesztési forrásokra lesz jelentkezõ: ezeket rendre túligényelték. – Végeredményben a programok a fejlettebb településeket hozták inkább helyzetbe – summázta véleményét Felföldi Zoltán. Hely hiányában nem számolunk be azokról az elõadásokról, amelyek a vidéki lét egy-egy aspektusát mutatták be. A civil szféra képviseletében elõadást tartottak: Kemény Bertalan, a Falufejlesztési Társaság elnöke, Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetõje, valamint Pálinkó Gyuláné, a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Egyesületének elnöke. Csitári Tibor Bugac, Szabó Gellért Szentkirály és Csáki Béla Fülöpjakab polgármestere helyi gyakorlati példákkal a vidéki lét egy-egy aspektusát mutatták be. A tanácskozáson részt vett Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, aki elõadásában hangsúlyozta, hogy a kistelepüléseken élõk lehetõségeinek bõvítése, falvakban tartása, számukra munkahelyek biztosítása nemzeti érdek. Az ombudsman rámutatott arra is, hogy az Európai Unióban a falvakban élõk több alkotmányos jogukkal tudnak élni, mint nálunk, az õ esetükben jobban megjelenik az esélyegyenlõség. A zárszót is Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa mondta el: reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi rossz helyzet megváltozik, mert „a tanya, a kistelepülés, a falu a fenntartható fejlõdés hordozói”. Tanács Gábor
3
Vajdasági kötelékek jabb lépéseket tehetünk a faluÚ gondnoki hálózat határainkon túli magyarokkal való megismertetése
érdekében. Az elmélyített erdélyi kapcsolatok, az immár rendszeressé vált találkozások után a Vajdaság felé nyílt lehetõségünk szakmai együttmûködést kialakítani. A Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma idén is pályázati támogatásban részesítette egyesületünk ez irányú törekvéseit. Mára megérett az idõ, fontossá és reálissá vált a falugondnoki egyesület határainkon túli kapcsolatépítése, a falugondnokság határainkon túli meghonosításának segítése civil szervezetek közötti együttmûködéssel. A pályázat benyújtását megelõzõen a Ti segítségetekkel mértük fel a szolgálatokat mûködtetõ települések testvér-települési kapcsolatait. Negyvenkilenc, hátárainkon átnyúló szálat sikerül felderítenünk, melybõl
14 kötelék épült ki Vajdasággal, Szerbia magyar lakta településeivel. E kapcsolatok civil szervezeti bõvítését szeretnénk elérni Egyesületünk sajátos eszközeivel. A program elsõdleges célja a tanya– és falugondnoki szolgálatok határainkon túli meggyökereztetésére alkalmas partner szervezetek felkutatása, kapcsolatteremtés és együttmûködés kialakítása. A hálózat elterjedtsége, a határ menti térségekben magas sûrûsége, a szolgálatok kapcsolatrendszere teszik lehetõvé és indokolttá a kapcsolatteremtést és az együttmûködés elõsegítését, az egymás közötti kommunikáció és bizalom erõsítését az egyesület, az egyesület területén mûködõ falugondnokok és vajdasági civil szervezetek között. A tanya– és falugondnoki szolgálatok megismertetése, külföldi bevezetésének elindítása érdekében szervezett egynapos ismeretter-
Nyertes pályázatok jesztõ tanulmányúton, tájékoztató találkozón a felkutatott civil szerveztek, települések vezetõi, valamint a Magyarországról érkezõ falu– és tanyagondnokok, polgármesterek, egyesületünk munkatársai vesznek részt. Ez alkalomra egy magyar nyelvû ismertetõ kiadvány készül a falugondnoki munkáról, szabályozásról és a civil szervezeti háttérrõl. A vajdasági partnerek felkutatásához, a program megvalósításához – legyen az önkormányzat, civil szervezet, bárki érdeklõdõ – feltétlenül számítunk a testvér-települési kapcsolattal, délvidéki tapasztalatokkal rendelkezõ, illetve mindezekre vágyó tanya– és falugondnokok, egyesületünket támogató önkormányzatok segítségére és részvételére.
FALUGONDNOKOK A CIVILEKÉRT – CIVILEK A FALUGONDNOKOKÉRT
Együttmûködés öt megyében A
Nemzeti Civil Alap civil Önszervezõdés, Szakmai és Területi Együttmûködés Kollégiuma támogatta egyesületünk pályázatát, melynek megvalósítását 2007 nyaráig vállaltuk. Pályázati programunkban szerepel a falués tanyagondnokos településeken mûködõ civil szervezetek feltérképezése, helyzetének megismerése, megbeszélések, szakmai mûhelyek létrehozása, egy kistelepülési civil háló alapjainak lerakása, szakmai programok bonyolítása a partnerség és a hosszú távú együttmûködés kialakítása érdekében. Civil szervezeti vezetõk, munkatársak továbbképzése. Együttmûködés formáinak kidolgozása: hogyan segítheti a civil szervezet a falugondnokok munkáját, és miben állhat a falugondnok a civilek rendelkezésére? A programba bekapcsolódó civil szervezetek, hogyan segíthetik egymás munkáját? Az eredmények kiadványban kívánjuk megjelentetni.
Két civil szervezetet vontunk be a megvalósításba: 1. A Magyar Népmûvelõk Egyesülete BácsKiskun Megyei Szervezetét, melynek feladata: a kistelepülési civil szervezetek felkutatásának, rendszerbe foglalásának koordinálása. Információgyûjtés civil szervezetekrõl. Információk, adatok elõkészítése a kiadványhoz, a kiadvány szerkesztése. Hírek, információk nyújtása a nyomtatott és elektronikus hírlevélhez. A projektben résztvevõ egyesületek közötti közös programok koordinálása, szervezése. Találkozók, szakmai tapasztalatcserék, elõadások, civil képzések rendezése. 2. És az Alföldi Civilekért Alapítványt, melynek feladata: kapcsolatszervezés, tanácsadás, információközvetítés, együttmûködés koordinálása, képzések segítése, információs anyagok biztosítása. Tanácsadás a programba bevont civilszervezeteknek.
4
Az elmúlt évben a személyi jövedelemadó 1%-ából befolyt 72 000,-Ftot a lakiteleki szakmai továbbképzés megrendezésére fordítottuk.
kére állított kopjafa avatóünnepségét. Az eseményre sok falu- és tanyagondnok kapott meghívót egy négy oldalas levél kíséretében. Az egyesületünket is lejárató levél olvastán Egyesületünk hivatalosan nem képviseltette magát, a meghívott falugondnokokra bíztuk, hogy egyénileg részt kívánnak-e venni az ünnepségen. Miért nem mentünk el? Hiszen Szanyi Éva valóban a legfigyelmesebb segítõje és legodaadóbb, mindig szívesen látott barátja volt a falugondnoki szolgálatoknak, egyesületünket, falugondnokainkat is sokat segítette, a polgármesterek is eredményesen fordulhattak hozzá kérésükkel. Sokan érzik úgy – jogosan – hogy tiszteletüket le kell róni emléke elõtt. Õ maga nem kívánt jelet hagyni maga után, a jelhez, a kegyeleti helyhez mi ragaszkodunk, nekünk van rá szükségünk. Mórahalmon a Kistérségi iroda falán emléktábla õrzi nevét. Pál Gyula két éve faragta és helyezte el a Szanyi Éva emlékét õrzõ kopjafát Vértesacsán. A borsodi egyesület kitüntetést alapított Éva nevével. A Szövetség új vezetõi az emlékezést a tisztelettõl és a gyásztól idegen célokra használták. Ezért sem Kemény Bertalan, sem Faludi Erika nem fogadta el a felkérést a megemlékezésen való részvételre. Egyesületünk pedig a lejáratásban nem kívánt partnere lenni az új vezetésnek.
Alapképzés tanyagondnokoknak
Csütörtöki iskola
Jelenleg 12 fõ tanyagondnok végzi térségünkbõl a falugondnoki alapképzést. Csongrád, Jászfelsõszentgyörgy , Makó, Besenyszög, Szank, Kerekegyháza, Jászberény, Csengele, Balotaszállás, Murony, Kamut, Jakabszállás , Bordány tanyagondnoka vesz részt a képzésen. Október 10-én kezdõdött meg a helyi és a megyei gyakorlat Kecskeméten. Minden tanyagondnok fórumot szervez településén a falu- és tanyagondnoki szolgálat bemutatására. A június közepén indult képzés résztvevõi december elején vizsgáznak Vértesacsán.
Partner egyesületünk a Falufejlesztési Társaság újra indította a Csütörtöki Iskolát a Magyar Építõmûvészek Szövetségének székházában (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.) A tervezett programok: november 9. csütörtök 17 óra: Bogár László közgazdász – Lokális és globális
Hírek Jobbulást Kemény Berci szeptember második hétvégéjén balesetet szenvedett, melynek során a bal karja eltörött, és mûtéttel kellett helyretenni. Mielõbbi gyógyulást kívánunk! Gratulálunk! Varga Viktor kardosi tanyagondnoknak gyermeke született. Egyesületünk az eddigi hagyományokhoz híven novemberben tervezi a babaköszöntõt ajándékkal. Adó Ezúton is köszönjük mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk felajánlásakor a Falugondnokok DunaTisza Közi Egyesületére gondoltak! Egyesületünk a személyi jövedelemadó felajánlásokból ebben az évben 125 565 .-Ft-ot kapott Ft-ot kapott. 1%
KOPJAFAAVATÁS A Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség szeptember 9-én Vértesacsán tartotta a Szanyi Éva emlé-
Hálókártya Dél-alföldi Regionális HálózatA fejlesztõ Fórum (Dare-Háfó) tagjai kiadványt készítenek Hálókár-
tya címmel. A projekt célja, hogy olyan, egységes szerkezetõ kiadvány készülhessen, amely összehasonlítható módon mutatja be a délalföldi régióban mûködõ ifjúsági és civil szolgáltató hálózatokat. A feldolgozás, és a szerkesztés után a
december 7.csütörtök 17 óra: László Tamás – Ünnepeink visszafoglalása Várják az érdeklõdõket!! Honlapunk www.falugondnoksag.hu www.tanyagondnoksag.hu Kérjük tekintsék meg honlapunkat, ahol tájékoztatást kaphatnak az egyesületet érintõ eseményekrõl, falugondnoki képzésekrõl, továbbképzésekrõl, folyamatosan figyelemmel kísérhetik programnaptárunkat, olvashatják az aktuális híreket, legfontosabb partnereinkrõl is tájékoztatjuk Önöket, Mindig aktualizáljuk a falugondnokságokat érintõ jogszabályokat, képgalériánkban minden rendezvényünkrõl, egyesületi eseményrõl tájékozódhatnak, tanácsadás rovatunkban pedig falugondnoki kérdésekre válaszolunk. Fórumunk még most van kialakulóban. Remélhetõleg több témát is felvetnek majd a honlapot megtekintõ falugondnokok. Elnökségi ülés Egyesületünk elnöksége október 20án tartja következõ ülését az egyesület irodájában HEFOP A HEFOP 1.3.1. program keretében Újszilváson kerül sor konzorciumi ülésre október 26-án 10 órától. Új pályázat Két év után pályázatot írt ki a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a falugondnoki egyesületek mûködésének elõsegítésére. Sajnos csak a 2006. december.–2007. március. közötti idõszakra. szervezõk év végére tervezik elkészíteni a kiadványt, amely terveik szerint hozzásegítené a szervezetek ahhoz, hogy hatékonyan össze tudják hangolni szolgáltatásaikat más szervezetekkel, és segítené õket eligazodni abban, hogy mely hálózattal, milyen együttmûködéseket, közös szolgáltatásfejlesztéseket kezdeményezhetnek. Egyesületünk is beküldte adatait ezen kiadványhoz.
5
Mi a biztos jövedelemszerzés? Fertõdön, az Alternatív jövedelemszerzési technikák címû továbbképzésen augusztus végén Bujna Ferenc volt a házigazdánk. Ezúttal két témában készült cikkét közöljük.
Élelmiszer-feldolgozás Nem is olyan régen a TSZ-ek és Állami Gazdaságok keresték a munkalehetõséget az embereiknek. Így alakult meg egy sor kisebb-nagyobb élelmiszer feldolgozó üzem, kezdve a zöldség tisztító, válogató telepektõl egészen a legmagasabb színvonalú fagyasztó üzemekig. Az ÁFÉSZ telepek szerte az országban felvásárolták a megtermett zöldséget, gyümölcsöt, s valamilyen szinten azt értékesíteni tudták. A rendszer, a nagyüzem és kis háztáji gazdaságok harmonizációja példa értékû volt a világ bármely országa elõtt. A vidéki lakosság többé-kevésbé biztos jövedelmi forrásának számított a háztáji jövedelem, akár állattenyésztéssel, akár növénytermesztéssel függött össze. Ennek a jól kiépített rendszernek mára a nyomai maradtak csak meg. Lassan azonban kibontakozóban van, s ez természetes folyamat, hogy egyre többen vágynak jobb minõségû élelmiszerre. Az is igaz, hogy a nagyobb, a korábbi ÁFÉSZ-hoz hasonló szervezetek megkísérelhetik a termeltetést, mely egységes minõséget eredményezhet, a feldolgoztatást, s az áru kiléptetését egy olyan piacra, ahol nem pénzzel, hanem más cikkel tudnak fizetni pl. trópusi termék, turisztikai lehetõség. Az önkormányzat próbálkozhat saját üzem felszerelésével, pl. pékség, ezzel enyhítve a munkanélküliséget, és saját bevételre is szert tehet. Kistelepüléseken és tanyás térségekben kézen fekvõ a mezõgazdasági termelés és élelmiszer feldolgozás. Az élelmiszer feldolgozás alapja az 1995. évi XC Élelmiszertörvény, s a Magyar Élelmiszer Könyv. Ezek elõírásainak ismerete után kiderül, hogy milyen irányban érdemes elindulni. Hagyományosan kisüzemi tevékenység a savanyítás, annak több formája, legfejlettebb módon az üvegbe eltett hõkezelt termék. Egyre
népszerûbb, sõt export termék a fóliában eltett savanyúság, a különféle saláták. További lehetõségek: saláta alapanyagok elõkészítése, gyümölcskonzervek gyártása, lekvár félék, gyümölcslevek, gyümölcsborok, gyümölcsszörpök, szárított gyümölcs, cukrozott gyümölcsök készítése. Elhanyagolt, de engedéllyel rendelkezõ éttermek hasznosítása készételek gyártására, fagyasztására. Sütõipari termékek gyártása, ostya, müzli, tortalapok. Néhány pék összefogásával kis malom, ezzel pedig helyi lisztgyártás. Cukrászati termékek: marcipán, krémek (mogyorókrém, mandulakrém) desszertek készítése. Helyben nevelt állatok tõke húsának elõkészítése, helybeni sózás, füstölés, kolbászfélék gyártása helyi fogyasztásra, állateledel gyártása. Fûszerek termelése, tisztítása, keverése, csomagolása. Kialakítható egy iparág, mely például a csipkebogyóra épülve 5 féle terméket állíthat elõ. Van lehetõség joghurt, folyótej, tejfel, túró, sajt gyártására. Tipikusan kisüzemi termékek. Egyetlen dolog szükséges mindenhez. A falu lakossága próbáljon meg helyben vásárolni, bár belátom, hogy nehéz a multi cégek fényes üzleteirõl lemondani. Egyre több konyhai gép áll rendelkezésre, a kétévenkénti Foodapest vagy a szintén minden második évben megrendezett UKBA, a Foodpack évente megrendezett kiállításai eligazítást adnak.
Megújuló erõforrások Energiát mindennap használunk. Ma már természetes, ha fázunk, csak fordítunk egyet a termosztáton, ezzel elindítjuk pl. a gázfûtést, és nem is gondolunk arra, hogy a felhasznált energiahordozó készletei korlátozottak, meg arra sem hogy a gázfûtés valamilyen függõséget jelent az ellátótól. Biomasszát termelni fûtés céljaira 20 évvel ezelõttig vidéken a legtermészetesebb szokás volt. Nem kívánható azonban ma már, hogy a lakosság naphosszat tömje tûzhelyét szalmával, kukoricaszárral, mert a modern fûtõberendezések ezt nem is kívánják. A fûtõanyagot nemesíteni
kell, ami egy olyan fizikai beavatkozás, melynek során a hulladék szerves anyag átalakul értékes briketté, pelletté. Eltüzelni mindenféle hulladékot lehet, s ezekbõl préseléssel értékes fûtõanyagot elõ lehet állítani. Mivel háztartásonként évente mintegy 80-100 mázsatüzelõ elfogy, ennek a helyben elõállítása még megélhetést is jelenthet. A szerves anyag megtermelése, akár célzottan fûtés céljára, mint energia erdõ, energiafû vagy csak a mezõgazdasági hulladék begyûjtése, jövedelmezõ feladat. Nem az a kívánatos, hogy nagyteljesítményû, nagyon drága brikettálókon dolgozzon 2-3 fõ, s a nagy teljesítmény ellenére mégis drága a produktum. Mert szállítani kell. Mert csomagolni kell bolti tárolásra, mert a gép amortizációja nagy, mert a gép óriási energia igényû. Kis teljesítményû, helyi fogyasztásra gyártó, az év 12 hónapjában mûködõ, olcsó kisüzemek létrehozása az, ami gazdaságos, környezetkímélõ és a foglalkoztatottságot is javíthatja. Az alternatív vagy megújuló energia több szempontból érinti a falut. Munkaalkalom a fémmegmunkálóknak (naptükör, napkollektor állvány). A napból kivett energia, amelyért nem kell a távoli, ma már nem magyar szolgáltatónak fizetni – tiszta pénz. Rövidesen, nagyon hamar mindennapos lesz a falvak házainak tetején a szélkerék, melynek szerkezetéhez szintén fémmunkás, villanyszerelõ szükséges. Az állattartással rendelkezõ falvakban pedig az állati hulladék és a kommunális hulladék + mezõgazdasági cellulóz tartalmú anyagok a biogáz termelésében jelenthetnek hasznot.
6
Akikre számíthattok… Falugondnok segítõk agjaink segítségével Egyesületünk befejezte a falugondnoT kok munkáját segítõk megkeresését. Ebben, a projekt
céljainak velük való megismertetésében, felkészítésükben a HEFOP programban folyamatos feladatot vállaló Antal Mihályné Nóra, Kovácsné Kacz Erika, Polyák Tibor, Bálint László, Szõke Pál és Bogdán Zsigmond végez önkéntes munkát. Mindez a „Falugondnokok képzésével az aprófalvakban és tanyán élõk társadalmi befogadásának elõmozdításáért” címû pályázati program részeként egy támogató hálózat felépítését szolgálja. Köszönjük minden tanya– és falugondnoknak, akik az adatlap visszaküldésével bemutatták nekünk a munkájukat segítõ önkénteseket, munkakapcsolatuk jellegét, rendszerességét. Fülöpjakab, Bugacpusztaháza, Tésa, Bácsszentgyörgy, Ásotthalom, Jászberény, Harkakötöny, Pusztamérges, Tompa, Szank, Csengele, Mórahalom, Öttömös, Ambrózfalva, Balotaszállás, Eperjes, Mártély, Borota, Zsana, Kisszállás, Tarhos, Petõfiszállás településekrõl 31 önkéntes segítõt regisztráltunk. Õk napi, heti, illetve havi rendszerességgel, szabadság, távollét, betegség esetén, képzések, továbbképzések, egyesületi rendezvények, hivatalos megbeszélések ideje alatt igény szerint alkalmanként, vagy éppen az erõn felüli munka miatt látnak el falugondnoki feladatokat. A felmérés alapján ebbe beletartozik az idõsek, rászorulók házi gondozása, fürdetés, ebédhordás, szállító edényzet tisztán tartása, kisebb ház körüli munkák elvégzése, külterületi lakosok látogatása, információközlés, gyógyszeríratás, -kiváltás, bevásárlás, személyszállítás, községi rendezvények lebonyolításában való besegítés, táp-, terményszállítás, adminisztrációs feladatokban, ügyintézésben való segítségnyújtás, vagy akár a teleházas pályázatok megírásának segítése. De minden esetben a település lakosaként figyeli környezetét, jelzi a falugondnokoknak, ha szükség van a segítségükre. A pályázati támogatás jóvoltából egyesületünk lehetõséget kapott, hogy a tanya– és falugondnokokat segítõ önkéntesek részére felkészítõ képzést szervezzen. Erre október folyamán kerül sor. Az egynapos képzést megelõzõen minden helyi segítõnek meghívót küldünk a helyszín és idõpont megjelölésével.
A falugondnoki szakmai továbbképzésrõl A „Falugondnokok képzésével az aprófalvakban és tanyán élõk társadalmi befogadásának elõmozdításáért” címû pályázati program jóvoltából június óta bonyolítjuk a tanya– és falugondnokok továbbképzéseit. Már több alkalommal írtunk arról, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végzõkhöz hasonlóan a falugondnokokra is vonatkozik a személyes gondoskodást végzõ személyek továbbképzésérõl rendelkezõ jogszabály. Ennek megfelelõen a munkáltatóknak (önkormányzatoknak) minden falugondnokot be kell jelenteniük a Nemzeti Család– és Szociálpolitikai Intézetnél, ahol nyilvántartják és vezetik a továbbképzésre kötelezettek
egyes továbbképzési idõszakokban elért teljesítményét. (A nyilvántartást a 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet szabályozza, amelynek mellékletében megtalálható a nyilvántartásba vételhez szükséges adatlap. Ezt az adatlapot kérésre mindenkinek szívesen elfaxoljuk.)
A továbbképzések elsõ tapasztalatai alapján leszûrõdött, hogy ennek a kötelezettségének több önkormányzat a mai napig nem tett eleget, illetve a továbbképzések megkezdését követõen igyekezett pótolni a hiányosságot. Ismét felhívjuk minden érintett figyelmét a fentiek jelentõségére. Ugyanis egy továbbképzési idõszakban (ami 5 évet jelent, és a régebben dolgozó falugondnokoknál a rendelet hatálybalépésétõl, amúgy pedig a munkába állástól számítódik) minden falugondnoknak 60 továbbképzési pontot kell szereznie. A 60 pontot nem szükséges arányosan elosztani 5 évre, akár az elsõ, akár az utolsó évben is teljesíthetõ a követelmény. A következõ továbbképzési idõszakban (azaz a következõ 5 évben) ismét 60 továbbképzési pont megszerzése kötelezõ. Képzési pontok a Nemzeti Család– és Szociálpolitikai Intézetnél történõ regisztrálás után, úgynevezett minõsített továbbképzéseken tör-
7 ténõ részvétellel szerezhetõek. A Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program pályázata keretében kidolgozott falugondnoki továbbképzések ilyenek. (A továbbképzési kötelezettségeket, feltételeket a 9/2000. (VIII. 4) SzCsM rendelet szabályozza.) Az önkormányzatok évente 20.000 Ft-ot igényelhetnek a tanya– és falugondnokok kötelezõ továbbképzésének költségeire.
Az élet vége felé „Oly árvák õk mind, az öregek.” (Weöres Sándor) Szeptemberben sikeresen befejezõdött az „Idõsgondozással kapcsolatos ismeretek tanya- és falugondnokoknak” címû továbbképzési tanfolyam, amely a „Falugondnokok képzésével az aprófalvakban és tanyán élõk társadalmi befogadásának elõmozdításáért” címû, HEFOP 2.2.1. számú uniós pályázati program keretében valósult meg. Az Egyesület tagjai körében ez volt az egyik legnépszerûbb téma: annyian érdeklõdtek iránta, hogy a jelentkezõkbõl külön alföldi csoportot lehetett indítani. Nem csoda, hiszen a rendszeres találkozást igénylõ szolgáltatásokat – ebédszállítás, bevásárlás, gyógyszerkiváltás – leginkább a nehezen mozduló idõsebbek veszik igénybe, így napi munkája során majd’ minden tanya- és falugondnok kapcsolatba kerül ezzel a korosztállyal. A tanfolyam 26 résztvevõje, akik Bács-Kiskun (12), Csongrád (11) és Békés megyébõl (3) érkeztek, összesen öt alkalommal találkoztak Kecskeméten egy-egy képzési napon. A szakmai programot a Szilvási László dolgozta ki és vele együtt hat elõadó váltotta valóra. Ezek az órák azt a célt szolgálták, hogy a hallgatók – személyes tapasztalataikból kiindulva – jobban megismerjék az idõsek generációját és minél hatékonyabb segítõ kapcsolatot alakítsanak ki velük. A szociológiai témájú órák az idõsek családban és társadalomban betöltött helyének megtalálásában segítettek, a jogi modul pedig a szociális alapszolgáltatásokat mutatta be. Az élet vége felé közeledõ ember számára meghatározó veszteség-élményt a test és a lélek oldaláról egyaránt megközelítettük: az egészségügyi elõadások az idõskori betegségekre, a pszichológiaiak a személyiségváltozásokra összpontosítottak. Ezekhez a témákhoz kapcsolódott a szakmai gyakorlat, melynek keretében többek között a mozgatás és a vérnyomás-, illetve vércukorszint-mérés fogásait sajátíthatták el a részvevõk, valamint a mentálhigiénés tréning, amely a segítõ hivatásúakat fenyegetõ kiégés veszélyei mellett a segítõ beszélgetés, a hatékony kommunikáció és a konfliktus-kezelés szabályaival ismertetett meg bennünket. A közös beszélgetésekbõl az derült ki, hogy a gyakorló tanya- és falugondnokok saját élményeik alapján általában ismerik ennek az életszakasznak a pszichológiai sajátosságait, testi-lelki betegségeit és a paraszti értékrendbõl fakadó sajátos vonásait, az itt kapott útravaló azonban hozzásegítheti õket ahhoz, hogy az idõsgondozás szakmai feladatát az eddigieknél tudatosabban és magasabb színvonalon lássák el. Dr. Duró Annamária tanfolyamvezetõ
Képzéssel munkába Hat alföldi falu – Fülöpháza, Fülöpjakab, Harkakötöny, Kunbaracs, Ordas és Újszilvás – önkormányzatával fogott össze a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete, hogy a közösen megpályázott program segítségével foglalkozási lehetõséget teremtsenek munkanélküli nõknek. Ezek az asszonyok nehezebb helyzetben vannak, mint városi sorstársaik, mert a község, ahol élnek, maga is hátrányokkal küzd; vagy azért, mert kicsiny a lélekszáma s egyre öregszik a népessége, vagy azért, mert a helybeliek jelentõs része szétszórt tanyák lakója. Napjainkban nem csupán a végzett munka jellege határozza meg az ember helyét a társadalmi hierarchiában, hanem a munkahely megléte vagy hiánya is. A gazdasági aktivitás mutatói azt tükrözik, hogy 1990 óta mind a hat településen tovább csökkent a foglalkoztatottaknak az össznépességhez viszonyított aránya. A regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adatsorok adnak ugyan némi támpontot arra nézve, hogy mely települések vannak
legnehezebb helyzetben (Fülöpháza, Ordas, Kunbaracs), azok az emberek viszont, akik kikerültek a nyilvántartásból – munkaképes koruk ellenére – az eltartottak és az inaktívak között rejtõznek; e két csoport viszonylag magas aránya egyébként is tanyai sajátosság. (Például a háztartásbeli asszonyok, akik a családi gazdaságban dolgoznak, de bejelentett munkahelyük nincsen.) A két nemre vonatkozó adatok összevetésébõl valóban az derül ki, hogy a nõk esetében magasabbak ezek az arányok, ami azt mutatja, hogy a rejtett munkanélküliség elsõsorban õket fenyegeti. A megpályázott program éppen ezt a nehezen elérhetõ csoportot próbálja segíteni olyan munkát ajánlva, ami nem kíván különleges szakképzettséget, csak emberséget és olyan tudást, ami a másokra való odafigyelés igényét, jó kapcsolatteremtõ képességet, szervezõkészséget jelenti. Ezek azok az erények, amelyek a tanya- és falugondnokok munkáját is segítik.
8
Mi fán terem a naptûzhely? ofon egyszerû, egy parabolatüP kör az alapja. Csomagtartóra felrakható, kempingezni lehet vele. A
rajta készült ételek különösen finomak, olyanok, mint a lassú tûzön fõttek. Fertõdön falugondnokok ismerkedtek a megújuló energián alapuló eszközökkel. A falugondnokok, ahogy a régi görögök is, többre tartják az élet iskoláját, mint az elméleti tudást. Ezért is szervezik meg úgy a továbbképzéseiket, hogy ellessék a legjobban bevált dolgokat, legyen szó biotermelésrõl vagy értékesítõ szövetkezetek megszervezésérõl, aztán a látottakat továbbadják az otthoniaknak. A baranyai és a Duna-Tisza-közi falugondnokok legutóbb Fertõdön találkoztak, ahol alternatív jövedelemszerzési technikákról volt szó. Ellátogattak a fertõdi Horpáczi Aladár Gimnázium megújuló energiákat bemutató parkjába is, ahol a kisgazdaságokban is jól használható eszközökkel ismerkedtek meg. A legnagyobb sikert a naptûzhely aratta. Jávor Károly tájrendezõ mérnök szerint pofon egyszerû szerkezetrõl van szó. Egy parabolatükör, körülbelül egyméteres, Ez csomagtartóra felrakható, kempingezni lehet vele. A Baranyából jött Tóth Mária környezetvédelmi szempontok szerint értékel: – Az energiaárak felszöknek az égig. A mi környékünkön most már nagyon kevés a fa, mert kevés az erdõ, és nagyon drága a fatüzelés. Szerintem a jövõ útja a napenergia és a szél, és hogyha ez egy családnál megvalósítható, akkor szerintem a családi kasszában, mindjárt jelentkezik. Biztos, hogy az ételek elkészítése ezen a naptûzhelyen másképp alakul, mert nem olyan, mint a gáz, inkább, mint egy fatüzelésû tûzhely. Lassabban készül el az étel, de más ízekkel lehet dolgozni vele. – Épp most hallottam az Ásotthalmi tanyagondnokoktól, hogy náluk minden évben van egy tanyanap, amin ilyennel fõztek az idén is egy nagy fazék töltött káposztát. Néhány helyen ezt már ismerik, és fõleg tanyán, ahol nincs mindenütt villany, gáz, ott tehetne jó szolgálatot – teszi hozzá Csörszné Zelenák Katalin, a
Falugondnokok Duna-Tisza-közi Egyesületének ügyvezetõje. A megújuló energiák parkját Bujna Ferenc energetikai szakmérnök mutatta be A parkot a fertõdi Horpáczy Aladár Középiskola és Oktatási Centrum hozta létre, ami nagyszerû dolog, hiszen költhetett volna sok minden másra. Áll egy 400 Wattos szélkerékbõl, többféle napkollektorból, napelembõl, egy naptûzhelybõl és az ezeket kiszolgáló, átalakító rendszerekbõl, illetve van itt egy kis lég-napkollektoros aszalógép mellett. – Ez az aszalógép most is mûködik, sárgabarack és õszibarack kandírozott formában szárad benne. 2004 novemberében az iskola rááldozott erre a megújuló energetikai parkra, azzal a céllal, hogy a diákok fizika oktatását azzal segítse, hogy a fizika tananyagban szereplõ fizikai tételeket, törvényeket alátámassza, illusztrálja a megújuló energetika tárgykörébõl vett érdekes dolgokkal, mert például a hõtant, napkollektor tökéletesen illusztrálja. A forgó mozgást, a szélkerék mozgásán tanulmányozhatják. Az elektrofizika tárgykörébe belevág a napelemeknek a mûködése és hasznosítása. Azóta
készült egy kis fizikakönyv is, amely talán ez évben kiadásra kerül. A falugondnokok figyelmét felkeltette az aszalógép is, amit a Bujna Ferenc mutatott be. – Ezt az aszalót Sümegen gyártották, és egyesíti önmagában a napenergia hasznosításának két formáját. Egy légkollektor, amely üveglap alatt egy feketére festett rézlapból áll, felmelegíti a levegõt, ezt a levegõt pedig egy napelemek által táplált ventillátor fújja keresztül a szárításra betett zöldségen, gyümölcsön. Amennyiben az idõ borús, a betett áru akkor sem romlik meg, mert itt az iskolában bedugjuk a konnektort abba a hálózatba, amely a kis 400 wattos szélerõmûvünkbõl, illetve a napelemekbõl táplálkozik és szolgáltat elektromos áramot. Tehát elmondhatjuk, hogy éjjel-nappal, akár fúj, akár süt, ez mindig megújuló energetikát használ fel a szárításra. Berecz Béla riportja nyomán (Magyarországról jövök – a Kossuth Rádió adása 2006. szeptember 27-én Meghallgatható a Magyar Rádió honlapján)
9 FA L U G O N D N O K I TA L Á L K O Z Ó C S A N Á D A L B E R T I B E N É S A M B R Ó Z FA LV Á N
Jó példák az „ikertelepülésen” zeptember 7-én csütörtökön a Csongrád és Békés megye határán lévõ Csanádalbertiben találkoztak S falugondnokok és polgármesterek. A házigazdák iskolá-
sai szlovák köszöntõvel fogadták a vendégeket a csanádalberti önkormányzat épületében, majd Szabó Lajos polgármester Csanádalbertit, Tuska György polgármester pedig Ambrózfalvát mutatta be. Csanádalberti 1844-ben alakult 21 szlovák családot letelepítetésével, akik dohánytermesztéssel foglalkoztak. Halmozottan hátrányos település, lakosság szempontjából és munkahely szempontjából. Az infrastruktúra jó a településen, az utóbbi években pályázatok révén sokat fejlõdtek. Ambrózfalva és Csanádalberti az intézményeit 1992-tõl társulásban mûködteti. A polgármesteri hivatal is körjegyzõségben mûködik. Ambrózfalva polgármestere is bemutatta a települését. Elmondta, hogy a két település hasonló, ugyanabban az idõszakban alakult, jelenleg is hasonlóak a gondjaik, problémáik, sikereik. Ambrózfalva lélekszáma 560 fõ, mely összetételében is igen rászorul a falugondnoki szolgálatra. Kiemelte, hogy az 1997-ben indult Falugondnoki szolgálat jelentõs lépés a falu életében. A szociális ellátás színvonalát jelentõsen javította, mert városoktól távoli kistelepülés lévén az emberek sok-sok gondjának megoldását segíti ma is. Zatykóné Szabó Ibolya az Általános Humán Központ vezetõje mutatta be a közös mûködtetésû intézményt, melyet Ambrózfalva és Csanádalberti l994-ben hozott létre, közoktatási, közmûvelõdési és szociális feladatok közös irányítására, és közös fenntartására. Ambróz-
falván 1997 év végén, Csanádalbertin 1998.január 1-tõl beindult a falugondnoki szolgáltatás. Az új feladat kissé rögös úton indult el, az ajánlásban szereplõ feladatokat kellett összevetni a helyi igényekkel és a lehetõségekkel. A kezdeti csikorgó gépezet végül olajozottá vált. Késõbb az intézmény feladatköre a családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatok beindításával is bõvült. 2000-ben Antalné Nóri közremûködésével és unszolására telekunyhó létesítésére is sor kerülhetett, pályázati támogatással. Nóra azóta is szívügyének tekinti mindkét teleház mûködését. Ambrózfalván a „házgazda” funkciót is betölti. 2004-ben Csanádalbertin Mandák István falugondnokunk beteg lett, és nyyugdíjba vonult. Ekkor Mandák László került a szolgáltatásba. Nórával nagyon eredményes és összehangolt az együttmûködésük, példaértékûnek ítélhetõ a közös munkájuk. Nyaranta Csanádalbertin egy hetes „Parktábor” nyújt értelmes és hasznos kikapcsolódást nem csak a település, de az itt nyaraló, valamint a szomszéd településen élõ gyerekeknek is. Marosvári Attila a Csongrád Megyei Közgyûlés alelnöke tájékoztatta a részvevõket a 2007-20136 közötti Európai Uniós pályázatok lehetõségeirõl. Felhívta a figyelmet a települések együttmûködésére összefogására, mert csak így lehet konkrét pályázati eredményeket elérni. A program a két települést bemutató sétával, ebéddel és baráti beszélgetéssel zárult. Köszönjük a házigazdák munkáját és a színvonalas vendéglátást!
Antal Mihályné ambrózfalvi falugondnok:
Makács László csanádalberti falugondnok:
Antal Mihályné 1997. november elsejétõl látja el Ambrózfalván a falugondnoki teendõket. A falugondnoki munkába nehezen rázódott bele, mert elõtte egészen más területen tevékenykedett. Mivel Kemény Bertalan a falugondnokság, a falugondnoki munka szellemiségét jól megéreztette vele így hamar sikerült beilleszkednie. Betegeket juttat el orvoshoz, szakrendelésre. Igény szerint templomba, kirándulásra, idõsek klubjába, temetõbe szállítja azokat, akik az õ segítsége nélkül nem tudnának eljutni ezekre a helyekre. Mindennapos tevékenységei közé tartozik a gyógyszerek beszerzése, bevásárlások elvégzése, az ebédhordás, az idõsek látogatása. Feladatát „szolgálat”-nak tekintve nagy önállósággal végzi. Lelkiismeretesség, jó kapcsolatteremtõ képesség, szociális munkára termettség jellemzi. A falu szolgálatának sokszínûségének, lehetõségeinek felismerése során sikerült a más területre a közmûvelõdés fontosságára is rálátni, és a falugondnoki szolgálat közremûködésével létrehozni a mindkét községben elõbb a telekunyhót, majd a Teleházat is. Antal Mihályné megszokott és nélkülözhetetlen szolgáltatást végez a kicsiny Csongrád megyei településen Ambrózfalván.
Falugondnokként 2004. májusától dolgozom. 2005. évben elvégeztem a Falu- és Tanyagondnoki alapképzést. Feladataim közé tartozik az ételszállítás napi átlagban 60 adagot viszek ki. Heti két alkalommal gyógyszerkiváltást végzek és minden héten, a szomszéd településen, lévõ piacon intézzük az idõsek bevásárlását. Diszkont bevásárlást havi két alkalommal szervezek, leggyakrabban Makóra. 4. osztályos tanulóink a társult település (Ambrózfalva) iskolájába járnak angol nyelvórára. A szállításukat is a falugondnoki szolgálattal látom el. Szakorvosi rendelésre zömében a 70 év feletti mozgáskorlátozott idõsek szállítását végzem. Az önkormányzatnak és intézményeinek az ambrózfalvi falugondnokkal rendszeresen végezzük a bevásárlásokat (tisztítószer, irodaszer, fûnyíró üzemanyag stb.) Szakmámból adódóan az önkormányzat és intézményeinél a gázkészülékek karbantartását is elvégzem. Ezenfelül még az intézmények kisebb javítási munkálataiban is segítek. Munkámmal segítem a rászorulókat, ezzel hasznos tagja kívánok lenni a közösségnek és remélem, hogy a falu lakossága is értékeli munkámat.
10
Családi nap Kunfehértón yolcadik alkalommal gyûltek N össze családi napra egyesületünk tagjai Kunfehértón augusztus
elsõ hétvégéjén. Több mint 300 felnõtt és gyermek résztvevõje volt a találkozónak öt megyébõl. Vendégeink is érkeztek a Baranya megyei egyesület képviseletében. Sokan hoztak egy-egy tál süteményt az ebédhez, nyereményeket a vetélkedõhöz. Ötféle fõtt étel közül választhattak a résztvevõk: az ásotthalmi öt tanyagondnok Bálint Laci vezetésével marhapörköltet fõzött, Csemõrõl Turcsán Pista pacallal kedveskedett, Szatymazról Rózsa Zoli specialitása a filézett tiszai halászlé sokak tetszését elnyerte, Fülöpházáról Marika tyúkpörkölttel kedveskedett, s nem feledhetjük a finom kelebiai sült kolbászt és a lángosok százait sem. Miután az ételek megfõttek, vidám családi vetélkedõ zajlott 18 csapat-
tal, vízparti pihenés, jóízû beszélgetés zajlott, s a bátrabbak a fürdést is megkockáztatták. A vidám játékokkal, jókedvû beszélgetésekkel mindannyian nyertünk egy szép napot. Kiss Zsigmond és családja, valamint a fõzõ falugondnokok és családjaik rengeteget dolgoztak azért, hogy sikeres lehessen ez a nap.
Köszönet nekik! Külön köszönjük az egyesület nevében Gömzsik Lászlónak Kunfehértó polgármesterének a hely biztosítását. Jövõre ismét szervezünk Családi napot Kunfehértón, ahol egy kis idõre elfeledkezhetünk a hétköznapok gondjairól.
11 Elektronikus ügyintézés a kistelepüléseken is! A DSRD Kutató és Fejlesztõ Kft. 2005-ben Szeged Megyei Jogú Város felkérésére kezdett bele a közigazgatási törvény által elõírt elektronikus ügyintézési rendszer megvalósításába, mely rendszer úttörõ a hazai elektronikus közigazgatásban. Az ügyfélkapu 2006. április 10. óta elérhetõ, és egyre népszerûbb szolgáltatás a lakosság körében.
tét, ezért az elektronikus ügyintézési rendszert a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete területén minden falu- és tanyagondnokos településen havi 25.000 forint plusz ÁFA díjért biztosítjuk, mely magában foglalja az önkormányzat honlapjának üzemeltetését, a szoftver-környezet folyamatos fejlesztését.
Referenciaként Szeged Megyei Jogú várost (lakosság: 150 ezer fõ), Gyömrõ Várost (lakosság: 5000 fõ) és Remeteszõlõst (lakosság: 562 fõ) emelném ki, mint a lakosság szempontjából eltérõ nagyságú önkormányzatokat.
Az önkormányzat honlapjának tartalmi karbantartását továbbra is az önkormányzat végzi, az általunk biztosított portál-szoftver grafikus kezelõfelületén keresztül, mely nem igényel többet, mint egy szövegszerkesztõi környezet ismerete (pl. MsWord).
A rendszer lehetõséget ad minden magyar állampolgárnak, hogy éljen a törvény által biztosított jogával, azaz hogy hivatali ügyeit elektronikusan intézze az adott önkormányzat internetes portálján keresztül.
A rendszer bevezetése nem jár többletköltségekkel, mivel a szoftver és hardver beruházást minden esetben mi biztosítjuk, mi finanszírozzuk.
A rendszer használóinak biztosítjuk a közigazgatásban egységes nyomtatványok elektronikusan kitölthetõ és beküldhetõ változatait, az ún. e-formokat, illetve a helyi szinten ettõl eltérõ (adó, szoc-pol., stb.) nyomtatványok térítésmentes elkészítését. Árképzésünkben igyekeztünk figyelembe venni az önkormányzatok ismert és korlátozott anyagi helyze-
A rendszerrel kapcsolatos bõvebb felvilágosításért kérem, forduljon bizalommal hozzám. Popper Ádám ügyvezetõ igazgató DSDRD Kutató és Fejlesztõ Kft 06-30/430 2233
[email protected] www.dsrd.com
Szüretkezdettõl juhásztáncoltatásig Október 4. Ferenc napja Göcsejben a vetésre legalkalmasabb hétnek az ún. ferenchetet tartották. Vásárosmiskén pedig ez a nap volt a szüret kezdete. Elõtte kanászostorral durrogtattak a hegyen a rossz szellemek elûzésére. A Muravidéki és szlavóniai földmûvesek a Ferenc-nap körüli hetet búzahétnek nevezik. A gazdasszonyok nyírfaágat tettek a fészekbe ilyenkor, erre ültettek kotlóst, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Október 15. Teréz napja Teréz napja sokfelé szüretkezdõ nap. Egerben Teréz-szedés a neve. Bánátban, Bácskában dologtiltó nap, amikor az asszonyok nem moshatnak, kenyeret sem süthetnek! Október 20. Vendel napja A jószágtartó gazdák és a pásztorok védõszentjükként tisztelték Szent Vendelt. Szobrokat állítottak számára, melyeken pásztoröltözetben ábrázolják, lábánál kutyával és bárány-
Néprajzolás nyal. Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. Vendel napját sokfelé mulatozással töltötték. Október 21. Orsolya napja Orsolya idõjárása a téli idõjárás jelzõje. Amilyen idõ van ilyenkor, olyan lesz a tél. Szlavóniában Orsolya-napkor takarították be a káposztát. A Somló-vidéken Orsolyanap volt a szüretkezdés hagyományos ideje. Október 26. Dömötör napja Az ország keleti felében elsõsorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal. Egy vagy több napon át tartó mulat-
ságokat rendeztek, ezt nevezték juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is. A Vendel- és Dömötör-napi ünnepségek már a századfordulótól vesztettek jelentõségükbõl, s ezzel Szent Mihály-nap szerepe növekedett meg. Dömötör napjához is fûzõdik szólás: „Neki minden nap Dömötör napja vagyon", azaz bizonytalan a sorsa, de azt is jelenti, hogy részeg. „Dömötör juhászt táncoltat" – tartják Nádudvaron, azaz egyszerre utal a szólás a mulatságra és az esetleges hiány miatt „megtáncoltatott" juhászra. Zentán és környékén emlegetik a „Dömötör juhászt táncoltat" szólást azzal a magyarázattal, hogy ilyenkor már nem kedvez az idõjárás a kinttartózkodásra. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél elõjelének tartják. Turán úgy hitték, hogy a Vasas Szent Péter napján kiûzött patkányok Dömötör napján hagyják el a házat.
12 Együttmûködés a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal Magyar Máltai Szeretetszolgálat az arra rászoruló tanyai- és faluA si embereknek (felnõtteknek és gyerekeknek egyaránt) 500 db mounten bike típusú kerékpárt kíván zártkörû pályázat keretében adományozni. Ehhez partnerként – javaslatok alapján – egyesületünket, a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesületét választotta. Így egyesületünk falu- és tanyagondnokai tehetnek javaslatot arra, hogy településükrõl ki kapjon kerékpárt. A falugondnokok a faluban élõkre, a tanyagondnokok körzetükben élõket javasolhatnak. Ez a javas-
lat egyben felelõsségvállalást, kötelezettséget is jelent, hogy azok kapják a kerékpárokat, akiknek szükségük van rá. Hiszen Ti ismeritek legjobban azokat az embereket, akiket nap mint nap segítetek. Ebben a pályázatban kizárólag a falu és tanyagondnokok javasolhatnak. Kerékpárokat csak magánszemélyek (felnõttek és gyerekek) kaphatnak. Egy-egy falu- és tanyagondnok 6 javaslatot tehet. (Ahol egy településen több szolgálat mûködik, ott mindegyik tanyagondnok külön-külön tehet 6-6 javaslatot.) Kizárólag a postán elküldött lepecsételt ûrlap-
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Biztonságos Magyarországért Kuratóriuma 2006/VI. szám alatt 6 millió forint összdíjazású pályázatot hirdet. A pályázat célja: A tanyákon élõ emberek biztonságát elõsegítõ, -a Szomszédok Egymásért Mozgalom civil bûnmegelõzési program kereteit is felhasználóa szomszédok segítségkérését, segítségnyújtását támogató, már meglévõ technikai jelzõ- riasztórendszerek bõvítésének, fejlesztésének, karbantartásának pénzügyi támogatása. A pályázók köre: – települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, – jogi személyiséggel rendelkezõ önkormányzati fenntartású intézmények, – közhasznú szervezetek (a közalapítványok kivételével), – polgárõr szervezetek, – egyéb közösségi (civil) szervezetek. A támogatás összege és formája: –A pályázat keretösszege 6.000.000 Ft. – Az elnyerhetõ támogatás összege: 300.000 - 600.000 Ft között lehet. – A pályázó a pályázatban megjelölt költségek 80 %-t igényelheti, 20 % önrésszel rendelkeznie kell. A pályázatnak tartalmaznia kell: – A tanyavédelmi program részletes ismertetését, eddigi eredményeit
– a meglévõ jelzõ- riasztórendszer leírását, – bõvítés, fejlesztés esetén a telepítés helyét, módját, – a karbantartás indokoltságát, – a beszerzésre kerülõ eszközök mûszaki leírását, – a részletes költségvetési tervet, – a további mûködtetés garanciáit. Különös pályázati feltételek: – Valamennyi pályázó rendelkezzen a Magyar Tanya és Falugondnokok Szövetsége és a területileg illetékes rendõrkapitányság támogató nyilatkozatával. – Közhasznú szervezeteknek, egyéb közösségi (civil) szervezeteknek, és a polgárõrségeknek be kell szerezni a települési önkormányzat támogató nyilatkozatát. – A polgárõr pályázónak a fentieken kívül rendelkezni kell a megyei polgárõr szövetség támogató nyilatkozatával is. Adatlap igényelhetõ: – Postai úton: Biztonságos Magyarországért Közalapítvány 1539 Budapest, Pf. 640 – Személyesen: Budapest XII. ker. Németvölgyi út 41. 2. épület 112. – Telefonon/faxon: 06-1-441-1353 – E-mail-en:
[email protected] – letölthetõ: www.b-m-k.hu A pályázat benyújtásának határideje: 2006. október 20. A pályázat benyújtása után hiánypótlásra nincs lehetõség. Hiányos pályázat az elbíráláson nem vehet
okon adható be a pályázat, melyet legkésõbb október 31-ig kell a Magyar Máltai Szeretetszolgálat központjába feljuttatni. Kérlek benneteket, hogy éljetek a lehetõséggel, hogy segíthettek azoknak, akikrõl tudjátok, hogy egyegy kerékpárnak örülnének. A kerékpárokat Kozma atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetõje adja át Kecskeméten ünnepség keretében 2006. decemberében. Kérdéseiteket ez ügyben telefonon, vagy személyesen tehetitek fel Csörszné Zelenák Katalinnak (06-76/507-543; 06-30/433-2443). részt. Munkatársaink szükség esetén konzultációs lehetõséget biztosítanak a pályázat beadása elõtt. A pályázatok elbírálása: A beérkezett pályázatokat a Kuratórium 2006. december 15.-ig bírálja el és az eredményt az elbírálás napján a BMK honlapján közzéteszi. Eredményes pályázat esetén a nyertes pályázókkal a BMK Igazgatósága támogatási szerzõdést köt, ennek alapján az abban megállapított határidõn belül az elnyert összeget a pályázó számlájára átutaltatja. Budapest 2006. szeptember 1. BMK Kuratóriuma
Figyelem!
A pályázó önkormányzatoknak, intézményeknek és civil szervezeteknek egyesületünk adja ki a támogató nyilatkozatot!! Kérjük, hogy a támogató nyilatkozatot kérõ önkormányzatok és civil szervezetek a 76/507-543, vagy a 30/433-2443-as számon jelezzék igényüket. DUNA–TISZA KÖZI FALUGONDNOKI HÍRLEVÉL Kiadja: a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete Szerkeszti: Borzák Tibor, Csörszné Zelenák Katalin, Tóth Márta, Moiskó Csilla Rajz: Vida Ágnes Engedélyszám: 2.9/776-1/2006 Nyomda: Print 2000, Kecskemét
Megjelent a Nemzeti Civil Alap támogatásával
