évfolyam. JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDed: Az európai hálózati szabályzatok

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION

Alapítva: 1908 FOUNDed: 1908

Az európai hálózati szabályzatok

✷ Decentralizált villamosenergia-termelés az elosztóhálózat szemszögéből

✷ HYPE jelentés - Megújuló energiaforrások versenyképességének elemzése

✷ Sorrendi vezérlések interpreteres programozása mikrokontrolleren 1. rész

✷ Gyógyászati helyek villamos biztonsága

✷ Beszámoló a 60. Jubileumi Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállításról, 3. rész

✷ Brazilia és India:élenjárók a villamos energetikában is?

✷ Szubjektív gondolatok az InfoShow pécsi rendezvénye kapcsán

106. évfolyam

2 0 1 3 /12

www.mee.hu

Minden Kedves Olvasónak Boldog Ünnepeket és Sikerekben Gazdag, Eredményes Új Évet kíván a MAVIR ZRt.

Tartalomjegyzék 2013/12

CONTENTS 12/2013

Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné

Béres József: Beköszöntő ................................................... 4

József Béres: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETICS

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János

Tihanyi Zoltán – Galambos László – Petri Szabolcs: Az európai hálózati szabályzatok .................................... 5

Zoltán Tihanyi - Lászó Galambos - Szabolcs Petri: The European Electricity Network Codes

Dr. Vokony István: HYPE jelentés - Megújuló energiaforrások versenyképességének elemzése ....... 11

Dr. István Vokony: HYPE report - Analyzing the competitiveness of renewable energy sources

Horváth Dániel: Decentralizált villamosenergiatermelés az elosztóhálózat szemszögéből . ................... 16

Dániel Horváth: Decentralized power generation from the standpoint of distribution grid

Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Szandtner Károly Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Lieli György Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

hungária Kft. · Enersys hungexpo · mavir zrt. Zrt. · omicron · virtuális erőmű program ·

OKTATÁS

EDUCATION

Lamár Krisztián – Zalotay Péter: Sorrendi vezérlések interpreteres programozása mikrokontrolleren 1. rész ..................................................... 20

Krisztián Lamár - Péter Zalotai: Sequence controls interpreter programming on microcontrollers. Part 1.

BIZTONSÁGTECHNIKA

SAFETY OF ELECTRICITY

Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Gyógyászati helyek villamos biztonsága ........................ 24

Aba Kádár - Dr. Ferenc Novothny: Electrical safety of therapeutic sites

TECHNIKATÖRTÉNET

HISTORY OF TECHNOLOGY

Dr. Antal Ildikó: Múzeumok Őszi Fesztiválja az Elektrotechnikai Múzeumban ....................................... 27

Dr. Ildikó Antal: The Electrotechnical Museum is taking part on the Autumn Festival of Museums

A CERN-i továbbképzés záró rendezvénye .................... 27

About the closing event of CERN continuation

HÍREK

NEWS

Kimpián Aladár: Brazilia és India:élenjárók a villamos energetikában is? ............................................... 28

Aladár Kimpián: Are Brazil and India leading countries also in the energetic ?

Dr. Bencze János: Energetikai hírek . ............................. 30

Dr. János Bencze: News of Energetic

Dr. Horváth Tibor: 120 éves a Villamos Energetika Tanszék . ........................ 32

Dr. Tibor Horváth: Electric Energetic Department is 120 years old

Mayer György: Hosszú évtizedekre kell előre tervezni a hulladékkezelést ...................................... 34

György Mayer: The waste management has to be planned for long decades

Kántor Timea: Vihar után – a rendkívüli időjárás hatása az átviteli és elosztó hálózatokon ....................... 34

Timea Kántor: After storm – Effect of the extraordinary weather on the transmission and distribution grids

Dési Albert: SCHILLING Villamos Szakmai Napok Sopronban . ....... 35

Albert Dési: SHILLING Electric Professional Days in Sopron

Tóth Éva: Stabil üzleti évet zárt a magyarországi Siemens-csoport ..................................................................... 35

Éva Tóth: Siemens Group in Hungary has closed a stable business year

Harmincezer négyzetméternyi jövő . .......................... 36

Future on 30000 square meters

Ifj. Hunyadi Sándor: Munka – Tapasztalat - Érték . .... 36

Jr. Sándor Hunyadi: Work - Experience - Value

Tóth Éva: A Samsung hazánkban is belép a LED világítástechnika piacára . ................................................... 37

Éva Tóth: Samsung appeared on the market of LED lighting technique in Hungary

A Sixtus-kápolna freskóinak világításán dolgoznak a Pannon Egyetem szakemberei .................................. 37

The experts of Pannon University are working on the illumination of the frescos of Sixtus Chapel

Kiss Árpád: Januártól egy kézbe kerülnek az innovációs források ........................................................... 38

Árpád Kiss: After January the financing of innovation will be managed by one Office

Dr. Kádár Péter: Beszámoló az Energetika oktatás’ 2013 konferenciáról ............................................... 43

Dr. Péter Kádár: Reporting on the “Teaching the Energetic Conference 2013”

Második “Green waves” az Óbudai Egyetemen ....... 26

The second “Green wave” on the Óbuda University

SZEMLE

REVIEW

Dr. Kiss László Iván: Válogatás külföldi szaksajtókból . ...................................... 39

Dr. László Iván Kiss: Selection from foreign professional papers

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Dr. Bencze János: Beszámoló a 60. Jubileumi Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállításról, 3. rész ........ 40

Dr. János Bencze: Report on the 60th Jubilee Plenary Meeting, Conference and Exhibition, Part.3.

Dr. Kvasznicza Zoltán: Szubjektív gondolatok az InfoShow pécsi rendezvénye kapcsán ....................... 44

Dr. Zoltán Kvasznicza: Personal thoughts joined to the InfoShow held in Pécs

Borbély Endre: Lamár Krisztián országos kitüntetésben részesült ........................................................ 23

Endre Borbély: Krisztián Lamár won a national prize

Arany László: Hirek Szegedről .......................................... 45

László Arany: News from Szeged

FELADVÁNY ............................................................................. 45

PUZZLE

„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” Széchenyi István

Kedves Olvasók! A fenti Széchenyi-gondolat közvetíti a legtisztábban a MEE újonnan megválasztott elnökségének céljait, közös elképzeléseit és az első 6 hónapban elvégzett munkáját. Az új elnökség a fenti idézet szellemében látott munkához. Az első és legfontosabb feladat az új stratégia kidolgozása volt. Emellett kiemelt figyelmet kapott az évenkénti nagy rendezvények új irányvonalának megfelelő előkészítése is. Fontos elemei az új stratégiának a meglévő rendezvényeink, programjaink és azok tapasztalatai, valamint a vonatkozó visszajelzések. Az új irány kidolgozása nagyon jó lehetőség volt arra, hogy személyes beszélgetések során megismerhessem az egyesület meghatározó személyiségeinek véleményét, javaslatait, meglátásait az egyesületi múlttal, jelennel és jövővel kapcsolatosan. Ezek a vélemények, javaslatok szerves részét képezik az új stratégia gondolatiságának. A stratégiát az MEE elnöksége több alkalommal egyeztette. Jó volt megtapasztalni az elnökségi tagok elkötelezettségét, tenni akarását, amely nemcsak a vitákban, hanem a témák kidolgozásban is megnyilvánult. Itt különösen kiemelném azt a hét elnökségi tagot, akik nagyon sok időt és energiát fektettek a tervezet véglegesítésébe, finomításába. Nevüket a stratégia címlapján mindenki megtalálja majd, mivel az anyagot a MEE honlapján is elérhetővé teszünk. Az elnökség a közös vélemény kialakítása után fontosnak tartotta a tervezet szélesebb körű egyeztetését is, amelyhez kiváló alkalmat adott az Országos Elnök-titkári Tanácskozás kétnapos rendezvénye Gárdonyban. A tanácskozás fő célja az egyesületi stratégia bemutatása mellett az volt, hogy az OETrésztvevőinek véleményét és javaslatait is beépítsük a készülő anyagba. Számomra nagyon inspiráló volt az a komoly, aktív és felelősségteljes munka, amelyet a közel 100 OET-résztvevő elvégzett. A rendezvényen megfogalmazott legfontosabb elemek bekerültek a tervezetbe és jó érzés volt azzal befejezni az OET-t, hogy egy alapjaiban közösen egyeztetett és elfogadott stratégia jött létre. A 113 éves Magyar Elektrotechnikai Egyesület misszióját és a választásoknál elfogadott elnöki program céljait alapul véve az új stratégia négy szinten került megfogalmazásra. A négy szinten való gondolkodás egy nagyon világos struktúrát adott és ad a MEE missziójának stratégiai lebontásához és megértéséhez. A négy szintet a következő elemek jelentik: társadalmi, ipari, szakmai és szervezeti. A társadalmi szinten fogalmaztuk meg az egyesület küldetésének megfelelő tevékenységeket, teendőket. Ez az elem az, ahol a MEE egyik prominens tagjának megfogalmazása

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

szerint az egyesületben 113 év alatt felhalmozott tudást, tapasztalatot át kell adnunk a közjó szolgálatába, a társadalom különböző csoportjaira szabott információk tolmácsolásával. Az ipari szintre jellemző jelentős szemléletmód-változás, hogy a MEE újra megnyitja kapuit a teljes elektrotechnikai és elektronikai ipar irányába és vállalja ezek komplex szakmai képviseletét, koordinációját. Ezt az ipar meghatározó alakjaival, szakértőivel való aktív, strukturált párbeszédekkel és az ezek során megfogalmazott közös teendők elvégzésével lehet és kell megindítani. A szakmai szinten, amely minden megkérdezett szerint a legerősebb eleme az egyesületnek, alapvető feladat, hogy a társadalmi és ipari szinteken megfogalmazott igényekre szakmailag komplex válaszokat, megoldásokat ajánljon szervezetünk. Legyen ez akár közös szabvány, oktatási anyag vagy szakmai állásfoglalás, fontos az átfogó, gyakorlatorientált megközelítés, feldolgozás. A szervezeti szint kulcsfontosságú eleme az egyesületben lévő közel 5000 tag és a MEE-szervezetek (társaságok, szakosztályok, munkabizottságok, régiók, területi és üzemi szervezeti egységek) együttműködése és motiválása az aktív egyesületi munkára. A motiváció alapjait a társadalmi és ipari szinteken megfogalmazott igényekre adott válaszok kidolgozása és az ezzel együtt járó elismerés jelenti, természetesen az egyesületre jellemző önkéntesség elvének maximális figyelembevételével. Szakmailag és emberileg is nagyon fontos tapasztalatokat szereztem az elmúlt fél évben. Megtapasztaltam azt, hogy mennyire más felelősség a MEE elnökeként dolgozni és képviselni az egyesületet. Megismerhettem azt, hogy milyen erő van az egyesületben, a tagság elkötelezettségében, a hagyományokban és abban a kollektív bölcsességben, tudásban, amelyet a MEE 113 éves működése során felhalmozott. Ismerem és érzem a felelősséget a következő évekre vonatkozóan is. A stratégiát közösen megfogalmaztuk, de a legfontosabb rész most következik: meg kell valósítani, élettel kell megtölteni leírt céljainkat, programjainkat. Ebben nagyon fontos az együttgondolkodás, az összefogás és a támogatás fenntartása. Az emberi tényező, amely nélkül nem működhet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A teljes elnökség nevében mondhatom, jó volt érezni mind a Vándorgyűlés, az OET, mind az egyéb rendezvényeink nagyon pozitív, alkotó légkörét és a résztvevők elkötelezettségét, támogatását.

A MEE-Elnökség nevében kívánok mindenkinek meghitt, szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket és egészségben, örömteli pillanatokban, sikerekben gazdag Új Esztendőt!

Béres József MEE elnök

Energetika Tihanyi Zoltán, Galambos László, Petri Szabolcs

Az európai hálózati szabályzatok A fogyasztók költséghatékony, diszkriminációmentes és átlátható villamosenergia-ellátásának érdekében az EU elhatározta, hogy az európai országok villamosenergia-piacaira vonatkozó jogszabályi környezet harmonizálását azért, hogy létrejöjjön az egységes belső villamosenergia-piac. A harmadik energiacsomagban előírt ún. „Keretrendszerek” („Framework Guidelines”) és az ezek alapján készülő ún. „Hálózati Szabályzatok” („Network Codes”) kell tartalmaznia az egységes belső villamosenergia- (és gáz-) piac megvalósítását célzó szabályokat. A villamosenergia-piacot illetően jelenleg tíz darab európai Hálózati Szabályzat kidolgozása van folyamatban az ENTSO-E keretében, melyek közül az ACER már hat darabot pozitív véleménnyel az Európai Bizottságnak megküldött. Az ACER javaslattétele után az Európai Bizottságban elkezdődik az ún. „Komitológia” eljárás, mely során a Hálózati Szabályzat az európai jog részévé válik, amelyet a hatálybalépését követően minden tagországban az összes piaci szereplőnek be kell tartania. A Hálózati szabályzatok 3 területre fókuszálnak: a villamosenergia-piacra, a hálózati csatlakozásra és az üzemvitelre. Annak érdekében, hogy a kötelező érvényű európai hálózati szabályzatok hazai jogszabályi környezetbe történő integrálása zökkenőmentesen történhessen meg, a MAVIR már a kezdetektől részt vesz az ENTSO-E keretében történő jogszabályalkotási folyamatban, illetve az azt követő EU szintű komitológiában, melynek során a MAVIR szakértői folyamatos támogatást nyújtanak a komitológiában részt vevő magyar kormányzati képviselők számára. Az európai hálózati szabályzatok hatályba léptetéséhez megfelelően ütemezetten át kell majd dolgozni a vonatkozó magyar szabályzatokat (Üzemi Szabályzat, Kereskedelmi Szabályzat, Elosztói Szabályzat) az elfogadott európai hálózati szabályzatok által meghatározott új előírások honosítása érdekében. A MAVIRban már elkezdődtek az előkészületek annak érdekében, hogy a szabályzatok hazai adaptálása zökkenőmentesen történjen.

A MAVIR, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. felelős a nagyfeszültségű átviteli hálózatért Magyarországon, valamint a nemzetközi összeköttetésekért. Ezeken az összeköttetéseken keresztül tud hazánk kapcsolódni az európai piacokhoz. A fogyasztók költséghatékony, diszkriminációmentes és transzparens villamosenergia-ellátásának érdekében az EU elhatározta, hogy harmonizálja az európai országok villamosenergia-piacaira vonatkozó jogszabályi környezetet, hogy létrejöjjön az egységes belső villamosenergia-piac. Ennek érdekében az EU jogszabályokat adott ki és figyelemmel kísérte, ill. kíséri, hogy azokat a tagállamok hogyan teljesítik, és ennek következtében eddig az alábbi lépéseket tette:  az 1996-ban kiadott első EU-villamosenergia-irányelv előírja, hogy a tagállamok nyissák meg az ipari és kereskedelmi piacukat a verseny számára;  a 2003-ban kiadott második EU-villamosenergia-irányelv teljes piacnyitást határozott meg;  a 2009-ben kiadott harmadik energiacsomag célja az egységes, nyílt, hatékony és átlátható villamosenergia-versenypiac létrehozása. A harmadik energiacsomag 2 direktívából és 3 rendeletből áll. A harmadik csomagban előírt ún. „Keretrendszerek” („Framework Guidelines”) és az ezek alapján készülő ún. „Hálózati Szabályzatok” („Network Codes”) kell, hogy tartalmazzák az egységes belső villamosenergia- (és gáz-) piac megvalósítását célzó szabályokat. Ezek a közös szabályok kötelező érvényűek lesznek minden szereplőre nézve. A harmonikus működés feltételrendszerének kialakításához a nemzeti hatóságokon és kormányokon kívül szükség van a nemzetközi együttműködést koordináló megfelelő szervezetekre is. Ilyenek az ENTSO-E (Európai Villamosenergia-átviteli Rendszerirányítók Szervezete), az ENTSO-G (Európai Gázátviteli Rendszerirányítók Szervezete) és az ACER (Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége). Az Európai Bizottság az ACER-rel, az ENTSO-E-vel (és az ENTSOG-vel) rendszeres időközönként az ún. „Tervezési Csoport” („Planning Group”) keretében meghatározza, ill. felülvizsgálja a jövőben kidolgozandó hálózati szabályzatokat és azok prioritási sorrendjét. A harmadik energiacsomag publikálását követően a Tervezési Csoportban megállapodtak, hogy az európai hálózati szabályzatok kidolgozása az alábbi folyamat szerint történik:  az Európai Bizottság a harmadik energiacsomagban lévő 714/2009 EK Rendelet 8 (6) cikkelyében meghatározott témára felkéri a nemzeti Regulátorokat az ún. keretrendszer (Framework Guideline) kidolgozására;  a keretrendszer kidolgozására a Regulátoroknak 6 hónap áll rendelkezésükre. Az ACER a kidolgozást, az ENTSO-E-vel és az érdekeltekkel konzultálva végzi;  a Keretrendszer kidolgozása után az Európai Bizottság felkéri az ENTSO-E-t az ún. Hálózati Szabályzat (Network Code) kidolgozására;  az ENTSO-E elkészíti a Hálózati Szabályzatot, melyre 12 hónap áll rendelkezésére. A munka a Keretrendszer iránymutatásai alapján folyik, az érdekeltekkel konzultálva;  az elkészült Hálózati Szabályzatot az ENTSO-E elküldi az ACER-nek értékelésre. Az ACER-nek 3 hónap áll rendelkezésére véleménye kialakítására. Negatív vélemény esetén a szabályzatot az ACER visszaküldi az ENTSO-E-nek átdolgozásra. Pozitív vélemény esetén a szabályzatot az ACER elfogadásra javasolja az Európai Bizottság (EC) részére;  a javaslattétel után az Európai Bizottságban elkezdődik az ún. „Komitológia” eljárás, mely során a Hálózati Szabályzat az európai jog részévé válik, amelyet a hatálybalépését követően minden tagországban az összes piaci szereplőnek be kell tartania.

In order to supply consumers with electricity in a cost effective, non-discriminatory way, the EU has decided to harmonize the legal and regulatory environment of European electricity markets, and thus create the Internal Electricity Market (IEM). The so-called Framework Guidelines, prescribed in the Third Energy Package, and the Network Codes, which have to be written on the basis of the Framework Guidelines, should encompass the rules for creating the Internal Electricity (and also Gas) Market. Currently there are ten ENTSO-E Network Codes under progress, out of which ACER has already approved and submitted six ones to the European Commission. After a positive recommendation of ACER, the socalled comitology process begins in the European Commission, at the end of which Network Codes become part of the EU law and thus has to be respected in all member states by all market players. Electricity network codes cover three key areas of the European electricity transmission sector: grid connections, grid operations and cross-border electricity markets. MAVIR has to take part in the legislation process that was initiated by ENTSO-E and in the comitology process from the beginnning, in order to be able to integrate the requirements of European network codes into the national regulatory environment smoothly. During comitology the experts of MAVIR provide continuous support for the Hungarian governmental representatives. All the Hungarian Codes (Code of Commerce, Code of Operation, Code of Distribution System Operators) have to be revised according to the entry into force of the network codes and the time schedules specified in the codes. MAVIR has already begun to make preparations in order to assure a seamless national adaptation of European network codes.

5

Elektrotechnika 2 0 1 3 / 1 2

A villamosenergia-piacot illetően jelenleg tíz darab európai Hálózati Szabályzat kidolgozása van folyamatban, ebből az ACER már hat darabot pozitív véleménnyel az Európai Bizottságnak megküldött. A jelenlegi európai hálózati szabályzatok az alábbiak: • piaci szabályzatok: – a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó szabályzat (Capacity Allocation & Congestion Management – NC CACM), ideértve a következő napi és a napon belüli ügyletek piacára és a kapacitásszámításra vonatkozó szabályokat is; – a határidős termékekre és a hosszú távú kapacitásallokációra vonatkozó szabályzat (Network Code on Forward Capacity Allocation – NC FCA); – a kiegyenlítő szabályozásra vonatkozó szabályzat (Electricity Balancing Network Code – NC EB); • hálózati csatlakozási szabályzatok: – a termelők hálózatra történő kapcsolódására vonatkozó szabályzat (Network Code on Requirements for Generators – NC RfG); – az elosztórendszer-üzemeltetők és az ipari felhasználók hálózatra történő kapcsolódására vonatkozó szabályzat (Network Code on Demand Connection – NC DCC); – a nagyfeszültségű egyenáramú összeköttetésekre és erőműparkegységekre vonatkozó szabályzat (Network Code on HVDC Connections and DC Connected Power Park Modules – NC HVDC); • üzemviteli szabályzatok: – az üzembiztonságra vonatkozó szabályzat (Operational Security Network Code – NC OS); – az üzemelőkészítésre és menetrendkezelésre vonatkozó szabályzat (Operational Planning & Scheduling Network Code – NC OPS); – a teljesítményfrekvencia szabályozására és a tartalékokra vonatkozó szabályzat (Network Code on Load Frequency Control & Reserves – NC LFC&R); – veszélyhelyzeti követelményekre és eljárásokra vonatkozó szabályzat (Network Code on Emergency and Restoration – NC ER).

A CACM-kód fő célkitűzése az, hogy a legnagyobb és leginkább versenyképes villamosenergia-piacot hozza létre a világon. A szabályzat olyan szabályokat ír elő, amelyek elősegítik a jelenlegi rendszerből az egységes európai szabályokra történő átmenetet, hiszen jelenleg sokféle szabály vonatkozik a különféle piaci szereplőkre a különböző országokban és régiókban. Az egységes piacnak számos előnye ismert, mint például a fokozottabb verseny a piac kiszélesítésével, ami egyúttal nagyobb stabilitást is eredményez, így csökkentve a kockázatokat és végül, de nem utolsósorban nagyobb választási szabadságot biztosít a fogyasztóknak. A CACM-szabályzat által körvonalazott piaci szerkezet négy elemre épül: • A másnapi piacra – az a nagykereskedői piac, amelyen a termelők, a kereskedők és a fogyasztók tehetnek ajánlatokat a villamos energia vételére, ill. eladására a következő napon –, amely piacon az átviteli kapacitás (a határkeresztező vezetékeken az átvihető energia mennyisége) és a villamos energia együtt kerülnek kiosztásra. A másnapi piacon az árak csak a hálózaton jelentkező szűkkeresztmetszet esetén válnak el egymástól. • A napon belüli piacra, mely lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy a valós időhöz közelebb kereskedhessenek. Ezen a piacon tudják csökkenteni a kiegyenlítőenergia-kockázatukat, és képesek megfelelni a változó körülményeknek (mint amilyenek például a változó szélelőrejelzések). A napon belüli vagy intraday piacon a kereskedés a fizikai szállítás napján valósul meg, ellentétben a másnapi piaccal, ahol a (tőzsdei) kereskedés a fizikai szállítás előtt egy nappal történik. • A koordinált kapacitásszámításra, ideértve az új, innovatív áramlásalapú módszertant is, melynek célja az Európát ös�szekötő vezetékek minél hatékonyabb kihasználása. • Az ajánlati zónákra, (ezek azok a legnagyobb kiterjedésű földrajzi területek, amelyeken a piaci szereplők kapacitásjog megszerzése nélkül szabadon kereskedhetnek a másnapi, a napon belüli, ill. a hosszú távú időtávokon), melyek felülvizsgálatra kerülnek olyan transzparens kritériumok alapján, amelyek az ellátásbiztonság mellett a hatékony versenyre helyezik a hangsúlyt.

Piaci szabályzatok (CACM, FCA, EB)

A határidős termékekre és a hosszú távú kapacitásallokációra vonatkozó szabályzat Az FCA Határidős piacok szabályzat egységesíti a hosszú távú piacokra vonatkozó, jelenleg használatos aukciós szabályzatokat, előírja egy közös aukciós platform kialakítását. Mozgásteret hagy a hatóságoknak az országukban alkalmazandó határidős fedezeti ügyletek megválasztásában (PTR/FTR/pénzügyi piac), akik így figyelembe vehetik a piaci szereplők igényeit is. Azon piaci szereplők, amelyek sikeresen szerepelnek az aukciókon, kapacitást szereznek (kapacitásjog formájában). A határidős termékekre és a hosszú távú kapacitásallokációra vonatkozó szabályzat lefedi azon piacok bevezetésére és működtetésére vonatkozó szabályokat, amelyeken a kapacitásjogokat hosszú távon előre be lehet szerezni (a hosszú táv jelenthet heti, havi vagy akár több évre előre szóló időtávot a kapacitásjog explicit felhasználását megelőzően). A határidős piac legfőbb szerepe abban áll, hogy a piaci szereplőket képessé teszi arra, hogy a határkeresztező villamosenergia-kereskedés során kezeljék kockázataikat. Mivel a piaci szereplők számára adott a lehetőség, hogy hosszú távú kapacitásjogokat vásároljanak (ami lehet fizikai vagy pénzügyi típusú), ezáltal ki tudják küszöbölni a másnapi piacon az áringadozásokat. A hosszú távú kapacitásjogok megkönnyítik a határkeresztező kereskedést, segítik a versenyt, hatékony és megbízható hosszú távú árelőrejelzést adnak.

A piaci szabályzatok a piaci szereplőket nagyobb versenyre ösztönzik, lehetőséget teremtenek diverzifikáltabb típusú villamosenergia-termelési szerkezet kialakulásának és megerősödésének, valamint optimalizálják a jelenlegi infrastruktúra kihasználtságát. A három piaci szabályzat az alábbi: A kapacitásallokáció és szűkkeresztmetszet-kezelési szabályzat A CACM Kapacitásallokáció és szűkkeresztmetszet-kezelési szabályzat tartalmazza a kapacitásszámítást, az ajánlati zónákat, a másnapi és a napon belüli piacokat. A szabályzat segítségével közelebb juthatunk a teljesen integrált európai villamosenergia-piac megvalósulásához, valamint az európai határkeresztező villamosenergia-áramlásokat egy egységes keretrendszerbe foglalja. A szabályzat a kapacitásallokációra – azaz a határkeresztező kapacitásoknak az elosztására a másnapi és a napon belüli időhorizonton – vonatkozóan tartalmaz előírásokat és meghatározza a különböző zónák közötti kapacitásszámítás módját is. A CACM-kód ezen kívül magában foglalja a szűkkeresztmetszet-kezelésre, azaz piaci szereplők által felhasználni kívánt, de csak korlátozott mértékben rendelkezésre álló átviteli kapacitásokra vonatkozó szabályokat is.


6

Energetika

Az FCA-kód ezen hosszú távon kereskedhető kapacitásjogok típusára és mennyiségére vonatkozó szabályokat tartalmazza, valamint ennek a kereskedésnek a mikéntjét határozza meg, illetve azt, hogy ezen kapacitásjogok birtokosai hogyan és milyen kárpótlásban részesülhetnek a kifizetett kapacitásjoguk korlátozása esetén. A legfőbb cél az, hogy egy európai szinten koordinált módon kialakított, likvid és versenyképes határidős piac jöjjön létre. Eme célkitűzés eléréséhez a kiinduló pont a régiókon belüli, koordinált kapacitásszámítási módszertanok kialakítása. Ez lehetővé tenné a rendszerirányítók (TSO-k) számára, hogy egységes módon legyenek képesek meghatározni a rendelkezésre álló kapacitásokat és az optimális mennyiséget tegyék elérhetővé a piac számára. A szabályzat gyakorlati megvalósítása biztosítja azt, hogy a – jelenleg Európa nem minden részében rendelkezésre álló – fedezeti termékek elérhetővé váljanak a piaci szereplők számára. Ez lecsökkenti az európai piacon történő kereskedés kockázatát és a kereskedési mennyiségek növelésére ösztönöz. A regulátorok döntenek majd az egyes határokon bevezetendő termékek típusáról. Előfordulhat, hogy szükség lesz a hosszú távú kapacitásjogok részleges korlátozására az üzembiztonság fenntartása érdekében (például, ha egy átviteli vezeték kiesik valamilyen okból). Ezért az FCA-szabályzat különféle kompenzációs módszereket ír le a TSO-k számára, amelyek az alapján is különböznek, hogy mikor kerül sor a korlátozásra. Egy ilyen – regulátori jóváhagyáshoz kötött – kompenzációs mechanizmus általános elveinek meghatározásakor az FCA-kód készítői a nagykereskedői piac szereplői és a végfelhasználók közötti optimális kockázatmegosztást igyekeztek előtérbe helyezni.

Az EB-kód célja, hogy kimozdítsa Európát a jelenlegi helyzetből, amikor a kiegyenlítő szabályozás főként nemzeti kereteken belül valósul meg. A fő cél az, hogy Európában nagyobb összefüggő piacok tegyék lehetővé a különböző rendelkezésre álló források költséghatékonyabb felhasználását, és az ellátásbiztonság növelését (például a jövőben lehetőség lehet arra, hogy a Svájcból érkező vízenergia rendelkezésre állásának köszönhetően nagyobb mennyiségű napenergia csatlakozzon Olaszország és Németország hálózataiba, feltéve hogy az átviteli hálózati infrastruktúra ezzel lépést tart). Az európai villamosenergia-piac harmonizációja egyértelmű célmodellek alapján történik minden területen, kivéve a kiegyenlítő szabályozást. Az EB-szabályzat mérföldköveket határoz meg, melyek során – hat év alatt – a különböző kiegyenlítő piacok fokozatosan, először regionális szinten, majd európai szinten kerülnek harmonizálásra. Ez a fokozatos megközelítés mind a TSO-k, mind a piaci szereplők számára egy tanulási és tapasztalatszerzési folyamat, és ahogy a kijelölt mérföldköveket elérik, úgy értékelni tudják azt, hogy mi lenne a piac számára és üzembiztonsági szempontból legmegfelelőbb következő lépés. Így fejlődhet ki egy igazán robusztus, hosszan tartó és hatékony páneurópai kiegyenlítő villamosenergia-piac. Az EB-szabályzat legnagyobb erőssége, hogy egységes szabályaival egyenlő versenyfeltételeket teremt minden potenciális kiegyenlítőenergia-szolgáltató számára, ideértve a fogyasztó oldali választ és a megújuló energiaforrásokat is. Bárki vállalkozhat kiegyenlítőenergia-szolgáltatás nyújtására, ezáltal nagyobb és versenyképesebb kiegyenlítő energiapiac jöhet létre. Ennek várható következménye lesz, hogy így a TSO-k költségei csökkenni fognak.

A kiegyenlítő szabályozásra vonatkozó szabályzat A kiegyenlítő szabályozásra vonatkozó szabályzat leírja a piaci szereplők számára, hogy hogyan vehetnek majd részt a kiegyenlítő piacon, valamint meghatározza a kiegyenlítő piacon megjelenő termékek és árak kialakítási módját. A kiegyenlítő szabályozás egy olyan folyamat, amelynek során a rendszerirányítók biztosítják, hogy képesek legyenek a megfelelő mennyiségű energiával kiegyenlíteni a kereslet és kínálat különbségét. Amennyiben ilyen ún. kiegyenlítő energia nem áll rendelkezésre, akkor egy kis problémából (mint például egy erőmű leállása) komoly európai szintű esemény alakulhat ki, amely már az ellátásbiztonságot veszélyezteti (így szükségessé válhat akár néhány fogyasztó lekapcsolása is a rendszerről). A kiegyenlítő szabályozás két eleme a tartalék teljesítmény és a kiegyenlítő energia. Az egyensúly megteremtése érdekében a TSO-k szükség szerint növelik vagy csökkentik az erőművek termelését, vagy a fogyasztói terhelést. Ehhez felhasználják („aktiválják”) a piaci szereplők által erre a célra rendelkezésre bocsátott tartalék teljesítményt. A TSO-k kiválasztják a legolcsóbb rendelkezésre álló szolgáltatót – függetlenül attól, hogy egy termelőről vagy ipari fogyasztóról, esetleg egy fogyasztó oldali befolyásolásra (demand side response) alkalmas piaci szereplőről van-e szó – azok közül, akik jelezték, hogy milyen áron hajlandóak nyújtani ezt a szolgáltatást. Az ilyen módon a villamosenergia-rendszerbe betáplált, vagy onnan kivett energiát hívjuk kiegyenlítő energiának. Bizonyos esetekben nem ésszerű egy TSO-nak várnia arra, hogy éppen valós idő előtt szerezze be a szükséges kiegyenlítő szolgáltatásokat. Ilyen esetekben a TSO fenntartja erre a célra a kapacitásokat a határon. Például Dániának szüksége lehet kapacitásra Norvégiából, hogy így hozzá tudjon férni a norvég vízenergiához, amennyiben nem lenne elegendő dán szél.

Hálózati csatlakozási szabályzatok (RfG, DCC, HVDC)

7

A TSO-k a jövőben egységes szabályok nélkül nem tudnák kezelni a rendszer mostanában tapasztalt változásait. Így elengedhetetlen, hogy a hálózatra csatlakozni kívánó szereplők (legyenek kicsi vagy nagyméretűek, termelők vagy fogyasztók), egységes szabályokat kövessenek. Ezek nélkül a kapcsolódási szabályok nélkül lehetetlen lenne a rendszert hatékonyan tervezni és biztonságosan működtetni. Az erőművek hálózati csatlakozásának követelményeire vonatkozó szabályzat Az RfG Erőművek hálózati csatlakozásának követelményeire vonatkozó szabályzat egy közös keretrendszert határoz meg a különféle villamosenergia-termelő berendezések számára, ideértve a szinkron áramtermelő egységeket, az erőműparkokban található egységeket és a tengeri áramtermelő egységeket. Az európai villamosenergia-piac és -termelés is változik. A megújuló termelés, mint a szél- és napenergia, egyre nagyobb szerepet tölt be az energiaforrások összetételében, ezzel párhuzamosan a villamosenergia-termelést egyre több, szétszórt, de kisebb erőmű szolgáltatja. Előfordul, hogy a fogyasztók már saját maguk megtermelik az önmaguk számára szükséges villamos energiát, sőt időszakosan visszatáplálnak a hálózatokba. Ezért egységes szabályokra mindenképpen szükség van. Az erőművek hálózati csatlakozásának követelményeire vonatkozó szabályzat azokra az új termelő egységekre vonatkozik, amelyek a hálózatra szeretnének csatlakozni. A megújuló technológiáknak eltérőek lehetnek a műszaki paraméterei a hagyományos termelésétől, és méretük gyakran sokkal kisebb azoknál. A megújulóknak az ellátásbiztonsághoz ugyanolyan módon kell hozzájárulniuk, mint a nagy


hagyományos erőműveknek (figyelembe kell venni, hogy egyre több megújuló energiaforrás kerül be az energiaforrások összetételébe, és egyre több idősebb erőmű zár be), így szükséges ezek műszaki paramétereinek olyan módon történő meghatározása, hogy ők is képesek legyenek ilyen – az ellátásbiztonsághoz elengedhetetlen – szolgáltatásokat nyújtani. Az RfG-szabályzatnak köszönhetően több megújuló csatlakozhat majd a hálózatra a villamosenergia-rendszerek stabilitását fenntartva. Így az RfG-szabályzat nagymértékben járul hozzá a villamosenergia-ellátás biztonságának javításához Európában. Ezen kívül az RfG-kód a termelői technológiák számára egy hatékony összeurópai piacot hoz létre. A gyártóknak nagyobb bizalmuk lesz az alkalmazandó és hatályos szabályokban, és kevésbé kell majd a nemzeti folyamatokkal és specifikációkkal foglalkozniuk. Az RfG-szabályzat vonatkozó előírásai a termelő méretével arányosak – míg a legkisebbekre csak egy pár minimum szabály vonatkozik, addig a nagyobb erőművek már számos előírást kell, hogy teljesítsenek. A kód világosan leírja mind a termelőegységek tulajdonosai, mind a hálózatüzemeltetők (TSO-k és DSO-k) számára a feladatokat és a felelősségeket. A szabályzat olyan folyamatokat határoz meg, amelyek biztosítják a diszkrimációmentességet a termelőkkel szemben egész Európában, mindezt realisztikus jövőbeni termelés/fogyasztás szcenáriókra alapozva. Az RfG-kód a műszaki paraméterek két csoportját különbözteti meg: az európai szinten előírt paramétereket, illetve a nemzeti szinten megállapítandó paramétereket, mely utóbbiakra a kód csak egy tartományt határoz meg, amelyen belül azokat a helyi igényeknek megfelelően kell beállítani. A kód hasznossága az új termelők csatlakozásával válik egyre inkább számszerűsíthetővé, amelyeknek meg kell felelniük a kódban leírt követelményeknek. Az így kialakuló bizalomnak köszönhetően a TSO-k hatékonyabban tudják majd tervezni az ellátásbiztonságot, valamint az európai villamosenergiarendszer fenntartásának és működtetésének összköltsége is csökkeni fog. Az elosztóhálózatok és ipari fogyasztók csatlakozására vonatkozó szabályzat A DCC Elosztóhálózatok és ipari fogyasztók csatlakozására vonatkozó szabályzat segíti a növekvő mértékű megújulók kezelését, biztosítja az üzembiztonságot és megvalósítja az egységes piac kialakítását, akár az okos hálózati modellek segítségével. Mivel a kis nap- és szélerőművek száma folyamatosan növekszik – elég csak a háztetőkre pillantani – így az elosztó hálózat néha villamosenergia-szolgáltatóvá válik. Talán a legnagyobb változás a fogyasztó szerepében várható. Az okos hálózati technológia (például az okos mérők) lehetővé teszi az intelligens és aktív villamosenergia-felhasználást, melynek során a fogyasztók saját maguk tudják meghatározni, hogy mikor és hogyan használják fel a villamos energiát. Ezt hívjuk fogyasztó oldali válasznak (demand side response). A DCC-szabályzat biztosítja azt, hogy minden elosztóhálózat és fogyasztói egység hatékonyan járuljon hozzá a rendszer stabilitásához egész Európában. Egy olyan keretrendszert határoz meg, amely segítségével a háztartási gépek fogyasztó oldali válaszra képesek lesznek („DSR ready”), azaz automatikusan képesek lesznek szabályozni a villamosenergia-felhasználásukat. Mivel a háztartási jellegű fogyasztás 30-40%-a a villamosenergia-felhasználásnak, így a felhasználóknak lehetőségük lesz bizonyos csúcsidőszakokban csökkenteniük a fogyasztásukat (és így pénzt megtakarítani).


Ez a szabályzat is tartalmaz európai szintű és nemzeti szinten meghozandó előírásokat (ezeket a nemzeti szintű előírásokat a szabályzatban előre meghatározott tartományon belül kell kiválasztani). Első lépésként az iparággal együttműködve kell kialakítani ezeket az értékeket. Minden tagállamnak meg kell vizsgálnia a jelenlegi szabványait, szabályzatait és előírásait, hogy azok összhangban vannak-e a DCC-kód határokon átívelő szabályaival. Az egyenáramú összeköttetésekre vonatkozó szabályzat A HVDC Egyenáramú összeköttetésekre vonatkozó szabályzat a nagy távolságú egyenáramú vezetékekkel, a szinkronterületek közötti összeköttetésekkel, illetve az egyenáramú erőműparkokkal – mint amilyenek a tengeri (offshore) szélerőművek – kapcsolatos követelményeket határozza meg. Az egyenáramú technológia jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, egyre többször a legalkalmasabb megoldást kínálva olyan esetekben, amikor hosszú, nagy mennyiségű villamos energia szállítására képes, és viszonylag rövid időn belül megépíthető távvezetékre van szükség. A nagyfeszültségű egyenáramú technológiát főképp tengerrel elválasztott országok összekötésére használják (mint például az Írország és Nagy-Britannia közötti kelet-nyugati távvezeték), illetve amikor tengeri szélerőműparkokat szeretnének becsatlakoztatni a hálózatba. A jövőben mindez egyfajta „szuperhálózat” része is lehet, vagy szárazföldi hosszú vezetékekre használhatják, bár az nem valószínű, hogy kiváltaná a váltóáram használatát. A HVDC-szabályzat egyik mozgatórugója a különböző gyártók által készített berendezések kompatibilitásának biztosítása. A szabályzat másik mozgatórugója az, hogy az egyéni HVDCprojektek a szabályzat segítségével integrálhatóak legyenek a már létező HVDC- és AC-rendszerekbe. A modern HVDC-átvitel képes olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek fontosak a villamosenergia-rendszer biztonsága szempontjából. A HVDC-eszközökkel nagy rugalmassággal szabályozható a hatásosteljesítmény- és a meddőteljesítményáramlás, illetve a black start képesség is. Egy jól megtervezett és kivitelezett HVDC-rendszer olyan fokú rugalmasságot nyújthat, amely jelenleg nem létezik, és így a rendszerbiztonságot az egész európai rendszer szintjén javítani tudja, hiszen több megújulót lehet majd az energiamixbe integrálni alacsonyabb költségen.

Üzemviteli szabályzatok (OS, OPS, LFC&R, ER) Az Üzembiztonsági szabályzat Az OS Üzembiztonsági szabályzat világos, egyértelmű és objektív minimum követelményeket fogalmaz meg, így erősítve a valós idejű üzembiztonságot – figyelembe véve a megújulók gyors elterjedését – és fenntartja a stabil és összehangolt európai átviteli hálózati rendszer folyamatos üzemét. Az üzembiztonság az átviteli rendszerirányítók elsődleges célja és feladata. Az európai villamosenergia-rendszer erősen hurkolt, így a TSO-knak össze kell hangolniuk a működésüket, nemcsak a saját nemzeti, de az egész európai rendszer üzembiztonságát szem előtt tartva napi 24 órában, az év mind a 365 napján. A szabályzat közös, jogilag kötelezően betartandó szabályokat tartalmaz a villamosenergia-átviteli hálózatokra vonatkozóan, amelyeket minden TSO-nak be kell tartania. Mindezt úgy kell megtenniük, hogy biztosítják a hálózat folyamatos üzembiztonságát, hatékony és koordinált módon történő működését. Mivel az egységes belső piac megteremtésének egyik alapvető feltétele a rendszerirányítók hatékony

8

Energetika

koordinációja, így az OS-szabályzat is hozzájárul az európai energiapolitikai célkitűzéshez, amelynek célja a környezetbarát energiaforrások minél szélesebb körű felhasználása és a verseny növelése. Manapság sokféle üzemviteli szabályzat és irányelv létezik különböző országokban, és ezek mellett pusztán önkéntes az európai szintű koordináció. Az OS-szabályzat az üzemviteli biztonsági irányelveket harmonizálja Európában, és a koordinációt a felek (azaz a hálózat-üzemeltetők és az átviteli hálózat használói, a termelők és a fogyasztók) között jogilag kötelezővé teszi. Így tartalmazza a jogilag kötelező szabályokat a TSO és DSO közötti koordinációra vonatkozóan, ami egyre inkább fontos, figyelembe véve az elosztott kiserőművek gyorsan növekvő számát, például a fotovoltaikus (napelemes) termelést és a mikroturbinákat, amelyek az alacsonyabb feszültségű elosztó hálózatra kapcsolódnak. Az Üzemelőkészítés és menetrendkezelés szabályzat Az OPS Üzemelőkészítés és menetrendkezelés szabályzat a rendszerirányítás előkészítését, tervezését optimalizálja. Célja az üzembiztonság hatékony biztosítása. Ahhoz hogy a lámpák mindig égjenek, azaz hogy a rendszer megbízhatóan és stabilan működjön valós időben, a rendszerirányítóknak terveket és menetrendeket kell készíteniük. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a TSO-k egymás közt is menetrendeket cserélnek, amikben előre rögzítik a tervezett villamosenergia-áramlások mértékét és irányát. Ezeket szükség esetén (pl. széljárás változása esetén) időközben módosíthatják. Az elmúlt évtized hatalmas változásokat hozott az áramtermelés módjában (sokkal nagyobb a sztochasztikusan változó forrásokból termelt energia aránya), a kereskedés módjában (100%-os növekedés a napon belüli kereskedelemben egy év alatt) és a fogyasztásban is. Ezek a változások igencsak megnehezítik az átviteli villamosenergia-hálózat tervezését és a menetrendek kezelését. A TSO-knak figyelniük kell a nemzeti mellett az európai hatásokra is. Az európai TSO-k közötti tiszta, egyértelmű kommunikáció és koordináció kulcsfontosságú az átviteli hálózat tervezése és a menetrendek kezelése szempontjából, annak biztonságos működése érdekében. A szabályzat biztosítja a TSO-k számára a szorosabb együttműködést, valamint egy olyan közös megközelítést ültet át a gyakorlatba, amely az európai átviteli hálózat üzembiztonságának értékelésére szolgál. Az OPS-szabályzat először is egy – a megfelelőségi elemzésekre és az üzembiztonságra vonatkozó – közös módszertant vezet be. Ez a TSO-knak lehetővé teszi, hogy koherens és koordinált módon készüljenek fel az átviteli hálózat üzemeltetésére. Másodszor az OPS-kód meghatározza az eszközök karbantartásának összehangolását. Mivel nem lehet minden erőművet és távvezetéket egyszerre kikapcsolni, ezért a TSO-knak el kell készíteniük és össze kell hangolniuk ezeket a kikapcsolásokat, hogy a hálózat, a termelés és a fogyasztás megfelelő működése biztosított maradjon. Az egyre növekvő határkeresztező áramlások következtében ezek a rendelkezésre állási tervek a szomszédos országok rendszerirányítását is érintik. Az OPS-szabályzat úgy növeli a hatékonyságot, hogy a TSO-k számára előírja a rendelkezésre állási terveik összehangolását. Végül a szabályzatnak köszönhetően minden szereplő mind a rendszerirányítás, mind a villamosenergia-piac területén pontosan megismeri a tőle elvárt feladatokat. A szabályzat meghatározza a TSO-k, a DSO-k, a jelentős hálózathasználók és a piaci szereplők szerepét és felelősségét, tekintettel az üzemviteli menetrendkezelési folyamatokra, és előírja a résztvevő felek számára a különféle adatcserék módját.

9

A Teljesítményfrekvencia-szabályozás és -tartalékolás szabályzat Az LFC&R Teljesítményfrekvencia-szabályozás és -tartalékolás szabályzat koherens és koordinált alapú hálózatüzemeltetést tesz lehetővé a frekvencia megfelelő szinten tartásával. Többek között a frekvenciaminőségi kritériumra, a frekvenciaszabályozásra, a tartalékokra és a határkeresztező tartalékok igénybevételére fókuszál. Az átviteli rendszer frekvenciája a termelés és fogyasztás alakulásának függvényében folyamatosan változik, amelyet a TSO-k valós időben nyomon követnek és ellenőriznek. Amennyiben a terhelés nagyobb a termelésnél, a frekvencia lecsökken, míg ha a termelés a nagyobb, akkor a frekvencia emelkedik. A frekvencia minőségének megfelelő szinten tartása – az előírt 50 Hz-es értéken – alapvető elvárás a rendszerirányítóktól. Amikor a TSO látja, hogy a frekvencia eltér a kívánt 50 Hztől, akkor közbe kell lépnie, hogy visszaállítsa azt. Ilyen eset előfordulhat akkor, ha egy erőmű leállni kényszerül, vagy ha a terhelési vagy termelési becslés pontatlan volt. A TSO-k mindig elegendő termelési és/vagy terhelési tartalékot kell, hogy automatikusan készenlétben tartsanak, hogy az ilyen körülményeket kezelni tudják. Az LFCR-szabályzat részletes műszaki szabályokat tartalmaz. Ezen szabályok egy része a TSO-k közötti kooperációra, másik része a tartaléknyújtók és a TSO-k közötti interakciókra vonatkozik. Az LFCR-szabályzat legnagyobb előnye abban áll, hogy egységes szabályokat vezet be átlátható, transzparens módon. A kód által nyújtott főbb előnyök a következők:  Nagyobb

átláthatóságot biztosít azzal, hogy a frekvenciaparaméterekre vonatkozó információkat nyilvánossá kell tenni;  hivatalossá teszi, először Európában, a harmonizált rendszerfrekvenciára vonatkozó minőségi célokat;  harmonizált műszaki minimum követelményeket ír elő a tartalékok nyújtására vonatkozóan (így a szolgáltatók számára is egyértelműbbé téve ezeket a szolgáltatásokat);  a határkeresztező cserékre, a villamosenergia-tartalékok megosztására és lehívására harmonizált folyamatokat alakít ki, amely javítani fogja az európai átviteli villamosenergiarendszer hatékonyságát. Amíg az EB-szabályzat azt határozza meg, hogy összeurópai szinten hogyan történjen a tartalékok és rendszerszintű szolgáltatások beszerzése, addig az LFCR-szabályzat meghatározza a TSO-k által tartandó tartalékok szintjét. Az ER Vészhelyzet és helyreállítás szabályzat Az ER Vészhelyzet és helyreállítás szabályzat esetében tervezet még nem készült. Egy előkészítő csoport elkezdte már a majdani szabályzat terjedelmének és a kulcsfontosságú kérdéseknek a meghatározását, valamint a jelenlegi gyakorlat felmérését.

Az Európai hálózati szabályzatok aktuális státusza A kapacitásallokációra és szűk keresztmetszetek kezelésére (NC CACM) vonatkozó szabályzat komitológiája – az EU Bizottság igazgatóságai közötti belső egyeztetések elhúzódása miatt – a korábban tervezettnél később, csak 2013. decemberben vagy 2014. januárban kezdődik. A termelők (NC RfG) és a fogyasztók (NC DCC) hálózatra történő csatlakozására vonatkozó szabályzatokat az ACER már jóváhagyta és az Európai Bizottság számára elfogadásra javasolta. Az EU megbízásából

Elektrotechnika 2 0 1 3 / 1 2 1

Folyamatos véleményezés  A komitológia során folyamatos egyeztetés  Tanácsadás az NFM-nek, MEKH-nek  Érdekegyeztetés a DSO-kkal és más érdekeltekkel  A hazai szabályozói környezet átalakítása  TSO-ként vezető szerep  A hálózati szabályzatok hatályba lépése nem egyszerre történik majd meg  Hivatkozások kezelése, egymásra épülés biztosítása  A hálózati szabályzatok módosításainak kezelése  A komitológia folyamata hosszadalmas, de egységes eredményt hoz  Megvalósítás és a megvalósítás, ill. megfelelés ellenőrzése (Implementation & compliance monitoring)  Szakkifejezések, nyelvi terminológia átültetése, egyeztetése  Az új fogalmak, definíciók meghonosítása  Erőforráshiány (idő, emberi) megoldása 

Az Európai hálózati szabályzatok aktuális státusza a komitológiát megelőzően a KEMA elkészítette a jelentését az RfG-szabályzatra vonatkozóan és azt megfelelőnek találta, csak pár apróbb módosítást javasoltak. A DCC-szabályzat szintén az EU előtt van, jórészt pozitívan ítélik meg, a fogyasztó oldali válaszra vonatkozó fejezet sorsáról nem nyilatkoztak még. Az üzembiztonságra (NC OS), az üzem-előkészítésre és menetrendkezelésre (NC OPS), valamint a teljesítményfrekvencia-szabályozásra (NC LFC&R) vonatkozó szabályzatokat az ACER pozitív véleménnyel elfogadásra javasolta az EUnak, így immár mind a három üzemviteli szabályzat további sorsa az EU kezében van. A hosszú távú határidős piacokra (NC FCA) vonatkozó szabályzatot október 1-jén az ENTSO-E megküldte az ACER-nek. Az előzetes egyeztetések során nem született egyezség a kapacitások garantáltságára (Firmness) vonatkozóan. A kiegyenlítő szabályozásra (NC EB) vonatkozó szabályzatba a nyilvános konzultáció során érkezett észrevételek bedolgozásra kerültek, és a közgyűlési jóváhagyás 2013. decemberben várható, majd ezután kerül benyújtásra az ACER felé. A nagyfeszültségű egyenáramú összeköttetésekre és erőműpark egységekre (NC HVDC) vonatkozó hálózati szabályzat 2013. november 7-én nyilvános konzultációra került. A Vészhelyzet és helyreállítás szabályzat (NC ER) (tervezet még nem készült) terjedelmének és a kulcsfontosságú kérdéseknek a meghatározása, valamint a jelenlegi gyakorlat felmérése folyamatban van.

Az európai hálózati szabályzatok hatályba léptetéséhez megfelelően ütemezetten át kell majd dolgozni a vonatkozó magyar szabályzatokat (Üzemi Szabályzat, Kereskedelmi Szabályzat, Elosztói Szabályzat) az elfogadott európai hálózati szabályzatok által meghatározott új előírások honosítása érdekében. A MAVIR-ban előkészületek folynak annak érdekében, hogy a szabályzatok hazai adaptálása zökkenőmentesen történjen.

Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt. Rendszerirányítási és nemzetközi kapcsolatok MEE-tag [email protected]

Galambos László osztályvezető a MAVIR ZRt. Nemzetközi együttműködési osztály MEE-tag [email protected]

Kihívások a MAVIR számára Annak érdekében, hogy a kötelező érvényű európai hálózati szabályzatok hazai jogszabályi környezetbe történő integrálása zökkenőmentesen történhessen meg, a MAVIR-nak már a kezdetektől részt kell vennie az ENTSO-E keretében történő jogszabályalkotási folyamatban, illetve az azt követő EU-szintű komitológiában, melynek során a MAVIR szakértőinek folyamatos támogatást kell nyújtaniuk a komitológiában részt vevő magyar kormányzati képviselők számára. Többek között az alábbiakra kell különösen figyelemmel lenni:  Aktív részvétel a tervezetek kidolgozásában  Fogalmazó csoportokban való részvétel


Petri Szabolcs főmunkatárs a MAVIR ZRt. Nemzetközi együttműködési osztály [email protected]

10

Energetika

Összeállította: Dr. Vokony István

HYPE jelentés – Megújuló energiaforrások versenyképességének elemzése A WEC Hungarian Young Professionals in Energy (HYPE) szervezet a WEC víziójához igazodva céljának tekinti a fenntartható energetikai fejlődés elvének Magyarországon történő terjesztését. A HYPE feladata, hogy a magyarországi energetikai szektor nézőpontját közvetítve országos, regionális és nemzetközi eseményeken vegyen részt, tanulmányok készítésén keresztül bemutassa és értékelje az ország legfontosabb energetikai kérdéseit, valamint elősegítse a jövő energetikai szakembereinek fejlődését. The organization - WEC Hungarian Young Professionals in Energy (HYPE) - in line with WEC’s visions aims for the dissemination of the principle of sustainable energy development in Hungary. HYPE’s goals are to represent the Hungarian energy sector’s viewpoint at national, regional and international events; to introduce and evaluate the key energy issues by preparing studies; and to foster the development of future energy professionals.

1. Bevezetés – A WEC HYPE Az 1924-es alapítású World Energy Council (WEC - Világ Energia Tanács) az egyik legbefolyásosabb energiapolitikai szervezet a világon. A WEC küldetése „a fenntartható energiaellátás előmozdítása és az energia leghatékonyabb felhasználása minden ember számára". A Tanácsnak (melynek Magyarország is alapítója volt), mára több, mint 3000 tagja van, több, mint 90 országban. Az együttműködésben kormányok, magán- és állami vállalatok, egyetemek, civil szervezetek és egyéb energetikával foglalkozó társaságok vesznek részt. Az ENSZ által akkreditált WEC (és az energetika) egyik legjelentősebb eseménye a háromévente megrendezésre kerülő konferencia a World Energy Congress, amelyen az iparág meghatározó személyiségei vesznek részt, hogy megvitassák az aktuális energiapolitikai kérdéseket. A WEC-en belül létezik egy Future Energy Leader Program (FELP), amelynek célja, hogy fiatal, a kérdésekben valóban érintett szakemberek is részt vegyenek a tanács munkájában, és megosszák álláspontjukat a döntéshozókkal. A magyarországi szervezet, a Hungarian Young Professionals in Energy (HYPE) megalapítását 2012-ben határoztuk el. Tagjaink az energiaiparhoz szorosan kötődő fiatal, kiemelkedő elhivatottsággal és kellő ismerettel rendelkező szakemberek. Célunk, hogy teret biztosítsunk az egyetemi tanulmányokon túlmutató, komplex ismeretek megszerzésére, valamint a konstruktív, szakmai véleménycserére. Tevékenységünk eredményeként a munkánkról egy jelentést (Reportot) jelentetünk meg, amelyben összefoglaljuk az aktuális szemeszterek témáját érintő kérdéseket és alapvető ismereteket. A 2012-13-as őszi félév témája a megújuló energiaforrások versenyképességének elemzése, lehetséges szerepe a közeljövő európai és magyarországi energetikájában volt. A jelentés 5 fő fejezetből áll, melynek 4. fejezete a támogatási rendszerekkel, az elterjedést befolyásoló tényezőkkel foglalkozik. Itt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy ezen fejezet, a megújuló energiatermelés támogatási rendszereiről igyekszik egy átfogó képet adni, és egy optimális támogatási stratégiát javasolni. A megújulók elterjedésének nehézségeit

11

(növekvő villamos energia árak, hálózatfejlesztési igények, stb.) valamint a magyarországi állapotot (jelenlegi támogatási rendszer és törekvések az NCsT tükrében) a jelentés 5. fejezete tartalmazza. Az alábbiakban tehát a 4. fejezet a részletes bemutatása következik, míg a teljes Report és a többi féléves jelentések részben a szervezet tagjainál, részben a WEC HYPE honlapján (http://www.wec.hu/) elérhetőek.

2. Támogatási rendszerek befolyásolói A megújuló energia támogatásának három fő ösztönzője lehet, melyek alapvetően politikai kérdések. Míg az ellátásbiztonsági és az iparfejlesztési szempontok mögött elsősorban gazdaságpolitikai érdekek húzódnak meg, a környezet- és klímavédelem kérdése egyértelműen a közvetlen társadalmi nyomás hatására került a legfontosabb szempontok közé. 2.1 Ellátásbiztonság A modern társadalom oly mértékben függ az energiától, hogy egy ország számára az energiahordozókkal történő ellátottság mindenkori biztosítása mára az egyik legfontosabb feladattá vált. Energiahordozók nélkül nemcsak a gazdaság, hanem a háztartások működése is ellehetetlenül, amely komoly kockázatot jelent. Európa és különösen Közép-Kelet Európa jelentős mértékű szénhidrogén behozatalra szorul. Az ellátásbiztonsági kockázatok mérséklésére két lehetőség adódik: a fogyasztás visszaszorítása (hatékonyságnöveléssel vagy a fogyasztási szerkezet átalakításával) és a források diverzifikálása. Az EU komoly erőfeszítéseket tesz utóbbi irányában, azonban a források diverzifikálásának lehetőségei meglehetősen korlátosak. Bár a források diverzifikálása az ellátás megszakadásának kockázatát csökkentheti, a tényt nem változtatja meg, hogy az ország importálni kényszerül az adott energiahordozót, ami közvetlenül rontja a külkereskedelmi mérlegét, vagyis az ország jövedelemtermelő képességét. A fogyasztás visszaszorítása tehát sokkal hatékonyabb módszer az ellátásbiztonsági kockázat mérséklésére, hiszen egyúttal a külkereskedelmi mérleget is javítja. Az energiahatékonyság növelése és a fosszilis energiahordozók megújuló energiaforrásokkal történő kiváltása tehát rendkívül hatékony eszköz a magas importfüggőséggel rendelkező országok ellátásbiztonságának növelésére. 2.2 Ipari fejlesztés A világ jelenlegi gazdasági modellje alapvetően a folyamatos fejlődésre, növekedésre épül. Az ipar a gazdaság egyik meghatározó motorja, mely ráadásul a szolgáltatási szektortól eltérően tényleges, kézzel fogható értéket termel, vagyis egy sokkal kiszámíthatóbban és megbízhatóbban működő szegmense a piacnak. Európában a folyamatosan gyengélkedő világgazdasági teljesítmény mellett azok az országok tudnak gazdasági növekedést produkálni, ahol erős az ipar. Ezzel szemben azok az országok, ahol a fejlődés főleg a szolgáltató ágazatokra épült, jelentős problémákkal küzdenek. Az ipari termelésen belül is érdemes külön kiemelni csúcstechnológiai iparágakat, melybe a megújuló energiaforrások hasznosítását elősegítő berendezések jelentős része beletartozik. A csúcstechnológiai iparágak nagy hozzáadott értéket termelnek, hiszen a kutatásokra fordított költségek jelentős része beépül a termék árába. A csúcstechnológiai iparágak tehát nemcsak magát az ipari termelést pörgetik fel, hanem a kutatás-fejlesztést és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozásokat is.


Az új technológiai fejlesztések folyamatosan ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy azt lemásolva, a fejlesztés költségeit megkerülve mások kompetitív előnyhöz jutnak. Mindennek azonban technológiánként eltérő, de viszonylag jelentős az időigénye, mely elég lehet arra, hogy az eredeti fejlesztés megtérülhessen. A Németország által eltervezett megújuló fordulat mögött elsősorban iparfejlesztési célok húzódtak meg, melyet sikerre is tudtak vinni az elmúlt évtizedben. Rengeteg pénzt és energiát fordítottak mind a szélenergiát mind a napenergiát hasznosító rendszerek kifejlesztésre, ám ezek többszörösen megtérültek azáltal, hogy Európa és egyben a világ legnagyobb megújuló technológiákhoz kapcsolódó gyártói Németországban vannak. Bár mára a fotovillamos (PV) rendszerek gyártásának tekintetében inkább Ázsiáé a vezető szerep, a német gyártók hosszú ideig világszinten is piacvezetők voltak, és az ázsiai dömpingáras termékek ellenére továbbra is jelentős megrendelésekre számíthatnak. A megújuló energiához kapcsolódó beruházások azonban nemcsak a technológia gyártóinál generálnak GDP-növekedést, hanem abban az országban is, ahová telepítik. A megújulókhoz kapcsolódó beruházások számos EU tagországban az összes üzleti beruházáshoz viszonyítva is jelentős mértéket képviselnek, így nemzetgazdasági hatásuk közel sem elhanyagolható. 2.3 Környezet- és klímavédelem Napjaink megkerülhetetlen témája a klímaváltozás, mely mára olyannyira kinőtte magát valamennyi korábbi környezetvédelmi kérdéshez képest, hogy önálló területként illik megemlíteni. Bár hosszú évek óta folyamatosan az egyik legégetőbb problémaként tartjuk számon, a nemzetközi egyeztetések sorra érdemi megállapodások nélkül záródtak. Mára a legtöbb gazdaságilag fejlett és fejlődő országban találkozhatunk a megújuló energiák elterjedését ösztönző programokkal, azonban egyedül az EU országai és Ausztrália tűztek ki maguk elé konkrét célokat az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében. A jelenlegi tervek szerint 2015-re talán létrejöhet egy érdemi nemzetközi megállapodás is a témában. Az EU klíma- és energiacsomagja keretében megalkotta a 20-20-20-as szabályt, mely szerint EU-s szinten 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20%-kal növelni az energiahatékonyságot és 20%-ra növelni a megújulók részarányát (a primer energiafelhasználásban). Mivel utóbbi tekintetében sok múlik az egyes országok adottságain, ezért az egyes tagországok eltérő mértékű vállalást tettek, hogy átlagban kijöhessen a 20%-os cél. Bár a beruházások miatt a gazdasági teljesítmény ideiglenesen növekszik, a drágább termelési összköltségek miatt a túlzottan ambiciózus vállalást tevő országok versenyhátrányba kerülhetnek a többiekhez képest. Különösen nagy ennek a relevanciája EU-USA összehasonlításban. Míg az EU az előző bekezdésben megfogalmazott célok teljesítésének elérését támogatta, az USA a nem konvencionális kőolajés földgázkészletek kiaknázását elősegítő technológiákat részesítette előnyben. Ennek következtében az USA-ban jelenleg rendkívül nagy mennyiségben és olcsón állnak rendelkezésre ezek az energiahordozók. Ezzel szemben az EU-ban rendkívüli módon drágul a villamos energia előállítása az egyre jelentősebb részarányú megújuló miatt, miközben olcsó olajról és gázról csak a hírekben lehet hallani. Mindezek mellett az USA-ban is terjed a megújuló energia hasznosítása, viszont ott sokkal inkább piaci alapon, kisebb támogatással.


A nap végén pedig bármennyire is aggódik a közvélemény a környezet védelme és az éghajlatváltozás miatt, a fejlődés és a pillanatnyi jólét mindig a hosszú távú célok elébe fog férkőzni. Ez a nem konvencionális kitermelési technológiákban bekövetkezett fordulat tehát mindenképpen a megújulók terjedése és a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése ellenében hatnak, a kérdés egyedül ennek a hatásnak a mértéke lehet.

3. Támogatási rendszerek elemzése A legtöbb megújuló energiát hasznosító technológia jelenleg nem versenyképes a konvencionális energiatermelő technológiákkal szemben. Ennek egyik oka a korlátozott alkalmazási lehetőségek (pl.: nem mindenhol fúj elegendően erős szél), másik oka pedig a kevesebb múltbéli technológiai tapasztalat. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a technológiai tanulási görbe elején tartózkodnak a megújulók és ahhoz, hogy ezen technológiák piacra kerülhessenek, külső beavatkozásra van szükség. Az a kormány, amelyik úgy dönt, hogy támogatja a megújuló alapú energiatermelést, az a jövőben helyzeti előnybe kerülhet a piaci versenytársakkal szemben. Azok az országok pedig, akik élen járnak a technológiák fejlesztésében, a világpiacon is jelentős mértékű részt hasíthatnak ki a megújuló technológiák exportja területén. Az Európai Unió legtöbb országa a támogatás valamilyen formáját választotta annak érdekében, hogy elérje a közösen kitűzött célokat. A következő alfejezetekben összegyűjtöttük a legelterjedtebben alkalmazott megújulóenergiatámogatási rendszereket. 3.1 Kötelező átvételi rendszerek Ez a támogatási rendszer (FIT – Feed-in tariff ) a termelt megújuló energia kötelező átvételi árát törvényi kereteken belül biztosítja. A kötelező átvételi ár magasabb a piaci árnál, így a megújuló alapú energiatermelés gazdaságilag is megtérül a befektetők számára. A piaci ár feletti fix átvételi ár sokkal vonzóbbá teszi a befektető számára a megújulók piacát, mivel ez egy védett piacot jelent számukra, ahol nem kell versenyezniük sem a mérlegkörön belüli, sem pedig a többi piaci szereplővel. A 3-1. ábra alapján látható, hogy a támogatás mértéke a piaci ár és a kötelező átvételi ár közötti különbség, nem

3-1. ábra A megújuló villamos energia „Feed-in tariff” jellegű támogatási modellje

12

Energetika

pedig a teljes átvételi ár. Ez az alapvető koncepció a FITrendszer egy variációjánál, a zöld bónusznál is. Ezen támogatási rendszer esetén a termelők nem kapnak fix mennyiségű pénzt minden egyes kilowattóráért, hanem csak egy prémiumot (zöld bónusz) a piaci ár felett. A zöld bónusz támogatási rendszer jóval kockázatosabb és ezért kevésbé vonzó a befektetők számára, mivel a jövőbeli piaci árat nem tudják. A villamosenergia-fogyasztóknak azonban ez a rendszer kevesebb költséget jelent. A használatban lévő kötelező átvételi rendszerek változatos formában jelennek meg, nemegyszer bizonyos átfedéssel alkalmaznak több sémát. Egyes szabályozó szervek a különböző technológiáknak megfelelően diverzifikálják a FIT-támogatásokat. Habár kevésbé hatékony ez a támogatási rendszer, mint az egységes kötelező átvételi támogatás, ennek ellenére egy rögzített költségvetés mellett ez képes úgy maximalizálni a termelést, hogy a leginkább preferált technológia terjedjen el. A beruházás méretéhez képest is van lehetőség differenciálni a támogatás mértékét. A kis méretű decentralizált megújuló alapú villamosenergia-termelés elősegítése ésszerű politikai célkitűzés – már csak a helyi erőforrásokat hasznosítva vagy a foglalkoztatási célokat szem előtt tartva is – amely a magas FIT-költségeket több kis egységre osztja szét. Időperiódusok szerinti támogatásdiverzifikálás szintén szóba jöhet. Ennek lényege, hogy az egyes megújuló villamos energiát termelő egységek a csúcsidőszakban termeljenek és völgyidőszakban álljanak le. Az üzembe helyezés dátumát is figyelembe vehetik, mint ártámogatást célzó faktort. Az új telepítésű erőművek általában alacsonyabb tarifákhoz jutnak hozzá. Ennek az oka, hogy ekkor már a szabályozók figyelembe veszik a technológiai fejlődés eredményeként elért alacsonyabb előállítási költségeket is. Ugyanezen célok érdekében alkalmazzák a digressziós tarifákat a már üzemelő egységek esetén. Mindegyik FIT szabályozási rendszernek az a legfontosabb tulajdonsága, hogy az átvételi árakat egyértelműen határozzák meg, szabályozási szempontból pedig hosszú távú (1015 év) stabilitást biztosítanak. Annak érdekében, hogy csökkentsék a befektetők kockázatát, további eszközök állnak a szabályozó hatóságok rendelkezésére (például az évenként inflációval korrigált átvételi ár). 3.2 Kvótarendszer Az 1997-ben aláírt Kiotói Egyezmény egyik pontjaként a CO2kibocsátás csökkentését jelölték meg célként az aláíró felek. Különböző pénzügyi mechanizmusok segítségével próbálták ezt a célt elérni. Az egyik ilyen pénzügyi ösztönző konstrukció a kibocsátási jogok kereskedelme. Az Európai Unió (EU) a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 8%-kal csökkenti az 1990-es évhez képest. Az EU létrehozta az ún. üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerét (ETS, Emissions Trading System), amelynek keretében lehetőség van a kibocsátási kvótákat eladni és megvásárolni is. Az ETS alapjául a Kiotói Egyezményben foglalt nemzetközi kibocsátások kereskedési elvei szolgálnak. Az ETS egy rögzített kvótás kereskedelmi rendszer, ami azt jelenti, hogy az országonként kiosztott kvótamennyiség kötött (cap-and-trade rendszer). E határértéken belül azonban a rendszer résztvevői szabadon kereskedhetnek a kvótáikkal. Az egyes országok ipari létesítményei évente meghatározott mennyiségű kibocsátási jogosultsággal (EUA, European Union Allowance) gazdálkodhatnak. Egy kibocsátási egység 1 tonna CO2 vagy azzal egyenértékű üvegházhatású gáz

13

(ÜHG) kibocsátására jogosít fel. A CO2-kvótán kívül más üvegházhatású gázokra is vonatkozik kvótakötelezettség, mivel az energiatermelés mellett más iparágak is bocsátanak ki nagymennyiségben ÜHG-t, ezért ezeket az ipari létesítményeket is a szabályozás hatálya alá vonták (pl.: fémipar, üveg- és kerámiaipar, olajfinomítás, cukoripar). A Nemzeti Kiosztási Terv szabályozza a kvóták kiosztását, valamint ez teremti meg a kvóták hiányát is, ami a kereskedelmet indukálja. A piac lehetővé teszi, hogy a résztvevők, amennyiben az éves kibocsátási korlátjukat meghaladják, akkor további kvótákat vásároljanak. Ha pedig megtakarításuk van, akkor azt eladhassák. Az ipari létesítmények évente számolnak el a tényleges kibocsátásaikkal az állam felé. A kvótákkal a tőzsdén – a részvényekhez hasonlóan – napi árfolyamon kereskednek. Az EU-ban az ETS rendszer 2005. január 1-jén kezdte meg működését. Ekkor kerültek meghatározásra a rendszerben használt kereskedési időszakok is. A kiosztható kvóták men�nyisége kereskedési időszakonként csökken, amivel még jobban ösztönzik a legkisebb kibocsátású technológiák elterjedését. A kereskedési időszakok a következők: Első kereskedési időszak: 2005. január 1. – 2007. december 31. Második kereskedési időszak: 2008. január 1. – 2012. december 31. Harmadik kereskedési időszak: 2013. január 1. – 2020. december 31. A rendszer lényege, hogy a fizikai megvalósulás helyétől függetlenül egy üvegházhatású gáz kibocsátást csökkentő projekt által realizált kibocsátás-csökkentés értékesíthető, azt egy másik résztvevő ország megvásárolhatja, kiváltva ezzel saját üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentési kötelezettségét. Értékesíthető kibocsátási egység keletkezhet egy létesítményben például üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenését eredményező technológiamódosítás vagy váltás következtében. Amennyiben ez a kibocsátásiegység-mennyiség feleslegként jelenik meg az adott kötelezettnél, úgy értékesítheti azt – az értékesítésből eredő bevétel pedig ösztönzőleg hat a kötelezettekre a kibocsátáscsökkentési projektek megvalósításában. A rendszer a globális klímavédelem összköltsége szempontjából olcsóbb, ezáltal hatékonyabb, mintha a kötelezetteknek előírnák a csökkentést. Ugyanis azok a létesítmények, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését csak nagy fajlagos költséggel lennének képesek elérni, a kvótakereskedelem útján ugyanakkora mértékű kibocsátáscsökkentést vagy egyéb, a piacon forgalomban lévő kvótát a piacon elérhető olcsóbb vagy akár a legolcsóbb csökkentési beruházás fajlagos költségén vásárolhatják meg. 3.3 Beruházási támogatás A megújuló energián alapuló villamos energiát termelő technológiák beruházási egységköltségei – a technológiák kiforratlansága miatt – jóval magasabbak, mint egy konvencionális energiatermelő blokk esetén. Az Európai Unió elkötelezte magát a megújuló energiák piacra kerülésének elősegítése mellett. A Kiotói Egyezményben vállaltak, valamint az EU 20/20/20-as célkitűzései miatt az összes EU-tagországnak előre meghatározott részarányban csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek egyik módja, hogy a megújuló energiát hasznosító erőművek iránti beruházási kedvet állami támogatások formájában növelik. Ezt úgy érik el, hogy vissza nem térítendő támogatást biztosítanak a beruházónak például adókedvezmény formájában. Ilyen támogatási rendszert például Csehországban alkalmaznak. Portugáliában is használják ezt a támogatási megoldást azzal a különbséggel, hogy itt nem mentesülnek teljesen az adó alól, csak alacsonyabb ÁFA terheli a beruházásokat. Kizárólagos


adókedvezményen alapuló rendszert csak Máltán és Finnországban alkalmaznak, a legtöbb esetben azonban csak kiegészítő szakpolitikai eszközként használják. 3.4 Zöld prémium A prémium rendszer lényege, hogy a piaci ár kiegészítéseként egy rögzített prémiumot kap a termelő. Ebben a rendszerben a termelő kitett a piaci árváltozásoknak – a különböző technológiák miatt - és mivel a rendszer a megtermelt mennyiséget nem, csak az árat szabályozza, ezért – hasonlóan a garantált áras átvételhez – előre nem ismert mértékű fogyasztói terhet jelent. E támogatási forma esetében a tarifák leggyakrabban technológiánként eltérőek, de lehetnek egységesek is. A technológiafüggő tarifarendszer elméletileg tükrözi a technológiák eltérő költségeit és lehetővé teszi a technológiák széles skálájának a piacon tartását. Az egységes tarifarendszer azonban a legolcsóbb technológiáknak kedvez, és nem garantálja minden technológia piacon maradását. Kivéve, ha annyira magas az egységár, hogy a legdrágább technológiát is a piacon tartja, ekkor azonban a többiek jelentős extraprofitot szereznek, és jelentősen nőnek a fogyasztói terhek. A prémiumrendszert bevezetett országok igyekeznek ügyelni a megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának bizonyos fokú korlátozására. Erre azon egyszerű okból van szükség, hogy korlátozás nélkül nagyon megugranának a megújulós beruházások, és a növekvő piacot csak növekvő költségvetéssel lehetne azonos módon támogatni, ami a végfelhasználói ár drasztikus növekedését jelentené. Egyes országokban maximalizálják a piaci ár és a prémium összegét. Ez azt jelenti, hogy magas piaci ár mellett nem kapja meg a termelő a teljes prémium összegét. Más országokban a teljes, évente kifizethető összeget megállapítják előre és a kérelmek sorrendjében fizeti ki a prémiumokat. Megint más országokban vegyes támogatási rendszert alakítanak ki, és a termelő évente választhat a garantált ár vagy a prémium között. A két rendszer között évenkénti választási lehetőséget kínálnak a termelőknek, hogy magas piaci árak esetén magasabb bevételt érjenek el a prémiumrendszerben, miközben a garantált ár árküszöbként működik alacsony piaci ár esetén. 3.5 Tendereztetés A versenytárgyalásos eljárás keretében az állam versenytárgyalások sorozatát írja ki a megújuló forrásokból származó villamos energia beszerzésére, majd a tényleges beszerzés szerződés alapján, a versenytárgyalás eredményeként kialakult áron történik. A megújuló forrásokból származó villamos energia vásárlásából adódó többletköltségeket az állam különadó formájában áthárítja a végső energiafogyasztókra. Bár a versenytárgyalásos rendszerek elméletben a piaci hajtóerők optimális kihasználását biztosítják, „stop-and-go” természetüknél fogva nem vezetnek stabil piaci feltételekhez. Ez a fajta rendszer annak a kockázatát is magában hordozza, hogy az alacsony ajánlati árak miatt a projektek nem valósulnak meg. 3.6 Zöld bizonyítvány által támogatott megújulóenergia-piac A zöld bizonyítvány (green certificate) alapvetően abban különbözik a kötelező átvételi rendszertől, hogy a megújuló alapú villamos energia mennyiségét lehet vele szabályozni, nem pedig az egységárat. A zöld bizonyítvány esetében piaci verseny alakul ki, ráadásul az érintettek nem csak megújuló alapú villamos energia előállításával, hanem mások zöld bizonyítványának vételével is teljesíthetik kötelezettségeiket. Tehát működik egy villamosenergia-termelői piac, valamint egy ettől elkülönülő zöld bizonyítvány piac.


A hatékony szabályozás biztosítása érdekében a hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy az előírt mennyiségű megújulóenergiafelhasználás teljesült. A villamos energia esetében az ellenőrzési folyamat bonyolultabb, mint más megújuló energiáknál, mert a villamos energia kereskedelmi és fizikai áramlása egymástól elkülönülten zajlik. Így az előírt megújulóenergia-felhasználás nem ellenőrizhető fizikailag, ezért csak kereskedelmi szempontból lehet igazolni a felhasználást. A kereskedők csak úgy tudják igazolni az előírt mennyiségű megújuló energia vásárlását, hogy a megújuló energiát termelő kiállít egy igazolást, amelyen szerepel a ténylegesen megtermelt energia mennyisége és annak eladása is. Az igazolásokat meg kell őrizni a szabályozási időszak végéig, amikor is be kell nyújtani a hatóságoknak – általában évente egyszer. A zöld bizonyítványok átruházhatók, függetlenül a mögöttes energiától. Ezen támogatási rendszer esetén a megújuló energiát termelők két terméket adnak el: a megtermelt energiát és a vele megegyező mennyiségű zöld bizonyítványt. Ezen két termék együttes értékesítésével lehet fedezni a megújuló alapú villamosenergia-termelés előállítási költségét.

3-2. ábra Zöld bizonyítvány által támogatott megújuló energiapiaci modell A zöld bizonyítvány árát a villamos energia piaci ára és az adott megújuló alapú energiatermelő technológia fejlettsége fogja meghatározni. A zöld bizonyítvány ára a technológia egy adott szintje mellett növekedni fog, ha a villamos energia piaci ára csökken. De ha a villany ára nő, akkor a zöld bizonyítvány ára csökkenhet. Mindez azért történik, mert egy drágább villamosenergia-mix növeli a megújulók versenyképességét. A zöld bizonyítványokkal gyakran az áramtőzsdéken kereskednek, ami egységes és átlátható árképzést eredményez és ez a befektetőknek és a szabályozó hatóságoknak is egyaránt kedvező. A mennyiségi alapú támogatási rendszerek jelentős mértékű árkockázattal működnek, mivel teljesíteniük kell az előírt mennyiségű villamosenergia-vásárlást bármilyen áron. Ha a megújuló alapú villamosenergia-termelés határköltség görbéje laposabb (MCB), akkor a megújuló energia ára alacsonyabb lesz – ahogy ez megfigyelhető (Ábra 3‑2). Ebben az esetben már egy kiforrottabb technológiáról beszélhetünk. Egy meredekebb határköltség görbe esetén (MCA) többe fog kerülni a megújuló energia. Értelemszerűen ez esetben egy kezdetlegesebb, alacsonyabb hatékonyságú technológiáról beszélhetünk. Jelentős nyomás alá kerülhet a szabályozó hatóság ebben a helyzetben, egyrészt a fogyasztók túl magas ár iránti félelmeik, másrészt pedig RES-E (Electricity from Renewable Energy Sources) termelők hosszú távú, alacsony piaci árak miatti növekvő megtérülési kockázatuk miatt.

14

Energetika

Ha egy szolgáltató 1 MWh-val elmarad az előírt kötelezően eladandó megújuló villamos energia mennyiségétől, és ezáltal 1 MWh-val kevesebb bizonyítványt tud benyújtani a hivatalnak, akkor köteles arányosan egy előre meghatározott fix díjat fizetni. Ezt a díjat gyakran hívják kilépési díjnak (exit fee), mivel ennek kifizetésével a szolgáltató a tanúsítvány piac keresleti oldaláról kilép. Más szóval ezt a hivatalos díjat kivásárlási árnak is nevezik, mivel a szolgáltató ezen az áron kivásárolhatja magát a kötelezettsége alól. A kilépési ár árplafonként működik, valamint az aktuálisan eladott megújuló energia mennyisége a kilépési ár függvénye lesz. B határköltség esetén (MCB) a kötelező megújuló energia vásárlását relatíve alacsony határköltséggel teljesíteni lehet és a megújuló energia ára kevesebb, mint a kilépési díj. A 3‑3. Ábra megmutatja, hogy az „A” határköltség (MCA) esetén túl magas áron lehetett vásárolni és ezért jelentős mennyiségű megújuló energia nem került piacra, mert a piaci szereplők a kilépési díj kifizetését fogják inkább választani. Így pedig a megújuló energia nem lépi át a kilépési díj mértékét.

3-3. ábra A kilépési díj szerepe a zöld bizonyítvány rendszerben A zöld bizonyítvány segítségével szabályozott megújuló alapú villamosenergia-piac nem tesz különbséget az egyes technológiák között, így a legnagyobb profitot mindig a legalacsonyabb termelési költséggel működő technológiáknak nyújtja. A termelés csökkenése – rögzített kötelező RES-E

kínálatot feltételezve – alacsonyabb árat eredményez így végső soron a fogyasztók hasznát eredményezi a technológiai fejlődés.

4. Optimális támogatási rendszer Az egyes támogatási rendszerek leírásánál bemutattuk, hogy mennyire fontos a megfelelő támogatási rendszer kiválasztása, azonban ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy milyen támogatási rendszerre van szükségünk, először a célt kell pontosan meghatároznunk. A célok előzetes meghatározása nemcsak a megfelelő eszköz kiválasztásában segíthet, hanem megakadályozhatja azt is, hogy később gyakran módosítani kelljen a támogatási rendszeren. Az ERRA által készített, 24 országra kiterjedő felmérésből egyértelműen megállapítható, hogy a legfontosabb szempont egy beruházási döntésnél az átlátható, transzparens szabályozás megléte. A támogatás mértéke és a penetráció nem korrelál egymással, sőt a túlzott mértékű támogatás kifejezetten visszatartó erejű lehet. A gyakori módosítás szintén rombolja a befektetői bizalmat, ami nélkül a beruházások nem jönnek létre. További rendkívül fontos szempont az engedélyeztetés egyszerűsége és átláthatósága, ami nagyban hozzájárulhat a beruházási kedv növekedéséhez. Az előre megtervezett, egyszerű, átlátható és konzisztens szabályozás a kulcsa tehát az optimális támogatási rendszernek, az alkalmazott eszközök és a támogatás mértéke ehhez képest pedig csak másodlagos szempont. Mindent összevetve kijelenthetjük, hogy a megújuló energiák támogatásának korai szakaszában az ártámogatás alapú rendszerek (pl.: feed-in tariff ) hasznosabbak, mivel nagyfokú stabilitást és átláthatóságot biztosítanak a befektetőknek hosszú távon. A későbbi szakaszban viszont a mennyiségi szabályozást nyújtó (green certificate) támogatási rendszerek bevezetését célszerű megfontolni. Hogy pontosan mikor kell váltani a két szabályozási rendszer között, azt a döntéshozók preferenciája határozzák meg. A jelentést a WEC-HYPE tagjai készítették - Almási László, Bonda Balázs, Gerse Pál, dr. Hartmann Bálint, Hegedűs Zoltán, Holló Gergő, Talamon Attila, dr. Uhrin Eszter, Vágó Tamás, dr. Vokony István - a 2012-13-as őszi féléves workshop előadói dr. Bacskó Mihály: A megújuló részarány növelésének hatása az energiaszektorra; dr. Kaderják Péter: Megújuló energiaforrások versenyképessége és támogatási rendszerek; dr. Gerse Károly: Megújulók piacképessége – útmutatása alapján.

SZEMLE

A „VLOTTE” elnevezésű osztrák projektről Az osztrák kormány a Klima– und Energiefonds alapítványon keresztül az elektromobilitás előmozdítására 2008-ban kezdeményezte a „VLOTTE” projektet. Ennek célja régiószintű jelentős mértékű villamosautó-közlekedési modell létrehozása. Vorarlberg régió (tartomány) villamosenergia-szolgáltatója nyerte el a kormány támogatását, de más szervezetek is segítik a projektet, emellett a lakosok kedvezményesen vehetnek részt a projektben. A projekt előzetes tervét - több intézmény részvételével- a Vorarlberger Energie Versorger Illwerke vkw készítette el, amelynek VEA rövidítésű kft.-je volt a projekt megvalósítója. A régió viszonylag kis területe (2,6 ezer km²) csekély lakossága (370 ezer fő) és a települések viszonylagosan nagyobb távolsága elősegítette, hogy a projekt első szakasza 3 év után sikeresen befejeződött, és az eddigi résztvevők részére a második

15

szakasszal folytatódik. A lakossági résztvevők kb. 410 euró/ hónap költség ellenébe lízingelhetnek villamos akkumulátor hajtású gépkocsit, amit ingyen „tankolhatnak” Ausztriában, Svájcban, Németországban és Liechtensteinben a vorarlbergi autóklubjuknak kártyájával. Az infrastruktúra kiépült. Voralberg területén kb. 100 nyilvános töltőoszlop létesült és kb. 360 villamos hajtású autó került üzembe. Kezdetben ezeknek akkumulátorai nátrium-nikkelklorid típusúak voltak, de az időszak végén már lítium-ion rendszerű akkumulátorokkal hajtott kocsik is üzembe kerültek. Az osztrák környezetvédelmi hivatal szerint a közlekedésben felhasznált energiának kb. 95%-a fosszilis eredetű. Ezért a közlekedési szektor a második legnagyobb az üvegházgáz-kibocsátó szektorok között. A „VLOTTE” projekt első 3 éve alatt kb. 500 tonnával csökkentette a szén-dioxid-emissziót. Forrás: Das Projekt VLOTTE, e & i , Heft 3.2012.

dr. Kiss László Iván


Horváth Dániel

Decentralizált villamosenergiatermelés az elosztó hálózat szemszögéből A decentralizált energiatermelés kiemelt támogatást élvez egész Európában, ennek eredményeképpen egyre több kisméretű villamosenergia-termelő egység csatlakozik a kisfeszültségű hálózatra is. Ez alapvetően pozitív hatásokat hordoz a hálózatra nézve, azonban a túlzott mértékű elterjedése már feszültségtartási problémákhoz vezethet, melyet az elosztó társaságoknak kezelni kell. Ebben a helyzetben a szabályozás átalakításával a termelőket is ösztönözni kell arra, hogy vállaljanak részt az okozott problémák kezelésében, például azzal, hogy villamosenergia-igényeik nagyobb részét fedezik közvetlenül a termelésből és kevesebbet táplálnak a hálózatba, vagy azzal, hogy lokális tárolóegységeket építenek ki. Decentralized power generation is an especially subsidized area all over Europe therefore more and more small size generation units are connected to the low voltage distribution grid. This is basically helpful for the grid as well as the customers but the spreading in large numbers can cause problems for the DSOs regarding voltage regulation. To take part in the solution producers have to be urged by reshaping the regulation. For example they can increase their local consumption or build local storage systems instead of feeding into the grid.

BEVEZETÉS Az Európai Uniós energiapolitika célja egyrészt a fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése, másrészt pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának a mérséklése. A célok elérése érdekében kerültek megfogalmazásra a csak „20-20-20” célkitűzésként emlegetett EU-s direktívák, melyek az energiahatékonyság javítását, 20%-os megújuló részarány elérését a végfelhasználói energiafelhasználáson belül és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését tűzték ki célul 2020-ra. A közös célok elérésére irányuló erőfeszítésekben az egyes országok és kormányok különböző mértékben tudnak és kívánnak részt venni és ennek megfelelően tették meg egyéni vállalásaikat. A megújuló energiaforrásokat felhasználó technológiák azonban nem versenyképesek több szempontból sem a hagyományos technológiákkal szemben. Egyrészt korlátozott az alkalmazhatóságuk nem szabályozható mivoltuk végett, másrészt pedig gazdasági oldalról jóval hosszabb megtérülési idővel rendelkeznek, mint konvencionális társaik. Hogy az egyes országok a 20-20-20-as célrendszerben vállalt egyéni célkitűzéseiket teljesíteni tudják, különböző mértékű és típusú támogatási rendszereket vezettek be. Ennek megfelelően ma általános trend Európában a megújulók mind nagyobb mértékű terjedése. A megújuló alapú energiatermelés legnagyobb része a hagyományos erőművekhez képest kis teljesítményű, az elosztó hálózatra decentralizáltan csatlakozó egységekből áll. Ennek oka, hogy a megújuló alapú termelő berendezések általában kis egységteljesítménnyel üzemelnek és sokszor a lokálisan fellelhető energiaforrásokra épülnek (biomassza, biogáz).


A decentralizált termelés bővülése általában a kormányok támogatását is élvezi. Ennek eredményeképpen egyre több, kisméretű, főleg megújuló alapú termelőegység kezd megjelenni a hálózaton. Ez megváltoztatja az energiaáramlás irányát a hálózaton, hiszen míg korábban az energia a nagy erőművek felől az átviteli hálózaton és az elosztó hálózaton keresztül áramlott a passzív felhasználók felé és a rendszer viselkedése könnyen előrejelezhető volt, addig ma kezd átalakulni a korábbi rendszer, az energia bárhonnan bármerre áramolhat és a megújulók jelenléte miatt a viselkedését is nehéz előrejelezni. (1. ábra).

1. ábra A villamosenergia-hálózat korábban és a jövőben

VILLAMOSENERGIA-TERMELŐK A KISFESZÜLTSÉGŰ ELOSZTÓ HÁLÓZATON A decentralizált termelők egy része a kisfeszültségű hálózatra csatlakozik, és egy csatlakozási pontban vegyesen vételez és táplál a hálózatba. Ezt a szabályozó hatóság is támogatja, és olyan csatlakozási feltételeket alakít ki, melyek ösztönzik az ilyen rendszerek terjedését. Hazánkban nincsen megkötés a felhasznált primer energiaforrásra vonatkozóan, de az eddig telepített rendszerek több mint 95%-a napelemes rendszer és Európában is a napenergia a legnépszerűbb primer energiaforrás ebben a méretben. Műszaki szempontból sok pozitívuma van annak, ha egy kisfeszültségű áramkörön a sok fogyasztó mellett megjelenik néhány termelő egység. Ekkor az adott termelő hálózatba betáplált energiáját az áramkör mentén más fogyasztó azonnal fel tudja használni, ezáltal csökken a hálózati veszteség, és az áramkör terhelése is kiegyensúlyozottabb lesz. Feszültségtartásra is jótékony hatással vannak ezek az eszközök, segítenek a szabványos értéket tartani, például hosszú áramkörök végén, ahol már a feszültségesés a szabványos értéket közelíti. Ameddig tehát csak viszonylag kevés termelő üzemel sok fogyasztó mellett, ez nem okoz műszaki problémát, sőt kifejezetten hasznos lehet a hálózatra nézve. Ha azonban az alapvetően fogyasztás kielégítésére épített és a fogyasztói szokások alapján tervezett áramkörökön fokozatosan egyre több termelő jelenik meg, az egy bizonyos szint után komoly problémákat tud okozni. Egy kisfeszültségű áramkör méretezése az áramkörön lévő felhasználók fogyasztásának statisztikai egyidejűségét figyelembe véve történik. A felhasználók folyamatosan be- és kikapcsolnak elektromos készülékeket és mindezt egymástól függetlenül teszik, így az áramkör csúcsterhelése

16

Energetika

nem az egyéni csúcsigények összege lesz, hanem annál alacsonyabb. Nagyon ritka, hogy egy kisfeszültségen vételező fogyasztó a csatlakozási szerződésben garantált teljesítményét teljes egészében igénybe vegye egy adott pillanatban és az még ritkább, hogy az áramkörön lévő összes felhasználó egyszerre tegye ezt. Éppen ezért az áramkör tervezésekor ennél az értéknél alacsonyabb értékre méreteznek. Ha azonban a kisfeszültségű áramkörre megújuló alapú termelőegységek is csatlakoznak, rájuk nem lesz igaz, hogy elosztva terhelnék a hálózatot. Napelemek, szélgenerátorok esetén, például ha kisüt a nap, ill. feltámad a szél, az összes termelő egyszerre kezd el termelni és a hálózatba táplálni, ezáltal egyszerre terhelik az áramkört. Ennek megfelelően előfordulhat olyan eset, mikor az adott pillanatban az áramkörön lévő összes termelő egység többet termel, mint amit az áramkör fogyasztói felvenni képesek, ilyenkor energiaáramlás indul a termelő egységek felől a közép-/kisfeszültségű transzformátor irányába. Gondoljunk csak egy családi házas övezetre, ahol a háztartások egy része napelemes erőművel van felszerelve. Napközben, mikor a fogyasztási igény alacsony, akkor kezdenek el a napelemek termelni, ezért nincsen, aki felvegye a termelt energiát. Az áramkör szempontjából ez azt jelenti, hogy a végpont felé haladva egyre nő a feszültség, mert a betápláló naperőművek inverterei egyre inkább emelik a feszültségüket, és energiaáramlás indul meg az áramkör vége felől a transzformátor irányába. Ez a feszültségemelkedés egy bizonyos betáplálási szint után olyan mértéket érhet el, hogy az áramkör végén már a szabványosnál magasabb feszültség lesz mérhető. Ez látható a 2. ábrán:

2. ábra Feszültségtartási probléma a kisfeszültségű áramkörön A túl magas feszültség veszélyes lehet a felhasználók elektromos készülékeire, ezért azt mindenképpen el kell kerülni. A szabványos feszültségszint tartása az elosztók feladata, így ebben az esetben is be kell avatkozniuk a probléma kezelése érdekében. A dolog nehézségét az adja, hogy az áramkör feszültségét úgy kell beállítani, hogy az esti időszakban – mikor csak fogyasztás van az áramkörön – ne legyen nagyobb a feszültségesés a szabványosnál, de nappal – mikor a termelés dominál –se legyen túl nagy a feszültségemelkedés. Erre több műszaki megoldás is létezik: át lehet rendezni a meglévő áramköröket vagy lehet létesíteni újakat úgy, hogy azok kevesebb termelőt tartalmazzanak. Lehet növelni a vezeték keresztmetszetét is, ami a kisebb impedancia által csökkenti a feszültségesét vagy feszültségemelkedést. Emellett léteznek már olyan közép-/kisfeszültségű transzformátorok is, melyek képesek feszültség alatt automatikusan csapolást módosítani, így szabályozva a szekunder feszültségüket a há-

17

lózaton tapasztalható feszültségviszonyoknak megfelelően. A problémát azonban nemcsak a hálózat fejlesztésével lehet kezelni, hanem megfelelő szabályozó és ösztönző rendszerekkel a felhasználókat is rá lehetne venni arra, hogy vállaljanak részt a megoldásból. A problémát ugyanis az okozza, hogy egyszerre túl sokan akarnak a hálózatba betáplálni. Ha a felhasználók növelnék önfogyasztásukat és a megtermelt energia nagyobb részét használnák fel azonnal a termelésből és ezáltal kevesebbet táplálnának a hálózatba, akkor a feszültségemelkedési problémák is csökkennének. A saját fogyasztás növelésének egy módja a fogyasztói készülékek működésének összehangolása a termeléssel. Erre már léteznek automatikus vezérlő rendszerek is, melyek figyelik a generátor által leadott teljesítményt és ennek megfelelően szabályozzák az olyan eszközök, mint a bojler, a mosógép, a mosogatógép működését vagy az elektromos autó töltését. Akkumulátoros tárolóegység beépítése is hasznos megoldás lehet, mely eltárolja a termelési csúcs időszakában keletkező energiát és az felhasználható lesz olyan időszakban, mikor van valós energiaigény a háztartáson belül. A fenti két rendszer önmagában, de egymással kiegészítve is működtethető.

SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEK Magyarországon a háztartási méretű kiserőművek hálózatra csatlakozását kedvezményekkel segíti a szabályozó hatóság. Egyrészt kötelező átvételt ír elő a felhasználóval szerződésben lévő kereskedő vagy egyetemes szolgáltató számára az erőmű által termelt energiára, másrészt nagyon kedvező elszámolási rendszerrel biztosítja, hogy a felhasználó ingyen használhassa az elosztó hálózatot virtuális energiatárolásra. A mérés irányonként külön történik (ad-vesz mérés) és az elszámolás során egy bizonyos időszak alatt – jellemzően 1 év – vételezett és betáplált energia különbözete kerül figyelembevételre. Így az elszámolás során a betáplált és vételezett energia mennyiségétől függően a következő 3 lehetőség állhat fenn: 1. A vételezett energia mennyisége meghaladja a betáplált energia mennyiségét: a felhasználó a kettő különbözete után, (tehát a vételezési többletért) megfizeti az összes forgalomarányos (Ft/kWh dimenziójú) díjat. 2. A vételezett energia megegyezik a betáplált energia men�nyiségével: ebben az esetben a felhasználó nem fizet forgalomarányos díjat. 3. A betáplált energia mennyisége meghaladja a vételezett energia mennyiségét: a betáplálási többletért az illetékes kereskedő vagy egyetemes szolgáltató az energiáért felhasználóként fizetendő átlagos villamosenergia-termékárnak megfelelő összeget köteles fizetni. Ez az ár tehát nem tartalmazza a rendszerhasználati díjakat és az egyéb forgalomarányos díjakat, csakis a villamos energiáért fizetendő termékárat. A nem forgalomarányos díjakat (alapdíj) mindhárom esetben meg kell fizetnie a felhasználónak. Mit jelent ez a felhasználó oldaláról? Addig, amíg az éves termelés nem haladja meg az éves fogyasztását (1. és 2. eset), minden megtermelt kWh-t teljes értéken vesz át a kereskedő, annyiért, amennyiért a felhasználó azt (rendszerhasználati díjakkal együtt) meg tudná venni a hálózatból. Ez rendkívül kedvező átvételi ár. A felhasználó számára célszerű, ha nem haladja meg az éves betáplálása a vételezését, mivel azért az energiáért, amit a vételezésen felül termelt (3. eset), alacsonyabb árat kap, mint amennyiért ugyanezt az energiát meg tudná vásárolni a hálózatból.


Az elosztó oldaláról nézve azonban mindhárom esetben kevesebb rendszerhasználati díj folyik be a felhasználótól, mint ami a tényleges használat után járna. A 2. és 3. esetben a felhasználó egyáltalán nem fizet rendszerhasználati díjat, pedig használja a hálózatot, hiszen az erőműve nem önellátó a pillanatnyi teljesítményigényt nézve, csak az éves energiaszükségletét képes előállítani. Így vannak olyan időszakok, mikor betáplál a hálózatba és vannak olyanok, mikor vételez onnan, mindkét esetben van hálózathasználat, de ezért egyszer sem fizet. Az 1. esetben – ami a gyakorlatban a leginkább elterjedt – sem a tényleges rendszerhasználat után fizet, hanem csak a vételezett és betáplált energia különbözete után. Ez a szabályozás nagyon kedvező a termelő egységgel rendelkező felhasználók számára. A szabályozó ma ezzel támogatja az ilyen jellegű egységek terjedését, segítségével a megújulók esetén egyébként hosszú megtérülési idő jelentősen csökken. Hátránya ennek a rendszernek azonban az, hogy azok a felhasználók, akik rendelkeznek háztartási méretű kiserőművel, kisebb mértékben (vagy egyáltalán nem) járulnak hozzá a hálózat fenntartásához, mint azok, akik nem rendelkeznek ilyennel. A kiserőművek jelenlététől függetlenül a hálózatot fenn kell tartani, sőt ahogy korábban láttuk, adott esetben pontosan az általuk okozott problémák miatt kell még külön fejlesztéseket is végrehajtani. Ez tehát azt jelenti, hogy a hálózatot kevesebb felhasználó tartja fenn, ami előbbutóbb a rendszerhasználati díjak növekedését vonja maga után. Az emelkedő rendszerhasználati díjak persze mindenkire vonatkoznak, de mint láttuk, a kiserőművel rendelkező felhasználók a valós rendszerhasználatnál kevesebb energia után fizetik csak meg azt, így végső soron azok a felhasználók leszek kénytelenek a háztartási méretű kiserőművek támogatását megfizetni, akik nem is rendelkeznek azzal. A szabályozás jelenleg nem ösztönöz arra, hogy minél kevesebbet használja a felhasználó a hálózatot, éppen ellenkezőleg, mivel azt ingyen bocsátják a rendelkezésére, a felhasználó nem érdekelt sem az önfogyasztása növelésében, átrendezésében, sem pedig saját tároló kiépítésében. Ennek oka a szaldó elszámolás, amelyben nem kell külön megfizetni a rendszerhasználatot az összes betáplálás és összes vételezés után – ami a tényleges hálózathasználatot tükrözi – hanem csak a kettő különbözete után. Ha a rendszerhasználati díjakat mind a betáplálás, mind a vételezés után fizetni kellene, a termelők számára már megérné saját tárolóban gondolkodni, hiszen ilyen formában a hálózati tárolásnak is ára lenne. Egy ilyen rendszerben a felhasználó dönthet úgy, hogy ő továbbra

is a hálózatot használja tárolásra, de ekkor meg kell fizetnie annak az árát, míg ha talál módot gazdaságos tárolásra, akkor azt választja, de mindenképpen törekszik arra, hogy minél kevesebbet használja a hálózatot.

ÖSSZEFOGLALÁS Hazánkban a háztartási méretű kiserőművek, bár nagyon dinamikusan terjednek, tömeges műszaki problémákat jelenleg nem okoznak és főleg nem olyanokat, amiket ne lehetne megoldani kisebb volumenű hálózati beavatkozással. Nem igaz ez azonban például Németországra, ahol a kisfeszültségre csatlakozó napelemek száma mára elérte azt a szintet, hogy a felvázolt műszaki problémák igen komolyak kezdenek lenni a hálózaton. Ennek eredményeképpen, a kötelező átvételi árak egyre csökkennek. Míg 2005-ben közel 3-szor akkora volt a termelt energia átvételi ára, mint a vételezett energiáé, addig ma már ez a trend megfordult és az átvételi ár lett az alacsonyabb. Ez is arra ösztönzi a felhasználókat, hogy minél kevesebbet tápláljanak a hálózatba és minél többet használjanak fel közvetlenül a termelésből, vagy pedig gondoskodjanak saját maguk a megtermelt energia tárolásáról. Ehhez ma már rendelkezésre állnak megfelelő akkumulátortechnológiák a hagyományosnak mondható Ni-Cd és Ni-MH alapú akkumulátoroktól kezdve a modernnek számító Li-Ion technológián át egészen a nagy méretben is alkalmazható redox-flow akkumulátorokig. Az ilyen tárolóegységek jótékony hatással vannak az elosztó hálózatra is, segíthetnek a kisfeszültségű áramkörök feszültségének szabványos szinten tartásában. Tömeges igény megjelenése és tömeges gyártás beindulása esetén gazdaságos alternatívát nyújthatnak a hálózati tárolással szemben. Az, hogy valóban elterjednek-e, nagyban függ a mindenkori szabályozástól és ösztönző rendszerektől.

Horváth Dániel Okleveles villamosmérnök Hálózati stratégiai munkatárs ELMŰ Hálózati Kft. MEE-tag [email protected]

SZEMLE

Fókuszban az okos hálózatok A Verband Schweizerischer Elektrizitätsunternehmen (VSE), a svájci villamos energiaszolgáltatók szövetsége még 2011 áprilisában Smart Grid, azaz Okos (intelligens) hálózat elnevezésű munkabizottságot hozott létre. A témának e körben szükséges részletes kidolgozását a svájci 2050-ig megvalósítandó energiastratégia megvitatása és egy minisztériumi tanulmány előzte meg. A VSE munkabizottságának a 2012-es ágazati állásfoglalás mellett, nemzeti és nemzetközi pilotprojekteket kell értékelnie a 2011-ben alapított Verein Smart Grid Schweiz (VSGS) egyesülettel közösen. A VSE-nek a Smart Grid munkabizottsága német és olasz szakértőkkel együtt dolgozik az „Egységesítés és Szabványosítás” az „Adatok” és az „Üzleti modell” elnevezésű csoportokban. A cél az, hogy a jövőben az ICT (Information &Communication


Technology) alapú energiarendszereket a szomszédos országok azonos elveken építsék föl. A megfelelő okos hálózatok előkészítése érdekében a bizottságok több témában tanfolyamokat szerveznek. Már tartottak bizonyítványt is adó képzést az energia minőségéről, valamint az elosztó hálózatok végfelhasználóinak és betáplálóinak csatlakozási feltételeiről. Mivel az okos hálózatoknak szükséges az állandó felügyelete és vezérlése, a VSE ICT nevű munkabizottsága is erősen érintett e téma előkészítésében. Svájcban a privát tulajdonban levő, kis kiterjedésű, helyi jellegű elosztó hálózatokra (Arealnetze) általában külön előírások vonatkoznak. Ezért ezeknek a VSE-ben működő munkabizottsága az okos hálózatokra vonatkozó ágazati állásfoglaláson belül külön dokumentumot dolgoz ki. Forrás: Smart Grids im Fokus, Bulletin 22. Juni 6s/2012.

dr. Kiss László Iván

18

Papír és szigetelőlemez nedvességtartalmának elemzése transzformátorokban "Omicron DIRANA – dielektromos válasz analizátor" A teljesítménytranszformátorok meghatározó és igen költséges eszközei az áramszolgáltatásnak. Ha ön vagyonkezelőként egy transzformátor várható élettartamát, vagy alállomás kezelőként a transzformátor terhelhetőségét kívánja meghatározni, úgy foglalkoznia kell transzformátorának víztartalmával. A transzformátorok egyik legfontosabb öregedési mutatója a szigetelés (papír, szigetelőlemez) szilárd részének víztartalma. A transzformátorok állapotfelméréséhez feltétlenül szükség van megfelelő diagnosztikai eszközökre. Az Omicron DIRANA olyan egyedülálló és hatékony berendezés, mellyel meg lehet határozni a szilárd szigetelés víztartalmát. Az olajpapír szigetelésbe hatoló nedvességnek három veszélyes következménye lehet a transzformátorokban: csökkenti a dielektromos szilárdságot, gyorsítja a cellulóz öregedést (depolimerizáció) és magas hőmérsékleten gázbuborékok kibocsátásához vezet. Transzformátorokba négyféleképpen kerülhet víz: szárítás után visszamaradó víz, a cellulóz és az olaj öregedéséből származó víz, szivárgó tömítéseken vagy javítási helyeken bejutó víz és a transzformátor lélegzése miatt bekerülő víz. Ezért még egy nem lélegző transzformátor esetén is kritikus szintet érhet el a nedvesség. A DIRANA a berendezés szilárd szigetelésének dielektromos karakterisztikáját méri. A dielektromos karakterisztika egy adott szigetelőrendszer egyedi jellemzője. A szigetelés megnövekedett nedvességtartalma megváltozott dielektromos modellt és így megváltozott karakterisztikát eredményez. Egy berendezés dielektromos karakterisztikáját széles frekvenciatartományban mérve a nedvességtartalom meghatározható és a szigetelés állapota diagnosztizálható. A dielektromos karakterisztika vizsgálata földeletlen mintadarabon végzett hagyományos vizsgálat (UST) egy kéttekercselésű transzformátorban a nagyfeszültségű oldal és a kisfeszültségű oldal között (CHL). Lásd az alábbi ábrát. Számunkra a legfontosabb a CHL vizsgálat, mivel ez tartalmazza a legtöbb cellulóz szigetelőanyagot. A mérési csatlakozások és módozatok megegyeznek azokkal, amelyek egy hagyományos transzformátorszigetelés teljesítménytényezőjének meghatározásakor használatosak, azzal a különbséggel, hogy a vizsgálatot kis, 200 Vpp-ig terjedő feszültséggel és 1 kHz és 10μHz közti frekvencián végezzük. Az alábbiakban látható az olajjal impregnált papír karakterisztikája. Ez a diagram a frekvencia – veszteségi tényező összefüggést mutatja. A nedvességtartalom, a hőmérséklet növekedésével vagy a kor előrehaladtával a görbe a magasabb frekvenciák felé tolódik el. A nedvesség befolyásolja az alacsony és a magas frekvenciás területeket. A görbe középső, meredek lineáris része az olaj vezetőképességére utal. A szigetelés geometriai viszonyai határozzák meg azt a „púpot”, amely a meredek rész baloldalán helyezkedik el. A DIRANA egyesíti az idő alapú polarizációs és depolarizációs áram mérést (PDC), valamint a kapacitás és tgδ széles frekvencia tartományú mérési módszert (FDS), így a korábbi eljárásokhoz képest jelentősen csökken a mérésre fordított idő. Az idő tartomány mérések lényege, hogy gyorsan elvégezhetők, de alacsony frekvenciákra korlátozódnak. Az 5 kHz-től egészen 50 μHz-ig kibővített mérési tartománynak köszönhetően a DIRANA képes megkülönböztetni az olajat, a szigetelés geometriáját és a papírt. Az eredmény független a nedvesség-egyensúlytól. A DIRANA szabadalmaztatott módszere két elvet egyesít magában. Az adatokat az időtartományban 10 μHz és 0,1 Hz között, a frekvenciatartományban 0,1 Hz és 5 kHz között méri. Ez a kizárólag a frekvenciatartományban végzett mérésekhez viszonyítva 75%-kal is csökkentheti a mérés időtartamát.

A DIRANA nedvesség meghatározása a transzformátor dielektromos karakterisztikájának és a modell dielektromos karakterisztikájának összehasonlítására épül. Egy erre alkalmas algoritmus összehasonlítja a mért adatokat és a modellezett adatokat, és kiszámítja a geometria adatait, a nedvességtartalmat, valamint az olaj vezetőképességét. A nedvességmérés az IEC 60422 szerint történik. A szoftvert nagyon könnyű használni, és a felhasználónak csupán az olajhőmérsékletet kell megadnia. Az alábbi ábra az Omicron szoftverrel megjelenített mérési eredményeket szemlélteti.

Az elöregedett transzformátorolajnak a savak és egyéb öregedési melléktermékek miatt megnő a vezetőképessége. Ez helytelen víztartalom eredményekhez vezet. A DIRANA szoftverben alkalmazott szigetelési modell ezt a hatást semlegesíti. A DIRANA előnyei Dielektromos válasz analizátor: A polarizációs és a depolarizációs áram (PDC), valamint a széles frekvencia tartományú spektroszkópia (FDS) egyesítése • A nagyfeszültségű szigetelések nem behatoló, megbízható vizsgálata: transzformátorok, átvezetők, kábelek és generátorok részére • Két bemeneti csatorna: rövid mérési idő és a lehető legkisebb mérési ráfordítás • Rugalmas görbe-megjelenítés: a PDC eredmények FDS vagy PDC görbék formájában jeleníthetők meg • Könnyen használható szoftver intuitív felhasználói interfésszel: a víztartalom automatikus, különösebb hozzáértést nem igénylő meghatározását teszi lehetővé • Fejlett importálási funkció: külső PDC vagy FDS eredmények importálása és elemzésük a DIRANA szoftverrel • Beépített processzor: a DIRANA PC nélkül is futtatható A DIRANA további alkalmazásai • átvezető szigetelők • teljesítmény transzformátorok / mérőváltók • transzformátor szárítási folyamatának ellenőrzése • papír szigetelésű kábelek

Képviselet: Siemens Zrt. Infrastruktúra és városok – Intelligens elektromos hálózatok Sauer Máriusz [email protected]

www.omicron.at

(X)

Oktatás Lamár Krisztián, Zalotay Péter

Sorrendi vezérlések interpreteres programozása mikrokontrolleren 1. rész A cikk a digitális technikai ismeretekkel már rendelkező, alapképzésben résztvevő villamosmérnök hallgatók továbbképzésének lehetőségével foglalkozik. Arra mutat be megoldást, hogy miként lehet egy egységes megközelítés segítségével a hallgatókat elvezetni az összetett ipari feladatok mikrokontroller alapú programozott vezérléséhez, a korábban megszerzett ismeretekre alapozva. Abból indul ki, hogy a hallgatók már rendelkeznek a kombinációs és sorrendi vezérlések ismeretével, és alapszinten ismerik mikrokontrolleres rendszerek hardver- és szoftvermegoldásait, valamint járatosak a C programozási nyelv használatában. Ezekre alapozva felépít egy táblázatokon alapuló vezérlés-leírási rendszert az egyszerű megoldásoktól a bonyolult sorrendi vezérlésekig. Külön részletezi a sorrendi vezérlések IEC 61131-3 szabványban szereplő Sequential Function Chart (SFC) programnyelv szerinti táblázatos megvalósítását. A vezérléseket leíró táblázatok adatainak feldolgozásra a konkrét feladattól független interpreter programokat mutat be. This paper covers the possibility of retraining for the electrical engineering undergraduate students, already having some basic digital knowledge. It gives a solution to lead the students to the microcontroller–based program control of complex industrial tasks with a uniform approach. It presumes that the students are familiar with combinational and sequential logic, know the hardware and software basics of microcontroller systems, and have experience in the use of C program language. Building upon these, it presents a lookup table–based control description system for simple solutions to complicated sequential controls. It separately details this kind of implementation of sequential controls according to the Sequential Function Chart (SFC) program language corresponding with the standard IEC 61131-3. For the processing of the tabular data describing the controls, it provides an interpreter program independent from the actual task.

1. Bevezetés Az Óbudai Egyetemen a villamosmérnöki alapképzés (a bolognai felsőoktatási rendszerben B.Sc. szint) három lépcsőben történik. Az első három félévben a szakmai alapozó törzsanyag mellett természettudományos, valamint gazdasági és humán alapismeretet is szereznek a hallgatók. A második félév végén kötelező szakirányválasztás van, a kar a villamosmérnöki szakma teljes spektrumát lefedi a mikroelektronikától az automatizáláson keresztül az erősáramú területekig. A szakirányú képzés a negyedik szemeszterben kezdődik, fél év múlva a hallgatók újabb válaszút elé kerülnek, szakterületi ágazatot kell választaniuk. Például az automatizálási szakirányon többek között a programozható


20

irányítások, a robotika, a villamos gépek és hajtások, a teljesítményelektronika, az épületautomatizálás és a járműtechnika közül lehet választani. Jelen cikk az automatizálási szakirány oktatásához kapcsolódik. A digitális technika nem tekinthető nagy múltú tantárgynak. A hatvanas évek végén jelent meg az ágazati képzésben, addig gyakorlatilag csak a fakultatív témák között szerepelt, inkább elméleti, mint gyakorlati jelleggel. Az áttörést az integrált áramköri technológia, majd a mikroprocesszorok megjelenése hozta. A tantárgy körülbelül egy évtized múlva már a szakirányú képzésben szerepelt, újabb tíz évvel később pedig már az alapképzésben. Mára eljutottunk oda, hogy a digitális technika ugyanolyan megkerülhetetlen és létfontosságú szakmai alapozó tárgya a villamosmérnök-képzésnek, mint a villamosságtan vagy a méréstechnika. A tantárgy elfogadottsága a különböző szakterületekre készülő hallgatók esetében eltérő, az erősáramú előképzettséggel és elkötelezettséggel érkező középiskolások körében a legkevésbé népszerű, de ők is kénytelenek belátni, hogy a villamos energetikai rendszerirányítás már jó ideje elképzelhetetlen digitális ismeretek nélkül. A tantárgy súlyának növekedése világszerte számtalan kérdést vet fel [1-9]. Mekkora legyen az elmélet és a gyakorlat aránya? Szerepeljen-e benne mikroprocesszor-technika vagy az váljék külön témává? Ha igen, milyen mikroprocesszor szerepeljen, a klasszikus 8-bitesek vagy a korszerűbb változatok? Mikroprocesszor helyett mikrokontroller szerepeljen-e? Milyen típus? A gyakorlatokon van-e értelme még SSI-MSI kapuáramkörökkel foglalkozni? Esetleg használjunk programozható logikákat, netán szimuláljunk? A kérdések megválaszolása nem könnyű, sokszor az adott intézmény oktatói között sincs egyetértés. Az Óbudai Egyetemen a digitális technikát három féléven keresztül oktatjuk, a tantárgy tehát végigkíséri a teljes alapozó időszakot. Az első félévben csak előadás van, itt ismerkednek meg a hallgatók a digitális technika elméleti alapjaival, a kombinációs és a sorrendi hálózatokkal. A második félévben a digitális elektronika kérdéseit tárgyaljuk, majd áttérünk a mikroprocesszor- és a mikrokontroller-technikára. Kitűnő oktathatósága [10-16] miatt évtizedek óta az Intel 8051 család és származékai szerepelnek a képzési programban. A második félévben már laboratóriumi gyakorlat is szerepel a tantervben, itt az első félévben megismert elméleti témákhoz és a digitális elektronikához kapcsolódó feladatokat oldanak meg hallgatók. A szimuláció alkalmazása minimális, fontosnak érezzük, hogy a leendő mérnök már a képzésnek e korai szakaszában a kezébe foghassa, fizikai valóságában érzékelhesse az alkalmazott eszközöket és műszereket. A harmadik félévben már csak laboratóriumi gyakorlat van, ahol mikrokontroller programozási feladatokat kell megoldani assembly nyelven. A szimuláció aránya némileg magasabb, mint az előző félévben, de alapvetően itt is azt a szemléletet követjük, hogy a hallgatóknak valós hardverkörnyezettel kell találkozniuk. Cikkünk ezen a ponton kapcsolódik a villamosmérnökképzés tantervéhez. A hallgatók már rendelkeznek a kombinációs és sorrendi vezérlések ismeretével, túl vannak az alapszintű mikrokontrolleres feladatokon, és más tantárgy keretében már megismerkedtek a C programozási nyelvvel. Ezt a három különböző gyökérrel rendelkező ismeretet egyesítjük, annak a célnak az érdekében, hogy a hallgatók rendszertechnikai gondolkodásmódját megalapozzuk, és képessé tegyük őket a bonyolult mechatronikai rendszerek programozott irányítására. A cikkben egy olyan megközelítést

mutatunk be, amely az egyszerűbb és az összetett, sokfunkciós, sokparaméterű sorrendi vezérléseket egyaránt adattáblázatokkal írja le, és az adatfeldolgozást a konkrét feladattól független interpreter programok alkalmazásával oldja meg. A kombinációs vezérlések táblázatos programozásával korábbi munkánkban foglalkoztunk [47], amely tekinthető jelen cikk előzményének, de az ismerete nem szükséges az itt leírtak megértéséhez.

1. Sorrendi vezérlések A sorrendi vezérlésfüggő változók kombinációjának (Zi) i-dik időpontbeli állandósult értékét az (i-1)-dik időpontban érvényes független változók kombinációja (Xi-1), és az ugyanekkor érvényes vezérelt kombináció (Zi-1) együtt határozzák meg (1. ábra). A vezérlés logikai függvénye: Zi = f(Xi-1, Zi-1)

3. ábra MOORE modell szerinti állapotgráf

2. A programozott sorrendi vezérlések felépítése A 4. ábra szerinti folyamatábrák a sorrendi vezérlő feladatot végző készülék (mikrogép, PLC stb.) alkalmazói programjának felépítését mutatják. 1. ábra Sorrendi vezérlés

2. ábra A sorrendi vezérlés MOORE modellje A 2. ábra szerinti ún. MOORE modell hatékonyan alkalmazható mind a hardveres, mind a programozott vezérlés rendszertechnikai megközelítéséhez [17, 18]. A vezérlés logikai függvénye két részből áll. A vezérelt változókat (Zi) az aktuális állapot, illetve a memóriában (M) tárolt állapotváltozó (Yi) a kimeneti kombinációs logikán (OCL) keresztül határozza meg. A kimeneti függvény: Zi = focl(Yi) Az új állapotváltozót (Yi) beállító vezérlő jeleket (c0, c1 … ck) a Cp szinkronozó jel előtt érvényes bemeneti változók (Xi-1) és állapotváltozók (Yi-1) a bementi kombinációs logikán (ICL) keresztül állítják elő. Az állapotvezérlő függvény: Yi = ficl(Xi-1, Yi-1) A 3. ábrán egy négyállapotú sorrendi feladat MOORE modell szerinti állapotgráfja látható, amelynek megrajzolása a programfejlesztés előkészítését segíti.

21

4. ábra A sorrendi vezérlések programjának folyamatábrája A ciklikusan futó főprogram feladatai: • a vezérlő (bemeneti) jelek beolvasása a bemeneti perifériáról a bemeneti tükörkép memóriába • az aktuális ütem vezérlési feladatát végző rutin meghívása, • a minden ciklusban végrehajtandó műveletek elvégzése, • a vezérelt jelek (kimenetek) kiírása a kimeneti tükörkép memóriából a kimeneti perifériára. A főprogram ciklusidejét (a mintavételi időt) külső órajel generátorral vagy időzített megszakítással állíthatjuk be. Az egyes ütemeknél mindig azonos jellegű műveleteket kell elvégezni: • Akciók végrehajtása. MOORE modell esetén ez pusztán a vezérelt jelek (kimenetek) értékének beállítását jelenti, de hamarosan látni fogjuk, hogy a MOORE modellen túlmutató sorrendi vezérlések esetében már összetettebb akciók is értelmezhetők.


• Az érvényes vezérlőjelekből meg kell határozni, hogy az ütemváltás (tranzíció) feltételei teljesülnek-e. • Ha igen, akkor be kell állítani az ütemmutató új értékét. A MOORE modell szerinti sorrendi vezérlés programozásához olyan tömbstruktúrát célszerű kialakítani, amely minden ütemhez tartalmazza a kimeneti értéket és az ütemváltások bemeneti feltételeit. A tömbben az egyes ütemek adatai folytonosan helyezkednek el. Egy ütem adatainak sorrendje: • Rekord kezdetét jelző karakter (’:’) • Az ütem sorszáma • Az ütemhez tartozó kimeneti kombináció • Az ütemváltást előidéző bemeneti kombináció • Az előző bájtban megadott bemeneti értékhez tartozó következő ütem sorszáma Az utolsó adatpár a szükséges számban sokszorozható. Ennek megfelelően a 3. ábra szerinti állapotgráfot leíró K[] tömb az alábbi. K[] = { ’:’ , 0,Z0, X1,1, X2,3, ’:’ , 1,Z1, X0,2, X2,2, ’:’ , 2,Z2, X2,3, ’:’ , 3,Z3, X0,0, X1,2, X3,1 } A feldolgozást végző programnál ügyelni kell a szinkronozott működésre. A tick változót külső órajel-generátor vagy időzített megszakítás állíja 1 értékbe. A végtelenített fő programhurok csak ekkor fut le. A programban V_OUT a kimeneti bájt, V_IN a bemeneti bájt, step az ütemmutató (állapotváltozó) és K[] a sorrendi folyamatot leíró adatok tömbje. A program először a rekord kezdetét jelölő karakter (’:’) segítségével megkeresi az aktuális ütemhez tartozó adatsor kezdetét, majd feldolgozza az adatokat a következő rekordig, vagy a táblázat végéig. A feladatot megvalósító C [19, 20] nyelvű program: step = 0 ; V_OUT = 0 ; while (1) { while (!tick) ; tick = 0 ;

// végtelen ciklus

V_IN = physical_input ; for ( i = 0 ; i < sizeof(K) ; i++ ) if ( ( K[i] == ’:’ ) && ( K[i+1] == step ) break ;

– a tradicionális gyártók érdekeivel részben szembemenve – szabványt dolgozott ki a PLC terminológia és alkalmazástechnika egységesítésére. A szabvány az IEC 1131 számot kapta és 1993 decemberében jelent meg. 1997-ben szabvány száma IEC 61131-re változott [21]. A programnyelvekkel a szabvány harmadik kötete (IEC 61131-3) foglalkozik. Öt programnyelvet definiál, melyből három a korábbi – több évtizedes – gyártói megoldásokból közvetlenül levezethető, ezek a Ladder Diagram (LD), a Function Block Diagram (FBD) és az Instruction List (IL). Relatív újdonságként jelent meg a Structured Text (ST) programnyelv, amely a Pascal nyelvhez hasonló szöveges formátum, illetve a Sequential Function Chart (SFC), amely alapvetően egy grafikus programnyelv, bár a szabvány a szöveges leírásra is lehetőséget ad. Míg az ipari vezérlések IEC 61131-3 szerinti programozása a PLC-knél ma már teljesen általános és egyeduralkodó, addig a mikrokontrollerekre nem készültek kereskedelmi fejlesztőszoftverek, amelyek ezt lehetővé tennék. A továbbiakban az SFC programnyelven készített vezérlőprogramok mikrokontrolleres implementációjával foglalkozunk, az eddigiekben is alkalmazott táblázatos megközelítéssel. Az SFC programnyelv 1993-as megjelenése nem előzmények nélküli. A Telemecanique cég (Franciaország) dolgozta ki a bináris Petri-hálókon alapuló Grafcet programnyelvet, mely 1988-ban IEC 848 (IEC 60848) számon szabványossá vált [22]. A programnyelv az új kihívásokat kedvelő programozók körében gyorsan népszerűvé vált, ezért – SFC néven – minden előnyös tulajdonságát megtartva, továbbfejlesztett formában integrálták az IEC 61131-3 szabványba. Egy SFC nyelven írt program lépések sorozatával írható le [23-26]. A lépések négyzetes dobozok formájában jelennek meg a programban. Az SFC programban lennie kell egy kezdeti lépésnek, amelyet duplavonalas keret jelöl. Minden lépés a vezérlés egy konkrét állapotát reprezentálja. A lépéseket függőleges vonal köti össze, amelyeket egy rövid vízszintes vonal keresztez, amely az egyes lépések közötti átmenet (tranzíció) feltételét adja meg. Ha a feltétel IGAZ, akkor az átmenet előtti lépés deaktiválódik, a soron következő lépés pedig aktiválódik. Ilyen módon elágazásokat is létre lehet hozni. A programvégrehajtás általában felülről lefelé történik, de vezérlésátadással egy korábbi lépésre is vissza lehet térni. Minden lépéshez rendelhetők akciók, ez azonban nem kötelező. Azok a lépések, amelyekhez egy akció sincs rendelve, várakozó funkciót valósítanak meg. A szabvány szerint az

V_OUT = K[i+=2] ; do {

}

}

if ( V_IN == K[i] ) step = K[i+1] ; i += 2 ; while ( ( K[i] != ’:’ ) && ( i < sizeof (K) ) )

physical_output = V_OUT ;

3. Sorrendi vezérlések IEC 61131-3 szerinti szabványos programozása A programozható logikai vezérlők a 80-as évek végére egyeduralkodóvá váltak az alkalmazásspecifikus ipari vezérlésekben. A PLC-k hardver- és szoftvermegoldásai – különösen a programnyelvek – az egyes gyártók hagyományait tükrözték, egymással csak korlátozottan vagy egyáltalán nem voltak kompatibilisek. Az International Electrotechnical Commission (IEC) a programfejlesztők munkájának megkönnyítésére


22

5. ábra A 3. ábra szerinti állapotgráf SFC programja

1. táblázat Az SFC nyelv akcióminősítői Minősítő

Definíció (angolul)

Hatása az akcióra

(none)

= ’N’

N

Non-stored

Folyamatosan végrehajtásra kerül, amíg az adott lépés aktív

P

Pulse

Egyszer kerül végrehajtásra az adott lépés aktíválásakor

S

Set (Stored)

Tárolt akció. Folyamatosan végrehajtásra kerül, amíg a hozzá tartozó „R” minősítő nem jelentkezik

R

Reset

Befejezi egy „S” minősítővel indított tárolt akció végrehajtását

L

Time limited

Befejezi a végrehajtást egy adott idő elteltével

D

Time delayed

Megkezdi a végrehajtást egy adott idő elteltével

SD

Stored and time delayed

Tárolt akció végrehajtását kezdi meg egy adott idő elteltével, még akkor is, ha az akciót kiváltó lépés deaktíválódik várakozási idő letelte előtt

DS

Time delayed and stored

Tárolt akció végrehajtását kezdi meg egy adott idő elteltével, de csak akkor, ha az akciót kiváltó lépés aktíválódik várakozási idő leteltekor

SL

Stored and time limited

Tárolt akció végrehajtását kezdi meg és befejezi a végrehajtást egy adott idő elteltével

akciók lehetnek bites változók, vagy akár szabványos (IEC 61131-3) nyelven megírt műveletsorok. Nehéz nem észrevenni, hogy az SFC programok milyen nagyfokú rokonságot mutatnak a MOORE modell szerinti állapotgráffal. Példaképpen megrajzoltuk a 3. ábra szerinti állapotgráf SFC programját (5. ábra). Az 8. ábrán Y-nal és sorszámmal jelöltük az egyes lépéseket, de ez nem kötelező, pusztán az állapotgráffal való hasonlóság miatt választottuk ezt a megoldást. Gyakoribb, hogy a lépéseket S betűvel jelölik, de akár szimbolikus nevek is rendelhetők az egyes lépésekhez, attól függően, hogy az alkalmazott integrált fejlesztőkörnyezet milyen kényelmi szolgáltatásokkal rendelkezik. Az egyes akciók téglalap formájú dobozban, a vonatkozó lépés mellett, azzal vízszintes vonallal jelölt összeköttetésben vannak ábrázolva. Az egyes akciókhoz tartozik egy akció-minősítő is. A 8. ábrán ez minden akciónál N típusú. Az alkalmazható akcióminősítőket a szabvány definiálja, ezeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. Visszatérve a sorrendi vezérlések állapotgráfjára, megállapítható, hogy a MOORE modell szerinti

sorrendi vezérlés minden esetben információvesztés nélkül konvertálható át SFC program formátumra, visszafelé azonban – az SFC akciók változatossága és flexibilitása miatt – ez csak korlátozottan lehetséges. A szabvány definiál két rendszerváltozót, amely minden lépéshez automatikusan hozzárendelődik. Az első az ún. step-flag (S.X, ahol „S” az adott lépés neve) , amely egy boole változó, és azt mutatja meg, hogy az adott lépés aktív vagy inaktív állapotban van-e. A másik (S.T.) az adott lépés aktiválása óta eltelt időt mutatja, a szabvány által definiált TIME típusú változóként. A szabvány nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő, ha egy lépés aktiválásakor a kilépési feltétel is IGAZ értékű. Ilyenkor két megoldás lehetséges. Az egyik, hogy a lépéshez tartozó akciók nem futnak le, hanem a feldolgozás azonnal a soron következő lépéssel folytatódik, a másik, hogy a lépéshez tartozó akciók legalább egyszer lefutnak. Az első megoldás hátránya, hogy a tárolt akciók nem kerülnek végrehajtásra, a másodiké pedig, hogy N típusú akció esetén a kimenetekre rövid, egy ciklusidő hosszúságú, tranziens jellegű impulzusok kerülhetnek. A programtervezés során ezekkel a hátrányos tulajdonsággal számolni kell. A PLC-khez kapható kereskedelmi fejlesztőrendszerek hol az első, hol a második megoldást alkalmazzák, de például a Siemens STEP7 fejlesztőrendszerénél a felhasználó a „Skipping Steps” paraméterrel be tudja állítani, hogy számára melyik értelmezés az előnyösebb. Részletes irodalomjegyzék a második rész végén.

Folytatjuk! Lamár Krisztián okleveles villamosmérnök, egyetemi adjunktus Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Automatika Intézet MEE-tag [email protected]

Zalotay Péter okleveles villamosmérnök, nyugdíjas főiskolai docens Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Automatika Intézet [email protected]

Lamár Krisztián országos kitüntetésben részesült Lamár Krisztián, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar adjunktusa, a magyar felsőoktatás műhelyeiben folyó diáktudományos tevékenységet támogató színvonalas és eredményes munkája elismeréseként „Mestertanár Aranyérem” kitüntetésben részesült. A díjat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke adta át a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia záróünnepségén, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartottak. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Borbély Endre ÓE Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar A cikk teljes terjedelmében a MEE honlapján: MÉDIA/ "Elektrotechnika/aktuális szám", következő hónaptól pedig MÉDIA/ "Elektrotechnika/korábbi számai" menüpont alatt olvasható

23


Biztonságtechnika Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Gyógyászati helyek villamos biztonsága MSZ 2040:1995  MSZ HD 60364-7-710:2012 A Magyar Szabványügyi Testület 2012-ben közzétette angol nyelven a következő szabványt: MSZ HD 60364-7-710:2012 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-710. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Gyógyászati helyek A szabvány, az IEC 60364-7-710:2002 szabványának az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) által módosított kiadása. Ez a szabvány az MSZ 2040:1995 Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése előírásainak helyébe lép, amely azonban 2015. január 1-ig még érvényben van.

Hazánkban 1980 óta szabályozza szabvány a gyógyászati helyek villamos biztonsági előírásait. Először az MSZ 03 40-80 ágazati, majd később az MSZ 2040:1995 országos szabvány rendezte ezt. Mindkettő az IEC tervezeteinek munkaközi szövegén alapult. Az IEC először 1990-ben bocsátotta szavazásra tervezetét, ezt azonban nem szavazták meg. Az első IEC szabványt 2002-ben adták ki, a CENELEC azonban – a sok tagállam által követelt számos kivétel miatt – csak 2012-ben, módosítva vette azt át. A most általunk is átvett európai szabvány MSZ HD 60364-7710:2012 a korábbi magyar szabványhoz (MSZ 2040:1995) hasonlóan elsősorban az egyes gyógyászati helyiségek villamos berendezéseinek kialakítását szabályozza, és csak áttételesen intézkedik a teljes intézmény villamos ellátásának biztonságáról. Az MSZ 2040 csak emberek gyógyítására szolgáló helyekre vonatkozott, az új azonban állatgyógyászati helyekre is. Annak megítélése, hogy milyen áramokat szabad kifejezetten gyógyászati céllal a páciens testén keresztül vezetni (pl. elektrosokk-kezelés, defibrillálás, galvánfürdő-kezelések) egyértelműen orvosi feladat. Ennek lehetővé tétele orvostechnikai kérdés, és villamos technikai oldalról a gyógyászati villamos készülékek termékszabványaiban (az IEC alapon készült MSZ EN 60601 sorozat) rendezendő, azaz jelen szabványnak nem tárgya. A létesítést tervező villamos szakembereknek kell azonban foglalkozniuk az olyan áramütések kiküszöbölésével, amelyek a gyógyászati kezelések során nem szándékoltan – a villamos készülék meghibásodása következtében –, azaz járulékosan keletkeznek. A meghibásodás esetén fellépő áramütések csupán a termékszabványok gyártmánykialakítási előírásainak és a létesítmények berendezéseire vonatkozó létesítési szabályok összehangolásával küszöbölhetők ki. Kifejezetten a létesítés kialakításával oldható meg a villamos ellátás biztonságának (tartalékellátások) kérdése. Korábban ennek konkrét igény-megállapítását is a villamos biztonsági szabvány (MSZ 2040) vállalta magára. Az új szabvány (MSZ HD 60364-7-710) azonban csupán az ellátásbiztonság fokozati csoportba sorolásával és az egyes csoportok követelményeivel foglalkozik. Azt, hogy hová milyen fokozat választása szükséges, elvben az orvostechnikai szakterületre hagyja, és csupán „B” tájékoztató mellékletében ad ennek megválasztására útmutatást.


Koncepcionális különbség az is, hogy a most átvett európai szabvány nem a komplett kórház, hanem csupán az egyes gyógyászati helyiségek villamos kérdéseire szorítkozik. Ennek alapján tehát a kórház egészének biztonságtechnikai kialakítása, a biztonság követelményeinek meghatározása kikerül a villamos tervező feladatköréből. A villamos tervező feladata, hogy meghatározza a villamos berendezés kialakításának azon módját, amely alkalmas a más tervezők (pl. orvostechnikai tervező) által megadott követelmények teljesítésére. Lényegesen megváltozik tehát a hatásköri felosztás az orvostechnikai és a villamos tervező között. Fel hívjuk a figyelmet arra, hogy az átvett MSZ HD 603647-710 szabvány az MSZ HD 60364 sorozat része. Ennek megfelelően szakaszainak számozása nem folytonos, hanem a sorozat alapszabványainak szakasz-számaira utal: – az első három számjegy mindig a jelen szabvány száma: 710, – az ezt követő három számjegy a sorozat, azaz a szabvány főfejezetének száma, amely a módosított követelményt tartalmazza (pl. 411), – az ezt követő számok is az eredeti követelmény számai, – majd ponttal van elválasztva a jelen szabvány százassal kezdődő, saját megkülönítő számozása. Az MSZ HD 60364 szabványsorozat harmonizációs dokumentum (HD), amely csak annyiban különbözik az EN jelű szabványoktól, hogy megenged nemzeti eltéréseket. Az egyes tagállamok jóváhagyás időpontjában megadott, az általánostól eltérő követelményei a „ZA” függelékben találhatók. (Egy magyar hivatkozás van, amely a röntgenberendezések áramkörébe iktatott áram-védőkapcsoló érzékenységére vonatkozik.) Nézzük először a helyiségek gyógyászati besorolását. A régi magyar szabvány ugyanúgy három főcsoportba sorolta a helyiségeket, mint az új, átvett európai szabvány. A magyar a helyiségek fajtáira külön elnevezéseket használt: általános – kezelő és vizsgáló – kiemelt gyógyászati. Az új e helyett fokozatokról beszél, s ezeket számozza: „0”-ás, „1”-es és „2”-es fokozatú lehet a gyógyászati helyiség. Az egyes fokozatok közötti határvonalat azonban a korábbi magyar szabványnál szigorúbb feltételekhez köti: A régi „általános” besorolásba tartozott mindazon helyiség, ahol páciensek rendszeresen nem tartózkodtak (ezek típusa lehetett: kiszolgáló, üzemi és egyéb helyiség) vagy rendszeresen tartózkodtak ugyan ott páciensek, de nem érintkeztek rendeltetésszerűen egynél több villamos készülékkel. Az új „0”-ás fokozatba csak az a gyógyászati (vagy kozmetikai) helyiség tartozik, amelyben a villamos táplálás szünetelése nem okoz életveszélyt, és amelyben nem szándékoznak a páciensen olyan beavatkozást végezni, hogy érintkeznie kelljen a villamos gyógyászati készülék páciens részével. Így tehát egyetlen készülék szándékolt (de akár nem is rendszeres) jelenléte is már átsorolja a helyiséget a következő („1”-es) fokozatba! (Pl. kórtermek, fogászati rendelők stb., amire táblázat iránymutatást is tartalmaz.) Viszont még ide sem sorolják azokat a helyiségeket, ahol nem tartózkodik rendeltetésszerűen élő páciens, vagy csupán várakozás, tájékozódás stb. céljából tartózkodik ott. (Ezekre a helyekre e szabványnak csupán az áramellátás és világítás folytonosságára vonatkozó követelményei érvényesek.) A régi „kezelő és vizsgáló” besorolásba általában azok a helyiségek tartoztak, amelyekben rendeltetésszerűen egynél több villamos készülékkel érintkezett a páciens, vagy csupán egyetlennel, de a páciens szervezetébe ezzel beavatkoztak, vagy a páciens az áramkör részévé vált (pl. EKG, EEG).

24

Az új „1”-es fokozatba tartoznak azok a helyiségek, amelyekben a páciens testéhez egy vagy több külsőleg érintkező vagy a test belsejébe behatoló páciens-részű villamos gyógyászati készüléket szándékoznak használni, de a villamos táplálás kimaradása nem okoz életveszélyt. (Az intracardiális beavatkozás helyisége nem ide, hanem a „2”-es fokozatba tartozik.) A régi „kiemelt gyógyászati helyiség” besorolásba tartozott mindazon helyiség, amelyben villamos gyógyászati készülékkel rendeltetésszerűen beavatkoztak a páciens szervezetébe. Az új „2”-es fokozatba tartoznak az intracardiális kezelés helyiségei, valamint mindazok a gyógyászati helyek, ahol a villamos táplálás kimaradása életveszélyt okozhat. Látható, hogy a meghatározások erősen különböznek ugyan, de a gyakorlatban a „2”-es fokozatú helyiségek ugyanazok lesznek, mint a korábbi „kiemelt gyógyászati helyiségek” voltak. Sok korábban „általános helyiségnek” minősülő helyiség viszont átkerül az „1”-es fokozatba. (A besorolásra a szabvány kimondottan tájékoztató jellegű „B” mellékletének „B1” táblázata ad útmutatást.) Az általános (nem gyógyászati célú készülékeket ellátó) helyiség hálózata lehet TN- vagy TT-rendszerű (a szabvány az ITrendszert is megemlíti, de ez hazánkban nem szokásos), PENvezető alkalmazása azonban a gyógyászati épület főelosztójától kezdődően nem használható! A „gyógyászati épület” nincs a szabványban meghatározva, de feltételezhetően ennek a jelzőnek kitétele kívánja azt elérni, hogy a más célú épületekben (lakóház, irodaház, ipari üzem stb.) elhelyezett orvosi rendelők az épület TN-C-hálózatáról is elláthatók legyenek. A gyógyászati készülékek táplálására kialakítható egy, az általános hálózatról táplált elektromedikai hálózat, amely elosztóról indul, és kizárólag gyógyászati készülékeket táplál. Minden gyógyászati helyiség táplálását tartalékellátással, az áramszolgáltatói hálózatról a biztonsági áramforrásra átkapcsoló automatikával ajánlatos megoldani. (a 313.101. szerint nem a „shall”, hanem csak a „shoud” kifejezést használja a szabvány!) Megjegyzés: Miután a német nyelvű kiadásban a „soll” kifejezés szerepel, célszerű a szigorúbb követelménynek megfelelni, és az ajánlatos helyett a kell szót értelmezni! Gyógyászati helyiségben az alapvédelmet (közvetlen érintés elleni védelmet) csak szigeteléssel, védőburkolattal vagy védőfedéssel szabad megoldani, az MSZ HD 60364-4-41-es szabvány „B” és „C” melléklete szerinti megoldások nincsenek megengedve és a SELV vagy PELV törpefeszültségű berendezéseknél is követelmény az alapszigetelés. Az „1”-es és „2”-es fokozatú helyiségekben, ahol áram-védőkapcsolót alkalmaznak, az „A” vagy „B” típusú legyen. (Tehát a kizárólag tiszta váltakozó áramra működő „AC” típusú alkalmazása nem megengedett!) Több dugaszolóaljzathoz közös áram-védőkapcsoló is alkalmazható, de gondolni kell arra, hogy több készülék egyidejű használata se okozzon helytelen kioldást. Ezekben a helyiségekben (tehát az „1”-es fokozatba tartozó kórtermekben is) a megengedett érintési feszültség 25 V váltakozó, illetve 60 V egyenfeszültség. Védőegyenpotenciálra hozó vezetőkkel kell gondoskodni arról, hogy ennél nagyobb érintési feszültség még a védelem kikapcsolási ideje alatt se léphessen fel. Az „1”-es és „2”-es fokozatú helyiségek villamos ellátását szolgáló TN- és TT-hálózatok 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű végáramköreit 30 mA kioldási érzékenységű áram-védőkapcsolóval kell védeni. A „2”-es fokozatú helyiségben a páciens-környezetben lévő vagy oda bevihető gyógyászati készülékek táplálására a korábbi szabványban is előírt „gyógyászati IT-rendszert” kell kiépíteni. Nem kell azonban erről táplálni ezekben a helyiségekben sem

25

a műtőasztalt mozgató és rögzítő szerkezetek, a röntgenberendezések és az 5 kVA-nél nagyobb névleges teljesítményű fogyasztókészülékek táplálására szolgáló, 30 mA kioldási érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett áramköröket. (Magyar kivétel, hogy a röntgenberendezést tápláló áramkörökben 30 helyett 100 mA-es kioldási érzékenységű áram-védőkapcsoló alkalmazható.) Ajánlatos az e célra szolgáló TN-S-rendszer szigetelési ellenállásának folyamatos ellenőrzése, és lecsökkenésének a műszaki szolgálat felé való jelzése. (A műtőasztalt mozgató és rögzítő készülékek általában 1 kVA-nél kisebb teljesítményűek. Ennél nagyobb teljesítményű szerkezet abban az esetben alkalmazható, ha az áramvédőkapcsoló kioldásának méretezése 10 mV érintési feszültségre történik.) Minden műtőcsoportra külön gyógyászati IT-hálózatot kell kiépíteni. A jelzőberendezés követelménye azonos az eddigiekkel, új az a követelmény, hogy az ezt tápláló transzformátornak túlterhelését és túlzott melegedését is jelezni kell. (Nem alkalmazható viszont kikapcsolást eredményező túlterhelés-védelem!.) FELV (üzemi törpefeszültség) sem az „1”-es sem a „2”-es fokozatú helyiségben nem használható. SELV és PELV alkalmazható, de váltakozó áram esetén legfeljebb 25 V, egyenáram esetén legfeljebb 60 V feszültséggel. A SELV és PELV készülékek és vezetők is csak szigeteltek lehetnek. PELV esetén ennek védővezetőjét össze kell kötni a környezet egyenpotenciálra-hozó védővezetőjével. Egyenpotenciálra-hozó kiegészítő összeköttetést kell kiépíteni minden „1”-es és „2”-es fokozatú gyógyászati helyiségben. Ebbe be kell kötni a védővezetőt és minden olyan idegen fémszerkezetet (ideértve az esetleges árnyékolásokat és árnyékolás célú vezetőpadlót is), amely a páciens-környezetben van, vagy ide bevihető. Ennek az összekötésnek az ellenállása az „1”-es fokozatú helyiségekben legfeljebb 0,7 Ω, a „2”-es fokozatú helyiségekben 0,2 Ω. Ennek célja, hogy a páciens az esetleges testzárlat hatására még a kikapcsolási időn belül se kaphasson számára veszélyes érintési feszültséget. Ebben a szabványban nincsenek meg az ennek kivitelezésére a régi szabványban rögzített részletes követelmények (amelyek betartása azonban véleményünk szerint változatlanul kívánatos!). A kiegészítő egyenpotenciálra hozó vezetékeket a bekötési pontokon zöld/sárga jelzéssel kell ellátni. A gyógyászati helyiségek tűzvédelmére vonatkozóan a szabvány nem ad külön követelményeket, ezt a kérdést a nemzeti előírások körébe utalja. Követelmény azonban, hogy a rögzített villamos szerkezetek (pl. dugaszolóaljzatok, kapcsolók) legalább 0,2 m távolságban legyenek az orvosi gáz esetleges szivárgási helyeitől. A szabvány szerint fokozott figyelmet kell fordítani az elektromágneses kompatibilitás (EMC) és elektromágneses interferencia (EMI) követelményeire, de erre konkrét megoldások helyett csupán a tájékoztató jellegű „C” mellékletben megadott számértékekre utal. Az elosztótáblák gyógyászati helyiségeken kívüli elhelyezését általánosan csupán megjegyzésben ajánlja, de a „2”-es csoport elosztótáblájának e csoport helyiségeihez közeli, zárt és kellő megjelölésű elhelyezését megköveteli. Ha villamos kezelőhelyiség van kialakítva, akkor erre a nemzeti előírások érvényesek. Ha azonban nincs erre vonatkozó nemzeti előírás, akkor ez mindenképpen elzárt villamos kezelőhelyiség legyen, és feltétlenül ebben helyezendő el a főtranszformátor, az 1 kV-nál nagyobb feszültségű kapcsolóberendezés, az általános táplálás és a biztonsági táplálás főelosztója, a biztonsági táplálás generátora, valamint a központi akkumulátortelep.


A gyógyászati (földeletlen) IT-hálózat táptranszformátora az általa táplált gyógyászati helyiség közelében (attól legfeljebb 25 m vezetékhosszra) legyen, minden ilyen helyiségre (helyiségcsoportra) külön (és másikkal párhuzamosan nem köthető) transzformátor legyen. Minden helyiségre követelmény egy legalább 0,5 kVA, de legfeljebb 10 kVA teljesítményű egyfázisú transzformátor alkalmazása. Amennyiben háromfázisú táplálás is szükséges, akkor az – ettől eltérő nemzeti előírás hiányában – külön háromfázisú transzformátorral legyen megoldva, amelyről általában nem szabad egyfázisú fogyasztást is ellátni. A gyógyászati IT ellátására szolgáló transzformátorra nem szabad kondenzátort kötni. Az első hiba esetén a „2”-es csoportú helyiség teljes villamos terhelésű ellátását biztosítani kell. A „2”-es fokozatú gyógyászati helyiségekben csak az ott üzemelő fogyasztókat ellátó vezetékek helyezhetők el. A „2”-es fokozatú helyiségek IT-hálózatait tápláló transzformátor szekunder kapcsainál túlterhelés-védelem nem alkalmazható, de az innen táplált a végáramkörökhöz túlterhelésvédelmet és zárlatvédelmet is kell alkalmazni. A gyógyászati IT-hálózatokat el kell látni állandó szigetelés-ellenőrzővel. A „2”-es fokozatú helyiség gyógyászati IT-hálózatról táplált dugaszolóaljzatai mind legyenek ellátva (lehetőleg zöld színű) világító működésjelzővel. Minden azonos páciens melletti (pl. ágy fejénél lévő) gyógyászati készülék ellátására szolgáló aljzat vagy külön áramkörről legyen táplálva, vagy legalább két külön áramkörről legyen táplálva. Ha azonos gyógyászati helyiségben a gyógyászati IT-hálózatról és az általános (TT- vagy TN-S)-hálózatról táplált aljzat is van, ezek legyenek vagy más típusúak vagy más színűek a felcserélés elkerülésére. Általános (a helyiség besorolási fokozatától független) követelmény az, hogy a rövidzárlat-védelmet szelektíven kell kialakítani, a végáramkörök zárlata esetén nem oldhat le elosztón lévő zárlatvédelem. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kismegszakítóval védett áramkörök esetén az elosztón közös védelemként olvadóbiztosítót célszerű alkalmazni.) Minden „1”-es és „2”-es fokozatú gyógyászati helyiség világítását két külön rendszerről kell ellátni, amelyek egyike biztonsági rendszer legyen. A menekülőfolyosók világítását a biztonsági rendszerről kell ellátni. Az átkapcsoló automatikának működnie kell, ha a hálózati feszültség 0,5 s-nál hosszabb ideig a névleges érték 90%-a alá csökken. Az átkapcsoló automatikákat 6 fokozatba sorolja, és ezeket az áramszünet hosszának idejével jelöli: 0 osztályú a szünetmentes, 0,15; 0,5; 5 és 15 osztály jelölésű az ennyi másodperces szünetet, míg végül >15 osztály jelölésű az ennél is hosszabb szünetet megengedő automatika. Arra, hogy milyen helyiségben milyen osztályú automatikát kell alkalmazni, nem követelményt, hanem csupán útmutatást ad a szabvány informatív „B” mellékletének táblázatában, de ott megjegyzi, hogy a fénnyel működő gyógyászati készülékek esetében az életfenntartó gyógyászati készülékek táplálására szolgáló világítási hálózat, valamint szülőszobákban és a 2. fokozatú

Második "Green waves" az Óbudai Egyetemen November 21-én második alkalommal látogatott az Óbudai Egyetemre a „Green waves – International Autumn Academy Renewable Energy – Smart Cities Along the Danube” nemzetközi szabadegyetem, melyet az Ulm-i Egyetem szervezett. A Duna mentén vándorló rendezvény helyszínei Bécs, Pozsony, Győr és Budapesten az Óbudai Egyetem, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem voltak. A harminc diák Németországból (Ulm), Ausztriából (Bécs), Szlovákiából (Pozsony), hazánkból, Szerbiából (Újvidék) és Bulgáriából (Rusze) érkezett.


gyógyászati helyiségekben a világítási hálózat esetében a szünetidő 0,5 s-nál hosszabb nem lehet. A táblázat 15 s-nál hosszabb szünetidőt nem tartalmaz (nyilván ez csupán a segédüzemi áramszolgáltatásra engedhető meg). A biztonsági táplálású dugaszolóaljzatokat egyértelműen meg kell különböztetni a többitől! Ahol átkapcsoló automatika van, annak kivitele olyan legyen, hogy kizárja a két rendszer párhuzamos kapcsolását. A műtőlámpák, a kritikus életfenntartó készülékek, valamint a külön felsorolt gyógyászati készülékek 0,5 s-nál rövidebb szünetidejű tartalékellátásainak legalább 3 órán át működőképesnek kell lenniük. A 0,5 s-nál hosszabb, de 15 s-nál nem hosszabb szünetidejű tartalékellátásoknak általában legalább 24 óra időtartamra kell működő- képesnek maradniuk. A 15 s-nál hosszabb szünetidejűeknél megengedett a kézi átkapcsolás vagy kézi üzembe helyezés is, de ezeknél is követelmény a legalább 24 órás működőképesség. Primercellák alkalmazása nincs megengedve a gyógyászati helyiségek biztonsági ellátására. A menekülési út megvilágítására 15 s-nál nem hosszabb szünetidejű szükségvilágítást kell alkalmazni a tartalékellátást szolgáló generátoroknál, a villamos elosztók helyiségében, az alapvető szolgálatok helyiségeiben. Az „1”-es fokozatú gyógyászati helyiségekben legalább egy lámpát, a „2”-es fokozatú gyógyászati helyiségekben legalább a világítási teljesítmény 50%-át ellátó világítást kell ilyenről ellátni. A terveken és az üzemeltetési útmutatókban az üzem során minden bekövetkező változást az üzemeltetőnek át kell vezetnie. Az üzembe helyezés, átalakítás és javítás utáni vizsgálatokra az MSZ HD 60364-6 követelményeire és a nemzeti előírásokra utal, de kiemel e gyógyászati szabvány által megkövetelt berendezésekre vonatkozó ötfajta tételes és kétfajta szúrópróbás vizsgálatot. Az időszakos vizsgálatok gyakoriságára vonatkozóan általánosságban a nemzeti és gyártói előírásokra utal, de bizonyos berendezésfajtákra megad egyhavi, 12 havi és 36 havi gyakoriságot is. Az áram-védőkapcsolók vizsgálatára megelégszik 12 havi gyakorisággal. Természetesen a hazai jog szerint ez a szabvány sem kötelező, de a hazai jogszabályok szerint minden munkahelyen kell kockázatértékelés alapján ellenőrzési tervet készíteni, és ez nem lehet kisebb biztonságú, mint a szabványos, tehát az itt megadott. Irodalomjegyzék [1] Hans-Peter Ulrich: Elektrische Anlagen in medizinischen einrichtungen, Hüthig & Pflaum Verlag, München/Heidelberg 2013 [2] Lamár Krisztián, Morva György: Jelfeldolgozás elvű, hálózati mennyiségeket regisztráló műszerek felépítése és jellemzői, Elektrotechnika, Vol.94. No.5. pp.168-171. 2001. [3] Krisztián Lamár, György Morva: Hardware and Software Functions of Standalone Field Data Acquisition Devices for the Low Voltage Power Distribution Grid, Carpathian Journal of Electronic and Computer Engineering, Vol.6. No.1. pp.22-27. 2013.

Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc

Az Óbudai Egyetemen Kádár Péter korszerű hálózati struktúrákról, Rácz Ervin a napelemes rendszerekről, Varga Andrea a napelemek méréséről tartott előadást, míg Fejes Imre a megújuló energetikai laboratóriumot mutatta be. A rendezvényt az ÓE szendvicsebéddel is támogatta. Dr. Kádár Péter

26

Technikatörténet Dr. Antal Ildikó

Múzeumok Őszi Fesztiválja az Elektrotechnikai Múzeumban Az Elektrotechnikai Múzeum 2007 óta csatlakozik a mára országos rendezvénnyé vált programsorozathoz. Az idén ismét különleges programokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, szakmai előadásokkal vártuk az érdeklődőket. Kiemelt központi téma volt a „Tanárok éjszakája”, melyen 52 pedagógus vett részt és ismerhette meg múzeumpedagógiai programjainkat módszertani bemutatóinkon keresztül. Gyakorlati példákkal adtunk ötletet fizikatanároknak egyszerű kísérletek összeállításához, melyeket az iskolai tanórákon is tudnak alkalmazni. A „Nagy Rajzolás” témához kapcsolódóan az Elektrotechnikai Múzeum már több alkalommal rendezett izgalmas programokat. Az idei meghirdetett foglalkozás során a résztvevők olyan konstrukciót hozhattak létre a Lego Mindstroms NXT Robotrajzok csomaggal, amely képes volt egy megadott forma és alakzat rajzolására. A gyerekek egy rövid ismertető és bevezető után az összeállított LEGO robothoz programot írtak, melyet a végén teszteltek. Az idén új kínálatunk között szerepelt a „Séta az áram útján”címet viselő technikatörténeti körséta a múzeumnak otthont adó Erzsébetvárosban. A program során a résztvevők egy sétát tehettek az Elektrotechnikai Múzeumból indulva a Rákóczi úton át, az Astorián keresztül, végig a Károly körúton, majd a Dob utcán vissza a Kazinczy utcába. Mindeközben szakvezetés keretében megismerhették a 120 éves

A CERN-i továbbképzés záró rendezvénye 2013. november 30-án került megrendezésre az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezésében a magyar fizikatanárok számára szervezett CERN-i továbbképzés befejező konferenciájára, amelyhez az Elektrotechnikai Múzeum az idén negyedik alkalommal biztosította a helyszínt. A Genf melletti CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire) laboratórium továbbképzési programja keretében 2006 óta fogad fizikatanárokat. Magyarország idén nyolcadik alkalommal képviseltette magát, ahol a részecskefizika témakörébe tartozó legújabb szakmai eredményeket ismerhették meg előadások formájában a résztvevők. A hazai záró rendezvényen a továbbképzésen résztvevő tanárok, CERN-i kutatók, a nukleáris technikával foglalkozó szakértők, oktatók vettek részt. A találkozó keretében került sor a tanulmányútról készült anyagok bemutatására, valamint az ELFT részéről tanúsítványok ünnepélyes átadására. A konferenciához kapcsolódóan a múzeum ízelítőt adhatott az iskolák számára összeállított, a fizikát népszerűsítő kísérleteiből, melyet Jarosievitz Zoltán fizikatanár, szakvezető tartott. A programon olyan neves szaktekintélyeket tisztelhettünk, mint: Mick Storr urat, a CERN Education Group Teachers Program vezetőjét, dr. Sükösd Csabát, a BME Nukleáris Technika Intézetének vezetőjét, prof. dr. Kroó Norbert kutatót, fizikust,

27

Telefonhírmondó és a Rádió közös stúdiójának helyét, elhaladtak a Rákóczi úton elhelyezett első ívlámpák emléktáblája alatt. A Károly körúton megtekintették az egykori – ma Merlin Színház – Belvárosi Áramátalakító épületét Tanárok éjszakája és megismerhették létesítésének történetét. Visszafelé a ma is működő Dob utcai transzformátorállomás mellett elhaladva Budapest jelenlegi áramszolgáltatásából kaptak szakmai információt. Visszaérkezve a múzeumba, a műemlék épület létesítésének történetét és szerepét Budapest áramellátásában ismerhették meg a résztvevők. „Ha áram van, minden van” címmel, az Elektrotechnikai Múzeum és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Szenior Energetikusok Klubjával közösen szervezett ismertető előadás keretében, forrásértékű dokumentumok bemutatásával mutatta be az előadó a magyarországi közcélú villamosenergia-szolgáltatás történetét. További tematikus közönségprogramokat is kínált a múzeum az ívlámpa-világítás történetéből, egy ma is használt kísérleti eszközről - az influenciagépről, valamint „Madárvédelem a villamos hálózatokon” témában. Rendezvényeinken összesen 315 látogató vett részt. Programjaink szakmai anyagköltségét a Szabadtéri Néprajzi Múzeum által meghirdetett nyertes pályázati keretből tudtuk biztosítani. Az ICO Zrt. speciális rajzeszközök felajánlásával, az Elektrotechnikai Múlt Megőrzéséért Alapítvány Lego Mindstroms NXT csomagokkal, valamint a foglalkozásokat levezető előadókkal járult hozzá a sikeres program lebonyolításához. Erzsébetváros Önkormányzata a KMOP 5.2.2./B-2f2009-0007 "Kultúra utcája" projekt keretében is támogatta rendezvényünket. akadémikust, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat leköszönő elnökét, prof. dr. Zawadovski Alfréd akadémikust, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat új elnökét, prof. Kürti Jenő egyetemi tanárt, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkárát, prof. Prof. dr. Kroó Norbert előadása Csom Gyulát, a Jövőnk Nukleáris Energetikusáért Alapítvány kuratóriumi elnökét, Vizkelety Barbarát a Magyar CERN Bizottság titkárát, Nemzeti Innovációs Hivatal munkatársát, Jakab Rolandot az Ericcson Magyarország vezérigazgató-helyettesét, valamint prof. dr. Lévai Péter professzort, a Wigner adatközpont főigazgatóját. Ezen rendezvények közvetett módon a múzeum sikeréhez is hozzájárulnak, hiszen az elmúlt négy évben több mint 150 magyar fizikatanár ismerhette meg az Elektrotechnikai Múzeum működését, interaktív programjait, s múzeumpedagógiai munkáján keresztül az oktatásban betöltött szerepét. Az előadásokon résztvevő tanárok közül sokan tértek vissza diákjaikkal, iskolás csoportjaikkal a múzeum Rendhagyó fizikaóráira. Dr. Antal Ildikó PhD Elektrotechnikai Múzeum, intézményvezető MEE-tag


Hírek Energetikai hírek a világból Kimpián Aladár

Brazília és India: élenjárók a villamos energetikában is? 1. rész Brazília A politikusok imádják a betűszavakat. Így a gazdasági potenciál szempontjából az Egyesült Államok után következő, többnyire kontinensnyi országokat manapság a BRIC(S) betűszóval illetik: Brazil – Brazília, Russia – Oroszország, India, China – Kína (és újabban South Africa – Dél-Afrika). Ezen országok gazdaságának nemcsak a mérete, hanem fejlődésük üteme is meghaladja a világátlagot, a jelenleg is tartó gazdasági-pénzügyi válság ellenére. Hogyan alkalmazkodik e helyzethez két BRICSország, Brazília és India villamos energetikája – ezt tekinti át a következő cikksorozat. Politicians adore acronyms. Therefore those large countries whose economic potential is next behind the US’s one are called BRIC(S) countries: Brazil, Russia, India, China (and recently South Africa). Not only the measure of these countries’ economy but the rate of its growth exceeds the world’s average, in spite of the actual economic-financial crisis. How does the electrical energetics of two of the BRICS countries – Brazil and India – accomodates itself to this situation, this is the issue of the following series of articles.

2. ábra Brazília domborzatának és vizeinek szerkesztett műholdképe [1] Brazília – hivatalos nevén República Federativa do Brasil (Brazília Szövetségi Köztársaság) – a Föld ötödik legnagyobb, 8 515 767 km2 területű országa, kiterjedése É-D-i irányban 4318 km, K-Ny-i irányban 4326 km, szárazföldi határának hossza kb. 16 000 km, tengerpartja kb. 7500 km, legmagasabb pontja a venezuelai határon lévő 2994 m-es Pico da Neblina. Legnagyobb folyója a ~7000 km-es Amazonas, melynek vízgyűjtő területe 5,8 millió km2 (ebből Brazíliában 3,9 millió km2, amit jórészt esőerdő borít), mellékfolyóinak száma kb. 1000, átlagos vízhozama: 219 000 m3/s, vízszintingadozása 15 m. Népessége a 2010-es népszámlálás szerint 191 millió, a 2013. évi becslés szerint 201 millió. Államszervezete: 26 szövetségi állam + 1 szövetségi kerület (a főváros, Brasília) [1]. Éves nemzeti jövedelme 2011-ben 2493 milliárd USD volt [2].

BRAZÍLIA ŐS- ÉS ÚJKORI TÖRTÉNELME [1] A ma elfogadott elmélet szerint kb. 20 000 évvel ezelőtt, az utolsó eljegesedés (glaciális) csúcsidőszakában a világtenger szintje 50-80 m-rel mélyebben volt a mostaninál, így a jelenleg 30-50 m mély, a Csukcs-félszigeti Gyezsnyev-fok és az alaszkai Prince of Wales-fok közötti, mindössze 85 km széles Bering-szoros szárazra került, lehetővé téve az átjárást Ázsia és Amerika között. Kb. 12 000 évvel ezelőtt az időjárás annyira fölmelegedett, hogy az észak-amerikai kontinensen jégmentes folyosó nyílt dél felé, melyen át az Ázsiából indult törzsek benépesíthették mindkét amerikai kontinenst. Ezt genomvizsgálatok igazolják.

1. ábra A BRICS-országok mai első emberei (balról jobbra): Manmohan Singh indiai miniszterelnök, Xi Jinping (Hszi Csin-ping) kínai elnök, Jacob Zuma dél-afrikai elnök, Dilma Rousseff brazil elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök [22]


A mai Brazíliát Európa számára dokumentálhatóan Pedro Álvares Cabral portugál tengerész fedezte fel 1500. április 22-én. A portugálok 1530-ban kezdték gyarmatosítani a hatalmas területet. Az Atlanti-óceán partközeli sávjában cukornád-, kávé-, gyapotültetvényeket telepítettek, melyeket főleg

28

A BRAZIL ENERGIAIPAR [3] A feltárt, illetve becsült energiahordozó-tartalékok: − Vízenergia: a becsült potenciál 3000 TWh/a, a gazdaságosan kihasználható 800 TWh/a, a 2011. évi termelés kb. 400 TWh. − Kőolaj: 5-8 milliárd hordó (0,8-1,3 milliárd m3). − Földgáz: a feltárt tartalék kb. 300 milliárd m3, a becsült ennek 15-szöröse. − Szén: kb. 30 milliárd t. − Uránérc: 160 000 t, a kitermelés 1500-2000 t/a. Brazília a világ 10. legnagyobb energiafelhasználója, fontos földgáz- és kőolajtermelő és a 2. legnagyobb etanolüzemanyag-termelő. Az energetika irányító hatósága a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium.

3. ábra A Bering-szoros mai műholdképe: balra a Gyezsnyev-fok (Csukcs-félsziget, Oroszország), jobbra a Prince of Wales-fok (Alaszka, USA) [1] Afrikából behurcolt néger rabszolgákkal műveltettek. A XVII. sz. második felében végre Minas Gerais államban aranyat és drágaköveket találtak. 1763-ban alapították Rio de Janeirót. 1807-ben VI. János portugál király és családja, valamint kíséretük (összesen kb. 15 000 ember) Napóleon elől Brazíliába menekült. 1815-ben Portugáliát és Brazíliát egyesült királysággá alakították, ezzel Brazília gyarmati státusza megszűnt. Politikai konszolidáció, majd gazdasági fellendülés következett be, az export 60%-át a kávé tette ki. 1888-ban törvényt hoztak a rabszolgaság megszüntetéséről és 1889ben kikiáltották a köztársaságot. (Ekkor 13,5 millió lakosa volt Brazíliának.)

Kormányügynökségek: Nemzeti Energiapolitikai Tanács, Kőolaj, Földgáz és Bioüzemanyag Nemzeti Ügynökség, Villamosenergetikai Nemzeti Ügynökség (National Agency of Electricity). Többségi állami tulajdonú óriásvállalatok: Petróleo Brasileiro S.A. (Petrobras), Centrais Elétricas Brasileiras S.A. (Eletrobras). Az ezredfordulón liberalizálták az energiaszektort: létrehozták a fenti kormányügynökségeket, piacosították a kőolajtermelést, ösztönözték a földgázfelhasználást és az energiapiaci versenyt, csökkentették a szubvenciókat, ugyanakkor a Petrobras és az Eletrobras révén fenntartották a cső- és villamostávvezeték-hálózat feletti állami ellenőrzést és bizonyos energetikai termékek árának állami kontrollját. Az Eletrobras tulajdonában van az erőművi kapacitás 40%-a (főleg vízerőművek) és az átviteli hálózat 70%-a.

Az 1889-2010 közötti 121 év alatt 35 köztársasági elnök BRAZÍLIA VILLAMOSENERGIA-IPARA vezette az országot, hol diktatórikusan, hol demokratikusan (1988 után). Juscelino Kubitschek elnöksé1. táblázat A villamosenergia-rendszer elméleti beépített teljesítőképessége (EBT-je) ge alatt, 1956-ban kezdődött az új főváros, és éves termelése [4] Brasília építése Lúcio Costa várostervező, Oscar Niemeyer építész és Roberto Burle 2006 2007 2008 2009 2010 Marx tájtervező tervei alapján. EBT [MW] 97 000 100 000 104 000 106 000 113 000 A jelenlegi, 36. elnök a 65 éves Dilma Rousseff (édesapja bolgár emigráns volt). Éveket töltött a baloldali gerillamozgalomban, be is börtönözték. 2002-től erőskezű, sikeres energiaügyi miniszter, 2011-től köztársasági elnök.

Termelés [TWh/a]

413

438

455

459

507

2011 115 000 510

2. táblázat A 2011. évi 115 000 MW-os EBT forrásmegoszlása [4] MW

Víz

Gáz

Biomassza

Szén

Atom

Szél

81 430

13 110

8 395

8 050

1 980

2 035

% 70,81 (!) 11,4 7,3 7,0 1,72 A dinamikus és sokszínű gazdaság produktumának 40%-át az ipar, 10%-át a mezőgazdaság, 50%-át Az irodalomjegyzéket a cikk befejező részénél közöljük. a szolgáltatások adják. A brazil gazdaság adja a teljes latinFolytatjuk! amerikai termelés kereken 40%-át. A világ legnagyobb kávé-, cukornád-, narancs- és banántermelője és második a szója-, kakaó- és marhahús-termelésben. Brazília fő ásványkincsei: vas-, króm-, mangán-, ón-, cinkés uránérc, bauxit, foszfát, kőszén, kősó, arany, gyémánt. Az utóbbi évtizedek legdinamikusabban fejlődő iparágai a jármű-, a petrolkémiai és a hadiipar. Brazília a világ legnagyobb fegyvergyártóinak és -kereskedőinek egyike. A legfontosabb ipari és kereskedelmi központ São Paulo [1].

29

Kimpián Aladár okl. villamosmérnök, OVIT ZRt. MEE-tag [email protected]


1,77

Hírek Energetikai hírek a világból Dr. Bencze János Kína 2013 augusztusában rekord mennyiségű villamos energiát termelt Minden idők rekordját döntötte meg a kínai villamosenergia-termelés 2013 augusztusában. A megtermelt energia mennyisége 498,7 milliárd kWh volt, ami 13%-kal múlta felül az elmúlt esztendő azonos időszakában termelt energiamen�nyiséget, jelentette a Kínai Központi Statisztikai Hivatal. Az energiatermelés volumene hónapról hónapra folyamatosan nőt. Az évről évre történő növekedés gyorsulása volt tapasztalható. A képen: Nagyfeszültségű átviteli hálózatépítő munkások dolgoznak Zheijang tartományban. Forrás: Wall Street Journal 2013. szept. 17.

A Cseh Köztársaság szenátusa jóváhagyta az egyes megújuló energiák támogatásának 2014-től való megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot A cseh szenátus jóváhagyta az egyes megújuló energiák támogatásának megszüntetésére vonatkozó törvénytervezetet, amely több ún. „zöld energia” projekt 2014-es indítására vonatkozik. A döntés alapvető oka, hogy sem a lakosság, sem a gazdaság nem bír el már magasabb energiaárakat. A vonatkozó törvénytervezetet a felsőház már júliusban jóváhagyta. A megújuló energiák, különösen a fotovillamos energia támogatása jelentősen növelte a különböző szektorok villamosenergia-költségeit, amely a versenyképesség jelentős romlásához vezetett. 2013 decembere után a fotovillamos telepek hálózatra kapcsolását az állam már nem támogatja. Továbbra is támogatja az állam a szél-, biomassza- és 10 MW kapacitásnál kisebb erőművek hálózatra kapcsolását. (Bloomberg/13. September 2013)

Négy új biogáz erőmű épül Franciaországban Német (Weltec Biopower GmbH) és francia (Domaix Energie) cégek közös tervezésében és kivitelezésében készül négy új biogázerőmű Franciaországban. Az erőművek mezőgazdasági hulladékok, valamint iskolák, üzemek, hivatalok ételmaradékainak hasznosításával állítanak elő hő- és villamos energiát.


A négy biogázerőmű hatásfoka igen jó, 70% felett van, az energia előállítási költsége 4 eurócent/kWh. Az egyik erőmű 600 kW hőteljesítményű, a másik három rendre 190 kW, 255 kW és 260 kW villamos teljesítményt szolgáltat. (Renewable Focus/11. September 2013)

Japán elkezdte építeni 11,7 MW kapacitású fotovillamos erőművét A Fukuoka prefektura területén Omuta város mellett, 171,115 m2 területen, 47 838 db napelem felhasználásával épül a hatalmas naperőműtelep. A fotovillamos elemek – előzetes számítások szerint – évente 13 GWh villamos energiát termelnek. Ez az energiamennyiség 33 620 háztartás villamos energiáját képes szolgáltatni. A projektet az Orix cég finanszírozza.Ezen túlmenően további 77 telephelyen és a háztetőkre épített, a már meglévő egységek mindösszesen 170 MW kapacitást biztosítanak a japán energiaháztartás javítása céljából. (Asia Power/5. September 2013)

Lengyelország nem kívánja csökkenteni széntüzelésű erőműveit, de egyéb technológiákkal csökkenti károsanyag-kibocsátását Lengyelország az EU előírásainak megfelelően csökkenteni fogja CO2-kibocsátását. Ennek módja elsősorban az új technológiák alkalmazása és nem a széntüzelés csökkentése, mondta a közeli napokban Donald Tusk lengyel miniszterelnök. „Új megújuló energiafajtákat kívánunk fejleszteni, de a meghatározó továbbra is a szén-, a lignit-, és a gáztüzelés lesz olyan új technológiák alkalmazásával, amely már számottevően csökkenteni fogja a CO2 kibocsátását”, mondta a miniszterelnök egy energetikai konferencián. (Reuters/2013. Szeptember 13.)

India nukleáriserőmű-kapacitása és tervei Indiában 2012-ben 20 nukleáris reaktor üzemelt. Ez a 20 reaktor hat erőműben nyert elhelyezést, kapacitása 4 780 MW. Jelenleg 6 új reaktor építése van folyamatban, melyek összteljesítménye 3 907 MW lesz. A tervek szerint India az energiamixben a jelenlegi 3,6%-ot az elkövetkező 25 évben 9%-ra kívánja növelni. 2020-ra az indiai beépített atomerőmű kapacitás 20 000 MW-ra növekszik majd. (Asia Power/11 September 2013)

India úszó naperőműveket tervez India a világ negyedik legnagyobb energiafogyasztója. Jelenlegi beépített energiatermelő kapacitása 211 GW, alapvetően és döntően széntüzelésű erőművekkel állítják elő ezt a teljesítményt. Igen gyakran van áramkimaradás, amely jelentős negatív hatást gyakorol az exportra. India a világ tizedik legerősebb gazdaságával rendelkezik. India energiafogyasztása 1990 és 2011 között megduplázódott. Az egy főre eső energia tekintetében messze elmarad a fejlett világtól. Energetikai alternatívák után keresve találtak rá az úszó naperőművek gondolatára. Egy ilyen „erőmű” praktikusan

30

300 m2, amely 20 kW teljesítményt képes leadni. A megvalósítás hatalmas előnye, hogy a fotovillamos elemek egyszerűen hűthetőek, ami jelentősen növeli a rendszer hatásfokát, ezzel a technológiával akár 16% hatásfok is elérhető. Az első ilyen úszó erőmű 2014-ben kezd villamos energiát termelni. (UPI/23. August 2013)

Megvalósítható-e Kenyában a zöldenergia-gazdaság? Jelenleg Kenyában 1,2 GW áramtermelő kapacitás látja el az egész országot villamos energiával. Ez a teljesítmény szolgálja a 10 millió fogyasztót, beleértve a háztartásokat, az üzleti szférát és az ipart egyaránt. Kevesebb mint 30%-a a teljes lakosságnak jut villamos energiához, amíg a 70% nem rendelkezik villamos energiával. Sok tekintetben Kenya egy gyöngyszeme Afrikának, azonban energetika tekintetében nehéz helyzetben van. Fosszilistüzelőanyag-lelőhelye szinte nincs. Az innováció az, ami segíthet energetikai gondjai megoldásában.

ebben az időszakban az egy főre jutó fogyasztás 9 851 kWh volt. A harmadik a sorban Japán volt, 2010-ben 8 399 kWh fogyasztásával. Mindemellett a tajvani háztartások egységre jutó villamosenergia-költsége a második legolcsóbb Ázsiában és a világon egyaránt. Az ipar számára Ázsiában a második legolcsóbb és a világon a negyedik legolcsóbb villamos energiát biztosítják. Forrás: CNA/30. August 2013

Kína villamos energetikai iparának károsanyag-kibocsátási csúcsa 2027-re várható Az energiaipar által kibocsátott üvegházhatású gázok csúcsa 2027-ben lesz Kínában. Ekkorra várható domináns növekedése a megújuló energiáknak és a gáztüzelésű, valamint a vízerőműveknek az energiamixben. Ezt a konklúziót vonta le a Földrajzi elhelyezkedése – az egyenlítő praktikusan kettészeli az országot – szerencsés a fotovillamos energiatermelés szempontjából. Egy átlagos négyzetméterre naponta 4,5 kWh napsugárzás esik, amely már könnyűszerrel konvertálható villamos energiává. A Turkana-tó térségében (lásd a mellékelt térkép északi részén) a világon az egyik legjobban hasznosítható szélpotenciája található. Jelentős geotermikus energiapotenciál is található Kenya adott területein. A feltételek tehát adottak, Kenyának megújulóenergia-technológiát kell venni, átmenetileg visszafogva egyéb importját. Forrás: Smithsonian/3. September 2013

Foto-villamos elemek Sheniang (észak-kelet Kína utcáján Bloomberg ügynökség egy a közelmúltban megjelent tanulmánya. 2030-ra a kínai energiatermelés (több mint) megkétszereződik, 1 500 GW új kapacitás lép be, amelynek költsége 3,9 trillió $ lesz. Évente 88 GW-tal nő a beépített kapacitás, az évente növekvő teljesítmény megegyezik az Egyesült Királyság teljes kapacitásával. Forrás: The Guardian/27. August 2013

Tajvan elsők között van Ázsiában az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztásban Az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás tekintetében Tajvan az első az ázsiai országok között, miközben a lakossági és az ipari fogyasztók számára olcsóbb a villamos energia, minden ázsiai ország villamosenergia-árához képest. Az egy főre jutó éves energiafogyasztás 2010-ben elérte a 10 237 kWh-t, amíg Ázsiában a második helyet elfoglaló Dél–Koreában

31

Dr. Bencze János MEE-tag [email protected]


Hírek Dr. Horváth Tibor

120 éves a Villamos Energetika Tanszék

Jubileumi ünnepély a Műegyetemen A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetika Tanszéke 2013. október 12-én jubileumi ünnepélyen emlékezett meg arról, hogy Ferenc József 1893ban nevezte ki Zipernovsky Károlyt a királyi. József-műegyetemen szervezett Elektrotechnika Tanszék professzorává. Az elmúlt 120 év folyamán a diagramon ábrázolt egyesülések és szétágazások eredményeként ebből a tanszékből

A ZIPERNOWSKY KORSZAK Horváth Tibor professor emeritus ennek a kornak a történetéről számolt be, amikor már több javaslat is készült villamosmérnöki oklevelet adó szak létesítésére, de ez csak a második világháború után valósult meg. Zipernowsky előadásai foglalkoztak a villamos gépekkel és a villanytelepek berendezéseivel, és ezekről 1914-ben kézzel írott jegyzetet készítettek a tanársegédei, amely kőnyomatos formában jelent meg. Fontosnak tartotta a gyakorlati képzést, ezért az új tantárgyakhoz laboratóriumokat is létesített. 1908-ban Söpkéz Sándor egyetemi tanár vezetésével, második Elektrotechnika Tanszék létesült a Mérnöki (mai nevén építőmérnöki) Karon, ahol villamosított vasútvonalak építésével is foglalkoztak. Végül 1925-ben Gyakorlati Elektrotechnika Tanszék néven Pöschl Imre egyetemi tanár vezetésével újabb tanszék létesült a Gépészmérnöki szakon. Az előző év végén viszont Zipernowsky nyugdíjba vonult és helyét csak 1929-ben töltötték be. Ennek következtében tanszékének teljes személyzetét, laboratóriumait és valamennyi oktatási feladatát Pöschl professzor tanszéke vette át. 1929-ben Verebélÿ László egyetemi tanárt nevezték ki Zipernowsky helyére. Tanszékének neve ezért két év múlva Villamos Művek Tanszék, Pöschl professzoré pedig Villamos Gépek Tanszék lett. Ekkor kezdtek épülni 100 kV-os vezetékek, ezért Verebélÿ 1936-ban nagyfeszültségű laboratóriumot létesített, és kialakult a mai tanszékre is jellemző három témakör.

VILLAMOS GÉPEK

alakult ki a mai Villamos Energetika Tanszék. Az ünnepélyen előadások ismertették a fontosabb eseményeket és a villamosmérnöki képzés fejlődését. Az Egyetem központi könyvtárában 120 év, 120 könyv címmel könyvkiállítás mutatta be a tanszékek munkatársai által írt könyveket.


Vajda István egyetemi tanár megemlítette, hogy a Pöschl Imre vezetésével 1931-től Villamos Gépek néven működő tanszék 1937-től Villamos Gépek és Mérések Tanszék lett. Ennek első tankönyvét Karsa Béla írta, aki korábban Zipernowsky mellett kezdet egyetemi működését. 1942-től Liska József vette át a tanszék vezetését, aki a váltakozó áramok elmélete alapján tárgyalta a villamos gépek működését. 1949-ben a Villamosmérnöki Kar megalakulása után Kovács Károly Pál a villamos gépek üzemtana bevezetésével, majd néhány évvel később Benedikt Ottó a különleges villamos gépekkel bővítette a villamos hajtások és az automatizálás irányába mutató fejlődést. 1961-ben megalakult az Automatizálási Tanszék és önállóan művelte tovább ezt a témakört. 1966-tól Retter Gyula egyetemi tanár vette át a tanszék vezetését és néhány év múlva a villa mos gépek tantárgy Villamos Energia Átalakítók néven egységes gépelmélet alapján tárgyalta a forgógépek működését és szabályozását. Később fuzzy, neurális, genetikus rendszerek elméletével is foglalkozott. Az elektronika és a számítástechnika forradalmasította a villamos gépek vezérlését, ami olyan új elméleti eszközök alkalmazását kívánta, mint a Park-vektor és a térvektorok. Ezen a téren különösen Rácz István professzor ért el nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket. Az 1980-as évektől kiemelt témaként jelent meg az automatizált hajtások kutatása és oktatása. Erről a tanszék tanárai több könyvet is írtak. Ugyancsak a technikai fejlődést

32

követve kezdtek foglalkozni az állandó-mágneses gépekkel. A villamos mérések új eszközeit és módszereit Istvánfy Gyula könyvei foglalták össze. Vajda István professzor a múlt felidézése után foglalkozott azzal, hogy milyen kilátások vannak a hazai villamos gépipar fellendülésére. Ezzel kapcsolatban megemlítette a szupravezetők alkalmazásában rejlő lehetőségeket.

VILLAMOS MŰVEK Varjú György professor emeritus azzal kezdte előadását, hogy Verebélÿ László, az 1931-ben alakult Villamos Művek Tanszék vezetője, új szakirány tananyagát dolgozta ki, amely a villamos hálózatokkal, távvezetékekkel és kábelekkel, valamint az erőművek és alállomások berendezéseivel foglalkozott. Ez a téma Zipernowsky korában még nem volt időszerű. Ezt a témakört Villamos erőátvitel című, négykötetes könyve foglalta össze. Az 1946 és 1960 között több kiadásban megjelent kötetek hosszú ideig az áramszolgáltatással foglalkozó mérnökök kézikönyve lett. A Budapest−Hegyeshalomi vasút Kandó-rendszerű villamosítását Verebélÿ professzor fejezte be, ezért ezt a témakört Söpkéz professzor nyugalomba vonulása után átvéve tanszékének neve 1937-től Villamos Művek és Vasutak Tanszék lett. 1961-ben a korábbi tanszék kettévált és a Villamos Művek Tanszék vezetője Geszti P. Ottó egyetemi tanár lett. Ebben az időben már kezdtek kialakulni a nemzetközi villamos energia rendszerek és ezek működésének tárgyalása jelentős korszerűsítést tett szükségessé az egyetemi tananyagban is. Ennek egyik alapvető eszköze volt a szimmetrikus összetevők általános használata, a hálózatok elméletének bevezetése, a központi teherelosztás és a statbilitási problémák kezelése. A tanszéken analóg hálózati modell készült, majd megjelentek a legelső analóg illetve digitális számítógépek. A megújult tananyagot Geszti professzor könyvei foglalták össze. 1971-től 1991-ig a tanszék az Erősáramú Intézet tagja volt, amely jelentős tudományos munkával járult hozzá a 750 kVos vezeték és alállomás létesítéséhez. Geszti P. Ottó korai halála után Bán Gábor egyetemi tanár vette át a Villamos Művek Tanszék vezetését. Miközben tovább folytatta a tananyag fejlesztését, kutató munkájának legfontosabb területe a villamos energia rendszerek elektromágneses tranzienseinek vizsgálata volt. Az Erősáramú Intézet megszűnése után önállóvá lett tanszék vezetője 1991-től Varjú György egyetemi tanár lett, 2002-ig a Villamos Energetika Tanszék megalakulásáig. Ő folyamatosan foglalkozott a villamos energetikai rendszerek és vasútvonalak zavaró hatásával a távközlő vonalakra, és rendszeresen részt a nemzetközi szabványok kidolgozásában. Dán András egyetemi tanár kutató munkája a hálózati felharmonikusokkal foglalkozott, amelyeket főleg az egyenirányítók és elektronikus vezérlésük idéz elő. Új téma a smarttechnológia alkalmazása villamos energia rendszerekben.

NAGYFESZÜLTSÉGŰ TECHNIKA Berta István egyetemi tanár bevezetésül megemlítette, hogy 1913-ban Zipernowsky is beszerzett egy 200 kV-os próbatranszformátort, és Verebélÿ 1936-ban nagyfeszültségű laboratóriumot létesített, amelyben 1943-tól 1 millió voltos lökésgerjesztő is működött. Az egyetemi képzésben ez a témakör Verebélÿ László előadásában, a Gyakorlati elektrosztatika tantárgyban jelent meg először az 1930-as évek elején. Villamos Erőátvitel című könyvének I. kötete az első ilyen témájú könyv Magyarországon.

33

Verebélÿ professzort a Magyar Tudományos Akadémia 1937-ben levelező taggá választotta, de a közbejött események miatt kétszer is tartott székfoglalót. Ezek témája 1948ban és 1956-ban egyaránt a villámkutatás hazai eredményeit foglalta össze. 1961-ben Eisler János egyetemi tanár vezetésével új, Nagyfeszültségű Technika és Készülékek Tanszék létesült. Ekkor indult az a szigeteléstechnikai iskola, amely a szigetelési szintek koordinálásában, és a szigetelések diagnosztikájában hozott új eredményeket. Csernátony Hoffer András c. egyetemi tanár kutatásai a 400-750 kV-os transzformátorok és a 120 kV-os kábelek szigetelési technológiájának fejlesztéséhez járultak hozzá. A szigetelések diagnosztikájának ma is fontos eleme a Németh Endre által kifejlesztett egyenfeszültségű mérési módszer. Az oktatásban jelentős fejlődést hozott a polarizációs spektrum alkalmazása a szigetelések romlásának és roncsolásmentes vizsgálatának tárgyalására. 1967-ben Horváth Tibor vette át a tanszék vezetését, mert Eisler professzor lemondott, de továbbra is a tanszéken maradt. 1971-től 1991-ig az Erősáramú Intézet keretében a Nagyfeszültségű Technika Tanszék mellett önállóan működött a Villamos Készülékek és Berendezések csoport előbb Domonkos Sándor, majd Madarász György vezetésével. Az Erősáramú Intézet megszűnése után ismét egyesítve a Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék működött tovább. A szervezeti átalakulások alig hatottak az oktató és tudományos kutató tevékenység folyamatos fejlődésére. Ennek az időszaknak a végére valamennyi tantárgyhoz nyomtatott tankönyv állt a hallgatók rendelkezésére. Horváth professzor folytatta a villámvédelmi kutatásokat és 50 éveig vezető személyiség lett a Nemzetközi Villámvédelmi Konferencia (ICLP) szervezetében. Azóta már a körülötte kialakult villámvédelmi iskola négy generációja is sikerrel szerepelt a konferenciákon. A kutatás legjelentősebb eredménye a valószínűséggel súlyozott vonzási tér elmélete és számítási módszere. Erről Angliában könyv is jelent meg Computation of lightning protection címmel. A kutatási eredmények helyet kaptak az évente 200-300 hallgató által választott Villámvédelem tantárgyban, amelynek számítógépre feldolgozott tananyagát egy angol kiadó jelenleg is terjeszti a világon. 1993-tól Berta István egyetemi tanár vette át a tanszék vezetését, 2002-ig, a Villamos Energetika Tanszék megalakulásáig. Legjelentősebb kutatási eredménye annak felismerése volt, hogy az elektrosztatikus porszórás és leválasztás működését hibásan írják le a szakkönyvek. A százéves felfogással szemben ugyanis a por nem az erővonalak mentén mozog, hanem a feltöltött részecskék által létrehozott térerősség viszi a port a földelt tárgyakra. A körülötte kialakult elektrosztatikai iskola fiatal tagjai már több nemzetközi konferencián szerepeltek sikeresen. A megújított Nagyfeszültségű Laboratóriumba 20 kV-os és 400 kV-os távvezetékek elemeit építették be a Feszültség Alatti Munkavégzés (FAM) eszközeinek fejlesztése és a szerelést végző szakemberek rendszeres képzése céljából. Ezt a berendezést egy japán értékelés elsőként említi a második Siemens laboratórium előtt.

Dr. Horváth Tibor professor emeritus MEE-tag [email protected]


Hírek Hosszú évtizedekre kell előre tervezni a hulladékkezelést Jelenleg 203 milliárd forint van a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban, ez biztosítja a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit (RHK) Kft. működését is. Az alap kezelője az Országos Atomenergia Hivatal, ám ez a jövőben változni fog és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogja átvenni az alap kezelését. Várhatóan a mecseki uránbányászattal kapcsolatos környezeti helyreállítási feladatokat pedig jövő év márciusának végétől az RHK fogja átvenni – mondta bevezetőjében az RHK Kft. ügyvezető igazgatója a társaság szeptember közepén tartott budapesti konferenciáján. Kereki Ferenc a szabályozó környezet, a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó törvényi háttér bemutatása után a cég feladatait ismertette. Az atomerőműből származó kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését biztosító Bátaapáti tárolóról jelezte, hogy a projekt 1993-ban indult, s a hosszas előkészítés és megvalósítási munka eredményeként tavaly december 05-én helyezték üzembe az első föld alatti tárolókamrát. Természetesen a munka tovább folytatódik annak érdekében, hogy elegendő tárolókamra álljon majd rendelkezésre az atomerőmű működése, az üzemidő hos�szabbítás, a majdani leszerelés és a várható bővítése során felmerülő hulladékok elhelyezésére.

A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) 9308 kazetta befogadására alkalmas, jelenleg dolgoznak a 21-24es kamrák építésének előkészítésén. A jelenlegi elképzelések szerint 2035-re fog elkészülni a 36. kamra, ezzel befejeződhet a tároló bővítése - amely már elegendő helyet biztosít az atomerőmű üzemidő hosszabbítását figyelembe vevő kazettáknak is -, de az új tároló optimalizálásával elérhető, hogy a kiégett fűtőelemek elhelyezésére kevesebb kamrára lesz szükség. A nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését biztosító telephelyi kutatások kisebb, nagyobb zökkenőkkel, de tovább folynak. A nagy aktivitású hulladéktároló kialakítása lesz a társaság következő és egyben legjelentősebb vállalkozása. A nem atomerőművi eredetű kis-és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat befogadó püspökszilágyi tároló 1977 decemberében kezdte meg a működését, ám az 5040 köbméteres befogadó képessége már nem volt elegendő, ezért közel tíz éve elindult egy biztonságnövelő program, amely lehetővé tette a tárolókapacitás jobb kihasználását is. A program tovább folytatódik, az első nagyobb volumenű szakasz befejezése 2025-re várható. A tároló üzemeltetése így a tervek szerint még évtizedekig, várhatóan 2067-ig fenntartható. A jövőbeni jelentősebb feladatokról Kereki Ferenc még elmondta, hogy többek között a nukleáris üzemanyagciklus zárási lehetőségeinek vizsgálatát érdemes kiemelni, de ugyanúgy rendkívül fontos a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos, az RHK tevékenységét érintő feladatok vizsgálata is. Mayer György szakújságíró

Vihar után – a rendkívüli időjárás hatása az átviteli és elosztó hálózatokon Az Energetikai Szakkollégium Jendrassik György emlékfélévének 4. előadásán Kovács Gábor, a MAVIR Zrt. átviteli vezérigazgató-helyettese és Molnár István, az E.ON Hungária Zrt. üzemirányítási vezetője mutatta be a márciusi üzemzavari események hátterét, helyreállítási lehetőségeit és a szükséges intézkedéseket.

Időjárási körülmények

2013. március 14-én elérte Magyarország területét az a ciklon, amelyben a csapadékot szállító légtömeg találkozott az északról érkező hideg levegővel. Ennek következtében már délben esőzések kezdődtek, amit ónos eső és hó követett. A sok helyen 100 km/h-nál is erősebb széllökések kíséretében a csapadék könnyen rá tudott fagyni a távvezetéki sodronyokra.

Károk az átviteli hálózatban

2013. március 14-én rövid idő alatt az északkeleti régióban az átviteli hálózat több eleme is üzemképtelen lett. Kikapcsolódott a Munkács-Sajószöged 400 kV-os távvezeték és a sajószögedi III. számú 400/220 kV-os transzformátor, majd pár órával később a Sajószöged-Szolnok 220 kV, a MunkácsTiszalök 220 kV és a Kisvárda-Sajószöged 220 kV-os összeköttetések is üzemen kívülre kerültek. Már aznap este megkezdődött a hibahelyek javítása és behatárolása, amit azonban a rossz látási viszonyok és a még mindig erős szél nehezített. Kovács Gábor elmondta, hogy az oszlopalapok jobban bírták a nagymértékű túlterhelést, mint a tartószerkezetek,


Vihar után... mivel azok a tervezési határérték feletti erőket nem tudták elviselni, kidőlésük, sérülésük törvényszerű volt. A Munkács-Sajószöged 400 kV-os távvezetéken 13 kikötött portáloszlop dőlt ki és 2 sérült meg, 15 oszlopnál sérült alapot és/vagy szigetelőláncot regisztráltak, ami ös�szesen 7,2 km-es szakaszt érintett, leginkább Kemecse és Tiszavasvári térségében. A 220 kV-os kétrendszerű vezetéken 7 kidőlt Soroksár típusú oszlopról adtak jelentést, 87 esetben az oszlopszerkezetek, áramés védővezető sodronyok, szigetelőláncok, az érintett 34 km-es szakaszon pedig az optikai összeköttetések is megsérültek. A helyreállítás során a 400 kV-os rendszeren 13 új oszlopot épített fel a MAVIR megbízásából az MVM OVIT ZRt., a távvezetéket június 18-án visszakapcsolták a villamosenergia-rendszerbe. A 220 kV-os vonalon Ibrány térségében egy mocsár található, itt két tartóoszlop dőlt ki. A területen 80 cm magas víz

34

áll, ez alatt pedig iszapos altalaj található. Az oszlopok megközelítéséhez a MAVIR a Honvédség kétéltű járműveit vette igénybe. A helyreállítás során a mocsárban található két tartóoszlop helyett egy darab Fenyő típusú 400 kV-os (magasabb és erősebb) tartóoszlopot építettek be a területen áthaladó földút mellé. A helyreállítás július 30-án az egyik, 31-én pedig a másik rendszeren is befejeződött.

Károk az elosztó hálózatban

Az elosztó hálózati hibahelyek behatárolásánál számos esetben találtak lefagyott vezetékeket, oszlopokat, oszloptranszformátorokat, továbbá a hófúvás az alállomásokon is problémákat okozott. A legtöbb kiesést az elosztóhálózaton is a Nyírségből jelentették, ebben a térségben tartott a legtovább a helyreállítás

SCHILLING Villamos Szakmai Napok Sopronban

is, így lokális katasztrófahelyzetről beszélhetünk. Az elosztó hálózaton összesen 397 oszloptörést és több mint 700 vezetékszakadást regisztráltak. A károk felmérése során az E.ON is a Honvédség és az Országos Katasztrófavédelem (OKF) segítségét és lánctalpas, kétéltű járműveit vette igénybe. Szeretném megköszönni a tartalmas előadást Kovács Gábor és Molnár István uraknak, akiktől az érdeklődők számos hasznos információt és komplexebb képet kaphattak egy, az egész országot megmozgató eseményről. Kántor Tímea Energetikai Szakkollégium tagja

szavai után a Győri VILLKORR Kft. képviselője adta át a SCHILLING JÁNOS-díjat azoknak a fiatal villamos szakembereknek, akiket az alapítvány kuratóriuma kimagasló tanulmányi eredményeik alapján máltónak ítélt a díj elnyerésére. SCHILLING-díjat kapott: Érdeklődő diákok a standoknál Varga Dániel technikus Pócza Bence technikus Istvánffy Tamás technikus Szakály Roland villamosmérnök

A diákok nagy érdeklődéssel figyelik a megnyitót A hagyományoknak megfelelően 2013. november 13-14-én a Schilling János Közhasznú Alapítvány idén is megrendezte a Villamos Szakmai Napokat Sopronban, a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium épületében. A kiállítással és szakmai előadásokkal kísért ünnepségen Horváth Istvánnak, az alapítvány elnökének megnyitó

Stabil üzleti évet zárt a magyarországi Siemens-csoport A cégcsoport pénzügyi eredményeiről sajtótájékoztatón számolt be Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az elmúlt év során a vállalat mind a négy szektora jelentős megbízásokat teljesített: az Ipar szektor, az Infrastruktúra és Városok szektor, az Energia szektor, és az Egészségügyi szektor. Stratégiai megállapodást kötött a kormányzattal, és a mélyebb hazai gazdasági integráció mellett tovább növelte szerepét az oktatási rendszerben. A tavalyi évvel szinte azonos rendelésállomány és árbevétel jellemezte a magyarországi Siemens-csoport szeptember 30-án zárult 2013-as üzleti évét. Az új megrendelések értéke 295,6 millió eurót, az árbevétel 307,6 millió eurót tett ki. Bővítették rendelésállományukat a Siemens magyarországi gyáregységei is. A jól képzett szakemberállományt a Siemens hosszú távon is fontosnak tartja. Ezért a meglévő együttműködéseken túl

35

A díjjal bronzplakett és oklevél jár. A kiállítók között idén is megtalálható volt – többek között – az OBO Bettermann Kft. mint a rendezvény főszponzora, a Finder-Hungary Kft., a WAGO Hungaria Kft. és a DANIELLA Kereskedelmi Kft. A kétnapos rendezvény a villamos szakmát tanuló ifjúság nagy tömegének, valamint a városi Kereskedelmi és Iparkamara szakembereinek részvétele mellett hasznos és aktuális szakmai tartalommal töltve, könnyed, barátságos környezetben telt el. Dési Albert a képek a szerző felvételei

három felsőoktatási intézménnyel, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetemmel, a veszprémi Pannon Egyetemmel és a gödöllői Szent István Egyetemmel kötött hosszú távú partneri megállapodást. Növelte szerepét a hazai duális képzésben is: a tavaly indult hegesztő szakot idén ipari gépész szakkal, jövőre mechatronikai képzéssel bővíti a vállalat, Gizella úti telephelyének átépítésével pedig egy új, 130 fős képzési centrumot hoz létre a diákok számára. Az elmúlt három évben több mint 500 új munkahelyet teremtett a Siemens Magyarországon és komoly K+F bázist épített. Jelenleg az ország vezető szoftverházának tartott evosoft Hungary Kft. mintegy 500 fős fejlesztőmérnök csapata mellett a Siemens Zrt. saját, közel 60 fős K+F részlege dolgozik termék- és szoftverfejlesztéseken. "A Siemens Magyarországon nem csak beruház, hanem be is fektet. Elsősorban a technológiai fejlődésbe és a versenyképes szaktudásba, hiszen vállalatunk megbízható partnerként hosszú távon elkötelezett az ország gazdaságának erősítésében,” – zárta a sajtótájékoztatót Dale A. Martin. Tóth Éva


Hírek Harmincezer négyzetméternyi jövő

Megnyílt az MTA TTK új épülete Az elmúlt évtizedek legjelentősebb akadémiai beruházásának eredményeként új kutatóhellyel gazdagodott a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar kutatói közösség. 2013. november 15-én a lágymányosi egyetemi kampuszon Orbán Viktor kormányfő és Pálinkás József, az MTA elnöke nyitotta meg az MTA Természettudományi Kutatóközpont 9,5 milliárd forintból elkészült épületét. Az intelligens, energia-hatékony, világszínvonalú, 21. századi épülettechnikával megépült kutatóhely Európában is egyedülálló feltételeket biztosít kutatási, oktatási és innovációs célok megvalósítására. 30.000 négyzetméteren, öt emeleten, 250, páratlan felszereltségű laboratóriumban öt kutatóintézet folytatja munkáját az MTA Természettudományi Kutatóközpont új, Duna-parti épületében. A kialakításában innovatív, kutatási lehetőségeiben kivételesen gazdag, működtetésében példamutatóan gazdasáAz új épület aulája gos új kutatóhely fontos állomása, egyszersmind megjelenítője és eredménye az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2012-es megújításának. Az MTA TTK új épülete kutatási és közösségi tereivel az eddig Budapest különböző részein elszórva, egymástól távol lévő, elavult ingatlanokban interdiszciplináris anyag- és élettudományi kutatásokat folytató tudósok, kutatócsoportok szorosabb együttműködésére nyújt lehetőséget. A 20 hónap alatt elkészült épület méltán nevezhető nem csupán energiatakarékosnak, hanem intelligensnek is. A 12 ezer darab, kifejezetten e célra tervezett és gyártott, speciális, az

Pálinkás József megnyitó beszéde időjárási hatásoknak és a savnak egyaránt ellenálló kerámialappal burkolt kutatóház energetikai besorolása „A”. Ez azt jelenti, hogy jobb hatásfokkal már csak a passzív házak üzemeltethetők. A korszerű épületfelügyeleti rendszerrel felszerelt, napkollektorokkal és számítógéppel is vezérelhető árnyékolókkal ellátott épület fűtési költségei hővisszanyerő rendszerrel csökkenthetők még tovább. Az elektromos áram takarékos felhasználását segíti elő, hogy bizonyos helyiségekben nem szereltek fel villanykapcsolót. A világítást ezekben az emberi test hőjét érzékelő rendszer kapcsolja fel. Az új épület átadása alkalmából a nyitóünnepség után megállapodás aláírására is sor került, amely szerint az akadémiai kutatóközpont hozzájárul, hogy munkatársai részt vegyenek az oktatási tevékenységben, valamint előzetes egyeztetés alapján rendelkezésre bocsátja műszereit és laboratóriumait a gyakorlati oktatáshoz. Az együttműködési megállapodás a költséghatékony fenntartás és üzemeltetés érdekében szabályozza a kutatási infrastruktúra közös üzemeltetésének és fejlesztésének kérdéseit, továbbá részletesen kitér a publikációs, szellemi alkotásokhoz fűződő jogok kérdésére is. A 2013. november 15-i megnyitót követően több mint félezer kutató folytatja, illetve kezdi meg tudományos munkáját az MTA TTK új épületében. Tóth Éva Képek a szerző felvételei

Munka - Tapasztalat - Érték kiállítás és kerekasztal A Hunyadi Kft. szervezésében az MMKM Elektrotechnikai Múzeum Magyarországon elsőként adott teret egy tárlatnak, amely a meddőteljesítmény-szabályzók fejlődését mutatja be: Fázisjavítás: retrótól a modernig címmel. Ifj. Hunyadi Sándor ügyvezető igazgató a következőként értékelte az eseményt: „A kiállítás gondolata régóta foglalkoztatott bennünket, hiszen a munka számunkra szenvedéllyel és elhivatottsággal társul. A Hunyadi id. Hunyadi Sándor cégalapító Kft.-nek harminc év alatt számos automatikát és ritkaságot sikerült összegyűjteni és megőrizni erre az alkalomra." A megnyitón egy igazán megtisztelő elismeréssel gazdagodtunk, hiszen a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége ezen alkalommal nyújtott át számunkra egy díszes oklevelet a harminc éves kiemelkedő innovációs és termékfejlesztői munkánk megbecsüléseként. Mindezek mellett a rendezvény különlegességét egy kerekasztal-beszélgetés adta, melyre a


ifj. Hunyadi Sándor, Hunyadi László, Karacs Imre, Gutyina István, Gergényi Pál magyarországi fázisjavítós szakma számos neves képviselőjét meghívtuk. Vendégeink közül sokan hosszú évek után először találkoztak újra a régi szakmabeliekkel. A baráti hangulatú ös�szejövetel során felmerült bennünk a gondolat: megtettük az első lépést a közös eszmecsere felé, mi lenne, ha folytatnánk ezt egy szakmai szervezet létrehozásával? Egyöntetűen támogató véleményeket kaptunk e kérdést illetően, ezért határozott tervünk a jövőben – akár hivatalos szervezeteken belül – egy újabb szakmai rendezvény létrehozása. Ifj. Hunyadi Sándor Hunyadi Kft. Ügyvezető igazgató

36

A Samsung Magyarországon is belép a LED világítástechnika piacára Ünnepélyes keretek között került sor az Óbudai Egyetemen arra bemutatóra, amelyen bejelentették, hogy a Samsung hazánkban is belép a LED világítástechnika piacára. A cég LED fényforrásai már november második felétől lakossági és üzleti felhasználásra is megvásárolhatók. A vállalat továbbá stratégiai partnerséget kötött a környezet- és energiatudatos szemlélet kialakításában Major László előadása a LED és formálásában élenjáró Óbufényforrások vizsgálatáról dai Egyetemmel, amely közreműködő partnerként vizsgálta az elmúlt hónapok során a Samsung LED technológiájának jellemzőit. A Samsung Electronics 20 éve világelső a félvezetők gyártásában. 1995 óta gyárt és fejleszt LED chipeket az elektronikai ipar számára, 2006 óta pedig világítástechnikai célokra. A Magyarországon most debütáló Samsung LED fényforrások a félvezetők fejlődésének és a Samsung kutatás-fejlesztésének sikertörténete. A LED termékek bevezetését megelőzően a Samsung az Óbudai Egyetemet kérte fel a hazai fogyasztói szokások, illetve

A Sixtus-kápolna freskóinak világításán dolgoznak a Pannon Egyetem szakemberei A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának kutatócsoportja részt vesz a Sixtus-kápolna freskóinak megvilágítását megújító innovatív nemzetközi projektben. A veszprémi Virtuális Környezetek és Fénytan Kutatólaboratórium a legmodernebb fényforrások látásra és az emberi környezetre kifejtett hatásával foglalkozik, eredményeiket többek között a LED4ART projekt keretében hasznosítják, amelyben céljuk a műtárgyak minőségi és energiatakarékos LED világítása. A projektet és eredményeiket a kutatók sajtótájékoztató keretében mutatták be a nyilvánosságnak november 25-én. Dr. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora hangsúlyozta, az oktatás, kutatás és innovációs tevékenység egyenrangú, egymást erősítő egységben működik az intézményben, en-

Dr. Schanda János, Dr. Friedler Ferenc és Piglerné dr. Lakner Rozália

37

a Samsung LED fényforrások vizsgálatára. Az egyetem diákjai 200 elemes mintavétel alapján felmérték a magyar lakások átlagos fényforrás összetételét. Az Óbudai Egyetem mérési eredményei szerint a hagyományos égőkről korszerű Samsung LED égőre váltva, napi átlagos 2,7 órás használat mellett egy átlagos háztartás évi 365 kWh áramot takaríthat meg. A teljes, 3,3 millió háztartást magába foglaló magyar társadalomra vetítve a LED technológiára váltás éves szinten akár 1 205 milló kWh megtakarítást is jelenthet. „Az Óbudai Egyetem által végzett mérés a jövőben kibővítve többször is elvégezhető, ezáltal nyomon követhető a LED-re váltás üteme. A hosszú távú vizsgálatok eredményeit Képek az előadás anyagából a Föld órája alkalmából tes�szük 2014-től évről évre láthatóvá és összehasonlíthatóvá” – mondta el Tóth Ákos, a Samsung LED üzletágának termékmenedzsere. Tóth Éva Képek a szerző felvételei

nek egyik legkiemelkedőbb visszaigazolása, hogy a kutatási eredmények a világ egyik legrangosabb műemlékében hasznosulnak. A Pannon Egyetemen kiemelten fontosnak tartják az értékek megőrzését. A Műszaki Informatikai Kar dékánja, Piglerné dr. Lakner Rozália kiemelte, hogy közel 30 kutatás-fejlesztési projektben vesznek részt a kar munkatársai. A végzettek közül többen is eredményes nemzetközi vállalatok alapítói. A Sixtus-kápolna megvilágítását megújító Európai Unió által támogatott nemzetközi projektben 5 ország 6 intézményének szakemberei vesznek részt, így a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara. A Sixtus-kápolna a kulturális örökség kiemelt helyszíne, az 540 négyzetméteres mennyezetfreskója a világ legnagyobb egybefüggő, falra festett alkotása. A kutatások és a megújító munkálatok célja: • a freskók állagának megőrzése, oly módon, hogy az optikai sugárzás ne károsítsa a felbecsülhetetlen festmények színét; • a napi sok ezer látogató a freskókat eredeti színpompájában élvezhesse; • a világítás legyen energiatakarékos, az így bevitt teljesítmény ne növelje a képek hőterhelését . Virtuális Környezetek és Fénytani Kutatólaboratórium és a kutatások vezetője Dr. Schanda János nemzetközi rangú fizikus professzor. A projekt befejezéséhez közeledik, várhatóan 2014 februárjában szerelik be a kutatók által javasolt fényforrásokat, majd a finomhangolások után a Kápolnát – Michelangelo halálának 450. évfordulója alkalmából – már a megújult színpompájában láthatja majd a közönség. (A rendkívül érdekes projektről dr. Szabó Ferenccel - a munkák egyik irányítójával - készített interjút a lap következő számában közlünk.) Tóth Éva A kép a szerző felvétele


Januártól egy kézbe kerülnek az innovációs források Jövő év elejétől a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kezeli a kutatás-fejlesztésre és innovációra szolgáló uniós és nemzeti forrásokat is - mondta november 28-án a Magyar Innovációs Klub rendezvényén Cséfalvay Zoltán, az NGM parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. A 2020-ig tartó következő uniós költségvetési időszakban a Horizont 2020 pályáPakucs János zatból, amelyre bármely tagállam pályázhat, uniós szinten 70 milliárd euró fordítható K+F-re. Emellett Magyarország a strukturális és kohéziós alapokból 700 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására. Az államtitkár hozzátette: 2014. január 1-jétől a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot is az NGM kezeli. Ezáltal a hazai források könnyebben összehangolhatók lesznek a felsorolt támogatási konstrukciókkal. Cséfalvay Zoltán az innovációval gyors növekedésre képes Balogh Péter magyar cégek számát – az elit klub tagságát – már 150-re becsülte amelyek képesek helytállni a globális versenyben is. Az államtitkár a magyar támogatásról szólva kiemelte, hogy 2010 óta évi 8 százalékkal nőtt a kutatás-fejlesztésre fordított kiadás, 2012-ben pedig már elérte a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékát, amely kiemelkedő arány. A rendezvényen hirdette meg a Magyar Innovációs Alapítvány a 2013. évi Innovációs Nagydíj pályázatot, amelyben új kategóriaként a start-up vállalkozás kiírása a legígéretesebb. Az Magyar Innovációs Szövetség idei nagydíjasa Balogh Péter, az NNG Kft. vezérigazgatója, valamint Fazekas Gábor, a Mikropakk Műanyag- és Fémfeldolgozó Kft. ügyvezető igazgatója, és Csatári László a Jáger Prod Kft. ügyvezető igazgatója ismertette cége ez évi eredményeit és további fejlődésük lehetőségeit.

A rendezvény hallgatósága Balogh Péter elmondta, hogy fiatal cége néhány ötlettel és ugyanannyi emberrel indult. Mára nagyvállalattá fejlődött. Szerinte a világ vezető GPS gyártójává nőtték ki magukat. A világon már csak néhány olyan hely van ahová még nincs térképük. Még Észak-Kóreához is van, de azt még nem próbálták ki. Ma már sok autógyár beszállítói, és folyamatosan


A világ vezető GPD gyártó cégének termékei tárgyalnak újabb autógyártókkal. Kis kiállításon mutatták be eddigi termékeiket. A 2013. éi pályázat meghirdetése A Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke ismertette. Kiemelte, hogy a pályázatra műszaki, technológiai és gazdasági innovációval lehet jelentkezni jövő év február 5-ig. Az értékelésnél 50 százalékban esik latba a 2013. évi eredmény, 25 százalékkal az újszerűség, 20 százalékkal a társadalmi hasznosság, és végül 5 százalékkal az egyéb műszaki-gazdasági előnyök. Új pályázatunkat a legeredményesebb, 2011. január 1. után alapított (start-up) vállalkozás részére írtuk ki akik a Magyar Innovációs Szövetség Innovációs Start-up Innovációs

Díját nyeri el. A díjazottak egyike megkapja az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Szervezeti Innovációs Díját is. Tehát érdemes lesz megpályázni. A díjak ünnepélyes átadására 2014. március végén kerül sor az Országházban – tette hozzá a tiszteletbeli elnök. Kiss Árpád a képek a szerző felvételei

38

Szemle Energiatárolás – válogatás külföldi szaksajtókból A tömörítvényeket készítette: dr. Kiss László Iván

Új, nagy napelemtelepek Svájcban Fontos hozzájárulás az energiafordulathoz Svájc a megújuló energiával előállított villamos energia termelésében a napelemek által előállított energiarészesedést 2025-re 20%-ra tervezi. Az utóbbi időben három jelentősebb napelemerőmű került üzembe. 1. Svájcnak saját építésű legnagyobb napelemerőműve A Genf repülőterét teheráruraktárként kiszolgáló Saunvin Schmidtről elnevezett Genfer Liegenschaft Halle 20 ezer m² tetőfelületét 2012. második negyedévében fedték be összesen 1,5 MW csúcsteljesítményt szolgáltató 6400 db polikristályos szilíciummodullal. A cellák 14,9%-os hatásfokúak. A 320x4,9 kV teljesítményű „strangokat” a tetőszerkezeti és reptéri adottságok miatt 10° szögben rögzítették. Az erőmű várható évi termelése 1500 MVh. A napelemes rendszer a helyi közművek (SIG) középfeszültségű rendszeréhez csatlakozik. Bár 18 kV-os középfeszültségű csatlakozás eddig is volt a csarnokban, a váltóirányítók megfelelő elhelyezése és a hamarosan 21 kV-ra történő feszültségáttérés miatt, a tetőt áttörve két szabadtéri csatlakozóállomás létesült új transzformátorokkal és 2, ill. 3 váltóirányító egységgel. Ez a napelemerőmű kb. 500 háztartás igényét elégítené ki.

2. Közép-Svájc legnagyobb, saját berendezésekkel épült napelemerőműve A napelemegységeket az élelmiszer-nagykereskedő Pistor AG Rothemburgban levő épületének tetejére helyezték az Edisun Power AG közreműködésével. A 720 MWh/év termelésre tervezett erőmű 2010 novembere óta túlteljesítette ezt az értéket. A napelemmodulok a tetőfelület optimális kihasználása miatt csaknem vízszintesek, a 98%-os hatásfokú váltóirányítókat szintén a tetőn helyezték el. A hálózati betáplálást a már meglévő két transzformátorral oldották meg. Így a Pistor–Edisun–Power által termelt energia közvetlenül jut a helyi privát hálózatba. A napsütés változékonysága nem okoz nagyobb feszültségingadozást, mert tűző nap esetén a Pistor AG nagyobb hűtési energiát igényel. 3. Svájc legnagyobb, tetőbe integrált napelemerőműve Az ADEV Solarstrom AG a Wohlenben lévő Ferrowohlen AG valamikori acélgyári csarnokának új, napelemegységekkel kombinált tetőszerkezetéből 2,9 MW csúcsteljesítményű erőművet hozott létre. A jelenleg főleg ipari parkként használt létesítménynek a tetőszerkezetét mindenképpen újjá kellett építeni, annak integrált része az erőmű. A 320x80 m felületen 11 840 napelemmodul van, amelyek számát még bővítik. Így összesen 5,8 millió kVh éves termelést terveznek. A termelés fajlagos költsége nem fogja elérni a 30 Rappen/kVh-t. Svájcnak az előzőekben leírt három új napelemes erőműve évente kb. 4,7 GWh energiát termel majd, ezáltal az országnak a napelemek által termelt energiája évi 330 GWh-ra növekszik. Forrás: Grosse neue Solaranlagenin der Schweiz. Wichtiger Beitrag zur Energiewende, Bulletin 2. Nov. 11/2012.

Az energiaszektor kihívásai az elosztóhálózat üzemeltetője szemszögéből Az elosztott, megújuló villamosenergia-termelés, a korszerű villamosenergia-gazdálkodás miatt szükséges „energiafordulat” megvalósítása a villamos hálózatok – különösen a közép- és kisfeszültségű hálózatok – átgondolását és új struktúráját igényli. Kimondható, hogy az „energiafordulatot” az elosztó hálózat teszi lehetővé, melynek intelligens hálózattá (Smart Grid) kell átalakulnia. Ausztriában 2020-ig 6 milliárd eurót fordítanak az elosztó hálózatokra, 2 milliárd eurót az átviteli hálózatokra. Eddig az elosztó hálózatok gyakorlatilag csak energiát szállítottak a fogyasztóknak, vagyis a fogyasztók érdekeinek megfelelően egyirányú forgalom volt. Az intelligens hálózatoknál az elosztottan telepített – főleg nap- és szélenergiával működő – kiserőművekből ellenirányú energia is áramlik. Ez a fogyasztókon kívül a sok idegen tulajdonú betápláló érdekeit is szolgálja. Ráadásul a megújuló energiaforrások teljesítménye általában erősen függ az időjárástól. Az elosztó hálózat üzemeltetője az alapfeladatához a termelés és fogyasztás egyensúlyban tartásához az eddigieknél sokkal több információt igényel. Ezt az összes termelőhöz és fogyasztóhoz kiépített adat- és kommunikációs hálózat oldhatja csak meg. Az adathálózaton belül a fogyasztóknál is „távleolvasható” intelligens fogyasztásmérőket (Smart Meter) kell elhelyezni, sőt a fogyasztók távvezérlésére is szükség lehet, a termelők teljes távfelügyelete és távszabályozása mellett. Lásd ábra.

39

Az elosztó hálózatot a jövőben intelligens hálózatként kell üzemeltetni. Az erősáramú és a híradástechnikának az együttes kezelése mellett az üzemeltetők számára a másik nagy kihívás az időbeli megvalósítás, mivel az intelligens hálózatnak a – nagy részben tőle függetlenül fejlődő és támogatott – megújulóenergiaforrások telepítése előtt meg kell lennie. Harmadik – nem kevésbé fontos – kihívás a fogyasztók felvilágosítása, hiszen az új készülékek döntő többségét azoknál kell telepíteni és meg kell őket arról győzni, hogy ellátásuk üzembiztos lesz, valamint a költségeik sem fognak gyakorlatilag emelkedni. Forrás: Herausforderungen auf dem Energiesektor aus dem Blickwinkel des Verteilnetzbetreibers, e&i elektrotechnik und informationstechnik, heft 5.2012


Egyesületi élet 60. Jubileumi Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállításról Beszámoló a szekcióülésekről 2. rész Az Elektrotechnika 2013/10 számában beszámolót közöltünk a Vándorgyűlés plenáris üléséről. A lap 2013/11 számában az A1A4, illetve a B1-B4 szekciókról adtunk számot. A vándorgyűlési beszámolónk harmadik részében az A5-A6 és B5-B6 szekciókról, és az ún. Elektropódiumról, a teljesség igénye nélkül.

A5 Szekció: Se veLED, se nélküLED Szekcióvezető: Mancz Ivette

„ A LED lámpatestek előnyei és hátrányai a korszerűsítések tervezése nyomán” Szőke Tamás (TUNGSRAM-Schréder). A közvilágítás korszerűsítésében a különböző megoldások között a LED ma a legkézenfekvőbb technológiai megoldás. Azonban csak akkor finanszírozható és valódi megtakarításokat biztosító megoldás, ha azt gondos tervezéssel valósítják meg. Köszönhetően a támogatásoknak, egyre több önkormányzat tervezi közvilágításának korszerűsítését. Tudni kell azonban, hogy valódi, fenntartható megtakarítás csak a megfelelő szakmai, alkalmazói háttér biztosításával érhető el. A korszerűsítési technológia megválasztásakor a meglévő rendszert, és annak sajátosságait alaposan vizsgálni kell, csak ennek birtokában érhetnek el műszaki és gazdasági szempontból egyaránt „üdvözítő” megoldást. „Mire és hogyan alkalmazhatjuk a LED-eket?” Molnár Károly Zsolt (Óbudai Egyetem). A LED-ek világítástechnikai alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatban a közvélemény ma megosztott. Vannak, az ún. „LED-szkeptikusok”, akik azt mondják, hogy ennek a technikai újdonságnak igencsak korlátozott a létjogosultsága, de az egyre nagyobb számú „LED-rajongók” viszont átesnek a ló túloldalára, és véleményük szerint eltemethetjük az eddig használatos fényforrásokat – mondja az előadó. A szakmailag megalapozott állásfoglalás e két szélsőség között helyezkedik el, vagyis a LED-ek nagyon jó fényforrások, de tudni kell, hogy mikor és mire használjuk azokat. Az előadó bemutatta a fényforrások jellemzőit, a LED-es világítási rendszereket, majd ezt követően rámutatott arra, hogy mikor, mit és hogyan kell használni. „Közvilágítás korszerűsítés LED-del vagy LED nélkül” Kovács Csaba (ELMŰ-ÉMÁSZ). A közvilágítás korszerűsítés olyan beruházás, amelynek során a jobb fényhasznosítású lámpatestek felszerelésével energiamegtakarítás érhető el, szabványos megvilágítás és kisebb üzemeltetési költség mellett. Hazánkban napjainkban már szinte mindenütt korszerű energiatakarékos fényforrások szolgáltatják a közvilágítást. Az önkormányzatok szűkös anyagi helyzete azonban további energiamegtakarítást célzó beruházásokat generál. Az előadó bemutatta a lehetséges megtakarítási változatokat és a jelenlegi piacon kapható jó minőségű LED-es lámpatesteket, amelyek segítségével azonos megvilágítási szint mellett 50-60%-os energiamegtakarítás érhető el. A LED-ek hosszú élettartama miatt az üzemeltetési költségek is jelentősen csökkennek. Megjegyzendő azonban, hogy a magas beruházási költségek miatt a beruházási költségek 8-10 év alatt térülnek csak meg. „LED-fényforrások követelményei EU-s rendeletekben” Klinger György (TÜV). Irányított fényű és LED-lámpákra vonatkozóan az EU 1194/2012 EK számú rendelete ad egyértelmű utasítást. Az utasítás – mint minden rendelet – pontosan definiálja tárgyát


és annak hatályát. Meghatározza a LED-fényforrásokkal kapcsolatos követelményeket, és a követelmények betartására vonatkozóan egyértelmű ütemezést ad. Fontos, ma már elengedhetetlen követelmény a környezettudatos tervezés, erre is kitér a vonatkozó EU-s rendelet. Intézkedik a korrekt és egyértelmű termékinformációról és a rendelet hatálybalépéséről. Fontos része a rendelkezésnek a lámpák és a lámpatestek energiacímke-alrendelete (874/2012), amelynek alkalmazásáról és hatálybalépéséről is intézkedés történik.

B5 Szekció: Hálózatszerelés biztonságtechnikája Szekcióvezető: Hollósy Gábor

„A hálózatépítési és üzemeltetési technológiák változásai és a jövőbeli irányai, feszültség alatti munkavégzés” Bencsik Tibor (MAVIR). Ahogy minden területen, úgy a hálózatszerelés tekintetében is változnak a technológiák, az alkalmazott eszközök, a gyártmányok modularitása nő, beépítésük, üzembe helyezésük gyorsul. Az átvitelihálózat-létesítési projektet jellemzi: Távvezetékek esetében: kisebb tömeg, nagyobb szilárdság, csökkenő méretek, egy nyomvonalban több távvezeték, több üzemeltető egy távvezetéken. Alállomások esetében: modularitás, gyári előszerelés mértéke nő, emiatt a helyszíni szerelési munka csökken, több üzemeltető jelenik meg egy alállomáson. Stratégiai cél a berendezések rendelkezésre állásának növelése és a magasabb üzemeltetési munkakultúra elérése. Ezt biztosítja a FAM. Az átviteli hálózati FAM orientált beavatkozási képességet biztosít: áramvezetők sérüléseinek, védővezetők sérüléseinek (feszültség közelében végzett munka) javítására több oszlopközt érintő munkavégzésre az áramvezető sodronyokon, fejlesztés alatt, szigetelők sérülés miatti cseréjére, továbbá az átviteli hálózati FAM a szekunder rendszerek üzemzavara esetén a szükséges beavatkozási képességet biztosítja. „e-FMU – Feszültségmentesítési utasítások készítése és kezelésének támogatása az EDF DÉMÁSZ integrált informatikai környezetében” Csernák Gergely, Kaleha Zsolt (Geometria) 2012 novemberében a Geometria megnyerte az EDF DÉMÁSZ Feszültségmentesítési Utasítások (FMU) készítésére vonatkozó pályázatot. Ez a fejlesztés jelentős előrelépést jelentett a DÉMÁSZ-nál. A rendszer feladata, hogy a már meglévő szolgáltatásokat zárt folyamattá fűzze össze, az eddig hiányzó funkciókat pedig rendszerbe foglalva, végigkövesse az FMU-kat az igény megjelenésétől a végrehajtásukig. A jóváhagyási, engedélyezési és végrehajtási fázisok is az integrált rendszeren belül történnek. A folyamatot minden résztvevő a saját felületén tudja követni. A zárt, integrált rendszernek köszönhetően, jelentősen javulhat a folyamatok központi kontrollja, csökkennek az átfutási idők és a szervezésből adódó problémák. „ A 2/2013 (I.22) NGM rendelet a „Villamos Művek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről" előírás ellentmondásainak bemutatása gyakorlati példákon keresztül” Sajtos Sándor (ELMŰ-ÉMÁSZ). A villamos művek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet meghatározza a villamos létesítmények biztonsági övezetét, és a biztonsági övezetben, ill. annak meghatározott térségében betartandó, a villamos mű és környezete kölcsönös biztonságát szavatoló magatartási szabályokat. E rendelet bizonyos előírásai a műszaki biztonság követelményrendszerét indokolatlanul felülíró szabályokat fogalmaznak meg. Ez a helyzet a jogkövető környezet és az engedélyesek számára egyaránt hátrányos és

40

közvetlen kárt okozhat – mondja a szerző. Az egyes előírások következményeként kialakuló kritikus esetek egyedi kezelése – a problémák általános jellegéből fakadó számosságuk miatt – ésszerűtlen. Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be a fenti rendelet előírásainak ellentmondásosságát, és konkrét javaslatokat tett az ellentmondások feloldására.

A6 Szekció: Okos hálózat 2013-2020 Szekcióvezető: prof. dr. Varjú György

„Energiatárolás szerepe a jövő hálózatában” Horváth Dániel (ELMŰ). Az EU energiapolitikai céljai között jelentős helyet foglal el a megújulók részarányának növelése. A nem szabályozható energiaforrások terjedése új kihívás elé állítja a villamos rendszereket, annak szabályozóit. Ezzel párhuzamosan komoly fejlődés tapasztalható az energiatárolók piacán. Ezek a tárolók alkalmazhatók rövid idejű vagy napon belüli energiatárolásra, de léteznek technológiák ennél hosszabb időtávra is. Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kisméretű decentralizált villamosenergia-termelő egységek. Ezeknél viszont a termelés és a fogyasztás nem mindig esik egybe. A többletet betáplálják a hálózatba, a hiányt pedig onnan vételezik. Ebben a formában, a hálózat, mint energiatároló szerepel, ami jelentős terhet jelent a hálózatra. Ez a helyi energiatárolókkal jelentősen csökkenthető. „Smart grid az IBM szemszögéből” Pongrácz Ferenc (IBM). Az előadó bemutatta a multinacionális IBM vállalkozást. Néhány kiemelt adat: A világelső informatikai vállalkozások egyike, 2011-ben ünnepelte 100 éves fennállását és 77 éve működik hazánkban is. Az USA-ban második a foglalkoztatottak számát tekintve 416 000 dolgozóval (2012), Magyarországon több mint 5000 dolgozót foglalkoztat, világelső az évente bejelentett szabadalmak számát tekintve (6478 db csak 2012-ben). Az előadó hangsúlyozta, napjaink energiaipari változásai több innovációt igényelnek Európában és Magyarországon is. Az energiaipari innovációk egyik húzóereje az informatika és a telekommunikáció. Az EU-források 2014-től elsősorban versenyképesség növelésére, kutatás-fejlesztésre használhatók fel (gondoljunk csak az okos hálózatokra, okos mérésre). Az energetika nevesített fejlesztési irány, az IBM kutatási potenciálja és eredményei a hazai fejlesztőbázisok és energiapiaci szereplők erőforrásaival együtt lökést adhatnak a Smarter Energy átalakulásnak. Mindez semmit sem ér az „aktív”, motivált fogyasztók nélkül! 2020-ra várhatóan: Európában 40 millió, az USA-ban 60 millió, Kínában 360 millió, Indiában 130 millió okos mérő működik majd. „A Smart Energy Projekt tapasztalatai” Nagy István (EDF DÉMÁSZ). 2010 végén született meg a döntés, hogy az elosztói engedélyesek együttesen indítsanak el egy fogyasztói viselkedést és technológiát kipróbáló smart méréssel foglalkozó országos projektet. 2012 tavaszán indította el a rendszer felépítését telepítését, - a projektet támogató IBM-mel együtt - az EDF DÉMÁSZ. A 3000 db-os mérőóra állomány felszerelését 2013 tavaszára fejezték be. Az érintettek az interneten kísérhetik figyelemmel fogyasztásukat. Az ügyfelek minden hónapba a valós fogyasztásnak megfelelően fizetik számlájukat. Láthatják, mikor van csúcson az energiafogyasztás, hogyan változnak az értékek a különböző beavatkozásokra. Még ebben az évben bővítik a szolgáltatást, és a villamos mérők mellett az M-Bus kommunikációval ellátott víz- és gázmérőket is le tudják majd olvasni. „Smart technológia alapú közvilágítás” Bottyán Balázs, Király Tamás (Intellilight). Az előadás bemutatta a közvilágítási rendszer smart hálózati technológia alapján lehetséges fejlődési irányát, egy már most is sikeresen működő pilot projekten

41

keresztül. Jelenleg a legtöbb helyen hangfrekvenciás, vagy rádiófrekvenciás körvezérlés segítségével szabályozzák a világítási rendszereket. Az előadó ismertette az új rendszerben rejlő lehetőségeket, bemutatta a rendszer elemeit és szolgáltatásait, az egyes lámpatestbe építendő modulokat, a hálózatfelügyeleti eszközöket és a Webes kezelőfelületet. Szó volt még a rendszerben rejlő addicionális lehetőségekről, mint például a térfigyelő kamerák, és a rendszámtábla-felismerők rendszerbe integrálhatóságáról.

B6 Szekció: Minősített villanyszerelés a gyakorlatban Szekcióvezető: Kovács László

„Fogyasztásmérő helyek kialakítása, smart mérési kocepció” Hollandi Gábor, Csiszár Csaba (E.On) Az előadás a smart mérési koncepció általános áttekintésével indult. Ismertette a smart rendszer céljait, majd szólt a mintaprojektről, annak eredményeiről. A projekt keretében tesztelték a különböző rendelkezésre álló technológiákat, mint például: a PLC-, Gprs- és a Multy-utility (több rendszer együttes kezelése, pl.: áram és gáz) technológiákat. Tekintettel arra, hogy Magyarországon mindezideig nem jelent meg se törvény, se rendelet, nem lehet nagyon előre menni a fejlesztésben, nehogy később kiderüljön, hogy más irányba kellett volna elindulni. Így tehát a mintaprojekt célja: a technológia megismerése - rendszer összeállítása, műszaki veszteség mérése és saját gázos terület bevonása. A technológiai célok mellett, kereskedelmi célja is van a pilot projektnek, nevezetesen; országosan reprezentatív minta alapján megtudni, a fogyasztók mennyire hajlandóak változtatni szokásaikon az új eszközök alkalmazása mellett. Szó volt még az előadás keretében a teljes bevezetésre való felkészülésről. „Regisztrált villanyszerelő-rendszer tapasztalatai, együttműködés” Szűcs Ferenc, Soósné Kropp Tünde (E.On). A regisztrált villanyszerelői (RSZ) rendszer célja: fogyasztói elégedettség növelése, a szerelési folyamatok gyorsítása, a felülvizsgálati költségek megtakarítása, és végül, de nem utolsósorban a minőségi munkavégzés fejlesztése. Az RSZ alapjogosultságai: a csatlakozó berendezés előkészítése, létesítése, a fogyasztásmérőhely kivitelezése, a mért fővezeték kivitelezése, a fogyasztói (mért) főelosztó kivitelezése a vezetékhálózat védelmi eszközeinek felszerelésével. Továbbá: az ún. „Feljogosított RSZ” feladata a mérőhelyátalakítás során a záró pecsét felszerelése, együttműködési megállapodás, + FAM vizsga+ FAM eszközök megléte. Az ún. „Prémium RSZ” már jogosult a mérőhely átalakítás során a záró pecsét le- és felhelyezésére is. Az RSZ rendszer alapvető célja a minőség-, az elkötelezettség és az ügyfél-elégedettség biztosítása. „Smart metering Multi Utility projekt során szerzett szerelési tapasztalatok” Simon Krisztián (ELMŰ). Az ELMŰ elkötelezettségét jelzi, hogy már 2009-ben megkezdte a smart metering alkalmazását és technológiai tesztelését, továbbá elindította az ún. multy-utility pilot projektet, az EU-ban is egyedülállóan 4 közmű cég együttműködésével. A felszerelt mérőkkel rendelkező fogyasztók az interneten követhetik nyomon saját fogyasztói szokásaikat. A pilot projekt kapcsán felszereltek 8000 db elektromos okos mérőt, 200+800 db okos vízmérőt, 1000 db okos gázmérőt, és 500 db okos hőmennyiségmérőt. Ezzel az eltérő működésű és tulajdonú vállalatok együttműködése valósult meg. Az előadó bemutatta az alkalmazott okos fogyasztásmérőket, a webportált és részletesen szólt a mérőszerelések tapasztalatairól. Az előadás a minősített villanyszerelők szempontjából a jövőre vonatkozó konklúziókkal zárult. „EDF DÉMÁSZ csatlakozó létesítési koncepciója, gyakorlata”


Kovács Zsolt László (EDF DÉMÁSZ). Az előadó megindokolta, hogy miért volt szükség a csatlakozók létesítésének egységesítésére. Ennek egyszer van egy jogszabályi és egy technikai indoka. A jogszabályi hátteret hatályos törvény (2007. LXXXVI) és kormányrendelet (273/2007) adja. Az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. tizenegyféle csatlakozási módot alakított ki; légvezetékről különféle módokon és földkábelről különféle módokon, függően attól, hogy hol helyezkedik el a mérőszekrény. Külön kategória a meglévő csatlakozó berendezés felújítása és a nagyfogyasztói csatlakozó berendezés és/vagy mérőhely kialakítása. A munkákat szerződésben rögzített feltételekkel partnerkivitelezőkkel készíttetik. A cég minden évben végez elégedettség felmérést. A felhasználói visszajelzésekkel zárult az előadás. „Egyenáram – váltóáram, mire figyeljünk egy napelemes rendszer szerelésekor” Pásztohy Tamás (Hensel). Hazánkban is egyre szaporodnak a napenergiából villamos energiát előállító napelemes rendszerek. Ez a pozitív folyamat azonban veszélyeket is rejt magában, elsősorban a napelemes rendszerek azon műszaki tulajdonságaiból adódóan, melyek jelentősen eltérnek az általános villanyszerelői gyakorlatban megszokottaktól. Az MSZ EN 60364-7-712 szabvány írja elő a napelemes rendszer fő elemeit és a veszélyforrásokat is. Ezek a DC 1000 V-os feszültségű elemek, a túlterhelés- és zárlatvédelem, valamint az AC oldal sajátosságai. Ezekre a rendszerelemekre kell különösen odafigyelni. Az előadó, bemutatta az előírások be nem tartásából adódó következményeket.

Elektropódium Az Elektropódiumot olyan előadások megtartására lett kialakítva, amelyeket nem lehetett szekcióba sorolni, viszont színvonaluk indokolttá tette, hogy pódiumot kapjanak. „Hálózatanalízis magyarországi és nemzetközi tapasztalatokkal” Decsi Tamás (Mavir), Arnold Ákos (Pöyry). A hosszú távú hálózattervezés módszerei és eszköztára az elmúlt időben együtt fejlődött a számítástechnikával és más tudományterületekkel. Az egységesen elfogadott elvek mellett az európai szintű villamosenergia-ipari együttműködés is teret enged a rendszerirányítóknak az eszközök és eljárások kialakításában. A jelenleg hatályos VET ez évtől kötelezővé teszi az évenkénti rendszerszintű hálózatfejlesztési tervek elkészítését, minimum 10 éves előretekintéssel. Németországban az atomerőművek bezárása teljesen új helyzetet teremt. 2012-ben készült el a négy rendszerirányító teljes együttműködésében először kidolgozott közös hálózatfejlesztési terv, amelyet évenként megújítanak 2013-tól. Külön terv készül a tengeri szélerőműparkokat összekötő offshore hálózat fejlesztéséhez kapcsolódóan. „Terhelés alatt szabályozó fokozatkapcsolók karbantartási stratégiái” Tóthmárton Balázs, Christian Hasselbeck (T.A.S. Hungary). Az előadó bemutatta a regensburgi székhelyű céget és annak igen széles termékpalettáját. Majd a fokozatkapcsoló egyszerűsített vázlata alapján ismertette a terhelés alatti megszakító működési elvét, hogy a javítás és a karbantartás stratégiája világos és érthető legyen. Figyelmeztetett arra, hogy a karbantartás lényegesen több mint a szigetelő olaj cseréje és az érintkezők megtisztítása. Léteznek olajos megszakítók és vákuumos megszakítók. Természetesen a karbantartásuk gyökeresen eltér egymástól. A folyamatos fejlesztésre való tekintettel azt javasolja a gyártó, hogy javítás, karbantartás előtt gondosan tanulmányozzuk az adott eszköz gépkönyvét. „Digitális technológiában rejlő potenciálok felszabadítása”


Krzysztof Kulsk (Astom Grid GmbH). A digitális technika gyökeresen megváltoztatott mindent. A szerelés, a huzalozás, a tervezés, a védelmek, stb. minden új alapokra helyeződött a digitális rendszerek alkalmazásával. Praktikusan megszűnt a huzalozás (a vörösrézárak 10 év alatt 400%-kal nőttek), az azzal járó munkaerőköltség. A huzalozást az optikai kábelrendszer váltja ki. Kapcsolási rajzok tervezése, azok ellenőrzése, a helyszíni munka jelentős csökkenése, mind-mind költségmegtakarítást jelent. Emellett páratlanul megbízható rendszereket kapunk, teljes öndiagnosztikával és praktikusan zéró karbantartási igényel. Digitális technika alkalmazása optimalizálja a kíméletlen kültéri környezetben elhelyezett elektronika mennyiségét, a berendezések súlya lényegesen kisebb és felépítésük kompaktabb. A digitális automatizálási rendszerek szinte kulcsra készek. „3-fázisú transzformátor áttételvizsgáló TRT63” Goran Milojevic/Pástyán Ferenc (DV Power). A TRT típusjelű műszercsalád több tagból áll, tagjai alapvetően különböző célú és pontosságú elektronikus műszerek transzformátorok vizsgálatára. Mi mérhető TRT63-as készülékkel? Áttétel: mérés AC feszültséggel a HV oldalon, indukált feszültség mérése a terheletlen LV oldalon, lehetséges tekercshibák meghatározása. Mérhető továbbá áttételeltérés az ANSI és IEC szabvány szerint, gerjesztő áram, a műszer kimutatja a lehetséges vastesthibákat is. A TRT63 mérőrendszer előnyei: Háromfázisú mérőfeszültség, az igényekhez állítható különböző mérőfeszültségek. A piacon kapható készülékek között a ez a készülék a legpontosabb, automatikusan felismeri, hogy normál transzformátor vagy autótranszformátor mérése történik-e. „A technika jelenlegi állása szerinti SF6 gázkezelés” Spohn Ferenc (DILO). Az SF6 gáz tulajdonságai: színtelen és szagtalan, kémiailag semleges, nem mérgező, nem éghető, nem okoz korróziót, kb. 5-ször nehezebb a levegőnél (6.08 g / liter), kiváló ívoltó és szigetelő, 500 °C-ig termikusan stabil. A globális felmelegedési potenciálok (példák): szén-dioxid CO2 „1”, Metán CH4 „25”, kénhexafluorid SF6 „22.200”. Alkalmazásához a DILO csőcsatlakozási rendszer javasolt, melynek tulajdonságai: önzáró, nyomás- és vákuumálló még csatlakozás közben is, állandó tömítettség még gyakori csatlakozáskor is, PN 64 bar nyomásig alkalmazható, hőmérsékleti tartomány -40 °C … +80 °C, különféle anyagokból elkészíthető, akár szabadtéri készülékekhez is. Amennyiben „state-of-the-art” SF6 gázkezelő készülékeket, mérőműszereket használunk és a gázkezelést kiképzett személyzet végzi, akkor az SF6 gázveszteség jelentéktelen. „Egyenáram a villamos hálózaton – A kábelek gyilkosa” Túróczi József (Túróczi és Tsa.) Az erősáramú hálózaton az ún. nemlineáris elemek - pl. frekvenciaváltók, elektronikus rendszerű teljesítményszabályozók stb. - egyenáramú összetevőt generálnak. Emiatt kiegyenlítő áramok alakulnak ki, hatására a hálózat úgy viselkedik, mintha csillagpontot összekötöttük volna egy - a csőhálózatokat védő - katódvédelmi rendszerrel. Hatására - polaritástól függően - a földelő rendszer és az EPH fémhálózatán, sérült burkolatú kábelek „N", „PE" vagy „PEN" vezetőjén ionvándorlás indul meg. Az ionvándorlás azt jelenti, hogy a földalatti fémszerkezet „elfogy", gyakorlat igazolta, hogy a földalatti fémszerkezetek - pld. a földelés - évek alatt eltűnik. A jelenséget - kismértékben - korábban is ismertük, a kábelhálózatok páncélozásánál több évtized után tapasztaltuk, okának a beszivárgott víz okozta korróziót határoztuk meg. Az egyenáramú összetevő viszont - bizonyíthatóan - felerősíti a fémszerkezetek „elfogyását", 10 évnél nem idősebb fémszerkezeti elemek sérültek-, vagy „fogytak" el. Feladatként kell tekinteni a Fourie sorfejtés 0. tagjának, a DC összetevőnek a mérését és

42

kompenzálását, erre a nagysebességű, t<1msec(!) aktív szűrő jó megoldás. „Az „Öngyógyuló” szabadvezetékes KÖF-hálózat megvalósítása Recloser(ek) felhasználásával” Wéber Zoltán Árpád (Energobit). Az előadás folytatása a 2011-es és 2012-es Vándorgyűlésen már bemutatott rendszernek. Az előadó – kiegészítendő a korábbi években mondottakat - ismertette azokat az előnyöket, amelyeket ennek a rendszernek használatával elérhetünk. Az Észak–Erdélyi Áramszolgáltató használja a Reclosert, mint kötelező technikai megoldást, az új, szigetüzemben dolgozó kiserőművek csatlakoztatására, ahol a készülék figyeli a feszültségnövekedést és a frekvencianövekedést egyaránt, szükség szerint beavatkozik. Érzékeli és megszakítja a mögötte fellépő zárlatokat. Visszakapcsoló automatikával rendelkezik az átmeneti hibák megszüntetésére, miközben csak a sérült zónában levő fogyasztók érzékelik a kiesést. A recloser felmér, dönt és végrehajt, utólag beküldi a diszpécserhez a történteket. (Protection Automation Control). Átmeneti hibák automatikus eltávolítása, állandó végleges hibák esetén: a hibás szektorok kimutatása, meghatározása, szakaszolása, leválasztása.

Beszámoló az Energetika Oktatása' 2013 konferenciáról Az Óbudai Egyetemen 2013. november 12-én a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében immár nyolcadik alkalommal került megrendezésre az energetikai konferencia, melynek témája az energetika oktatása volt. A konferencia védnökségét Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, országgyűlési képviselő vállalta fel. A növekvő energiafogyasztás, a csökkenő készletek, a megújuló technológiák számos új lehetőséget és kihívást jelentenek hétköznapi életünkben. Az energetikai vállalatok a gazdaság legnagyobb szereplői, de ugyanakkor ma már minden kisebb cég, sőt minden háztartás is szembesül az energiavételezés, felhasználás, optimalizálás problémakörével. Hogyan követi le ezt a változást az oktatás? Milyen szinten, milyen széleskörűen kell és lehet oktatni? A konferencia kitekintést adott arról, hol áll az energetika oktatása, milyen problémákkal szembesülünk, milyen trendek várhatók? A konferenciát az Óbudai Egyetem részéről dr. Fodor János, az ÓE általános rektorhelyettese köszöntötte, míg Óbuda-Békásmegyer önkormányzattól Theisz Bálint Attila alpolgármester mondott köszöntőt. A konferenciát megnyitotta és levezette dr. Temesvári Zsolt, az ÓE KVK Híradástechnikai Intézet igazgatóhelyettese. Bevezető előadásában dr. Kádár Péter, ÓE, KVK, Villamosenergetikai Intézetből a változó célokat és eszközöket mutatta be az energetika oktatásával kapcsolatban, míg Franz Böhm, az ulmi Fachhochschule professzora a zöld energiatechnológiák oktatását ismertette az alakuló Dunamenti Egyetemek Együttműködésének keretében. Béres József, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke az egyesület szerepét emelte ki, majd dr. Krómer István, Óbudai Egyetem Intelligens Energiaellátó Rendszerek Tudományos Műhely vezetője a rendszerszemléletű mérnökképzés szükségességét és az energetika kihívásaira adott válaszát mutatta be. Dr. Berta István a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára a feszültség alatti munkavégzés új szakmai kultúrájáról tartott előadást. Kozma László, a Schneider Electric munkatársa az ipar és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködésről beszélt, majd ezt követően Schmidt Gábor a General Electrictől a világítástechnikában alkalmazott komplex mérnöki megoldásokat mutatta be. Az áramszolgáltatói oktatásról Bánhegyesi Attila

43

A 60. Vándorgyűlés utolsó napját összefoglaló plenáris ülés zárta, amelynek kiemelkedő eseménye volt a vándorserleg átadása. Az ELMŰÉMÁSZ Társaságcsoport és a főrendező, a MEE ÉMAKO szervezete nevében Orlay Imre adta át a serleget Kovács Gábornak, aki az E.ON Társaságcsoport nevében vette azt át.

Orlay Imre, Kovács Gábor és Haddad Richárd a vándorkupával

A két és fél napos vándorgyűlés keretében a résztvevők 70 előadás közül válogathattak érdeklődésüknek megfelelően, 47 kiállító standján ismerhették meg az ipar meghatározó cégeinek bemutatott termékeit és szolgáltatásaikat. Összeállította: Dr. Bencze János (ELMŰ Nyrt.) tartott előadást. Betekintést nyerhettünk a Debreceni Egyetem mechatronikai képzésébe Csernusné Ádámkó Éva által, majd dr. Sebestyén Dorottya c. docens (ÓE KVK VEI) az energetikának a fizika kultúrtörténetében betöltött szerepéről tartott előadást. A folyton változó műszaki előírások követésének szükségességét az oktatásban és tervezésben dr. Novothny Ferenc (ÓE KVK VEI) ismertette, majd nemzetközi összehasonlítást adott a villamos energetika oktatásáról Prikler László, a BME Villamos Energetika Tanszék, Villamos Művek és Környezet csoport vezetője. Dr. Vajda István, az ÓE KVK Automatika Intézet igazgatója a villamosenergia-ipar és kapcsolatrendszerének átalakulásáról szólt néhány szót. A gyakorlati energetikai gondolkodásmód szükségessége mellett állt ki dr. Morva György (ÓE KVK VEI). A fiatalok bevonásának egy sikeres modelljéről számolt be Palej János az E.ON Hungária csoporttól, végül Dely Kornél okl. villamosmérnök, MMK Elektrotechnikai Tagozattól a hazai tervezőmérnök-képzés lehetőségeinek javítását vizsgálta. Dr. Kádár Péter az alábbiak szerint összegezte az elhangzottakat: Mint az az eddigiekből látható, közvetlen környezetünkben is folyamatos a változás az energetikai oktatást befolyásoló tényezőkben – Mit? – Hogyan? – Kinek is oktassunk? Igen nehéz meghatározni, mi az állandó, melyik az a tudásanyag, amely a szükséges és biztos alapot megadja a villamosmérnökök számára (Ohm-törvény és/vagy aktuális energiapolitikai vélemények?). Ebben a környezetben célszerű az alábbi alapelvek szerint oktatni: – a szakma „örök” alapjait megtanítani a hallgatóknak, hogy „vérükké” váljon, – megtanítani, hogy ne féljenek az elektromosságtól, ugyanakkor megadják annak a tiszteletet és biztonsággal dolgozzanak, – egy szemléletmódot átadni, amely a fenntartható energiaellátást segíti, – széles spektrumú oktatást adni, hogy az ipar számos területén el tudjanak helyezkedni, – gyakorlati képzést nyújtani, az iparban közvetlenül felhasználható tudással, – megismertetni a legújabb trendeket, – a kiemelkedő képességű hallgatókat támogatni, pl. TDK keretében, – általános emberies mérnökszemléletet nyújtani. Az előadásokat megtekinthetik: http://conf.uni-obuda.hu/energia2013 honlapon. Dr. Kádár Péter


Szubjektív gondolatok az InfoShow pécsi rendezvénye kapcsán Az országot körbejáró Roadshow-nak 2013. november 5-én a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kara adott otthont. A tervezők, villanyszerelők, kivitelezők számára a minőségi villanyszerelést népszerűsítő konferencia és kiállítás idei témája: Épületek villamos berendezéseinek biztonsága. Modern korunkban, az internet és a mobil kommunikáció világában sokan megkérdőjelezik a hagyományos szakmai kiállítások és konferenciák létjogosultságát. Az év végi, pécsi Infoshow megcáfolja ezt a véleményt, mivel már előzetesen több, mint 150-en regisztrálták magukat. Mi a titok, miért tömöttek a széksorok az Infoshow-n, szemben sok tudományos konferenciával, ahol előfordul, hogy csak az egymást követő előadók hallgatják meg egymást? A recept egyszerű. Válassz a szakmát foglalkoztató, a napi munkában segítséget, új ismereteket adó témákat! Hívd meg előadónak ismert és elismert cégek szakembereit és vidd el egy olyan helyszínre, ahol az elmúlt öt évtizedben villamosmérnökök ezrei szereztek diplomát! Ez esetben a téma az épületek villamos berendezéseinek létesítésével kapcsolatos folyamatok, jogszabályi, szabványi háttér összefoglalása volt, amelyek megismeréséhez a C+D Automatika Kft., DEHN+SÖHNE GmBh.+Co.KG., Enersys Hungária Kft., Hensel Hungaria Villamossági Kft., OBO Bettermann Kft., SIEL Inczédy és Társa Kft. és a rendezvénysorozat ötletadója, a WAGO Hungária Kft. nyújtottak segítséget. Fontos szempont volt, hogy az érvényes és az utóbbi években gyakran változó szabványok előírásait, kompromisszumok nélkül teljesítő eszközöket, eljárásokat mutassanak be a szakembereknek, egyúttal arról is kapjanak első kézből tájékoztatást, milyen szempontokat érvényesít az átvevő hatóság.

Kruppa Attila, az OBO Bettermann Kft. előadója Köszönöm a szervezőknek és megtiszteltetésként éltem meg, hogy házigazdaként üdvözölhettem a résztvevőket. Beszédem közben a sorokat fürkészve örömmel állapítottam meg, hogy a fiatal villamosmérnök hallgatóktól kezdve a tapasztalt, idősebb szakemberekig minden korosztály képviseltette magát. Egyetemünk Műszaki Informatika és Villamos Intézetének sikereként éltem meg, hogy a hallgatóság túlnyomó többsége - ahogy a Dél-Dunántúlon a villamos energetika területén dolgozó mérnökök többsége is - a szakma alapjait a Pollackon sajátította el. Az előadások az Infoshow-tól már megszokott magas színvonalon nyújtottak közérthető szakmai információkat.


Király Dénes (EMOSZ) nyitó előadása a szakmai környezet jogszabályi változását és szabványmódosításait foglalta össze. Kitért az oktatást, a szakember-utánpótlást érintő kérdésekre is. Ehhez kapcsolódóan fel szeretném hívni a figyelmet egy, a villamos-, az energetikai szakemberképzést érintő negatív helyzetre. A korábbi években a felsőoktatási piramis alját a felsőfokú szakképzések (FSZ) adták. A kétéves képzés keretében OKJ-s végzettséget kapó mérnökasszisztenseknek lehetőségük volt egy szinttel magasabbra lépni, az alap mérnökképzésben folytatni tanulmányaikat, vagy mérnöki tervező, kivitelező feladatokban asszisztensként munkát vállalni. 2012-ben az oktatási rendszer átalakításával az FSZ-képzések helyét új akkreditációkkal a felsőoktatási szakképzések (FOKSZ) vették át. Sajnos az új rendszer sem villamos, sem gépész területen A hallgatóság FOKSZ-ok indítását nem teszi lehetővé. Joggal tes�szük fel a kérdést, mi motiválta ezt a döntést? Nagyobb szüksége van ma a magyar gazdaságnak jogi, média, egészségügyi, stb. területeken erre a képzési formára és az itt végzettekre, mint a klasszikus mérnöki szakmákban? A Érdeklődők a kiállítói standoknál választ a tisztelt olvasóra, tagtársaimra bízom. Két okból is szeretném kiemelni a „Biztonság? Veszély! Műanyagok az épületek villamos berendezéseiben” című Pásztohy Tamás által tartott előadást. Egyrészről mérnöki alapossággal ismertette a villamos iparban alkalmazott műanyagok fajtáit, tulajdonságait és látványos kísérletekkel szemléltette alkalmazásuk veszélyforrásait. Másrészről Pásztohy Tamás révén a pollackos villamosmérnökök nem csak a hallgatóság, hanem az előadók körében is képviseltették magukat. A villámvédelemmel két előadó is foglalkozott, dr. Kovács Károly a villámvédelmi potenciál kiegyenlítéséről, Kruppa Attila pedig a földelők kiválasztásáról tartott remek prezentációval szemléltetett előadást. Amit az ipari akkumulátorokról tudnunk kell, azt elmondta nekünk Fülöp Zoltán, ahogy a korszerű dugaszolható rendszerű installációs szerelési technológiákról Szilágyi István, az Infoshow „atyja” tartott előadást. A biztonságos áramellátás, a méréstechnika, a vizsgáló műszerek legújabb generációja is bemutatásra került SIEL Inczédy és Társa Kft., illetve a C+D Automatika Kft. munkatársai révén. Az előadásokhoz kiállítás is kapcsolódott és így a Roadshow-n az elmélet és a gyakorlat egymást kiegészítve nyújtott komplex ismereteket. Szívesen fogadtuk egyetemünkön az Infoshow-t, hiszen egy szakmai fórumot, egy továbbképzési lehetőséget biztosított a résztvevőknek, azonos a céllal, mint a karunk által évek óta megrendezett Pollack Expo. Ha tetszett az Infoshow (vagy lemaradt róla), jegyezze fel naptárába a következő dátumot: 2014. február 27-28. „Pollack Expo” Pécs. Dr. Kvasznicza Zoltán általános és stratégiai dékánhelyettes

44

Hírek Szegedről A cikk teljes terjedelmében a MEE honlapján: MÉDIA/ "Elektrotechnika/aktuális szám", következő hónaptól pedig MÉDIA/ "Elektrotechnika/korábbi számai" menüpont alatt olvasható

50 éves a MEE Békéscsabai Szervezete

„A lézerről, a lézer nyalábról mint szerszámról”

2013. november 12-én önállóvá válásának 50. évfordulóját ünnepelte a Mee Békéscsabai Szervezete. A festői Széchényi Ligetben lévő – „Körösök Völgye Látogatóközpont” adta helyszín, csak emelte a rendezvény ünnepélyességét. A megemlékezés gazdag programot kínált aktuális témájú előadásaival:

Dr. Marosvölgyi Emese , Haddad Richárd, Balogh János Miklós Imrovicz András: „Megújuló energiáról egyszerűen és a háztartási méretű naperőművekről”, Baté György: „Közintézmények távfelügyelete és vezérlése EIB/KNX rendszerrel”, Szőke Tamás: „LED lámpatestek előnyei és hátrányai a közvilágítás korszerűsítés tervezése során”. Trefort Ágoston Tagintézményének fiú kórusának műsora tovább emelte a rendezvény hangulatát. Balogh János Miklós - a Békéscsabai Szervezet elnöke – előadásában visszatekintett a MEE 1900-ban történt megalakulására, valamint a szervezet 1963-ban létrejött önállóságára. Dr. Marosvölgyi Emese a Békéscsabai Járási Hivatal vezetője – Erdős Norbert Országgyűlési Képviselő, a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője nevében – köszöntötte a szervezet különleges jubileumát.

Ezt követően Haddad Richard a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Főtitkára kért szót és köszöntötte az immár 50 éves Békéscsabai Szervezetet. Tolmácsolta a MEE. Országos Elnökségének köszönetét is az eddigi sikeres és elismert helyi munkáért, erőfeszítésekért és kérte, hogy a jövőben is támogassák a döntéshozók munkáját. Meglepetésül szolgált az erre az alkalomra elkészült film bemutatása: „50 éves a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Békéscsabai Szervezete”. A rendezvény fénypontját jelentette a díjak átadása. Arany László, Szeged

45

2013. október 22 - én tartott szakmai napon a Szegedi Szervezet tagjai a megvalósuló ELI - Extreme Light Infrastructure - európai projekt megvalósulási helyzetéről, valamint a lézerről, a lézer nyalábról mint szerszámról hallhattak érdekes előadásokat.. Dr. Osvay Károly projektmenedzser előadásában beszámolt arról, hogy az ELI a világ első olyan létesítménye lesz, amely a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb intenzitás mellett teszi lehetővé, akár az úgynevezett ultra – relativisztikus tartományban is. A szegedi létesítmény várhatóan 2015. év közepére készül el. Dr. Geretovszky Zsolt magáról a lézerről, a lézernyalábról mint szerszámról beszélt. Arany László, Szeged

F elad v á n y ok j átékos

s z akmaismeret

2. Rejtvény Melyik irányban halad a villám főkisülése? MEGOLDÁS B) A földből a felhő felé A földbe, vagy földi tárgyba becsapó villámot általában a felhőből a föld felé vezető előkisülés készíti elő. 100 méternél magasabb építményekből a felhő felé haladó előkisülés válik jellemzővé. Az előkisülés nyomán keletkező ionozott csatornán fut végig a villám főkisülése, ami a fényes villanást és a mennydörgést létrehozza. Ez kivétel nélkül mindig a föld felől a felhő felé halad. A helyes választ beküldők: Brenner Kálmán [[email protected]] Kajor Zsuzsanna [[email protected]] Czap Attila [[email protected]] Varga, Attila [[email protected]] Gratulálunk a helyes választ beküldőknek! Szerkesztőség 3. Rejtvény Milyen időjárási feltételekkel kell ellenőrizni a szabadvezetékek vezetőinek belógását? A) Zúzmaraterheléssel −5°C. környezeti hőmérsékleten és zúzmara nélkül 40°C környezeti hőmérsékleten. B) Zúzmaraterheléssel −5°C. környezeti hőmérsékleten és zúzmara nélkül 60°C hőmérsékletű vezetővel. C) −20°C. környezeti hőmérsékleten és 40°C környezeti hőmérsékleten.

Beküldési határidő: 2014. január 10. az [email protected] email címre Elektrotechnika 2 0 1 3 / 1 2

Danubius Hotel Flamenco 2014. február 08.

Minden kedves kollégát és baráti társaságot szeretettel várunk! Tíz fő együttes fizetése esetén a tizedik fő a MI vendégünk!

Részletek és jelentkezési lap: www.mee.hu és jelen lap közepén található

Adószám: 18084238-1-42 Alapítvány az Idős Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítéséért

Székhely: 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. emelet Adószám: 18084238-1-42

2011. év Adózói felajánlások felhasználása

Tisztelt Felajánlók! 2011. adózási év alapítványunk részére történt adózói felajánlásait a NAV 2 részletben utalta át (198.046 Ft - 2012. 10. 11 -) és (12.436 Ft - 2012. 11. 22 -), ezt kiegészítettük saját segélyezési keretünkből (77.518 Ft) ÖSSZESEN 288 eFt-ra és ezt 2013. ÉVI SEGÉLY tavaszi kifizetésére használtuk fel (2013. 02. 27) KÖSZÖNJÜK adója 1%-os FELAJÁNLÁSÁT EBBŐL tudott az ALAPÍTVÁNY az év első negyedévében SEGÉLYT ADNI 2013. november 15.

Dr. Friedrich Márta

a kuratórium elnöke

Kérjük a jövôben is támogassa alapítványunkat adója 1%-val! Minden kedves múltbeli és jövôbeli adományozónknak sikerekben gazdag új esztendôt kivánunk!

Üzlet van. IPAR NAPJAI 2014

2014. május 27–30.

IPAR NAPJAI 2014QpYHQM|YĘPiMXVEDQNHUO PHJUHQGH]pVUHD+81*(;32%XGDSHVWL9iViU N|]SRQWEDQ0DJ\DURUV]iJlegátfogóbb ipari szakkiállításaDPHO\HJ\LGĘEHQHJ\KHO\HQ DGOHKHWĘVpJHWPLQGHQLSDULV]HJPHQVEH PXWDWiViUD .LiOOtWyNQDNNHGYH]PpQ\HVHOĘMHOHQWNH]pVLKD WiULGĘMDQXiU

programod van

ZZZLSDUQDSMDLKX

évfolyam. JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDed: Az európai hálózati szabályzatok

Recommend Documents