(Ézs 40,3.10 – Advent 3. vasárnapjának igéje)
Gondolatok Ádventben (2Krón 15,2) Ádvent első – és az ezt követő – vasárnapjai az új egyházi esztendő kezdetét is jelentik. A hívők nyugodtan mondhatják egymásnak, hogy boldog újesztendőt kívánok! Ilyenkor persze elgondolkozhatunk azon, hogy egy Isten-hívő, Istent kereső ember számára mitől lesz igazán boldog az eljövendő esztendő? Attól, hogy folyamatosan hívja, keresi az Urat és meg is találja. , amikor megszületett. Ennek ünneplésére készülünk most Ádventben, ennek örülünk Karácsonykor, hiszen a Megváltóval a legnagyobb ajándékot, a bűneinktől való szabadulás lehetőségét kaptuk. Ádvent a várakozás, az elcsendesedés, az önvizsgálat, a bűnbánat időszaka. Tudom, nehéz ezt megvalósítani, hiszen környezetünk, a bennünket körülvevő világ, a hírközlő eszközök a Karácsonyban és az arra való felkészülésben a pénzt, a hasznot, a minél több, nagyobb ajándék vásárlására buzdítást harsogják. Amerikában a Hálaadás ünnepéhez kötik a nagy bevásárló láncok az akciós vásárlások kezdetét. Láthattuk a TV-ben, hogyan taposták, lökdösték egymást az emberek a boltok nyitásakor. Nem tudom mi ebben a hálaadás?
Kinek, minek, miért adnak hálát? Valószínűleg nem az Isten mindenkit megtartó szeretetéért, hanem az áruházak akciós ajánlataiért. Őszintén szólva nem értem az amerikai elnök nagy média nyilvánosságot kapott kegyelmi aktusát sem, amikor megkegyelmezett egy pulykának, sőt állítólag kettőnek, de csak egyet láttunk. Az Istentől kapott szeretetet, bűnbocsánatot, kegyelmet embertársaink felé nekünk is gyakorolni kell, de hát itt nem erről volt szó. Bár – ismétlem – nehéz, mégis csodálatos dolog az, ha legalább rövid időre el tudunk csendesedni, belső szobánkban önvizsgálatot tartani, az ünnepi időszak lényegére gondolni, Urunkkal beszélgetni, imádkozni. Így emlékezünk Urunkkal való első találkozásra. A bűnbánat gyakorlásával pedig egyidejűleg is készülődünk. Mert hitünk szerint eljön egyszer az az idő is, amikor számot kell adnunk földi pályafutásunk történéseiről. „Mert még vajmi kevés az idő, és aki eljövendő eljő és nem késik.” (Zsid 10,37) A második nagy találkozásra, a végítéletre úgy készülhetünk, hogy tudjuk: nem a magunk érdemeiből, hanem kizárólag az Ur kegyelméből üdvözülhetünk. Ezért kell bűnbánó lélekkel szüntelenül imádkoznunk, ahogyan erre Pál apostol is szólít. Adja Isten, hogy Ádventben mindkét nagy találkozásra gondolva készülődjünk, várakozzunk, mert akkor valóban megtaláljuk az Urat. Azt is kérem Urunktól, segítsen, hogy keressük máskor is – legyen mindig Ádvent –, és akkor a két nagy találkozás között még sűrűn örülhetünk a Vele való közösség áldásainak. Dr. Győrfi Károly
Mária újszövetségi arcképén mindenekfelett a kegyelem fénye ragyog. Egyszerű názáreti leány egyébként. Már menyasszony. Úgy látszik, hogy iparosember feleségeként éli le az életét: főz, mos, gyermeket nevel, megöregszik és névtelen asszonyokkal együtt elsüllyed az ismeretlenségben. De Istennek tetszett őt kiszemelni arra a feladatra, hogy a Megváltó földi édesanyja legyen. Az erről szóló bibliai hagyomány világossá teszi, hogy Mária ugyanolyan bűnös ember, mint akárki más, de Isten kegyelme kiválasztja az Isten-anyai szolgálatra. Nem az ő fénye, ami rajta ragyog. Nem is képzeli szép nőnek Lukács evangéliuma, mert így szólítja meg: Isten rátekintett szolgáló leányának alázatos, jelentéktelen állapotára. De nem is az ő belső szépségre, tisztasága, jósága, ami kiemeli. Az angyal ekképp köszönti: Üdvözöllek, te kegyelembe fogadott. Egy bűnös emberre, egy egyszerű jelentéktelen leányra ráhull Isten kegyelme. Mária pedig alázatos hittel elfogadja Isten kegyelmét, és vállalja engedelmesen hívását. Hitt az Isten hozzá intézett szavának. Vállalja hivatásának minden fájdalmát; mennyi csalódása volt fiában annak munkája miatt, és mennyi szenvedése fiáért, csúfos haláláért. Nincs itt szó szépségről, jóságról, emberi kiválóságról és nemességről, csak kegyelemről és hitről! Máriával ApCsel 1,14-ben találkozunk utoljára. Ő is várja a pünkösdöt. Neki is Szentlélek kellett, akárcsak a többi tanítványnak, hogy megértse Jézust, és eljusson a benne való hitre. Máriától minden hívő megtanulhatja Isten kegyelmét hittel elfogadni, vállalni a Krisztus-hordozásból reá eső feladatot, és alázatosan eltűnni a szolgálat után. Veöreös Imre (Forrás: Ádventi-Karácsonyi Mozaik)
Túrmezei Erzsébet (részlet) Ádvent. Szelídzengésű üzenet. Eljön! Eljön! Beteg, a gyógyulásod, rab, a szabadulásod, halott, az életed. Szomorú, most jön az öröm! Erőtlen, most jön az erő! Éjbe’ járó, hajnalra váró, fölkel a fény neked.
Zendül az ég, zendül a föld, Isten izent: Eljön! Eljön! Ádvent! Ádvent! … romba dőlhet minden oltár, Elnémulhat zsolozsma, zsoltár, Házad küszöbén fog megállani… A munkazajban, léha dalban, vagy az éj titkos csendjében fogod közelgő léteit meghallani. Eljön! Eljön! Ki nem kerülheted. Ha kikerülöd, mint kegyelmet, úgy kell bevárnod, mint ítéletet. Hallod? Hallod? Mozdul az ég, mozdul a föld, Isten izent: Eljön. Eljön. Ádvent. Ádvent.
1. Karácsonyra készülve - kérésre - készséggel ajánljuk fel az úrvacsora házi kiszolgálását. 2. Gyűjtést hirdetünk karácsonyi csomagokra. Befizetni az iratterjesztésnél lehet, vagy egyeztetett időpontban a lelkészi hivatalban. 3. A karácsonyi gyermekműsor főpróbáját december 20-án 9-12 óra között tartjuk a templomban
Karácsonyváró istentisztelet – a gyermekek, hittanosok szereplésével december 21-én, Advent 4. vasár-napján 10 órakor. Főpróba december 20-án 9 órakor. Szentestei istentisztelet – december 24-én du. 16 órakor. Karácsonyi istentiszteletek – december 25-én és 26-án 10 órakor, úrvacsorával. Karácsony utáni vasárnapi istentisztelet – december 28-án 10 órakor. Óévesti istentisztelet – december 31-én 16 órakor. A 70 éve történt bombatámadás és az újjákezdés alkalmából emlékezés és hálaadás úrvacsorával. Újévköszöntő istentisztelet – 2015. január 1-jén 10 órakor, úrvacsorával. Vízkereszt ünnepe – január 4-én, a vasárnapi istentiszteleten, úrvacsorával. Igét hirdet D. Szebik Imre ny. püspök
