Fakereskedelem és faipar az évben

936 Oesterreich u n d der Schweiz 2. Auíl. 1887. p . 6 7 — 9 3 . ; Witlrock Veit Brecher S k a n d i n a v i e n s G y m n o s p e r m e r Stockholm, 1887. T o v á b b á Beissner L., Berg Fr. Garf. Böhm B., Brenot M. L., Caspary B., Christ H., Conwentz H., Dammer U., Hempel u. Wilhelm. Jaeobaseh, Kienitz M., Kocli CL, Koehne C, Loudon, Ludwiq Nylander, Pénzig 0., Purkyné, Teplouehoff Th. és má­ soknak a luczfenyő változékonyságára vonatkozó m u n k á i n a k ide­ vágó fejezetei. Legújabban (1900) Berlinben a „Minister für Landwirtschaft, D o m á n e n u n d F o r s t e n ' m e g h a g y á s á b ó l megjelent egy müvecske, melynek czime : „ F o r s t b o t a n i s c h e s Merkbuch, Nachweis der b e a c h t e n s w e r t h e n u n d zu s c h ü t z e n d e n urwüchsigen Stráucher, Báufne und B e s t á n d e im Königreich P r e u s s e n " ; ebben Conwentz az öszszes fanemek eltérő alakjait sorolja elő, melyek P o r o s z o r s z á g b a n ismeretesek. Fölötte kívánatos volna, ha a mi erdészeink köréből, mint a kik erre leghivatottabbak, szintén kerülne ki ilyen össze­ foglaló müvecske.*) ;

Fakereskedelem és faipar az 1899. évben. (A kereskedelmi és iparkamarák évi jelentéseiből.)

2. Az aradi kereskedelmi és iparkamara. A fakereskedés terén igen rossz volt a helyzet. Az érdekelt körök egyértelmű véleménye szerint évtizedek óta n e m észleltettek ezen a t é r e n b o n y o l u l t a b b és r o s s z a b b viszonyok, mint 1899-ben. T ö b b ok j á t s z o t t erre közre, melyek között t e r m é s z e t e s e n az első az á l t a l á n o s gazdasági helyzetből folyt. A gazdák teljes pénztelen­ sége, mely egész éven át tartott, a k a m a t l á b m a g a s r a emelkedése, mely a v á r o s o k b a n az építkezés iránti kedvet, sőt az épitkezés lehetőségét megbénította, az épületfakereskedés forgalmát a m i n i ­ m u m r a szállította le és az a kevés áru is, a mi eladásra került, *) Kérelem. Mivel a Növénytani közlemények első füzetében Dr. Filarszky Nándor-tói „A luczfenyő alakváltozásai" czim alatt megjelent közlemény szak­ körökben általánosabb érdeklődést keltett, a szerző arra kéri ez uton is a tisztelt tagtársakat, kivált az erdész urakat, hogy a vidékükön ismeretes érdekes luczfenyöalakokról az ö czimére (Budapest, V., Széchenyi-utcza 1. sz.) ismer­ tető leírást avagy esetleg képet küldeni szíveskedjenek.

93/ n y o m o t t á r a k mellett volt csak értékesíthető. Ez a körülmény, t. i. «,z árak lenyomása, a n n á l nagyobb baj volt, m e r t az épületfak e r e s k e d é s másik baját az eddiginél é r e z h e t ő b b e n tolta előtérbe. A másik baj ugyanis a m a n a g y árkülömbözet, mely a nyers fa­ a n y a g és az épületfa között mutatkozik. A n y e r s f a a n y a g termelői kevesen vannak, m e r t a volt erdélyrészi, m a r o s m e n t i h a v a s o k óriási erdőterületei n é h á n y czég k e z é b e n v a n n a k összpontosítva s ezek a z t á n a zárni favásáron általuk m e g s z a b o t t á r b a n a d n a k túl a leusztatott fenyőkön, mivel a túlnyomó s z á m b a n levő fürész­ gyárosok és fakereskedők, hogy szükségletüket fedezhessék, kény­ telenek megvenni a készletet, a k á r tudják abból kihozni a vételárt, a k á r nem. Ezeket a n e h é z s é g e k e t m é g fokozta a rövid ideig tar­ tott, hónélküli gyenge tél, mely azt e r e d m é n y e z t e , hogy a havasi erdőkben letarolt fenyőszálfákat csak nagy költséggel lehetett leusztatni a külömböző p a r t o k h o z , h o n n é t azok Zámig ú s z t a t t a k le. A nyers faanyag egység-ára kora tavaszszal j e l e n t é k e n y e n e m e l ­ kedett s a m a g a s á r több h ó n a p o n át tartott. A zárni fapiaczra mintegy 4.500,000 köbláb n y e r s á r u : gömbölyű fenyőfa került s ebből Aradra 1.300,000 köblábat úsztattak le. A zárni piacz ez évben n e m m u t a t t a a korábbi é l é n k s é g e t : az á r a k ott minőség szerint 3 6 — 5 2 fillér közt váltakoztak köblábankint. A detail-kereskedelemb e n a feldolgozott épületfa á r a 96 fillér, sok esetben azon is alul volt. A kerület élénkebb vidéki fakereskedő helyein, mint P é c s k á n , Makón, Gyulán szintén p a n g o t t az üzlet. A m a r o s - és körösmenti kemény- és fö^/a-termelés tavaly a nyomott á r a k következtében csökkent ugyan, de még mindig olyan a r á n y ú , hogy sokkal n a g y o b b szükségletnek is m e g f e l e l n e ; az előző éveknél kevesebb t e r m e l é s ű készlet sem volt eladható az általános rossz üzleti viszonyok h a t á s a alatt. A Maros vidékén körülbelül 300,000, a Körösvölgyben Nagy-Halmágytól kezdve T e r n o v a - K u r t a k é r állomásig mintegy 350,000 k ö b m é t e r tűzifát termeltek. Ebből a mennyiségből A r a d r a vasúton, tutajon és hajón mintegy 150,000 köbmétert szállítottak, de az enyhe tél és a rossz pénzviszonyok folytán csak mintegy 6 0 % - a a készletnek került eladásra nyomott árakon. Az értékesítési viszonyok egész éven át mostohák voltak, év végén méterölenkint kétkoronányi á r c s ö k k e n é s konstatáltatott. 62*

938 Gubaesban tavaly nálunk n e m volt termés, igy üzlet is alig fejlődhetett ki. Az á r a k a z o n b a n n e m igen emelkedtek. A cserkéreg h á n t á s á t és forgalombahozását ipari czélokra erdeinkben még mindig elhanyagolják. A faipar viszonyait részben m á r jellemeztük a fakereskedést tárgyazó fennebbi sorokban, itt csak ismételhetjük, hogy az épületfa előállításával foglalkozó fűrésztelepek forgalma az előző évhez képest 1 5 — 2 0 % - k a l csökkent, az á r a k fölöttébb nyomottak, mint­ hogy a csekély szükségletből folyólag a verseny mindig fokozódik. H u n y a d m e g y é b e n tavaly n é h á n y uj fürésztelepet létesítettek, melyek egy része m á r ü z e m b e is helyeztetett, m á s részükben csak az 1900. év t a v a s z á n indult m e g az üzem. A bútorgyártás az ipari technikai fejlődést illetőleg számottevőleg emelkedett, üzleti forgalom tekintetében a z o n b a n 3 0 % - k a l csökkent. Az aradi butoriparosok ez é v j e n karácsonyi b a z á r t rendeztek, melyen sikerrel próbálkoz­ tak meg az úgynevezett uj stílus nehézségeivel s tetszetős a p r ó b b készitményeiknek meglehetős kellendőséget biztosítottak. A kerületbeli b ú t o r g y á r t á s góczpontja Arad, de jelentékeny telepe van ez i p a r á g n a k B.-Csabán és Déván is. A b.-csabai gyár az ország m e s s z e vidékein adja el készítményeit é p e n ugy, mint az aradi gyárak, melyek vidéki forgalma a z o n b a n messze mögötte nmradt az 1898. évinek. 3. Beszterczebányai

kereskedelmi

és

iparkamara.

Fakereskedés. Sem a kereslet, sem az ár n e m elégítette ki a fakereskedöket; különösen érzékeny volt az áresés a p u h a gömbölyű fában, a kereslet m á r k o r a tavaszszal k ö b m é t e r e n k é n t 2—3 krajczárral n y o m t a le az árakat, a n y á r i h ó n a p o k b a n még további 3—4 krajczárral estek az árak. Nem csekély kárt szenvedtek t o v á b b á fakereskedöink a tavaszi á r a d á s o k n á l , melyek a fakészlet tetemes részét elhordták, másrészt az u s z t a t á s t és tutajozást h á t r á l t a t t á k annyira, hogy kellő időben lehetetlen volt a piaczokat felkeresni és a szállítási költségek is t e t e m e s e n emelkedtek. Válságos lett a helyzet a megrendülésével, az építkezések

budapesti építőipar nagyarányú m e g a k a d á s a , a pénzszűke a r r a

939 kényszeritette a kereskedőket, hogy m á s piaczot keressenek s igy -a készletek csekély részét sikerült N é m e t o r s z á g b a exportálni. A kiviteli üzlet m e g m a r a d t rendes m e d r é b e n , a főpiaczok Német-, F r a n c z i a o r s z á g és Németalföld. Az á r a k a világpiacz conjuncturái szerint váltakoztak. Szelvényáruban említésre méltó változás be n e m állott, c s u p á n a jegenyefenyő volt n e h e z e n értékesíthető a régi á r a k o n . Haszonfa és talpfa alig m u t a t s z á m b a v e h e t ö forgalmat, u g y a n a z áll a tűzifára is, melynek á r a a túltermelés következtében hanyatlott, de m é g igy is lanyha volt a kereslet, m e r t a főpiaczok •el v a n n a k vele árasztva. Hajlított fabútorok gyártása. A lefolyt év az előző évhez k é ­ p e s t semmi nevezetes j a v u l á s t n e m m u t a t o t t fel. A belföldi üzlet az épitő-iparban beállott p a n g á s és az alacsony árak következtében, melyeket a n e m szolid konkurrenczia eredményezett, m é g inkább visszafejlődött. A keletre és Keletindiába irányuló kivitelben valamivel j o b b fordulat áliott be, ellenben Északamerika, Canada, Cuba, Portorico stb. (Nyugotindia) és a Philippinák az éles amerikai verseny és a nagy beviteli vámok miatt, bizonyára örökre v e s z e n d ő b e m e n n e k ez iparágra nézve. A Délafrikába irányuló kivitel is a transvaali h á b o r ú folytán csökkent és az utolsó h ó n a p o k b a n teljesen megakadt. T o v á b b á a gőz- és vitorlahajó-bérek az angol-délafrikai h á b o r ú miatt nevezetesen emelkedtek, m e r t Angolország sok idegen hajót is m a g a s á r a k o n bérelt, a mi megint csak a b u t o r á r a k r a n y o m a s z ­ tólag hatott. Befolyásolta az üzletet a m a j d n e m m i n d e n nyersanyag, külö­ nösen a fonónád (több mint 100%-nyi) m e g d r á g u l á s a is, m e r t h a b á r némely tengerentúli tartományból nagyobb kereslet észlelte­ tett, árjavulás a m o n a r c h i a legmérvadóbb gyárainak m i n d e n kísér­ lete d a c z á r a sem volt elérhető, m e r t az eladási helyeken m é g m i n d e n r a k t á r tul van tömve, s az alacsony eladási árak kirivó ellentétben állanak a 3 0 — 4 0 % - k a l megdrágult előállitási árakhoz. Hozzájárult mindezekhez a pénzszűke és az a r á n y t a l a n u l m a g a s k a m a t l á b , a mi a hazai b ú t o r g y á r t á s n a k az előző évekhez

940 hasonló kedvezőtlen vagy m é g ennél is rosszabb állapotát ered­ ményezte. Ezen, csak az iparnak nyújtandó állami k e d v e z m é n y e k ; a kész áru és nyers anyagok szállítási költségeinek leszállítása; az Adria és az osztrák Lloyd-társaságnak a Hamburgi rév-társaságok­ kal való egyenlővé t é t e l e ; uj hajózási vonalak l é t e s í t é s e ; a vasúti kocsibérek leszállítása és bútorszállításra alkalmas kocsiknak elegendő s z á m b a n leendő beszerzése által lehetne segíteni. A míg a többi európai nagyhatalmak iparkodnak uj értékes piaczokat szerezni, addig m o n a r c h i á n k részéről a tengerentúli ki­ vitel emelése szempontjából semmi vagy csak nagyon kevés történik. Bizonyítéka ennek, hogy Bécs mint kiviteli piacz, melynek azelőtt sokkal nagyobb jelentősége volt, évről-évre m á s piaczok mint Berlin, Hamburg, Paris, London előnyére állandóan visszamegy. Ez iparág ennélfogva főképen külföldi kiviteli házakra van utalva, a mi sok esetben azt eredményezi, hogy miután az áru semleges kikészítése kívántatik, ez által az osztrák-magyar készít­ mény jellege n e m c s a k elvész, h a n e m egyenesen mint egy m á s állam készítménye lesz á r u b a hozva. Fasodrony. A fasodronygyártás viszonyairól n e m jelenthetünk semmi ujat, a viszonyokban semmi említésre méltó változás n e m állott be. Fagyapot. Fagyapot-kivitelünk Galiczián át Oroszországba, mely ország á r u n k legnagyobb piacza volt, felette veszélyeztetve van, s alighanem teljesen meg fog szűnni, m e r t Bukovinában és C s e h o r s z á g b a n nagyobb fagyapot-gyárak létesültek, melyeknek a cs. kir. osztr. államvasutak az eddigi fuvardíjnál 4 0 % - k a l olcsóbb tariffát engedélyezett, ugy, hogy ezen kedvezmény által 100 klgr.-kint 1 korona fölényt értek el fölöttünk. Ezen körülmény a r r a kényszeríti gyárainkat, hogy gyártmá­ nyait minden áron a belföldön elhelyezzék. Igaz ugyan, hogy itt a kereslet, kivált tojás- és baromli-kivitelben megkétszereződött, de ezzel szemben a belföldön is több fagyapot-gyár létesült. Ezenkívül a stájerországi gyárak kedvező helyzetüknél fogva Horvát-Szlavonországot és a Dunántúlt látják el a szükséges fagyapottal, ugy, hogy gyáraink kénytelenek voltak az á r a k a t közel az önköltség határáig mérsékelni, hogy az üzemet

941 csak némileg is feritarthassák, v á r h a t ó a z o n b a n , hogy több fagyapotgyár üzemét teljesen beszüntetni lesz kénytelen. Ez a fagyapotgyártás mai helyzete, mely a z o n b a n kétségbe­ ejtővé válik, h a a tervbe vett Kiiupolung-Beszterczei vasút kiépül. Kimpolungban ugyanis két fagyapot-gyár van, mely körülbelül 400 kocsirakomány fagyapotot gyárt évente. Nevezett vonal kiépitése esetén csekély fuvardíj mellett gyártmányaival Erdélybe jut, a hol most fagyapotunk jelentékeny része elhelyezést talál. Segítve volna gyárosainkon, h a a bukovinai gyárakhoz hasonló körülbelül 100 koronányi fuvardíj kedvezményben részesülnének az Oroszországba exportált kocsirakományok u t á n . Nagyobb jelentőséggel birna azonkívül a fagyapotgyártásra nézve egy kedvezményes tariffa engedélyezése a m a g y a r vasutak vonalain az egyenkinti m é t e r m á z s a fagyapot-küldemények r é s z é r e is, m e r t igy azon vevőket is lehetne kiszolgálni, kiknek egész kocsirakományokra n i n c s e n szükségük. Ezen esetben a gyümölcs- és szölökivitelt láthatnák el gyáraink a szükséges fagyapottal, a mi jelentékeny h a s z o n n a l j á r n a m a g á r a a gyümölcskivitelre nézve. Szőlőnknek ugyanis vékonyabb héjjá van, mint az olasz szőlőnek, miért is pl. Berlinbe szölőküldeményeink a sok r á z k o d t a t á s é s ' rossz csomagolószer következtében rothadt állapotban érkeznek meg. A megfelelő finomságú fagyapot ellenben gyöngéd, ruganyos fekvést kölcsönöz a szőlőnek, ugy, hogy a gyümölcs-, kivált pedig a szőlőkivitel n a g y b a n fellendülne a fagyapottal való csomagolás által. Száz kilogramm fagyapotnak fuvardija ugyanis a második terjedelmes osztály szerint többet tesz ki, mint a mennyi m a g á n a k az árunak az értéke. De n e m is méltányos, hogy egy csomagoló szer, mely Német­ országban a legolcsóbb tariffálásban részesül, Magyarországon olyan d r á g á n szállíttassák mint m á s áruezikk. Egyéb faiparágalc. Az asztalos-, kádár- és esztergályosipar gyakorlása tekintetében, mely kerületünkben a kisipar körét tul n e m haladja, különös említésre méltó dolgokat n e m említhetünk s csak az asztalosiparra vonatkozólag kell megjegyeznünk, hogy a butorasztalosság mindinkább szenved a bécsi bútor behozatala által.

942 m e r t m a j d n e m m i n d e n kárpitos egyszersmind butorkereskedéssel is foglalkozik s butorkészletét leginkább a külföldről h o z a t t a . 4. Brassói

kereskedelmi

és

iparkamara.

Fakereskedés. A mult évben kerületünkben a következő nagyobb erdöeladások fordultak elő : Brassó v á r m e g y é b e n F e k e t e h a l o m eladott egy bécsi czégnek tölgyfát 169,500 frt é r t é k b e n . Nagyküküllőmegyében eladtak u g y a n c s a k tölgyfát a következő k ö z s é g e k : Kőhalom egy budapesti czégnek 74,851 forintért; egy m ü n c h e n i czégnek Hegen 16,200 frt, Apátfalva 14,755 frt és Száz­ halom 14,620 frt é r t é k b e n ; P r á z s m á r egy budapesti czégnek 23,975 forintért, végre B á r á n y k u t egy m ü n c h e n i czégnek 8,349 forint értékben. A mi a keményfakereskedés általános helyzetét illeti, azt m o n d h a t n i , hogy a forgalom l a n y h á b b volt mint az előző években s ennek következtében az árak folytonosan hanyatlottak. Ehhez járult m é g A m e r i k á n a k mindinkább fokozódó versenye, a hol jelen­ leg m á r t ö b b osztrák és m a g y a r czég müfát, nevezetesen kádárfát és franczia h o r d ó d o n g á k a t t e r m e l , hogy ezeket a z u t á n európai fogyasztópiaczokon á r u b a b o c s á s s a . Hanyatlik még a m a g y a r kir. á l l a m v a s u t a k részére szóló müfaanyag'gal űzött kereskedés i s ; itt nagyfokú termelés aránylag csekély szükséglettel áll szemben. Az államvasutak igazgatósága azonkivül a faáruknak, n e v e z e t e s e n a külön-, szelvény- és talp­ fának átvételére v o n a t k o z ó l a g igen szigorú h a t á r o z a t o k a t hozott. Ily körülmények között egyes fakereskedők kisebb-nagyobb veszte­ séggel dolgoztak és a k a d közöttük m á r több kisebb, kevesebb üzleti tőkével rendelkező vállalkozó is, a kik kénytelenek voltak a fakereskedéssel egészen felhagyni. F é n y p o n t g y a n á n t t ü n t fel a párisi világkiállításnak szükség­ lete szegélyfák s egyéb fürészárukban, t o v á b b á F r a n c z i a o r s z á g n a k bő szürete, a melynek k ö v e t k e z m é n y e az volt, hogy az év másodikfelében franczia h o r d ó d o n g á k iránt erős kereslet mutatkozott. Ezeken kivül vásároltak m é g Ausztria és N é m e t o r s z á g részére talpfákat is, a melyek h a n e m is valami m a g a s , de mégis j o b b á r o n keltek el, m i n t a m a g y a r á l l a m v a s u t a k r é s z é r e szállított talpfák.

943 Faipar. Az idegen vállalkozók s z á m a , a kik nálunk nagyobb erdőterületeket szereznek megvétel utján, hogy a n n a k faállományát a z u t á n nagyohbszerü fűrésztelepeken kereskedelmi fának feldolgoz­ hassák, folytonosan nő. Két ilyen vállalkozó létesített a lefolyt év­ ben is az említett czélra gőz fürészeket, még pedig Nagy-Szebenben és Szent-Ágostán. Ez utóbbi vállalat tölgyfaárut állit elő, melynek kivitele Ausztria, Németország, Svájcz és F r a n c z i a o r s z á g felé irányul. Egy m á r régebben a Homoród-Kőhalom vasuti állomás mellett léte­ sített gőzfürész a fentemiitett országokon kivül m é g Belgiumba is exportál tölgy-fürészanyagot. Az egyik kívánság itt az, hogy a nyers állapotú tölgyfának (törzs- és gömbfa) fuvardija leszállittassék, m e r t a fűrésztelepeknek a messzebb fekvő helyekről való beszerzés nagyon sokba kerül. A legtöbb vállalatnak egy másik p a n a s z a a rossz, nagy terhekkel alig j á r h a t ó mezei és erdei utakra vonatkozik, a melyek főkép NagyKüküllőmegyében a tölgyerdőknek nagyobb mérvű ipari k i a k n á z á s á t mindenkor erősen hátráltatják. Utalnak t o v á b b á a r r a is, hogy nagyon sokáig elhúzódnak a létesítendő iparvágányok engedélyezésére vonatkozó tárgyalások (még akkor is, h a azok vasuti pályaudvarok közvetlen közelében feksze­ nek) ; hasonlóképen áll a dolog, h a erdei pályák felállításáról van szó oly völgyeken, a hol a fatönköket összegyűjtik; mindez a vállalkozó nagy k á r á r a az üzem megkezdését hátráltatja. A parketgyártás említésre méltó előmenetelt n e m tanusit, mert a nagyközönség nem tudja m é g a p a r k e t p a d o z a t o t kellőképen méltá­ nyolni. Ezen iparágnál az üzletmenet a mult évben az előző évek­ hez képest kedvezőtlen volt. Bútorasztalosainknak állandó p a n a s z a a finomabb b ú t o r d a r a ­ boknak kívülről való versenye ellen irányul, az épitöasztalosok még arról panaszkodnak, hogy a nyilvános építkezésnél n e m veszik őket kellő mértékben figyelembe s hogy az idegen vállalkozók mel­ lett gyakran mellőztetnek, mivel az illető hatóságok inkább egy főajánlattevővel, a ki az egész m u n k á r a vállalkozik, mint több detailvállalkozóval kötik meg az üzletet. A kádáripar feltarthatatlanul visszafejlődik, egy részt azért, mert a tölgy-nyersanyag, ennek folytonosan növekedő kivitele mialt, megdrágult, másrészt m e g azért, mert majdnem az összes nagyobb

944 gyárvállalatok, a melyeknek hordókra van szükségük, üzemeikben saját kádármühelyeket létesítenek. A R u m á n i á b a való kivitel is mindinkább bizonytalan üzletnek bizonyul, a melynél a kisiparos n e m egyszer eléggé megcsalatik. A r u m á n i a i vámhivatalok eljárása is okot szolgáltat p a n a s z r a , mivel egyfajta h o r d ó á r u k a vámtarifának külömböző, még pedig rendesen m a g a s a b b tételei szerint vámkezeltetnek. Erre vonatkozó felszólalások R u m á n i á b a n levő külügyi képviseletünknél m á r m á s ­ fél év óta tényleg meg is történtek s a reklamácziókhoz szükséges lépések R u m á n i a kormányánál meg is tétettek, de hogy milyen eredménynyel, ezt máig még nem tudják. A czeüidose-gY&r (Zernest) el birta ugyan helyezni egész ter­ melését, de az á r a k n a k bár csekély emelését czélzó ismételt kísér­ letei nem vezettek e r e d m é n y r e . Kivitele első s o r b a n Ausztria azután R u m á n i a s végre Német- és Olaszország között oszlott m e g . 5. Debreczeni

kereskedelmi

és

iparkamara.

A fakeresked esnél üzleti forgalom a túlhajtott verseny folytán csak árreductió mellett volt kielégítő mérvben elérhető, a mi az üzleti h a s z n o t jelentékenyen csökkentette. A nyomott á r a k h e l y e n kint fakereskedőinket is kartallszerü megállapodásra indították, melyeket a z o n b a n a mult évben még nem sikerült közmegegyezés­ sel megállapítani. Gőzfürészeink a mult évben teljes üzemképességgel dolgoztak s gyártmányainak jelentékeny részét szállították külföldre, d a c z á r a annak, hogy az üzemképesség kihasználását a mult évben is meg­ nehezítették a nyers fatönköknek az erdőből kifuvarozásra szolgáló utak rosszasága, a mi annyival súlyosában nehezedett főleg a keleti megyékben lévő gőzfiirészeinkre, mert a kincstártól és hatóságoktól vá~ sárolt erdőkre vonatkozó szerződések szerint a kifuvarozást április l-re rendesen el kell végezni, különben az erdőben maradó fa az eladó tulajdonába megy át. Jogosultnak tartjuk gőzfürészeink azon kivánalmát, hogy a vasúti áltatános határozmányok oda módosíttassanak, miszerint ha a magánfél a vasúttól rönkrakodás, illelee msuti tölgyfák rokodása czéljából egy tiztonnás kocsit kér s egy magasabb hordképességü kocsi bocsáttatik rendelkezésére, a magánfél //<• legyen kénytelen

945 eme nagyobb hordképességet kihasználni, mert az erdők közelében lévő többnyire kezdetleges berendezésű állomásokon igen nagy nehéz­ séggel jár a rövid rönkök feltomyozása, hogy a magasabb súly el­ érhető legyen. Hajlitott bútor fa-gyáraink a kielégítő foryalom akadályául em­ iitik a tengeren való. szállítás magas dijait, melyek az ausztriai gyárakkal való versenyt lehetetlenné teszik. Mig ugyanis az ausztriai gyáraknak a h a m b u r g i kikötőből egy k ö b m é t e r áru szállítás NewYorkba c s u p á n öt k o r o n á b a kerül, addig a hazai g y á r a k az ausz­ triai kikötőkből, melyekre utalva v a n n a k , u g y a n a z o n á r u m e n n y i s é g é r t s ugyancsak Yew-Yorkba h u s z k o r o n á t fizetnek, a mihez k a m a r á n k keleti részén lévő gyáraknál a kikötőig felszámított m a g a s s z á r a z ­ földi vasuti díjtételek is j á r u l n a k ; butorfagyáraink ennélfogva a belföldre és m a j d n e m kizárólag csak a Galicziába való kivitelre vannak utalva. Az alsóhraboniczai sörtisztitó h á n c s és h o r d ó d ú g ó g y á r n á l a h o r d ó d u g ó - g y á r t á s a némileg emelkedett, az á r a k a t a z o n b a n az Ausz­ triából az olcsóbb vizi u t o n beözönlő g y á r t m á n y o k 15—20° o-kal csökkentették. E hazai gyártmány nagyobb versenyképességét a magyar kir. államvasutak vonalain olcsóbb szállitási dijak mozdithcdnák elő; jelenleg a II. díjosztály szerint 100 kg. szcdlitóisi dija Budapestig közel 4 koronába kerül, mig Bécstől Budapestig alig 1 korona 40 fillérbe. Az alsóhraboniczai gyár a sörderitő h á n c s ­ gyártását a németországi magas vám miatt 40—50 wagon rako­ m á n y r ó l 1 — l ^ - r e r e d u k á l t a s a gyár vidékén a r u t h é n lakosság e n n e k következtében é v e n t e é p e n a téli h ó n a p o k b a n a gyár által vágatásért, fuvarozásért és a mogyorófa m e g h á n t á s á é r t kifizetni szokott 3 6 — 4 0 , 0 0 0 k o r o n a keresettől esett el. 6. Eszéki

kereskedelmi

és

iparkamara.

A k a m a r a k e r ü l e t b e n n a g y o n kiterjedt fafeldolgozó ipar, a n y e r s a n y a g , n e v e z e t e s e n a tölgyfa n a g y o n m a g a s á r a i mellett, elég j ó e r e d m é n y n y e l dolgozott. A gőzfürészeknek egész éven á t elég munkájuk volt. A frizck kivételével, melyek az épitő-ipar p a n g á s a következtében n e h e z e n és csak á r o n alul a d h a t ó k el, a többi fürészelt tölgyfa áru jó p i a c z o k r a talált a külföldön. A szla­ vóniai fürészelt tölgyfaáru m é g mindég uralja a világpiaczokat, s

)

946 n e m is kell félnie az idegen versenytől. R o s s z a b b s o r s a van a hasított tölgy faárunak. A franczia dongakészités, mely m é g rövid idő előtt S z l a v ó n i á b a n volt legerősebb, mindinkább a p a d . A lefolyt é v b e n egész S z l a v ó n i á b a n csak körülbelül 15 millió d o n g á t készí­ tettek, jóllehet F i u m e és Trieszten át kivittek körülbelül 47 milliót, mely kivitelnél legtöbb része v a n Boszniának. A német kádárárut is S z l a v ó n i á b a n csak szükségből gyártják, m e r t az amerikai n a p r ó l - n a p r a é r z é k e n y e b b verseny miatt a d r á g a tölgyfából ilyen áru g y á r t á s a n e m fizeti ki m a g á t . A franczia donga és a n é m e t kádár­ á r u évtizedeken á t f a i p a r u n k legjövedelmezőbb ágait képezték, a z o n b a n a n y e r s a n y a g b e s z e r z é s e körüli viszonyok v á l t o z á s a s íőképen az erős amerikai verseny következtében, a hasított k á d á r ­ a n y a g termelése a m i n i m u m r a szállott. Nem tudjuk, milyen vám­ politikai vagy tarifális rendszabályokkal l e h e t n e ezen érzékeny amerikai v e r s e n y t legalább a n n y i r a visszaszorítani, hogy gyártmá­ n y a i n k a t legalább a belföldi és osztrák p i a c z o k o n le n e szorítsa, de m i n d e n esetre folyton e r ő s e b b e n mutatkozik a n n a k szüksége, hogy m é r v a d ó részről e tekintetben bizonyos rendszabályok foga­ n a t b a vétessenek, m e r t komoly veszély fenyeget bennünket, hogy A m e r i k a n e m s o k á r a hozzáfog a fürészelt tölgyfaanyag-készitéséhez, s h a e n e m ű g y á r t m á n y a i n k a t kitűnő minőségüknél fogva n e m is lesz képes a világpiaczokról teljesen leszorítani, mégis olcsó nyers­ a n y a g á v a l és olcsó tengeri szállítással a rni gyártmányaink árát a n n y i r a le fogja nyomni, hogy a mi drága viszonyaink mellett ilyen á r u k t e r m e l é s e n e m fogja m a g á t t ö b b é kifizetni, s végtére teljesen fel kell majd vele hagyni. A k e r e s k e d e l e m ugyanis mindig a z o n az u t o n halad, mely t ö b b nyereséggel biztat, s csakis tőlünk függ, hogy s z á m á r a ilyen u t a k a t törjünk, legyen az b á r m i l y e n eszközzel. 7. Fiumei

kereskedelmi

és

iparkamara.

Fanemnek. Miként az alábbi t á b l á z a t b ó l kitűnik, d e m é n y s z á m a c s a k e m m i n d e n fajtából emelkedett.

a

fakül-

1808. évvel szemben.

Tűzifa Ugyanaz, k e m é n y F e l d o l g o z á s r a való 1-ső osz­ tályú nyers . . . . . . . . . . . . . . .

1.294 m. 223.903 „ —

„

•

— -f —

283 m. 32.712 „ „

947 1898. évvel szemben.

Ugyanaz, 2-od r e n d ű . . . ___ ___ Ugyanaz, p u h a _._ . . . .__ Tölgyfa-donga . . . ... . . . Bükkfa-donga ___ . . . . . . . . . . Fenyőfa-donga ... ... _ _ ... Tölgyfa-parkett ... ... ... Bükkfa-parkett . . . . . . ... . . . Vasuti talpfák ... _ _ ... Kemény deszka 1-ső osztályú Ugyanaz 2-od osztályú . . . . . . P u h a deszka . . . . . . . . . . . . . . . Gerendák keményfából 1-ső oszt. Ugyanazok, 2-od oszt. . . . . . . Ugyanazok, puhafából . . . . . .

16.134 14.173 902.741 58.801 13.635 42.489 2.726 154.117 528.297 303.581 568.816 88.078 71.391 347.864

m. „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

5.569 9.986 93.568 6.667 5.638 16.729 1.024 — 9.489 75.699 64.447 55.537 40.303 21.194 114.359

+ + + + + + + + + +

m. »

„ a »

n n »

„

A fakereskedelem fejlesztése érdekében nagyon kívánatos volna — mint azt m á r j e l e n t é s ü n k n e k közlekedésügyi r é s z é b e n e l m o n ­ dottuk •— Bosznia és Fiume között vasutösszeköttetést létrehozni, valamint Afrika északi partjához rendes tengeri járatot fentartani. Megjegyezzük, hogy egy ily j á r a t n a k — fanemüek szállítására alkalmas hajókkal való — fentartása, erős lökést a d n a mindenféle erdei termékek kivitelének. Ugyancsak a m a g y a r s z a b a d h a j ó z á s n a k — az osztrák t e n g e r é ­ szeinél kikötött feltételek mellett való — segélyzése egy fontos tényezőt t e r e m t e n e , mely h a t h a t ó s a n közreműködnék a m a g y a r fakereskedelem fejlesztése é r d e k é b e n . Máskor is felemiitettük már, hogy nálunk bükkfából készített és Szicziliában gyümölcsös-ládák készítéséhez felhasznált kis desz­ káknak ugyanott erős versenyt t á m a s z t a n a k az amerikai eredetű hasonló deszkácskák. Ez a harcz 1899-ben is e l k e s e r e d e t t e n folyt. Az amerikaiak, gyártmányuk kelendősége é r d e k é b e n megvámolják az Olaszország­ ból jövő, gyümölcscsel telt, de n e m amerikai deszkából készült ládákat, mely eljárásukkal mindazok, kik az Egyesült-Államokban gyümölcsöt kiküldenek, kényszeríttetnek a c s o m a g o l á s h o z amerikai deszkákból készült l á d á t használni, h a c s a k n e m akarják m a g u k a t nagyobb beviteli v á m n a k alávetni.

948 Ez az igazi amerikai politika követendő volna általunk is, és alkalmazásával a gyümölcs-üzlet semmi kárt se szenvedne, mert Ausztria-Magyarország e czikkben való kereslete mindinkább növek­ szik, ellenben az Egyesült-Államokban, a hogyan Florida és Kali­ fornia gyümölcstermelése növekszik, ugy hanyatlik évről-évre az olasz gyümölcs bevitele. 8. Győri

kereskedelmi

és

iparkamara.

Erdötermelés. Erdőink termelését a Bakony, ugy Győr és K o m á r o m megyék dus erdőgazdaságai rendszeres ü z e m b e n kezelték s k i h a s z n á l á s u k biztosítva van. A philloxera által kipusztított veszprémmegyei szőlőterületek befásitásának munkája, d a c z á r a a nagy nehézségeknek, szintén előrehalad s ebben nagy é r d e m e van a földmivelésügyi kormánynak, mely nagymennyiségű facsemetét bocsátott ingyen az érdekeltek rendelkezésére. A tatai erdőhivatal termelése a mult évben 32,350 ü r m é t e r tűzifa, 1870 k ö b m é t e r szálfa és 526 köbméter szerszámfa volt. A hédervári u r a d a l o m termelésének egy részét saját szükség­ letére használta fel, mig eladásra termelt 983 méter lágy haszon­ fát és 9688 m é t e r vegyes tűzifát. Az értékesítés, a tűzifát kivéve, melyben a kereslet igen lanyha volt, simán és megfelelő á r a k mellett folyt le. Falcereskedés. Kerületünk épület- és müfakereskedésében a k o m á r o m i piacz játszik domináló szerepet, melynek fürészgyára egyedül kultiválja a keményfa-üzletet s e czikkben a kivitel terén dicséretre méltó tevékenységet fejt ki. A keményfák közül a kőris különösen favorizálva van. A m a g y a r fehér, SZÍVÓS fajta kőris keresett czikket képez és sajná­ latos, hogy ez h a z á n k b a n n e m t e r m e l t e t v é n elegendő mennyiség­ ben, ipari feldolgozás tárgyát is kevésbé képezheti. A tölgyfának Bécsbe, Csehországba és N é m e t o r s z á g b a volt élénk kivitele. F r a n cziaországba kisebb kereslet mutatkozott, m i u t á n a magyarországi tölgy minősége n e m felel meg a franczia áru kényes kívánalmai­ nak. A dongafának i n k á b b csak helyi jelentősége van, valamint a bükk is jórészt c s u p á n a h a z a i piaczokat keresi fel. A nagybani puhafa-kereskedelem fogyasztási piaczát, az öszszes, a Vágón leérkező anyagokra nézve a Duna vidéke szolgál-

949 tatja. Győrtől a Balkán államokig. Átlagos számítás szerint az éven­ kénti hozatal a k o m á r o m i piaczra 6 millió K.-nyi évi forgalmat képvisel. A legutóbbi években a z o n b a n a forgalom nagysága tekin­ tetében fokozatos hanyatlás észlelhető. 1898-ban a hozatal m á r csak 5.000,000 K. értéket ért el, 1899-ben pedig m á r 4.500,000 K-ra szállott alá. És ezen redukált hozatal is a lefolyt évben csak vontatottan, a megkezdett szilárd irányzatnak m á r évtizedek óta n e m tapasztalt r o h a m o s h a n y a t l á s a és ezzel karöltve az á r a k tete­ mes csökkenése mellett volt lebonyolítható. A lefolyt esztendő egyáltalán a fapiacz a z o n legmostohább esztendői közé sorakozik, a melyeket évtizedek óta átélnünk alkalmunk volt. Több előre n e m látható szerencsétlen körülmény játszolt ó s s z e , hogy a lefolyt üzletévet oly s z o m o r ú a n jelentőssé, csaknem végzetessé tegye. Már az üzlet megindulásakor észlelhető volt a fővárosban teljesen szünetelő építőipar kedvezőtlen visszahatása. A gömbfa, melynek kelendősége létalapját képezi az üzletmenetel szilárdságának s mely egyik föczikke a főváros faszükségletének, m á r tavaszszal n e h e z e n volt elhelyezhető. Az évad előrehaladtá­ val a viszonyok egyre rosszabbodtak, olyannyira, hogy — a kész­ letek rendkívüli m ó d o n felhalmozódván, — a gömbfa értéke az önkölt­ ségen aluli á r r a devalválódott s a saison zártakor csak a l e g m e s s z e b r e m e n ő kedvezmények s az á r a k b a n hozott nagy áldo­ z a t o k á r á n volt értékesíthető. Normális években Budapest 1.000,000— 1.200,000 K. értékű árut vont el a komáromi piacztól, a lefolyt évben alig 400,000 K.-nyi anyagot s ezt is csak á r b a n és fizetési feltételekben konczedált engedmények mellett. -

Kedvezőtlenek voltak a fogyasztási viszonyok a Duna men­ tének egyéb helyein, a vidéken is. Egyrészt mögötte m a r a d t a lefolyt évi a r a t á s e r e d m é n y e a hozzáfűzött várakozásoknak, m á s ­ részt a nyártól fogva folytonosan hanyatló irányzatot követett g a b o n a á r a k is kedvezőtlen visszahatással voltak az üzleti forgalom alakulására. De az üzletmenetnek ezen, az alapjában kedvezőtlen üzleti viszonyokban gyökeredző depressziója még k ö n n y e n lett volna elviselhető, h a elemi csapások n e m sújtják érzékenyen fakereskedőinket. A Vág és Duna r o h a m o s á r a d á s a i váltakozva h á r o m izben borították el a rakpartokat. Két izben sikerült kereskedőink éber

950 gondosságának a sebes ár okozta veszély ellen eredményesen véde­ kezniük, de a h a r m a d i k á r a d a t oly elementáris erővel jött és annyira előkészületlenül érte fakereskedőinket, hogy a közvetlen veszély láttára az utolsó órákban kifejtett emberfölötti m u n k a és a tutajbiztositás m i n d e n képzelhető eszközének felhasználása mel­ lett kifejtett, legmesszebbre menő óvóintézkedések sem bizonyul­ tak sikereseknek a tutajoknak a part m e n t é n való m e g t a r t h a t á s á r a és j u h u s 12-ikének hajnalára bekövetkezett a felbőszült Vág r o h a n ó árja által előidézett katasztrófa, 300 rakott tutaj s o d o r t a t v á n a Vág-hidra, az anyagok nagy részét igy martalékul j u t t a t v a a féket nem ismerő elemnek. A jelentékeny anyagi kár, melylyel e csapás járt, mig egyrészt hozzájárult az üzletvilágnak a fapiacz iránti elkedvetlenüléséhez, addig másrészt a vevőközönségnek a sérült anyagokkal való elárasztása a hanyatló irányzat fejlődését n a g y b a n elősegítette s megérlelte a katasztrófa által főleg sújtott felvidéki termelőközönség azon elhatározását, hogy fapiaezunkat termeivé­ nyeivei lehetőleg mellőzni fogja s a mind nyomatékosabban kínál­ kozó külföldi összeköttetések felé fordítja figyelmét, mely h a ese­ tenként számszerűleg kisebb jövedelmezőséget látszik is nyújtani, de biztos számítás alapját képezheti, n e m lévén kitéve a kereskedő a viz okozta kiszámithatlan károk esélyeinek. De alig hogy átszenvedték fakereskedöink az árvizek okozta izgalmakat és károkat, ujabb borús idők jelei mutatkoztak. A fő­ v á r o s b a n az év elejétől fogva következményeiben mindjobban érezhető p a n g á s az építőipar terén az ősz beálltával válságos jelleget öltött. Legjobb nevü és tisztes multu fővárosi czégeink foglalkozás és kereset hijján ü z e m ü k e t redukálni voltak kénytele­ nek és e jelenség, párosulva a pénznek időközben beállott szokat­ lan szűkével és évtizedek óta n e m tapasztalt d r á g a s á g á v a l : az épitő ipar körébe vágó vállalatok nagy részét fizetési zavarokba juttatta. A pénzszűke folytán megszorított hitel e szakmabeli vidéki kereskedőink többjének szilárd positióját is megingatta, n e m bírván igy sikeresen m e g m é r k ő z n i a gazdasági viszonyok mostohaságával. Tűzifa-kereskedés. A tüzifakereskedés terén a forgalom évrőlévre csökken. Ennek oka az, hogy az ujabb épitkezéseknél szénfütésre b e r e n d e z e t t kályhák alkalmaztatnak s igy a tűzifa, — daczára

951 annak, hogy a szén á r a a mult évben m a g a s volt — n e m képes tért hóditani. E mellett a legutóbbi évek enyhe téli időjárása s főleg a csekély m é r v ű h a v a z á s az erdők k i h a s z n á l á s á t oly mérv­ b e n tette lehetővé, hogy tulprodukczió állott elő, a mi az á r a k hanyatlását idézte elő. A j ö v ő b e n sincs kilátás a r r a , hogy e t e k i n ­ tetben k e d v e z ő b b helyzet álljon elő s itt az ideje, hogy a tűzifa tetemes r é s z e ipari czélokra értékesíttessék. Faipar. F a i p a r u n k viszonyaiban alig állott elő változás. Bútor­ asztalosaink a két főváros, B u d a p e s t és Bécs olcsó gyári czikkeinek n y o m á s a alatt szenvednek s folytonos k ü z d e l m e t folytatnak az innen s z á r m a z ó erős versenynyel. Közönségünk m é g mindig elő­ szeretettel keresi fel a bécsi b u t o r r a k t á r a k a t , pedig több p é l d a van rá, hogy ily m ó d o n győri iparos készítménye került ide vissza, t e r m é s z e t e s e n m e g d r á g í t v a a bécsi fuvardíj kétszeresével s a bútor­ kereskedő nyereségével. Kedvezőbb perspektívát nyújt ezen i p a r o ­ sainknak is m á r a közel jövő, mely a b ú t o r a s z t a l o s o k n y e r s a n y a g beszerzési és r a k t á r i szövetkezetté való alakulását s ez u t o n a verseny felvételére való képességet h o z z a meg, mely karöltve a társadalom iparpártolási akcziójával, b i z o n y á r a kedvezőbb h e l y z e t e t v a n hivatva t e r e m t e n i . Ács-, bognár-, kerékgyártó- és k á d á r i p a r u n k a megszokott c s e n d e s keretek közt mozog. Nagyobb változás, vagy jelentékeny m o z z a n a t ez iparágak körében n e m fordult elő. Az oltárkészités és m ü f a r a g á s terén jelentékeny ipar­ vállalatunk van, mely a lefolyt é v b e n is széles körökből és előkelő helyekről kapott m e g r e n d e l é s e k e t . Az idevágó szükségletet eddig túlnyomó m é r t é k b e n az idegen ipar fedezte, s ez a vállalatunk a legjobb uton h a l a d , hogy azt h a z á n k b ó l kiszorítsa. A baj az, hogy n e m rendelkezik azzal a tőkével, mely telepének kibővítéséhez s a verseny felvételéhez szükséges volna. Az a kilátás a z o n b a n , melyet a kereskedelmi minister é p p e n a közelmúltban állami t á m o ­ g a t á s czimén nyújtani kegyeskedett, a b b a a helyzetbe hozza, hogy nagyobb m é r v ű ipari tevékenységet fejthessen ki. 9. Kassai

kereskedelmi

és

iparkamra.

Fakereskedés. A fakereskedés helyzete a j e l e n t é s ü n k t á r g y á t képező é v b e n s e m m o n d h a t ó kedvezőnek, m e r t agácsországi tömegEBDÉSZETI

LAPOK.

63

952 behozatal l e h e t e t l e n n é tette fakereskedőinkre nézve a mintegy hét millió koronányi értéket képviselő fürészáru nagyobb részének értékesítését. Több izben r e á u t a l t u n k azon sajnos állapotra, hogy Galicziáb a n a határszéli erdőterületek m a g á n e m b e r e k birtokában vannak, kik törzsáraikkal a fakereskedés helyzetéhez alkalmazkodnak, t o v á b b á odaát sokkal alacsonyabbak a m u n k a b é r e k és végre elő­ nyükre v a n n a k a lengyel uraknak a magyar államvasutak tarifái. Ennek szomorú e r e d m é n y e az, hogy hazánkban a gácsországi ter­ melök dominálnak és a hazai gyártmány az egész országban kiszorittatik. Ezen lesújtó valósággal s z e m b e n f(illetlenül szükséges, hogy a gácsországi áru tömeges beözönlése legalább némileg meggátoltassuk az által, hogy az annak idejében a magyar államvasutak által a behozatali állomásokon érvényesített magasabb helyi díjszabások reactiv állassanak. A belföldi forgalom állandó stagnácziója ugyanis nemcsak a fakereskedést, de az erdőtulajdonosokat is érzékenyen károsítja. A mi az adriai forgalmat illeti, meg kell jegyeznünk, hogy a tarifatételek föltétlenül le szállít and ók még, ha a felsőmagyarországi gyártmányoknak, különösen a bükkany ágnak piaczokat nyitni akarunk. Nekünk F e l s ő m a g y a r o r s z á g o n óriási, igen szép bükkerdőink v a n n a k , melyek n a g y o b b á r a a kincstár tulajdonát képezik és mint holt tőkék h e v e r n e k . Ez alkalommal m é g a következő fontos dolgot kell szóvá tennünk. Az Abauj, Zemplén és Borsod megyékben levő erdőségekben rengeteg sok, c s u p á n tűzifának a l k a l m a s fa van, melynek értéke­ sítését mindeddig a drága m u n k a e r ő és m a g a s fuvarbér tette lehetetlenné. A m. kir. államvasutak a 250 kilométeren h o s s z a b b távolságra tüzifaszállitásra t e t e m e s k e d v e z m é n y t nyújtanak, mely kedvez­ m é n y b e n leginkább a B u d a p e s t r e szállított tűzifa részesül, hapedig ezen kedvezmény 250 kilométernél rövidebb távolságra is engedélyez­ tetnék, az olcsóbb vasúti szállítás folytán az erdőbirtokosok sokkal inkább értékesíthetnék tűzifájukat. A kérdéses kedvezmény lehetővé t e n n é továbbá, hogy a

953 vidék nagyobb városaiba is vasúton szállíthatnák kereskedőink a tűzifát, mi által a forgalom, mely m o s t a n i g a vidék r o v á s á r a a főváros részére kieröszakoltatott, a vidéki nagyobb városok felé irányittatnék. Ugy az erdötermelés, mint a vidéki fakereskedelem érdi-kében kívánatos tehát, hogy a m. kir. államvasutak helyi díj­ szabás 7. pontjában föylalt kedvezmény a nagyobb vidéki városoknak szóid tüzelőfa szállítására nézve 250 kilométernél rövidebb távolságra is engedélyeztessék. Hajlított bútorokat készitö két nagy gyárunk erős küzdelmet állott ki a különböző világrészekben Ausztria erős, kedvezőbb t e r m e l é s i viszonyokkal biró és olcsóbb tarifákkal dolgozó iparával. A parkétgyártás, melynek k e r ü l e t ü n k székhelyén kiváló kép­ viselője van, tűrhető mérleggel z á r h a t t a le az e'mult esztendőt, mi a n n a k tulajdonitható, hogy készítményeinek j ó s á g a és j u t á n y o s volta által m i n d e n ü t t tért hódit. Az asztalosipar, mely ugy székhelyünkben, mint a kerület m á s városaiban (Késmárk, Gölniczbánya) kiváló képviselőkkel bir, csak nehezen tudott szolid kivitelű, Ízléses készítményeivel az osztrák (bécsi) c o n c u r r e n t i a selejtes tömegáruival s z e m b e n b o l d o ­ gulni. Örömmel constatáljuk a z o n b a n , hogy városaink j o b b m ó d u közönsége mindinkább elfordul az irreális osztrák ipar hitvány készítményeitől. Kádár iparosaink sanyarú helyzete, mely bortermelésünk nagy katasztrófájával szoros összefüggésben van, n e m változott az elmúlt évben, sőt a viszonyok inkább rosszabbodtak. Súlyosbította ezen iparunk helyzetét az ál-háziiparosok és a pótrendeleti uton k á d á r ­ iizemre jogosított kereskedők versenye. 10. Kolozsvári

kereskedelmi

és

iparkamara.

Fakereskedés. A k a m a r á n k területén levő fatermelök és fakereskedők az 1899. üzleti év eredményével meg lehetnek elégedve. Kereslet és kelendőség n e m hiányoztak, az a n y a g á r a k ugyan n e m emelkedtek, de vissza sem estek. K a m a r a t e r ü l e ü i n k fürészmüvei a borgó-beszterczei kivéte­ lével a külföldhöz való földrajzi fekvésüknél fogva csak az alföldre v a n n a k utalva és luczfenyő-anyagukkal csak Budapestig vagy azzal azonos távolságra versenyezhetnek. Borgó-Besztercze kitűnő m i n ő 63*

954 ségfi luczfenyőjévcl a bécsi piaczon, sőt Németországban is h a s z o n ­ nal jelenhetik meg. A budapesti piacz, a mely a mult három éven á t annyira vételképes volt, hogy egyes termelőink előállítóit anyaguknak csaknem 25", o-át voltak képesek ott elárusilni, a m e g c s a p p a n t építkezések következtében m á r 1898. vége felé nem jöhetett s z á ­ mításba, de m e g volt a remény, hogy e hiányt pótolni fogja a vidék, a mely h á r o m évi rossz termés miatt az építkezéssel nagy h á t r a l é k b a n volt. De ez a várakozás sem teljesült, n o h a az a r a t á s kielégítö v o l t ; a z o n b a n n e m voltak kielégítők a termények árai, a mihez járult a pénz megdrágulása és a hitel megszorítása. Ily körülmények közt a vidék is elodázta épitési szükségletét. Hogy a fürészárukban árhanyallás n e m állott be, a n n a k köszönhető, hogy a termelők az á r a k a t fentartották, a vidéki vevők bevásárlásaiknál körültekintők voltak és a termelés a r á n y b a n állott a kelendőséggel. Utóbbi körülményt a z o n b a n csak a n n a k tulajdoníthatjuk, hogy a mult évben csak 28,992 kocsirakomány került innen kivitelre. A k e l e t n e k lassankint ismét kedvezővé alakuló fakereskedési viszonyai és jelesen azon aránylag feltűnő lendület, a melyet az ipar n é h á n y év óta N é m e t o r s z á g b a n nyert, lehetővé telte a külföldi piacz k i h a s z n á l á s á t és a belföldinek a túltermeléstől való meg­ óvását. A galicziai és felsőmagyarországi fürészáru ezeken a piaczo­ kon keresett és talált kelendőséget s n e m nyomta a belföldi p i a e z o t ; ebben még az is kedvező, hogy a felsőmagyarországi termelők a németországi piaczokon létesített összeköttetéseket igyekezni fog­ nak állandókká tenni. Óhajtandó rolni, hogy a hiviiel a külföld más országába, főleg Francziaországba jelentékenyebb mérvben fejlődjék ki, m e r t csak a kivitel képes azon fatermelő üzleteket, melyek csak a belföldre vannak utalva és a melyekhez a mi k a m a r á n k területén levők is tartoznak, a túltermeléstől megóvni. De másfelől a mi fatermelőinknek is igyekezni kellene magu­ k a t függetleníteni az által, hogy ne csak a piaczképes deszka-árúk előállítására szorítkozzanak, h a n e m a szó valódi értelmében alkos­ sák meg a faipart, a melynek t e m é r d e k változata van. A fűrészek L

955 m o s t a n i berendezése mellett is a faiparnak m i n d e n ága gyako­ rolható, csak helyesen kell m e g v á l a s z t a n i : minő czikkek, mely helyeken állíthatók és értékesíthetők legelőnyösebben ? T e m é r d e k m u n k á s n a k a d h a t n a kenyeret a faiparnak ilyen b e r e n d e z é s e s a készítmények n e m c s a k a bel-, de a külföldön is- állandó, biztos piaczokra t a l á l h a t n á n a k . Így látjuk a tojás-ládák, a fa-gyapot és a naszódi erdőségekben a hangszerfa készítésének mindinkább való elterjedését. Élénk keresletnek örvend főkép a borgói nagyobb méretű lucefenyö-szeWéUY is? m e r t ennek kitűnő minősége, a fino­ m a b b bútor- és iparczikkek czéljaira való h a s z n á l h a t ó s á g a , tetsze­ tős, selyemszerü egyenletes szövete az árut az európai piaczokon általánosan ismertté és a n n y i r a keresetté tette, hogy a termelők m a g a s a b b árak mellett sem képesek a keresletet egész m é r t é k b e n kielégíteni. K a m a r á n k területén a mult évben puhafát termelő uj válla­ latok n e m keletkeztek. A deési fürész, a mely a v á r o s forgalmát n a g y b a n emellé, áthelyeztetett a r a d n a i h a v a s b a . Tölgyfában jó üzleteket csinálnak a beszterczevidéki szász községek. A n a g y o b b m é r e t ü tölgyfákban oly nagy a kereslet, hogy az üzemiervek szerint k i h a s z n á l h a t ó vágások tölgyfakészletéért a jelentkező s z á m o s vevő oly á r a k a t fizet, a milyeneket a községek é p e n követelnek. Oka ennek az, hogy a n a g y m é r e t ű öreg tölgy­ erdők évről-évre ritkábbak lesznek és az ilyen fában fokozódó szükségletet m á r most sem képesek kielégíteni. A mult évben fürészáruvá feldolgozott puhafa-mennyiséget következőkre b e c s ü l h e t n i : a fürész Borgó-Beszterczén ___ . . . Kis-Demeteren Radnavölgyben „. ... Bánffy-telepen Komulniban Járavizén — . . . ... ... — „ Hideg-Szamoson . . . . . . . . . Keleczelen „ Jósika-telepen Csúcsán

... ___

— ...

együtt . . . ...

50,000 t ö m ö r k ö b m é t e r 30,000 „ 45,000 „ „ 25,000 10,000 28,000 12,000 „ „ 12,000 60,000 „ „ 12,000 , , .: 248,000 t ö m ö r köbméter

956 n y e r s a n y a g o t dolgozott fel, melyből 150,000 tömör fürészanyag került ki, vagyis 7500 vasúti kocsi.

köbméter

Megemlitendőnek tartjuk, hogy a naszódi erdőségeknek a F e l s ő - S z a m o s területére eső r é s z e a vasúttól 4 0 — 5 0 kilométer távol esik és a termelt árúk kiszállításához azon vidék kellő fuvar­ erővel n e m rendelkezik. A vasúd összeköttetés mielőbb való létesí­ tése ezen terület kihasználása érdekében életkérdés. Az évek óta folyó tárgyalások a z o n b a n n e m vezettek még e r e d m é n y r e , mert az é r d e ­ kelt községek minden áldozattól vonakodnak s ellenállásuk aka­ dályozza a vasút kiépítését. Ezt a kérdést m a g u k n a k a községi vagyon felügyeletére kiadott h a t ó s á g o k n a k kellene kezökbe venni és oly megoldásra vezetni, mely n e m c s a k a községek, de m a g á n a k az országnak is érdekét kielégíti. És h a b á r nagyobb áldozatokról is van szó, de a volt naszódvidéki községek, a melyek tisztán az ország jóakaratából jutottak ily tekintélyes birtokok tulajdonába, ezen áldozattal m a g á n a k az országnak tartoznak. Fa-ipar. E csoportban az önálló összes vállalatok s z á m a k e r ü l e t ü n k b e n 9C0—1000 közt váltakozik; az asztalosok s z á m a ennek több mint felét teszi. Néhány év óta e létszám csökkenőben van, a mi a kereslet h a n y a t l á s á r a m u t a t , nevezetesen az eszter­ gályosok, k á d á r o k és asztalosok csoportjából, ellenben a fakereskedők és fürésztelepek s z á m a fejlődést m u t a t . A fürészáru-iparról m á r a fakereskedés r o v a t á b a n részlete­ sen megemlékezvén, itt csak azt kívánjuk jelezni, hogy a faipar s ezzel rokon foglalkozás az egészséges fejlődés útján halad s úgy a bútor-, mint épület-asztalosság tekintetében több oly vállalattal dicsekedhetünk, a melyek b e r e n d e z é s , vezetés és szállítási képes­ ségüknél fogva a kor színvonalán állanak és h a kellő anyagi erő­ vel rendelkeznének, főleg a b ú t o r i p a r b a n érezhető idegen versenyt képesek l e n n é n e k még j o b b a n leszoritni, mint a hogy m á r is teszik. A mult évi ü z l e t m e n e t az építés p a n g á s a és a közönség pénztelensége k ö v e t k e z t é b e n hanyatló irányt m u t a t o t t . A tordai cellulose-yyár a mult évben teljes erővel folytatta az üzemet, átlag 215 m u n k á s t foglalkoztatott s 540,000 koronányi forgalmat csinált, a mely a z o n b a n n e m volt kielégítő, m e r t a 2.400,000 k o r o n á r a rugó b e r u h á z o t t tőke n e m c s a k hogy nem jöve­ delmezett, de a mérleg veszteséggel zárult. A gyár a közös v á m -

957 területen kivül Német-, Olasz-, Oroszországban és R u n i á n i á b a n helyezte el készítményeit. A mult évben ebből 430 kocsirakományt szállítóit el. Az üzem. költségeit aránytalanul terheli főleg a drága szén, a melyből nagy mennyiségre vau szüksége, miután minden q. cellulózéhoz kétszerannyi szén szükséges. E tekintetben ez a gyár szállitási kedvezményeket óhajtana élvezni. Allmni fa- és fémipari szakiskola. A kolozsvári m . kir. állami fa- és fémipari szakiskola fennállásának 14-ik évéről is e r e d m é n y dús m ű k ö d é s t jelezhetünk. Az oktatás hatékonyságát n a g y b a n növelte a z o n körülmény, hogy a lefolyt évben m á r az uj intézeti épületben folyt a tanítás, a hol a tanulók n e m c s a k czélszerü, vilá­ gos t e r m e k b e n és szépen fejlődésnek indult intézeti m ű h e l y e k b e n nyerték elméleti és gyakorlati oktatásukat, h a n e m a szertári tár­ gyak is teljes érvényre jutottak, melyek a folytonos hurczolkodás alatt j ó r é s z b e n eddig l á d á k b a n voltak elcsomagolva. Végre itt registráljuk azon körülményt, hogy ezen intézet is a lefolyt évvel az uj vegyes oktatási (elméleti és gyakorlati) r e n d ­ szer szerint teljesen átalakult és 14 éven át követett r e n d s z e r é t , hogy a tanulókat az intézet falain belül csak elméleti oktatásban részesítette, m e g v á l t o z t a t t a ; ezzel a régi r e n d s z e r ezen utolsó mohikánja is átalakult. Későbbi idők statisztikája és e r e d m é n y e lesz csak hivatva a két rendszert h a t á s a i b a n összehasonlítani, fentartjuk m a g u n k n a k a jogot, hogy erre évek multán visszapillantást vethessünk. A tanulói létszám-mozgalomról a következő statisztikát közöljük : 1. 2. 3. 4.

Faipari t a n s z a k b a n volt Fémipari „ „ — — — — — Építőipari „ „ — — .-: ~ - — I p a r o s t a n o n c z o k esti s z a k r a j z t a n f o l y a m á n : o) Építőipari csoportban . . . . . . . . . . . . — b) Faipari „ c) F é m i p a r i „ ... ... ... — ... d) Diszitöipari „ ... — — — ... 5. Kazánfűtői tanfolyamon . . . . . . . . . . . . . . . 6. Locomobil- és cséplőgép-tanfolyamon . . .

10 t a n u l ó . 34 „ 27 „ 35 45 81 27 20 24

B

„ „ „ „

Összesen . . . 3 0 3 tanuló, a mi kétségtelenül bizonyítja, hogy e szakiskolában tekintélyes számú tanuló nyer h o s s z a b b vagy rövidebb ideig tartó szaktanitást.

958 De bizonyítja m é g azt is, hogy — és a mire különös súlyt fektetünk •— az időleges fanfolyamok igen életképesek és hogy azoknak n e m c s a k fentartása, de fokozatos fejlesztése valóban gya­ korlati irányú közszükséget képez. Elismeréssel vettünk t u d o m á s t arról, hogy az intézet a mult é v b e n a faipari segédek továbbképző fanfolyamát is megnyitotta, a mely tanfolyam kiváló eredménynyel kecsegtet. Nem ajánlhatjuk eléggé a segédek továbbképzését a legtcljesb mértékben felkarolni. (Folytatjuk.)

Egyesületi közlemények. Az Országos Erdészeti Egyesület 1900. évi október hó 8-án tartott rendes választmányi ülésének jegyzőkönyve. Jelen voltak: Dánffy Dezső b á r ó elnök, Bedö Albert dr. első alelnök, Horváth Sándor második alelnök, Bartha Gyula, Csik Imre, Csupor István, Hirseh István, Kallina Károly, Nagy Károly, Reinfuss Félix, Rónay Antal, Sólfz Gyula, Schmidt Ferencz, Szőnyey István és Tavi Gusztáv választmányi tagok, Bund Károly titkár és Cserny Győző pénztárnok. Az ülésről való e l m a r a d á s u k a t k i m e n t e t t é k : Havas Ágoston, H a v a s József, Illés Nándor, Krajcsovits Béla, Máday Izidor és Vadászffy J e n ő választmányi tagok. I. Cserny Győző pénztárnok, miután m e g v á l a s z t á s á é r t az igazgató-választmánynak köszönetet mondott, a p é n z t á r állásáról a következő jelentést terjeszti elő : A f. évi június hó 26-án tartott választmányi ülés óta összesen 13,609 K. 28 f. folyt be. A p é n z t á r b a n a következő pénzkészlet őriztetik: a pénztári s z á m a d á s készlete . . . . . . _._ . . . . . . az alapítványi , , ... ... ... ... ... a letéti , „

14,032 K. 52 f. 8,0o6 K. 15 f. 10,676 K. 58 f.

Összesen . . . 32,805 K. 25 f. Az egyesületnek a m a g y a r földhitelintézetnél lévő letétje az utolsó választmányi ülés óta csak annyiban változott, a mennyi­ b e n a gazdák biztosító szövetkezete által tényleg megküldött, és