Faktoringgal kapcsolatos kérdések
Faktoring nem azonos a megelőlegezéssel (1) • Faktoring (és a forfeit ügylet): ¾A Ptk. szerinti engedményezést jelenti ¾Vásárolt követelést keletkeztet az eredeti adóssal szemben ¾Minősítését, értékelését és hasznosítását ennek megfelelően kell elszámolni ¾Jövőbeni követelések megvásárlására fizetett összeg, amíg a követelés nem esedékes, nem tartozik ide
Faktoring nem azonos a megelőlegezéssel (2) • Megelőlegezés: ¾Közvetlen kölcsönnyújtást jelent a megelőlegezést elfogadó fél részére ¾Saját követelést keletkeztet a megelőlegezést elfogadóval szemben ¾Ennek megfelelő az értékelés és a hasznosítás elszámolása ¾A jövőbeni követelések megvásárlására fizetett összeg is (mint előleg), idetartozik mind addig, amíg a követelés esedékessé nem válik és nem történik meg az adásvételének elszámolása
Jövőbeli követelések adásvétele • Akár belefér a Ptk-beli engedményezés fogalmába, akár nem, úgy kell tekinteni, mint egy olyan szerződést, amelynek teljesítése egy jövőbeli időpontban fog megtörténni egy feltétel alapján, és csak akkor lehet azt adásvételként elszámolni • A feltétel az, hogy az adásvétel tárgyát képező követelés jogilag kikényszeríthető (élő) követeléssé váljon, amely az eladó könyveiben is szerepel már (ha az gazdálkodó szerv) • Amíg ez nem történik meg, addig az adásvétel olyan, mint egy határidős ügylet, amelynek tárgya a követelés, így az adásvételt nem lehet még elszámolni a főkönyvben • Ha a vételár egy része vagy egésze előre kifizetésre kerül (mielőtt a követelés esedékessé válna), akkor azt előlegkövetelésként kell kezelni, mint egy közvetlen kölcsönnyújtást az eladó részére (amely saját követelés) • Amikor a követelés esedékessé válik és az adásvétel elszámolható a feleknél, akkor az ellenértékbe kerül beszámításba a kezdetben fizetett előleg • Az adásvétel elszámolásával, már vásárolt követelésként jelenik meg az annak tárgyát képező követelés a vevőnél
Vásárolt követelés értékelése • Nem keverendő a kockázati érték számítással (számvitelileg nem a CRD rá a mérvadó), • A követelés egyedileg értékelendő az Szt. és a 250-es korm. rendelet alapján • Hitelintézet és az equivalens pü. vállalkozás köteles rá alkalmazni a 14-es PM rendeletet • Egyéb pü. vállalkozás nem köteles alkalmazni a 14-es rendeletet, de alkalmazhatja saját döntése szerint
Az engedményező kezesi kötelezettsége • A vásárolt követelés fedezeteként értelmezendő a követelés minősítése és értékelése során • Nem jelenti azt, hogy a vásárolt követelés adósává az engedményező válik • Továbbra is az eredeti adóssal szemben áll fenn a követelés
Vásárolt követelések egyéb fedezetei • az engedményező kezesi kötelezettségén túl meglévő egyéb biztosítékok • ha értékük fedezi a vételárat, az javítja a minősítést és • problémamentessé is teheti a követelést, mindaddig, amíg az értékbeli fedezet fennáll a vételárra és a felszámított késedelmi kamatokra, egyéb járulékos költségekre (ideértve a fedezet érvényesítésének költségeit is)
Engedményezési limit a felek közötti megállapodás alapján • Keret-megállapodáson alapuló limit • Mérlegen kívüli függő kötelezettségvállalást jelent az engedményes (faktorcég) számára (különösen, ha a nem teljesítés kártérítést vonhat maga után) • Ennek megfelelően céltartalékot kell képezni utána, ha indokolt; hitelintézetnél és equivalens pü. vállalkozásnál a Hpt. szerinti kockázati Ct-t, egyéb pü. vállalkozásnál az Szt. 41. § (1) bek. szerint
Vásárolt követelés nyilvántartásba vétele • Vételáron a főkönyvbe • Az eredeti szerződés szerint fennálló hátralévő még nem törlesztett összegben („névérték”) a 0-s számlaosztályban tőkére és kamatra bontva • A fedezetek szintén a 0-s számlaosztályban azok érvényesíthető értékén (ha az nem érvényesíthető és ez már a vételkor kiderült, akkor 0 értéken kell figyelembe venni, azaz nem kell külön kimutatni, de a követelés analitikájában ezt jelezni kell)
Vásárolt követelés minősítése, értékelése • Egyedileg történik főszabályként • A követelés vételárának megtérülését kell vizsgálni • Az eredeti adós minősítését, a késedelmi időt, országkockázatot, kockázati koncentrációt kell (hitelintézetnél és equivalens pü. vállalkozásnál) vagy lehet (egyéb pü. vállalkozásnál) figyelembe venni • Fedezetként az elsődleges biztosítékok és az engedményező kezessége vizsgálandó
Befolyt összeg elszámolása • A vételár összegéig a főkönyvben kimutatott követelést csökkenti • A vételáron túl befolyt összeg a főkönyvben egyéb pü. szolg. bevételként számolandó el, függetlenül attól, hogy valójában kamatot is fedez • A 0-s számlaosztályból a törlesztési sorrend alapján kerül kivezetésre • Ha a főkönyvből már kikerült, de a 0-ásban van követelés, a behajthatatlanságig ki kell mutatni
Csomagban vásárolt követelések • A csomag minden egyedét külön-külön kell nyilvántartásba venni az általános szabályok szerint (főkönyvbe és 0-ásba) • A vételárat a követelés egyedekre kell felosztani és az lesz az egyedi követelések bekerülési értéke • Értékelésük is egyedileg történik az általános szabályok szerint • A befolyt összeg mindig azon egyedi követeléssel kapcsolatban kerül elszámolásra, amelynek adósa azt törlesztette • Értékesítésüket is egyedileg kell elszámolni
Kamatok, függő kamatok elszámolása • Ha a vásárolt követelés pénzügyi vagy befektetési szolgáltatásból adódó kamatozó követelés, akkor annak kamataira vonatkozik a kamat függővé tételi szabály • A vétel időpontjáig felmerült függő kamat a 0-ásban kerül kimutatásra • Az eredeti adóssal történő szerződés módosítással a vételig felmerült kamatok elengedhetők, a későbbi kamatok mérsékelhetők akár 0-ra is, ez utóbbi a hitelintézetre nem érvényes • A főkönyvben befolyáskor egyéb pü. szolg. bevétel
Faktordíj, faktoringkamat • Az engedményező által az engedményezéskor felszámított faktordíj, faktoringkamat az engedményesnél (faktorcég) elhatárolható időarányosan vagy kamatarányosan • Nem lehet a névérték és a diszkontérték különbözetét kamatbevételként időarányosan elszámolni a futamidő alatt, ha a diszkontérték a vételár • Ha a vételár a névérték összegének felel meg, és a faktordíj a névérték és a diszkontérték különbözete, akkor az kamatjellegű bevételként jelenik meg időbeli elhatárolással a futamidő alatt
Továbbértékesítés • Nem azonos a behajtással • Értékesítéskor az elszámolt értékvesztés visszaírható az eladási árig, de legfeljebb a bekerülési értékig • Az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözete nettó módon jelenik meg az egyéb pü. szolg. bevételben vagy ráfordításban
Sikerdíj elszámolása • Szerződés feltételeitől függően az engedményezőnek fizetett sikerdíj végleges pénzátadás vagy korábbi vételár módosító tétel a feleknél • A végleges pénzátadás csak akkor von maga után ajándékozási illetéket, ha az a Ptk-beli ajándékozás fogalmát kimeríti • Nem minősül ajándékozásnak, ha az ellenértékre vagy visszterhességre vezethető vissza
Behajthatatlan vásárolt követelés • Ha a vételára nem térül meg a számviteli törvény szerinti általános behajthatatlansági szabályok alapján • Ki kell vezetni a főkönyvből és a 0-ásból • De! ha a behajthatatlansági kritériumok nem állnak fenn és a főkönyvben lévő követelés megtérült, de a 0-ásban lévő követelések egy része még fennáll, akkor azt ki kell mutatni mindaddig, amíg azokra nem áll fenn a behajthatatlanság valamelyik esete
Bizonylatolás • Nem elegendő bizonylat a keret-szerződés • Minden követelés értékesítéséről kell ¾ egy konkrét szerződés (amely lehet egy ajánlat és annak visszaigazolása is) ¾ egy számla vagy azzal egyenértékű az Szt. szerinti bizonylat • Csomagban vásárolt követelés esetén egy szerződésben kell felsorolni a követelés egyedeket, és egy számlát (ill. egyéb bizonylatot) kell kiállítani, de annak részletezésében fel kell sorolni a követeléseket • Az eredeti követelésről és biztosítékairól kiállított bizonylatokat és dokumentumokat is át kell adni
Kapcsolódó jogszabály változások • • • • • • •
ÁFA-törvény 2006. évi módosítása Ptk. folyamatban lévő újra szabályozása Hpt. folyamatban lévő módosítása A Hpt-hez kiadandó kormányrendelet 250-es kormányrendelet változása 14-es PM-rendelet várható módosítása Értékpapírosításról szóló új törvény
ÁFA-törvény változása • a 9. § (2) bekezdése értelmében • a termékértékesítés és a szolgáltatás teljesítéséből adódó saját követelés engedményezése az engedményező szempontjából nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnak • ezért nem kerül be az arányosítási alapba a követelés értékesítésekor elszámolt egyéb bevétel az engedményezőnél, így megoldódik a korábbi ÁFAvisszaigénylési probléma • érdekeltté válik az engedményező • De! a bizonylat kell számviteli szempontból
Ptk. újraszabályozása • Az engedményezést tágabban értelmezné • A jövőbeli követelések engedményezését is beleértené • De! ettől nem változik meg azok számviteli kezelése, azaz • a jövőbeli követelés engedményezése mindaddig előlegként, azaz az engedményezőnek nyújtott közvetlen kölcsönként kezelendő, és saját követelésnek minősül az engedményesnél, amíg a követelés esedékessé nem válik és adásvétele elszámolásra nem kerül
A Hpt. és kormányrendelete szerinti változások • A CRD adaptációval összefüggésben változik a követelések kockázati értékének számítása (súlyozása) • E tekintetben befolyásoló tényező lehet az engedményező kezesi kötelezettsége, mint fedezet és annak értékelése • De nem változtat azon, hogy a követelés annak számbavétele szerint, továbbra is az eredeti adóssal szemben fennálló követelést jelent
250-es kormányrendelet • A rendelet 2006. évi módosítása tisztázta, hogy a követelés engedményezés nem azonos a követelés megelőlegezéssel • Nem minősül vásárolt követelésnek a megelőlegezés még akkor sem, ha egy későbbi követelésvásárláshoz nyújtott előlegként került kifizetésre
14-es PM rendelet módosítása • 2007-ben kerül rá sor • A követelés értékelési és minősítési szabályok teljesen elszakadnak majd a kockázati érték meghatározás alapjául szolgáló minősítési szabályoktól • Ennek megfelelően kerülnek majd a szabályok átdolgozásra
Értékpapírosításról új törvény • Tisztázza, hogy az értékpapírosítás az e célra létrehozott KCGE (SPE)-nél nem minősül ¾ sem pénzügyi szolgáltatásnak ¾ sem befektetési szolgáltatásnak (Az értékpapírosítás során követelés engedményezés vagy hitelderivatívák útján megvalósuló hitelkockázat átvállalás tekintetében van ennek jelentősége.) • Tehát: értékpapírosítás ≠ faktorálás
