F A U M SZTI K A I A
H O R T O B Á G Y Dr.
K I E G É S Z Í T É S E K M A D Á R V I L Á G Á H O Z
Udvardy
Miklós
1941-től, a Hortobágy madárvilágáról írott összefoglaló ökológiai és faunisztikai dolgozatom megjelenésétől, 1944 nyaráig kutatásaim fő tárgya a Hortobágy fészkelő és őszi vonuló madárvilágának vizsgálata volt. 1942 őszén a Madártani Intézet tiszántúli megfigyelőinek közreműködésé vel „szinkron" vonulási megfigyelési napokat tartottunk, amelyekről 23 megfigyelőállomás küldötte be értékes anyagú jegyzeteit. Sajnos, ez az anyag v a l a m e n n y i jegyzőkönyvemmel és kéziratommal együtt elpusztult. Mindössze néhány feljegyzésem maradt az Intézet szomorú pusztulása után, amelyet i t t adok közre. 1. A Hortobágy nyári, fészkelő madárfaunájának képe nem volt teljes a puszta déli részének bejárása nélkül. 1942 május 26—június 4. között Kócspusztát, a Tiszafüred, Nagyiván és Ohatpuszta által kerített területet jártam be. E z e n a pusztán a jobb minőségű sziket már felszántották, így a legelő és a mocsár nem teljesen összefüggő. A régi „Veresnád"mocsár helyén levő, ma is legnagyobb zsombékos-nádasban (Feketerét) a jellemző, már ismert mocsárlakó faunából kiemelem, hogy néhány pár Anser anser, 1—2 pár Botaurus stellar is költött benne; itt is volt néhány Chlidonias leucoptera és Chlidonias nigra telep. E g y kisebb Larus ridibundus telepet is találtam, k b . 30—40 párral. U g y a n i l y e n jellegű terület a debreceni Hortobágy délkeleti határát jelentő Álomzug. A Kadarcs-folyó náddal teljesen benőtt medre szegélyezi a szokott, jellemző fészkelő fajokkal. A legelőn lévő szikestavak 1943. május 2—4. között már csaknem teljesen szárazak voltak, a Vanellus vanellus, Limosa limosa, Tringa totanus. Charadrius alexandrinus részben már kiköltött, részben költésben volt, a Philomachits pugnax pedig több nyire már nászruhát öltött. 1943. május 5—8-án a Nádudvari-puszta bejárásával együtt, azon keresz tül a kunmadarasi Darvas-tó környékét kerestem fel ; ezt a területet Kunkápolnásnak is hívják. Nádudvartól K u n m a d a r a s i g az ekkor uralkodó madárfaj a Philomachus pugnax volt, sokszázas csapatokban. A kunmadarasi puszta szabályos tégla alakú, területe k b . 47 k m . Észa kon a Sárosér egyik mellékcsatornája határolja, amelyen túl Nagyiván lege lője és a debreceni Zám-puszta következik, tehát hasonló jellegű terüle tek. Keletre tőle legelő, kaszáló és kisebb szántáscsíkok váltakoznak a Hortobágy-folyóig, amíg n y u g a t i és déli határát sűrűn tanyásított, akác soros szántók alkotják. A puszta legnagyobb része erősen szikes juhlegelő. 2
217
Középen terül el a csillag alakú Darvas-tó, amely mintegy 5 0 k h területű, kb. fele síkvíz, csupasz partszegéllyel (pl. Kisdarvas-fenék), másik fele mélyebb vizű, nádassal benőtt tó, amelyben csak kisebb tisztások v a n n a k . A nádason kívül, a feltöltési zonációnak megfelelően, gyékényessel, . kákával, zsombékos-sásossal és sásréttel szegélyezett ez a fele (pl. Madár fenék). 1 9 4 4 - i g a pusztát bérlő vadásztársaság mintaszerű madárvédelmet rendezett be a vízivad érdekében; a tó partján lakó vadőr gondjaira volt bízva, a k i távoltartotta a pásztorgyerekeket, orvhalászokat, felelőtlen nádvágókat és egyéb tojásszedőket. í g y a madárvilág élete i t t teljesen zavartalanul folyt. E n n e k ellenére sem a magam tapasztalata, sem a madár ismeretben elég jártasnak mutatkozó és területét kiválóan ismerő vadőr elbeszélése szerint nem költ itt rendszeresen olyan faj, amely a puszta már ismert részein elő ne fordulna (különösen a kékcsőrű réce, a gólyatöcs és gulipán felől kérdezősködtem). Állítólag az 1 9 4 0 - 4 2 - e s nedves évek egyikében huzamosabban tartózkodtak itt nagy kócsagok és kanalas gémek, utóbbi faj esetleg költött is. ( E z t némileg alátámasztja S Á T O R I J . Í 9 4 3 - a s közlése, mely szerint 1 9 4 0 szeptember, v a l a m i n t 1 9 4 1 május, augusztus és szeptember havában észleltek az álomzugi pusztán kanalas gémeket, az utolsó alkalommal 2 5 példányt. M i k o r ez iránt kérdezősköd tem az álomzugi pásztoroknál, azt mondották, hogy a gémek délnyugat felől, tehát a Darvas-tó irányából húztak rendszeresen:) Átvonulóban ugyan csak szinte rendszeresen megjelennek azóta tavasszal és nyár végén az üstö kös gémek. A füvespuszta teljesen azonos megjelenésű volt, mint a Hortobágy többi részei. A Calandrella brachydactyla-t egy helyen észleltem, a Darvas-halom tól mintegy 2 km-re D K - r e , i t t néhány pár fészkelt. E g y Anthus campestrispár költött a Darvas-halom közelében. Ugyanezen a részen költ a Glareola pratincola is, az Otis tarda inkább a szomszédos kaszálókon fészkel. A puszta egy távolabb eső részén 1 5 — 2 0 Ciconia nigra és 4 — 5 Grus grus tanyázott, a Ciconia ciconák-kai együtt, amelyek a környező három faluból idejárnak táplálkozni. Észleltem egy-egy Aquila heliaca-t és Buteo rufinus-t is, ame lyek a faluvéghalmi-erdőben éjszakáznak. ( A puszta teljesen fátlan, a legközelebbi akácliget v a g y fasor a Darvas-tótól legalább 4 — 5 k m távol ságra fekszik.) Megemlítem a pacsirtákra vadászó Falco subbuteo-t, amely nek legalább ilyen messziről kellett evégből iderándulnia. A tavon és környékén uralkodó madárfaj a Numenius phaeopus volt. E z a májusi itt-tartózkodási adat teljesen egybevág B E R E T Z K P . fehértavi adataival. Érdekes azonban, hogy a Hortobágy többi részein senki sem figyelte meg őket ilyenkor. Júniusban, júliusban pedig Ohat-, Máta-, Zám-pusztákon már a Numenius arquatus szintén több száz főnyi nyaraló csapatait találtam 1 9 4 1 — 4 3 - b a n . A Kisdarvas-fenék egyik földnyelvén éjszakáztak, nappal pedig a legelőn táplálkoztak, kisebb csapatokra oszol va. Számukat kb. öt-hatszázra becsültem. A zsombékos, sasos réteken közönséges Emberiza schoeniclus-on, Mota cilla alba-n és flava-n, Anas platyrhyncha-n és acuta-u, Vanellus vanellus-on kívül említésre méltó, hogy mindössze egy költő pár Limosa limosa mutat kozott május 7-én, és a Darvas- és Madár-fenék szélében 6—8 pár Tringa totanus, a többi fenekekben mintegy 6—8 pár költött. Gallinago gallinago 218
csak 2—3 pár fészkelt, míg az Asio flammeus-nak mindössze egy párját láttam, ez kétségtelenül költött is. E g y pár Tringa stagnatilis viselkedése is feltétlenül fészkelésre vallott. N e m láttam itt egyáltalán a Gharadrius alexandrinus-^. A z Anser anser már kiköltötte és a tó szélén legeltette sárgapelyhes fiókáit. 3—4 párat láttam így és kb. 8—10-re becsültem az akkor költött párok számát. N e m fészkelők naponta csapatostul húztak este és hajnalban a Kisdarvas-fenéken, így május 8-án egy 16 és 40—50 főnyi csapat. A z átvonuló parti madarakból csupán a Tringa glareola tartózkodott i t t csapatosan. Minden sasos tocsogó tele volt velük, és sokszor a felvert madarak jellegzetes vészhangjukat hallatva lebegtek körül, mintha csak tanyájukat féltették volna. Tringa erythropus-t négy magános példányt láttam, este a póling-csapatokhoz csatlakozva. Május 7-én három át vonuló Streptopelia turtur példánv pihent meg a darvashalmi vadászház nál. A nádastó madárvilágáról csak vázlatos képet tudtam alkotni. A nádi énekesek közül csak a közönséges Acrocephalus arundinaceus, scirpaceus, schoenobenus és Locustella luscinioides fajokat, valamint néhány pár Panurus biarmicus-t észleltem. A récék és vörösgémek egy része ilyenkor elég rejtett életmódjuk miatt valószínűleg nem került elém. Anas platyrhyncha-t, querquedula-t és strepera-t láttam, 7—8 Botaurus stellaris szólt, tehát legalább ugyanannyi pár költött is; a nádas utcáiban négy Ardea purpurea-t riasztottam fel. 12—13 Ardea cinerea-t láttam a tavon, ezek állítólag itt költöttek ; este valóban ide szálltak be, az aratatlanul maradt avas nádrengetegekbe, nem pedig, m i n t a Hortobágy többi részén, ahol este a gémek a Tisza-ártér erdei irányában húznak el. Három Ardeola ralloides is itt tartózkodott, de — a vadőr nyárvégi híradása szerint — nem költöttek a tavon. 12—14 párra becsültem a költő Circus aeruginosus-pébTok számát. Feltűnő, hogy a szárcsa és a búbos vöcsök nem szerepel a jegyzetemben, holott a tó mélyebbvizű részein valószínűleg költöttek. K é t kis, 5 és 12 főnyi vonuló Podiceps nigricollis csapatot figyeltem meg, amelyek a récéktől különváltan, szorosan egymás mellett tartózkodtak a nyílt víz közepén és nagyon óvatosan viselkedtek. Végül 5—6 pár költő Larus ridibundus-t találtam az egyik síkvizű tisztáson ; szerkőket nem láttam. 2. A Hortobágy őszi átvonuló madárfaunájának kiegészítésére közlöm a köfetkező néhány adatot : Buteo b. vulpinus Gloger. — a Debreceni E g y e t e m i Állattani Intézet gyűjteményében egy, 1935-ben Egyeken, vagyis a Hortobágy szélén fekvő község határában elejtett példány v a n . Falco v. naumanni Fleisch. — 1945. augusztus 28-án került kézre az első horto bágyi példány, tehát őszi átvonulási időben, a Papegyházi erdőben. Több példányt nem láttam belőle, számos vörös és kék vércse közül gyűjtöttem. Cygnus cygnus L . — M i n t rendszeresen átvonuló, de ritkán megfigyelt madárról közlöm, hogy 1932. február 20. körül egy a Halastón tartózko dott pár napig S Á T O R I J . (in lilt.) híradása szerint. Colymbus stellatus Pont. — első hortobágyi előfordulás 1941. november 13., Kösélyszeg. S Á T O R I J . (1943). Streptopelia d. decaocto F r i v . — 1942. október 25-én S Á T O R I J . és V E R T S E A . kollégákkal együtt figyeltük meg a hortobágyi halastavak fűziásorain egy elkóborolt példányát. Első hortobágyi adat. Charadrius dubius curonicus G m . — 1942. szeptember 1-én ejtettem el és 219
ekkor, valamint 1 9 4 3 őszén megállapítottam, hogy kisebb számban rend szeres átvonuló. Squatarola squatarola L . — októberben, novemberben rendszeres átvonuló, kitart, míg az összes szikestavak be nem fagynak, és e legkésőbbi őszi aspektusban jellemző faja a pusztának, minden fenék körül mutatkozik egy-két példány. Arenaria i. interpres L . — ősszel és tavasszal rendszeresen átvonul a Hortobágyon. 1 9 4 2 . szeptember 1—2-án gyűjtöt tem először több példányát, ez volt egyúttal e faj első hortobágyi megfigye lése. Calidris testacea P a l i . — rendszeres, csapatos átvonuló, noha eddig alig volt róla hortobágyi megfigyelés. 1 9 4 2 . augusztus 2 2 . , szeptember 1., 1 9 4 3 . október 5-én gyűjtöttem példányait. Calidris temmincki Leisl. — lásd az előbbi fajról írottakat; első hortobágyi a d a t a i : 1 9 4 1 . szeptember 6-áról a Debreceni E g y e t e m i Állattani Intézetbe került, 1 9 4 2 . szeptember 1- én magam ejtettem el bizonyító példányokat. Limicola f. falcinellus Pont. és Phataropus lobatus L . — A z előbbi fajból az első hortobágyi pél dányt 1 9 4 2 . augusztus 23-án, utóbbiból a másodikat 1 9 4 3 . szeptember 2- án ejtettem el (háromfőnyi kis csapatból). Haematopus ostralegus longipes But. — első hortobágyi előfordulását említi N I E T H A M M E R ( 1 9 4 3 ) . S Á T O R I J . nyomán : 1 9 4 2 . május 1 0 , Kösélyszeg. (A D . Áll. Int. gyűjteményében.) Megemlítem még, hogy a Caprimulgus europeaus-ről (Halastó, 1 9 4 0 . május 23.) és Athene noctua-ról (Halastó, 1 9 3 7 . november 2 7 . , 2 8 . ) a szorosan vett Hortobágyról nem volt még biztos adatunk. ( S Á T O R I J . i n litt, közlé sei.) E z e k k e l az újabb megfigyelésekkel együtt a Hortobágy madárfaunája 2 4 3 fajból és alfajból, ezek között 1 1 9 átvonulóból áll. 3. 1 9 4 3 . november 23-án a hortobágyi halastavakon egy előttem ismeret len és a Hortobágyon eddig nem észlelt csérfaj 5 0 — 6 0 főnyi csapatát figyel tem meg. E b b e n az évben november 21-én esett az első hó, és fordult hirte lenül téliesre az időjárás. V a l a m e n n y i szikestó befagyott, úgyhogy a madár világ a halastavakon gyülekezett, részben pedig még éjjel tovább vonult ( U D V A R D Y , M . 1 9 4 3 ) . Ä 1 1 . sz. lecsapolt tavon a pocsolyákban rekedt halak befagytak a jégbe, és sok szarka, 5 0 — 6 0 dolmányos varjú, több száz danka sirály és nagypóling, valamint 8 rétisas gyűlt össze erre a prédára. E z e k között, de önálló csapatban mozogtak a dankasirályoknál alig kisebb csé rek, amelyek színezetük és a hazai előfordulások alapján ítélve a Gelochelidon n. nilotica G m . , vagy pedig a Sterna s. sandwicensis L a t h . fajhoz tartoz hattak. Sajnos, sem bizonyító példányt lőni, sem repülésük közben a távolból pontosan meghatározni nem t u d t a m őket. Érkezett:
1947
október.
OayHHCTHqecKHe ÄonojiHHTejibHbHe HaöJiiofleHHH K nTHMbeiviy MHpy Ha X o p T o ö a a e Ao-KTc-p HiiKo.nafi y^ßapÄH 3TO coMHHenne ^ono.THeHHe K Moeft npe>KHeii n o / i p o ö H o f t HayqHOH craTbi (Tisia, 1941, V o l . 5., p. 92—169) B KOTopoft H nyöjiHKOBa.n HCC.neaoBaHHH npoH3Be,aeHHbie MHOK) c 1941 n o 1944 roaax. B STO B p e M H M H £ yaajiocb ncc.neaoBaTb To>Ke i O J K H y i o q a c T b n y c T b i H H X o p T o ö a . i b n^ocKOCTb He ^aeT paBHOMepHyio KapTHHy, n o T O M y MTO .IVMIIIMH cejiHTpoBaTbiji
220
3eiu.in öbi.iH y>Ke B M H o r n x
MecTax cnaujeHbi.
X a p a K T e p n c . - n m e c . K n e rHe3jyrouine BH,ibi öoJioTHbix MacTeii : Anser anser, Botaurus stellaris, Chlidonias nigra, Ch leucoptera, Larus ridibundus, Vanellus vanellus, Limosa limosa, Tringa totanus, T stagnatilis, Charadrius alexandrinus, Podiceps nigricollis, Locustella luscinioides n T a K „la.iee. K a K nepejieTaiouine eme B Mecsute Mae őbijni TOKe B öojibiiioM HHCJie: Philomachus pugnax, Numenius phaeopus, N. arquatus. H a cejiHTpoBa-roft q a c T i i : Calandrella brachydactyla, Anlhus campestris, Glareola pratincola, Grus grus, Ciconia ciconia, C. nigra, Aquila heliaca, Buteo rufinus, Otis tarda. A\He H ApyrHM y a a ^ o c b y c T a H O B H T b MeJK/iy 1942 n 1944 ro/iaMH HecKo.ibKo öo.iee 3HawHTe.nbHbie ^aHHbie TOJKe KacaTe.Tbiio oceHiinx nepeJié/roB. 3 T H OTHOCTHTCH Ha c.ie/iyiou i n e öHAbi: Buteo vulpinus, Falco naumanni, Cygnus cygnus, Colymbus stellatus, Squa tarola squatarola, Arenaria interpres, Calidris testacea, C. temmincki, Limicola falcinellus, Phalaropus lobatus, Haematopus ostralegus,
Supplement
to the By
bird fauna of the
Dr. Miklós
Hortobágy
Udvardy
F r o m 1941 t i l i t h e s u m m e r o f 1944, w i t h t h e a p p e a r a n c e o f m y w o r k s u m m a r i z i n g the ecological a n d faunistieal relations of the birds of the Hortobágy, m y principle object of i n v e s t i g a t i o n was the nesting a n d a u t u m n m i g r a t o r y b i r d fauna of the H o r t o b á g y . I n t h e a u t u m n o f 1942. w i t h t h e a i d o f o b s e r v e r s f r o m t h e O r n i t h o l o g i c a l I n s t i t u t e , we h e l d s y n c h r o n i z e d m i g r a t o r y O b s e r v a t i o n d a y s , f r o m w h i c h t h e v a l u a b l e n o t i c e s o f 23 s t a t i o n s were o b t a i n e d . U n f o r t u n a t e l y t h i s matériái w a s d e s t r o y e d , as w e l l as a l l m y n o t e s a n d m a n u s c r i p t s . A l t o g e t h e r a f e w n o t i c e s r e m a i n e d after t h e t r a g i c d e s t r u c t i o n o f t h e I n s t i t u t e , as f o l l o w s : 1. T h e p i c t u r e o f t h e s u m m e r f a u n a o f t h e H o r t o b á g y w a s i n c o m p l e t e w i t h o u t a s u r v e y o f t h e s o u t h e r n p a r t o f t h e s t e p p e . B e t w e e n t h e 26th o f M a y a n d 4U> o f J u n e , 1942, I s u r v e y e d K ó c s p u s z t a , t h e a r e a s u r r o u n d e d b y Tiszafüred, N a g y i v á n a n d Óhatp u s z t a . O n t h i s s t e p p e t h e a l k a l i c soils o f b e t t e r q u a l i t y a r e n o w p l o w e d , so t h a t the pastures a n d s w a m p s are n o t c o m p l e t e l y coherent. I call a t t e n t i o n to the fact t h a t i n t o d a y ' s g r e a t e s t r e e d y a r e a s ( i n p l a c e o f t h e o l d Veresnád s w a m p ) e x c e p t f o r t h e c h a r a c t e r i s t i c , w e l l - k n o w n s w a m p - f a u n a , t h e r e b r e d s o m e p a i r s o f Anser anser, 1—2 p a i r s of Botaurus stellaris, a n d h e r e also I f o u n d some Chlidonias leucoptera a n d Chlidonias nigra c o l o n i e s . I also f o u n d a s m a l l e r c o l o n y o f Larus ridibundus, about 30—40 pairs. The Álomzug steppe o n the southeast b o u n d a r y o f Hortobágy of D e b r e c e n is a n area w i t h the same characteristics. T h e b e d of the K a d a r c s river, completely fiiled w i t h r e e d , defines i t , w i t h t h e k n o w n c h a r a c t e r i s t i c b r e e d i n g species. B e t w e e n t h e 2nd a n d 4O1 o f M a y , 1943, t h e s a l t l a k e s o f t h e p a s t u r e were a l m o s t e n t i r e l y d r y , t h e Vanellus vanellus, Limosa, limosa, Tringa totanus a n d Charadrius alexandrinus were a l r e a d y p a r t l y h a t c h e d , p a r t l y i n process o f h a t c h i n g , a n d t h e 5 5 o f t h e Philomachus pugnax h a d mostly acquired their mating plumage. F r o m t h e 5 0 i t o 8th o f M a y , 1943, I i n v e s t i g a t e d , t o g e t h e r w i t h t h e s u r v e y o f N á d \ i d v a r s t e p p e , t h e r e g i o n o f t h e D a r v a s laké o f K u n m a d a r a s . I n t h e r e g i o n o f N á d u d v a r t h e Philomachus pugnax r e i g n e d a t t h i s t i m e o n f l o c k s o f s e v e r a l h u n d r e d b i r d s . T h e K u n m a d a r a s s t e p p e , a b o u t 47 k m , i s s u r r o u n d e d o n t h e n o r t h b y steppes, o n t h e east b y s t e p p e a n d m e a d o w s , a n d o n t h e s o u t h a n d w e s t b y p l o w e d l a n d w i t h r o w s o f R o b i n i a p s e u d a c a c i a — trees, a n d f a r m s . T h e b i g g e s t p a r t o f i t i s sheep p a s t u r e , s t r o n g l y a l k a l i n e . I n t h e m i d d l e i s t h e D a r v a s laké, w h i c h i s s t a r - s h a p e d , 50 h a , h a l f o f i t o p e n w a t e r a n d o p e n shores, t h e o t h e r p a r t , w i t h d e e p e r w a t e r , f i l l e d w i t h r e e d , w i t h o n l y s m a l l C l e a r i n g s . T h e shores h e r e c o n s i s t o f zones o f r u s h e s , sedges a n d m a r c h e s . U n t i l 1944 t h e w a t e r — f o w l were w e l l p r o t e c t e d here b y a g a m e s o c i e t y . H o w e v e r I n e v e r f o u n d o t h e r sorts t h e r e t h a n i n o t h e r p a r t s o f t h e s t e p p e . A c c o r d i n g t o r e p o r t s o f t h e game-keepers, i n one o f t h e w e t y e a r s 1940—1942 w h i t e egrets a n d s p o o n b i l l s r e m a i n e d here onger, a n d t h e s p o o n b i l l m a y h a v e b r e d h e r e . (See S Á T O R I , 1943, w h o also i n v e s t i g a t e d t h e Á l o m z u g s t e p p e i n t h e s a m e years.) S i n c e t h e n t h e r e n o r m a l l y a p p e a r s i n t h e s p r i n g a n d e n d - o f - s u m m e r m i g r a t i n g t h e Ardeola ralloides. T h e s t e p p e h a s t h e s a m e c h a r a c t e r i s t i c s as t h e o t h e r p a r t s o f t h e H o r t o b á g y . I n o n e p l a c e I o b s e r v e d s o m e b r e e d i n g p a i r s o f t h e Calandrella brachydactijla. I saw one 2
p a i r o f Anthus campestris, some Glareola pratincola. T h e Otis tarda n e s t e d r a t h e r i n t h e n e i g h b o u r i n g m e a d o w s . H e r e b e l o n g 15—20 b l a c k S t o r k s a n d 4 — 5 cranes w h i c h s u m m e r e d but. d i d n o t n e s t there, a n d m a n y w h i t e S t o r k s w h i c h b r e e d i n t h e n e i g h b o u r i n g v i l l a g e s . I o b s e r v e d a s i n g l e Aquilahelica a n d one Buteo rufinus, w h i c h repose ai n i g h t i n t h e F a l u v é g h a l o m - w o o d (the s t e p p e i s c o m p l e t e l y w i t h o u t trees, t h e n e a rest R o b i n i a copse o r a l l e y b e i n g 4 — 5 k m a w a y ) . T h e r e was a Falco subbuteo h u n t i n g the s k y l a r k s , w h i c h m u s t have come a l l t h a t distance. T h e c h a r a c t e r i s t i c b i r d o f t h e laké r e g i o n was t h e Numenius phaeopus. I t i s i n t e resting that no body observed i t d u r i n g this t i m e o n the Hortobágy, but B E R E T Z K s a w i t o n t h e l a k e s o f S z e g e d a t t h i s p e r i o d . I n J u n e a n d J u l y i n 1941—45 o n t h e o t h e r p a r t s o f t h e H o r t o b á g y 1 a l r e a d y s a w t h e s u m m e r i n g f l o c k s , also i n s e v e r a l h u n d r e d s , o f Numenius arquatus. T h e r e were a b o u t 5 0 0 — 6 0 0 , t h e y r e s t e d a t n i g h t o n t h e b o r d e r s o f t h e laké, b y d a y f e d o n t h e p a s t u r e i n s m a l l e r f l o c k s . I n t h e s w a m p y , sedge-y, m e a d o w s , t h e o r d i n a r y b r e e d i n g b i r d s : Emberiza schoeniclus, Motacilla alba a n d flava, Anas platyrhyncha a n d acuta, Vanellus vanellus, Limosa limosa, Tringa totanus, Capella gallinago. O f Asio flammeus I s a w o n l y one b r e e d i n g p a i r . A p a i r o f Tringa stagnitilis i n a l l p r o b a b i l i t y b r e d here. I s a w n o Charad rius alexandrinus. 8—10 p a i r s o f Anser anser b r e d o n t h e l a k é ; t h e y h a d h a t c h e d t h e i r y o u n g . N o t n e s t i n g , t h e y were p r e s e n t i n s m a l l f l o c k s . T h e r e were m a n y f l o c k s here o f t h e m i g r a t o r y Tringa glareola a n d 4 s i n g l i s p e c i m e n s o f Tringa erythropus. I could establish only a superficial picture of reed-bird population. I noticed r Acrocephalus arundinaceus, scirpaceus, schoenobaenus, Locustella luscinioides, Panurus biarmicus, Anas platyrhyncha, querquedula a n d strepera, 7—8 Botaurus stel laris, 4 Ardea purpurea, 12—13 Ardea cinerea. T h r e e Ardeola ralloides were here, w i t h o u t b r e e d i n g . T h e r e b r e d 12—14 p a i r s o f Circus aueruginosus, 5—6 p a i r s o f Larus ridibundus 2 f l o c k s o f Podiceps nigrieollis, c o n s i s t i n g o f 5 a n d 12 s p e c i m e n s h a d just arrived. |! 2. S u p p l e m e n t to t h e a u t u m n m i g r a t o r y f a u n a o f t h e H o r t o b á g y . Buteo b. vulpinus G L O G E R . I n 1935, c o l l e c t e d o n t h e b o r d e r s o f t h e H o r t o b á g y . Falco n. naumanni F L E I S C H . I c o l l e c t e d V I I I . 28 1945 t h e f i r s t e x a m p l e f r o m the H o r t o b á g y , f r o m a m i g r a t i n g f l o c k o f k e s t r e l s a n d r e d - l e g g e d f a l c o n . Cygnus cygnus L . A c c o r d i n g t o S A T O R I ' S r e p o r t s , o n F e b r u a r y 20, 1932, t h i s w a s o b s e r v e d for a f e w d a y s o n t h e f i s h - p o n d s . Colymbus stellatus P o n t . F i r s t o b s e r v e d o n t h e H o r t o b á g y i n 1941 (SÁ T O R I , 1943), Streptopelia d. decaocto F R I V . F i r s t H o r t o b á g y d a t a X . 25, 1942, a n e r r a n t s p e c i m e n i n t h e w i l l o w s o f t h e f i s h - p o n d s . Charadrius dubius curonicus G M . Normal m i g r a n t i n s m a l l n u m b e r s . Squatarola squatarola L . N o r m a l migrant i n October, N o v e m b e r , i t r e m a i n s w i t h u s u n t i l f r e e z i n g i n c o m p l e t e a n d i n these latest a u t u m n a s p e c t s i s a c h a r a c t e r i s t i c species o f t h e p l a i n , t h o u g h i n s m a l l n u m b e r s . Arenaria i. interpres L . I c o l l e c t e d m y f i r s t H o r t o b á g y e x a m p l e s I X . 1—2. 1942. Calidris testacea P a l i . N o r m a l l y m i g r a n t i n f l o c k s . Calidris temmincki L e i s l . N o r m a l l y m i g r a n t i n f l o c k s . Limicola f. falcinellus P o n t . I s h a w a n d s h o t a s p e c i m e n V I I I . 23, 1942, a n d f r o m Phalaropus lobatus L . O n e I X . 2. 1942 f r o m t h r e e s p e c i m e n . Haematopus ostralegus longipes B u t . S Á T O R I : 10. V . 1942. I m e n t i o n t h a t S Á T O R I o b s e r v e d Caprimulgus europaeus a n d Athene noctua on t h e H o r t o b á g y , species o f w h i c h w e h a d p r e v i o u s l y n o c e r t a i n d a t a . G r a t e f u l a c k n o w l e d g e m e n t i s m a d e t o M r s . J. Thompson for t h e E n g l i s h t r a n s l a t i o n .
Irodalom —
References
Beretzk P.: B i r d f a u n a o f t h e W h i t e L a k e o f S z e g e d , o n t h e b a s i s o f 10 v a t i o n s . A q u i l a 50. (1943) p . 3 1 7 — 3 4 4 . ( h u n g ) .
years
obse i
Boross P.: D a t a o n t h e l i f e o f t h e w a t e r - f o w l o f Sárszentágota, A q u i l a , 50. (1943) p. 3 4 4 — 3 4 7 . ( h u n g . et g e r m ) . Keve A.: I n c r e a s e o f I n d i a n R i n g - D o v e i n H u n g a r y d u r i n g t h e l a s t 10 y e a r s . A q u i l a . 50. (1943) p . 2 6 4 — 2 8 1 . ( h u n g . e t g e r m ) . Niethammer G : Haematopus ostralegus (1943) p . 299. ( h u n g . e t germ.)
222
longipes.
Buturlin in Hungary. Aquila,
50.
Sátori J.: Branta ruficollis. P u l l , one o f o u r regulär m i g r a t i n g b i r d s . A q u i l a , 4 6 — 4 9 . (1942) p . 4 6 6 . ( h u n g . e t g e r m . ) F a u n i s t i c d a t a f r o m t h e H o r t o b á g y . A q u i l a , 5 0 . (1943) p . 4 0 6 — 4 0 7 . ( h u n g . e t germ.) Sóvágó M.i Glareola
p. pratincola,
L . A q u i l a , 50. (1943) p . 4 0 7 . (hung.et germ.)
Tarján T.: O c c u r r e n c e o f l o n g - l e g g e d h a w k s . A q u i l a , 4 6 — 4 9 . (1942), p . 4 6 4 . ( h u n g . e t germ.) Udvardy M.: B i r d - w o r l d o f t h e H o r t o b á g y , a s t u d y i n z o o g e o g r a p h y . T i s i a , 5. (1941) p. 92—169. (hung. w i t h germ. summary). G r e a t w h i t e - f r o n t ed goose o n t h e H o r t o b á g y i n t h e s u m m e r o f 1942. A q u i l a , 4 6 — 4 9 . (1942) p . 4 5 1 . ( h u n g . e t g e r m . ) W i n t e r o n t h e H o r t o b á g y . Vadászat-Halászat. 11. (1943) p . 7 6 — 7 7 . (hung.) Vertse A.: F u r t h e r o c c u r r e n c e o f T u r n s t o n e i n H u n g a r y . A q u i l a , p . 4 6 5 — 4 6 6 . ( h u n g . et germ.)
4 6 — 4 9 . (1942.)
