Faller Gusztáv ( )

Faller Gusztáv (1930- 2000)

57

Dr.h.c, Dr. Faller Gusztáv (1930-2000) élete és munkássága

Amikor Faller Gusztávra emlékezünk, vissza kell tekintenünk a régebbi történelmi múltba, felidézve egy neves család történetét. A Faller család neve szorosan egybeforrott Selmecbányával és a bányászati főiskolával, amelynek két kiváló tanárt adott és különösen a magyar bányászattal, amelynek két évszázad óta szorgalmas müvelője. A 17. század végén Gölnicbányán letelepedett Faller-család ősi fészke Donaueschingen (Bajorország).

Már az

1700-as évek elején

találkozunk

Fallerekkel, akik Gölnicbányán és a Szepességben bányatulajdonosok. Az 1750-es években a család több ágra szakadt, s a gölnicbányai ág tagjai közül kerültek ki a jeles bányásztechnikusok. A legelső közöttük - akit az Alma Mater 1795-ben feljegyzett -, legidősebb Faller Károly oki. kohómémök volt, s mint magyar királyi kémlész halt meg Szomolnokon. Utána hosszú sorát találjuk a Falleroknak főiskolák könyveiben - 1812-ben János

bányamérnök,

1837-ben

Gusztáv

bányamérnök,

1839-ben

Károly

erdőmérnök, 1870-ben József bányamérnök, 1878-ban Károly kohómérnök, majd az újabb időkben József erdőmérnök, Gusztáv és Jenő bányamérnökök -, akik jónevü gyakorlati és elméleti művelői voltak mindenkor a bányászatnak. Most csak Dr.h.c.Dr. Faller Gusztáv oki. bányamérnök, a műszaki tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár egyenes ági felmenőinél maradva, dédapját Faller Gusztáv akadémiai tanárt említjük elsőként. 1816. március 2-án született Gölnicbányán. A selmeci bányászatot,

erdészetet

és

akadémián tanult

kohászatot.

1843-1846-ban

1836-1840 között a

bányaművelés-

58

bányamérés-bányagéptan

tanszékének tanársegéde,

1850-185 l-ben

helyettes

tanára, majd 1855-1870 között rendes tanára és tanszékvezetője. A szélaknai kincstári bányászatnál bányatisztviselőként is tevékenykedett, nyugdíjba vonulása után pedig a jászói apátság bánya-, erdő- és jószágügyi tanácsosa lett. 1881. január 20-án hunyt el Jászon. [Fia Faller Károly oki. fémkohómérnök és Faller Gusztáv bányakerületi tiszti főorvos (1850-1929), akinek fia Faller Jenő oki. bányamérnök 1894-1966, illetve unokája Faller Gusztáv oki. bányamérnök 1930-2000] Faller Gusztáv (1816-1881) hímeves akadémiai tanár, kiváló oktató és tudós szakember. Értékes szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. 0 állította fel a Selmecbányái arany-ezüst ércelőfordulás településének elméletét, amelyet a későbbi feltárások teljesen igazoltak. Egyik kiváló történeti összefoglaló, s egyben egyetlen forrásmunka az akadémia évszázados fennállása alkalmával irt: "A selmeci Kir. bányász és erdészakadémia" című müve. 1866-ban megalapította a főiskolai "Segély Egyletet", 1873-ban a bécsi világkiállításon ő képviselte a magyar bányászatot. Farbaky István így ír róla halála alkalmával: "A nehéz harczot vívó, létéért küzdő magyar bányászatnak (...) ismét egy régi jeles bajnokát ragadta el a halál, ki (...) kiváltképpen mint a bányászati tudományoknak leghivatottabb apostola: mint akadémiai tanár, maradandó, hervadhatatlan érdemeket szerzett magának ..." (Farbaky István: Faller Gusztáv, Bányászati és Kohászati Lapok, XIV. (1881) évf. 22-23. old.) Úgy gondolom fenti méltató szavak jogosan hangozhattak volna el 2000. december 14-én is Faller Gusztáv (1930-2000) címzetes egyetemi tanár búcsúztatásán. (KF) Dr. Faller Jenő [(Dr.h.c. Faller Gusztáv 1930-2000 édesapja)] oki. bányamérnök 1894-ben született Hegybányán (Faller Gusztáv orvos fiaként). Egyetemi tanulmányait 1919-ben fejezte be Sopronban, bányamérnöki oklevelét 1921-ben nyerte el. Bányamérnöki működését 1919-ben kezdte Tatabányán a

59

Magyar

Általános

Kőszénbánya

Rt.

szolgálatában

üzemvezető,

majd

a

mérnökségvezető helyettesként. 1922 novemberétől Dorogon a Salgótarjáni Kőszénbánya szolgálatába állt, a szénkutatások irányításával foglalkozott, amelyek eredményeként 1924-1926 között a nagynémetegyházi, 1924-27 között pedig a Jásd-Dudar környéki szénvagyont tette ismeretessé. Vállalata megbízásából 1928ban az ausztriai Statzendorfba került az ottani bányászat ellenőrzésére. 1929-1940 között Várpalotán dolgozik a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (Unió Bánya- és Ipari Rt.) bányászatának korszerűsítésében (skyp-akna építése, torkrét-eljárás bevezetése, vájár-tanfolyamok megszervezése). 1940-től a bánfalvi szénbányában dolgozik, ahol jelentős műszaki fejlesztések egész sorát vezeti be, s emellett a faluban könyvárat, mozit, művelődési házat létesít; majd 1944-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. budapesti központjába kerül. A II. világháborút követően az SKB műszaki vezetőjeként, majd miniszteri biztosként részt vesz a bányászat újjászervezésében. 1946-tól a Dunántúli Kerületi Bányaigazgatóság vezetője Várpalotán, majd a kerületi bányaigazgatóságok átszervezése után rövid ideig a Budapesti Szénbányászati Kutató Laboratóriumban dolgozik, majd 1950-től Sopronba intézeti tanárrá, majd a Bányaműveléstani Tanszék egyetemi docensévé nevezik ki. Egyetemi oktatóként bányagazdaságtant, bányarendészeti ismereteket, bányaművelési enciklopédiát, később bányászattörténetet ad elő. Oktató munkája

mellett az egyetemi fejlődéstörténeti

gyűjtemény

kialakításával rakta le az általa megszervezett Központ Bányászati Múzeum alapjait, 1959 után a múzeum igazgatója 1966-ban bekövetkezett haláláig. Faller Jenő bányaüzemi, bányászati irányítói és egyetemi oktatói munkássága is jelentős, a bányász társadalom számára talán mégis a leginkább ismert és maradandó gazdag szakirodalmi és múzeumi tevékenysége. Munkájának zöme a Bányászati és Kohászati Lapokban jelent meg, a háború után alapvető szerepe volt az Országos

60

Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület újraindításában, élete végéig aktív tagja volt az egyesületnek. A Hell Máté Kornél és Hell József Károly életét és munkásságát bemutató, „A

bányagépesítés XVIII. századi úttörői" című könyve alapján nyerte el a

műszaki tudományok kandidátusa tudományos fokozatot.

Dr.h.c.Dr. Faller Gusztáv oki. bányamérnök, oki. ipari közgazdászmérnök, a műszaki tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, nyugalmazott minisztérimi főtanácsos 1930. augusztus 22-én született Budapesten. Édesapja Dr. Faller Jenő oki. bányamérnök, édesanyja Jász Lilla 1952-ben kötött házasságot, felesége Horváth Rozália (1930), fia Dr. Faller Jenő 1955. szeptember 15-én született Zircen. Faller Gusztáv az elemi iskolát Várpalotán végezte, középiskolai tanulmányait Tatán a Piarista Gimnáziumban, 1948-ban jeles eredménnyel érettségizett. Még ez évben kezdte egyetemi tanulmányait a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán Sopronban. Tanulmányait jeles eredménnyel végezte, amikor a harmadik tanév végén (1951. júniusában) kizárták az egyetemről. A kizárás okaként az un. Selmec-i hagyományok ápolását, valamint politikai viccek mesélését jelölték meg. A határozat tartalmazta azt is, hogy "valamely üzemben mérnöki munkakörben elhelyezkedve, ott teljesített jó munkájával bebizonyíthatja a népi demokráciához való hűségét. Ez esetben üzemi javaslat alapján lehetővé válik, hogy tanulmányait néhány év múlva befejezhesse.". 1951. július 4-én az Ajkai Szénbányák Annin aknáján felmérőként állt munkába. (Első főnöke Dr. Zambó János üzemi főmérnök volt), 1952. január 1-től a Padragi Táncsics aknára helyezték át technológiai és újítási csoportvezetőnek. E munkakörben külön feladata volt a Padragi (Csékuti) Bányáknál induló pajzsos

61

fejtési kísérlet élőmunkáinak szervezése és a bevezetés helyszíni irányítása. 1952. október 7-i hatállyal a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatója (Hidasi István) a külfejtésű szénbányákhoz Herendre helyezte át megbízott műszaki vezetőnek (főmérnöknek). 1953. március 9-én a Középdunántúli Szénbányászati Törszt (KDT) javaslatára a Nehézipari Műszaki Egyetem (Miskolc) Bányamérnöki Kar (Sopron) dékánja (Dr. Gyulay Zoltán) engedélyezte egyetemi tanulmányai folytatását. 1953. június 9-i hatállyal Dr. Zambó János, a KDT igazgató-helyettese tröszti állományba helyezte, részére a Nehézipari Minisztérium (NIM) Szénbányászati Igazgatóság engedélye alapján a KDT iskolai bérezés címén havi 1.500- Ft ösztöndijat állapított meg. Egyetem vizsgáit teljesítve 1954. június 23-i dátummal a KDT Dudari Szénbányákhoz került beosztott mérnöknek, majd 1954. június 28-án} 1954. július 1-i hatállyal kinevezték (Hidasi István trösztigazgató) a Dudari Bányák Iker-akna főmérnökének. 1954. szeptember

13-án diplomaterve megvédésével

kitüntetéssel

bányamérnöki oklevelet szerzett. 1955. február 1-i hatállyal az Iker-akna üzemvezetői (főmérnöki) beosztásából felmentették, önálló mérnöki beosztást kapott. A főmérnöki beosztásból való felmentés (le nem irt) indoka az volt, hogy 1955. márciusban 3 hónapos tartalékos tiszti tanfolyamra vonult be, tartalékos alhadnagyként szerelt le. Ezt követően 1955. június 30-i hatállyal a Dudari Bányák Szabadság-akna vezetését vette át. (Az 1955. június 23-án kelt kinevezés "bányamesteri" beosztásra szólt, az 1955. július 1-i megbízatás pedig "... a bányaüzemet, mint felelős bányaüzemvezető-helyettes vezesse".) Az

1956-os forradalom

és szabadságharc alatti tevékenységével

kapcsolatban egy kézírásos önéletrajzi részletet idézek (KF): "Az 1956-os forradalmi események során beállott sztrájkok idején igyekeztem legjobb

62

tudásommal a rám bízott bánya termelőképességét megőrizni, illetve a termelést újrainditani. Amikor a bánya munkás tanácsának tagjává választottak, még határozottabban tudtam állást foglalni a termelés megindítása mellett.". A Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) Műszaki Egyetemi Karok dékánja (Dr. Zambó János) 1957. január 22-én kérte ki a KDT igazgatójától, az áthelyezéshez Hidasi István 1957. február 1-el járult hozzá. (Faller Gusztáv önéletrajzában 1957. január 15-i dátumot ír.) A Bányaműveléstani Tanszéken egyetemi adjunktusi állást foglalt el, a kinevezési dokumentum szerint 1957. február 1-én. A kinevezési dokumentum: Műszaki Egyetemi Karok Dékáni Hivatala, D.87/957., Sopron 1957. január 31. 653. kulcs. sz. II.hiv.csop. 1. fiz. fokozat, 2.400.- Ft alapfizetés, aláírás: Zambó. 1957-ben iratkozott be a Marx Károly Közgazdasátudományi Egyetemre, ahol diplomatervét jeles eredménnyel megvédve, 1959. november 27-én ipari közgazdászmérnöki oklevelet szerzett. A Sopronban folytatott egyetemi oktatói tevékenyésge során 1957-58. tanévben a Bánya- és Földmérőmérnöki Karokon működő Diákjóléti Bizottság elnöke volt. A Győr- Sopronmegyei Tanács Bánya- és Építőipari Egyesülés megbízása

alapján

az

újból

megindult

brennbergbányai

széntermeléssel

kapcsolatban szaktanácsadói feladatokat látott el. A Bányamérnöki Kar 1959. nyarán történt Miskolcra költözésével Faller Gusztáv is Miskolcra költözött. A Bányászati Kutató Intézet (Budapest) Üzemgazdasági és Üzemszerzvezési Osztálya létrejöttét követően az

osztály

vezetőjének (Simon Kálmán) meghívására 1960. január 15-től először tudományos munkatársként, majd osztályvezető-helyettesként Faller Gusztáv az intézetben dolgozott. 1960. október 19-én a Munkaügyi Minisztérium 2766/354-1960. szám alatt a Hivatásos Szakértők nyilvántartó jegyzékébe mint "bányagazdasági" szakértőt bejegyezte.

63

A Bányászati Kutató Intézetben eltöltött három és fél évet követően 1963. július 16-tól Faller Gusztáv a Nehézipari Minisztériumba kerül, ahol főállásban egészen 1988-ban történt nyugdíjazásáig dolgozott. Először az Igazgatási Főosztály Műszaki Osztályán bányászati szakértőként csoportvezetői főmérnöki beosztásba került. 1964. május 28-án védte meg kandidátusi értekezését, megszerezve a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot, majd e fokozat alapján a Nehézipari Műszaki Egyetemen doktori cimet (Dr.tech.) kapott. Az 1967. évi minisztériumi átszervezés után a Műszaki Titkárságon műszaki- gazdasági tanácsadóként dolgozott. 1971-től a Műszaki Fejlesztési Főosztály Szén- és Ércbányászati Osztályának vezetőjeként, majd 1975. február 15-től főosztályvezető-helyettesként dolgozott (Főosztályvezető Dr. Tóth Miklós). 1973-ban a Dr. Tóth Miklóssal közös: "A bányagazdaságtan és az ásványvagyon-gazdálkodás

terén

végzett

kutató

munka

tézisekbe

foglalt

eredményei" cimű akadémiai doktori értekezés sikeres megvédésével elnyerte(ék) a "műszaki tudományok doktora" fokozatot. 1981. január 1-i hatállyal az Ipari Minisztérium államtitkára (Dr. Kapolyi László) kinevezte az Ipari Minisztérium Bánya és Energia államtitkár törzskarába. 1983. április 1-i hatállyal Méhes Lajos ipari miniszter "minisztériumi főtanácsos" címet adományozott részére, ipari minisztériumi tevékenységének - 1988-as nyugdíjazásáig - utolsó szakaszában a Kapolyi László ipari miniszter irányitásával működő Bányászati és Energetikai szakértői csoport bányászati részlegét irányította. Dr. Faller Gusztáv hivatali nyugdíjazását követően is igen aktív tevékenységet folytatott, mind az oktatás- kutatás, tudományos, közélet, mind pedig a szakmai- egyesületi (Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) hagyományápolási munka területén. Tisztségeit, részletes feladatait ezért különkülön fejezetben mutatom be.

64

Élete utolsó

időszakában

betegségekkel

küzdött,

türelemmel

és

önfegyelemmel viselte a vizsgálatokat és kezeléseket, szinte az utolsó napokig teljesítette vállalt feladatait. 2000. december 2-án, életének 71. évében Budapesten huny el. Búcsúztatása, temetése a szakma- tudományos közélet vezető képviselői, nagyszámú tagjai, Sopron város polgárai jelenlétében 2000. december 14-én délelőtt volt a Soproni Szent Mihály temetőben. Faller Gusztáv szülei (Dr. Faller Jenő, Jász Lilla) sirjában nyugszik.

Dr.h.c.Dr. Faller Gusztáv kitüntetései: A Nehézipar Kiváló Dolgozója

1964, 1966

Miniszteri Dicséret

1967

Bányászati Szolgálati Érdemérem bronz fokozat

1967

A Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója

1973

A Bányászat Kiváló Dolgozója

1976

Munka Érdemrend bronz fokozat

1976

Bányász Szolgálati Érdemérem ezüst fokozat

1976

Bányász Dicsőség II. fokozat (Szovjet miniszteri)

1976

Mikoviny Sámuel Emlékérem (OMBKE)

1978

Miniszteri Dicséret

1978

Eötvös Lóránd Díj

1979

Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozat

1981

Akadémiai Díj (MTA)

1981

Munka Érdemrend ezüst fokozat

1984

Állami Díj

1985

Signum Aureum Universitatis Miskolciensis

1985

Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozat

1986

65

Bányász Dicsőség I. fokozat (Szovjet miniszteri)

1987

Das Grosse Ehrenzeichnen für Verdienste um die Republic Österreich

1989

Pro Facultate Rerum Metallicarum (Miskolci Egyetem Bányamérnöki Kar)

1990

Soltz Vilmos Emlékérem (OMBKE 40 éves tagság)

1990

Ezüst Centenáriumi Emlékérem (OMBKE)

1992

Szent Borbála Érem

1994

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tiszteleti tagja

1994

Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora (Dr. honoris causa)

1995

Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztj e

1995

Jubileumi Egyetemi Emlékérem (Miskolci Egyetem)

1999

Soltz Vilmos Emlékérem (OMBKE 50 éves tagság)

2000

Pro

Facultate

Rerum

Metallicarum

(Miskolci

Egyetem

Műszaki 2000

Földtudományi Kar)

World Mining Congress International Organising Committee

tagja 1980-1992, tiszteleti tagja 1992-

A Bányászati Tudományok Akadémiája (orosz) külső tagja 2000-

Szakmai- hivatali tevékenység, feladatok, bizottsági tagságok.

Faller Gusztáv az 1951-ben indult szakmai tevékenységét - a tőle megtapasztalt,

hivatástudattal -

kutatóintézeti

és ipari

szinte élete utolsó napjáig

minisztériumi

szakmai-, irányitás

folytatta.

feladatait

A

teljes

66

részletességgel aligha lehet ismertetni, csupán a fontosabb feladatokat tudjuk felemlíeni, e visszaemlékezésben is rögzíteni. Már kutatóintézeti tevékenysége első évében felkérték, hogy az országos távlati tudományos kutatási tervhez (OTTKT) tartozó: "A hazai érc- ásvány- és kőszénbányászati feltárási, művelési és előkészítési feladataival kapcsolatos kutatások"; az "Ásványvagyonnal történő gazdálkodás feladatai"; a "Bányászati telepitések" és a "Feltárás, fejtés" cimü feladatok tématervének kidolgozásában vegyen részt. 1962-63-ban

az

Országos

Műszaki

Fejlesztési

Bizottság

Irodája

foglalkoztatta a "geotermikus adottságaink kiaknázási lehetőségeinek műszaki és gazdasági vizsgálatára" alakult bizottság keretében. 1965-ben az Országos Ásványvagyon Bizottság Kőszénkészlet Szakbizottsága tagjának nevezték ki. 1966-ban a NIM Koordinációs Bizottság Titkárságának tagjává nevezték ki, ahol a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos feladatokkal foglalkoztak. 1968tól a Nehézipari Műszaki- Gazdasági Tanácsba kapott kinevezést. 1970-től az Országos Ásványvagyon Bizottság tagja lett, majd az

OÁB Módszertani

Biztottságába is beválasztották. 1972-ben külön szakértői feladatként a Magyar Aluminiumipari Tröszt ásványvagyongazdálkodási és bányászati tevékenységét értékelte. Ehhez a munkához kapcsolódóan I973-74-ben a MAT bauxitkutatási, bányászati beruházási és műszaki fejlesztési tevékenységének értékelésével is megbízták. 1975-80 között a Magyar Szénbányászati Tröszt Felügyelő Bizottságának elnökhelyettese volt. 1976. március 23-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) Szénbányászati Állandó Kormánybizottság Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága Szénbányászati Állandó Kormánybizottság tagjává nevezte ki, 1981-től e Bizottság elnökehelyettese lett. 1981-től az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság

67

Szénbizottsága magyar delegáció vezetőjeként is dolgozott, illetőleg az Energia Világkongresszus Magyar nemzeti bizottságának tagja volt. 1981-ben az újjászervezett Energiapolitikai Tanács állandó szakértője lett, Kapolyi László államtitkár közvetlen munkatársaként. 1981. október 20-án az ipari miniszter (Méhes Lajos) a Szénbányászati iparág Felügyelő Bizottsága elnökévé nevezte ki. Ezt a tisztséget 1983. augusztusáig töltötte be, majd 1983 novembertől 1985 végéig a Szénbányászat (Mecseki-, Dorogi-, Tatabányai-, Oroszlányi-, Veszprémi-, Borsodi-, Nógrádi-, Mátraaljai Szénbányák, Bányászati Ellátó Vállalat) Felügyelő Bizottságának tagja volt, majd e megbizatását ismételten 1990. év végéig meghosszabbitották. 1977-től a Bányászati Világkongresszusok (World Minig Congress) magyar nemzeti bizottságának tagja, 1980-tól a Bányászati Világkongresszusok Nemzetközi Szervező Bizottságának (WMC-IOC) tagja, 1992-től e bizottság tiszteleti tagja. 1982-től a Műszaki Könyvkiadó Bányászati Szerkesztőségi Tanács elnöke. Az 1980-as évek elején az Országos Tervhivatal Távlati Tervezési Főosztály Termeléspolitikia Bizottsága szakértőjeként is dolgozott. Ugyanezen időszakban az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszitérium "Az épitőanyagipar energia racionalizálásának fejlesztése", illetőleg "Az épitő- és épitőanyagipari ásványinyersanyagok

felhasználásának

fejlesztése"

cimű

célprogramok

kidolgozását és végrehajtását irányitó bizottságok munkájában is részt vett. 1984-ben lett tagja az Országos Vízgazdálkodási Bizottságnak, továbbá az Ásványi Nyersanyagok Komplex Hasznosítási Bizottságának elnöki teendőinek ellátására, valamint "Az ország természeti erőforrásainak átfogó vizsgálata Tárcaközi Bizottságnak" lett tagja. 1986-tól az Ipari Minisztérium és a Központi Földtani Hivatal által létrehozott Távérzékelési Koordinációs Tanács tagja lett.

68

Tevékenysége során ismételten, több alkalommal külön megbízásokat kapott pl. bányászati tömeges balesetek kivizsgálását, a fegyelmi felelősség megállapítását végző bizottságokban. 1987. októberben Dr. Csehák Judit miniszterelnök-helyettes az Állami- és Kossuth-díj Bizottság Bányászati, Földtudományi és Vízügyi Albizottság tagjának kérte fel, e megbízatása 1990. február 5-én szűnt meg. 1973-ban a Központi Bányászati Múzeum helyreállításával és újbóli működésével kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a meglévő bányászati múzeumokkal, illetve gyűjteményekkel való kapcsolatok koordinálása érdekében létrehozott Bányászati Múzeumi Bizottság vezetőjének nevezte ki az ipari miniszterhelyettes. Ez a bizottság vezetésével eredményesen dolgozott, hivatalos működését 1979-ben befejezte. Faller Gusztáv az ipartörténeti, múzeumi ügyekben természetesen odaadó munkát végzett, haláláig tagja volt a Központi Bányászati Múzeum (Sopron) Alapítvány Kuratóriumának.

Oktatási-tudományos tevékenység, testületi tisztségek

Faller Gusztáv dédapja - Faller Gusztáv (1816-1881) akadémiai professzor - nyomdokaiba lépve az évszázados családi hagyományt követve, az oktatás és tudományos munka és annak szervezése területén is kiemelkedő személyiség volt. Oktató tevékenységét egyetemi adjunktusként kezdte, majd négy évtizeden keresztül szünet nélkül állt a Selmecen alapított Alma Mater, a Soproni majd Miskolci Egyetem szolgálatában, vett részt a hazai és nemzetközi tudományos életben, dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia testületi és bizottsági kereteiben.

69

Oktatást vállalt a Tatabányai Felsőfokú Bányagazdasági Technikumban, a levelező tagozat budapesti csoportjánál a Bányaműveléstan című tárgyat oktatta. Az 1960-as években rendszeresen az Állami Vizsgáztató Bizottsága tagja volt. A Nehézipari Műszaki Egyetem, majd a Miskolci Egyetem Bányamérnöki Karán a bányamérnök továbbképzésben, a bányaipari gazdasági mérnök szakon, majd az alapképzésben a bányászati és a műszaki földtudományi (geológus) szakokon majd két évtizeden át oktatott a bányagazdaságtan, ásványvagyon­ gazdálkodás, műrevalósági minősítés témakörökben. Tankönyvei, egyetemi jegyzetei a bányagazdaságtani oktatás alapműveinek számítanak. [34, 55, 91, 129, 139, 155, 183, 189, 242, 305]. A törvényszerűségek az ásványi nyersanyag­ gazdaságban című könyv (Társszerző: Dr. Tóth Miklós) akadémiai nívódíjat kapott. A Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Kar Tanácsának tagjaként 1969. augusztus 1-től kezdődően két évtizeden keresztül segítette a Kar munkáját, rendszeresen kifejtette véleményét a szakok-szakirányok rendszeréről, az alap- és továbbképzés aktuális kérdéseiről. 1973. szeptember 6-án a művelődési miniszter-helyettes a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karára címzetes egyetemi docenssé nevezte ki. 1977-ben nyerte el a címzetes egyetemi tanári fokozatot. 1975-től 1980-ig a Bányaipari gazdasági mérnök szak Állami Vizsgáztató Bizottságának tagjaként segítette az egyetem továbbképzési tevékenységét, 1981-től 1986-ig a Bizottság elnökeként dolgozott. A műszaki -

benne bányászati- kohászati -

felsőoktatás aktuális

feladatainak kijelölésében, megoldásában folyamatosan részt vett. Az aspiráns képzésben és vizsgáztatásban, az egyetemi doktori, kandidátusi és akadémiai doktori eljárásokban vizsgáztató bizottsági tagként és elnökként, opponensként, bíráló bizottsági tagként és elnökként számos alkalommal működött. 1974-től két cikluson át tagja a Tudományos Minősítő Bizottság földtani-, bányászati-,

70

goedéziai-

és

geofizikai

szakbizottságának,

1980-tól

elnöke

ennek

a

szakbizottságnak. 1993-tól egy cikluson át elnöke az Országos Akkreditációs Bizottság Bányászati és Kohászati Szakbizottságának. Ugyancsak két cikluson át haláláig - tagja a Miskolci Egyetem műszaki- természettudományi habilitációs bizottságának, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik doktori és habilitációs bizottságának. A családi hagyomány és saját elkötelezettsége alapján az Alma Mater, a Miskolci Egyetem feltétlen híve, őszinte támogatója. Munkáját a Miskolci Egyetem több kari, illetőleg egyetemi szintű kitüntetéssel ismerte el. A tudományos közéletben kereken négy évtizedig dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya Bányászati Tudományos Bizottsága (az 1960-as években a bizottság Szakbizottságként működött) egyik szakbizottságában 1961-től vett részt. 1965-től a Bányászati Szakbizottság tagja, illetve titkárhelyettese, 1967-től tagja, illetve titkára. A Bizottság titkári teendőit 1976-ig látta el. 1976-tól a Bányászati Tudományos Bizottság elnökhelyettese.

1994-től egészen haláláig a BTB

elnökeként végzett igen aktív, eredményes tudományszervezői munkát. 1981-1985 években az MTA Műszaki Tudományok Osztálya felkérése alapján a World Energy Conference (Világenergia Konferencia) Magyar Nemzeti Bizottsága tagjaként dolgozott. Az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya elnökének felkérése alapján

1983-tól

a

Természetgazdasági

Albizottság,

majd

1984-től

a

Nyersanyaghasznosítási Tudományos Bizottság elnöki tisztét látta el. 1980-tól tagja a MTA Bányaegészségügyi és Bányászati Ergonómiai Osztályközi Tudományos Bizottságának,

illetőleg a Bányászati

Szilikózis

Albizottságnak. Aktiv tagja az MTA Technika- és Tudománytörténeti Tudományos Bizottságának.

71

Az MTA 145. Közgyűlését követően 1985. július 1-től két cikluson át tanácsokozási jogú tagja a Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának, majd az új Akadémiai Törvény elfogadását követően (1994) két cikluson át tagja - a doktorok kéviselőjeként - az MTA Köztestületének. Tudományos eredményeinek elismeréseként Akadémiai Díj, Állami Díj elismerésben részesült, a 2001. évi levelező tagválasztás előkészítése során tagjelölt volt. (Ajánlói Kovács Ferenc rendes tag, Pápay József levelező tag) A tudományos közéleti munka keretében tagja volt a Szádeczky-Kardoss Elemér Díj- és Ösztöndíj Alapítvány Kuratóriumának, elnöke a Vitális István Alapítvány Kuratóriumának, elnöke a Radioaktiv Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság szakértői bizottságának. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek 50 évig (1950től) volt aktív tagja, a szakmai- baráti együvé tartozás elkötelezett híve. Az 1950-es években az Egyetemi Csoport (ma Osztály) titkára, az ipargazdasági bizottság tagja, a környezetvédelmi bizottság elnöke, vezette a tisztújítást előkészítő jelölő bizottságot. Több évtizedig tagja a Bányászati Szakosztály vezetőségének, a Történeti Bizottságnak, már 1967-től a Bányászati és Kohászati Lapok, illetőleg a BKL Bányászat szerkesztő bizottságának. A Lapokban kereken 60 publikációja jelent meg, két tanulmánya nívódíjat kapott. Kiemelkedő munkája, érdemei elismeréseként több egyesületi kitüntetésben részesült, 1994-ben az Egyesület tiszteleti tagjává választotta. Nemzetközi szakmai körökben is elismerést váltott ki tevékenysége. Korábban a szocialista országok különböző szakmai szervezeteiben - a KGST keretében - a magyar bányagazdasági és ásványvagyon értékelési "iskola" képviselőjeként szerzett tekintélyt, a Bányászati Világkongresszusok tudományos ülésein redszeresen tartott érdeklődést kiváltó előadásokat,

a magyar-osztrák

együttműködés keretében ("Ad hoc Arbeitsgruppe fur die Zusammenarbeit auf dem Gebiet der mineralischen Roh- und Grundstoffe zwischen der Volksrepublik

72

Ungarn

und

der

Republik

Österreich"

végzett

eredményes

munkájáért

kitüntetésben is részesült. A külföldi szakmai partnerek között széles körű tisztelet övezte, a Bányászati Világkongresszusok Szervező Bizottságának 2000. évi Marrakesh-i ülésén megemlékeztek róla, jegyzőkönyvben rögzítették érdemeit.

Szakmai tudományos munkájának összefoglalása

A mellékletben közölt publikációs jegyzék több mint 300 tétele részletesen bemutatja szakmai-tudományos életmüvét. Több mint négy évtizedes tudományos munkássága során elsősorban a bányászati műszaki fejlesztés gazdasági kérdéseivel, a bányászati műszakitudományos kutatás tartalmi és irányítási problémáival, a bányászat környezeti hatásaival, újabban a hazai bányászat legújabb kori történetével foglalkozott és része volt a hazai bányagazdasági iskola keretében az ásványvagyon-gazdálkodás, valamint

a

bányászati

szerkezet-optimalizálás

tudományos

alapjainak

nemzetközileg elismert kidolgozásában. Ezekben a témakörökben 23 könyv, könyv-részlet, egyetemi és mérnöktovábbképző jegyzet szerzője, ill. társszerzője (egyet külföldön is kiadtak), kereken 110 kutatóintézeti, ill. magánszakértői jelentés, terjedelmesebb szakvélemény készült részben egyéni munkájaként, részben irányításával, avagy közreműködésével, ugyancsak mintegy 110 (részben társszerzős) tanulmánya jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, illetve kongresszusi stb. kiadványokban, és mintegy 50 ismeretterjesztő cikket, részletes szakmai hírt és könyvismertetést publikált, így a magyar bányászatnak a tanuló ifjúság számára készült története az Ő tollából szerepel az interneten. Az utolsó évtized elsősorban szintetizáló munkájának időszaka. Egyetemi jegyzetekben [242] foglalta össze a bányagazdaságtan jórészt általa kimunkált ismeretanyagát, társszerzős nívódíjas könyvben [305] az ásványi nyersanyag

73

gazdálkodás felismert és kimunkált törvényszerűségeit. A bányászat egyik jellegzetes - geomorfológiára gyakorolt - környezeti hatásának történelmi alakulására irányuló kutatásai megállapításait könyv-fejezetben [311] adta közre. Miután összefoglalta a magyar szénbányászat évszázados történetét [285], elsőként dolgozta fel és publikálta terjedelmes könyv-fejezetben [312] a teljes hazai bányászat

II. világháborút

követő időszakának gazdasági-, technikai- és

szellemtörténetét. Ugyanezen munka során a megelőző időszakot tárgyaló fejezet [313] társszerzőjeként, valamint a jövőt vizsgáló fejezet [314] szerzőjeként és a könyv [308] egyik szerkesztőjeként is közreműködött. A

magyar

államiság

millenniuma

alkalmából

a

Bányászati

Világkongresszusok Nemzetközi Szervező Bizottságának Szaklapjában jelenik meg az évezredes magyar bányászat történetét bemutató tanulmánya [315]. Ezekből a szintetizáló munkáiból is kitűnően egyik legjelentősebb tudományos eredménye, hogy kialakította a modern magyar bányagazdaságtan sajátos tematikáját a bányászati munka tárgya - az in situ ásványi nyersanyag, illetve ennek egyes telepe (előfordulása) - következő négy olyan tulajdonságából levezetve, illetve hozzájuk

rendelten, amely tulajdonságokkal

más (ipari)

tevékenységek munkatárgyai nem rendelkeznek: az in situ reprodukálhatatlansága, csak reprezentatív jellegű előzetes megismerhetőség, természeti adottságai gazdaságosság-meghatározó

(érték-determináló)

volta

és

ezen

adottságok

inhomogenitása. Legújabb kutatási eredményei közül pedig kiemelkedő jelentőségű: a bányászat gazdasági feltételei globális és tendenciaszerű szigorodása korábban

"csak"

bebizonyosodásának

elméleti

alapon

kidolgozott

sokoldalú

kimutatása

(mert

tézise

gyakorlati

nyersanyag

stratégiai

konzekvenciái vannak), és századunk második fele hazai bányászata kritikai történetének megírása, különös tekintettel arra, hogy ez az első erre irányuló összefoglaló munka.

74

Faller Gusztáv szakmai-tudományos eredményeit számos hazai és külföldi kitüntetéssel ismerték el. Ezek közül jelentősebbek: Eötvös Lóránd Díj (1979), Akadémiai Díj (1981), Állami Díj (1985), Das Grosse Ehrenzeichnen fur Verdienste um die Republik Österreich (1989), Signum Aureum Universitas (1985), Pro Facultate Rerum Metallicarum (1990 és 2000), a Miskolci Egyetem tiszteletbeli

doktora

(Dr.h.c.

1995),

a

Magyar

Köztársaság

Érdemrend

Középkeresztje (1995). A nemzetközi elismertség kifejezése, hogy a Bányászati Tudományok Akadémiája

(Moszkva)

külföldi

tagjává

választotta

(2000).

Kiemelkedő

tudományos eredményeinek elismerése, hogy 2001. évi tagválasztások előkészítése során a Magyar Tudományos Akadémia tagjelöltjei között szerepelt. (Magyar Tudomány, 2000. 12. szám T 98. old.)

FALLER GUSZTÁV munkáinak jegyzéke

1./

Beszámoló az első hazai páncélpajzsos frontfejtési kísérletről. Bányászati Lapok 86. (1953.) évf. p. 145-157. Társszerző: Horváth László.

2.1

Szénbányászaink harca a karsztvíz ellen. Ifjú Technikus 2. (1953.)évf. 2. (febr.) sz. p. 14.

3./

A Középdunántúli Szénbányászati Tröszt frontfejtéseiben az egy fó részére biztosítandó legkedvezőbb homlokhossz

vizsgálatának néhány tanulsága.

Bányászati Lapok 87. (1954.)évf. p. 101-106. 4/

Egyszerűbb, világosabb az új bérezés. Veszprém megyei Népújság 11. (1955.)évf. 23. (jan.28.)sz. p. 2.

57

Megjegyzések a korszerű bányászati robbantástechnikáról. megyei Népújság ll.(1995.)évf. 54. (márc.5.)sz. p.5.

Veszprém

75

6./

Néhány

megfigyelés

a

dudari

talpduzzadásról.

Bányászati

Lapok

90.(1957.)évf. p.386-390. ÍJ

Ünnepélyes tanévnyitó a soproni Műszaki Egyetemen. Bányászati Lapok 90.(1957.)évf. p.510-511.

8./

Internationales Studentenseminar für Bergbau, Metallurgie und Geologie. Bányászati Lapok 90.(1957.)évf. p. 512.

9/

Megnyílt a Központi Bányászati Múzeum. Bányászati Lapok 90.(1957.)évf. p. 635-639.

10./

Előadás Zsigmondy Vilmosról Sopronban. Bányászati Lapok 91(1958.)évf. p.68.

11./

II. nemzetközi bányász, kohász és geológus diákszeminárium Freibergben. Bányászati Lapok 91.(1958.)évf. p. 175-180.

12/

Hozzászólás Balassa Miklós "A külszíni szénfejtés új, korszerű módszerei" című

tanulmányához.

Bányászati

Lapok

91.(1958.)évf.

p.780-785.

Társszerző: Németh Alajos. 13./

A Szovjetunió szénbányászatának fejlődése. Soproni Egyetem, 1958.XI. p.34.

14./

Veszprém megye bányászatának bibliográfiája (1955. december 31-ig). A Középdunántúli és Várpalotai Szénbányászati Tröszt kiadása. Veszprém megyei Nyomda Vállalat, 1958. p. 48. oldal.

15./

A beszálló akna helyének kijelöléséhez szükséges adatokról. Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei 24.(1959.) köt. l-4.sz. p.67-96.

16/

Néhány érdekesség a régi orosz és a mai szovjet bányászati felsőoktatásról. Felsőoktatási Szemle 8.(1959.)évf. p.483-488.

17./

Dr. Jan Pazdur lengyel bányászattörténész előadása Sopronban. Bányászati Lapok 92.(1959.)évf.p.60.

76

18./

Beszámoló a moszkvai

Állandó

Ipari és Mezőgazdasági

Kiállítás

szénbányászati bemutatójáról. Bányászati Lapok 92.(1959.)évf. p. 145-149., 292-295., Társszerző: Patvaros József. 197

Néhány érdekesség a szovjet bányászati felsőoktatásról. Soproni Egyetem, 1959.IV. 19. sz. p.5-6.

207

A Bányamérnöki Kar tanszékeinek jubileumi kiállításai. A Mi Egyetemünk 5(1959.)évf. 17.(okt.23.)sz. p.2.

217

Opregyeíenie granicü mezsdu otkrütümi i podzemnümi rabotami pri pologopadajuscsih plasztah. A Nehézipari Műszaki Egyetem Idegennyelvű Közleményei 21. (1960.)évf. p. 29-42. Társszerzők: Forrai Sándor és Patvaros József.

227

A somsályi és farkaslyuki I. telep lefejtésének gazdaságossági vizsgálata. A Bányászati Kutató Intézet 2-XI-60-13. sz. kutatási zárójelentése. Budapest, 1960.jún.3. Társszerzők: Simon Kálmán, Szokolczay Györgyné és Rieb Lászlóné.

237

Négy szovjet szakkönyv ismertetése. Bányászati Lapok

93.(1960.)évf.

p.499-500. Társszerző: Smóling Imre. 247

Ipari

és

üzemgazdasági

tudományos

ülésszak.

Bányászati

Lapok

93.(1960.)évf. p.790-791. 257

Elvi megfontolások a műrevalóság kérdéséhez, különös tekintettel a vékony telepekre. Magyar nyelven: A Bányászati Kutató Intézet Közleményei 5.(1960.)évf. 1-2.sz. p. 104-112. Orosz nyelven: A Bányászati Kutató Intézet (idegennyelvű) Közleményei 1959-1960.évf. 3-4.sz. p.58-63.

267

Tudományos ülésszak Intézetünk fennállásának

10 éves évfordulóján.

Kutató (A Bányászati Kutató Intézet Híradója). 1960.VI.évf. 3.sz. p.2-4. 277

Az iszaptömedékelés kialakulásáról és hazai fejlődéséről. Bányászati Lapok 94(1961.)évf. p. 239-244. Társszerző: Faller Jenő.

77

28./

Azonos használati értékű szénelőfordulások rangsorolása kitermelésük gazdaságossága alapján. Magyar nyelven: A Bányászati Kutató Intézet Közleményei 6.(1961.)évf. l.sz. p.352-363. Orosz nyelven: A Bányászati Kutató Intézet (idegennyelvű) Közleményei 1961.évf. 5.sz. p.218-225.

29./

A munkahelyi nagy bányagépek gazdasági eredményének kiértékelésére alkalmazott eljárások kritikai vizsgálata. A Bányászati Kutató Intézet szakértői jelentése. Budapest, 1961.márc.l2. Társszerző: Rieb Lászlóné.

30./

Néhány ózdvidéki szénelőfordulás műrevalósági határvastagsága. I.rész: Egercsehi ü-III.telep. A Bányászati Kutató Intézet 2-XI-61-04.sz. kutatási részjelentése. Budapest, 1961 júl.31. Társszerzők: Sipos Imre, Tóth Károlyné és Rieb Lászlóné.

31./

Néhány ózdvidéki szénelőfordulás műrevalósági határvastagsága. II. rész: Farkaslyuk XI. táró II-III.telep. A Bányászati Kutató Intézet 2-XI-61-04.sz. kutatási részjelentése. Budapest, 1961.dec.5. Társszerzők: Pruzsina János és Sipos Imre.

32./

A borsodi III. telep műrevalósági határvastagsága. A Bányászati Kutató Intézet

2-XI-61-03.SZ.

kutatási

részjelentése.

Budapest, 196 l.dec.31.

Társszerzők: Sipos Imre, Pruzsina János, Zimányi Józsefhé. 33./

Továbbképzés. Kutató (A Bányászati Kutató Intézet Híradója), 1961.VII.évf. 2.sz. p.26-28.

34./

A technika fejlődésének főirányai a bányászatban. Jegyzet a Művelődésügyi Minisztérium Ipari Üzemgazdasági Tanfolyamán. 1. kiadás: Tankönyvkiadó, Budapest, 1962.febr.hó,

163

oldal;

2.kiadás:

Tankönyvkiadó,

Budapest, 1963.márc.hó, 234 oldal. 35./

Opponensi tárgyalás Pécsett. Bányászati Lapok 95.(1962.)évf. p. 143.

36./

Széntelepek műrevalósága megítélésének néhány különleges esete. Magyar nyelven: A Bányászati Kutató Intézet Közleményei 7.(1962.)évf. l.sz. p.3-

78

18.

Orosz

nyelven:

A

Bányászati

Kutató

Intézet

(idegennyelvű)

Közleményei 1962.évf. 6.sz. p.47-55. 377

Széntelepek műrevalóságának megítélése szintművelés esetén. Magyar nyelven: A Bányászati Kutató Intézet Közleményei 7.(1962.)évf. 2.sz. p.912.

Orosz

nyelven:

A

Bányászati

Kutató

Intézet

(idegennyelvű)

Közleményei 1962.évf. 6.sz. p.57-61. 387

A bányászati telepítések analitikájához felhasználható adatok képzése a jelenlegi bányászati statisztikából. Az MTA Bányászati Munkaközössége megbízására készített kéziratos tanulmány. Budapest, 1962. 74 oldal.

397

A szénbányászat termelési folyamatai gépesítésének és automatizálásának gazdasági hatékonyságát vizsgáló programtervezet véleményezése. A Bányászati Kutató Intézet l-XI-62-27/l.sz. szakértői jelentése. Budapest, 1962.márc.5. Társszerző: Smóling Imre.

407

Általános

módszerek

kutatása

az

ásványtelepek

műrevalóságának

meghatározására. A Bányászati Kutató Intézet l-XI-61-10.sz. kutatási részjelentése. Budapest, 1962.dec.30. 417

Fejtésmódok gazdaságosságának vizsgálata a Borsodi Szénbányászati Tröszt területén. A Bányászati Kutató Intézet 2-XI-61-06.sz. kutatási zárójelentése. Budapest, 1962.dec.31. Társszerzők: Pruzsina János és Tóth Károlyné.

427

A telepvastagság változásának hatása a bányaüzem fóparamétereire; az optimum képzése. Az MTA Bányászati Munkaközössége megbízására készített kéziratos tanulmány. Budapest, 1963. 63 oldal.

437

Széntelepek mürevalósága. Az MTA Bányászati Tudományos Bizottsága 7.SZ. tudományos helyzetképe a bányászatról. Kézirat. Budapest, 1963. 17 oldal. Társszerzők: Fejér Leontin és Kreffly Gábor.

447

Az automatizálás terjedelme és gazdasági hatékonysága

a magyar

bányászatban. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából, a

79

népgazdasági helyzetkép kialakításához készített kéziratos tanulmány. Budapest, 1963. 13 oldal. Társszerző: Simon Kálmán. 45/

A visontai

külfejtés

úszódereglyés

technológiájának

gazdaságossági

kérdései. A Bányászati Kutató Intézet szakértői véleménye. Budapest, 1953. jan. 3. 46./

A Nehézipari Minisztérium Szénbányászati Főosztálya megbízásából készült módszertani

utasítástervezet

vékony

széntelepek

műrevalósági

vizsgálatához. A Bányászati Kutató Intézet 2-XI-61-2/a-l/63. témaszámú munkája. Budapest, 1963.márc.l8. 47./

Gyengeminőségü széntelepek mürevalóságának az ágazati kapcsolatokra tekintettel levő gazdaságossági vizsgálata. A Bányászati Kutató Intézet 1XI-62-22.SZ. kutatási részjelentése. Budapest,

1963.ápr.2. Társszerző:

Kapolyi László. 48./

A moszkvai Insztitut Gornoje Gyelo bányagazdasági kutatási osztálya szervezetének, tématervének, a gazdasági vizsgálatok elvi és módszertani kérdéseinek tanulmányozása céljából 1963. április 8-17. között létrejött, MTE 1/24 KGST témaszámú tanulmányútról készített jelentés. Kézirat. Budapest, 1963. Társszerzők: Balkányi Bertalan és Fulmer József.

49./

A Tatabánya X. aknai kistelep műrevalósági vizsgálata. A Bányászati Kutató Intézet 2-XI-61-2/a-l. sz. kutatási részjelentése az "Általános módszerek kutatása ásványtelepek mürevalóságának meghatározása" c. téma keretében. Budapest, 1963.ápr. 18. Társszerzők: Csertő Sándor, Pruzsina János és Sipos Imre.

50./

Általános

módszerek

kutatása

az

ásványtelepek

mürevalóságának

meghatározására. A Bányászati Kutató Intézet l-XI-61-10.sz. (1963jan. 1től: 2-XI-61-2/a.sz.) kutatási részjelentése. Társszerzők: Pruzsina János és Tóth Károlyné.

80

51./

A vékony széntelepek műrevalósági vizsgálatához készített módszertani utasítástervezetre vonatkozó hozzászólások értékelése. A Bányászati Kutató Intézet

2-XI-61-2/a-2/63

Szénbányászati

sz. javaslata

Főosztályán

tartott

a

Nehézipari

értekezlet

Minisztérium

tárgyalási

anyagára.

Budapest, 1963. 52./

Népgazdasági szempontok széntelepek műrevalóságának megítélésénél. Magyar nyelven: A Bányászati Kutató Intézet Közleményei 8. (1963.)évf. l.sz. p.356-371. Orosz nyelven: A Bányászati Kutató Intézet (idegennyelvű) Közleményei 1963-64.évf. 7.sz. p.3-10.

537

Szakbizottsági vélemény az exportminőségű brikettet termelő hidasi kötőanyagos brikettgyár beruházási programjáról.

Kézirat.

Budapest,

1963.aug.16. Társszerzők: Tóth Miklós (a szakbizottság vezetője), Ari Károy, Radó Antal, Rudnyánszky Pál és Wolf György. 547

Vékony széntelepek műrevalósága.

Kandidátusi

értekezés.

Budapest,

1963.aug.22. Kézírat, 158 oldal (Megvédve 1964.május 28-án). 557

Műszaki bányagazdaságtan. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964. 423 oldal. Társszerzők: Tóth Miklós (szerk.) és Simon Kálmán. Terjedelem: 26,5 A/5 ív, ábrák száma: 76 .

567

Elemzési módszerek külfejtések

műszaki-gazdasági vizsgálataihoz. A

Külfejtési Mérnök Továbbképzés jegyzete. A Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából: 4229. Budapest, 1964. 63 oldal. 577

A bányászati műszaki fejlesztés gazdasági hatékonysága elemzésének néhány módszere. A Bányamérnök Továbbképzés jegyzete. A Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából: 4238. Budapest, 1964. 57 oldal.

587

Néhány érdekesség a moszkvai Bányászati Intézetről és az ott folyó bányagazdasági kutató munkáról. Bányászati Lapok 97.(1964.)évf. p.334. Társszerzők: Balkányi Bertalan és Fulmer József.

81

597

Vékony széntelepek műrevalósága megítélésének néhány időszerű kérdése. "A műrevalóság földtani és bányaművelési vonatkozásai", a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Borsodi Intézőbizottságának kiadványa. Miskolc, 1964.nov.16. (Előadás az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és a Magyarhoni Földtani Társulat borsodi csoportjai azonos című, 1964.szept.18-i ankétján).

607

A somsályi-farkaslyuki (I) vezértelep felhagyásáról. Kéziratos szakvélemény a Bányászati Kutató Intézet részére. Budapest, 1964.április 7.

617

A dudari Iker-aknához tartozó Veim-pusztai szénmező műrevalóságnak gazdaságossági vizsgálata című tanulmányról. Kéziratos szakvélemény a Bányászati Kutató Intézet részére. Budapest, 1964.nov.19. Társszerzők: Perschi Ottó és Szabó János.

627

Bírálati észrevételek a Bányászati Tervező Intézet által készített "Visonta I. külfejtés" című, 1964.febr. 15-én kelt beruházási programhoz. Kézirat. Budapest, 1964. ápr. 26.

637

Széntelepek költséghatárral determinált műrevalósági feltételei természeti tényezőkre

való

visszavezethetőségének

az

un.

kondíciók

meghatározásának - néhány alapvető kérdése. Kéziratos tanulmány a Bányászati Kutató Intézet részére. Budapest, 1964.dec.31. Társszerző: Tóth Miklós. 647

A szénbányászati termelésemelés határköltség-vizsgálata. (A széntermelés költséghatárának megállapítása és alkalmazása.) Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 765/1964. sz. tanulmánya. Budapest, 1964.november. Társszerzők: Tóth Miklós (a témabizottság vezetője), Elek János, Muraközi Ernő és Tóth József.

657

A föld alatti elgázosítás lehetőségeinek ismertetése a nemzetközi irodalom alapján

a bányászati

leművelésre

alig alkalmas

szén-,

lignit-

és

szénhidrogén-lelőhelyeken. I. A szén föld alatti elgázosítása. Az Országos

82

Műszaki Fejlesztési

Bizottság 766/1964. sz. ismertető

tanulmánya.

Budapest, 1964.november. Társszerző: Wahlner Aladár. 66./

A bérfejlődés és az eszközlekötés együttes számbavétele a műszaki fejlesztés gazdasági hatékonyságának megítélésénél. Bányászati Lapok 98. (1965.)évf. p.763.

677

A hidraulikus jövesztés és szállítás tanulmányozása céljából 1964.október 22.-november 4. között létrejött lengyelországi (Katowice) 200/MP/1960. sz. MTE

tanulmányútról

készített jelentés.

Kézirat.

Budapest-Miskolc,

1965 január. Társszerzők: Kocsányi László, Nagy László és Takács József. 68./

Szakértői vélemény a Magyar Alumíniumipari Tröszt Nyírád-Izamajor II. bányanyitás beruházási programjáról. A Magyar Alumíniumipari Tröszt részére készített kéziratos tanulmány. Budapest 1965.jún.8. Társszerzők: Ajtay Zoltán (a szakértő csoport vezetője), Hajas Gyula, Halász Miklós, Kárpáty Lóránt, Richter Richárd, Szakváry Jenő, Tarkányi László és Willems Tibor.

69./

Szakértői vélemény az S-II. aknához tartozó szénmező összefoglaló földtani jelentéséről. Kézirat az Országos

Ásványvagyon

Bizottság részére.

Budapest, 1965.okt.14. 70./

Irányelvek a szénbányászat műszaki fejlesztésének kialakításához. Az Országos

Műszaki

Fejlesztési

Bizottság

1-402-T

sz.

tanulmánya.

Budapest, 1965.január. (U.az 1965 decemberében koncepciótervezetként.) Társszerzők: Tamásy István (a témabizottság vezetője), Horváth László, Húsz Nándor, Juhász József, Martos Ferenc, Moser Károly, Simon Kálmán és Tóth József. 717

Különleges geotermikus adottságaink kiaknázási lehetőségeinek vizsgálata. Hl.Kommunális

fűtés, háztartási melegvíz-szolgáltatás.

Az Országos

Műszaki Fejlesztési Bizottság munkaközi anyaga. Budapest, 1965.december. Társszerzők: Balogh Jenő, Simon Kálmán, Tóth Miklós és Wahlner Aladár.

83

727

Szovjet professzor előadásáa Egyesületünkben. Bányászati Lapok 99. (1966.)évf.p.70.

73./

A

bányászati

kockázat

számításbavételéről.

Bányászati

Lapok

99.

(1966.)évf. p.806-814. 74./

Bányászati szakértői vélemény a dudari Iker-aknához tartozó szénmező összefoglaló földtani jelentéséről. Kézirat az Országos Ásványvagyon Bizottság részére. Budapest, 1966.febr.14.

757

Szakértőbizottsági bírálat a Várpalotai Szénbányászati Tröszt S-II.-M.II. bányaüzeme beruházási program módosításáról. Budapest, 1966jún.l4. Társszerzők: Béres Antal, Gyarmathy Sándor, Jánosy Jenő és Magyari Nándor.

767

Irányelvek a föld alatti szénbányászat műszaki fejlesztésének kialakításához. II. rész. Járulékos munkafolyamatok. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1-402-ET. sz. elemző tanulmánya. Budapest, 1966.szeptember. Társszerzők: Tamásy István (a témabizottság vezetője), Ari Károly, Bende Imre, Horváth László, Juhász József, Martos Ferenc, Simon Kálmán, Takács József és Tarján Iván.

777

Két tanulmány az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság részére a vállalati gyártmány- és gyártásfejlesztési stb. rendeleteknek a gazdasági reform előkészítése keretében, a 2012/1966.sz. kormányhatározat 7/d pontjában előírt felülvizsgálatához: - A bányászatot érintő rendelkezések összegyűjtése és kritikai értékelése. Kézirat. Budapest, 1966.november. - Biztonsági szabályzatok (összefoglaló tervezete).Kézirat.

Budapest,

1966.december. Társszerző: Ari Károly. 787

0 primenyenyii matematicseszkih metodov v gornoj promüslennosztyi Vengerszkoj Narodnoj Reszpubliki. (Matematikai módszerek alkalmazása a Magyar

Népköztársaság

bányászatában.)

Szbornik

dokladov

po

primenyenyiju matematicseszkih metodov i vücsiszlityel'noj tehniki v

84

ekonomike

ugol'noj

promüslennosztyi.

Szovjet

Ekonomicseszkoj

Vjaimopomoscsi, Szekretariat, Otgyel ugol'noj promüslennosztyi. Moszkva, 1967. p. 15-31. (Előadás a KGST Szénbányászati Állandó Bizottsága Bányagazdasági Műszaki Tudományos Tanácsa által 1966.máj. 19-21-én Zakopanéban - Lengyelország - rendezett szimpóziumon.) Társszerzők: Márton Géza és Tóth Miklós. 79./

Nékteré

problémy

zvysování

prúmérné

produktivity

zivé

práce v

heterogenních pfírodních podmínkách madarskych uhelnych dolű. (Az élőmunka termelékenysége növelésének néhány problémája a heterogén természeti adottságokkal rendelkező magyar szénbányászatban.) Problémy rústu produktivity práce v klubinnych dolech. H.dil. Sborník doplnujících referatü a diskusních pfíspévkű na konferenci CsVTS. Ostrava, 1967. p.6979. (Előadás a Csehszlovák Bányagazdasági Intézet által rendezett "Munkatermelékenység és munkaszervezés a bányászatban" tárgykörű konferencián Ostravában - Csehszlovákia - 1966.nov. 1-3. között.) 807

Hozzászólás Zambó János levelező tag előadásához. A Magyar Tudományos Akadémia

X.

Osztályának

Közleményei

1.

(1967.)évf.

p.315-316.

(Elhangzott az MTA 1967. évi közgyűlésén.) 81./

Hozzászólás Tamásy Istvánnak "Az energiaigények gazdaságos kielégítése" tárgyban rendezett ankéton elhangzott előadásához. Bányászati Lapok 100. (1967.)évf. Különszám (aug.), p.59.

82./

A bányászati döntéselőkészítő vizsgálatok néhány kérdéséhez. Bányászati Lapok 100. (1967.)évf. p.655-660.

83./

Megoldások a fejtés teljes gépesítésére a Szovjetunióban. Bányászati Lapok 100. (1967.)évf. p.728-742. Társszerzők: Horváth László és Omaszta Lajos.

84./

A műrevalóság megítélésével kapcsolatos gyakorlat néhány problémája. (Előadás a Magyarhoni Földtani Társulat Gazdaságföldtani Szakosztályának 1967.maj.10-i ülésén.) Földtani Kutatás 10. (1967.)évf. 3.sz. p.9-17.

85

857

A

hazai

szénbányászat

termelési

célkitűzései

módosításának

következményei. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1-60I-T. sz. tanulmánya. Budapest,

1967. február. Társszerzők: Tóth Miklós (a

témabizottság vezetője), Balkányi Bertalan, Ballai László, Beké Imre, Dandó István, Dévényi Sándor, Dobronyi László, Gál Lajos, Kovács Kálmán, Tarján Kálmán, Tatai Zoltán és Tóth József. U.az koncepció-tervezetté átdogozva 1-601-Kt sz. alatt, Budapest, 1967. április. Társszerzők: Tóth Miklós (a témabizottság vezetője), Balkányi Bertalan és Dobronyi László. 867

Bányászati szakértői vélemény a "Tatabánya-Patárhegy" barnakőszén-terület részletes fázist lezáró földtani kutatási jelentéséről. Kézirat az Országos Ásványvagyon Bizottság részére. Budapest, 1967. nov.22.

877

Bányászati szakértői vélemény a "Tatabánya Újváros" barnakőszén-terület részletes kutatási fázist lezáró földtani kutatási jelentéséről. Kézirat az Országos Ásványvagyon Bizottság részére. Budapest, 1967. nov. 22.

887

A

Szovjetunióban

magyarországi

alkalmazott

alkalmazhatóság

keskenyfogású szempontjából

jövesztőgépek

történő

tanulmányzása

céljából 1966. szeptember 12-29. között lebonyolított, az MTE 1/529. sz. határozat szerinti V5.-309.sz. tanulmányútról készített jelentés. Budapest, 1967. március. Társszerzők: Horváth László és Omaszta Lajos. 897

A csehszlovák energiafelügyelet rendszerének és vizsgálati módszereinek tanulmányozásacéljából 1967. november 13-19. között lebonyolított M.801. témaszámú tanulmányútról készített jelentés. Budapest, 1967. december. Társszerző: Varga István.

907

Előszó Dr. techn. Faller Jenő (1894-1966) oki. bányamérnök, a műszaki tudományok kandidátusa írásainak bibliográfiájához. A Bányászati Kutató Intézet Közleményei 9. (1967.)évf. 1-2. sz. p.363.

86

91./

A külfejtések műszaki bányagazdaságtana (társszerzők: Beké Imre, Kovács Ferenc és Tóth Miklós), a Nehézipari Műszaki Egyetem Miskolc, Bányamérnöki

Kar,

Szakmérnöki

Tagozat

jegyzete.

A

Mérnöki

Továbbképző Intézet kiadványa Nb.21. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968., III. fejezete: A külfejtési munka gazdasági hatékonyságát befolyásoló tényezők, p. 41-80. és X. fejezete: Energetikai célkülfejtések szervezési és szervezeti problémái a komplex gazdasági vizsgálatok tükrében, p. 227-240. 92./

Meghaladták az 5 t/műszak teljesítményt a Moszkva alatti szénmedence 3940. sz. bányaüzemében. Bányászati Lapok 101. (1968.)évf. p.189.

93/

Az optimális energiagazdálkodást elősegítő árrendszer irányelvei. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1-344-Kt.sz. koncepciótervezete. Budapest, 1968. május. Társszerzők: Trethon Ferenc (a témabizottság vezetője), Balázs Lajos, Dániel Tamás, Erdősi Pál, Lipcsei Márton, Muraközi Ernő, Némethy Kázmér és Szűcs Miklós.

94./

Különleges geotermikus adottságaink kiaknázási lehetőségeinek vizsgálata, 3. sz. kiegészítés: A kommunális fűtés gazdaságosságának megítélése. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1-501/3-T. tanulmánya. Budapest, 1968. május. Társszerzők: Tóth Miklós (a témabizottság vezetője), Bergmann György, Jancsik Gusztáv, Ligeti Pál, Pruzsina Jánosné, Wahlner Aladár, Simon Kálmán koordinátor.

95./

Iparunk, közlekedésünk stb. fejlődésének összevetése a világszínvonallal. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 2052/1968. sz. munkaközi anyaga (Kismarthy Lóránd összeállítása), Bányászat. Budapest, 1968. Társszerzők: Binder Béla, Kassai Lajos és Podányi Tibor. (1969. május: 19-822. Mk.sz. munkaközi anyag: A világ műszaki fejlődésének valószínű alakulása a következő két évtizedben, Bányászat).

96/

A szénigények optimális kielégítését elősegítő szénárrendszer irányelvei. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1-705-T. sz. tanulmánya. Budapest,

87

1968.december. Társszerzők: Trethon Ferenc (a témabizottság vezetője), Albrecht Károly, Balázs Lajos, Lányi Ferenc, Némethy Kázmér, Osváth István, Tamásy István, Tóth Miklós és Wolf György. 97./ A hazai szenek és szénhidrogének költséghatárainak és műreval óságának felülvizsgálata. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1-812-T.sz. tanulmánya. Budapest,

1968.december. Társszerzők: Tóth Miklós (a

témabizottság vezetője), Heinemann Zoltán, Kókay József és Láczai Szabó Tibor. 98./ Rákhegy II. bányanyitásra vonatkozó beruházási javaslat bírálata. Kézirat. Budapest, 1968.január. Társszerző: Horváth László. 99./

Bányászati szakértői vélemény a Csordakút-Mány-i barnakőszén-terület előzetes kutatási fázisára vonatkozó földtani kutatási jelentésről és a továbbkutatás tervjavaslatáról. Kézirat az Országos Ásványvagyon Bizottság részére. Budapest, 1968.március.

100./ Bányászati szakértői vélemény a "Dudar-Csetény" barnakőszén-medence Csetény I. területén a részletes, Csetény II. területén az előzetes kutatási fázist lezáró földtani kutatási jelentésről. Kézirat az Országos Ásványvagyon Bizottság részére. Budapest, 1968.okt.31. 1017 Vaproszi

ekonomiki gornüh predprijatyij

(Bányavállalatok

gazdasági

kérdései). Pod obscsej redakcijej prof.dr.techn. P.Z. Zvjagina. Izdatyelsztvo "Nyedra", Moszkva, 1968. (Sztr.120, tabl.5, risz.15.) Társszerzők: Tóth Miklós és Simon Kálmán. 1027 Tanulmányúti jelentés a Borsodi Szénbányák által kezdeményezett, MTE-9307/68.sz.

szovjetunióbeli

tanulmányútról.

Budapest-Miskolc,

1968.

Társszerzők: Stoll Lóránt és Herendovics Imre. 1037 A VII. Energia-világkonferencia bányászati vonatkozásairól. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 102. (1969.)évf. p. 19-25. Társszerző: Balkányi Bertalan.

88

104./ Gondolatok a "jövő bányája"-ról. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 102. (1969.)évf. p.519-525. 105./Indítvány

az Országos Magyar Bányászati és Kohászati

Egyesület

61.közgyűlésén. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 102. (1969.)évf. p.565-566. 106./ Az ásványvagyon-gazdálkodás és az ásványvagyon-védelem rendjének új szabályozása. NIM-Híradó, 12.(1969.)évf. ll.(nov.) sz. p.9-10. 107./ A magyar népgazdaság 1980.évi földtani kutatási és bányászati szakember­ szükséglete. A Nehézipari Minisztériumban hivatalos használatra készített kézirat. Budapest, 1969.november. Társszerző: Tóth P. József. 108./ Munkatermelékenység és a vezetők ösztönzése. Az Országos Műszaki Fejlesztési

Bizottság

1-704-MÁB-ET

sz.

elemző

tanulmánya

gazdaságossági számítások várható alakulása a gazdaságirányítás rendszerében a szén- és szénhidrogén-bányászatban"

c.

"A új

sorozatban.

Budapest, 1969. Társszerkesztő: Dobronyi László. 109./ Bányászati szakértői vélemény a csordakúti barnaszén-előfordulás részletes kutatását lezáró földtani kutatási jelentésről.

Kézirat

az

Országos

Ásványvagyon Bizottság részére. Budapest, 1969.ápr.28. 110./ Szakértői vélemény a Tatabányai Szénbányák részéről 1969.június-júliusban benyújtott kutatási tervezetről. Kézirat az Országos Ásványvagyon Bizottság részére. Budapest, 1969.aug.26. 111./A szén jövőbeni szerepe az egyes országok és a világ gazdaságában. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 103.(1970.)évf. p.12. 112./ Faller Jenő (1894-1966) kéziratban fennmaradt írása Faller Gusztáv (18161881) oki.bányamérnök, akadémiai tanár életéről és munkásságáról. (Előadás "A Nehézipari Műszaki Egyetem hazánk felszabadulásának 25. évfordulója

tiszteletére,

egyben

a

Bányászati

Akadémia

alapítása

200.évfordulója tiszteletére és a Nehézipari Műszaki Egyetem két évtizedes

89

működésének megünneplése alkalmából rendezett tudományos ülésszak..."on, Miskolcon, 1970.szept.4-en.) Rezümé magyar nyelven megjelent (az "... ülésszak előadásainak összefoglalói) Miskolc, 1970.szept.3-4., p.9, 70-947 NME; orosz-angol-német nyelven p. 10-11., Tu. 71-333. NME. 113./Szén- és szénhidrogén föld alatti elgázosításának hazai lehetőségei. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1-904.T. sz. tanulmánya. Budapest, 1970.május. Társszerzők: Jancsik Gusztáv, Kassai Lajos, Stoll Lóránt, Tóth Miklós és Wahlner Aladár. 1147 A

szénbányászat

racionalizálásával

kapcsolatos

műszaki-gazdasági

koncepciók aktualizálása. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1-904T. sz. tanulmánya. Budapest, 1970.november. Társszerzők: Tamásy István (a témabizottság vezetője), Horváth Lászó, Juhász József, Kapolyi László, Martos Ferenc, Pozsgay Károly, Rieb László, Richter Richárd és Stoll Lóránt. 115./Az ásványvagy on-védelem és az ásványvagyon-felhagyás

módszertani

irányelveinek kidolgozásával megbízott munkabizottság jelentése. Kézirat a Magyar Állami Földtani Intézet részére. Budapest, 1970. (64 oldal). Társszerzők: Barabás Antal, Heinemann Zoltán, Juhász András, Juhász József, Kókay József és Pruzsina János. 116./Üzemgazdaságtan a Bányaipari Aknászképző Technikum IV. osztálya számára. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971. Terjedelem: 22,25 A/5 ív, ábrák száma: 15. 117./ Dr. Tárkány Szűcs Ernő és Dr. Radnay József - Dr. Kiss László: Magyar bányajog. (Könyvismertetés). Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 104. (1971.)évf.p.2U-212. 118./ Vége egy korszaknak Körmöcbányán. Az utolsó aranyérces csille. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 104. (1971.)évf. p.250.

90

119/Mecseki

tükör.

(Könyvismertetés).

Bányászati

és Kohászati

Lapok,

Bányászat 104.(197l.)évf. p. 366., 392., 398. 120./ Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület szerepe és feladatai a szocializmus építésében. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 104. (1971.)évf. p.505-511.; rövidített változat: Bányászati és Kohászati Lapok, Kőolaj és Földgáz 4. (104.) (1971.)évf. p.122-123. Társszerzők: Bán Ákos, Claus Alajos, Forgács Mária, Győrök György, Kovács Tibor, Kreffly Gábor, Nagy Pál, Nagy Péter, Szécsi Károly és Tóth Ferenc. 121./Az ásványvagyon műrevalósági megítélésének néhány kérdése. Földtani Kutatás 14. (1971.)évf. 4.sz. p.9-19. 1227 Hozzászólás. A Mi Egyetemünk (a Nehézipari Műszaki Egyetem Lapja) 8. (1971.)évf. 14. (márc.29.) sz. p.3. 1237 Ásványvagyon-gazdálkodási vonatkozású észrevételek a "Komárom megyei komplex iparmű koncepció tervezet" című dokumentumról. Kézirat az Országos

Műszaki

Fejlesztési

Bizottság

megbízásából.

Budapest,

1971 .máj. 14. Társszerző: Wahlner Aladár. 1247 A fontosabb ásványi nyersanyagok természeti paraméteres reálköltségfiiggvényei

és

alkalmazásuk

módszere

meghatározására

létrehozott

munkabizottság jelentése. Kézirat a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából.

Budapest, 1971.január. 32 oldal. Társszerzők: Augusztin

János, Beké Imre, Bese József, ifj. Gagyi Pálffy András, Heinemann Zoltán, Horvai Ádám, Kovács Ferenc, Pruzsina János, Tiborcz László és Zólomi Miklós. 1257 Szakértői vélemény az ásványvagyon-gazdálkodás elemző értékelésének kialakítandó módszeréről. Kézirat az Országos Ásványvagyon Bizottság részére. Budapest, 1971.maj.12. 1267 Szakértői vélemény az ásványvagyon-gazdálkodás elemző értékelésére javaslatba hozott módszernek az 1970.évi bauxitvagyon értékeléséhez történt

91

felhasználásáról, illetve az 1970. évi bauxitvagyon-gazdálkodásról. Kézirat az Országos Ásványvagyon Bizottság részére. Budapest, 1971. jún.2. 1277 Szakértői vélemény az ásványvagyon-gazdálkodás elemző értékelésére javaslatba hozott módszernek az ércbányászat 1970.évi ásványvagyon­ gazdálkodási tevékenysége értékeléséhez történt felhasználásáról, illetve az ércek vagyonával 1970-ben folytatott gazdálkodásról. Kézirat az Országos Ásványvagyon Bizottság részére. Budapest, 1971.jún. 8. 128/A bányagazdaságtan és az ásványvagyon-gazdálkodás területén végzett tudományos kutatómunka tézisekbe foglalt eredményei. Doktori tézisek kézirata, Budapest. Lezárva 1972.március. 134 oldal. (Külön füzeiben: Kiemelt tézisek... összefoglaló helyzetképből.) Társszerző: Tóth Miklós. 129./1. kiegészítő jegyzet a Bányaipari gazdaságtanhoz. Nehézipari Műszaki Egyetem, Bányamérnöki Kar, Miskolc. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. Terjedelem: 4,2 A/5 ív, ábrák száma 15. 130./ Vezetési ismeretek III. (Könyvismertetés). Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 105. (1972.)évf. p.82. 131./Bányavállalatok

belső

mechanizmusának

néhány,

a

bányajáradékkal

összefüggő problémája. (Előadás a Bányavállalatok belső mechanizmusának fejlesztési problémái c. ankéton.) Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, Kőolaj és Földgáz 105. (1972.)évf. (nov.) különszám p.28-30., valamint A vállalati belső irányítási rendszer fejlesztése 15.sz.: a NIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet kiadványa, Budapest, 1972 január p. 109-114. 132./ Bevezető és zárszó a Bányavállalatok belső mechanizmusának fejlesztési problémái c. ankét II. Korszerű információs és adatfeldolgozási rendszerek tárgyú szekciójában. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, Kőolaj és Földgáz 105. (1972.)évf. (nov.) különszám p.42-44. és 73-74.; valamint A vállalati belső irányítási rendszer fejlesztése 15.sz.: a NIM Ipargazdasági és

92

Üzemszervezési Intézet kiadványa, Budapest, 1972.január, p. 153-158. és 241-243. 133./ A nagymélységű bányászat lehetőségei és műszaki-gazdasági feltételei. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 21-7102-Et.sz. elemző tanulmánya. Budapest, 1972.március. Társszerzők: Zambó János (a témabizottság vezetője), Alliquander Ödön, Kovács Ferenc, Patvaros József és Tóth Miklós. 134./A gazdaságossági számítások várható alakulása a gazdaságirányítás új rendszerében; A szabályozórendszer és a szervezet időszerű kérdései a szénbányászatban. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1-704-Et.sz. elemző tanulmánya. Budapest, 1972 június. Társszerző: Trethon Ferenc. 135./ A Nagyegyháza-Csordakút térségi szénbányászat aktív vízvédelmének hatása a vízkészletre és a bányavizek hasznosítása. Az Országos Műszaki Fejlesztési

Bizottság

9-7205-Et.sz.

elemző

tanulmánya.

Budapest,

1972.augusztus. Társszerzők: Illés György (a témabizottság vezetője), Gerber Pál, Giltner Andor, Horváth József, Kapolyi László, Kessler Hubert, Pohl Károly, Schmieder Antal, Szakváry Jenő és Tóth József. 136./ A földtani kutatási kapacitás legcélszerűbb hazai felhasználásának irányelvei az ország ásványvagyonának gazdasági értékelése alapján. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 21-7001-T.sz. tanulmány l.sz. altémája. Budapest, 1972.október, p.33-80. Társszerzők: Ádám Oszkár, Barabás Antal, Benkő Ferenc, Heinemann Zoltán és Tóth József. 137./ Értékelő jelentés a Bányászati Tudományos Bizottság témakörébe tartozó kutatásokról. (Az 1969-1971.évi eredmények és az 1972-1975. évi tervek.) A Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya megbízásából készített kézirat. Budapest, 1972.november. 138./Szakmunkás-továbbképzési

tematika:

bányavállalatoknál dolgozó vájárok

vájár

szakma.

(Termelő

számára.) Kézirat a

Nehézipari

93

Minisztérium Személyzeti és Oktatási Főosztálya részére. Budapest, 1972. 63 oldal. Társszerző: Lévay János. 139/ Bányagazdaságtan I. Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, Bányamérnöki Kar. Tankönyvkiadó, Budapest, 1973. Terjedelem: 17,2 A/5 ív, 30 ábra. Társszerzők: Trethon Ferenc és Kövess Gyula. 140./Az ásványvagyon-gazdálkodás optimalizálásának alapjai, a műrevalósági vizsgálatok alapelve és gyakorlata. NIM Műszaki Dokumentációs és Fordító Iroda, Budapest, 1973. Terjedelem: 11,88 A/4 ív. Társszerző: Tóth Miklós. 141./Az energiagazdálkodás komplex vizsgálata; 4. A hazai szénbányászat perspektívája. A Szénbányászati Albizottság Összefoglalója. Az Országos Műszaki

Fejlesztési

Bizottság

1-7103-T.sz.

tanulmánya.

Budapest,

1973.december. Társszerzők: Csicsay Albin, Dobronyi László, Juhász József és Ostváth István. 142./ II. Kiegészítő jegyzet a Bányaipari gazdaságtanhoz. Nehézipari Műszaki Egyetem, Bányamérnöki Kar, Miskolc. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974. Terjedelem: 4,9 A/5 ív, ábrák száma 2. 143./Az ásványvagyon jelenlegi és jövőbeli értékének meghatározására irányuló magyarországi vizsgálatok eredményei. (Előadás a VIII. Bányászati Világkongresszuson, Lima, 1974.nov.3-8., a III/c.szekció 9.előadása.) Kiadva német, orosz, spanyol, francia és angol nyelven. Társszerző: Tóth Miklós. 144./A

magyar

bányagazdaságtan

sajátosságai.

(Előadás

a

Nemzetközi

Bányagazdasági Konferencia - Balatonfüred, 1973.szept. 19-21. - plenáris ülésén.) Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 107. (1974.)évf. p.511516. Megjelent az Ipargazdaságtani Tanszék Közleményei 71.számaként is, Miskolc, 1975.

94

145./Az I. szekció ülésének összefoglalója a Nemzetközi Bányagazdasági Konferencián. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 107. (1974.)évf. p.550-552. 146./ Csiky Iván lengyel kitüntetése. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 107. (1974.)évf. p.677. 147./ A szénnek nem csak múltja van, hanem jövője is. ("A nagy éhség" c. sorozat 2. része.) Ország-Világ, 18.(1974.)évf. 48.(nov.27.) sz. p.8-9. 148/ A földtani kutatási kapacitásunk optimális felhasználása ásványi nyersanyag igényeink kielégítésében. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 217001-Kt.sz. koncepciótervezete. Társszerzők: Fülöp József és Tóth Miklós. 149./ A szilárd ásványi nyersanyagok bányászatának koncepcionális kérdései az V.ötéves tervben. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 21-7301-T.sz. tanulmánya.

Budapest,

1974.április. Társszerzők:

Kreffly

Gábor

(a

témabizottság vezetője), Barabás Antal, Beké Imre, Csicsay Albin, Horváth László, Juhász József, Kapolyi László, Klemencsics István, Martos Ferenc, Podányi Tibor, Pohl Károly, Pozsgay Károly, Pruzsina János, Sólymos András, Stoll Lóránt, Stubnyán István és Szabó László. 150./A

bányászattal

felszínre

hozott

vízmennyiség

jobb

gazdálkodási

lehetőségeinek vizsgálata. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 217302-T.sz. tanulmánya. Budapest, 1974.május. Társszerzők: Beké Imre, Gerhardt József, Hajdú György, Juhász József, Lovass József, Páter János, Pohl Károly, Schmieder Antal, Schneider Péter, Schoppel János, Sólymos András

és

Szakváry

Jenő.

(Koncepció-tervezetként

átdolgozva:

1975.február, majd 1975.októberben; ennek melléklete: A dorogi kísérleti karsztvízszint-süllyesztés kérdésének vizsgálata. Ebben az előbbieken kívül részt vett: Ádám Oszkár, Bozzay Józsefhé, Böcker Tivadar, Kárpáty Lóránt, Kiss István, Környei László, Szabó Nándor és Szalontai Gergely.

95

1517 A dunántúli eocén szén- és bauxittermelési lehetőségek és az igények összefüggései. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 21-7406-Et.sz. elemző tanulmánya. Budapest, 1974. december. Társszerzők: Tóth József (a témabizottság vezetője), Ádám Oszkár, Csicsay Albin, Massányi Aurél, Osváth István, Sándor János, Sólymos András és Stubnyán István. 1527 Vitazáró a "Bányavízjogi és bányavízhasznosítási konferencia" (Dorog, 1974.okt.17.) összefoglalójaként. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Dorogi Csoportjának azonos című kiadványa, p.76-83. 1537 Vitazáró "Az ásványvagyonvédelem mai problémái" c. ankét (Miskolc, 1973okt. 18-19.)

"Szilárd

ásványi

nyersanyagbányászati

szekció"

összefoglalójaként. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászati

Szakosztálya

Bányajogi

Munkabizottságának

kiadványa.

Budapest, 1974. p. 132-140. 1547 III. kiegészítő jegyzet a Bányaipari gazdaságtanhoz. Nehézipari Műszaki Egyetem, Bányamérnöki Kar, Miskolc. Tankönyvkiadó, Budapest, 1975. Terjedelem: 3,1 A/5 ív, ábrák száma: 4. 1557 A műrevalósági vizsgálatok és az ásványvagyon-gazdálkodás

alapjai.

Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézetének előadássorozatából: 4962. Budapest, 1975. Terjedelem: 7,5 A/5 ív, ábrák száma: 7. Társszerző: Tóth Miklós. 1567 Der heutige Stand der Operations Research im Bergbau auf feste mineralische Rohstoffe in Ungarn. (Előadás az APCOM 13.szimpóziumán, Altenau - Német Szövetségi Köztársaság -, 1975. Teil 2. p. Q-II. 1-12. 1577 Die Bestimmungen des gegenwärtigen und zukünftigen ökonomischen Wertes mineralischer Lagerstätten in der Ungarischen Volksrepublik. Freiberger Forschungshefte D.95. Wirtschaftswissenschaften. 1975. V.E.B. Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie, p. 17-26. Társszerzők: Tóth Miklós és Tóth P. József.

96

158./Környezetvédelem a bányaiparban. A Tatabányai Szénbányák Műszaki Közgazdasági Közleményei 15. (1975.)évf. 2.(ápr.-jún.) sz. p.75-79. és 34.(júl.-dec.)

sz. p. 129-133. Megjelent továbbá: Környezetvédelem

a

bányászatban, Bányaipari Szakirodalmi Tájékoztató, NIMDOK, Budapest, 1976.évf. l-2.sz.p.l7-34. 1597 A Mátra-bükkaljai lignitvagyon gazdaságos felhasználási lehetőségei. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 21-805-Et. sz. elemző tanulmánya; 2. sz. kiegészítés: A Gagarin Hőerőmű tüzelőanyag-ellátásának problémái. Budapest, 1975 .szeptember. Társszerzők: Ádám Oszkár, Burkus Béla, Dudás Gyula, Goda Miklós, Láczai Szabó Tibor, Mohácsi Miklós, Tóth József és Tóth Miklós; koordinátor: Simon Kálmán. 1607 A Selmeci Műemlékkönyvtár kötetkatalógusa. (Könyvismertetés.) Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 108. (1975.)évf. p.105. 1617 A

műszaki

fejlesztés

hatékonyságának

és

a

termelési

eszközök

koncentrálásának kapcsolata. (Előadás a Zambó János akadémikus 60. születésnapjára rendezett "Bányatelepítés és gazdaságosság" c. tudományos konferencián, Miskolc, 1976.ápr.28-30.) A Nehézipari Műszaki

Egyetem

Közleményei I.sorozat, Bányászat 22. (1976.) kötet, 2-4.füzet. Társszerző: Tóth Miklós. 1627 Az ásványinyersanyag-politika alapjainak egyes elméleti és gyakorlati kérdései. (Előadás a IX. Bányászati Világkongresszuson,

Düsseldorf,

1976.máj.24-28. Az I. szekció 5. előadása; kiadva német, orosz, spanyol, francia és angol nyelven. Magyarul: a Bányászati Kutató Intézet „IX. Bányászati Világkongresszus" c. kiadványa,

1976. 1.kötet, p.35-41.

Társszerzők: Simon Kálmán és Tóth Miklós. 1637 Erőművi

pernyék

hasznosítása.

(Hozzászólás

a

Komárom

megyei

Hulladékártalmatlanítási Konferencián, Tatabánya, 1976.október) A MTESZ Komárom Megyei Szervezetének azonos című kiadványa, p. 139-140.

97

164./ Die im Manuskript hinterlassene Schrift Jenő Fallers (1894-1966) über das Leben und Wirken des Berg- u. Hüttening; Akademieprofessor Gustav Faller (1816-1881). (Az 1970. évi - lásd ott - előadás német nyelvű változata.) Publications of the Technical University for Heavy Industry. Series A. Mining. Volume 3 -

Fasc.2., Miskolc, Hungary,

1976. p.69-73.

(Eingegangen 29.3.1971.) 165./ (Mint felelős szerkesztő:) A bányászati kutatási célprogramok eredményei a IV. ötéves tervidőszakban. A Nehézipari Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztálya megbízásából kiadja a NIMDOK, Budapest, 1976. 140 oldal. 166./ Az ásványvagyon mürevalósági megítélésének helye a földtani kutatás és az ásványi nyersanyagtermelés rendszerben. [A Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IASA) és a Magyar Tudományos Akadémia Rendszerkutatási Komplex Bizottsága Rendszerelemzési Szemináriumainak keretében Sopronban, 1977.dec. 15-16-án tartott 'Természeti erőforrások komplex

hasznosítása,

ásványi

nyersanyagok

-

energia"

tárgyú

szemináriumán tartott előadás.] Az MTA-RKB kiadványa angol és magyar nyelven. Társszerző: Tóth Miklós. 167./ (Konzulensként:) A hazai ipari nyersanyagadottságok hasznosítása. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 21-7705-Et.sz. elemző tanulmánya. Budapest, 197 7. december. 168./Kutatáshálózat-fejlesztési

koncepciók,

2.3.

Bányászat.

Az

Oktatási

Minisztérium részére készített kéziratos tanulmány. Budapest, 1977. 779059 MTA KÉSZ Sokszorosító. Társszerzők: Szilas A. Pál (a munkacsoport vezetője), Ádám Oszkár, Dudás József, Kolozsvári Gábor, Kovács Ferenc, Takács Ernő és Tarján Iván. 169/Hozzászólás

"A

szénbányászat

szervezete.

A

tröszti

szervezet

továbbfejlesztése és működése" tárgyú országos konferencián. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 111. (1978.)évf p.161-162.

98

170./ A bányagazdasági és ásványvagyon-gazdálkodási kutatások helyzete és néhány fontosabb eredménye Magyarországon. Geonómia és Bányászat; a Magyar Tudományos Akadémia X. Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának Közleményei 11. (1978.) kötet, 1-2.sz., p.13-28. 171./ Optimale Verwendung von Bodenschätzen durch Lagerstättenbewertung und langfristige Planung. (Előadás az Unternehmenforschung im Bergbau tárgyú szakülésen Essenben, 1978.mára l-4-én.) Schriften für Operations Research und Datenverarbeitung im Bergbau. Band 6. Verlag Glückauf GmbH Essen, 1978. p.75-84. Társszerzők: Kapolyi László és Tóth Miklós. 172./Upravlénie

naucsno-tehnicseszkimi

isszledovanijami

i

organizacija

iszpoFzovánija rezultátov isszledovanij v ugol'noj promüslennosztyim VNR.

(Előadás

a

KGST

Szénbányászati

Állandó

Bizottságának

munkatermelékenységi konfereciáján; Visla - Lengyelország - 1977.okt.1015.) "Szoversensztvovanie organizacii truda v ugol'noj promüslennosztyi sztran-cslenov SzEV". (Materialü mezsdunarodnoj konferencii.) SzEV, Pasztojannoje Komisszija po Ugol'noj Promüslennyosztyi, Moszkva, 1978. p.275-284. Társszerzők: Juhász József és Vojuczki Péter. 1737 A legfontosabb ásványi nyersanyagok továbbfeldolgozásának hatékonysági vizsgálata. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 21-7702-Et.sz. elemző tanulmánya. Budapest, 1978.március. Társszerzők: Tóth Miklós (a témabizottság vezetője), Burkus Béla, Farkas György, Farkas Ödön, Gagyi Pálffy András, Horváth Pál, Jancsó Sándor, Kovács László, Láczai Szabó Tibor, Malaczkov Tibor, Podányi Tibor, Pruzsina János, Réczey Gusztáv, Takács Pál, Tóth József, Varró Kálmán, Wahlner Aladár; koordinátor Simon Kálmán. 1747 Nyílt levél Dr. Enyedi Györgyhöz a természeti erőforrások ügyében. Természet Világa 110. (1979.)évf. p.317-318.

99

175./ Anticipated share of the coal the long-term plan of energy supply for the Hungarian People's Republic, with a special view on coal gasification. (Előadás az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága

Szénbizottságának

Katowiceben 1979.ápr.23-27. között tartott szimpóziumán.) United Nations, Economic Comission for Europe, Coal Comittee; Symposium on the gasification and liquefaction of coal. Katowice - Poland - 23-27. April 1979. Coal/Sem. 6/R.49. Original: English/Russian. Topic I. The role of coal gasification in improving the efficiency of energy use. Transmitted by the Government of Hungary. Társszerzők: Lengyel László, Takács Pál és Wolf György. 176./ A kedvezőtlen geológiai adottságok közötti fejtés gazdasági megítélése és műszaki megoldásai Magyarország bányászatában. (Előadás a X. Bányászati Világkongresszuson, Isztambulban, 1979 szeptemberében. A III. szekció 13.előadása; kiadva német, orosz, spanyol, francia és angol nyelven.) Magyar nyelvű rezüméje megjelent: Központi Bányászati Fejlesztési Intézet "X. Bányászati Világkongresszus" c. kiadványában, Budapest, 1980. 2.kötet, p.417. Társszerzők: Mátrai Árpád és Tamásy István. 177./ Lagerstättenbewertung in Ungarn. (Előadás Leobenban az 1979. évi Osztrák Bányásznapon, május 16-án.) Berg- und Hüttenmännische Monatshefte vereinigt mit Montan-Rundschau. Jahrgang

124. (1979.) p.464-466.

Társszerzők: Kapolyi László és Tóth Miklós. 178./A földtani kutatás hatékonyságának növelési lehetőségei. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 21-7701 -Et.sz. elemző tanulmánya. Budapest, 1979 január 13. Tizenhárom társszerzővel. 179./ A hazai szénhidrogénvagyon gazdasági minősítésének általános és sajátos vonásai. Bányászati és Kohászati Lapok, Kőolaj és Földgáz 12.(112.) (1979.)évf. p.318-319. Társszerzők: Dudás József és Tóth P. József.

100

1807 Néhány elvi megfontolás az első országos bányászati kőzetszilárdítási tanácskozás

célkitűzéseihez.

(Előadás

a

"Kőzetszilárdítási

szakmai

tanácskozás"-on, Pécsett, 1979.november 21-én.) A Mecseki Szénbányák (azonos című) kiadványa, Pécs, 1979. p. 1-5. 1817 Internationale Zusammenarbeit im Bergwerkmaschinenbau. Marketing in Ungarn, Vierteljahrzeitschrifl der Ungarischen Handelskammer. 1980.évf. l.sz. p.25-28. International Cooperation in the Manufacture of Mining Machinery. Marketing Hungary, Quarterly Market Research Review of the Hungarian Chamber of Commerce. 1980.évf. l.sz. p.21-23. Cooperation internationale dans le domaine de la fabrication de machines minieres. Marketing en Hongrie, Revue trimestrielle de la Chambre de la Commerce de Hongrie. 1980.évf. l.sz. p.33-35. Társszerzők: Halász Tibor és Szikora Ferenc. 1827 Szisztéma szootnosenij ekonomicseszkoj effektivnosztyi razvedki, dobücsi i iszpol'zovanija mineral'novo szűr'ja. (B.22.sz. előadás az APCOM 17. szimpóziumán, Moszkva, 1980.okt. 20-25.) Annotacii dokladov p.25. Társszerzők: Kapolyi László, Lengyel László, Papp Ilona, Tóth Miklós és Tóth P. József. 1837 Ásványvagyon-gazdálkodási alapismeretek. A Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamémöki Karának jegyzete. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. Dabasi Nyomda 81-0317. Terjedelem: 17,5 A/5 ív, ábrák száma: 32. Társszerző: Tóth Miklós. 1847 Gazdálkodás ásványvagy ónunkkal. Ipari Szemle 1. (1981.) évf.2.sz. p.28-31. Társszerző: Tóth P. József. 1857 Einige

Betrachtungen

über

die

theoretischen

Grundlange

der

Mineralvorratswirtschaft. Zeitschrift für angewandte Geologie, Bd. 27. (1981.) p. 481-483. (Berlin).

101

186./Asznovnüe

polozsenija

iszkopajemüh

ekonomicseszkoj

ocenki

zapaszov

poleznüh

v VNR. Dosztizsenija i Perszpektivü. Vüp.23. Prirodnüe

reszurszü Mezsdunarodnüj centr naucsnoj pri prezidiume AN. SzSzSzR. Társszerzők: Kapolyi László és Tóth Miklós. 187./Beszámoló az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászati Szakosztályának vezetőségválasztó ülésén, az 1976-1981. között végzett munkáról. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat

114.

(1981)évf.p.681-688. 188./ A szénfelhasználás korszerű módszereinek és az alkalmazás lehetőségeinek felmérése. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1-8007-T. sz. tanulmánya,

Budapest,

1981. május. Társszerzők:

Tóth

Miklós (a

témabizottság vezetője), Geiling Béla, Gerencsér Pál, KÍorváth László, Pető József, Pruzsina János, Simon Kálmán, Schumitzky Imre, Szluka Dénes, Szirtes Béla, Talabér József, Takács Pál és Vadász Elemér; koordinátor: Csicsay Albin. 189./Az ásványvagyon-gazdálkodás alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. Terjedelem: 14,5 A/5 ív. ábrák száma: 39. Társszerzők: Tóth Miklós (szerk.), Pruzsina János és Tóth P. József. 190./A nagy bányászati programok műszaki-tudományos megalapozása. A Magyar

Tudományos

Akadémia

X.

Osztályának

Közleményei

15.

(1982.)évf. 1-2.SZ. p.5-17. 191./ Kiegészítés Faller Jenő bibliográfiájához. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 116. (1983.)évf. (egyszersmind a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet Közleményei 27.évf. 1-2.sz.), p.644. 192./Bányászatunk színvonalának nemzetközi összehasonlítása. („A gépesítés jelene és jövője" sorozatban.) Bányamunkás 70. (1983.)évf. 1. (január) sz. p.2.

102

1937 A világ első bányászati egyesülete. Bányamunkás 80. (1983.)évf. 2. (február) sz. p.6. 194./„Referat"

az INFORMUGOL'

iszoversensztvovanija proiszhozsgyenyija"

„Dr.

ocenki füzethez.

I. Papp: Voproszü

prirodnüh No.

reszurszov

I.I.9./1983.

dalnejsevo mineralnovo

Központi

Bányászati

Fejlesztési Intézet, Budapest, 1983. 195/Lignittermelésünk szerepe a magyar energiatermelésben. A II. Lignit­ szeminárium előadásai I. kötet, p.4-17. Gyöngyös, 1983.okt.26-27. Belső használatra

kiadja

az

Energiagazdálkodási

Tudományos

Egyesület

Mátraaljai Csoportja, Gyöngyös, 1983. 196./ A környezeti hatások gazdasági és innovációs kapcsolatai. (Előadás a Magyar Tudományos Akadémia X. Osztályának az 1984. évi közgyűlés keretében tartott osztályülésén.) Időjárás, az Országos Meteorológiai Intézet folyóirata 88. (1984.)évf. 5-6.(szept.-dec.) sz. p.309-316. Társszerző: Tóth Miklós. 197./ (Társszerzőként:) Az ásványi nyersanyagforrások felhasználási hatékonysága javításának gazdasági és társadalmi problémái. A Központi Bányászati Fejlesztési Intézet és a Szovjetunió Népgazdasági Akadémiája közös közleménye. Kiadók: magyar részről a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, szovjet részről Nyedra. Magyar kiadás: Budapest, 1984., terjedelem: 296 oldal, ábrák száma 21, táblázatok száma 16. Orosz nyelvű kiadás: Szocial'no-ekonomicseszkie

problemü

effektivnovo

iszpolzovanija

mineral'nüh reszurszov. Moszkva, 1985. terejedelem 272 oldal (ábrák, táblázatok u.az.) Szerkesztők: Tóth Miklós és Alekszandr Szemjonovics Asztahov. 198./ Előszó a "Jármai Ervin: R. Kiss Lenke szobrászművész bányászati érmei" könyvhöz. Megjelent a Pech Antal Miniatűrkönyv Gyűjtők gondozásában (mikroméretben is), Miskolc, 1984. p.7-11.

103

199./Az ásványi nyersanyagvagy on gazdasági értékelése. (A műre valósági minősítés világgazdasági és népgazdasági alapjai.) Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 3-8403-Et.sz.) elemző tanulmánya, Budapest, 1985. szeptember. Társszerzők: Tóth Miklós (a témabizottság vezetője), Barabás Antal, Harsányi István, Hullán Szabolcsné, Pruzsina János, Szergényi István, Takács Imre és Tóth P. József; koordinátor: Csicsay Albin. 200/Adalékok a széntermelés forrás-szerkezete vizsgálatának és javításának lehetőségeihez.

(Előadás

a

magyarországi

műszaki

felsőoktatás

megindulásának 250. évfordulója, a Bányaműveléstani Tanszék alapításának 215 éves jubileuma és Dr.hc.Dr. Zambó János akadémikus, egyetemi tanár 70. születésnapja alkalmából rendezett „Bányászati műveletek tervezésének elméleti alapjai" című tudományos konferencián, Miskolc, 1986. ápr. 28-30.) A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei, I. sorozat, Bányászat 34.(1986.)kötet, 1-4 füzet, p.57-64. 201./ Előszó L. Molnár és A.Weiss: Ignaz Edler von Born und die Societät der Bergbaukunde 1786. című könyvben. Grundlagen der Rohstoffversorgung. Sonderband

l,Wien

1986. Herausgeber,

Eigentümer

und

Verläger:

Bundesministerium für Handel, Gewerbe und Industrie, Fachverhand der Bergwerke und Eisen erzeugende Industrie. Veröffentlich von der Ad hocArbeitsgruppe

fur

die Zusammenarbeit

auf dem

Gebiet und

der

mineralischen Roh- und Grundstoffe zwischen der VR Ungarn und der Rep. Österreich unter der Leitung von Gustav Faller und Georg Sterk. Társszerző: Georg Sterk. 202./ Die Entwicklung der Infrastruktur im ungarischen Kohlenbergbau. (Előadás az „Unternehmenforschung im Bergbau-Infrastruktur des Grubenbetriebes" szimpóziumon, Essen 1986.febr.20.) Schriften für Operations Research und Datenverarbeitung im Bergbau. Band 11. Verlag Glückauf GMBH, Essen, 1986. p.38-49.

104

203./ Questions of the economic Evolution of natural Resources. Acta Geodetica, Geophysica et Montanistica Hung. Akadémiai Kiadó, Budapest. Volume 21. (3.)(1986.)p.259-264. 204./ Ásványvagy ónunk világgazdasági értékelése. A Központi Földtani Hivatal megbízásából készült a Magyar Állami Földtani Intézet házinyomdájában. Budapest, 1986. szeptember. Terjedelem: 34 oldal, ábrák száma: 10, táblázatok száma: 2. Társszerzők: Tóth Miklós (a munkabizottság vezetője), Hahn György, Korompay Péter, Patyi Károly, Rétvári László, Simon Kálmán, Sztraka János és Tóth P. József. 205./ A szénbányászat termelési szerkezetének javítása. Ipari Szemle: az Ipari Minisztérium tájékoztató folyóirata 7. (1987.)évf. 3-4.sz. p. 12-17. (U.az a Központi Bányászati Fejlesztési INFORMUGOL'-nál

Uluscsenie

Intézet közvetítésével sztrukturü

1988-ban

proizvodsztva

az

ugol'noj

promüslennoszty VNR.) 206./Die gesellschaftliche

Rolle natürlicher Ressourcen

unter besonderer

Berücksichtigung des Umweltsystems - historische Entwicklung und Zukunftsperspektiven. (Előadás az 1987. évi Leobener Bergmannstag-on, szept.25-én). Bergbau im Wandel, Mining in the Process of Change. Akademische Druck- und Verlaganstalt, Graz; Verlag Glückauf GmbH, Essen, 1988. p.594-599. (Rezümé megjelent: Berg- und Hüttenmännische Monatshefte 132. (1987.) Jahrgang, Heft 8. (August), német nyelven: p.301., angol nyelven: p.346.) Társszerző: Tóth Miklós. 207./ About the Possibilities of Investigating and Improving the Source-pattern of Coal Production. Acta Geodetica, Geophysica et Montanistica Hung. Akadémiai Kiadó, Budapest. Volume 22. (3-4.) (1987.) p.361-369. Társszerző: Tóth Miklós. 2087 (Egyik szerkesztőként:) Ipari Monográfia 1-2. kötet. Az Ipari Minisztérium és a Magyar Gazdasági Kamara kiadványa, 1987.

105

209./ The outlines of historical evolution and institutional system of technicalscientific research of the Hungarian Mining. (Előadás az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Szénbizottságának a kutatóintézeti igazgatók részére rendezett ülésén, 1988.ápr. 18-án.) United Nations, Economic Comission for Europe, Coal Committee, Meeting of Directors of National Mining Research Institutes,

Ninth

Session

Budapest

(Hungary),

18-22.April,

1988.

Terjedelme: 22 oldal. Átdolgozott változata angol nyelven - azonos címmel - megjelent: Acta Geodetica, Geophysica et Montanistica Hung. Akadémiai Kiadó, Budapest. Volume 24. (1-2.) (1989.) p. 195-208. Magyar nyelvű változata megjelent: A magyar bányászati műszaki-tudományos kutatás vázlatos fejlődéstörténete és intézményrendszere. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 121.(1988.)évf. 1. különszám, p.K3-K7. 210./Nemzetközi bányagazdasági és stratégiai szeminárium. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 121.(1988.)évf. p.60. és 72. Társszerző: Bajkay Árpád. 2117 Hozzászólás az 1987. július 18-án Veszprémben tartott bányamérnökaktíván. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 121.(1988.)évf. p.419. 2127 Asványvagyonunk gazdasági megítélésének kérdőjelei. Kéziratos tanulmány a Központi Földtani Intézet részére. Budapest, 1988. Terjedelem: 148 oldal. Társszerzők: Gál István és Tóth Miklós. 2137 Felszólalás az OMBKE Bányászati Szakosztályának 1988jún.29-i kibővített vezetőségi ülésén. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 121. (1988.)évf.p.495. 2147 A hazai szén- és ércvagyon kiaknázásának gazdaságossága, természeti és külkereskedelmi feltételei. Az Ipari Minisztérium és a Központi Földtani Hivatal megbízásából a Központi Fejlesztési Intézet által szervezett szakértői bizottság kéziratos tanulmánya. Budapest, 1988. Terjedelme: 42 oldal, ábrák száma: 2. Társszerzők: Tóth Miklós (a szakértői bizottság vezettője),

106

Bárdossy György, Fodor Béla, Gagyi Pálffy András, Gál István, Kovács Ferenc, Mihályfí Gyula, Széles Lajos és Tóth P. József. A szerzőket feltüntetve összefoglalta Tóth Miklós, azonos címmel: Magyar Tudomány 46. (Új folyam 34.) (1989.) kötet, p.974-977. Varga István a szénbányászati részleteket kiemelve ismerteti (két részben) a Gazdaság és Energia c. szaklapban;

I.

rész:

Szénbányászatunk

természeti

adottságai,

gazdaságossága, 1.(1989.) 4.sz. p.6-11.; II. rész: A természeti adottságok és külkereskedelmi

feltételek

alapján

végzett

vizsgálatok

eredményei,

2.(1990.)évf. l.sz.p. 14-17. 215./ Gergely Ernő - Jakab Sándor: A szénbányászok munka- és életkörülményei 1945-1948. (Könyvismertetés.) Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 122.(1989.) évf.p.262. 216./ Egyesületi állásfoglalás a Hazánk környezeti állapota című vitaanyaghoz. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 122.(1989.)évf. p.270-271. 2177 I. OMBKE környezetvédelmi

fórum. Bányászati és Kohászati Lapok,

Bányászat 122.(1989.)évf. p.419-420. 2187 Kinek kell a magyar réz? Magyar Tudomány (Új folyam 34.) (1989.) kötet, p.699-710. Társszerzők: Gagyi Pálffy András és Tóth Miklós. 2197 Soproni kizárások. Reform 2.(1989.)évf. 37. (szept.22.) sz. p.37. 2207 A műszaki fejlesztés irányai a bányászatban. Résztanulmány az Országos Műszaki

Fejlesztési

Bizottság

19-8802-Et.sz.

elemző tanulmányhoz.

Budapest, 1989.március. Társszerző: Tóth Miklós. 2217 A műszaki fejlesztés infrastruktúrája, fejlesztésének feladatai 1991-1995-ben a magyar bányászatban. Kéziratos tanulmány az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság részére. Budapest, 1989.március. Társszerző: Tóth Miklós. 2227 Alapozó tanulmány az Ipari Minisztérium VIII. ötéves tervidőszaki műszaki fejlesztési

politikájának

kidolgozásához:

Az

ásványi

nyersanyagok

107

igénybevételi

szférája

(Bányászat).

Kéziratos

tanulmány

az

Ipari

Minisztérium Y-19695/89.sz. megbízása alapján. Budapest, 1989.május. Terjedelem: 44 oldal. 223./Az irányítás alapelemeinek (tervezés, szabályozás, szervezet) kritikai vizsgálata

és

hatékonyságnövelő

fejlesztésük

lehetséges

irányai

a

szénbányászati vállalati szférában. A Borsodi, az Oroszlányi és a Veszprémi Szénbányák

megbízásából

készült

kéziratos

tanulmány.

Budapest,

1989.május. Terjedelem: 75 oldal, ábrák száma: 2, táblázatok száma: 6. Társszerzők: Balkányi Bertalan, Bodrogi Jenő, Orbán László, Pruzsina János, Reményi Viktor, Szűts Huba és Tóth Miklós. 224./Az ásványvagyon-értékelés és -gazdálkodás nemzetgazdasági szerepe a gazdasági reform új szakaszában. Kéziratos tanulmány a Központi Földtani Hivatal részére. Budapest, 1989.október. Terjedelem: 167 oldal, ábrák száma: 2. Társszerzők: Gál István, Pruzsina János, Tóth Miklós és Tóth P. József. 225./(Konzulensként, két konzulensi jelentéssel.) Ásványvagyongazdálkodási döntések komplex követelményrendszere. A Magyarhoni Földtani Társulat megbízása

alapján

készült

két

kötetes

kéziratos

tanulmány.

Budapest, 1989.november. Szerzők: Bárdossy György, Fodor Béla, Gagyi Pálfry András, Gál István, Lengyel Vilmosné, Madai László, Papp Ferenc, Solymosi Franciska, Széles Lajos, Tóth P. József és Zelenka Tibor; a másik konzulens: Juhász András. 2267 Az ásványvagyon - mint nemzeti vagyon - megítélése a tulajdonreform keretében. Kéziratos tanulmány a Központi Földtani Hivatal részére. Budapest, 1989.december. Terjedelme: 52 oldal, ábrák száma: 4. Társszerző: Tóth Miklós. 227./Háttérvizsgálatok és tanulmányok "Az új ligniterőmű bázisául szolgáló bükkábrányi külfejtés gazdasági hatékonyságának ellenőrző vizsgálata" című

108

tanulmányhoz. Kéziratos tanulmány a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet részére. Budapest, 1989.szept.7. 228/ A bányatechnika egyes fejlődési tendenciái heterogén geológiai adottságok közepette. (Előadás a XIV. Bányászati Világkongresszuson, Peking, 1990.május 14-18. AIV. szekció 15. előadása; kiadva német, orosz, spanyol, francia és angol nyelven.) International Academic Publishers. A PergamoonCNPIEC Joint Venture; Pergamon Press, Oxford - New York - Beijing Frankfurt - Sao Paul - Sydney - Tokyo - Toronto. 1990. Társszerzők: Gál István, Gebhardt János, Szűts Huba, Tóth Miklós és Vojuczki Péter. 2297 Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület környezetvédelmi elnökségi bizottságának álláspontja a bányászatot és kohászatot érintő néhány irányítási kérdésről. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 123.(199)évf. p.62-63, 2307 Részletek egy soha-nem-volt, képzeletbeli naplóból. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 123. (1990.)évf. p. 152-156. 2317 Megbeszélés a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 123. (1990.)évf. p.349-350. (A Kőolaj- és Földgáz 8., valamint az Öntöde 10. számában is.) 2327 Tíz megfontolás a bányavállalatok vagyonértékeléséhez. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 123. (1990.)évf. p.407. 2337 A honi szén helye és szerepe az enegiaellátásban, a szénpolitika néhány alapvető kérdése. Gazdaság és Energia, I. rész: 2.(1990.)évf. l.sz. p.8-10., II. rész: 2.(1990.)évf. 2-3.sz. p. 16-17. Társszerzők: Gál István és Tóth Miklós. 2347 Ha kedd, akkor Budapest. (Vitakérdés a budapesti erőmüvekről.) Gazdaság és Energia 2. (1990.)évf. 5.sz. p.6-8. Társszerző: Simon Kálmán. 2357 Tudomány és gyakorlat a bányászat és környezete kapcsolatrendszerének szabályozásában. (Előadás, megjelent:) 3. Bányászati rekultiváció és környezetgazdálkodás. Előadások. Gyöngyös, 1990.június 4-5. MTESz-

109

egyesületi használatra. Kiadja: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. 90/666. MTESz Házinyomda, Budapest, 1990. p. 11-13.1 236/ A bányászat és környezete kapcsolatrendszere. Magyar Tudomány 47. (Új folyam 35.) (199.) kötet, p. 1189-1198. 237./Négy Faller a magyar montanisztikában. Évfordulóink a műszaki és természettudományokban

1991. A Műszaki

és

Természettudományi

Egyesületek Szövetségének kiadványa, Budapest, 1990. Felelős szerkesztő: Pénzes István, p. 156-167. 238/ Az ásványi nyersanyagpolitika természet-gazdasági alapjai. (Bányagazdasági enciklopédia az ásványi nyersanyagok kutatásának és termelésének állami, társadalmi és vállalati irányító szakemberei számára.) A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének házi kiadványa, Budapest, 1990. július. Terjedelem: 97 oldal, ábrák száma: 21, táblázatok száma: 2. Társszerző: Tóth Miklós. 239./ Szakértői vélemény a Veszprémi Városi Bíróság részére a 20877/1990.számú polgári ügyben, 1990.augusztus 24. 240./ Műszaki szakértői vélemény az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium részére "A recski rézércbánya tartós szüneteltetése 1990-ben" című tervdokumentum felülvizsgálatához. Budapest, 1990. július 27. 241./ Opponensi vélemény a Magyarhoni Földtani Társulat megbízása alapján a Lelőhelyi

tőkeérték

címmel

Földessy

János

vezetésével

készített

tanulmányról. Budapest, 1990.szeptember. 242./ Bányagazdaságtan. A Miskolci Egyetem Bányamérnöki Karának jegyzete. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. Terjedelem: 50 A/5 ív, ábrák sz.: 112, táblázatok száma: 29. Társszerző: Tóth Miklós. 243./ A hazai széntermelés helye és szerepe az energiaellátásban. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 124. (1991)évf. p. 114-117. Társszerzők: Gál István és Tóth Miklós.

110

244./ A bányászati döntések kockázatának valószínűsége. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat. 124. (1991.)évf. p. 152-153. Társszerző: Fodor Béla. 245./Nicolas de Kun: Mineral Economics of Africa.

(Könyvismertetés.)

Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 124. (1991.)évf. p.219. 246./ Módszer

a

megkutatás

gazdaságilag

legkedvezőbb

mértékének

meghatározásához. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat

a 124.

(1991.)évf. p.375-377. Társszerző: Somos László. U.az, Adalék a földtani megkutatás gazdaságilag optimális mértékének meghatározásához címmel: A Magyar Állami Földtani Intézet jelentése az 1990. évről. p.603-608. Budapest, 1992. 247./ Az osztrák bányászat 1990.évi helyzetéről. (R.Wüstrich előadása nyomán.) Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 124. (1991.)évf. p.547-550. Társszerző: Németh György. 248./A

hazai

ásványvagyon-értékelés

fejlődéstörténetének

áttekintése.

(A

Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Állami Földtani Intézet rendezte "Földtudomány és piacgazdaság" című vitafórumon 1991jan.21-én tartott előadás szerkesztett változata.) Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 124. (1991.)évf. p.366. 2497 Magyar problémafölvetés az Egyesült Nemzetek Gazdasági Bizottsága Energiabizottságának

Szervezete Európai

Szén-munkacsoportja

kezdeményezett nemzetközi konferencián, Esztergom,

által

1991.máj.21-23.

Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 124. (1991.)évf. p.366. 250./ A telepítéselmélet és az ásványvagyon-gazdálkodás néhány kölcsönhatásáról. (Előadás a Bányaműveléstani Tanszék alapításának 220 éves jubileuma és Dr.h.c.Dr.h.c.Dr. Zambó János akadémikus, egyetemi tanár 75. születésnapja alkalmából rendezett emlékülésen, Miskolc, 1991.máj.2-3.) A Miskolci Egyetem Közleményei, I. sorozat, Bányászat 36. (1991.)kötet, 1-4.füzet, p.33-38.

Ill

2517 Keresd az optimumot - marad a bánya. Krasznai Éva interjúja Faller Gusztávval és Tóth Miklóssal. Gazdaság és Energia 3. (1991.)évf. 4sz. p.78. A nyilatkozók tiltakozása folytán helyesbített újraközlés: 3.(1991.)évf. 8.sz. p.10-12. 2527 Részletek Faller Gusztávnak az Ajkai Bányaüzem távlati kérdéseivel foglalkozó vitaülésen elhangzott hozzászólásából. Lámpás, a Veszprémi Szénbányák kiadványa 2. (1991.)évf. 2. (aug.) sz. p.5-7. 2537 Metodikai összefoglalás és kutatási program az ásványi nyersanyagok gazdasági értékeléséhez. A Magyarhoni Földtani Társulat megbízása alapján készült kéziratos tanulmány. Budapest, 1991. január. Terjedelme: 199 oldal, ábrák száma: 8, táblázatok száma: 6. Társszerzők: Balázs Zoltán (a munkabizottság vezetője), Pruzsina János, Tóth Miklós és Tóth P. József. 2547 Bányászatunk jövőképe a környezetvédelem feltételrendszerében. Kéziratos tanulmány

a

Bányaipari

Dolgozók

Szakszervezeti

Szövetségének

felkérésére. Budapest, 1991.február. Terjedelem: 72 oldal, táblázatok száma: 3. 2557 A Nógrádi Szénbányák kéregbányáinak részvénytársasági formában történő megújítása, illetve művelése lehetőségei. Készítette a Magyar Villamos Művek Tröszt részére a NOVOFER által létrehozott munkabizottság. Kéziratos tanulmány, Budapest, 1991.május. Terjedelem: 33 oldal, ábrák száma: 2, térképmellékletek száma: 6, táblázatok száma: 12. Társszerzők: Gál István (a munkabizottság vezetője) és Tóth Miklós. 2567 A GNV hatásterülete ásványvagyonának értékelése. Kéziratos tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete részére. Budapest, 1991. október. 2577 Szilárd

ásványinyersanyag-telepek

piaci

értékelésének

módszerei,

alkalmazási lehetőségei. A Magyarhoni Földtani Társulat megbízása alapján készült kéziratos tanulmány. Budapest, 1991.november. Terjedelem: 215

112

oldal, ábrák száma: 33, táblázatok száma: 15. Társszerzők: Fodor Béla (a munkabizottság vezetője), Bárdossy György, Földessy János, Szilágyi Gábor és Juhász András; bírálók: Tóth Miklós és Huszár László. 2587 Az ásványvagyon a hosszútávú környezeti stratégiában. (A Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Környezetvédemi és Területfejlesztési Minisztérium

keretében

kidolgozott

Hosszútávú

környezeti

stratégia

analitikus szakasza munkaterve szerinti 1. Ásványvagyon és talajhasználat projekt P.ll. Ásványvagyonhasználat T I 11. és T.112. tasakja.) Kéziratos tanulmány, Budapest, 1991.november. Terjedelme: 76 oldal, ábrák száma: 10, táblázatok száma: 21. 2597 A nyilvántartás fejlesztésének egyes klasszifikációs, nevezéktani és gazdasági problémái. A Magyarhoni Földtani Társulat részére készített, az Ásványi nyersanyagtelepek kihozatali, gazdasági és nyilvántartási kérdései című kéziratos tanulmány 4.2 alfejezete. (A munkacsoport vezetője: Pruzsina János). Budapest, 1991. Társszerző: Tóth Miklós. 2607 Hierarchikus modell a bányászati kockázat tekintetbevételére a gazdasági elemzéseknél, különös tekintettel a környezeti hatásokra. (Előadás a XV. Bányászati Világkongresszuson, Madrid, 1992.május 25-29. Az l.A.I. altéma 4.előadása; kiadva német, orosz, spanyol, francia és angol nyelven.) XV. Congreso Mundial de Mineria, Edita TIASA-c/. Palmeras, 23-28700 S.S. Reyes-Madrid-Espana. Társszerzők: Fodor Béla, Tóth István és Vojuczki Péter. 2617 Az ásványi nyersanyagpolitika és az energiapolitika alakulását meghatározó természeti, műszaki és gazdasági törvényszerűségek.

Bányászati és

Kohászati Lapok, Bányászat 125. (1992.)évf. p.4-7. Társszerző: Tóth Miklós.

113

262./Régi orvosságok új bajokra. (Vitaindító az egyesületről; Mit várok az egyesületünktől?)

Bányászati

és Kohászati

Lapok,

Bányászat

125.

(1992.)évf.p.81-84. 263./ Becslés a hazai bányászat ezredfordulói termelésére. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 125. (1992.)évf. p. 173-179. 264./(Részletek F.G. opponensi véleményéből): A Tudományos

Minősítő

Bizottság hírei. Patvaros József doktori értekezésének védése. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 125. (1992.)évf. p.367-370. 265./Változások az energiaszerkezet jövőképében. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 125. (1992.)évf. p.616-618. 266./Bányajogi-bányagazdasági konzultáció Bécsben. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 125. (1992.)évf. p.688. 267./Az ásványvagyon-értékelés kritikai elemzése. Magyar Tudomány 49. (Új folyam 37.) (1992.) kötet, p.30-36. 268./ Erőforrás-kombinációk az energiarendszerben. (Előadás.) A III. Nemzetközi Lignitkonferencia

előadásai.

1992 január

23-24.

Bükki

Energetikai

Kombinát létesítésének támogatási alapítványa kiadása, Budapest, 1992. p.75-78. 269./Magyarország áttekintése.

energiahordozó Kéziratos

ásványi

tanulmány

a

nyersanyagvagyonának Magyar

kritikai

Szilárdásványbányászati

Szövetség megbízása alapján a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ részére. Budapest, 1992. Társszerzők: Káli Zoltán, Somos László és Tóth Miklós. 270./A bányászat és környezete kapcsolatrendszere, különös tekintettel a bányafölhagyásokra.

(Előadás

1992. szept 14-én.)

Az

Angol-magyar

környezetvédelmi napok (1992.szept. 14-18.) előadásai. Kiadta az OKTÁV Ipari Továbbképző Rt, Esztergom, 1992. p.45-61.

114

271./ Előszó a "Benke István: A magyar bányászviselet fejlődése" könyvhöz. Megjelent a Pech Antal Miniatűrkönyv Gyűjtők Klubja gondozásában, Miskolc 1992. p.3-7. 2727 A magyarországi Felső-Duna-szakasz vízierőforrásainak területi katasztere, a GNV megvalósítása esetén az ivóvízben bekövetkező gazdasági károk becslése c. tanulmány 2. fejezete: A vízvagyon várható értékcsökkenése. Kézirat a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi

Kutató

Intézete részére. Budapest, 1992. Társszerző: Tóth Miklós. 2737 Some data to the critical analysis of mineral resources valuation. Acta Geodetica, Geophysica et Montanistica Hung. Akadémia Kiadó, Budapest, Volume 27. (2-4.) (1992.) p.381-388. 2747 Néhány

gondolat

a

megújuláshoz.

(Hozzászólás

a

„Mit

várok

egyesületünktől?" vitához.) Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 126. (1993.)évf. p.59-63. Társszerzők: Tóth Miklós, Kárpáty Lóránt, Szebényi Ferenc és Csicsay Albin. 2757 Szén- és ércbányászatunk visszafejlődésének törvényszerű voltáról. Magyar Energetika I. (1993.)évf. 3.(május) szám, p.2-6. Társszerző: Tóth Miklós. 2767 Hét kiinduló megfontolás és két indítvány a szénbányák és hőerőművek szervezeti integrációjához. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 126. (1993.)évf. p.361-364. 2777 Tanulmánykötet gyűjteményekről.

a

magyar

ásványtani,

földtani

és

őslénytani

(Könyvismertetés.) Bányászati és Kohászati Lapok,

Bányászat 126. (1993.)évf. p.470-471. 2787 Tézisek az ásványinyersanyag- és energiapolitika összefüggéseiről. Magyar Tudomány C. (Új folyam 38.), 1993.kötet, p.1047-1052. Társszerző: Tóth Miklós. 2797 Törvényszerű-e

szén-

és

ércbányászatunk

visszafejlődése?

Magyar

Tudomány C. (Új folyam 38.), (1993.)kötet, p. 1442-1445. Társszerző: Tóth

115

Miklós. U.az kissé módosított szöveggel: Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 126. (1993.)évf. p.607-614. 2807 Egy új lignitbázisú alaperőmű környezeti hatásai és ezek gazdasági megítélése.

Kéziratos

tanulmány

az

Ökocentrum

Nemzetközi

Környezetvédelmi és Koordinációs Rt. részére. Budapest, 1993. március. Társszerzők: Rétvári László és Tóth Miklós. 281./ A magyar bányászat - helyzetelemzés. (A magyar bányászat ipari szerkezete c. - Budapest, 1993.április 12. - kéziratos tanulmány alapján.) Ásványi nyersanyagkutatás, bányászat, beruházási lehetősége -

Magyarország.

Eastern Resource Analists, Budapest, 1993. p.1-19. 282./ Biztonsági rendszerek gazdasági kérdései. Kéziratos tanulmány a Miskolci Egyetem Bányaműveléstani Tanszéke részére. Budapest, 1993. június. 14 oldal 283./ Adalékok a Societät der Bergbaukunde nemzetközi utóéletéhez. Felszólalás a Born Ignác születésének 250. évfordulója alkalmából 1992.december 12-én Budapesten, az Európa Intézetben rendezett tudományos emlékülésen. OMBKE-kiadvány, Budapest, 1993. p.24-26. 284/Hozzászólás az OMBKE Bányászati Szakosztályának

1993.május 6-i

vezetőségi ülésén. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 127. (1994.)évf.p. 119-120. 285./ The last century of coal mining in Hungary 1894-1994. In: Mining and metallurgy of the Carpathian basin in the 20th century. (Edited by L.Zsámboki.) Miskolci Egyetem, 1994. p. 13-43. (U.az in: Hungarian mining. Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből VI. Edited by L.Zsámboki, Miskolci Egyetem 1995. p.40-70.) 286./Javaslat a bányászat publikálásra kerülő statisztikai adatrendszerére. Kéziratos tanulmány a Magyar Bányászati Kamara részére. Budapest, 1994.február28.

116

287./ A nemzetgazdasági optimum elsődlegessége és bányászati kapcsolata a természeti környezet védelme terén. (Előadás 1994.március 23-án az INTACT'94 konferencián. A nyitó plenáris ülés, a tudományos és hatósági szekció előadásai.) Környezetünkért Egyesület, Budapest, 1994. p. 171-177. Társszerzők: Németh György és Tóth Miklós. 288./ Részjelentés a T-006667 azonosítási számú, A környezeti ártalmak kárai és veszteségei

című OTKA-témában

1993-1994-ben

végzett

kutatásról.

Kéziratos tanulmány az Agrárgazdasági Kutató Intézet részére. Budapest, 1994. Társszerzők: Lackó István, Rétvári László, Szűcs István és Tóth Miklós. 289./ Az ÁV Rt. megbízásából 1994júniusában a szénbányászati-villamosipari integrációból kimaradt szénbányák problémáinak megoldására készített tanulmányok szakértői bírálata. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság részére készített kéziratos tanulmány. Budapest, 1994.június 27. 290/ Járulékos megfontolások a biztonsági rendszerek gazdasági kérdéseihez. Kéziratos tanulmány a Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszéke részére. Budapest, 1994. május. 7 oldal. 291/ Hozzászólás az OMBKE 82. közgyűlésén és a Bányászati Szakosztály ülésén. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 128. (1995.)évf. p.28., 43-44. 292./ A magyar szénbányászat realitásai. Bányamunkás 82. (1995.)évf júniusi szám, p.5. 2937 Emlékezés a Bányászati és Kohászati Lapokra. A bányászat lapunk tükrében, 1943-1948. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 128. (1995.)évf. p.427-440., 512-523., 129. (1996.)évf. p.185-194. 294./ Az erőmű-bánya integrációban működő társaságok jövőképe és privatizációja c. tanácskozás. Bányászati és Kohászati lapok, Bányászat 128. (1995.)évf. p.540-541.

117

295./ Szakvélemény az MVM Rt. OVT Igazgatóság Erőművi Üzemviteli Osztály által készített „Javaslat a szénbányászati termelési költségek állandó és változó költségrészre történő bontására" című tanulmányról. Ferenczi and Ferenczi, Budapest, 1995 július. Társszerzők: Ferenczi Andrea, Fitzek Antal, Gráf Kálmán, Tóth Miklós. 296./ A borsodi hőerőművek tüzelőanyag-ellátásának helyzetéről és jövőbeni lehetőségeiről. Tanulmány. Ferenczi and Ferenczi, Budapest, 1996.február. Társszerzők: Ferenczi Andrea, Fitzek Antal, Tóth Miklós, Gráf Kálmán, Reményi Gábor, Juhász András, Füredi Oszkár, Virányi Béla, Négyessy István, Kovács Lóránd, Szőcs Elemér, Simon Lajos, Landgraf János, Kárpáti László. 297./A műszaki innovációk sorsa Magyarországon. Könyvismertetés. Magyar Tudomány. Új folyam 41. (1996.)kötet, p.889-892. 298./Opponensi vélemény a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetének az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium megbízása alapján készített, A környezetvédelmi ipari hazai helyzete c. tanulmányáról. Kézirat, Budapest, 1996.április 25. 299./A Szádeczky-Kardoss Elemér Díj és Ösztöndíj 1995. évi pályázatának eredménye. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 129. (1996.)évf, p.323. 300./Napirenden a tudományos minősítés új rendszere. Az MTA Bányászati Tudományos

Bizottságának ülése. Bányászati

és Kohászati

Lapok,

Bányászat 129. (1996.)évf, p.324. 301./ Előszó Tóth Miklós Tanulmányok a természeti erőforrások és az energetikai vertikumok gazdaságtana köréből c. tanulmányfuzetéhez. A Miskolci Egyetem Közleményei. A. sorozat, Bányászat, 51. kötet, Miskolc 1996. Társszerző: Kovács Ferenc.

118

3027 A bányászat diszciplínájának helyzete. (Az MTA Bányászati Tudományos Bizottságában készített tudományos helyzetkép.) Bányászati és Kohászati Lapok, Kőolaj és Földgáz 29. (129.) (1996.)évf. p.209-210., valamint Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 129. (1996.)évf. p.657-658. 303./Az MTA Bányászati Tudományos Bizottságának ülése. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 129. (1996.)évf. p.658-659. 304./A Szádeczky-Kardoss Elemér Díj és Ösztöndíj 1996. évi pályázatának eredménye. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 129. (1996.)évf. p.659. 305./ Törvényszerűségek az ásványinyersanyag-gazdaságban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996. 6,75 (A/5) ív, 22 ábra. Társszerző: Tóth Miklós. 306./ Felszólalás az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 84. küldöttgyűlésén.

Bányászati

és

Kohászati

Lapok,

Bányászat

130.

(1997.)évf.,p. 16-17. 307./A Bányászati Tudományos Bizottság állásfoglalása az MTA BKKL konszolidációs programjáról. Bányászati és Kohászati Lapok, Kőolaj és Földgáz 30. (130.) (1997.)évf, p. 189-190. 308./A magyar bányászat a kiegyezéstől a II. világháborúig. In: A magyar bányászat évezredes története, (főszerkesztő: Benke István). I. kötet (szerkesztette: Faller Gusztáv, Kún Béla, Zsámboki László), p.251-386. OMBKE, Budapest, 1997. (Továbbiakban: OMBKE'97). Társszerzők: Csath Béla, Gergely Ernő, Kún Béla, Zsámboki László. 309./A bányászat a központi tervezéses gazdaságban - előzményekkel és következményekkel. OMBKE'97., p.387-618. 3107 Pillantás ajövőbe. OMBKE'97., p.619-628. 3117 Faller Gusztáv: Mining and geomorphology. In: Landform evolution studies in Hungary (Főszerk.: Pécsi M.) Akadémiai Kiadó Budapest, 1999. pp. 106113.

119

312./ Faller Gusztáv: Bányászat a központi tervezéses gazdaságban - előnyökkel és következményekkel. In: [308] pp. 387-618. 313/ Csath B. - Faller G. - Gergely E. - Kun B. - Zsámboki L.: A magyar bányászat a kiegyezéstől a II. világ háború végéig. In: [308] pp. 251-386. 314./ Faller Gusztáv: Pillantás a jövőbe. In: [308] pp. 619-628. 315./ Faller Gusztáv - Vojuczki Péter: Odiszjacse letnem Vengerszkom górnom gyele. Gornüj Zsurnal 2000. No. 10. pp. 67-71. 3167 Faller Gusztáv: A magyar bányászat évezredes története II. kötet. OMBKE, Budapest, 1996. Szerkesztő és D.H. fejezet lektora. 317./ Faller Gusztáv: A magyar bányászat évezredes története III. kötet. OMBKE, Budapest 2001. Szerkesztő és VIII., IX. és XI. fejezet lektora. 3187 Faller Gusztáv: A bányászat Romsics Ignác: „Magyarország története a XX. században" c. könyvben. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 134.(200l.)évf. 2. (január-február) szám, 31-35. old. 3197 Faller Gusztáv: Három könyvről két ismertető kapcsán. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 133.(2000.)évf. 6. (nov.-dec.) szám, 572-576. old.

Dr. Kovács Ferenc búcsúztató beszéde Dr.h.cDr. Faller Gusztáv 2000. december 14-i temetésén a Soproni Szent Mihály temetőben:

A 20. század utolsó napjaiban megrendülten állunk itt Faller Gusztáv ravatala előtt. Emberi számítás szerint egy olyan család utolsó bányász tagját búcsúztatjuk, amely család kereken 3 évszázadon keresztül a bányászat-kohászat­ erdészet részére számos kiváló szakembert adott. Magam, egyrészt hivatali tisztségeim alapján, mint a múlt században a Bányamű veléstani tanszék vezetőjeként dolgozott hírneves akadémiai tanár Faller

120

Gusztáv, valamint a jelen század közepén a tanszéken oktató Faller Jenő professzor utódaként állhatok most itt, másrészt a család bizalma alapján a koporsóban fekvő Faller Gusztáv munkatársaként, és bizton remélem Ő is elfogadja, ha barátjaként szólok. A Miskolci Egyetem, a Műszaki Földtudományi Kar, a Magyar Tudományos

Akadémia

Földtudományok

Osztálya,

az

Országos

Magyar

Bányászati és Kohászati Egyesület nevében búcsúzom Dr. Faller Gusztáv oki. bányamérnök, oki. közgazdász—mérnöktől, a műszaki tudomány doktorától, címzetes egyetemi tanártól, aki életének 71. évében 2000. december 2-án Budapesten hunyt el. Faller Gusztáv 1930. augusztus 22-én született, egyetemi tanulmányait Sopronban, egyetemünk Bányamérnöki Karán végezte, oklevelét

1954-ben

szerezte meg. Bányaüzemi gyakorlatot is szerezve 1957-1961. között a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányaműveléstani Tanszéken egyetemi adjunktus, Sopronban és a sokak által nehéz szívvel végrehajtott áttelepítés után Miskolcon is. Közben 1959-ben szerzett közgazdász-mérnök oklevelet. 1961-1963. között a Bányászati Kutató Intézet üzemgazdasági osztályának vezető helyettese. Ezt követően 25 éven keresztül az Ipari Minisztériumban töltött be különböző vezető posztokat az 1988-ban történt nyugdíjba vonulásáig. Minisztériumi hivatali munkájában a műszaki fejlesztés-, tudományos kutatás tevékenységi területeinek irányítása, közreműködés az ásványvagyon-gazdálkodás rendjének kialakításában volt a feladata. Tudományos tevékenysége kapcsolódott hivatali szakmai feladataihoz. Kandidátusi értekezésének tárgya a vékony széntelepek műrevalósága, a műszaki tudomány doktora fokozatot a bányagazdaságtan és az ásványvagyon-gazdálkodás terén végzett kutatómunka tézisekbe foglalt eredményei alapján nyerte el. Ezekkel a témakörökkel foglalkozik a mintegy 300 tételt tartalmazó publikációs jegyzékben szereplő dolgozatainak többsége is. Irodalmi, publikációs tevékenységének jelentős

121

része, hogy egy technikumi tankönyv szerzője és négy szakkönyv - köztük egy akadémiai nívódíjas - társszerzője . Szakmai-tudományos tevékenységét az állami kitüntetéseken túlmenően Akadémiai Díjjal, Eötvös Lóránd díjjal és Állami Díjjal ismerték el. A Nehézipari Műszaki Egyetem és a Bányamérnöki Kar, illetőleg az utód Miskolci Egyetem és a Földtudományi Kar olyan jeles tagját vesztette el Faller Gusztáv személyében, aki a

selmeci és soproni hagyományok szellemében

dolgozott. Kereken fél évszázados tevékenysége során jóval többet tett az Alma Mater érdekében, mint sok más főállású oktató. Főállású

egyetemi

adjuntusként

a

bányaművelés

tantárgyai

korszerűsítésében vett részt Zambó János professzor mellett, majd évtizedeken keresztül a Bányagazdaságtan és az Ásványvagyon-gazdálkodás című tárgy előadója volt. Részt vett a mérnöktovábbképzési tanfolyamok indításában, számos egyetemi jegyzetet írt. Több cikluson keresztül tagja volt a Bányamérnöki Kar Tanácsának,

utóbbi

időben, haláláig

a

Miskolci

Egyetem

Műszaki

és

Természettudományi Habilitációs Bizottságának. Az egyetem és kar tevékenységét az országos szakmai bizottságokban, szakértői tanácsokban végzett munkájával is segítette. Munkája elismeréseként címzetes egyetemi docensi, majd egyetemi tanári címet kapott. Az Alma Mater életében példa nélkül álló, hogy külső tagként kétszer nyerte el a Pro Fakultaié Rerum Metallicárum kari emlékérmet, a Signum Aureum Universitatis egyetemi emlékérmet. 1995-ben a legmagasabb egyetemi kitüntetést, a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora, a doktor honoris causa címet kapta és 1999-ben a Miskolci Egyetem Jubileumi Emlékérmet nyerte el. Faller Gusztáv professzor a hazai és nemzetközi tudományos élet aktív résztvevője volt. Az ásványi nyersanyagok műrevalósági minősítése és gazdasági értékelése területén - a ravatalnál most tőle búcsúzó szakemberekkel együtt -

122

végzett munkássága, e területen kifejtett

iskolateremtői tevékenységük, a

nemzetközi szakmai körök elismerését is kivívta. Két évtizeden keresztül aktív, majd haláláig tiszteletbeli tagja a Bányászati Világkongresszusok Szervező Bizottságának, 2000-től az orosz Bányászati Tudományok Akadémiájának. A tudományos utánpótlás képzésében, a tudományos munka szervezésében aktív szerepet vállalt. Több cikluson keresztül tagja, majd elnöke a Tudományos Minősítő Bizottság bányászati-, geofizikai- és geodéziai szakbizottságának, számos kandidátusi és doktori értekezés bírálója, bizottsági tagja, illetve elnöke. Évtizedek óta tagja, az utóbbi két ciklusban elnöke a Magyar Tudományos Akadémia Bányászati Tudományos Bizottságának és a Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságnak. 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a doktorok képviselője, a Földtudományok Osztálya tanácskozó tagja. A három

évszázados családi hagyomány, valamint a személyes

elkötelezettség alapján a montanistica múltjának,

a bányász-kohász-erdész

hagyományok aktív kutatója, támogatója és személyes megélője. Témája miatt nem az alkalomhoz illő a hasonlat, az érintett személy nagysága talán elfogadhatóvá teszi. Karinthy Frigyes mondta, hogy a humorban nem ismer tréfát, Faller Gusztávról mondhatjuk, hogy Alma Mater tiszteletében, a bányász-kohász-erdész hagyományok szeretete ügyében nem ismert tréfát. Ő valóban szívéből bányász, közösségi ember volt. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati egyesületnek hallgató korától tagja, több esetben tisztségviselője. A Bányászati és Kohászati Lapok „Bányászat" szerkesztő bizottságának 1967-tól tagja, számos cikk, köztük több nívódíjas tanulmány szerzője. Munkája, személyiségének elismeréseként az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tiszteleti tagjának választotta. A technika- és tudománytörténet, kiemelten a bányászat múltjának jeles ismerője, az évszázados, évezredes összefoglaló munkák szerzője, társszerzője. A

123

hagyományok ismerete mellett, bizonyosan a családi, szülői elkötelezettség okán is a bányász múzeumok, a Központi Bányászati Múzeum ügyének elkötelezett támogatója, az Alapítvány kuratóriumának tagja, elnöke. Faller Gusztáv tevékenységének, eredményeinek, kitüntetéseinek felsorolása biztosan nem volt teljes. Egy dologról azonban semmiképp sem feledkezhetünk meg. A ravatal előtt állva fájdalmunk elsősorban azért nagy, mert nehéz elszakadni Faller Gusztáv professzortól,

Faller Gusztitól, Tőled az embertől.

Nehéz elfelejteni mérhetetlen humanizmusodat, nagy emberségedet, lenyűgöző közvetlenségedet. Nem csak tudós, tanítómester, de atyai jó barát is voltál. Pazar bőséggel, két kézzel önzetlenül szórtad életed gazdag tapasztalatait, kezed tudott felemelni, támogatni, simogatni nemes önzetlenséggel, fáradhatatlanul, egészen 2000. szeptember végéig. Koporsódat nemcsak a szoros családi kötelék szerinti gyászoló család veszi körül, de gyászolja tanítóját, a feledhetetlen Faller Gusztit a nagy család, az egész bányamérnök társadalom, az üzemekben és az egyetemen egyaránt, a bányászat hazai viszonyai között nagyon sok esetben már nyugdíjasként. Sajnos az utóbbi két hónap azt bizonyította, hogy az ember földi léte időben is korlátozott, a gyilkos betegség váratlanul törhet ránk, erősebb lehet, mint az ember ereje. Megtöri az érintettet, a hozzátartozók lelkét. Vigaszunk csupán az lehet, hogy eredményeid tovább élnek, emberséged sokunkban, a mi távozásunkig megmarad. A család részére hozzon megnyugvást az idő.

124

Tisztelt Faller professzor, kedves Guszti! Mivel te Magad is szorosan kötődtél a hagyományokhoz, engedd meg, hogy a magam nevében a végzős bányász évfolyam valéta szalagjának Jó szerencsét köszöntésével búcsúzzam Tőled. Vidd magaddal ezt a szalagot, és ha majd szólítanak bennünket az égi harsonák és meghasad a templom kárpitja, tűzd majd fel karodra, hogy ott is, akkor is megtaláljuk egymást. Isten veled! A sírnál Faller Gusztávtól Dr.h.c.mult.Dr. Kapolyi László, az MTA rendes tagja, c. egyetemi tanár búcsúzott, mint volt ipari miniszter, közvetlen munkahelyi vezető és jóbarát is. M i s k o l c , 2001. december 4.

Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár az MTA rendes tagja a Bányászati és Geotechnikai Tanszékvezetője