7-8 JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDed: Villám és Tudomány. Új blokkok a paksi telehelyen 1

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION

Alapítva: 1908 FOUNDed: 1908

Villám és Tudomány Új blokkok a paksi telehelyen 1. rész Landis + Gyr Magyarországi Képviselete:

Energetikai kérdésekről nyitott szakmai szemmel

Metsys Gazdasági Szolgáltató Kft. 1131 Budapest, Reitter Ferenc u. 132. T.: 06-1-237-0797 F.: 06-1-238-8018 www.metsys.hu [email protected]

2015. II. negyedévében közzétett, az elektrotechnika szakterületeit érintő magyar nemzeti szabványok Nagy elismerés a magyar szabványosításnak A szabványosított káprázás értékelés kritikája 1. rész XII. ENERGOexpo – MEE Világítástechnikai Társaság LED előadásai A ROLLS - ROYCE a Paksi Atomerőmű új blokkjaira összpontosít Szakmai látogatás Németországban

108. évfolyam

2 0 1 5 /7-8

www.mee.hu

ENERGIÁRA építünk Az MVM OVIT Zrt. több mint hat évtizedes hagyományai alapján az energetikai szektor megbízható, versenyképes és magas szakmai színvonalú közreműködője, nagyfeszültségű távvezeték- és alállomás-építés, erőművi karbantartás és gépgyártás, vasúti felsővezetékszerelés, acélszerkezet-gyártás, valamint távközlési rendszerek telepítése terén. www.ovit.hu

Energiát adunk a mindennapokhoz - MVM Csoport

Tartalomjegyzék 2015/7-8

CONTENTS 6/2015

Haddad Richárd: Beköszöntő ............................... 4

Richárd Haddad: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETIC

Dr. Horváth Tibor: Villám és Tudomány ............ 5

Dr. Tibor Horváth: Lightning and Science

Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné

Dr. Aszódi Attila: Új blokkok a paksi telehelyen 1. rész . ................. 9

Dr. Attila Aszódi: New nuclear units on the Paks site Part 1.

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János

Hárfás Zsolt: Energetikai kérdésekről Zsolt Hárfás: Questions about energetic - with - nyitott szakmai szemmel ....................................... 14 open professional eyes

Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Tóth Judit Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Tudósítók: Arany László, Kovács Gábor, Lieli György Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL REGULATIONS

Kosák Gábor:  Gábor Kosák: 2015. II. negyedévében közzétett, The list of Hungarian National Standards in az elektrotechnika szakterületeit érintő the field of electrical engineering  magyar nemzeti szabványok . ......................... 17 announced in the second quarter of 2015 Nagy elismerés a magyar szabványosításnak .............................................. 18 VILÁGÍTÁSTECHNIKA

Great appreciation for Hungarian Standardisation LIGHTING TECHNICS

Majoros András: A szabványosított káprázás András Majoros: Critique concerning the értékelés kritikája 1. rész . ......................................... 20 standardized glare evaluation - Part 1. Erbeszkorn Lajos: XII. ENERGOexpo - MEE Lajos Erbeszkorn: 12th ENERGOexpo Világítástechnikai Társaság LED előadásai ......... 23 - Presentations on LED of MEE Lighting Technics Society HÍREK

NEWS

Dr. Bencze János: Energetikai hírek . ................. 24 Dr. János Bencze: News of Energetic Kiss Árpád: Árpád Kiss: Az ELMŰ-ÉMÁSZ a magyar földgázpiac ELMŰ-ÉMÁSZ new participant on natural gas új szereplője .......................................................... 26 market Dízelszivattyú helyett mobil naperőmű ...... 26 Vezetőváltás a TÜV Rheinland Intercert Kft.-nél ................................................... 26

Instead of Diesel pump - Mobil solar power plant Changing the leader at TÜV Rheinland Intercert Ltd

György Mayer: Mayer György: Report about the “Power plants 2015” Erőművek 2015 – konferenciáról .................. 27 Conference Befejeződött a nagyfeszültségű hálózat helyreállítása ......................................................... 27

Restoration of the high-voltage network is finished

Szabolcs Megyeri: Energetic of the up-to-date Megyeri Szabolcs: Korszerű adatközpontok energetikája .................................................................. 28 data centers Éva Tóth: Tóth Éva: The ROLLS – ROYCE focusing to new blocks of A ROLLS - ROYCE a Paksi Atomerőmű the Paks Atomic Power plants új blokkjaira összpontosít . ............................... 29 Látogatóközpont nyílt Bátaapátiban ........... 29

Visitor Center was opened in Bátaapáti

Az ELMŰ zuglói alállomásának átépítése ................................................................. 30

The reconstruction of the ELMŰ owned power station in Zuglo

A FŐGÁZ láthatja el a jövőben az E.ON és a GDF SUEZ lakossági földgázfogyasztóit ...... 35

FŐGÁZ will provide in the future the residential natural gas consumers

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Tóth Éva: Röviden a XII. ENERGOexpo-ról ......... 19 Éva Tóth: Short report from the 12th ENERGOexpo Arany László: Hírek Szegedről .............................. 30 László Arany: News from Szeged Dr. István Vajda – Károly Molnár: Dr. Vajda István – Molnár Károly: Lukács József születésnapi köszöntése ............... 31 Greeting of Lukács József Károly Maróth: Visiting a 110 years old Maróth Károly: Látogatás egy 110 éves vállalatnál ....................................................................... 31 enterprise

Hirdetőink / Advertisers

hungária kft. · Enersys mavir zrt. · metsys kft. · mvm ovit zrt. · obo bettermann Kft. · schneider electric ·

Dr. Péter Kádár: Dr. Kádár Péter: Szakmai látogatás Németországban ................... 32 Professional visit in Germany György Lieli: Lieli György: Conference – Use of up-to-date planning Korszerű tervezési módszerek villamosipari methods in the electrical engineering alkalmazásai – konferencia .............................. 34 Látogatás a MÁV karbantartó telephelyén ............................................................ 36

Visiting the maintenance station of MÁV

József Kiss: MEE MAVIR organization pays a visit Kiss József: A MEE MAVIR Szervezet látogatása a horvát rendszerirányítónál ................................... 36 in the Croatian system controlling centre NEKROLÓG ................................................................... 37 OBITUARY

Kedves Olvasó! Augusztus van és most már mindannyian a Vándorgyűlés lázában égünk, és azon fáradozunk, hogy jól sikerüljön - az immár 62. alkalommal - az idén Siófokon megrendezésre kerülő esemény. Éppen ezért a mostani Elektrotechnika lapszámon túl szeretném bemutatni kedves olvasóinknak azt is, hogy mit tervezünk a legnagyobb hazai elektrotechnikai rendezvényen. Az idei évben a Magyar Elektrotechnikai Egyesület eseményei hatalmas érdeklődés mellett, nagy szakmai sikerrel zárultak, így bízunk abban, hogy a siófoki Hotel Azúr jó alap lesz a sikeres Vándorgyűlés lebonyolításához. Az idei rendezvény az eddig jól bevált elemek mellett több újat is tartalmaz. Az első mindjárt a főtámogató személye, amely a megszokástól eltérően idén nem egy hazai villamosenergia-elosztó, -szállító vagy –rendszerirányító, hanem egy nemzetközi elektrotechnikai beszállító cég, az ABB. A szervezők több újdonsággal készülnek a Vándorgyűlés kapcsán, terv szerint egy elektromos busz szállítaná majd a környező szállodákban lakó, s onnan a rendezvényre induló vendégeket. A másik újdonság, hogy papír alapú kiadvány helyett okostelefon-alkalmazás segítségével és információs táblákkal adunk tájékoztatást az előadásokról. Az új okostelefon-alkalmazás már elérhető, így aki azt le szeretné tölteni, a MEE honlapján „vandorgyules” név alatt megtalálja. Kísérleti jelleggel próbáljuk majd a vállalkozó kedvű résztvevőket interaktivitásra serkenteni. Ez a Vándorgyűlés a jelenlegi elnökségi ciklus utolsó nagy eseménye, így érdemes visszatekinteni és összegezni azt, mit sikerült a vállalásainkból elérni. A ciklus elején megfogalmazott alapvetések után széles körben kialakultak azon irányok, amely a régi hagyományok gyökereit megtartva új úton indította el az egyesületet. A MEE felismerte, hogy a tagságon belüli fiatalítást és a tagvállalatoknál fellépő szakember-utánpótlást közösen kell kezelni, így született és állt össze a mentorprogram. Ebben a témában hallhatunk majd egy előadást „Holnap mást kell tudni, mint ma" címmel, ezután külön szekció foglalkozik az utánpótlás fenntartásával, végül egy nyilvános kerekasztalbeszélgetést is meghallgathatunk. Az idei évben az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Elektrotechnikai szekciójából három kimelkedő fiatal és a Szakdolgozat és Diplomaterv pályázat keretében további hét pályamunka győztes előadását lehet megtekinteni a csütörtöki szekciókban. Célul tűztük ki, hogy idén az utánpótlás az egyik téma, amelyről az elhangzott előadások alapján állásfoglalást készítünk.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Másik fontos egyesületi irány a nyitás a társadalom felé, azaz olyan témákról történő szakmai konzultáció és előadássorozat, amely szélesebb rétegeket érdekelhet. Idén négy ilyen téma is napirendre kerül. Az első a „2015 A Fény Nemzetközi Éve”, amelyet az ENSZ, UNESCO tűzött ki, és bár a programsorozatnak nem része a Vándorgyűlés, de szeretnénk ily módon is csatlakozni hozzá. Lesz egy másik világítástechnikai kérdéskör is, amely inkább hazai orientáltságú és sok embert érdekelhet. Kell-e nekünk LED-es közvilágítás? Erről a kényes kérdésről egy sajtónyilvános panelbeszélgetésben kívánnak szakmai eszmecserét folytatni a hazai közvilágítási piac szereplői. Társadalmi szinten ugyancsak fontos, de még kisebb nyilvánosságot kapott kérdéskör a biztonságos épületvillanyszerelés, amelyben még sok tennivalója van a szakembereknek. A negyedik téma az e-mobilitás, amely egyben az egyik fakultatív program is. Ennek keretében ismerkedhetünk meg a villámtöltéssel, az elektromos autókkal és a buszokkal. A társadalom felé történő nyitás mellett természetesen fontos a szakma felé történő nyitás is. Ennek egyik iránya, hogy a MEE az elektrotechnika iparágon túl az ipar egészével keresse a kapcsolatot. Az idei Vándorgyűlésen a plenáris ülésen és külön szekcióban találkozhatunk az ipar szereplőinek vezetőivel. Olyan cégek adnak elő, mint a MOL csoport, a BorsodChem vagy a Lego. A másik üzenet a szakmai közös gondolkodás erejének megmutatása. Az egyik rendhagyó esemény, hogy a hálózatos cégek és a rendszerirányítás nem külön-külön, hanem közös előadásban beszél a hálózatfejlesztési kérdésekről. De hogy ne csak a Vándorgyűlésről beszéljek, szeretnék áttérni az Elektrotechnika aktuális, összevont számára is. A lapban a sok érdekes, szakmai cikk mellett több egyesületi életet bemutató hírt is közzé teszünk. Így a folyóirat jól tükrözi az egyesület kettős erejét: magas szintű szakmai értékek képviselete mellett szoros emberi kapcsolatok ápolása. Gondolataimat lezárva bízom benne, hogy kedvet csináltam a Vándorgyűlésen való részvételre, valamint az Elektrotechnika elolvasására. Remélem, hogy a nagy nyári meleg ellenére mindenki szívesen forgatja majd e kéthavi összevont kiadást, amelyet örömmel ajánlok az Olvasó figyelmébe.

Haddad Richárd MEE Főtitkár

Energetika Dr. Horváth Tibor

Villám és tudomány A villám olyan villamos jelenség, amivel már az ősember is találkozott és veszélyességét is tapasztalhatta. A későbbi korok istenek haragjának vélték ezért igyekeztek őket kiengesztelni. A 18. század közepére ismerte fel a tudomány, hogy a villám villamos jelenség. Az első villámhárító rudat Franklin állította fel. A becsapások megfigyelése azonban 150 év alatt sem adott választ a védőhatás kiterjedésére. A villám kialakulását és a becsapási folyamatot a 20. század közepére tárta fel a tudomány. Ennek ellenére zavar alakult ki a felfogó védőhatásáról, a védendő tárgyak sokfélesége, a megmerevedett szokások és a megalapozatlan elméletek miatt, amelyek mögött néha keres­kedelmi érdekek húzódnak meg.

Az elektrotechnika tudományterületei A MEE Szakmai és Tudományos Bizottság cikksorozata bevezették, és 1753-ban ennek vált áldozatává a kísérletező Richman Szentpéterváron. Ezek a kísérletek viszont megmutatták, hogy a zivatarfelhőkben villamos töltés halmozódik fel [8]. 1.3 A villámhárító rúd A kísérletezők hegyes fémrudak végén kékesen villogó, 10 cm hosszúságot is meghaladó kisülést láttak. Erről olyan elképzelésük alakult ki, hogy az ott kilépő villamos töltések semlegesítik a felhő töltését és nem keletkezik villámcsapás. Ez rövidesen tévesnek bizonyult, de még Öveges tanár úr fizika tankönyve is így magyarázta a villámhárító működését 1946-ban. Ez a hamis kép ma is megjelenik néha a népszerű ismeretterjesztésben. Franklin 1760-ban szereltette fel Philadelphiában West kereskedő házára az első villámhárító rudat, amelyhez egy alsó végén földelt levezető csatlakozott. Ezt néhány év múlva villámcsapás érte, amit felfogott és levezetett a földbe anélkül, hogy kárt okozott volna. Azóta ez a villámhárító működésének tudományos magyarázata.

Lightning is the first electric phenomenon that was seen by the caveman, who felt its danger too. It was long believed to be a scourge of gods, who must be expiated. In the middle of 18th.century, It became scientifically recognized that lightning is an electrical phenomenon. B. Franklin built the first lightning protection rod. Although, observations of lightning strokes cannot estimate the extension of the protection effect during 150 years. The development of lightning and the striking process was discovered at the middle of 20th century. Despite, a trouble razed concerning the lightning interception, because of the diversity of protected structures, the settled traditions and disputable ideas, which often involve commercial interest.

2. FRANKLIN-RÚD A 20. SZÁZADIG 2.1 Meddig terjed a villámhárító védőhatása? Az elsőt követő 150 évben a Franklin-rúd jelentette a villámhárító felfogót. A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen messzire terjed a védőhatása. Más lehetőségük nem lévén a becsapások helyének megfigyelésével keresték erre a választ. Hamar rájöttek arra, hogy a védelem a rúd csúcsának a becsapási pont feletti magasságától függ, ezért a védőhatást a távolság és a magasságkülönbség arányával fejezték ki.

1. AZ ŐSKORTÓL A VILLÁMHÁRÍTÓIG 1.1 A villámok istenei Villámmal és mennydörgéssel már az ősember is találkozott és veszélyes hatását is tapasztalhatta, ezért félelmet keltett benne. Ugyanakkor az első tüzet a villámok gyújtották meg számára. Más magyarázat híján természetfeletti erőknek tulajdonították a keletkezését. Az ókor és még hosszú ideig a középkor valamennyi népe megalkotta magának a villámmal fenyegető istent. Ilyen, a görög Zeusz, a római Jupiter, a nilusi Kot Medit, a hettita Tesup, a germán Thor. a kinai Tien Mu, a japán Raiden, a hindu Parjanya, vagy az inka Apocatequil [16]. Ezeket különféle áldozatokkal igyekeztek kiengesztelni. A reneszánsz Európa is csak a harangozással védekezett a villámok ellen. 1.2 Az dörzsöléssel kapott szikrák és villám Először Guericke vette észre a 17.század közepén, hogy egy kéngolyó dörzsölésekor keletkezett szikrák villámra hasonlítanak. Irodalmi adatok szerint Wall vetette fel először, majd 1735-ben Gray megerősítette, hogy a villamos tűz (electric fire) „a villámhoz és a mennydörgéshez hasonló természetűnek tűnik”. Ez akkor jelentős felismerés volt, hiszen erősebb szikrát még nem lehetett elektro­sztatikus gép és leideni palack nélkül előállítani. Nagy áttörés 1750 után indult meg, amikor Franklin és kortársai, sárkánykísérlettel már pisztolylövéshez hasonló szikrát és magas, hegyes rudak végén folyamatos kisülést hoztak létre. Az így felfogott légköri villamos töltést a laboratóriumba is

5

Az egyes kutatók által megfigyelt kevés villámcsapás, valamint az egymás közötti kapcsolatok korlátai miatt 150 év megfigyelései kudarcba fulladtak, amit Schwaiger 1938-ban készült összeállítása bizonyított [17] 2.2 Faraday-kalitka típusú villámvédelem A 19. század végére néhány helyen, például Németországban megrendült a bizalom a felfogórúd használatában. Ezért a Faraday-kalitka elve alapján a tetőn elhelyezett vezetők hálózatával és a kerület mentén sűrűbben elhelyezett levezetőkkel vették körül a védendő épületet. Máshol viszont a kihegyezett, vagy sokágú tüskékben végződő felfogórudak maradtak szokásban.

3. VÉDŐSZÖG A TÁVVEZETÉKEKEN 3.1 A nagyfeszültségű távvezetékeken bevált a védőszög alkalmazása A 20. század elejétől rohamosan terjedtek a nagyfeszültségű távvezetékek. Az akkori 10−15 kV feszültségű vezetékek 10−12 m magas oszlopain földelt védővezetőt helyeztek el úgy, hogy a szélső áramvezetők 45° védőszög alatt legyenek. Bár ez jónak tűnt, a földelt védővezetőbe csapó villámok erőtere mégis zárlatokat okozott, ezért később már nem alkalmazták. Az 1920-as évek végén kezdtek elterjedni a 100 kV körüli feszültségű távvezetékek 20−25 m magas oszlopokkal. Ezeknek a szigetelési szintje már elég magas volt ahhoz, hogy a védővezető alkalmazása, 30°−35° védőszöggel hatékony lehetett. Ez annyira bevált, hogy szinte korlátlanul érvényesnek vették.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

1. Táblázat. A védőszög becsült értékei a távvezetékek tapasztalatai alapján Korszak

1910-20

1930-40

1950-60

1970 től

Feszültség

10-20

100-200

300-400

750 +

Magasság

10-15 m

20-30 m

30-40 m

50 m +

Védőszög

45°

30°

20°

15°

letének. Minden második villám árama nagyobb mint 30 kA és csaknem minden tízediké több mint 100 kA. A főkisülés sebessége lent eléri a fénysebesség harmadát ,majd fölfelé lassul [8]. A villám által létrehozott elektromágneses hullámok észlelésével olyan hálózatok alakultak ki az utóbbi évtizedekben, amelyek néhány 100 m pontossággal jelzik a villámcsapások helyét [13].

3.2 A védőszög csökkenése a magassággal Az 1950-es évek végén kezdtek az Amerikai Egyesült Államokban elterjedni a 300−400 kV feszültségű vezetékek 35−40 m magas oszlopokkal. Amerikában a villámcsapások miatt bekövetkezett kiesések gyakoriságának jelentős növekedése riadalmat okozott. A 30° védőszöget biztosan jónak tekintették, ezért más, bonyolult jelenségekben keresték a megszaporodott hibák okát. Csak mintegy 10 éves késéssel ismerték el, hogy 30° helyett kisebb, 20° körüli védőszöget kell bevezetni. Ma már általánosan ismert, hogy a hatékony védőszög a magassággal csökken, amit az 1. Táblázat szemléltet [14].

A közönség számára a villám ma is titokzatos jelenségnek tűnik, pedig a tudomány nagyon sok tulajdonságát mérések alapján jól ismeri. Azt azonban nem tudja megmondani, hogy holnap hol fog lecsapni.

4. A VILLÁM KIALAKULÁSA

5.1 Laboratóriumi modellkísérletek A nagyfeszültségű laboratóriumokban 1933 után megjelentek a lökésgerjesztők, amelyek 1 µs alatt felfutó, akár több millió volt csúcsértékű impulzusokat szolgáltattak. Ezekkel már néhány méter hosszú kisüléseket lehetett előállítani. Ez sok kutatót csábított arra, hogy laboratóriumi modelleken vizsgálják a felfogó védőhatását.

A villám kialakulásáról és fizikai tulajdonságairól 1930 előtt csak annyit lehetett tudni, hogy nagy feszültségű és áramerősségű villamos kisülés.. Az már ismert volt, hogy pozitív és negatív töltésű felhőből egyaránt eredhet. Általában úgy tekintettek rá, mint a laboratóriumi sztatikus kisülés nagyobb méretű változatára. 4.1 A Boys-kamera feltárta a villám kialakulását Egy véletlenül elmozdult fényképezőgéppel készült fényképen már 1884-ben kiderült, hogy ugyanazon a vonalon több kisülés követte egymást. Ez adta azt az ötletet, hogy folyamatosan futó filmre készített felvételen felbonthatók lennének a villám kialakulásának részletei. Sir C.V. Boys a 20. század elején kifejlesztett egy ilyen fényképezőgépet, amellyel 1926-ban sikerült először láthatóvá tenni a villám kialakulását. A következő 10 évben tömegesen készítettek ilyen felvételeket főleg Dél-Afrikában és New Yorkban, amelyek részletesen feltárták a villám keletkezésének fázisait [13]. A földbe lecsapó villám pályáját olyan előkisülés készíti elő, amely átlagosan 50 m hosszú szökelléseket tesz meg kb. 1 µs alatt, majd átlag 50 µs várakozás után jön a következő. Közben zeg-zugos pályán halad és gyakran el is ágazik. Amikor az egyik ága földközelbe ér, ellenkisülések indulnak felé a kiemelkedő földi tárgyakból. Találkozásuk helyén forró plazma keletkezik, amelyen. nagy mennyiségű töltés rohan felfelé és semlegesíti a felhőből hozott ellentétes töltéseket, miközben felhevíti a fölfelé haladó villámcsatornát. Ez a villám főkisülése [8, 13]. 4.2 Villámkutató állomások vizsgálatai feltárják a villám fizikai tulajdonságait A kutatási eszközök rohamos fejlődése lehetővé tette, hogy néhány évtized alatt megismerjük a villám kialakulásának változatait. Magas tornyokon és hegytetőkön kutató állomások fényképezték a villámokat és mérték a fizikai tulajdonságaikat. Ma már tudjuk, hogy a főkisülés csatornájának hőmérséklete 30  000 fok, ami ötszöröse a Nap felületi hőmérsék-

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

5. A VILLÁMHÁRÍTÓ VÉDETT TERÉNEK KUTATÁSA A villámvédelem egyik sarkalatos kérdése, hogy meddig terjed ki a villámhárító felfogójának védőhatása. .Amint a 2.1 pontból kiderült, a megfigyelések erre nem tudtak választ adni. Úgy tűnt, hogy a villám kialakulásának és fizikai tulajdonságainak megismerése több lehetőséget kínál.

A felhő és a föld közötti villámot azonban nem lehetett arányosan leképezni, mert a védendő tárgyak legfeljebb néhány cm, a villámhárítók pedig 1-2 mm magasak lettek volna. Ezen túl a laboratóriumi kisülés nem hasonlít a szökellésekkel véletlenszerű pályát kialakító előkisüléshez (lásd: 4.1). Végül ez sem hozott áttörően új eredményeket a megoldáshoz. 5.2 A becsapási folyamat felfedezése Nagy lépéssel vitte előre a kérdés megoldását a becsapási folyamat részleteinek megismerése. Ennek legfontosabb eredménye az, hogy a villám pályájának felső szakaszát a szokásos magasságú építmények nem befolyásolják. A becsapás helye csak ott dől el, ahol az előkisülés már megindítja a feléje tartó ellenkisüléseket. Ennek a csapáspontnak a becsapási ponttól mért csapástávolsága az előkisülésben levő töltéstől függ, mert ez állítja elő a szükséges térerősséget. Másrészt ugyancsak ettől függ a becsapás után létrejövő villámáram is. A csapástávolság tehát áttételesen a villámáramtól függ, amint azt 1940 körül Golde kidolgozta [5]. 5.3 Változatok a védett térre Általánosan elfogadott nézet az, hogy az egyszerű felfogórúd, vagy egy összetett felfogórendszer körül mértani módon leírható védett tér alakul ki. Ennek legrégibb módja a védőszög, ami a becsapási folyamattól függetlenül már bevált a távvezetékeknél (lásd: 3.2). Épületeknél viszont csak ott használható, ahol a felfogó és a védendő tárgy helyzete hasonló a vezetékekéhez. Így hegyes tornyokon és háztetőkön levő felfogórúd, vagy a tető peremével párhuzamos vezető esetén. Az első elméletek távvezetékekre vonatkoztak, és fő kérdés a csapáspont helye volt. Schwaiger azt kereste, hogy hol

6

Energetika

található a villámok fényképén erős (90°) iránytörés. Ennek alapján a védendő tárgyéval azonos magasságban feltételezte a csapáspontot. Azzal számolva, hogy innen a villám a legközelebbi földi tárgyba csap, a védett teret olyan körívek határolják, amelyek középpontja a védett tárgy magasságában van [17]. A gyakorlatban csak ritkán előforduló kivételes esetnek tekintve Schwaiger feltételezését, magasabbra tették a körívek középpontját. Így terjedt el Németországban a kétszeres, a Szovjetunióban kb. 3,2-szeres magasság alkalmazása [2]. A gördülő gömb módszer egyrészt három-dimenziós elrendezés esetén is használható, másrészt a körív helyébe lépő gömbnek a sugarát tekinti adottnak. A gömbsugár elvileg a villámáram és a csapástávolság Golde által bevezetett összefüggésén alapul (lásd: 5.2). A védett tér szerkesztésének elve az, hogy a felfogók elrendezése akkor megfelelő, ha megakadályozzák, hogy az adott sugarú gömb behatoljon a védendő tárgyba (legfeljebb érintheti) miközben folyamatosan érintkezik a felfogókkal vagy a földdel és bármerre gördül rajtuk. A gyakorlatban a gördülés vizsgálatára nincs szükség, csak néhány kritikus helyzetet kell ellenőrizni [10, 11, 21].

elvégzését azonban csak két évtizeddel később tette lehetővé a számítógépek fejlődése [10], [11], [13].. A számítástechnika fejlődésével folyamatosan fejlesztett számítási eljárást Angliában megjelent könyv terjesztette a világon és így sok helyen megismerték. Ennek ellenére csak a 2014-ben Sanghajban tartott Nemzetközi Villámvédelmi Konferencián jelentkezett néhány fiatal kutató olyan előadással, amely a védett tér helyett a becsapási valószínűség számításával foglalkozott. Meglepődve vették tudomásul, hogy az ő kezdeti lépéseikhez képest sokkal fejlettebb megoldás található angol nyelvű magyar publikációkban.

6. BUDAPESTI VILLÁMVÉDELMI ISKOLA

6.4 Villámvédelmi iskola a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán Az 1970-es évektől kezdve, ma mind a két félévben Villámvédelem című választható tantárgyat vehetnek fel a hallgatók. A tananyag a meteorológiai alapoktól és a villám fizikájától kezdve a védelem minden ágával foglalkozik. Fokozatosan kifejlesztve a tantárgy teljes anyaga multimédiás eszközökkel folyik, amelynek angol nyelvű változatát egy patinás angol kiadó az egész világon forgalmazza. A hazai képzésben 5000 hallgatónál is többen vettek részt és vizsgáztak le. Ennek betetőzése a villámvédelem témájáról készült doktori értekezések sora.

6.1 Érdekes adatok történelmi időkből A villám szó legrégebben egy 1237-ből a ránk maradt írásban található. Egyedül a magyar nyelv származtatja a villany és a villamos szót ebből az őskortól ismert jelenségből. Reimann Johannes Adamus 1718-ban megjelent munkájában leírta, hogy Eperjes egyik házába becsapott a villám és egy vasdróton lefutott a földbe, akárcsak 1673-ban. Ebben már a villámvédelem gondolata is felsejlik [18]. A nagyszombati egyetem Budára kötözése (1777) után Makó Pál, a bölcsészeti kar igazgatója, a villámok természetéről írt értekezését először németül és latinul jelentette meg. Később a magyar fordítását is kiadta. Innen számíthatjuk a villámokkal foglalkozó hazai egyetemi munka kezdetét.[8, 18].

6.5 Magyar sikerek a Nemzetközi Villámvédelmi Konferenciákon A mai elnevezésével International Conference on Lightning Protection (ICLP) sorozatnak az 1963-tól 2014-ig tartott 26 konferenciáján a Budapesti Villámvédelmi Iskola tagjai 50-nél több előadással szerepeltek. A legutóbbi konferenciákon a magyar résztvevőknek már 3-4 generációja vett részt. A fiatal előadók több alkalommal nyerték el egyes szekcióknak a Legjobb Fiatal Előadója kitüntető oklevelet. Több szekciónak is volt magyar vezetője és szavunk van a Scientific Committee ülésein is. Több ciklusban Horváth Tibor volt az ICLP elnöke, és Magyarországon tartottak három konferenciát.

6.2 Verebélў László munkássága Az 1950-es évek elején a zivatarok tulajdonságainak megismerése céljából, főleg az áramszolgáltató vállalatok körzetszerelőire támaszkodva, megszervezte az országos adatgyűjtést. Ezek eredményeiről akadémiai székfoglaló előadásában számolt be 1956-ban, amelyben ismertette az Uppsalai Egyetemtől beszerzett mágnespálcákkal végzett villámáram mérések eredményeit is [19].. Az elkezdett villámvédelmi kutatásokat fiatal munkatársai folytatták, és Verebélÿ nyomán alakult ki a nemzetközi tekintetben is új eredményeket hozó Budapesti Villámvédelmi Iskola.

6.6 Új kihívás a villamos és elektronikus berendezések védelme A villamos és különösen az elektronikus berendezések nagyon érzékenyek a villám által keltett, hullámszerűen terjedő túlfeszültségekre. Ez a kérdés Magyarországon az 1980-as évek végén vált időszerűvé, bár nálunk a fejlett védőkészülékek beszerzésének nehézségei miatt még a téma is szinte ismeretlen volt. A tájékozatlanság felszámolására, A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1990-ben villámvédelmi konferenciát szervezett a magyar szakemberek részére. A konferencia sikere megkövetelte a folytatást és az évenként tartott konferenciák látogatottsága még 18. alkalommal is a legnagyobbak közé tartozott. Amíg először azt kellett tudatosítani, hogy élő problémáról van szó, addig ma már tájékozottan válogatunk a nálunk is jelen levő külföldi cégek között. Ezeknek a konferenciáknak az egyetemi villámvédelmi iskola volt a motorja, és az előadók között gyakran szerepeltek doktorandusok és hallgatók is. A kisfeszültségű és az elektronikai berendezések védelme kibővítette a villámvédelmi iskola tevékenységének körét. A tudományos munka, Berta István vezetésével szorosan kapcsolódott a gyakorlati élet időszerű feladataihoz, elsősorban nagy, országos intézmények épületeinek korszerűsítésére és védelmére vonatkozó koncepciók kidolgozásával és tanácsadással. A kivitelezést újonnan alakult magyar vállalatok, vagy külföldi cégek magyar képviseletei végezték, de az egyetem gyakran vett részt az ellenőrzésben.

6.3 A valószínűséggel súlyozott vonzási tér elmélete Horváth Tibor „Villámhárítók védőhatásának vizsgálata kismintán” című értekezése 1960-ban már néhány messze előre mutató témát is felvetett. Így például kitért arra, hogy a villámhárítók védett tere egzakt módon nem értelmezhető, noha máig általánosan használják. Itt jelenik meg először a később vonzási térnek nevezett fogalom, valamint a becsapási valószínűség, mint a villámvédelem hatékonyságának kifejezése. Ebben fordul elő először az a szerkesztési eljárás, amely ma gördülő gömb (rolling sphere) módszer néven a legkorszerűbbnek számít a világban. Akkor még csak alapelvekről volt szó, de Hollandiában, 1963-ban, a 7. Nemzetközi Villámvédelmi Konferencián már teljesen kidolgozott elméletet lehetett ismertetni [7]. Ezen alapuló gyakorlati számítások

7

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

7. A VILLÁMVÉDELEM SZABVÁNYOSÍTÁSA 7.1 Franklin-rúd és Faraday-kalitka típusú villámvédelem A 19. század végéig mindenki a saját tudása és elképzelése szerint készítette a villámhárítókat. Ez általában valamilyen felfogórúdból, levezetőből és földelőből állt. A 20. században országonként eltérő időben, és néha eltérő felfogással kezdődött az egységesítés. Néhol az állam, de többnyire szakmai szervezetek készítettek ajánlott szabályokat. Németországban, Ausztriában és Svájcban a Faraday-kalitka elvén alapuló felfogók háttérbe szorították a korábban világszerte használt felfogórudat. Máshol az egyszerű vagy esetleg kihegyezett Franklin-rúd helyett néhol soktüskés, vagy sugarasan szétágazó rudat használtak. 7.2 Tévutak a szabványosításban A felfogók elrendezésére egyre inkább a gördülő gömb módszert tekintik elsődlegesnek. Gyakori viszont az a téves felfogás, hogy a gömb a védendő tárgy felületén is gördülhet, annak ellenére, hogy a definíció szerint a gömb csak valamilyen felfogót, vagy a földet érintheti [12, 22]. A gördülő gömb előbb említett téves használata is benne van abban, ahogyan a védőszöget meghatározzák. Ez vezet a 2 m-nél alacsonyabb felfogóknál diagramban megadott 70°−80° közötti irreális védőszögekre, illetve a 23°-nál kisebb védőszögek használatának kizárására [14, 22]. Mindkettő ellentétben áll a távvezetékek évszázados tapasztalataival (3. fejezet).

8. VITATHATÓ VILLÁMHÁRÍTÓK Már kezdettől fogva jelen volt az a gondolat, hogy a villámhárító előzze meg a villám kialakulását. Annak ellenére, hogy ez sohasem vált be mindig megjelennek olyan csodás készülékek, amelyek ezt ígérik a felhasználóknak. Hasonló készülékek állítólag eltérítik a villámot a védendő tárgytól. Ezek csak a képzelet szüleményei, amelyek tudományos vitára sem érdemesek.

Az ESE típusú felfogók rohamosan terjednek a világ számos országában. de Magyarországon ez a folyamat még nem ért el veszélyes mértéket. Irodalomjegyzék: [1] Anderson, R.B. - Ericsson, A.J.: Lightning parameters for engineering application. Electra No.69 (1980) Pp.65-102. [2] Baatz, H.: Blitzeinschlag-messungen in Freileitungen. Elektrotechnische Zeitschrift Ser. A, 72, (1951) Pp.191-198. [3] Berger, K.: Novel observations on lightning discharges: Results of research on Mount San Salvatore. Journal of Franklin Institute, Vol.293, Pp. 478‑525 (1967). [4] Berta I, Orosz L.: Analysis of the interception efficiency of the air termination at structures with flat or inclined roofs. 22nd International Conference on Lightning Protection, Budapest, 1994, Paper R-2.08. [5] Golde, R. H.: Lightning protection. Edward Arnold Press, London, 1973. [6] Hasse, P.: Kisfeszültségű berendezések túlfeszültség-vádelme. Protel Kft, Budapest, 2003. [7] Horváth T.: Eine neue Methode zur theoretischen Ermittlung der Wahrscheinlichkeit von Blitzeinschlag sowie des Schutzeffektes. 7. Internationale Blitzschutzkonferenz. Arnhem, 1963. Proceedings: Arnhem 1969. S. 76-82. [8] Horváth T.: Villámvédelem. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965. 344 p. [9] Horváth T.: Épületek villámvédelme. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980. 300 p. [10] Horváth T.: Gördülő gömb – A villámhárítók szerkesztésének magyar módszere. Elektrotechnika, 93. évf. (2000) 5.szám 198-201. oldal. [11] Horváth T.: Rolling sphere. Theory and application. 25th International Conference on Lightning Protection, Rodos, 2000. Paper 4.8. Proceedings Pp. 301-305. [12] Horváth T.: A nemzetközi villámvédelmi szabványok kritikája. Elektrotechnika, 100. évf. (2007) 4.sz. 4-10. oldal. [13] Horváth T.: Understanding lightning and lightning protection - A multimedia teaching guide. Research Studies Press – J. Wiley & Sons, 2006. Available: http://www.wiley.com/go/horvath, 38 Mb. Printed book, Chichester, 207 p. [14] Horváth T.: Problems and solution of utilizing the protection angle method. 30th International Conference on Lightning Protection, Cagliari, Italy, 2010, Paper 1018.

8.1 Radioaktív villámhárító Az 1960-as évektől az 1986-ban bekövetkezett Csernobili katasztrófáig nagy viták tárgya volt a radioaktív villámhárító, amit jelentős kereskedelmi haszonnal forgalmaztak. Ez azon alapult, hogy a, felfogórúd védőhatását nagy mértékben meg lehet növelni a kibocsátott β sugárzás elektronjaival. Az ilyen villámhárítók közelében becsapó villámok azonban ezt nem igazolták, mert az elektronsugár hatása elhanyagolhatóan gyenge volt a becsapási folyamat során keletkező ellenkisüléséhez képest. Végül a nukleáris baleset vetett véget az ilyen villámhárítók használatának.

[15] McEachron, K.B.: Lightning to the Empire State Building. Transactions AIEE, Vol.60, pp. 885-889, 1941.

8.2 ESE és hasonló készülékek terjedése A radioaktív villámhárító forgalmazói ezután más eszközöket kerestek a kiesett haszon pótlására. Ilyennek látszott kihegyezett rudak csúcsán, laboratóriumi kísérletek során megfigyelt korai pamatos kisülés. (angolul: Early Streamer Emission, röviden ESE). Az általa fotoionozás útján előállított ionozott csatornáról az ilyen készüléket forgalmazók azt állítják, hogy fölfelé meghosszabbítja a felfogó fizikai magasságát. A védett teret pedig úgy alakítják ki, mintha a nemzetközi szabvány szerint 70°−80° védőszöggel kialakított védett tér a megnövelt magasságra feltolódott volna. Noha mind az irreális védőszög, mind a felfogó magasságának látszólagos növekedése kétséges, amit megerősítenek a Malajziában ilyen készülékek közelében előfordult villámcsapások is.

[21] MSZ 274/3-81 Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki követelménye1. Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest, 1982.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

[16] Prinz H.: Blitz und Feuer Funke, Bruckmann Verlag, München, 1965. [17] Schwaiger, A.: Der Schutzbereich von Blitzableitern. Oldenbourg Verlag, München, 1938. [18] Verebélў L.: A villámkutatás legújabb eredményei. Elektrotechnika, 34. évf. (1941) 1. sz. 1−9; 2.sz. 13−18, 3. sz.37−62. old. [19] Verebélў L.: A hazai villámkutatás eddigi eredményei. MTA Műszaki Tud. Oszt. Közleményei 21.kötet, (1956) 189−228. old. [20] Wiesinger J. - Hasse P.: Handbuch für Blitzschutz und Erdung. Verlag R. Pflaum, München; VDE-Verlag, Berlin, 1977.

[22] IEC 62305-3:2006: Protection Against Lightning. – Part 3: Physical damage to structures and life hazard

Dr. Horváth Tibor professor emeritus BME Villamos Energetika Tanszék a MEE tiszteletbeli elnöke [email protected]

8

Energetika

Dr. Aszódi Attila

Új blokkok a paksi telephelyen 1. rész

2014. január 14-én minden híradás vezető helyén szerepelt a hír: a magyar kormány államközi egyezményt írt alá az orosz kormánnyal két új atomerőművi blokk építéséről a paksi telephelyen. Az érdeklődés azóta sem csitul, érthető okokból: a döntés évtizedekre meghatározza Magyarország energiapolitikáját. Vannak, akik a megújuló energiaforrások elterjedésének akadályát látják az építésben, mások kizárólag politikai döntésként értelmezik azt, miközben számos szakmai vélemény szerint elkerülhetetlen a beruházás. Kétrészes cikkünk első részében áttekintjük a hazai villamosenergia-termelés helyzetét és várható alakulását a következő évtizedekben, és megindokoljuk, miért van szükség az új atomerőművi blokkokra. A második rész bemutatja az engedélyezési folyamatot és az építés várható ütemtervét, valamint a VVER-1200 technológiai, biztonsági paramétereit fogja ismertetni.

1. ábra A magyar villamosenergia-rendszer termelési és fogyasztási adatai (Adatok forrása: MAVIR (2014)) harmadik legnagyobb villamosenergia-importőr (ld. 2. ábra). Csupán Luxemburg és Litvánia tudta ˝megelőzni˝ ezen a kétes értékű rangsoron, előbbi nyilvánvalóan méretéből, utóbbi pedig az Ignalina atomerőmű leállítását követő import-kitettségből adódóan. A magyar villamosenergia-rendszer tehát a jelenlegi helyzetben jelentős mértékben függ az importtól, és a tendenciákat vizsgálva ez a függés a jövőben tovább fokozódhat.

On 14th January 2014, it was top news that the Hungarian government had signed an intergovernmental agreement with the Russian government about the construction of two new nuclear units on the site in Paks, Hungary. The decision has been continuously discussed since then and the reason for this is clear: it determines the Hungarian energy policy for decades to come. Some see the new nuclear power plant as an obstacle of deploying renewables, others consider it as a solely political decision, while several experts are convinced that the investment is inevitable. In the first one of our two-piece article, we give a view of the current and expected future situation of the Hungarian electricity generation and list reasons for the necessity of the new nuclear units. Our second article (to come) will give an insight into the licensing process, the expected construction schedule and the technical and safety characteristics of the VVER-1200 units.”

2. ábra A villamosenergia-import részaránya a fogyasztásban az EU országaiban (2013) (Adatok forrása: ENTSO-E).

Magyarország villamosenergiatermelése napjainkban Magyarország villamosenergia-fogyasztása az elmúlt közel egy évtizedben rendre 42-43 TWh körül alakult. Ez az érték némileg csökkent a 2008-as gazdasági világválság következtében, az utóbbi években azonban – a gazdaság bővülésével párhuzamosan – kismértékű, körülbelül 1%-os növekedés volt megfigyelhető a bruttó fogyasztási értékekben. 2013 és 2014 között a rendszer csúcsterhelése is 2,44%-kal nőtt. Fontos felismerni, hogy a villamosenergia-piaci mechanizmusok és a hazai erőműpark sajátosságai következtében az elfogyasztott villamos energia hazai erőművekben megtermelt részaránya eközben folyamatosan csökkent, így az ország egyre növekvő mértékben a villamos energia importjára támaszkodik. 2014ben a nettó import aránya elérte a 31,44%-ot az összes felhasználást tekintve (ld. 1. ábra). Ez az importhányad kiemelkedően magas, az Európai Unióban Magyarország az import/fogyasztás arányt tekintve a

9

Jelenleg – részben a Németországban telepített és erősen támogatott megújuló kapacitások által okozott időszakos túltermelésnek és az alacsony széndioxid-kibocsátási árnak (az elmúlt évben 5-7 €/tCO2) köszönhetően – az európai nagykereskedelmi piaci villamosenergia-árak igen alacsonyak. Ebben a gazdasági környezetben a hazai erőművek jelentős része versenyképtelen az olcsó importtal szemben, különösen igaz ez a magas tüzelőanyag-költséggel üzemelő gáztüzelésű erőműveinkre. A gáztüzelésű erőművek üzemelésének ellehetetlenülése más európai országokban is aktuális probléma. Magyarországon nem csupán az idősebb erőművek, de modern, magas hatásfokú kombinált gáz-gőz ciklusú erőműveink (Gönyű, Dunamenti) is nagyon alacsony, kb. 10% körüli kihasználtsággal üzemeltek 2013-ban. A hazai termelési adatok alapján 2013-ban a hazai erőművekben megtermelt 30,3 TWh villamos energia mintegy 71%-a összesen két erőműben került előállításra: a Paksi Atomerőműben

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

(2000MW beépített nukleáris kapacitás) és a Mátrai Erőműben (950MW beépített széntüzelésű teljesítmény).

Import vagy önellátás? A hazai energiapolitikai szereplők körében gyakran ellentétes véleményeket hallani a magas importhányad kedvező vagy épp kedvezőtlen hatásairól. A tiszta piaci megközelítés szerint az alacsony árú import kedvező a hazai gazdaságnak, ezért érdemes kihasználni azt, és előnyben részesíteni a drágább hazai termeléssel szemben. A másik oldalon az ellátásbiztonság előtérbe helyezése áll, akár a pillanatnyi piaci előnyöket is háttérbe szorítva. Az optimális megoldás valahol a két véglet (tisztán hazai termelés vagy 100% villamosenergia-import) között helyezkedik el, a vélemények a 3. ábra A közép-európai határkeresztező éves villamosenergia-áramlások az országok még biztonságosnak tekinthető importvillamosenergia-rendszerei között (2013) arány nagyságában térnek el. Véleményünk kialakításakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az energetikában hosszú időre kell terveznünk. Egy esetlegesen kialakuló hosszan tartó, magas importhányad mellett a hazai termelői oldal elsorvad. Ennek következtében a termelőegységeket fokozatosan leépítik, bezárják. Valójában nem ekkor, hanem több év vagy évtized elteltével kerül veszélybe az ellátásbiztonság, amikor a kialakult helyzet orvoslása rendkívül sok pénzbe és időbe kerülhet. Ha a hazai kapacitás leépítését követően valamilyen oknál fogva megszűnik, vagy jelentősen megdrágul az import, már nem lesz lehetőség azt saját termeléssel kiváltani, és az erőműépítések hosszú időtávja miatt (szinte minden esetben évekről van szó) a problémát nem lehet gyorsan kezelni. Mint korábban említettük, jelenleg az 4. ábra A Magyarországra effektíven villamos energiát exportáló országok tüzelőanyageurópai nagykereskedelmi piacon a villaösszetételei (Adatok forrása: EU energy in figures 2014, p.92; s. sz.) mosenergia-ár rendellenesen alacsony, számos termelő időszakosan akár önköltségi ár alatt kényszerértékesít, vagy kedvezőtlen gazdasági konstrukcióban lát el szabályozási feladatokat. ValószínűLengyelországban a villamos energia 83%-ban, míg Csehnek tűnik, hogy ez a rendszer hosszú távon nem fenntartható, országban 51%-ban szén alapon kerül előállításra, a megújuló a változás feltételezhetően az árak emelkedését fogja maga energiatermelés aránya pedig mind a két országban 10-11% után vonni. Emellett az európai CO2-kibocsátási árak várható körül volt 2012-ben. Ezek az adatok azt jelentik, hogy a Magyarországra importált villamos energia – bár jogilag száemelkedése szintén drágíthatja az importot, ezt a magyar immunkra karbonmentesnek tekinthető –, valójában széntüzeportforrások vizsgálatával könnyen beláthatjuk. lés alapú (ld. 4. ábra). Ennek negatív hatásait most még nem Hazánkba jelenleg Szlovákia és Ukrajna felől érkezik tapasztaljuk, az EU 2020-2030 közötti időszakra meghirdetett jelentős mennyiségű villamos energia. Az ukrán villamos energiapolitikája miatt azonban a szén-dioxid kibocsátás ára hálózat nagyobb része nem csatlakozik a kontinentális a széndioxid-kvótákon keresztül várhatóan jelentősen nöeurópai szinkronzónához, azonban Nyugat-Ukrajna térsévekedni fog. Ez pedig erősen megdrágíthatja a széntüzelésű gében üzemel olyan széntüzelésű erőmű (Bursztin), ami erőművekben termelt energiát, amely nyilván negatívan fogja az európai hálózatra, Magyarország számára termel enerérinteni az importáló országokat, köztük Magyarországot is. giát. A közép-európai villamosenergia-rendszert vizsgálva Összességében elmondható: az import áramra való támaszmegállapítható, hogy a Szlovákiából importált évi 8  TWh kodás illetve az önellátásra berendezkedés is rendelkezik elővillamos energia nagy része tulajdonképpen tranzitenerginyökkel, de kockázatokat is hordoznak. A két lehetséges útaként, Lengyelországból és Csehországból érkezik Magyarirány közül a hosszú távú energiapolitika megalkotásakor kell országra (ld. 3. ábra).

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

10

Energetika

választani az adott ország preferenciái alapján. A magyar kormány által kiadott Nemzeti Energiastratégia [1] az önellátást preferálja, ami rövidebb távon jelentős erőműpark-fejlesztést igényel ugyan, hosszabb távon azonban minimalizálja az ellátásbiztonsági kockázatokat.

A projekt helye Európában

Az új paksi blokkok kapcsán gyakran felmerül a kérdés, jó ötlet-e a jelenlegi Európában atomerőművet építeni, miközben több ország az atomenergia teljes kivezetése mellett döntött az elmúlt években, és gyakran éri támadás a lakosság és a politika részéről is a nukleáris energiatermelést. A magyar villamosenergia-szektor jövője Ennek a kérdésnek megválaszolásához érdemes áttekinteni a jelenlegi európai helyzetet. Németország a fukushimai A hazai villamosenergia-termelés nagy részét adó erőműveatomerőmű balesetét követően visszatért az ország korábbi ket vizsgálva megállapítható, hogy a jelenlegi tervek szerint a elhatározásához és ismét meghirdette az atomerőművek Mátrai Erőmű öt egysége 2018 és 2025 között, a Paksi Atomteljes kivezetését 2022-ig. Németországgal szemben azonerőmű jelenleg üzemelő négy reaktora pedig 2032 és 2037 ban jelenleg is új atomerőművi blokk épül Finnországban között kerül kivezetésre a magyar villamosenergia-rendszerés Franciaországban, és a finn Fennovoima vállalat az új ből. A két nagy termelő mellett több elöregedő erőművünk paksi blokkokkal megegyező reaktorra kötött szerződést a is van. Ha figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi prognózisok Roszatommal. Szlovákiában a jelenlegi paksi blokkokkal megalapján a hazai fogyasztásban kb. évi 1%-os növekedés váregyező, VVER-440 típusú blokkokat fejeznek be a Mohi atomható a következő évtizedekben, a MAVIR becslése szerint a erőműben, amelyek építését még 1992-ben hagyták félbe. A leállításokat figyelembe véve 2030-ig 7300  MW új erőművi 2015-ös cseh energiapolitika legalább kettő új, piaci alapon kapacitás létesítésére lenne szükség (ld. 5. ábra). Ennek jelenépülő atomerőművi blokkal számol az országban, és a boltős része (kb. 3100-6500 MW) nagyerőművi kapacitás lehet, gár nukleáris szektor jövője sem dőlt még el. Atomerőművek emellett kb. 1600 MW beépített teljesítményű új kiserőművi építését tervezi a jelenleg még nagymértékben szénalapú kapacitás építésére is szükség van, amely természetesen energiatermelésre támaszkodó Lengyelország is. Nem igaz megújuló energiaforrások hasznosításával is megoldható. tehát, hogy senki ne építene, vagy ne tervezne építeni új atomerőművet Európában. Ráadásul egy-egy ország energiatermelési portfóliójának (energiamixének) összeállítása tagállami hatáskör, amennyiben az nem sérti az Európai Uniós alapelveket. A jelenlegi közös európai energiapolitikai célok meglehetősen általános célkitűzéseket határoznak meg, ilyen a villamosenergia-ellátás biztonságának növelése, a klímaváltozási hatás mérséklése vagy a versenyképesség fenntartása. Az ellátásbiztonság szempontjából az atomenergia kedvezőnek tekinthető, hiszen magas kihasználtság mellett kínál alaperőművi villamosenergia-termelést, miközben üzemanyaga főként politikailag stabil országokból származik, hatalmas energiasűrűsége, könnyű kezelhetősége miatt pedig évekre előre készletezhető, így csökkenti az import miatti kitettséget. Még az EU-ba importált 5. ábra A magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelésének és szükséges beépített nukleáris üzemanyag esetében is a villakapacitásának alakulása 2030-ig (Forrás: MAVIR) mosenergia-termelés az EU területén valósul meg, így az atomerőmű segít az Unió közösségi céljainak elérésében. A klímavédelem szempontA hiányzó kapacitás előállítása természetesen különböző jából a megújuló energiaforrások mellett jelenleg csupán az energiaforrás-kombinációk, energiamixek segítségével is atomenergia képes reális alternatívát nyújtani, hiszen ennek előállítható. Az energiamixek összetételét az ország energiaüzeme közben egyáltalán nem, építése, leszerelése, üzempolitikája határozza meg. A magyar kormány által 2011-ben anyag-ellátása során pedig csak igen csekély mennyiségben elfogadott, 2015-ben frissített hosszú távú energiapolitika jelentkezik üvegházhatású gáz kibocsátása [2]. A Nemzetközi („Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-ig”) az Energia Ügynökség (International Energy Agency – IEA) World ún. Atom-Szén-Zöld forgatókönyvet tartja reálisan megvalóEnergy Outlook 2014 című kiadványában [3] összehasonlítja síthatónak. Eszerint középtávon fenn kell tartani a jelenlegi a fosszilis és nukleáris energiaforrások termelési költségének nukleáris termelőkapacitást, a megújuló energiaforrások fejalakulását az üzemanyagok árának függvényében (6. ábra). lesztését pedig a Nemzeti Cselekvési Tervben (NCST) megfoEszerint Európában az atomenergia továbbra is teljesen vergalmazott célok szerint kell folytatni, illetve az Energiastratésenyképes a többi alaperőművi energiaforrással, az épülő új gia feltételezi egy új szénerőmű építését is. paksi blokkok pedig még az IEA-számításnál is jelentősen olAz Energiastratégia elfogadása mindazonáltal nem csóbban termelhetnek a kedvező kamatozású államközi hijelent merev, megváltoztathatatlan irányvonalat. A bentelnek köszönhetően. ne foglaltakat kétévente felül kell vizsgálni, és figyelembe Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy az új blokkell venni az adott időszak során bekövetkezett gazdasági, kok építése megfelel mind az ellátásbiztonsággal, mind a társadalmi változásokat, új technológiai fejlesztéseket és a versenyképességgel kapcsolatban elvárt céloknak, valamint kutatási eredményeket.

11

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

komoly állami támogatások, a kötelező átvétel, illetve a megújulóenergia-törvény (EEG, Erneuerbare Energien Gesetz) által meghatározott kötelező átvételi ár hajtja. Ennek eredményeként mára ezek az erőművek jelentős befolyással bírnak a német és a környező országok villamosenergia-rendszerére és a piaci villamosenergia-árra is. A 7. ábra mutatja 2014-ben Németországban a fotovoltaikus- és szélerőművek által termelt energia mennyiségét a többi energiaforráshoz viszonyítva. Az ábrán az egyes hónapokra vonatkozó napi átlagtermelések láthatók havi bontásban. Ezen jól látszik, hogy a téli hónapokban elsősorban a szélerőművek termeltek, a naperőművek átlagos 6. ábra Fosszilis és nukleáris energiaforrások termelési költségének alakulása az üzemanyagok termelése rendkívül kis mértékű. Pont forárának függvényében [3] dított a helyzet nyáron, ekkor a napelemek adnak jóval nagyobb energiamennyiséget – de csupán a a klímavédelmi törekvéseknek is. Természetesen nem ez az nap közepén. Azt gondolhatnánk, hogy a két ingadozó foregyetlen jó megoldást kínáló útvonal, az egyes országok rás ilyenképpen kiegyenlíti egymást, ez azonban sajnos nem saját preferenciáik és elérhető energiaforrásaik alapján másígy van: a naposabb időszakokban is előfordul erősen szeles más megoldást tarthatnak megvalósítandónak az EU-s célok időjárás, és fordítva: télen is telhetnek el napok szél nélkül. elérése érdekében. Ennek következtében 2014 első tíz hónapjában a szél- és fotovoltaikus erőművek által együttesen termelt energia napi A német megújuló-energia támogatás mennyisége 0,022 TWh és 0,58 TWh között változott Németés hatása a villamosenergia-rendszerre országban [4], azaz a legkisebb és legnagyobb áramtermelésű nap között több mint 25-szörös volt a különbség! A német Nagyon gyakori, de hibás ellenérv az atomerőműről szóló vivillamosenergia-rendszerben ezeket az ingadozásokat a fos�tában, hogy az új blokkok a megújuló energiaforrások telepíszilis (elsősorban a feketekőszén-tüzelésű) erőművek terhetése elől vennék el a lehetőséget, illetve hogy az új reaktorok léskövető üzemével, valamint az import-export változtatásáteljes egészében kiválthatóak lennének megújuló forrásokval igyekeznek kiegyenlíteni. A megújulók jelentős túltermekal. Ezek az állítások ebben a formában teljesen hibásak és lésekor gyakran kényszerülnek kényszerexportra, mivel egyes tévútra viszik az energiapolitikai vitákat, hiszen a megújulók erőműveket technikai vagy gazdasági okok miatt nem lehet és az alaperőművek tulajdonságai és szerepe teljesen eltér a leállítani vagy kellően visszaterhelni – ilyenek a tipikus alapvillamosenergia-rendszerben. erőművek, a barnaszén tüzelésű vagy nukleáris erőművek – , Ennek szemléltetésére érdemes kicsit alaposabban megmiközben a megújulók által termelt áram átvétele kötelező, vizsgálni az újabban Európa-szerte mintának tekintett német így azok leállítására nincs reális oka az üzemeltetőnek. Szélvillamosenergia-szektort napjainkban. Németországban az sőséges esetben, főként amikor a fogyasztás alakulása előEnergiewende (Energiafordulat, a megújuló alapon műkörejelzési pontatlanságokkal is terhelt, negatív piaci villamosdő villamos szektor támogatott megteremtése) kezdete óta energia-ár is létrejöhet: ilyenkor egyes fosszilis vagy nukleáris rohamos ütemben nő a szél- és fotovoltaikus naperőművek erőművek gyakorlatilag azért fizetnek a hálózat-üzemelterészesedése a villamosenergia-termelésben, 2014 első 11 tőnek, hogy üzemben maradhassanak. Ez a helyzet terméhónapjában ez a két forrás adta a német villamosenergiaszetesen roppant kellemetlen a hagyományos termelőknek, termelés 15,8%-át (miközben a német beépített kapacitás a kiszámíthatatlan üzemvitel mellett az alacsony áramár is több mint 40%-a ide tartozott). A megújulók elterjedését

7. ábra A német hagyományos erőművek, szél- és fotovoltaikus erőművek, a német import-export mérleg és a kialakuló villamosenergia-ár 2014-ben (decemberre csak előzetes adatok) [4]

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

12

Energetika

versenyhátrányba hozza őket. A jelenlegi rendszer további következménye, hogy megfelelő garanciák nélkül a rendszer stabilitásához szükséges termelőegységek beruházásai késedelmet szenvedhetnek vagy elmaradhatnak, így fokozva az ellátásbiztonsági és rendszerszabályozási kockázatokat. Németország a határain belül megtermelt, rendszeres időközönként feleslegesnek mutatkozó villamos energiát kényszerexportálja, azaz az európai villamosenergia-hálózatot használja kiszabályozási feladatokra. Ez egyrészt a más országokbeli szolgáltatókat is nehéz helyzet elé állítja, másrészt érdemes belegondolni, mi történne, ha több nagyobb ország is a német példát követné. Megjegyzendő, hogy ez a piaci mechanizmus azért tudott csak kialakulni, mert az európai villamosenergia-rendszerben a korábban alkalmazott, országonként értelmezett energiastratégia miatt jelentős mennyiségű kihasználatlan kapacitás volt jelen, amelynek egy része a piacok összekapcsolásával felszabadult, így a piacon túlkínálat jelent meg. Ezek a – többségében öreg – erőművek az üzemanyagköltséget megközelítő változó költség mellett képesek villamos energiát hálózatra adni, így a piaci árakat alacsonyan tartani, azonban üzemidejük végével ezeknek a kapacitásoknak a pótlására lesz szükség. A jelenlegi piaci környezet miatt elmaradó beruházások negatív hatásai a várhatóan a következő évtizedekben fognak csak jelentkezni, azonban az erőműépítések hosszú időtartama miatt erre célszerű időben felkészülni. A fenti érvelést elfogadva belátható, hogy a megújuló energiatermelési módok (szél- és naperőművek) gyors elterjedése mellett is szükség lesz az alaperőműként üzemelő atomerőmű által megtermelt áramra, ennek jelentősége várhatóan a Mátrai Erőmű blokkjainak leállításakor már látható lesz, a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak 2032 és 2037

közötti fokozatos kivonásakor pedig kritikus mértékűvé válik. Magyarország természetesen – környezettudatos ország lévén – növelni szeretné a megújuló energiaforrásokból előállítandó villamos energia mennyiségét és arányát is, természeti adottságaink figyelembe vétele mellett. Paks jelenleg üzemelő blokkjainak kiváltása tehát ésszerű döntés, ami ráadásul a számításaink szerint a rendelkezésre álló finanszírozási feltételek mellett megtérülő beruházás. A Paks-2 projekt teljes egészében összhangban van a Parlament által 2011-ben elfogadott energiapolitikával, az abban megfogalmazott célok elérése érdekében történik. Arról, hogy milyen atomerőművel készül Magyarország fenntartani a hazai nukleáris termelést, cikkünk következő részében számolunk be. Irodalomjegyzék [1] Nemzeti Energiastratégia 2030, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2012, www.kormany.hu [2] DOE National Renewable Energy Laboratory (NREL), http://www.nrel.gov/ analysis/sustain_lca_results.html [3] International Energy Agency: World Energy Outlook 2014 [4] Fraunhofer Institute adatok, http://www.ise.fraunhofer.de/en/renewableenergy-data

Dr. Aszódi Attila A paksi atomerőmű kapacitásfenntartásáért felelős kormánybiztos, Miniszterelnökség Egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet MEE-tag

Mi van a konnektor mögött Nyílt napok a MAVIR-nál A Kulturális Örökség Napjai országos ismeretterjesztő program keretében, az idei évben is megnyitja kapuit a MAVIR ZRt. székháza, hogy az érdeklődők – kicsik és nagyok – megismerhessék és felfedezzék a villamosenergia-rendszer kulisszatitkait.

Hogyan irányítják Magyarország villamosenergia-rendszerét? Bemutatkozik a hazai villamosenergiarendszer irányításának központja.

Csúcsragadozók a nagyfeszültségen, avagy madárvédelem az átviteli hálózat mentén.

távvezetékeken? Interaktív előadások keretében ismerhető meg a ragadozó madarak világa. 

Hogyan lesz a 400-ból 220 kV? Akit érdekel, a gödi alállomásunkon most megtekintheti.

Tudtad-e, hogy a legendák turulmadara, a kihalással fenyegetett kerecsensólyom előszeretettel fészkel a sok száz kilovoltos

2015. szeptember 19-20. (10-től 17 óráig)

Helyszín: MAVIR székház (Budapest III., Anikó utca 4.) További információk: www.mavir.hu

Hárfás Zsolt

Energetikai kérdésekről – nyitott szakmai szemmel Energetikai kérdésekről nyíltan, szakmai alapon kell gondolkodni, hiszen Magyarország számára egy olyan optimális energiamix elérése a cél, amelyben az atomenergia mellett szükség van a megújuló energiaforrások fokozódó alkalmazására, a gáz- és szénerőművekre és egyéb erőművekre is.

rendelkezésre álló teljesítmény még kevesebbre, 6566 MW adódik. Így a rendelkezésre álló teljesítmény és a 2015-ös eddigi csúcsérték között már csak 110 MW van, amely 2012ben még 1175 MW volt! E tényektől függetlenül, az elmúlt időszakban a paksi beruházás ellenzői a két új blokk megtérülésével és szükségességével kapcsolatban fogalmaznak meg aggályokat. Véleményük szerint azokra nincsen szükség, valamint az új blokkok gazdaságtalanul és feleslegesen fogják a villamos energiát termelni, hiszen csökkeni fog a hazai villamosenergia-fogyasztás.

Gazdasági vonatkozások

A 2014. februári gazdasági számításaim is rámutattak arra, hogy a két új paksi blokk termelési egységköltsége a 60 éves garantált üzemidőre vonatkoztatva – mai árakon számolva – csak közel 17 Ft/kWh lesz, a 21 éves hiteltörlesztést követően Hazánkban évről évre növekszik az import villamos energia részpedig már csak közel 9 Ft/kWh maradhat a villamosenergiaaránya. A 2014-évi történelmi, 31,44 százalékos import- csúcsot termeléssel összefüggő összes költség. Többször felmerül az követően az idei évben is csúcsokat dönt az import részaránya a jogos kérdés is, hogy a két új blokk üzemeltetése során keés emellett a bruttó rendszerterhelés is. 2015. április 9-én 17 h letkező radioaktív hulladékok és kiégett nukleáris fűtőelem környékén a hazai fogyasztás döntő, 56,48 százaléka importból „kezelése” milyen pénzügyi forrásból lesz egyáltalán fedezve. származott, július 7-én (15.45 h környékén) pedig az import csúTermészetesen a gazdasági számítás már tartalmaz egy olyan csot döntött, hiszen 3232 MW volt a nettó behozatal. költségelemet is, amely azt a célt szolgálja, hogy a két új blokk a 60 éves üzemidő alatt „ki tudja termelni” a hulladékelhelyezéssel, valamint a kiégett nukleáris üzemanyag kezelésével kapcsolatos összes költséget. Ha minden egyes megtermelt kWh után csak 0,6 forintot - 60 éven keresztül befizetünk egy nukleáris alapba, akkor 2-3 százalékos évenkénti értékállósági kamattal számolva közel 2000 milliárd forint gyűlhet össze e költségek fedezetére. Fontos hangsúlyozni azt, hogy hosszú távra szóló energetikai, gazdaságossági elemzés során teljes üzemidőre vonatkoztatva kell a számításokat elvégezni és nem szabad abba hibába esni, A hazai villamosenergia-rendszerben az import részaránya és a rendszerterhelés hogy kiragadva csak a hiteltör2015. 01. 01 és 2015. 07. 27 között Forrás: MAVIR lesztés időszakát mondjuk azt, hogy gazdaságtalan lesz a villa2015. július 8-án 12.45 h környékén a hazai villamosenermosenergia-termelés. gia-szükséglet értéke elérte a 6456 MW 15 perces bruttó átlag- csúcsértéket, amely azt is jelentette, hogy ez az érték Természetesen az „ellenzők” a két új paksi blokk építése meghaladta a 2007-ben mért 6320 MW nyári csúcsot is. A helyett más „esetleges” alternatívák gazdasági, műszaki, 6456 MW csúcsértékhez 2990 MW import (Paks 2 bruttó beellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontjait sem mutatépített teljesítménye csak 2400 MW lesz) villamos energia tárják be, talán azért nem, mivel a 2400 MW új nukleáris kapasult, így az adott időben 46,3 százalék volt az import részarácitás kiváltására nincsen más ésszerű lehetőség. Gyakran elnya. Ebben az időszakban a hazai szélerőművek sem voltak hangzik az a kijelentés is, hogy Paks 2 kiváltható megújuló képesek túl sok importot „kiváltani”, hiszen a beépített 329,3 energiaforrások alkalmazásával is. Az Elektrotechnika 2014. MW teljesítményből csak 48,9 MW teljesítményt tudtak képjanuári számában is megjelent cikkemben [2] bemutattam, viselni. Klímavédelmi szempontból pedig nem túl „előnyös”, hogy már a jelenlegi paksi 4 blokkot sem lehet ésszerűen hogy az import villamos energiát főként lengyel, ukrán és kiváltani megújuló energiaforrásokkal. Ugyanazon számítácseh széntüzelésű erőművek biztosítják. sokat elvégezve Paks 2 esetére (2400 MW teljesítmény, 92 százalékos kihasználtság) azt kapjuk, hogy a hazai viszonyok 2015 első 5 hónapjában mért villamosenergia-igények között másfélszer többe kerülne, ha 9711 MW szélerőművet, átlagban pedig már közel 3 százalékkal voltak magasabvagy 15 430 milliárd forintba kerülő 16 704 MW naperőművet bak, mint az előző év, hasonló időszakában. A hazai villaépítenénk a Paks 2 által megtermelendő energia pótlására. Ez mosenergia-rendszerben évről évre csökken a beépített azonban, mivel időjárásfüggő energiaforrásról van szó, csak teljesítőképesség, 2012-ben ez az érték még 10  095 MW elméletileg járható út, nem „valós alternatíva", ráadásul ez az volt, addig 2015 első felében már csak 8537 MW, amelyből a

Fokozódó trendeltolódás

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

14

Energetika

összeg még egyáltalán nem tartalmazza az elengedhetetlen tartalékok és hálózatfejlesztés költségét, valamint pl. az időjárásfüggő megújulók miatti szükséges rendszerszabályozás költségét és a kötelező átvétel „terhét” sem. A paksi két új blokk építését nem támogatók kettős mércét alkalmaznak a „tiltott állami támogatás” megítélése szempontjából, hiszen elfeledkeznek a megújuló energiaforrások hazai alkalmazásával kapcsolatos alapvető tényekről és adatokról is. Ugyanis arról beszélnek, hogy Paks 2 drága lesz, viszont nem ejtenek szót arról, hogy jelenleg is a megújuló energiaforrások mekkora mértékű beruházási támogatást kapnak. Másrészről mennyiért is kell az általuk termelt villamos energiát kötelezően átvenni és pl. men�nyibe is kerül rendszerszinten a megújuló energiaforrások kiszabályozása annak érdekében, hogy a megújuló források egyáltalán termelni tudjanak! Éppen ezért fontos látni, hogy 2014-ben hogyan is alakultak a megújuló energiaforrások hazai alkalmazásával kapcsolatos pénzügyek és pénzügyi támogatások.

A KÁT támogatásokról 2014-ben a KÁT-támogatásból a megújuló energiaforrások 48,96 milliárd Ft „támogatási összeget” kaptak, amely azt is jelenti, hogy a fajlagos, átlagos megújulós támogatás 20,47 Ft/kWh, az átlagos átvételi ár pedig 32,78 Ft/kWh értékre adódott. Ezzel szemben 2014-ben a paksi 1-4 blokk csak közel 11 Ft/kWh áron termelte a villamos energiát!

A megújuló energiaforrások 2014. évi hazai támogatásai „KÁT -támogatás”: a kötelező átvételi ár és a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) kialakuló másnapi piaci átlagár különbözetének, valamint a KÁT-rendszerbe értékesített villamos energia mennyiségének szorzata. Fajlagos „KÁT-támogatás”: a kötelező átvételi ár és a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) kialakuló másnapi piaci átlagár különbözete. A „KÁT-rendszerben" fel- és leszabályozási energiára van szükség, mivel a tényleges termelés (értékesítés) szinte minden esetben eltér az előre megadott menetrendtől, ezért azt ki kell egyenlíteni. 2014-ben a kiegyenlítő energia költsége 4,6 milliárd forint volt, amelyből a pótdíjak (szabályozási, tervezési, módosítási) csak 879 millió forintot tettek ki. Ezzel szemben 2015 első 6 hónapjában a kiegyenlítő energia költsége már elérte a 2,7 milliárd forintot (100%), a szabályozási pótdíjak pedig csak 236 millió forintot (8,6%) tettek ki.

15

Az új Északi Áramlat gázvezetékről A paksi két új orosz blokk megépítésnek hazai ellenzői folyamatosan a keleti, orosz nyitást bírálják, miközben Oroszország ellen gazdasági szankciók vannak érvényben. De ezek ellenére a gazdasági és üzleti érdekek fontosabbak, hiszen a 2015. június 18-20. között megrendezett szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon az E.ON, a Shell, az OMV és a Gazprom képviselői egy olyan szándéknyilatkozatot írtak alá, amely az Északi Áramlat mellett egy új, Északi Áramlat 2. új vezetékpár megépítéséről szól. Megjegyezve, hogy az EU néhány nappal azelőtt döntött az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról. A szándéknyilatkozat szerint az eddig Észak Áramlat gázvezetékrendszer évi 55 milliárd m3 névleges szállítási kapacitását megduplázzák, amely azt jelenti, hogy az Északi Áramlat 2. megépítését követően 110 milliárd m3 földgáz érkezhet Oroszországból Németországba. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy erre az új projektre „áldását” adta az osztrák, a brit, a holland és a német kormány is, hiszen a jóváhagyásuk nélkül ez a szándéknyilatkozat nem is kerülhetett volna aláírásra. A tervek szerint 2019-re az új gázvezetékrendszer megépítése feltétlenül szükséges az EU számára, hiszen a gázpiacon nő a kereslet, a kitermelés pedig csökken, az ellátásbiztonságot Ukrajna megkerülésével lehet csak biztosítani. A projekt dokumentációs szempontból előrehaladott állapotban van, mivel a két új vezeték nyomvonala, technikai paraméterei és végpontjai megegyeznek az Északi Áramlatéval, ezért kevesebb tárgyalással lehet majd a terveket elfogadni. Ez a szándéknyilatkozat is világosan mutatja azt, hogy az egyes országok és cégek is belátják azt, hogy a politikai érdeket egy tollvonással felülírhatja a gazdasági érdek, hiszen Oroszországot nagyon sok tekintetben nem lehet megkerülni, sőt egy adott ország vagy cég számára az orosz féllel való üzleti kapcsolat Forrásadat: www.mekh.hu gazdasági alapon nagyon „gyümölcsöző” is lehet. A fentiek pedig arra is rámutatnak, hogy Magyarország két új paksi blokk megépítésére vonatkozó orosz elkötelezettséget nem érdemes bírálni, hiszen egyre több európai ország és cég köt üzleti megállapodásokat az orosz féllel. Ezt a gondolatot erősíti meg Klaus Schaefer (az E-ON igazgatóságának a tagja) nyilatkozata is a szándéknyilatkozat aláírása során: "…Ezzel a projekttel is folytatni és bővíteni kívánjuk az együttműködést a Gazprommal. Az Északi Áramlattal kapcsolatban eddig megszerzett tapasztalatok bebizonyították azt, hogy Balti-tengeren keresztüli gázszállítás egy megbízható megoldás az EU energiaszükségletének a kielégítésében gazdasági, műszaki és környezetvédelmi szempontból is…” „…Magyarország becsukja a szemét, vesz egy nagy lélegzetet, és ugrik, amikor a nukleáris energiára tesz óriási tétet, miközben a zöldenergiás termelést nem ösztönzi, sőt akadályozza” – így kezdődött nemrég egy „atomellenes” cikk. A cikk azt is taglalta, hogy jelenleg már szinte minden pénz a megújulókba ömlik, a nukleáris energetikának nincsen

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

jövőképe, alig van megrendelés, nincs is nukleáris reneszánsz, a megrendelések késnek és még pénzügyi aggályok is felmerülnek. Már Kínában is csak a megújulókat támogatják az atomerőművek helyett. Sajnálatos módon a cikk írója is sajátos szemüvegen keresztül látja a világot és így nem láthatja a valós tendenciákat.

célkitűzések elérése érdekében pedig az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt támaszkodni kell, mivel csak így lehet a legeredményesebben és a leghatékonyabban korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a klímacsúcson jogilag kötelező érvényű kibocsátáscsökkentési vállalások legyenek.

A világon jelenleg 66 új blokkot építenek 69 000 MW beépített teljesítménnyel, a tervekben emellett még 168 új blokk szerepel (190 000 MW), a javaslatokban pedig további 322 új blokk található (364 000 MW). Csak Kína 24 új blokkot épít jelenleg 26 000 MW teljesítménnyel. A jövőben pedig további 180 új blokk építésére vannak tervek és javaslatok közel 200 000 MW teljesítményt képviselve. A Roszatom az egyetlen olyan szállító a világon, amely határidőben vagy akár még a határidő lejárta előtt is képes átadni az új blokkokat, így a beruházási költségkeretek is betarthatóak. Ennek köszönhetően egyre növekszik a cég megrendelésállománya, hiszen jelenleg 9 blokkot épít Oroszországban, 44 külföldi új blokk megépítésére van szerződése, előzetes megállapodása, valamint az előrehaladott tárgyalások a jövőben további 25-30 új blokk építését prognosztizálják. 2015 júniusában pl. Oroszország és Szaúd-Arábia atomenergetikai együttműködésről írt alá megállapodást, mivel az arab ország 2032-ig 17,6 GW nukleáris kapacitás kíván megépíteni.

A két új paksi blokk ellenzői abban „bíznak” hogy az Európai Unió majd tiltott állami támogatást talál a projektben, de ezen szervezetek a megújuló energiaforrások jelenlegi közel 33 Ft/kWh átlagos átvételi árával, valamint a közel 20 forintos fajlagos támogatással kapcsolatban egyszer sem emeltek kifogást.

Az új nukleáris kapacitások a villamosenergia-igények kielégítését, valamint a tengervíz-sótalanítás nagy energiaigényét fogják biztosítani. A folyamatban lévő oroszországi és külföldi beruházások pedig az ütemterveknek megfelelően haladnak. Pl. a Novovoronyezs-2 projekt 1. blokkjának a fizikai indítása 2015 őszén várható, az indiai Kudankulam-2 építése 2015 július közepén befejeződött, a Paks 2. blokkhoz hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező Leningrád-2 projekt esetén az első blokk 2016-ban, valamint a kínai Tianwan-3 blokk szintén 2016-ban kezdheti meg a működését. Éppen ezért úgy gondolom, hogy egy új nukleáris reneszánsznak lehetünk a részesei, hiszen nagyon sok ország felismeri azt, hogy a klímavédelmi és a versenyképességi célok elérésének, valamint az ellátásbiztonság garantálásának megkerülhetetlen eleme az atomenergia egyre fokozódó alkalmazása.

Hazánk fokozódó importfüggősége súlyos ellátásbiztonsági kérdéseket is felvethet, a villamosenergia-ár tekintetében pedig egy nagyon nehezen becsülhető kockázatot is hordozhat az egész villamosenergia-rendszerre és nemzetgazdaságra nézve. A növekvő import jele annak is, hogy egyrészt a nem versenyképes gáztüzelésű erőművek, illetve a hazai elöregedő erőművek fokozatosan esnek ki a termelésből, ezért folyamatos fejlesztésekre és új erőművi beruházásokra van szükség. Hiszem, hogy hazánk alapvető, elemi érdeke az, hogy a hazai villamosenergia-fogyasztás döntő részét idehaza, versenyképesen és a klímavédelmi célkitűzéseinket is teljesítve tudjuk megtermelni. A szükséges új kapacitások alappillérei pedig az új paksi blokkok lesznek, amelyek legalább 60 éven keresztül szolgálhatják a klímavédelmi, versenyképességi és ellátásbiztonsági célkitűzéseinket. Irodalomjegyzék [1] Hárfás Zsolt: „Az ismert feltételek mellett versenyképes lehet Paks II. áramának az ára”, Világgazdaság - Világgazdaság Online, 2014. február 14. [2] Hárfás Zsolt: „Atomenergia kiváltásának „elvi alternatívái”, Elektrotechnika, 2014/01, p. 5-8. [3] Gazprom – www. gazprom.com [4] Hárfás Zsolt: „Az új paksi blokkok helye a Nemzeti Energiastratégiában”, IX. Óbudai Energetikai Konferencia - OENCO 2014, Energiastratégiák 2014 (előadás és kiadvány) 2014. november 11.

Globális klímavédelem

Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök Atomenergia Info szakértője MEE-tag [email protected]

A 2015 végén Párizsban megtartandó klímacsúcson az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan mértékű korlátozásában kívánnak megállapodni az ENSZ tagállamai, amely azt tenné lehetővé, hogy a Föld éghajlatának átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti időkhöz képest legfeljebb a kritikusnak mondott 2 C°-kal legyen magasabb. A globális klímavédelmi

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

16

Szakmai előírások Kosák Gábor

A 2015. II. negyedévében közzétett elektrotechnikai magyar nemzeti szabványok Összeállítás a Szabványügyi Közlöny számai alapján (MSZT) A következő felsorolás a szabvány alkalmazási területének rövid ismertetésével tartalmazza a bevezetett szabványok közül azokat, amelyek a vizsgált időszak alatt magyar nyelven jelentek meg; az ezt követő felsorolás a „címoldalas”, tehát angol nyelvű változatban bevezetett szabványoknak csak a címét tünteti fel. A felsorolásban *-gal jelölt szabványok új szabványok, a jelöletlenek korábbi szabványt helyettesítenek vagy módosítanak. Magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban) bevezetett szabványok és szabványmódosítások MSZ IEC 60884-1:2002/A2:2015 Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra. 1. rész: Általános követelmények Ez a szabvány a készülékcsatlakozó készletek részét képező csatlakozódugókra, a vezetékhosszabbító készletek részét képező csatlakozódugókra és hordozható csatlakozóaljzatokra, továbbá a készülékek részét képező készülékcsatlakozó készletek részét képező csatlakozódugókra, a vezetékhosszabbító készletek részét képező csatlakozódugókra és hordozható csatlakozóaljzatokra vonatkozó MSZ IEC 60884-1:2007 szabvány módosítása. Az MSZ IEC 60884-1:2007 ezzel az MSZ IEC 608841:2002/A2:2015 módosítással együtt érvényes. Angol nyelvű változatban bevezetett szabványok és szabványmódosítások (kivonatos ismertetés nélkül) MSZ EN 50270:2015 Elektromágneses összeférhetőség. Villamos készülékek éghető gázok, mérgező gázok vagy oxigén érzékelésére és mérésére *MSZ EN 50341-2-20:2015 45 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű szabadvezetékek. 2-20. rész: Észtország nemzeti előírásai (NNA) (az EN 50341-1:2012 alapján) MSZ EN 50393:2015 A 0,6/1,0 (1,2) kV névleges feszültségű elosztóhálózati kábelek szerelvényeinek vizsgálati módszerei és követelményei MSZ EN 50598…..:2015 A hajtásrendszerek, motorindítók, erősáramú elektronikák és vezérelt alkalmazásaik környezetbarát tervezése című szabványsorozat *-1, *-2 jelzetű részei *MSZ EN 50618:2015 Villamos kábelek fotovillamos (PV-) rendszerekhez (BT(DE/NOT)258) *MSZ EN 50625-2-1:2015 Hulladék elektromos és elektronikus berendezések (WEEE) gyűjtésének, szállításának és kezelésének követelményei. 2-1. rész: Lámpák kezelési követelményei MSZ EN 50636…..:2015 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság című szabványsorozat -2-91, -2-92, *-2-94, *-2-100 jelzetű részei MSZ EN 60034-2-1:2015 Villamos forgógépek. 2-1. rész: A veszteségek és a hatásfok vizsgálatokkal való meghatározásának szabványos módszerei (a vontató járművek gépeinek kivételével) (IEC 60034-2-1:2014) MSZ EN 60079…..:2015 Robbanóképes közegek című szabványsorozat -2, -26 jelzetű részei

17

MSZ EN 60092-507:2015 Villamos berendezések létesítése hajókon. 507. rész: Kis vízi járművek (IEC 60092-507:2014) MSZ EN 60099…..:2015 Túlfeszültség-levezetők című szabványsorozat -4, *-9 jelzetű részei MSZ EN 60118-4:2015 Elektroakusztika. Hallókészülékek. 4. rész: Indukciós hurokrendszerek hallókészülékekhez. A rendszerteljesítmény követelményei (IEC 60118-4:2014) MSZ EN 60127-2:2015Miniatűr biztosítók című szabványsorozat -6, -1:2007/A2 jelzetű részei *MSZ EN 60255-121:2015 Mérőrelék és védelmi készülékek. 121. rész: Távolsági védelem működési követelményei (IEC 60255-121:2014) *MSZ EN 60297-3-108:2015 Elektronikus berendezések vázszerkezete. A 482,6 mm-es (19 hüvelykes) sorozatú vázszerkezetek méretei. 3-108. rész. R típusú rekeszek és fiókok méretei (IEC 60297-3-108:2014) MSZ EN 60299:2015 Háztartási villamos takarók. A működési jellemzők mérési módszerei (IEC 299:2014) MSZ EN 60318-3:2015 Elektroakusztika. Emberi fej- és fülszimulátorok (műfejek és -fülek). 3. rész: Akusztikus csatoló audiometriában használatos fülre helyezhető fülhallgatók kalibrálásához (IEC 60318-3:2014) *MSZ HD 60364-8-1:2015 Kisfeszültségű villamos berendezések. 8-1. rész: Energiahatékonyság (IEC 60364-8-1:2014, módosítva) MSZ EN 60598-2-22:2015 Lámpatestek. 2-22. rész: Egyedi követelmények. Tartalékvilágítási lámpatestek (IEC 60598-2-22:2014) MSZ EN 60601-2-27:2015 Gyógyászati villamos készülékek. 2-27. rész: Elektrokardiográf-monitorkészülékek alapvető biztonságra és lényeges működésre vonatkozó követelményei (IEC 60601-2-27:2011 + corrigendum 2012 májusi helyesbítés) MSZ EN 60645-1:2015 Elektroakusztika. Audiometriás berendezések. 1. rész: Tisztahang-audiometriás berendezések (IEC 60645-1:2012) MSZ EN 60695…..:2015 A tűzveszélyesség vizsgálata című szabványsorozat -2-11, -9-2, -10-2 jelzetű részei MSZ EN 60904-8:2015 Fotovillamos eszközök. 8. rész: Fotovillamos (PV-) eszközök spektrális érzékenységének mérése (IEC 60904-8:2014) MSZ EN 60947-4-3:2015 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 4-3. rész: Kontaktorok és motorvédő kapcsolók. Váltakozó áramú, félvezetős vezérlők és kontaktorok nem motoros terhelésekhez (IEC 60947-4-3:2014) MSZ EN 61243-3:2015 Feszültség alatti munkavégzés. Feszültségkémlelők. 3. rész: Kétpólusú, kisfeszültségű típus (IEC 61243-3:2014) MSZ EN 61255:2015 Háztartási, villamos fűtésű párnák. A működési jellemzők mérési módszerei (IEC 61255:2014) MSZ EN 61287-1:2015 Vasúti alkalmazások. A gördülőállományra szerelt áramátalakítók. 1. rész: Jellemzők és vizsgálati módszerek (IEC 61287-1:2014) MSZ EN 61331…..:2015 Gyógyászati diagnosztikai röntgensugárzás elleni védőeszközök című szabványsorozat -1, -2, -3 jelzetű részei MSZ EN 61340…..:2015 Elektrosztatika című szabványsorozat -4-4:2012/A1, *-4-8 jelzetű részei MSZ EN 61347-2-13:2015 Lámpaműködtető eszközök. 2-13. rész: LED-modulok egyenárammal vagy váltakozó árammal táplált elektronikus működtetőeszközeinek követelményei (IEC 61347-2-13:2014) MSZ EN 61481…..:2015 Feszültség alatti munkavégzés. Fázisegyeztetők című szabványsorozat -1, -2 jelzetű részei

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

MSZ EN 61482-1-2:2015 Feszültség alatti munkavégzés. Védőruházat a villamos ív hőhatásai ellen. 1-2. rész: Vizsgálati módszerek. 2-es módszer: Az anyag és a ruházat ívvédelmi osztályának meghatározása korlátozott és irányított ív használatával (rekeszes vizsgálat) (IEC 61482-1-2:2014) MSZ EN 61534…..:2015 ramvezető sínrendszerek című szabványsorozat -1:2011/A1, -21, -22, jelzetű részei MSZ EN 61577-3:2015 Sugárvédelmi mérőműszerek. Radon és radonbomlástermékek mérőműszerei című szabványsorozat *-3, *-4 jelzetű részei *MSZ EN 62137-4:2015 Elektronikai alkatrészek szereléstechnológiája. 4. rész: Az Area-Array típusú elemekkel felületre szerelhető eszközök forrasztott kötéseinek élettartam-vizsgálati módszerei (IEC 62137-4:2014) MSZ EN 62290…..:2015 Vasúti alkalmazások. A városi kötött pályás közlekedés szervezése, valamint vezérlő- és biztosítórendszerei című szabványsorozat -1, -2 jelzetű részei MSZ EN 62353:2015 Gyógyászati villamos készülékek. Gyógyászati villamos készülékek ismétlődő és javítás utáni vizsgálata (IEC 62353:2014) *MSZ EN 62442-3:2015 Lámpaműködtető eszközök energetikai követelményei. 3. rész: Halogénlámpák és LED-modulok működtetőeszközei. Mérési módszer a működtetőeszköz hatékonyságának meghatározásához (IEC 62442-3:2014) MSZ EN 62485-3:2015 Akkumulátorok és akkumulátortelepek biztonsági előírásai. 3. rész: Vontatási akkumulátorok (IEC 62485-3:2014)

*MSZ EN 62504:2015 Általános világítás. Világítódiódás (LED-) termékek és kapcsolódó berendezések. Szakkifejezések és meghatározásuk (IEC 62504:2014) MSZ EN 62586…..:2015 A feszültségminőség mérése villamosenergia-ellátó rendszerekben című szabványsorozat *-1, *-2 jelzetű részei *MSZ EN 62770:2015 Folyadékok elektrotechnikai használatra. Használatlan, természetes észterek alkalmazása transzformátorokban és hasonló jellegű villamos berendezésekben (IEC 62770:2013) *MSZ EN 62798:2015 Villamos fűtésű ipari berendezések. Infravörös sugárzók vizsgálati módszerei (IEC 62798:2014) *MSZ EN 62813:2015 Villamos és elektronikai berendezésekben használt lítiumion kondenzátorok. Villamos jellemzők vizsgálati módszerei (IEC 62813:2015) *MSZ EN 62826:2015 Felülettisztítók. Kereskedelmi felhasználású kerékmeghajtású (önjáró) vagy a nélküli padlóápoló gépek. A működési jellemzők mérési módszerei (IEC 62826:2014) MSZ EN 62841…..:2015 Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság című szabványsorozat -2-2, -2-4, -2-5 jelzetű részei *MSZ EN 62929:2015 Takarítórobotok háztartási használatra. Vegytisztítás: A működési jellemzők mérési módszerei (IEC 62929:2014) Kosák Gábor okl. villamosmérnök Magyar Szabványügyi Testület MEE-tag [email protected]

Nagy elismerés a magyar szabványosításnak

októberében Ausztráliában, Melbourne-ben rendezték meg. Az ülés nagy sikerrel zajlott le, amit az is jellemez, hogy a TC 13 bizottság majdnem minden tagja, 53 fő vett részt rajta.

Az IEC/TC 13 Villamosenergia-mérés és Szabályozás Műszaki Bizottság Budapesten tartotta bizottsági ülését. Az IEC Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 2015. évi bizottsági ülését az MSZT székházában tartotta meg április 13–16. között Az ülést követően a nemzetközi műszaki bizottság európai tükörbizottsága, a CENELEC/TC 13 is ülésezett április 16–17. között. Az IEC/TC 13 a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságnak a villamosenergia-fogyasztás és terhelésszabályozás mérő- és vezérlőberendezéseinek nemzetközi szabványosítására szakosodott műszaki bizottsága. A bizottságnak 49 teljes jogú és 15 megfigyelő tagja van. A bizottságnak mind az öt lakott kontinensről vannak tagjai. Ez az IEC égisze alatt működő egyik legrégebbi műszaki bizottság. Az IEC/TC 13 titkárságát a bizottság 1948-as megalakulása óta Magyarország látja el. A magyar titkárság annak nemzetközi szintű elismerése, hogy a villamos fogyasztásmérőt Bláthy Ottó szabadalmaztatta 1889-ben, és az elektromechanikus mérők máig e szabadalom szerint működnek. Az európai és nemzetközi szabványosításban Magyarország ezt az egyetlen titkárságot gondozza. A bizottsági ülés megrendezése az MSZT, a magyar szabványosítás nagy eredménye, mivel rangosabb nemzetközi vagy európai szabványosítási ülést több mint tíz éve nem rendeztek Magyarországon. Az ülés magyarországi megrendezését az IEC/TC 13 magyar tükörbizottsága, az MSZT/MB 842 „Berendezések villamos energia mérésére és terhelésszabályozásra műszaki bizottság ajánlotta fel, és a Gnarus Mérnökiroda Kft. anyagi támogatásával jöhetett létre. Az IEC/TC 13 2015. évi bizottsági ülése nagy esemény az IEC bizottság életében, az előző bizottsági ülést 2011

Az IEC bizottsági ülés eseményei: Az első szakaszban az IEC/TC 13 következő munkacsoportjai üléseztek: WG 11 „Villamos fogyasztásmérő berendezések” munkacsoport, amely az elektronikus mérők típusvizsgálati előírásainak kidolgozásával foglalkozik. WG 14 „Adatcsere mérőleolvasáshoz, tarifa- és terhelésszabályozáshoz” munkacsoport, amely azokkal az intelligens fogyasztásmérő berendezésekkel való adatcserével foglalkozik, amelyek képesek rögzíteni, feldolgozni és az érintett feleknek továbbítani ezt az információt. WG 15 „Okos fogyasztásmérők funkciók és eljárások” munkacsoport, amely az előrefizetős fogyasztásmérő rendszerek és fogyasztásmérők szabványosításával foglalkozik. A munkacsoporti üléseken a folyamatban levő szabványkidolgozásokat tekintették át, és ezekkel kapcsolatban hoztak döntéseket. A második szakaszban az IEC/TC 13 plenáris ülésére került sor. Az IEC/TC 13 elnöki beszámolója után a WG 11 munkacsoport vezetője, Bruno Ricciardi úr beszámolt az IEC 62052-31 Váltakozó áramú villamos fogyasztásmérő berendezések. Általános követelmények, vizsgálatok és vizsgálati feltételek. 31. rész: Általános követelmények és az IEC 62053-41 Egyenáramú villamos fogyasztásmérő berendezések. Egyedi követelmények. 41. rész: Sztatikus fogyasztásmérők hatásos energia mérésére (0,5-ös és 1-es osztály) című szabványok újabb kiadásának előkészületi munkáiról, valamint az IEC 62052 / 62053 / 62054 szabványsorozatok módosításainak előkészületeiről és az IEC 62052 / 62053 sorozatok jövőbeli felülvizsgálatainak terveiről. Ezután a PT 62057 „Vizsgálóberendezések, -technikák és -eljárások villamos fogyasztásmérők számára” munkacsoport vezetője, Frank Herrmann úr számolt be a munkacsoport

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

18

tevékenységéről, az IEC 62057 szabvány gondozásáról. Ezt követően a WG 14 „Adatcsere mérőleolvasáshoz, tarifaés terhelésszabályozáshoz” munkacsoport vezetője, Thomas Schaub úr beszámolt az IEC 62056 Villamos fogyasztásmérés. Adatcsere mérőleolvasáshoz, tarifa- és terhelésszabályozáshoz szabványsorozat szabványai új kiadásának előkészületeiről. Végezetül a nemrég alakult PT 62056-6-9 munkacsoport vezetője beszámolt az IEC 62056-6-9 Megfeleltetés a Közös Információs Model (IEC 61968-9) üzenet profilok és a DLMS/COSEM (IEC 62056) adatmodellek és protokollok között alcímű készülő szabvány kiadásának előkészületi munkáiról. A WG 15, Okos fogyasztásmérők funkciók és eljárások munkacsoport vezetője, John Cowburn úr beszámolt az IEC 62055 „Villamos fogyasztásmérés. Fizetős rendszerek” szabványsorozat következő szabványai új kiadásának előkészületeiről. Ezek: 1-0. rész: Fizetős rendszerek együttműködési keretei; 4-1. rész: szabványos átvitel előírása (STS). Alkalmazási réteg eljárás; 6-1. rész: Fizetős rendszerek üzleti funkciói. Az IEC/TC 13 elnökség beszámolt több műszaki bizottsággal,

valamint az ACTAD, ACEC, ACSEC, EURELECTRIC szervezetekkel ápolt kapcsolatokról és ismertette a stratégiai üzleti tervet. A következő bizottsági ülésre 2018-ban kerül sor. CENELEC/TC 13 plenáris ülés: Kihasználva, hogy az európai bizottság tagjai, szakértői egyben a nemzetközi bizottság tagjai is, a CENELEC/TC 13 is megtartotta plenáris ülését. Az előző CLC/TC 13 plenáris ülést 2013 novemberében, Brüsszelben tartották. A mostani ülés legfőbb célja volt a CLC/TC 13 jövőbeli szabványosítási munkája irányvonalának meghatározása a CEN, CENELEC és az ETSI által kiadott M/441 „Mérőműszerek számára nyílt szerkezet kifejlesztése szolgáltatói mérőkhöz, beleértve az együttműködést lehetővé tevő kommunikációs protokollokat” tárgyú Európai Szabványosítási Mandátum keretein belül. Szakmai programként a résztvevők látogatást tettek a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítás (MAVIR) központi vezérlőtermében. Kosák Gábor MSZT/MB 842 titkár

HÍREK

Röviden a XII. ENERGOexpo-ról 2015. május 28-29-én került megrendezésre, immár 12. alkalommal az ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia a debreceni Nagyerdei Stadionban. A helyszínválasztás impozánssá tette a kiállítást és a rendezvényt, csak az előadó tér kicsit világos volt a prezentációk kivetítéséhez.   Idén szerényebb körülmények között, de nagyobb sikerrel 134 nm-en, 12 kiállító mutatta be termékeit a látogatónak. A rendezvény két napja alatt 40 előadás hangzott el. Az energia egyre inkább fókuszba kerül. Ha csak ez év elejétől nézzük az eseményeket, rendszeresen intézkedések bevezetésére kerül sor. Pl. a napelemekre környezetvédelmi termékdíjat vetnek ki, majd jött az a rendelet, hogy szeptember 26-a után már csak kondenzációs kazánok kerülhetnek forgalomba az Európai Unióban, hiszen ezzel akár 20%-os energiát is meg lehet takarítani. A paksi atomerőmű bővítéséről is sok szó esik a híradásokban, ahogyan a megújuló energiákról is és persze itt van a nagyvállalatokra nézve kötelező jellegű energetikai audit is. KONFERENCIA A kiállítással párhuzamosan mindkét nap nagy érdeklődésre számottevő konferencia folyt. A rendezvény első napján a hazai atomenergetikáé, az ipari energiahatékonyságé és az energetikai auditálásé volt a főszerep. A második napon a LED-konferenciában voltunk érdekeltek. Ezért az előadások csokrából két csoportot emelek ki: A hazai atomenergetika szekcióban az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. részéről Czibula Mihály, kiemelt projektvezető előadásában ismertette a C15-üzemeltetési ciklus hosszabbítását a Paksi Atomerőműben, majd a nukleáris kommunikáció kihívásairól dr. Kovács Antal, kommunikációs igazgató tartott színes összeállítást. A paksi beruházás indokait és projekt aktuális helyzetét dr. Hugyecz Attila az Atomenergetikai Elemző Főosztály, főosztályvezetője ismertette. A „Jövő energiájáról a jövő generációjának” címet viselő szekció nemcsak az egyetemista és középiskolai tanulókat

19

vonzotta, hanem a vállalatoktól érkező konferencia résztvevőket is. Az előadók az elméletet gyakorlati példákkal és mérésekkel alátámasztott adatokkal is szemléltették, az érdekes, látványos előadásokon a hallgatók. A második nap a megújuló energiák napja mellett a. MEE Világítástechnikai Társaság LED konferenciája vonzotta, nemcsak a szakmai közönséget, hanem azokat is, akik a téma iránt nyitottak, vagy tanulni akarnak. Rubint Dezső, a MEE Debreceni Szervezet elnöke, a LED szekció levezető elnökeként kiemelte azt, hogy a szekció a modern, gazdaságos világítástechnika aktuális kérdéseit tűzte napirendre. A LED konferencián elhangzott előadásokról részletes beszámolót olvashatnak e lapszám 23-ik oldalán Erbeszkorn Lajos összeállításában. Az előadások teljes körűen összefoglalták a LED-es fényforrások alkalmazásának elvi és gyakorlati kérdéseit. A hallgatóság részéről a legnagyobb érdeklődést az adaptív közvilágítás kialakításával foglalkozó előadás váltotta ki. KIÁLLÍTÁS A kiállító cégek túlnyomóan az energetikai háttéripar és alternatív energiaforrások tematikában jelentek meg a kiállított termékeikkel. Véleményük szerint, itt a jövő szakembereit is elérhetik. 

Kiállítói standok Az ELEKTROTECHNIKA folyóirat is, mint médiapartner jelen volt a két napos eseményen. Tóth Éva

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Világítástechnika Majoros András

A szabványosított káprázásértékelés kritikája 1. rész A minőségi mesterséges világítás legfontosabb követelménye a zavaró káprázás korlátozása. Az EN 12464 Európai Szabvány megengedhető értékeket ír elő a káprázást jellemző értékekre, és számítási eljárást közöl ezen UGR értékek meghatározására. A szabványosított számítási eljárással kapcsolatban kételyek merültek fel, amelyek lényegében érintik annak egészét: a fogalmi meghatározásokat, a zavaró fénysűrűség hatásának értelmezését inhomogén világítótesteknél, a látótér egyes részeinek hatását, a Guth index szerepét a látótér érzetként felfogott fénysűrűségeinél. A cikk ezeket a kételyeket elemzi, és egyidejűleg elképzeléseket közöl a remélhetőleg helyes módosításokra. A cikk két részre bontva kerül közlésre, a II. rész a következő lapszámban jelenik meg Limitation of discomfort glare is the most important requirement of nowadays artificial lighting from point of view of quality. This requirement is standardised by UGR values in the 12464 European Standard, and there is a method for calculation of the required UGR characteristic as well. Problems have been risen about the correctness of the standardised evaluation. These doubts touch upon the whole equation: the definition of the components, the effect of disturbing luminance in case of inhomogeneous luminaires, the effect of different part of field of view, the role of Guth index in all perceived luminance of field of view. The paper examines the above scruples and gives propositions for a probable more correct improvements of the valuation. The paper is published in two parts., the secund part will be published int he next journal. Jelen tanulmány terjedelmi okokból két részben kerül közlésre. Az I. rész a kritika alá vont alapösszefüggés egészét és az összefüggés számlálóját érintő észrevételeket tartalmazza. A II. rész az alapösszefüggés nevezőjében megfogalmazott hatásokat elemzi. A cikk részben vitaindító szándékkal, részben a tapasztalatok összevetésének szándékával jelenik meg. Várjuk a hozzászólásokat. (Szerkesztőbizottág)

Az előzőek alapján elemzem a szabványosított káprázásértékelést, kételyeket fogalmazok meg és lehetséges válaszokat. Az utóbbiak esetenként a már rendelkezésre álló ismeretek alapján beláthatók, sok esetben olyan célirányos kísérleti alátámasztást igényelnek, amelyek természetesen messze meghaladják jelen kereteket. A zavaró káprázás korlátozása napjaink világítástechnikai gyakorlatának egyik legfontosabb feladata. A mesterséges világítási berendezéseket megfelelő káprázáskorlátozással kell tervezni, és esetenként tudni kell a megfelelőséget ellenőrizni a világítási berendezés üzembe helyezése után. A zavaró káprázás értékelése jelenleg az idézett szabvány szerint történhet. A zavaró káprázás értékelésére az alábbi alapösszefüggés szolgál:

E szabvány követelményként UGR határértékeket ad az egyes belsőtér-rendeltetésekhez. Adott helyiség világítási berendezésének kápráztatását jellemző UGR érték ezt a határértéket nem haladhatja meg. A világítástechnikai gyakorlat számára tehát adva vannak zavaró káprázásra vonatkozó szabványosított követelmények és az alapösszefüggés, aminek alapján az aktuális zavaró káprázást tervezés során számolni, meglévő berendezés esetén ellenőrizni kell. Olyan mérőberendezés, amelyik a zavaró káprázás nagyságát mérné, nem létezik. Így egyetlen lehetőség, hogy egy összefüggés, jelen esetben az alapösszefüggés segítségével határozzuk meg, tervezés során katalógusadatokból, ellenőrzésnél mért értékekből. A káprázásértékeléssel kapcsolatos elméleti megfontolások továbbá a mindennapi tapasztalatok indokolják, a szabványosított alapösszefüggés kritikai vizsgálatát. Ennek keretén belül célszerű áttekinteni mindazokat a kisebb-nagyobb problémákat, amelyek jelen alapösszefüggéssel kapcsolatban felmerülhetnek, illetve felmerülnek. Ennek kíván megfelelni a következő tanulmány. Az alapösszefüggés matematikailag pontatlan, föltehetőleg a következők szerinti képletet értették alatta:

ahol, az idézett szabvány szerint és az 1.ábrán értelmezve: UGR – A zavaró káprázás mértékét mennyiségileg jellemző szám, L – az egyes lámpatestek világító felületének fénysűrűsége az észlelő szemének irányából nézve, cd/m2, ω − az egyes lámpatestek világító felületének térszöge az észlelő szemének irányából nézve, sr, p − a Guth-féle helyzetindex az egyes lámpatestekre, ami azok látóvonalhoz viszonyított eltérésétől függ,

A belsőtéri világítások az EN 12464-1 Európai Szabvány követelményei alapján létesülnek. A világítástechnikus alkalmazó számára a szabvány kész tény, érvényességi idején belül naprakész. A szabvány alkalmazása nem igényelheti kidolgozásának hátterét képező anyagok, esetleges újabb kapcsolódó kutatások ismeretét. A szabványosított módszer lehet egyszerűsített az elvileg kifogástalan módszerhez képest, azonban semmiképpen nem tartalmazhat pontatlan fogalmakat, nem mondhat ellent világítástechnikai alapismereteknek, gyakorlati tapasztalatoknak és legfőképpen önmagának. 1. ábra A káprázásvizsgálat koordináta-rendszerei

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

20

Lb n

− a háttér fénysűrűsége cd/m2–ben, értéke Eind /π –el számolva, ahol Eind a függőleges közvetett megvilágítás az észlelő szemének helyén, − a látótérben lévő vizsgált lámpatestek száma.

A káprázás olyan polárkoordináta-rendszerben vizsgálható, aminek origója a szemlélő szeme, meghatározó tengelye pedig a látóvonalnak nevezett nézési irány. A Guth-féle helyzetindex az R-T-H derékszögű koordináta-rendszerben értelmezett, ahol R tengely a nézési irány. A szabvány magyar fordításában a lámpatest kifejezés használata pontatlan. Lámpatest ugyanis a fényforrásokat nem tartalmazó szerkezet megnevezése, ha a lámpatest fényforrást is tartalmaz, akkor a szakmailag pontos megnevezés világítótest (lásd Világítástechnikai Kislexikon). Jóllehet a hétköznapi gyakorlatban rendszerint mindkettőre egyszerűen lámpa megnevezést használják, szabvány szinten azonban a pontosság e tekintetben is elvárható. A következőkben a világítótest vagy világítótestet értve alatta lámpa kifejezéseket használom. Az összefüggés felépítését, nevezetesen, hogy a káprázás mértéke a zavaró fénysűrűség négyzetétől, térszögétől, egyenes arányban, a helyzetindex négyzetétől és háttér és látótér fénysűrűségétől fordított arányban függ, nem kívánom vitatni. Nem tekintem a struktúra változtatásának, ha a háttér mellett a látótér hatása is beépül az összefüggésbe. Azonban az, hogy a káprázás értékelése során – melyik lámpákat kell számításba venni, – miként értelmezhető az L2, – milyen a háttér és látótér fénysűrűségének hatása, mindenképpen pontosításra szorul, mert az alapösszefüggés erős kétségeket támaszt. Sorra véve a vélt pontatlanságokat, az alapösszefüggés módosításában – az újraértelmezett fogalmakat, változókat lila szín, – az új fogalmakat, változókat, kiegészítéseket kék szín jelöli.

1. Melyik lámpákat kell számításba venni? Nem minden látótérben lévő világítótest zavaró, ezt a körülményt a káprázásvizsgálat során figyelembe kell venni. Az összefüggés matematikai vizsgálata nyújt erre módot. Tételezzük fel, hogy egyetlen világítótest zavaró hatásának vizsgálata a feladat, az erre egyszerűsített összefüggés

akkor ennek logaritmusa negatív, tehát egy ilyen helyzetben a világítótest csökkentené a többi világítótest zavaró hatását, ez nyilván képtelenség, következésképpen az ilyen világítótestet ki kell hagyni az képlet összegezéséből. Van-e az ilyen esetnek realitása? Vizsgáljunk meg egy 2. ábra szerinti reális geometriai esetet, az ábra a nézési irányon átmenő függőleges síkot mutatja. Erre a geometriára, a lámpához rendelhető a Guth-féle helyzetindex, a helyzetet jellemző H/R=0,7, T/R=0 esetén, p=4,2 A háttér várható fénysűrűsége néhány 100 cd/m2. Például egy ρ= 0,6 reflexiós tényezőjű matt mennyezet - oldalfal háttér, aminek megvilágítása E= 500 lx, (ez egy kimondottan világos háttér) esetén a háttér fénysűrűsége Lb = ρ*E/π = 0,6*500/3,14= 96 cd/m2 Erre a geometriai elrendezésre a feltételezett háttér mellett a vizsgált hányados

2. ábra A vizsgált eset geometriai elrendezése Az a fénysűrűség-határérték, amely alatt az adott lámpát ki kell zárni a vizsgált kápráztató világítótestek köréből 1 = 7,38*10-6 L2  L = 360 cd/m2 Ilyen fénysűrűségű az a világítótest, amelynek fényerőssége 55o alatt I = L*A’ = 360* 0,29 = 104 cd. Ez az érték a gyakorlatban előfordulhat. Az előzőek miatt és alapján a bázis összefüggést bővíteni kell a következők szerint

és azokat a világítótesteket, amelyekre fennáll, hogy

ki kell hagyni az összegezésből. Ez a megkötés az alapösszefüggés további módosító kiegészítése esetén is értelemszerűen szükséges. 2

2. Miként értelmezhető az L ? A lámpatestek fénysűrűség-eloszlása a felületük mentén lehet – homogén, amikor a lámpatest minden felületelemének fénysűrűsége, valamely irányból és távolságból szemlélve ugyanaz, vagyis L állandó vagy – inhomogén, amikor a világítótest-felület részeinek a fénysűrűsége valamely irányból és távolságból szemlélve nem azonos, vagyis L változó. Ilyen esetben a világítótest fénysűrűség-felület menti változását egy L(α,β) eloszlás függvény jellemzi, ahol α, β a megfigyelő ponttól értelmezett szögek. Homogén fénysűrűség-eloszlást szolgáltathatnak azok a lámpák, amelyeknek fénykibocsátó felületei általában Lambert-törvény szerint szórva sugározzák a fényt. Ilyennek tekinthetők jó közelítéssel a gyakorlatban az opál burás gömblámpák (3a), a tejüvegszerű burkolatú lámpák (3b), a kis felületről (kb. 1o alatt látható) sugárzó lámpák (3c). Ezzel kapcsolatban célszerű emlékeztetni arra, hogy az egyenletes fénysűrűségűnek látszó felület nem feltétlenül homogén, de annak tekinthető. Homogén fénysűrűség-eloszlású világítótesteknek – a fénysűrűsége minden irányból egyetlen L értékkel, – hatása az alapösszefüggésben pedig ennek négyzetével, L2-el jellemezhető.

3. ábra Homogén fénysűrűség-eloszlású világítótestek

21

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

4. ábra Inhomogén fénysűrűség-eloszlású világítótestek Inhomogén fénysűrűség-eloszlásúak azok a világítótestek, amelynek fénykibocsátó felületeinek fénysűrűsége valamely irányból és távolságból szemlélve változó. Ilyennek tekinthetők a gyakorlatban a tükrös lámpák (4a), továbbá azok a többé-kevésbé átlátszó felülettel határolt lámpák, amelyeknek a felülete nem opál burás és/vagy belülről egyenlőtlenül világított (4b, 4c). Várhatóan ilyen a LED-lámpák nagy része. Inhomogén fénysűrűség-eloszlású világítótesteknek – a fénysűrűsége, valamilyen L(α,β) eloszlásfüggvénnyel jellemezhető, – hatása szükségszerűen csakis olyan egyetlen ún. Lef effektív fénysűrűségérték négyzetévek (Lef2) jellemezhető, amely kielégíti az 5. ábra egyenleteit. A probléma, hasonló a váltakozó áram hatásánál értelmezett effektív értékhez, csak amíg ott időbeni változás, ez esetben a felület menti eloszlás a súlyozás alapja. Ennek szemléltetésére nézzünk egy egyszerű példát. Egy lámpa két egyenlő térszög alatt látott felülete eltérő fénysűrűségű, legyen az egyik felének fénysűrűsége 1000 cd/m2 a másik felének pedig 5000 cd/m2. Mennyi az effektív érték? Lef = [(10002 *0,5ωlámpa,+ 5000* 0,5ωlámpa)/ ωlámpa]0,5= = (1 000 000 *0,5ωlámpa,+ 25 000 000* 0,5ωlámpa)/ ωlámpa]0,5= = (13 000 000 *ωlámpa/ ωlámpa]0,5 = (13 000 000] 0,5= 3 650 cd/m2 Minthogy e vizsgált világítótest átlagos fénysűrűsége 3000 cd/m2, ha az átlag fénysűrűséggel vennénk figyelembe a zavaró hatást, akkor (3000/3650)2 = 0,67-szeres hibával számolnánk. Az effektív fénysűrűség tehát nem egyszerű átlag, hanem eloszlástól függő négyzetes átlag, amiről elemzés nélkül csak az tudható, hogy a legkisebb és legnagyobb fénysűrűségérték között az eloszlás jellegétől függően bármilyen érték lehet. A jelenlegi technikai háttér mellett a világítótestek Lef effektív fénysűrűségének meghatározása korlátokba ütközik, a következők szerint: Napjaink gyakorlatában a lámpatesteket fényelosztási görbékkel, fényelosztási testekkel jellemzik. Ezekből vehető a lámpatest adott irányú fényerőssége, ami a lámpatest egészére (teljes világító felületére) vonatkozó érték.

Ebből következik, hogy a fényeloszlási görbék segítségével, csakis a világítótest adott irányhoz és megfigyelő távolsághoz tartozó átlagos fénysűrűsége határozható meg. A belsőtéri lámpák fénysűrűség-eloszlása a gyakorlatban használatos 0,5o-os vagy az 1o-os kézi fénysűrűségmérőkkel általában nem mérhető, mert ez a látószög néhány méter távolságból már a világítótest viszonylag nagy felületét méri. (Az egy 1o-os fénysűrűségmérő 4 m távolságról kb. 7 cm sugarú kör átlag fénysűrűségét méri.) Jelenleg a fénysűrűség-eloszlást mutató, fénysűrűségmérő kamera fényképe (6. ábra) az egyetlen lehetőség, amellyel a világítótest fénysűrűség felületi eloszlása, adott szemlélő pontból közelítő pontossággal meghatározható.

6. ábra Inhomogén fénysűrűség-eloszlás a fénysűrűségmérő kamera képén Az ilyen képek szemléltető hatása vitathatatlan. Maga a színskálás fénysűrűség-eloszlás közvetlenül nem használható a káprázás számítására, azonban a világítótest felületének felosztásával, az egyes elemek fénysűrűségátlaga meghatározható. Ezek segítségével a lámpa egészének Lef effektív fénysűrűsége jól közelíthető. Az előzőek miatt és alapján az alapösszefüggést célszerű átalakítani a következő formára

Összességében a világítótest Lef2 effektív fénysűrűség értékével kapcsolatban megállapítható, hogy a zavaró káprázás értékelése – csak homogén fénysűrűségű világítótest esetén lehetséges egyszerűen az alapösszefüggés segítségével, – inhomogén fénysűrűségű világítótestek esetén Lef effektív fénysűrűsége a tervezéshez nem áll rendelkezésre, a megvalósult berendezés ellenőrzésénél csak, speciális eszköz igénybevételével bonyolult eljárással állapítható meg. Tekintettel arra, hogy a belsőterek világításában használt lámpatestek számottevő részének, valószínűsíthetően többségének, fénysűrűség-eloszlása inhomogén, ennek figyelmen kívül hagyása elvi hiba és pontatlanságot eredményezhet. Folytatjuk...

Majoros András professzor emeritus BME Építészmérnöki kar MEE-VTT tagja E-mail: [email protected]

5. ábra Az Ief effektív fénysűrűség értelmezése

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

22

Erbeszkorn Lajos

Beszámoló a MEE Világítástechnikai Társaság LED-előadásairól XII. ENERGOexpo

Az esemény 2015. május 29-én délelőtt a debreceni Nagyerdei Stadion 3. emeletén kialakított kiállítási terület mellett elkülönített – alapvetően nem vetített képes előadások számára ideális – térben történt. Az előadássorozat része volt a XII. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferenciának, az előadók lényegében a VI. LED Konferencia előadásait ismételték. A levezető elnök a MEE Debreceni Szervezetének elnöke, Rubint Dezső volt. Az első előadó, Rajkai Ferenc (Hungaroproject Mérnökiroda Kft.). Előadásának címe: „LED-világítás tervezési tapasztalatai egy irodaház kapcsán”. A beruházók jót és olcsón akarnak. Ezért nagyon fontos a tervező kapcsolata a beruházókkal, egyeztetések, vélemények cseréje. A példaként szolgáló épület Budapest egy forgalmas főútvonalán van. Formavilágában egyszerű: középfolyosós irodaépület, két oldalon természetes világítással rendelkező különböző méretű irodákkal. A beruházói egyeztetés után a kiválasztott lámpatesteket el kellett fogadtatni a többi tervezővel (építész, belső építész) is. A műszaki adatok alapján adott mintaterületekre számítási modellek készültek. Az eredmények alapján a társtervezők véleményére alapozott módosítások kerültek bevezetésre, majd az így kialakult rendszerhez illeszkedett a villamos tervek elkészítése. Végezetül: jó világítástechnikai eredményhez (a LED-es alkalmazásoknál is) megbízható kiindulási adatokból megfelelő kommunikációval lehet a tervezőnek eljutnia. Esztergomi Ferenc (HOFEKA Kft.) a „LED-es lámpatestek valós élettartamának közelítő mérése” című előadásában utalt arra hogy a lámpatestek alapvető paramétere (ajánlatkérésekben, pályázatokban) azok élettartama. Az élettartamot a lámpatest által kibocsátott fényteljesítmény (fényáram) adott százalékú csökkenéséig eltelt működési idő jelenti. Mérése nem egyszerű: egy átlagév kb. 8766 órából áll. Egyrészt a kültéri körülmények és egy stabilizált, folyamatos üzemeltetés között a lámpatestbe bezárt LED másként viselkedik. Másrészt a lámpatestekbe bezárt LED-ek száma akár a százat is elérheti. Reális kiinduló információ lehet a gyártó által szolgáltatott diagram, amely az átmenet hőmérséklete, a fényteljesítmény és az üzemelési idő összefüggéseit mutatja. A javasolt és kivitelezett módszer: a LED-es lámpatestek kezdeti, majd az állandósult üzemi hőmérsékletét elérő állapotában a kibocsátott fényteljesítmény mérése. Ez szolgál az élettartambecslés alapjául. Az előadó kitért más gyártók által alkalmazott számítási módszerekre is. Kovács Csaba (ÉMÁSZ Nyrt.) „Adaptív LED-es közvilágítás a gyakorlatban” című előadásában ismertette az ELMŰ/ÉMÁSZ Társaságcsoportnál 2011-ben kezdődött távfelügyelettel egybekötött LED-es közvilágítások (Miskolc, Gödöllő, Hejőkeresztúr) tapasztalatai alapján 2014-ben a GE Hungary és Szentendre város önkormányzata együttműködésével egy Magyarországon teljesen új technológiának számító közvilágítási vezérlés kivitelezését. A mozgásérzékelőkkel ellátott fényforrások két utcában lettek megvalósítva. Az adaptív (alkalmazkodó) világítás rendszere felismeri az elhaladó embert vagy járművet és ennek megfelelően dimmelésekkel, időtartamokkal optimalizálja a világítást. 2015 januárjában lett élesítve az adaptív rendszer.

23

Montázs: a stadion képén a konferencia emblémája A lényeg: a közvilágításra fordított fényteljesítményt időben és térben úgy minimalizálja, hogy a közlekedés biztonsága ­– ha lehet – még növekedjen is. A LED-es korszerűsítés kb. 50% energiamegtakarítást jelent a dimmelt időszakok beszámítása nélkül. Nyugalmi állapotban a maximális energia negyede, harmada elegendő. A rendszer alkalmas forgalomszámlálásra, de még más lehetőségek is rejlenek benne. Viszont a jelenleg ajánlott világítási szabványok megfelelő átdolgozása szükséges, hogy ne akadályozzák a korszerű megoldások elterjedését. Erbeszkorn Lajos (MEE–VTT-tag): „A kevesebb fény sok esetben „több” is lehet?” kérdést tette fel az előadás címében. A válasza igenlő volt, és a megoldások a fényteljesítmény megfelelő helyre és térszögbe való kisugárzására utaltak. Az első részben ­– tekintettel a hallgatóság összetételére – a fény, a szem alapvető tulajdonságait és a világítástechnika néhány lényeges fogalmát ismertette. A második rész a szembeötlő problémákra utalás volt (sok évtizede kialakított és üzemelő, szakmai ellenőrzés nélküli rendszerek; kellően nem átgondolt, elsődlegesen nem az emberi szemhez igazodó előírások, szabványok; megfelelő képesítés nélküli kivitelezések; domináló fényforrás-, lámpatestgyártói elképzelések). Az előadó lényegesnek tartja, hogy a közvilágítást a legrosszabb esetekre kell tervezni, azaz esős és ködös időkre (hogyan és hova világítunk). Óvakodni kell a magas színhőmérsékletű fényforrások (nagyobb, mint 4500 K) alkalmazásától, mivel a legújabb kutatások szerint az ember anyagcsere-folyamatainak változása következtében a sárga folt este százszor érzékenyebbé válik és a nagy energiájú, de a szemgolyón még áthatolni képes kék színérzetet keltő fotonok irreverzibilisen károsítják az érzékelő sejteket. Javaslat: célszerű lenne, ha a gyártók a körszimmetrikus sugárzók mellett a féltérbe sugárzó (autóknál a tompított fény eloszlású), valamint négyszögletes térszögbe sugárzó lámpatesteket is forgalomba hoznának elsődlegesen a sportpályák, díszkivilágítások számára.

2. ábra Adaptív kommunikációs rendszer vázlata Összeállította: Erbeszkorn Lajos [email protected]

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Hírek Energetikai hírek a világból Dr. Bencze János A kínai energia-szektor reformja az energiahatékonyság és a megújuló energiák bázisára épül

Kínának tisztább energiára van szüksége és azt lényegesen hatékonyabban kell tudnia felhasználnia - jelentette ki a kínai kormány szóvivője az idei év áprilisában, amikor nyilvánosságra hozta az energiaszektor jövőjével kapcsolatos reform részleteit taglaló tanulmányt. A közzétett dokumentumot számos minisztérium és tudományos testület készítette közösen, a világ legnagyobb energiaszolgáltatója a kínai állami villamos művek egyetértésével. A reformterv széleskörű változtatásokat foglal magában, a megújuló energiák fokozott használatát, energiahatékonyságot, stb. mindezen modernizációra, hosszú évek során kerülhet csak sor, mondja a tanulmány. Forrás: Huffington Post/27 May 2015

Az Angol villamos energetikai átviteli rendszerirányítás javasolja az európai rendszerhez való csatlakozást

Az angol villamos energetikai rendszerirányítás elnök-vezérigazgatója 2015 májusában felhívta a kormány figyelmét arra, hogy mielőbb csatlakozni kell az európai hálózathoz - az európai villamos energia piachoz- , függetlenül attól, hogy a népszavazás hogyan dönt az ország státuszával kapcsolatban. Marad-e az ország az EU-ban, vagy sem. Az európai villamosenergia-piachoz való csatlakozás a fogyasztók számára kedvező fordulatot jelentene -mondta Steve Holliday a rendszerirányító főnöke. A csatlakozás tengeralatti kábel segítségével történhetne, amely villamos energetikailag összekötné Angliát Belgiummal és Norvégiával, így az angol átviteli rendszer közvetlen kapcsolatba kerülne a már egységes Európaival. Ezzel a következő évtizedben olcsóbb áron kaphatna Anglia villamos energiát. Forrás: Financial Times/21 May 2015

A német fogyasztókat nem érinti jelentősen az energiamixben a megújuló energia növekvő hányada

Németország villamos energia ellátása egyre inkább függ a megújuló energiáktól. A német fogyasztók energia számlája alig változik, mert a szélből- és napenergiából előállított villamos energia viszonylag olcsó. Ma egy német polgár 6,2 € centet fizet egy kilowattóra villamos energiáért, és ez 4 € cent lesz már 2023 és 2035. között, közölték berlini kutató intézet

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

munkatársai. Ennek oka abban keresendő, hogy amikor ezek a megújuló erőművek épültek, az állam jelentős támogatásokat nyújtott a beruházóknak. Németország 120 milliárd €-val támogatta az elmúlt dekádban a megújuló termelést. Ezt a modellt követte Kalifornia és Kína is. Forrás: Bloomberg/26 May 2015

A német autópályákon lesz először hidrogén töltőállomás

50 hidrogén töltőállomást nyitnak év végéig a német főútvonalak mentén- nyilatkozta Dorothee Bar, a német szállítási és digitális infrastruktúra minisztérium parlamenti államtitkára. A cél első állomásának az avatása 2015. május 4-én a A3 autópálya Würzburg és Nürnberg közötti szakaszán, egy TOTAL töltőállomáson volt.. Ezek a töltőállomások látják majd el tüzelőanyaggal a hidrogén-tüzelőanyagcellás villamos hajtású járműveket. Szakértői becslések szerint az ilyen típusú járművek száma az infrastruktúra megteremtését követően jelentősen növekedni fog. Forrás: Environmental News Service/1 June 2015

India villamos energia rendszere szenved ha forróság van, nincs villamos energia

Az extrém magas hőhullámok, amelyek a napokban végigsöpörtek India jelentős részén, ismét felhívták a figyelmet az indiai villamos energia infrastruktúra, jelentős hiányaira. Ezekben a kánikulai időkben sokan panaszkodnak a napi legalább négy órás áramkimaradásokra az ország északi részén a fővárost is beleértve. Ez annak is köszönhető, hogy az uralkodó pénzügyi szabályozás nem segíti az áramszolgáltatókat abban, hogy megfelelő átviteli hálózati rendszereket építsenek ki. A hálózat építési költségeket nem lehet beépíteni a tarifába. Forrás: Hindustani News/25 May 2015

A Japán nukleáris erőművei újraindításukhoz az utolsó engedélyre várnak

Egy dél-japáni nukleáris erőmű a közeli napokban kapta meg a még szükséges végső engedélyét az erőmű újra indításához. Ez az első nukleáris erőmű, amely vis�szakapcsolható a hálózatra, a fukusimai atomerőmű-balesetet követő új biztonsági szabályzat alapján történő engedélyeztetési eljárás alapján. A Japán nukleáris Biztonsági Hivatal jóváhagyta a szóban forgó erőmű (Sendai nuclear power station) újraindítását, amely sikeresen végig ment az un. három lépcsős vizsgálaton, tájékoztatott az Associated Press hírügynökség. Forrás: Washington Post/27 May 2015

Mexikó 2030-ra jelentősen növelni fogja energiamixében a megújulókat

A legújabb információk szerint Mexikó 2030-ra a térségben vezető helyet fog elfoglalni – de legalább is vezetők között lesz – energiamixében megjelenő megújuló energiahányad

24

tekintetében. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (International Renewable Energy Agency (IRENA)) tanulmánya szerint Mexikó megújuló energia kilátásai, igen kedvezőek. A 2010. évi 4,4%-os megújuló energiahányad az energiamixben 2030-ra 21% is lehet Ha ehhez hozzávesszük a vízerőművek, a geotermikus és a biomassza segítségével termelt villamos energiát, akkor ez a szám 2030-ra 46%-ra is emelkedhet. Forrás: Fierce Energy/28 May 2015

Afrika energetikai problémáját meg kell oldani

Több mint 600 millió, a szaharai sivatagtól délre lakó afrikai lakos nem fér hozzá a villamos hálózathoz. Néhányan ugyan rendelkeznek benzin üzemű kisteljesítményű villamos generátorral, (ez rendkívül drága villamos energia) amellyel világítani tudnak lakásaikban, és tölteni tudják telefonjaikat. Napjainkban azonban egyre inkább terjed a foto-villamos áramtermelés, amely egy fajta megoldást jelent a fekete kontinensnek. Forrás: Bloomberg/27 July 2015

Lengyel energetika - elmozdulás a jó irányban

Lengyelországban a megújuló energiákkal kapcsolatos törvény 2015 május 4-én lépett hatályba. Ez jelentős változásokat hoz majd a nemzeti beruházási programok sorába is. Annak ellenére, hogy a törvény elmarad az ipar elvárásaitól, előnye abban rejlik, hogy bizonyos stabilitást jelent a befektetők számára. A lengyel megújuló energiák piaca gyorsan növekszik. Jelentős kiaknázatlan lehetőséget rejt magában, többek között az is, hogy számos hely van, ahol új beruházások indulhatnak. A 2014. év végén a teljes megépített kapacitás meghaladta a 6 GW-ot. Ebben vezető helyet foglalnak el a szárazföldre telepített szélerőművek 3,8 GW-al. A szélenergia termelés 23,4%-al növekedett az elmúlt esztendőben 5,82 TWh-ról, 7,18 TWh-ra. Az idei évben több mint 1 GW új szélerőmű kapacitás üzembe lépése várható. Lengyelország az EU részére 2020-ra 15% megújuló energia részarányt vállalt energiamixében. 2015-ben ez a szám 12%, és várható, hogy 2020-ra némi elmaradás lesz, nem teljesül a vállalt 15%. Forrás: Recharge News/29 May 2015

Meteorológus szükségeltetik

Számos országban a szélenergia termelés jelentős tényezővé válik. Ezek között az egyik legsikeresebb ország Kína, hiszen az elmúlt 10 esztendőben az áramtermelő kapacitás megtízszereződött, mialatt a szélerőmű farmok beruházási költségei jelentősen csökkentek. A mellékelt ábrán: Kína, Amerikai Egyesült Államok, Németország, Spanyolország, India és Dánia termelői kapacitásának növekedése látható. A függőleges tengelyen a beépített kapacitás GW-ban, a vízszintes tengelyen az évek láthatók. Forrás: The Economist (UK)/1 August 2015

Románia villamos áramot fog exportálni Törökország részére Tengeralatti kábelen

Románia eltökélt szándéka az, hogy egy tengeralatti nagy teljesítményű átviteli kábelen keresztül kapcsolatot létesít Törökországgal. A vállalkozás része a 2007- 2020 energia stratégiának, amelyet napra kész állapotba hoztak a 2011-2020 időszakra. A projekt várható költsége 600 millió €. A kábel projekt terve tíz éve született, miután Románia villamosenergia-termelése meghaladta a haza fogyasztást, így külső piacot kellett keresniük. A Románia és Törökország közötti átviteli kábel gondolata 2006-ban született. Ebben az időszakban, 2009-ben a becsült költség még csak 400-500 € volt . Forrás: Business Review/28 May 2015

Kenya 100 MW-os szélfarm építésére írt alá szerződést

A Kenya Power az ország állami energetikai cége megállapodást írt alá egy 10 MW kapacitású szélerőmű farm létesítésére, amelynek építése még ez évben megkezdődik jelentette be a cég kommunikációs vezetője. A 300 millió USA $-ba kerülő beruházás idén novemberben kezdődik és várhatóan 24 hónap alatt fejeződik be.

A kínaiak beruháznak az Egyesült Államok energetika gazdaságába

Korábban az Obama kormányzat un. „zöld energia” együttműködési megállapodást írt alá Kínával. A kezdetek kezdetén amerikai cégek kaptak lehetőséget a kínai piacon, elsősorban energetikai technológiák bemutatására és értékesítésére. Mostanában azonban változott a helyzet, az amerikai energetikai piac megnyílt a kínai befektetők előtt, és a kínai befektetők beruháznak az amerikai energetikai gazdaságban, támogatva ezzel Amerikát az un. „tiszta energia” infrastruktúra megteremtésében, a környezeti szennyezés csökkentése érdekében. Forrás: Center for American Progress/3 Aug 2015

A Temelini Atomerőmű 2. blokkja teljes kapacitással termel vasárnap óta

A Cseh Köztársaság állami energetikai cégének, a CEZ-nek a Temelini erőműve 2. blokkja 105 napos leállást követően ismét teljes kapacitással, 1000 MW-al dolgozik az országos hálózatra. A leállást a nukleáris fűtőelemek cseréje indokolta. A hálózatra kapcsolást követően az 1000 MW-os, 1-es blokk is leállt a tervezett fűtőelem-átrakás miatt, tájékoztatott a CEZ. Forrás: Reuters/31 July 2015

Dr. Bencze János MEE-tag [email protected]

Forrás: Reuters/28 July 2015

25

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Kiss Árpád

Az ELMŰ-ÉMÁSZ a magyar földgázpiac új szereplője A társaságcsoport az ágazatot alapjaiban érintő átrendeződési folyamatokra reagálva július elejétől új terméket kínál ügyfeleinek. Az aktív földgáz-értékesítés elindításával az ELMŰ-ÉMÁSZ középtávon 10-15 százalékos részesedés elérését tűzte ki célul a magyar kis- és nagyipari földgázfogyasztók piacán. A német RWE EnBW többségi tulajdonában lévő ELMŰÉMÁSZ ez év július elején kezdi meg földgáz-értékesítési tevékenységét. A társaságcsoport ezzel a lépéssel azokra a rohamos változásokra kíván reagálni, amelyek az elmúlt időszakban gyakorlatilag teljesen átrajzolták a magyar földgázpiac térképét. Cégfilozófiájával és üzleti stratégiájával összhangban az ELMŰ-ÉMÁSZ aktívan próbál alkalmazkodni a változó körülményekhez. A piac átrendeződése és néhány piaci szereplő távozása a társaságcsoport vezetése szerint olyan helyzetet teremtett, amelyben az új termék vonzó lehet a potenciális ügyfelek számára. A döntés mellett szólt az a több évtizedes tapasztalat és szaktudás, amelyet az RWE a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb gázszolgáltatójaként felhalmozott. Ezen felül komoly versenyelőnynek számít az is, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ áramszolgáltatóként eleve kapcsolatban áll az új gázüzletág célcsoportjába tartozó kis- és nagyipari fogyasztókkal. A társaságcsoport szervezetileg és a földgázellátás oldaláról is felkészült arra, hogy ügyfeleinek - legyenek azok új gázfogyasztók vagy a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó korábbi ügyfelek - kiemelt, értékarányos szolgáltatást nyújtson. Ezt a tervek szerint rövidesen egyéb kiegészítő termékek és szolgáltatások bevezetésével teszi még vonzóbbá. Koncz László, az ELMŰ-ÉMÁSZ értékesítésért felelős igazgatósági tagja, a FŐGÁZ korábbi vezérigazgatója szerint idén még korlátozottak az ügyfélszerzési lehetőségek az új üzletág beindulására. Ugyanis „az Európai Unió szabályozásának megfelelően a gázév az eddigi július 1-jétől a következő év június 30ig tartó időszaka helyett 2015-től október 1. és 2016. szeptember 30. közé esik. Így az ügyfelek jelentős része a változást követve 15 hónapra szerződött gázszolgáltatójával, ezért az idén csak szűk mozgástér áll rendelkezésünkre. Ennek ellenére felkészültünk arra, hogy a még nyitott pályázatokon nyerési eséllyel induljunk. Ha sikerül kihasználnunk a szervezetben rejlő adottságainkat, lehetőségeinket, akkor néhány éven belül 10-15 százalékos piaci részesedést érhetünk el" - mondta Koncz László. Forrás: MTI/OTS

Dízelszivattyú helyett mobil naperőmű Az osztrák fővárosban működő Wien Energie munkatársai napelemes öntözőberendezés kísérleti tesztjét kezdték meg. A rendszerben a dízelszivattyú helyett mobil naperőmű működteti a csepegtetős öntözőrendszert. Ha a rendszer beválik, a gazdák bérelhetik majd az igényeiknek megfelelő mobil naperőműveket. Ausztria legnagyobb regionális energiaszolgáltatója Bécsben és környékén a Wien Energie, és 4.500 mezőgazdasági üzemet lát el villamos árammal, földgázzal valamint távhővel. Ez a kísérlet is része annak a célnak, hogy 2030-ra 50 százalékra növelhessék a megújuló energiaforrások arányát. Egy guntramsdorfi bio-gazdálkodó, Michael Hütteneder kukoricaföldjén a Wien Energie a kísérleti üzem érdekében

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

mobil naperőműre cserélte le az öntözést biztosító dízelszivattyúkat. Ezzel zaj és kipufogógáz nélkül nő a bio-kukorica. Ezenkívül a hagyományos öntözőberendezést csepegtetős öntöző rendszerre cserélték le. Így juttatják el a növényekhez az éltető vizet, amivel a vízfelhasználás is jelentősen csökken.    A kísérlet várhatóan augusztus végéig tart. A növények fejlődését időzített fényképezéssel is követik, hogy összevethessék a hagyományos módon termesztett kukorica növekedésével. A vízfelhasználást pedig vízórával mérik. A szakértők arra számítanak, hogy a csepegtetős öntözés és a napenergia kombinációjával nagyobb terméshozamot érnek el kisebb környezet szennyezéssel és víz felhasználással. Amennyiben beválik a módszer, a Wien Energie új szolgáltatással egészítheti ki a mezőgazdaságnak szóló kínálatát. Az új rendszer nem igényelne magas befektetési költségeket, mert a gazdák bérelhetik majd a mobil naperőműveket. Forrás: Green World

Vezetőváltás a TÜV Rheinland Intercert Kft.-nél Meglepő fordulat Magyarország és Kelet Európa vezető vizsgáló, ellenőrző - és tanúsító vállalatánál. A TÜV Rheinland Intercert Kft  ügyvezető igazgatóját Karászi Zoltánt a kölni székhelyű tulajdonos a TÜV Rheinland  AG. július 1-től váratlanul visszahívta és helyette Aodh Mac Fhionnbhairr urat bízta meg a magyar vállalat igazgatói feladatinak ellátásával. A visszahívás tényén kívül a tulajdonos más információt nem adott ki. A Németországból delegált, ír származású ügyvezető igazgató először áll a TÜV Rheinland Csoporton belül egy vállalat élén. A mintegy 270 főt teljes munkaidőben alkalmazó hazai cégcsoportot 27 éven keresztül magyar menedzsment irányította, amely irányítása alatt Kelet Európa egyik vezető vizsgáló, ellenőrző - és tanúsítóműszaki intézményévé vált. Karászi Zoltán négy éves vezetése alatt a magyar cégcsoport forgalmát 7 millió EUR-ról közel 14 millió EUR-ra növelte a gazdasági és stratégiai célkitűzések megtartása mellett. Forrás:OTS

Kiss Árpád ny. miniszteri főtanácsos gazdasági újságíró

26

Mayer György

Erőművek 2015 – konferenciáról

Az OECD energiaügynökségének legfrissebb felmérése szerint az atomenergia használata javítja az ellátás biztonságát, valamint jelentősen hozzájárul a klímavédelmi elképzelések megvalósításához. Tavaly a hazai villamosenergia-termelés több mint felét adta az atomerőmű és a jövőben sem lehet kiváltani a nukleáris energiát. Az összes villamosenergia-felhasználásunk tavaly 42,6 TWh volt, a hazai termelés 3,7 százalékkal csökkent, miközben az import 12,7 százalékkal növekedett 2013-hoz képest - mondta Stróbl Alajos, a Pöyry-Erőterv főmérnöke a konferenciáján. A hazai felhasználásról szólva jelezte, hogy a teljes hazai fogyasztás 36,3 százalékát tette ki az atomenergiával termelt áram, 13 százalékát szénbázison, 9 százalékát földgázbázison, 7,9 százalékát megújuló bázison, 0,2 százalékát olajbázison 0,2 százalékát egyéb energiaforrásból állították elő és 33,1 százalékát importáltuk. Eközben a hazai termelés 29,2 TWh-t tett ki, ennek 53,6 százalékát a paksi atomerőmű és 21 százalékát a Mátrai erőmű adta. Az összes hazai erőmű kihasználtsága pedig 37,3 százalékos volt. A villamosenergia-igény növekedése az idei évre 1 százalék körüli és várhatóan 2020ig hasonló lesz. A beépített erőművi kapacitás 2014-ben 8937 MW volt, ám a rendelkezésre állás ebből 6652 MW-ot tett ki. Idén a várható csúcsigény 6600 MW körül fog alakulni, ám az előírt tartalékkapacitások miatt nagyjából 1500-1600 MW importra szorulunk. Tavaly a nyári csúcsterhelés 6050 MW, a téli pedig 6461 MW volt. A jövőre kitekintve azt hangsúlyozta, hogy például 2030-ig az összes beépített kapacitásunk 5000 MW körüli szintre fog csökkenni, kedvező esetben 6000 MW-ra a jelenlegi 8937 MWról. A Mavir adatai szerint mintegy 6000 MW új erőművi

kapacitásra lenne szükségünk, hogy elérjük az ideális 10000 MW körüli szintet. Rövidebb távon, 2020-ig kitekintve a csúcsterhelés mintegy 5 százalékkal fog növekedni és mintegy 6800 MW lehet. A szükséges 1600-1800 MW importból beszerezhető, de számos kockázatot, például ellátásbiztonsági kérdést felvet. Mindezek miatt már rövid távon is legalább 1000 MW új kapacitást kellene építeni, de kérdés, hogy ki és miből? Reálisan szélből, napból, biomasszából és biogázból összejöhet mintegy 450 MW, de még mivel számolhatunk – tette fel a kérdést végül Stróbl Alajos. Ezt követően Aszódi Attila, a paksi kapacitásfenntartás bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy az OECD energiaügynökségének felmérése szerint az atomenergia részaránya a világ energiatermelésében 11 százalékos és nagyjából ezen a szinten fog stabilizálódni a jövőben is, érezhető növekedés Kínában és Indiában várható. Az atomenergia alkalmazása a versenyképesség szempontjából is kedvező. A kormánybiztos 2040-re 42 TWh villamosenergia-termeléssel számol és - mint mondta - háromféle forgatókönyvet lehet figyelembe venni. Atom – szén - zöld, szén – gáz - zöld és atom – gáz - zöld. Ezek közül az energiastratégiában is szereplő atom – szén – zöld változat a legkedvezőbb.  A paksi kapacitásfenntartásra térve pedig külön hangsúlyozta, hogy a VVER-1200/V491 típusú reaktort, amilyen a paksi lesz, ez egy 3+ generációs rendkívül biztonságos és modern blokk, melyet kulcsrakészen rendelünk az orosz partnertől. Beszámolt a jelenlegi helyzetről, a nyitott beszállítói kérdésekről, a folyamatban lévő vizsgálatokról. Az engedélyezés során mintegy 6500 engedéllyel számolnak, s 2018-ban kezdődhet majd meg a tényleges kivitelezés. Mindent figyelembe véve az új blokkok kereskedelmi üzeme 2025-ben és 2026-ban kezdődhet meg. Aszódi Attila végezetül kérdésre válaszolva jelezte, hogy az erőmű üzemeltetéséhez blokkonként 500, vagyis összesen ezer emberrel számolnak. 

Befejeződött a nagyfeszültségű hálózat helyreállítása Az elmúlt év december elején pusztított ítéletidő, a rendkívüli ónos eső a Budapest térségében lévő nagyfeszültségű távvezeték hálózaton súlyos károkat okozott. Az Ócsa-Zugló 220 kv-os és az Albertirsa-Göd 400 kv-os hálózat közel 14 kilométeres szakaszán 38 távvezetékoszlop sérült meg, rendkívül megnehezítve a főváros térségének áramellátását. A MAVIR Zrt. és az MVM OVIT Zrt. szakemberei a PÖRYR ERŐTERV ZRT. és az MVM ERBE Zrt. közreműködésével sikeresen megoldották a hálózat javítását. Az Ócsa-Zugló 220 kV-os villamos távvezeték tavaly decemberben a rendkívüli ónos eső miatt -15 darab tartó és 2 darab feszítő, úgynevezett „Zugló” típusú, egyrendszerű osztott lábú rácsos acélszerkezetű oszlop - mintegy 5,8 kilométer nyomvonalhosszon sérült meg. A MAVIR és az OVIT szakemberei az utolsó sérült távvezetékoszlop acélszerkezet-részének beemelését a sajtó képviselői előtt végezték el június 12-én. A távvezetéken alkalmazott 250/40 ACSR áramvezetőből 36 kilométernyit és 96 új optikai szálat is tartalmazó

27

védővezetőt szereltek fel. A kivitelezési munkákat június végére befejezték. A szakemberek ezt megelőzően pedig már májusban üzembe helyezték az ugyanakkor megsérült Albertirsa-Göd 400 kV-os távvezeték 8,2 kilométeres szakaszát is.  Mayer György szakújságíró

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Korszerű adatközpontok energetikája

Az energiafelhasználás mellett vizsgálhatjuk az egyes berendezések, például az IT-rendszerek hatékonyságát is. Ennek jellemzésére szolgál az ITEE (IT Equipment Efficiency), a kihasználtság mérésére pedig az ITEU (IT Equipment Utilization), amely az összes felvett és beépített IT villamos teljesítmény hányadosaként adódik. A különböző mutatók változásainak szemléltetése az úgynevezett pókháló diagram segítségével történik: A létesítmények és azok energiaigényének folyamatos

Az Energetikai Szakkollégium a fenti címmel előadást szervezett, amelynek keretében Czinege Zoltán, a Persecutor Kft. kutatója, valamint Nagy Károly, a cég projektvezetője mutatta be a korszerű adatközpontokat energetikai szempontból. 1. táblázat Egyes besorolások további követelményei és azok értékei

Adatközpontok felépítése, tulajdonságai

A nagyobb, összetettebb létesítmények alapkövetelménye a szinte 100%-os rendelkezésre állás, mivel a rendszer kisebb hibák, valamint karbantartások mellett is folyamatos működést kell, hogy biztosítson. Mind a gépészeti, mind az IT-berendezések az általuk felvett villamos teljesítményt hővé alakítják át. A felszabadult hő nagysága egyes adatközpontok esetében több MW-os nagyságrendű is lehet, aminek elvezetéséről, azaz a rendszer hűtéséről gondoskodni kell.

Hatékonysági mutatók az adatközponti világban

Adatközpontok jóságának meghatározására és egymás közötti összehasonlításokra rendelkezésre állnak üzemviteli és hatékonysági mutatók, amik jól jellemeznek egy-egy létesítményt. Legfontosabbak ezek közül a PUE (Power Usage Effectiveness),

Tulajdonság

Tier I

Tier II

Tier III

Tier IV

Áramellátó és hűtési utak száma

1 aktív

1 aktív

1 aktív 1 passzív

2 aktív

Redundáns komponensek

N

N+1

N+1

2N

Névleges teljesítmény [W/m2]

200-300

400-500

1000-1500

1500+

Hálózati feszültség

208, 480 V

208, 480 V

12-15 kV

12-15 kV

Megépítési idő [hónap]

3

3-6

15-20

15-20

Első építési éve

1965

1970

1985

1995

Becsült építési költség [mFt/m2]

1.1

1.4

2.2

2.7

Éves IT-leállás [min]

1727,224

1361,304

94,608

26,28

Rendelkezésre állás

99,671%

99,741%

99,982%

99,995%

növekedésével a hulladékhő is egyre nagyobb méreteket öltött, az épületen belül keletkező hőteljesítmény akár több MW-ot is elérhet, aminek következtében az energetikai hasznosítás ­– gazdasági szempontok miatt – az utóbbi időben előtérbe került. A hőszivattyús rendszerek fejlődésének köszönhetően lehetőség adódik arra, hogy ezt a hőmennyiséget hasznosítsák, jelentős részét felhasználják távhőellátásra, így az adatközpont üzemeltetése pedig jóval gazdaságosabbá válhat. Korábban ezeket igyekeztek minél inkább északabbra, lehetőleg hűvös éghajlatra elhelyezni, hogy a létesítmények hűtése minél egyszerűbben megoldható legyen a környezet segítségével, ezáltal a PUE érték 1,1-1,2 közé csökkenthető. Az előadó véleménye szerint a jövőben sokkal gyakrabban fog előfordulni, hogy az adatközpontok vagy egy már meglévő hőfelhasználóra, vagy esetlegesen hőfelhasználóval együtt kerülnek megépítésre.

TIER besorolások

Változási trendek a különböző mutatókban. Adatközpontok energiahatékonyságának javítási lehetőségei

Rendelkezésre állási követelményektől függően a TIERrendszer 4 besorolást tartalmaz. Magasabb szint eléréséhez megbízhatóbb, nagyobb rendelkezésre állással rendelkező üzemeltetés szükséges. Rövid összefoglalást a TIER szabvány egyes szintjeinek követelményeiről a FENTI táblázat tartalmazZA.

avagy energiaintenzitás, amely a teljes és az IT-rendszerek energiafelhasználásának hányadosaként számolható, illetve a GEC (Green Energy Coefficient), ami magyarul a megújuló energia részarányát jelenti.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Megyeri Szabolcs az Energetikai Szakkollégium tagja

28

Tóth Éva

A ROLLS - ROYCE a Paksi Atomerőmű új blokkjaira összpontosít Rolls-Royce Nukleáris Irányítástechnikai Divízió a nukleáris ipar technológia-független partnere. Az atomerőmű-vállalatok és a reaktortechnológia-szállítók számára már régóta szállít irányítástechnikai megoldásokat és nyújt szolgáltatásokat a blokkok teljes életciklusára kiterjedően, beleértve a biztonsági rendszerekhez kapcsolódó engedélyezési- és a beépítési helyre vonatkozó környezeti feltételekre történő tervezési szolgál-tatásokat. Portfóliója magában foglalja az irányítástechnikai rendszerelemek tervezését, gyártását és szállítását, az üzemeltetés támogatását, üzemidő-hosszabbítás támogatását, öregedéskezelést, valamint számos további irányítástechnikai megoldást. Irányítástechnikai projektjeik között vannak a világ élvonalába tartozó biztonsági rendszerek, ellenőrző és felügyeleti rendszerek, műszerek és hardverek, valamint hos�szú távú karbantartási szerződések keretében nyújtott prémium kategóriájú szolgáltatások. Rolls-Royce az elmúlt 40 évben valamennyi atomerőművi reaktor-típushoz tervezett, gyártott, telepített és korszerűsített biztonsági osztályba sorolt analóg és digitális irányítástechnikai rendszert. Budapesten megtartott PLIM-PLEX* konferencia ezen üzenetek átadásához ideális környezetet biztosított. A megjelentek előtt a Rolls-Royce bemutatta digitális irányítástechnikai projektjeik egész sorát, beleértve a Dukovany projektet, valamint az EdF VD3 1300 MW-os blokkjain és a Fortum Loviisa erőművében folyamatban lévőket. A rendezvényen a

Látogatóközpont nyílt Bátaapátiban Dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Tolna megyei országgyűlési képviselő jelenlétében átadták a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló vadonatúj, felszíni látogatóközpontját. A július 8-i megnyitó ünnepségen résztvevő vendégeknek dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató arról is tájékoztatást adott, hogy magát a létesítményt már több mint nyolcvanezer érdeklődő kereste fel, ezért is volt indokolt egy olyan látogatótér kialakítása, amely a XXI. század technológiáját felvonultatva nyújt információt a hazánkban keletkező, atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékok biztonságos elhelyezéséről. A térség polgármesterei, képviselői, valamint a sajtó jelenlétében megtartott ünnepi eseményen az is elhangzott, hogy Bátaapáti környezetében a tároló társadalmi elfogadottsága példaértékű és a helyi társulás, a TETT az RHK Kft-vel együttműködve mindent megtesz az itt élő emberek rendszeres, objektív tájékoztatásáért – ezt Darabos Józsefné polgármester, a társulás elnöke is megerősítette beszédében. Érdemes megemlíteni, hogy a hazai látogatók mellett, folyamatos a külföldi delegációk érdeklődése is, és visszajelzéseik alapján, méltán nevezhető világszínvonalú létesítménynek az NRHT felszíni és felszín alatti

29

Rolls-Royce Nukleáris Divíziója, a Rosatom leányvállalat VNIIAES és a magyar EvoPro, közösen ismertették irányítástechnikai megoldásukat egy speciálisan erre a célra előkészített demonstrációs szekrényen. A demonstrációs eszköz a Rolls-Royce standon került felállításra. A demonstrációs eszköz maga egy Rolls-Royce által fejlesztett irányítástechnikai szekrény, amelyben helyet kapott a reaktorvédelemhez szükséges Spinline™ technológia, a biztonsági osztályba nem sorolt rendszerek normál üzemi paramétereit szimuláló EvoPro szekrény, valamint a Portal technológiára épülő VNIIAES szállítású felsőszintű irányítástechnikai rendszert tartalmazó eszközök. Az egyes részek közötti kapcsolatokat - interfészeket - az EvoPro, a VNIIAES és a Rolls-Royce Civil Nuclear szakemberei már korábban kifejlesztették és le is tesztelték. A minősített Spinline technológia lehetővé teszi az atomerőművek számára, hogy egyidejűleg növeljék a nukleáris biztonságot és a rendelkezésre állást. A széles választékban elérhető, digitális Spinline™  technológiára épülő atomerőművi rendszer már kialakítása révén egyszerűsíti az üzemeltetői-, felügyeleti- és karbantartói-feladatokat, miközben növeli a biztonságot. Rolls-Royce stratégiai célja a konferencián túl még ebben az évben magyarországi jelenlétének és ismertségének erősítése, workshop-ok szervezésével. Ezen workshopokon túlmenően arra is törekszik, hogy a bővítési projekt döntéshozóival – MVM és Rosatom részéről – bemutassa a magyar felsőoktatási intézmények hallgatóival és a kutatóintézetek szakértőivel, cégekkel való együttműködési lehetőségeket. * Plant Life Management/ Plant Life Extension szavak rövidítése a PLIM-PLEX. A konferencia évente kerül megrendezésre és legfőképp az atomerőművek élettartam hosszabbításának műszaki kérdéseivel foglalkozik. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség rendszeres résztvevője a konferenciának.

Forrás: Sajtóközlemény

tárolója. A fejlesztések eredményeként a látogatóközpont felszín alatti terme is teljesen megújult – várhatóan 2015 őszétől áll az érdeklődők rendelkezésére – elősegítve a szemléletesebb ismeretterjesztést. A most átadott látogatótérben vetített kisfilm, az érintőképernyők segítségével áttekinthető tudásanyag, az interaktív kvízjáték mind olyan kiegészítő, ami hozzájárul a radioaktívhulladék-kezelés összetett folyamatának minél hatékonyabb, ugyanakkor felhasználóbarát megismertetéséhez. Az RHK Kft. munkatársai folyamatosan várják az érdeklődőket, jelentkezni a [email protected] címen lehet. Forrás: Sajtóközlemény

Az impozáns látogatótér

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Megkezdödött az ELMŰ zuglói alállomásának átépítése Az ELMŰ Hálózati Kft. által kiírt meghívásos pályázat eredményeként az MVM OVIT Zrt. végezheti el a zuglói 220/120/10 kilovoltos alállomás 120 kilovoltos részének teljes rekonstrukcióját. Az 1,7 milliárd forint értékű megbízatás a térség biztonságos energiaellátásának fenntartását szolgáló átépítési munkálatokról szól, amelyek 2017 novemberében fognak zárulni. Az ELMŰ zuglói 220/120/10 kilovoltos alállomásának rekonstrukciójára a térség biztonságos energiaellátásának fenntartása érdekében kerül sor. A MAVIR ZRt. jelenleg épülő Kerepes 400/120 kV-os alállomásának elkészülését követően a megnövekedő beépített teljesítmény miatt a zuglói alállomás 120 kilovoltos kapcsolóberendezéseinek terhelése jelentősen meg fog emelkedni, ezért új készülékek beépítésére van szükség. A rekonstrukciós projekt során az MVM OVIT Zrt. az 1950-es években létesített alállomás elöregedett portálszerkezeteinek és 120 kilovoltos készülékeinek cseréjét végzi el.

Hírek Szegedről A MEE Szegedi Szervezete rendkívül tevékeny félévet tudhat maga mögött. Alábbiakban a rövid bemutatás ízelítőt ad a hagyományosan aktív szervezeti életről. 2015. február 19. Szervezet beszámoló taggyűlése az EDF DÉMÁSZ Zrt. dísztermében: „Egyhangú igen a múltra és a folytatásra”. 2015 évi munkaprogram a fiatalok bevonása az egyesületi munkába és az egyesületi tevékenység fejlesztése. A mentor program beindítása, a regionális együttműködés erősítése, sikeres szakmai rendezvények megszervezését és lebonyolítását. 2015. március 18. Előadás„ A villamosenergia piac alakulása Magyarországon”. Előadó: Fazekas Zoltán az EDF DÉMÁSZ Zrt. Kereskedelmi Igazgatóság. 2015. április 08. Régiós koordinációs megbeszélés. Kiemelt téma: a régiónak a MEE Stratégiájához való kapcsolódása. a „Mentor program” beindítása. Az országos 2016-évi MEE. választások Jelölő Bizottságába személyi javaslattétel, Díj Bizottságok ez évi döntéseinek ismertetése, Elektrotechnikai Alapítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a békéscsabai „villanyszerelői” kiállítás megszervezése. 2015. április 17. Harmadik alkalommal a Mercedes Benz kecskeméti gyárában, majd a Szentkirályi Ásványvíz Kft. meglátogatása. 2015. április 29. Rendhagyó előadás: „Hegyek, sherpák, szemléletek – avagy barangolások a világ tetején” címmel. Előadó: Oleányik Katalin , a hegymászás nagy elkötelezettje. 2015. május 19. Hagyományos Nyugdíjas Baráti találkozóra Szeged – Szíksóstón- békéscsabai vendégekkel. 2015. május 20. vezetőség áttekintette a 2015. év eddigi munkáját, értékelte a már megvalósult szakmai és szabadidős rendezvényeinket. Jelentőségére való tekintettel küldötteink beszámoltak a Közgyűlésen történtekről. Őszi programok előkészítése. 2015. május 26. Előadás: „Fogyasztásváltozás - vizsgálat hazai tapasztalatai az okos mérés kapcsán”. Előadó: Molnár Sándor az ARIOSZ Kft. energia üzletágvezetője. 2015. június 15 – 18. A MEE. Szegedi Szervezet Nyugdíjas Csoportjának Észak – Magyarországi kirándulására.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Az alállomási berendezések cseréje és átépítése több ütemben zajlik majd. A szakemberek a rekonstrukció során valamennyi 120 kilovoltos készüléket, készülékalapot és a beton portálszerkezetet elbontanak, helyettük új berendezéseket szerelnek fel. A rekonstrukciós munka az MVM OVIT Zrt. számára újabb versenypiacon elnyert megbízatás kezdetét jelenti. Forrás:Sajtótájékoztató

Tóth Éva A cikk teljes terjedelmében a MEE honlapján: MÉDIA/ "Elektrotechnika/aktuális szám", következő hónaptól pedig MÉDIA/ "Elektrotechnika/korábbi számai" menüpont alatt olvasható Adományozás: Az együttműködés és a közösségért tenni akarás szép példáját adta Jakabfalvy Gyula MEE tagtársunk (Budapest) és Dudás Gábor (Bagi), akik a saját tulajdonukat képező: 1 db. IM 847/K/D típusú Sztereó Koffer lemezjátszót – az Ipari Műszergyárban kifejlesztett típus első darabját – adományozták a szegedi MEE Múzeumnak. Külön köszönetünket fejezzük ki Jakabfalvy Gyula

Szavazás (2015. 02. 19. )

Lakatos István kitüntetése

Oleányik Katalin előadása (2015. 04. 29.)

Lukács Árpád hozzászólása (2015 .03. 18.)

tagtársunknak, a tárgyi lemezjátszó üzembiztos működőképességének biztosítása érdekében végzett önzetlen és időráfordítást nem kímélő erőfeszítéseiért is. 2015. június 30. I. félévi Hírlevél kiküldése a tagtársaknak Arany László

30

Egyesületi élet A 90 éves Lukács József akadémikus köszöntése Lukács József 1925. július 11-én Budapesten született. 1948ban kapta meg a Gépészmérnöki Karon a „B” tagozatos, villamosmérnöki diplomáját, kitűnő minősítéssel. 1948-49 között a Ganz Villamossági Gyárban, - a Villamosipari Központi Kutató Laboratóriumban (VKKL), majd 1949-től, annak átalakulását követően a Villamosipari Kutató Intézetben (VKI) dolgozott. 1949-ben a BME műszaki doktorátusát, majd 1957-ben kandidátusi, 1967-ben a műszaki tudományok doktori fokozatát szerezte meg. A VKI-ban kezdetben kutatómérnökként, majd osztályvezetőként, illetve főosztályvezetőként dolgozott. 1968-tól kinevezték az intézet igazgatójának. Ezt a tisztséget 1985-ig, nyugdíjba vonulásáig töltötte be. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1973), majd rendes tagja (1985). Szakterületén – a félvezető technológiában – több tanulmányutat is tett. Járt az USA-ban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Angliában, Lengyelországban, Franciaországban és Németországban. Kiváló munkájáért két alkalommal megkapta a Kohó és Gépipar Kiváló Dolgozója címet, megkapta a Munka Érdemjegy bronz fokozatát, majd 1958-ban a Kossuth-díjat, illetve 1971-ben a   Zipernovszky-díjat az erősáramú elektronika területén kifejtett műszaki irodalmi munkájáért. Főbb munkái: a   rétegelt csillám (mika) bázisú szigetelőanyagok hővezetésének vizsgálata nyomás alatt, a nagyfeszültségű papírszigetelések éves öregedése 80 °C-on olajban, nagyáramú impulzushegesztés problémái, Impalla-rendszer kidolgozása, a nemlineáris ellenállások gyártástechnológiájának kidolgozása volt.

1957-ben kezdett foglalkozni  germánium  teljesítménydiódák kifejlesztésével. Ezt követte  1959-1963  között az ötvözött  szilíciumdióda-sorozat  kidolgozása 150  amper  áramerősségig, amelyek a V43 típusú, 3000 lóerős, diódás mozdonyokba kerültek beépítésre. Kidolgozta az alumíniummal adalékolt szilíciumkarbidot, valamint a szilícium, szilíciumkarbid heteroátmeneteket. Irányítása alatt jött létre 19621968 között a magyar fejlesztésű és gyártású tirisztorsorozat 250 A-es áramterhelhetőségig.  1960-1965  között a magyar GTL túlfeszültség levezetősorozat (6 kV-tól 220 kV-ig) kidolgozásában vett részt. A bizmut-tellurid hűtőelemek kidolgozásában, valamint a germánium-szilícium termogenerátorok létrehozásában is jelentős munkát végzett. Az USA-ban folytatott kísérleti munkája során termoinduktív  generátort  valósított meg. A hetvenes évek elejétől a hővillamos közvetlen energiaátalakítással foglalkozott, illetve komoly eredményeket ért el az úgynevezett kontrollált égés kutatásában. Részt vesz karbonát olvadékos tüzelőanyag-cellák fejlesztésében is. 1947-től a 2000-es évek elejéig a BME-en oktatott. Mi otthonában látogattuk meg. Szerencsére egészsége ismét jó, kedve a régi. Kellemes, jó hangulatú órákat töltöttünk el nála. Tisztelt Lukács József, 90-ik születésnapod alkalmából ezen írásban is - jó egészséget és tartalmas életet kívánunk Neked szeretettel! Az Egyesület Elnöksége és tagsága nevében: Dr. Vajda István – Molnár Károly

Látogatás egy 110 éves vállalatnál A Nyugdíjasok Kovács Károly Pál Szervezete meglátogatta a Transzvill Mérőváltó Zrt. telephelyét. A látogatáson részt vettek még más szervezetek, így a MEE Esztergomi Szervezetéhez, a Villamos Gép, Készülés és Berendezés Szakosztály és a VT-hez tartozó kollégák is. A látogatás kezdetén Tálosi István vezérigazgató ismertette a cég történetét, amely 1905-ben kezdődött, mikor az AEG által alapított AEG UNION cég a jelenleg is használt telephelyen megkezdte működését. A cég változatos formákban és neveken át jutott a mai formájához. A vezérigazgató ismertette a cég nagy jelentőségű újdonságát, az Új Széchenyi Terv keretében elnyert pályázat során kifejlesztett, DIN42600 szabványnak megfelelő 12 és 24 kV-os áram és feszültségváltó család jellemzőit. Ennek a gyártmánynak nagy jelentősége, hogy minden DIN szabvány szerint tervezett és épített villamos berendezésben csereszabatos, így nagy érdeklődésre tarthat számot a hazai és nemzetközi piacon. A kifejlesztett termékcsalád másik jelentős újdonsága a kutatások során megvalósított korszerű, kisméretű vasmag. Az anyagszerkezetében és struktúrájában is jelentős újdonsággal rendelkező vasmagtípussal elérhető, hogy egyrészt a lemágnesezési tényező alacsony maradjon, míg az effektív permeabilitás magasabb értékű legyen, másrészt a koercitív

31

tér se növekednék, így biztosítva a kis hiszterézisveszteséget. Ezenkívül a pikkelyek átmérőméretének változtatásával hangolhatóvá válik az effektívpermeabilitás. Végül lehetővé vált bizonyos amorf-nanokristályos fémhulladékok hatékony, feladatspecifikus újrahasznosítása. Ezzel az alapanyag olcsóbbá vált, mely jelentős előnyt jelent a gazdasági hasznosíthatóság tekintetében. Az ismertetés után bemutatásra kerültek a cég termelő területei, ahol kiderült, hogy a 110 év ellenére a cég igen modern termékeit, ugyancsak modern anyagokból, eljárásokkal és gépekkel állítja elő. A bemutatót követően jó hangulatú beszélgetés következett, amely során még számos feltett kérdésre kaptunk választ. Maróth Károly NYKKP Szervezet

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Egyesületi élet Szakmai látogatás Németországban A MEE Óbudai Egyetem Kandó Szervezet és a VDE közös szervezésében 2015. június 8-12. között mintegy 40 diák és oktató vett részt az idei németországi szakmai kiránduláson. A hétfő délutáni utazás és a dachaui szállás után június 9-én meglátogatták a neumarkti DEHN+SÖHNE GmbH + Co.KG. vállalat villám- és túlfeszültség-védelem, illetve villamos munkavédelmi termékeket előállító gyárát. Délelőtt a gyárlátogatáson résztvevők a túlfeszültség-védelmi eszközök ún. energetikai koordinációjáról láthattak laboratóriumi vizsgálatokat. Ebéd után a Dehn munkatársai körbevezették a résztvevőket a gyár területén. Talán a nap fénypontja az volt, amikor a szakmai kérdésekre helyesen válaszoló hallgatók és oktatók félelmükkel dacolva, részt vettek a „VW Bogár-kísérlet”-en (az autót mesterségesen előállított villámcsapás érte, amíg a résztvevők benne ültek) a DEHN+SÖHNE nagyfeszültségű laboratóriumában, és sikeresen túlélték azt. Szijártó Gábor, az Óbudai Egyetem volt hallgatója, a Dehn fiatal mérnöke házigazdaként vezette végig a csapatot, és élvezetes előadásaival bemutatta, hogy a tanulmányokban sokszor perifériára szoruló villám- és túlfeszültség-védelem területe mennyire aktuális, mennyire közel van a mindennapi életünkhöz.

1 MW-os talajhőszivattyú az EnBW székházban és begyepesített zöld tetők

EMC és transzformátordiagnosztikai laboratórium, Stuttgarti Egyetem, Nagyfeszültségű Tanszék transzformátordiagnosztikával, nagyfeszültségű berendezések termikus modellezésével, illetve EMC mérésekkel (Electro Magnetic Compatibility).

Szijártó Gábor és Andre Wechsler előadása a DEHN+SÖHNE cégnél

A következő napon Fellbach városkában tettünk látogatás. A kisváros energiaszolgáltatója az ún. Stadtwerke – Multiutility modell alapján villamos energiát, gázt, vizet és távhőt szolgáltat. Biogázerőművet üzemeltet és közösségi napelemes rendszert telepített. Jelenleg tervezik a közösségi szélerőmű létrehozását. A központban áttekintő előadást hallgatunk meg Thomas Mahlbacher igazgatótól, majd a silókukorica alapú biogáz termelő egységet tekintettük meg. A gázt részben a gázhálózatba táplálják. Megnéztük az 1,4 MW villamos teljesítményű

Este Stuttgartba utaztunk, ahol másnap az EnBW (Energie BadenWürttemberg) Smart székházát tekintettük meg. Bemutatták Európa egyik legnagyobb, 1 MW-os hőszivattyús fűtési rendszerét, a növényzettel borított tetőzetet, illetve az esővíz szaniter célú felhasználását. Sánta Károly előadásában az EnBW smart hálózati megoldásait ismertette, és megjegyezte, hogy magyarországi leányválÍvek, kisülések, villámok lalatuk különleges szigetként áll ellen a smart mérők tömeges alkalmazásákogenerációs erőművet, amit abban az augsburgi MTU gyárnak. Náluk a 3,5 millió fogyasztási hely 20%-ánál használban építettek, melyet 2 évvel ezelőtt meglátogattunk. Kellenak ilyen mérőket. mes meglepetés volt, hogy a gázátadó állomáson éppen a Délután a Stuttgarti Egyetem Nagyfeszültségű Tanszékén Dehn und Söhne cég túlfeszültség-levezető eszközét véltük tettünk látogatást. A látványos kisülés- és ívkísérletek mellett felfedezni. Említésre méltó az az 1 MW-os villamos fűtőberendidaktikusan bemutatták a villám okozta másodlagos átütést dezés, amellyel a villamosenergia-termelés mellett a szolgálegy templomtoronymodellel. Külön laboratórium foglalkozik

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

32

Látogatás a fellbachi Stadtwerkénél, ill. a biogázerőműben

Az MTU gázmotor, az 1 MW-os ellenállás terhelés és a túlfeszültség-védelem

Landshut szerint bebámultak a lítium-ion akkumulátor fejlesztő laboratóriumba, illetve a mikroCHP (blokkfűtőmű) tesztelő helyiségbe. Sok egyetemi hallgató végzett kísérleteket itt. Egy ilyen kísérlet volt, amikor a túltöltött lítium-ion akkumulátorok robbanását vizsgálták. A szakmai utat a MAVIR, az Energie Baden Württemberg, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a VDE és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara támogatta.

Séta az új élményfürdőben és alatta

3D Visualisation, Ábrahám Tibor és Maria Dußling tató az országos szekunder szabályozásban, mint „leszabályozási” termékkel is be tud lépni. Különleges érzés volt elegáns ruhában körbesétálni a nemrég átadott élményfürdő csarnokában és a szabadtéri medencék között. Ezután a medencék, levegőztetők, áramoltató gépészeti berendezéseket mutatták meg. A Stadtwerke által prezentált ebéd után a Virtual Dimension Center-be látogattunk, ahol korszerű három dimenziós megjelenítő szoftver megoldásokat demonstráltak. Következő szállásunk Landshutban volt. Talán a kirándulás egyetlen hibája volt, hogy nem volt elegendő időnk a történelmi városok alapos bejárására. Landshutot is csak este, de főként egy sörözőjén keresztül ismertük meg. Az utolsó napon a landshuti egyetem Ruhstorf an der Rott településen lévő Energiakutató Központját látogattuk meg. Az épület előtt tavacska benne tavirózsával, és a szomszéd kertben tehenek legelésztek. A tehenek szó

33

A Landshuti Egyetem Energiakutató Intézete, mikroCHP erőmű és energiatároló

Lítium-ion akkumulátor és túltöltési teszt Külön ki kell emelni az EnBW részéről Sánta Károly, Maria Dußling, CDU parlamenti képviselői asszisztens és Ábrahám Tibor, az Óbudai Egyetem címzetes docensének szervezési támogatását. Köszönjük mindenkinek, hogy az utat lehetővé tették. Kádár Péter A képeket Kádár Péter, Kerekes Sándor és Török Tamás készítette.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Korszerű tervezési módszerek villamosipari alkalmazásai Szakmai nap az Óbudai Egyemen

A 2015. június 3-án lezajlott szakmai napot a vendéglátók, prof. dr. Vajda István, dr. Kádár Péter, valamint elnökünk üdvözlő szavai nyitották meg. A Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály idei szakmai előadás-sorozata nem egy termékféleségről szólt, hanem a címbeli, minden szakterületen előnyösen használható témakört választottuk. Bevezető gondolatokkal dr. Madarász György előadása szolgált: kiindulva a „mérnök” fogalmából, az alkotás létrehozásának, a tervezés filozófiájának és módszereinek sokféleségét vázolta fel, kiemelve a modellalkotási eljárás fejlődését, amelyre példaként az áramvezetők közti erőhatás meghatározását ismertette. A hagyományos és a korszerű eredmény-dokumentálást (pl. 3D nyomtatás) összehasonlítva szembe tűnnek a számítógépDr. Madarász György pel segített rajzkészítés előnyei. elnöki megnyitója A szakmai nap programsorozatát dr. Novák Balázs (H-TEC Kft.) előadása indította KöF kapcsolóberendezés végeselemes analízisei címmel. Az előadás bemutatta a középfeszültségű kapcsolóbe­ rendezések főbb méretezési lépéseit egy 36 kV névleges feszültségű, SF6 gázszigetelésű, 4000 A névleges áramú berendezés példáján keresztül. Mivel a példában mind a feszültség, mind pedig az áram jelentős értékű, ezért a sínezés geometriai elrendezésének meghatározásakor kiemelkedően fontos mind a villamos térerősség, mind pedig a Joule-veszteségek ismerete. A névleges terhelés alatti állandósult üzem mellett szükséges a zárlati áram felléptekor lezajló jelenségek (melegedés) vizsgálata, az elektrodinamikus erőhatások és azok következményeinek felderítése, valamint az SF6 gázzal töltött gázrekeszek mechanikus igénybevételének ellenőrzése is. A tetszetősen szerkesztett ábrák és képletek segítettek a munka megértésében és követésében. Wiesler Zoltán (EuroSolid Kft.) előadása SolidWorks Electrical 2D+3D és ECAD/MCAD Collaboration; szimulációs lehetőségek címet viselte. A rövid történeti áttekintésből megtudtuk, hogy a SolidWorks cég a 3D-s tervezési módszereket már 20 éve fejleszti. Ma a világ 80 országában, több iparágban 3 millió felhasználó alkalmazza. Rendszermoduljai alkalmasak a villamos és a gépészeti tervezés közötti kapcsolat létesítésére. A klasszikus gyártmány-, illetve rendszerfejlesztés lépéseit (elvi kapcsolási rajz, mechanikai terv, darabjegyzék, mintadarab készítése) felváltják a folyamatokat lerövidítő, a szinkronizált elektromechanikai rendszereket is tervező megoldások, komplex szimulációs lehetőségek, amelyek valós idejű integrációt valósítanak meg a 2D és a 3D CAD módszerek között. Rövidítve: Mechanical Design Engineering  Electrical Design Engineering, amely a következő folyamat végig-vitelén nyugszik: kapcsolási terv  beépítve 3D-s rendszer  szimuláció  gyártási információk (anyagbeszerzéssel, darabjegyzék-készítéssel, stb. együtt). Az előadás egy elektromos kábelezési folyamat, valamint egy hűtési rendszer tervezését mutatta be példaként. Fontos információ, hogy a diákok számára a SolidWorks rendszer ingyenesen letölthető 1 éves időtartamra.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Marcsa Dániel (Széchenyi István Egyetem) előadásában a Villamos gépek párhuzamosított térszimulációval történő vizsgálatával foglalkozott. Röviden áttekintette a végeselemmódszer főbb lépéseit, kitérve a villamos gépek vizsgálatánál felmerülő sajátosságokra, mint a tekercselés feszültség- és a gép mozgórész egyenletének közvetlen és közvetett csatolása. A párhuzamosításra több lehetőség áll rendelkezésre, ezek közül az előadó két tartomány dekompozíciós módszert ismertetett. Majd villamos gépek szimulációján keresztül bemutatta ezen párhuzamosítási technikák alkalmazását egy 4 pólusú, 3 fázisú, 3 kW-os aszinkron motor, egy kapcsolt reluktancia motor és egy állandó mágneses szinkrongenerátor esetére. Pócz Balázs – Beke Áron (CAD-design Kft.) előadását Frank László és Beke Áron ismertette A ZWCAD olcsó és hatékony CAD tervezési segédeszköz a villamos tervezés hétköznapi gyakorlatához címmel. Az előadás a ZWCAD program általános bemutatásával kezdődött. A programot 80 országban 320 000 tervező használja. Az előadás sorra vette a szokásos CAD funkciókat és azok mindenki által megszokott módon történő végrehajtását a ZWCAD-ben. Az előadók példákat mutattak be arra, hogy a hétköznapi gyakorlatban felmerülő problémák megoldására a ZWCAD milyen forradalmian új megoldásokat kínál, emellett olcsóbb az AUTOCADnél. Bemutatták a CADprofi Electrical kiegészítő modult, ami kifejezetten a villamos tervezők támogatására készült. Dr. Molnár László (eCon Engineering Kft.) előadásának tárgya ANSYS a villamosipari alkalmazásokban volt. Rövid cégtörténeti bemutató után fő témaként a szimulációs alapú termékfejlesztést ismertette. Bemutatta mindazon technológiai ágakat (például: lemezhajlítás, galvanizálás, hőkezelés, stb.), amelyekben a módszer előnyösen alkalmazható. További példák szerint a nagyteljesítményű transzformátorok, szélerőművek, elektromágneses melegedések számítása, optimalizálása vezet el a CAD modellek használatával a rendszerszimuláció (ANSYS Simplorer) gyors és hatékony alkalmazásához Heckl Tamás (H-TEC Kft.) Az áramkiszorítás szerepe gyűjtősínek méretezésében címmel tartott előadást. Az áramvezető sínek tömegre vetített hatásfokát csökkentheti az áramkiszorítás a nem egyenletes áramsűrűség miatt. Az előadó a néhány elméleti alapösszefüggést felvázoló bevezetés után magában álló áramvezető sín két alaktípusának (cső és lekerekített élű hasáb) különböző méretű, geometriai arányú és keresztmetszetű változataira elvégzett modellszámítási eredményeit ismertette, réz és alumínium esetére, különböző frekvenciákra, 2000 A áramerősség feltételezésével. Az eredményeket az áramkiszorítás színes képi bemutatása, a nyert összefüggések görbesereges ábrázolása tette szemléletessé. A levont következtetések méretezési javaslatokat tartalmaznak, kiemelve a gazdasági előnyöket. Farkas András (Óbudai Egyetem) a WSCAD elektrotechnikai tervező szoftvernek felsőoktatási alkalmazásáról beszélt. A rendszer létrejöttének, elterjedtségének és technikai megoldásainak bemutatása után az előadó kiemelte azt a fontos tényt, hogy a német fejlesztők az oktatásban jól alkalmazhaFarkas András tó verziót dolgoztak ki, amely magyar nyelven is elérhető. Ezt a szoftvert az egyetem jogosult a hallgatók rendelkezésére bocsátani, akik így otthoni önálló feladatokat készíthetnek.

34

Dr. Madarász György – Szabó Krisztián – Király Lajos (H-TEC Kft.) szerzőhármas Dielektromos ívmegszakítás szimulációja nagyfeszültségű megszakítókban című előadását Szabó Krisztián mutatta be. Nagyfeszültségű megszakítókban a kistávolságú zárlati áramok kivételével többnyire dielektromos jellegű az áram megszakadása vagy az ív újragyulladása. Az alapfogalmak tisztázása után az előadás a kidolgozott szimulációs eljárást ismerteti, amely figyelembe veszi mind a villamos, termikus és áramlási viszonyokat, mind az inhomogén térben lejátszódó átütés folyamatát is. Igen szemléletesek a „virtuálisan” eltolt érintkezők között újragyulladó ív szimulált felvételei és az időbeli jelenségeket ábrázoló görbék. Az újragyulladási kritérium a virtuális érintkezőeltolással jól alkalmazható nagyfeszültségű megszakítók dielektromos jellegű megszakító-képességének becslésére a tervezés során. Kassai János (H-TEC Kft.) előadásának címe: Áramlástani szimuláció alkalmazása villamos forgógépek tervezése során. Az előadó a CFD alkalmazásának indokaival kezdte előadását, majd a H-TEC Kft.-ben eddig előfordult, áramlástani szimulációt igénylő mérnöki problémákat az alábbiak szerint csoportosította: tervezési koncepciók elemzése; tervezési munkák közvetlen támogatása; üzemelési problémák megoldása. Mindhárom esetre példákat mutatott be: forgógép állórészében a szellőzőrés áramlási viszonyainak vizsgálata a hőátadás javítása céljából; adott alkatrész (köpenyhűtő), illetve komplett géprendszer (hid rogenerátor+köpenyhűtő+ventilátor) karakterisztikájának meghatározása; javaslat kidolgozása a megengedettnél melegebb csapágyház hűtésének javítására. A számításokhoz az ANSYS CFX programot használta. Dr. Kiss István (BME Villamos Energetika Tanszék) előadásának tárgya: Numerikus erőtérszámítás a feszültség alatti munkavégzés technológiájának, eszközeinek fejlesztésében volt. Az előadás a NAF-FAM valós munkavégzésről készített felvételek kivetítésével kezdődött, bemutatva az érintéses módszert, a vezetőképes ruházat fontosságát és az archáló hiányának veszélyét. Az archáló rácsosztásának hatását a véges elemek módszerén (FEM) alapuló számítási módszerrel elemezték egy 3D CAD modell segítségével. A számítás helyességét laboratóriumi mérésekkel ellenőrizték. A bemutatott szimulációs eljárás a 400 kV-os távvezeték által az arcfelületen létrehozott villamos térerősséget modellezte különböző távolságokban, különböző rácsosztású rácshálók esetén. Hasonló végeselemes szimulációval vizsgálták a madárvédelmi szerelvények és a vezetéktartó szigetelők környezetében kialakuló villamos erőteret, valamint a FAM-szorítók termikus igénybevételét. Végül az egyetem NAF laboratóriumában elvégzett átívelési, valamint öregítési vizsgálatok eredményeit ismertette, amelyek jó egyezést mutattak a modellszámításokkal.

Füzesi János (EVIG Elektromotor Energy Kft.) A gyártmányfejlesztésben alkalmazott új módszerek a villamos forgógépek témakörében című előadását Bolemányi Tibor ismertette. Az elmúlt évtizedben ugrásszerűen fejlődő tervezőszoftverek és számítástechnikai hátterük új lehetőségetek nyitottak meg a villamos motorok tervezése területén. Számos régi kötöttséget oldott fel a hatékony és gyors lemezalkatrész modellezés, valamint a hozzákapcsolódó, bevett gyakorlatként alkalmazott lézervágási technológia, amelynek alkalmazását példaképek szemléltették. A tervezéskor alkalmazott szimulációk pontosabb eredményeket szolgáltatnak a hagyományos számítások elvégzése helyett, egyszerű és gyors paraméterezéssel több variáció is vizsgálható, így az optimum elérése nem igényel hosszas számításokat. A rajzdokumentáció felépítésére és a tervezés menetére is hatással voltak az új módszerek. Több, a 3D-s tervezőprogramok megjelenése előtt a nehézkes és sok időt igénylő szerkesztési feladat megszűntével, részletesebb és szemléletes ábrákkal kiegészített dokumentációk készíthetőek el, csökkentve a félreértések és a selejt gyártásának lehetőségét. A gyakorlatba átültetett módszerek illusztrálására különféle gyártásközi képek, valamint legyártott motorházak és VPI technológiával készült tekercsek kerültek bemutatásra, s ezek meggyőzően bizonyították az új módszerek előnyeit. Dr. Madarász György elnöki zárszavában összegezte az elhangzottakat. A mérnöki gyakorlatban néha vissza kell nyúlni a tanulmányainkhoz, hogy a tervezéskor a szimuláció, a mérés és/ vagy analitikus számítás útján nyert eredményeket megfelelően összevethessük. Ez a feladat egyre bonyolultabb és nagyobb számítógépek alkalmazását igényli már az oktatásban is. A MEE feladata a szakmai információk terjesztése és annak megmutatása, hogy merre halad a műszaki világ. Erre tettünk kísérletet ma is. Az előadások vetített anyaga a MEE honlapján, szakosztályunk oldalán megtalálható. Lieli György Fényképek: Farkas András

HÍREK

A FŐGÁZ láthatja el a jövőben az E.ON és a GDF SUEZ lakossági földgázfogyasztóit Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató szakmai irányítása alatt álló FŐGÁZ-t jelölte ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az E.ON és a GDF SUEZ földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóinak ellátására. A hivatal döntésének értelmében a FŐGÁZ veszi át az egyetemes földgázszolgáltatói engedélye visszavonását kérő

35

társaságok mintegy 1,3 millió fogyasztóját, az E.ON esetében 2016. január 1-jétől, illetve a GDF SUEZ esetében 2016. július 1-jétől. A FŐGÁZ készen áll a két szolgáltató fogyasztóinak átvételére, a biztonságos földgázellátás garantálására az érintett 12 megyében, ezzel akár több mint kétmillió ügyfele lehet a társaságnak. A több mint másfél évszázados múltra visszatekintő FŐGÁZ Zrt. országos kiterjedésű gázkereskedelmi és egyetemes szolgáltatási tevékenységével magas színvonalon biztosítja ügyfelei számára a folyamatos gázellátást Forrás:Sajtóközlemény

Tóth Éva

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Látogatás a MÁV karbantartó telephelyén A MÁV Istvánteleki Motorvonat-karbantartó Telephelyét látogatta meg a VGKB Szakosztály és a Technikatörténeti Bizottság 15 fős küldöttsége június 23-án.

Karbantartás szabadtéren

Csoportunk Csoportunkat Szabó István úr, telephelyvezető fogadta, majd az 1992-ben felépített, hőtechnikai mérőállomást is tartalmazó műhelycsarnokban (ahol oldalaknás és alsó aknás vágányok is vannak) megtartott bevezető előadásában ismertette a telephely történetét, fő tevékenységét. Megismerkedtünk a karbantartási technológia egyes elemeivel, a vizsgálati módszerekkel és azok ütemezésével. A MÁV-START Zrt. nemrégiben 42 db új típusú (FLIRT), Stadler-vezérlésű, korszerű motorvonatot vásárolt elővárosi forgalomra. A viszonylag rövid szerelvények nemcsak kényelmi berendezésekkel, hanem megbízható energiaellátó, a legmodernebb elektronikus vezérlő és biztonságtechnikai rendszerekkel (pl. csúszásvédelem, energia-visszatápláló, valamint légfékezés, stb.) vannak ellátva. A meghajtás 4 db, háromfázisú, 500 kW-os aszinkron motorral történik. Ez utóbbiakról Csirmaz Attila úr, üzemi mérnök tartott ismertetőt. Érdekes élmény volt a vezetőfülkében az irányítóberendezések megtekintése.

Javító-szerelő csarnok Horváth Attila úr, művezető az országunkban 1987 óta futó, jól ismert, BDV típusú motorvonatokról – amelyek karbantartását Miskolcra helyezik át – olyan bőséges ismeretanyagot adott át, amelyhez alaptanulmányainkat is fel kellett idézni és később alaposan átgondolni a hallottakat. Logikusan végigvezette a felső vezetékről érkező tápellátás „útját” a járműben, kitérve az áramot 1500 A-re korláCsatlások, amelyek a vasúti járművek tozó áraminverteres hajtás közötti főáramú és vezérlési kábelelőnyeire és hátrányaira. összeköttetést biztosítják Részletesen elmagyarázta a frekvenciamodulált jelekkel történő vezérlést, az egyenirányított áramkondenzátorokkal történő „simítását”, a mechanikai és pneumatikus rendszerekkel való kapcsolatmódozatokat, valamint utasbiztonsági, forgalomtechnikai hatásukat. Az elmúlt évtizedekben – a nehézségek ellenére – a műszaki fejlesztés folyamatosnak tekinthető. Megköszönjük ismereteink tartalmas bővítését, amelynek birtokában ezentúl más szemlélettel fogunk vonatra ülni. Bővebb tájékoztatásért érdemes a MÁV-Start Zrt. honlapját felkeresni. Lieli György

Kerékhajtás közelről

A MEE MAVIR Szervezet látogatása a horvát rendszerirányítónál A Magyar Elektrotechnikai Egyesület MAVIR Szervezete tavaly indította programját, amely keretében a szomszédos országok rendszerirányítóinak szakmai tevékenységével ismerkedik. Idén május 15-én a horvát rendszerirányítót (HOPS = Hrvatski operator prijenosnog sustava d.o.o.) látogattuk meg a zágrábi központjukban.

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

A HOPS felépítéséről és tevékenységéről Antun Andrić, a HOPS üzem-előkészítője tartott előadást. Az előadásból megismertük a magyar és a horvát földrajzi és technikai adottságokból származó hasonlóságokat és különbségeket. Magyar szempontból érdekes volt, hogy a közel 7500 km hosszú horvát átviteli hálózat része a 4900 km hosszú 110 kV-os hálózat is, amely nálunk az elosztó hálózat része. A HOPS több mint 160 alállomást üzemeltet, de ebből csak 6 darab a 400 kV-os és 13 darab a 220 kV-os alállomás. A HOPS a tevékenységét több mint 1000 fő munkavállalóval látja el. Horvátországban a vízerőművekből származik a termelt villamos energia jelentős része. Így például az határozza

36

majd a diszpécserekkel folytatott kötetlen beszélgetés során megnézhettük az általuk használt üzemirányító rendszereket. A horvát kollégáknak köszönhetően megismerhettük egy szomszédos rendszerirányító működését, amely az adottságai miatt sok mindenben hasonlít és sok mindenben különbözik a MAVIR tevékenységétől. Terveink szerint a rendszerirányítók megismerését célzó programunkat a szlovák rendszerirányító meglátogatásával folytatjuk jövőre. Kiss József MEE MAVIR Szervezet titkára [email protected]

A HOPS vezénylőterme meg a villamosenergia-importjukat, hogy adott évben mennyi csapadék esik. Egy nagy szivattyú-tározós erőművűk van, amit jól tudnak szabályozásra használni. A HOPS vezénylőtermét Luka Špoljar, a diszpécserszolgálat vezetője mutatta be nekünk,

Csoportunk

Nekrológ Szilágyi Gyula 1940–2015

1940-ben született Vámospércsen. A technikusi oklevél megszerzését követően a TITÁSZ Vállalatnál kezdett dolgozni, mely az első és egyetlen munkahelye volt. Szakmai pályafutása során az áramszolgáltatás különböző területein tevékenykedett, dolgozott műszaki, munkaügyi és kereskedelmi területeken. A munka mellett folyamatosan képezte magát, szakmai tanfolyamok sorát követően elvégezte a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát. Több mint negyven éves munkálkodást követően kereskedelmi igazgatóhelyettesként vonult nyugdíjba 2000-ben. 1958-ban lépett be a Magyar Elektrotechnikai Egyesületbe. Részt vett a debreceni üzletigazgatóság üzemi csoport-

37

jának megszervezésében, melynek 1977-ig a titkára volt. 1977-ben megválasztották a Debreceni Szervezet szervező titkárának, majd 1990-ben titkárának, mely funkciót 2000ig töltötte be. Egyesületi tevékenysége igen aktív és sokrétű volt. Közel hetven megbízásos munka szervezésében, lebonyolításában vett részt, évente 3-4 tanfolyamot szervezett. A 60-70-es években a MEE Filmbizottságában tevékenykedett. Harminc évig volt lelkes és tevékeny főszervezője a régió iparvállalatai részére évenként megrendezésre kerülő energiagazdálkodási konferenciáknak. Hagyományt teremtett a 3-5 napos külföldi szakmai tanulmányutak szervezésével. Több Tiszántúli Országos Elnök-Titkári Tanácskozás és Vándorgyűlés szervezésében, előkészítésében, a program összeállításában vett részt. Az egyesületben végzett tevékenysége elismerésekén 1996-ban Kandó-díj, 2011-ben pedig MEE Életpálya-elismerés díj kitüntetésben részesült. Emlékét megőrizzük. Nyugodj békében.

Rubint Dezső MEE Debreceni Szervezet elnöke

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Sipos Miklós 1931-2015

Életének 84-ik évében, március 26-án elhunyt Sipos Miklós, a villamos szerelőipar nagy öregje, egyesületünk közszeretetnek örvendő tagja. 1931-ben született Debrecenben. A Budapesti Műszaki Egyetemen nyerte el gépészmérnöki oklevelét. Évtizedeken át a villamos szerelőipar területén dolgozott: Pályáját a Síp utcában működő kisebb villanyszerelő vállalatnál kezdte, ez egyik jogelődje volt az 1963-ban, négy vállalat összevonásával alapított VIV, Villanyszerelőipari Vállalatnak; ennek alapító munkatársa volt. A szakma minden területén, csaknem minden beosztást „végigjárt". Volt villanyszerelő, főszerelő, vezetőszerelő, művezető, főtechnológus, osztályvezető, szaktanácsadó, szakértő. Dolgozott a kivitelezésben, gyártás-előkészítésben, műszaki fejlesztésben. Meghatározó szerepet töltött be a szekrényes elosztók, a kábelszerelés, a helyszíni szerelés-előkészítés fejlesztésében. Hosszú ideig volt a VIV főtechnológusa, 1984-től a privatizációig a Műszaki Osztályt vezette. A VIV jogutódjánál a Siemens Zrt.-nél a legutóbbi időkig nyugdíjas szaktanácsadóként tevékenykedett. Évekig tanított villanyszerelési technológiát az Építőipari Felsőfokú Technikumban, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola jogelődjénél.

Lengyel Zoltán László 1926-2015

Sajnos a hazai, villamos forgógép tervezésben jártas mérnöktársadalom ismét szegényebb lett egy kiemelkedő taggal: Lengyel Zoltán élete 89. évében, 2015. május 16-án elhunyt. Ópályiban született 1926-ban. Gépészmérnöki oklevelét 1951ben szerezte. 1949-ben került a Ganz Villamossági Művek alkalmazásába, ahol egészen 1991-ig, a cég eladásáig dolgozott. 1955-ben már a váltakozó áramú sorozatgépek számítási irodájának vezetője; számtalan kisebb-nagyobb motor tervezése fűződik a nevéhez. Úttörőként 1961 óta foglalkozott villamos forgógépek számításainak programozásával. 1991-1997-ig a jogutód Ganz Ansaldo Villamossági Rt-nél tevékenykedett mint műszaki tanácsadó, ahol 1993-ban Ganz Ábrahám-díjat kapott sok évtizedes műszaki-tudományos munkája elismeréseként. 1999 és 2002 között a Hyundai Heavy Industries által alapított hazai fejlesztőintézet, a Hunelec Kft. munkáját segítette mérhetetlen tapasztalatával. Főállása mellett mellékállásban először az Állami Műszaki Főiskola Mechanika tanszékén volt tanársegéd, majd a Villamos Forgógép Tervező Irodában műszaki

Elektrotechnika 2 0 1 5 / 7 - 8

Szakirodalmi tevékenysége igen széles körű volt. Szerzője volt a „Villanyszerelés alapműveletei" című, közel százezer példányban megjelent szakkönyvnek. Szerzője és szerkesztőtársa volt a Tuschák professzor által szerkesztett Elektrotechnikai Kislexikonnak, a Baumann Pál által szerkesztett Villamos Szerelőipari Kézikönyvnek, továbbá a Pollack Mihály Műszaki Főiskola több tankönyvének, ill. jegyzetének. Jelentős szakirodalmi publikációs tevékenységét az Elektrotechnikában, a Villamosságban, az Épületgépészetben, az Épületgépészeti technikában, a VIV közleményekben megjelent cikkeiben fejtette ki. Szerkesztőbizottsági tagja az Elektrotechnikának és a SIEMENS Híradónak. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek hatvan évig volt tagja. Rendszeres előadója, hozzászólója volt a vándorgyűléseknek, konferenciáknak és előadás-sorozatoknak. Az egyesületben sokféle tisztséget töltött be: volt elnökségi tag, IB-tag, valamint a Villamos Fogyasztóberendezések Szakosztály elnöke. Egyesületi munkája elismeréseként Bláthy- és Straub-díjban is részesült, majd 1994-ben az Elektrotechnika-díjjal tüntették ki. A Magyar Mérnöki Kamara tagjaként az Elektrotechnikai és Épületvillamossági Tagozat Minősítő Bizottságában a legutóbbi időkig tevékenykedett.Példaképe Muttnyánszky Ádám egyetemi tanár volt, akinek hazaszeretetét tekintette követendőnek. Segítőkész kolléga, jó barát, jó főnök volt. Emlékét szeretettel őrizzük! Tüdős Tibor

tanácsadóként tevékenykedett. 1968 és 1988 között a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Gépek és Hajtások tanszékén dolgozott mint egyetemi docens, ahol többek között a „Villamos gépek digitális gépi számítása” című tárgy előadója volt. Két egyetemi jegyzetet is írt. Egyiket „Villamos gépek számítógépes tervezése”, a másikat „Különleges kalickás forgórészek tervezése” címmel. Ez utóbbi a mai napig alapműnek számít szakmai körökben. Tudományos munkássága alatt közreműködött 6 OMFB tanulmány elkészítésében, és 10 publikációja jelent meg. 2001-ben arany, majd 2011-ben gyémánt oklevelet kapott. 2014-ben az Egyetem vasdiploma adományozásával ismerte el 65 éves mérnöki pályafutását. 1952 óta tagja a Magyar Elektrotechnikai egyesületnek. Tagként évtizedekig segítette a MEE Villamos Forgógép Munkabizottság munkáját. 1987 óta a MEE szaktanácsadója. Munkatársai hatalmas tudása és végtelen szerénysége miatt méltán néztek fel rá. A mindennapi munkában kiemelten támogatta a fiatalabb generációt, talán ezért is maradt élete végéig fiatalos. Még halála napján is dolgozott... Kedves Zoli, nyugodj békében, hiányozni fogsz! Volt kollégáid, mentoráltjaid nevében: Gál János

38

0HJROGÛVRNQDSHOHPHVUHQGV]HUHNKH]FïPćNDWDOøJX sunkban és az interneten számos gyakorlatias megoldás, tervezési segédlet és több mint 700 termék található PDJDV çV ODSRVWHWüQ HOKHO\H]HWW LOOHWYH V]DEDGPH]üV rendszerekhez.

#*5&1 #6%"½34*
*1"3*
1"3, 5&-


'"9



A ProtectPlus tartósan megvédi a napelemes rendszereket a villámcsapásokkal, túlfeszültséggel, környezeti és PHFKDQLNXVKDWÛVRNNDOV]HPEHQYDODPLQWJÛWROMDDWć] terjedését.

&/&34:4

)6/(«3*"

,'5



#6%"½34

(:«3
6


ProtectPlus: megoldások napelemes rendszerek védelméhez

)RUGXOMRQPćV]DNLV]DNWDQÛFVDGøLQNKR]YDJ\ YHYüV]ROJÛODWXQNKR] Tel.: +36 29/349-000 v[email protected] vwww.obo.hu

H E LY H E Z K Ö TÖ T T A K K U M U L Á TO R O K TA R G O N C A A K K U M U L Á TO R O K A K K U M U L Á TO R TÖ LT Õ K TÖ LT Õ Á L L O M Á S O K ÁRAMELLÁTÓ BERENDEZÉSEK SZERVIZ BÉRLÉS K A R B A NTA RT Á S M É R N Ö K I TA N Á C S A D Á S A K K U M U L Á TO R F E L Ü G Y E L E T I (BMS) RENDSZEREK

Villámvédelmi rendszerek Túlfeszültség-védelmi rendszerek 3RWHQFLÛONLHJ\HQOïWüUHQGV]HUHN )÷OGHOüUHQGV]HUHN Kábel- és vezetéktartó-rendszerek ¥SĂOHWWć]YçGHOHP

elektrotechnika_7_ PV_új.indd 1

2015.02.04. 12:38:03

A megbízható hálózat biztonságos, rugalmas és karbantartásmentes kapcsolóberendezésen alapul Premset középfeszültségű kapcsolóberendezés flexibilis kialakítással, mely minden gondot levesz a válláról

A kapcsolóberendezés, melyet a felhasználó kényelmének növelése érdekében terveztek

Kiemelkedő modularitás teljes szigeteléssel párosítva

Mivel minden üzleti tevékenység alapfeltétele a megbízható áramellátás, ezért az épületek középfeszültségű elosztóhálózatának nemcsak megbízhatónak, hanem energiahatékonynak, tartósnak és a változó üzleti környzet új igényeihez adaptálhatónak kell lennie.

A Premset felépítése típustesztelt funkcióblokkokból áll, melyek úgy lettek tervezve, hogy minden kombinációban növeljék a költséghatékonyságot, az egyszerű módosíthatóság megtartásával.

Az üzemeltetők még ennél is többet szeretnének. Számukra a nyugodt, kiegyensúlyozott üzemmenet a legfőbb követelmény, ami csak olyan csökkentett karbantartásigényű kapcsolóberendezéssel valósítható meg, amely garantálja a személyek biztonságát és a vagyonvédelmet. Elengedhetetlen követelmény olyan kapcsolóberendezés használata, mely felügyelhető és csökkenti a létesítmény üzemeltetési költségeit. Könnyű, problémamentes üzembe helyezés, bővítés, karbantartás A már bevált, bizonyított technológiák, a moduláris felépítés és az árnyékolt, szilárd szigetelési rendszer kombinálásával a PremsetTM középfeszültségű kapcsolóberendezés áttörő újítást jelent a középfeszültségű energiaelosztásban. E mellett kompakt, könnyen bővíthető kivitelének és az alábbi tulajdonságainak köszönhetően optimalizálja költségeit: > > > >

karbantartásmentes működés megnövelt élettartam könnyű üzembe helyezés és bővítés kompakt méret

A 3 az 1-ben felépítés nem csak ösztönös működtetést jelent, hanem kategóriájának legbiztonságosabb kapcsolóberendezése. SF6-gázmentes kialakításának köszönhetően, életciklusának végén a veszélyes anyagok kezelése miatt sem kell aggódni.

Regisztráljon a www.SEreply.com oldalon és megnyerheti a képen látható USB-kulcsok egyikét. Kód: 57924p

1 Kisfeszültségű térrész 2 Kábelellenőrző térrész 3 Felső csatlakozás 4 Központi rész 5 Alsó csatlakozás 6 Alsó térrész