Gazdasági Havi Tájékoztató
2010. szeptember
2010-ben harmadik alkalommal került sor az MKIK és az MKIK GVI szakiskolai kutatására, melynek keretében egy 4500 vállalkozásra és közintézményre kiterjedı kérdıíves adatfelvétel zajlott le 2010 tavaszán az MKIK GVI szervezésében. A kutatás célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor és a közszféra egyes szegmenseinek a szakképzı iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli idıtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképzı iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. A kereslet és kínálat összevetésén keresztül pedig a 2011/2012-es szakképzési beiskolázási keretszámokra tesz javaslatot. Az adatok azt mutatják, hogy összességében országosan, a jelenlegi trendek fennmaradása esetén túlkínálatra, tehát túl magas szakmunkás-kibocsátásra lehet számítani, ami azonban jelentıs szakma szerinti eltéréseket rejt maga mögött és az országos túlkínálati adat mögött jelentıs részben néhány magas túlkínálatú szakma áll. Ugyanakkor a munkaerı-kínálat és -kereslet 2013-2014-es országos szakmánkénti eltérésének becslése azt szemlélteti, hogy drasztikus mértékben eltérı munkaerı-piaci képet kapunk, ha figyelembe vesszük a frissen végzett szakmunkások saját szakmájukban való elhelyezkedési arányait is. Ez által kiderül, hogy sok esetben olyan szakmákban is túl kevés frissen végzett szakmunkás helyezkedik el, amelyekben jelentıs a munkaerı-piaci hiány. Ezt a jelenséget úgy jellemezhetjük, hogy egyszerre áll fent szakmunkáshiány és túlkereslet ugyanabban a szakmában. Elemzésünk tartalmazza az országos, szakmánkénti szakiskolai kibocsátásra vonatkozó elırejelzéseket a megfelelı munkaerı-piaci keresleti adatokkal egyetemben. Ezek alapján a kínálat és kereslet eltéréseit is bemutatjuk, valamint figyelembe vesszük az adott szakmában az effektív (ténylegesen jelentkezı) munkaerı-piaci kínálatot is, tehát azon végzett diákok részarányát, akik ugyan az adott szakmában végeznek várhatóan, de feltehetıen sosem fogják a szakmájukat használni a munkaerı-piacon. Természetesen itt olyan illusztratív adatokról van szó, amelyek csak az elsı lépést jelentik a lokális munkaerıpiacokon érvényes keresleti és kínálati helyzet elemzéséhez. Elsısorban azért, mert itt mind a keresleti, mind a kínálati oldalon becsült adatok állnak rendelkezésünkre, nem pedig olyan adatok, amelyek azt mutatnák, hogy egy adott szakmában ténylegesen hányan lépnek ki a jövıben a lokális munkaerıpiacra és ténylegesen hány fıt fognak foglalkoztatni ebben a szakmában ugyanott. Másodsorban az alábbiakban országosan aggregált adatokat közlünk, amelyek éppen az amúgy ténylegesen mőködı lokális munkaerıpiacok kínálati és keresleti viszonyait és különbségeit takarják el. Harmadsorban azért, mert a keresleti oldalon nem áll módunkban az egyik legfontosabb paraméter, a kínált bérek figyelembe vétele.
A szakképzett munkaerı várható létszámváltozása 12 hónapon belül, a cég külföldi tulajdonhányada szerint, fı
fı 9 000
7787
8 000 7 000 6 000 5 000
4442
4 000 3 000 2 000 1 000
-827
0 -1 000 -2 000 Nincs külföldi tulajdon a cégben
Az elemzés legfontosabb következtetése, hogy összességében országosan, a jelenlegi trendek fennmaradása esetén túlkínálatra, tehát túl magas szakmunkás kibocsátásra lehet számítani, ami azonban
többségi, vagy tisztán külföldi tulajdonú a cég
A szakképzett munkaerı várható létszámváltozásának iránya 12 hónapon belül, a cég éves nettó árbevétele szerint, százalék
százalék
csökkenni fog nem változik nõni fog
80,0 70,0 65,7
66,9
63,7
66,5
64,9
60,0
59,4
50,0 40,0 31,1
29,9 30,0
Mégis, pusztán illusztratív jelleggel érdemes a szakmánkénti, országosan aggregált adatokat áttekinteni.
kisebbségi: kevesebb, mint 50 százalék
28,7 33,4
31,5 27,0
20,0 10,0 4,4
4,8
4,0
7,2
6,1 4,8
0,0 50 millió forint alatt
50 és 100 millió 100 és 250 millió 250 és 500 millió 500 millió és egy egy milliárd forint között között között milliárd között felett
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 1/7
jelentıs szakma szerinti eltéréseket rejt maga mögött. Fontos kiemelni, hogy ez a megállapítás ellentétes a korábbi években megállapítottakkal. Ennek oka, hogy a korábbi években lényeges volt az adatvesztés a szakiskolai kibocsátás szakma szintő kódolása során (régi-új OKJ kódok eltérései), amely idén lényegesen kisebb volt. Tehát ezen adatok alapján kijelenthetjük, hogy amennyiben a teljes KIR-STAT adatbázis és így a teljes szakiskolai kibocsátás problémamentesen kódolható lenne, akkor még nagyobb országos túlkínálatot találnánk.
A szakképzett munkaerı várható létszámváltozásának iránya 3 éven túl, de 4 éven belül, a cég éves nettó árbevétele szerint, százalék
százalék 80
csökkenni fog nem változik nõni fog
72,7 73,7
70
65,3
69,7
67,0
60,6
67,7
60 56,0 50 40
38,1 29,9
29,1
26,3
30
28,9
34,6
31,7 27,3
Az országos túlkínálati adat mögött jelentıs részben néhány magas túlkínálatú szakma áll, ezek: szakács (3381103), pincér (3381102), fodrász (3381501), marketing- és reklámügyintézı (5234201), és bútorasztalos (3354301). A legnagyobb túlkereslető és túlkínálatú szakmák listája döntı részben megegyezik a tavalyi adatokkal, azonban található néhány meglepı kivétel, amelyek jelentısen eltérnek a tavalyi és az idei becsléseket összehasonlítva. Az idén jelentıs túlkínálatú, de tavaly jelentıs túlkereslettel jellemezhetı szakmák: bolti eladó (3134101), logisztikai ügyintézı (5434502) és gépgyártás-technológiai technikus (5452101). Ezekben az esetekben a várható vállalati kereslet jelentısen csökkent és a várható kibocsátás jelentısen növekedett, melyek eredıjeként a várható túlkeresletbıl várható túlkínálat lett egy év leforgása alatt. A másik oldalon, az idei jelentıs túlkereslető, de tavaly jelentıs túlkínálatú szakmák közül kirívó eset a kereskedı (5234105). Ugyanakkor a munkaerı-kínálat és -kereslet 2013-2014-es országos szakmánkénti eltérésének becslése azt szemlélteti, hogy milyen drasztikus mértékben eltérı munkaerı-piaci képet kapunk, ha figyelembe vesszük a frissen végzett szakmunkások saját szakmájukban való elhelyezkedési arányait is. Ezt az arányt úgy határoztuk meg, hogy azok arányát mutatja az adott szakiskolai végzett kohorszon belül, akik effektíve megjelennek az adott szakma munkaerı-piacán; tehát például kilépınek számítanak azok, akik továbbtanulnak vagy inaktívak lesznek, vagy nem találnak semmilyen munkát 9 hónappal a végzést követıen. Ez által világosan bemutatható, hogy sok esetben olyan szakmákban is kevés frissen végzett szakmunkás helyezkedik el, amelyekben jelentıs a munkaerı-piaci hiány. Ezt a jelenséget úgy jellemezhetjük, hogy egyszerre áll fent szakmunkás hiány és túlkereslet ugyanabban a szakmában, pl. a bolti eladóknál. Az e mögött meghúzódó okokat sajnos nem állt módunkban felderíteni, de valószínősíthetı, hogy a végzıs szakmunkások tudásának minıségével lehetnek problémák, valamint a lokális munkaerı-piacok közötti alacsony mobilitás okozhatja az anomáliákat. Elképzelhetı, hogy az egyéb, magasabb bért kínáló szakmákban helyezkednek el a diákok vagy alkalmi munkákat vállalnak el.
20 10
4,8
3,0
3,1
0,0
0,0
5,9
3,4 1,2 5 millió forint 5 és 10 millió 10 és 50 50 és 100 100 és 250 250 és 500 500 millió és egy milliárd alatt között millió között millió között millió között millió között egy milliárd forint felett között
0
-500
0
500
1000
1500
2500
1950
Szakács - 3381103
1678 1353 1183
Pincér - 3381102
1195
Fodrász - 3381501*
1104
Marketing- és reklámügyintézı - 5234201
685 1008
Bútorasztalos - 3354301 Bolti eladó - 3134101
2000
588 985 -303 900
Logisztikai ügyintézı - 5434502
541 824
Irodai asszisztens - 3334601*
750
Karosszérialakatos - 3152503
197 718
Számítógép-szerelı, -karbantartó - 3352301*
Szakiskolai kibocsátás és kereslet 2013-2014-as országos szakmánkénti eltérése (becslés) Munkaerı-kínálat és -kereslet 2013-2014-es országos szakmánkénti eltérése (becslés)
-716 -723
Autószerelı - 5152501 -621
Géplakatos - 3152110
-745 -587
Informatikus - 5448104* -507
Hegesztı - 3152111
-712 -410
Vegyipari technikus - 5452402*
-394 -396
Mechatronikai mőszerész - 5252303 -255 -261
Épületgépész technikus - 5458201
-235 -246
Gépgyártósori gépkezelı, gépszerelı - 3152108
-207 -209
Épületlakatos - 3158210
-185 -224 -800
-700
-600
-500
-400
-300
-200
Autóelektronikai mőszerész - 5252501 -100
0
Szakiskolai kibocsátás és kereslet 2013-2014-as országos szakmánkénti eltérése (becslés) Munkaerı-kínálat és -kereslet 2013-2014-es országos szakmánkénti eltérése (becslés)
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 2/7
Ugyanakkor belátható, hogy az adott szakma munkaerıpiacán való megjelenés nem csupán a diákok szándékaitól és képességeitıl függ, hanem a szakma lokális munkaerıpiacán megjelenı kereslettıl is. Tehát sok végzett szakiskolai diák eleve más szakmában kereshet állást, amennyiben világos számára, hogy nincs kereslet az adott szakmában a lokális munkaerıpiacon. Tehát belátható, hogy magasabb kereslet esetén a szakmában maradási arány is magasabb lehet, vagyis az effektív kereslet alkalmazkodhat a kínálathoz. Ennek fényében csak óvatosan szabad értelmezni a fenti eredményeket.
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 3/7
Makrogazdasági tendenciák: kormányzati kommunikáció és árfolyamingadozás Szeptember elején rekordot döntött a svájci frank árfolyama. A negatív befektetıi hangulatot leginkább az Európai Unió és az eurózóna adósságproblémája okozta, ezen kívül pedig a frankerısödést az is elısegítette, hogy a pénzügyi piacok egyre pesszimistábbak a jövıbeli gazdasági kilátásokat illetıen. A forint a régió devizáihoz képest is nagyobb mértékben gyengült, mivel a kedvezıtlen pénzügyigazdasági környezet mellett Magyarország kockázatosabb megítélése is negatívan hatott az árfolyamra. A magasabb kockázatokat a kormány és a Nemzetközi Valutaalap kapcsolata körüli bizonytalanság, valamint az éves hiánycéllal és a jövı évi költségvetéssel kapcsolatos kormányzati elkötelezıdés hiánya okozta. Az EU nyomásának hatására Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány elkötelezıdik a 2011-es, 3 százalék alatti költségvetési hiánycél mellett, idén pedig 3,8 százalék alatt marad a költségvetési hiány, ezt késıbb a miniszterelnök is megerısítette. A hírre a pénzpiacok azonnal pozitívan reagáltak, a bejelentés után a forint szinte azonnal 223-as szintre erısödött a frankkal szemben.
230 225 220 215 210 205 200 195
2010. 09. 28.
2010. 09. 23.
2010. 09. 20.
2010. 09. 15.
2010. 09. 10.
2010. 09. 07.
2010. 09. 02.
2010. 08. 30.
2010. 08. 25.
2010. 08. 19.
2010. 08. 11.
2010. 08. 16.
2010. 08. 06.
2010. 08. 03.
2010. 07. 29.
2010. 07. 26.
2010. 07. 21.
2010. 07. 16.
2010. 07. 13.
2010. 07. 08.
2010. 07. 05.
2010. 06. 30.
190
Forrás: MNB
A forint euróval szembeni napi árfolyama, 2010. június 30 - 2010. szeptember 30.
HUF/EUR 295 290 285 280 275 270
Forrás: MNB
Az EU tisztségviselıi a szeptember eleji uniós pénzügyminiszteri találkozón egyértelmővé tették, hogy az EU nem tolerálja, ha Magyarország jövıre nem tartja magát Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 4/7
2010. 09. 28.
2010. 09. 23.
2010. 09. 20.
2010. 09. 15.
2010. 09. 10.
2010. 09. 07.
2010. 09. 02.
2010. 08. 30.
2010. 08. 25.
2010. 08. 19.
2010. 08. 16.
2010. 08. 11.
2010. 08. 06.
2010. 08. 03.
2010. 07. 29.
2010. 07. 26.
2010. 07. 21.
2010. 07. 16.
2010. 07. 13.
2010. 07. 08.
265 2010. 07. 05.
A forint az elmúlt egy-két hónaphoz hasonlóan szeptemberben is alulteljesített a régió devizáihoz képest, melynek háttérében a fenti külsı tényezık mellett Magyarország kockázatosabb megítélése is szerepet játszott. A magasabb kockázatokat egyrészt a kormány elhibázott kommunikációs lépései okozták, másrészt a kormány és a Nemzetközi Valutaalap kapcsolata körüli bizonytalanság is gyengítette a forintot, mivel az IMF-hitel nélkül a piac kiszolgáltatottabbnak ítéli Magyarországot. Emellett úgy tőnt, hogy a kormány kivárja az önkormányzati választásokat jövı évi tervei ismertetésével. A befektetıket aggasztotta, hogy kérdéses volt, teljesül-e a 2010-re vállalt 3,8 százalékos hiány, 2011-re pedig még hiánycélt sem nevezett meg a kormány, mivel a választások óta igyekezett bıvíteni a mozgásterét és nem kötelezıdött el a jövı évi, 3 százalék alatti hiánycél mellett.
A forint svájci frankkal szembeni napi árfolyama, 2010. június 30 - 2010. szeptember 30.
HUF/CHF
2010. 06. 30.
Szeptember elején 226 forint felett rekordot döntött a svájci frank árfolyama. A negatív befektetıi hangulatot leginkább az Európai Unió és az eurózóna adósságproblémája táplálta, ami miatt a tıke a kevésbé kockázatos eszközökbe áramlott. Elemzık szerint az árfolyam alakulásában meghatározó szerepe volt a nyáron végzett uniós banki stressztesztek állítólagos megbízhatatlanságáról szóló híreknek is, amelyek hatására az euró gyengülni kezdett a dollárhoz és a svájci frankhoz képest is. Az év eleje óta tartó trendszerő frankerısödést az is elısegítette, hogy a piacok egyre pesszimistábbak a gazdasági kilátásokat illetıen, kezdik árazni a W-alakú, azaz újabb lejtmenettel járó recessziós pálya következményeit, aminek hatására a biztonsági eszköznek tekintett devizák, így a dollár, a jen és frank, valamint az arany ára is emelkedik.
a konvergenciaprogramban tett vállalásához. Emellett az Ecofin-ülésen az is elhangzott, hogy a költségvetési hiányra tett vállalásait megsértı országokat szankcionálni fogják, mellyel kapcsolatban a pontos döntés október végére várható. Másnap a brüsszeli nyomás hatására Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivıi sajtótájékoztatón bejelentette: a kormány vállalja, hogy jövıre 3 százalék alá szorítja a költségvetés hiányát a GDP arányában – attól függetlenül, hogy egy jövıbeli uniós döntés szerint a magánnyugdíjpénztári rendszert felállító országok figyelembe vehetik-e a nyugdíjreformot az államháztartási- és államadósság-kimutatásoknál. Orbán Viktor is megerısítette a bejelentést: az Országgyőlés elsı ıszi ülésnapján napirend elıtti felszólalásában kiállt az idei 3,8 százalékos és a 2011-es 3 százalék alatti költségvetési hiánycél mellett. Matolcsy tárcája most kezdi kidolgozni a 2011-es büdzsét, ezért pontosan nem lehet tudni, hogyan teljesülhet a deficitterv. Ennek remélhetı feltételei között sorolta fel az idei 3,8 százalékos hiánycél betartását, a bankadót, a jövı évi 2,5-3 százalékos gazdasági növekedést, az olcsóbb államigazgatást és az állami vállalatok rendbetételét. A Költségvetési Tanács augusztus közepén publikált elemzésében megállapította: ha a kormány jövıre befagyasztja a kiadásokat az állami szférában, azzal 185 milliárdos megtakarítást ér el, és ha ez a lépés kiegészül a beígért 200 milliárdos bankadó beszedésével, akkor tartható a jövı évi 3 százalékos deficit. A 2011-es 3 százalék alatti hiány kardinális pontja volt az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalásoknak, a megbeszélések megszakadásához hozzájárult, hogy a kabinet ódzkodott ennek vállalásától. Az emelletti elkötelezıdés elvileg lehetıséget adhatna a tárgyalások felújítására, azonban Matolcsy jelezte, hogy a most futó kölcsönszerzıdést októberben-novemberben a menetrend szerint lezárják, és új kölcsönszerzıdést nem akarnak kötni a Valutaalappal.
4
0
-4
-8
-12
Forrás: vg.hu, nol.hu, index.hu
Belgium Németország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Portugália
-16 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Forrás: Eurostat
A közép-kelet-európai régióba tartozó államok költségvetési hiánya/többlete a GDP százalékában, 2000-2009 4
0
-4
-8 Magyarország Lengyelország Románia
-12
Szlovénia Szlovákia Cseh Köztársaság
-16 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Forrás: Eurostat
A közép-kelet-európai régióba tartozó államok államadóssága a GDP százalékában, 2000-2009 90 80 70
A hiánycél melletti elkötelezıdésre azonnal pozitívan reagáltak a pénzpiacok: bár már Matolcsy bejelentése elıtt erısödésnek indult a forint, a nagyobb elırelépés mégis ehhez köthetı. A bejelentés után a forint 223-as szintre erısödött a frankkal szemben, rögtön a történelmi mélypont után. A Morgan Stanley londoni elemzıi szerint a magyar kormány utóbbi nyilatkozatainak hangvétele jelentısen eltér a néhány héttel ezelıtti, konfrontatív hangú bejelentésektıl, és a változás egyértelmő célja a piaci szereplık megnyugtatása a költségvetési tervekkel kapcsolatban.
Egyes EU-tagállamok költségvetési hiánya/többlete a GDP százalékában, 2000-2009
8
Cseh Köztársaság
Magyarország
Lengyelország
Románia
Szlovénia
Szlovákia
60 50 40 30 20 10 0 I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV 2000
2001
2002
2003
Forrás: Eurostat
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 5/7
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Nemzetközi tendenciák A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexének értéke 2010 szeptemberében újfent enyhe javulást mutatott. A megkérdezett vállalatvezetık jelenlegi üzleti helyzetükre vonatkozó véleménye javult az elmúlt hónaphoz képest, a következı hat hónapot illetı várakozások viszont kevésbé optimisták, mint augusztusban. A kutatók úgy látják, a német gazdasági fellendülés tovább folytatódik. A francia statisztikai hivatal (INSEE) szeptemberi felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a francia ipari konjunktúra tovább javult. A vállalatvezetık véleménye alapján összeállított üzleti bizalmi index értéke egy ponttal emelkedett, és ezáltal megközelítette hosszú távú átlagos értékét. A gazdasági fordulópont mutatója immár kedvezı konjunkturális helyzetet jelez. Az általános kilátásokat jellemzı index az elmúlt havi tendenciát folytatva tovább emelkedett.
Az ipari vállalkozások körében az üzleti bizalmi index gyakorlatilag változatlan maradt az elmúlt hónaphoz képest. A jelenlegi üzleti helyzet megítélése újfent kedvezıbbé vált múlt havi értékéhez képest, a következı fél évre vonatkozó várakozások viszont enyhén romlottak. A cégvezetık továbbra is kedvezı exportlehetıségekre számítanak, de már nem várnak olyan gyors bıvülést, mint az elmúlt hónapokban. A vállalatok létszámtervei igen enyhe visszaesést mutatnak augusztushoz képest, de elbocsátásokra nem kell számítani.
120 115 110
Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint, 2000=100%, 1991. jan. - 2010. szept. Üzleti bizalom Jelenlegi üzleti helyzet Várakozások
105 100 95 90 85 80 75
J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Sz
Az Európai Unió gazdasága A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe 2010 szeptemberében ismét enyhe javulást mutatott. A vállalatok újfent elégedettebbek jelenlegi üzleti helyzetükkel, mint az elmúlt hónapban. A következı hat hónapra vonatkozó várakozások továbbra is optimisták, de az augusztusinál kisebb mértékben. Az Ifo szakértıi úgy látják, a német gazdasági fellendülés folytatódik.
19911992199319941995199619971998199920002001200220032004200520062007200820092010
Forrás: www.cesifo.de
A kiskereskedelem területén immár a harmadik egymást követı hónapban emelkedett az üzleti bizalmi index értéke. A jelenlegi üzleti helyzetet tekintve a mutató elérte a német újraegyesítést követı fellendülés óta tapasztalt legmagasabb értékét. A kiskereskedelemben a következı fél év üzletmenetére vonatkozó várakozások ugyanolyan derőlátóak maradtak, mint augusztusban. Ezzel ellentétben a nagykereskedelem területén az üzleti bizalom enyhe romlása figyelhetı meg szeptemberben. A nagykereskedelemmel foglalkozó cégek vezetıi még mindig kedvezınek látják jelenlegi üzleti helyzetüket, de a mutató némileg romlott az elmúlt hónaphoz képest, és a közeljövıre vonatkozó várakozások is enyhén visszaestek. Az építıipar területén kissé javult az üzleti bizalom szintje, a megkérdezett építıipari vállalkozók jelenlegi üzleti helyzetüket kissé kedvezıbbnek ítélik meg, mint a múlt hónapban. Az általános építıcégek üzleti várakozásai romlottak, a kereskedelmi építıcégek esetében pedig javulás látható, így az építıipar egészében változatlanok maradtak a következı fél évre vonatkozó várakozások. Forrás: Ifo (http://www.cesifo-group.de) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 6/7
Az ipari vállalatok vezetıi szeptemberben úgy látták, hogy elmúlt idıszaki kibocsátásuk továbbra is növekedı tendenciát mutat, de az emelkedés üteme lassult. A késztermék-készletek volumene a vállalatvezetık megítélése szerint továbbra is viszonylag alacsony értéket mutat. A megkérdezettek úgy látják, hogy hazai és fıként export-rendelésállományuk növekedett szeptemberben, de továbbra is mérsékelt maradt.
130 120 110 100 90 80 70 60 Sz
A gazdasági fordulópont mutatója javulást mutat: miután a nyár eleje óta a bizonytalan konjunkturális helyzetet jelzı neutrális zónában tartózkodott, most átlépett a kedvezı konjunkturális helyzetet jelzı területre.
Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint 100=hosszú távú átlag, 1976. március - 2010. szeptember
M
A francia statisztikai hivatal (INSEE) felmérése alapján a szeptemberben megkérdezett vállalatvezetık véleménye szerint a francia ipari konjunktúra tovább javult: az INSEE üzleti bizalmi indexének értéke egy ponttal emelkedett, közelítve hosszú távú átlagos értékéhez.
1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 20082010
Forrás: www.insee.fr
A vállalatvezetık egyéni üzletmenetre vonatkozó prognózisa (mely a következı hónapok üzleti kilátásait összegzi) június és július folyamán erıteljes javulást mutatott, de hosszú távú átlagos értéke alatt maradt. Az általános kilátásokat jellemzı index – mely a válaszadók ipari aktivitásra vonatkozó véleményét összegezve tükrözi – szintén javult. Forrás: INSEE (http://www.insee.fr)
Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2010 / szeptember, Budapest, 2010-10-01
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezetı igazgató: Dr. Tóth István János 7/7
