ewsletter Emlékhely egy felgyorsult tempójú világ emberei számára Salgótarjánban, ebben Helga Pál

A ReSource projekt a Central Europe Program keretein belül, Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatással kerül megvalósításra.

Ez a dokumentum a szerzők véleményét tükrözi. A program képviselői nem vonhatók felelősségre az itt közölt információk harmadik fél által történő felhasználása miatt.

április 2012

k i a d á s 03

Új hajtás régi bányákból Bányászat utáni lehetőségek felfedezése Közép-Európában

Newsletter A ReSource könyv – a változás történetének elmesélése

Emlékhely egy felgyorsult tempójú világ emberei számára

mikor a tudósok fényképezőgépek vagy televíziós kamerák elé állnak, gyakran olyan helyet választanak, ahol könyvespolc van mögöttük. Ez nem különös annak fényében, hogy a tudást könyvekben gyűjtik össze. Az internet és a digitális média mai világában még mindig ez a megszokott gyakorlat. Nem meglepő tehát, hogy a ReSource tudós csoportjának tagjai is előálltak az ötlettel, hogy a projekt eredményeit egy újabb...

Problémák

S

>>12. oldal

algótarjánban, ebben a Magyarország északi kapujában fekvő bányászvárosban a ReSource projekt elsődleges eredményeként földalatti emlékhely létesült. A „Bánya a lábunk alatt” földalatti kiállítóhely teljesen újszerű, és abból a célból készült, hogy bemutassa és felélessze a város ipari örökségét...

lehetőségekké

Roman Rozina

>>11. oldal Helga Pál

Peter Wirth

>>09. oldal

A

(archív anyag: Regionális Fejlesztési Központ)

(archív anyag: Salgótarján város)

(fénykép: Lovro Rozina)

A hajdani bányászvidékeket nem szabad elfelejteni

E

vszázadokon át a bányászat helyi és országos prosperitást biztosított Európában; a szén fekete arany volt, és a rétegek tömegével vonzották az embereket. Különösen a periférikus helyeken a bányászat gyakran minden gazdasági fejlődés gerince lett, és rendkívüli fellendülést eredményezett. Hatására teljes vidékek alakultak át...

változtatása

a Földrajz és a Regionális Tudományok Intézete

David Osebik, Grazi Egyetem

Kultúra – tradíció– mentalitás Nemzetközi szimpózium – Leoben (Ausztria)

2

011 májusában a Leobeni (Ausztria) „Kultúra – tradíció – mentalitás: A bányászati múlt, mint kihívás, és egyben lehetőség is a regionális fejlesztésre” nemzetközi szimpózium anyagának középpontjában a bányászat befejezése utáni, széleskörű kulturális lehetőségek álltak. A 3 napos program során a 6 európai országból érkező résztvevők különböző megközelítésekből kaphattak információt a bányászat befejezése utáni lehetőségek meghatározásával és gyakorlati kihasználásával kapcsolatban, és két izgalmas helyszíni látogatáson közvetlen példákat ismerhettek meg a bányászati kultúra kihasználására.

A

bányászat befejezése után olyan emberek és tárgyi eszközök maradnak hátra, akik, és amelyek a kultúra, tradíció és mentalitás különleges elegyét hordozzák magukban. Az ilyen tárgyi és nem tárgyi örökség kihangsúlyozza a kultúra szerepét, hogy a kultúra milyen kihívásokat támaszt, és ugyanakkor esélyeket is ad a hajdani bányászrégiók felélesztésére. A „kultúra” különböző értelmezései jelentősen eltérnek egymástól mind a megítélést (mi a bányászkultúra), mind a gyakorlati megvalósítást (hogyan lehet igénybe venni a bányászati kultúrát a regionális fejlesztés céljára) illetően. Ebben a tekintetben a leobeni nemzetközi szimpózium a témának csak kicsi, ám nagyon fontos részére irányította rá a figyelmet. A 3 napos szimpózium a Radwerk IV-hez (muzeális nagyolvasztó, ipartörténeti örökség) tett helyszíni látogatással kezdődött. A résztvevők két professzor vezetésével nem mindennapi módon ismerhették meg a 19. századi legkorszerűbb ércfeldolgozó módszereket. A leobeni Kongresszusi Központban tartott szimpózium a 2. napon a hajdani bányászrégiók kultúrájával, tradícióival és mentalitásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati témákra irányította rá a figyelmet. A vendéglátó régió bányászati kultúrája fontosságának ismertetése után az első tárgykör a bányászai örökség regionális, és több régiót átfogó múzeumokban történő bemutatására

This documentation reflects the authors views. The programme bodies are not liable for any use that may be made of the information contained therein.

irányult. A stájer vasérc útjának múzeumait a szervezés jó példájaként hozták fel annak illusztrálására, hogy olyan múzeumok, amelyek magukban túl kicsik lennének a fennmaradáshoz, hogyan tudnak megélni a szoros együttműködés révén. Az előadások következő témaköre európai szinten foglalkozott a kulturális turisztikai útvonalakkal. Françoise Tondre, az Európai Környezet Intézetének alelnöke az európai kulturális útvonalak fontosságáról és kritériumairól beszélt, Gerhard Sperl professzor pedig a vas közép európai útjáról, mint a nemzeteket átfogó idegenforgalmi és marketingstratégia nagyszerű példájáról tartott beszámolót. A délután az ifjúságról és a kultúráról szóló beszámolókkal kezdődött, hogy milyen nagy szerepet játszanak a kialakult szerkezet és a mentalitás megváltoztatásában. Mindkét előadás kiemelte az élő kultúra és a társadalmi összetartozás fontosságát, hogy mindkettő mennyire fontos a fenntartható regionális fejlesztés (újbóli fejlesztés) szempontjából. A szimpózium végén adott példákról szóló beszámolók hangzottak el annak ismertetésére, hogy Németországban és Szlovéniában hogyan állnak hozzá a bányászathoz kapcsolódó idegenforgalom kérdéséhez. Az első azt ismertette, hogy miképp lehet jól bemutatni a bányászat emlékeit kereső turisták számára a bányászati munkák nyomán kialakult tájat. A második újra visszavitte az eseményeket a „felszínre”, és gyakorlati stratégiákat ismertetett a bányászati emlékekre alapozott idegenforgalom etnológiai, valamint sporttal kapcsolatos fejlesztésére. A szimpózium utolsó jelentős eseménye tanulmányút volt a stájer Érchegységbe (Steirischer Erzberg). A résztvevők a régi bányavasúton (Erzbergbahn) hatalmas csillékben (Hauly) utazva közvetlenül ismerhették meg ezt a kiváló példát, amely a bányászörökségnek a turizmus céljára történő sikeres hasznosítását illusztrálja. Ugyanakkor csodálatos látványban is részük volt, ahogy eléjük tárult a stájer Érchegység, Európa legnagyobb vasérchegységének teraszos sziluettje. Bányászai kultúra, mi más?

ReSource a stájer Érchegység belsejében (fénykép: Roman Rozina)

02

P r o b l é m á k wl w eh we. rteőssoéugr c e ek-kcée . evuá l t o z t a t á s a

április 2012

Jitka Sudorova

Kelet-Sokolov kistérsége

k i a d á s 03

Bányászai helyszínek egységes átalakítása Nemzetközi szimpózium – Chodov (Cseh Köztársaság)

A

2011. október 12-én Chodovban (Cseh Köztársaság) megtartott, a „Bányászati helyszínek egységes átalakítása – a hajdani bányászrégiók helyi fejlesztésének ígéretes megközelítése” című, nyilvános szimpóziumon számos európai ország szakértői ismertették saját esetüket. Különböző példákat mutattak be a hajdani bányászati régiók helyi fejlesztésének illusztrálására.

A

csehországi Sokolov térségben is közeledik a bányászat befejezésének pillanata; éppen ezért megfelelően fel kell rá készülni. Ezt az üzenetet küldte a nemzetközi szimpózium, amelyen 7 országból több mint 100 fő vett részt. Az előadók ismertették, hogyan látják a bányászati régiók jövőjét, és többek között arról is beszéltek, hogy a Sokolov térségnek és más európai bányászvidékeknek milyen jövőjük lehet a bányászat befejezése után. A szakértők úgy látják, hogy a bányászat befejezése jelentős változásokkal és problémákkal fog járni a Sokolov térségben. Ezekhez a változásokhoz és a problémák megoldásra néhány év nem elegendő. „Ugyanakkor, a vidék képe már előnyösen változni kezdett. A folyamat eredményei több mint tíz év után lesznek láthatók. Nagyon fontos előre tudni, hogy milyen gazdasági irányt vesz a körzet, valamint hogy milyen termelési és szolgáltatási formák terjednek majd el. Hogyan lehet több ezer új munkahelyet teremteni az elbocsátott bányászok számára. Hogyan lehet megtartani a térségben a fiatalokat és az iskolázottakat. És miképp lehet megváltoztatni a térségről a csehek szemében kialakult, meglehetősen rossz képet, hogy meglátogassák a vidéket, és ott töltsék el a szabadidejüket,” mondta Kitka Sudorova, a ReSource csehországi projektvezetője.

igazolta a tényt, hogy Sokolov nincs egyedül a problémával, és jók az esélyek a külföldi ösztönző példák követésére. A szimpóziumon német, osztrák, szlovén, belga, valamint cseh partnerek ismertettek példákat a területek újbóli kialakítását illetően. A ReSource keretében 4 alapterv készült a bányászat felhagyása utáni területek használatára. Minden résztvevő mindegyiket megismerte. Építészeti pályázatokat is bemutattak, melyek segítségével jövőképet lehet adni a bányászat utáni ipari és lakóterületek számára. Rendkívül vonzó példát mutatott be a belga előadó, aki Limburg térségének átalakításáról beszélt, és nagyon jó volt még Ostrava (történelmi bányászváros) projektje, amellyel az „Európa kulturális fővárosa” címre pályázott. „A konferencia végén elhatároztuk, hogy követjük a großräscheni konferencia példáját, ahol is elvi dokumentumot írtak alá a bányászatot abbahagyó régiók fejlesztéséről, melyet a ReSource projektpartnere, az IBA Fürst-Pücker-Land dolgozott ki. Mi is elkészítettünk egy nyilatkozatot a Sokolov térség jövőbeni fejlesztésére,” mondta Jitka Sudorova. Ezt a dokumentumot azonban még alaposan meg kell vitatni.

„Tömören megfogalmazva, lehetőségeket keresünk a bányászat utáni adottságok gazdasági téren, pld. az idegenforgalom céljaira történő kihasználására. Ezen a szimpóziumon több európai ország számos szakértője beszélt erről a témáról. Érdekes elképzeléseket vázoltak a Sokolov térség számára, és példákat említettek más országokban, ahol hasonló problémákkal kellett megküzdeni a bányászat befejezése után. Ezekből a külföldi példákból megtanultuk, hogyan lehet látogatókat és pénzt vonzani a térségbe,” foglalta össze Patrik Pizinger, Chodov polgármester-helyettese. Jitka Sudorova megfogalmazása szerint a konferencia Új jövő tervezése a tegnap bányászvidékei számára (archív anyag: Kelet-Sokolov kistérsége)

www.resource-ce.eu

03

T h o m a s W o r m s , IBA Furst-Puckler-Land és B j ö r n K o r t u n g , a Munkaadók Szervezetének Képzési Intézete – Szászország-Anhalt

Íg é r ete s ener g i a fo rrá s ok A bányászat befejezése utáni természetes lehetőségek (elsődleges eredmény)

A

ReSource projekten belül három tématerület kijelölése történt meg, és mindegyik a bányászat abbahagyása utáni lehetőségekkel foglalkozik. Az egyik munkacsoport, „A bányászat befejezése utáni természetes lehetőségek” két alcsoportból állt: a biomasszával és a geotermikus energiával foglalkozóból. Mindkét alcsoportnak megvoltak a saját tevékenységei és eredményei. A megbeszéléseken azonban együtt ve ttek részt, és egy közös végső jelentésben értékelték a fő megállapításokat. Ez a www.resource-ce.eu címről tölthető le.

A

„biomassza alcsoport” célja az volt, hogy több országban többször használható koncepciókat és kritériumokat dolgozzon ki a hajdani bányaterületeken, vagy a bányászat által szennyezett területeken kitermelt biomassza fenntartható, és gazdasági szempontból hatékony használatára a partnerországokban, Németországban és Szlovéniában. A munka négy, a témával foglalkozó tanulmányt, és két műhelymegbeszélést (workshop) eredményezett. A következtetéseink nemcsak szilárd alapot biztosítanak a politika ajánlásához a ReSource Határozatban lefektetettek szerint (lsd.: 12. oldal), de segítségükkel a jövőbeni munkánkra is jobban tudunk koncentrálni:

A „bányavíz geotermikus energiája alcsoport” elképzeléseket és kritériumokat vizsgált azzal kapcsolatban, hogy miképp lehet fenntartható módon, és gazdaságilag hatékonyan energiát előállítani bányavízből a partnerországokban, Németországban, Szlovéniában és a Cseh Köztársaságban. Négy, a beruházást megelőző tanulmány készült a geotermikus energia kiválasztott helyszíneire, és egy nemzetközi megbeszélésre is sor került.

● Javaslatok a jobb politikai keretfeltételekre és az anyagi támogatás ellenőrzésére a biomassza kitermelésénél Európában mindenütt.

A rendelkezésre álló bányavíz geotermikus energia előállítására történő használatára vonatkozóan beruházás előtti tanulmányok és megvalósítási tervek készültek, és részben már a kivitelezés stádiumába kerültek.

● A technológiai innováció iránti igény a folyamatok tervezésénél, pld. a nehézfémek esetében. ● A termelés logisztikai feltételeinek javítása a regionális szervek segítségével (összehangolt területkezelés). ● Nyilvántartások készítése a barnamezős területekről, feltüntetve bennük a biomassza-termelésre való alkalmasságot. ● A hagyományos, mezőgazdasági biomassza kombinálása a barnamezős területek művelésével nyert, innovatív biomasszával. ● A nehézfémeket tartalmazó hulladék újrahasznosításával kapcsolatos, jogilag nem eléggé tisztázott helyzet megoldása a szennyezett területekről származó biomassza esetében. ● További kutatások azzal kapcsolatban, hogy a biomassza kinyerésére használt területeket miképp lehet ökológiai szempontból hasznosítani, például parcellák művelésével. Akit érdekel a csoport munkájáról szóló teljes jelentés, vegye fel a kapcsolatot Björn Kortunggal: [email protected] vagy Thomas Wormsszal: [email protected]

04

Problémák

Egy elemzés keretein belül a meglévő bányavízben rejlő potenciális energia felmérése is megtörtént. A több helyszínen lévő bányavíz becsült energiáját egy matematikai mátrix használatával osztályozták.

A „ReSource” projekt által kezdeményezett és terjesztett, a bányavíz geotermikus hasznosításával kapcsolatos tevékenységek nemcsak folytatódnak, de fokozódnak is a partnerországokban. A munka a jövőben a következő területekre koncentrálódik: ● Kísérleti üzemek építése a bányavíz geotermikus hasznosítására 2012 második felében (Mansfeld-Südharz körzete, Németország); ● Beruházások előkészítése és megvalósítása bányavíz geotermikus hasznosítására újabb helyszíneken, ahol ilyen víz van; ● A meglévő folyamatok és technológiák fejlesztése, valamint újak kidolgozása geotermikus energia bányavízből történő előállításához.

A bányavíz energiájával kapcsolatban egy végső nemzetközi megbeszélés a tervek szerint 2012. augusztus 30-án és 31-én lesz Eislebenben (Németország). További információ Björn Kortungtól kapható: [email protected]

lehetőségekké

változtatása

április 2012

Kulturális lehetőségek a bányászat befejezése után

Karl-Franzens Egyetem, Graz

Sabine Stranz

k i a d á s 03

Jelentés a bányászat befejezése után kihasználható kulturális lehetőségekről (elsődleges eredmény)

A

ReSource projekt keretében három témacsoportot határoztak meg, és mindegyik bizonyos, a bányászat befejezése utáni lehetőségeket taglal. Ez a cikk annak a munkacsoportnak a megállapításait foglalja össze, amely a bányászat befejezése után kihasználható kulturális lehetőségek újszerű kihasználásával foglakozik, úgy, hogy a kulturális örökségre és identitásra koncentrál. A legfőbb megállapításokat a munkacsoport végső jelentésében gyűjtöttük össze és értékeltük – a jelentés a következő címről tölthető le: www.resource-ce.eu.

A

munkacsoportban osztrák, német, cseh, magyar és szlovén térségek, valamint tudományos intézmények képviselői közösen vizsgálták a bányászat utáni lehetőségeket a „kulturális bányászati örökség” két területén (stratégiai fejlesztés és közösségi események), valamint a „turistaútvonalakat” (a bányászati látványosságokat bemutató útvonalak kialakítása, a bányavasutak idegenforgalmi célra történő hasznosítása). A munkacsoport elsődlegesen a bányászvidékek kultúrájával és tradícióival foglalkozott, de vizsgálta a megmaradt régi bányászvasutak és egyéb ipartörténeti emlékek idegenforgalmi célra történő kihasználásának lehetőségeit is. A munkacsoport fő célja az volt, hogy fenntartható elképzeléseket dolgozzon ki a bányászat befejezése utáni kulturális örökség újszerű hasznosítására. A munkacsoportban való részvétel mellett mindegyik területi partner foglalkozott a ReSource-ban elérhető helyi projektekkel is. A tevékenységek témája sokrétű volt, a közösségi eseményektől, turistaútvonalaktól és a bányavasutak idegenforgalmi célra való használatától a bányászegyenruhákról készített tanulmányokig. Összességében, a bányászat befejezése után meglévő kulturális lehetőségek széles tartományát fogták át. A projekteknek az első látható és sikeres eredményei mellett a legígéretesebb elem a projektpartnerek egyre erősebb együttműködése, és az a tény, hogy támogatják egymást. Az adott régiókban számos helyszínt és bányászathoz kapcsolódó eseményt látogattak meg más ReSource partnerek is, hogy tanuljanak egymástól, és új ötleteket merítsenek. Minden partner számára átadható, jó gyakorlat, ha nemzetközi oktatási kurzusok keretében alakítunk ki új elképzeléseket. A partnerrégiók kulturális lehetőségeit kihasználó jó gyakorlatok vizsgálata a kulturális lehetőségek alkalmazásának számos módját tárta fel. A bányászati örökség általában csak a helyi lakosok számára fontos, akiknek az élete szorosan kapcsolódik a hajdani bányászati tevékenységekhez, tehát nagy erőfeszítésre van szükség, hogy ezt az örökséget vonzó módon lehessen

bemutatni a szélesebb közönségnek. Ez könnyebb akkor, ha az idegenforgalom más műemlékek és nevezetességek eredményeként már jellemző a térségben. A „Kulturális lehetőségek” munkacsoport egyik elsődleges eredménye két táblázat a lehetőségekről (kompetenciamátrix). A lehetőségek ilyen formában való összegyűjtésével nagyon sok rejtett lehetőséget is fel lehetett fedezni. A táblázatok most rajta vannak a bányászat kulturális adatait összegyűjtő internetes honlapon. A ReSource projekt keretében megteremtett fesztiválok és események támogatása, valamint a hozzájuk kapcsolódó tradíciók megőrzése elsődleges cél mindegyik partner számára. A projektpartnerek, valamint az illető ország érintett lakosai és intézményei közötti jó együttműködés mutatja, hogy van lehetőség a jövőre nézve. A bányászatot befejező vidékeken az adottságok kihasználását illetően lehetséges volt megfelelő jövőképet kialakítani. A korábban meghatározott munkaterv alapján különböző tevékenységek indultak be. Konkrét példák használatával vizsgálták, hogyan lehet kiaknázni az értékes örökséget, és miképp lehet fenntartható projekteket megvalósítani, minek eredményeként megváltoztatható az emberek mentalitása és/vagy erősödhet az azonosságtudatuk. A munkacsoport által végzett munka alátámasztotta a nézetet, amely szerint a kulturális örökség segítségével a mostani és a későbbi nemzedékek jobban kötődnek egy helyhez, és büszkébbek is rá. Ennek érdekében a fesztiválok és események tervezésébe és szervezésébe be kell vonni az összes nemzedéket és célcsoportot. A ReSource kapcsán végzett tevékenységek eredményeként olyan projektek kezdődtek meg, amelyeknek jó esélyük van, hogy fontos szerepet töltsenek be a partnerrégiók gazdaságának és idegenforgalmának fejlesztésében.

Akit érdekel a munkacsoport teljes jelentése, vegye fel a kapcsolatot Peter Cmagerrel: [email protected] vagy Pál Helgával:: [email protected]. A bányászati örökség felélesztése (fénykép: Roman Rozina)

www.resource-ce.eu

05

Záró gondolatok A régió szénbányászata, amit ChemnitzZwickau 40 évvel ezelőtt abbahagyott, és az 1991-es uránbányászat, máig ható torzításokat okozott a talajban: bányavíz-csatornák, instabil meddőhányók, és az egyéb hosszú távú hatások jelentenek máig is kihívást a régió számára. A régió már 1999-ben elkezdett tevékenykedni Európai bányászat utáni problémákkal foglalkozó projektekben, ReSource a ennek a legújabb eredménye. Visszatekintve az elmúlt 13-rom évre, nem csak a kitartásunkra lehetünk büszkék, hanem a számos közvetlen és közvetett haszonra: (1) új regionális fejlesztések kezdeményezése, p é l d á u l e g y b á n y á s z t e r m é k- t e r m i n á l o n l e v ő kertészeti bemutató vagy a bányavíz-energia fúrások. (2) inspiráció merítése a teljesítményértékelésen keresztül, hálózatot építés, ötletcserék, például a bányászturista-szektorban; (3) megnövelt nemzeti politikai figyelem: 13 millió €, további EFRE alapok váltak elérhetővé nemrég Szászország Szövetségi Ta r t o m á n y a á l t a l , a s z é n b á n y á s z a t h a g y a t é k kezelésére, amik gátolják a mai gazdasági fejlődést. Ve z e t ő Pa r t n e r n e k l e n n i p l u s z m u n k á t j e l e n t . Másfelől ez más vonzerőt és jutalmakat rejt magában: erősebben tudunk hatni a projektek tartalmára, nagyon közel kerültünk minden partnerhez, és speciális hálózattá váltunk. A mi szempontunkból Európa újra bizonyított az egykori bányász régiók közötti tapasztalat csere egy minden fáradtságot megérő szintjével. Az egymástól távol lévő szomszédok megismerték egymást és egymás kihívásait, tudtak tanulni egymás sikeres és sikertelen tapasztalatiból és elindult egy közvetlen együttműködés. Szerencse fel az egykori bányászrégióknak! Szerencse fel Európának! Carsten Debes, Chemnitz-Zwickau Gazdasági Régió, Zwickau Körzet



Az első geotermikus létesítmény SzászA n h a l t Ta r t o m á n y b a n ( N é m e t o r s z á g ) 2 0 1 2 13 között épül meg Wettelrode-ban, egy tanulmány nyomán amely analizálja a Mansfeld-Südharz Körzetben levő bányavízhelyszínek potenciálját, amelyek sikeresen össze lettek gyűjtve. A létesítmény a föld alatt folyó bányavizet, a bányamúzeum a fűtési rendszerének működtetésére használja fel. Dr. Lutz Koch, Szász-Anhalt Tartomány Munkaadói Szövetség Oktatási Intézete Projekt számtalan módon emelte ki a nemzetek közötti tapasztalatcsere értékét, különösen a partnerekkel való, az egykori bányászatot követő fejlesztések különböző terültein történő együttműködésen keresztül. Ez új perspektívákat nyitott a résztvevő partnerek számára a bányászat utáni potenciálok hasznosítására helyi vonatkozásban és ezáltal előidézett néhány figyelemre méltó tanuló hatást néhány régióban. A projekt megmutatta annak a további értékét, hogy a regionális (gyakorlati) és tudományos partnereket egy projektben összehozta, hogy mind megosszák tapasztalataikat, mind tapasztalatokat szerezzenek a projekt keretében, amelyet egy kis kezdeti tartózkodás ellenére sikerült véghez vinni. Különösen tudományos szempontból ez idézte elő a lehetőséget, hogy figyelemre méltóan nemzetközi szinten is szélesítsék a tudást a bányászat utáni régiókról. Összegezve a projekt bebizonyította, hogy egy szervezett alkalmazási fázis és egy jól vezetett futtatott fázis jelentős eredményeket nyújthat. Ez különösen érvényes egy olyan társulásra, amely a kölcsönös bizalmon alapul a résztvevők között, tiszta szándékkal az együttműködésre és tapasztalat cserére.

Jörn Harfst, Leibniz Ökológiai és Regionális Fejlesztési Intézet, Drezda A sikeresen befejezett projektek regionális szinten egy hozzáadott előnyt jelentenek, a nemzetek közötti együttműködés továbbfejlesztéséhez. A kialakult szoros együttműködés más hasonló problémákkal küzdő és bányászat utáni potenciálokkal rendelkező régiókkal, képessé t e t t m i n k e t a r ra , h o g y v e s s ü n k e g y p i l l a n t á s t a saját regionális kereteinken kívülre. A projekt eszközöket adott nekünk, hogy felmérjük a helyzetünket és megtaláljuk azokat a területeket, amelyeket fejleszteni kell továbbá, hogy felfedezzük a kiaknázatlan potenciálokat. A Re S o u r c e p r o j e k t e g y m á s i k fo n t o s e r e d m é n y e v o l t s z á m u n k ra a t u d o m á n y o s p a r t n e r ü n k k e l , a G ra z i E g y e t e m m e l va l ó e g y ü t t m ű k ö d é s , amely megkönnyítette a projektben vállat kötelezettségek teljesítését és még egyes projekten kívüli ügyekben is könnyebbséget adott. Peter Cmager, Stíriai Érc Út

06

Problémák

lehetőségekké

változtatása

április 2012

k i a d á s 03 Szeretnénk kifejezni a hálánkat a lehetőségért, hogy részt vehettünk a ReSource projektben. A projekt legfontosabb hasznát abban a lehetőségben látom, ahogyan láthattuk más valamikori bányarégiókat, amint a bányászat utáni fejlesztés kérdésével foglalkoznak. Ez esélyt adott nekünk arra, hogy rájöjjünk, hogy nem vagyunk egyedül ebben az óriási feladatban. A projektnek sok pozitív haszna is volt, például: a tapasztalat csere, ihletet adott a jövőbeli munkához, lehetőséget nyújtott, hogy a szakmailag foglalkozzunk a kiválasztott témákkal, alkalom nyílt együtt dolgozni nagyon érdekes emberekkel és együtt megtervezni a jövő közös fejlesztéseit.

R e S o u r c e p r o j e k t n a g y o n f o n t o s Za s a v j e régiónak. A ReSource projekt keretén belül, sikerült olyan megvalósítható fejlesztési potenciálokat definiálni, amelyek a bányászörökségen alapulnak. A Közép Európai bányarégiók képviselőivel való két éves együttműködés alatt ráébredtünk arra, hogy mennyire hasonló problémákkal küzdünk. A politikai javaslatok, amelyeket a partnerek egy közös nyilatkozat keretében be fognak nyújtani, megállapítja, hogy jelentős számú változás érhető el az egykori bányarégiókban; mindamellett, egy részük az Európai Unió és a tagállamok segítőkészségétől függ, attól, hogy b i z t o s í t a n a k- e t o v á b b i f o r r á s o k a t a z e g y k o r i bányarégiók fejlesztésének elősegítésére.

Miroslav Makovička, Kelet-Sokolov Mikrorégió

Staša Baloh Plahutnik, Regionális Fejlesztési Központ Zagorje

A ReSource projekt tudományos partnereként, ki szeretnénk emelni a jól megalapozott együttműködést a tudományos munkacsoportban. Az együttműködés olyan kimeneteket tett lehetővé, amelyek nem lettek volna lehetségesek a tudományos intézmények közötti nemzetközi együttműködés szinergikus hatásai nélkül. A más európai országokban, regionális földrajzi keretek közötti tanuláson kívül, egy konstruktív módszertani párbeszédben volt részünk és alkalom nyílt különböző megközelítési módok felbecsülésére. Szeretnénk megemlíteni a nagyon kellemes együttműködést a közeli területi partnerrel (Stíriai Érc Út), amely segített nekünk, hogy betekintést nyerjünk a régiókban és hogy egy szilárd alapot építsünk a jövőbeli f e j l e s z t é s e k s z á m á r. Wolfgang Fischer & David Osebik, Graz-i Egyetem

A ReSource projekt három évében Lausitz régió lehetőségei és potenciáljai egy nemzetközi platformon kerültek bemutatásra. Többek között szeretnénk kiemelni a bányászat utáni tájsebek kezeléshez kapcsolódó konferenciát, ahol 10 tíz tézis fogalmazódott meg, amely az egykori bányavidékek kezelésére és az ezeken a területeken történő biomassza termelésre vonatkozott. Ezek eredményei nemzeti és nemzetközi párbeszédek alapjait képezték. A „Mi az enegria?” nevű turista program az IBA Fürst-Pückler-Land turisták számára történő bemutatása keretében jött létre. Bemutatta a bányarégió turisztikai potenciálját. A ReSource projekt IBA számára és a partnereink számára egyaránt sikeres volt. Thomas Worms, IBA Fürst-Pückler-Land

A projekt sokat jelent Salgótarján városának, mert ez az első olyan külföldi partnerekkel történő nemzetek közötti együttműködésünk, akik az egykori bányarégiók ugyanazon problémáiban osztoznak. Az együttműködés évei alatt sokat tanultunk a partnereinktől és az ő problémáikról továbbá ráeszméltünk arra is, hogy jobban megtudjuk ítélni a helyzetünket és jobb képet kaphatunk önmagunkról, ha úgy tekintünk az értékeinkre és önmagunkra ahogyan vannak, vagyunk. Az közös erőfeszítéseink által, hogy kedvező irányába tereljük a közvélemény figyelmét a bányarégiók tekintetében, pozitív eredmények mutatkoznak és a helyi irányelvek alkotói is figyelembe veszik a bányászat örökségét a jövőre vonatkozó tervek kidolgozásánál.

A projekt egy meglehetősen egyedülálló és eléggé innovatív társulási szerkezettel rendelkezik. A regionális partnerek a tudományos partnerek támogatásával jelentősen hozzájárultak a projekt teljes sikeréhez. Ez a szerkezet lehetővé tette a komplementaritást és a tapasztalatcserét a tudományos partnerek és a regionális partnerek gyakorlati tudásában. Az együttműködés ReSource partnerek és tudományos partnerek között nagyon kreatív v o l t é s t e r m é k e n y, a h o g y e z n y i l v á n v a l ó v á v á l i k a több ReSource kimenet révén is, amelyet a tudományos partnerek készítettek elő. Ilyen például: Európai Célkitűzések Analízise az egykori bányarégiók potenciáljaira vonatkozóan, az egykori bányászat internetes tudás adatbázisa, S W OT e l e m z é s e k , s t r a t é g i a i d o k u m e n t u m o k , bányászat utáni internettudás-adat-alap és egy könyv Egykori Bányarégiók Európában – P r o b l é m á k , Po t e n c i á l o k , L e h e t ő s é g e k c í m m e l .

Norbert Deák, Salgótarján Megyei Jogú Városa

Barbara Černič Mali, Szlovéniai Köztársaság Város Fejlesztési Központja

www.resource-ce.eu

07

Jörn Harfst

az Ökológiai Urbánus és Regionális Fejlesztés Leibniz Intézete, Drezda

A hajdani bányászterületek felélesztése (integráló módon történő kezelése) Az integratív megközelítések (elsődleges eredmény)

A

z „Integratív Megközelítések” munkacsoport a jelentésében páratlanul „professzionális” áttekintést ad a hajdani bányászterületek újbóli hasznosításának lehetőségeiről Közép-Európában. A dokumentum azokra az eszközökre koncentrál, amelyeket igénybe lehet venni a területek természeti és kulturális potenciáljainak különböző módon történő hasznosításához – ezek az általános tervek, az átalakítási koncepciók és a várostervezési pályázatok. Az írás általános felhívást intéz a politikusokhoz Közép-Európa minden döntéshozatali szintjén.

A

z „Integratív Megközelítések” munkacsoport a végső jelentéssel – letölthető a www.resourcece.eu honlapról – egyedi és átfogó képet ad azokról a lehetőségekről, amelyeket igénybe lehet venni Közép-Európa hajdani bányászvidékeinek és bányásztelepüléseinek esetében. Az általános cél az volt, hogy fel lehessen tárni a megoldásokat, melyek segítségével a korábbi bányászvidékeken az elhagyott területek fejlesztésével javítani lehet az élet minőségét, valamint a táj képét. A jelentés különböző lehetőségeket mutat be a természeti és kulturális lehetőségek integratív kihasználására egy adott területen. Célja, hogy inspirációt adjon a feladat iránt érdeklődőknek, mint például a helyi és regionális szerveknek, vidékfejlesztési ügynökségeknek, az újbóli fejlesztéssel foglalkozó szakembereknek, és a nagyközönségnek is. A munkacsoportban német, osztrák, cseh és szlovén területek szakemberei és tudományos intézetek közösen teszteltek különböző integráló módszereket, mint például a várostervezési pályázatok, átalakítási koncepciók, valamint irányelvek és általános tervek megadása a hajdani bányászterületek fejlesztéséhez. A végső jelentés „professzionális” áttekintést ad ezen a téren Közép-Európa számára, melyben kiemelik az előnyöket és a hátrányokat, valamint megemlítik az ismeretek és

tapasztalatok kicserélésének fontosságát. A résztvevő partnerek megosztották a tervezési módszereket, valamint a megvalósítás és az elért eredmények figyelemmel kísérésének tapasztalatait a különböző szakemberekkel, akik a munka számos területén dolgoznak együtt. Mindezeken túlmenően a dokumentum felhívással is fordul Közép-Európa politikusaihoz. A jelentés aláhúzza a hajdani bányászterületek regenerálására tett kísérletek összetett jellegét, kiemelve, hogy ezek a kísérletek nagyban függnek a jogi feltételektől, valamint a régió legfontosabb szereplőinek a bevonásától. Ezért tehát arra szólít fel, hogy az érdekeltek nagyobb szerepet vállaljanak a munkából, támogassák a terveket és segítsék a változások elérését. A jelentés aláhúzza, hogy nemcsak a különböző lehetőségek azonosítása és értékelése fontos, hanem a folyamatok irányítása is elsődleges, éppen ezért az érdekeltek bevonása, valamint a különböző, hajdani bányászterületek egymás közti tapasztalatcseréje nagyban javítja a munka eredményét. Általánosságban a munkacsoport által feltártak kijelölték az utakat a hajdani bányászterületek újbóli fejlesztésének mezsgyéjén, és hangsúlyozták az adott hely számára kidolgozott megoldások alkalmazásának fontosságát az „egy kaptafa” használatának elve helyett. A munkacsoport általános koordinálását a Kelet-Sokolov (Csehország) kistérség végezte az Ökológiai Urbánus és Regionális Fejlesztés Leibniz Intézete (Németország) és a brnói MENDELU (Csehország) támogatásával. A munkacsoport eredményeit nyilvánosan a chodovi (Csehország) nemzetközi szimpóziumon ismertették 2011. szeptember 12-én (lsd.: a hírlevél 3. oldala). Akit érdekel a munkacsoport teljes jelentése, vegye fel a kapcsolatot Jitka Sudorovával: [email protected]

Nem csak egy megoldás van, hanem több lehetőség is létezik (fénykép: Radke LMBV)

08

Problémák

lehetőségekké

változtatása

április 2012

Peter Wirth

az Ökológiai Urbánus és Regionális Fejlesztés Leibniz Intézete, Drezda

k i a d á s 03

A ReSource könyv – a változás történetének elmesélése A projekt kézikönyve (elsődleges eredmény)

A

mikor a tudósok fényképezőgépek vagy televíziós kamerák elé állnak, gyakran olyan helyet választanak, ahol könyvespolc van mögöttük. Ez nem különös annak fényében, hogy a tudást könyvekben gyűjtik össze. Az internet és a digitális média mai világában még mindig ez a megszokott gyakorlat. Nem meglepő tehát, hogy a ReSource tudós csoportjának tagjai is előálltak az ötlettel, hogy a projekt eredményeit egy újabb kötetben kellene összefoglalni. A címe „Hajdani bányászterületek Közép-Európában – problémák, adottságok, lehetőségek”.

A

tudós csoport könyvkiadása a ReSource projekt egyik elsődleges eredménye. Mint minden más könyvben, ebben is el kell mondani egy történetet. Hajdanában, amikor a bányászat javában folyt, a vidékeink gazdagok voltak – gazdagok ásványkincsekben, ipari tevékenységek zajlottak, volt munka és politikai befolyás is. A térségek az innováció központjai és a modernizálás motorjai voltak. A bányászok keményen dolgoztak a földfelszín alatt vagy fölött, minek eredményeképpen büszke és erős csoportot alkottak a munkásosztályon belül. Napjainkban a régi iparág leszállóágban van, a vidékek pedig drámai és alapvető változáson mennek keresztül – megszűnik a munkalehetőség, máshová fordul a politikai figyelem, csökken a fejlődés üteme és fogy a lakosság. Egy könyvben viszont nem a hanyatlásról és reményvesztettségről kell történetet elmondani. Olyan közép-európai vidékekről kell írni, ahol az emberek a változást kihívásként élik meg, hogy le tudják győzni a krízist, amikor a bányászat megszűnik. A jövőt alakító elképzelésekről és stratégiákról kell szólni. Emberekről, akik szabadidős lehetőségeket képzelnek el a holdbéli tájon, ahol pár évvel korábban földmunkagépek dolgoztak, és akik új technológiai központokat hoznak létre az elhagyott üzemépületek helyén, vagy tiszta energia termelésére akarják fogni a több száz méterrel a felszín alatt lévő bányavizet. Ezt hívjuk mi a bányászat utáni lehetőségnek – és ez kötetünk központi témája.

bányászvidékeinek jelenlegi helyzetébe, megismerhették a fejlődés kilátásait, és lehetőségük nyílt, hogy tudományos visszajelzést adjanak az érintett területek helyzetéről és esélyeiről. A rengeteg probléma ellenére is van egy pozitív következtetés: a változás lehetséges, és az európai országok határain átnyúló együttműködés révén meg lehet birkózni a kihívással. A kötet 2012 júniusában jelenik meg Peter Wirth, Barbara Černič Mali és Wolfgang Fischer szerkesztésében. A könyvben 18 angol nyelvű fejezet van, és összefoglaló is található benne cseh, német, magyar, lengyel és szlovén nyelven. Egyfelől a régiópolitika döntéshozói (helyi, regionális, nemzeti és európai szinten) számára készült, másfelől viszont a tudományos világ számára is tudásanyagot kínál. A tudóscsoport minden, a munkában részt vevő tagja hozzájárult a kötet elkészítéséhez. A szerkesztőkön kívül ők a következők: Jörn Harfst és Gerd Lintz (az Ökológiai Urbánus és Regionális Fejlesztés Leibniz Intézete, Drezda), Naja Marot (a Szlovén Köztársaság Várostervezési Intézete, Ljubljana), David Osebik és Judith Pizzera (Karl Franzens Egyetem, Graz) Antonín Vaishar, Zdeňka Lipovská és Milada Št‘astná (Mendel Egyetem, Brno), Horváth Gergely és Csüllög Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest), és Sylwia Dołzbłasz (a Wrocławi Egyetem).

A könyvben hét olyan közép-európai vidék történetét mondjuk el, amelyek már túljutottak a folyamat első szakaszán. Amelyekről beszélünk, a következők: MansfeldSüdharz (Németország), Salgótarján (Magyarország), Kelet-Sokolov (Csehország), Steirische Eisenstraße (Ausztria), Wałbrzych (Lengyelország), Zasavje (Szlovénia) és Zwickau-Lugau-Oelsnitz (Németország). Egy nemzetközi kutatócsoport három éven át dolgozott együtt az ezeken a területeken élőkkel. A kötet szerzői így egyéni betekintést kaphattak Közép-Európa hajdani … a bányászat befejezését kihívásként kell felfogni (fénykép: Lovro Rozina)

www.resource-ce.eu

09

Várostervezési Intézet, Szlovénia

by Naja Marot, Barbara Černič Mali, Igor Bizjak, Maša Bantan, és Katja Klančišar Schneider

Az Európai kezdeményezés elemzése A b á nyá sza t be fe j e zé se utáni állapotokról m eglév ő ism ere tek a da t bá zisa ( elsődleges eredm ény )

A

bányászat befejezése utáni állapotokról meglévő ismeretek adatbázisa a világhálón is elérhető. Az ismeretanyagot az Európai kezdeményezés elemzése szolgáltatta, melynek során a jó gyakorlatnak számító projekteket, valamint a korábbi bányászvidékek tudásközpontjait vizsgálták. A munka célja, hogy információt lehessen adni a korábbi bányászterületeken a bányászat abbahagyása után meglévő lehetőségekről – pld. a természeti lehetőségek kiaknázásáról, vagy a felélesztést célzó kísérletekről.

M

in de ze ken túlmenően a haj dani bányász v idékek sz ámára információ is biztosíth ató a tudásk öz pontok bemutatásával. Az eredm ényeket a k övetkez ő célcsoporto k élvezh etik: • bányászv idékek önkormány z atai, régió k, szervezetek ;associations, • poli tika i döntéshoz ók és adminisz tratív szervek ; • tu dósok; • eu rópai testületek . Az adatbázis a ReSource weboldalán érhető el: http:// resource-ce.eu. A jobb oldalon mindig látható menüben van a Core Outputs (elsődleges eredmény) – Post-mining knowledge database (A bányászat befejezése utáni állapotokról meglévő ismeretek adatbázisa) és a Project Results upper menu (a projekteredmények menüje). Megnyitás után az adatbázis weboldalán a fő keretben, a bal oldali almenüben láthatóvá válik egy interaktív térkép és egy keresőfelület (intrerface). Az almenü négy részből áll: az adatbázis leírása, az áttekintés értékelése, az internetes ismeretanyag adatbázisa, valamint információ a szerzőkről. Műszaki szempontból az adatbázist a következő alkalmazások támogatják: az MS Access (hozzáférési) adatbázis-file minden adattal a projektekről és a központokról (adatbázis-program), Google Maps (térképek) API Ver.3.0 térképek megjelenítéséhez, Active Server Pages (ASP) interpreteres nyelv a szerver számára és a Java interpreteres nyelv a használó számára az adatok visszakereséséhez és megjelenítéséhez. Az adatbázis tesztelése megtörtént, és optimalizálták, hogy alkalmas legyen a következő programok számára: Safari, Firefox 6.0, Chrome 13 és Internet Explorer 8.0. Az adatbázis olyan előre megtervezett és lehívható menük segítségével biztosítja a keresést, melyekkel a jó gyakorlatnak számító projekteket és/vagy a tudásközpontokat lehet vizsgálni, a lehetőségek típusait, a GPP hat kategóriáját (helyszín, a projekt témája, a megvalósítás várható költsége, a bánya típusa, a szén/érc típusa és az értékelés eredménye), valamint a COK három kategóriáját (helyszín, szakterület és pénzügyi források). (A rövidítésekre semmilyen megfejtést nem találtam.) A teljes ReSource projekt elrendezését grafikai ábrák színesítik, mint például jelölések a térképhez, valamint a

jó gyakorlatnak számító projektekhez és a tudásközpontokhoz. Az ábrákat a ReSource tervezője készítette. Összesen 29 ikon jelképezi a projektek fő témáit és a központokat – pld. az örökség konzerválása, bányászati tervezések, talajvizsgálati tanulmányok, turistaútvonalak, politikai döntéshozás/tervezés stb. A kör alakú ikonok a projekteket jelzik, míg a szögletesek a központokat. A természeti és kulturális lehetőségeket, és az integratív megközelítéseket színek különböztetik meg egymástól: a zöld szín jelzi a természeti lehetőségeket, a piros a kulturálisakat, és a sárga az integratív megközelítéseket. A térképen ábrák szolgálnak kiindulópontként a részletesebb adatok eléréséhez. Elég az ábrára kattintani, és előugrik egy információs „felhő”. A „More…” (több) szóra kattintva megjelenik az adott eset részletes leírása. Az adatbázishoz az adatokat kérdőívek biztosították. A kérdések alapvető információk megszerzésére irányultak, mint például célok és tervek, a munkában részt vevők, dokumentumok, a nagyközönség bevonása, stb. Az adatgyűjtésbe, amely 2010 tavaszán zajlott, minden tudományos partner bekapcsolódott. A regionális partnerek kiegészítő információval járultak hozzá a munka sikeréhez egy olyan, általánosan hozzáférhető, és a javaslatok megadására szolgáló űrlap (Suggestion Form) segítségével, melyek a projekt honlapjáról volt letölthető. A MINEC hálózat partnerei szintén adtak javaslatokat. A jó gyakorlatnak számító projektek összesen 50 esetét sikerült összegyűjteni, melyek közül 18 a természeti, 16 a kulturális lehetőségek kategóriájába tartozott, és 16 volt az integratív megközelítés. A tudásközpontok kategóriáját 25 eset képviselte: ezekből 12 a természeti lehetőségekkel foglalkozik, 10 az integratív megközelítéssel, 3 pedig a kulturális lehetőségekkel. Az összegyűjtött adatokat ezután elemezték, az eseteket pedig hat kritérium – hatékonyság, megvalósíthatóság, fenntarthatóság, átláthatóság és nyitottság, törvényesség, innovatív jelleg és átadhatóság – alapján értékelték. Az értékelés eredményei mindegyik eset anyagában megtalálhatók. legitimacy, innovativeness and transferability. The results of evaluation are also part of the each case’s profile.

Az internetes adatbázis mellett az Európai kezdeményezés elemzésének eredményei négy témajelentésben is megtalálhatók a ReSource projekt honlapján http://www.resource-ce.eu/en/projectresults/scientific-support/.

Az esetek témáit különböző jelek mutatják

10

Problémák

lehetőségekké

változtatása

április 2012

Pál Helga

Town of Salgótarján (Hungary)

k i a d á s 03

Emlékhely egy felgyorsult tempójú világ emberei számára Első (pilot) beruházás (elsődleges eredmény)

S

algótarjánban, ebben a Magyarország északi kapujában fekvő bányászvárosban a ReSource projekt elsődleges eredményeként földalatti emlékhely létesült. A „Bánya a lábunk alatt” földalatti kiállítóhely teljesen újszerű, és abból a célból készült, hogy bemutassa és felélessze a város ipari örökségét.

A

bányászat gyors fejlődése segített Salgótarján várossá válásában. A szénbányászat volt a legfontosabb tényező a város gazdasági, kulturális és építészeti fejlődésében, valamint az infrastruktúra kialakításában. A szén jelentette a legfőbb alapanyagot az ipar számára, mivel táplálta Salgótarján és környékének üveg- acél- és gépészeti üzemeit. Sajnos a szénbányászatnak ez az öröksége kezdett lassan feledésbe merülni. Napjaink korosztálya már a saját életét éli, és nem emlékszik a város történelmének dicső szakaszára, és a várost nehéz körülmények közepette felépítő, korábbi nemzedékek kemény munkájára. A fiatalok máshová költöznek, ami csak tovább rontja a már most is nehéz helyzetet. Az emlékhely segít a régi dicsőség emlékének felélesztésében, és így a fiatalok identitástudatának erősítéséhez is hozzájárul. Elmesél egy szép történetet, hogy hajdanában mit jelentett a város, és mivé válhat újra, ha mind összefogunk és feltámasztjuk. Salgótarján vezetősége úgy döntött, hogy felhívja a lakosok és a látogatók figyelmét a város gazdag múltjára egy modern emlékhellyel, amely a mai kor számára készült. Fontos, hogy a következő generációk is tudják, a város miképp biztosított munkát dolgozók ezreinek, minek nyomán a „kenyeretlen Tarján” megyeszékhellyé vált. Az emlékhely a szénbányászati örökséget ismét mindennapi életünk részévé teszi.

aki végigmegy a városközponton, annak el kell mennie mellette. Nem kell jegyet venni, és nem kell előre megtervezni a látogatást, mint egy hagyományos múzeum esetében, mivel a lábunk alatt van. Minden járókelő – kirándulók, bevásárlók vagy sétálók, akár érdekli őket a bányászat, akár nem – belebotlik. A látogatók leülhetnek a kiállítóhely körül elhelyezett padokra, és elgondolkodhatnak a hajdani bányászok nehéz életén. A beruházás szorosan kapcsolódik Salgótarján jövőbeni fejlesztési terveihez is. Segíti az idegenforgalmat, mivel állandó turisztikai látványosság a helyi, a magyar és a külföldi látogatóknak egyaránt. A fentieken túlmenően az emlékhely a bányász túraútvonal kiinduló és érkezési állomása is, mely útvonalat szintén a ReSource projekt keretében terveztek. Az ünnepélyes felavatás után az emlékhely mindennapi életünk részévé vált. Olyan hely, ahol megpihenhetnek nemcsak a fiatalok és az idősek, a sétálók, a városnézők, hanem azok is, akik sietnek. A városlakók büszkén mutatják a távolról érkezett barátaiknak. A nagyszülők elviszik az unokáikat, hogy a gyerekek is láthassák, milyen nehéz volt a bányászok élete. A fiatalok megpihennek, és úgy tűnődhetnek el az élet dolgain, hogy közvetlenül a lábuk alatt ott van a történelem.

A földalatti emlékhely elkészítéséhez a ReSource projekt biztosította az anyagi feltételeket. A kiállítóhelyet 3x3 m felületű, biztonsági üveg fedi. A látogató megismeri a hely szűkösségét, a nehéz munkakörülményeket, valamint a szén megtalálásához és kitermeléséhez használt módszereket és a technológiát. A valósághűen megtervezett munkahelyen látni lehet a használt szerszámokat – lapát, csákány, kézi fúró, keretfűrész, fejsze… Egy viaszbábú szénnel megrakott csillét tol. A látogatók még éjszaka is láthatják a kiállítási anyagot, mivel rejtett fényforrások világítják meg. A kiállítási hely a városközpont egyik forgalmas tere alatt épült meg. A megoldás nagyon praktikus, mivel Bánya a lábunk alatt (archív anyag: Salgótarján város)

www.resource-ce.eu

11

Roman Rozina

Regionális Fejlesztési Központ, Zagorje

A hajdani bányászvidékeket nem szabad elfelejteni Politikai igények (elsődleges eredmény)

E

vszázadokon át a bányászat helyi és országos prosperitást biztosított Európában; a szén fekete arany volt, és a rétegek tömegével vonzották az embereket. Különösen a periférikus helyeken a bányászat gyakran minden gazdasági fejlődés gerince lett, és rendkívüli fellendülést eredményezett. Hatására teljes vidékek alakultak át úgy, hogy eleget tegyenek az iparág követelményeinek. Ha a bányászat befejeződik, ezeken a vidékeken nagy valószínűséggel stagnálás vagy visszaesés várható – hacsak nem teszik meg a megfelelő ellenintézkedéseket.

E

zekkel a szavakkal kezdődik a ReSource határozata: „Politikai igények a hajdani bányásztelepülések fejlesztésére Európában”. A nyilatkozat összegzi a megállapításainkat, hogy miként lehet hasznosítani az általában hátránynak tartott bányászati örökséget, mint lehetőséget az újbóli fejlődésre. Javaslatokat kínál a politika országos és európai képviselői számára, hogy mi módon segíthetnék a korábbi bányászvidékeket, hogy azok újra vonzók és versenyképesek legyenek. Mivel a szükséges feladatok terjedelme a legtöbb esetben meghaladja a helyi közösségek és területek kapacitását, a problémák pedig összetettek és hosszú időre kiterjedők, a hajdani bányászvidékek mindenféleképpen támogatásra szorulnak a törvénykezés, a pénzügyek, valamint a személyes elkötelezettség tekintetében egyaránt. Az igényeket a Bányászkörzetek Európai Egyesülete (European Association of Coal Mining Regions – EURACOM) is helybenhagyja és támogatja. Az általános politikai igények számos alapvető változásra irányítják rá a figyelmet, mely igényekkel foglalkozni kell a hajdani bányászvidékek újbóli fejlesztésekor. Ilyenek a környezetben esett károk megszüntetése és a terület előkészítése a későbbi használatra, a vállalkozások támogatása, a helyi erőforrások megtartása, a tulajdonjogok tisztázása, vagy a horizontális és vertikális együttműködés. A gazdasági és társadalmi átmenet elősegítésére a bányászatot befejező vidéken a szükséges intézkedéseket mielőbb meg kell tenni, lehetőleg még az aktív bányászati munkák idején. Elegendő és megfelelő emberi, szervezői és szabályozási erőforrásokra van szükség annak érdekében, hogy hatékony és következetes stratégiákkal lehessen eltüntetni az ilyen helyekről kialakított negatív sztereotípiákat. A meghatározott politikai igények a ReSource projekt három, tematikai szempontból központi eleméhez kapcsolódnak. Vizsgálataink alapján jelentős lehetőségek vannak a bányavízből kinyerhető geotermikus energia hasznosítására és a bányászattal érintett területeken biomassza kitermelésére – a megújuló energiák termelése terén. A nagyközönség figyelmét jobban rá kell irányítani a bányászat után igénybe vehető, megújuló energiára, több támogatást kell adni a kutatások hatékonyságának növelésére, és az európai programokban jobban ki kell emelni a bányászat után megmaradó, megújuló energiaforrásokat. Az elvárások között szerepel még a megfelelő jogi és intézményes keret létrehozása, a jó pénzügyi szerkezetek kialakítása, valamint a tapasztalatok összegyűjtése és cseréje. A politikai igények egy második csoportja azon a felismerésen alapszik, hogy a bányászati örökséggel és a bányászati

hagyományokkal vonzó idegenforgalmi célokat lehet kialakítani, és fel lehet használni őket a hajdani bányászterületek képének alakítására is. A bányászat befejezése utáni lehetőségek teljes kihasználását megnehezítő akadályokat határokon átnyúló hálózatok, útvonalak és bányászati fesztiválok segítségével lehet legyőzni, valamint úgy, ha különböző programokkal támogatjuk az újszerű projekteket. Közép-Európában a bányászati útvonalak és fesztiválok egységes támogatása segítene a bányásztérségek képének megváltoztatásában. A különböző tervezési módok kreativitást és megújítást (innováció) visznek a regionális fejlesztési folyamatokba, és mindegyik hely számára az adott igényeknek megfelelő megoldást kínálnak. Ez a javaslatok harmadik csomagjának üzenete. Azon túlmenően, hogy a tervezésre vonatkozó jogszabályok jogi keretei megfelelően módosuljanak, és a hajdani bányászvidékek kizárólagos hozzáférést kapjanak a fejlesztéshez szükséges pénzalapokhoz, a szervezés javítására is szükség van. Mindezek mellett alapvetően fontos még az érdekeltek szerepének és felelősségének világos meghatározása, valamint hogy a munkába teljes mértékben bevonjuk az érintett közösségeket is. A ReSource határozat aláírására a záró konferencián, június 21-én Zagorjéban kerül sor. Az aláíró felek a projektpartnerek és a munkába bevont intézmények vezetői. A dokumentum jelentősége azzal is emelkedik, ha hasonló európai projektek és a hozzájuk kapcsolódó hálózatok vezetői aláírják. A határozat teljes szövege a következő címen olvasható el: www.resource-ce.eu

Az innováció és a tradíció találkozása a bányászat utáni lehetőségek, mint egy terület egyedi értékei

A RESOURCE PROJEKT ZÁRÓ KONFERENCIÁJA

2012. június 21. Zasajev, Szlovénia

Regisztráció: http://www.resource-ce.eu/en/events/coming-events/32-conference-innovation-meets-tradition-.html

12

Problémák

lehetőségekké

változtatása