évi... törvény a felsőoktatásról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja

SZAKMAI MUNKAANYAG . 2004. évi .... törvény a felsőoktatásról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásával a magyar felsőoktatás az Európai Gazdasági Térség felsőoktatási rendszerének részeként a megváltozott körülmények között úgy legyen képes ellátni a korszerű ismertek létrehozásában, közvetítésében és átadásában, a társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés erősítésében, a nemzetközi versenyképesség, a technológiai innováció kívánatos mértékének fenntartásában kijelölt feladatait, hogy – hagyományai és az európai egyetemek Magna Chartájában rögzített szellemi értékek megőrzése mellett – javuljon versenyképessége, erősödjön az oktatással, a kutatással és a gazdasággal való együttműködésének hatékonysága, a képzés minősége, a társadalom, a gazdaság és a környezeti fenntarthatóság igényeihez, a költségvetés feltételeihez való alkalmazkodás képessége, megvalósuljon a hallgatói és oktatói mobilitás, növekedjen a hallgatói esélyegyenlőség, továbbá, hogy a felsőoktatási rendszer és az egyes intézmények működésében a tanulás, tanítás, tudományos kutatás szabadsága, valamint a minőségre való törekvés folyamatosan és egyre fokozottabban érvényesüljön, a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § (1) E törvény célja a tanítás és a tanulás alkotmányos jogának érvényesüléséhez szükséges jogi garanciák megteremtése. A tanuláshoz való jog alapján a Magyar Köztársaság minden állampolgárának joga, hogy igénybe vegye a felsőoktatás által nyújtott szolgáltatásokat, feltéve, hogy képességei alkalmassá teszik a felsőfokú tanulmányokra. A tanítás, a kutatás és a művészeti élet szabadsága a felsőoktatásban a felsőoktatási intézmények autonómiáján keresztül valósul meg. (2) E törvény célja megteremteni a jogi feltételeket ahhoz,hogy a felsőoktatási intézmény az e törvényben biztosított autonómia szerint működhessen, azzal élhessen, továbbá biztosítsa az autonómia gyakorlásában való részvételt az oktatók, a kutatók és a hallgatók számára. Az autonómia (3) bekezdésben felsorolt elemeit a törvények által meghatározott keretben lehet gyakorolni. Az autonómiát érintő rendelkezéseket csak törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján lehet szabályozni. Az autonómia gyakorlásánál figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat is. (3) A felsőoktatási intézmény - oktatási, kutatási, szervezeti és működési, gazdálkodási autonómiája a) jelenti az intézményre és személyekre bízott szellemi és anyagi javakkal való gazdálkodás lehetőségét és felelősségét, b) magában foglalja azt a jogot, hogy a felsőoktatási intézmény meghatározza képzési rendszerét, kialakítsa szervezetét, továbbá megalkossa szabályzatait, valamint döntsön a hallgatói ügyekben, a foglalkoztatás kérdéseiben és a feladatai ellátásához kapcsolódó gazdasági kérdésekben, c) kiterjed a kutatás-fejlesztésben, a művészi alkotómunkában - a rendelkezésre álló feltételek mellett - a téma és az alkalmazott kutatási módszer önálló kiválasztására az egyes oktató, kutató és az intézmény vonatkozásában, d) magában foglalja az intézményben foglalkoztatottak szabad megválasztását, továbbá a besorolását, munkaköri feladatainak meghatározását az intézményi követelményrendszer, a teljesítmény és minőségelv alapján, e) tartalmazza az intézmény belső szervezeti rendjének és működésének kialakítását, beleértve a különböző (oktatási, kutatási, szolgáltató, gazdálkodási és más) egységek létrehozásának, átalakításának és megszüntetésének, továbbá a szervezeti és működési szabályzat megalkotásának jogát,

2004. november 25.(csütörtök)

1

SZAKMAI MUNKAANYAG f) kiterjed az intézmény vezetőinek pályázati rendszerben történő kiválasztására, demokratikus megválasztására, g) biztosítja az önálló gazdálkodás lehetőségét a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal, h) garantálja a hallgatói egyéni és közösségi jogok érvényesülését. (4) Az oktató a felsőoktatási intézmény oktatási autonómiájának megvalósításában azzal a kötelezettséggel vesz részt, hogy feladatait magas színvonalon, korszerűen, tárgyilagosan végzi. (5) A kutató a felsőoktatási intézmény kutatási autonómiájának megvalósításában azzal a kötelezettséggel vesz részt, hogy a munkájához szükséges tudományos eredmények és módszerek rendszeres megismerése mellett – a tudományos etika szabályai szerint – új eredmények elérésére törekszik, azokat szakmájának szabályai szerinti közzéteszi és az oktatói tevékenységében alkalmazza, továbbadja. (6) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési autonómiáját e törvényben és szabályzataiban előírt demokratikus eljárási és döntési rend szerint valósítja meg. (7) A felsőoktatási intézmény a gazdálkodási autonómiáját a törvényesség, a hatékonyság, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a személyi felelősség biztosításával együttesen kell érvényesíteni. (8) A hallgatók és a hallgatói közösség autonómiája az eredményes és a sikeres szakember- és értelmiségképzést szolgálja. (9) A felsőoktatási intézménynek az autonómia gyakorlása során meg kell teremtenie az oktatás, a tudományos, a művészeti élet szabadsága és a hallgatók tanuláshoz való joga gyakorlásának összhangját. (10) A felsőoktatási intézmény oktatási és a tudományos kutatási autonómiájának megvalósítását - az e törvényben meghatározottak szerint - segíti a Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács. 2. § (1) E törvény célja továbbá a) a magyar felsőoktatás Európai Felsőoktatási Térségbe, valamint az Európai Kutatási Térségbe történő beilleszkedése keretfeltételeinek megteremtése, regionális dimenziójának erősítése, b) a felsőoktatásban végzett kutatás támogatása, feltételeinek biztosítása; megteremteni az oktatás és a kutatás egységét, erősíteni a magyar felsőoktatás és a nemzetközi kutatás kapcsolatát, biztosítani, hogy a felsőoktatási intézmények a kutatás-fejlesztés egyik legjelentősebb bázisai legyenek, c) a magyar felsőoktatás társadalmi-gazdasági beágyazottságának erősítése, valamint a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében egészségtudatos, környezettudatos szemlélet és értékek közvetítése, d) az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, ennek keretei között, a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségének szélesítése, a kiemelkedő képességgel rendelkezők tudományos szintű felkészítése, a korszerű ismeretek átadása járuljon hozzá a tudásalapú társadalom létrejöttéhez, e) a hallgatók felkészítése a nemzeti, az európai és az egyetemes értékek megismerésére, vállalására, az általános műveltség megszerzésére, az autonóm gondolkodásra, a szociális és morális kérdések iránt nyitott gondolkodásra, a civil társadalommal való együttműködésre, a szakmai és értelmiségi hivatás iránti elkötelezettségre, f) a hallgatók és az oktatók jogainak, valamint kötelességeinek meghatározása,


2

SZAKMAI MUNKAANYAG

g) az egyenlő bánásmód követelményeinek és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése, h) a felsőoktatás képzési szerkezetének átalakításával lehetővé tenni a - hallgató munkaerő-piaci megjelenését biztosító - szakképzettség rövid képzési idő alatt történő megszerzését, a kimagasló képességűek részére a magasabb szintű tanulmányok folytatását, további végzettség, újabb szakképzettség megszerzését, i) a felsőoktatás rendszerének, az egyes felsőoktatási intézmények szakszerű, hatékony, törvényes működéséhez, gazdasági önállóságához szükséges jogi feltételek meghatározása, a társadalom és a gazdaság, valamint a környezeti fenntarthatóság igényeihez való alkalmazkodási, együttműködési képességének, erősítése, j) a felsőoktatás finanszírozási rendszerének kialakítása oly módon, hogy az elősegítse az intézményrendszer és az egyes intézmények ésszerű átalakulását, a versenyképesebb, magasabb színvonalú képzést folytató felsőoktatási intézmények hatékony működését, az állami költségvetés mellett külső források bevonását, k) a felsőoktatási intézmény minőség-biztosítási és minőség-hitelesítési rendszerének fejlesztésével annak biztosítása, hogy a felsőoktatási intézmények a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon hasznosítható, magas színvonalú és továbbfejleszthető ismereteket közvetítsenek hallgatóik részére. (2) A magyar felsőoktatás - az intézményeiben folyó kutató-, alkotó művészeti munka, az új tudományos eredmények és alkotások létrehozása, a korszerű ismeretek átvétele és továbbadása, továbbá a kiemelkedő képességű tehetségek tudományos szintű felkészítése révén - hozzájárul az egyetemes tudomány fejlődéséhez. A törvény hatálya 3. § E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén folytatott felsőoktatási, a felsőoktatással összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, a feladatellátásban közreműködő szervezetekre, intézményekre, azok alapítóira és fenntartóira, a felsőoktatás feladataiban közreműködő oktatókra, tudományos kutatókra és más, a felsőoktatásban foglalkoztatottakra, a felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgatókra, továbbá a felsőoktatás támogatóira, arra a felsőoktatási tevékenységre, amelyet a magyar felsőoktatási intézmények a Magyar Köztársaság területén kívül folytatnak. E törvény hatálya kiterjed továbbá a felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott felnőttképzési tevékenységre. A törvény alapelvei 4. § (1) A felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotó tevékenység. (2) A felsőoktatás oktatási alaptevékenysége magában foglalja az alapképzést, a mesterképzést, a doktori képzést, a felsőfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést. A felsőoktatás feladatait - e törvényben meghatározottak szerint - a felsőoktatási intézmények látják el együttműködve egymással, illetőleg a társadalom, a gazdaság, a tudományos kutatás és a művészeti élet további szereplőivel. A felsőoktatási intézmény e törvényben, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény), a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben (a továbbiakban: felnőttképzésről szóló törvény) foglaltak szerint részt vehet a közoktatási, továbbá a felsőoktatásnak nem minősülő szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatok megvalósításában.


3

SZAKMAI MUNKAANYAG (3) A felsőoktatási intézmények országos, regionális és helyi szolgáltató tevékenységet is folytathatnak. 5. § (1) A felsőoktatás kutatási alaptevékenysége magában foglalja az alap- és alkalmazott kutatásokat és fejlesztéseket, a technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat. (2) A felsőoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint gondoskodnak a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás neveléséről. A képzés során fejlesztik a hallgatók jártasságát a kutatás-fejlesztési munkában, a megszerzett ismeretek gyakorlati hasznosításának készségét, a vállalkozási készséget, a szellemi tulajdon védelmével és hasznosításával kapcsolatos ismereteket. (3) A felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát készít. A felsőoktatási intézménynek a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiában kell megtervezni különösen a kutatási programokat, pályázatokat, tudományos rendezvényeket, hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatokat, tudományos művek kiadását, a kutatási tevékenység folytatásának feltételeit. (4) A felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának kialakítását és megvalósítását tudományos tanács irányítja, amelyben a főiskolai, egyetemi tanárok, a főiskolai, egyetemi docensek, továbbá a tudományos fokozattal rendelkező kutatók és a doktori képzésben részt vevő hallgatók (a továbbiakban: doktorandusz) képviselői vesznek részt. (5) A felsőoktatási intézmények a honlapjukon mutatják be kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységüket, azok legfontosabb területeit, az aktuális eredményeket. (6) A felsőoktatási intézményekben folytatott kutatásokhoz - pályázati rendszerben - hozzájárul a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. (7) A tudományos életben kiemelkedő és elismert, az Európai Kutatási Térség kutatási tevékenységéhez kapcsolódó egyetemnek a Kormány - a rendeletében meghatározott feltétételekkel „kutatóegyetem” minősítést adhat. 6. § (1) A felsőoktatási intézménynek biztosítania kell az ismeretek információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az állam és a helyi önkormányzat vallási, világnézeti, illetve politikai szempontból elkötelezett felsőoktatási intézménynek nem lehet fenntartója. Az állami és helyi önkormányzati fenntartásban működő felsőoktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet, illetve politikai meggyőződés mellett sem. (2) A felsőoktatási intézmény közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete és működése pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújthat helyiségeiben, területén politikai célú szervezet, mozgalom vagy ezekhez kötődő szervezet nem működhet. 7. § (1) Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor. (2) Oklevél kiállítására csak az e törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmény jogosult. 8. § (1) Felsőoktatási intézményt önállóan, vagy más jogosulttal együttesen a) a magyar állam, helyi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat, b) a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy,


4

SZAKMAI MUNKAANYAG c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], d) a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett alapítvány vagy közalapítvány alapíthat. (2) Az alapító látja el a felsőoktatási intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatokat, gyakorolja az alapítói jogokat. Az alapítói jogok gyakorlásának joga az e törvényben meghatározottak szerint átruházhatók. Az alapítói jog gyakorolója a felsőoktatási intézmény fenntartója (a továbbiakban: fenntartó; az államon kívül minden más fenntartó: nem állami intézmény fenntartója). Ha a fenntartói jogot közösen gyakorolják, szerződésben kell rögzíteni a joggyakorlás és a kötelezettségek teljesítésének kérdéseit. (3) Költségvetési szervként működik a felsőoktatási intézmény, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak tartják fenn. Ha a fenntartói jogot közösen gyakorolják és a joggyakorlásban az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak mellett az (1) bekezdés b-c) pontban foglaltak is részt vesznek eltérő megállapodás hiányában - a felsőoktatási intézmény költségvetési szervként működik. (4) Az állam nevében a fenntartói jogokat – ha e törvény másként nem rendelkezik – az oktatási miniszter gyakorolja. (5) A felsőoktatás rendszerének működtetése az állam, a felsőoktatási intézmény működtetése a fenntartó feladata. (6) Az állam a nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója részére – az e törvényben meghatározottak szerint – költségvetési támogatást nyújt. (7) A fenntartó felelőssége, hogy - az e törvényben meghatározottak szerint - biztosítsa az intézmény autonóm működésének tárgyi, pénzügyi, személyi feltételeit. (8) A fenntartó az e törvényben meghatározott jogosítványainak gyakorlását állami felsőoktatási intézmények esetén - az e törvényben meghatározott körben - az irányító testületre átruházza, nem állami intézmény esetén az irányító testületre vagy a felsőoktatási intézményre átruházhatja. 9. § (1) A felsőoktatás által nyújtott képzésbe állampolgárságára való tekintet nélkül mindenki bekapcsolódhat. A hallgató szabadon választhatja meg azt a felsőoktatási intézményt, amelyben tanulmányokat kívánfolytatni. (2) A felsőoktatásban folyó képzés nyelve a magyar. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó hallgató – az e törvényben meghatározottak szerint – anyanyelvén, illetőleg anyanyelvén és magyarul vagy magyar nyelven folytathatja tanulmányait. A felsőoktatásban a képzés – részben vagy egészben – nem magyar nyelven is folyhat. 10. § (1) A felsőoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsőoktatásban dolgozó egyéb közreműködőkkel kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. (2) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat mások jogainak megsértésével, csorbításával. (3) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására - a hallgatókat ért sérelem esetén - az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az eljárás lefolytatása nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását.


5

SZAKMAI MUNKAANYAG (4) E § (1)-(3) bekezdésének alkalmazása során az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: egyenlő bánásmódról szóló törvény) rendelkezéseit is alkalmazni kell. 11. § (1) A felsőoktatási intézmény jogi személy. (2) Az állami felsőoktatási intézmény sajátos jogállású költségvetési szerv, amely tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: államháztartásról szóló törvény), valamit a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A felsőoktatási intézmény a fenntartó által biztosított, az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, valamint átvett pénzeszköz (pályázat, adomány, támogatás, maradvány stb.) és egyéb bevételei felhasználásával gondoskodik feladatainak ellátásáról. (4) A felsőoktatási intézmény fenntartási és működési költségeit, annak fedezetét az évente összeállított intézményi költségvetésben kell előirányozni. 12. § (1) A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés. (2) Az alap- és mesterképzés egymásra épülő ciklusokban (osztott) képzésként-, illetve jogszabályban meghatározott esetben osztatlan (egységes) képzésként lehet megszervezni. Az osztott (ciklusokra bontott) és osztatlan (egységes) képzések szerkezetét a Kormány rendeletben határozza meg. (3) A felsőoktatás keretében – az (1) bekezdésben foglaltak mellett – felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsőfokú szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhető. (4) A felsőoktatási intézmény az alapító okiratában foglaltak alapján – a felnőttképzési törvényben meghatározott intézményi- és programakkreditáció nélkül – vehet részt a felnőttképzésben. MÁSODIK RÉSZ A FELSŐOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE A felsőoktatás intézményeinek tevékenysége, létesítése, átalakulása és megszűnése 13. § (1) Felsőoktatási intézményként az az intézmény működhet, amelyet az e törvényben meghatározott felsőoktatási feladatok ellátására létesítettek és a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől megkapta az állami elismerést. (2) Állami elismerést az a felsőoktatási intézmény kaphat, amelyik rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel és az a)–e) pontok szerint választható képzési szerkezetben, legalább egy képzési, illetve tudomány területen vagy művészeti területen, több szakon


6

SZAKMAI MUNKAANYAG a) alapképzést, b) alap- és mesterképzést, c) alap-, valamint mester- és doktori képzést, d) mester- és doktori képzést folytat, továbbá rendelkezik az e törvényben meghatározott engedélyekkel. (3) A felsőoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha – az alapító okiratában meghatározott feladatai figyelembevételével – a folyamatos működéséhez szükséges személyi feltételek, tárgyi és pénzügyi eszközök, és az valamint az intézményi dokumentumok rendelkezésére állnak. (4) A felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kell állandó székhellyel, továbbá állandó oktatói, kutatói karral. E rendelkezések alkalmazásában állandó székhely a felsőoktatási alaptevékenység gyakorlásának, valamint a központi ügyintézésnek a helye, feltéve, hogy legalább nyolc évig – jogszabályban meghatározottak szerint – a felsőoktatási intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésére áll. A felsőoktatási intézmény állandó oktatói, kutatói karral akkor rendelkezik, ha az alaptevékenységének az ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja. 14. § (1) A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosításához a felsőoktatási intézmény részeként kollégium működtethető illetve a felsőoktatási intézményhez nem tartozó intézményként diákotthon hozható létre. (2) A kollégium részt vehet a felsőfokú képzésben.. (3) A diákotthon a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján elláthatja a felsőfokú tanulmányok megkezdését elősegítő felkészítés feladatait, továbbá részt vehet a felsőfokú képzésben. (4) A diákotthon jogi személy. (5) A diákotthon alapítója lehet a felsőoktatási intézmény, valamint az, aki felsőoktatási intézményt alapíthat. (6) A kollégium és a diákotthon az e törvényben meghatározottak szerint szakkollégiumi tevékenységet is folytathat, szakkollégiumként is működhet. 15. § (1) A felsőoktatási intézmény – az alapító okiratában meghatározottak szerinti feladatainak ellátásához intézményt (például: közoktatási-, szakképzési-, közművelődési intézmény, könyvtár), hozhat létre és tarthat fenn. Ha az e bekezdésben felsorolt intézményeket az állami vagy a helyi önkormányzati, illetve az országos kisebbségi önkormányzati fenntartásban működő felsőoktatási intézmény hozza létre, működésére – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény – a hallgatók gyakorlati képzéséhez – közoktatási intézményt tarthat fenn (a továbbiakban gyakorló közoktatási intézmény). (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott intézmények létrehozására és fenntartására az adott tevékenységre, az azonos feladatot ellátó szervezetre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. 16. § (1) A felsőoktatási intézmény a működését akkor kezdheti meg, ha


7

SZAKMAI MUNKAANYAG

a) a nyilvántartásba vétele megtörtént, továbbá b) a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megkapta, és c) az Országgyűlés megadta az állami elismerést. (2) A felsőoktatási intézmény a nyilvántartásba vétellel jön létre. (3) A nyilvántartásba vételt, és a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt a felsőoktatási intézmény fenntartója kérheti a Felsőoktatási Regisztrációs Központtól (a továbbiakban: Regisztrációs Központ). (4) A nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapjánmegállapítható, hogy az alapító okiratban meghatározott feladatok folyamatos ellátásához szükséges tárgyi és pénzügyi feltételek - a tevékenység megkezdéséhez szükséges arányban rendelkezésre állnak, és a teljes működéshez szükséges mértékig fokozatosan megteremthetők. Ha a Regisztrációs Központ megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei fennállnak a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba veszi, és meghatározza, hogy milyen feltételek teljesítése mellett adja meg a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt – a Regisztrációs Központ megkeresésére – a törzskönyvi nyilvántartást vezető szerv is nyilvántartásba veszi. Ha a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba vették jogosulttá válik minden olyan nyilatkozat megtételére, minden olyan kötelezettség vállalására, amely ahhoz szükséges, hogy a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásának feltételei teljesüljenek. A nyilatkozattételre, a kötelezettségvállalásra, a felsőoktatási intézmény képviseletére a fenntartó által a szervezési feladatok ellátására megbízott, az intézményvezetői feladatokat ideiglenesen ellátó személy válik jogosulttá. Ilyen megbízást az kaphat, aki megfelel a rektori feladatok ellátásához e törvényben meghatározott feltételeknek. Az ideiglenes intézményvezetői megbízás a rektor kinevezéséig szól. (5) A felsőoktatási intézmény szenátusa megalakulásának előkészítése céljából a fenntartó előkészítő bizottságot hoz létre. Az előkészítő bizottság ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot készít. Ennek alapján meg kell választani a szenátus tagjait, akik első ülésükön döntenek a szenátus megalakulásáról, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, valamint az irányító testületi tagok delegálásáról. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a szenátus tagjaira vonatkozó szakmai követelményeket, valamint a választás rendjét. Az előkészítő bizottság jogosult valamennyi intézményi dokumentum elkészítésére. (6) A fenntartó a nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedélyt akkor kérheti, ha igazolni tudja, hogy a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges, e törvény 13. §-ának (2)-(4) bekezdésében meghatározott valamennyi feltétel rendelkezésre áll, illetve fokozatosan megteremthető. (7) A (4) és a (6) bekezdésben szabályozott eljárás egyidejűleg is lefolytatható. (8) A működés megkezdéséhez szükséges engedélyben kell meghatározni, hogy a felsőoktatási intézmény milyen képzési területen, illetve tudományterületen, művészeti területen, képzési szinten folytathat képzést, továbbá azt a maximális hallgatói létszámot, amelyet a felsőoktatási intézmény figyelembe véve a hallgatók fogadásához és az oktatói tevékenység folytatásához rendelkezésre álló helyiségeket és más eszközöket - valamennyi évfolyamára számítva, teljes kihasználtsággal működve felvehet (a továbbiakban: felvehető maximális hallgatói létszám). Az engedélyezési eljárás magában foglalja a székhelyen kívüli képzés feltételeinek vizsgálatát is, kiterjed továbbá az intézmény által tervezett képzés, tudományos, művészeti alkotó tevékenység minőségének biztosításához szükséges feltételek meglétének vizsgálatára. Pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény esetén a gyakorló közoktatási intézmény tekintetében is le kell folytatni az engedélyezési eljárást. Ennek során azt kell vizsgálni, hogy a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók felkészítéséhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak-e. A Regisztrációs Központ a működési engedélyt azzal a feltétellel adja ki, hogy az engedélyben foglalt tevékenység megkezdésére r az állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatályba lépését követően kerülhet sor. E törvény 1. számú melléklete tartalmazza azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyek állami elismeréssel rendelkeznek.


8

SZAKMAI MUNKAANYAG (9) Az eljárásokkal összefüggő költségeket - kivéve, ha a felsőoktatási intézményt az állam létesíti - a kérelem benyújtója viseli. Az e paragrafusban szabályozott eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásához százhúsz munkanap áll rendelkezésre. (10) A diákotthon tekintetében csak a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárást kell lefolytatni, melynek keretei között azt kell vizsgálni, hogy rendelkezik-e a tevékenység ellátásához szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételekkel. (11) A Regisztrációs Központ az e §-ban meghatározott döntéseit az e törvény 111. §-ában meghatározott eljárás szerint hozza meg. (12) A Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézmény létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételeit, az alapításhoz szükséges kérelem mellékleteit, a kérelem elbírálásának szabályait, az eljárási díjat. Minimális (kötelező) feltételként előírható különösen a feladatellátáshoz szükséges oktatói, kutatói létszám, az oktatáshoz, kutatáshoz szükséges helyiségek, szociális helyiségek, szabadidős létesítmények, informatikai háttér, eszközök, könyvtár, felszerelések, a működés fedezetét tükröző költségvetés, az intézményi dokumentumok megléte. . 17. § (1) A felsőoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény hivatalos nevét, a fenntartójának nevét és címét, az alap- és kiegészítő tevékenységét, az alaptevékenységéhez kapcsolódó egyéb feladatokat, azokat a képzési területeket, tudományterületeket, művészeti területeket, képzési szinteket amelyeken a felsőoktatási intézmény képzést folytat, illetve folytathat, feltüntetve a székhelyen kívüli képzést is, a felsőfokú szakképzés képzési területeit, az ellátott közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, agrár- és vidékfejlesztés, továbbá más feladatokat, a vállalkozási tevékenység megjelölését, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, a székhelyen kívüli képzés címét, az intézmény szervezeti tagolásának elveit, a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyont. (2) A Regisztrációs Központ nyilvántartja az alapító okiratban megjelölt adatokat. A Regisztrációs Központ által nyilvántartott adatok a Felsőoktatási Információs Központ részére továbbíthatók. A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat be kell jelenteni. Az adatokban bekövetkező változás esetén a változások tekintetében a 16. §-ban szabályozott eljárásokat le kell folytatni. (3) Ha a felsőoktatási intézmény költségvetési szerv az alapító okiratának tartalmára, nyilvántartásba vételére és törlésére jogszabály további rendelkezéseket állapíthat meg. Az állami felsőoktatási intézmény alapító okiratának módosításához a Pénzügyminisztérium egyetértésére nincs szükség. 18. § (1) A nem állami felsőoktatási intézmény fenntartói joga megállapodással másik, a fenntartói jog gyakorlására jogosultnak átadható. Ha a felsőoktatási intézmény fenntartójának személyében következik be változás anélkül, hogy az érintené a felsőoktatási intézmény tevékenységét és működését, a Regisztrációs Központ azt vizsgálja, hogy az új fenntartó rendelkezik-e a felsőoktatási intézmény folyamatos működtetéséhez szükséges feltételekkel. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a Regisztrációs Központ jogerős határozatával válik érvényessé. (2) A fenntartói jog változása nem érinti a felsőoktatási intézmény állami elismerését. A felsőoktatási intézmény jogai és kötelezettségei nem változnak. A fenntartói jog változása a hallgatói jogviszonyt nem érinti. A fenntartói jog változása esetén a felsőoktatási intézményben alkalmazottak további foglalkoztatását – a foglalkoztatási jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – biztosítani kell. (3) A Regisztrációs Központ az e §-ban meghatározott döntéseit az e törvény 111. §-ában meghatározott eljárás szerint hozza meg.


9

SZAKMAI MUNKAANYAG 19. § (1) A felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet. (2) Az „egyetem” vagy „főiskola” elnevezés – valamint ezek idegen nyelvű megfelelői – használatára csak az e törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmény jogosult. (3) Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább kettő képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen, két tudományágban vagy egy művészeti ágban doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik. (4) A főiskola valamennyi képzési ciklusban folytathat képzést . (5) Ha az egyetem vagy a főiskola hivatalos neve megváltozik, az erről szóló bejelentést a Regisztrációs Központ tudomásul veszi és kezdeményezi az oktatási miniszternél e törvény 1. számú mellékletének módosítását. 20. § (1) A felsőoktatási intézmény a nyilvántartásból való törléséről hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik. Törölni kell a nyilvántartásból a felsőoktatási intézményt, ha a) az e törvényben meghatározottak szerint a bíróság a törlését elrendelte, b) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, c) megszűnik a fenntartó joga a felsőoktatás szervezéséhez, d) a fenntartó e jogának gyakorlásával felhagy, kivéve ha a fenntartói jog új fenntartóra száll át. (2) Törölni kell a nyilvántartásból továbbá azt a felsőoktatási intézményt is, amelyet a fenntartója megszüntetett. (3) Az e törvényben foglaltak szerint megszűnik a felsőoktatási intézmény, ha másik felsőoktatási intézménnyel egyesül vagy szétválik. (4) A fenntartó a felsőoktatási intézményt - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - a következő esetekben szüntetheti meg: a) A felvételi eljárás három egymást követő évben sikertelen volt. E rendelkezés alkalmazásában sikertelen felvételi eljárás, ha ennek következtében a felsőoktatási intézménybe felvethető maximális hallgatói létszám hatvan százalékát sem éri el az összes hallgatói létszám. b) A felsőoktatási intézmény működése a fenntartó többszöri felhívása ellenére jogszabálysértő és az alapító okirattal ellentétes. c) A felsőoktatási intézmény figyelmen kívül hagyta az ésszerű és takarékos gazdálkodás követelményeit, és emiatt a költségvetését túllépte, hatvan napon túli lejárt adósságállománya több mint egy költségvetési éven keresztül elérte az éves költségvetésének harminc százalékát. d) A működő felsőoktatási intézmény helyett egy vagy több, másik felsőoktatási intézményt létesít. e) A felsőoktatási intézmény a folyamatos működéshez szükséges feltételekkel már nem rendelkezik. (5) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a megszűnésre kifutó rendszerben kerülhet sor, oly módon, hogy azok a hallgatók, akik megkezdték a tanulmányaikat az adott képzési szinten, azt be


10

SZAKMAI MUNKAANYAG tudják fejezni. Megszüntethető a felsőoktatási intézmény az adott félévet követő vizsgaidőszak utolsó napján is, feltéve, hogy a hallgatók tanulmányaikat másik felsőoktatási intézményben folytatni tudták. (6) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény költségvetési hiányának felszámolására, a költségvetési hiány megszüntetésével összefüggő eljárásra az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletében foglaltakat kell alkalmazni. (7) A törlésről a Regisztrációs Központ hatósági eljárás keretében határoz. (8) A Regisztrációs Központ a törlésről szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével az oktatási miniszter intézkedését kezdeményezi az érintett felsőoktatási intézmény e törvény 1. számú mellékletéből történő törlése iránt. (9) Ha a felsőoktatási intézmény megszűnik a tulajdonában lévő vagyon a jogutód felsőoktatási intézményre száll át. Jogutód nélküli megszűnés esetén a vagyon a felsőoktatási intézmény fenntartóját illeti meg. Ha a felsőoktatási intézménynek több fenntartója van - eltérő megállapodás hiányában - a vagyoni hozzájárulás arányában száll át rájuk a megszűnő felsőoktatási intézmény tulajdona. 21. § (1) A Regisztrációs Központ a felsőoktatási intézmény megalakulásával, átalakulásával, megszűnésével kapcsolatos – jogerős – határozatát közzéteszi az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapjának nyilvánosan elérhető tartományában. (2) A Regisztrációs Központ – jogerős – határozatának egy példányát megküldi a felsőoktatási információs rendszer részére is. (3) A Regisztrációs Központ a Magyar Köztársaság területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézményekről nyilvántartást vezet, melyet évente – december hónapban – közzé kell tenni a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, valamint az Oktatási Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni. A felsőoktatási intézmény működésének alapelvei 22. § (1) A felsőoktatási intézmény belső szervezetét oly módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa a felsőoktatási intézményoktatási és tudományos kutatási, művészeti képzés esetén az alkotó művészeti alapfeladatainak, az ehhez kapcsolódó kiegészítő feladatainak, valamint a működést biztosító funkcionális és fenntartási feladatainak szakszerű, hatékony, gazdaságos ellátását. (2) A felsőoktatási intézményben könyvtári szolgáltatás megszervezését.

- alaptevékenységéhez igazodóan - biztosítania kell a 23. §

(1) A felsőoktatási intézmény stratégiai döntést hozó és annak végrehajtását ellenőrző szerve az irányító testület. (2) A felsőoktatási intézmény vezetője a rektor. (3) A felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kérdéseiben döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a szenátus. (4) A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. (5) A felsőoktatási intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az országos statisztikai adatgyűjtési programban, illetőleg a felsőoktatási információs rendszerben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.


11

SZAKMAI MUNKAANYAG 24. § (1) A felsőoktatási intézmény meghatározza a működésére és szervezetére vonatkozó rendelkezéseket (a továbbiakban: szervezeti és működési szabályzat). A szervezeti és működési szabályzatban minden olyan kérdés szabályozható, amelyet jogszabály vagy jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendezni. Minden felsőoktatási intézménynek egy szervezeti és működési szabályzata lehet. A szervezeti és működési szabályzat részei: a szervezeti és működési rend, a foglalkoztatási követelményrendszer, a hallgatói követelményrendszer. (2) A szervezeti és működési rend körében kell meghatározni különösen: a felsőoktatási intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjét, továbbá a minőségbiztosítás rendszerét. (3) A foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni különösen: a) az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, a nyilvános pályázatok elbírálásának rendjét, az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételeit, az ezzel összefüggő pályázatok rendjét, b) a felsőoktatási intézmény által adományozható munkaköri és egyéb címek feltételeit, c) az oktatók részére kiírható kutatási pályázatok elbírálásának rendjét, d) az oktatók részvételét a felsőoktatási intézmény döntéshozatali eljárásában, az oktatók, kutatók és más alkalmazottak intézményi döntések ellen benyújtható jogorvoslatának rendjét, e) az oktatók, tudományos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatási követelményrendszerét. (4) A hallgatói követelményrendszerben kell meghatározni különösen: a) e törvény keretei között a felvételi eljárás rendjét, b) a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, c) a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjét (a továbbiakban: tanulmányi és vizsgaszabályzat), d) a hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos jogorvoslat rendjét, e) a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának rendjét, f) a kollégiumi jelentkezések elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét. (5) A szervezeti és működési szabályzat kérdéskörei a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként is szabályozhatók. (6) A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatók tevékenységének a hallgatók által történő véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, megállapításait az intézmény honlapjának nyilvánosan elérhető tartományában, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. (7) A szervezeti és működési szabályzatot nyilvánosságra kell hozni, a hallgatók részére hozzáférhetővé kell tenni. (8) A szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak módosítását a szenátus fogadja el és az irányító testület, annak hiányában a fenntartó hagyja jóvá.


12

SZAKMAI MUNKAANYAG

25. § (1) A felsőoktatási intézménynek gondoskodnia kell a képzés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a hallgatói balesetek megelőzése érdekében az azokat előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, továbbá a munkavédelemmel kapcsolatos követelmények érvényesítéséről. (2) A felsőoktatási intézmény az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges életvitelének biztosításához, a tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején, illetve a tanulmányok befejezését követő a szakmai előmenetelét. (3) A felsőoktatási intézmény ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat. (4) A felsőoktatási intézményben tiszteletben kell tartani a hallgatók és az oktatók lelkiismereti és vallásszabadságát. A hallgató és az oktató nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. A hallgatót és az oktatót nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. (5) A felsőoktatási intézmény az e törvényben foglaltak szerint meghatározza a hallgatói jogviszony létesítésének követelményeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A felvételi követelményeket a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban (a továbbiakban: felvételi tájékoztató) nyomtatott és elektronikus formában az esedékesség évét megelőzően egy évvel - nyilvánosságra kell hozni. A felsőoktatási intézmény felépítése Az irányító testület 26. § (1) Az irányító testület a felsőoktatási intézmény feladatainak végrehajtását megalapozó stratégiai döntéseket hozó és végrehajtását ellenőrző testület, amely az e törvényben meghatározottak szerint közreműködik a fenntartói feladatok ellátásában is. Az állami fenntartású felsőoktatási intézményben az irányító testületet létre kell hozni, a nem állami felsőoktatási intézményekben – az alapító okiratban meghatározottak szerint – az irányító testület létrehozható. (2) Az irányító testületnek hét vagy kilenc tagja van. Az irányító testület létszámát a működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározott hallgatói létszám adatai alapján kell meghatározni a következők szerint: ha a felsőoktatási intézménybe felvehető maximális hallgatói létszám a) nem éri el a tizenötezret, hét, b) eléri a tizenötezret, kilenc tagból áll. Az irányító testület tagjainak a megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható. (3) Az irányító testület elnöke a felsőoktatási intézmény rektora. (4) Az irányító testületbe a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott sorrend szerint kettő, illetve három főt delegál az oktatási miniszter, négy, illetve öt főt a szenátus. A szenátusi delegáltak körében egy tagot a hallgatói önkormányzat javasol. Ha a szenátus a javaslatot nem fogadja el a hallgatói önkormányzat újabb személyre tehet javaslatot. A hallgatói önkormányzat a szenátus elnökének kezdeményezésétől számított három hónapon belül élhet javaslattételi jogával. Ez a határidő jogvesztő. Ha határidő eredménytelenül telt el a szenátus élhet a delegálás jogával. Az oktatási miniszter által delegált tagokkal szemben – tagonként külön-külön – a szenátus, tagjai legalább kétharmadának egyhangú szavazatával kifogással élhet. Nem lehet az irányító testület tagja akivel szemben a szenátus


13

SZAKMAI MUNKAANYAG írásban indokolt kifogással élt, helyére az oktatási miniszter másik személyt delegál, akivel szemben a szenátus nem élhet a kifogásolás jogával. (5) Az oktatási miniszter által delegált tagok közül legalább egynek, a szenátus által delegált tagok közül legalább kettőnek a felsőoktatási intézmény oktatási, tudományos kutatási, művészeti tevékenységének megfelelő felsőfokú végzettséggel, továbbá a szakképzettségének megfelelő területen szerzett legalább öt év vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie. . (6) Nem lehet tagja az irányító testületnek az, aki a) büntetett előéletű, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alatt áll, vagy polgármesteri tisztséget tölt be, c) a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozik, d) politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták, vagy foglalkoztatják feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt el legalább öt év, e) a rektor kivételével, az adott felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási, hallgatói jogviszonyban áll, f) önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, g) tagja más felsőoktatási intézmény irányító testületének, h) az oktatási miniszter felügyelete alatt álló költségvetési szervvel foglalkoztatási jogviszonyban áll, i) betöltötte a hetvenedik életévét. (7) Az irányító testület tagjaival az oktatási miniszter köt megállapodást. Az irányító testület tagjait havi rendszerességgel fizetett tiszteletdíj illeti meg, melynek összege nem lehet kisebb, mint a költségvetési év első munkanapján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) négyszerese, elnök esetén hatszorosa. A tiszteletdíj fedezetét az Oktatási Minisztérium biztosítja. 27. § (1) Az irányító testület dönt működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy a testület akkor határozatképes, ha ülésén - a 26. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott sorrend szerint - legalább öt, illetve hét tag jelen van. Döntéseit tagjai többségének név szerinti szavazatával hozza. A rektor megbízásával kapcsolatos javaslattételhez legalább öt, illetve hét támogató szavazatra van szükség. A rektori megbízással kapcsolatos döntéshozatalkor az irányító testület elnöke nem szavazhat. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, a döntéseket határozatba kell foglalni. Az irányító testület működésének rendjét a fenntartó hagyja jóvá. (2) Az irányító testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja ülését, amelyen tanácskozási joggal részt vehet a szenátus elnöke, a gazdasági vezető, továbbá a hallgatói önkormányzat, az intézményi doktorandusz önkormányzat, az intézményi reprezentatív szakszervezet egy-egy képviselője, továbbá az ágazatát érintő kérdések tárgyalásánál a képzésben érdekelt miniszter képviselője. Az irányító testület elnöke zárt ülést rendelhet el, illetve titoktartási kötelezettséget írhat elő. (3) Az irányító testület megalakulását a rektor kezdeményezi. 28. § (1) Az irányító testület fogadja el a stratégiai, foglalkoztatási, üzleti tervet (a továbbiakban: intézményfejlesztési terv). Az intézményfejlesztési tervben kell meghatározni a fejlesztéssel, a fenntartó


14

SZAKMAI MUNKAANYAG által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat. Az intézményi fejlesztési terv része a kutatásifejlesztési-innovációs stratégia. Az intézményfejlesztési tervet középtávra, legalább négyéves időszakra kell elkészíteni, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait. Az intézményi fejlesztési terv része a foglalkoztatási terv. A foglalkoztatási tervben kell meghatározni azt a létszámot, amelynek keretei között a felsőoktatási intézmény megoldhatja feladatait. (2) Az irányító testület a) kiírja a rektori pályázatot, elbírálja azokat, továbbá előterjesztést tesz a fenntartó részére a rektor személyére, juttatásaira, b) elfogadja a felsőoktatási intézmény ba) költségvetését és költségvetési beszámolóját, bb) intézményi minőségfejlesztési programjának végrehajtásáról szóló beszámolót; c) jóváhagyja a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, d) egyetértési jogot gyakorol a szenátus által kezdeményezett képzés indításánál, illetve megszüntetésénél, e) kezdeményezheti a fenntartónál a felsőoktatási intézmény ea) alapító okiratának módosítását, eb) egyesülését, ec) megszüntetését; f) dönt fa) fejlesztés indításáról, fb) gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaságban való részvételről, gazdasági társasággal való együttműködésről, fc) rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyon hasznosításáról, továbbá a felsőoktatási intézmény tulajdonában lévő ingatlanvagyon hasznosításáról, elidegenítéséről, fd) hitelfelvételről, fe) együttműködési és társulási megállapodás megkötéséről, ff) költségvetésen belüli átcsoportosításról, fg) gazdaságtalan tevékenységének és az ahhoz kapcsolódó szervezetének, szervezeti egységének átalakításáról, megszüntetéséről, g) a tárgyi és személyi feltételek biztosítása mellett kezdeményezi, hogy a felsőoktatási intézmény indítson új képzést, h) egyetértési jogot gyakorol a gazdasági vezető, továbbá a belső ellenőrzési szervezet vezetőjének megbízásánál, illetve a megbízás visszavonásánál. (3) Az irányító testület határozza meg a felsőoktatási intézmény szervezeti tagozódását, amely alapján a szenátus szabályozza a szervezeti és működési szabályzatban a működés rendjét.


15

SZAKMAI MUNKAANYAG (4) A fenntartó az (2) bekezdés e) pontjában meghatározott döntéseket az irányító testület kezdeményezése alapján hozhatja meg. (5) Az irányító testület a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározhatja azt az összeghatárt, mely felett a kötelezettségvállaláshoz be kell szerezni előzetes egyetértését. (6) Az irányító testület tagjai – a köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezések szerint – vagyonnyilatkozatot tesznek. (7) Az irányító testület tagjai saját vagyonuk erejéig, egyetemlegesen felelnek az irányító testület tagjaként hozott döntéssel okozott károkért. Mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, illetve aki a döntés ellen szavazott és ezt a tényt a döntés meghozatalától számított tizenöt napon belül írásban az irányító testület és az oktatási miniszter tudomására hozta. A kártérítéssel kapcsolatos ügyekben az Oktatási Minisztérium jár el. A kártérítési ügyekben a Fővárosi Bíróság az illetékes. 29. § (1) Az irányító testületi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag halálával, a tag lemondásával, illetőleg visszahívásával. Az irányító testület elnökének tagsága megszűnik, ha lejár a rektori megbízatása. A lemondás elfogadása az irányító testület hatáskörébe tartozik. A lemondás elfogadásáról az irányító testület értesíti az oktatási minisztert és a szenátust. (2) Az irányító testület elnökének kezdeményezésére vissza kell hívni azt a tagot, a) aki egy éven keresztül az irányító testület ülésének több mint felén nem vett részt, és mulasztását nem tudta megfelelő módon igazolni, b) aki bármilyen okból az irányító testületi tagságból eredő feladatait – több mint fél éven keresztül – nem tudja ellátni, c) akinek leváltását a többi tag egyhangú szavazással jóváhagyta, d) akivel szemben utóbb következik be olyan körülmény, amely miatt az irányító testületnek nem lehet tagja. (3) Lemondás és visszahívás esetén az aki az érintett tagot delegálta harminc napon belül új tagot köteles delegálni. Az eljárásra alkalmazni kell a 26. § (4) bekezdésében meghatározottakat. Az újonnan megválasztott tag megbízatása öt évre szól függetlenül attól, hogy a lemondott, illetve visszahívott tag megbízatásából mennyi idő telt el. (4) Az irányító testületi tagsággal kapcsolatos vitás ügyekben a munkaviszonnyal kapcsolatos viták rendezésére vonatkozó eljárást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárást az oktatási miniszter ellen kell megindítani. (5) Ha a nem állami felsőoktatási intézményben hoznak létre irányító testületet, az oktatási miniszter és az Oktatási Minisztérium jogait és kötelességeit a fenntartó gyakorolja, továbbá a fenntartót terheli az irányító testület díjazásának a költsége. A fenntartó az irányító testület fenntartói irányítást érintő jogosítványait magához vonhatja, korlátozhatja, jóváhagyáshoz kötheti. A fenntartó a tiszteletdíj mértékét eltérően határozhatja meg. Ha a nem állami felsőoktatási intézményben nem hoznak létre irányító testületet a 26-29. §-ban meghatározott kérdésekben a fenntartó dönt. Ahol e törvény irányító testületi jogosítványról rendelkezik - eltérő szabályozás hiányában - a nem állami felsőoktatási intézmények esetén a jogosítvány gyakorlás a fenntartót illeti meg. A szenátus 30. § (1) A szenátus az alapító okirat és az irányító testület által hozott stratégiai döntések figyelembe vételével határozza meg a képzési és a kutatási feladatokat, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását. A szenátus meghatározza működésének rendjét és megválasztja elnökét.


16

SZAKMAI MUNKAANYAG

(2) A szenátus tagja - a hallgatói önkormányzat és a reprezentatív szakszervezetek képviselői kivételével - az lehet, aki a felsőoktatási intézményben munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói, vagy egyéb munkakört tölt be. (3) A szenátus fogadja el a felsőoktatási intézmény a) képzési programját, doktori szabályzatát, b) szervezeti és működési szabályzatát, c) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, (4) ) A szenátus határozza meg a felsőoktatási intézmény a) a hallgatói tanácsadás rendszerét, b) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét. (5) A szenátus dönt, illetve a b-c) pont tekintetében dönthet a) a kutatási program elfogadásáról, b) a doktori iskola kialakításáról, a doktori képzés indításáról, c) a habilitációs eljárás szabályozásáról, d) a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról, e) a felsőoktatási intézmény állandó bizottságainak és egyéb tanácsainak létrehozásáról, f) az oktatói, kutatói és vezetői pályázatokról, címek és kitüntetések adományozásáról, g) az irányító testületi tagjainak delegálásáról, a szenátus képviseletében eljáró személy kiválasztásáról, h) szervezeti és működési szabályzata által a hatáskörébe tartozó kérdésekről. (6) A szenátus hatáskörébe tartozik továbbá a) a rektori pályázatok rangsorolása , b) az irányító testület által benyújtott kérdések megvitatása, c) a felsőoktatási intézmény szakmai tevékenységének értékelése, d) az intézményfejlesztési terv véleményezése. (7) Ha a szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot hoz létre, biztosítani kell, hogy a hallgatók a bizottság munkájában részt vehessenek. A hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb a bizottság tagjainak ötven százalékánál. (7) A szenátus bármely kérdést megvitathat, bármely kérdésben kialakíthatja állásfoglalását, bármely kérdésben javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a döntéshozatalra, intézkedésre jogosultnak, amely köteles arra harminc napon belül, testület esetén a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ adni. (8) A szabályzat, program elfogadásának joga kiterjed annak módosítására és - kivéve ha azt jóváhagyás után lehet bevezetni - bevezetésének elrendelésére.


17

SZAKMAI MUNKAANYAG (9) A felsőoktatási intézmény vezetője a szenátus döntése alapján megküldi az alap- és mesterszak indításának, valamint a doktori iskola létesítésének dokumentációját a Magyar Akkreditációs Bizottságnak szakértői véleményezésre. A program, illetve a dokumentáció alapján – ideértve annak módosítását, kiegészítését is - akkor indítható a képzés, illetve doktori iskola, ha azt a Magyar Akkreditációs Bizottság támogatja és azt a felsőoktatási intézmény a Regisztrációs Központhoz bejelentette. Ha a szenátus a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében foglaltakkal nem ért egyet, a felsőoktatási intézmény vezetője a programot, illetve a dokumentációt megküldi a Regisztrációs Központnak, amely az e törvény 111. §-ában meghatározott eljárást folytatja le. (10) A felsőoktatási intézmény vezetője az egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatos javaslatát megküldi a Magyar Akkreditációs Bizottságnak szakértői véleményezés céljából. A felsőoktatási intézmény vezetője - a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében foglaltak mérlegelésével - a kinevezési javaslatot a szakértői véleménnyel együtt megküldi - a köztársasági elnökhöz történő továbbítás céljából - a fenntartónak. (11) A (9)-(10) bekezdésben szabályozott eljárás költségeit a felsőoktatási intézmény viseli. (12) Az irányító testület 28. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kezdeményezésére a szenátus köteles módosítani, kiegészíteni a képzési programot. 31. § (1) A szenátus létrehozásával, elnökének megválasztásával, a szenátus elnöke és tagjai megbízatásának megszűnésével, működésével, a szenátus napirendjének előkészítésével kapcsolatos kérdéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével: a) a szenátus létszáma nem lehet kevesebb hét főnél, b) a hallgatói önkormányzat által választott tagok, továbbá az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet kevesebb mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő, c) a szenátus tagjainak megbízatása legalább három és legfeljebb öt év, a hallgatói önkormányzat képviselője esetében legalább egy és legfeljebb három év lehet, d) a szenátus szükség szerint tart ülést, e) a szenátus ülései az intézmény alkalmazottai, hallgatói és az irányító testület tagjai számára nyilvánosak, f) a szenátus ülése akkor határozatképes, ha tagjai legalább hatvan százaléka jelen van, g) a szenátus jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani, h) a szenátus üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, i) a szenátus ülésére az irányító testület elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni. (2) A szenátus a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. (3) A szenátus döntéseinek meghozatalát és végrehajtását átruházhatja a felsőoktatási intézmény egyes szervezeti egységeire, illetve a szervezeti egységekben foglalkoztatott oktatók közösségére, a szervezeti egységekben létrehozott testületekre. Nem ruházhatók át a 30. § (3)-(4) bekezdésben, az (5) bekezdés b-d), és g) pontjában, a (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jogkörök.


18

SZAKMAI MUNKAANYAG A rektor 32. § (1) A felsőoktatási intézmény rektora vezeti és képviseli az intézményt. (2) A rektor felelős a felsőoktatási intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az egészséges és biztonságos munkafeltételek, oktatási feltételek megteremtéséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt a felsőoktatási intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. A rektor gondoskodik a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának elkészítéséről, felel az abban foglaltak végrehajtásáért, az intézményi minőségfejlesztési programban foglaltak megvalósításáért. (3) A rektor felel különösen: a felsőoktatási intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott, illetve a felsőoktatási intézmény tulajdonában lévő vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért. Ha a felsőoktatási intézmény nem költségvetési szervként működik, a rektor – a fenntartó eltérő rendelkezésének hiányában – a vagyonkezelésre és gazdálkodásra megállapított feladatait a költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések alapján látja el. (4) A rektor a munkáltatói jogokat a foglalkoztatási tervben meghatározott keretek között, a foglalkoztatási követelményrendszer alapján gyakorolja. (5) A felsőoktatási intézmény rektora az (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. (6) A rektor felel a felsőoktatási intézményben működő testületek munkájához szükséges feltételek megteremtéséért, az irányító testület és a szenátus jogkörébe tartozó ügyek előkészítéséért, a hozott döntések végrehajtásáért. (7) Rektori megbízást az kaphat, aki vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói, kutató professzori munkaköri cím megléte szükséges. (8) A szenátus tagjai kétharmadának szavazatávalkezdeményezheti a rektor visszahívását. Az irányító testület a kezdeményezést, ha azzal valamennyi tagja egyetért megküldi a fenntartónak.. A felsőoktatási intézmény szervezeti egységei 33. § (1) A felsőoktatási intézmény az e törvény 22. § ának (1) bekezdésében meghatározottak figyelembe vételével a) oktatási, tudományos kutatási, b) szolgáltató, c) funkcionális szervezeti egységeket hozhat létre. (2) A felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei különösen: a kar, a tanszék, az intézet, a botanikuskert, a klinika, a kutatóintézet, a kutatócsoport.


19

SZAKMAI MUNKAANYAG

(3) A felsőoktatási intézményben kollégiumi, informatikai, szociális, kulturális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb (például: közoktatási, gyakorlati képzést biztosító tangazdaság, tanműhely, művészeti gyakorlóhely, gyógyító-megelőző, valamint termelő) feladatot ellátó szolgáltató szervezeti egység hozható létre. (4) A felsőoktatási intézmény működtetési feladatainak ellátásához gazdasági, továbbá belső ellenőrzési feladatot ellátó funkcionális szervezeti egységet hoz létre, valamint igazgatási, szervezési (a továbbiakban: igazgatási feladatot ellátó hivatal), műszaki szolgáltató és más a működést biztosító funkcionális szervezeti egységet hozhat létre.. A gazdasági és ellenőrzési szervezet irányítását a rektor látja el. (5) A felsőoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere nyilvános tudományos közgyűjtemény, amely könyvtári feladatokon túl levéltári és múzeumi funkciót is elláthat. (6) A felsőoktatási intézményben kart létesíteni a Magyar Akkreditációs Bizottság előzetes véleményének kikérése után lehet. A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra az e törvény 30. §-ának (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (7) A felsőoktatási intézmény szervezeti egységei - az e törvényben meghatározottak szerint regionális központtá, illetve centrummá szervezhetők. (8) A kar létesítésének elveit a Kormány rendeletben határozza meg. A felsőoktatási intézmény gazdasági tevékenysége 34. § (1) A felsőoktatási intézmény gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az alapító okiratában meghatározott feladatainak végrehajtásához, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az alapfeladatainak végrehajtását, így különösen szerződést köthet, tulajdont szerezhet, társulhat, vállalkozhat, gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapíthat, a saját tulajdonában lévő dolgot megterhelheti, elidegenítheti, a rábízott vagyont használhatja és hasznosíthatja. (2) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelője, a nem állami felsőoktatási intézmény pedig a használója a feladatai ellátásához a fenntartó által rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyonnak (a továbbiakban: felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon). A vagyonkezelői jog, illetve a használati jog a felsőoktatási intézményt ellenszolgáltatás nélkül, ingyenesen illeti meg. A felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyont az alapító okiratban meghatározott feladatainak ellátásához használhatja. Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal e törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet. A felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont és a saját vagyonát elkülönítetten tartja nyílván. (3) A felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel, valamint a saját bevételével – az ésszerű és takarékos gazdálkodás követelményeivel összhangban – szabadon, önállóan és teljes jogkörrel gazdálkodhat, az nem vonható el tőle. A felsőoktatási intézmény átmenetileg szabadon felhasználható pénzeszközeit állampapírba fektetheti. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény a költségvetési év végén keletkezett előirányzat-maradványt és pénzmaradványt – jogosultsági elszámolást követően – a következő években a feladatainak teljesítésére felhasználhatja. (4) A felsőoktatási intézmény az alaptevékenységén belül, kiegészítő tevékenységként elláthatja az e törvény 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében szabályozott tevékenységét, továbbá vállalkozási tevékenységet is folytathat, feltéve, hogy alapfeladatainak ellátását nem veszélyezteti. Az ily módon származó eredmény után központi befizetést nem kell teljesíteni, ha az alapfeladatainak ellátásához, tulajdonszerzéshez, vagy a tevékenységben résztvevő hallgatók díjazására használja fel. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény vállalkozásból származó bevétele időbeli korlátozás nélkül meghaladhatja a ténylegesen teljesített összbevétel egyharmadát. A felsőoktatási intézmény a vállalkozási tevékenysége pénzforgalmát pénzintézetnél vezetett elkülönített számlán kezelheti. 35. §


20

SZAKMAI MUNKAANYAG

(1) Az állami felsőoktatási intézmény a Kormány hozzájárulása nélkül létesíthet gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetve ezekben részesedést szerezhet. A gazdasági társaság, illetve a közhasznú társaság létesítéséhez el kell készíteni - a külön jogszabályban meghatározott szempontok szerinti - hatáselemzést. (2) A felsőoktatási intézmény csak olyan gazdasági társaságot, közhasznú társaságot hozhat létre, illetve olyan gazdasági társaságban, közhasznú társaságban szerezhet részesedést, amelyik nem sérti a felsőoktatási intézmény érdekeit. Nem hozható létre gazdasági társaság, közhasznú társaság az e törvény 12. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglalt képzésekkel összefüggő feladatok ellátására, kivéve a szervezéssel összefüggő tevékenységet. (3) Gazdasági társaság, közhasznú társaság akkor alapítható, ha a gazdasági társaság, közhasznú társaság üzleti terve szerint három éven belül tevékenysége nyereségessé válik, továbbá a hiányt a felsőoktatási intézmény a saját elkülönített számlán kezelt bevételéből finanszírozza. (4) A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők és ezek közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b)] nem tölthetnek be olyan gazdasági társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyelő bizottságának, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatát, amelyet a felsőoktatási intézmény hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik. (5) A felsőoktatási intézmény által alapított gazdasági társasággal és közhasznú társasággal kapcsolatos tulajdonosi jogokat a rektor gyakorolja. 36. § (1) A felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervének keretei között a) látja el fejlesztési feladatait, b) beruházást indíthat, illetve a rendelkezésére bocsátott, továbbá a tulajdonában lévő vagyonnal részt vehet beruházás közös megvalósításában. (2) Felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevétel - a köztartozások és az ingatlan elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - fennmaradó részét az intézmény jogosult felhasználni kizárólag az intézményfejlesztési tervben jóváhagyott beruházási és felújítási célra. (3) Ha az állami felsőoktatási intézmény a kezelésében lévő ingatlannal vesz részt közös beruházásban kincstári körbe nem tartozó befektetővel – eltérő megállapodás hiányában – a befektető szerzi meg ingyenesen, legfeljebb húsz évre az épület és az ahhoz tartozó föld használati jogát. (4) Az állami felsőoktatási intézmények a költségvetésük terhére hosszú távú (legfeljebb húsz éves) kötelezettséget vállalhatnak felhalmozási célokra vagy beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlására. Az ebből származó éves fizetési kötelezettségek együttes összege egyik évben sem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhalmozási célú előirányzatának tíz százalékát. Amennyiben az éves fizetési kötelezettségek együttes összege e határt a felsőoktatási intézmény tárgyévi költségvetésének csökkenése miatt haladja meg, új kötelezettség nem vállalható mindaddig, amíg az arány helyre nem áll. A hosszú távú kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely az éves költségvetés és beszámoló részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának ötven százalékát az Oktatási Minisztérium a jóváhagyott éves fejezeti kezelésű előirányzatai terhére átvállalhatja. Az átvállalások együttes összege nem haladhatja meg az Oktatási Minisztérium adott évre jóváhagyott központi beruházási előirányzatai harminchárom százalékának megfelelő mértéket. Az ezt meghaladó átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges. (5) Az állami felsőoktatási beruházások megvalósítása érdekében az oktatási miniszter kezességet vállalhat, feltéve, hogy a várható fizetési kötelezettség fedezete a jóváhagyott költségvetésében biztosított oly módon, hogy ezzel nem kerül veszélybe az Oktatási Minisztérium részére az Országgyűlés által meghatározott többi cél és feladat megvalósítása.


21

SZAKMAI MUNKAANYAG 37. § (1) A felsőoktatási intézmény saját vagyonra az általa létrehozott gazdasági társaság, közhasznú társaság eredménye, illetve a vállalkozási tevékenységének eredménye, a részére nyújtott pénzbeni adományok terhére, továbbá ingó-, és ingatlanvagyon adományozása, valamint öröklés révén tehet szert. A felsőoktatási intézmény saját vagyonra - az adományozás és öröklés kivételével - akkor tehet szert, ha a rendelkezésre bocsátott vagyon állagának megóvásáról, pótlásáról gondoskodott. "A" változat (2) A felsőoktatási intézmény hitelt az intézményfejlesztési tervben meghatározott fejlesztési feladatai megvalósításához, pályázatokhoz szükséges önrész biztosításához, illetőleg a pályázati utófinanszírozás következtéből adódó likviditási zavar kezeléséhez vehet fel. (3) A hitel fedezete a felsőoktatási intézmény saját tulajdonában lévő vagyona, valamint a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdasági társaság eredménye, illetve a vállalkozási tevékenységének eredménye. "B" változat (2) A felsőoktatási intézmény az intézményfejlesztési tervben meghatározott, az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozott fejlesztési feladatai megvalósításához, pályázatokhoz szükséges önrész biztosításához, illetőleg a pályázati utófinanszírozás következtéből adódó likviditási zavar kezeléséhez az Oktatási Minisztérium fejezetében meghatározott alap terhére - megállapodás alapján visszterhes támogatáshoz juthat. 38. § (1) Az állami felsőoktatási intézmények tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 87. §-ának (1) bekezdését, 92. §-ának (2) bekezdését, 94. §-ának (3) bekezdését, 95. §ának (2) bekezdésének a) pontját, 100. §-ának (1) bekezdését, 109/G. §-ának (4) bekezdését, 109/K. §ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni. (2) A nem állami felsőoktatási intézmények tekintetében a 34-37. §-ban foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a felsőoktatási intézmény alapító okirata eltérően nem rendelkezik. Az alapító okiratban a fenntartó meghatározhatja, hogy a felsőoktatási intézmény által elért eredmény milyen módon kerül felosztásra, továbbá a fenntartó milyen módon részesedik abból. (3) A nem állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal, valamint a saját bevételének a nála maradó részével teljes jogkörrel gazdálkodhat. Ezekben az ügyekben a felsőoktatási intézmény vezetője hoz döntést. A felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodása 39. § (1) A felsőoktatási intézmény az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából együttműködési megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. (2) A felsőoktatási intézmény megállapodhat különösen a) a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel és más kutatóintézetekkel közös kutatási, képzési feladatok ellátására, b) más felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és oklevél kiadására, c) középiskolával felsőfokú szakképzés feladatainak ellátására,


22

SZAKMAI MUNKAANYAG

d) gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység finanszírozásáról, támogatásáról, továbbá ösztöndíj létesítéséről. (3) A felsőoktatási intézmény a régió gazdasági, tudományos, civil és önkormányzati szerveivel együttműködve innovációs parkot, technológiai központot, inkubációs házat (a továbbiakban együtt: tudásközpont) hozhat létre. (4) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködés irányulhat különösen: képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, képzés, gyakorlati képzés megszervezésére, kreditrendszer kialakítására, alkalmazására, elismerésére, pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására. A felsőoktatási intézmények egyesülése, szétválása, a kiválás, a csatlakozás. 40. § (1)A felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az intézményeket egyesíteni lehet (a továbbiakban: egyesülés). Az egyesülésben különböző fenntartásban működő felsőoktatási intézmények is részt vehetnek. (2) Az egyesülés – ha előfeltételei fennállnak – nem tagadható meg, ha az érintett felsőoktatási intézmények irányító testületei együttesen kezdeményezik azt. (3) Az egyesülés előkészítése az irányító testület tagjaiból álló előkészítő bizottság feladata. Minden irányító testület egy-egy tagot delegál az előkészítő bizottságba. (4) Az egyesülés eredményeképpen új felsőoktatási intézmény jön létre, amely jogutódja az egyesüléssel érintett felsőoktatási intézményeknek. Az új intézmény létrejöttére alkalmazni kell az e törvény 8. §-ában, 13-18. §-ában, valamint 20-21. §-ában meghatározottakat. (5) Az új felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételével az egyesülésbe bevont felsőoktatási intézmények megszűnnek, és az új intézmény oktatási, kutatási egységeként működnek tovább. Ha az egyesülésbe bevont felsőoktatási intézmények különböző településen működnek, az új felsőoktatási intézmény székhelyen kívüli településen működő, megszűnő felsőoktatási intézmény az új felsőoktatási intézmény regionális központjaként működhet tovább. A felsőoktatási intézmény alapító okiratában a regionális központot fel kell tüntetni. (6) A regionális központhoz további szervezeti egység tartozhat. (7) Felsőoktatási intézmény szétválása esetén az eredeti felsőoktatási intézmény megszűnik és új felsőoktatási intézmények jönnek létre. A létrejövő intézmények a megszűnő felsőoktatási intézmények jogutódai. A jogutódlásról a megszűnéssel és az alapítással kapcsolatos eljárásban kell dönteni e törvény 8. §-ában, 13-18. §-ában, valamint 20-21. §-ában meghatározottak szerint. (8) Kiválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény tovább folytatja működését, a kiváló szervezeti egységet új intézményként lehet megalapítani vagy másik felsőoktatási intézményhez lehet csatlakoztatni. Az eljárásra az e törvény 8. §-ában, 13-18. §-ában, valamint 20-21. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni. (9) Egyesülés, szétválás, kiválás, csatlakozás esetén regisztrációs díjat csak akkor kell fizetni, ha a felvehető maximális létszám megnövekedik, a növekedés mértékének megfelelő összegben. (10) A Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézmények egyesülésének, kiválásának, szétválásának, csatlakozásának feltételeit és az egyesülés előkészítésének, lebonyolításának feltételeit. A felsőoktatásban folyó képzés rendszere A felsőfokú szakképzés, az alapképzés, a mesterképzés, a szakirányú továbbképzés, a doktori képzés


23

SZAKMAI MUNKAANYAG 41. § (1) A felsőoktatási intézményben az alap- és a mesterképzés, a szakirányú továbbképzés képzési program alapján folyik. Az alapító okirat keretei között felsőoktatási intézmény készíti el a képzési programot, amely akkor válik érvényessé, ha a szenátus elfogadja. A képzési programot a felsőoktatási intézmény - alap- és mesterképzésben - az oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzés esetén saját hatáskörben készíti el. (2) A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmény által készített és a szenátus által elfogadott szakképzési program szerint folyik. A szakképzési program az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsőfokú szakképzésre készíthető, a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján. A szakképzési programban meg kell határozni a felsőfokú szakképzésben szerzett képzési kreditnek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzési idő legalább négy félév. (3) Ha a felsőoktatási intézmény gazdálkodó szervezettel közösen kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményeket, a felsőfokú szakképzést az illetékes gazdasági kamara kezdeményezésére – külön akkreditációs eljárás nélkül – fel kell venni az Országos Képzési Jegyzékbe, a szakmai és vizsgakövetelményeket a szakképesítésért felelős miniszter a gazdasági kamara egyetértésével jogszabályban határozza meg. (4) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) [a továbbiakban: alapfokozat] és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. Az alapképzésben legalább száznyolcvan, legfeljebb kétszáznegyven kredit szerezhető. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. (5) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) [a továbbiakban: mesterfokozat] és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben - figyelembe véve a (6) bekezdésben meghatározottakat - legalább hatvan, legfeljebb százhúsz kredit szerezhető. A képzési idő legalább kettő, legfeljebb négy félév. (6) Az alapszak és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az osztatlan (egységes) képzésben szerezhető kredit együttes összege legalább háromszáz, legfeljebb háromszázhatvan kredit. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév. (7) A szakirányú továbbképzésben - az alap-, vagy a mester fokozatot követően további szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan, legfeljebb százhúsz kredit szerezhető. A képzési idő legalább kettő, legfeljebb négy félév. (8) A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzés legalább száznyolcvan kredit. A képzési idő hat félév. (9) A Kormány rendeletben határozza meg az alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, alap- és mesterképzés szakjait, valamint az alapszakokhoz, mesterszakokhoz rendelt kreditek számát, továbbá a külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés idejét és feltételeit. A Kormány rendeletben határozza meg az alap- és mesterképzésben szerezhető végzettségi szint képesítési kereteit, továbbá az alap- és mesterképzés indításával összefüggő eljárás rendjét. Az oktatási miniszter meghatározza az alapszakok és mesterszakok képzési és kimeneti követelményeit. A doktori fokozat megszerzésének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg, amely alapján a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatot készít. A Kormány rendeletben határozza meg a doktori képzésben szerezhető végzettségi szint képesítési kereteit, továbbá az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágakat, amelyen a doktori képzés folyhat, továbbá a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét. 42. §


24

SZAKMAI MUNKAANYAG (1) A felsőoktatásban a képzés megszervezhető a teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll. (2) A teljes idejű képzést - a (4)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A nappali képzés munkarendje szerinti képzést heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. (3) A részidős képzés lehet esti és levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. Az esti, levelező képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc százaléka, legfeljebb ötven százaléka. Az esti és a levelező képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembe vételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon. (4) A felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzés csak teljes idejű képzés formájában szervezhető meg, a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint. (5) Doktori képzés csak teljes idejű képzés keretében folytatható. A doktori képzésben legalább háromszáz órában tanulmányi, oktatási, kutatási és beszámolási tevékenység folyik, munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere és az oklevelek 43. § (1) A képzési időszak szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. Az adott képzési időszakban felvett tantárgy, tantervi egység teljesítéséhez a vizsga az adott képzési időszak végéig tehető le. A vizsgát oly módon kell megszervezni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy minden érintett hallgató sorra kerüljön. A felsőoktatási intézménynek biztosítania kell, hogy az adott képzési időszakban a hallgató a sikertelen vizsgát az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzatában előirt feltételek szerint megismételhesse. A tanulmányi és vizsgaszabályzat megengedheti, hogy a sikertelen vizsgát a képzési időszakot követő időben teljesítsék. (2) A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg a) a képzési időszakokat és azok belső ütemezését, valamint a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének szabályait, illetőleg az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének, b) a vizsgákra történő jelentkezésnek, a vizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét. (3) Ha a hallgató által megismételt vizsga nem volt sikeres, és mindkét alkalommal ugyanaz a személy vizsgáztatta, kérésére biztosítani kell, hogy másik oktató vagy vizsgabizottság előtt adhasson számot tudásáról. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a további vizsga letételére új képzési időszakban kerül sor. A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését; azon a vizsganapon, melyen nem jelent meg, tudása nem értékelhető. Ha a hallgató nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt, a felsőoktatási intézmény a felmerült költségek megfizetésére kötelezheti. (4) A felsőoktatási intézmény a szorgalmi időszak megkezdésekor, a tanulmányi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni a képzési időszak ismeretek ellenőrzési formáit és ütemezését, továbbá vizsgaidőszak rendjét, így különösen a kezdő és zárónapot. A felsőoktatási intézmény hirdetményben köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi időszak lezárultát megelőző három héttel az egyes tantárgyi vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közreműködők nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját, a vizsgaismétlés lehetőségét. 44. § (1) A felsőfokú szakképzésben szakmai vizsgát kell tenni, a szakképzésről szóló rendelkezések szerint.


25

SZAKMAI MUNKAANYAG (2) A hallgató tanulmányait az alapképzésben, mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. (3) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga – a tantervben meghatározottak szerint – több részből, a szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből szóbeli, illetőleg írásbeli és szóbeli valamint gyakorlati vizsgából állhat. (4) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket - a nyelvvizsga letételének és a szakdolgozat, diplomamunka elkészítésének kivételével - teljesítette, az előírt krediteket megszerezte. Záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, a hallgatói jogviszony megszűnését követően határidő nélkül bármelyik vizsgaidőszakban – az akkor érvényes képzési követelmények szerint – letehető. Az oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, azt, hogy a szakdolgozat, diplomamunka sikeres elkészítése előfeltétele-e a záróvizsgára bocsátásnak. (5) A záróvizsgát a záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még további kettő tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja ne álljon az érintett felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg a záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét, eredményének kiszámítási módját. Záróvizsgát a felsőoktatási intézmények közösen is szervezhetnek. 45. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az előírt nyelvvizsga sikeres letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy a) alapképzésben egy középfokú , általános nyelvi, b) mesterképzésben egy középfokú „C” típusú általános nyelvi vagy egy felsőfokú általános nyelvi államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy mely nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként köteles elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat - a záróvizsga kivételével - nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. (3) A felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány kiadásának előfeltételeként a szakmai és vizsgakövetelmény, illetve a szakképzési program előírhatja a nyelvvizsga követelményt. (4) Az előírt nyelvvizsga letétele határidőhöz nincs kötve. Az oklevelet, illetve a bizonyítványt az államilag elismert nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. 46. § (1) A felsőfokú szakképzésben tett sikeres szakmai vizsgája alapján a felsőoktatási intézmény az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt - a hallgató kérése alapján szakmai bizonyítvány kiegészítő lapot - ad ki. A kiállított bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.


26

SZAKMAI MUNKAANYAG (2) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg a vizsgaszabályzatban meghatározott vezetőnek) és a záróvizsga-bizottság vagy a doktori tanács elnökének eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát. A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata további – a személyes adatok körébe nem tartozó – adatok feltüntetését írhatja elő. A kiadott oklevelekről központi nyilvántartást kell vezetni. (3) A felsőoktatási intézmény az oklevelet hagyományainak megfelelő formában is kiadhatja. (4) Az oklevelet magyar nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében magyar nyelven és a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevél a hallgató kérésére és költségére más nyelven is kiadható. (5) Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európai Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében - a hallgató kérésére - az érintett kisebbség nyelvén. (6) Az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az osztatlan (egységes) képzésben, szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél jogszabályban meghatározottak szerint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. (7) A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol nyelvű jelölése: a) alapfokozat „Bachelor” (rövidítve: BA, BSc), b) mesterfokozat „Master” (rövidítve MA, MSc), c) a doktori fokozat tudományos fokozatként „Doctor of Philosophy” (rövidítve: PhD), valamint művészeti fokozatként „Doctor of Liberal Arts” (rövidítve: DLA). (8) Az orvosok, a fogorvosok, az állatorvosok, a jogászok oklevele doktori címet tanúsít. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur. (9) A (8) bekezdésben nem említett, mesterfokozattal rendelkezők az okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetőleg – a szaktól függően – a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott más címet használhatnak. (10) Az alapfokozattal rendelkezők a mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetőleg a képesítési követelményekben meghatározott más címet használhatnak. 47. § (1) A felsőoktatási intézmény – köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával – Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, alapfokozatot és mesterfokozatot eredményező, valamint doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte és a doktori fokozatszerzési eljárás során kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Az adományozás részletes feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg. (2) A felsőoktatási intézmény a doktori szabályzatában foglaltak alapján az arra érdemes személyt tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avathatja. (3) A felsőoktatási intézmény arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevelet adományozhat annak, aki oklevelét ötven, hatvan, hatvanöt vagy hetven éve szerezte, közmegbecsülésre méltó és


27

SZAKMAI MUNKAANYAG megfelel a felsőoktatási intézmény által a szervezeti és működési szabályzatában foglalt követelményeknek. A doktori képzésre vonatkozó külön szabályok 48. § (1) A felsőoktatási intézmény doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, azon belül tudományágban vagy művészeti ágban jogosult, amelyre az állami elismerése kiterjed. A művészetek területén a tudományos fokozatszerzésre felkészítő PhD-képzésre, illetve a „Doctor of Liberal Arts” művészeti fokozatszerzésre felkészítő DLA-képzésre (a továbbiakban: doktori képzés) és fokozatadásra lehet jogosultságot szerezni. (2) Doktori képzésre az a felsőoktatási intézmény jogosult, amelyikben mesterképzés folyik az adott tudományterületen vagy művészeti ágban. (3) A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére a felsőoktatási intézménynek doktori tanácsot kell létre hoznia. Doktori tanács tudományterületenként és művészeti áganként is létesíthető. A doktori tanácsnak tanácskozási jogú tagja a doktori képzésben részt vevő hallgatók által választott egy képviselő. (4) A doktori tanács valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. Ha a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata másként nem rendelkezik a doktori tanács tagjainak kiválasztásánál biztosítani kell, hogy legyen egy olyan tagja, aki az érintett felsőoktatási intézménnyel nem áll semmilyen foglalkoztatási jogviszonyban. (5) A doktori eljárásban nem vehet részt az a személy, aki a pályázó közeli hozzátartozója vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 49. § (1) A doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban résztvevő a doktorjelölt. Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt doktori képzésben, egyénileg készült fel. Ha a doktorandusz a képzési időn belül megkezdi és befejezi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya - kettős jogviszony keretében - a fokozatszerzési eljárásban is fennáll. (2) A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Nem utasíthatja el a jelentkezését a felsőoktatási intézmény annak, aki az adott felsőoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést. A doktorjelölti jogviszony keretében kell teljesíteni azokat a követelményeket, amelyek jogosítanak a doktori fokozat megszerzésére. A doktorjelölti jogviszony megszűnik a fokozatszerzési eljárás lezárásával, illetve ha két éven belül nem indult meg a fokozatszerzési eljárás. A doktorjelölt jogaira és kötelezettségeire - ha jogszabály másként nem rendelkezik - egyebekben a hallgatói jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori szigorlat eredményes letétele; b) két idegen nyelv – a tudományterület műveléséhez szükséges – ismeretének igazolása; c) az önálló tudományos munkásság – cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon történő – bemutatása; művészeti (DLA) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotó tevékenység eredményeinek a művészeti ág sajátosságainak megfelelő módon történő bemutatása d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.


28

SZAKMAI MUNKAANYAG

50. § (1) Doktori szigorlatot szigorlati vizsgabizottság előtt kell tenni. A szigorlati vizsgabizottság legalább három tagból áll. A szigorlati vizsgabizottságot a doktori tanács tudományos fokozattal - DLA fokozatszerzésre irányuló eljárásban művészeti, vagy tudományos fokozattal - rendelkező személyekből hozza létre. A szigorlati vizsgabizottság legalább egy tagja a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakértő (2) A doktori munkát bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni. A doktori munka bírálóbizottságának elnöke a felsőoktatási intézmény szakmailag illetékes egyetemi tanára, vagy professzor emeritusa; a bizottság tagjait a doktori tanács – az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával – jelöli ki. (3) Az odaítélt doktori fokozatokról a Felsőoktatási Információs Központ központi nyilvántartást vezet, amelyet a Felsőoktatási Információs Központ honlapján nyilvánosságra kell hozni. (4) A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata állapítja meg. (5) A PhD fokozattal rendelkező személyek nevük mellett, címként a „PhD” vagy a „Dr.” rövidítést használhatják, a DLA fokozattal rendelkezők a "DLA" vagy a, "Dr." rövidítést használhatják. Adatkezelés a felsőoktatási intézményekben, a felsőoktatás információs rendszere 51. § (1) A felsőoktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek az intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a munkáltatói jogok gyakorlásához, a képzés megszervezéséhez nélkülözhetetlenek, továbbá amelyek a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. (2) A felsőoktatási intézmény nyilvántartja a beiratkozott hallgatókat. A beiratkozott hallgatóról törzslapot állít ki, amelyen feltünteti a hallgató személyi adatait, valamint a tanulmányok folytatásával a hallgatói jogviszonyból adódó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. (3) Adattovábbításra a felsőoktatási intézmény rektora, illetve – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. (4) Önkéntes adatszolgáltatás esetén az oktatót, illetve a hallgatót tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétele nem kötelező. 52. § (1) A felsőoktatási információs rendszert - az oktatási miniszter által létrehozott - Felsőoktatási Információs Központ működteti. A felsőoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, hallgatói, oktatói és más foglalkoztatotti adatokat tartalmazza. A felsőoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett adható ki. Ahol e törvény központi nyilvántartásról rendelkezik, azon a Felsőoktatási Információs Központot kell érteni. A felsőoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatási miniszter felelős. (2) A felsőoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni az intézményfenntartók, illetve a felsőoktatási intézmények. Az államilag elismert felsőoktatási intézmény a felsőoktatási alaptevékenységének megkezdését követő harminc napon belül köteles bejelentkezni a Felsőoktatási Információs Központba. A Felsőoktatási Információs Központ a bejelentkezéstől számított tizenöt napon belül OM-azonosítószámot ad a felsőoktatási intézménynek.


29

SZAKMAI MUNKAANYAG

(3) A Felsőoktatási Információs Központ annak, akit tanári, oktatói, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatnak, azonosító számot ad ki. (4) A Felsőoktatási Információs Központ a hallgatóknak hallgatói azonosító számot ad ki. (5) A munkáltató a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanárnak, oktatónak, kutatónak – kérelemre – oktatói igazolványt ad ki. Az oktatói igazolványt a Felsőoktatási Információs Központ készítteti el és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. (6) A felsőoktatási intézmény a hallgató részére diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Felsőoktatási Információs Központ készítteti el és küldi meg a felsőoktatási intézmény útján a jogosult részére. (7) A felsőoktatási intézmény a) a felvételi kérelmek elbírálásával, a tanulmányi idő igénybevételével, a diákigazolvány kiállításával és érvényességének megállapításával összefüggő adatokat, b) az általa foglalkoztatottak adatait nyilvántarthatja, kezelheti és továbbíthatja a Felsőoktatási Információs Központnak, a Kormány által meghatározott eljárás szerint. A felsőoktatási intézmény által kezelhető adatok körét, az adatkezelés és adattovábbítás célját és lehetőségeit e törvény 2. számú melléklete tartalmazza. (8) A Felsőoktatási Információs Központ kezelheti a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásával összefüggő adatokat. (9) A Felsőoktatási Információs Központ - megkeresésre - az általa kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon a Regisztrációs Központ részére továbbíthatja. Az adattovábbítás eljárási kérdéseit, továbbá a diákigazolvány, az oktatói igazolvány, az oktatói azonosító szám és a hallgatói azonosító szám elkészítését, kiadását a Kormány rendeletben határozza meg. A Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézmények iratkezelésének alapvető szabályait. HARMADIK RÉSZ A HALLGATÓ A hallgatói jogviszony keletkezése 53. § (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy e törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, bejusson a felsőoktatási intézménybe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog megilleti a) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, b) a Magyar Köztársaság területén élő menekültet, menedékest, bevándoroltat, letelepedettet, továbbá azt, aki a magyarországi munkavállaláshoz tartózkodási engedélyt kapott, c) jogszabály, nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit, d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait. (3) Az (1)–(2) bekezdésben nem említett személyek tanulmányaikat kizárólag költségtérítéses formában folytathatják.


30

SZAKMAI MUNKAANYAG (4) A felsőoktatási intézményben az kezdheti meg tanulmányait, aki felvételt nyert. A felvétel jelentkezés alapján, az e célra szolgáló jelentkezési lap benyújtásával történik. A felsőoktatási intézménybe jelentkező korlátlan számú jelentkezési lapot nyújthat be. A felvételi jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a jelentkező milyen munkarend szerinti – teljes idejű (nappali), részidejű (esti, levelező), illetve távoktatás – képzésre jelentkezik, továbbá hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre. Ha a jelentkező több lehetőséget jelöl meg, azokat rangsorolnia kell. (5) Az, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt, átvételt nyert, az adott felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesít. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsőoktatási intézmény törzslapot állít ki. (6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az alap- és mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben. (7) A hallgatói jogviszony fennállása alatt a hallgató – az (1)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint a) kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe, b) kérheti, hogy másik felsőoktatási intézmény létesítsen vele résztanulmányokra vendéghallgatói jogviszonyt. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel hallgatói jogviszonyt létesített hozzájárul. Hozzájárulás akkor tagadható meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket a felsőoktatási intézmény nem tudja elismerni a hallgató tanulmányaihoz, c) további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet. (8) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség, a képzési időszak megkezdése előtt a hallgatónak be kell jelentenie, hogy a hallgatói jogviszonyából származó kötelezettségeit az adott képzési időszakban teljesíti vagy hallgatói jogviszonyát szünetelteti. (9) Az átvétel és a vendéghallgatói jogviszony létesítésének feltételeit a felsőoktatási intézmény határozza meg. (10) A felsőoktatási jelentkezések rangsorba állítása és a jelentkezők meghatározott felsőoktatási intézménybe való besorolásának feladatait a Felsőoktatási Információs Központ végzi. (11) A jelentkezések elbírálásának rendjét, a jelentkezések rangsorba állítását és ennek alapján a jelentkezők rangsorolását, továbbá a felvételi követelmények teljesítésének feltételeit, a felvételhez szükséges szintet,, valamint a felvételi eljárás során kérhető eljárási díj megállapításának rendjét és a díj legmagasabb összegét, illetőleg a díj befizetése alóli mentesülés eseteit a Kormány rendeletben határozza meg. (12) A Kormány előnyben részesítési követelményt állapít meg a) a hátrányos helyzetű hallgatói csoport részére, b) a gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban részesülők, c) a fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók részére azzal, hogy az előnyben részesítés kizárólag az előnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. 54. §


31

SZAKMAI MUNKAANYAG (1) Felsőfokú szakképzés esetén a felsőoktatási intézménybe történő felvétel feltétele az érettségi bizonyítvány. (2) Felsőfokú szakképzésre történő jelentkezéshez a felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételi kérelem elfogadásához az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű vizsga letétele szükséges, továbbá milyen érettségivizsga-eredmény és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség. A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés szakképesítés meglétéhez is köthető. (3) Ha a felsőoktatási intézmény olyan felsőfokú szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelménynek, pályaalkalmassági követelménynek kell megfelelni, a felsőfokú szakképzésbe azt lehet felvenni, aki megfelelt az egészségügyi, illetve pályaalkalmassági követelményeknek. (4) Ha a felsőoktatási intézmény olyan felsőfokú szakképesítés megszerzésére készít fel amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a hallgatót akkor lehet felvenni, illetve átvenni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a képzési programban kell meghatározni. Ha a felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmény gazdálkodó szervezettel közösen szervezi, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg. Ha a felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmény szakközépiskolával közösen szervezi meg a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a szakközépiskolával közösen állapítja meg a felsőoktatási intézmény. (5) Nem utasítható el a felsőfokú szakképzésre történő felvétele annak, aki hallgatói szerződést kötött, feltéve, hogy az előírt pályaalkalmassági, egészségügyi és szakmai alkalmassági követelményeknek megfelelt, és teljesítette a jogszabályban meghatározott minimális felvételi feltételeket. (6). A pályaalkalmassági, az egészségügyi és a szakmai alkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. (7) A pályaalkalmassági követelmények, az egészségügyi követelmények meghatározására, megállapítására a szakképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 55. § (1) Alapképzésre történő jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány. (2) Alapképzésre történő jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények közösen határozzák meg, hogy az érettségi vizsga egyes – jogszabályban meghatározott – vizsgatantárgyaiból milyen szintű vizsga letétele szükséges, milyen érettségi vizsga-eredmény és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség. Ha az alapvető tanulmányi követelmények teljesítéséhez egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, alkalmazni kell az 54. § (3) és (6) bekezdésében foglaltakat. A Kormány rendeletben határozza meg, hogy mely esetben lehet megkövetelni az egészségügyi, illetve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt. (3) Az alapképzésben a jelentkezési kérelmeket – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az egyes képzési területre meghatározott egységes felvételi követelmények alapján, képzési áganként, szakonként kell rangsorba állítani. A felvételi feltételeket teljesítők felvételi kérelmét a felvételi rangsorban elért helyük alapján kell teljesíteni oly módon, hogy a felvételi rangsorban előrébb állók kérelmét kell az általuk megadott intézményi rangsor szerint teljesíteni. (4) A felsőoktatási intézmény a tanulmányokhoz szükséges különleges képesség vagy a megszerezhető szakképzettséggel betölthető munkakör sajátosságai miatt - jogszabályban meghatározott keret között - szakmai alkalmassági, illetőleg gyakorlati vizsgát jogosult tartani, amennyiben e képességekről az érettségi vizsga keretében nem vagy nem megfelelő módon lehet meggyőződni. Ha a felsőoktatási intézmény gyakorlati vizsgát tart, akkor a felvételi jelentkezéseket a vizsga figyelembe vételével rangsorolja.


32

SZAKMAI MUNKAANYAG (5) A felsőoktatási felvételi kérelmek rangsorolásánál – jogszabályban meghatározottak szerint – figyelembe kell venni az elért sporteredményeket, illetve a középiskolai tanulmányi versenyeken vagy más tudományos célú versenyen elért eredményeket. 56. § (1) Mesterképzésre a felsőoktatási intézménybe történő felvétel feltétele legalább alapképzésben szerzett fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevél. A mesterképzésbe történő felvétel további feltételeit a felsőoktatási intézmény határozza meg, azzal, hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét. (2) Szakirányú továbbképzésre a felsőoktatási intézménybe történő felvétel feltétele az alapképzésben vagy a mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető. A szakirányú továbbképzésre történő felvétel további feltételeit a felsőoktatási intézmény határozza meg. (3) Doktori képzésre a felsőoktatási intézménybe történő felvétel feltételei a mesterképzésben szerzett fokozat. A doktori képzésre való felvétel további feltételeit a felsőoktatási intézmény határozza meg. 57. § (1) Ha a felsőoktatási intézmény a felvétel előfeltételeként – e törvény keretei között – vizsgát határoz meg a fogyatékossággal élő jelentkező esetén a középiskolai tanulmányok során biztosított mentesítést a felsőoktatási intézménynek a felvételi eljárás során is figyelembe kell vennie. Ha a jelentkezőnek a középiskolai tanulmányai során nem biztosítottak mentesítést, a Kormány által meghatározott igazolás alapján részére a mentesítést meg kell adni. A jelentkezőnek a felvételi eljárás során igazolnia kell, hogy megilleti ez az eljárás. (2) A felvételi eljárásban a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó jelentkező használhatja anyanyelvét, amennyiben a középiskolai tanulmányait az adott nyelven folyó vagy két tanítási nyelvű kisebbségi oktatásban végezte, és az érettségi vizsgán az anyanyelvén vizsgázott. 58. § (1) A Felsőoktatási Információs Központ – a felsőoktatási intézmények adatközlése alapján – az esedékesség évét megelőző évben, legkésőbb december 15-éig felvételi tájékoztatót tesz közzé, amely tartalmazza a felsőoktatási intézményekben induló képzések adatait, illetve külön jogszabály alapján mindazokat az információkat, amelyek a hallgatói jogviszony létesítéséhez szükségesek a jelentkezők számára. (2) A felvételi tájékoztatót az Oktatási Minisztérium honlapján is hozzáférhetővé kell tenni. A hallgató egyéni jogai és kötelességei 59. § (1) A hallgató joga, hogy érvényesítse a művelődéshez való jogát, szabadon megválassza, melyik felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányait. (2) A hallgató joga, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák, e körben különösen, hogy a) személyiségi jogát, ezen belül személyisége szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem korlátoz másokat, e jogának érvényesítésében nem veszélyezteti a saját és társai, illetve a felsőoktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, b) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatók munkájáról, a felsőoktatási intézmény, a kollégium működéséről,


33

SZAKMAI MUNKAANYAG

c) tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, d) javaslattal éljen, kérdést intézzen a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium vezetőihez, oktatóihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, e) véleményezze az oktatói munkát, f) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását tiszteletben tartsák és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások hasonló jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, g) levelezéshez, továbbá a kollégiumban a lakhatáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak hasonló jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. (3) A hallgató joga, hogy a felsőoktatási intézményben biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségét, képességét, érdeklődését, lehetőségeit tanulmányai során figyelembe vegyék, segítséget kapjon a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy a) igénybe vegye a felsőoktatási intézményben, illetve a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sportés szabadidő-létesítmények, egészségügyi tanácsadás stb.), b) a képzési programban meghatározottak szerint megválassza azokat a tárgyakat, amelyeket tanulni kíván, tanulmányi rendjének összeállításánál figyelembe vegyék képességét, tehetségét, egyéni helyzetét, illetőleg másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje az átvételét másik felsőoktatási intézménybe, újabb hallgatói jogviszonyt létesítsen, c) látogathassa a felsőoktatási intézmény által szervezett előadásokat, szemináriumokat, megszervezzék részére a képzési időszakot lezáró, illetve a tanulmányokat záró vizsgákat, d) a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése részére tárgyilagosan, többoldalú módon történjék, e) állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön, f) segítséget kapjon az intézményi közösségi életbe való beilleszkedéshez, fizikai állapotának megőrzéséhez, egészséges életviteléhez, g) tagja legyen tudományos diákkörnek, részt vegyen annak munkájában, részt vehessen a felsőoktatási intézmény kutató, fejlesztő tevékenységében, kutatási, tudományos, művészeti célú pályázatokon, az elért eredményeket közzétegye, h) tudományos, kutatói ösztöndíjban részesüljön, i) tudományos, művészeti célú pályázatot nyújtson be, tudományos, művészeti eredményét közzétegye, a szakdolgozatának vagy diplomamunkájának témáját megválaszthassa, j) szüneteltesse hallgatói jogviszonyát, k) a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás, az oktatók, doktoranduszként a témavezető megválasztása, l) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadást részére megszervezzék és a szolgáltatásait igénybe vegye. Európai

(4) A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból az Gazdasági Térség országaiban működő felsőoktatási intézményekben folytasson


34

SZAKMAI MUNKAANYAG résztanulmányokat és ehhez, igénybe vegye a diákhitelt, illetőleg – amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesz részt – ösztöndíjban részesüljön. (5) A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesüljön, e körben különösen a) kollégiumi ellátásban vagy lakhatási támogatásban részesüljön, b) szociális vagy más ösztöndíjban (így különösen tanulmányi, doktorandusz, köztársasági) szociális, tankönyv-, jegyzetvásárlási támogatásban részesüljön (a továbbiakban az a)-b) pontban felsoroltak együtt: hallgatói juttatások), c) diákhitelt vegyen igénybe, d) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon, e) diákigazolványt állítsanak ki részére, s igénybe vegye az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, kedvezményeket, f) a felsőoktatási intézményben munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, továbbá, hogy a tanulmányaival összefüggő fizetési kötelezettségeinek, külön jogszabályban meghatározottak szerint tegyen eleget, g) a felsőoktatási intézmény által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaság tagja legyen, illetve abban munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, h) jogszabályban meghatározottak szerint tanulmányi szerződést, hallgatói szerződést kössön, munkavégzés melletti tanulmányok esetén igénybe vegye a tanulmányi szabadságot. (6) A (5) bekezdés f-g) pontjában meghatározott hallgatói munkadíjmentes a közterhektől, a mindenkori legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) mértékéig. (7) A hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga, e körben különösen, hogy a) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, b) személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a felsőoktatási intézmény, kollégium irányításában, c) jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, d) az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, e) igénybe vegye az oktatásügyi közvetítő szolgáltatást, f) választó és választható legyen a hallgatói önkormányzatba. (8) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában a jogszabály alapján nem kötelező hallgatói juttatásokat meghatározott közösségi célú tevékenységben való részvételhez kötheti. 60. § (1) Az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)–(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26–27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)–c) pontja]. A hallgató foglalkoztatására – a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell a Munka törvénykönyve 104. §-ának (1)–(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)–(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)–(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó


35

SZAKMAI MUNKAANYAG jogszabályokat. A hallgató a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában a munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a hallgatói jogviszonyt kell érteni. (2) A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. (3) A hallgatói szerződés megkötésére az abból eredő jogokra és kötelezettségekre a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A hallgatói szerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. (4) A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. 61. § (1) A felsőoktatási intézmény és a diákotthon, valamint a hallgatók közötti eltérő megállapodás hiányában a hallgató jogutódjaként a felsőoktatási intézmény, a diákotthon szerzi meg – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó alkotások kivételével – a tulajdoni jogát minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a hallgató állított elő a hallgatói jogviszonyából, kollégiumi jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve hogy annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a felsőoktatási intézmény, diákotthon biztosította. A hallgatót díjazás illeti meg, ha a felsőoktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelelő díjazásban a hallgató és a felsőoktatási intézmény állapodik meg, ha a dolog előállítására alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a hallgatók teljesítményét. (2) Ha az alap- és mesterképzésben résztvevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb, összefüggő gyakorlaton vesz részt részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat kell fizetni. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köt, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak. (3) A hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségekkel függ össze az a munkavégzés is, amikor a doktorandusz részt vesz a felsőoktatási intézmény oktatással, kutatással összefüggő tevékenységében. A munkavégzés hallgatói doktorandusz-szerződés alapján folyik. Az ily módon végzett munka ideje – egy tanulmányi félév átlagában – nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát. A hallgató munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A doktorandusz-szerződés alapján hallgatói munkadíj kerül kifizetésre. 62. § A hallgató kötelessége, hogy a) teljesítse a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeket, b) megtartsa a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat, c) megtartsa a felsőoktatási intézmény helyiségei, továbbá a felsőoktatási intézményhez tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rá bízott eszközöket, óvja a felsőoktatási intézmény létesítményeit, felszereléseit, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket,


36

SZAKMAI MUNKAANYAG d) tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint a felsőoktatási intézmény alkalmazottai és hallgatótársai emberi méltóságát. 63. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg a) az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételeit, ennek során a kedvezményeket, támogatásokat ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a hallgató a nappali oktatás munkarendje szerint készüljön fel vagy államilag támogatott képzésben vegyen részt, b) a diákigazolvány kiadásával, a diákhitel igénybevételével, a kollégiumi ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással, az egyes tanulmányi ösztöndíjak igénybevételével kapcsolatos feltételeket, továbbá egyes, a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatásokért való fizetés elveit, c) a rászorultsági alapon adható juttatásokat. (2) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg, hogy a hallgatói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve végrehajtani. A szervezeti és működési szabályzat kormányrendeletben meghatározott keretek között meghatározza az egyes juttatásokhoz való hozzájutás feltételeit, valamint a hallgatók részére további jogokat állapíthat meg. 64. § (1) Az e törvényben meghatározott hallgatói jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A felsőoktatási intézmény döntései, intézkedései nem vezethetnek az e törvényben, a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályban biztosított hallgatói jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására. (2) A hallgatói jogviszonyból eredő jogok – ha e törvény vagy a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata korábbi időpontot nem állapít meg – a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás napjától gyakorolhatók. A kollégiumi elhelyezés 65. § (1) A hallgató kollégiumi elhelyezése jelentkezés alapján történik. Kollégiumi elhelyezését kérheti mindenki, aki felvételi kérelmet nyújtott be a felsőoktatási intézménybe, illetve aki hallgatói jogviszonyban áll, függetlenül attól, hogy milyen képzési szakaszra, milyen tanulmányi rend szerinti képzésre kéri a felvételét, illetve létesített hallgatói jogviszonyt. (2) A kollégiumi jelentkezések elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt, aki kollégiumi elhelyezés hiányában felsőfokú tanulmányait nem tudja megkezdeni, illetve folytatni. A hátrányos helyzetű hallgatót a kollégiumba - ide nem értve a szakkollégiumot - fel kell venni. (3) A szakkollégiumi jelentkezéseket a hallgató szakmai kiválósága alapján kell elbírálni a szakkollégium szervezeti és működési szabályzata szerint. (4) A kollégiumi elhelyezésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a lakhatási feltételek biztosítása és az ahhoz kapcsolódó, a rendeltetésszerű használatot biztosító alapszolgáltatásokért kell fizetni. Az alapszolgáltatások összegét a kollégium komfortfokozata alapján kell meghatározni. A kollégium további kiegészítő szolgáltatásokat nyújthat, melyek igénybevételéről a hallgató dönt. (5) A kollégiumi felvételkor meg kell határozni a térítési díj összegét, valamint hogy a kollégium milyen kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, és ezekért a hallgató milyen fizetési kötelezettséggel tartozik.


37

SZAKMAI MUNKAANYAG (6) A felvételi ügyekben a kollégiumi bizottság dönt. (7) A kollégiumi felvétellel kollégiumi tagsági jogviszony jön létre. (8) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a kollégiumi tagsági jogviszonyból származó hallgatói jogokat és kötelezettségeket, a kollégium működésének a rendjét, az általa nyújtott kiegészítő szolgáltatások igénybevételének feltételeit, a kollégiumi együttélés szabályait, a felvételi kérelmek elbírálásának rendjét. A kollégiumi bizottságot a kollégiumba felvételt nyert hallgatók választják, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint. A kollégiumi bizottság a hallgatói önkormányzat részeként működik. (9) A Kormány rendeletben határozza meg az állami fenntartásban működő kollégium esetében az elhelyezés keretében biztosított lakhatási feltételekért és az ahhoz kapcsolódó kötelező szolgáltatásokért (a továbbiakban alapszolgáltatás) kérhető térítési díj legmagasabb összegét, a kollégium komfortfokozat szerinti osztályba sorolásának feltételeit, az alapszolgáltatások körét. (10) Az e §-ban foglaltakat - a (2) és (9) bekezdésben meghatározottak kivételével - kell alkalmazni a diákotthonra, ha a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján vesz részt a lakhatási feltételek biztosításában. Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés 66. § (1) A felsőoktatási intézményben folyó képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeit - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. (2) Bármely képzési szakaszban folyó képzés lehet államilag támogatott képzés, függetlenül a képzés munkarendjétől. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés. (3) A Kormány - az esedékesség évét megelőző egy évvel - határozatban évenként határozza meg az első évre felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretet (a továbbiakban: az új belépők létszámkerete). Az új belépők létszámkerete magában foglalja a felsőfokú szakképzésbe felvehetők létszámát, az alapképzésbe felvehetők létszámát, valamint az osztatlan (egységes) képzésre felvehetők létszámát. A mesterképzésre felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeret az adott évet megelőző harmadik évben megállapított új belépők létszámkeretének harmincöt százaléka. A doktori képzésre és a szakirányú továbbképzésre felvehetők létszámkerete a mesterképzésre felvehető létszámkeret tíz százaléka. (4) Az új belépők létszámkeretét a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci igények mérlegelésével kell elosztani oly módon, hogy az szolgálja a gazdasági versenyképesség növelését. Az államilag támogatott hallgatói létszámkeret elosztásánál figyelembe kell venni azokat a képzéseket is, amelyek nem kapcsolódnak a munkaerő-piaci igényekhez. (5) Az oktatási miniszter évenként állapítja meg az új belépők létszámkeretének elosztását az egyes képzési területek között, valamint a képzés munkarendje szerint. Dönt továbbá a be nem töltött létszámkeret átcsoportosításáról. Az oktatási miniszter döntését a munkaerő-piaci szereplők e törvényben meghatározottak szerinti bevonásával, a munkaerő-piaci előrejelzések, értékelések mérlegelésével hozza meg, azzal a megkötéssel, hogy figyelembe kell venni a jelentkezések számának változását. A változás függvényében az előző évhez képest biztosított létszámkeret növelése, illetve csökkentése - adott képzési területen belül - nem haladhatja meg a tíz százalékot. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, amennyiben az adott évre benyújtott jelentkezések számának csökkenése meghaladja ezt a mértéket. Az oktatási miniszter a mesterképzés, a szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre együttesen rendelkezésre álló kereten belül, a meghatározott arányoktól egy-tíz százalékkal eltérést engedélyezhet. 67. §


38

SZAKMAI MUNKAANYAG (1) Az alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben az államilag támogatott hallgatói helyeket a felvételi jelentkezések rangsora és a jelentkezési lapokon felállított intézményi rangsorok alapján kell elosztani. Az adott felsőoktatási intézmény annyi államilag támogatott hallgatót fogadhat, ahány felvételi kérelem teljesítése az adott felsőoktatási intézményre jut. (2) A mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben és a doktori képzésben a felsőoktatási intézmény bírálja el és rangsorolja a felvételi kérelmeket, az oktatási miniszter határozza meg, hogy hány államilag támogatott hallgatói hellyel rendelkezik. (3) A felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni, hogy az adott képzési terület hány államilag támogatott hallgatói hellyel rendelkezik. 68. § (1) Ha a hallgató államilag támogatott hallgatói helyre nyert felvételt, intézményváltás esetén az átadó és átvevő intézmények megállapodása alapján folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben. A megállapodás szerint az átadó felsőoktatási intézményben csökken, az átvevő felsőoktatási intézményben nő az államilag támogatott hallgatói létszám. Az államilag támogatott hallgatói hely átadásáról szóló megállapodás hiányában a hallgató az intézményváltást követően – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – költségtérítéses formában folytatja tanulmányait. Nem tagadható meg a megállapodás megkötése, ha a hallgató azért vált intézményt, mivel a hallgatói jogviszonyának létesítése után megváltozott a lakóhelye, illetve munkahelye, feltéve, hogy e változás miatt megkezdett tanulmányait nem tudná folytatni. (2) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámra felvett hallgató megszüntette hallgatói jogviszonyát, helyére a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató lép, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott eljárás szerint. (3) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett, de be nem fejezett félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róhat ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a már teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató osztatlan, egységes képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. Az esti és a levelező képzés munkarendje szerinti képzésben való részvétel idejét kettővel, a távoktatásban való részvétel idejét hárommal elosztva – a kerekítés szabályait alkalmazva – kell számításba venni. A doktori képzésben részvevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban oklevelet szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. (4) Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló képzési időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. (5) A Felsőoktatási Információs Központ tartja nyilván a felsőoktatásban megkezdett tanulmányokat, a megkezdett féléveket, az egyes személyek által igénybe vett, illetve fel nem használt támogatási időt. (6) A Kormány rendeletben határozza meg a támogatási idő nyilvántartásának rendjét. 69. § (1) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt hallgatói jogviszonyából eredő jogaira és kötelezettségeire alkalmazni kell az e törvényben meghatározottak mellett a felnőttképzésről szóló törvény 20-27. §-ában foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy a felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia


39

SZAKMAI MUNKAANYAG kell a következőket is: a költségtérítés összegét, a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit. (2) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma meghaladja a húsz félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (3) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató az államilag támogatásban résztvevő hallgatónál magasabb összegű hallgatói hitel igénybevételére jogosult. (4) A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg többféle tanulmányokat folytat, több szakképzettség megszerzésére készül fel. A tanulmányi kötelezettségek teljesítése 70. § (1) A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. A hallgató az adott képzésben végzett tanulmányaiban történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. (2) A kredit a felsőoktatási intézmény által meghatározott tanulmányi feltételek teljesítésével szerezhető. (3) A kredit értéke nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. (4) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kreditmennyiség legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditmennyiséget legalábbhúsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében költségtérítés fizetése nélkül - tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel. (5) A hallgató a tantárgyakat másik felsőoktatási intézményben folyó képzésben, illetve annak a felsőoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében is felveheti. (6) A felsőoktatási intézmény ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összegállításához. A hallgató tanulmányai tervezése során eltérhet a felsőoktatási intézmény által ajánlott mintatantervtől. A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezheti. Nem rövidíthető le a szakmai gyakorlat ideje. (7) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak előfeltétele fennáll – más felsőoktatási tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés - tantárgyi program alapján - kizárólag a kredit alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi. (8) Az (5)-(7) bekezdésben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni. 71.§ (1) A vizsgák lehetséges formáit a képzési és kimeneti követelmények, valamint a tanterv határozza meg. A tananyag ismeretének értékelése lehet:


40

SZAKMAI MUNKAANYAG

a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) háromfokozatú: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg minősítés, c) a felsőoktatási intézmény által bevezetett, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített más értékelési rendszer, amennyiben az biztosítja az összehasonlíthatóságot. (2) A Kormány rendeletben határozza meg, hogy meghatározott tanulmányokban való előrehaladáshoz, a tanulmányok sikeres teljesítéséhez hány kreditet kell elérni, továbbá a kreditek intézményi nyilvántartásának rendjét, valamint a tanulmányi, tájékoztató összeállítására vonatkozó alapelveket. (3) A felsőoktatási intézmény a beiratkozáskor átadja a hallgatónak a tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó tájékoztatót. (4) A hallgató részére a beiratkozáskor át kell adni a leckekönyvet. A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. 72. § Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével, azzal a megkötéssel, hogy a szünetelések között legalább kettő félév követelményét teljesíteni kell, továbbá hogy az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos további kérdéseket a tanulmányi és vizsgaszabályzat szabályozza. Nem kell alkalmazni ezeket a korlátozásokat, ha a szünetelés betegség, szülés vagy más méltányolható okra vezethető vissza. 73. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató részére a felsőoktatási intézménynek biztosítania kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá megfelelő segítséget kell biztosítani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell a hallgatót egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. (2) A Kormány rendeletben határozza meg a fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét. (3) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg a fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásának rendjét. A tehetséggondozás 74. § (1) A minőségi oktatást, a hallgató tehetségének kibontakoztatását a tudományos diákkör, a szakkollégium és a doktori képzés segíti. (2) A minőségi oktatás keretében a kiemelkedő képességű hallgató a tehetségének megfelelő többletkövetelmény teljesítése mellett, ezek teljesítéséhez szükséges felkészítésben részesül. (3) A diákkör a kötelező tananyaggal kapcsolatos tudományos és művészeti ismeretek elmélyítését, bővítését, a hallgatói kutatást szolgálja.


41

SZAKMAI MUNKAANYAG

(4) A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók és az őket támogató oktatók szakmai és érdekképviseleti szerve az Országos Tudományos Diákköri Tanács. (5) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács feladata a felsőoktatási intézményekben folyó hallgatói tudományos és művészeti tevékenység, a diákköri mozgalom országos képviselete és összehangolása, valamint az országos jellegű tudományos és művészeti diákfórumok szervezése. (6) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács működését – az általa megalkotott – szervezeti és működési szabályzat határozza meg. (7) A szakkollégium részt vesz a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozásában. A szakkollégium a felsőfokú tanulmányokhoz kapcsolódóan saját program kidolgozásával és megvalósításával segíti a minőségi képzést, kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, a kulturált életvitel, az egészséges életmód, a közéleti szerepvállalásra, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeit. A szakkollégiumban tudományos diákkör is működhet. A szakkollégium a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján közreműködhet a képzési feladatok ellátásában. (8) A hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez – a Kormány által meghatározottak szerint – a felsőoktatási intézmény mentor program keretében nyújt segítséget. A hallgató fegyelmi és kártérítési felelőssége, a felsőoktatási intézmény kártérítési felelőssége 75. § (1) Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi (a továbbiakban: fegyelmi vétség), fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. (2) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) a felsőoktatási intézmény fegyelmi szabályzatában meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, d) határozott időre szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, e) kizárás a felsőoktatási intézményből. (3) A fegyelmi büntetés megállapításánál az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg; a d) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfeljebb két félév lehet. Fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. A d)–e) pontban meghatározott büntetés kiszabása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefüggő juttatások, kedvezmények végleges, illetve időszakos megvonásával. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel. (4) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már eltelt. E rendelkezések alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jutott. (5) A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a hallgatót értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a hallgató vitatja a terhére rótt kötelességszegést vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a hallgatót meg kell hívni. A fegyelmi eljárás során a hallgatót megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a hallgató, illetve a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. Ha hallgató kezdeményezte a fegyelmi eljárást azt meg kell indítani és le kell folytatni. Ha a hallgató bizonyítási kérelmét elutasítják,


42

SZAKMAI MUNKAANYAG annak indokát a fegyelmi határozatban meg kell jelölni, kivéve, ha azt állapítják meg, hogy nem követett el a hallgató fegyelmi vétséget. (6) A fegyelmi eljárás lefolytatásának e törvényben nem szabályozott kérdéseit a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, beleértve a mentesítési eljárást, az intézményi fegyelmi bizottság megalakítását, a tárgyalás és a bizonyítás szabályait, a védelem biztosításának, továbbá a fegyelmi tárgyalás nyilvánosságának kérdéseit, azzal a megkötéssel, hogy a fegyelmi bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat jelöli. (7) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást a felsőoktatási intézményben kell lefolytatni. (8) Az e §-ban foglaltakat a kollégiumban is alkalmazni kell, a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kivétellel. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott büntetés helyett a kizárás a kollégiumból büntetés alkalmazható. 76. § (1) A fegyelmi eljárás megindítását az intézmény vezetője vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy rendelheti el. (2) Az elsőfokú fegyelmi jogkört a felsőoktatási intézmény – legalább háromtagú – fegyelmi bizottsága gyakorolja. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntető eljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. (4) A fegyelmi eljárást – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – egy hónapon belül be kell fejezni. (5) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. (6) A hallgatót a fegyelmi büntetés idejének lejárta előtt mentesíteni lehet a kiszabott büntetés alól. (7) Az e §-ban foglaltakat a kollégiumban is alkalmazni kell. 77. § (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegét. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni. (3) A hallgató által jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel – visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel – átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (4) A felsőoktatási intézmény, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, kollégiumi felvételi jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a felsőoktatási intézmény a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.


43

SZAKMAI MUNKAANYAG (5) Ha a hallgató - szakképzésről szóló törvény 27. § (1) bekezdése szerint - hallgatói szerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a hallgatónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) Az e §-ban foglaltakat a felsőoktatás egyéb intézményeiben is alkalmazni kell. A jogorvoslat joga 78. § (1) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222–223. §) járhat el. (2) A jogorvoslati kérelem tárgyában - a felsőoktatási intézmény szervezeti és működés szabályzatban meghatározott eljárási rend szerint - a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa létrehozott bizottság jár el. A bizottság létszámáról, összetételéről a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik azzal a megkötéssel, hogy a bizottságban a hallgatói önkormányzat képviseletének mértéke egyharmad. (3) A bizottság munkájában nem vehet részt az a személy, a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy b) aki az első fokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt. (4) Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) az első fokú határozatot megváltoztatja; d) az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. (5) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban megtehesse. (6) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartalmára, közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A hallgató az intézmény másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi


44

SZAKMAI MUNKAANYAG III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (8) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell. (9) E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. 79. § (1) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. (2) A semmisség megállapítását, ha a döntést a felsőoktatási intézmény hozta a 78. § (2)-(8) bekezdésében szabályozott eljárás keretében, illetve, ha a döntést a gyakorlati képzés résztvevője vagy a fenntartó hozta, a bíróságtól lehet kérni. A bírósági eljárás megindítása előtt az eljárás megindítására jogosultnak a döntéshozónál előzetes egyeztető eljárást kell kezdeményeznie. (3) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (4) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok. (5) A semmisség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti. (6) Semmisség megállapítása esetén a bíróság elrendelheti a) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől, b) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson, c) a jogsértés előtti állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását, (7) A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha a semmisség, illetve az érvénytelenség oka megszüntethető. (8) A bíróság – végrehajtási per keretében – elrendelheti a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának részben vagy egészben történő felfüggesztését, ha a felsőoktatási intézmény, illetve az intézmény fenntartója az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit a jogsértést megállapító bírósági ítéletben meghatározott időpontig nem orvosolja. A felfüggesztés az ítéletben meghatározottak végrehajtásáig szólhat. A bíróság ebben a kérdésben harminc napon belül dönt. (9) Az e §-ban foglaltakat a felsőoktatás egyéb intézményei tekintetében is alkalmazni kell. 80. § (1) Nincs helye jogorvoslatnak az e törvény 78. §-ában meghatározottak szerint azokban az esetekben, amikor a felsőoktatási intézmény és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírósághoz fordulhat. (2) A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az oktatásügyi közvetítői szolgálatot.


45

SZAKMAI MUNKAANYAG

(3) A hallgató az oktatási jogok miniszteri biztosának – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az eljárását kezdeményezheti, feltéve, hogy jogorvoslati eljárás indítási jogát kimerítette. (4) A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt. (5) Az e §-ban foglaltakat a felsőoktatás egyéb intézményei tekintetében is alkalmazni kell. A hallgatói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megszűnése 81. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony az intézményben a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) az adott képzési ciklus, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, d) felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, e) felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelő felsőfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, f) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. (2) Megszűnik a hallgatói jogviszony a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (3) Az felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót – legalább két alkalommal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének tegyen eleget, és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. (4) Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. (5) A hallgató kollégiumi tagsági jogviszonya megszűnik a kollégiumban a) a hallgatói jogviszony megszűnésével, b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével,


46

SZAKMAI MUNKAANYAG c) ha a hallgató kollégiumi elhelyezését fizetési hátralék miatt – hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után – megszüntetik, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, d) ha a hallgató kollégiumi tagságáról írásban lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon, e) ha a hallgatót másik kollégium átvette, az átvétel napján. (6) Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következő szakaszában vagy a felsőfokú szakképzést követően az alapképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következő tanulmányi félévben, ugyanabban a felsőoktatási intézményben folytatja tovább. A hallgatók közösségei, a hallgatói önkormányzatok, a hallgatók országos képviselete 82. § (1) A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény részeként működik. A hallgatói önkormányzat tagja minden hallgató. A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az e törvényben szabályozott eljárásokban a hallgató képviseletében – megbízás alapján – a hallgatói önkormányzat is eljárhat. A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselőit és jóváhagyták az alapszabályát. (2) A hallgatói önkormányzat dönt saját működéséről, a hallgatói önkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, a felsőoktatási intézményi, kollégiumi hallgatói önkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A hallgatói önkormányzat részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. A hallgatói önkormányzat megválasztja tisztségviselőit, ennek során minden érintett hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon a hallgatók legalább egynegyede részt vett. (3) A hallgatói önkormányzat elfogadja alapszabályát , amelyben meghatározza működésének rendjét. Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése fogadja el és a szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatával. Az alapszabály jóváhagyásáról a szenátusnak a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell. Az alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a szenátus nem nyilatkozik. Az alapszabály jóváhagyásának megtagadása esetén a hallgatói önkormányzat - harminc napon belül - a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - jogszabálysértésre hivatkozással, harminc napon belül - a hallgatói önkormányzat bírósághoz fordulhat. (4) A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a feltételeket a felsőoktatási intézmény biztosítja, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási intézmény, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsőoktatási intézmény, kollégium működését. (5) A hallgatói önkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással a bírósághoz fordulhat. 83. § (1) A felsőoktatási hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a) tanulmányi- és vizsgaszabályzatról, b) a hallgatói juttatások elosztási rendjének meghatározásakor,


47

SZAKMAI MUNKAANYAG c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) az oktatói munka hallgatói véleményezésének elveiről. (2) Az intézményi hallgatói önkormányzat tesz javaslatot az irányító testület egy tagjára, továbbá egy képviselője részt vehet az irányító testület ülésén. (3) Az intézményi hallgatói önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, de legfeljebb a szenátus létszáma legalább egynegyedének, legfeljebb egyharmadának megfelelő számú tagot delegálhat a szenátusba. Ha a hallgatói önkormányzat választásában a hallgatók legfeljebb egynegyede vett részt, a hallgatói önkormányzat egy tag delegálására jogosult a szenátusba. Amennyiben a hallgatói önkormányzat több tag delegálására jogosult ebben a körben egy tagot az intézményi doktorandusz hallgatók önkormányzata delegál. (4) A hallgatói önkormányzat a) javaslattal élhet szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére; külső oktató (előadó) meghívására; b) részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok közzétételében; a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében; c) véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét; d) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint közreműködik az oktatói munka véleményezésében. (5) A hallgatói önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a felsőoktatási intézmény működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg azokat a további ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat véleményét ki kell kérni vagy egyetértését be kell szerezni, illetve amely ügyekben dönt. A hallgatói önkormányzat a jogait az alapszabályában rögzített módon gyakorolja. (6) A felsőoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a hallgatói önkormányzat javaslatára harminc napon belül – az irányító testület, illetve szenátus esetén a harmincadik napot követő első ülésen – érdemi választ köteles adni. A hallgatói önkormányzat jogai megsértése esetén harminc napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz, a törvényességi kérelem elbírálására e törvény 78. §-ának (4)–(9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 84. § (1) A hallgatók országos képviseletét – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája látja el, amely véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást érintő bármely kérdésben. (2) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a felsőoktatási intézményi hallgatói önkormányzatok küldötteiből álló testület, amely elfogadja alapszabályát. (3) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alapszabálya határozza meg azt a rendet, amely alapján egyes felsőoktatási intézmények a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján képviseltetik magukat. (4) A felsőoktatási intézmények doktori képzésben részt vevő hallgatóinak képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el. A Doktoranduszok Országos Szövetsége a doktoranduszokat érintő kérdésekben gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározott jogköröket. (5) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége üléseire - tanácskozási joggal - meg kell hívni a Magyar Rektori Konferencia képviselőjét.


48

SZAKMAI MUNKAANYAG

NEGYEDIK RÉSZ A FELSŐOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK, MUNKAVÁLLALÓK) A felsőoktatásban alkalmazottak köre és a foglalkoztatás általános szabályai 85. § (1) A felsőoktatási intézményben az oktatói, tudományos kutatási és művészeti alkotói feladatokat a) oktatói (tanársegéd, adjunktus, főiskolai docens, egyetemi docens, főiskolai tanár, egyetemi tanár), b) tanári (így különösen nyelvtanár, testnevelő tanár, művésztanár, gyakorlati oktató, kollégiumi tanár, mérnöktanár, műszaki tanár) munkakörökben (a továbbiakban a b) pontban felsoroltak együtt: tanári munkakörök) látják el. (2) A kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző tanár mestertanári címet kaphat. A mestertanári cím adományozásának feltételeit a foglalkoztatási követelményrendszer határozza meg. A mestertanári cím adományozására a szenátus javaslata alapján a rektor jogosult. (3) A felsőoktatási intézményben az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető. (4) Az oktatók, és a tudományos kutatók munkáját ügyvivő-szakértői, ügyintézői munkakörben foglalkoztatottak segítik. (5) A felsőoktatási intézmény működésével összefüggő feladatok ellátására pénzügyi-gazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmai-szolgáltató, ügyviteli, kisegítői munkakör létesíthető (a továbbiakban a felsőoktatási intézményekben - az (1)-(4) bekezdésben felsoroltak - együtt: alkalmazottak). 86. § (1) Az alkalmazottak foglalkoztatására költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, más felsőoktatási intézményekben a Munka Törvénykönyvét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A felsőoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen. (3) A felsőoktatási intézmény a foglalkoztatási követelményrendszerben határozza meg – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat, az egyes munkakörök betöltéséhez az e törvényben meghatározottakon kívül további szakmai feltételeket állapíthat meg, gyakorlati idő meglétét írhatja elő, összeférhetetlenségi szabályokat állapíthat meg, korlátozhatja, hogy az oktatói, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatott másik felsőoktatási intézményben hasonló munkakört töltsön be.

Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei 87. § (1) A felsőoktatási intézmény minden alkalmazottjának joga, hogy a) a felsőoktatási intézmény működésével összefüggésben javaslattal éljen, s arra a megkeresettől – harminc napon belül – érdemi választ kapjon,


49

SZAKMAI MUNKAANYAG

b) e törvényben és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint részt vegyen a felsőoktatási intézmény testületeinek megválasztásában, továbbá megválasztása esetén a testület munkájában, c) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, d) igénybe vegye az oktatásügyi közvetítő szolgálatot. (2) A felsőoktatási intézmény minden alkalmazottjának kötelessége, hogy a) megtartsa a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat, b) a munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellássa feladatait. (3) A foglalkoztatási követelményrendszer határozza meg, hogy az egyes munkakörökhöz milyen feladatok és kötelezettségek tartoznak. A munkáltató a munkaköri leírásban határozza meg az egyes alkalmazottakkal szemben támasztott követelményeket. Az oktatókra vonatkozó külön szabályok Az oktatói munkakör 88. § (1) Az oktatói feladat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményben az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban, más felsőoktatási intézményben pedig az oktatói munkakörre létesített munkaviszonyban látható el. Oktatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható. (2) Az oktatói munkakörben - az e törvényben meghatározott egyéb feltételek megléte mellett az alkalmazható, aki mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. (3) Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok kettős munkakörben is elláthatók. Kettős munkakörben történő foglalkoztatás esetén a munkaszerződésben, közalkalmazotti kinevezésben kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat a teljes munkaidő milyen hányadában kell ellátni. (4) Megbízási szerződés keretében is ellátható az oktatói feladat, ha az oktatót a felsőoktatási intézmény a teljes munkaidő kevesebb, mint ötven százalékában alkalmazza (a továbbiakban: óraadó oktató). Az óraadó oktató alkalmazásánál a (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. 89. § (1) A felsőoktatási intézmény a foglalkoztatási követelményrendszerben határozza meg az oktatókkal szemben támasztott alkalmassági és előmeneteli követelményeket. (2) Az oktató a képzési feladatok ellátása során, a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. (3) Az oktató a heti teljes munkaidejéből – két tanulmányi félév átlagában – legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató tudományos kutatást folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben – munkaköri feladatként –, a munkáltató rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével és igénylik az oktató szakértelmét. (4) A munkáltató a tanításra fordított időt - a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint - negyven-nyolcvan százalékkal megemelheti, illetve húsz százalékkal csökkentheti. A tanítási idő meghatározásának elveit a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni azzal, hogy a vizsgáztatással, tudományos kutatással összefüggésben végzett tevékenységet figyelembe kell venni. A csökkentés, emelés összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat.


50

SZAKMAI MUNKAANYAG

(5) Ha az oktatót nem teljes munkaidőben foglalkoztatja a felsőoktatási intézmény, a tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni. (6) Az oktató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot – az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során legfeljebb két, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Kettőnél több foglalkoztatás esetén az oktató – írásban adott – nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Az oktató ellenkező nyilatkozatának hiányában az a munkáltató az első foglalkoztató, amelyiknél a költségvetési támogatás megállapítása során figyelembe vették. 90. § (1) A docens, valamint a tanár a tudományos kutatás, illetve művészi alkotó tevékenység végzéséhez, egyéni tudományos továbbképzéshez – a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint – hétévenként alkotói szabadságra jogosult. Az alkotói szabadság ideje legfeljebb egy év lehet. A szabadság ideje alatt az oktatónak távolléti díj jár. (2) Ha az alkotói szabadságot tudományos kutatás, művészi alkotó tevékenység céljára biztosították, a munkáltatónak és az oktatónak megállapodásban kell rögzíteni az elérendő célt és a mulasztás jogkövetkezményeit. (3) Eltérő megállapodás hiányában az alkotói szabadság során elkészült mű tekintetében alkalmazni kell a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ában foglaltakat. (4) E §-ban foglaltak az óraadó oktatóra nem alkalmazhatók. 91. § A munkáltató az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha a) az oktató nem teljesítette az alkalmassági és előmeneteli követelményeket, b) az oktató részére a tanításra fordított időre eső munkavégzést az e faladatra - két félév átlagában - jutó munkaidő legalább ötven százalékában nem tudja biztosítani. Az oktatók munkaköri címei 92. § (1) Az oktatói munkakörben történő foglalkoztatás előfeltétele hogy az oktató rendelkezzen munkaköri címmel. A tanársegédi munkaköri cím adományozását megelőzően az oktató egy évig foglalkoztatható anélkül, hogy munkaköri címmel rendelkezne (gyakornok). (2) A felsőoktatási intézmény szenátusa – a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott előmeneteli követelmények szerint – a) tanársegéd, b) adjunktus, c) főiskolai, illetve egyetemi docens, d) főiskolai, illetve egyetemi tanár munkaköri címet adományoz, illetve az e törvényben meghatározott esetben kezdeményezi a cím adományozását. A sorrendben hátrébb lévő cím adományozásának nem előfeltétele, hogy az oktató a sorrendben előrébb álló címmel rendelkezzen.


51

SZAKMAI MUNKAANYAG

(3) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába állásának napjától számított a) első év elteltéig a tanársegédi cím, b) nyolcadik év elteltéig az adjunktusi cím adományozásához szükséges feltételeket nem teljesítette. A határidő elteltével az oktató munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A megszűnés tényéről a rektor írásban értesíti az oktatót. Munkaügyi vita abban a kérdésben indítható, hogy az oktató teljesítette-e a munkaköri cím adományozásához szükséges feltételeket. A munkáltató a kinevezési okmányban, illetve a munkaszerződésben köteles meghatározni, hogy a munkaköri cím eléréséhez az oktatónak milyen feltételeket és milyen ütemezésben kell teljesítenie, továbbá fel kell hívnia a figyelmet az e bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekre. E törvény erejénél fogva megszűnik az oktató közalkalmazotti jogviszonya, illetve munkaviszonya akkor is, ha a munkáltató a munkakör betöltéséhez szükséges címet visszavonja, illetve az oktató betölti a hetvenedik életévét. (4) A (3) bekezdésben meghatározott időbe nem számít be az az idő, amely alatt a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony szünetel. (5) Az oktatói munkaköröket nyilvános pályázati eljárás alapján kell, a tanársegéd és adjunktus munkakört lehet betölteni. A nyilvános pályázaton részt vehetnek a felsőoktatási intézménnyel alkalmazásban állók, továbbá azok is, akik nem állnak munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban a felsőoktatási intézménnyel. A munkakörre kiírt pályázat együtt jár a munkaköri cím elnyerésére kiírt pályázattal. A benyújtott pályázatokat a szenátus bírálja el, és követelményeknek megfelelő pályázatokat rangsorolja. A szenátus az e bekezdésben szabályozott döntését tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával hozza meg. Felsőoktatási intézmény függetlenül attól, hogy főiskola vagy egyetem bármelyik oktatói munkakörre, illetve címre pályázatot hirdethet. A szenátus által rangsorolt pályázatok alapján a rektor létesít munkaviszonyt, illetve közalkalmazotti jogviszonyt. A munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony létesítése együtt jár a munkaköri cím adományozásával. (6) Az (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy: a) a főiskolai tanári kinevezés esetén a miniszterelnök részére, b) az egyetemi tanári kinevezés esetén a köztársasági elnök részére kell a szenátus javaslatát megküldeni az e törvényben meghatározottak szerint. intézkedésre a köztársasági elnöki, miniszterelnöki kinevezés után kerülhet sor.

A munkáltatói

(7) A nyilvános pályázati felhívásokat az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni. A pályázat előkészítésével, lebonyolításával, elbírálásával kapcsolatos kérdéseket a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni azzal a megkötéssel, hogy a pályázat benyújtására rendelkezésre álló időszak nem lehet rövidebb harminc napnál. (8) A Kormány rendeletben határozza meg az oktatókkal szemben támasztható követelmények elveit és rendszerét. 93. § (1) Ha a foglalkoztatási követelményrendszer szigorúbb előírást nem tartalmaz a a) tanársegédi cím adományozásának feltétele a doktori képzés megkezdése, b) adjunktusi cím adományozásának feltétele a doktori fokozat. (2) A főiskolai docensi cím adományozásának feltétele, hogy az érintett – az oktatói munkakörben való foglalkoztatás feltételein túl – doktori fokozattal rendelkezzék, és legyen alkalmas a


52

SZAKMAI MUNKAANYAG hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá rendelkezzék megfelelő szakmai gyakorlattal. (3) A főiskolai tanár és az egyetemi docensi cím adományozásának feltétele, hogy az érintett – az oktatói munkakörben való foglalkoztatás feltételein túl – doktori fokozattal rendelkezzék, és legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, továbbá rendelkezzék megfelelő oktatásban szerzett szakmai tapasztalattal. (4) Az egyetemi tanári cím adományozásának feltétele, hogy az érintett – az oktatói munkakörben való foglalkoztatás feltételein túl – doktori fokozattal rendelkezzék, továbbá az adott tudomány vagy művészeti terület nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki, az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett szakmai tapasztalat alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint képes arra, hogy idegen nyelven publikáljon, szemináriumot, előadást tartson. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára. (5) A felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni, hogy a főiskolai és az egyetemi docensi cím adományozásának, a főiskolai és az egyetemi tanári címre való felterjesztésnek a feltételeiről a szenátus milyen okiratok alapján, milyen eljárás keretében győződik meg. Az egyetem előírhatja a habilitációs eljárás lefolytatását. Munkaügyi vita abban a kérdésben indítható, hogy a főiskolai és az egyetemi docensi, illetve a főiskolai és az egyetemi tanári cím elnyerésére kiírt pályázat során megtartották-e az e törvényben, a pályázati kiírásban, illetve a foglalkoztatási követelményrendszerben foglaltakat. 94. § (1) A főiskolai tanári kinevezést a felsőoktatási intézmény fenntartója – az oktatási miniszter útján – kezdeményezi a miniszterelnöknél. (2) Az egyetemi tanári kinevezést a felsőoktatási intézmény fenntartója – az oktatási miniszter útján – kezdeményezi a köztársasági elnöknél. 95. § (1) Az, aki részére főiskolai tanári, vagy egyetemi tanári munkaköri címet adományoztak új munkaköri cím megszerzése nélkül jogosult másik munkáltatónál oktatói munkakört létesíteni, függetlenül attól, hogy a munkaköri cím elnyerése óta mennyi idő telt el, illetőleg, hogy az oktatói munkakörben történő alkalmazása nem volt folyamatos. (2) Ha az oktató munkahelyet változtat, vagy új munkaviszony, közalkalmazotti jogviszonyt létesít a munkáltató az elért munkaköri címet elfogadhatja. Új vagy további jogviszony létesítése esetén a munkáltató a meglévő címtől eltérő, alacsonyabb munkaköri cím alkalmazásával is foglalkoztathatja az oktatót. (3) A munkaköri cím viselésének joga az oktatói jogviszony megszűnésével - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - megszűnik. A (2) bekezdésben meghatározott esetben a munkaköri cím viselésének joga - a tényleges foglalkoztatásnak megfelelően - újból megilleti az oktatót. 96. § (1) Az oktatói munkaköri címet akkor lehet visszavonni, ha a) azt az oktató kezdeményezi, b) az oktató közalkalmazotti jogviszonyát fegyelmi büntetésként vagy elbocsátás folytán szüntette meg az intézmény, illetve munkaviszonya rendkívüli felmondással szűnt meg. (2) Az oktatói munkakörhöz tartozó cím visszavonására a cím adományozója a jogosult.


53

SZAKMAI MUNKAANYAG

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a főiskolai tanári címet vissza kell vonni. A főiskolai tanári cím visszavonását – az oktatási miniszter útján – a felsőoktatási intézmény kezdeményezi a miniszterelnöknél. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az egyetemi tanári címet vissza kell vonni. Az egyetemi tanári cím visszavonását – az oktatási miniszter útján – a felsőoktatási intézmény kezdeményezi a köztársasági elnöknél. Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek 97. § (1) Annak, aki főiskolai, illetve egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, a szenátus Professor Emeritus címet adományozhat. A Professor Emeritus címmel járó jogokat és kötelezettségeket, azok időtartamát a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni. A címmel együtt járó juttatásokat és kötelezettségeket a Kormány rendeletben határozza meg. (2) A szenátus az óraadó oktatónak, ha a) rendelkezik doktori fokozattal: magántanári, b) országosan elismert szaktekintély: címzetes egyetemi vagy főiskolai docens, illetve címzetes egyetemi, vagy főiskolai tanár, c) kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végez: mestertanári címet adományozhat. (3) A (2) bekezdésben meghatározott címek adományozásának és visszavonásának feltételeit, az adományozás rendjét, a címmel járó juttatásokat, a cím visszavonásának rendjét a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni. A kutatói munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó külön rendelkezések 98. § (1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki – a munkaszerződésében, illetve közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább kilencven százalékát a felsőoktatási intézmény tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a felsőoktatási intézmény oktatással összefüggő tevékenységében is. (2) A felsőoktatási intézmény a tudományos kutató munkakörben foglalkoztatottak részére a) tudományos segédmunkatárs, b) tudományos munkatárs, c) tudományos főmunkatárs, d) tudományos tanácsadó, e) kutatóprofesszor munkaköri címet adományozhat. (3) A kutatói feladatok és az oktatói feladatok e törvény 88. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint kettős munkakörben is elláthatók.


54

SZAKMAI MUNKAANYAG

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott címek adományozásának feltételeit, az adományozás rendjét, a címmel járó juttatásokat, a cím visszavonásának rendjét a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni. (5) A tudományos kutatók foglalkoztatására egyebekben e törvény 88 §-ában, 89. §-ának (6) bekezdésében, 90–92. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az oktatókra meghatározott címek helyett az e § ugyanazon pontjában meghatározott címet, az óraadó oktató helyett a megbízásos kutatót kell érteni, továbbá valamennyi cím adományozására a szenátus a jogosult, valamint az intézményi működés feltételeinek elbírálásakor és a finanszírozás megállapításánál egy alkalmazott akkor sem vehető figyelembe két felsőoktatási intézménynél több intézményben, ha oktatói és kutatói feladatokat is ellát kettőnél több felsőoktatási intézményben. A tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó külön rendelkezések 99. § (1) Tanári munkakörben – a gyakorlati oktatók kivételével – az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. Gyakorlati oktató lehet az is, aki középiskolai végzettséggel, valamint szakirányú szakképzettséggel, továbbá legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) A tanári munkakörben foglalkoztatottakra e törvény 88. §-ában, 89. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. A tanári munkakörben foglalkoztatott esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra. (3) A nem állam által fenntartott felsőoktatási intézmény munkaviszony keretében, tanári munkakörben foglalkoztatottak juttatásaira és pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A tanári munkakörben történő foglalkoztatáshoz a Kormány rendeletben határozza meg a besorolás szabályait. Az oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködők jogai és kötelességei 100. § (1) Az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy a) emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket, c) világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, d) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint megválassza a hallgatókat, továbbá irányítsa és értékelje a hallgató munkáját, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, f) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, g) tudományos (művészeti) célú pályázatot nyújtáson be, h) – a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett – a maga választotta tudományos témában végezzen kutató tevékenységet, 2004. november 25.(csütörtök)

55

SZAKMAI MUNKAANYAG

i) tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredményeit közzétegye. (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában, továbbá e)-i) pontjában foglaltakat a tanári munkakörben foglalkoztatottak, valamint az oktatói feladatokat ellátó doktorandusz tekintetében is alkalmazni kell. (3) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatnak, továbbá akit oktatói, tanári munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállítótermeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja az oktató azt is, hogy jogosult igénybe venni az oktatók részére biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-nyomtatvány előállításához és forgalmazásához az oktatási miniszter engedélye szükséges. (4) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz. (5) Az oktatói feladatokat ellátók kötelessége, hogy a) az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) oktató tevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát, c) a hallgatókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre érdemi választ adjon, d) a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. (6) A könyvtár- és múzeumlátogatással, a szakirodalomhoz nyújtott támogatás igénybevételével összefüggő kérdéseket, továbbá a foglalkoztatással összefüggő sajátos rendelkezéseket a Kormány rendeletben határozza meg. Vezetői állások és vezetői megbízások 101. § (1) A felsőoktatási intézményekben – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján – a következő magasabb vezetői megbízások adhatók ki: a) rektor, b) rektorhelyettes, c) főigazgató, d) dékán, e) gazdasági főigazgató, f) igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője (főtitkár vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott más megnevezéssel). (2) A felsőoktatási intézményekben – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján – a következő vezetői megbízások adhatók ki: a) az első bekezdésben felsoroltak – a b) pont kivételével – helyettesei,


56

SZAKMAI MUNKAANYAG b) szervezeti egység vezetői és vezetőhelyettesei. (3) A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők száma legalább két fő, de legfeljebb az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak heti munkaidejének a heti teljes munkaidővel történő elosztásával számított létszám húsz százaléka lehet. Ettől való eltérést az irányító testület, illetve – ha az nem működik – a fenntartó engedélyezhet. (4) A regionális központ vezetője részére az (1) bekezdés b)-d) pont alatt felsorolt magasabb vezetői megbízás adható. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott magasabb vezetői megbízások határozott időre – három– öt évre – adhatók, és – az (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés e)–f) pontjában felsorolt megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott magasabb vezetői megbízások nyilvános pályázat útján adhatók. A pályázatok lebonyolítását, a pályázatok formáját, a vezetői megbízásokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg. A pályázatok tartalmi követelményeit, a vezetői megbízás szakmai feltételeit - a rektor kivételével - a pályázatok elbírálásának elveit és rendjét a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. (7) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a szenátus véleményezi, rangsorolja és megküldi az irányító testületnek. Az irányító testület ezt mérlegelve javaslatot tesz a rektor személyére és megküldi azt a szenátus részére. Az irányító testület olyan személyre tehet javaslatot, aki megkapta a szenátus legalább egyharmadának támogatását. A szenátus véleményezi az irányító testület által megküldött javaslatot és azzal szemben tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával kifogással élhet. Az irányító testület a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a rektor személyére szóló javaslatról, azzal a megkötéssel, hogy nem tehet javaslatot arra a személyre, akivel szemben a szenátus kifogással élt. (8) A vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a szenátus dönt. Döntését a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel megküldi a rektornak. A rektor a szenátus véleményének mérlegelésével dönt. (9) Vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. A fenntartó köteles kezdeményezni a hatvanötödik életévét betöltött rektor felmentését a köztársasági elnöknél. (10) Az e paragrafusban foglaltakat a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatónál azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezetői megbízás alatt vezető állású munkavállalót kell érteni. A díjazásra vonatkozó rendelkezések 102. § (1) A felsőoktatási intézményben oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben – munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban – foglalkoztatott munkabérét, illetve illetményét (a továbbiakban együtt: havi rendszeres járandóság) az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör I. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. számú mellékletének alkalmazásával. A gyakornok havi rendszeres járandóságát a tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezések alapján kell meghatározni. (2) Az éves költségvetésről szóló törvény állapítja meg azt az összeget, amely alapján meg kell határozni a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló, az oktatói és kutatói teljesítmény alapján szétosztható intézményi keretösszeget. Ez az összeg nem lehet kevesebb, mint az egyetemi tanári munkakör I. fizetési fokozata garantált illetményének húsz százaléka. A szétosztásra kerülő keretösszeget az oktatói és a kutatói munkakörben foglalkoztatottak és az éves költségvetési törvényben megállapított összeg szorzata adja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott keretösszeg terhére a munkáltató megemelheti az oktató, illetve a kutató havi rendszeres járandóságának összegét, illetve határozott időre, legalább egy évre szóló


57

SZAKMAI MUNKAANYAG kereset-kiegészítést állapíthat meg. Az egy személynek e bekezdés alapján adható havi járandóság összege nem lehet kevesebb, mint az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg háromszorosa. A munkavállalók szervezetei, egyéni és kollektív jogok, érdekvédelem, érdekegyeztetés 103. § (1) A felsőoktatási intézményekben a intézményi szakszervezet és a munkáltató részvételével Intézményi Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: Tanács) működhet. A Tanács szervezetét és működési rendjét a felsőoktatási intézmény kollektív szerződésében, illetve szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani. (2) A felsőoktatás ágazati jelentőségű, munkaügyi, szociális és bér kérdéseinek egyeztetésére az Oktatási Minisztériumban Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács működik. A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács munkájában az ágazat reprezentatív szakszervezeteinek képviselői, a Magyar Rektori Konferencia képviselője, az Oktatási Minisztérium és a képzésben érdekelt minisztériumok képviselői vesznek részt. (3) Az oktatási miniszter, a Magyar Rektori Konferencia és az ágazat reprezentatív szakszervezetek az ágazati jelentőségű, a munkaügyi kapcsolatokat az élet és munkakörülményeket, szociális kérdéseket és az illetményrendszert érintő kérdésekben ágazati szintű kollektív szerződést köthetnek. ÖTÖDIK RÉSZ A FELSŐOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök Az Országgyűlés hatáskörei 104. § (1) Az Országgyűlés – a felsőoktatásról szóló törvény elfogadásával – határozza meg a felsőoktatás rendszere működésének elveit, továbbá – a felsőoktatás fejlesztési tervének elfogadásával – meghatározza a felsőoktatás fejlesztésének irányait, valamint – az éves költségvetésről szóló törvényben – meghatározza a felsőoktatás fejlesztéséhez és működéséhez rendelkezésre bocsátott állami hozzájárulást. (2) Az Országgyűlés – a felsőoktatásról szóló törvény módosításával – kiadja a felsőoktatási intézmény állami elismerését. Az állami elismerés annak a felsőoktatási intézménynek adható, amelyik rendelkezik a működés megkezdéséhez szükséges engedéllyel, az engedélyben meghatározott tartalommal. A köztársasági elnök hatáskörei 105. § A Magyar Köztársaság elnöke a) megbízza és felmenti az egyetem rektorát, b) kinevezi és felmenti az egyetemi tanárt, c) előzetesen hozzájárul a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel való doktorrá avatáshoz. A Kormány és a miniszterelnök hatáskörei 106. § (1) A Magyar Köztársaság Kormánya


58

SZAKMAI MUNKAANYAG a) benyújtja az Országgyűlés részére a felsőoktatást érintő törvényjavaslatokat és országgyűlési határozati javaslatokat, a felsőoktatás középtávú – legalább hat évre szóló – fejlesztési tervét és a végrehajtásáról szóló beszámolót, b) kiadja az e törvény végrehajtásához szükséges rendeleteket, c) határozatban megállapítja az adott évben államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszámot, d) ösztöndíjat alapíthat. (2) A Magyar Köztársaság miniszterelnöke megbízza és felmenti a) a főiskolai tanárt, b) a főiskola rektorát, c) a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnökét és tagjait. Az ágazati irányítás 107. § (1) Az oktatási miniszter e törvényben meghatározottak szerint ellátja a felsőoktatás ágazati irányítását. Az e törvényben meghatározott kérdések tekintetében az oktatási miniszter nyújthat be előterjesztést a Kormányhoz. (2) Az oktatási miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben látják el, illetőleg ki az intézmény fenntartója. (3) A felsőfokú szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. (4) Az oktatási miniszter döntéseihez – az e törvényben meghatározott esetben – beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság, illetve a Felsőoktatási és Tudományos Tanács véleményét. 108. § (1) Az oktatási miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai a) működteti aa) a felsőoktatás információs rendszerét, ab) a végzett hallgatók pályakövetési rendszerét, ac) az oktatási jogok miniszteri biztosának hivatalát, a Felsőoktatási Információs Központot, a Felsőoktatási Regisztrációs Központot, Magyar Ekvivalencia és Információs Központot, ad) az oktatásügyi közvetítői szolgáltatást; b) dönt az államilag támogatott hallgatói létszám megosztásáról; c) meghatározza a felsőoktatási intézmény tervezésével, egészséges és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos követelményeket, d) meghatározza az ágazati minőségpolitika elveit, e) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra;


59

SZAKMAI MUNKAANYAG

f) gyakorolja a törvényességi ellenőrzés jogkörét; g) gyakorolja a fejezet belső ellenőrzési jogkörét. (2) Az oktatási miniszter felsőoktatás fejlesztéssel kapcsolatos feladata a) a szakmai ellenőrzés rendszerének működtetése, b) elkészítteti a felsőoktatás rendszerének fejlesztési terveit, beleértve a középtávú fejlesztési tervet, az ágazati minőségpolitikát c) a felsőoktatásban jelentkező képzési, oktatási problémák vizsgálata, megoldások kidolgoztatása, d) a felsőoktatásban folyó kutatásokhoz szükséges szervezeti és anyagi feltételek biztosítása, e) új képzési, oktatási módszerek, megoldások, szervezeti formák elterjedésének támogatása, f) a felsőoktatás pedagógiai-szakmai szolgáltatásainak megszervezése, továbbá a felsőoktatásban folyó pedagógiai és kutató munka országos szintű szakmai értékelésének indítása, g) rendszeresen, de legalább háromévenként a felsőoktatásban folyó képzés tapasztalatainak az értékelése, alapképzésben és mesterképzésben a képzési szakok szerkezetének felülvizsgálata, h) rendszeresen, de legalább háromévenként a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának az értékelése. (3) Az oktatásügyi közvetítői szolgálat célja, hogy elősegítse az e törvényben meghatározott jogokkal kapcsolatban keletkezett vitás ügyek rendezését, feltéve, hogy a vitás ügy rendezése nem tartozik más külön törvényben szabályozott közvetítői vagy békéltetői eljárásra. A közvetítés olyan sajátos konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. Az eljárásban közvetítő vesz részt. A közvetítő feladata, hogy pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. (4) Az oktatási miniszter az érintett országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére pályázatot ír ki, ha az a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVI. törvény 18. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján kezdeményezi az anyanyelvű, vagy anyanyelvi felsőfokú oktatás feltételeinek a megteremtését. (5) Az oktatási miniszter szabályozza a) az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának feladatait és működésének szabályait; b) az alapképzés, a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit, c) a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeit, d) a felsőoktatási intézmény tervezésével, egészséges és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos követelményeket. (6) Az oktatási miniszter – ha e törvény másképp nem rendelkezik – ellátja az állami felsőoktatási intézmények tekintetében a fenntartói irányításból eredő feladatokat. 109. § (1) Az oktatási miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett. A törvényességi ellenőrzés keretében az oktatási miniszter azt vizsgálhatja, hogy a fenntartó a felsőoktatási intézményt a jogszabályokban, az alapító okiratban és a


60

SZAKMAI MUNKAANYAG működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. A törvényességi ellenőrzés gyakorlásában – hatósági ellenőrzés végzésével – közreműködik a Regisztrációs Központ. (2) Az oktatási miniszter a törvényességi ellenőrzési jogkörében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, az oktatási miniszter - határozattal - felfüggesztheti a normatív finanszírozás folyósítását. Az oktatási miniszter ismételt törvénysértés esetén kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a bíróság – az oktatási miniszter kezdeményezésére – elrendelheti a felsőoktatási intézmény törlését a nyilvántartásból. (3) Az oktatási miniszter törvényességi ellenőrzési jogkörében kezdeményezheti a bíróságnál a felsőoktatási intézmény egyes, illetve valamennyi tevékenységének felfüggesztését, ha az ott folyó képzés a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá ha a felsőoktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A kezdeményezés előtt – kivéve, ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, illetve veszéllyel járna – megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a hiányosságok pótlására. A bíróság a kérelemről tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A felfüggesztő határozatban a bíróság meghatározza, hogy mely feltételek teljesítése esetén lehet megszüntetni a felfüggesztést. A felsőoktatási intézmény a bíróság által meghatározott feltételeket, a bíróság által megadott határideig nem teljesíti a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kezdeményezi a felsőoktatási intézmény törlését. (4) Az e §-ban meghatározott eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt, a (2)–(3) bekezdésben meghatározott bírósági ügyekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. 110. § (1) Az oktatási miniszter függetlenül attól, hogy a felsőoktatási intézmény milyen fenntartásban működik, megvonhatja, korlátozhatja valamely felsőoktatási intézmény vizsgaszervezési jogát, továbbá megsemmisítheti a vizsga eredményét, valamint a kiállított bizonyítványt, oklevelet érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg, illetve a bizonyítványt jogellenesen állították ki. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt, oklevelet be kell vonni, és meg kell semmisíteni. Az oktatási miniszter az e bekezdésben szabályozott intézkedését – az indokolás nélkül – a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzéteszi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban – hatósági ellenőrzés végzésével – közreműködik a Regisztrációs Központ. (3) Az oktatási miniszter az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén határozatban írja elő a felsőoktatási intézmények működésével, működtetésével, a tanítás megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet. (4) Az (1) bekezdésben szabályozott döntésnek ki kell terjednie az érintett hallgatók tanulmányainak folytatásával, vizsgáival kapcsolatos kérdésekre. (5) Az e §-ban meghatározott eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. A felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárások 111. § (1) A felsőoktatási intézmény létesítésével, átalakulásával, megszűnésével, egyesülésével, szétválásával, kiválásával, csatlakozásával kapcsolatos ügyekben első fokon a Felsőoktatási Regisztrációs


61

SZAKMAI MUNKAANYAG Központ jár el. Döntése előtt beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. A Felsőoktatási Regisztrációs Központ határozata ellen benyújtott fellebbezést az oktatási miniszter bírálja el. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha magyar felsőoktatási intézmény a Magyar Köztársaság területén kívül székhelyen kívüli képzést kíván folytatni. (2) A felsőoktatási intézmény az alap- és mesterképzés indítása, a kar létesítése előtt beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. Ha a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet a Felsőoktatási Regisztrációs Központnál eljárást kezdeményez. A Felsőoktatási Regisztrációs Központ a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb szakértői véleményének beszerzése után dönt első fokon. A Felsőoktatási Regisztrációs Központ a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményéhez kötve van, ha az abban foglaltak az első fokú eljárást megelőző eljárásban készített szakértői véleménnyel megegyeznek. A Felsőoktatási Regisztrációs Központ határozata ellen benyújtott fellebbezést az oktatási miniszter bírálja el. Az oktatási miniszter mellőzheti a kérelem érdemi elbírálását, ha a Felsőoktatási Regisztrációs Központ kötve volt a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményéhez. (3) A felsőoktatási intézmény a doktori iskola létesítése előtt beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. Ha a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet az oktatási miniszternél eljárást kezdeményez. Az oktatási miniszter a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének beszerzése után dönt első fokon. Az oktatási miniszter a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményéhez kötve van. (4) A felsőoktatási intézmény az egyetemi tanári cím adományozásával kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. A felsőoktatási intézmény a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének mérlegelésével készíti el javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre. A felsőoktatási intézmény a fenntartó útján - javaslatának és a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének megküldésével - kezdeményezi az egyetemi tanári kinevezést. Nem állami intézmény esetén a fenntartó - véleményével együtt - a kezdeményezést megküldi az oktatási miniszternek. Az oktatási miniszter beszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb szakértői véleményét abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény szenátusának döntése nincs összhangban a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleményben foglaltakkal. Ha a szenátus döntése és a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye összhangban áll, az oktatási miniszter kezdeményezi az egyetemi tanári kinevezést a köztársasági elnöknél. Ha a szenátus véleménye és a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nincs összhangban, az oktatási miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az egyetemi tanári kinevezést. (5) A Magyar Akkreditációs Bizottság - a (7) bekezdésben meghatározottak kivételével - az e §ban szabályozott eljárásokban a jogszabályokban meghatározottak alapján készíti el szakvéleményét. A (3) bekezdésben szabályozott eljárásban a Magyar Akkreditációs Bizottság a jogszabályokban foglaltak mellett mérlegeli a felsőoktatási intézmény tudományos tevékenységét. A (4) bekezdésben szabályozott eljárásban a Magyar Akkreditációs Bizottság a jogszabályban foglaltakon kívül értékeli a jelölt oktatói, tudományos, illetve művészeti eredményeit. (6) Az oktatási miniszter a döntéseinek meghozatalához a Magyar Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye mellett független nemzetközi szakértői véleményt is beszerezhet, illetve nemzetközi összehasonlító tanulmányokat készíttethet. (7) A Magyar Akkreditációs Bizottság a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ megkeresésére szakértői véleményét készít a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésének engedélyezéséhez. Ha a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerint az Európai Gazdasági Térség államából érkezik az e bekezdésben szabályozott eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a székhelye szerinti országban rendelkezik-e állami elismeréssel. (8) A Magyar Akkreditációs Bizottság az e §-ban szabályozott újabb szakértői véleményét a Felülvizsgálati Bizottság eljárásának keretében hozza meg. (9) Az e §-ban meghatározott eljárásokban a kérelem benyújtójának eljárási díjat kell fizetnie. (10) A Kormány rendeletben határozza meg az e §-ban szabályozott eljárások rendjét, továbbá az egyes eljárásokban fizetendő eljárási díjakat.


62

SZAKMAI MUNKAANYAG Felsőoktatási Regisztrációs Központ 112. § (1) A Kormány Felsőoktatási Regisztrációs Központ elnevezéssel központi költségvetési szervet hoz létre, amely központi hivatalként működik, irányítását és ellenőrzését az oktatási miniszter látja el. A Regisztrációs Központ feladatait országos illetékességgel látja el. (2) A Regisztrációs Központ látja el a felsőoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, tevékenységének megkezdésével és módosításával, a nyilvántartásban bekövetkezett változások vezetésével, a nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos hatósági feladatokat, és hoz elsőfokú határozatot. (3) A Regisztrációs Központ az oktatási miniszter törvényességi ellenőrzési jogkörének keretében hatósági ellenőrzését végez, az ennek során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében kezdeményezi az oktatási miniszternél, hogy gyakorolja az e törvény 109. §-ának (2)–(4) bekezdésben, 110. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörét. (4) A Regisztrációs Központ az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, helyettese, illetve az országgyűlési külön biztosok megkeresésére vizsgálatot folytat. (5) A (2) bekezdésben szabályozott eljárásokra, továbbá a hatósági ellenőrzésre egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) A Regisztrációs Központ létrehozását, működését, részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben határozza meg. A felsőoktatás ágazati minőségfejlesztési rendszere 113. § (1) Az ágazati minőségpolitika végrehajtása érdekében az ágazati minőségfejlesztési rendszer magában foglalja az a) az ágazati minőségpolitika elveit, b) az intézménylétesítéssel és működésével kapcsolatos minőséghitelesítést, c) intézményi minőségfejlesztési programokat. (2) Az ágazati minőségpolitika ajánlást tartalmaz a felsőoktatás várható fejlesztési irányaira, céljaira, az azok megvalósításához szükséges eszközökre, az intézményi minőségfejlesztési programok elkészítésére. (3) A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét rendszeresen, nyolc évenként a Magyar Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás személyi és tárgyi feltételeinek meglétére, továbbá az intézményi minőségfejlesztési program megfelelőségére. (4) A Kormány a felsőoktatási intézmények tevékenységének elismerése céljából felsőoktatási minőségi díjat alapít. (5) Az ágazati minőségpolitika feladatainak végrehajtásában közreműködik a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Regisztrációs Központ. Az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületek A Magyar Akkreditációs Bizottság 114. §


63

SZAKMAI MUNKAANYAG (1) A Magyar Akkreditációs Bizottság a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotó tevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület. A Magyar Akkreditációs Bizottság a) közreműködik az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és megvalósulásának figyelemmel kísérésében, b) szakmai támogatást nyújt a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési rendszerének kiépítéséhez és működtetéséhez, c) ellátja az intézménylétesítéssel és működésével kapcsolatos minőséghitelesítés feladatait, d) javaslatot tesz az egyetemi és főiskolai tanári követelményrendszerre, e) figyelemmel kíséri az ágazati minőségfejlesztési rendszer harmonizációját az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási rendszereivel, f) a felsőoktatási intézmény megkeresésére véleményt nyilvánít képzési, tudományos kutatási és művészeti alkotó tevékenységről, g) szakértői véleményt ad az alap- és mesterképzés képzési programjáról, a doktori iskola kialakításáról, doktori képzés indításáról és a doktori szabályzatról, h) a felsőoktatási intézmény kérésére véleményt nyilvánít az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatosan, i) elkészíti és közzéteszi a felsőoktatási szakértői névjegyzéket. (2) A Magyar Akkreditációs Bizottság véleményezési jogot gyakorol a felsőoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek a Kormány részére történő benyújtása előtt, illetve a miniszteri rendeletek kiadásánál. (3) Magyar Akkreditációs Bizottság közreműködik a) a felsőoktatásban folyó oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó tevékenység értékelésében, b) a felsőoktatás fejlesztésével összefüggő tervek elkészítésében. 115. § (1) A Magyar Akkreditációs Bizottság intézményi az intézménylétesítéssel és működésével kapcsolatos minőségértékelés keretében a)

az intézmény létesítésekor, továbbá

b) az intézmény alaptevékenységének megváltoztatásakor, c)

nyolc évenként munkaterve szerint

vizsgálja a képzés, a tudományos kutatás, a művészeti alkotó tevékenység feltételeinek meglétét, azt, hogy a felsőoktatási intézmény mely képzési, illetve tudományterületen, képzési szinten rendelkezik a szükséges feltételekkel. A c) pontban meghatározott esetben vizsgálja továbbá, hogy a felsőoktatási intézményben megfelelő módon működik-e az intézményi minőségfejlesztési program, valamint végrehajtották-e a minőségfejlesztéssel kapcsolatosan kidolgozott intézkedési tervben foglaltakat. (2) A Magyar Akkreditációs Bizottság az oktatási miniszter megkeresésére közreműködik az e törvény 109. §-ának (3) bekezdésében szabályozott eljárásban.


64

SZAKMAI MUNKAANYAG (3) A Magyar Akkreditációs Bizottság kezdeményezheti az oktatási miniszternél, hogy gyakorolja az e törvény 109–110. §-ban meghatározott jogkörét. (4) Ha egy ügyben a Magyar Akkreditációs Bizottságnak több alkalommal kell állást foglalnia a különböző eljárásokban a szakértői vélemények elkészítése során biztosítani kell, hogy az eljárásban ne működjön közre olyan személy, aki a korábbi szakértői vélemény elkészítésében közreműködött. A szakértői vélemények elkészítésére kilencven munkanap áll rendelkezésre, amely határidő az eljárás kezdeményezőjének egyidejű értesítésével egy alkalommal, legfeljebb harminc munkanappal meghosszabbítható. (5) Az oktatási miniszter által elrendelt hatósági ellenőrzés keretében kért szakértői véleményét a Magyar Akkreditációs Bizottság huszonöt munkanapon belül adja meg. (6) A Magyar Akkreditációs Bizottság feladatainak ellátásához szükséges intézményi dokumentumokat bekérheti, illetve a helyszínen megtekintheti azokat. (7) A Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalását, javaslatát – kezdeményezésére – az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában és honlapjának nyilvánosan elérhető tartományában közzé kell tenni. 116. § (1) Magyar Akkreditációs Bizottságnak harminc tagja van. Tizenöt tagot delegál a Magyar Rektori Konferencia, három tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia, öt tagot a kutatóintézetek, kettő tagot delegál az Országos Köznevelési Tanács, öt tagot a felsőoktatás működésében érdekelt kamarák és országos szakmai szervezetek. Nem lehet a Magyar Akkreditációs Bizottság tagja, aki a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, irányító testület tagja vagy köztisztviselő. A Magyar Akkreditációs Bizottság tagjai közül megválasztja elnökét és más tisztségviselőit, valamint meghatározza működésének rendjét. (2) A delegált tagokat és az elnököt - az oktatási miniszter előterjesztésére - a miniszterelnök bízza meg három évre. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A Magyar Akkreditációs Bizottság elnökének és tagjainak a névsorát a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, továbbá az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában és honlapjának nyilvánosan elérhető tartományában közzé kell tenni. (3) A Magyar Akkreditációs Bizottság feladatainak ellátásához állandó és ideiglenes szakmai és szakértői bizottságokat, illetve tanácsadó testületeket hozhat létre. A Magyar Akkreditációs Bizottság minőségfejlesztési szakértői bizottságot hoz létre. (4) A Magyar Akkreditációs Bizottság – hazai és külföldi – szakértőket vehet igénybe. (5) A Magyar Akkreditációs Bizottság jogi személy, amely az (1) bekezdés alapján létrehozott testületből és titkárságból áll. A Magyar Akkreditációs Bizottság közhasznú szervezet. A titkárságban foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói jogokat a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke gyakorolja. A titkárság élén főtitkár áll, akire a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke átruházhatja egyes hatásköreit. A Magyar Akkreditációs Bizottság Titkárságán foglalkoztatottak juttatásaira és szabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.A Magyar Akkreditációs Bizottság működéséhez szükséges fedezetet az Oktatási Minisztérium költségvetésében elkülönítetten kell megtervezni. A Magyar Akkreditációs Bizottság költségvetése felett a rendelkezési jog a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökét illeti meg. A Magyar Akkreditációs Bizottság feladatainak ellátásában, gazdálkodásában nem utasítható. A Magyar Akkreditációs Bizottság feladataival összhangban részt vehet a nyilvános pályázatokon. (6) A Magyar Akkreditációs Bizottság szervezeti és működési szabályzatot készít, melyet az oktatási miniszter hagy jóvá. (7) A Magyar Akkreditációs Bizottság megalakításával, a tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenséggel, a tagság megszűnésével, a Magyar Akkreditációs Bizottság működésével, feladatainak ellátásával összefüggő kérdéseket a Kormány rendeletben határozza meg azzal a


65

SZAKMAI MUNKAANYAG megkötéssel, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság ülésein a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája egy képviselője - doktori képzéssel kapcsolatos napirendi pont tárgyalása esetén a Doktoranduszok Országos Szövetségének képviselője is - tanácskozási joggal részt vehet. A Magyar Akkreditációs Bizottság felett az oktatási miniszter gyakorol – a Kormány által meghatározottak szerint – törvényességi ellenőrzést. (8) A Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Felülvizsgálati Bizottságot hoz létre. A Felülvizsgálati Bizottság három tagból áll. Egy tagját a Magyar Rektori Konferencia, kettő tagját a Magyar Akkreditációs Bizottság testülete jelöli három éves időtartamra. A Felülvizsgálati Bizottság tagja olyan személy lehet, aki legalább három évig a Magyar Akkreditációs Bizottság vagy szakbizottság tagja volt, azonban ez a tagsági viszonya megszünt. A Felülvizsgálati Bizottság tagjaira az (1) bekezdésben megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat is alkalmazni kell. (9) A Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási szakértői névjegyzék összeállításának rendjét. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács 117. § (1) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács az oktatási miniszter – a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatási-fejlesztési kérdéseiben – döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő független szakértői testülete. (2) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács a felsőoktatás képzési és kutatási rendszerének társadalmi-gazdasági beágyazottságával, a rendszer fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos döntések előkészítésében vesz részt és azok végrehajtásának figyelemmel kísérésében működik közre. (3) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács figyelemmel kíséri és elemzi a felsőoktatás és a társadalom kapcsolatát, különösen a munkaerőpiac felsőfokú szakember-igényét. Javaslatot tesz az államilag támogatott képzésbe felvehető éves hallgatói létszámkeretre, annak képzési területek és képzési szintek szerinti elosztására. Állást foglal a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatával összefüggő oktatáspolitikai kérdésekben, prognózisokat készít a várható munkaerő-piaci változásokról és ezzel kapcsolatban javaslatokat fogalmaz meg a képzési rendszer korszerűsítésére. (4) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács véleményezi a felsőoktatási rendszer éves költségvetési tervezetét és állást foglal az éves költségvetési beszámolóról. A felsőoktatás költségvetése tekintetében elemzéseket, javaslatokat készít. (5) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács véleményezi a felsőoktatásról szóló törvény tervezetét, annak végrehajtási rendeleteit azok Kormányhoz történő benyújtása, illetve a miniszteri rendeleteket azok kiadása előtt. (6) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács az oktatási miniszter felkérésére bármely a felsőoktatást érintő kérdésben kialakítja véleményét, állásfoglalását, javaslatát. (7) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács a) javaslatot dolgozhat ki a felsőoktatással kapcsolatos bármely kérdésben, b) ajánlást dolgozhat ki a felsőoktatási intézmények részére a kormányzati szervek vagy felsőoktatási intézmények kezdeményezésére. (8) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács a (7) bekezdésében meghatározottak alapján elkészített javaslatához, véleményéhez beszerzi az adott kérdésben érdekelt minisztérium véleményét. (9) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács véleményt nyilvánít az oktatási jogok miniszteri biztosának megbízása, illetve felmentése előtt. 118. §


66

SZAKMAI MUNKAANYAG (1) A Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak huszonegy tagja van. Nyolc tagot delegálnak a kamarák, négyet a Magyar Rektori Konferencia, kettőt a Magyar Tudományos Akadémia, kettőt az oktatási miniszter, egyet-egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Dokrotanduszok Országos Szövetsége, az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter. Nem lehet a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, aki a Magyar Akkreditációs Bizottság tagja, rektor, irányító testület tagja vagy köztisztviselő. (2) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagjait és elnökét – az oktatási miniszter előterjesztésére – a miniszterelnök bízza meg három évre. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnökének és tagjainak a névsorát a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, továbbá az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában és honlapjának nyilvánosan elérhető tartományában közzé kell tenni. (3) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács mellett állandó és ideiglenes szakmai és szakértői bizottságok működhetnek. A szakértői bizottságok munkájában részt vesznek a képzésben érdekelt minisztériumok képviselői. (4) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács magyar és külföldi szakértőket alkalmazhat. (5) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács jogi személy, amely az (1) bekezdés alapján létrehozott testületből és titkárságból áll. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács közhasznú szervezet. A titkárságban foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói jogokat a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke gyakorolja. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács Titkárságán foglalkoztatottak juttatásaira és szabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács működéséhez szükséges fedezetet az Oktatási Minisztérium költségvetésében elkülönítetten kell megtervezni. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács költségvetése felett a rendelkezési jog a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnökét illeti meg, e körben nem utasítható. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács feladataival összhangban részt vehet a nyilvános pályázatokon. A Titkárságot a főtitkár vezeti. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke jogosítványait a főtitkárra átruházhatja. (6) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács a tevékenységi körét érintően elkészíti és közzéteszi a felsőoktatási szakértői névjegyzéket. (7) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács szervezeti és működési szabályzatot készít, melyet az oktatási miniszter hagy jóvá. (8) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács megalakításával, a tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenséggel, a tagság megszűnésével, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács működésével, feladatainak ellátásával, titkárságának működésével, a szervezeti és működési szabályzat elkészítésével összefüggő kérdéseket, továbbá a szakértői névjegyzék összeállításának rendjét a Kormány rendeletben határozza meg. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács felett az oktatási miniszter gyakorol – a Kormány által meghatározottak szerint – törvényességi ellenőrzést. A felsőoktatási intézmények vezetőinek testületei 119. § (1) A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult testület, amely a felsőoktatás rendszerének működésével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve a döntés előkészítője részére. (2) A Magyar Rektori Konferencia tagjai a felsőoktatási intézmények rektorai. A Magyar Rektori Konferencia ülésein tanácskozási joggal részt vehet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetségének egy-egy képviselője. (3) A Magyar Rektori Konferencia – szabályzatában – meghatározza működésének rendjét, megválasztja tisztségviselőit és a képviseletére jogosultakat.


67

SZAKMAI MUNKAANYAG (4) A Magyar Rektori Konferencia működésének gazdasági, igazgatási feltételeit a felsőoktatási intézmények biztosítják; az egyes felsőoktatási intézmények – a működési rendet meghatározó szabályzatban foglaltak szerint – járulnak hozzá a költségek viseléséhez. (5) Az Országos Doktori Tanács a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület, amely állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos kérdésekben. Az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított államilag támogatott hallgatói létszámkeret felsőoktatási intézmények közötti elosztásának elvét. (6) A kreditrendszer országos szintű fejlesztését, egységesítését és a nemzetközi hallgatói mobilitásban betöltött funkciójának támogatását az Országos Kredittanács végzi. Az Országos Kredittanács segíti a felsőoktatási intézményeket a kreditrendszer működtetésében és fejlesztésében. Az Országos Kredittanács szakmai javaslatokat tesz az oktatási miniszternek a hazai és nemzetközi kreditrendszerek összhangjának biztosítása érdekében. Az Országos Kredittanács működését a Kormány rendeletben határozza meg. A fenntartói irányítás 120. § (1) A fenntartói irányítást az gyakorolja, aki az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik. A fenntartói irányítás jogosítványai és kötelezettségei – ha e törvény másképp nem rendelkezik – azonosak, függetlenül attól, hogy ki gyakorolja azt. A fenntartói irányításból eredő jogok és kötelezettségek megállapodással átruházhatók, illetve közösen is elláthatók. (2) A fenntartó a) dönt a felsőoktatási intézmény létesítéséről, átszervezéséről, egyesülésben való részvételéről, megszüntetéséről, tevékenységi körének meghatározásáról és módosításáról, nevének megállapításáról, b) kiadja, illetve módosítja a felsőoktatási intézmény alapító okiratát, c) jóváhagyja ca) a felsőoktatási intézmény költségvetését és éves beszámolóját, cb) a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát; d) ellenőrzi a felsőoktatási intézmény - költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. §-ának (5) bekezdése szerint gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, értékeli a szakmai munka eredményességét; e) kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; f) a rektor javaslatára megbízza a gazdasági vezetőt - költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a belső ellenőrzési egység vezetőjét - , illetve visszavonja a megbízását. (3) A fenntartó jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot, ennek keretében vizsgálja a szabályzat egységességét, teljességét, törvényességét, hatékonyságnak való megfelelőségét. A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását - a (4) bekezdésében meghatározott kivétellel megtagadhatja. (4) A fenntartó nem tagadhatja meg a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását az e törvény 24. §-ának a) (3) bekezdésében szabályozott kérdések tekintetében, ha azok összhangban állnak a jogszabályokkal és az intézményfejlesztési tervben foglaltakkal,


68

SZAKMAI MUNKAANYAG b) (4) bekezdésében szabályozott kérdések tekintetében, ha azok összhangban állnak a jogszabályokkal. (5) A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül nem nyilatkozik. E rendelkezést az irányító testület működési rendjének jóváhagyásához is alkalmazni kell. (6) A törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni a szervezeti és működési szabályzat megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a felsőoktatási intézmény működésének és a döntéshozatalnak a jogszerűségét. (7) Az (6) bekezdésben szabályozott ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja a felsőoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és a felsőoktatási intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Ezeket a rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha a döntés meghozatala óta több mint egy év eltelt, vagy ha a döntést a bíróság felülvizsgálta, továbbá ha a döntés megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Ezekben az esetekben a fenntartó tájékoztatja a felsőoktatási intézmény vezetőjét megállapításairól, s a helyes eljárásról. (8) Az oktatási miniszter felfüggesztheti a normatív költségvetési támogatás folyósítását, ha az állami felsőoktatási intézményben - a szenátus mulasztása miatt - nem alakították meg az irányító testület. (9) A fenntartó a szakmai munka eredményességét a felsőoktatási intézmény által készített éves gazdálkodásáról készített beszámoló, az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtásáról szóló beszámoló alapján értékeli. (10) Az állami felsőoktatási intézmények tekintetében a fenntartó nem gyakorolhatja azokat a jogosítványokat, amelyek e törvény rendelkezései alapján az irányító testület jogkörébe tartoznak. A nem állami felsőoktatási intézmények tekintetében a fenntartó gyakorolja az irányító testület részére meghatározott jogosítványokat, kivéve, ha annak gyakorlását a felsőoktatási intézményre ruházta át. A fenntartó, illetve az irányító testület a jogosítványait azonos feltételek mellett gyakorolhatja. (11) A fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény e törvényben biztosított önállóságát, az intézmény döntési hatásköreit. HATODIK RÉSZ NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK Külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországon, magyar felsőoktatási intézmények külföldön 121. § (1) A Magyar Köztársaság területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor működhet, illetve akkor adhat ki külföldi oklevelet, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt felsőoktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen felsőoktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik, s az elismerést hitelt érdemlően bizonyították. A külföldi felsőoktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó oktató és kutató munkára, valamint annak ellenőrzésére, az intézmény működésére, a felvételi feltételek meghatározására annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a felsőoktatási intézményt sajátjának elismerte. (2) A külföldi felsőoktatási intézményt a Regisztrációs Központ veszi nyilvántartásba. Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét megállapította, a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megadja. Az engedélyezési eljárásban szakértőként működik közre a Magyar Akkreditációs Bizottság és a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) alapján a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ. A külföldi felsőoktatási intézmények működése felett az oktatási miniszter gyakorolja az e törvény 109– 110. §-ában meghatározott jogkörét.


69

SZAKMAI MUNKAANYAG (3) Az (1) bekezdésben megjelölt, külföldi oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhet és működhet. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő felsőoktatási intézményeket az oktatási miniszter hivatalból felveszi a (2) bekezdésben szabályozott nyilvántartásba. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő felsőoktatási intézményeknek – a (2) bekezdésben meghatározott – törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni. (4) A Magyar Köztársaság területén működő külföldi felsőoktatási intézmény részére – ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik – államilag támogatott hallgatói hely nem biztosítható. (5) Az e §-ban szabályozott felsőoktatási intézmények kötelesek bejelentkezni és adatot szolgáltatni a felsőoktatás információs rendszerének. 122. § (1) Magyar felsőoktatási intézmény, ha – az adott ország jogrendje lehetővé teszi – az oktatási miniszter engedélyével a Magyar Köztársaság területén kívül székhelyen kívüli képzést szervezhet. (2) Az e §-ban szabályozott képzés engedélyezésénél e törvény 111. §-a szerint szakértői testületként közreműködik a Magyar Akkreditációs Bizottság. (3) Az e (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézmény működéséhez a magyar állam – jogszabályban meghatározott normatív támogatással, nemzetközi szerződés, munkaterv szerint, illetve pályázati úton vagy megállapodás alapján – hozzájárulhat. A pályázatot az oktatási miniszter írhatja ki, megállapodást az oktatási miniszter köthet. (4) Magyar felsőoktatási intézmény egy vagy több külföldi intézménnyel abban az esetben folytathat magyar és külföldi oklevél kiállításához vezető közös képzést, ha a) a megállapodásban részt vevő valamennyi külföldi intézmény államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül abban az államban, amelyben a székhelye van, és az oklevelek minden érintett ország belső joga szerint felsőoktatásban kiállított okleveleknek minősülnek, b) a megállapodásból egyértelműen kiderül, hogy melyik magyar alap-, mester-, doktori vagy szakirányú továbbképzés követelményeinek felel meg a közös képzés, és c) a magyar felsőoktatási intézmény jogosult a b) pont szerinti képzés folytatására. (5) A (4) bekezdés szerinti közös képzés eredményeként a 46. § (4) bekezdése szerint közös oklevél is kiállítható a (4) bekezdés b) pontjában foglalt tartalommal. Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai 123. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldi felsőoktatási intézményben. (2) Magyar állampolgár államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéséhez az Oktatási Minisztérium - pályázati úton elnyerhető - ösztöndíjjal nyújthat segítséget. (3) Ha a magyar állampolgár nemzeti kisebbséghez tartozik, az Oktatási Minisztérium - pályázati úton elnyerhető - ösztöndíjjal nyújt segítséget az anyanyelven folytatott felsőfokú tanulmányokban való részvételhez. (4) A magyar állampolgár – ha az Európai Gazdasági Térség országaiban, államilag elismert felsőoktatási intézményben oklevél megszerzésére irányuló képzésben vesz részt – hallgatói hitelt vehet igénybe.


70

SZAKMAI MUNKAANYAG (5) Az e §-ban meghatározottak alapján folytatott külföldi tanulmányokban résztvevőknek diákigazolványt lehet kiállítani. (6) A (2)-(3) bekezdés szerinti pályázatok kiírásának és elbírálásának rendjét, a hallgatói hitel igénylését, folyósítását és elszámolását, a diákigazolvány igénylését és kiadását a Kormány rendeletben határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy az (3) bekezdésben meghatározott pályázatokat az országos kisebbségi önkormányzat egyetértésével kell kiírni és elbírálni. A nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai 124. § (1) A külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerzett oklevelek és középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok elismerésére az elismerési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel: a) ha az 53. § (2) bekezdésben felsorolt hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt, csak nemzetközi szerződés, munkaterv vagy viszonosság alapján jogosult szociális vagy más ösztöndíjra, szociális támogatásra, tankönyv-, jegyzettámogatásra, lakhatási támogatásra, diákhitel igénybe vételére, b) a költségvetés pályázati úton elnyerhető ösztöndíj folyósításával nyújthat segítséget a tanulmányok folytatásához, c) a határon túli magyarok a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: kedvezmény törvény) hatálya alá tartozó személyek a kedvezmény törvényben és más jogszabályban foglalt feltételek szerint jogosultak részt venni az államilag támogatott képzésben. (3) A Kormány rendeletben határozza meg a külföldi állampolgárok magyarországi, a magyar állampolgárok külföldi tanulmányai támogatásának rendjét, ennek során a kedvezménytörvény hatálya alá tartozók tekintetében az e törvényben meghatározott támogatási időt meghosszabbíthatja. HETEDIK RÉSZ A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSA Az ingyenesen és a térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások 125. § (1) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások a következők: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges előadások, konzultációk (szemináriumok), gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok, beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, e törvény 70. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, b) a kollégiumi, szakkollégiumi foglalkozások, c) a felsőoktatási intézmény létesítményei – könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidős létesítmények – eszközei használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, d) a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, e) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadás,


71

SZAKMAI MUNKAANYAG

f) a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása, g) a felsőoktatási intézmény által szervezett kötelező záróünnepségen, más ünnepségen vagy megemlékezésen való részvétel. (2) Az államilag támogatott képzés keretében – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a felsőoktatási intézmény nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl. beiratkozás díj). (3) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehető: a) a felsőoktatási intézmény eszközeivel előállított, a hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek), b) a felsőoktatási intézmény létesítményei (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidős létesítmények), eszközei használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben, c) kollégiumi és szakkollégiumi elhelyezés, ennek keretei között a kollégium létesítményei – így különösen a könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidős létesítmények – eszközeinek használata. (4) Ha a hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is az e §-ban meghatározottak szerint vehet részt az oktatásban. (5) A kollégiumban kérhető térítési díjat a Kormány rendeletben határozza meg. További szolgáltatásokért a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben kérhető térítési díj. A költségtérítés-fizetési kötelezettség 126. § (1) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, a 125. §-ban meghatározott ingyenesen, illetve térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásokért költségtérítést kell fizetnie. (2) A költségtérítés összegét a felsőoktatási intézmény szabadon határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a költségtérítés összege nem lehet kevesebb, mint az államilag támogatott képzésben biztosított képzési támogatás egy hallgató után járó összegének százhúsz százaléka. Vissza kell fizetni a befizetett költségtérítés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a hallgató a képzési időszak megkezdése előtt bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát. (3) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a részletfizetés engedélyezéséről. (4) A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát fizetési kötelezettséghez kötheti. (5) A felsőoktatási intézmény megállapodhat gazdálkodó szervezettel, hogy az általa megjelölt személyekkel hallgatói jogviszonyt létesít. Ilyen megállapodás alapján hallgatói jogviszony azzal létesíthető, aki egyébként az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A megállapodásban ki kell kötni, hogy a hallgatók képzésével kapcsolatos valamennyi költséget a gazdálkodó szervezet fizeti ki. A felsőoktatás finanszírozásának elvei 127. §


72

SZAKMAI MUNKAANYAG (1) A felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges fedezetet a fenntartó által adott támogatás és a felsőoktatási intézmény saját bevétele biztosítja. A felsőoktatás költségeihez hozzájárulhat a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezett. (2) Az éves költségvetésről szóló törvény állapítja meg azt az összeget, amelynek figyelembe vételével, az e törvényben foglaltak szerint a Kormány meghatározza a felsőoktatási intézmények működéséhez biztosított normatív támogatás rendszerét. A felsőoktatási intézmény részére pályázati úton, valamint megállapodás alapján is adható támogatás. (3) A normatív költségvetési támogatás lehet a) hallgatói juttatásokhoz nyújtott, b) képzési, c) tudományos célú, d) fenntartói, e) egyes feladatokhoz nyújtott támogatás. A központi költségvetésből biztosított normatív költségvetési támogatásra - a d) pontban meghatározott normatív költségvetési támogatás kivételével - a felsőoktatási intézmények azonos feltételek alapján válnak jogosulttá. (4) A központi költségvetésből biztosított normatív költségvetési támogatást az Oktatási Minisztérium közvetlenül juttatja el az állami felsőoktatási intézményekhez, illetve fenntartón keresztül a nem állami felsőoktatási intézményekhez. A fenntartó hozzájáruló nyilatkozata alapján az Oktatási Minisztérium a normatív költségvetési támogatást közvetlenül megküldi a nem állami felsőoktatási intézmény részére. A normatív költségvetési támogatást – jogszabályban meghatározottak szerint – igényelni kell. Az igényléshez jogszabályban meghatározott adatokat kell közölni. Ha a felsőoktatási intézmény nem állami felsőoktatási intézményként működik a finanszírozása az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján történik. (5) A (3) bekezdésben meghatározott jogcímek - az a) és e) pontban meghatározott jogcímek kivételével - nem jelentenek felhasználási kötöttséget. (6) A pályázati úton elosztott támogatás lehet különösen: a) intézményi oktatói és kutatói ösztöndíjak kifizetéséhez, b) kutatási, fejlesztési feladatok végrehajtásához, c) felhalmozási (beruházási, felújítási) célok megvalósításához, d) a „minőségi díj” nyerteseinek elismeréséhez, e) európai közösségi célok végrehajtásához, f) a határon túli kihelyezett magyar nyelvű képzéshez, g) az esélyegyenlőség előmozdítására h) a kis létszámú szak indításához, fenntartásához i) a kiemelkedő költségigényű diplomamunkák elkészítéséhez, j) a felsőoktatási intézmények könyvtári feladatainak ellátásához,


73

SZAKMAI MUNKAANYAG k) a szakkollégiumi feladatok ellátásához, l) a tudományos diákköri tevékenységhez, m) a hallgatói (doktorandusz) önkormányzat tevékenységéhez nyújtott támogatás. Az e bekezdésben szabályozott költségvetési hozzájárulás elosztása pályázat útján történik. A pályázatot a felsőoktatási intézmény vagy a diákotthon fenntartója nyújthatják be. (7) Az Oktatási Minisztérium megállapodás alapján támogatást adhat különösen a) eseti, speciális intézményi feladathoz, b) fejlesztési célok megvalósításához, c) az Országos Tudományos Diákköri Tanács tevékenységéhez, d) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a Doktoranduszok Országos Szövetségének tevékenységéhez, e) doktori iskolához, beleértve az Országos Doktori Tanács tevékenységét, f) a kiemelkedő oktatói, kutatói, fejlesztői tevékenységet folytató felsőoktatási intézmények támogatásához. (8) A (6) bekezdés h) pontjában és a (7) bekezdés f) pontjában szabályozott célokra költségvetési évenként a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott normatív költségvetési támogatás öt százaléka mértékéig köthető megállapodás. A megállapodást legalább három évre kell kötni. Az Oktatási Minisztérium fejezetében megtervezett előirányzatként a) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának támogatásához az éves hallgatói normatíva országos keretösszege kettő és fél ezrelékének, b) a Doktoranduszok Országos Szövetsége támogatásához az éves doktorandusz normatíva országos keretösszege kettő és fél ezrelékének megfelelő összeg használható fel. (9) A magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelvű képzést folytató nem magyar felsőoktatási intézmények is. (10) Az e §-ban szabályozott pályázatok benyújtásának feltételeit és rendjét a Kormány rendeletben határozza meg azzal a megkötéssel, hogy a kis létszámú szakokra járó hallgatók együttes létszáma nem haladhatja meg a felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának öt százalékát. A kis létszámú szakokra a költségvetési hozzájárulásra való jogosultságot adott felsőoktatási intézmény tekintetében öt–nyolc évre kell biztosítani. (11) E bekezdésben meghatározott hozzájárulások, támogatások fedezetét az Oktatási Minisztérium fejezetében kell megtervezni. A normatív költségvetési támogatások mértékét az éves költségvetésről szóló törvény állapítja meg. 128. § (1) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás a fedezete az e törvényben meghatározott hallgatói juttatásoknak. (2) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevő – a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető – hallgatók létszáma alapján kell megállapítani. A Kormány rendeletben határozza meg a hallgatói juttatásokhoz nyújtott normatív


74

SZAKMAI MUNKAANYAG hozzájárulásnál figyelembe vehető hallgatói kört és a figyelembe vehető létszám megállapításának rendjét. (3) A hallgatói juttatáshoz nyújtott támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy a) a hallgatói ösztöndíj támogatás megállapításához rendelkezésre álló, tíz hónapra számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint az előző naptári év utolsó munkanapján érvényes legkisebb (kötelező) munkabér kétszerese, b) a kollégiumi támogatás megállapításához rendelkezésre álló, tíz hónapra számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint az előző naptári év utolsó munkanapján érvényes legkisebb (kötelező) munkabér kétszerese, c) a lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló tíz hónapra számított összege érintett hallgatónként nem lehet kevesebb, mint az előző naptári év utolsó munkanapján érvényes legkisebb (kötelező) munkabér száz százaléka, d) a doktorandusz ösztöndíj - tizenkét hónapra számított összege - nem lehet kevesebb, mint az előző naptári év utolsó munkanapján érvényes legkisebb (kötelező) munkabér tizenkilencszerese, e) a tankönyv- jegyzettámogatásra, sport- kultúrára fordítható összeg nem lehet kevesebb, mint az előző naptári év utolsó munkanapján érvényes legkisebb (kötelező) munkabér húsz százaléka. (4) A diákotthon fenntartója, amennyiben a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján államilag támogatott képzésben résztvevő hallgató elhelyezését biztosítja, jogosulttá válik a kollégiumi normatív támogatással azonos összegű támogatásra. A támogatást az oktatási miniszterrel kötött megállapodás alapján kapja meg. (5) A felsőoktatási intézmény és a diákotthon fenntartója a megállapodásban foglaltakat szabadon állapítja meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell a) a diákotthon által nyújtott alap- és kiegészítő szolgáltatásokat, b) a felsőoktatási intézmény hallgatóinak elhelyezésére szolgáló diákotthoni kapacitás mértékét és a diákotthoni alapszolgáltatás térítési díjának havi összegét, c) a diákotthonban elhelyezett hallgatók által létrehozott önkormányzat működését és jogosultságait. 129. § (1) A képzési támogatás nyújtásával járul hozzá a költségvetés a felsőoktatási intézmény által nyújtott oktatási szolgáltatások megszervezéséhez. (2) A képzési támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számított létszáma alapján kell meghatározni A képzési támogatás összegét a képzés szakmai jellegére tekintettel (pl. elméletigényes, gyakorlatigényes képzés) képzési ciklusokra kell meghatározni. (3) A felsőoktatásban folyó képzéseket a képzési normatívához való jogosultság tekintetében finanszírozási csoportokba kell sorolni. A képzési normatíva éves összegét az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott szorzó alkalmazásával kell megállapítani. (4) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató a) az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsőoktatási intézmény képzésébe beszámítható, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére – az (7) bekezdésben meghatározottak szerint – attól a felsőoktatási intézménytől, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kap, b) az e törvény 68. §-ának (1) bekezdése szerint felsőoktatási intézményt vált, és a felsőoktatási intézmények az átadás-átvétel kérdésében megállapodtak – eltérő megállapodás hiányában –, az átadó felsőoktatási intézmény a képzési normatíva arányos részét az átvevő felsőoktatási intézménynek átutalja.


75

SZAKMAI MUNKAANYAG

(5) A hallgató akkor jogosult a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsőoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg. A felsőoktatási intézmény a tanulmányi szabályzatában határozza meg azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén hozzájárul a külföldi tanulmányokhoz, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben a hallgató az alapképzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat ösztöndíjat, ha a kreditek legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj összege nem lehet kevesebb, mint a külföldi tanulmányokhoz felvehető hallgatói hitel összege. A felsőoktatási intézmény évenként megtervezi költségvetésében az ösztöndíjalapot. (6) A Kormány rendeletben határozza meg a) a képzési támogatás számításának, elosztásának és igénylésének rendjét, az egyes finanszírozási csoportba tartozó szakokat, b) az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben részt vevők ösztöndíjalapja képzésének, az ösztöndíj megállapításának és folyósításának rendjét, c) intézményváltás esetén a képzési normatíva utalásának rendjét. 130. § (1) A tudományos célú támogatás a felsőoktatási intézményekben folyó képzéssel összefüggő kutatás céljait szolgálja. (2) A tudományos célú támogatást a felsőoktatási intézményben munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak – ideértve az államilag támogatott képzésben részt vevő doktorandusz hallgatókat is – létszáma és teljesítménye alapján kell meghatározni. A figyelembe vehető oktatói, kutatói létszámot az e törvény 89. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint kell meghatározni. (3) A tudományos célú támogatás megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a felsőoktatási intézmény milyen kutatási eredményeket ért el. A tudományos célú támogatás jogcímen rendelkezésre álló összeg legalább ötven százalékát az e bekezdésben meghatározottak szerint kell a felsőoktatási intézmények között elosztani. (4) A Kormány rendeletben határozza meg a tudományos célú támogatás számításának, elosztásának, igénylésének a rendjét. 131. § (1) A fenntartói támogatás az állami felsőoktatási intézmények fenntartási költségeihez járul hozzá. A fenntartói támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatói létszám, illetve a hallgatói létszámra számítható alkalmazotti létszám alapján kell meghatározni. (2) A Kormány rendeletben határozza meg a fenntartói támogatás számításának, elosztásának, igénylésének a rendjét, az intézményi akkreditáció során figyelembe vett adatokra tekintettel. 132. § (1) Az intézményi hallgatói önkormányzatok tevékenységét a költségvetés normatív támogatással segíti. A normatív támogatás elosztására az intézményi hallgatói önkormányzat taglétszáma alapján kerül sor. A normatíva összege a hallgatói normatíva egy százaléka, hallgatónként. (2) A Kormány rendeletben határozza meg a hallgatói önkormányzatok tevékenységét segítő normatív támogatás számításának, elosztásának, igénylésének a rendjét. A finanszírozás egyéb kérdései 133. §


76

SZAKMAI MUNKAANYAG (1) A Kormány a hallgatók, az oktatók, a kutatók a képzés és kutatás minőségének emelése céljából történő támogatására ösztöndíjat alapíthat, ismerhet el. A Kormány által alapított vagy elismert ösztöndíj mentes a közterhektől. (2) A Kormány rendeletben határozza meg az ösztöndíj pályázati feltételeit, pályázati rendjét. 134. § (1) A felsőoktatási intézmények beruházási, fejlesztési, képzési kockázatfedezeti alapot hozhatnak létre. A kockázatfedezeti alap akkor jön létre, ha legalább tíz felsőoktatási intézmény elhatározza részvételét, és elfogadja az alap alapító okiratát. Az alap jogi személy. Az alapot közbeszerzési eljárás során kiválasztott pénzintézet működteti. A kockázatfedezeti alap szabályzata határozza meg, hogy e törvény rendelkezései alapján mely esetben, milyen feltétellel és mértékben vállal kockázatot. (2) A kockázatfedezeti alapba bármelyik felsőoktatási intézmény beléphet, ha vállalja, hogy az alapba legalább az éves működési költségvetése egy százalékának megfelelő összeget befizeti. A befizetés fedezete a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdasági társaság, közhasznú társaság eredménye, illetve a vállalkozási tevékenységének eredménye, továbbá a részére nyújtott pénzbeni adomány, valamint az alaptevékenységen belül folytatott kiegészítő tevékenységből származó bevétel tényleges költségekkel csökkentett maradványa. (3) A kockázatfedezeti alap a felsőoktatási intézmény fejlesztéséhez, beruházásához nyújthat biztosítékot az üzleti alapú hitel kedvezményes felvételéhez. (4) A kockázatfedezeti alap részben vagy egészben finanszírozhatja az előre nem látható, el nem hárítható eseményekből bekövetkező károk elhárítását, hozzájárulhat a megszűnő felsőoktatási intézmény hallgatói intézményváltásból eredő költségeinek viseléséhez. 135. § (1) A kockázatfedezeti alap a belépést követő első három évben nem teljesít szolgáltatást. A kockázatfedezeti alap igénybe vehető szolgáltatásai a belépő felsőoktatási intézmény befizetéseitől és a belépés óta eltelt időtől függenek. (2) A kockázatfedezeti alap a felsőoktatási intézmények befizetéseit befektetheti, illetve állampapírba fektetheti. A befizetések befektetési formák közötti megoszlásáról a szabályzat rendelkezik. (3) Ha a felsőoktatási intézmény kilép az alapból, a befizetett összeg kamatok nélküli visszafizetésére tarthat igényt, amelyet az alap a bejelentés évét követő évtől kezdődően három év alatt köteles visszafizetni. Ha a felsőoktatási intézmény megszűnik, és nincs szükség a hallgatói költségek átvállalására, a befizetett összeg – a meghatározott feltételek szerint – a fenntartót, illetve jogutódját illeti meg. (4) A kockázatfedezeti alap döntéshozó testülete a tag felsőoktatási intézmények rektorából álló kuratórium. (5) A kockázatfedezeti alap működtetésére legfeljebb a befizetett összeg négy százaléka használható fel. (6) A kockázatfedezeti alapba történő befizetés tekintetében az államháztartásról szóló törvény 18/C. §-ának (5) bekezdésében, valamint a 100. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. NYOLCADIK RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések 136. §


77

SZAKMAI MUNKAANYAG E törvény alkalmazásában: 1. akkreditáció: a felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási, művészeti alkotó tevékenységének minőség szempontjából történő értékelése (programakkreditáció), továbbá a személyi, tárgyi és szervezeti feltételek vizsgálata,(intézményi akkreditáció) 2. alkalmazotti közösség: a felsőoktatási egyéb intézményeiben munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak közössége, 3. doktori iskola: a doktori képzés szervezett kerete, amely biztosítja a tudományos fokozat megszerzésére történő felkészítést, 4. egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az egyén testi adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felkészülni a választott tevékenység ellátására, ennek során nem kerül-e veszélybe egészsége, 5. felmenő rendszer: képzés szervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt - ha az az érintettekre nézve nem kedvezőbb - azoknál a hallgatóknál lehet alkalmazni, akik a bevezetését követően kezdik meg tanulmányaikat. Akik a tanulmányaikat korábbi tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján kezdték meg, annak alapján fejezhetik be, feltéve hogy tanulmányi kötelezettségeiket - a hallgatói jogviszony szüneteltetése nélkül - a képzési és kimeneti követelményben meghatározott képzési időszak alatt teljesítik. 6. félév: a tanév idejéből számított öt hónapos időszak, félévének kell tekinteni a képzési időszak öt hónapos egységekre történő átszámítását, 7. felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakmai képesítést ad, 8. fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlődési zavarai miatt tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus), 9. habilitáció: a tudományos fokozattal rendelkezők oktatói és az előadói képességének, valamint tudományos teljesítményének megítélése, 10. hátrányos helyzetű hallgató: az a hallgató, aki középfokú tanulmányai során átmeneti és tartós nevelésbe vettek, vagy állami gondozott volt, vagy középfokú tanulmányai során szülei rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek, feltéve a törvényes felügyeleti ellátó szülő legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, 11. intézet: több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység, 12. intézményi dokumentum: az e törvényben előírt szabályzatok, programok, tervek, így a szervezeti és működési szabályzat, képzési program, irányító testület ügyrendje, intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alapszabálya, kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia, 13. kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen, művészeti ágban több a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység, 14. képesítési keret: a többciklusú képzés egyes végzettségi szintjeinek minden képzési területre vonatkozó általános jellemzői, 15. képzésben érdekelt szakképesítésért felelős miniszter

miniszter:

a

szakképzésről

szóló

törvényben

meghatározott

16. képzési ág: a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos,


78

SZAKMAI MUNKAANYAG

17. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható, 18. képzési időszak: a képzési idő egy tanéven –tíz hónapon belüli tagolása öt hónapos, vagy ennél rövidebb időszakra, a doktori képzés egységes harminchat hónapos képzési időszakból áll, amely felosztható öt és hét hónapos szakaszokra, 19. képzési program: komplex képzési dokumentum, amely a) az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá c) doktori iskola képzési tervét, tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. 20. képzési terület: azoknak a szakoknak az összessége, amely hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek, 21. kis létszámú szak: nemzetközi kötelezettségvállalás, nemzetiség-, kultúr- és oktatáspolitikai érdekek alapján indított képzés, amelynek éves államilag támogatott felvehető létszáma országosan nem haladja meg a húsz főt, 22. klinika: az az egészségügyi szolgáltató, amelyik közreműködik az orvosképzéssel összefüggő képzési és kutatási feladatok ellátásában, 23. konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a felsőoktatási intézmény által meghatározott helyen, 24. kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges, egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent, 25. pályaalkalmassági vizsgálat: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel, tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek, szakképesítésnek megfelelő tevékenység ellátására, 26. regionális központ: az egyesüléssel e törvényben meghatározottak szerint létrehozott felsőoktatási intézménynek a székhelyén kívül - a jogelőd felsőoktatási intézmény székhelyén működő - a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeinek működését integráló egység, 27. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendégtanulói jogviszony keretében szerez kreditet, 28. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés, 29. szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető speciális szaktudás, 30. szakmai alkalmassági vizsga: a felsőoktatási intézmény által - felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzés szervezőjével együttesen - meghatározott vizsga, amely a választott szakképzettség,


79

SZAKMAI MUNKAANYAG szakképesítés, ellátásához szükséges képességeket méri, azt vizsgálja, hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel, 31. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése, 32. székhelyen kívüli képzés: a felsőoktatási intézmény működési helyén (székhely, telephely) kívül részben, vagy egészben folyó felsőoktatási képzés, 33. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozásain való részvétel ideje (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), 34. tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait, 35. távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát, 36. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység elhelyezését szolgáló feladatellátási hely, 37. tudásközpont: az adott statisztikai és fejlesztési régióban a kutatást és fejlesztést, az innovációt segítő, a tudást, a kutatási eredményeket menedzselő intézmény, amely a kereslet megteremtésével és szolgáltatásaival segíti a tudás, a kutatási eredmények gazdasági életben történő hasznosulását, 38. tudományterületek: a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágra tagozódnak, 39. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett, 40. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének ellenőrzési formája. A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények működésére vonatkozó külön rendelkezések 137. § (1) Ha a felsőoktatási intézményt nem az állam, illetve nem a helyi önkormányzat, továbbá nem országos kisebbségi önkormányzat tartja fenn (a továbbiakban az e bekezdésben felsoroltak együtt: magán felsőoktatási intézmények), vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és a képzési programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, valamint a jelentkezés elfogadásának előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és annak igazolását. (2) A magán felsőoktatási intézmények az e törvény 92. §-ának (5) bekezdésétől, 101. §-ának (3), valamint (5)-(6) és (9) bekezdésétől, a 126. § (1)-(2) bekezdésétől és (4) bekezdésétől, kivéve a (2) bekezdés második mondatát, a szervezeti és működési szabályzatukban eltérhetnek. Nem kell továbbá alkalmazniuk e törvény 102. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat, feltéve, hogy az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók létszáma - öt év átlagában - nem éri el a felsőoktatási intézménybe felvett


80

SZAKMAI MUNKAANYAG összes hallgatói létszám ötven százalékát. Ha az üzemi tanács, illetve ha ennek létrehozása nem kötelező az összes munkavállalóból álló munkavállalói értekezlet e megoldással egyetért, nem kell alkalmazni e törvény 103. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. (3) Ha a magán felsőoktatási intézményben nem hozzák létre az irányító testületet, a rektor a szenátus elnöke. (4) A magán felsőoktatási intézmények az állami felsőoktatási intézményekkel azonos feltételek mellett jogosultak az e törvény 127. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint e) pontjában meghatározott támogatásokra. A magán felsőoktatási intézmény az állami felsőoktatási intézményekkel azonos módon és feltételekkel vehet részt az e törvény 127. § (6) bekezdésében meghatározott pályázatokon, továbbá az e törvény 127. § (7) bekezdése alapján az állami felsőoktatási intézményekkel azonos módon és feltételekkel köthető vele megállapodás. (5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltakat a helyi önkormányzat, illetve az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézmény tekintetében is alkalmazni kell. 138. § (1) Hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefüggő képzést (a továbbiakban együtt: hitéleti képzés) az egyházi jogi személy által fenntartott felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: egyházi felsőoktatási intézmény) folytathatnak. Az egyházi felsőoktatási intézmények nem hitéleti képzést is folytathatnak, feltéve, hogy az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelel. (2) Az egyházi felsőoktatási intézményben a) a foglalkoztatási jogviszony létesítésénél az egyenlő bánásmódról szóló törvény 22. §-ában foglalt keretek között foglalkoztatási feltételek határozhatók meg, b) nem kell alkalmazni az e törvény 103. § (1) bekezdésének az érdekegyeztető tanácsra vonatkozó rendelkezéseit. (3) Hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény – a 19. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatására, valamint legalább egy tudományterületen vagy művészeti területen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. (4) A hitéleti képzés tartalmának meghatározása, a képzésben részt vevő oktatókkal, tanárokkal kapcsolatos követelmények meghatározása az egyházi felsőoktatási intézmény joga. A hitéleti képzés tekintetében az e törvény 16. §-ában szabályozott eljárásban csak azt kell vizsgálni, hogy biztosítottak-e a képzés tárgyi feltételei. A felsőoktatási intézmény határozza meg továbbá a felvételi eljárás rendjét - az érettségi vizsga meglétét kivéve - a felvétel követelményeit. (5) A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyház, továbbá a Kormánnyal a felsőoktatási feladatok ellátására megállapodást kötő egyház által fenntartott felsőoktatási intézmény jogosult az e törvény 127. §-a (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott normatív költségvetési támogatásra is. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott normatív költségvetési támogatásra jogosulttá válhat az az egyház által fenntartott felsőoktatási intézmény is, amelynek fenntartójával az oktatási miniszter felsőoktatási feladatok ellátására megállapodást köt. (7) Az (5) bekezdésben felsorolt egyházak által fenntartott felsőoktatási intézményekben nem hitéleti képzésre felvehető hallgatói létszámot az oktatási miniszter az érintett egyházi jogi személyekkel évente kötött megállapodás alapján határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy az évente államilag támogatható hallgatói létszámhelynek az összes államilag támogatott hallgatói létszámhelyre felvehetőkhöz viszonyított aránya nem lehet kevesebb, mint az 1997/1998-as tanévben az adott egyház valamennyi felsőoktatási intézményébe államilag finanszírozott hallgatóként felvett hallgatóknak az összes államilag finanszírozott hallgatóhoz viszonyított aránya. A hitéleti képzésbe államilag támogatott


81

SZAKMAI MUNKAANYAG hallgatói létszámra felvehető hallgatói létszámot az (5) bekezdésben felsorolt megállapodásban foglaltak szerint kell meghatározni, oly módon, hogy a mesterképzésre az alapképzéssel megegyező számú hallgató vehető fel. A hitéleti képzéshez biztosított államilag támogatott hallgatói létszámhelyre, hitéleti képzésre felvehető a határon túl élő magyar nemzetiségű jelentkező is, akkor is, ha nem tartozik az e törvény 53. §a (2) bekezdésének hatálya alá. (8) A hitéleti képzéssel összefüggésben a) az egyházi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata az e törvény 23. §-ának (4) bekezdésében, 24. §-ának (3) és (5) bekezdésében, 25. §-ának (4) és (5) bekezdésében, 30-31. §-ában, 32. §-ának (2)-(6) bekezdésében, 33. §-ának (4) bekezdésében, a 59. §-a (2) bekezdésének f) pontjában - a nemzeti etnikai kisebbséghez tartozás kivételével - foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg, továbbá b) az egyházi felsőoktatási intézmény e törvény 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően akkor is kaphat elismerést, ha csak egy szakon folytat képzést, c) e törvény 65. §-ának (4) bekezdésében szabályozott az alapszolgáltatás rendjének meghatározására, valamint a munkakör létesítésére, a foglalkoztatásra, a munkaköri és egyéb cím adományozására vonatkozó jogkör a fenntartót illeti meg, d) az e törvény 16. §-ának (8) bekezdésében - a gyakorló közoktatási intézmény kivételével -, 89. §-ának (6) bekezdésében, továbbá a 110. §-ában és 113. §-ában foglaltakat, továbbá intézményfejlesztési tervre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, e) az e törvény 16. §-ának (1)-(7) és (9) bekezdését, valamint a 112. §-át az e § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel kell alkalmazni, f) egyetemi tanári munkaköri cím megszerzéséhez nem szükséges a Magyar Akkreditációs Bizottság előzetes szakértői véleménye. (9) Az egyházi felsőoktatási intézmény hitéleti képzésére biztosított normatív támogatás megegyezik a bölcsész, bölcsész-tanár képzéshez nyújtott normatív támogatással. Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésben részesülő hallgatóinak képzésére fordított előirányzatot külön költségvetési előirányzatként kell megtervezni. (10) Ahol e törvény munkaviszonyt említ azon egyházi felsőoktatási intézmények esetén az egyházi személyi jogviszonyt is érteni kell. (11) Az oktatási miniszter az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeinek szabályozásánál a hitéleti képzés tekintetében az egyházi jogi személy kezdeményezésére szabályoz. (12) Az egyházi jogi személy kezdeményezésére a Magyar Akkreditációs Bizottságon belül hittudományi kérdésekkel foglalkozó bizottságot kell működtetni.

A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezések 139. § (1) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekben az irányító testület létrehozása nem kötelező. A fenntartót megillető jogosítványokat - ha irányító testületet nem hoznak létre - a honvédelmi miniszter, illetve a belügyminiszter gyakorolja. A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter az irányító testület egyes jogosítványait a felsőoktatási intézményre átruházhatja. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények költségvetési támogatását a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg a Belügyminisztérium költségvetésében kell megtervezni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott felsőoktatási intézmények tekintetében e törvény 34-38. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.


82

SZAKMAI MUNKAANYAG

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott felsőoktatási intézmények tekintetében törvény eltérő rendelkezéseket állapíthat meg a) az oktatók, illetve az intézményi vezetők kinevezésére és jogállására, b) a hallgatók jogállására, juttatásaira, az általuk fizetett tandíjakra. (4) A honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter – az oktatási miniszterrel közösen – szabályozza az (1) bekezdésben meghatározott a) felsőoktatási intézményben működő szervezeti egységek létesítésének és működésének rendjét, b) az évenként felvehető hallgatók számát és a felvétel különös feltételeit, c) a külföldi hallgatók felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait, a juttatások és a tandíjfizetés rendjét. (5) A honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter az (1) bekezdésben meghatározott felsőoktatási intézmények tekintetében a) benyújtja a Kormányhoz az éves költségvetési beszámolót és a támogatási tervet, b) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerűségét, c) gyakorolja az e törvény 110. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogköröket, d) meghatározza gazdálkodás és finanszírozás speciális szabályait. (6) A katonai felsőoktatási intézmény és a rendvédelmi felsőoktatási intézmény olyan képzést is folytathat, amelyik nem tartozik a katonai, illetve a rendvédelmi felsőoktatás körébe. E képzések tekintetében a (3) bekezdés a) pontjában, a (4) bekezdés a) pontjában és az (5) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók. E képzések tekintetében a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni – beleértve az államilag támogatott hallgatói helyek biztosítására és finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket is. Az orvosképzést (egészségügyi képzést) folytató felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezések 140. § (1) Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény) részt vesznek az egészségügyi ellátásban, e célból egészségügyi szolgáltatót létesítenek és tartanak fenn, vagy egészségügyi szolgáltatóval társulnak. (2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - a felsőoktatási intézmény részeként vagy attól elkülönített szervezeti keretben - egy egészségügyi szolgáltató működtetésére jogosult. Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi felsőoktatási intézmény részeként, - költségvetési szervként működő egészségügyi felsőoktatási intézmény esetében - részjogkörű költségvetési egység formájában (a továbbiakban: klinika), vagy a felsőoktatási intézménytől elkülönülve működhet (a továbbiakban: egyetemi klinika). Az egyetemi klinika gazdasági társaság, vagy közhasznú társaság fenntartásában is működhet. (3) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója részt vesz a területi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a progresszív betegellátásban, és a területileg illetékes regionális, megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral finanszírozási szerződést köt.


83

SZAKMAI MUNKAANYAG (4) Az egészségügyi miniszter irányításával az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezi a szakorvos-, a szakfogorvos-, a szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus, népegészségügyi szakemberképzést, a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzését, továbbá közreműködik e feladatok ellátásában. (5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények közreműködhetnek a regionális egészségfejlesztési tevékenységben, – megállapodás alapján – az irányított betegellátási rendszerben. (6) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény által végzett egészségügyi szolgáltató tevékenységre, beleértve az egészségügyi kutatást, egészségügyi szak- és továbbképzést is, alkalmazni kell az egészségügy irányítására és szervezésére, az egészségügyi miniszter irányítási jogkörére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá mindazokat a jogszabályokat, amelyek meghatározzák az egészségügyi szolgáltatás megszervezését, nyújtását, feltételeit, a feladatellátásban közreműködők szakképzettségét, a tevékenység finanszírozását. Az irányító testület jogosítványai az egészségügyi szolgáltató tevékenységre nem terjednek ki. Az e bekezdésben szabályozott tevékenységek tekintetében a fenntartói irányítás jogosultságai és kötelezettségei az egészségügyi minisztert illetik meg. (7) Azt, aki az egészségügyi felsőoktatási intézmény képzési feladataiban és egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladataiban is – munkaköri feladataként – részt vesz, kettős munkakörben kell alkalmazni. Kettős munkakörben történő foglalkoztatás esetén meg kell határozni, hogy a teljes munkaidő hányad részét kell az oktató, hányad részt pedig az egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladatokra fordítani. Kettős munkakörben történő foglalkoztatás esetén az egyes tevékenységekre vonatkozó foglalkoztatási és díjazási szabályokat alkalmazni kell. (8) Az egészségügyi felsőoktatási intézményben az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős rektorhelyettest kell megbízni, aki teljes jogkörrel irányítja és felel az egészségügyi szolgáltatás megszervezéséért, beleértve a munkáltatói jogok gyakorlását is. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meg kell határozni a rektorhelyettes irányítási feladatait, kötelezettségvállalási jogosultságát. A rektorhelyettes részt vehet tanácskozási joggal az irányító testület ülésén. E bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata másként nem rendelkezik. E bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha a 141. §-ban meghatározottak szerint létrehozzák az egészségtudományi centrumot. (9) Az oktatási miniszter és az egészségügyi miniszter megállapodásban rögzíti az egészségügyi felsőoktatás irányításával és finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket. 141. § (1) Ha az állami fenntartású, egyesülés folytán létrejött felsőoktatási intézményben legalább három tudományterületen folyik a képzés, az orvos- és egészségtudományi képzést ellátó kari formában működő, legalább kettő oktatási szervezeti egység, továbbá az egészségügyi szolgáltatók - a képzési, kutatási és betegellátási feladatok koordinálására - egészségtudományi centrumot hozhatnak létre. Az egészségtudományi centrum gyakorolja a vagyonkezelői jogot azoknak a vagyontárgyaknak a tekintetében, amelyek az orvos- és egészségtudományi képzés, továbbá más egészségügyi, gyógyítómegelőző feladatainak ellátásához állnak rendelkezésre. (2) Az egészségtudományi centrum élén elnök áll, aki rektorhelyettesi megbízásban végzi munkáját. Az elnököt azok a szenátusi tagok választják, akik az egészségtudományi centrumban végzik munkájukat. Az elnök képviseli az egészségtudományi centrumot. A centrum vezetője ellátja a 140. § (8) bekezdésében foglalt, a rektorhelyettesre meghatározott feladatokat is. Az egészségügyi centrumot illetően az egyetemet a centrumot vezető rektorhelyettes képviseli. A rektorhelyettes részt vehet tanácskozási joggal az irányító testület ülésén. (3) Az egészségügyi miniszter a 140. § (6) bekezdésében szabályozott jogosítványait az elnök útján gyakorolja. (4) A költségvetési szervként működő egészségtudományi centrum részjogkörű költségvetési egység, amely kincstári számlával rendelkezik. Az agrártudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezések


84

SZAKMAI MUNKAANYAG

142. § (1) Ha az agrártudományi képzést folytató egyetemen, több képzési területen folyik képzés és az agrártudományi képzés legalább kettő karon került megszervezésre, e karok, valamint az elkülönült gyakorlóhely, tangazdaság agrárcentrum keretében is működtethetők. (2) Az agárcentrum látja el az ágazati kutató-fejlesztő, innovációs tevékenységet, a területi szaktanácsadás, az agrártovábbképzés, a gyakorlati képzés feladatait, melynek költségvetési támogatását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetésében kell megtervezni. (3) Az agrárcentrum vezetője és költségvetése tekintetében az egészségtudományi centrumra vonatkozó szabályokat [141. §] kell alkalmazni. (4) Az oktatási miniszter és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megállapodásban rögzíti az agrár felsőoktatás irányításával és finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket, azzal a megkötéssel, hogy a megállapodás alapján az agár-fejlesztésre jutó források legalább egy százalékát az agrár felsőoktatási intézményekben folytatott ágazati kutató-fejlesztő tevékenységéhez és a gyakorlati képzés támogatásához biztosítani kell. A művészeti felsőoktatásra vonatkozó rendelkezések 143. § (1) Ha a felsőoktatási intézmény kizárólag a művészeti képzési ág valamelyikében folytat képzést az e törvényben foglaltakat az (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (a továbbiakban: művészeti felsőoktatási intézmény). (2) A művészeti felsőoktatási intézmény művészeti gyakorlóhelyet létesíthet és tarthat fenn. (3) A táncművészeti képzési ágban a felsőfokú tanulmányok az érettségi vizsgát megelőzően is megkezdhetők. Ebben az esetben a hallgató egyidejűleg sajátítja el az érettségi vizsga letételéhez szükséges követelményeket és a művészeti alapképzés követelményeit. A jelölt a párhuzamos oktatásban folyó képzésben a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. (4) A művészeti felsőoktatási intézmény az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint egy művészeti ágban doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. (5) Ha a művészeti ágban nem folyik legalább tíz éve mesterfokozatot nyújtó képzés oktatói munkakört, valamint tanári munkakört tölthet be az is, akinek alapképzésben szerzett oklevele és szakképzettsége van, feltéve, hogy az oktatói munkakör betöltésének a tudományos fokozat megléte nem előfeltétele. (6) Művészeti alap- és mesterképzésben a 44. § (3) bekezdésében foglaltak mellett a záróvizsgának része művészeti alkotás elkészítése, előadás létrehozása, bemutatása és megvédése. (7) A művészeti felsőoktatási intézmény alapfokú művészeti nevelés és oktatás, valamint művészeti szakképzés feladatait közoktatási intézmény létrehozásával láthatja el. A művészeti felsőoktatási intézmény - hallgatói jogviszony létesítése nélkül - a középiskolába járó tanulót felkészítheti a művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre. A felkészítésben résztvevő tanuló után az alapfokú művészetoktatásban résztvevő tanulóra számított normatív hozzájárulás fizethető. (8) Ha a felsőoktatási intézmény - anélkül, hogy az e §-ban meghatározottak alapján művészeti felsőoktatási intézménynek minősülne - művészeti képzést folytat működésére a (2)-(3) és (5)-(7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. A pedagógusképzésre vonatkozó külön rendelkezések


85

SZAKMAI MUNKAANYAG 144. § (1) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény - a külön törvényben meghatározottak szerint - elláthatja az e törvényben meghatározott feladatai mellett a közoktatás feladatait is. A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények tevékenységüket a közoktatás igényeinek figyelembe vételével végzik. A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény közoktatási intézményt tarthat fenn, illetve kapcsolatot tarthat, együttműködhet közoktatási intézménnyel. (2) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók a közoktatási intézményben vesznek részt gyakorlati felkészítésben. Ha a közoktatási intézményt a felsőoktatási intézmény tartja fenn, az gyakorló közoktatási intézményként működik. A gyakorló közoktatási intézményt a felsőoktatási intézmény - a közoktatásról szóló törvény alapján intézményalapításra jogosulttal - közösen is fenntarthatja. A hallgatók gyakorlati felkészítése megvalósítható - megállapodás alapján - bármelyik közoktatási intézményben. (3) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények közreműködnek a pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatásokban, segítik az oktatási miniszter közoktatással összefüggő ágazati feladatainak a végrehajtását. (4) Az oktatási miniszter az ágazati feladatainak körében, a közoktatási és a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményrendszer fejlesztéséhez, a pedagógusképzés korszerűsítéséhez, az ehhez szükséges szakmai feltételek megteremtéséhez - a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményekre építve - regionális szolgáltató és kutatóhálózatot hoz létre és működtet. Az oktatási miniszter az e bekezdésben és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az érintett felsőoktatási intézménnyel megállapodást köt. Az oktatási miniszter megszervezi a pedagógusképzés-fejlesztés országos szolgáltatási és kutatási feladatainak az ellátását. (5) Ha a felsőoktatási intézményben több oktatási szervezeti egységben folyik pedagógusképzés a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni azt az oktatási szervezeti egységet, amelyik ellátja a különböző szervezeti egységekben folyó oktatómunka, valamint az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés összehangolását. Ennek a szervezeti egységnek a vezetője felel a felsőoktatási intézményben folyó pedagógusképzés összehangolásáért. (6) Tanári szakképzettség csak mesterképzésben szerezhető. (7) A Kormány rendeletben határozza meg a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés szakjait. Az oktatási miniszter rendeletben meghatározza a tanári mesterség képzési és kimeneti követelményeit. (8) A Magyar Akkreditációs Bizottságban a pedagógusképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó állandó szakmai és szakértői bizottság működik. 145. § (1) Ha a felsőoktatási intézményben nemzetiségi pedagógusképzés folyik, a felvételi követelményeknek megfelelő jelentkező esetén a képzést meg kell szervezni. (2) A nemzetiségi pedagógusképzésre történő jelentkezők közül előnyben kell részesíteni azt, aki az adott kisebbséghez tartozik. A kisebbséghez tartozást a kisebbségi nyelvből tett érettségi vizsga igazolja. (3) A nemzetiségi pedagógusképzésben a kisebbség nyelvét a képzés teljes időtartama alatt oktatni kell. (4) A nemzetiségi pedagógusképzés a finanszírozás szempontjából kis szaknak minősül. (5) Ha a Magyar Akkreditációs Bizottság nemzetiségi pedagógusképzés tekintetében készít szakvéleményt, munkájába bevonja az érintett országos kisebbségi önkormányzat által delegált szakértőt.


86

SZAKMAI MUNKAANYAG Átmeneti és vegyes rendelkezések 146. § (1) A Magyar Köztársaság címere elhelyezhető a felsőoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló helyiségekben, címtábláján, épületeinek homlokzatán, továbbá feltüntethető a körbélyegzőjén és a felsőoktatási intézmény által kiadott okleveleken, oklevélmellékleteken. (2) Az Idegennyelvi Továbbképző Központ, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi és Továbbképző Intézete és a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézete a felsőoktatási intézmény részeként működnek. Átadás-átvételük tekintetében az Oktatási Minisztérium és az érintett felsőoktatási intézmény vezetője állapodik meg. A továbbképző intézetek a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján részt vehetnek idegennyelvi képzésben és vizsgáztatásban, szakirányú továbbképzés és iskolarendszeren kívüli képzések szervezésében. A továbbképző intézetek a felsőoktatási intézmény keretei között önálló jogi személyként működnek tovább részjogkörű költségvetési egységként. (3) A Pető András Főiskola főiskolaként működhet tovább oly módon, hogy egy képzési területen, egy szakon folytathat képzést. (4) A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem akkor is használhatja az egyetem elnevezést, ha egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatására, valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre, illetve doktori fokozat odaítélésére. 147. § (1) Az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető. (2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a „dr. univ.” megjelölést. (3) Hittudományi egyetemeken 1993. szeptember 1-je előtt szerzett hittudományi doktori cím továbbra is viselhető. (4) Az 1997. december 31-éig az egyetem által odaítélt doktori fokozat, illetőleg megállapított doktori fokozattal való egyenértékűség továbbra is érvényes. (5) Amennyiben jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként „tudományos fokozat”-ot említ, azon doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni. (6) A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkező személy a „doktori fokozat” megjelölést használhatja. (7) Azok, akik e törvény hatálybalépése előtt szereztek magyar egyetemen vagy főiskolán oklevelet jogosultak a következő címek használatára: a) az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok esetében (ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.), b) a b) pontban nem említett egyetemi végzettséggel rendelkezők az okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetőleg – a szaktól függően – a képesítési követelményekben meghatározott más cím, c) a főiskolai végzettséggel rendelkezők – a tanulmányi iránytól függően – a mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetőleg a képesítési követelményekben meghatározott más cím.


87

SZAKMAI MUNKAANYAG (8) Az e törvény hatálybalépése előtt szerzett következő címek és ahhoz kapcsolódó rövidítések tovább használhatók a) címek: aa) Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae, ab) doctor honoris causa, b) rövidítések: ab) a doktori (PhD) fokozat esetén a „doktor (PhD)” vagy a „Dr.” rövidítés, bb) az ab) pont esetén a „Dr. h. c.” rövidítés. (9) Az oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény (vagy annak jogutódja) a (8) bekezdésben említett jogosultságról igazolást állít ki. (10) A honosított (elismert) oklevelekre a (7) és (8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben az elismerést vagy honosítást valamely korábbi irányító minisztérium végezte, az igazolást az Oktatási Minisztérium adja ki. (11) Az 1996. szeptember 1-je előtt a felsőoktatási intézményekben létesített szakosító továbbképzési szakokon szerzett szakosító továbbképzési oklevél által tanúsított szakképzettség a munkakör betöltése és a foglalkozás (tevékenység) gyakorlása szempontjából egyenértékű az e törvényben meghatározott, szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettséggel. (12) Azok a főiskolai tanárok, akik e törvény hatálybalépésekor jogosultak a professzori cím használatára e törvény hatálybalépése után is használhatják ezt a címet. 148. § (1) Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. (2) 2010. december 31-ig foglalkoztatás és programakkreditáció során egyenértékűnek kell tekinteni a doktori fokozattal a) az 1990. évi XII. törvényben meghatározott díjakat, b) a testkulturális felsőoktatásban az olimpiai játékokon, felnőtt-világbajnokságon, felnőtt Európa-bajnokságon elért első három helyezés valamelyikét, c) művészeti felsőoktatásban a DLA mesterfokozattal az 1991. évi XXXI. törvényen alapuló kormányrendeletben meghatározott, illetve miniszteri rendeletek alapján adományozható művészeti vagy ezekkel egyenértékűnek tekintett külföldi művészeti elismeréseket. (3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések alapján a felsőoktatási intézményben egy alkalommal lehet kinevezést adni. KILENCEDIK RÉSZ HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezések 149. § (1) Ez a törvény 2005. január 1-jén lép hatályba. Egyes rendelkezéseinek bevezetése fokozatosan, a 150–159. §-ban meghatározottak szerint történik.


88

SZAKMAI MUNKAANYAG

(2) 2006. szeptember 1-jétől hatályát veszti a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény) valamint az azt módosító 1993. évi LXXXV. törvény, 1994. évi LVIII. törvény, 1995. évi LIX. törvény, 1996. évi LXI. törvény, 1997. évi VIII. törvény, 1997. évi CXXVI. törvény, 1997. évi CXXVII. törvény, 1998. évi XXXVIII. törvény, 1999. évi LII. törvény, 2000. évi XCVII. törvény, 2000. évi CVII. törvény, 2001. évi LXV. törvény, 2001. évi XCI. törvény, 2003. évi XXXVIII. törvény, 2004. évi LX. törvény 4-6. §-a, 7. § (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése, 2004. évi LXI. törvény, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCVII. törvény a 22. §-a kivételével, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 81. §-a. (3) Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezéseit e törvény hatályba lépésének napjától akkor lehet alkalmazni, ha e törvény bevezetése még nem kezdődött meg. (4) Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján megkötött intézményi megállapodások érvényességét e törvény hatályba lépése nem érinti. Az abban foglaltakat azonban 2006. szeptember 1jéig felül kell vizsgálni. Az e törvénnyel ellentétes képzésre kötött megállapodások felülvizsgálat hiányában az említett időpontban érvényüket vesztik, oly módon, hogy a megállapodásban foglaltak alapján megkezdett képzéseket be kell fejezni. (5) Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei alapján kiadott foglalkoztatási szerződések, vezetői megbízások, munkakörhöz kapcsolódó címek e törvény hatályba lépésével nem szűnnek meg, azokat e törvény alapján át kell alakítani. 150. § (1) Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei alapján létrehozott testületek, azok vezetői és tagjai megbízatását, működését – ha e törvény másképp nem rendelkezik – e törvény hatályba lépése nem érinti. A testületek megbízatásuk lejártáig tovább működhetnek. (2) A Magyar Akkreditációs Bizottság Titkársága, mint teljes jogkörrel rendelkező önálló költségvetési szerv 2005. július 1-jétől kezdődően megszűnik. A Titkárság jogutódja a Magyar Akkreditációs Bizottság. 2005. július 1-jétől kezdődően a Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács az e törvényben meghatározott jogi személyként működnek tovább változatlan összetételben. A változás nem érinti a két testület előtt folyamatban lévő ügyeket, amelyeket a megkezdésekor hatályba lépő rendelkezések alapján kell befejezni. Nem érinti továbbá a változás előtt hozott döntéseket, vállalt kötelezettségeket, illetve megszerzett jogokat. A Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagjai megbízatásuk lejártáig ellátják feladatukat, s annak lejártát követően kell az új rendelkezések szerint megalakítani a testületeket. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács eddig az időpontig négy új taggal bővül. Ezeket a tagokat a kamarák saját tagjai közül delegálják. (3) A Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács Titkárságán foglalkoztatottak további alkalmazására a munkáltató jogutódlással történő megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy illetményük változatlanul hagyása mellett közalkalmazotti jogviszonyukat munkaviszonnyá kell átalakítani. (4) A Magyar Akkreditációs Bizottság 2006. január 1-jéig az e törvényben meghatározott feladatokhoz igazítja szervezetét. (5) Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni. (6) A felsőoktatásról szóló törvény alapján szerzett mester (DLA) fokozat megfelel az e törvény szerint művészeti területen adományozható DLA fokozatnak. (7) E törvény hatályba lépésének napjától az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján új intézmény, azon belül szervezeti egységek, szakok nem indíthatók, azonban rendelkezései alapján 2006. január 1-jéig a felsőoktatási intézmény megszüntethető.


89

SZAKMAI MUNKAANYAG (8) A 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény 10/A. §-a és 10/B. §-a rendelkezései alapján utoljára 2005-ben lehet ösztöndíjat folyósítani. A Széchenyi István, a Békéssy György Posztdoktori, valamint a Szent-Györgyi Albert Ösztöndíjakat pályázati rendszerben a Kormány ösztöndíjaként 2006. január 1-jétől tovább kell működtetni. A már megállapított ösztöndíjakat e törvény hatálybalépése nem érinti. A kuratórium a megbízatásának idejéig tovább működik. (9) A Kormány rendeletben határozza meg az ösztöndíjak odaítélésének rendjét, mértékét, az ösztöndíjra jogosultak körét, valamint e törvény bevezetésével összefüggésben további átmeneti szabályokat állapíthat meg. Egyes intézkedések bevezetése A felsőoktatási intézmények átalakulása, új intézmények indítása 151. § (1) Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények alapító okiratát e törvény 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján ki kell egészíteni és azt a fenntartónak 2005. október 31-ig meg kell küldenie a Regisztrációs Központ részére, azzal, hogy azon képzési területeket, képzési ágat, tudományterületeket, művészeti területeket, képzési szinteket, amelyen az intézmény képzést folytathat, a felvehető maximális hallgatói létszámot 2005. november 1-je és 2007. december 31-között kell az alapító okiratban feltüntetni. (2) E törvényben meghatározott alapítói, fenntartói kör első alkalommal 2005. szeptember 1-jén kezdeményezheti a létesítési eljárást, az új felsőoktatási intézmény működését legkorábban 2006. szeptember 1-jétől kezdheti meg. A Regisztrációs Központot 2005. augusztus 31-ig kell létrehozni. (3) A fenntartói jog átadására 2006. január 1-jétől kezdődően e törvény 18. §-ában meghatározottak alapján kerülhet sor. (4) Az e törvény 21. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jegyzéket első alkalommal 2006. március 31-ig kell közzétenni. 152. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor működő állami felsőoktatási intézményekben az irányító testületeket 2005. július 31-ig létre kell hozni. Az irányító testület létszámát a tényleges (felvett) hallgatói létszám alapján kell meghatározni. (2) Az e törvény hatálybalépésekor működő felsőoktatási intézmény intézményi tanácsa 2005. április 15-ig kidolgozza az e törvény szerinti szenátus megválasztásának és működésének rendjét, amely alapján az új szenátust 2005. május 31-ig kell létrehozni. 153. § (1) Az e törvénynek megfelelő intézményi, szervezeti felépítést a felsőoktatási intézményeknél 2006. január 31-ig kell kialakítani. E körben felül kell vizsgálni a székhelyen kívüli képzéseket, az együttműködési és társulási megállapodásokat. (2) Az e törvény hatálybalépésekor működő felsőoktatási intézmények 2006. január 31-ig elkészítik az e törvény 24. §-ában meghatározottaknak megfelelő szervezeti és működési szabályzatukat, és megküldik jóváhagyás céljából. Az új szervezeti és működési szabályzatot 2006. szeptember 1-jétől kell alkalmazni valamennyi hallgató tekintetében, függetlenül attól, hogy a hallgatói jogviszony mikor keletkezett. Az új szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat az átmeneti szabályokat, például tanulmányi és vizsgarendet, amelyek a korábbi képzési rendszerben megkezdett tanulmányok befejezéséhez szükségesek. (3) Az e törvény 106. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a felsőoktatás középtávú fejlesztési tervét – az e törvény tapasztalatainak 2007-ben történő áttekintését követően – első alkalommal 2008. december 31-ig nyújtja be a Kormány.


90

SZAKMAI MUNKAANYAG Vezetői megbízások, foglalkoztatás kérdései 154. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor rektori, főiskolai rektori, illetve főigazgatói megbízással rendelkezők 2005. április 15-ig nyilatkoznak arról, hogy megbízatásuk hátralévő idejéig el kívánják-e látni a felsőoktatási intézmény vezetését és ehhez kapcsolódóan az irányító testület vezetését is. Abban az esetben, ha vállalják e feladatok együttes ellátását, jelenlegi megbízatásuk 2005. május 1-jétől átalakul rektori megbízássá és irányító testületi elnöki megbízássá. (2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott vezetői megbízatások az eredeti megbízás szerint fennmaradnak addig az időpontig, ameddig a felsőoktatási intézmények új szervezeti felépítése nem alakul ki, de legkésőbb 2006. június 30-ig. Eddig az időpontig a rektornak felül kell vizsgálnia valamennyi vezetői megbízást, és e törvény szerint meg kell erősítenie, illetve meg kell szüntetnie őket. Döntéséhez be kell szereznie az irányító testület vagy – ha az a felsőoktatási intézményben nem működik – a fenntartó egyetértését. (3) E törvény hatálybalépése nem érinti az oktatók, illetve a kutatók részére kiadott főiskolai, illetve egyetemi foglalkoztatáshoz kötődő címeket. Azokat az érintettek tovább használhatják, változatlan besorolás mellett. 2008. szeptember 1-jétől kezdődően csak az e törvényben meghatározott címek adományozhatók az e törvényben meghatározott feltételek szerint. (4) Az e törvényben meghatározottak szerint a munkáltatónak 2005. augusztus 31-ig át kell tekintenie, felül kell vizsgálnia az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak munkaszerződését, közalkalmazotti szerződését, és külön kell választani a munkakört a munkaköri címektől. Eddig az időpontig át kell tekinteni a többi foglalkoztatási jogviszonyra kötött megállapodást e törvény szerint. (5) Az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak havi rendszeres járandósága az új juttatási rendszerre történő átállás miatt nem csökkenthető. A 102. § (2) bekezdésében szabályozott, a kiemelkedő oktatói és kutatói teljesítmény elismerését szolgáló juttatási rendszert fokozatosan 20062007-2008-2009. évben kell kialakítani, oly módon, hogy a 2006-ban a számítás alapjául szolgáló összeg nem lehet kevesebb, mint az egyetemi tanári munkakör I. fizetési fokozata összegének öt százaléka, ezt követően évenként további öt százalékkal emelve. (6) Ha a művészeti képzésben az oktatót, illetve a tanárt alapképzésben szerzett szakképzettséggel alkalmazzák, de ennek lehetősége a 143. § (5) bekezdése alapján megszűnik, az oktató, illetve a tanár tovább foglalkoztatható. Átállás a képzési rendszerre 155. § (1) A felsőoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétől az e törvény szerint elkészített képzési program alapján indíthatják az alapképzés első képzési időszakát, beleértve az osztatlan (egységes) képzés első képzési időszakot is. Ettől az időponttól kezdődően nem indítható a régi képzési szerkezet szerinti főiskolai szintű, illetve egyetemi szintű képzésben új évfolyam. A felsőoktatási intézmények olyan képzést indíthatnak, amelyet a képzési program részeként 2006. június 30-ig a szenátus elfogadott. (2) Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a korábbi követelmények szerint fejezik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. (3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-e előtt kezdték meg, de hallgatói jogviszonyukat szüneteltették, és emiatt tanulmányaikat az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem tudják befejezni, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint e törvény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat.


91

SZAKMAI MUNKAANYAG (4) Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell. (5) Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell. (6) Az e törvény alapján indított mesterképzésbe bekapcsolódhatnak a főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők. Az e törvény alapján indított szakirányú továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők. 156. § (1) A felsőoktatási intézmények az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján kiadott követelményekre építve kezdhetnek szakirányú továbbképzést mindaddig, ameddig az e törvény alapján megkezdett alapképzésre épülve szakirányú továbbképzés nem indítható. (2) A felsőoktatási intézmények a doktori képzést az egyetemi képzés követelményeire építve indíthatják mindaddig, ameddig az e törvényben szabályozott mesterképzés alapján a doktori képzés nem indítható meg. Ettől az időponttól kezdődően a doktori képzést a mesterképzésre építve kell indítani, azonban biztosítani kell, hogy az egyetemi szintű végzettséggel rendelkezők a doktori képzésbe be kapcsolódhassanak. (3) Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény 84–86. §-a 2006. szeptember 1-jétől induló új képzésekben nem alkalmazható, rendelkezéseit azonban a korábban megkezdett képzések tekintetében alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók továbbá az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény 91–94.§-ban foglaltak, az előírt követelmények kivételével. A doktori képzés és fokozatszerzés eljárási kérdéseire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A doktori képzésben résztvevőknek az e törvényben meghatározott fokozatokat kell odaítélni. A 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján odaítélt doktori fokozatok egyenértékűek az e törvény alapján kiadott doktori fokozatokkal. A doktoranduszok jogai és kötelezettségei nem változnak. (4) A 66. § (5) bekezdés szerinti doktori képzésre biztosítandó államilag támogatott létszámkeretre vonatkozó rendelkezést 2008/2009-es tanévtől kell alkalmazni, azzal, hogy a képzésre biztosítandó létszámkeret 2006/2007-es tanévtől kezdődően azonban a doktori képzésben résztvevők száma nem lehet kevesebb, mint a 2005/2006-os tanévben.. A hallgatók jogai és kötelességei 157. § (1) A felsőoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétől kezdődően az új tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján kötelesek megszervezni a vizsgaidőszakot az e törvény 43. §-ában meghatározottak szerint. Azon hallgatók tekintetében, akik 2006. szeptember 1-jét megelőzően kezdték meg tanulmányaikat és azt nem szüneteltették, a vizsgáztatás és a további képzési időszak megkezdése a tanulmányok megkezdésekor érvényes követelmények alapján történik. Részükre a tanulmányaik megkezdésekor érvényes végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevelet kell kiadni. (2) Az e törvény 45. §-ában meghatározottakat az e törvény alapján indított képzések és kiadott oklevelek tekintetében kell alkalmazni. A nyelvvizsga-bizonyítványt az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az oklevél kiadásának előfeltételeként akkor kell megkövetelni, ha a képzés indításakor annak meglétét előírták. (3) A 2005. évben induló vizsgaidőszaktól kezdődően az okleveleken rajta kell lenni a felsőoktatási intézmény OM-azonosítójának és a kiállított oklevélről az e törvényben meghatározottak szerint tájékoztatást kell nyújtani a felsőoktatási információs központnak. 158. §


92

SZAKMAI MUNKAANYAG (1) A 66–69. §-ban foglaltakat a 2006. szeptember 1-jén induló képzések tekintetében kell alkalmazni. (2) Az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses képzésben szerzett oklevelet, 2006. szeptember 1-jétől e törvény 66–68. §-a alapján jogosult igénybe venni az államilag támogatott hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006 szeptember 1-je után felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, az e törvény 68. §-ának (3) bekezdésének alkalmazásában - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet. (3) Azoknál, akik felsőoktatásban szerzett oklevél vagy bizonyítvány birtokában kezdik meg tanulmányaikat 2005. szeptember 1-jén, e törvény 69. §-ának (2) bekezdésének alkalmazásában azt kell vélelmezni, hogy a juttatások szempontjából hét félévet vett igénybe. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet. (4) A felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága határozza meg e törvény 70. § (7) bekezdése alapján, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezései alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket az e törvény alapján induló képzésekben, milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését el kell végezni függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben, vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt. (5) Az e törvény 78–80. §-ában szabályozott jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezéseket 2005. január 1-jétől kell alkalmazni azokban az ügyekben, amelyek az e törvény hatályba lépése után keletkeztek. (6) Az e törvény hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket megállapító 81. §-át 2006. január 1-jétől kell alkalmazni. (7) Az e törvény 60. §-ának (4) bekezdésében előírt felelősségbiztosítást 2005. szeptember 1jétől kell megkötni. Az új finanszírozási rend bevezetése 159. § (1) A 66. § (3) bekezdésében foglaltakat első alkalommal 2005-ben kell alkalmazni a 2006. szeptember 1-jén induló alapképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések tekintetében. A mesterképzésre felvehető államilag támogatott hallgatói létszámra felvehető keretszámot első alkalommal 2009-ben kell e rendelkezések alapján megállapítani. A Kormány a mesterképzésre felvehető államilag támogatott hallgatói létszámot 2006-2009-es tanévekre mérlegelés alapján, a felsőoktatásban államilag támogatott hallgatói képzésben résztvevők összlétszáma alapján határozza meg. (2) Az e törvény 127–132. §-ában meghatározott finanszírozási rend szerint először a 2006. évi költségvetést kell összeállítani, illetve a 127. § (7) bekezdés e) pontja és (8) bekezdése 2007. január 1jétől alkalmazható. (3) A hallgatói juttatások közül a hitelrendszert 2005. szeptember 1-jéig kell átalakítani. (4) A 128. § (3) bekezdésében foglaltakat 2006. szeptember 1-jétől kell biztosítani. (5) A hallgatók külföldi tanulmányainak támogatásának rendjét 2005. szeptember1-jétől kell bevezetni. (6) A Doktornaduszok Országos Szövetsége támogatásához 2006-ban az éves doktori normatíva országos keretösszegének egy százalékát, 2007-ben fél százalékát kell biztosítani. 160. §


93

SZAKMAI MUNKAANYAG Az e törvény hatálybalépésekor működő nem állami felsőoktatási intézmények az állandó oktatói, kutatói karra vonatkozó rendelkezések szerint 2008. szeptember 1-jétől kezdődően kötelesek működni. Eddig az időpontig a hatálybalépésekor meglévők szerint tovább foglalkoztathatják alkalmazottjaikat. TIZEDIK RÉSZ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK 161. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a következő 30/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: "Tanulói, hallgatói, vendéghallgatói vagy kollégiumi tagsági jogviszonyban létrehozott mű 30/A. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző tanulói, hallgatói (vendéghallgatói) vagy kollégiumi jogviszonyából folyó kötelessége, és a nevelési-oktatási vagy a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium saját nevében kezdeményezi és szervezi meg a mű elkészítését, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről. (2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben a nevelési-oktatási vagy a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium a felhasználási szerződésekre vonatkozó rendelkezések alapján szerezhet engedélyt a mű felhasználására." 162. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. 64. §-a (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: "(1) A kérelmezőnek az e törvény I., II. és XI. fejezete szerinti eljárásért, továbbá a magyar oklevélről vagy bizonyítványról szóló igazolás kiállításáért a kérelem benyújtásakor irányadó, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér egynegyedének megfelelő összeget (a továbbiakban: eljárási díjat) kell fizetnie az eljáró hatóság számlájára." (2) A (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket először a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni. 163. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 3/A. § bekezdéssel egészül ki: "3/A. § A 3. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a törvény IV., V. és VI. része alkalmazásában felnőttképzési tevékenységnek minősül a felsőoktatási intézményben, felnőtt hallgató részére nyújtott, a felsőoktatásról szóló törvény alapján állami támogatásban nem részesülő, a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó képzés." (2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 100/A. §-sal egészül ki: "100/A. § (1) Ha az állami feladatellátás keretében nyújtott szolgáltatáshoz való hozzáférés joga nem zárja ki, és a feladatot meghatározó törvény megengedi, a költségvetési szerv, az alaptevékenységével egyező tevékenységet kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységként, ellenszolgáltatás ellenében, időbeli korlátozás nélkül is folytathatja, feltéve, hogy az e tevékenység eredménye az alaptevékenységre, az alaptevékenységgel egyező tevékenységre, illetve a tevékenység ellátásában közreműködők díjazására használja fel. (2) A feladatot meghatározó törvény e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg."


94

SZAKMAI MUNKAANYAG 164. § (1) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett) "g) felsőoktatási intézmény." (2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózók rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában kedvezményezett) "i) a felsőoktatási intézmény."


95

SZAKMAI MUNKAANYAG 1. számú melléklet a ....../2004. évi törvényhez A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI Állami egyetemek Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest Debreceni Egyetem, Debrecen Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Szent István Egyetem, Gödöllő Kaposvári Egyetem, Kaposvár Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest Miskolci Egyetem, Miskolc Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Pécsi Tudományegyetem, Pécs Semmelweis Egyetem, Budapest Szegedi Tudományegyetem, Szeged Széchenyi István Egyetem, Győr Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest Veszprémi Egyetem, Veszprém Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest Nem állami egyetemek Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest Közép-európai Egyetem, Budapest Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, Budapest Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest Állami főiskolák Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest Budapesti Műszaki Főiskola, Budapest Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros Eötvös József Főiskola, Baja Eszterházy Károly Főiskola, Eger Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös Kecskeméti Főiskola, Kecskemét Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza Rendőrtiszti Főiskola, Budapest Szolnoki Főiskola, Szolnok Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas Nem állami főiskolák A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest Adventista Teológiai Főiskola, Budapest Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác Baptista Teológiai Akadémia, Budapest Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest


96

SZAKMAI MUNKAANYAG Budapesti Kommunikációs Főiskola, Budapest Egri Hittudományi Főiskola, Eger Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom Gábor Dénes Főiskola, Budapest Győri Hittudományi Főiskola, Győr Harsányi János Főiskola, Budapest Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya Nemzetközi Üzleti Főiskola (International Business School), Budapest Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa Pető András Főiskola, Budapest Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Budapest Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc Szent Pál Akadémia, Budapest Tomori Pál Főiskola, Kalocsa Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, Esztergom Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest Zsigmond Király Főiskola, Budapest


97

SZAKMAI MUNKAANYAG

2. számú melléklet a …../2004. évi törvényhez A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Az alkalmazottak adatai 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság, azonosító szám; b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok: ca) a munkáltató – több esetén valamennyi munkáltató – megnevezése megjelölve, hogy mely munkáltatóval létesített foglalkoztatásra irányuló további jogviszonyt, cb) felsőoktatási intézményi végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, cc) munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, cd) alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, ce) munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, cf) munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, cg) szabadság, kiadott szabadság, ch) alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, ci) az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, cj) az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, ck) kutatói tevékenység, tudományos munka, azok eredményei, cl) a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2. Az 1. pontban felsorolt adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. 3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 4. Az alkalmazottak adatai – ha a társadalombiztosításra vonatkozó rendelkezések másképp nem rendelkeznek – a foglalkoztatás megszűnésétől számított öt évig kezelhetők. A hallgatók adatai 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) felvétellel összefüggő adatok: aa) a jelentkező neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, ab) érettségi vizsga adatai, ac) középiskola adatai, ad) a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok, ae) felvételi eljárás adatai; b) hallgató neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; c) a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: ca) a hallgató tudásának értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, befejezett félévek, szünetelés ideje, cb) külföldi tanulmányok helye, ideje, cc) elért és beszámított kreditek, beszámított tanulmányok, cd) hallgatói juttatások, kollégiumi elhelyezés adatai, ce) hallgatói munkavégzés adatai, cf) a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, cg) a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, ch) a hallgatói balesetre vonatkozó adatok, ci) a hallgató diákigazolványának sorszáma,


98

SZAKMAI MUNKAANYAG cj) a hallgató azonosító száma, 2. a többi adat az érintett hozzájárulásával. 3. Az adatok továbbíthatók a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) a Felsőoktatási Információs Központ részére valamennyi adat. 4. A hallgató adatai a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított tíz évig kezelhetők. A ce) pontban meghatározott adat a társadalombiztosításra vonatkozó rendelkezések szerint hosszabb ideig is kezelhető. Az 1. pont ch) pontjában meghatározott adat kártérítési kötelezettség esetén annak lejártát követő öt évig kezelhető. Adatkezelés a felsőoktatási intézményekben 1. A felsőoktatási intézmények az alkalmazottak és a hallgatók személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. 2. Adattovábbításra a felsőoktatási intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 3. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 4. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a hallgatót tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az adatok statisztikai célú felhasználása A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A felsőoktatás információs rendszere 1. A felsőoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási és hallgatói adatokat tartalmazza. A felsőoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett az e törvényben meghatározott juttatásokhoz való jogosultság ellenőrzéséhez továbbítható. A felsőoktatási információs rendszert a Felsőoktatási Információs Központ működteti. A felsőoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatási miniszter felelős. 2. A felsőoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. 3. A Felsőoktatási Információs Központ a pedagógus-munkakörben, az oktatói és kutatói munkakörben és a megbízási szerződéssel foglalkoztatott részére azonosító számot ad ki. 4. A felsőoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik a 3. pont alapján azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 5. A Felsőoktatási Információs Központ annak, aki hallgatói jogviszonyt létesít, azonosító számot ad ki. Nem kell új azonosító számot adni annak, aki a közoktatásban kapott tanulói azonosító számot. 6. A Felsőoktatási Információs Központ tartja nyilván a kiadott okleveleket és doktori fokozatokat.


99

SZAKMAI MUNKAANYAG 7. A felsőoktatás információs rendszere tartalmazza a hallgatói nyilvántartást. A hallgatói nyilvántartás tartalmazza a hallgató nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett felsőoktatási intézmény adatait, a tanulmányi idő hosszát. A hallgatói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A hallgatói nyilvántartásban adatot a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A hallgató neve, azonosító száma, tanulmányi ideje, az érintett felsőoktatási intézmény adatai, a kiadott oklevél, doktori fokozat adatai nyolcvan évig kezelhetők. 8. A Közoktatási Információs Központ szolgáltatja a Felsőoktatási Információs Központ részére a felvételi kérelmek elbírálásához szükséges érettségiadatokat. Ehhez kapcsolódóan megküldi a tanulói azonosító számot is. Az oktatói igazolvány A munkáltató az oktatói munkakörben és a tanári munkakörben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a Felsőoktatási Információs Központ készítteti el, és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a felsőoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Felsőoktatási Információs Központtal történő egyeztetését foglalja magában. A diákigazolvány A felsőoktatási intézmény a hallgató részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Felsőoktatási Információs Központ készítteti el, és küldi meg az iskolán keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a hallgató nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a hallgató aláírását, cselekvőképtelen hallgató esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a hallgató fényképét, azonosító számát, a felsőoktatási intézmény nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Felsőoktatási Információs Központtal történő egyeztetését foglalja magában.


100

SZAKMAI MUNKAANYAG 3. számú melléklet a 2005. évi .... törvényhez A képzési normatíva éves összegének megállapításához rendelt szorzószámok finanszírozási csoport első második harmadik

a.k.

m.k.

d.k.

f.szk.

sz.t.

1 1.5. 2.25.

1.75. 2.625 4.

2.5. 3.75. -

1. 1.5. -

1. 1.5. -

1. A számítási alap (1) az év utolsó munkanapján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) négyszerese. 2. Osztatlan (egységes) képzés esetén az első három évre az alapképzésre, azt ezt követő évfolyamokra a mesterképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel az egységes orvosképzés képzési támogatása a számítási alap háromszorosa. 3. A felsőoktatási intézmény részére járó képzési támogatást a számított hallgatói létszám alapján kell meghatározni. A számított hallgatói létszám meghatározásánál egy hallgatóként kell figyelembe venni a teljes idejű képzésben résztvevő hallgatót, míg a részidejű képzésben résztvevő hallgatók létszámát kettővel el kell osztani. 4. a.k.=alapképzés, m.k.=mesterképzés, d.k.=doktori képzés, f.szk.=felsőfokú szakképzés, sz.t.=szakirányú továbbképzés


101

évi... törvény a felsőoktatásról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja

Recommend Documents