F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö V E T E L M É N Y R E N D S Z E R

Szervezeti és Működési Szabályzat II. II. kötet Foglalkoztatási Követelményrendszer

2015 2015. 15.

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER

Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 2/72.

Készítette Beosztás

jogtanácsos

Név

dr. Bíró Barbara

Ellenőrizte rektor kancellár Helgertné Dr. Szabó Ilona Eszter Dr. Csomós Tamás

Jóváhagyta Szenátus nevében: rektor Helgertné Dr. Szabó Ilona Eszter

Aláírás Kelt

2015. december 9.

2015. december 10.

2015. december 14.

Tartalomjegyzék Szabályzat célja .......................................................................................................................... 5 Szabályzat hatálya ...................................................................................................................... 5 Kapcsolódó dokumentumok....................................................................................................... 6 Fogalmak .................................................................................................................................... 6 Főiskolán létesíthető munkakörök ............................................................................................. 6 A közalkalmazotti jogviszony létesítésének követelményei ...................................................... 7 Egyes oktatói munkakörök betöltésével kapcsolatos követelmények........................................ 8 Tanársegéd ................................................................................................................................. 8 Adjunktus ................................................................................................................................... 8 Főiskolai docens ......................................................................................................................... 8 Egyetemi docens ........................................................................................................................ 9 Főiskolai tanár .......................................................................................................................... 10 Egyetemi tanár.......................................................................................................................... 11 Mesteroktató............................................................................................................................. 12 Egyes tudományos kutatói munkakörök betöltésével kapcsolatos követelmények ................. 12 Tudományos segédmunkatárs .................................................................................................. 12 Tudományos munkatárs ........................................................................................................... 12 Tudományos főmunkatárs ........................................................................................................ 13 Tudományos tanácsadó és kutatóprofesszor ............................................................................ 13 Egyes tanári munkakörök betöltésével kapcsolatos követelmények........................................ 14 Nyelvtanár ................................................................................................................................ 14 Mérnöktanár ............................................................................................................................. 15 Mestertanár............................................................................................................................... 15 Műszaki/gazdasági tanár .......................................................................................................... 15 Testnevelő tanár ....................................................................................................................... 16 Oktatók és tudományos kutatók foglalkoztatására vonatkozó átmeneti rendelkezések........... 16 A megbízási jogviszony létesítésének követelményei ............................................................. 17 Vezetőkre vonatkozó külön rendelkezések .............................................................................. 17 Főiskolán létesíthető vezetői megbízások ................................................................................ 17 Főiskolán vezetői megbízás létesítésének általános követelményei ........................................ 17


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 3/72.

Rektor ....................................................................................................................................... 18 Kancellár .................................................................................................................................. 19 Rektorhelyettes......................................................................................................................... 19 Oktatási, tudományos kutatási intézetek igazgatói .................................................................. 19 Jogi igazgató............................................................................................................................. 19 Gazdasági igazgató................................................................................................................... 19 Műszaki igazgató...................................................................................................................... 20 Innovációs igazgató.................................................................................................................. 20 Hallgatói Információs és Szolgáltatási Központ igazgatója..................................................... 20 Könyvtárvezető ........................................................................................................................ 20 A Humánerőforrás-állományváltozási terv .............................................................................. 20 Munkáltatói jogkör gyakorlása................................................................................................. 21 Jogviszony létesítésének szabályai........................................................................................... 22 Pályázati eljárás........................................................................................................................ 22 Oktatókra és tudományos kutatókra, magasabb vezetőkre vonatkozó speciális szabályok ..... 24 Kinevezés ................................................................................................................................. 25 Munkaköri leírás ...................................................................................................................... 28 Jognyilatkozatok....................................................................................................................... 28 További közalkalmazotti jogviszony ....................................................................................... 29 Helyettesítés, átirányítás........................................................................................................... 29 Közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszűntetése ....................................................... 30 Munkakör átadásának rendje.................................................................................................... 30 A közalkalmazotti jogviszony tartama, jogok és kötelezettségek............................................ 31 További közalkalmazotti jogviszony létesítésének rendje ....................................................... 32 Kötelező óraterhelésre és az ellátandó egyéb oktatói feladatokra vonatkozó rendelkezések, teljesítményértékelés ................................................................................................................ 35 Differenciáló jövedelemelosztás .............................................................................................. 39 A differenciáló jövedelem elosztás elvei oktatók, kutatók, tanárok esetén ............................. 39 Rendkívüli munkaidőben végzett munka (túlóra).................................................................... 39 A közalkalmazottak minősítése................................................................................................ 40 Általános szabályok.................................................................................................................. 40 A közalkalmazottak munkájának minősítése ........................................................................... 41 Az oktatók, tanárok és tudományos kutatók munkájának minősítésére vonatkozó speciális szabályok .................................................................................................................................. 42 Vezetői tevékenység minősítésére vonatkozó speciális szabályok .......................................... 43 A teljesítményértékelés és a minősítés eljárásrendje ............................................................... 43 A minősítés nyilvánossága ....................................................................................................... 44 Az előírt követelmények teljesítésének és nemteljesítésének következményei....................... 44 A közalkalmazottakat megillető jogorvoslat............................................................................ 45 A közalkalmazottak észrevételeivel, panaszaival kapcsolatos eljárás ..................................... 46 A közalkalmazottak kártérítési felelőssége .............................................................................. 46 A munkáltató kártérítési felelőssége ........................................................................................ 47 Az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételei, az ezzel összefüggő pályázatok rendje...................................................................................................................... 47 Címek és kitüntetések adományozásának rendje ..................................................................... 47 A főiskola által alapított címek és kitüntetések........................................................................ 47 A foglalkoztatottak részére adományozható címek, kitüntetések ............................................ 48


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 4/72.

Közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek .............................................................................. 48 A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásának feltételei ................................. 48 A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel járó jogok ....................................................... 49 A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére jogosultság megszűnése ...................... 49 A Professor Emeritus/Emerita cím adományozásának feltételei ............................................. 49 Professor Emeritus/Emerita jogai és kötelezettségei ............................................................... 50 Professor Emeritus/Emerita címmel járó feladatokra és juttatásokra vonatkozó megállapodás meghosszabbítása ..................................................................................................................... 51 Rector Emeritus/Emerita cím adományozása .......................................................................... 51 Emlékülés ................................................................................................................................. 51 A kitüntetésre vonatkozó javaslattételi, jóváhagyási, illetve felterjesztési rend ...................... 52 A javaslattételre és véleményezésre jogosultak köre ............................................................... 52 Kitüntetési terv ......................................................................................................................... 52 A javasolt kitüntetések felterjesztése, a kitüntetések kiadása .................................................. 52 Esélyegyenlőségre vonatkozó szabályok ................................................................................. 53 Az egyenlő bánásmód követelménye....................................................................................... 53 Hátrányos megkülönböztetés tilalma ....................................................................................... 53 Esélyegyenlőségi terv............................................................................................................... 54 Esélyegyenlőségi Bizottság...................................................................................................... 55 Az Esélyegyenlőségi Bizottság feladatai ................................................................................. 55 Esélyegyenlőségi referens ........................................................................................................ 56 Panasztétel egyenlő bánásmód megsértése esetén ................................................................... 56 Hallgatói munkavégzés ............................................................................................................ 56 Gyakornoki foglalkoztatásra vonatkozó szabályok.................................................................. 57 Záró rendelkezések................................................................................................................... 60 Mellékletek............................................................................................................................... 60

Kiadás 00.

01.

02.

Fejezet száma


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 5/72.

Változás tárgya 88/2014/2015. SZN határozat Kiadás Foglalkoztatási Követelményrendszer (2012) 07. kiadásának, valamint a Gyakornoki szabályzat (2013) 00. kiadásának hatályon kívül helyezése 5/2015/2016. SZN határozat Jogszabályváltozások átvezetése, 8043-2/2015/INTFO ikt.sz. fenntartói észrevétel, 21283-1/2015/INTFO ikt.sz. fenntartói észrevétel 13/2015/2016. SZN határozat Alkalmazási feltételek módosítása

Kiadás dátuma 2015.04.01.

2015.10.01.

2015.12.14.

Szabályzat célja 1.§ (1) Jelen Foglalkoztatási Követelményrendszer (a továbbiakban: Szabályzat) megalkotásának célja: a) a Károly Róbert Főiskolán (a továbbiakban: főiskola) létesíthető munkakörök betöltésével kapcsolatos követelmények meghatározása, a nyilvános pályázatok elbírálási rendjének rögzítése; b) az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételeinek, az ezzel öszszefüggő pályázatok elbírálási rendjének meghatározása; c) a főiskola által adományozható munkaköri és egyéb címek, állami kitüntetésekre történő előterjesztés feltételeinek meghatározása; d) az oktatók, tudományos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményére vonatkozó követelményrendszer, a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveinek, a követelmények teljesítése értékelési rendjének, annak nyilvánosságának, a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítése következményeinek meghatározása; e) az oktatók és kutatók részére kiírt kutatási pályázatok elbírálási rendjének meghatározása; f) az oktatók részvételét a főiskola döntéshozatali eljárásában, az oktatók, kutatók és más alkalmazottak intézményi döntések ellen benyújtható jogorvoslati kérelmei elbírálásának szabályozása. Szabályzat hatálya 2.§ (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a főiskola valamennyi oktatójára, tanárára, tudományos kutatójára és más, a főiskola feladatainak megvalósításában részt vevő alkalmazottjára, valamint a megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatóra.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 6/72.

(2) Csak kifejezett rendelkezés esetén terjed ki a szabályzat hatálya az egyéb megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakra és más személyekre. Kapcsolódó dokumentumok 3.§ – – – – – – – –

–

Magyarország Alaptörvénye; a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban Nftv.); a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.); a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt); a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.); az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Et.); a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R); 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről (a továbbiakban: R2); az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban Vnytv.). Fogalmak 4.§

(1) Jelen Szabályzat alkalmazásában: a) doktori képzés megkezdése: a tudományos fokozat (PhD.) megszerzésére történő felkészülés megkezdése Doktori Iskolába történő beiratkozással; b) doktorjelölti jogviszony: a doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre; c) óraadó oktató: megbízási jogviszony keretében oktatói feladatot ellátó személy; d) világnyelv: jelen szabályzat vonatkozásában a Károly Róbert Főiskolán világnyelvként elfogadható nyelvek: angol, német, francia, spanyol, orosz, olasz, kínai és portugál. Főiskolán létesíthető munkakörök 5.§ (1) A főiskolán az alábbi oktatói munkakörök létesíthetők: a) b) c) d)

mesteroktató, tanársegéd, adjunktus, főiskolai docens,


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 7/72.

e) egyetemi docens, f) főiskolai tanár, g) egyetemi tanár. (2) A főiskolán az alábbi tanári munkakörök létesíthetők: a) b) c) d) e) f)

mestertanár, nyelvtanár, mérnöktanár, műszaki tanár, gazdasági tanár, testnevelő tanár.

(3) Tudományos kutatói munkakörben (továbbiakban: kutató) kell foglalkoztatni azt, aki közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján a teljes munkaidejének legalább kilencven százalékát a főiskola tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a főiskola oktatással összefüggő tevékenységében is. (4) A főiskolán létesíthető kutatói munkakörök a következők: a) b) c) d) e)

tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor.

(5) Az oktatói feladatok és a kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók. Ebben az esetben a közalkalmazotti kinevezésben meg kell határozni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás – teljes vagy rész – munkaidejének milyen hányadában kell ellátni. (6) A főiskola működtetésével összefüggő feladatok ellátáshoz minimálisan szükséges munkaköröket (a továbbiakban: alkalmazottak) az egyes szervezeti egységek működési rendje tartalmazza azzal, hogy a további alkalmazotti munkakörök felsorolását utasítás tartalmazza. A közalkalmazotti jogviszony létesítésének követelményei 6.§ (1) A főiskolán a közalkalmazotti jogviszony létesítésének általános feltételeit a Kjt és az Nftv. határozza meg. (2) A felsőoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott büntetlen előéletű legyen, ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezzen az előírt végzettséggel és szakképzettséggel. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően oktatói, tanári és kutatói munkakörben alapkövetelmény a mesterfokozat. (4) Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket az ágazati jogszabályok, különösen az Nftv., az R, R2, jelen szabályzat, munkáltatói döntés alapján utasítás, valamint a pályázati kiírás tartalmazza.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 8/72.

Egyes oktatói munkakörök betöltésével kapcsolatos követelmények Tanársegéd 7.§ (1) Tanársegédi kinevezésnél az oktatói alapkövetelményeken kívül feltétel a doktori képzés megkezdése. (2) A tanársegédek folyamatos alkalmazásának követelményei: a) b) c) d) e)

rendszeres gyakorlat, illetve szemináriumvezetés; szakdolgozatot készítő hallgatók munkájának irányítása; rendszeres publikációs tevékenység; részvétel az intézményben folyó szakmai és közéletben; amennyiben a kinevezési okmány szigorúbb követelményt nem támaszt, a tanársegédi jogviszony létesítésétől számított 8. év leteltéig az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételek teljesítése. Adjunktus 8.§

(1) Adjunktusi kinevezésnél az oktatói alapkövetelményeken kívül feltétel a doktori fokozat megszerzése. (A 2015. szeptember 1-jét megelőzően létesített közalkalmazotti jogviszony esetén az alkalmazás feltétele a doktorjelölti jogviszony.) (2) Az adjunktusok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) előadások és gyakorlatok, szemináriumok tartása, vállalkozzék új oktatás módszertani elemek kipróbálására; b) a tudományos munka iránt érdeklődő és szakdolgozatot készítő hallgatók tevékenységének irányítása; c) részvétel a hallgatók vizsgáztatásában; d) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is; e) részvétel az intézményben folyó szakmai és közéletben; Főiskolai docens 9.§ (1) Főiskolai docensi kinevezésnél az oktatói alapkövetelményeken kívül feltétel: a) doktori fokozat; b) alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére; c) legalább 6 éves szakmai gyakorlat. (2) A főiskolai docens folyamatos alkalmazásának követelményei: a) előadások és gyakorlatok tartása;


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 9/72.

b) tudományos munka iránt érdeklődő és szakdolgozatot készítő hallgatók tevékenységének irányítása; c) részvétel a hallgatók vizsgáztatásában; d) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág átfogó ismerete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogása, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállítása; e) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása (például jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása); f) az oktató és a tudományos munka szervezése; g) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is; h) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése; i) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a főiskolai feladatok megoldásában; j) törekvés a főiskolai tanári, egyetemi docensi kinevezés feltételeinek teljesítésére. Egyetemi docens 10.§ (1) Egyetemi docensi kinevezésnél az oktatói alapkövetelményeken kívül feltétel: a) doktori fokozat; b) alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére; c) képesség idegen nyelvű előadás tartására; d) legalább 10 év szakmai tapasztalat, amelyből legalább 5 év felsőoktatásban szerzett oktatói, tudományos kutatói vagy óraadó oktatói tapasztalat, amely feltétel teljesítése habilitált oktató esetén nem szükséges. (2) Az egyetemi docensek folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág átfogó ismerete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogása, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállítása, valamint magas színvonalú előadások tartása; b) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása (például jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása); c) az oktató és a tudományos munka szervezése; d) segítse a tehetséges hallgatók munkáját, irányítsa a hallgatók szakdolgozat készítését; e) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is; f) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése; g) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudományága, intézménye, illetőleg az intézmény szakmai kép-


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 10/72.

viselete, kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a főiskolai feladatok megoldásában; h) törekvés a habilitációra illetve egyetemi tanári követelmények teljesítésére. Főiskolai tanár 11.§ (1) A főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a miniszterelnök főiskolai tanárrá kinevezze. A főiskolai tanár foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a főiskola rektora, mint munkáltatói jogkör gyakorló jogosult létesíteni, illetve megszüntetni. (2) Főiskolai tanári kinevezésnél az oktatói alapkövetelményeken kívül feltétel: a) doktori fokozat; b) alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére; c) képesség idegen nyelvű előadás tartására; d) legalább 10 év szakmai tapasztalat, amelyből legalább 5 év felsőoktatásban szerzett oktatói, tudományos kutatói vagy óraadó oktatói tapasztalat, amely feltétel teljesítése habilitált oktató esetén nem szükséges. (3) A főiskolai tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág átfogó ismerete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogása, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállítása, valamint magas színvonalú előadások tartása; b) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása (például jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása); c) az oktató és a tudományos munka szervezése; d) vegyen részt a hallgatók szakdolgozatának konzultálásában, értékélésében és a tudományos diákköri tevékenység, szakkollégiumi munka irányításában; e) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, részvétel doktori és – habilitációval rendelkező főiskolai tanár esetében – a habilitációs eljárásokban; f) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is; g) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése; h) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudományága, az intézmény szakmai képviselete; i) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a főiskolai feladatok megoldásában; j) szakok, programok indításában játszott vezető szerep; k) törekvés a habilitációra, illetve az egyetemi tanári követelmények teljesítésére.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 11/72.

(4) A főiskolai tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök a főiskolai tanári cím használatának jogát nem vonja meg. Egyetemi tanár 12.§ (1) Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a köztársasági elnök egyetemi tanárrá kinevezze. Az egyetemi tanár foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a főiskola rektora, mint munkáltatói jogkör gyakorló jogosult létesíteni, illetve megszüntetni. (2) Egyetemi tanári kinevezésnél az oktatói alapkövetelményeken kívül feltétel: a) doktori fokozat; b) amennyiben magyar állampolgár, habilitáció vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlat; c) az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki; d) oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett szakmai tapasztalatai alapján alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, munkájának vezetésére; e) képesség idegen nyelven publikálásra, szeminárium, előadás tartására. (3) Az egyetemi tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág átfogó ismerete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogása, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállítása, valamint kiemelkedő színvonalú előadások tartása; b) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása); c) az oktató és a tudományos munka szervezése; d) témavezetés szakdolgozatok készítésénél; e) vegyen részt a hallgatók szakdolgozatának konzultálásában, értékélésében és a tudományos diákköri tevékenység, szakkollégiumi munka irányításában; f) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben részvétel doktori és habilitációs eljárásokban; g) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is; h) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése; i) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudományága, az intézmény szakmai képviselete; j) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a főiskolai feladatok megoldásában; k) szakok, programok indításában játszott vezető szerep. (4) Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 12/72.

(5) Az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a köztársasági elnök az egyetemi tanári cím használatának jogát nem vonja meg. Mesteroktató 13.§ (1) A mesteroktatói munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintettet rendelkezzen mesterfokozattal, valamint legalább tíz éves szakmai-gyakorlati munkatapasztalattal, továbbá alkalmas legyen a hallgatók gyakorlati képzésére. Egyes tudományos kutatói munkakörök betöltésével kapcsolatos követelmények 14.§ (1) Az egyes kutatói besorolások esetében megkövetelt kutatói gyakorlati idő csak abban az esetben vehető figyelembe, ha ezalatt a kinevezendő jelölt kutatói munkaterv szerint tevékenykedett és rendszeresen publikált. Ilyen feltételek mellett lehet figyelembe venni a gyakorlati idő számításánál a doktori (PhD) képzés időtartamát is. Tudományos segédmunkatárs 15.§ (1) Tudományos segédmunkatárs kinevezésnél a kutatói alapkövetelményeken kívül feltétel doktorandusz vagy doktorjelölti jogviszony. (2) A tudományos segédmunkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az elért kutatási eredmények eredményes közzététele; b) részvétel az intézmény szakmai és közéletében; c) részvétel a főiskola oktatási tevékenységében gyakorlatok vezetésével, valamint a tudományos diákköri dolgozatot illetve szakdolgozatot készítő hallgatók munkájának irányításában; d) résztémákban önálló kutatások végzése; e) törekvés a tudományos munkatársra vonatkozó követelmények teljesítésére. Tudományos munkatárs 16.§ (1) A tudományos munkatárs kinevezésnél a kutatói alapkövetelményeken kívül feltétel a doktori fokozat. (2) A tudományos munkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az elért kutatási eredmények közzététele idegen nyelven is; b) részvétel az intézmény szakmai és közéletében; c) önállóan vagy társszerzőkkel hazai tudományos konferenciákon előadások, korreferátumok tartása;


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 13/72.

d) részvétel a főiskola oktatási tevékenységében előadások tartásával és gyakorlatok vezetésével, valamint a tudományos diákköri dolgozatot, illetve szakdolgozatot készítő hallgatók munkájának irányításában; e) önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés; f) törekvés a tudományos főmunkatársra vonatkozó követelmények teljesítésére. Tudományos főmunkatárs 17.§ (1) Tudományos főmunkatárs kinevezésnél a kutatói alapkövetelményeken kívül feltétel: a) doktori fokozat; b) alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére; c) legalább 6 éves oktatásban és kutatásban szerzett szakmai tapasztalat; d) képesség idegen nyelvű előadás tartására. (2) A tudományos főmunkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az elért kutatási eredmények magas színvonalú közzététele idegen nyelven is; b) részvétel az intézmény szakmai és közéletében; c) közvetve vagy közvetlenül az egyetemi oktató-nevelő munka kezdeményező módon történő segítése, részvétel habilitált tudományos főmunkatársak esetében a habilitációs eljárásokban; d) önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés; e) tudományszakának alkotó művelése, fejlesztése; f) kutatócsoport munkájának összefogása, irányítása; g) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, kutatási megbízások szerzése; h) a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben való részvétel; i) hatékony részvétel az elért tudományos eredmények gyakorlati elterjesztésében, a főiskola kutatásszervezési feladatainak ellátásában; j) kutatási eredményeit, szakmai tapasztalatait rendszeresen publikálja, megfelelő számú és színvonalú hazai és külföldi önálló publikációval rendelkezzen; k) részvétel a főiskola oktató munkájában előadások tartásával, tudományos diákkörös, illetve szakdolgozatot készítő hallgatók munkájának irányításában; l) a hazai és nemzetközi tudományos fórumokon szakterületét, tudományát színvonalasan képviselje, végezzen tudományos közéleti tevékenységet; m) részvétel a kutatói utánpótlás nevelésében. Tudományos tanácsadó és kutatóprofesszor 18.§ (1) Tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor kinevezésnél a kutatói alapkövetelményeken kívül feltétel: a) doktori fokozat;


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 14/72.

b) az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki; c) alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának irányítására, koordinálására; d) legalább 10 éves oktatásban és kutatásban szerzett szakmai tapasztalat; e) képesség idegen nyelven publikálásra, szeminárium, előadás tartására; f) alkalmas legyen kutatási projektek vezetése. (2) A tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor folyamatos alkalmazásának követelményei: a) tudományszakának átfogó ismerete, alkotó művelése, fejlesztése; b) részvétel a főiskola szakmai és közéletében; c) meghatározó módon való részvétel a kutatóhely főiskola tudományos feladatainak kidolgozásában, a végrehajtás irányításában és ellenőrzésében, a kutatócsoport munkájának összefogása, irányítása; d) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése; e) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudományága, az intézmény szakmai képviselete; f) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelveken is; g) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt vehessen, szakterületéről előadást tarthasson; h) közvetve vagy közvetlenül a főiskola oktató-nevelő munka kezdeményező módon történő segítése, részvétel a doktorképzésben, doktori és habilitációs eljárásokban; i) aktív tevékenység kifejtése a tudományszervezési feladatok végzésében; j) részvétel a főiskola oktató munkájában előadások tartásával, tudományos diákkörös, illetve szakdolgozatot készítő hallgatók munkájának irányításában; k) részvétel a kutatói utánpótlás nevelésében. Egyes tanári munkakörök betöltésével kapcsolatos követelmények Nyelvtanár 19.§ (1) Nyelvtanár kinevezésnél a tanári alapkövetelményeken kívül feltétel: a) két, kivételes esetben egy idegen nyelvszakos diploma; b) szakterületének alapos ismerete, különös tekintettel a szakok profiljának megfelelő szaknyelv ismeretére; c) jó szervezőkészség, alkalmasság oktatási és vizsgáztatási feladatok ellátására. (2) A nyelvtanárok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott nyelv alapos és széleskörű ismerete, a gyakorlati foglalkozások anyagának összeállításához, a foglalkozások vezetéséhez és a vizsgáztatáshoz szükséges felkészültség; b) közreműködés oktatási segédletek, jegyzetek elkészítésében;


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 15/72.

c) részvétel az intézmény szakmai és közéletében; d) részvétel a főiskola külföldi partnerkapcsolatainak ápolásában; e) a főiskola szakmai rendezvényein fordítási, tolmácsolási feladatok ellátása. Mérnöktanár 20.§ (1) Mérnöktanár kinevezésnél a tanári alapkövetelményeken kívül feltétel: a) szakirányú szakképzettség; b) szakterületének alapos ismerete; c) jó szervezőkészség, alkalmasság oktatási és vizsgáztatási feladatok ellátására. (2) A mérnöktanárok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) b) c) d) e)

folyamatos részvétel az oktatásban, elsősorban gyakorlatok, elméleti órák tartása; közreműködés a vizsgák előkészítésében és az ismeretellenőrzésben; részvétel szakdolgozat készítés és tudományos diákköri tevékenység irányításában; közreműködés oktatási segédletek, jegyzetek elkészítésében; részvétel az intézmény szakmai és közéletében. Mestertanár 21.§

(1) Mestertanár kinevezésnél a tanári alapkövetelményeken kívül feltétel: a) adjunktusi munkakör; b) legalább 8 éves szakmai gyakorlat; c) kiemelkedő szakmai elméleti-gyakorlati oktatási tevékenység. (2) A mestertanár folyamatos alkalmazásának követelményei: a) b) c) d) e)

folyamatos részvétel az oktatásban, gyakorlatok, esetenként elméleti órák tartása; közreműködés a vizsgák előkészítésében és az ismeretellenőrzésben; részvétel szakdolgozat készítés és tudományos diákköri tevékenység irányításában; közreműködés oktatási segédletek, jegyzetek elkészítésében; részvétel az intézmény szakmai és közéletében. Műszaki/gazdasági tanár 22.§

(1) Műszaki/gazdasági tanár kinevezésnél a tanári alapkövetelményeken kívül feltétel: a) szakterületének alapos ismerete; b) jó szervezőkészség, alkalmasság oktatási és vizsgáztatási feladatok ellátására; c) hallgatói tevékenység közvetlen segítésének, irányításának készsége. (2) A műszaki/gazdasági tanár folyamatos alkalmazásának követelményei: a) folyamatos részvétel az oktatásban, elsősorban gyakorlatok, elméleti órák tartása;

b) c) d) e)


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 16/72.

közreműködés a vizsgák előkészítésében és az ismeretellenőrzésben; részvétel szakdolgozat készítés és tudományos diákköri tevékenység irányításában; közreműködés oktatási segédletek, jegyzetek elkészítésében; részvétel az intézmény szakmai és közéletében. Testnevelő tanár 23.§

(1) Testnevelő tanár kinevezésnél a tanári alapkövetelményeken kívül feltétel: a) a szakterületének alapos ismerete; b) jó szervezőkészség különösen a sport területén, alkalmasság oktatási és vizsgáztatási feladatok ellátására; c) hallgatói tevékenység közvetlen segítésének, irányításának készsége. (2) A testnevelő tanár folyamatos alkalmazásának követelményei: a) folyamatos részvétel az oktatásban, elsősorban testnevelési órák tartása; b) közreműködés felmérésekben, esetleges vizsgák előkészítésében és az ismeretellenőrzésben; c) részvétel az intézmény szakmai és közéletében, különös tekintettel a sportra; d) sportesemények szervezésében való közreműködés. Oktatók és tudományos kutatók foglalkoztatására vonatkozó átmeneti rendelkezések 24.§ (1) 2012. szeptember 1-jétől kezdődően csak az Nftv.-ben meghatározottak szerint lehet oktatói, kutatói munkakört létesíteni azzal, hogy azoknak az oktatóknak és tudományos kutatóknak a besorolása és foglalkoztatása, akik az 1993. évi felsőoktatási törvény, vagy a 2005. évi felsőoktatási törvény 157. § (2) bekezdésének alkalmazásával 2008. augusztus 31-ig a (2) bekezdésben meghatározott régi követelmények szerint alkalmaztak, akkor változtatható meg, ha az új követelményeket teljesítik. (2) Az Nftv. hatályba lépése nem érinti az oktatók, kutatók foglalkoztatását, a kiadott közalkalmazotti kinevezést, valamint a részükre kiadott foglalkoztatáshoz kötődő címeket. 2012. szeptember 1-jét követően az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint is tovább alkalmazható az oktató, a tudományos kutató. Ebben az esetben az Nftv. 31.§ (1)–(2) bekezdésben rögzített időbeli korlátozást nem lehet alkalmazni. (3) Az Nftv.-nek megfelelő személyi feltételeket a főiskolán 2015. szeptember 1-jéig kell kialakítani. Az oktatókra vonatkozó alkalmazási, előmeneteli feltételeket a 2012. szeptember 1-jét megelőzően már felsőoktatási intézményben foglalkoztatott oktatók tekintetében is alkalmazni kell. A foglalkoztatási feltételek teljesítési tekintetében a 2012. szeptember 1-jét megelőző időszakot is figyelembe kell venni.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 17/72.

A megbízási jogviszony létesítésének követelményei 25.§ (1) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha a tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő 60%-át. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. (2) A főiskola a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási szerződést köthet. (3) Az óraadó oktató alkalmazásának feltétele, hogy büntetlen előéletű legyen, ne álljon tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezzen megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel. (4) Óraadó oktató az alábbi esetekben alkalmazható, ha a) egyes tantárgyak összes órakerete nem indokolja a teljes munkaidős foglalkoztatást; b) intézményi oktatóval valamely speciális szakismeretet igénylő tantárgy oktatása nem oldható meg; c) a minőségi képzés követelményeinek, az akkreditációs előírásoknak való megfelelés azt indokolja. Vezetőkre vonatkozó külön rendelkezések Főiskolán létesíthető vezetői megbízások 26.§ (1) A főiskolán a következő magasabb vezetői megbízások létesíthetők: a) rektor, b) rektorhelyettes, c) kancellár. (2) A főiskolán az egyes önálló szervezeti egységek élén a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló megbízott vezető áll. Főiskolán vezetői megbízás létesítésének általános követelményei 27.§ (1) Magasabb vezetői, vezetői tisztségre megbízást az kaphat: a) aki a főiskola teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottja, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek; b) aki főiskolai vagy egyetemi végzettséggel (alapfokozat vagy mesterfokozat) rendelkezik; c) akinek a vezetési és irányítási feladatok szervezéséhez és ellátásához megfelelő ismerete, tapasztalata és képessége van, s aki ezt konkrét eredményekkel bizonyította;


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 18/72.

d) aki a beosztottak munkájának irányításához, tárgyilagos értékeléséhez, a tehetségek felismeréséhez és kibontakoztatásához, a vezető utánpótlás neveléséhez, a demokratikus vezetési módszerek megvalósításához szükséges tulajdonságokkal és készségekkel rendelkezik. (2) A magasabb vezetői és a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. (3) A magasabb vezető, vezető megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásából eredő feladatait. (4) Az oktatással összefüggő vezetői tisztségekre az (1) bekezdésen túlmenően olyan személyt kell kiválasztani, aki: a) egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens, kutatóprofeszszor, tudományos tanácsadó, vagy tudományos főmunkatárs; b) a hazai és a nemzetközi kapcsolatok létrehozásához és fejlesztéséhez szükséges képességekkel, szakmai és oktatói gyakorlattal rendelkeznek; c) az intézet által gondozott tudományterületek valamelyikén elismert szakember. (5) A vezetői megbízás a megbízás és annak a közalkalmazott által történő elfogadásával jön létre. A megbízást írásba kell foglalni. (6) A rektori, rektorhelyettesi megbízás 3 évre, a kancellári, valamint a vezetői megbízások a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján 3–5 évre adhatók. (7) A rektor pályázat alapján, megszakítás nélkül egy alkalommal maximum 3 évre ismét megbízható. A rektorhelyettes, a kancellár és a vezetők pályázat alapján, megszakítás nélkül több alkalommal megbízhatók. Rektor 28.§ (1) Rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex –, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz a főiskolán egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói, vagy kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás szükséges. (2) Rektori megbízásnál a vezetői alapkövetelményeken és az (1) bekezdésben rögzítetteken kívül feltétel: a) a főiskola képzési illetve kutatási profiljának megfelelő szakirányú végzettség; b) kiemelkedő vezetési, szervezési ismeretek és legalább 3 éves felsőoktatási magasabb vezetői, vezetői gyakorlat. (3) A megbízási jogkör gyakorlója további alkalmazási feltételeket határozhat meg.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 19/72.

Kancellár 29.§ (1) Kancellári megbízásnál a vezetői alapkövetelményeken kívül feltétel felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban szerzett 3 éves vezetői gyakorlat. (2) A megbízási jogkör gyakorlója további alkalmazási feltételeket határozhat meg. Rektorhelyettes 30.§ (1) Rektorhelyettesi megbízásnál a vezetői alapkövetelményeken kívül feltétel: a) a főiskola képzési, illetve kutatási profiljának megfelelő szakirányú végzettség; b) a főiskolán egyetemi tanári, vagy főiskolai tanári, vagy egyetemi docensi, vagy főiskolai docensi, vagy tudományos tanácsadói, vagy kutatóprofesszori, vagy tudományos főmunkatársi munkakörben történő alkalmazás; c) legalább 3 éves felsőoktatási magasabb vezetői, vezetői gyakorlat. (2) A megbízási jogkör gyakorlója további alkalmazási feltételeket határozhat meg. Oktatási, tudományos kutatási intézetek igazgatói 31.§ (1) Igazgatói megbízásnál a vezetői alapkövetelményeken kívül feltétel az intézet képzési, illetve kutatási profiljának megfelelő szakirányú végzettség. (2) A megbízási jogkör gyakorlója további alkalmazási feltételeket határozhat meg. Jogi igazgató 32.§ (1) Jogi igazgatói megbízásnál a vezetői alapkövetelményeken kívül feltétel: a) jogász szakképzettség; b) legalább kétéves hasonló beosztásban szerzett vezetői tapasztalat. (2) A megbízási jogkör gyakorlója további alkalmazási feltételeket határozat meg. Gazdasági igazgató 33.§ (1) Gazdasági igazgató alkalmazásának követelményeit az Áht. és az Ávr. határozza meg.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 20/72.

Műszaki igazgató 34.§ (1) Műszaki igazgatói megbízásnál a vezetői alapkövetelményeken kívül feltétel: a) műszaki vagy informatikai felsőfokú szakképzettség; b) legalább kétéves hasonló beosztásban szerzett vezetői tapasztalat. (2) A megbízási jogkör gyakorlója további alkalmazási feltételeket határozhat meg. Innovációs igazgató 35.§ (1) Innovációs igazgatói megbízásnál a vezetői alapkövetelményeken kívül feltétel: a) gazdaságtudományok képzési területen szerzett felsőfokú szakképzettség; b) legalább kétéves hasonló beosztásban szerzett vezetői tapasztalat. (2) A megbízási jogkör gyakorlója további alkalmazási feltételeket határozhat meg. Hallgatói Információs és Szolgáltatási Központ igazgatója1 36.§ (1) HISZK igazgatói megbízásnál a vezetői alapkövetelményeken kívül feltétel legalább kétéves hasonló beosztásban szerzett vezetői tapasztalat. (2) A megbízási jogkör gyakorlója további alkalmazási feltételeket határozhat meg. Könyvtárvezető 37.§ (1) Könyvtárvezetői megbízásnál a vezetői alapkövetelményeken kívüli feltételeket az R2. tartalmazza. A Humánerőforrás-állományváltozási terv 38.§ (1) Az oktatói, tudományos kutatói és tanári állomány fejlesztése érdekében az Intézményfejlesztési tervvel összhangban minden év március 31-éig éves Humánerőforrás1

A korábbi 36.§-t és annak (1)-(2) bekezdéseit törölte a 13/2015/2016. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: „Felnőttképzési igazgató 36.§ (1) Felnőttképzési igazgatói (mint szakmai vezetői) megbízásnál a vezetői alapkövetelményeken kívül feltétel: a) pedagógiai vagy andragógiai felsőfokú szakképzettség, b) legalább két éves hasonló beosztásban szerzett vezetői tapasztalat. (2) A megbízási jogkör gyakorlója további alkalmazási feltételeket határozhat meg.” Egyidejűleg a további bekezdések számozása értelemszerűen csökken. Hatályos 2015. december 14-étől.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 21/72.

állományváltozási tervet kell készíteni. A terv részét képezi a költségkalkuláció. A tervet a rektor felkérésére oktatási intézetek esetén az oktatási rektorhelyettes, tudományos kutatási szervezeti egységek esetén az egységvezetők készítik elő. A költségkalkulációt a kancellár által meghatározott formában és tartalommal kell elkészíteni. (2) A tervet a rektor előterjesztésére a Vezetői Értekezlet véleményezi. A Humánerőforrásállományváltozási tervet a rektor a kancellár egyetértésével fogadja el azzal, hogy az ellen a kancellár akkor emelhet kifogást, ha a költségkalkuláció nem a jogszabályok szerint kötelezően alkalmazandó besorolási bérek alapján készült. (3) A rektor által jóváhagyott terv alapján az Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság intézkedik a pályázati kiírások elkészítéséről. (4) Az elfogadott Humánerőforrás-állományváltozási tervtől indokolt esetben a rektor – a kancellár egyetértési jogának sérelme nélkül – eltérhet. Munkáltatói jogkör gyakorlása 39.§ (1) A főiskolán a munkáltatói jogokat a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az oktatók, tudományos kutatók, valamint tanárok fölött a rektor, minden más közalkalmazott fölött a kancellár gyakorolja (a továbbiakban: munkáltatói jogkör gyakorlója). (2) Kivételek: a) a rektort a miniszterelnök bízza meg és menti fel, a rektor felett a munkáltatói jogokat az oktatásért felelős miniszter gyakorolja, a fenntartó kiírja a rektori pályázatot, kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését; b) a kancellárt a miniszterelnök bízza meg, a kancellár felett a munkáltatói jogokat az oktatásért felelős miniszter gyakorolja, a fenntartó kiírja a kancellári pályázatot, kezdeményezi a kancellár megbízását és felmentését; c) a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel az egyetemi tanárt, valamint dönt a munkakör betöltéséhez szükséges munkaköri cím adományozásáról; d) a miniszterelnök nevezi ki és menti fel a főiskolai tanárt, valamint dönt a munkakör betöltéséhez szükséges munkaköri cím adományozásáról; e) a belső ellenőrzési egység vezetőjének megbízására és a megbízás visszavonására a kancellár az oktatásért felelős miniszter előzetes egyetértésével jogosult. (3) A főiskolai tanár és egyetemi tanár foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a rektor jogosult létesíteni, illetve megszüntetni. (4) A miniszterhez való felterjesztés nélkül a rektor nevezi ki a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök által már kinevezett főiskolai tanárt, egyetemi tanárt. (5) Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak tekintetében az illetmény megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult. Az egyetértés tényét a kinevezési okmányon, a kötelezettségvállalást megelőzően kell rögzíteni. (6) Az oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek vezetői megbízásának és a megbízás visszavonásának joga, valamint a munkairányítói jogok gyakorlásának joga a rektort, minden más vezető esetén – ide értve a gazdasági igazgatót is – a kancellárt illeti.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 22/72.

(7) Az oktatási, tudományos kutatási többletfeladatok ellátására irányuló megállapodás megkötésének a joga a rektort illeti. (8) A hazai és EU-s forrás terhére megvalósított pályázatok projektvezetői feladatainak ellátására irányuló megállapodás (többletfeladatok elvégzésére) megkötésének a joga azt illeti, aki a Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés és utalványozás rendje című szabályzat szerint a támogatási szerződés, támogatói okirat aláírására jogosult. (9) A nem oktatási, tudományos kutatási többletfeladatok ellátására irányuló megállapodás megkötésének a joga a kancellárt illeti. (10) A rektor és a kancellár munkáltatói jogait utasításban az intézmény magasabb vezető, valamint vezető beosztású közalkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, az átruházott jogkörben eljáró távollétében a munkáltatói jog visszaszáll az átruházóra. Jogviszony létesítésének szabályai 40.§ (1) A közalkalmazotti jogviszony létesítését a terület magasabb vezetőjével történő egyeztetést követően a szervezeti egység vezetője – oktatók, tudományos kutatók és tanárok esetén a Humánerőforrás-állományváltozási tervvel összhangban a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével a bér- és munkaügyi ügyintéző keresztül kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. Pályázati eljárás 41.§ (1) Közalkalmazotti jogviszony – amennyiben a Kjt, R, Nftv, R2 másképp nem rendelkezik – pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott eseteket. (2) Nem kell pályázatot kiírni: a) áthelyezés esetén; b) olyan munkakör vagy vezető megbízás esetén, amely tekintetében – kilencven napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására; c) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók; d) az egy évnél nem hosszabb időre szóló egyetemi és főiskolai docensi, egyetemi és főiskolai tanári, tudományos főmunkatársi, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori pályázatok esetén; e) helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén; f) ügyintéző, ügyviteli, szakmai szolgáltató és műszaki szolgáltató munkakörökben.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 23/72.

(3) A pályázati felhívások tervezetét az egységvezető készíti elő és oktatási intézetek esetén az oktatási rektorhelyettes, tudományos kutatási szervezeti egység esetén a rektor jóváhagyását követően küldi meg az Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság részére. A pályázati felhívás szövegét az Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság véglegesíti, gondoskodik a pályázatok közzétételéről, a pályázati eljárás előkészítéséről és lebonyolításáról. (4) A pályázatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki. (5) A nyilvános pályázati felhívást a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (továbbiakban: személyügyi központ) internetes oldalán és a főiskola honlapján kell közzétenni. A nyilvános pályázatot az Oktatási és Kulturális Közlönyben, valamint a közlönykiadó honlapján is meg lehet hirdetni. Az érintett szervezeti egység vezetőjének kérésére a pályázat szaklapokban és napilapokban is közzétehető. (6) A nyilvános pályázat benyújtásának határidejét a személyügyi központ internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani, amely nem lehet kevesebb a közzétételtől számított 30 napnál. (7) A felsőoktatási intézmény a pályáztatás során köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményeit. Az alkalmazási feltételekben megnyilvánuló, illetve a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző eljárás során hátrányos megkülönböztetést jelent különösen a felsőoktatási intézmény által előírt, vagy alkalmazott olyan szakmai feltétel, gyakorlati időre vonatkozó követelmény, amely a) a felsőoktatási intézménnyel korábban foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyek számára nem, vagy csak aránytalanul terhesebb módon, illetve b) kizárólag az adott felsőoktatási intézmény szervezeti egységében teljesíthető. (8) A pályázatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója által létrehozott – a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező – 3 tagú pályázatot véleményező bizottság véleményezi. (9) A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakítására – a pályázatnak a pályázatot véleményező bizottság részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább 30 napot köteles biztosítani. (10) A pályázatot véleményező bizottság álláspontjának kialakításáról írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját. A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázatot véleményező bizottság véleményének mérlegelésével a pályázati határidő lejártát követő 60 napon belül dönt a kinevezésről, megbízásról. (11) A rektori és kancellári pályázat kiírására az oktatásért felelős a miniszter jogosult. A rektori pályázat tartalmára a Szenátus tesz javaslatot. (12) A kancellári pályázat kiírásának rendjét az Nftv-vel összhangban az oktatásért felelős miniszter határozza meg. (13) Azokban az esetekben, amikor nem kötelező a pályázat kiírása, a pályázat elbírálásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 24/72.

Oktatókra és tudományos kutatókra, magasabb vezetőkre vonatkozó speciális szabályok 42.§ (1) A magasabb vezetői, egyetemi tanári, kutatóprofesszori, főiskolai tanári, tudományos tanácsadói pályázatok véleményezésére 5 tagú véleményező bizottságot kell létrehozni. (2) A pályázatot véleményező bizottság tagja a betöltendő munkakörnél, megbízásnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású közalkalmazott lehet. (3) A főiskolai docensi, egyetemi docensi, főiskolai tanári, egyetemi tanári, tudományos főmunkatársi, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori pályázatokat véleményező bizottságokra a (2) bekezdésben foglaltak érvényesek azzal a kiegészítéssel, hogy a bizottságban részt vevőknek legalább doktori (PhD), vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal kell rendelkezniük. (4) Az egyetemi tanári, kutatóprofesszori pályázatokat véleményező bizottságokra a (2) és (3) bekezdésben foglaltak érvényesek azzal a kiegészítéssel, hogy a bizottságban két külső, a főiskolával foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, tudományos fokozattal rendelkező szakember részvételét biztosítani kell. (5) A bizottságok titkári feladatait szavazati jog nélkül az Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság jogi igazgató által kijelölt munkatársa látja el. (6) A bizottság köteles vizsgálni a pályázati feltételeknek való megfelelőséget. (7) A főiskolai docensi álláshelyre pályázók a szakterületüknek megfelelő témakörében egy világnyelven tartott előadással; egyetemi docensi, főiskolai tanári, egyetemi tanári, tudományos főmunkatársi, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori álláshelyre pályázók pedig a tudományos kutatásaikból egy világnyelven tartott előadásukkal tesznek tanúbizonyságot idegennyelv-tudásukról. Az idegen nyelvű előadás mellett az egyetemi docensi, főiskolai tanári, egyetemi tanári álláshelyre pályázók magyar nyelvű előadáson adnak számot szakmai és tudományos felkészültségükről és előadókészségükről. Habilitált pályázó esetén a Pályázatot Véleményező Bizottság mentesítheti a pályázót az előadás vagy előadások megtartása alól. (8) A magyar nyelvű bemutatkozó előadást, valamint az idegen nyelvű előadást – kellő nyilvánosságot biztosítva – a pályázattal kapcsolatos pályázatot véleményező bizottság állásfoglalása előtt kell lebonyolítani. A pályázatot véleményező bizottság tagjai az előadáson részt vesznek. (9) A pályázatban megadott témában az érintett intézet vezetője szervezi meg az idegen nyelvű, illetve magyar nyelvű előadást. Az előadásokat – amelynek ideje az idegen nyelvű előadás esetén 15 percet, a magyar nyelvű szakmai előadásnál a 30 percet nem haladhatja meg – a pályázatot véleményező bizottság elnöke vezeti, az idegen nyelvű előadáson a véleményező bizottságot ki kell egészíteni egy fő, a választott nyelvnek megfelelő lektorral, akit a bizottság elnöke kér fel. Az előadás után a véleményező bizottság tagjai, majd a jelenlévők kérdéseket tehetnek fel az előadónak, vitába szállhatnak megállapításaival.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 25/72.

(10) Magasabb vezetői pályázatok esetén a pályázatot véleményező bizottság ülésén a pályázók az elnök előzetes felkérésére legfeljebb 10 percben ismertetik vezetői elképzeléseiket. (11) A bizottság a zárt ülésen megvitatott előterjesztés után titkos szavazással rangsorolja a pályázatokat. A rangsort többségi szavazás alapján kell kialakítani. Ezt a véleményt a véleményező bizottság összesítő állásfoglalásának mellékleteként/záradékként a pályázati anyaghoz kell csatolni. (12) A kancellári pályázat kivételével a magasabb vezetői, egyetemi tanári, főiskolai tanári, kutatóprofesszori és tudományos tanácsadói valamennyi pályázatot a pályázatokat véleményező bizottság előterjesztésének figyelembevételével – a Szenátus véleményezi. A Szenátuson az előterjesztő a bizottság elnöke, aki a bizottság valamely tagjának esetleges különvéleményét köteles ismertetni. (13) A rektori pályázatokat a Szenátus bírálja el, és választja meg a rektorjelöltet. (14) A rektor a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet megbízást, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve kezdeményezheti a főiskolai tanári, egyetemi tanári kinevezést. (15) A testületi vélemények a javaslattevőt, illetve a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlóját nem kötik. (16) A rektor az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos – szenátusi döntést követő – javaslatának elkészítése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét. A főiskola rektora a szakértői véleményben foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre, amelyet a szakértői véleménnyel együtt megküld az oktatásért felelős miniszternek. A miniszter beszerzi a MAB újabb szakértői véleményét abban az esetben, ha a főiskola rektorának javaslata nincs összhangban a MAB szakértői véleményében foglaltakkal. Ha a rektor javaslata és a MAB szakértői véleménye összhangban áll, a miniszter kezdeményezi az egyetemi tanári kinevezést a köztársasági elnöknél. Ha a rektor javaslata és a MAB szakértői véleménye nincs összhangban, a miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az egyetemi tanári kinevezést. (17) A titkár gondoskodik: a) a véleményező bizottság ülésének megszervezéséről; b) a beérkezett pályázatoknak a véleményező bizottság tagjai részére történő elküldéséről; c) a pályázók személyes meghallgatásának megszervezéséről; d) az ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről; e) a főiskolai döntés után az alkalmazás előkészítéséről; f) a döntés meghozatala után a pályázók értesítéséről, az elutasított pályázók személyi anyagának visszaküldéséről. Kinevezés 43.§ (1) Közalkalmazotti jogviszony a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve határozatlan időre szóló kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfo-


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 26/72.

gadását írásba kell foglalni. A közalkalmazotti jogviszony kezdete a munkába lépés napja. (2) Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony a) helyettesítés céljából, b) meghatározott oktatási, kutatási, tanári vagy egyéb munka elvégzésére vagy feladat ellátására, c) legfeljebb egy évre szóló egyetemi és főiskolai tanári, egyetemi és főiskolai docensi munkakör betöltésére létesíthető. (3) A határozott idejű alkalmazás időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek az időtartamot nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a jogviszony várható időtartamáról. (4) A kinevezés általában teljes munkaidőbe történik, lehetőség van azonban részmunkaidős foglalkoztatásra is. A munkáltatói jogkör gyakorlója legalább félévente köteles tájékoztatni a Közalkalmazotti Tanácsot a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról. (5) Az, aki jogosult a főiskolai tanári vagy az egyetemi tanári cím használatára, másik munkáltatónál is létesíthet azonos oktatói munkakört újabb köztársaság elnöki, miniszterelnöki kinevezés nélkül. 44.§ (1) A kinevezési okmány tartalmi követelményeit a főiskola a Kjt. és az Nftv. alapján határozza meg. (2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – a Kjt. 21/A. § (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – három hónap próbaidő megállapítása kötelező. A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, amelynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. (3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. (4) Nem kell próbaidőt kikötni: a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére, vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. (5) A munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő tanári munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. (6) Nem kell kikötni gyakornoki időt azon tanári munkakörbe kinevezett közalkalmazott esetében, aki tudományos fokozattal (Doctor of Philosophy; Doctor of Liberal Arts) rendelkezik. A gyakornoki idő három év. A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 27/72.

A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai vezető személyéről. (7) A szakmai gyakorlati idő számítását a Kjt 22.§-a tartalmazza. A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségeket, a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit, a gyakornok szakmai vezetőjének feladatait, valamint a gyakornoki minősítés szabályait a gyakornoki szabályzat tartalmazza. (8) A könyvtári alkalmazottakra vonatkozó gyakornoki idő szabályait az R2 4.§-a tartalmazza. 45.§ (1) Közalkalmazotti jogviszony létesítésére jelen szabályzat szerinti munkáltatói jogkörében a rektor és a kancellár jogosult. (2) A kinevezés elkészítését megelőzően bér- és munkaügyi ügyintéző meggyőződik az Nftv. 24. §-ának (5) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról, ennek keretében – a kinevezendő közalkalmazott személyi anyagához csatolás céljából – át kell venni: a) a három hónapnál nem régebbi hatósági (erkölcsi) bizonyítványt, b) személyi igazolványt, c) munkakönyv, illetve munkakönyvön kívüli munkaviszony igazolásokat (TB kiskönyv), d) iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló eredeti bizonyítványok, oklevelek eredeti példányait, amelyekről a bér- és munkaügyi ügyintéző másolatot készít, (a bér- és munkaügyi ügyintéző a másolatra rávezeti, hogy az az előtte bemutatott eredeti példánnyal megegyezik és ezt aláírásával, pecséttel és keltezéssel hitelesíti), e) TAJ számot, f) adóazonosító jelet, g) bankszámlaszámot, h) nyugdíjpénztári nyilatkozatot, i) eltartott gyermekek születési adatait, j) adó adatlapot, járulékelszámoló lapot, munkáltatói igazolást, jövedelemigazolást egészségügyi ellátás megállapításáról (utolsó munkahelyről), k) az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolását, l) valamint egyéb, a munkáltató által meghatározott iratokat. (3) Az eredeti oklevelek, okmányok bemutatása nélkül az iskolai végzettség, szakmai képzettség, szakképesítés a besorolásnál nem vehető figyelembe. (4) Nem kell alkalmazni az előző bekezdésében foglaltakat, ha a munkakör betöltésére pályázati eljárás alapján került sor, és a pályázathoz a szükséges iratokat már csatolták, vagy azok egyébként a főiskola rendelkezésére állnak. (5) Nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony olyan személlyel, aki egy éven belül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság adott felsőoktatási intézményt érintő döntése meghozatalában részt vett (R. 15.§).


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 28/72.

(6) A kinevezési okmányt az Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság készíti elő az igénybejelentés, az esetleges pályázati eljárás és a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján. (7) A kinevezési okmányt a bér- és munkaügyi ügyintéző az érvényes formanyomtatványon készíti elő. (8) A kinevezést a közalkalmazott részére elsősorban személyesen kell átadni és az átvétel tényét a kinevezés munkáltatói példányán igazoltatni kell. Postai úton a kinevezést tértivevénnyel kell kézbesíteni. (9) A kinevezés elfogadásával egyidejűleg bér- és munkaügyi ügyintéző szóban tájékoztatást ad az Mt. 46. § (1) bekezdésében foglaltakról, amelyet 15 napon belül írásban is át kell adni a közalkalmazott részére. (10) A közalkalmazottat kizárólag a kinevezési okirat aláírását követően lehet munkába állítani. (11) A megbízásra a kinevezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Munkaköri leírás 46.§ (1) A közalkalmazott részére a munkaköri leírást az egységvezető készíti el az érvényes formanyomtatványon. A munkaköri leírást ellenőrzésre át kell adni a jogi igazgatónak, aki a jogszabályoknak való megfelelőséget ellenőrzi. A munkaköri leírást a munkába állás napjától számított 15 napon belül át kell adni a közalkalmazottnak. Jognyilatkozatok 47.§ (1) A közalkalmazott előző jogviszonyait (beleértve a határozott idejű alkalmazásokat is), képzettségét, valamint minden egyéb, a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez szükséges tényt, adatot, a kinevezés aláírásáig köteles igazolni. (2) Az oktató és kutató a kinevezési okmány elkészítése előtt az érvényes formanyomtatvány kitöltésével köteles nyilatkozni arról, hogy a működési feltételek megállapításánál melyik felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. (3) A közalkalmazott a kinevezési okmány elkészítése előtt az érvényes formanyomtatvány kitöltésével köteles nyilatkozni az esetleges további munka és egyéb jogviszonyairól valamint, hogy kinevezését megelőző egy éven belül nem vett részt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság főiskolát érintő döntése meghozatalában. (4) A bér- és munkaügyi ügyintéző gondoskodik arról, hogy a közalkalmazott a kinevezési okmány elkészítését megelőzően jelen Szabályzat szerint szükséges nyilatkozatokat megtegye. (5) A magasabb vezető és a vezető a megbízás előtt az érvényes formanyomtatvány kitöltésével köteles nyilatkozni az összeférhetetlenség tárgyában.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 29/72.

(6) A vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek az érvényes formanyomtatványon kötelesek nyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat-tétel rendjét és elmulasztásának következményeit a 2007. évi CLII. törvény tartalmazza. (7) A nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója bármikor bekérheti. További közalkalmazotti jogviszony 48.§ (1) Nem létesíthető további közalkalmazotti jogviszony olyan személlyel, akinek főállású munkavégzésre irányuló jogviszonya körében a főiskola üzleti titkai felhasználásra kerülhetnek. (2) További közalkalmazotti jogviszony elsősorban részmunkaidős jogviszony formájában létesíthető, ha ehhez az alkalmazni kívánt közalkalmazott munkáltatója a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint hozzájárult. A részmunkaidős alkalmazás időtartamát (havi munkaidő) az ellátandó feladat mennyisége határozza meg, amelynek a mértéke általában nem lehet több, mint a törvényes munkaidő fele. (3) Amennyiben az oktatót, tudományos kutatót teljes munkaidőben másik oktatási intézményben foglalkoztatják és az Nftv. 26.§ (3) bekezdése szerinti írásos nyilatkozatában a másik oktatási intézményt jelöli meg kedvezményezettként a költségvetési támogatás megállapításánál, a főiskolán legfeljebb havi 87 órában foglalkoztatható. Helyettesítés, átirányítás 49.§ (1) A közalkalmazott tartós, azaz 30 napot meghaladó távolléte esetén, a munkakörébe tartozó feladatok ellátásáról helyettesítés útján kell gondoskodni. (2) Helyettesítés jogcímén a munkaköri leírásban részletesen meghatározott feladatok ellátása céljából, a helyettesített személy távollétének időtartamára: a) határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesíthető új közalkalmazottal, b) megoldható átirányítás keretében, c) a munkáltatói jogkör gyakorlója a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére a Helyettesítés elrendelése elnevezésű formanyomtatványon helyettesítést rendelhet el (Kjt. 24.§ (1) bekezdés). (3) Nem minősül kinevezés módosításnak, ha a közalkalmazott – a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen – a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett (átirányítás), vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el. (4) Ha a közalkalmazott eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás), a közalkalmazottat az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a közalkalmazott átlagilletményénél.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 30/72.

(5) Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti (Kjt. 24. § (1) bekezdés). A helyettesítési díj mértékét a ténylegesen végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani. (6) Az átirányítás részletes szabályait az Mt. tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszűntetése 50.§ (1) A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor köteles a birtokában lévő, de a főiskola tulajdonát képező eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel és felszerelésekkel elszámolni, az az érvényes formanyomtatványt az érintettekkel aláíratni és azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző napon bér- és munkaügyi ügyintézőnek leadni, továbbá a szervezeti egység vezetője által megjelölt személynek munkakörét dokumentáltan átadni. (2) A munkakör megfelelő átvételéért az átvevő munkavállaló a felelős. (3) A jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése, valamint áthelyezés esetén a megállapodást az Elszámolási lap teljes körű aláírását követően lehet átadni. Munkakör átadásának rendje 51.§ (1) A közalkalmazott jogviszonyának megszűnése, valamint más munkakörbe történő átkerülése esetén munkakörét jegyzőkönyv felvétele mellett köteles átadni a munkáltatói jogkör gyakorlója által megjelölt személynek. (2) A munkakör, megbízás átadás-átvétele a munkairányítói jogkör gyakorlójának jelenlétében történik. Az átadás-átvételről készített jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, és abban rögzíteni kell: a) az átadás-átvétel időpontját, az abban részt vevő személyeket; b) az átadásra kerülő munkakör, megbízás szakmai feladatait, a vonatkozó munkaköri leírást; c) a folyamatban lévő fontosabb feladatok felsorolását, az azok végrehajtásához szükséges adatokat, az elért eredményeket, a mutatkozó hiányosságokat; d) az adott vezető feladat és hatáskörébe tartozó intézményi alapdokumentumok és szabályzatok meglétéről és állapotáról szóló nyilatkozatot; e) külső ellenőrzések és feladattervek helyzetére vonatkozó nyilatkozatot; f) az átadás tárgyát képező dokumentumok, munkaeszközök felsorolását; g) az anyagi felelősséggel járó munkakörök átadásakor csatolni kell a leltárról készített jegyzőkönyvet; h) a hiánylistát; i) valamint a munkakört átvevő dolgozó anyagi felelőssége tudomásulvételéről szóló nyilatkozatot;


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 31/72.

j) az átadó, illetve átvevő esetleges észrevételeit és aláírását. (3) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy-egy példányát a munkakört átadó, illetve átvevő dolgozók, valamint a közvetlen vezető kapják meg. (4) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv minden érintett által történő aláírását megelőzően a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető okmány nem írható alá és nem adható ki. (5) Az átadás-átvétel szabályszerű lebonyolításáért a munkairányítói jogkör gyakorlója a felelős. (6) A vezető megbízás megszűnése esetén a jelen §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A közalkalmazotti jogviszony tartama, jogok és kötelezettségek 52.§ (1) Minden közalkalmazottnak joga, hogy: a) az Nftv.-ben és az SzMR-ben meghatározottak szerint részt vegyen a Szenátus, az egyéb intézményi testületek megválasztásában, továbbá megválasztás esetén a testület munkájában; b) a főiskola működésével összefüggésben javaslattal éljen, s arra a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon; c) észrevétellel, panasszal forduljon a főiskola testületeihez, vezetőihez, ezekre érdemi választ kapjon; d) jogorvoslattal éljen a közalkalmazotti jogviszonyát érintő döntés ellen; e) használja a főiskola létesítményeit, eszközeit és berendezéseit az ezekre vonatkozó belső szabályok szerint; f) az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. (2) Az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy: a) a munkakör megnevezésével azonos munkaköri címet viseljen; b) emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; c) a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket; d) világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót; e) irányítsa és értékelje a hallgató munkáját; f) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa; h) tudományos célú pályázatot nyújtson be, i) a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett a maga választotta tudományos témában végezzen kutatótevékenységet; j) tudományos kutatási eredményeit közzétegye; k) jelen Szabályzatban meghatározott feltételekkel munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesítsen;


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 32/72.

l) érdemei szerint jelen Szabályzatban meghatározott kitüntetésben részesüljön, illetve állami kitüntetésre őt felterjesszék; m) kötelezettségei teljesítése mellett, feladatai színvonalas ellátása érdekében – feladathoz kötve – heti egy kutatónapot igénybe vegyen, amelyet a munkáltatói jogkörgyakorló engedélyez; n) hazai és külföldi konferenciákon, tanulmányutakon, tudományos rendezvényeken részt vegyen, s ehhez – esetenkénti elbírálás alapján – anyagi támogatást kérjen; o) jogszabályban meghatározottak szerint szakirodalom vásárlásához, könyvtári beiratkozáshoz nyújtott hozzájárulást igényeljen, p) jogszabályban meghatározottak szerint oktatói igazolványt igényeljen. (3) A (2)b)–(2)n) pontokban foglaltakat a tanárokra és a kutatókra is alkalmazni kell. (4) Az (1)b)–(1)d) pontokban meghatározott jogok gyakorlásának rendjét jelen Szabályzat tartalmazza. (5) A közalkalmazott az Nftv. és a 40/1999. (X. 08.) OM rendelet szerint az Oktatási jogok miniszteri biztosának eljárását akkor kezdeményezheti, ha jelen Szabályzatban rendezett jogorvoslati jogát kimerítette. (6) A megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottak jogait a velük kötött szerződés és a Ptk. tartalmazza. (7) A közalkalmazott – a közalkalmazotti nyilvántartás naprakész állapotának biztosítása érdekében – a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles közölni a) b) c) d)

nevének, lakcímének, bankszámlaszámának megváltozását, magasabb végzettség, képzettség megszerzését, tudományos fokozat szerzését, ha nyugdíjasnak minősül.

(8) A közalkalmazott ezen kötelezettségei megsértéséért kártérítési felelősséggel tartozik. (9) A főiskola köteles a fenti adatok kezelése során az adatvédelmi rendelkezéseket betartani. (10) Az oktatói igazolvány iránti kérelmet a bér- és munkaügyi ügyintézőhöz kell benyújtani. További közalkalmazotti jogviszony létesítésének rendje 53.§ (1) A főiskola közalkalmazottja nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen (Kjt. 41.§ (1) bekezdés). (2) Nem létesíthető további közalkalmazotti jogviszony olyan személlyel, akinek főállású munkavégzésre irányuló jogviszonya körében a főiskola üzleti titkai felhasználásra kerülhetnek. (3) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik (másodállás), a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető (Kjt. 43.§ (1) bekezdés).


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 33/72.

A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető (Kjt. 43.§ (2) bekezdés). (4) A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony (mellékfoglalkozás) létesítését – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – a közalkalmazott köteles a csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja (Kjt. 44.§ (1) bekezdés). A csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen a vonatkozó jogszabályok szerint munkaügyi jogvita kezdeményezhető (Kjt. 44.§ (2) bekezdés). (5) Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem a (4) bekezdés szerinti bejelentés alapján szerez tudomást – a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban felszólítja a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. (6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az összeférhetetlenség a magasabb vezető, illetve vezető beosztással összefüggésben áll fenn, és az összeférhetetlenséget a munkáltató tudomásszerzését követő felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül a közalkalmazott nem szünteti meg, a munkáltató köteles a magasabb vezető, illetve vezető megbízást visszavonni. (7) Az (1)–(6) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan is. (8) Ha a közalkalmazott a felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti (Kjt. 44. §). 54.§ (1) Minden közalkalmazottnak kötelessége, hogy: a) a munkakörébe tartozó, valamint általa végzett egyéb tevékenységekre vonatkozó előírásokat (jogszabály, belső szabályzat) betartsa (Ennek érdekében minden munkatárs köteles az intraweben szereplő, tevékenységét érintő jogszabályjegyzéket, valamint az alapján az előírások szövegét ismerni, annak változásait folyamatosan nyomon követni, tevékenységét az abban foglaltakhoz igazítani. A jogszabályban, belső szabályzatban, ennek hiányában a munkahelyi vezető által kijelölt felelős köteles a jóváhagyott formanyomtatványon az elvégzett intézkedéseket rögzíteni, az intézkedés hatásosságát nyomon követni.); b) a munkaköri leírásban meghatározottak és a munkahelyi vezető utasításai szerint ellássa feladatait; c) a főiskola üzleti titkát megőrizze; d) munkavégzésre irányuló további közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén, a jogviszony létesítését a rektornak haladéktalanul bejelentse, összeférhetetlenség esetén azt megszüntesse; e) munkáját a legjobb tudása szerint végezze;


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 34/72.

f) szakmailag képezze magát; g) részt vegyen az intézményben folyó szakmai és közéleti munkában, a főiskola testületeiben; h) felkérésre részt vegyen a főiskola rendezvényein; i) olyan magatartást tanúsítson, amellyel hozzájárul a főiskola jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, illetve javításához. (2) Az oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatottak kötelessége, hogy: a) az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; b) a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; c) oktató tevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát, az Esélyegyenlőségi Bizottság döntéseit; d) a hallgatókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre érdemi választ adjon, ennek keretében hetente előre meghatározott időpontban, legalább 2 órában a főiskolán személyesen, fogadó óra keretében a hallgatók rendelkezésére álljon, (fogadóóra időpontját az igazgató jóváhagyásával az oktató a főiskola on-line telefonkönyvében rögzíti); e) részt vegyen az oktatásban, a vizsgáztatásban, szakdolgozat bírálatában és a kutatásban; f) részt vegyen a tantárgyak fejlesztésében, folyamatos aktualizálásában, tananyagok, oktatási segédletek készítésében, az oktatás elméleti-módszertani és didaktikai módszereinek tökéletesítésében, alkalmazásában; g) rendszeres kapcsolatot tartson a szakmai és a tudományos élettel, folytasson publikációs tevékenységet; h) működjön közre a beiskolázásban; i) vegyen részt bevételszerző tevékenységben; j) szakterületén támogassa a hallgatói kezdeményezéseket, segítse a hallgatók önképzésen alapuló munkáját, kiemelten a TDK munkát. (3) A kutató munkakörben foglalkoztatottak kötelessége hogy: a) a magas színvonalú szakmai ismereteken alapuló önálló és kezdeményező kísérletező kutatómunkát végezzen (öntevékeny érdeklődés a tudományterület meg nem oldott kérdései, illetve az új tudományos ismeretek gyakorlati hasznosítása iránt, törekvés újszerű kutatási módszerek alkalmazására); b) tájékozott legyen az adott tudományterület hazai és nemzetközi eredményeiről, képes legyen az új kutatási célok és témakörök felismerésére, megfogalmazására; c) tájékozódjon a tudománypolitikai kérdésekről, a társadalmi-gazdasági környezet változásairól, a kutatással szemben támasztott társadalmi igényekről; d) vegyen részt a főiskolai képzésben, a tudományos diákköri munka szakmai irányításában; e) vegyen részt bevételszerző tevékenységben; f) vegyen részt az intézményben folyó szakmai és közéleti munkában, a főiskola testületeiben.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 35/72.

Kötelező óraterhelésre és az ellátandó egyéb oktatói feladatokra vonatkozó rendelkezések, teljesítményértékelés 55.§ (1) A közalkalmazottak napi teljes munkaideje – a Kjt.-ben rögzített általános szabályoknak megfelelően – 8 óra (átlagban), a heti teljes munkaideje ennek megfelelően 40 óra, havonta 174 óra. (2) Az oktatással összefüggő feladatokat az oktatói és tanári munkakörökben foglalkoztatottak látják el. Oktatási feladatok ellátásában részt vesznek a tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottak is. (3) Az oktatók foglalkoztatásának fő területei: a) oktatási tevékenység, b) tudományos kutatás, c) az intézmény működésével kapcsolatos egyéb oktatói tevékenység. (4) A tanárok foglalkoztatásának fő területei: a) oktatási tevékenység, b) az intézmény működésével kapcsolatos egyéb tanári tevékenység. (5) Az oktatási tevékenységgel kapcsolatos feladatok: a) a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartása (a továbbiakban: kontaktóra); b) tanulmányi követelmények számonkérése; c) a tananyagfejlesztés, tankönyv és segédlet készítése; d) oktatási feladatok ellátására irányuló oktatói felkészülés; e) szakdolgozatok/diplomadolgozatok konzultáció és bírálata; f) tudományos diákköri dolgozatok konzultációja és bírálata; g) tantárgyfelelősi, szakfelelősi feladatok; h) az a)-g) tevékenységgel összefüggő oktatásszervezési feladatok ellátása. (6) Az (5)a) és (5)c) pontokban felsorolt tevékenységek együttesen a tanításra fordított idő összetevői. (7) A tudományos kutatással kapcsolatos feladatok: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

tudományos kutatással összefüggő (forrásszerzésre irányuló) pályázat; kutatástervezés és témavezetés; közreműködés a kutatási projektekben; publikációs tevékenyég; tudományos utánpótlás nevelése; szakmai és szakértői tanulmányok készítése; szaktanácsadással összefüggő pályázatok; szaktanácsadási tevékenység; részvétel a hazai és nemzetközi tudományos bizottságok és szakmai szervezetek, munkájában.

(8) Az intézmény működésével kapcsolatos egyéb tevékenységek a következők:


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 36/72.

a) b) c) d) e) f) g)

beiskolázás; hallgatók mentorálása, egyéni hallgatói fogadóóra; felnőttképzésben résztvevő hallgatók felkészítését célzó foglalkozás megtartása; oktatással, oktatásfejlesztéssel összefüggő pályázatok; oktatói utánpótlás nevelése; egyéb oktatásszervezési feladatok ellátása; a szervezeti egységek vezetői, projektek irányítói által meghatározott intézményi, intézeti értekezleteken, munkamegbeszéléseken, rendezvényeken való részvétel és feladatvégzés; h) részvétel a Szenátus munkájában; i) részvétel az egyéb testületek munkájában; j) részvétel regionális és országos hatáskörű felsőoktatási testületek és szervezetek munkájában.

(9) Az egyes oktató munkakörökben a tanításra fordított idő heti minimuma két tanulmányi félév átlagában a következő: a) b) c) d)

egyetemi/főiskolai tanár: 10 óra egyetemi/főiskolai docens: 12 óra adjunktus: 14 óra tanársegéd: 16 óra

(10) Az egyes oktató munkakörökben a tanításra fordított időn belül a heti kontaktórák minimuma két tanulmányi félév átlagában a következő: a) b) c) d)

egyetemi/főiskolai tanár: 8 óra egyetemi/főiskolai docens: 10 óra adjunktus: 12 óra tanársegéd: 14 óra

(11) Az egyes tanári munkakörökben a tanításra fordított idő heti minimuma két tanulmányi félév átlagában a következő: a) mestertanár: 18 óra b) mérnök tanár: 20 óra c) nyelvtanár és testnevelő tanár: 20 óra (12) A minimális tanításra fordított idő vezetői feladatokat ellátó közalkalmazottak részére két tanulmányi félév átlagában a következő: a) rektor: 2 óra/hét b) rektorhelyettes: 4 óra/hét c) oktatási, tudományos kutatási intézet igazgatója: 8 óra/hét (13) Az egyes tudományos kutatói munkakörökben a tanításra fordított idő heti minimuma két tanulmányi félév átlagában 4 óra. (14) A közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatók a kinevezésük szerinti teljes munkaidőt kötelesek a főiskola szabályzataiban és a kinevezésben meghatározott tevékenységgel tölteni. Az oktatók kötelesek az intézeti napokon a főiskolán végezni munkájukat. (15) Az oktatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak számára meghatározott, munkahelyen kötelezően eltöltendő időt munkakörönként a (17) bekezdés tartalmazza. Intézeti nap


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 37/72.

szombaton is lehet, elsősorban akkor, amikor az oktató/tanár levelező/távoktatási tagozaton oktat. A munkahelyen kötelezően eltöltendő idő rendjére vonatkozó beosztást az intézet igazgatója határozza meg minden tanulmányi félév megkezdése előtt legalább 15 nappal. Amennyiben az órarend szerint az oktató/tanár által tartott órák, vagy vizsgák több napon vannak elosztva, mint ahányat az oktató a főiskolán köteles tölteni, heti egy intézeti nap két félnapként is ledolgozható, szombati oktatás esetében szombati napokon is. (16) Amennyiben az oktató olyan feladatot kap, amely jelentős mennyiségű külső helyen történő munkavégzéssel jár, az intézet igazgatója meghatározott időre írásban felmentheti az oktatót munkahelyen kötelezően eltöltendő idő egy része alól. Az ilyen jellegű felmentésekről az oktatási rektorhelyettest írásban tájékoztatni kell. Amennyiben az oktató olyan feladatot kap, amelyet a főiskola területén kell elvégezni, és amelynek elvégzése a (17) bekezdésben meghatározott számú napon nem lehetséges, az intézet igazgatója utasíthatja az oktatót/tanárt a teljes munkaidő Főiskolán való eltöltésére. (17) A munkahelyen töltendő idő függetlenül az órarendtől: a) egyetemi/főiskolai tanár, egyetemi/főiskolai docens esetén legalább heti 3 munkanap (3x8 óra), adjunktus és tanársegéd esetén heti legalább 4 munkanap (4x8 óra), b) tanár esetén heti 5 munkanap. (18) Részmunkaidős oktatók esetén a (3)-(8)bekezdés szerinti feladatokat és a munkahelyen kötelezően eltöltendő időt arányosan kell meghatározni. Törtnap esetén az intézet igazgatója dönt annak törtnapként, vagy kéthetenként teljes munkanapként történő ledolgozásáról. (19) A (17) és (18) bekezdés szerint meghatározott munkahelyen eltöltött időbe nem számítandó bele a külön díjazásért végzett munka ideje. (20) Az oktatók munkarendjét lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy hetente egy kutató-, illetve alkotónap biztosítva legyen. (21) A munkahelyen eltöltendő idő eltöltése esetén figyelembe kell venni, hogy a főiskola oktatási épületeiben oktatók/tanárok csak az épület nyitvatartási ideje alatt tartózkodhatnak. Indokolt esetben ez alól – az intézet igazgatójának kérelme alapján – a rektor felmentést adhat. (22) A részmunkaidőben foglalkoztatott oktatók esetében a tanításra fordított heti munkaidőt a foglalkoztatási idő aránya alapján kell megállapítani azzal, hogy a rektor döntése alapján a havi 87 órában foglalkoztatott oktatók esetén a tanításra fordított idő heti átlag 8,5 órára megemelhető. (23) A oktatási tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátására együttesen felhasznált munkaidő részaránya a teljes munkaidős oktatóknál a Kjt.-ben előírt munkaidőnek legalább 55%-át, azaz a heti 22 órát kell, hogy elérje. (24) A gyakornokokra az oktatókra vonatkozó követelményrendszer alkalmazandó. (25) A meghatározott teljesítmény követelmények teljesülését teljesítményértékelési rendszerben kell értékelni. A teljesítményértékelés rendszerét utasítás tartalmazza.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 38/72.

56.§ (1) Az egyes tanulmányi félévekre vonatkozóan az oktatók és tanárok által ellátandó 55.§ (3) – 55.§ (8) bekezdésben meghatározott feladatokat az igazgatók az intézet adott félévi oktatási, kutatási és működési feladatainak figyelembevételével félév megkezdése előtt 15 nappal írásban határozzák meg. A feladatleosztást az oktatási rektorhelyettes hagyja jóvá. (2) Az oktatási folyamat módosulása, új szakok belépése, régiek megszűnése miatt, valamint a különböző szakirányok iránti érdeklődés változása következtében – egyik tanévről a másikra – változhat egyes oktatók terhelése. Ebből eredően előfordulhat, hogy az intézeti óraterv készítése során az előírt tanórák számát az adott félévben minden oktató számára nem lehet biztosítani, vagy a teljesítménykövetelményként meghatározottnál nagyobb óraterhelés alakul ki. A feladatmegosztás után a tanításra fordított idő aránya oktatók esetén e helyzetben sem lehet kevesebb heti 10 óránál, és tanárok esetén nem haladhatja meg a heti 23 órát. Amennyiben a kötelező óraszámtól való jelentős eltérés elkerülhetetlen, a csökkentést, vagy az emelést azzal a megkötéssel lehet alkalmazni, hogy a tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve a heti 12 óránál. (3) A tanári munkakörben foglalkoztatottaknál a hallgatói csoportok számának módosulása miatt a kötelező terhelés növelhető, illetve csökkenthető. A változás mértéke nem haladhatja az Nftv.-ben rögzített heti 20 órához viszonyítva a 15%-ot azzal, hogy az e munkakörben foglalkoztatottakra számított tanórák egy tanárra jutó száma két félév átlagában nem lehet kevesebb 18 óránál. (4) A tanításra fordított időbe nem tartozik bele az intézményben, vagy azon kívül külön térítés ellenében végzett, egyébként a jelen Szabályzat szerint e kategóriába sorolt tevékenység. Abban az esetben, ha az óraterhelés valamely teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató esetében nem éri el a jelen paragrafusban előírt óraszámot, a hiányzó óraszám az intézményben külön térítéses tevékenységben teljesített kontaktórával pótolható. A követelményteljesítéshez beszámított óra megtartásáért az érintettet térítés nem illeti meg. (5) A minőségi oktatás érdekét, valamint a következetesség elvét érvényesítve – a tanításra fordított idő és egyéb oktatási feladatok tekintetében – két félév átlagában előírás felett teljesítő oktatókat – lehetőség szerint a következő oktatási periódusban – a terhelés mérséklésével kompenzálni kell. 57.§ (1) Amennyiben valamely oktató esetében az előírt tanításra fordítandó idő a saját intézetében nem biztosítható, az oktatási rektorhelyettes az intézetek által jelzett ellátatlan tantárgyak órakeretét figyelembe véve, valamint a szakmai alkalmasság, a megfelelőség és a minőségi oktatás követelményeit szigorúan mérlegelve, kezdeményezi az átoktatást. (2) A más intézetben oktatási feladatokat ellátó oktató a tanrendben meghatározott időkeretben a fogadó intézet igazgatójának rendelkezése alá tartozik. Részére erre az időre más – saját, intézeti feladatkörébe sorolt – eseti megbízás nem adható. Tevékenységének az átoktatott tantárgyat érintő minősítése is a fogadó intézet feladata.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 39/72.

Differenciáló jövedelemelosztás 58.§ (1) A differenciáló jövedelemelosztás a minőségi munkavégzés és az elvégzett munka menynyisége szerint történik. Ezen elv érvényesítéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója a felelős. A differenciáló jövedelem elosztás elvei oktatók, kutatók, tanárok esetén 59.§ (1) A differenciáló jövedelem elosztás célja a közalkalmazottak tényleges teljesítményének elismerése és ösztönzése. (2) A differenciálásnál figyelembe veendő tényezők oktatók, kutatók és tanárok esetében: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

oktatási tevékenység minősége, oktatásfejlesztés (tantárgyak, tananyagok), beiskolázási tevékenység, tudományos tevékenység, publikáció, részvétel a tudományos-szakmai közéletben, szaktanácsadási tevékenység, TDK munkában való részvétel, diplomamunka konzulensi tevékenység ellátása, projektaktivitás.

(3) A differenciálásnál figyelembe veendő tényezők alkalmazottak esetében: a) b) c) d) e)

felelősségi terület nagysága; felelősség mértéke; önálló munkavégzés mértéke; a felelősségi területen megvalósított újítások mértéke; projektaktivitás.

(4) A differenciáló jövedelemelosztás érvényesítése során figyelembe kell venni az egyéni éves teljesítményértékelést. Rendkívüli munkaidőben végzett munka (túlóra) 60.§ (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. A közalkalmazott számára teljes napi munkaidő esetén naptári évenként legfeljebb 250 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. (2) Rendkívüli munkavégzés esetén a közalkalmazottat rendes illetményén felül ellenérték illeti meg. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét – az Mt. 136. § (3) bekezdéstől eltérően – általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, rész-


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 40/72.

vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani. (3) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50%. Az általános szabály a pénzbeli ellenérték megfizetésének kötelezettsége, szabadidő a felek megállapodása esetén, illetve akkor jár, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály ezt előírja, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. (4) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke 100%. A pótlék mértéke 50%, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. (5) A szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni. (6) A rendkívüli munkaidő részletes szabályait az Mt. és a Kjt. határozza meg. (7) Nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás az olyan munkakört betöltő közalkalmazottnak, aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg. (8) A felek az Mt. 140–142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. A felek a kinevezésben bérpótlék helyett, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. (9) Rendkívüli munkaidőben végzett munkát a terület magasabb vezetője, vagy a szervezeti egység vezetője írásban, az érvényes formanyomtatványon rendelhet el, amelynek dokumentálása a Jelenléti íven is szükséges. Kizárólag az írásban elrendelt, egész órában teljesített túlóra esetén lehet igénybe venni a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó szabadidőt, illetve a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti illetménypótlék is csak ekkor fizethető ki. A közalkalmazott az elszámolás után fennmaradt 1 óránál kevesebb rendkívüli munkaidőben végzett munka helyett szabadidőt kap, amelyet legkésőbb az elszámolást követő hónap végéig az egységvezető engedélyével vehet igénybe. A közalkalmazottak minősítése Általános szabályok 61.§ (1) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (2) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése, a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározottak teljesítése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény – ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is –


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 41/72.

alkalmazásakor minősítést említ, azon a felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a jelen cím alatt rögzített minősítést és annak eredményét kell érteni. (3) A közalkalmazott kérésére, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, a munkáltató köteles minősítést készíteni, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony legalább egy évig fennállt. (4) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket, és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. (5) A közalkalmazottal minősítését annak elkészülte után haladéktalanul ismertetni kell. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (6) A minősítés egy példányát annak ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A közalkalmazottak munkájának minősítése 62.§ (1) A főiskola minden közalkalmazottjának tevékenységét legalább háromévente minősíteni kell. Ezen túlmenően az alábbi esetekben is szükséges a minősítés elkészítése: a) a várakozási idő a Kjt. 65.§ (3) bekezdése szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező; b) garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt; c) a garantáltnál magasabb összegű illetménnyel történő felvételt követően egy évvel; d) a közalkalmazott kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén; e) címmel, kitüntetéssel jutalmazást, illetve egyéb jutalomban részesülést megelőzően; f) gyakornoki idő lejártának hónapjában; g) illetménykiegészítés juttatása előtt; h) a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva; i) a teljesítményértékeléstől függetlenül egy-egy kiemelt jelentőségű munkafeladat elvégzését követően, vagy rendkívüli feladatok elvégzése után. (2) Nem kell minősíteni annak a közalkalmazottnak a munkáját, akinek a Kjt. 37/B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezéséig kevesebb, mint öt éve van hátra. (3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – az (1)d) és (1)h) pontban foglaltak kivételével –, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. (4) A minősítést az érvényes formanyomtatványon a munkairányítói jogkör gyakorlója készíti el. (5) A minősítés szövegesen történik. A közalkalmazott teljesítményét az előre meghatározott és dokumentált egyéni alkalmassági, teljesítmény- és magatartáskövetelmények alapján


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 42/72.

kell minősíteni. Az egyéni követelményeket az Intézményfejlesztési tervben megfogalmazott kiemelt célok, a szervezeti egység fő célkitűzései és a közalkalmazott munkaköri leírásában foglalt feladataiból kiemeltek figyelembevételével kell meghatározni. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a közalkalmazott részére előírt, vagy kitűzött további feladatok teljesítésére is. (6) A közalkalmazottak teljesítményének értékelését egységesen, a teljesítmény és a magatartás figyelembe vételével az alábbi szempontrendszer alapján kell végezni: a) b) c) d) e) f)

a munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek; a munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka; a szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség; a munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat; a munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet; a közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések.

(7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a) b) c) d)

kiemelkedő minősítés: 3 pont megfelelő minősítés: 2 pont kevéssé megfelelő minősítés: 1 pont nem megfelelő minősítés: 0 pont

(8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) 80–100% kiválóan alkalmas, b) 60–79% alkalmas, c) 30–59% kevéssé alkalmas, d) 30% alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. (9) Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. Az oktatók, tanárok és tudományos kutatók munkájának minősítésére vonatkozó speciális szabályok 63.§ (1) Az oktatók teljesítményének értékelését kiegészíti a Szenátus által elfogadott tartalmú, az oktatói munka hallgatói véleményezésének mérésére készült kérdőív feldolgozásának eredménye is. A rendszeres hallgatói vélemények ismerete alapján az oktatói munka színvonala javítható. Az intézetek az oktatói teljesítmény mérésére speciális teljesítményértékelési szempontokat dolgozhatnak ki. Az oktatói, kutatói, tanári teljesítmény értékelése évente történik.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 43/72.

(2) Az intézményben az oktatói és kutatói munkakörökhöz kapcsolódó alapminősítésen felüli eltérő szempontok : a) b) c) d)

a teljesítménykövetelményeknek való megfelelés, az oktatási tevékenység ellátásának minősége, a tudományos tevékenység színvonala, a felsőoktatási intézmény közéletében való részvétel. Vezetői tevékenység minősítésére vonatkozó speciális szabályok 64.§

(1) A megbízott vezetőt a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal minősíteni kell. (2) A vezetői tevékenység jelen szakaszban meghatározott értékelése mellett az érintett vezető oktatói munkájának értékelését is el kell végezni jelen Szabályzatban meghatározott időpontban és rendelkezések szerint. (3) Az értékelés: a) b) c) d)

oktatási szervezeti egységek vezetői esetén az oktatási rektorhelyettes, nem oktatási szervezeti egységek vezetői esetén a terület magasabb vezetője, oktatási rektorhelyettes esetében a rektor, rektor és kancellár esetén a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott szerv feladata.

(4) A vezető teljesítményének értékelésénél az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni: a) a vezető által irányított szervezeti egység munkájának színvonala; b) a vezető által irányított szervezeti egység munkavégzésének szervezése; c) a vezető munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések. (5) A rektor és a kancellár minősítésének rendjét és szempontjait a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A teljesítményértékelés és a minősítés eljárásrendje 65.§ (1) Az értékelő beszerzi, illetve az értékelendő/minősítendő közalkalmazottól (a továbbiakban: közalkalmazott) bekéri az értékeléshez szükséges információkat és iratokat. (2) Az értékelést úgy kell végrehajtani, hogy véleménycserére épülő kétirányú kommunikáció valósuljon meg, és az értékelés a vezető, valamint az értékelt közötti együttműködés kétoldalú fejlesztésére vonatkozó megállapodással záruljon. (3) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 44/72.

(4) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. (5) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. (6) A munkaköri leírás a teljesítményértékelés alapdokumentuma, ezért azt a változásoknak megfelelően folyamatosan aktualizálni kell. (7) A minősítésre előírt szabályok betartását, alkalmazását a rektor által meghatározott gyakorisággal, vagy soron kívül a minőségügyi megbízott, illetve a belső ellenőrzés vizsgálja. A minősítés nyilvánossága 66.§ (1) A közalkalmazottak értékelésének tárolását és megismerhetőségét úgy kell biztosítani, hogy az megfeleljen a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásoknak. (2) Az értékelést a közalkalmazott, a munkáltatói jogkör gyakorlója és az értékelő ismerheti meg. (3) Az értékelést statisztikai célra, azonosításra alkalmatlan módon lehet felhasználni. Az értékelés anonimizált összesített eredményét a munkáltatói jogkör gyakorlója az intraweben nyilvánosságra hozhatja. Az előírt követelmények teljesítésének és nemteljesítésének következményei 67.§ (1) Amennyiben a minősítés eredménye alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas, az az alábbi következményekkel járhat: a) b) c) d) e) f) g) h)

fokozottabb teljesítmény-követelmények megfogalmazása, kereset-kiegészítés, illetménykiegészítés visszavonása, emelt összegű illetmény garantált mértékre csökkentése, közalkalmazotti cím visszavonása, belső áthelyezés más munkakörbe, szabályzat szerinti figyelmeztetés adása, vezetői megbízás visszavonása, a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése.

(2) Olyan oktató esetében, akinél a kötelezően előírt tanórai terhelés (tanításra fordított idő) tartósan – legalább két félév átlagában – a kompenzációs lehetőségek kihasználása mellett sem biztosítható, és az érintett számára a rektor az intézmény érdekeire és távlati céljaira tekintettel külön feladatot (pl. akadémiai doktori fokozat megszerzése, vagy kiemelt kutatási cél stb.) nem határoz meg, az oktatási rektorhelyettes javasolhatja a részmunkaidőben történő foglalkoztatást. (3) Amennyiben a minősítés eredménye alkalmas vagy kiválóan alkalmas az az alábbi kedvezményekkel járhat:

a) b) c) d) e) f)


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 45/72.

emelt összegű illetmény; vezetői, tanári illetménypótlék emelése; fizetési fokozatban történő várakozási idő csökkentése a Kjt. szerint; Kjt. szerinti cím adományozás; jelen szabályzat szerinti cím adományozása; jelen szabályzat szerinti kitüntetés adományozása, állami kitüntetésre előterjesztés.

(4) A főiskolán illetménykiegészítést közalkalmazott csak abban az esetben kaphat, ha az utolsó minősítése kiválóan alkalmas eredményű lett. Az illetménykiegészítést a szabályzat erejénél fogva elveszíti a közalkalmazott, ha a soron következő minősítése nem lett kiválóan alkalmas. Ugyancsak jelen rendelkezés hatálybalépésétől számítva a jutalomban részesülés feltétele, hogy az utolsó minősítése legalább alkalmas eredménnyel zárult. A közalkalmazottakat megillető jogorvoslat 68.§ (1) A közalkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított 15 napon belül – jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés, vagy ezek elmulasztása ellentétes a jogviszonyára vonatkozó jogszabállyal vagy a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal. (2) A kérelmező a Ptk. szabályai szerint jogosult képviselőt igénybe venni. (3) A jogorvoslati kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve a bér- és munkaügyi előadóhoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, beosztását, szervezeti egységét; b) a sérelmezett intézkedést, döntést, annak tényét, hogy a kérelmező egyeztettet-e a döntés meghozójával a vitás kérdésben, ha igen, az egyeztetés eredményét; c) a megsértett jogszabályhelyet, szabályzathelyet; d) a kért intézkedést. (4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelmet 30 napon belül bírálja el és annak megalapozottsága esetén a döntést, intézkedést megváltoztathatja, megsemmisítheti, illetve a mulasztót döntés meghozatalára, intézkedés megtételére utasíthatja. A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. A határozatban közölni kell, hogy az ügyben intézményen belüli további jogorvoslatnak nincs helye. (5) A közalkalmazott intézményen kívüli külön jogszabály rendelkezési szerint további jogorvoslatért fordulhat: a) az oktatási jogok biztosához, b) Oktatásügyi Közvetítői Szolgálathoz, c) a hatáskörrel rendelkező bírósághoz, az erre vonatkozó jogszabályok szerint.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 46/72.

A közalkalmazottak észrevételeivel, panaszaival kapcsolatos eljárás 69.§ (1) A közalkalmazottak javaslattal, észrevétellel, panasszal (továbbiakban: beadvány) fordulhatnak a főiskola vezetőihez. A beadványt írásban kell benyújtani, részletesen kifejtve annak tartalmát, célját, megjelölve a kért, illetve várt intézkedést is. (2) A beadványt a bér- és munkaügyi ügyintézőhöz kell benyújtani. (3) A beadványt be kell mutatni a címzett vezetőnek, illetve amennyiben testület a címzett, a testület elnökének. A beadványra 30 napon belül indoklással ellátott választ kell adni. Tájékoztatni kell a benyújtót a tervezett intézkedésről, illetve a megtett intézkedés eredményéről is. (4) Amennyiben a beadvány jellege azt indokolja, el kell küldeni szakértői vizsgálatra, illetve véleményezésre. Ebben az esetben a határidő legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításának tényéről a beküldőt haladéktalanul értesíteni kell. A közalkalmazottak kártérítési felelőssége 70.§ (1) A közalkalmazott a jogviszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az előzőekben említett feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a főiskolának kell bizonyítania. (2) A kártérítés mértékére és a megtérítés módjára az Mt. és a Kjt. szabályait kell alkalmazni. (3) A kár bekövetkezését annak észlelését követően haladéktalanul be kell jelenteni a szervezeti egység vezetőjének. (4) A szervezeti egység vezetője köteles a kártérítési igény érvényesítése érdekében a munkáltatói jogkör gyakorlóját értesíteni. (5) Nem áll fenn a bejelentési, illetve intézkedési kötelezettség, ha a keletkezett kár olyan kismértékű, hogy az azzal kapcsolatos intézkedés a főiskolának aránytalan többletfeladatot jelentene. (6) A kárt észlelő köteles a kár enyhítésére, további károk megakadályozására szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. (7) A főiskola a közalkalmazottat közvetlenül nem kötelezi kártérítésre. A közalkalmazott által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján a főiskola jogi képviselője munkaügyi jogvita keretében bíróság előtt érvényesíti. (8) Amennyiben a károkozó a kárt az eljárás megindításáig megtéríti, károkozás esetén a főiskola a kártérítési igény bíróság előtti érvényesítésétől eltekinthet.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 47/72.

A munkáltató kártérítési felelőssége 71.§ (1) A főiskola kártérítési felelősségének rendjét az Mt. tartalmazza. Az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételei, az ezzel összefüggő pályázatok rendje 72.§ (1) A főiskola éves költségvetésében a rendelkezésre álló források függvényében a kutatómunka támogatására külön alapot létesíthet. Ennek mértéke a kutatás-fejlesztés címen kapott állami támogatás legalább 3%-a. (2) Az alap felhasználási lehetőségei az alábbiak: a) oktatói, kutatói, alkalmazotti ösztöndíjak, b) oktatói, kutatói, alkalmazotti részvétel támogatása tudományos konferenciákon, c) oktatók, kutatók, alkalmazottak külföldi tanulmányútjának támogatása. (3) Az ösztöndíjakat és jutalmakat pályázati rendszerben ítéli oda a főiskola. (4) A pályázatot a rektor írja ki a Főiskolai Tudományos Tanács előterjesztésére. (5) A pályázat elbírálására a rektor Ösztöndíj Bizottságot hoz létre, amelynek tagjai a Főiskolai Tudományos Tanács tagjai, valamint a rektor által kijelölt további személy(ek). (6) Az ösztöndíjas az elvégzett feladatokról jelentést készít a Bizottság részére, amely azokat értékeli. A kutatói jelentést az ösztöndíj lejártakor kell benyújtani. A kutatói jelentések értékeléséről, a pályázatban megjelölt feladatok elvégzésének szakértői ellenőrzéséről a Bizottság gondoskodik. A kutatói jelentés minősítése: „kiemelkedő”, „jó”, „megfelelő”, vagy „nem megfelelő” lehet. Az értékelés szempontjainál figyelembe kell venni az elvégzett munka munkatervvel való összhangját, annak időarányos teljesítését, a jelentésben szereplő tudományos publikációkat, szabadalmakat és alkotásokat. A Bizottság az elvégzett kutatómunkát „kiemelkedő”-nek, „jó”-nak vagy „megfelelő”-nek minősíti, ha az az ösztöndíj céljainak, illetőleg a szakmai elvárásoknak általánosan megfelel; ellenkező esetben azt „nem megfelelő”-nek minősíti. Ha az ösztöndíjas kutatói feladatait neki felróható okból nem, vagy nem határidőre végzi el, az ösztöndíj megvonható, az ösztöndíjas a juttatás visszafizetésére kötelezhető. (7) A pályáztatási eljárás részleteit és a teljesítési követelményeket a Főiskolai Tudományos Tanács javaslata alapján a rektor határozza meg. Címek és kitüntetések adományozásának rendje A főiskola által alapított címek és kitüntetések 73.§ (1) A főiskola által alapított címek és kitüntetések listáját, valamint az adományozás feltételeit jelen szabályzat 1. melléklete tartalmazza.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 48/72.

A foglalkoztatottak részére adományozható címek, kitüntetések Közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek 74.§ (1) A Kjt. 39.§ (3) bekezdésében megfogalmazott feltételek alapján, a tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetére – az oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak kivételével – a) a B, C, D fizetési osztályban besorolt közalkalmazottaknak munkatársi, illetve főmunkatársi, b) az E, F, G, H, I, J fizetési osztályban besorolt közalkalmazottaknak tanácsosi, illetve főtanácsosi cím adományozható. (2) A főiskolán tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző tanár részére mestertanári cím adományozható. (3) A 76.§ (2) bekezdésében meghatározott címek (a továbbiakban együttesen: közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím) adományozására a munkáltatói jogkör gyakorlója tehet javaslatot. (4) A javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben az összes körülmény mérlegelésével bírálja el. (5) A cím adományozásáról szóló okiratot ünnepélyes keretek között a tanévzáró vagy tanévnyitó tanácsülésen kell átadni. A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásának feltételei 75.§ (1) Közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím annak a határozatlan idejű jogviszonyban foglalkoztatott közalkalmazottnak adományozható, aki a) a főiskolán legalább 5 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, és b) a munkavégzése tartósan magas színvonalú, vagy munkateljesítménye kiemelkedő, c) teljesítményértékeléskor kiválóan alkalmas, vagy alkalmas minősítést kapott. (2) A jelen Szabályzat alkalmazásában a munkavégzés akkor tartósan magas színvonalú, illetve a munkateljesítmény akkor kiemelkedő, ha a) a közalkalmazott az átlagosan elvárható színvonalnál magasabb szinten végzi munkáját, b) munkavégzése során a munkakörébe tartozó szakmai szabályok naprakész ismeretéről és alkalmazásáról tesz tanúságot, c) munkatársai, illetve a vele kapcsolatba kerülő ügyfelek irányában magatartása példamutató, d) tevékenységét a főiskola érdekeinek képviselete és a főiskola jó hírnevének szolgálata jellemzi.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 49/72.

A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel járó jogok 76.§ (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselőjét címpótlék illeti meg. (2) A pótlék mértéke: a) b) c) d)

munkatársi cím esetén a pótlékalap 25%-a; főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75%-a; tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50%-a; főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100%-a.

(3) Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár. A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére jogosultság megszűnése 77.§ (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére való jogosultság megszűnik, ha a rektor a közalkalmazotti címet visszavonja. (2) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím visszavonható, ha a) a közalkalmazottat bíróság szándékos bűncselekményért jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítéli, vagy, ha a cím viselésére egyéb módon méltatlanná vált, b) a közalkalmazott jogviszonya megszűnt, kivéve a nyugállományba vonulás esetét. (3) A cím visszavonására az adományozás kezdeményezésére jogosultak tehetnek javaslatot. A Professor Emeritus/Emerita cím adományozásának feltételei 78.§ (1) Annak az oktatónak, aki főiskolai, illetve egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, a Szenátus Professor Emeritus/Emerita címet adományozhat. (2) Professor Emeritus/Emerita cím adományozható annak, aki az alábbi követelmények mindegyikének megfelel: a) az egyetemi és/vagy főiskolai képzésben, valamint a szakmai továbbképzésben országos és nemzetközi szinten több évtizede végzett oktató tevékenysége kiemelkedően magas színvonalú; b) tudományos teljesítménye, valamint a tudományos utánpótlás biztosításában való részvétele, országos, illetve nemzetközi szinten elismert; c) az oktatási vagy tudományos szervező és közéleti tevékenységben országos és nemzetközi szinten való részvétel. (3) A fentieken túlmenően figyelembe vehetők


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 50/72.

a) a főiskola, valamint az oktatási-tudományos egységek vezetésében betöltött funkciók, oktatói és tudományos profilú bizottságokban, illetve tudományos folyóiratok szerkesztésében való részvétel; b) a jelölt által elnyert tudományos címek; c) a külföldi egyetem által adományozott díszdoktori cím; d) tudományos és állami kitüntetések; e) a külföldi egyetemen folytatott vendégprofesszori tevékenység. (4) A Professor Emeritus/Emerita cím adományozásáról, a rektor, rektorhelyettes javaslatára a Szenátus dönt. (5) A főiskola volt rektorai, dékánjai, amennyiben megfelelnek a jelen szabályzatban foglalt feltételeknek, e tisztüknél fogva jogosultak a Professor Emeritus/Emerita cím viselésére. Professor Emeritus/Emerita jogai és kötelezettségei 79.§ (1) Professor Emeritus/Emerita a Szenátus határozata alapján jogosult e cím viselésére. A Professor Emeritus cím viselésének joga határozatlan időre illeti meg annak birtokosát. A Szenátus a Professor Emeritusnak/Emeritának a címmel járó rendszeres juttatást biztosíthat, amelyre vonatkozóan maximum öt évre szóló megállapodást kell kötni, amely tartalmazza a Professor Emeritust/Emeritát megillető jogosultságokat is. A rendszeres juttatás összege nem haladhatja meg a mindenkori garantált minimálbér kétszeresét. (2) A Professor Emeritust/Emeritát e cím alapján megilleti az a jog, hogy a Szenátus kivételével választó, illetve választható legyen valamennyi főiskolai testületbe, bizottságba, részt vegyen a főiskola rendezvényein. (3) A Professor Emeritust/Emeritát megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek az oktatókra vonatkoznak és jellegüknél fogva nem kötődnek a közalkalmazotti jogviszonyhoz. (4) A Professor Emeritus/Emerita az oktatási rektorhelyettes vezetőjének javaslatára, a rektor felkérésére részt vehet a) alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben, b) az adott szervezeti egységben folyó tudományos kutatómunkában. (5) Ha a Professor Emeritus/Emerita cím birtokosát a (4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására felkérik, vele legfeljebb 5 évre megbízási szerződés formájában megállapodást kell kötni. Ezen megbízási szerződés nem azonos az (1) bekezdésben körülírt címmel járó rendszeres juttatás alapját képező megállapodással, a megbízási szerződés meghatározott feladatok ellátására szóló polgári jogi szerződés. A megbízási szerződés többször – egyenként legfeljebb három évre – meghosszabbítható. (6) Az (5) bekezdés szerinti megbízási szerződésben kell rögzíteni a Professor Emeritus/Emerita cím birtokosa által ellátandó feladatokat – amennyiben erre az (5) bekezdés szerint felkérik –, valamint az őt megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket. A megbízási díj összegét az ellátandó feladatokkal arányosan kell megállapítani azzal, hogy az nem haladhatja meg a mindenkori garantált minimálbér kétszeresét.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 51/72.

Professor Emeritus/Emerita címmel járó feladatokra és juttatásokra vonatkozó megállapodás meghosszabbítása 80.§ (1) A Professor Emeritus/Emerita címre vonatkozó megállapodás lejárta előtt hat hónappal az oktatási rektorhelyettes írásban felkéri a cím viselőjét, hogy harminc napon belül számoljon be a cím adományozásakor kötött megállapodásban meghatározott feladatai teljesítéséről. (2) A beszámolót az oktatási rektorhelyettes 15 napon belül átadja az illetékes intézetvezetőnek, aki azt 30 napon belül köteles véleményezni és az oktatási rektorhelyettesnek viszszaküldeni. (3) Az oktatási rektorhelyettes mind a beszámolót, mind a (2) bekezdésben írt véleményt a saját előterjesztésével megküldi a Szenátusnak, amely véleményt nyilvánít. (4) A Szenátus dönt a meghosszabbításról és annak időtartamáról. Rector Emeritus/Emerita cím adományozása 81.§ (1) A Szenátus Rector Emeritus/Emerita címet adományozhat annak a személynek, aki legalább két ciklusban rektori tisztséget töltött be az intézményben. A cím adományozásáért külön rendszeres juttatás a Rector Emeritusnak/Emeritának nem jár. A Rector Emeritus/Emerita cím viselésének joga a Rector Emeritust/Emeritát határozatlan időre megilleti és azt csak a Szenátus vonhatja vissza kizárólag akkor, ha annak viselésére a Rector Emeritus/Emerita érdemtelenné válik. (2) A Rector Emeritus/Emerita a hivatalban lévő rektor felkérésére a főiskola működésének az elősegítése, fejlődése érdekében tanácsadóként segítheti az intézmény vezetését. Ezen tanácsadási tevékenység részletszabályait, terjedelmét, a felek jogait és kötelezettségeit, kondícióit valamint a tanácsadói tevékenység időtartamát megbízási szerződésben kell rögzíteni, amely nem lehet hosszabb 5 évnél. A megbízási szerződés annak lejártával ismételten megköthető. Emlékülés 82.§ (1) A főiskolán legalább 20 éves kimagasló tevékenységet kifejtő oktatónak vagy kutatónak a 70. életévének betöltését követően emlékülés szervezhető. (2) Emlékülés megszervezésére szóló javaslatot minden évben a kitüntetési tervvel egyidejűleg az intézmény magasabb vezetői tehetnek. A megemlékezésről és annak időpontjáról a Szenátus dönt.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 52/72.

A kitüntetésre vonatkozó javaslattételi, jóváhagyási, illetve felterjesztési rend A javaslattételre és véleményezésre jogosultak köre 83.§ (1) Címek, kitüntetések adományozására javaslattal élhet: a) a Szenátus, b) a főiskola magasabb vezetője, c) a Közalkalmazotti Tanács. Kitüntetési terv 84.§ (1) Minden naptári évre kitüntetési tervet kell készíteni. A kitüntetési terv elkészítésére a 38.§ rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A Szenátus a tárgyévet megelőző év április 30-áig a kitüntetési tervről a jelen Szabályzat 1. melléklete, illetve a rendelkezésre álló keretszámok figyelembevételével egyszerű többségi szavazattal dönt. (3) A Szenátus egyszerű többségi szavazatával bármely címre, illetve kitüntetésre javaslatot tehet. A javasolt kitüntetések felterjesztése, a kitüntetések kiadása 85.§ (1) A Szenátus által elfogadott, illetve kiegészített éves kitüntetési tervet a jogi igazgató véglegesíti. (2) A Szenátus elnökeként a rektor a jogi igazgató útján: a) gondoskodik az állami kitüntetésekre és szakmai díjakra vonatkozó javaslatoknak a mellékletben meghatározott határidőre történő felterjesztéséről; b) figyelemmel kíséri a javaslatok megvalósulását. (3) A jogi igazgató: a) gondoskodik a jóváhagyott főiskolai kitüntetések okmányainak, érméinek (plakett, gyűrű) előkészítéséről és a mellékletben meghatározott, illetve a külön kijelölt időpontokra megszervezi a kitüntetések átadását; b) nyilvántartást vezet a kitüntetettekről; c) szervezi a kitüntetések átadásához kapcsolódó egyéb protokolláris feladatokat; d) gondoskodik főiskolai kitüntetések okmányainak és érmeinek (plakett, gyűrű) elkészíttetéséről és szükség szerinti utánrendeléséről.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 53/72.

Esélyegyenlőségre vonatkozó szabályok Az egyenlő bánásmód követelménye 86.§ (1) A felsőoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a közalkalmazottakkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. (2) A felsőoktatási intézményben tiszteletben kell tartani a közalkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. Az oktató, kutató nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. A oktatót, kutatót nem érheti hátrány lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése miatt. Hátrányos megkülönböztetés tilalma 87.§ (1) A Szenátus elkötelezi magát a munkahelyi esélyegyenlőség elvei mellett és a megvalósítás érdekében az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartását, valamint esélyegyenlőséget támogató, elősegítő intézkedéseket hoz. Kötelezettséget vállal, hogy a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. (2) Az Et. alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása,


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 54/72.

t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. (3) Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a (2) bekezdésben meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. (4) A munkáltató a közalkalmazottal szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz, különösen a következők vonatkozásában: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munkabér megállapításában és biztosításában; g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési felelősség érvényesítése során. (5) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. Esélyegyenlőségi terv 88.§ (1) A főiskola – tekintettel az Et. 8.§-ban és jelen Szabályzatban foglaltakra – nem tesz különbséget a közalkalmazottak között. (2) A főiskola közalkalmazottai esélyegyenlőségének előmozdítására és jogaik biztosítására az Et. rendelkezéseinek megfelelően, határozott időre szóló esélyegyenlőségi tervet készít. (3) Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséért a Közalkalmazotti Tanáccsal és a rektorral történt egyeztetést követően az Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke, megvalósításáért a rektor felelős. (4) A főiskola esélyegyenlőségi terve a rektor, valamint a Közalkalmazotti Tanács, mint a munkavállalók választott képviselői között létrejött megállapodás. (5) Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen:

a) b) c) d) e)


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 55/72.

a nők, a 40 évnél idősebb közalkalmazottak, a romák, a fogyatékos személyek, a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének – így különösen munkakörülményeinek, képzésének, gyerekneveléssel, szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek – elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott célját és az azok eléréshez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatóval rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő programokat. Esélyegyenlőségi Bizottság 89.§

(1) Az esélyegyenlőség biztosítására a Szenátus Esélyegyenlőségi Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre. (2) A bizottság a Szenátus javaslattevő, koordináló, ellenőrző testülete, fogyatékossággal élő hallgatók kérelmei esetén elsőfokú döntéshozó szerv. (3) A bizottság 6 tagból és titkárból áll. 3 tagját és titkárát a Szenátus a főiskola közalkalmazottai közül választja, úgy, hogy elnöke a fogyatékossággal élő hallgatók főiskolai koordinátora. A nem hallgató tagok (ideértve a titkárt is) 50%-a az oktatók, kutatók közül, 50%-a a főiskola egyéb közalkalmazottai közül kerüljön ki, és legalább 2 tagja nő legyen. A bizottság 3 hallgató tagját a Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: HÖK) delegálja, akik közül legalább egyikük fogyatékossággal élő hallgató. A hallgatók kizárólag a hallgatókat érintő ügyekben vesznek részt az üléseken. (4) A bizottság tagjainak megbízatása 4, hallgatói tagjainak megbízatása legfeljebb 2 évre szól. A bizottság tagjait a Szenátus elnöke, hallgató tagjait a HÖK elnöke bízza meg. (5) A bizottság üléseire meg kell hívni mindazokat, akiket az ügy tekintetében az elnök vagy a bizottság szükségesnek tart. Az Esélyegyenlőségi Bizottság feladatai 90.§ (1) Az Esélyegyenlőségi Bizottság feladata: a) b) c) d) e) f)

figyelemmel kíséri a nők és férfiak arányos képviseletét, javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, ellenőrzi az intézkedések eredményességét, feltárja a megkülönböztetések megnyilvánulásait, kivizsgálja az egyenlő bánásmód sérelme esetén benyújtott panaszokat. elkészíti az Esélyegyenlőségi tervet.

(2) A fenntartói irányítás (oktatásért felelős miniszter), illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 56/72.

sértő döntés semmisségének megállapítására irányuló eljárás előtti előzetes egyeztető eljárást a bizottság folytatja le. (3) A bizottságot munkájáról a Szenátus beszámoltathatja. Esélyegyenlőségi referens 91.§ (1) Az esélyegyenlőség érdekében a Közalkalmazotti Tanács tagjai közül esélyegyenlőségi referenst nevez ki. (2) A referens feladata: a) az esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata, amelyről beszámolót készít minden év október 31-ig. b) a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv előkészítése, a begyűjtött adatok és a beszámoló benyújtása az Esélyegyenlőségi Bizottság elnökének. Panasztétel egyenlő bánásmód megsértése esetén 92.§ (1) A főiskola lehetőséget biztosít a panasztételre a következő módon: a) az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a munkavállaló az Esélyegyenlőségi Bizottsághoz fordulhat; b) a munkavállaló a panaszt a bizottság elnökéhez nyújtja be; c) a bizottság a panaszt, az ügy sajátosságaira tekintettel, lehetőség szerint anonim módon, az esélyegyenlőségi referens véleményezésével együtt a munkáltató elé tárja 15 munkanapon belül; d) a kifogásolt munkáltatói intézkedés végrehajtása nem lehetséges a panasz munkáltatóhoz való benyújtásától számítva az ügy megoldásáig, de legfeljebb 15 napig; e) amennyiben a résztvevők nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba, ennek költségviseléséről egyedi megállapodást kell kötni; f) az eljárás eredményéről a munkavállalót a bizottság elnöke tájékoztatja; g) amennyiben így sem sikeres az ügy megoldása, a közalkalmazott a területileg illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordulhat panaszával. Hallgatói munkavégzés 93.§ (1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát: a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a főiskolán, a főiskola által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen; b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a főiskolán vagy a főiskola által létrehozott gazdálkodó szervezetben;


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 57/72.

c) a hallgatói munkaszerződés esetén a Munkatörvénykönyvének rendelkezéseit alkalmazni kell, egyebekben pedig ezen foglalkoztatás részletszabályait az Nftv. 44. §-a deklarálja. 94.§ (1) A hallgató foglalkoztatását az adott szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az érvényes formanyomtatványon. A kérelmet a munkaviszony kezdete előtt legalább 7 munkanappal be kell nyújtani a bér- és munkaügyi ügyintézőhöz. (2) A hallgató felvételére a közalkalmazottak felvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A Hallgatói munkaanyagba a hallgatói munkaszerződéshez az alábbi dokumentumokat kell csatolni: a) hallgatói jogviszony igazolása, b) magán nyugdíjpénztári tagság igazolása, c) személyi okmányok másolata (TAJ kártya, adóazonosító jel, személyi igazolvány, lakcímkártya), d) tájékoztató, e) feladatleírás vagy munkaköri leírás, f) aláírt Igénybejelentés hallgató foglalkoztatására formanyomtatvány, g) értesítés hallható felvételéről formanyomtatvány. (4) A hallgatói munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete a feladatleírás vagy munkaköri leírás, amelynek elkészítéséért a szervezeti egység vezetője felelős. (5) A hallgatói munkaanyag kezeléséért, nyilvántartásáért és őrzéséért a bér- és munkaügyi ügyintéző felelős. Gyakornoki foglalkoztatásra vonatkozó szabályok 95.§ (1) Az E–H fizetési osztályba sorolt, a Károly Róbert Főiskola alaptevékenységének ellátásával összefüggő tanári, könyvtári munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. (2) A szakmai gyakorlat a) a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban; b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban; c) a szolgálati jogviszony időtartama alatt; d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban; e) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban,


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 58/72.

f) az Kjt., illetőleg a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, g) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, h) a munkaviszony azon időtartamában, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, i) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység során szerezhető meg. (3) A gyakornoki időtartamát a kinevezéskor – a kinevezés mellékletét képező gyakornoki programban – kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik, a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy nem lenne kötelező a gyakornoki időkikötése. (4) Szakmai segítő az lehet, aki a Károly Róbert Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban áll, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal és tudományos fokozattal rendelkezik. 96.§ (1) A gyakornoki idő alatt a gyakornok és a szakmai segítő köteles a szakmai követelmények betartására, különösen a) a szakmai segítő által elkészített és a gyakornokkal egyeztetett gyakornoki programban meghatározottak követésére, b) a gyakornok munkaköri leírásában meghatározott feladatok elvégzésre. (2) A szakmai segítő további feladatai: a) a szakmai segítő a gyakornokot készítse fel és segítse a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatásra irányadó jogszabályok, a Foglalkoztatási Követelményrendszer, a Károly Róbert Főiskola alapdokumentumai, szabályzatai, a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok megismerésére és értelmezésére; b) a szakmai segítő készítse fel a tanári munkakörben alkalmazott gyakornokot a tanítási órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek megválasztására, helyes alkalmazására; c) a szakmai segítő segítse a gyakornokot a Károly Róbert Főiskola közéletében való részvételben. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl: a) a szakmai segítő hetente legalább egy alkalommal köteles a gyakornokkal konzultálni, b) a szakmai segítő legalább havi két alkalommal köteles a gyakornok által tartott tanórát látogatni, c) a gyakornok rendszeresen köteles látogatni a kontaktórákat (előadásokat, szemináriumokat, gyakorlati órákat stb.),


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 59/72.

d) a gyakornok az óra- és előadás látogatást megelőzően és azt követően köteles együttműködni és konzultálni szakmai segítőjével, e) a gyakornok a gyakornoki tevékenységéről igazoló adatlapot állít ki, amelyből ki kell, tűnjön a konzultálás, a tanári munkakörben alkalmazott gyakornok esetében, pedig az óralátogatás stb. időpontja, a tématerület és a gyakornok által teljesített feladat (pl. óravázlat, tansegédlet készítése stb.). (4) A gyakornok a gyakornoki idő alatt szerzett szakmai tapasztalatairól félévente köteles beszámolót készíteni. A beszámoló feltételeit a szakmai segítőhatározza meg. A beszámolóhoz a (3) bekezdés szerinti adatlapot csatolni kell. 97.§ (1) A szakmai segítő félévente, illetve a szakmai segítőszemélyének változása előtt írásban, szövegesen értékeli a gyakornok munkavégzését, figyelemmel a gyakornok által elkészített igazoló adatlapban foglaltakra. (2) A gyakornoki időlejártának hónapjában a közalkalmazottat értékelni kell. A minősítés során a közalkalmazottak minősítésére vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett – ha személyük nem azonos – a szakmai segítőértékelését is köteles mérlegelni, valamint b) az értékelés során figyelembe kell venni a gyakornok által félévente elkészített beszámolókat, c) a minősítés eredményeként harminctól száz százalékig „megfelelt” és harminc százalék alatt „nem megfelelt” eredmény adható. (3) A (2) bekezdés szerinti értékelést az intézmény azon szervezeti egységének vezetője végzi, ahová a gyakornokot munkavégzésre beosztották. (4) Az értékelés pontozásos rendszeren alapszik és szövegesen történik. A szöveges értékelésben meg kell fogalmazni a következőértékelésig teljesítendő követelményeket is, a kinevezési okiratban, a munkaköri leírásban, illetve az előző értékelésben megfogalmazottakra alapozva. (5) A munkaköri leírást, az igazoló lapot, illetve a beszámoló szakmai segítő által meghatározott feltételeit a szakmai segítő és a szervezeti egység vezető által végzett értékeléshez is csatolni kell. (6) A gyakornok értékelésének kiemelt szempontjai a következők: a) b) c) d) e)

a teljesítménykövetelményeknek való megfelelés, az oktatási tevékenység ellátásnak minősége, a felsőoktatási intézmény közéletében való részvétel, a munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat, a munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet.

(7) Az értékelés során a következőpontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedő minősítés: 3 pont b) megfelelő minősítés: 2 pont


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 60/72.

c) kevéssé megfelelő minősítés: 1 pont d) nem megfelelő minősítés: 0 pont (8) A gyakornok értékelése eredményeként megfelelt és nem megfelelt minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) 31–100%: megfelelt b) 30% alatt: nem megfelelt minősítést kap a gyakornok. Ettől eltérően, a gyakornok nem megfelelt minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (9) A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének ismertetését követő tízedik napon szűnik meg. A közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről a munkáltató a megszűnés időpontját megelőző 5 nappal írásban tájékoztatja a közalkalmazottat, az érintett szervezeti egység vezetőjét. 98.§ (1) Az értékelések és az észrevételek egy példányát a minősítés megtörténtéig a szakmai segítő őrzi. (2) A szakmai segítő feladata, hogy a gyakornoki idő alatt keletkezett értékelések, észrevételeket a munkaügyi anyagban történő elhelyezés céljából eljuttassa a munkaügyi előadóhoz. A minősítést végző vezető feladata, hogy a minősítés másik eredeti példányát a minősítést ismertetését követően haladéktalanul eljuttassa a munkaügyi előadóhoz. (3) A minősítés a munkaügyi anyag részét képezi. Záró rendelkezések 99.§ (1) Jelen szabályzatban meghatározott alkalmazási követelményeket a szabályzat hatályba lépését követően indított pályázati eljárásokban kell alkalmazni. Mellékletek 1. melléklet: A főiskolán adományozható kitüntetések és címek


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 61/72.

1. melléklet A főiskolán adományozható kitüntetések és címek I. Állami kitüntetések és díjak, miniszteri elismerések Kitüntetés, díj, elismerés megnevezése

A főiskolán kezdeményező

A javaslat előzetesen egyeztetendő

A javaslatról döntő testület, személy

1.

Magyar Corvin-lánc Magyar oktatás fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére

A főiskola magasabb vezetői, Szenátus, Közalkalmazotti Tanács.

A kitüntetésre javasolt közvetlen felettesével és a Vezetői Értekezlettel.

Szenátus

2.

A főiskola magasabb vezetői, Magyar Érdemrend (polgári tagozat) A nemzet szolgálatában az ország fejlődésének elősegítése, a haza érdekeinek Szenátus, előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett ki- Közalkalmazotti Tanács. magasló, példamutató tevékenység elismerésére.


Szenátus

a/ nagykereszt b/ középkereszt a csillaggal c/ középkereszt d/ tiszti kereszt e/ lovagkereszt

Kitüntetés, díj, elismerés megnevezése 3.


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 62/72.


A főiskola magasabb vezetői, Magyar Érdemkereszt A nemzet szolgálatában az ország fejlődésének elősegítése, a haza érdekeinek Szenátus, előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett ki- Közalkalmazotti Tanács. magasló, példamutató tevékenység elismerésére.




Szenátus


Szenátus


Szenátus

a/ MK Arany Érdemkereszt b/ MK Ezüst Érdemkereszt c/ MK Bronz Érdemkereszt

4.

5.

A főiskola magasabb vezetői, Kossuth-díj A tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a kulturá- Szenátus, lis és művészeti alkotások, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen Közalkalmazotti Tanács. magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményért. a/ nagydíj - egyéni teljesítményért b/ díj - megosztva is adományozható A főiskola magasabb vezetői, Széchenyi-díj A tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a kulturá- Szenátus, lis és művészeti alkotások, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen Közalkalmazotti Tanács. magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményért. a/ nagydíj - egyéni teljesítményért adható b/ díj - megosztva is adományozható


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 63/72.

Kitüntetés, díj, elismerés megnevezése




6.

Eötvös József-díj Oktatóknak életmű elismerésére.



Szenátus

7.

A főiskola magasabb vezetői, Szent-Györgyi Albert-díj A felsőoktatás területén végzett kiemelkedő oktatási, kutatási és nevelési mun- Szenátus, káért, illetve iskolateremtő nemzetközi elismertségű tevékenységért. Közalkalmazotti Tanács.


Szenátus

8.

Trefort Ágoston-díj Az oktatás érdekében hosszabb időn át végzett kiemelkedő munkáért.



Szenátus

9.

Pedagógus Szolgálati Emlékérem 25 éves pedagógus pályával rendelkező nyugállományba vonuló oktatóknak kiemelkedő munkájukért.

A főiskola magasabb vezetői, Szenátus, Közalkalmazotti Tanács


Szenátus

10. Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett Az intézményben dolgozók részére, kiemelkedő munkájuk elismerésére



Szenátus

11. Miniszter Elismerő Oklevele



Szenátus

Huzamos ideig végzett, kiemelkedő szakmai munkáért. (Adományozza az oktatásért felelős miniszter.)


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 64/72.





A főiskola magasabb vezetői, 12. Nagyváthy János Díj A földművelésügyi miniszter feladatkörébe tartozó ágazatokat érintő felsőok- Szenátus, tatás területén legalább 5 éves, kiemelkedő oktatómunkáért. Közalkalmazotti Tanács


Szenátus

13. Ujhelyi Imre Díj Mezőgazdaság, élelmiszeripar vagy agrárszakoktatás területén végzett kiemelkedő tevékenység elismerésére.



Szenátus

14. Fleischmann Rudolf Díj A hazai növénytermesztés és növénynemesítés terén kiemelkedő értékű, gyakorlati és elméleti munkát végzők tevékenységének elismerésére.



Szenátus

15. Aranykoszorús Gazda Díj / Aranykoszorús Gazdaasszony Díj Szakoktatás területén dolgozóknak kimagasló eredmények elismerésére.



Szenátus

16.. Pro Silva Hungariae Díj (Magyar Erdőkért Díj) Erdőgazdálkodás, erdővédelem terén huzamos időn át végzett kiemelkedő tevékenység, kimagasló tudományos, oktatói és szakmai ismeretterjesztői tevékenység elismerésére.



Szenátus

17. Miniszteri Elismerő Oklevél Huzamos ideig végzett, kiemelkedő szakmai munkáért. (Adományozza a földművelésügyi miniszter.)



Szenátus


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 65/72.





A főiskola magasabb vezetői, 18. Életfa Emlékplakett A földművelésügyi miniszter feladatkörébe tartozó ágazatok területén végzett Szenátus, Közalkalmazotti Tanács lelkiismeretes és becsületes munka, eredményes életút elismeréséért. Fokozatai: Bronz: 70 éves korban Ezüst: 80 éves korban Arany: 90 éves korban Gyémánt: 100 éves korban


Szenátus

A főiskola magasabb vezetői, 19. Fasching Antal Díj A földmérés, a földügy, a térképészet és a térinformatika terén kiemelkedő el- Szenátus, méleti, gyakorlati és tudományos tevékenység elismerésére. Közalkalmazotti Tanács


Szenátus

20. Pro Alimentis Hungariae Díj (Magyar Élelmiszerekért Díj) Az élelmiszeripar terén kiemelkedő elméleti, gyakorlati és tudományos tevékenység elismeréséül.


Szenátus



Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 66/72.

II. Főiskolai kitüntetések és címek A kitüntetés, cím megnevezése 1.

Károly Róbert Főiskola Díszpolgára

Adományozó és évente adható mennyiség Szenátus 1 db

2.

Károly Róbert Főiskola Aranygyűrűje

Szenátus 1 db

Átadási időpontok

Kitüntethetők köre, az adományozás személyi feltételei


A javaslat A javaslatról előzetesen döntő testület, egyeztetendő személy

Általában a tanévnyitó ünnepi tanácsülésen

A főiskolával közalkalmazotti A főiskola magasabb Vezetői jogviszonyban nem álló vezetői, Szenátus, Értekezlet személynek a főiskola hazai és Közalkalmazotti Tanács. nemzetközi elismertségéért végzett eredményes tevékenységért, vagy a főiskolának jelentős anyagi támogatás nyújtásáért, speciális együttműködés formák, projektek működtetéséért vagy azokban való közreműködésért, a főiskola fejlődéséhez, szellemiségének fejlesztéséhez való hozzájárulásért.

Általában tanévnyitó ünnepi tanácsülésen

Több évtizedes, a főiskola elismertsége érdekében végzett lelkiismeretes és eredményes munka, életút elismeréséül.

Szenátus

A főiskola magasabb A kitüntetésre Szenátus vezetői, Szenátus, javasolt közvetKözalkalmazotti Tanács. len felettesével és a Vezetői Értekezlettel.

A kitüntetés, cím megnevezése 3.

Károly Róbert Főiskola Aranyérem


4.

Károly Róbert Főiskola Aranyplakett

Szenátus 2 db

Oktatóknak és kutatóknak

5.

Károly Róbert Főiskola Ezüstplakett

Szenátus 2 db



Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 67/72.





Általában a tanévzáró ünnepi tanácsülésen

Színvonalas szakmai munkáért, A főiskola magasabb a főiskola elismertsége érdeké- vezetői, Szenátus, Közalkalmazotti Tanács. ben végzett eredményes tevékenységért (legalább 10 éves közalkalmazotti jogviszony esetén). A Szenátus döntése alapján kiemelkedő egyedi teljesítmény elismeréséül.

A kitüntetésre Szenátus javasolt közvetlen felettesével és a Vezetői Értekezlettel.

Általában a tanévzáró ünnepi tanácsülésen

A főiskola oktatási-kutatási tevékenységében kiemelkedő szakmai tevékenység elismeréséért. (legalább 8 éves közalkalmazotti jogviszony esetén)


Általában a tanévzáró, illetve tanévnyitó ünnepi tanácsülésen




Károly Róbert Főiskola Bronzplakett



7.

Károly Róbert Főiskola Aranyliliom

Szenátus 2 db

Főiskola nem oktató közalkalmazottainak 8.

Károly Róbert Főiskola Ezüstliliom

Szenátus 2 db

Főiskola nem oktató közalkalmazottainak

9.

Károly Róbert Főiskola Bronzliliom

Szenátus 2 db

Főiskola nem oktató közalkalmazottainak


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 68/72.








Általában a tanévzáró, illetve tanévnyitó ünnepi tanácsülésen vagy diplomaosztón

A főiskola eredményes működé- A főiskola magasabb se érdekében végzett kiemelke- vezetői, Szenátus, dő tevékenységért Közalkalmazotti Tanács. (legalább 8 éves közalkalmazotti jogviszony esetén)



A főiskola eredményes működé- A főiskola magasabb se érdekében végzett kiemelke- vezetői, Szenátus, Közalkalmazotti Tanács. dő tevékenységért (legalább 5 éves közalkalmazotti jogviszony esetén)



A főiskola eredményes működé- A főiskola magasabb se érdekében végzett vezetői, Szenátus, kiemelkedő tevékenységért Közalkalmazotti Tanács. (legalább 2 éves közalkalmazotti jogviszony esetén)



Professor Emeritus/Emerita cím


11.

Rector Emeritus/Emerita

Szenátus 1 db


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 69/72.






Elismert nyugállományba vonult A főiskola magasabb főiskolai, illetve egyetemi vezetői, Szenátus, tanárnak több éves eredményes, Közalkalmazotti Tanács. kiváló oktató-kutató tevékenység, közéleti munkásság elismeréséért.


Annak a személynek, aki koráb- A főiskola magasabb Vezetői ban rektori tisztséget töltött be vezetői, Szenátus, Értekezlet az intézményben. Közalkalmazotti Tanács.

12.

Károly Róbert Főiskola Örökös Polgára

Szenátus

Általában a tanévzáró, illetve Nincs meghatározott tanévnyitó keretszám ünnepi tanácsülésen

A főiskola érdekében kiemelke- A főiskola magasabb dő szakmai tevékenységet kifej- vezetői, Szenátus, tő közalkalmazottnak, nyugdíjba Közalkalmazotti Tanács. vonulása alkalmából (a Károly Róbert Főiskolán, illetve jogelődjeinél eltöltött legalább 15 éves közalkalmazotti jogviszony esetén).

13.

Főiskolai magántanári cím

Szenátus

Doktori fokozattal rendelkező óraadó oktatónak.

Általában a tanévnyitó Nincs meghatározott ünnepi keretszám tanácsülésen

A kitüntetésre Szenátus javasolt közvetlen felettesével és a Vezetői Értekezlettel. Szenátus



A kitüntetés, cím megnevezése

Adományozó és évente adható mennyiség


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 70/72.





14.

Címzetes egyetemi tanári cím

Szenátus

Általában a tanévzáró Nincs meghatározott ünnepi keretszám tanácsülésen

Szenátus Országosan elismert szaktekin- A főiskola magasabb A kitüntetésre télyű óraadó oktatónak, kiemel- vezetői, Szenátus, javasolt közvetkedő oktatási tevékenységért. Közalkalmazotti Tanács. len felettesével és a Vezetői Értekezlettel.

15.

Címzetes főiskolai tanári cím

Szenátus

Általában a tanévzáró Nincs meghatározott ünnepi keretszám tanácsülésen

Országosan elismert szaktekintélyű óraadó oktatónak

16.

Címzetes főiskolai docensi cím

Szenátus

Általában a tanévzáró ünnepi Nincs meghatározott tanácsülésen keretszám

Országosan elismert óraadó ok- A főiskola magasabb A kitüntetésre Szenátus tatónak. vezetői, Szenátus, javasolt közvetKözalkalmazotti Tanács. len felettesével és a Vezetői Értekezlettel.

17.

Mesteroktatói cím

Szenátus

Kiemelkedő gyakorlati oktatási A főiskola magasabb A kitüntetésre Szenátus munkáért óraadó oktatónak. vezetői, Szenátus, javasolt közvetKözalkalmazotti Tanács. len felettesével és a Vezetői Értekezlettel.



A kitüntetés, cím megnevezése

Adományozó és évente adható mennyiség


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 71/72.





18.

Tiszteletbeli főiskolai tanári cím

Szenátus


Legalább 3 éven át kimagasló A főiskola magasabb oktatói, oktatásszervezési, vezetői, Szenátus, tanácsadó tevékenységet végző a Közalkalmazotti Tanács. főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személynek a főiskolán folyó oktatás színvonalának jelentős emeléséért.


19.

Mestertanári cím

Szenátus

Általában a tanévnyitó Nincs meghatározott ünnepi keretszám tanácsülésen

A főiskolán oktatói vagy tanári A főiskola magasabb munkakörben foglalkoztatott, vezetői, Szenátus, többéves Közalkalmazotti Tanács. kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző oktató vagy tanár részére.


20.

Főiskoláért Sajtódíj

Szenátus

A főiskola magasabb Vezetői Az írott vagy elektronikus Értekezlet sajtóban dolgozó médiaszemé- vezetői, Szenátus, lyiség, illetve médiacsoportnak, Közalkalmazotti Tanács. továbbá olyan magánszemélyeknek, aki elismerésre méltó tevékenységet fejt ki a főiskoláról való objektív tájékoztatás, a főiskola népszerűsítése, az elért eredmények publikálása terén.

Nincs meghatározott keretszám

folyamatos

Szenátus


Károly Róbert Főiskola Pro Progressio Díj

Adományozó és évente adható mennyiség Szenátus


Kiadás: 02.

Szabályzat

Oldal: 72/72.


Zöld Magyarországért Díj

Szenátus 3 db publikáció szerzőjének vagy szerzőinek



folyamatos

A főiskola magasabb Vezetői Olyan magánszemélyek, jogi vezetői, Szenátus, Értekezlet személyiséggel rendelkező és Közalkalmazotti Tanács. nem rendelkező szervezetek, akik kiemelkedő szakmai munkásságukkal nagymértékben hozzájárultak a főiskola fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez, modernizálásához, egyedi megjelenésének, pozitív imázsának, jó hírnevének kialakításához.

Szenátus

Tudomány Napja

Olyan fiatal oktatók, kutatók, illetve hallgatók, akiknek a Journal of Central European Green Innovation szakmai folyóiratban megjelent publikációja az olvasóközönség által a legjobb minősítéseket kapta.

Szenátus

Nincs meghatározott keretszám

22.


Journal of Central European Green Innovation folyóirat főszerkesztője.

Vezetői Értekezlet

F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö V E T E L M É N Y R E N D S Z E R

Recommend Documents