06 SVERKER évfolyam. JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDed: 1908

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION

Alapítva: 1908 FOUNDed: 1908

$]HOVĘKiURPIi]LV~ SVERKER

Hőszivattyúk a kertészetekben és a magyar geotermikus hőszivattyú A smart jelenség Új optikai megoldások nagy felületű homogén világítás létrehozásához DC etalonok bizonytalansága A 2014 I. negyedévében közzétett elektrotechnikai magyar nemzeti szabványok Az új paksi blokkok beruházási kérdései

SVERKER 900 Q

Q Q

az üzembehelyezések és a karbantartások elengedhetetlen eszköze 3x35A, 4x300V (1x105A, 1x900V) N|QQ\ĦNH]HOKHWĘVpJ3&QpONOpULQWĘNpSHUQ\Ę segítségével

yWDD69(5.(5DYLOiJRQDOHJQDJ\REE GDUDEV]iPEDQHODGRWWUHOpYL]VJiOy .pUMHLQJ\HQHVEHPXWDWyQNDWHPDLOHQYDJ\WHOHIRQRQ 0D[L&RQW.IW PF#PD[LFRQWKX

WWW.MEGGER.COM

9pGHOHPYL]VJiOyD]LJD]LÄHUĘViUDP~ PXOWLPpWHU´

7XGMRQPHJW|EEHW D69(5.(5UyO



Elsőrendű a nukleáris biztonság A MEE 90. Nyilvános Küldöttgyűléséről Díjazottak

7KHZRUG³0HJJHU´LVDUHJLVWHUHGWUDGHPDUN

107. évfolyam

2 0 1 4 /06

www.mee.hu

ENERGIÁRA építünk Az MVM OVIT Zrt. több mint hat évtizedes hagyományai alapján az energetikai szektor megbízható, versenyképes és magas szakmai színvonalú közreműködője, nagyfeszültségű távvezeték- és alállomás-építés, erőművi karbantartás és gépgyártás, vasúti felsővezetékszerelés, acélszerkezet-gyártás, valamint távközlési rendszerek telepítése terén. www.ovit.hu

Energiát adunk a mindennapokhoz - MVM Csoport

Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória

Tartalomjegyzék 2014/06

CONTENTS 06/2014

Dr. Bán Gábor: Beköszöntő . ................................ 4

Dr. Gábor Bán: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETIC

Komlós Ferenc: Hőszivattyúk a kertészetekben és a magyar geotermikus hőszivattyú . .............. 7

Ferenc Komlós: Heat Pumps in Gardens and the Hungarian Geothermal Heat Pump

Dr. Kádár Péter: A smart jelenség ....................... 10 Dr. Péter Kádár: The smart phenomena VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Tóth Zoltán: Új optikai megoldások nagy Zoltán Tóth: New optical solutions for creating felületű homogén világítás létrehozásához ...... 15 homogenous illumination on large surface

Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Szandtner Károly Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula

MÉRÉSTECHNIKA

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Lieli György

Dr. Bencze János: A MEE 90. Nyilvános Dr. János Bencze: Briefly about the 90th Küldöttközgyűléséről . .............................................. 26 Plenary Meeting of MEE

Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Díjazottak ....................................................................... 27 Awardees

Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

MEASURING TECHNICS

Reményi Tibor: Tibor Reményi: DC etalonok bizonytalansága . ............................... 20 Uncertainty of DC etalons SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL REGULATIONS

Kosák Gábor:  Gábor Kosák: A 2014. I. negyedévében közzétett The list of Hungarian National Standards in the elektrotechnikai magyar nemzeti szabványok . 24 field of electrical engineering, announced in the first quarter of 2014 EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Kitüntetés........................................................................ 31 Award Kovács László: Szakmai Nap villamos ipari László Kovács: Day of Professionals for the szakemberek részére . ................................................ 32 electrical industry Dr. Danyek Miklós – Woynárovch András: Egy sikeres Védelmes Értekezlet után... . ............. 6

Dr. Miklós Danyek – András Woynárovich: After a successful protection conference …

HÍREK

NEWS

Hárfás Zsolt: Zsolt Hárfás: Some investment questions Az új paksi blokkok beruházási kérdései ............ 33 of the new blocks of Paks Tóth Éva – Hárfás Zsolt: Éva Tóth – Zsolt Hárfás: Elsőrendű a nukleáris biztonság . ......................... 34 Most important is the nuclear safety Kiss Árpád – Tóth Éva: Árpád Kiss – Tóth Éva:  Sikeres kiállítás volt az Ipar Napjai ........................ 36 „Days of Industry” was a successful Exhibition Mayer György: György Mayer: Fontos cél a 40 százalékos hazai Important purpose to have 40 percents share beszállítói részarány .............................................. 23 from Hungarian suppliers Jordániai tendert nyert az MVM OVIT ............. 23

MVM OVIT won a Jordan tender

Karacsi Márk: Szakmai szeminárium Fóton ..... 25 Márk Karacsi: Professional seminar in Fót Tóth Éva: Rangos elismerések a FŐGÁZ-nál ..... 25 Éva Tóth: FŐGÁZ received high recognitions Hirdetőink / Advertisers

kft. · MaxiCont mvm ovit · obo bettermann kft. ·

OLVASÓI LEVELEK

LETTER FROM OUR READERS

Módis Ágnes: Gyönyörködtető találmányok . . 37 Ágnes Módis: Delightful inventions FELADVÁNY ................................................................. 31 PUZZLE

Kedves Olvasók! Az elmúlt hetekben két ünnepélyes rendezvényre hívtak meg. Az egyik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában zajlott le, ezen ünnepség keretében a Gépészmérnöki Kar dékánja többünknek átadta a vas oklevelet. Ezzel az oklevéllel az egyetem szenátusa a kitüntetett 65 éves eredményes mérnöki tevékenységét ismeri el. A másik egyesületünk küldöttgyűlése volt, amelynek végén átvehettem a MEE Elektrotechnikai Nagydíját. Mindkét esemény arra késztetett, hogy áttekintsem mérnöki pályafutásom fontosabb megoldott vagy megoldatlanul maradt problémáit, viszonyomat a szakmámhoz, az egyetemhez és az egyesülethez is. Az ilyen számadás természetszerűleg alkalmas arra, hogy az ember a szokottnál mélyebben magába nézzen. Ezért ne vegyék zokon, hogy a jelen beköszöntő, aminek megírására felkértek, voltaképpen emlékezés, a szokásosnál érzelmesebbre, szubjektívebbre, helyenként derűsebbre sikerült. A vas oklevelek átadása kissé szomorú aktus: megindító látvány, ahogyan több, megromlott egészségű kollega már csak két oldalt támogatva képes néhány lépést tenni vagy egyáltalán felállni, hogy átvegye az oklevelet. Mégis az a tény, hogy fontosnak tartják ezt a diplomát, sokan külföldről vagy esetleg más világrészből utaznak ide átvenni, arra utal, hogy az egyetemhez, a szakmához, és így a szakmai egyesülethez való kötődés lehet hosszan tartó, egyike azoknak a fontos szálaknak, amelyek az idős szakembert az élethez kötik. A küldöttgyűlés ennél sokkal optimistább, vidámabb rendezvény. Beszámolók hangzanak el teljesült tervekről, terveket vázolnak a jövőbeni munkákra, teendőkre. Végül a díjak kiosztása, aminél minden nevet nagy taps követ, az egyetértés jele. Az én első szakmai elismerésem a Zipernowsky-díj volt, amit1965-ben ítéltek nekem. Ipari kutatóintézetben dolgoztam abban az időben, a nagyfeszültségű technikára, főleg a túlfeszültség-védelem területére terjedt ki a kutatási tevékenységem. Az 1960. évi CIGRÉ kongresszus egyik kiemelt témáját képezte a szabadvezetékhez kábelen keresztül csatlakozó transzformátorok gyakori meghibásodása. Az akkoriban használt számítási módszerekkel nem sikerült e meghibásodásokat megmagyarázni. Én összeállítottam egy elektronikus szimulátort, amely tréningszimulátorként alkalmazva segített abban, hogy a túligénybevételekre vezető hullámfizikai folyamatok iránt kellő érzéket fejlesszek ki magamban. Ennek eredményeképpen néhány hónap alatt sikerült megtalálni a meghibásodások magyarázatát, valamint egyszerű és olcsó védelmi rendszert kialakítani a meghibásodások gyakoriságának lecsökkentésére. Ez az „előretolt védelem”-nek elnevezett megoldás megvitatásra került a CIGRÉ 1960. évi kongresszusán, pozitív eredménnyel. A hazai hálózat egyes részein próbaként bevezették, majd a kedvező tapasztalatok alapján széles körben elterjedt az alkalmazása.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

A MEE Műszaki Tudományos Bizottságának elnöke, aki egy tervező intézet vezető mérnöke volt, a bizottság egyik ülésén elmondta, hogy intézete foglalkozik olyan kiserőművek tervezésével, amelyeknek generátora nem transzformátoron át, hanem közvetlenül csatlakozik szabadvezetékekhez. Jó lenne, ha sikerülne kidolgozni valamilyen hatásos túlfeszültség-védelmet ezen forgógépek számára. Néhány hónap alatt megszületett az előretolt védelem forgógépekre alkalmazható, néhány variánsa. A kutatás eredményeit vaskos Elektrotechnika-cikkben publikáltam. Ennek a cikkemnek alapján ítélték nekem a Zipernowsky-díjat. Nagyon meglepődtem, amikor a küldöttgyűlés előtti napon telefonon értesítettek a Zipernowsky-díjról. Ezt a patinás díjat olyan szakemberek kapták meg, akiket én igen nagyra tartottam. A fő gondot az okozta számomra, hogy az átvételkor kinek mondjak köszönetet, mert a szóban forgó területen meglehetősen autodidakta módon tevékenykedtem. Végül úgy döntöttem, hogy ahhoz adresszálom a köszönetet, aki felhívta a figyelmemet a cikkben publikált megoldások szükségességére és jelentőségére. A díjat Kovács K. Pál akadémikus adta át, kedves vállveregetés kíséretében. Mialatt néhány mondatban méltatta a munkámat, megbizonyosodtam arról, hogy mentorom az első sorban ül, de sajnos a szemei időnként hosszan lecsukódnak. Beláttam, hogy nem ildomos egy nem teljesen éber mentornak köszönetet mondani, ezért úgy gondoltam, hogy emelt hangon fogom ezt tenni. Így is történt: szinte kiáltozva fejeztem ki neki köszönetemet, kissé patetikusan hangozhatott. Ettől a címzett felriadt és annyira fellelkesedett, hogy feljött a dobogóra és megölelt. Néhány nap elteltével feltűnt, hogy feleségem a vacsoránál furcsán, fürkészve néz rám. Kivallattam ennek az okáról. Kiderült, hogy a Madách téri MTI-terem kirakatában meglátta a képemet, ahogyan ölelkezem egy bajuszos férfival. – Ki az a férfi?- kérdezte szigorúan. Elmeséltem neki a történetet. Másnap elment az MTI-terembe és megrendelt egy másolatot, amit családi képeink közé helyezett. Így lett dr. Szepesi Endre tudtán kívül családunk tiszteletbeli barátja. Az egyesület segítségére mindig számíthattam. Ezzel a lehetőséggel sok esetben éltem is, főképpen a nemzetközi kapcsolatok terén felmerülő problémáim megoldásában. Ilyen volt például az 1985 nyarán szervezett CIGRÉ 33 Study Committee ülése és kollokviuma. Ennek a tanulmányi bizottságnak a tevékenységi területe a szigetelés-koordinálás és a túlfeszültség-védelem volt. Nagy megtiszteltetést jelentett számomra, amikor beválasztottak ebbe a húsz tagból álló, nemzetközi társaságba. A bizottság minden évben ülést tartott: páros években Párizsban, a CIGRÉ kongresszus valamelyik napján, páratlan években a tagok valamelyikének országában. A KGST-országok egyikében sem ülésezett azelőtt ez a bizottság. Viszonylag rövid időt töltöttem még ebben a teamben, nem ismertem eléggé a szokásokat, szabályokat, amikor a bizottság titkárától, egy csehszlovákiai kutatóintézet vezetőjétől kaptam egy nem hivatalos, baráti levelet, amelyben a titkár, utalva Magyarország „vidám barakk” szerepére kért: hassak oda, hogy valamelyik következő ülésszakunkat Magyarországon tartsuk. Olyan kellemetlen - panaszolta –, hogy a mi országaink egyikében sem ülésezett még az SC33. Mivel a bizottságnak csupán 20 tagja volt, úgy gondoltam, hogy szálláshelyet és tárgyalótermet nem lesz gond találni. A résztvevők fizetik a szállásköltségüket. Mind a MEE, mind a MTA illetékesei úgy látták, hogy a szervezéssel és a lebonyolítással nem lesz gond. Írtam tehát a titkárnak egy nem hivatalos, baráti választ azzal, hogy pillanatnyilag nem látom akadályát a

budapesti megrendezésnek. Nem tudtam azt, hogy a kihelyezett ülésekre minden bizottsági tag hozhat magával három szakembert a saját országából, valamint hozhatja a feleségét, stb., tehát mintegy 150 főnek kell szálláshely, konferenciateremre is szükség lesz. Azt sem tudtam, hogy a cseh kolléga még a válaszom megérkezése előtt elhunyt, titkárnője főnökének összes CIGRÉvel kapcsolatos levelét összecsomagolta és elküldte Párizsba, a CIGRÉ központi hivatalába. A legközelebbi ülés New Orleansban volt. A vendégek a hotelben megérkezésemkor éppen reggeliztek, teljesen megtöltötték az éttermet. Az elnök megköszönte, hogy a legközelebbi ülést Budapesten tarthatjuk (így értelmezte a baráti levelemet), de sajnos ez nem lehetséges, mert Magyarország nem ad vízumot dél-afrikaiaknak. Már pedig bizottságunk egyik igen tekintélyes tagja, Anderson professzor dél-afrikai, aki három kollégájával együtt kíván jönni. Ettől átmenetileg megnyugodtam. Az ülésszak utolsó napján kellett határozni a következő ülés helyéről. Pályázók – hirdette ki az elnök – Finnország, Japán és Magyarország, de Budapest nem jöhet számításba, a dél-afrikaiak miatt. – Valóban nem engeditek be Andersonékat Magyarországra? – szegezte nekem a kérdést a kanadai tagunk. – Ha hazautazom, tisztázom ezt a kérdést és két héten belül megtelexezem – ígértem. – Semmit sem fognak neked válaszolni – jósolta lemondóan a kanadai. – Ha magyar állampolgár létemre a külügyi szervektől kérdezek valamit, feltétlenül válaszolni fognak – jelentettem ki büszkén, remélve, hogy ez így is lesz. Anderson professzor felugrott a helyéről, odajött hozzám, megölelt és kijelentette: – Biztos vagyok benne, hogy Gábor barátom megszerzi nekünk a vízumot! - Én már egyre kevésbé reménykedtem ebben, de a többi bizottsági tag talán igen, ezért Finnország ás Japán vis�szavonta a meghívást, nem akarván Budapest esélyét rontani. Maradt tehát Budapest, legalább 150 fő és a dél-afrikai vízumok nyomasztó gondja. Hazatérésem után felkerestem az illetékes minisztérium külügyi osztályát, ahol szemrehányóan felsorolták a hibás lépéseket, amiket elkövettem. Megtudtam, hogy Andersonék nem kaphatnak vízumot, de ezt nincs jogom közölni velük. Két napig kilátástalannak láttam a helyzetemet. Akkor kaptam egy levelet a MTA-tól azzal, hogy az ország nyitni szándékozik nyugat felé, ezért, ha tudom, segítsem elő tekintélyes nemzetközi konferenciák, ülésszakok magyarországi megrendezését. Felkerestem a levél íróját, aki megnyugtatott, hogy „menni fog a dolog” és ajánlotta, hogy indítsam el a konferenciaszervezést. Máig sem tudom, hogy mi történt a háttérben. Ekkor fordultam az egyesülethez. Nagy segítséget kaptunk a megfelelő szálláshely megtalálásában, a pénzügyi lebonyolítást az egyesületi hölgyek vállalták. Amilyen reménytelennek tűnt előzőleg a konferencia Budapestre hozása, olyan gördülékeny volt a folytatás. Hála a Johannesburg-Bonn-Budapest konspirációs levelezésünknek, a külföldiek közül elsőnek a dél-afrikaiak kapták meg a magyar vízumot. Az egyesület felkérésére több üzemi szervezet segített ki bennünket a vendégek szállítása terén is. A konferencia kitűnően sikerült, mind a szakmai tárgyalások, mind pedig a vendéglátás szempontjából. Sok éven át hálásan emlegették a vendégek a budapesti hét kellemes napjait. A konferencia egyik derűs-izgalmas eseménye volt egy szentpétervári akadémikus előadása. Az orosz tudós kérte, hogy a konferencia hivatalos programján kívül szervezzünk számára egy előadást, amelyben ő a magyar energetika vezetőinek részletesen elmagyarázza a Szovjetunió villamosenergia-rendszerének felépítését. Az előadást orosz nyelven kívánta megtartani. A hazai vezető szakemberek természetesen nem tudtak erre időt szakítani. Az egyesület oldotta meg a problémát azzal, hogy néhány szervezetének fiatal szakembereit kérte és szállította fel a Norma-

5

fához, ahol a szállodánk volt, az előadás helye. A fiatal kollegák fegyelmezetten végighallgatták és megtapsolták az előadást. Az előadó másolatot kért a jelenléti ívről, a résztvevők beosztásának, rangjának feltüntetésével. Így esett, hogy erre az alkalomra utólag sok fiatal tagunkat léptettük elő vezető szakemberré. Néhány évvel később, amikor már Oroszországban is szabadabb lett a levegő, ismét találkoztam a szentpétervári akadémikussal. Elmondtam neki előadása igaz történetét. Elgondolkozott, majd azt felelte, hogy a konspirációból nem vett észre semmit, csupán azt, hogy a vezető szakemberek mind nagyon fiatalok voltak. És ezt nagyon helyesnek tartotta, be is írta az úti jelentésébe. Az 1980-as évek vége felé lehetővé vált magyar szakembereknek az IEEE nemzetközi szervezetbe való belépés. Ezt azonban nehezítette az a körülmény, hogy a tagdíjat dollárban kellett befizetni. Néhányunknak a MTA vállalta, hogy forint befizetése ellenében dollárban átutalja a tagdíjat, azonban ebben a kedvezményben csupán kevesen részesültünk. A MEE intézőbizottsága javaslatomra elhatározta, hogy a MEE tíz, aktív tagja számára szintén konvertálja az IEEE-tagdíjat. Ez lehetővé tette, hogy megalakítsuk a magyar szekción belül a Power Engineering Chaptert, amely hosszú ideig a magyar szekció legaktívabb csoportja volt és még ma is működik. 1968 óta tanítok a BME-n. Az egyetemi oktatást fontos és felelősségteljes tevékenységnek tartom. A vizsgáztatás módjának helyes megválasztását kulcskérdésnek tekintem. Ragaszkodom a szóbeli vizsgához, úgy gondolom, hogy mind a hallgatónak, mind pedig a tanárnak ajánlatos legalább egyszer egy félévben 20-30 percig négyszemközt elbeszélgetni egy szakmai problémáról. Sokan nem értenek velem egyet és inkább a teszt jellegű számonkérést tartják helyesnek. Ezen véleménykülönbségek miatt is nagyon értékes volt számomra az egyesület elnökének vis�szaemlékezése a díj átadásakor a nálam tett vizsgájára. A gratulálók között is nagy számban ismertem fel egykori hallgatóimat. Szinte mindnyájan a vizsgájukra emlékeztek vissza, mint (utólag) kellemes, de tudásukat alaposan próbára tevő beszélgetésre. Ilyen őszinte alátámasztásban volt hallgatóim részéről még nem részesültem. Az előretolt védelmek sorsát, tapasztalatait a későbbi időkben már nem volt módom figyelemmel kísérni, így ez egy elvarratlan szál maradt kutatási tevékenységem terén. De ezt illetően is kedvezett számomra a küldöttgyűlés. Egy kolléga szólított meg a gratulációk során, aki elmondta, hogy „akkoriban” őt bízták meg a dunaújvárosi hálózaton az előretolt védelem bevezetésének irányításával. Egyébként – mondta elismerően - az egy nagyon jó és hatásos védelemnek bizonyult. Öröm és megnyugvás volt ezt hallanom, azért is, mert anyai ágon dunapentelei vagyok: édesanyám ebben a kis faluban született és gyermekkorát itt töltötte. Ha a fenti kis történeteket átfutják, Tisztelt Olvasók, megértik, hogy joggal lehetek hálás az egyesületnek: vezetőinek és tagjainak. Jól érzem magam társaságukban, ha beszélgetünk, vagy ha írásaikat olvasom. Hasznos és kellemes dolog tanítani egymást és tanulni egymástól. Úgy írni, hogy aki olvassa, könnyen megértse és olyan figyelmesen olvasni, hogy bátran építhessünk arra, amit mások leírtak. Olvassák az Elektrotechnikát!

Dr. Bán Gábor professor emeritus

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Egyesületi élet

Egy sikeres Védelmes Értekezlet után…

A MEE Energetikai Informatika Szakosztálya és a MAVIR ZRt. közösen rendezte meg 2014. június 4-5. között - közel 3 év kihagyás után - a védelmes értekezletet. A bonyolítással kapcsolatos feladatokat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület központi irodája látta el. A szervezési munka kezdetén a korábbi tapasztalatokból kiindulva 70-80 fő részvételével számoltunk, de örömünkre, végül 165 fő jelentkezte részvételét. A rendezvény helyszíne a siófoki Hotel Vértes volt. A várakozáson felüli résztvevői létszám 56 cég munkatársai voltak, lefedve a védelmes szakma szinte minden területét. 7 vállalat élt a kiállítás lehetőségével is, akik az előadások szüneteiben mutathatták be termékeiket, szolgáltatásaikat a közönségnek. A rendezvény fő támogatója, az MVM OVIT ZRt. volt, a Protecta Kft. és a TÜV Rheinland InterCert Kft. pedig szponzorálta az eseményt.  A konferenciát Veréb Tamás (MAVIR Zrt.) – a korábbi értekezletek házigazdája – nyitotta meg, majd – a MEE nevében – Görgey Péter (MEE EISZ, MVM OVIT Zrt.) köszöntötte a megjelent résztvevőket. A korábbi hagyományoknak megfelelően az előadások sorát a. részéről - Kovács Gábor (MAVIR ZRt, átviteli vezérigazgató-helyettes) - az aktuális átviteli hálózati fejlesztéseket bemutató prezentációja nyitotta meg. A szűkebb szakterületre fókuszáló bevezetőt Eperjesi László (Protecta Kft.) tartotta, aki részletezte, hogy az elmúlt 5 évben hogyan változott – és jelenleg is változik – a védelmes (és irányítástechnikai) szakma, továbbá, a szakembereknek miben és hogyan kell másként gondolkodni. Ezután Kedves Zoltán (MVM OVIT Zrt.) előadása következett a magyarországi legnagyobb IEC 61850-es rendszerintegrátor szemszögéből felsorolva és bemutatva az elvégzett munkák során szerzett tapasztalatokat. A következő előadást Woynárovich András (MAVIR Zrt.) tartotta, aki bemutatta, hogy a MAVIR tulajdonában lévő alállomásokon hogyan lehet a régi szekunder rendszerrel összekapcsolni a teljesen Ethernet alapú (tehát nem pont-pont) új technológiát.  Az első szekciót Rózsa Gábor (TÜV Kft.) előadása zárta le, aki az IEC 61850 GOOSE üzenetküldés időbeliségi problémáját boncolgatta, amelyet a TÜV laborban összeállított modellen elvégezett méréseken keresztül mutatott be. A kávészünet után, a második szekcióban a gyártók képviselői osztották meg az IEC 61850-el kapcsolatos tapasztalataikat és eredményekeit a közösséggel, elsősorban elvégzett projektek bemutatásával. Elsőként Bánfalvy Zoltán (ABB Kft.) tartott ismertetőt az IEC 61850-9-2LE (Light Edition) Process Bus alkalmazásáról, amelynek megfelelő mérő eszközei (NCIT - Non-Conventional Instrument Transformer) már 12 éve működnek hibátlanul a hálózaton. Sauer Máriusz (Siemens Zrt.) előadásában bemutatta, hogyan lehetséges az „Ethernet” hálózaton kommunikáló védelmek vizsgálata abban az esetben, ha ezt nem a hagyományos módon (áram és feszültség jelekkel) végezzük, hanem a kommunikációs hálózaton keresztül. Kertész Sándor (Infoware Zrt.) arról tartotta előadását, hogy az orosz villamosenergia szolgáltató (Rosseti) milyen követelményeket és ezekből adódó fejlesztési nehézségeket támaszt azon védelmi- és irányítástechnikai szállítók- és gyártók számára, akik szállítani kívánnak a számukra. Az Evopro Kft. gondolatait (vagy inkább kérdéseit) Kalocsai Gábor fogalmazta meg az IEC 61850-el kapcsolatban. A második szekció utolsó előadásában három fő vett részt Bém Zsolt (MVM OVIT Zrt.), Szopkó Károly (OmegaSoft Kft.) és Dr. Morva György (Óbudai Egyetem), akik az IEC 61850 tervezési – és ehhez kapcsolódó szoftverfejlesztési – valamint ennek oktatási problémáit, nehézségeit boncolgatták

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Az első napi hivatalos program zárásaként átadásra kerültek a Bendes Tibor emlékplakettek azon védelmes kollégák számára, akik az elmúlt évek alatt kiemelkedő eredményeket értek el ezen a szakterületen. A díjakat dr. Tombor Antal adta át. A díjazottak: Csamangó Ferenc (DÉMÁSZ), Dóka Imre (TITÁSZ), Gyöngy József (ÉMÁSZ), Matók Lajos (DÉDÁSZ), Medveczky Gábor (Paksi Atomerőmű), Szitás Imre (ÉDÁSZ). A díjazottaknak ezúton is gratulálunk!   A nap zárásaként következett a gálavacsora, amelyet a MEE részéről Haddad Richárd főtitkár nyitott meg. Ezt követően a vacsora támogatójaként, Gopcsa Péter az MVM OVIT Zrt.vezérigazgatója pohárköszöntőt mondott.  A vacsora alatt a vendégek élőzenével való szórakoztatásáról  Hanti Jenő, Almási Kristóf és Szőts Gábor gondoskodott. Az ízletes vacsorához az egri Juhász Testvérek Pincészete biztosította a borkóstolást. Az értekezlet második napjának első előadásában Szedlák Róbert (MAVIR Zrt.) bemutatta, hogy a MAVIR – az összegyűlt tapasztalatok alapján – hogyan kívánja átalakítani a védelmi rendszerét az új és az újrainduló szekunder rekonstrukciós beruházásai során. A következő előadásban Nagy Tamás (MAVIR Zrt.) ismertette, hogy a VédStat rendszerben milyen új fejlesztéseket hajtottak végre a felmerülő új igények, valamint a szükségessé váló átalakítások során. A harmadik prezentációban Bosznay Zsolt (MVM OVIT Zrt.) beszámolt arról, hogy milyen tapasztalatokat sikerült szerezni a Genfben lévő CERN 66 kV-os szekunder rekonstrukciója kapcsán. Az elnyert tenderen magyar beszállítókkal együtt lett győztes az MVM OVIT Zrt, ezzel is tovább öregbítve a magyar mérnöktudás és alállomási kivitelezés jó hírnevét. A következő előadásban Baricz Gábor (MVM Paks Zrt.) bemutatta, hogy az erőműben elkezdett (és jelenleg is zajló) 6 kV-os primer és szekunder rekonstrukció milyen sajátosságokat, nehézségeket támasztott a kivitelező és üzemeltető elé valamint, erre milyen megoldások születtek. A szekció záró előadását Tóth István és Szitás Imre (E.ON Zrt.) tartotta, arról, hogy a kisalállomásokat hogyan kívánja az E.ON egységesíteni, valamint, hogy a védelmi rendszerben milyen koncepciót alakítanak ki. A negyedik szekcióban először Hirsch Zoltán (MAVIR Zrt.) tartott bemutatót azon ös tapasztalatok alapján, hogy az alkalmazott digitális védelmek esetében milyen problémákat okozhatnak a firmware váltások és letöltések, esetlegesen a gyártók számára is meglepő eseteket produkálva. A következő két összefüggő előadásban elöszőr, dr. Petri Kornél (Protecta Kft.) a középfeszültségű kompenzált csillagpontú hálózatoknál alkalmazott új zárlatos leágazás kiválasztási mérés elvét ismertette, majd azt követően, dr. Weingardt Ferenc (Protecta Kft.) ugyan ennek az érzékelési elvnek a gyakorlati – mérésekkel alátámasztott – eredményeit mutatta be. A negyedik előadást Dr. Raisz Dávid (BME VET) tartotta ugyanezen problémáról, de szélesebb spektrumot (többféle mérési elv és nemzetközi kitekintés) átfogva és több zárlatos leágazás kiválasztó mérési elvet kombináló megoldást bemutatva. A következő előadásban visszatért a konferencia egy rövid időre az IEC 61850-es rendszerhez: Nagy Róbert (Schneider Electric Zrt.) a PRP (Parallel Redundancy Protocol) és HSR (High-avability Seamless Redundancy) technológiák alkalmazási lehetőségeit boncolgatta elvi megközelítésben.    A szekció és egyben a védelmes értekezlet utolsó előadást Hanti Jenő (MAVIR Zrt.) tartotta az aktuális védelmi- és automatikai készülékek vizsgálati szabványaiban bekövetkezett változásokról. A kétnapos konferenciát Görgey Péter (MEE EISZ) zárta le, megköszönve mind az előadók, mind a szervezők munkáját. Az 21 előadás spektrumát és tartalmát tekintve – a szoros időbeosztás ellenére – igen hasznos, tartalmas kétnapos védelmes értekezlet résztvevői voltunk, melynek a pozitív visszajelzései megerősítenek abban, hogy várhatóan lesz folytatása.  A cikk teljes terjedelme és az előadások a www.mee.hu honlapon elérhetők. Dr. Danyek Miklós  Woynárovich András MEE EISZ

6

Energetika Komlós Ferenc

Hőszivattyúk a kertészetekben és a magyar geotermikus hőszivattyú* A vidék versenyképességének fenntarthatósága nem képzelhető el a mezőgazdasági innováció folyamatos ösztönzése, erősítése nélkül. A kis kapacitású energiatermelő rendszerek közvetlenül bővítik a helyi munkaalkalmat, javítják a foglakoztatást és ösztönzik a képzést is. A cikk bemutatja a magyar geotermikus hőszivattyú kifejlesztésének piaci igényét, sarokpontjait kapcsolási rajzokkal és diagramokkal. A hőszivat�tyúzás összes tapasztalatait (kutatási, fejlesztési, tervezési, gyártási, kivitelezési és üzemeltetési) felhasználva javaslatot tesz a döntéshozók felé.

házakat. A különböző kultúrák a növényház más-más külső és belső kialakítását, különböző épületgépészeti rendszereket igényelnek, a kultúrnövény optimális komfortjának megteremtése mindig egy komplex feladat. Ezt szemléltetem – szakirodalom alapján – a következő vázlatrajzokon (1., 2. és 3. ábra). Fontos a növényélettani folyamatok betartása, az egész hőleadó, illetve hőfelvevő rendszer és a szellőztető rendszer átgondolása, hőmérsékletszint szerinti csoportosítása. Kiemelendő, hogy a gyökérzet hőmérsékletének megváltoztatásával

1. ábra Növényházak vegetációs (növényközeli) és talajfűtése

For sustainable competitiveness of rural areas encouraging and strengthening of agricultural innovation are inevitable. Small scale energy production systems directly extend the local job opportunities, enhance the level of employment and motivate for training. This article introduces the market need for the development of a Hungarian geothermal heat pump system and its key issues with circuit drawings and diagrams. Furthermore this article concludes in a proposal towards the decisionmakers on the basis of all experiences of heat pumping (research, development, design, production, construction and operational experiences).

2. ábra Bordás fűtővezetékkel és sima csőfűtéssel kialakított növényházak

3. ábra Növényházak fan-coilos fűtése és kaloriferes fűtése légcsatornával

1–3. ábra forrása: Mary H. Dickson and Mario Fanelli: What is Geothermal Energy?

„Az a kötelességünk, hogy a tudást gyarapítsuk. Bízom benne, hogy a társadalom, amelyben élek értelmesen fogja használni a megszerzett tudást.”1

Teller Ede (1908 - 2003)

A hőszivattyú kertészeti alkalmazása olyan növényházakban – nevezetesen fóliasátrakban és főleg üvegházakban – indokolt, amelyekben a teljes naptári évben termelnek zöldséget, dísznövényt vagy gombát, vagyis ahol előírt technológiai igény a fűtés és a hűtés. A hőszivattyúval ellátott növényházi termesztés az agráriumban megvalósuló közfoglalkoztatási programhoz is illeszthető. Ezt a munkát az ország minden szántóterületén lehet végezni. Nem kell hozzá pince, geotermikusan kedvező adottságú terület, továbbá könnyen elvégezhető betanított munkát igényel egész évben. Az üvegházi dísznövények a legdrágább mezőgazdasági áruk közzé tartoznak, és igénylik a kondicionált környezetet. „A növényházak azok a létesítmények, amelyekben a növények számára szükséges életfeltételeket mesterségesen befolyásoljuk, vagy megteremtjük.” (prof. dr. Karai János) Ezek az életfeltételek földrajzi elhelyezkedés szerint változhatnak. A termesztési technológia szerint megkülönböztetünk szaporító-, hajtató-, termesztő- és teleltető * Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) „Villamosság és Energia a Mezőgazdaságban" Munkabizottság (MUBI) ülésén, 2013. szeptember 24-én és a Construma-RENEO konferenciaprogram keretében 2014. április 3-án a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) 4. szekcióban elhangzott előadásaim („A hőszivattyúk alkalmazásának lehetőségei a kertészetben” és a „A magyar fejlesztésű és gyártású geotermikus hőszivattyúcsalád jellemzői” című előadások) rövidítésével szerkesztett cikk. 1 Marx György: A MARSLAKÓK ÉRKEZÉSE (244. oldal). Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.

7

befolyásolható a léghőmérséklet és a növény fejlődésének időtartama. A mezőgazdasági termékek folyamatos piaci elhelyezésének feltételeit az egészséges táplálkozás és életmód érdekében javítani szükséges. Értékesebb dísznövényeket és gombákat kellene termeszteni, amelyeket exportálni is lehet. Gombatermesztésünk a háború előtt a világ élvonalába tartozott.2 A gomba iránti érdeklődés világszerte emelkedik. A növényházak fűtési, illetve a hűtési hőigényén kívül feladatunk lehet pl. az öntözővíz melegítése, a telepen lévő kommunális épület hőellátása is. Hazánk egyik fejlett ágazata a kertészet, és erőteljes további növekedése vidékfejlesztési igény, kiemelt nemzetgazdasági prioritás (összesen hat prioritás érvényesülne a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérében 2014-2020 között). Környezetvédelmi szempontból, termálkincsünk védelméből is célszerű lenne, ha a termálvízzel fűtött növényházaknál az elsődlegesen alkalmazott elfolyó 30–50 °C-os termálvízből hőszivattyúkkal további hőelvonás történne. A környezetbe csak jelentősen alacsonyabb hőfokszinten, maximum 17 °C-on lehessen elvezetni a termálvizet. Ez egy hatékony és fajlagos költségeket tekintve kedvező hőszivattyús alkalmazáshoz jogszabályban történő előírás kellene.3 A megújuló energiagazdálkodásnak több lényeges vidékfejlesztési aspektusa van, és a vidék fenntarthatósága nem képzelhető el a mezőgazdasági innováció folyamatos ösztönzése, erősítése nélkül. Kis kapacitású energiatermelő rendszerek esetén nincs szükség hosszabb távú szállításokra. Anyagigényes energiafelhasználás esetében ez döntő szempont, de a vezetékes energiafelhasználásnál sem elhanyagolható tényező. A kis kapacitású energiatermelő rendszerek közvetlenül bővítik 2 Az 1980-as években a csepeli Duna Tsz országos integrációs tevékenysége révén Európa első számú gombatermesztői között volt. 3 Itt jelzem, hogy a termálvízzel fűtött épületeinknél, fürdőinknél és uszodáinknál is sajnos hasonló az uralkodó gyakorlat.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

a helyi munkaalkalmat, javítják a foglakoztatást és ösztönzik a képzést is. Ráadásul jól illeszthető az energiastratégiába, hiszen a hőszivattyúk hajtásához szükséges villamos áram – a decentralizált energiaellátás bővülésével, a technikai fejlődés során – megújuló energiával is kiváltható. A fejlesztő tőkének ezzel kapcsolatos megjelenése általános gazdaságélénkítő hatást fejthet ki az adott térségre. A fejlesztés, illetőleg a vele kapcsolatos támogatás természetszerűleg pályázati alapon képzelhető el. A témakör újszerűségére való tekintettel azonban ezt meg kell előzze egy megfelelő animációs előkészítő munka, amelynek a célja az érdeklődés felkeltése. Jelen cikk ehhez kíván hozzájárulni.

Az EU hőszivattyús szisztémájától eltérő magyar elméleti és gyakorlati fejlesztés jellemzői A fő probléma, amely a rendszer átlagos fűtési tényezőjét az (SCOP értékét) lerontja az, 5. ábra Váltószelepes ún. reverzáló multifunkciós (fűtő, hűtő és HMV előállító), növelt – hogy a hőszivattyú hőkörfolyamata instabil, hőmérsékletű hőszivattyú kapcsolási rajza (a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalban ami azt jelenteti, hogy azonos talajhőmérséklet bejegyzett szám: U 06 00213) és fűtési hőmérséklet esetén a kimenő fűtési Az alkotóelemek jelölése: 1 – Scroll kompresszor, 2 – lemezes hőcserélő, 3 – koaxiális hőcserélő, teljesítmény igen tág határok között ingadozik, 4 – cseppleválasztó, 5 – termikus expanziós szelep, 6 – mágnesszelep, 7 – visszacsapószelep, 8 – szűrő, – és a hőszivattyúk kimenő fűtési teljesítménye, 9 – kémlelő üveg, 10 – váltószelep, 11 – HMV keringtető szivattyú, 12 – EVD driver, 13 – hőmérsékletérzékelő, valamint ezzel arányosan az átlagos fűtési ténye14 – nyomásérzékelő, 15 – folyadéktartály, 16 – elektromodulált expanziós szelep. zője részterheléseknél – pl. magas talajhőmérmunkaközeg (R 407C) magasabb kondenzációs hőmérsékleséklet, alacsony fűtési hőmérsékletnél az átlagos tűvé válhat. A hőszivattyúval növelt hőmérsékletű fűtés érhető fűtési tényező alig vagy egyáltalán nem nő! el! Az utóhűtés hatására a munkaközeg alacsonyabb nyomásA fentiek következménye, hogy a lehetséges hatékonyságot sal és alacsonyabb hőmérséklettel kerül az ún. fő expanziós a hőszivattyúk nem közelíthetik meg, és ezáltal a vártnál lényeszelephez (4. ábra és ld. még 16. 6. ábra). Az EVI hőcserélő gesen nagyobb üzemköltségen dolgoznak! erőteljes utóhűtésének hatására, a 3 és 4 pont közötti szakasz A fejlesztés lényege az SCOP érték növelése, a CO2hosszával (ld. 4. ábra logp–h diagram) arányos h [kJ/kg] entalmegtakarítás maximalizálása és a méretezési átlagos fűtési piával nő a környezetből (pl. a földből) kivett energia mennyihőmérséklet 60 °C fölé emelése volt azért, hogy meglévő radisége, ezáltal a hőszivattyú fűtési tényezője, illetve a COP-je is átoros fűtéseknél is jó hatékonysággal alkalmazható legyen nő. A 4. ábra bejelölt alkalmazási pontjához a gyakorlatban pl. 63/57 °C-os hőlépcsővel (4. ábra). A célokat egyrészt az 2 °C-os elgőzölögtető hőmérséklet és 56 °C-os kondenzátorEVI Scroll-kompresszorokra (1. ld. 5. ábra) alapozott reverzáló hőmérséklet tartozhat. (váltószelepes: 10. ld. 5. ábra), multifunkciós [fűtő – aktív hűtő Minden olyan elemet integráltak a hőszivattyús körfolya– használati meleg víz- (HMV-) termelő] hőkörfolyamat kidolmatba, amely stabilizálja a hőszivattyú körfolyamatát, a kimenő gozásával érték el. fűtési teljesítményt az egyes hőfokszinteken. Stabilizálja és a A Scroll-kompresszor (4. ábra és ld. még 1. 5. ábra) gőzlehető legkisebb értékre szorítja a túlhevítést (±3 K), így az SCOP befecskendező körrel rendelkezik, feladata a kompresszorban értéket növelni képes. Ezt biztosítja az elektronikus expanziós túlhevített munkaközeg hőmérsékletét csökkenteni, így a szelep (ld. 16. 5. ábra), a munkaközegtartály (ld. 15. 5. ábra), valamint a szabályzó és monitoringrendszer. A fejlesztés a fentieken túl a hőszivat�tyúk felhasználásának, illetve kihasználhatóságának növelésére irányult. Így olyan multifunkciós, váltószeleppel (ld. 10. 5. ábra) rendelkező készülékek lettek kifejlesztve, amelyek a fűtési funkció mellett aktív hűtést és ún. desuperheatert (ld. 3. 5. ábra) is használnak. Desuperheater olyan koaxiális hőcserélő, amely a körfolyamat túlhevítési hőjét (ld. 6. ábra) használja HMV termelésre. A hőcserélő (ld. 3. 5. ábra) a kompresszor (ld. 1. 5. ábra) és a kondenzátor (ld. 2. 5. ábra) közé iktatott előhűtő, amely a komprimált gőz túlhevítési hőjét, kb. 15%-át adja át a HMV4. ábra EVI Scroll-kompresszor alkalmazási tartománya és a magyar hőszivattyú-fejlesztés nek. Ezzel elérhető a HMV magas hőmérsékelvi kapcsolása, valamint elvi hőkörfolyamata nyomás–entalpia (logp–h) diagramban

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

8

Energetika

lete anélkül, hogy a kondenzátor hőmérsékletét (nyomását) növelni kellene. Ezáltal a rendszer hatékonysága és fajlagos beruházási költsége csökken. A földhő energiájának egyik legnagyobb előnye, hogy évszaktól és napszaktól is független állandó energiaforrásként használható. A decentralizált alkalmazási lehetőség előnyős energiahatékonyság szempontjából, mert a fűtési és hűtési energiát a felhasználás helyén állítja elő, így elkerülhetők a szállítási és eloszlási veszteségek. A fejlesztéssel az eddigiektől eltérő, lényegesen jobb SCOP és SEER értékű rendszerek kivitelezése történt meg meglévő kazános, radiátor hőleadójú fűtési berendezések hőszivattyús rendszerre történő átalakításakor is. Olyan új termék előállítása történt, amelynek alkalmazása más megvilágításba helyezi a hőszivattyúk alkalmazhatóságát. Ezzel a fejlesztéssel most lehetőségünk lenne, hogy egy olyan technika élvonalába kerüljünk, amely technikát világ6. ábra A desuperheateres HMVszerte mind szélesebb körben előállítás megoldás hőkörfolyamata alkalmaznak, és megfelelő hazai T–s (hőmérséklet [K] – entrópia [kJ/ támogatással, folyamatos fejkg K]) diagramban (a túlhevítés piros lesztéssel, jelentős exporttevészínnel jelölve) kenységet gerjeszthetnénk.

Védegylet, és javaslat hungarikum a gyűjteménybe „A Védegylet a magyarországi ipar védelmére 1844-ben létrehozott egyesület. 1844 októberében az országgyűlési alsótábla üléstermében – megyei (Tolna, Zala, Veszprém) előzmények után – létrehozták a Védegyletet, melynek elnökévé Batthyány Kázmért, alelnökévé Teleki Lászlót választották. Az igazgató Kossuth Lajos lett. A Védegylet 1844. október 6-ai pozsonyi alakuló gyűlésén elfogadott alapszabálya szerint a külföldi árukat ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani. A Védegylet tagjai becsületszóra megfogadták, hogy hat évig csak magyarországi árut vásárolnak: csak magyar mesterembereknél dolgoztatnak és olyan iparcikkből nem vesznek külföldit, amelyből belföldit is lehet kapni.” (wikipedia.hu) A Magyar Termék Nagydíjas (2012) geotermikus hőszivat�tyúcsalád az említett többletfunkciókat teljesíteni tudja, mivel gőzbefecskendezésű, közbenső előhűtéses kompresszorral működő ún. növelt hőmérsékletű hőszivattyú. Energiahatékonysága nagyobb, mint a piacon lévő más hőszivattyúval üzemelő hőszivattyús rendszerek. Napjainkban a geotermikus hőszivattyúzás olyan energiahatékony fűtési/hűtési rendszer, amely még pályázati pénzek nélkül is elfogadható időn belül megtérül, és a károsanyag-kibocsátást helyileg megszünteti, globálisan és hosszú távon, pedig jelentős csökkenését biztosít. Igény a korszerű fűtés, a települések légszennyezésének4, illetve egészségkárosító hatásának jelentős csökkentése. A környezet terhelésének mérsékelésével javulhat az itt élő lakosság egészsége, életminősége. Fentiek miatt is ezúton javaslom a tárgyi hőszivattyúcsalád felvételét a Magyar Értéktárba, illetve a Hungarikum Bizottság elnökének és tagjainak, valamint kérem az olvasóim és ez ügyben illetékes szakemberek szíves támogatását javaslatom megvalósításához. 4 A levegősszennyezés a veszélyes anyagok olyan mértékű szintemelkedése hatására jön létre, amely meghaladja a légkör természetes öntisztulási képességét. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10) szennyezettség okozza a káros hatást.

9

Itt az időszerű alkalom: indokolt megteremteni Magyarországon a hőszivattyúipart A földgázimportot és a CO2-kibocsátást is jelentősen csökkenteni tudjuk a megújuló energia-felhasználásával. A kitűnő minőségű hőszivattyúk hazai gyártásával exportunk növekedhet, hőszivattyúimportunk pedig csökkenhet. Hogy mi mindent tudunk még majd azzal a sok olcsó, CO2-kibocsátást nélküli paksi árammal kezdeni erre most választ adhatunk: pl. földgázkazánok, folyadékhűtők, split klímák és az ún. „légkondik” kiváltása, új és meglévő épületek fűtése/hűtése HMV ellátása, ivóvízhőjének hasznosítása, távfűtés/távhűtés, uszodák-fürdők hőellátása, növényházak fűtése/hűtése, rezsicsökkentés és munkahelyteremtés. Összefoglalásként rögzíthető, hogy nemzetközileg versenyképes hazai tudásalapú fejlesztéseken alapuló innovációs szakértelem célirányos erősítése és hasznosítása lehetne azokon a területeken, amelyeken a szakmai hagyományok, és a vidékfejlesztési igény találkozik. Ez a technológia – kapcsolódva egyéb magyarországi kiemelkedő technológiákhoz – hozzájárulhatna közvetlenül és közvetve a magyar vidék fejlődéséhez. Cél lehet a kutatásfejlesztés-gyártás-telepítés-szolgáltatások-exportképesség összhangjának megteremtése olyan innovatív megújuló technológiák vonatkozásában, amelyek: – kitörési pontok lehetnek a gazdaság és vidék fejlesztése számára, – hazai munkahelyteremtésen alapulnak, – hazai fejlesztéseken alapulnak, – kisvállalkozások működésén alapulnak, – exportálható technológiát és tudást hoznak létre, és – ki nem használt hazai, nemzeti előnyön alapulnak. Irodalomjegyzék Komlós Ferenc: – A hőszivattyú hangsúlya a kertgazdaságban. Mezőgazdasági Technika, LIV. évfolyam, 2013. április, 16–17. oldal. – Hőszivattyúk a kertészetben. Kertészet és Szőlészet, 62. évfolyam, 27. szám, 2013. július 3. 22–23. oldal. – Hőszivattyúk a kertészetekben. „Energiatudatos megoldások a vidékfejlesztésben” című lap digitális változatában a digitális Építési Megoldások 2014/1. különszámaként, 14–17. oldal (az Építési Megoldások, valamint a Vidék és Gazdaság közös digitális lapszáma). Komlós Ferenc: Fűtés, hűtés a kertgazdaságban és a magyar geotermikus hőszivattyú. Magyar Épületgépészet, LXIII. évfolyam, 2014/4. szám, 10–13. oldal. Komlós Ferenc: Hőenergia alapigények a hőszivattyúk alkalmazása és a Hellerterv célkitűzései tükrében. Elektrotechnika, 105. évfolyam, 2012/09 szám, 5–8 oldal. Komlós Ferenc: A hőszivattyúipar úttörője. Elektrotechnika, 105. évfolyam, 2012/12 szám, 28 oldal. Ádám Béla – Büki Gergely – Maiyek Tarek: GEOTERMIKUS ENERGIA. Hőszivat�tyúzás. ENERGETIKAI SZAKKÖNYVEK. Mérnöki Kamara Nonprofit Kft. 2013. ISBN 978-963-88358-5-7 Komlós Ferenc – Fodor Zoltán – Kapros Zoltán – Dr. Vajda József – Vaszil Lajos: Hőszivattyús rendszerek. Heller László születésének centenáriumára. (Heat Pump Systems. To the centenary of thebirth of Laszló Heller) Komlós Ferenc Dunaharaszti, 2009. ISBN 978-963-06-7574-1 (ISBN 978-963-068297-8).

Komlós Ferenc okl. gépészmérnök, ny. minisztériumi vezető-főtanácsos MEE-tag [email protected]

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Az elektrotechnika tudományterületei A MEE Szakmai és Tudományos Bizottság cikksorozata Dr. Kádár Péter

A smart jelenség Napjainkra a „smart hálózat” fogalma bevonult a műszaki köznyelvbe. Cikkünk annak jár utána, hogyan értelmezik, mire használják, mennyire új ez a világban. Végül a „smartság” mérésére látunk egy megoldást. Nowadays the notion „smart” is introduced into the technical vernacular. In this paper we seek for the real meaning, novelty and usefulness of the smart solutions. Finally we show a methodology for the measurement of the smartness. Egy tartalmatlan kereskedelmi jelző vagy a villamosenergia-ellátást elementárisan felforgató új fordulatról van szó? A következő oldalakon annak járunk utána, hogy a nagyvilágban mit neveznek az utóbbi években smart hálózati megoldásnak?

Energetikai kihívások

a növekvő igények és az elmaradt beruházások miatt. • A szabályozás, különösen a piaci szabályozás még nem kielégítő. • A telekommunikáció már számos iparágat forradalmasított, most az energiaszektor van soron. A mikroprocesszorok millióit építik be különböző smart alkalmazásokba. • Az új távvezetékek építése egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, stb.

Megoldások keresése a világban

2003 áprilisában az amerikai villamosipar 65 jelentős képviselője összeült, hogy a jövő villamosenergia-szolgáltatásáról, de leginkább hálózatáról beszéljenek. Gyakorlatilag a teljes ipar képviseltette magát, köztük készülékgyártók, állami szervezetek, érdekképviseletek, IT-cégek, kutatóintézetek és egyetemek. Eredményeiket a ’Grid 2030 vision’ anyagban foglalták össze.2 A Capgemini, Cisco, GE Energy, Intel, HP és Oracle cégek 2006-ban megalakították a Smart Energy Alliance (SEA)3 együttműködést, melyben a korszerű hálózatok támogatását tűzték ki célul. Az Energy Policy Initiatives Center (EPIC) részére 2006-ban készült egy tanulmány, amely San Diego (USA) város és környezetében lévő elosztóhálózat smart irányban történő fejlesztési stratégiáját határozza meg. 4

A villamosenergia-rendszerek fejlődése szinte mindenütt hasonló lépcsőfokokon haladt: a kezdeti lokális ellátást a kisebb távolságú szállítások, majd az országos rendszerek követték. Ezeket a rendszereket a kölcsönös műszaki kisegítés végett összekapcsolták, míg mára egész Európát behálózó, egységes és nagy kereskedelmi szállításokra is használt hálózat alakult ki. Ebben az energiaglobalizációban, amelynek kétségkívül vannak hasznos hatásai, mégis miért keresik az új hálózati ellátási formákat? Elsősorban az energiaigények féktelen növekedése miatt, ezt követi a CO2-kibocsátás csökkentésének egyelőre főként csak európai igénye1. Az energiaipar liberalizációjának hatására, illetve a rendszer komplexitásának növekedése 1. ábra A helyi termeléstől a kontinentális energiarendszerekig folytán az egyre újabb technológiai újítások ellenére az ellátásbiztonság csökkenő tendenciát mutat. A smart evolúció A technológiailag kiforrott, és az energia ellátás alapját A villamosenergia-ellátás és a társadalmi fejlődés között képező hagyományos központi termelés mellett megjelenegy érdekes párhuzamot állíthatunk fel. Ahogy mára a tek a kis- és közepes méretű termelőegységek is. Ezek viszont globalizáció mellett ismét megjelentek a lokális civil keznehezen illeszkednek a hagyományos struktúrákba mind deményezések, úgy az egyre növekvő hálózati integráció is műszakilag, mind kereskedelmileg. Az elosztott termelés kitermelte a mikrogridek, ill. lokálisan szabályozható smart (Distributed Generation – DG) és megújuló energiák felhaszgridek igényét. nálása (Renewables – REN) sokszor nem a termelés helyén, A villamosenergia-ellátáshoz való hozzáférést„állampolgári nehezen szabályozhatóan, időszakosan, elaprózva jelentkezjogként” éljük meg. A jelenlegi energiaellátási problémákra nek. Számos új technológiai elem jelent meg, mint pl. a szél-, 1. táblázat Smart evolúció a kisléptékű biomassza-, a napelem-, a kogenerációs erőműVillamosenergia-ellátás Társadalmi analógia vek és mikroturbinák. Jelentős fejlődésen megy keresztül a hidrogén felhasználási technológia is. lokális „villanytelepek” ősközösség Néhány felmerülő probléma: országos kiterjedésű hálózatok helyi kultúrák • A jelen hálózat túlterhelt, elöregedett, rossz hatékonyságú, nemzetközi kisegítő kapcsolatok cserekereskedelem nem fenntartható a XXI. században. • Az ellátás kockázatai a közeljövőben növekedni fognak nagy távolságú kereskedelem selyemút 1 Az egész világon a „smart grid” (intelligens hálózat), illetve a „smart” kifejezést használják. Magyarországon a nagy lemaradás ellenére a kicsit igyekvő „okos” kifejezést erőltetik, ami az eredmények ismeretében visszatetsző.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

kontinensre kiterjedő rendszerek

világbirodalmak

elosztott termelés

civil kezdeményezés

lokális ellátó rendszerek

helyi autonómiák

10

Energetika

adható válaszok közül ma még főként az extenzív megoldások kapnak szerepet, amelyben a jelenlegi struktúra bővítésével enyhítik a napi gondokat (pl. az energiaigény-növekedést a konvencionális termelői források, szállítói- és tározó kapacitások bővítésével elégítjük ki). A világban megindult egy olyan irányú kutatás, amely keresi, hogy lokális struktúra-változtatásokkal és adaptív irányítási módszerekkel hogyan lehet kisléptékű, új termelési lehetőségeket bekapcsolni az ellátásba, hogyan lesz a rendszer fogyasztóbarát, hogyan lesz a fogyasztó „energiatudatos”.

A meglévő hálózat SMART jellegű fejlesztésével lehet a berendezéseket jobban kihasználni (a hálózat, illetve az erőművek terhelési tényezője növekedhet)5, a biztonságot fenntartani6, a szükséges (koncentrált) erőművi kapacitásokat minimalizálni. A definíciókban a következő főbb elemek szerepelnek 7 8 9

Smart grid definíciók

A smart grid filozófia létrejöttét két folyamat is indokolta: • Az extenzív hálózatépítés során nem jutott (nem jut) elég fizikai erőforrás a meglévő hálózatok teljes cseréjére 30-50 évenként. Ezek üzembiztonsága az öregedéssel rohamosan csökken. • Ennek felismerésével egy időben az átmeneti energiaszűke és a „demokratikus energiatermelési” jog terjedésével megjelent az igény a kisléptékű, zömében megújuló energiatermelés (egyben elosztott is) integrálására. 2. ábra Virtuális MIKROGRID -> SMART GRID A smart grid fogalomra nem létezik zárt, egyér• Proaktív hibafelismerés telmű meghatározás. Mindemellett több definíciót áttekintve • Automatikus rekonfiguráció – „öngyógyító képesség” azt mondhatjuk, hogy smart gridnek nevezzük azt az intelli• A kisfogyasztókkal és elosztott termelőkkel folytatott komgens hálózati együttműködést, ahol az ellátás jobb minőségéért munikáció a fogyasztás befolyásolása érdekében és a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználásáért a kor• Fejlett Smart méréstechnikák alkalmazása szerű elektronikai, elektromos és ICT-technológiát használjuk fel • A digitális technológia átszövi az energiaszállítás minden nagymértékben. részletét • Lehetőséget teremt az elosztott termelés integrációjára 2. táblázat A hagyományos (elosztó) és smart hálózat • Lokálisan hatáskörök, stb. összehasonlítása10 20. századi hálózat

21. századi hálózat

Elektromechanikus

Digitális

Egyirányú kommunikáció

Kétirányú kommunikáció

Központi termelés

Elosztott termelés

Sugaras hálózat

Hurkolt hálózat

Kevés érzékelő

Számos érzékelő és monitorozó berendezés

„vakon” működik

Önmagát monitorozza

Kézi helyreállítás

Helyreállítási automatizmusok működnek

A hibáknak és kieséseknek ki van szolgáltatva

Adaptív, szigeteket képezhet

Kézi készülék ellenőrzés

Folyamatos távmonitorozás

Diszpécseri döntések szakemberek által

Döntéstámogató rendszerek segítik a diszpécsereket

Az áramlásokat nemigen befolyásolják

Aktív áramláskontroll

Korlátozott árinformációk

Teljes aktuális árinformációk

A fogyasztónak kevés a választási lehetősége

Sok fogyasztói lehetőség

11

A hagyományos (elosztó) és smart hálózat összehasonlítása10 A smart megközelítés tulajdonképpen a villamosenergia-lánc minden elemében megjelenik, azaz a termelésben (pl. elosztott termelés, kis intelligens termelők, tárolók), a szállításban (pl. öngyógyító hálózat, hálózatmonitorozás) és a smart felhasználó (pl. intelligens lakás, smart mérés, épületautomatizálás)11 A smart grideket topológiailag a mikrogridből is származtathatjuk, melynek jellegzetessége, hogy két üzemállapota van. Az idő jelentősebb részében egy nagy hálózat részeként üzemel (olcsóbb, biztonságosabb működés), de esetenként önálló szigetüzemre is képes (pl. havaria helyzet). A mikrogrid „villamos terület” jellemzői: • Izolált/izolálható hurkolt hálózatrész • A saját termelés és fogyasztás egy nagyságrendbe esik • Csak a belső termelési többlet/hiány áramlik a külső hálózati kapcsolaton • Minimális belső koordináció • Tipikusan közép- és kisfeszültségű • Lehetséges belső tarifarendszer • Együttműködés az elosztóhálózat-irányítóval • A hő- és villamosenergia-termelés és -fogyasztás együttes kezelése • Közép- és kisfeszültség A smart grid fizikailag nem lehatárolt, saját hálózattal nem rendelkező virtuális microgridnek is tekinthető. A termelők (és fogyasztók) egy csoportjának koordinálására példa a hazánkban is terjedő VPP-koordináció (Virtuális Power Plant – virtuális erőmű).

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Jellemzői: • Nem izolált/izolálható hálózatrész, a közép- és nagyfeszültségű hálózaton helyezkedik el • Saját koordinációs/felügyelő központtal rendelkezik • „Kellemetlen és kicsi” termelőket és fogyasztókat fog össze • A saját termelés és fogyasztás egy nagyságrendbe esik • Kifelé mérlegköri elszámolással, menetrendadással, míg befelé terhelés- és termelésbefolyásolással működik • Részben független tarifarendszer

Eszközök, amelyek részt vehetnek az új típusú együttműködésben

A következőkben a hazai energiarendszerben meglévő, a mikro-, smart gridekben felhasználható berendezéseket soroljuk fel. Fontos látni, hogy ezek az egységek kb. 2 nagyságrenddel kisebb egységteljesítményűek, mint az alaperőművekben használt blokkok (melyek teljesítménye cca. 200 MW), és ezek az eszközök többsége már ma is a hálózaton üzemel. • Gázmotorok (0,5-3 MW) • Szélerőművek (0,6-2 MW) • Napelemes erőművek (10 kW - 10 MW) • Kis teljesítményű biogáz- és biomassza erőművek (2-10 MW) • Kis vízerőművek (30kW-1,5 MW) • „Intelligens” fogyasztók • HKV, RKV ill. IP alapú vezérelt fogyasztók • Lakóparkok (200-600 kW) • Ipari létesítmények (1-10 MW) • Bevásárlóközpontok (1-2 MW) • Hőszivattyúk (2-10 kW) • Napelemes Háztartási Méretű Kiserőművek (1-10 kW) További, jelenleg még nem elterjedt megoldások • EV, villamos autók (5-10 kW töltési teljesítmény) • mikroCHP berendezések (5-100 kW) • mikroSZET (kisméretű szivattyús energiatározás – 50 kW-5 MW) • Tüzelőanyag-cella (1-30 kW) • Energiatárolás hidrogén formában (10-50 kW) Egy jól üzemelő smart grid – amelyből sok megfér egy hálózaton – a nagy energiarendszer irányíthatósága szempontjából számos előnyös tulajdonsággal rendelkezhet: - Nővekednek a tartalékok - Jobb a szabályozhatóság - Kisebb a hálózati dinamika - Kiegyensúlyozottabb a fogyasztás - Átláthatóság - Egyszerűbb központi elszámolás - Csökkenő központi kockázat és felelősség - Jobb tervezhetőség Természetesen nagy kérdés az, hogy a fenti előnyök megvalósítása nemzetgazdasági méretekben mekkora jelenlegi és externális költséggel, illetve milyen további előnyökkel és esetleg hátrányokkal jár.

Az új hullám jegyében…

Megindult a fogyasztói igények tökéletes kielégítését célzó „perfekt energiaszolgáltatás”12 alapjainak kidolgozása az amerikai „Galvin Energetikai Kezdeményezés” jegyében. Ebben a fogyasztói készülék szintről haladnak az épület-, elosztóhálózat- és végül az energiarendszer-szint felé. Az épületekben hangsúlyt helyeznek a kisléptékű energiatárolásra, az elosztott termelésre, a hibrid járművekre, a korszerű fűtési és világítási rendszerre. Hasonló ehhez az elosztó hálózaton is megtalálható a megújuló termelés, a tárolás, az intelligens vezérlés.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Az elosztott termelést többek között beruházások elkerülésére is alkalmazzák, például hálózati terhelési csúcsok csökkentésére13. A detroiti energiaszolgáltató egy kisebb terület ellátására a meglévő vezeték bővítése helyett helyi gázmotort telepített, ami csak csúcsidejű igénykor lép üzembe. Itt kell megemlíteni a vezetékeket (végletekig) kihasználó „dymamic rating” módszert („addig terhelem, hogy éppen csak le ne olvadjon”). A smart grid egyik fontos tulajdonságaként említik a hibatűrő képességet14, az automatikus rekonfigurációt. Amen�nyiben belső hiba vagy a külső ellátásban történik esemény, akkor a hibás rész automatikusan „kiszakaszolódik”, az ellátás más úton jön létre, illetve ami ennél is fontosabb, nagy hálózati összeomlás esetén degradált üzemben talpon tud maradni a rendszer. A fenti filozófia a gyakorlati fejlesztésekbe is áttevődik. A Duke áramszolgáltató (Carolina állam, USA) alállomásait és hálózatát már intelligens elosztó hálózatként15 építi, a távfelügyelet egészen új színvonalú megoldásaival: - Intelligens és adaptív védelmek - Részletes leágazási mérések beépítése - Központi, automata alállomás-vezérlő gép - Adatkoncentrátor - Kommunikációs vonalak - Alarm rendszer a mobilszolgálat felé - Adatok távoli elérése, elemzése - Datawarehouse - Feszültség és meddő szabályozás nem csak alállomásban

Smart eszközök, módszerek A smart hálózatfilozófia egyik sarokköve, hogy az öregedő hálózat üzembiztonságát a teljes csere helyett állapotmonitorozó eszközökkel kell fenntartani, illetve a pillanatnyi állapottól függően terheljük a hálózatokat. Erre a feladatra számtalan smart eszközt, „smart gauge”-ot fejlesztettek. Megfogalmaztak nyolc alapkövetelményt egy olyan rendszer kialakításában, ami távoli érzékelőkkel működik együtt: 16 • Alacsony költségű érzékelők • Villamos hálózat távoli vizsgálata • Alacsony költségű üzemeltetés • Nehezen megközelíthető hálózatrészeken történő alkalmazás • Egyszerre több funkciót is ellásson az érzékelő • Minél kisebb méretű érzékelő • EMC összeférhetőség • Nagy ellátásbiztonság A hagyományos közép- és kisfeszültségű elosztó hálózatokon legfeljebb csak a táppontokon vannak mérések elhelyezve. Ez elegendő egy bizonyos ellátási színvonalhoz, de hálózatrészek kiesésének beazonosításához nem, ezért ott időigényes eljárásokat, méréseket kell alkalmazni. Megindult a „smart” hálózat, ill. alállomás-építési hullám, amelyben az IT-technológiával „megspékelt” hálózatokat hoznak létre.

Ellátásminőségi mérések

Az ellátás jó minősége – különböző okokból – mind a szolgáltatónak, mind a fogyasztónak érdeke. Megjelentek azok a sorozatban gyártott eszközök, amelyek nem csak néhány hetes terepi mérésidőszak alatt gyűjtenek jellemzőket (feszültség, áram, teljesítmény, felharmonikus, stb.), hanem ezeket folyamatosan egy kiértékelő központba továbbítják.

Hálózati teljesítményelektronikai eszközök

A félvezetők felhasználása nemcsak a telekommunikációt, hajtástechnikát és számítástechnikát forradalmasította, hanem

12

Energetika

az energiaellátásban is jelentős szerepet kapott. A nagyfeszültségű hálózatokra a smart gondolkodásban felkerülnek a 17 • korszerű párhuzamosan kapcsolt meddőteljesítménykompenzátorok, • soros jellegű meddőteljesítmény-eszközök, • zárlatiáram-korlátozó eszközök, • különböző energiatározók, • áramátalakítók (AC/DC, DC/AC és DC/DC), • különleges átvitelek, mint például a magas hőmérsékletű szupravezető kábelek, • új intelligens kapcsolóberendezések.

Dinamikus rekonfiguráció

A smart hálózati viselkedés egyik ismérve az automatikus rekonfigurációs képesség. Ezt a már nálunk is nagy számban alkalmazott, távműködtethető, nem csak alállomási megszakítók, terhelésszakaszolók, recloserek és TMOK-k teszik lehetővé.18

A szolgáltató informatikai rendszere

A smart hálózatok (melyek nagyszámú elosztott termelőt is integrálnak) szükségszerűen bonyolult központi IT-rendszerekkel is fel vannak szerelve. A szolgáltatónak a következő alkalmazáscsoportokra kell koncentrálnia:19 • Mérőrendszerek • Kommunikáció a technológia és a központ között (RF, mikrohullám, GPRS, optika, PMU stb.) • Real time SCADA és AMR • EMS, DMS, Kiesés Management, GIS, Demand Side Management, Datawarehouse • Piac (marketing, menetrendezés, előrejelzés, kereskedés és számlázás) • Work- és asset management • Backoffice alkalmazások stb.

energiafelhasználó készülékek működése valamilyen szintű „intelligenciával” van felruházva. Ezen intelligencia: • Fogyasztói kényelem (komfort) növelése (távvezérlés, programozás) • Fogyasztói energia megtakarítása (pl. a szabályzási célérték módosítása) • Fogyasztói költségcsökkentés (pl. energiavételezés alacsonyabb tarifájú időszakban) A smart home megoldások21 növelik a • biztonságot (személy, vagyon) • csökkentik az energiafelhasználást • távprogramozásra adnak lehetőséget

Smart mérések

Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a smart mérőkészülékeket, melyek új dimenziókat nyitnak a hagyományos energiamérők alkalmazásához képest. Ezek a mérők nagy szerepet játszanak az energiafogyasztás önkéntes csökkentésében, a fogyasztásbefolyásolásban is. Néhány a jellemző tulajdonságokból: • Multi utility alkalmazás – víz, gáz, villany, távhő • AMI – Automated Meter Infrastructure • Többféle kommunikációs csatorna (PLC, WiFi, IP) • Smart Display – Home Display kiegészítés • Dinamikus tarifa, stb.

Ki az alállomásból!

A smart korszak jellemzője, hogy a hagyományosan alállomásba telepített kapcsoló-, védelmi és mérő berendezésekből egyre többet kihelyeznek a vezetékekre. A hálózat pillanatnyi állapotának ismerete a jobb kihasználást segíti (Dynamic Rating), amikor pl. az oszlopkapcsolók és recloserek a hibákat gyorsabban és szelektívebben tudjuk hárítani.20 Smart hálózati kiegészítő elemek, intelligens állapotfigyelő szenzorok: • Alumínium-, acélsodronyra szerelt, GPRS-kapcsolattal dolgozó vezeték-hőmérsékletet mérő eszköz • RF-kapcsolattal kommunikáló, alacsony költségű vezetékhőmérséklet-mérő • Utólag is felszerelhető, rádiófrekvenciás kapcsolattal rendelkező szivárgásiáram-mérő berendezés. • Alacsony költségű, transzformátorolajban acetilén gázt érzékelő chip • Napelemes transzformátortartály hőmérsékletmérő • Szabadvezetéki sodrony hőmérsékletmérő • Kábelhőmérséklet-mérés • Megszakító állapot monitorozása • Vonali zárlatjelző • Vonali táv- és autonóm működésű kapcsolókészülékek

Smart home

Az új kivitelezésű lakóparkokban, és családi házakban elterjedőben van a lakásautomatizálás (smart home), melynek lényege, hogy az energiafelhasználó készülékek valamilyen hálózati kapcsolat révén kommunikálnak egy központi vezérlő/szabályozó egységgel, melynek révén az

13

3. ábra Smart funkciókat bemutató panel az Óbudai Egyetem KVK VEI-ben

A smartság mérése Nem kétféle hálózat van – smart és nem smart, – hanem az okos tulajdonságok fokozatosan jelennek meg az üzemelő hálózatokon. A hagyományos villamosenergia-rendszerek egyre inkább okosakká válnak. Manapság szinte minden mérőeszközt és technikát okosnak hívunk, mérhető különbséget kell tennünk az az elért szintek között. Néhány számszerűsíthető összetevő:

Rendszer szint

• A rendszer problémáit hogyan oldják meg (Autonóm, elosztott (DG) kontroll vagy központosított távszabályozás) • A SCADA rendszer „okos” funkcionalitása (Van-e fejlett megjelenítés, mesterséges intelligencia (AI), energiamenedzsment-rendszer (EMS), fogyasztói befolyásolás (DMS), stb.) • Elosztott mérések, gyors kommunikáció, automatikus

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

diagnosztika, stabilitás irányába tett lépések (Mérések az alállomásokon, a vonalakon és végpontokon, kommunikációs rendszerek sebessége, adatsűrűség, biztonság) • Adaptív védelmek (Vannak-e adaptív berendezések, pl. dynamic rating) • Kiegészítő eszközök: vonali megszakítók száma, hőmérsékletmérők, hibajelzők, stb. • Van-e AMR vagy smart mérés

Működés

4. ábra Távműködtetésű oszlopkapcsoló a DÉMÁSZ hálózatában

• Van-e megelőző hibafelismerés? • Öngyógyítás, automata újrakonfigurálás (Van-e automata újrakonfiguráló rendszer?) • Hibamegelőzés a javítás helyett • Átlagos kiterheltség (távolabb a rendszer fizikai határaitól) • Jobb kihasználás (Közelebb a fizikai határ(ok)hoz – de minimalizáljuk a veszteséget, legyen jobb a kihasználtság (csúcs/völgy arány). Ez részben ellentmond az előző pontnak) • Kisebb sérülékenység a külső zavarokkal szemben (stabilitásindex) • Jobb ellátásminőség (SAIFI, SAIDI) • Állapotfüggő karbantartás (Van-e állapotmonitorozó rendszer? A karbantartási költségek aránya a korábbi költségekhez viszonyítva.) • Megbízhatósági mérések, számítások

Fogyasztói oldal

• Aktív együttműködés az ügyféllel, áramláskontrol (A szabályozott terhelés aránya a beépített teljesítményhez képest) • Kis energiatermelők integrálása (A helyileg termelt és a fogyasztott energia aránya) • Az elosztott termelés aránya (A helyileg megtermelt megújuló és a teljes elfogyasztott energia hányadosa) • Jobb illeszkedés a villamos energia piacára (Kapcsolat a piaccal), stb.

Az okosság ábrázolása

Az okosság fokának egy új típusú megjelenítési lehetősége, ha a különböző kritériumok mérésének eredményeit egy radar-

képernyőn jelenítjük meg.22 A következő ábrán a régi hálózat okossági szintje kékkel van jelölve, az aktuális rendszer okosságának mértéke pirossal. Érdekes megállapítás, hogy az átlagos magyar hálózat már évtizedekkel ezelőtt is rendelkezett smart tulajdonságokkal, bizonyos összetevők tekintetében egészen smartnak mondható a hálózat (pl. a vonali kapcsolókészülékek és a fogyasztás befolyásolása területén).

Összegzés Ha zárt formában nehéz is megfogalmazni a „smart hálózat” lényegét, létét tagadni nem lehet. Az évszázados energetikai paradigma megváltoztatásában nagy szerepe van, azaz a féktelen fogyasztói igények minden áron való kielégítése helyett segít egy fenntarthatóbb, hosszú távon racionálisabb energiaellátáshoz közelíteni. Mint azt felvázoltuk, a smart megoldások palettája sokkal szélesebb a hazai alkalmazási gyakorlatnál. Valószínűleg ebben is lassan követni fogjuk a világtrendet Irodalomjegyzék 1 Daniel Kirschen: Towards Decentralised Power Systems; presentation at ECCE meeting in Bruxels October, 2003 2 Grid 2030 — A National Vision for Electricity’s Second 100 Years, DOE 2003 3 http://www.smart-energy-alliance.com 4 San Diego Smart Grid Study; Final ReportPrepared by the SAIC Smart Grid Team; San Diego, USA, October 2006 5 Az átlagteljesítmény és a névleges teljesítmény hányadosa, maximum 1. Atomerőműnél a karbantartást leszámítva ez 0,95-1, míg egy csúcserőmű esetén csak 0,2-0,4. 6 A Dynamic Rating segítségével a berendezések tényleges állapotának ismeretében terhelik, pl. a transzformátorok és vezetékek terhelhetőségét nem becsléssel, hanem hőmérséklet mérés alapján állapítják meg. 7 Dr. Robert Wilhite, KEMA consulting: The Smart Grid vision for a Smarter Planet előadás alapján 8-9 Modern Grid Initiative, National Energy Technology Laboratory, USA 10 “The Emerging Smart Grid”, Centre for Smart Energy, October 2005 11 Global Environmental Fund 12 Gellings – Yeager – Forsten: The path to the perfect power system; CIGRÉ 2006 Paris, plenary session 13 Asgeirsson – Seguin – Steeley: DTE Energy Considers Distributed Generation; Transmission and distribution world, September 2006 14 Massoud – Wollenberg: Toward a Smart Grid; IEEE Power & energy magazine, 2005 September/October 15 J. Daugherty – Ervin – Uluski – McDonald: On the road to Intelligent distribution; Transmission and distribution world, September 2006 16 Transmission & Distribution Word, March 2007, Tennesse Valley Authority Installs Remote Sensors 17 Dr. Morva György alapján 18 Staszesky – Craig – Befus: Advanced feeder automation is here; 56 IEEE power & energy magazine september/october 2005 19 A. Ipakchi, F. Albuyeh; “Grid of the Future. Are we ready to Transition to a Smart Grid” IEEE Power & Energy Magazine March/April 2009. 20 ORLAY Imre, Wéber Zoltán: Elosztóhálózat automatizálása a fogyasztói zavartatás csökkentésére; Elektrotechnika, 2014. 2-3. 21 Bessenyei Tamás: A Smart home - VII. Óbudai Egyetem energetikai konferencia, Budapest, 2012. november 13.; ISBN 978-615-5018-49 22 P. Kadar: Measure of smartness; Applied Machine Intelligence and Informatics (SAMI), 2011, Smolenice, Slovakia

Dr. Kádár Péter Intézetigazgató Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézet MEE-tag [email protected]

5. ábra Két hálózati állapot ’smartsági’ fokának összehasonlítása Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

14

Világítástechnika Tóth Zoltán, Balázs László, Beleznai Szabolcs, Hórvölgyi Zoltán, Koppa Pál, Makkai Máté

Új optikai megoldások nagy felületű homogén világítás létrehozásához Egy sugárkövetéses Monte Carlo modellt ismertetünk nagy felületű LED-es világítótestek jellemzéséhez. A modell szükségességét az a tervezői feladat adja, hogy adott, több egyedi LED-ből álló mátrix elrendezésnél diffúzor alkalmazásával minél homogénebb felületiintenzitás-eloszlást tudjunk megvalósítani. A modell célja, hogy adott egyedi LED - LED mátrix – diffúzor rendszerre megjósolja az említett várható intenzitás homogenitását és a folyamat során bekövetkező optikai veszteségeket, azaz a folyamat hatásfokát, segítve és felgyorsítva ezzel az optimalizációt. A modell működését két eltérő diffúzorkonstrukcióval és két eltérő karakterisztikájú LED-chippel számolt eredményeken keresztül mutatjuk be. A ray-tracing Monte Carlo optical model for characterization of large surface area LED light sources is shown. The aim of the model is coming from the task of designing a homogenous surface intensity distribution from a given LED matrix by the application of diffusers. The goal of the model is to predict the aforementioned intensity homogeneity and the efficacy for a given LED chip – LED matrix – diffuser system to help the design work and the optimization process. The details and the operation of the model are shown via examples of two different diffuser constructions and two different LED characteristics.

1. Bevezetés Az energiatakarékos világításra való áttérés egyik formája a mennyezetre szerelt egyenes fénycsöveket tartalmazó lámpatestek helyettesítése LED-alapú fényforrásokkal. Tipikus felhasználási területük például irodák, nagy alapterületű áruházak világítása. Ezek a fényforrások természetesen helyettesíthetik a hagyományos izzólámpás világítást is. Ezekben a viszonylag nagy felületű lámpatestekben tipikusan több egyedi LED-chip található, amelyeket egy közös panelre szerelnek, és egy nyalábformáló, diffúz sugárzási felületet előállító optikával, röviden úgynevezett diffúzorral látnak el. A diffúzor egyik alapvető feladata a káprázás csökkentése. A káprázás fogalmát már a MSZ EN 12464-1:2003 számú, belső téri munkahelyek megvilágítására vonatkozó szabvány is az UGR (Unified Glare Rating) értékkel jellemezte [1]. E szabvány a beltéri munkahelyek megvilágításához három világítástechnikai mennyiségre írt elő követelményeket: a megvilágításra és a káprázás mértékére, illetve a használt fényforrások színvisszaadási indexére. Az idézett 2003-as szabványt váltotta fel a 2012-es, MSZ EN 12464-1:2012-es szabvány. Az egyik fontos újdonsága az új szabványnak, hogy egy negyedik világítástechnikai értékre: a megvilágítás egyenletességére is ír elő minimum követelményt. Az egyenletesség itt a megvilágított felületen értendő: a szabvány által meghatározott hálópontokon megmérvén a megvilágítást a minimális mért értéket elosztván a megvilágítás átlagértékével kapjuk meg az egyenletesség mérőszámát. Tipikus biztosítandó

15

minimum értékei 0,6-0,7, egyes esetekben akár 0,4 is lehet. Az új szabvány átfogó ismertetése és részletes összehasonlítása a korábbival megtalálható [1]-ben. A szabvány értelemszerűen nem foglalkozik azonban magának a fényforrásnak a felületi minőségével. (Bár tartalmaz előírást a képernyős munkahelyekre vonatkozóan, ahol a képernyők minőségi besorolása az ISO 9241-7 szerint történik [1].) A káprázás csökkentésére, illetve megszüntetésére való igény melletti előnye a diffúzorral ellátott lámpatestkonstrukciónak, hogy a fénykibocsátó felületen homogén módon világító rendszerek egyedi, modern vizuális megjelenést kölcsönözhetnek a világítótesteknek. Ezáltal a termék kiléphet az egyszerű mennyezeti világítási lámpatest köréből, új világítási hatásokat, új formai elemeket hozhatunk létre általuk. A diffúzor által elért hatást szemlélteti az 1. ábra, ahol az egyik konstrukció esetében tisztán kivehetőek az egyedi LED-chipek képei, míg a másik konstrukció esetében egy homogén felületi fénysűrűséget sikerült elérni.

1. ábra A bal oldali konstrukció esetén tisztán kivehetőek az egy sorban elhelyezkedő egyedi LED-chipek képei, míg a jobb oldali esetben a felület gyakorlatilag homogén, nem láthatóak rajta fényes pontok

2. A diffúzorokkal szemben támasztott követelmények A diffúzoroknak nyalábformálás mellett egyik legfontosabb optikai célja a homogén felületi fénysűrűség létrehozása, azaz a rajta áthaladó fény szórása, miközben a teljes áthaladó fény mennyisége, azaz a transzmisszió is minél nagyobb érték maradjon. Ezen diffúzorokból is többféle áll rendelkezésünkre: térfogatukban szóró anyagok és rétegek, felületi mintázattal rendelkező filmek, reflektáló filmek és bevonatok.

2. ábra Fényszóró részecskéket tartalmazó diffúzor sematikus metszeti képe térfogati és felületi szórócentrumokkal Szórási mechanizmus szempontjából a legelterjedtebbek a fényszóró részecskék (angol szakirodalomban LSP: Light scattering particle vagy LDP: light diffusing particle) által létrehozott szórás. Felépítés szempontjából megkülönböztethetünk térfogati, illetve felületiszórás-mechanizmust. Egy tipikus diffúzor sematikus képe látható a 2. ábrán. A fényszóró részecskék áttetsző, mikroméretű polimer (esetleg anorganikus) gömbök (LDP-vel jelölve a 2. ábrán), melyek eltérő törésmutatójú bevonatba vannak ágyazva. Adott esetben ez a részecskebevonat-kombináció lehet pusztán egy vékony filmréteg, amely egy szintén áttetsző hordozó rétegen ül. A diffúzorok optikai tulajdonságát jellemző két

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

legfontosabb paraméter a spektrális transzmisszió érték és a homályosság (haze) érték. A homályosság oka lehet a gyantába ágyazott részecskék szórása (inner haze) és a filmfelületen lévő részecskék szórása (outer haze). A totál homályosság a kettő összege. A fény szóródása által homogénebb fénysűrűség érhető el. Az említett optikai tulajdonságot befolyásoló fő tényezők: a rétegek vastagsága, LSP-részecskék átmérője, LSP/hordozó tömegaránya, LSP és a hordozó törésmutatója, LSP eloszlása a hordozóban. Több közlemény foglalkozik azzal, hogy az LSP-részecskék felületének módosításával miként lehet befolyásolni a light-diffusing film morfológiáját és ezen keresztül az optikai tulajdonságát, példaképp [2,3,4]. A diffúzorok másik fajtája a felületi mintázattal rendelkező filmek. Ezeknél a fényszórás a filmfelület mikroszerkezetének (felületi domborulatok) következménye. Sematikus példája a 3. ábrán látható. Ebben az esetben is elképzelhető, hogy a diffúzor egy anyagból áll és ennek a felületén hozták létre a kívánt mintázatot (mint a 3. ábra mutatja), vagy egy áttetsző hordozórétegre alkalmaztak egy kívánt struktúrával 3. ábra Felületi mintázattal rendelkező rendelkező, más anyagú filmet. diffúzor. A két, párhuzamosan a felületre Néhány példa a kiterjedt szakiroérkező nyaláb a felületi mintázat különdalomból: [5,6,7]. A felületi minböző elhelyezkedésű részét éri el, ezért az tázattal különböző szórási mintáazonos belépési szög alatt különböző zatok érhetőek el: különböző inirányokba szóródik, létrehozván ezáltal a tenzitás, eloszlások, akár nyújtott, diffúz fényeloszlást. [5] nyomán elliptikus mintázatok is [8,9]. A diffúzorok között a teljesség kedvéért meg kell említeni a polikristályos anyagokat, - ilyen például a kerámia fémhalogén lámpa (CMH, Ceramic Metal Halide) áttetsző polikristályos alumínium-oxid (PCA, Policristalline Aluminium Oxide) kisülőcső anyaga, ahol a szóródás a szemcsehatárokon megy végbe -, vagy például a gömb szórócentrumok helyett szén nanocsöveket alkalmazó új anyagokat is. Anyagukat tekintve a fénydiffúzorok készítésénél a legrégebben és leggyakrabban felhasznált polimerek a polymethylmethacrylate (PMMA) és polycarbonate (PC) thermoplasztikus polimerek és ezek co-polimerjei vagy keverékei. Az optikai követelmények mellett az anyagválasztásnál figyelembe kell venni az élettartammal összefüggő tulajdonságokat is, mint például jó mechanikai tulajdonságok, hő- és lángállóság, UV-állóság, kémiai ellenállóság, stb. Tipikus termékek például a Lexan [10] és a Makrolon [11] , de számos gyártó áll különféle termékekkel a tervezők rendelkezésére.

3 Az optikai modell A homogén fénysűrűség elérése érdekében előnyös, ha nagyobb számú LED-chip található adott elrendezésben a lámpatestben. A kisszámú, nagy teljesítményű LED-chip alkalmazása során csak nagy optikai veszteséggel tudjuk elérni a kívánt felületi homogenitást. Ennek fő oka a LED-ekből adott szög felett kiinduló fénysugarak teljes visszaverődése a diffúzor belső felületén (4. ábra). A teljes visszaverődést szenvedett sugarak a lámpatest konstrukciójától függően elnyelődhetnek a lámpatest diffúzor mögötti részén, vagy visszaverődhetnek a diffúzor irányába és megfelelő esetben kiléphetnek a lámpatestből és hozzájárulnak a helyiség megvilágításához. Az előző fejezetben bemutatott általánosan használt diffúzor anyagok (PMMA, PC, PET) törésmutatói 1.5-1.6 körüli értékűek, emiatt a teljes visszaverődési határszög αTIR~40o körüli tartományba esik.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

4. ábra A teljes visszaverődés szemléltetése a diffúzor belső, LED-ek felőli határfelületén A LED-chipek elrendezésére több megoldás is létezik: lineáris, háromszög-, négyzet- vagy hexagonális elrendezésű. A kiegészítő optika is sokféle lehet: reflektor, lencse, vagy hullámvezető. Fontos tehát, hogy amikor a minél homogénebb kép elérése érdekében a LED-ek számát és elrendezését optimalizáljuk, akkor a sugárzási szöget, illetve eloszlást is figyelembe vegyük. A homogenitás és az egyéb optikai tulajdonságok vizsgálatát számítógépes sugárkövetéses Monte Carlo modellel végezhetjük el. A Monte Carlo sugárkövetés itt azt jelenti, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott LED-ből annak előre megadott sugárzási karakterisztikáját követő eloszlással véletlenszerű irányba fénysugarakat indítunk, követjük útjukat az egymást követő események során. Ezek lehetnek például visszaverődés a diffúzor felületéről, belépés a diffúzorba, egyszeri vagy többszörös szóródás a diffúzorban a diffúzorra jellemező karakterisztika szerint, egészen a konstrukcióból való megvilágított térbe történő kilépésig, vagy a foton elnyelődéséig egy nem reflektáló szerkezeti elemen. Elegendő számú indított sugár esetén a diffúzor külső, a megvilágított térrész felé eső felületén közelítőleg a megfigyelő által is látott szórási kép rajzolódik ki. A modell célja a fent említett optimális LED-mátrix – diffúzormátrix – másodlagos optikai konfiguráció meghatározása. A vizsgálathoz a ZEMAX optikai sugárkövető rendszert használtuk [12]. A ZEMAX program lehetőséget ad arra, hogy a modell felépítése során minden egyes alkatrész fizikai tulajdonságait figyelembe vegyük: a geometriát, a komponensek (PMMA diffúzor és esetleges reflektív felületek) abszorpcióját és törésmutatóit, a LED-ek sugárzási karakterisztikáit. A következőkben ezen tulajdonságokat, illetve modellbe foglalásukat vesszük sorra. 3.1. Optikai modell: a LED-ek Kétféle modell sugárzási karakterisztikát használtunk az optikai vizsgálatokhoz: egy keskenyen és egy szélesen sugárzót. Előbbi Gauss-, utóbbi Lambert-jellegű. A kétféle eloszlás annak a könnyen belátható kompromisszumnak a vizsgálatát teszi lehetővé, hogy a keskenyen sugárzó LED esetén kevesebb sugár fog a teljes visszaverődés határszögénél nagyobb szögben érkezni, és ezáltal visszaverődni, viszont a keskeny, előre mutató intenzitáseloszlást nehezebb homogénné tenni. Hasonlóképp a szélesen sugárzó esetben könnyebb homogenizálni az eloszlást, de nagyobb intenzitásveszteséggel kell szembenéznünk. Minden egyes LED-intenzitás eloszlását egy 2 dimenziós „superGauss”-eloszlással írtuk le:

ahol αx: divergencia szög és Gx: „superGauss” faktor az x irányban, hasonlatosan értelmezendők az y irányú mennyiségek. Gx=1 esetében az eloszlás a tipikus Gauss-eloszlás (illetve Gx=1 és Gy=1 esetében az eloszlás visszaadja a 2 dimenziós Gauss eloszlást). A faktor növelése az eloszlás tetejét belapítja, előre szórás helyett egy szélesebb eloszlást hoz létre. A faktor hatása az egy dimenziós esetre az 5. ábrán látható.

16

Világítástechnika

alatt helyezkedik el, miként az emberi szem is ide, a legnagyobb kontraszttal rendelkező helyre fókuszál. A modell szórásra vonatkozó egyetlen bemenő paramétere itt a diffúzorfilm távolsága a LED-mátrixtól (az ábrán d-vel jelölve). A második konstrukció (10. ábra) esetében a szórást maga a térfogati diffúzoranyag biztosítja. A szórási folyamatra egy egyszerűsített modellt alkalmaztunk. A diffúzorban véletlenszerű szórási folyamatok zajlanak, amint a fénysugár keresztülhatol az anyagon. A szórásokat szórócentrumok hozzák létre. Egy adott irányba tartó sugár x távolság megtétele után p(x)= 1-exp(-µx) 5. ábra A „superGauss” faktor hatása az intenzitás eloszlásra Esetünkben szimmetrikus eloszlást vettünk, azaz Gx=Gy és αx=αy. A 6. ábra mutatja a Gauss-eloszlás paramétereit, sugárkövetéses szimulációs képét egy LED esetében, illetve magát az intenzitáseloszlást. A 7. ábra ismerteti a Lambert-jellegű eloszlás hasonló paramétereit és képeit.

valószínűséggel fog szóródást szenvedni, ahol µ=1/M, M a szabad úthossz rendszer-egységben. Vegyük észre, hogy x növekedtével a valószínűség növekszik és aszimptotikusan tart 1-hez. A modellben a szórócentrum szórása egy előre megadott kúppaláston belül történik, ez a szórási szög α-val jelölve az ábrán). A kúppaláston belül a szórási szögérték egyenletes eloszlású. Értéke a modell bemenő paramétere, 0 és 180 fok között változtatható (első esetben nincs szórás, a második esetben a fénysugár random módon bármelyik irányba szóródhat). Az ezen a kúppaláston lévő tényleges irány a beeső sugárhoz képest véletlenszerűen választódik ki. A térfogati szórásmodellnek tehát három bemenő paramétere van: a diffúzorvastagság, a szórások közti szabad úthossz (tulajdonképpen a szórócentrumsűrűség) és a szórási szög. A modell természetesen más konstrukciók számítását is lehetővé teszi.

6. ábra A Gauss-eloszlású LED intenzitáseloszlása 9. ábra Vékony diffúzorkonstrukció

10. ábra Térfogati vastag diffúzorkonstrukció 7. ábra Széles, Lambert-jellegű eloszlással rendelkező LED karakterisztikája 3.2. Optikai modell: A LED-mátrix Jelen cikkben négyzetrácsos elrendezésű LEDmátrixra vonatkozó eredményeket ismertetünk, a mátrix a 8. ábrán látható. 3.3. Optikai modell: a diffúzor Kétféle diffúzorkonstruk8. ábra Négyzetrácsos elhelyezkedésű cióra vonatkozó eredLED-mátrix ményeket mutatunk be. Az első esetben (9. ábra) a LED-mátrix egy adott vastagságú PMMA hullámvezető egyik oldalán helyezkedik el. A hullámvezető másik oldalán található egy vékony diffúzorfilm, amely Lambert-karakterisztikájú felületi szórást hoz létre. A detektor, ahol a homogenitást vizsgáljuk, a diffúzorréteg

17

3.4. A homogenitás láthatósága Az eredmény objektív értékeléséhez az inhomogenitás láthatóságának definíciója is szükséges. Mivel a LED-mátrix periodikus, a diffúzor pedig homogén, ezért a diffúzor felületén kialakuló intenzitáseloszlást is periodikusra várjuk, ami rendelkezik egy minimum (min) és egy maximum (max) értékkel. A homogenitás mérőszámának az interferometrikus láthatósági függvényt vagy Michelson-kontrasztot választottuk, amely a következő formulával adható meg: Láthatóság=

max - min max + min

Ugyanerre az eredményre vezet, ha a láthatóságot a periodikus függvény amplitúdójával és átlagértékével jellemezzük: Láthatóság=

amplitúdó átlagérték

Az így definiált láthatóság tulajdonképpen a fénysűrűségkontraszt fele, ahol is számlálóban a maximum és minimum érték különbsége, tehát az amplitúdó kétszerese található.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

A láthatóság értéke az inhomogenitás, azaz a LED-mátrix láthatóságára utal, így tehát minimalizálására törekszünk a tervezési munka során. 4. 4. Eredmények Egy szimuláció eredményeképp létrejött sugárirányok láthatóak a 11. ábrán viszonylag kevés sugár esetében. Az ábra felső részén látható az alulnézeti kép, a szimulációt alulról, a megvilágított tér felől nézzük. A lámpatest felszíne az x-y sík, a megvilágított térrész a z irányban van. Az ábra alsó részén látható az oldalnézeti kép. Láthatóak a LED-ek (csak a legszélső sor) és a LED-mátrixból kiinduló sugarak (az egész mátrixra). A kép keskenyen sugárzó LED-eket mutat, így is található azonban néhány visszaszórt sugár, amelyek – hátsó reflektív 11. ábra Fénysugarak iránya a szimulációban felület hiányában – kiléptek a lámpatest hátsó oldalán, azaz veszteségnek számítanak. Az ábra vékony, adott távolságra elhelyezett diffúzoros konstrukciót ábrázol, így a LED-ből kiindult sugarak a hullámvezetőben egyenesek, csak a felületi filmben történik szóródás és irányváltoztatás.

egy kisebb, 3 mm-es diffúzortávolság esetén, hogy a téglalap alakúnak feltételezett LED-ek (8. ábra) képe hogyan válik diffúzzá. A 14. ábra mutatja a 12. ábrán is látható három leghomogénebb képet a láthatósági függvénnyel. A 15. ábra mutatja a láthatóság, illetve a hatásfok függését a 13. ábra A felület közeli képe viszonylag kicsi, diffúzortávolság függvé3 mm-es diffúzortávolság esetén nyében. Utóbbi a teljes integrált előre szórt (tehát a megvilágítandó térbe kijutott) fényáram és a diffúzor nélküli fényáram hányadosát jelenti. A szélesebb, Lambert-jellegű sugárzó esetében egy éles levágás tapasztalható az inhomogenitás láthatóságában, esetünkben körülbelül 5 mm-es diffúzortávolságban. A le-

4.1 Vékony diffúzor A 12. ábra mutatja a diffúzor külső felületén (illetve közvetlenül alatta, a virtuális detektor felszínén) kialakuló fénysűrűségmátrixokat 1 mm és 20 mm közötti diffúzortávolság mellett, szélesen sugárzó LED-ek használata esetén. A szimulációban nem alkalmaztunk reflektív réteget a hátoldalon. Miként várható volt, minél távolabb helyezzük el a diffúzort a LED-mátrixtól, annál inkább homogénebb lesz a felület. Ennek oka az, hogy a távolság növekedtével egyre inkább összeérnek az egyedi LED-ek fénykúpjai, amit a vékony diffúzornak már könnyebb homogenizálni. A 13. ábra mutatja

14. ábra Már jónak nevezhető homogenitást jelentő konfigurációk a láthatósági függvényekkel. A jobb oldali láthatóságábrák vízszintes tengelye a helykoordináta a kilépő (illetve a diffúzor alatt közvetlenül elhelyezkedő detektor-) felületen, függőleges értéke az intenzitás önkényes egységekben

12. ábra Felületi eloszlások növekvő diffúzortávolságok esetén

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

vágás helye természetesen függvénye a LED-mátrixban az egyedi chipek távolságának, a sugárzási karakteriszkájuknak és valamelyest a diffúzor tulajdonságainak is. Konstrukciós nyelvre lefordítva az eredményt, ilyenkor a levágási távolságnál kisebb távolságot alkalmazni nem érdemes, mert szinte alig van hatása, nagyobbat sem célszerű, amennyiben van a lámpa teljes vastagságára vonatkozó valamilyen megkötésünk. A keskeny sugárzó (Gauss) esetében a lefutás simább,

18

Világítástechnika

diffúzorvastagság mellett érjük el az állandósult, minimális láthatóságot, azaz a LED-ek intenzitáseloszlásának nincs jelentősége többszörös szórás esetében. Egy másik paraméter, a szórási szög hatását mutatja a 17. ábra fix diffúzorvastagság és szabad úthossz esetén. Meglepő, hogy sem a láthatóság, sem pedig a hatásfok nem változik monotonon a paraméter függvényében. Ennek oka a már említett többszörös, akár egy vagy több teljes megfordulást eredményező szórásban keresendő. 15. ábra Láthatóság és hatásfok alakulása vékony diffúzoros konstrukció esetében

5. Összefoglalás

szélesebb, a Lambert-sugárzóhoz hasonló mértékű csekély láthatóságot mintegy dupla akkora távolságnál érjük el, mint a széles sugárzó LED-ek esetében. Az ábra jobb oldala mutatja a hatásfokot. Elsőre szembeötlik, hogy míg a keskenyen sugárzó esetben alig 10% veszteségünk van (a 11. ábrán hátrafelé kilépő fénysugarak, illetve a lámpatest oldalán elnyelődött sugarak, a hullámvezető kismértékű vesztesége), addig a szélesen sugárzó megengedhetetlenül nagy, 50% fölötti veszteséget jelent. Ezen természetesen egyéb konstrukciós elemekkel nagyban lehet javítani. Érdekes továbbá, hogy a hatásfok mindkét fajta LED esetében gyakorlatilag független a diffúzortávolságtól. Ennek oka az, hogy mivel a LED-mátrix és a diffúzor közötti részben szórás nem történik, ezért a diffúzor belső felületére való beesési szög távolságfüggetlen. 4.2.Térfogati diffúzor Térfogati diffúzor esetén már nem olyan könnyű az eredmények ismertetése, mint a vékony diffúzor esetében, mert itt már egy helyett három konstrukciós bemenő paraméterünk van (diffúzor vastagság, szabad úthossz, szórási szög.) Mivel jelen cikk célja a modell és a modellezés lehetőségeinek be-

16. ábra Láthatóság és hatásfok térfogati diffúzoros konstrukció esetében mutatása, nem pedig konstrukció optimalizálási eredmények bemutatása, azért nem többparaméteres tervezett kísérletet ismertetünk, csupán néhány érdekes trendet adott paraméterszettek esetén. A 16. ábra mutatja a láthatóságot és a hatásfokot egy nagyon erős térfogati diffúzor esetében, 17. ábra A szórási szög hatása fix melyet a M=0,05 mm-s szadiffúzorvastagság és szabad úthossz bad úthossz és nagy, α=80oesetén os szórási szög jellemez. Ez a rövid szabad úthossz már 1-2 mm-es térfogati diffúzor esetében is többszörös, nagyszögű szórást jelent, azaz a fotonok jelentős százaléka képes magában a diffúzorban visszafordulni. Ennek megfelelően magának a LED-chipnek az intenzitáseloszlása már nem jelent különbséget a kialakult homogenitásban. Gyakorlatilag azonos, viszonylag sekély lefutás mellett mintegy 5 mm-es

19

Egy sugárkövetéses Monte Carlo modellt ismertettünk nagy felületű LED-es fényforrások jellemzéséhez. A modell a LEDek intenzitáseloszlásának, a LED-mátrix felépítésének, a diffúzorok optikai tulajdonságainak figyelembevételével egy egyszerű szórási modell segítségével képes prediktív módon jellemezni a várható fényintenzitás-homogenitást és -hatásfokot, segítve és felgyorsítva ezzel az optimalizációt. A modell működését két eltérő diffúzorkonstrukcióval és két eltérő karakterisztikájú LED-chippel számolt eredményeken keresztül mutattuk be, de képes komplex geometriák és optikai elemek implementálására is a fejlesztőmunka segítéséhez.

6. Köszönetnyilvánítás A kutatás a Magyar Kormány támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelésében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásával valósult meg, ED_12_1_2012-0008 szerződésszám alatt. Irodalomjegyzék [1] Novothny F., Belső téri munkahelyek megvilágításának előírás változásai, Elektrotechnika, 2014/02-03, p27 [2] Song et al., A facile fabrication of light diffusing film with LDP/ polyacrylates composites coating for anti-glare LED application, Applied Surface Science 273, 2013, 652–660 [3] B.T. Liu, et al, Strength of the interaction between light-scattering particles and resins affects the haze of anti-glare films, Colloid and Surface A 389,2011, 138, [4] B. T. Liu, Y. T. Teng, A novel method to control inner and outer haze of an antiglare film by surface modification of light-scattering particles, J. Colloid Interface Sci. 350 (2010) 421–426 [5] A. Bastawros et al., Diffuser Films and Optical Performance in LCDs, Information Display 28/1(2012)20-24] [6] Liu Mingyan, Wu Daming, Optimization and Design of LCD Diffuser Plate with Microsemisphere structure, Procedia Engineering 16 ( 2011 ) [7] US 20100085735 A1 számú US szabadalom [8] http://www.luminitco.com/files/u1/Luminit_CapBroch_F3_9_12_lo.pdf [9] http://www.luminitco.com/files/u1/AppNote3_Angles_6_4_12_lo.pdf [10] http://www.sabic-ip.com/gep/en/Home/Home/home.html [11] http://materialscience.bayer.com [12] www.zemax.com

Tóth Zoltán, Ph.D. vezető fejlesztőmérnök GE Hungary KFT MEE VTT tag [email protected]

Balázs László, Ph.D. GE Hungary KFT. Beleznai Szabolcs, Ph.D. BME Atomfizika Tanszék Hórvölgyi Zoltán BME, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék, Kolloidkémia Csoport Koppa Pál, Ph.D. BME Atomfizika Tanszék Makkai Máté GE Hungary KFT.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Méréstechnika Reményi Tibor

DC etalonok bizonytalansága A cikk arra mutat rá, hogy a GUM-ban (Guide to the Expression of Uncertainty in Measurement = Útmutató a mérési bizonytalanság kifejezéséhez,1995) és némely EA (European co-operation for Accreditation) dokumentumban szereplő javaslatok és példák félreértelmezése miatt a mérési eredmények egyenletes valószínűségi eloszlását sokszor ott is előnyben részesítik, ahol az nem indokolt. A DC etalonok alapbizonytalanságát a műszergyártók és a kalibráló laboratóriumok a normális (Gauss) eloszlás szerint értelmezik és adják meg. A szerző egy tipikus specifikáció adatsorára hivatkozva mutatja be, hogy a 95 és 99%-os lefedettségi szintekre vonatkozó kiterjesztési tényezők a normális eloszláshoz tartoznak. Az egyenletes eloszlással történő számítás a bizonytalanság 15%-os túlbecsléséhez vezet, ami indokolatlanul leronthatja a nagypontosságú etalonokkal rendelkező kalibráló laboratóriumok mérési képességét. The paper points to misunderstanding the recommendations and examples of GUM (Guide to the Expression of Uncertainty in Measurement) and some EA (European co-operation for Accreditation) documents that results in preference of rectangular distribution in many cases when it is not reasonable. A basic uncertainty of DC etalons is specified by manufacturers and calibration laboratories according to normal (Gaussian) distribution. The author demonstrates on the basis of typical specification that coverage factors belong to 95 and 99 % confidence interval of normal distribution. Calculation with rectangular distribution results unrealistic increase of 15 % in uncertainty. This overcalculation diminishes measurement capability of calibration laboratories having high precision standards.

Bevezetés Az egyenfeszültségű etalonok igen fontos szerepet töltenek be a méréstechnikai gyakorlatban. A számos alkalmazás közül kiemelhetjük a következőket: • a digitális technika A/D – D/A konvertereinek mérése, • multiméterek ellenőrzése, kalibrálása, • ipari folyamatműszerezésben távadók, jelváltók, kijelzők stb. kalibrálása, • telepek, akkumulátorok gyártása, bemérése, • rádiók, televíziók, számítógépek tápegységeinek mérése, • elektronikai technológiák mérései, • biofizikai mérések. • Az egyenfeszültség és az egyenáram mérése a fizika és a méréstechnika alapmérései közé tartozik, nem véletlenül kezdődik ezzel minden DMM (digitális multiméter) specifikációs adatsora. DC etalonnak tekintjük a 4½ ... 8 ½ digites, 0,05% ... 3 ppm hibahatárú multiméterek (DMM-ek) egyenfeszültség-, egyenáram- és ellenállásmérő részeit, a hasonló felbontású és pontosságú kalibrátorokat, illetve a fix feszültség- és áramforrásokat, normál ellenállásokat.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Használati etalon multiméter (DMM) Mérhető mennyiségek (tipikus értékek): • Feszültség: 10 nV-tól 1000-1200 V-ig • Áram: 10 nA-től 100 A-ig • Ellenállás: 10 µOhm-tól 100 Mohm-ig Nagyfeszültségű előtétek, árammérő söntök és egyéb bővítő egységek opcióként csatlakoztathatók. A továbbiakban, az egyszerűség kedvéért, az etalon DMM elnevezést használom, de ez mindig a DC mérési üzemmódot jelenti. A cikk lényege a mérési bizonytalanság elemzése, és erre a DC etalonok azért is különösen alkalmasak, mert a villamos mennyiségek közül az egyenfeszültséget tudjuk legpontosabban mérni, továbbá a „DC Voltage" specifikációkban látható „legtisztábban" a megadott bizonytalanságokhoz tartozó valószínűségi eloszlás. Az is lényeges érv a DC etalonok mintaként való tárgyalására, hogy ezekről nagyon komoly irodalom áll rendelkezésre, és számos valós teszt eredményeit is ismerjük.

Kalibrálás és bizonytalanság Mind a szóban forgó etalonok kalibrálásakor, mind az ezekkel végzett kalibrálások során ismernünk kell magának az etalonnak a saját mérési bizonytalanságát. Amikor az etalont kalibráltatjuk, a minősítéshez szükséges tudni az elfogadható hibák határértékeit, amikor pedig az etalonnal kalibrálunk más mérőeszközt, a kalibrálás eredő bizonytalanságának egyik elemeként kell figyelembe vennünk az etalon bizonytalanságát. Minél kisebb etalonunk bizonytalansága, annál szélesebb sávban és annál kisebb bizonytalansággal tudunk kalibrálási szolgáltatást nyújtani. Komoly és neves műszergyártók egész tanulmányokat szentelnek pl. egy 8 ½ digites ± 5 ppm hibahatárú multiméter bizonytalanságának aktuális értelmezésére, és a kalibrálás követelményeire. [1] A nagypontosságú multiméterek bizonytalanságát több esetben két értékkel adják meg, az abszolút és relatív bizonytalansággal. Ezekben a gyártóművi segédletekben azt is leírják, hogy a közölt bizonytalanságot a normális eloszlás 95%-os konfidencia (lefedettségi) szintjére, azaz az U95-tel jelölt kiterjesztett bizonytalanságra értelmezik, a szórás (=standard bizonytalanság) k=2 kiterjesztési tényezőjét alkalmazva, vagy a 99%-os konfidenciaszintre, k≈3-al (U99). Az "Absolute Uncertainty"(abszolút bizonytalanság) adat azt a kiterjesztett (U95 vagy U99) bizonytalanságot jelenti, amibe a gyártó már beleszámította a referenciakalibrálás bizonytalanságát, tehát a felhasználónak ehhez nem kell semmilyen járulékos hibákat hozzáadni (feltételezve a referenciakörülmények közötti rendeltetésszerű használatot). A Relative Uncertainty(relatív bizonytalanság) pedig arra vonatkozó adat, hogy amikor a

20

DC feszültségmérés eloszlásgörbéi

1. táblázat 8 ½ digites DMM egyenfeszültség-mérés specifikációja felhasználó a használat során időről időre újra kalibráltatja a DMM-et, akkor a kalibrálás bizonytalansága mellé még mekkora saját bizonytalanságot kell figyelembe venni. Bizonyos segédletek az ajánlott számítási képletet is közlik, ami nem más, mint az U95 vagy az U99 bizonytalanságok jól ismert négyzetes összegezése. Az 1. táblázatban a 99 és a 95%-os lefedettséghez tartozó értékek összevetéséből látszik, hogy mind a U95, mind U99 értékei a normális eloszlás 2σ és 3σ (egészen pontosan az 1,96σ és 2,58σ ) szélességéhez tartoznak, ami gyakorlatilag megfelel a k = 2 és k ≈ 3 kiterjesztési tényezőnek. Példaként nézzük a 2 V-os méréshatár 365 napos és ±1 ºC-os értékeit. 1 V mérésekor a 99%-os lefedettséghez 4,5 ppm tar4,5 tozik, amiből 1σ = ≈ 1,74 ; a 95%-os lefedettséghez 3,4 2,58 3,4 ≈ 1,74. A σ értékek egyezése ppm tartozik, ebből 1σ = 1,96 bizonyítja az eloszlás normalitását. A standard mérési bizonytalanság u-val jelölt adata definíciószerűen azonos a szórással, azaz az 1σ értékkel. A specifikációs táblázat adataiból a DMM újrakalibrálásakor a következők szerint kell számolni. Ha az újrakalibrálás pl.10 V-os értéken 1,5 ppm-el történt, és az U95 1 éves értékét akarjuk kiszámolni ±1 ºC-os hőmérséklet-ingadozás esetén, akkor a standard bizonytalanság értéke:

és U95 = 2 * uet = 0,000034 V = 34,44 µV A gyök alatti első tag az újrakalibrálás bizonytalanságát, a második tag az etalon DMM relatív bizonytalanságát fejezi ki, a specifikációs táblázat értékeit használva. A példaként bemutatott 8 ½ digites DMM és a hasonlóan igen kicsiny bizonytalanságú etalonok megbízható kalibrálását pl. Josephson-etalonnal [2] lehet elvégezni, amelyet az egyenfeszültség nemzetközi etalonjaként tartanak nyilván. Magyarországon a nemzeti etalont FLUKE 732B tip.1, 083 és 10 V feszültségű csoportos etalon képezi, 0,7x10-6 bizonytalansággal. Ennek kalibrálását az Osztrák Mérésügyi Hivatal Josephson-etalonjával kalibrált utazó etalonnal végzik, évente.

Normális vagy egyenletes eloszlás Az etalonok metrológiai minőségének egyik legfontosabb jellemzője a multiméter vagy kalibrátor kiterjesztett mérési bizonytalansága. A kiterjesztett mérési bizonytalanság a szórásként értelmezett standard mérési bizonytalanság kétszerese,

21

mivel a nemzetközi gyakorlatban egyezményesen a normális (Gauss) eloszlás 95%-os konfidencia (lefedettségi) szintjével jellemzik a mérőeszköz bizonytalansági tartományát, és ehhez a kettes szorzó tartozik (egészen pontosan 1,96; a 95,45%-hoz tartozik a 2,00). Meg kell jegyezni, hogy újabban léteznek olyan DC és egyéb etalonok, amelyek gyártója a 99%-os konfidenciaszinthez tartozó bizonytalanságot is megadja. Miből állapíthatjuk meg a szóban forgó etalon bizonytalanságát? A mindennapi gyakorlatban a statisztikai módszert – amit a GUM és az EA "A" tipusú meghatározásnak nevez – nem követhetjük, hiszen általában sem idejük, sem pénzük, sem megfelelő technikai felszereltségük és tudományos felkészültségük nincs a felhasználóknak arra, hogy akár 20-30 mérésből álló mérési sorozatokat felvegyenek, a több ezer mérést igénylő eloszlási görbe felvételéről nem is beszélve. Marad az ún. "B" típusú bizonytalanságbecslés, amely ez esetben elsősorban a gyártómű által megadott metrológiai jellemzőkre, pontosssági adatokra, kalibrálási bizonyítványokra, mint olyan megalapozott ismeretekre támaszkodik, amelyek alkalmasak az etalon valós bizonytalanságának meghatározására. A kiindulást tehát mindenképpen az etalon gyártójának műszerkönyvi specifikációja szolgáltatja, amelyet, jó esetben, kiegészít egy független kalibráló laboratórium kalibrálási bizonyítványa. Az etalonokat rendeltetésszerűen mindig valamilyen mérőrendszerben használjuk, leginkább egy kalibrálási elrendezésebn, amikor is a kalibrálandó eszköz értékmutatását (kimenőjelét, számított és/vagy archivált értékét stb.) kívánjuk összehasonlítani az etalon DMM helyes értéknek elfogadott értékmutatásával vagy a kalibrátoron beállított helyes értékkel. A mérőkapcsolásnak még egyéb elemei is lehetnek, mint. pl. tápegység, mérőellenállás, műterhelés, jelváltó, másodlagos kijelző stb. Mindebből következik, hogy a bizonytalanság számításakor „leltárba kell venni" az összes számba vehető és számottevő forrásbizonytalanságot, mégpedig azok standard bizonytalanság formájában kifejezett értékeivel. A leltárban a forrásbizonytalanságok egyikeként fog szerepelni az etalon standard bizonytalansága. Hogyan számítsuk ki az etalon standard bizonytalanságát? A cikk elején bemutattunk egy számítást a gyártómű specifikációs adataira támaszkodva. Mégis ez az a pont, ahol vita van, vagy vita lehet a műszergyártók és a metrológusok bizonyos csoportja között. Ugyanis a GUM [3] 1993-as megjelenése, továbbá a jórészt erre épülő EA [4] kiadványok és ajánlások közzététele óta elterjedt egy „metrológiai babona", miszerint az etalonok bizonytalanságának a megadott hibahatárokból történő becslésekor (is) az egyenletes (négyszögletes) valószínűségi eloszlást ajánlatos alkalmazni, azaz

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

ahol het az etalonnak a vizsgált mérési pontban megadott hibahatára (legtöbbször az "accuracy", "error limit" vagy "tolerance" néven megadott adat.) Ezt a számítási módszert azóta néhány ISO és EN szabvány is átvette. Ettől eltérően a hagyományos szemlélet, számos nemzetközi szabvány, a műszergyártó szakcégek, valamint a gyakorló metrológusok nagy tábora szerint a standard bizonytalanságot továbbra is az kifejezéssel kell megadni, mivel a gyártók, és az eszközt ellenörző, vizsgáló és kalibráló laboratóriumok is a normál eloszlás U= 2 * u értékéből indultak ki, ezt vették figyelembe. A U kiterjesztett mérési bizonytalanságot megbízhatóan lehet jellemezni az etalon hibahatárával, azaz a ± het = U95, azaz a hibahárt a specifikációk úgy értelmezik, mint a 95%os konfidenciaszinthez tartozó „tűréshatárokat", mégpedig a mért értékek normális eloszlását feltételezve, amint arra már az előzőekben utaltunk. Ez utóbbi állítás igazolására számtalan szakkönyvet, műszerkatalógust, kalibrálási bizonyítványt, szakcikket és szabványt lehetne idézni.[5] , [6] A szakmai tapasztalat, a jó gyakorlat és a szakirodalmi adatok alapján kijelenthető, hogy az egyenletes eloszlás szerinti számolás sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem megalapozott, és indokolatlan bizonytalanság túlbecsléshez vezet. Egy mérőrendszerben több etalon is lehet, és ha mindegyiknek az egyenletes eloszlás szerint számoljuk a standard bizonytalanságát, az eredő bizonytalanság már irreálisan nagy szórású, valószerűtlenül széles Gauss-görbét eredményez. Az egyenletes eloszlás alkalmazása a DC etalonokra (feltehetően más típusú mérőeszközökre is), a GUM egyes fejezeteinek félreértésén és félremagyrázásán alapul, egy téves a priori feltételezésre épül. A GUM sehol nem állítja, hogy a nagypontosságú, kiterjedt statisztikai vizsgálatoknak alávetett etalon mérőeszközök standard bizonytalanságának "B" tipusú meghatározásakor általánosan és mindig az egyenletes eloszlást kell alkalmazni. Ellenkezőleg, hangsúlyozza, hogy az „a priori" eloszlások feltételezésével szemben elsőbbsége van a mérési tapasztalatnak, a mérőeszköz valóságos viselkedésének. (GUM 4.1.6 és 4.3.11 bekezdés) A GUM és a hasonló kiadványok úgy vezetik be az egyenletes eloszlás alkalmazását, hogy "...lehetséges, hogy Xi -nek csupán az alsó és felső határai becsülhetők...- Ha nincs speciális ismeret az Xi -nek az intervallumon belül lehetséges értékeiről, akkor csak az tételezhető fel, hogy Xi az intervallumon belül bárhol azonos valószínűséggel fekszik (vagyis a lehetséges értékek egyenletes eloszlásúak-...)" (GUM 4.3.7 bekezdés) Más szóval ez azt jelenti, hogy a pl. a szóban forgó etalon DMM értékmutatása a ± het tartományon belül véletlenszerűen és egyenletesen eloszolva bármilyen értéket felvehet, tehát ugyanannyi a valószínűsége, hogy a bal szélső érték, a középérték vagy a jobb szélső érték közelében lesznek a mérési eredmények, ha kellően sok mérési pontot veszünk fel. Ez az állítás már önmagában ellentmond a méréselmélet, a méréstechnika és a műszertechnika 150 éves tapasztalatának, amely a normális vagy ahhoz közeli eloszlást találta jellemzőnek a mérési eredmények szóródására. Tényleg nem volna egyéb "speciális" ismeretünk? Nem igaz, hogy a mérési eredmények egyenletesen szóródnak, sőt, ellenkezőleg "arról van kimerítő ismeretünk", hogy szinte mindig valamilyen kitüntetett (átlag) érték körül sűrűsödnek, és eredőjükben felveszik a haranggörbe alakot. Az egyenletes eloszlás nem jellemző jószerével semmilyen mérőeszközre és zavartalan körülmények között lefolytatott mérési folyamatra.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

A GUM maga is óvatosságra int, és több helyütt kiemeli a jó gyakorlat, a tapasztalat, a gyártói specifikáció és a kézikönyvi adatok fontosságát, amikor a "B" típusú becslést alkalmazzuk. (GUM 4.3.1 bekezdés) Az, hogy az etalon várható pontosságát a hibahatárokkal írja le a specifikáció, nem jelenti egyben azt is, hogy a hibahatárok között egyenletes a mérési eredmények eloszlása. Az egyenletes eloszlás feltételezése legtöbbször merő "a priori" spekuláció, feltehetően abból a túlzott biztonsági igényből kiindulva, hogy a kapott bizonytalanság legyen a lehető legnagyobb, mert ekkor lehet a legkevésbé "hibáztatni" egy mérési adatot, mint egy értékítélet bemeneti paraméterét, az értékítélet kedvezőtlen alakulásában. Ezt hívjuk "defenzív metrológiának", hasonlóan a "defenzív orvosláshoz". A baj csak az, hogy ennek semmi köze a valósághoz! A méréskor pedig éppen a valóság minél jobb megismerése a cél. Természetesen igyekezni kell, hogy méréseink megalapozottak és az eredmények a gyakorlatban alkalmazhatóak legyenek. A mérések megbízhatóságára, az eredmények helytállóságára azonban nem ilyen spekulatív úton kell törekedni, hanem úgy, hogy a megfelelő mérőeszközök alkalmazásán túl minden mérést befolyásoló körülményt (környezeti hőmérsékletet, elektromágneses zavarokat és zajokat, korrekciós és számítási torzításokat stb.) gondosan figyelembe veszünk. Akik ragaszkodnak az egyenletes eloszláshoz, azoknak ajánlatos végiggondolni a GUM F.2.3.3 bekezdését, hol ez áll: "Egyes bizonytalanságokat egyszerűen olyan maximális határértékkel adnak meg, amelyen belül a mennyiség minden értékének belül kell lennie. Az általános gyakorlat annak feltételezése, hogy e határokon belül minden érték egyformán valószínű (egyenletes valószínűségi eloszlású), de ilyen eloszlás semmiképpen sem feltételezhető, ha indokoltan elvárható, hogy a határokon belüli, de azokhoz közeli értékek kevésbé valószínűek mint azok, amelyek a határok közötti centrum körüliek." Hasonló ajánlás szerepel az EA-4/02 2013-as revideált kiadásában is [4]. Már pedig a DC etalonok esetében indokoltan várható el, hogy a mérési eredmények a centrum közelében sűrűsödnek, tehát leginkább normális eloszlásúak, amint azt a műszerkönyvi specifikációk, a kalibrálási kézikönyvek, a kalibrálási bizonyítványok és a tapasztalat is mutatják.

Összegzés és következtetések

Egy statisztikailag kezelhető esemény/jelenség valószínűségalgebrai "viselkedésének" természetét kell megtalálni ahhoz, hogy az adatok kezelése helyes, azaz a valóságnak megfelelő legyen. Folytonos, a mérés ideje alatt állandónak tekinthető, külső zavarásoktól mentes, analóg villamos mennyiségek megmérésekor a mérési eredmények természete az, hogy egy kitüntetett (várható) érték körül sűrűsödnek, és nem ugrálnak a mintavétel ütemében egyforma valószínűséggel a teljes hibasáv szélességében. Gyenge, és semmiképpen nem szakmai érvelés az egyenletes eloszlás alkalmazása mellett az is, hogy ha már a GUM egyes szerzői és az EA-t befolyásoló holland matematikusok, genfi vagy brüsszeli hivatalnokok így találták ki, és erőltették rá az európai metrológusokra ezt a felfogást, akkor törődjünk bele mi is, hiszen mindössze 15% az eltérés a két számolás között. Úgysem lehet igazunk az erősebbik fél ellenében. Meglehet; de a tapasztalatot, a gondolkodó szakembert, az indokolt véleményt is meg kell hallgatni, és illik fontolóra venni. A babonák általában erősek szoktak lenni, és nehéz kiirtani öket. A GUM-ot és az EA kiadványait sok kritika érte, folyamatban van a dokumentumok átdolgozása, de a hivatkozott 1993-as

22

kiadás mindmáig erősen meghatározza az akkreditáló szervezetek szakértőinek, minősítőinek szemléletét, ezért ma sem időszerűtlen ennek a cikknek a mondanivalója. Az előző okfejtés a tapasztalatok szerint nemcsak a DC etalonokra érvényes, hanem az ipari és laboratóriumi mérőeszközök többségére. A bevezetőben említetteken kívül, azért emeltük a korszerű DMM etalonokat és kalibrátorokat, mert ezek bizonytalanságának értelmezése érzékenyen érinti a hazai akkreditált, vagy nem akkreditált kalibráló laboratóriumokat és az üzemi műszer-automatika részlegek saját mérő laboratóriumait. Feleslegesen ne rontsuk le a drága etalonokkal, sok munkával, odafigyeléssel, szakértelemmel elvégzett méréseink eredményeit. Még egy fontos szempont: lehetőleg értsük, amit csinálunk, legyünk magunk is meggyőződve a mérési módszer és az eredmények értékelésének helyességéről. Ne kívülről ránk erőszakolt utasításokat kövessünk tapasztalatunk és meggyőződésünk ellenére, hanem alaposan átgondolt, kiérlelt és ellenőrzött eljárásokat, amelyeket jó szívvel és józan ésszel magunkévá tudunk tenni.

Irodalomjegyzék 1. A Fluke, Keithley, Datron, Agilent stb. cégek műszerkönyvi adatai, kalibrálási és hitelesítési bizonyítványai, valamint mérési segédletei 2. Kriza Gy.: Josephson-effektus, MTA-SZFKI, BME előadás, 2010.6 3. Guide to the Expression of Uncertainty in Measurement (GUM) - Útmutató a mérési bizonytalanság kifejezéséhez, OMH kiadvány, Bp.1995. 4. European co-operation for Accreditation: EA-4/02 M: 2013 Evaluation of the Uncertainty of Measurement in Calibration (A mérési bizonytalanság meghatározása kalibrálásnál) 5. OMH munkaközösség: Bevezetés a metrológiába, Bp.1988. 6. Kovács T.- Reményi T.: Mérési sorozatok tanulságai, MTA MMSZ Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények, Bp.,2004. szept.

Reményi Tibor okl.villamosmérnök, metrológiai szakértő MATE Metrológiai és Minőségügyi Szakosztályának elnöke MEE-tag [email protected]

Fontos cél a 40 százalékos Jordániai tendert nyert hazai beszállítói részarány az MVM OVIT Négy év engedélyezés és mintegy 6 év építési idő után állhat üzembe az első új paksi blokk. A projekt közvetlenül 7-8 ezer, közvetetten pedig mintegy 20 ezer embernek ad majd munkát – derült ki az Energy Investment Forum 2014 konferencia paksi bővítéssel foglalkozó szekcióülésén. Az eddigi felmérések szerint 300-400 olyan hazai vállalkozás van, amelyik részt tud majd venni a paksi atomerőmű bővítésében – derült ki a Jövőnk vállalkozói program felméréseiből -, de remélhetőleg még emelkedhet a számuk – mondta Fábos Rudolf, az MVM Paks II. strukturált finanszírozási osztályvezetője a Portfolio.hu Energy Investment Forum 2014 június 3-i konferenciájának „Paks II.: Indulhat a felkészülés?” című szekcióján. A Jövőnk vállalkozói Programot ismertetve külön hangsúlyozta azt a célt, hogy sikerüljön elérni a 40 százalékos hazai beszállítói részarányt. A projektben közvetlenül 7-8 ezer, közvetetten pedig mintegy 20 ezer szakember dolgozhat majd. Ezt követően hozzátette azt is, hogy várhatóan 4 év szükséges az engedélyek beszerzésére (mintegy 6 ezer különféle engedéllyel számolhatunk), mielőtt megkezdődhet a helyszíni építési munka. Ezt követően Bács Zalán, a Rosatom Overseas Magyarország igazgatója a Rosatom felépítését, működését ismertette, jelezve, hogy mintegy 250 céget tömörít, jelenleg 5 kontinens 40 országában van jelen és az értéklánc teljes vertikumát lefedi. Kitért a VVER technológia ismertetésére, kiemelve, hogy ma már a 3+ generációról beszélünk, amely jóval nagyobb a Pakson is működő, jelenleg 500 MWos blokkoknál, 1200 MW-os. Ennek kapcsán megemlítette a paksi blokkok megbízhatóságát, amit az is igazol, hogy az egyes blokk már megkapta a 30 éves eredeti üzemidőn túli 20 éves üzemelésre az engedélyt az OAH-tól. Az új blokkok esetében pedig már eleve 60 éves üzemidővel számol a Rosatom. Ezt követően kiemelte a kedvező pénzügyi konstrukciót, amely egy sikeres korábbi, 1966-ban kezdődött kormányközi együttműködés folytatása. Mint mondta: a megállapodás publikus, a kormány honlapján bárki megnézheti, ugyanúgy, mint a később aláírt hitelszerződést. Az orosz gyakorlat szerint mintegy 6 év egy-egy blokk építési ideje, ez a már említett 4 éves engedélyezési eljárással együtt azt jelenti, hogy 10 éves időtávban gondolkodhatunk. A projekt ütemezése szerint kell majd megkötni a különböző ehhez kapcsolódó szerződéseket, de fontos, hogy a kormány kiemelt beruházásként kezelje az építést. Végezetül a Ganz Engineering tevékenységéről is beszélt, jelezve, hogy a cég jelenleg is beszállítója a Rosatomnak, és az eddigi tapasztalatok szerint 1-1,5 százalékos részarányt tud elérni az atomerőmű építéseken.

23

Az MVM OVIT Zrt, egy 2013-ban kiírt jordániai tendert nyert, melynek keretében összesen 185 kilométer, 400 kV-os nagyfeszültségű távvezetéket épít, több mint 13 milliárd forint értékben, valamint felújít egy 58 kilométeres távvezetékszakaszt, 1,5 milliárd forint értékben. A sikeres üzletkötést az Országházban jelentette be május 21-én Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja. Baji Csaba az üzletkötés kapcsán kiemelte, hogy az MVM, mint sikeres állami tulajdonú energetikai vállalatcsoport regionális szerepvállalása mellett azt is célul tűzte ki, hogy a nemzetközi piacokon is erősítse jelenlétét. Az OVIT jordániai tendernyerése egy újabb fontos mérföldkő annak érdekében, hogy megmutathassuk: a magyar szaktudás a világ élvonalába tartozik. Az OVIT a hazai átviteli hálózat-fejlesztési program lezárultával lépett a nemzetközi piacra. Ennek keretében a társaság Skócia, Németország és Csehország után indult a jordániai pályázaton. A korábbi, főleg Baji Csaba MVM európai területeken végrehajtott proelnök-vezérigazgató jektek után e frissen elnyert lehetőség lesz az első a vállalat történetében, hogy sivatagos vagy hegyvidékes környezetben kell távvezetéket építeniük. Az MVM OVIT építheti meg a jordán villamos művek, a National Electric Power Company (NEPCO) Qatrana – Amman West és Samra – Amman West 400 kV-os, összesen 185 km hosszú villamos távvezeték hálózatát. Ezen felül szintén az OVIT végezheti el 5 különböző helyszínen egy 58 km hosszúságú, 132 kV-os feszültségszintű távvezetékek felújítását. A társaság szállítja az ehhez szükséges magas hőállóságú sodronyokat, szerelvényeket és az ezekhez tartozó vezetékeket is cseréli, további 1,5 milliárd forint értékben. A projekt során előreláthatólag 590 oszlopot állítanak fel két nyomvonalon, az ehhez használt acélszerkezetek össztömege meghaladja a 20 ezer tonnát. Az oszlopok alapozásához több mint 55 ezer köbméter földet kell kitermelnie és 12600 köbméter betont kell beépíteni. Mayer György, szakújságíró

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Szakmai előírások Kosák Gábor

A 2014 I. negyedévében közzétett elektrotechnikai magyar nemzeti szabványok Összeállítás a Szabványügyi Közlöny számai alapján (MSZT) A következő felsorolás a szabvány alkalmazási területének rövid ismertetésével tartalmazza a bevezetett erősáramú, energetikai és kapcsolódó szakterületek szabványai közül azokat, amelyek a vizsgált időszak alatt magyar nyelven jelentek meg; az ezt követő felsorolás a „címoldalas”, tehát angol nyelvű változatban bevezetett szabványoknak csak a címét tünteti fel. A felsorolásban *-gal jelölt szabványok új szabványok, a jelöletlenek korábbi szabványt helyettesítenek vagy módosítanak. A szabványok listája az MEE honlapján az Elektrotechnika/Aktuális szám/Szakmai előírások címszó alatt található meg. Magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban) bevezetett szabványok és szabványmódosítások MSZ EN 50083-2:2012 Televíziójelek, hangjelek és interaktív szolgáltatások kábelhálózatai. 2. rész: Berendezések elektromágneses összeférhetősége Az EN 50083 és az EN 60728 sorozat szabványai a televíziójelek, a hangjelek, valamint az interaktív szolgáltatások kábelhálózataival foglalkoznak, beleértve a berendezéseket, a rendszereket, valamint ezek mérési módszereit is. Ezen belül az EN 50083-2 a televízió-, a hang- és az interaktív szolgáltatások jeleinek vételére, feldolgozására és elosztására szolgáló aktív és a passzív (EM-aktív) berendezések sugárzási és elektromágneses zavartűrési jellemzőire vonatkozik. A szabvány követelményeket határoz meg a legnagyobb megengedhető sugárzásra, a legkisebb zavartűrésre és a legkisebb árnyékolási hatékonyságra, valamint mérési módszereket ír le a megfelelőségi vizsgálatokhoz. Angol nyelvű változatban bevezetett szabványok és szabványmódosítások (kivonatos ismertetés nélkül) MSZ EN 1838:2014 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás MSZ EN 50050….:2014 Elektrosztatikus, kézi szórókészülék. Biztonsági követelmények című szabványsorozat -1, -2*, -3* jelzetű részei MSZ EN 50085-1:2005/A1:2014 Vezetékcsatorna- és alagútcsatornarendszerek villamos szerelésekhez. 1. rész: Általános követelmények MSZ EN 50117….:2014 Koaxiális kábelek című szabványsorozat -2-1:2005/A2, -2-2:2004/A2, -2-3:2004/A2, -2-5:2004/A2, -4-1:2008/A1 jelzetű részei

-2-4:2004/A2,

*MSZ EN 50561-1:2014 Kisfeszültségű villamos hálózaton használható kommunikációs eszközök. Rádiózavar-jellemzők. Határértékek és mérési módszerek. 1. rész: Készülék otthoni használatra MSZ EN 50580:2012/A1:2014 Villamos motoros kéziszerszámok biztonsága. Szórópisztolyok követelményei MSZ EN 60127….:2014 Miniatűr biztosítók című szabványsorozat -4:2005/A2, -7* jelzetű részei

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

*MSZ EN 60312-1:2014 Porszívók háztartási használatra. 1. rész: Szárazporszívók. A működési jellemzők mérési módszerei (IEC 60312-1:2010, módosítva + A1:2011, módosítva) MSZ EN 60335….:2014 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság című szabványsorozat -2-34, -2-67, -2-68 jelzetű részei MSZ EN 60350….:2014 Háztartási villamos főzőkészülékek című szabványsorozat -1, -2* jelzetű részei *MSZ EN 60455-3-8:2014 Gyantaalapú reaktív keverékek villamos szigetelési célokra. 3. rész: Az egyes anyagok előírásai. 8. lap: Gyanták kábelszerelvényekhez (IEC 60455-3-8:2013) *MSZ EN 60469:2014 Jelátmenetek, impulzusok és a hozzájuk tartozó jelalakok. Szakkifejezések, meghatározások és algoritmusok (IEC 60469:2013) MSZ EN 60519….:2014 Villamos fűtésű berendezések biztonsága című szabványsorozat -4, -12* jelzetű részei MSZ EN 60598….:2014 Lámpatestek című szabványsorozat -2-8, -2-11, -2-12, -2-24 jelzetű részei MSZ EN 60669-2-6:2014 Kapcsolók háztartási és hasonló jellegű, rögzített villamos szerelésekhez. 2-6. rész: Tűzvédelmi kapcsolók külső és belső téri jelzésekhez és világításhoz (IEC 60669-2-6:2012, módosítva) MSZ EN 60695….:2014 A tűzveszélyesség vizsgálata című szabványsorozat -2-10, -9-1, -11-10 jelzetű részei MSZ EN 60704-2-14:2014 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. A zajkibocsátás meghatározási módszere. 2-14. rész: Hűtő-, mélyhűtő és fagyasztókészülékek követelményei (IEC 60704-2-14:2013) MSZ EN 60743:2014 Feszültség alatti munkavégzés. Szerszámokra, szerkezetekre és eszközökre vonatkozó fogalommeghatározások (IEC 60743:2013) MSZ IEC 60884-1:2002/A2:2014 Csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok háztartási és hasonló célokra. 1. rész: Általános követelmények MSZ EN 60947-2:2006/A2:2014 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 2. rész: Megszakítók (IEC 60947-2:2006/A2:2013) MSZ EN 61029-2-10:2010/A11:2014 Hordozható, villamos motoros szerszámok biztonsága. 2-10. rész: Daraboló köszörűgépek követelményei MSZ EN 61212….:2014 Szigetelőanyagok. Hőre keményedő gyantaalapú, merev, kör szelvényű rétegelt csövek és rudak villamos ipari célokra című szabványsorozat -3-1, -3-2 jelzetű részei MSZ EN 61231:2010/A1:2014 Nemzetközi lámpakódolási rendszer (ILCOS) (IEC 61231:2010/ A1:2013) MSZ EN 61557….:2014 Legfeljebb 1000 V váltakozó és 1500 V egyenfeszültségű kisfeszültségű elosztórendszerek villamos biztonsága. A védelmi intézkedések vizsgálatára, mérésére vagy megfigyelésére szolgáló berendezések című szabványsorozat -10, -14* jelzetű részei

24

MSZ EN 62056….:2014 Villamosfogyasztásmérés-adatcsere. DLMS/COSEM sorozat -6-1, -6-2, -8-3* jelzetű részei

*MSZ EN 62683:2014 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. Gyártmányadatok és tulajdonságok információcseréhez (IEC 62683:2013)

*MSZ EN 62246-1-1:2014 Reed-kapcsolók. 1-1. rész: Termékfőcsoport-előírás. Minőségértékelés (IEC 62246-1-1:2013)

*MSZ EN 62693:2014 Villamos fűtésű ipari berendezések. Infravörös fűtésű berendezések vizsgálati módszerei (IEC 62693:2013) Kosák Gábor okl. villamosmérnök Magyar Szabványügyi Testület MEE-tag [email protected]

*MSZ EN 62612:2014 50 V-nál nagyobb tápfeszültségű, beépített előtétes LEDlámpák általános világítási célra. Működési követelmények (IEC 62612:2013)

Szakmai szeminárium Fóton 2014. május 7-én nagy érdeklődés mellett került megrendezésre az Energetikai Informatika Szakosztály és a MEE ELMŰ üzemi szervezet által közösen szervezett szakmai rendezvény Fóton az Élhető Jövő Parkban. A szeminárium fő témája a megújulóenergia-termelő rendszerek gyakorlati alkalmazása, illetve ezen rendszerek mérési, adatgyűjtési rendszerének megismerése volt. A vendégek első kézből kaphattak információt az alkalmazott irányítási rendszer felépítéséről, a vevő és szállító oldali projektfeladatokról. A rendezvényt dr. Székely Csaba, majd Görgey Péter nyitotta meg a MEE ELMŰ üzemi szervezet és a Az Élhető Jövő park térképe MEE EISZ részéről. Ezt követően hangzott el Bessenyei Tamás (ELMŰ) előadása az Élhető Jövő Parkról, aki a műszaki ismertetés mellett a park múltját, illetve a létesítéshez szükséges bürokratikus buktatókat is ismertette a hallgatóközönséggel. Jelezte, hogy szándékaik szerint a park kutatóhelyként is szolgálhatja majd a felsőoktatást. Az akkumulátorbankos hálózatra visszatápláló áramellátó rendszerrel kapcsolatban Ringler Csaba tartott színvonalas előadást a PowerQuattro Zrt. képviseletében, míg

Rangos elismerések a FŐGÁZ-nál A 2013-as év teljesítménye és a fogyasztók visszajelzése alapján a magyarországi földgázszolgáltató társaságok közül egyedülálló módon, a FŐGÁZ Cégcsoport két vállalata is elnyerte az Energiafogyasztók Díját. Az Energiafogyasztók Díjának odaítélését az egyik legnagyobb múlttal rendelkező fogyasztóvédelmi szervezet, a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége végzi, és minden évben értékeli a földgáz-, valamint az áramszolgáltató társaságok szolgáltatási színvonalát. A díjazottak kiválasztásakor figyelembe veszik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által előírt követelmények teljesítésének értékelését és nagy mértékben támaszkodnak az évente végeztetett szolgáltatói ügyfél-elégedettségi vizsgálat eredményeire. A független szakértők által végzett vizsgálat többek között méri az ügyfélszolgálatok gyorsaságát, szakszerű és minőségi működését valamint a számla érthetőségét, pontosságát.

25

Akkumulátor bank az Élhető Jövő Park energiafelügyeleti rendszerével Mártonfi Zsolt ismertette meg mélyebben a hallgatóságot az Infoware Zrt. részéről. Az előadások után a részvevők működés közben is megtekinthették mind a telepített napelemparkot, mind a működő napkollektorrendszert, az ELMŰ elektromos autó töltőoszlopait, egy Mitsubishi elektromos autót, a szélkereket, a geotermikus energiát hasznosító rendszert, az akkumulátor bankot valamint a törpe vízerőművet is. A „terepszemle” alatt a folyamatos idegenvezetésről és a felmerülő kérdések megválaszolásáról az ELMŰ munkatársai gondoskodtak, akiknek ezúton is köszönjük a látványos és szakmai szempontból is nagyon élvezetes betekintést ebbe a komplex, megújulóenergiarendszereket felvonultató Élhető Jövő Parkba. Karacsi Márk, a MEE EISZ vezetőségi tagja Az elosztói tevékenységben pedig a földgáz biztonságos eljuttatása, az állandó minősége és a fogyasztás hiteles mérése kap hangsúlyos szerepet. Mindezek alapján az egyetemes szolgáltatók között a FŐGÁZ Zrt., míg az elosztó társaságok közül a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. kapta a bíráló bizottságtól a legmagasabb pontszámot. A FŐGÁZ Zrt. ezzel immár ötödik alkalommal nyerte el a leginkább ügyfélbarát magatartásért az Energiafogyasztók Díja elismerést, melyet a 2014 októberében az Országos Fogyasztói Konferencián vehet át. A rangos díjak elnyerésével kapcsolatban Koncz László, a FŐGÁZ Zrt. vezérigazgatója elmondta: „Az Energiafogyasztók Díja egy igen fontos, pozitív visszaigazolása annak a munkának, amit kollégáim nap mint nap megtesznek annak érdekében, hogy ügyfeleink folyamatosan kiváló minőségű és biztonságos szolgáltatást kapjanak. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a 2013-as év vonatkozásában a gáziparban mindkét díjat a FŐGÁZ nyerte el.” Forrás: Sajtótájékoztató

Tóth Éva

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Egyesületi élet MEE 90. Nyilvános Küldöttgyűlése 2014. május 17-én, a Lurdy Konferenciaközpontban tartotta meg 90. Nyilvános Küldöttgyűlését a 114 éves Egyesületünk. Az elmúlt évben megválasztott új vezető tisztségviselők adtak számot munkájukról.

A Küldöttgyűlés résztvevői Béres József elnöki megnyitóját követően – a hagyományokhoz híven – a résztvevők csendben, állva hallgatták végig azt a sajnálatosan hosszú listát, amelyben az elnök az elmúlt évben elhunyt tagtársak nevét sorolta fel. A küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztását követően Haddad Richárd főtitkár számolt be az elnökség első évének munkájáról, tapasztalatairól. Elmondta, hogy 2013. 05. 31-én alakult meg a MEE új elnöksége. Megfogalmazták az egyesületi stratégiát, amelyet egyre szélesebb körben mutattak be és fogadtatták el a tagsággal. Első körben az alapokat az elnök, a főtitkár és az irodavezető állította össze. Ez az anyag nagyban támaszkodott az elnöknek a küldöttgyűlésen bemutatott programjára. A beszámolóban bemutatásra kerültek még az elmúlt év egyesületi rendezvényei, titkársági, társasági, szakosztályi és munkabizottsági tevékenységei. A beszámoló kiemelten foglalkozott a 60. Vándorgyűlés (Mátraháza, 2013. szept. 11-13.) és az Országos Elnök-Titkári Értekezlet (Gárdony, 2013. nov. 22-23.) eredményeivel, tapasztalataival. Ezt követően foglalkozott az elnökségi projektek helyzetével, majd ismertette az egyes szakosztályok és társaságok munkáját, valamint az azokkal kapcsolatos tapasztalatokat, jövőbeni feladatokat. A főtitkári beszámolót az Ellenőrző Bizottság munkájának összefoglalása követte, melyet Ángyánné Kiss Zsuzsanna, az Ellenőrző bizottság elnöke ismertetett. Az Ellenőrző Bizottság munkáját az elfogadott éves munkaterve alapján végezte, alapvető rendellenességet nem találtak, az egyesület minden szinten a szabályokban rögzítettek szerint működött. A MEE által választott könyvvizsgáló megválasztásáról, díjazásáról Vinkovits András, a Gazdasági Bizottság elnöke tájékoztatta a küldöttgyűlést és kérte annak jóváhagyását.. A beszámolókat és jelentéseket a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Majd Balázs Péter ismertette az Etikai Bizottság munkáját. Etikai probléma az elmúlt esztendőben nem merült fel. A Parlament által elfogadott új Ptk. és a Civil Törvény miatt szükségessé vált az egyesület szervezetekre vonatkozó alapszabályának és SZMSZ-ének módosítása. Az új Ptk. miatt oly módon kellett az Alapszabályt és az SZMSZ-t, módosítani – mondta Kovács András, a Szervezési Bizottság elnöke – hogy eleget tegyenek a közhasznú minősítésnek és a teljesen új megközelítésű polgári jognak is. E tekintetben a bizottság kiemelkedő munkát végzett. A fent vázlatosan, a teljesség igénye nélkül említett beszámolók megtalálhatók az egyesület (www.mee.hu) honlapján.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

A küldöttgyűlés összefoglaló beszámolója keretében Béres József, a MEE elnöke tájékoztatta a résztvevőket az elnökségi projektek megvalósításának állásáról. Az egyesület új stratégiájának megfelelően 6 projektet hagyott jóvá és indított el az elnökség: „Mentorprogram”, amelynek célja, hogy a programba a jövőért aktívan tenni akaró fiatalokat vonjon be, akiknek segít egy kapcsolati hálózatot kiépíteni, hogy a továbbtanulásuk, elhelyezkedésük könnyebb legyen. Egyben megteremti a MEE jogi tagjainak (vállalatok) is a lehetőséget, hogy motivált fiatalokkal, jövendőbeli szakemberekkel kerüljenek kapcsolatba, akiket utánpótlási programjaikba be tudjanak vonni. „Egységes, országos FAM-képzések koordinációja”, amely a FAM-képzésekkel és a szabályozási környezettel kapcsolatban kíván kérdéseket tisztázni, amelyek hiányában nem lehet előrelépni az országos FAM-képzések koordinációjával kapcsolatban. „Kiállításokon való megjelenés.” Elkészült egy összefoglaló táblázat, amely tartalmazza azokat a kiállításokat, amelyeken a MEE-nek érdemes részt venni. A táblázat tartalmazza a kiállítást látogató célcsoportot, az egyesület kapcsolódó stratégiai üzenetét. „MEE Szolgáltatás menü.” A MEE társadalmi szinten megfogalmazott célkitűzéseit és a MEE társadalmi szintű szolgáltatási menücsomagját össze kell állítani és a tagság, valamint a legfontosabb társadalmi katalizátorcsoportok felé több csatornán keresztül közérthetően és egyértelműen kell kommunikálni a leghatékonyabb kommunikációs eszközök segítségével. „Paks, kapacitásfenntartás.” E stratégiai cél kidolgozása folyamatban van. „Az elektrotechnika mint szakma – cikksorozat” megjelentetése. Feladata az elektrotechnika tudományterületeinek bemutatása, villamos szakma megismertetése egyesületen belül és kívül. Ennek első eleme a szakma fő- és részterületeinek kiegyensúlyozott bemutatása. A projekt kapcsán az Elektrotechnikában havonta egy 3-4 oldal terjedelmű szakcikk Dervarics Attila és Kovács András a 2006jelenik majd meg a követ2013 időszakban nyújtott kiemelkedő kező két évben. teljesítményükért elismerést kaptak

A Díjazottak Az elnöki összefoglalót követően ünnepélyes keretek közt került sor az egyesületi díjak átadására, melyről – hagyományosan - összeállítást készítettünk. Összeállította: Dr. Bencze János Felvételek: Lepp Klára

26

Díjazottak Elektrotechnika Nagydíj DR. BÁN GÁBOR 1926-ban született Kiskunhalason. 1950-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen, okl. villamosmérnöki diplomát szerzett, majd 1960-ban kandidátusi (PhD) fokozatot és 1981ben elnyerte az MTA Műszaki Tudományok Doktora fokozatot. Okl. gépészmérnök. 1950 – 1953 között mérnökként a Budapesti Elektromos Művek Kábelhálózati Osztályán dolgozott. Majd az aspirantúrát követően, 1957 – 1968 között a Villamos Energetikai Kutató Intézetben (VILLENKI, majd VEIKI) tudományos osztályvezető. Nagyfeszültségű vizsgálatok területén számos új vizsgálati eljárást dolgozott ki és vezetett be, mint pl. az impulzus-átütéssel kezdeményezett szintetikus próbaáramkörök kidolgozása és alkalmazása szigetelő-felületen valamint transzformátorok tekercselés vizsgálatában. Itt kezdte el a szen�nyezett szigetelőkkel kapcsolatos kiterjedt kutatásait is. 1968-tól a BME Villamosművek Tanszéken folytatta

munkásságát. 1985-1991 között tanszékvezető, ill. intézeti igazgatója. 1997-től professor emeritus. 1950-től a MEE tagja, számos Elektrotechnika cikk szerzője, többszörös Vándorgyűlési előadó, munkabizottsági tagságok (pl. Szennyezett szigetelő, Túlfeszültség védelmi MUBI) Tagként és tisztségviselőként aktív tevékenykedett különböző nemzetközi és hazai szakmai szervezetekben: pl. 1970 –től CIGRÉ-tag; 1987-től lEEE Hungary Section, (alapító tag); jelenleg Life Fellow; 2000-től Magyar Mérnök Akadémia tagja, (alapító tag) Kitüntetések: 1965 Zipernowszky díj, MEE 1970 Akadémia-Díj, MTA 1980 Állami Díj, Magyar Népköztársaság 1987 Verebély-díj, MEE 1993 BME Emlékérem 1996 Eötvös József koszorú, MTA

bláthy-díj GÖRGEY PÉTER 1954-ben Budapesten született. 1977-ben Budapesti Műszaki Egyetemen, okleveles erősáramú villamosmérnök diplomát szerzett. 1977-79 között beruházási mérnök az OVIT-nál, majd a KM LRI 1979-től 1987-ig üzemviteli részlegvezető. Egyik irányítója volt a Ferihegyi Repülőtér új villamosenergia rendszer létesítésének, a villamos üzemeltetési rendszer megújításának, a telemechanikai rendszer bevezetésének. 1987-től az OVIT-nál különböző beosztásban tevékenykedett: 1993-ig irányítástechnikai csoportvezető, 1993-2003 között szakszolgálati üzemvezető, 2004-2007 között alállomási helyettes üzletigazgató, 2008-ban

REJTŐ JÁNOS 1947-ben Pécsen született. A Budapesti Műszaki Egyetemen, Villamosmérnöki Karon villamosmérnöki diplomát szerzett, majd a BME Gépészmérnöki Karán menedzser gazdasági mérnöki diplomát. Aktív évei az E.ON-hoz (jogelőd: DÉDÁSZ) kötődött, ahol több beosztásban dolgozott: ált. technikus, mérőállomás vezető, üzemviteli csoportvezető, üzemviteli osztályvezető, üzletigazgató , üzemvezető, kiserőmű projektvezető, tervező. Jelenleg egyéni vállalkozóként villamos tervező, szakértő.

integrált rendszer vezető, 2009-től vezérigazgatói főtanácsadó, 2010-től koordinációs vezető, 2011-től törzskari főmérnök. 1975 óta a MEE tagja. Számos munkabizottság vezetőjeként, vándorgyűlések szekció elnökeként, előadójaként, cikkek írójaként, kiadványok társszerzőjeként, a MEE Elnökség, az Ellenőrző Bizottság és a Szakirodalmi Díjbizottság tagjaként tevékenykedett, ill. tevékenykedik. 2010-től az Energetikai Informatika Szakosztály elnöke. Aktív részese a MEE okos hálózat, okos mérés munkabizottság létrehozásának. Egyesületi és szakosztályi tevékenységéért 2001-ben Csáki-Díjban részesült.

1973-tól a MEE Siófoki Területi Szervezet tagja. 1979-től a Dunaújvárosi Szervezet titkára, 1989-től a Dunaújvárosi Szerezet elnöke, 1997-2000 között a Szervezési Bizottság elnöke volt. Jelentős feladata volt a MEE alapításának 100. évfordulója ünnepi szervezésben. 2010 óta a DÉDUKO képviselőjeként a MEE Elnökségében vállalt szerepet. 1998-ban Kandó –Díjat kapott. Tagja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vizsgabizottságának, gyakorlati szintvizsga elnök. A Magyar Mérnöki Kamara Energetikai Tagozat elnökségi tagja, aktív szerepet vállal a tagozat munkájában.

déri-díj GÖLÖNCSÉR PÉTER 1963-ban Budapesten született.1986-ban szerez diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, az Erősáramú Szak, Automatizálási Ágazatán. Szakmérnöki tanulmányait 1991-ben fejezi be a BME Számítástechnikai Szak Kommunikációs Rendszertechnika Ágazatán. Pályakezdő mérnökként a Ganz Műszer Művek Gyártmányfejlesztési Osztályán gyártásautomatizálással és folyamatműszerezéssel foglalkozik. 1995-ben szoftver

27

fejlesztőként kerül a Schneider Electric vállalatcsoporthoz, majd az ebből kiváló VERTESZ Elektronika Kft-hez. Ezen munkakörben valós idejű, beágyazott szoftveralkalmazások, adatgyűjtők és ipari megjelenítők tervezésével és üzembe helyezésével foglalkozik. Jelenleg a MAVIR ZRt. Rendszerszintű Hálózattervezési és Elemzési Osztályán dolgozik, ahova 2003-ban lépett be.. Szakterületei az átviteli kapacitásszámítás számítás és a villamosenergia-rendszerek dinamikai vizsgálata. A MEE-nek 2003-tól tagja. 2007-ben Nívó-díjban részesült.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

MEE Életpálya-elismerés Díj CZEGLÉDY FERENC Miskolcon született 1933-ban. Okleveles villamos mérnök. Szakmai pályafutása az ÉMÁSZ vállalathoz kapcsolódott. Nyugdíjba vonulásáig számtalan területen dolgozott. Szakmai sikerei a szakszolgálati osztályhoz kapcsolódtak. Üzemigazgató volt Salgótarjánban, valamint az ÉMÁSZ vállalat, illetve az ÉMÁSZ Részvénytársaság vezérigazgatója. Nyugdíjba vonulása után az ALSTOM, majd AREVA, illetve ma a Schneider területi referenseként aktív munkát végez. Szakmai sikerei a szakszolgálathoz köthetők. Kábelmérések, új védelmi megoldások kidolgozása, többek között

DR. BENCZE JÁNOS 1936-ban született Budapesten. Villamosmérnök, oklevelét és doktori fokozatát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán szerezte, kereken 50 évvel ezelőtt. Egyetemi tanulmányait követően szakmai pályáját a Villamosipari Kutató Intézetbe kezdte, ahol szakmai karrierjét az erősáramú elektrotechnika és villamos hajtások területén érte el. 1988-tól 1991-ig az Intézet tudományos igazgatóhelyettese, majd a privatizált EKA Rt. vezérigazgatója. Számos cikket írt és előadást tartott különböző hazai és

RADVÁNYINÉ N. OLGA 1940-ben született Ipolyságban. Villamosipari technikus, okleveles villamosmérnök. Munkahelye az Országos Villamosenergia Felügyelet- Állami Energetikai és Energia Biztonságtechnikai Felügyelet, ahol 1980-1993 között Világítástechnikai Főosztályvezető (Magyarország közvilágításának energiatakarékos átalakítása-nátriumosítás irányítása), majd 1993-tól 1996-ig, nyugdíjazásáig Önkormányzati és Energiatakarékossági Főosztályvezető. Szakmai eredményei: A CREDILUX Rt igazgatósági tagja, 1993-tól az Rt elnöke, 1996-2001 az Rt elnök igazgatója, valamint 1997-2000 között az Energivill Rt, majd az ÖKOLUX Energiahatékonysági Rt vezérigazgatója.

SCHMALZ JÓZSEF 1936-ban született Bellyén. Budapesti Műszaki Egyetemen, okleveles villamosmérnök diplomát szerzett. Érettségi után a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Pécsi Üzemvezetőségén helyezkedett el, mint villanyszerelő. Munkakörei:Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál, villanyszerelő, műszerész, laboratórium vezető, főmérnök, osztályvezető, főosztályvezető, üzemeltetési igazgató. 1960-tól a MEE-tagja. A MEE keretében készített tanul-

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

28

Az egyesületben különböző tisztségeket töltött be. Ezek közül a Salgótarjáni üzemi szervezet elnöki pozíciója volt a legmagasabb, amit több cikluson keresztül töltött be. 1958-ban lépett be az egyesületbe fiatal mérnökként. A MEE- nek mindig aktív tagja volt. Salgótarjáni munkássága alatt a Salgótarjáni üzemi szervezet elnökeként sokat tett az egyesületi élet megújításában. Korábban volt a MEE szakértője, illetve szaktanácsadója. Az egyesületben különböző tisztségeket töltött be. Ezek közül a Salgótarjáni üzemi szervezet elnöki pozíciója volt a legmagasabb, amit több cikluson keresztül töltött be. Munkája elismerése képen 1989-ben Kandó díjat kapott.

külföldi konferenciákon. Több hónapot töltött külföldön különböző ösztöndíjakkal. Számos megadott szabadalom tulajdonosa és társtulajdonosa. Megkapta a „Kiváló Feltaláló Ezüst fokozata” kitüntetést. Senior tagja az IEEE-nek. 1964 óta MEE-tag. Egyesületi munkája során vezette a „Villamos hajtások és erősáramú elektronika” munkabizottságot, Két esetben is volt az Elektrotechnika főszerkesztője. Irodalmi tevékenysége elismeréséért 2006-ban megkapta az Egyesület Déri-díját. 1999-ben a Magyar Tudományos és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete „Bronz Toll Különdíj”-ban részesítette.

Az évente megrendezésre kerülő Közvilágítási Ankétok főszervezője évtizedeken keresztül. Két cikluson keresztül a MEE Gazdasági Bizottságtagja, három cikluson keresztül az Ellenőrzési Bizottság tagja. 1958-tól MEE-tag. A VTT elnökségének két cikluson keresztül tagja, A közvilágítási munkabizottságának 30 éven keresztül a vezetője. Oktatott a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, és számos MEE egyesületi, önkormányzati, közlekedésbiztonsági továbbképző tanfolyamot vezetett. Egész életpályáját a magyar világítástechnika, ezen belül a közvilágítás energiatakarékossá, korszerűvé tétele határozta meg. Munkájának elismerését 1989-ben Urbanek díj, 1998ban Bláthy díj fémjelzi.

mányaiban a mai napig is használatos elvek alapjait tette le, így az erősáramú csillagpontkezelésnek az eredményeit ma is használják. A feszültség alatti munkavégzés magyarországi bevezetésében, a középfeszültségű technológiák hazai kifejlesztésében közvetlen irányító munkával vett részt, több évig az országos FAM bizottság vezetője volt, külföldön is elismert szakember. Jelenleg is részt vesz a MEE Pécsi Szervezetének munkájában. Munkája elismeréseként 1999-ben Bláthy díjat kapott.

Straub-Díj DR. SZEDENIK NORBERT 1958-ban Sopronban született. A Budapesti Műszaki Egyetemen okleveles villamosmérnöki diplomát szerzett, majd 1985-ben okleveles erősáramú szakmérnök lett. 1987-ben BME egyetemi doktor. 1983-tól 1986-ig fejlesztőmérnök Budapesten, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyárban. 1986-89 között egyetemi tanársegéd, BME/Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszéken, majd 1989-től egyetemi adjunktus. 1984 óta MEE tag. Villámvédelmi Munkabizottság vezetője. Aktív szervezője a rendszeresen megrendezésre kerülő Villámvédelmi konferenciáknak. A MEE által

kiadott „Villámvédelem 2009” jegyzet egyik szerzője. Szervezeti bizottsági elnök (Villámvédelmi Munkabizottság). Oktatási területei: ipari elektrosztatika, nagyfeszültségű technika, villámvédelem, elektromágneses kompatibilitás, túlfeszültségvédelem, szigeteléstechnika Tisztségei: 1999-től az Institution of Electrical Engineers (IEE) tagja, 1996-tól a Magyar Szabványügyi Testület MB 841 "Villámvédelem" Műszaki Bizottságban elnökhelyettes. Az EMC Szabványosítási Programbizottság tagja 1995-től, UNIDO szakértő 1993-tól, Ipari Minisztériumi szakértő 1985-től. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szaktanácsadója 1988-tól.

Liska-díj DR. VAJDA ISTVÁN Budapesten született 1952-ben. 1976-ban a BME Villamosmérnöki Karán villamosmérnöki diplomát szerzett, CSc 1995, PhD 1995, dr. habil 2003, MTA doktora 2003. 1976-2013 között a BME Villamos Energetika Tanszék (korábban Villamos Gépek majd Villamos Gépek és Hajtások Tanszéken tevékenykedett, 1995-től a SuperTech Labor vezetője, 2004-ben egyetemi tanári kinevezést kap, majd tanszékvezető 2005-2010 között. 2012-től az Óbudai Egyetem Automatika Intézet igazgatója, 2014-től az Óbudai Egyetem dékánja. Azon kevés egyetemi oktatók kiemelkedő képviselője, aki "iskolateremtő" a szakmaterületén. Ennek a tevékenységnek jelentős összetevője volt a "Problémamegoldás iskolája" nemzetközi rendezvény-sorozat kezde-

ményezése és megvalósítása 1996-tól 2005-ig minden évben. Szakterülete: Szupravezetők villamosipari alkalmazásai, villamos gépek elmélete és tervezése, nemkonvencionális energia-átalakítók, elosztott villamosenergia-termelés és – tárolás. 1960-tól MEE-tag. Tudományos tanácsadói és együttműködést szervező munkájával segíti – többek között − a Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály működését. Tevékenységének egyik fő fókusza a villamosenergiaátalakítás szakterület hazai fennmaradásának és fejlesztésének, nemzetközi beágyazottságának erősítése, korszerű témákkal való frissítése, a gyártóipar hazai és egyesületi szerepének erősítése, a szakmában jól képzett mérnökhallgatók képzése volt, és jelenleg is az.

Urbanek-díj MOLNÁR KÁROLY ZSOLT 1964-ben Miskolcon született. 1988-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen, villamosmérnöki diplomát szerzett, majd 1991-ben világítástechnikai szakmérnöki diplomát (KKVMF). 2013-ban abszolvált az Óbudai Egyetem Alkalmazott Informatikai Doktori Iskola keretében, jelenleg doktori disszertációját készíti. Az egyetem befejezése után 1988-tól 2000-ig az ELMŰnél dolgozott, 1993-ig hálózattervező, 1998-tól közvilágítási üzemvezető helyettes, majd 1999-ben tervezési

csoportvezetői kinevezést kap, 2000-től beruházási mérnök, 2001-től a VIB Hungária kft ügyvezető igazgatója. 2002-től az Óbudai Egyetemen oktató. 2004-től MEE VTT tagja. 2003-2006 között a MEE Oktatási Bizottság elnöke, 2010-2013 között a MEE Etikai Bizottság tagja és a MEE VTT oktatásért felelős alelnöke, 2013-tól, MEE Oktatási Bizottság tagja. A világítástechnika szakterületén meghatározó egyesületi tevékenységet, kiemelkedő elméleti, gyakorlati és oktatási tevékenységet folytat. A magyar világítástechnika és a szakmai utánpótlás, képzés egyik meghatározó egyénisége.

Csáki-Díj DR. DANYEK MIKLÓS 1976-ban Budapesten született. Villamosenergia-ipari technikus végzettséget a Verebély László Technikumban szerezte, majd a BME Villamosmérnöki Karán végzett, mint okleveles villamosmérnök. A BME Villamos Energetika Tanszéken doktorált, PhD. Az MVM-OVIT Zrt.-nél szakágvezető mérnöként dolgozik. Feladata többek között tervezési, kivitelezési, üzembehelyezési munkák, alállomások, erő-

29

művek védelmi és irányítástechnikai berendezéseinek karbantartása, MVM OVIT irányítástechnika szakág munkájának irányítása. 1999-től, egyetemista kora óta a MEE tagja, 2010-től a MEE OVIT szervezet és az EISZ titkára. Doktoranduszi időszakában számos laboratóriumi mérést, gyakorlatot vezetett, előadásokat tartott. Számos magyar és nemzetközi konferencia és szakmai folyóirati cikk önálló és társszerzője.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Kandó-díj DR. KÁDÁR PÉTER 1963-ban született, Budapesten. 1987-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, majd ugyanitt 1989-ben szakmérnöki diplomát, valamint 1990-ben doktori fokozatot szerzett. 1995-ben kandidátusi, 2002-ben MBA fokozatot szerzett. 2010 óta egyetemi docens, 2012-ben habilitált. 2005-től munkahelye az Óbudai Egyetem KVK Villamosenergetikai Intézet, ahol intézetigazgató. Az oktatásban 19 éve dolgozik, ahol az alap és a mesterképzés-

KOVÁCS CSABA 1965-ben Zalaegerszegen született. 1986-ban a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, villamos üzemmérnök végzettséget szerzett. 1990-ben a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola elvégzése után, villamos szak üzemmérnök. 1986-19993 között a zalaegerszegi ÉDÁSZ Üzemigazgatóságán szakszolgálati mérnök, majd 1993-1995 között a Zala Megyei Kórház Műszaki ellenőre, 1996-

PECZE ISTVÁN 1967-ben született Sajószentpéteren. Szakmai végzettsége: Villamosmérnök (Villamosenergia remdszerek) és Iformatikus mérnök, valamint építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető. Munkahelyei: 1990-től az ÉMÁSZ Kazincbarcikai Üzemigazgatóságán középfeszültségű előadóként helyezkedett el, majd 1995-től ÉMÁSZ Miskolci Üzletigazgatóságánál üzemirányító, 1998-tól ÉMÁSZ Nyrt. Üzemviteli osztályán főenergetikus, túlfeszültség-védelmi előadó, 2001-től ELMÜ- ÉMÁSZ Háló-

VASTAG LÁSZLÓ PÁL 1945-ben született Pécset. Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán villamos energia átvitelből szerzett diplomát, majd poszt graduális képzésben világítástechnikai ismereteket is elsajátította, valamint szaküzemmérnöki végzettséget is szerzett a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán microprocesszor szabv. techn. szakon. Mecseki Szénbányáknál kezdett dolgozni a Villamos Üzemnél, mint MEO-s, később gyártás előkészítő csoportvezető, majd villamos tervező, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség által minősített Metángáz-lecsapoló állomá-

ben az energetika számos területén előadásokat tart, tantárgyakat fejleszt, oktatásszervezési munkát végez. A VDEvel közösen, több hallgatói szakmai kirándulást szervezett. 1984-től MEE tag, 2002-2005 között a MEE Elektrotechnika lap főszerkesztője. 2011-től a MEE ÓE Kandó szervezet elnöke, 2013-tól MEE Szakmai Tudományos Bizottság elnöke. Cikkei jelentek meg az Elektrotechnikában, Vándorgyűlések rendszeres előadója. 1998-ban Déri-díjat kapott. Jelenleg IEEE HS Villamosmérnökök Magyarországi Egyesületének elnöke.

1997 között Siemens_I-Center Területi képviselője, majd 1999-től 2003-ig a Tungsram-Schréder Rt területi képviselője. 2003-2007 között a TESSAG Hungaria Kft. projekt mérnöke. 2007-től az ÉMÁSZ NyRt-nél munkakörei: műszaki főmunkatárs, közvilágítás üzemeltetés, beruházás irányítás. 2000-től MEE tag, 2013-tól a MEE VTT regisztrált tagja. 2012-től a Világítástechnikai Társaság LED-es közvilágítási lámpatestek követelményei munkabizottság vezetője.

zati Szolgáltató Kft., Alállomási osztályán mint üzemviteli mérnök dolgozik, 2014 –től pedig ÉMÁSZ Hálózati Kft. – Szakszolgálatok osztálya – üzemviteli munkatárs. 1999-ben lépett be a MEE Miskolci szervezetébe. A szervezeti életben aktív tevékenységet folytatott a kezdetektől fogva. Részt vett az oktatások szervezésében, lebonyolításában. Részt vállalt a rendezvények előkészítésében, lebonyolításában. 2013-tól a MEE Miskolci szervezet Mentor programjának aktív tagja, több egyetemi és szakközépiskolás diákkal ismertette meg a szakszolgálati tevékenységet.

son Vasabányán. Pécsi Honvéd Kórház következett, majd a Komlói Sportcsarnok és a Baranya-megyei Kórház, Pécsen villamos üzemeltető és ügyintéző Elektroprofi Vállalkozási Kft-nél, Budapest-Pécs létesítményfelelősként tevékenykedett a METRO , ÁRKÁD és TESCO Áruházaknál. Veresegyházi Gázturbina Javító Állomás kivitelezése, üzembehelyezése, üzemeltetése is feladata volt. 1975-től MEE-tag. Aktívan bekapcsolódott a Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály mindennapi munkájába. A szakosztályi tevékenységén kívül aktívan részt vesz a Kovács K. Pál nyugdíjas szervezet munkájában is.

nívó-Díj ALBERT ZOLTÁN 1966-ban Győrben született. A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola vezeték nélküli távközlési szakán végzett, mint üzemmérnök. A diploma megszerzése után mindvégig az áramszolgáltató távközlési részén dolgozott és dolgozik. A magyarországi E.ON csoport teljes távközlésének működésé-

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

30

ért felel, mint szolgáltató manager. 1988-tól MEE-tag. Az elmúlt 5 évben, olyan nagy projektekkel foglalkozott, amely érintette az áramszolgáltató irányítástechnikai részlegeit, mint például a SCADA. 2013-ban az Elektrotechnikában megjelent „Az okos hálózat előfeltételeinek megteremtése: új SCADA rendszer az E.ON-nál” című cíkkért Nívó-díjat kapott.

nívó-Díj Wenzel Gottfriedné Dr. Gerőfy Klára 1939-ben Budapesten született. Egyetemi magántanár a BME Mechatronika, Optika és Műszertechnika Tanszékén. Színtechnikát, optikai műszereket, látásfiziológiát oktat. Tudományos fokozata dr.habil. Tudományterület: színmérés, színlátás, a színtévesztés korrekciója. A színtévesztés korrekciója világszabadalom. Több nemzetközi és hazai tudományos szervezet tagja: Commission Internationale de l’Eclairage (CIE) magyarországi bizottsága, Assotiation Internationale de la Couleur

Gaál Róbert 1965-ben született Egerben. A BME Villamosmérnöki kar, Erősáramú szak, Villamos műves ágazat, elvégzése után 1989-ben az Ovit Kelet-magyarországi Üzemigazgatóságán kezdett dolgozni tervező mérnökként. 1995-ben az OVIT Központi Szakszolgálatai Üzemébe, az induló Üzemirányítási Rendszer Irányítástechnikai Korszerűsítése (ÜRIK) projekt alállomási munkálatait végezte. 1997-től a Dynadata, majd 1999-től az Astron Informatikai Kft. kötelékében részt vett a MAVIR új üzemirányító

(AIC), a Magyar Kémikusok Egyesületén belül működő Kolorisztikai Egyesület; International Colour Vision Society (ICVS), az International Society for Optics Within Life Sciences optikai egyesület és az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület (OPAKFI) . Kitüntetések: A Munkaérdemrend bronz fokozata a HALLEY programban elért eredményekért 1987; Pro Scientia kitűntetés 1993; Pro Scientific Student Work kitűntetés 1994; Pro Education kitűntetés 1997; Genius Feltalálói Kiállítás nagydíja 1998. 2012-ben a MEE Urbanek-díját kapta meg. Nívó-díjat a “Naperőművek optomechatronikai rendszere” című cikkéért kapta.

Spectrum SCADA rendszerének megvalósításában. 2004 óta vezeti az Astron Kft. Villamosenergia-ipari Alkalmazások üzletágát. A cége több közös képzést is indított a Budapesti Műszaki Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel a villamosenergia rendszerekben alkalmazott mesterséges intelligenciák témakörében. 2000-től MEE - tag. 2012ben munkája elismeréseként Csák-díjat kapott. „Villamos üzemirányító rendszerek elleni IT-támadások szimulációja” című cikkét kapja a Nívó-díjat.

F e l a d vá n y o k

KITÜNTETÉS

já t é k o s

Idén Kovács András Zoltán, a Vértes Erőmű Zrt. vezérigazgatója Eötvös Loránd Elismerő Oklevelet kapott, amelyet Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci és képzési államtitkára adott át június 19-én Budapesten.

szak m a i s m e r e t

6. Rejtvény Mikor ünnepelte alapításának 25 éves évfordulóját a Magyar Elektrotechnikai Egyesület? MEGOLDÁS C) 1929-ben a Műegyetem Dísztermében. Mai felfogásunk szerint 1900 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület alapítási éve. A tízéves évfordulót azonban 1912-ben ünnepelték meg, mert 1902-t tekintették alapítási évnek. A 25 éves évfordulót ennek megfelelően 1927-re tervezték, de szervezési és technikai nehézségek miatt ez későbbre tolódott. Végül a Műegyetem Dísztermében 1929. május 19-én tartották meg az ünnepséget, amelyen megemlékeztek arról, hogy Zipernowsky Károlyt 25 éve választották meg a MEE elnökévé. Erre a feladványra csak egy jó megfejtés érkezett! Brenner Kálmán  Balatonalmádi, [[email protected]] Válasza: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1929. máj. 19 én tartotta meg 25 éves jubileumi ünnepségét, melynek lefolyását teljes terjedelmében a XXll. évfolyam 11-12. számában olvashatjuk. Szerkesztőség

Czomba Sándor - Kovács András Zoltán A szakember az energetika és a villamosmérnöki szakterület elismert képviselője, részt vett a Paksi Atomerőmű fejlesztésében. Tagja a Magyar Mérnöki Kamarának, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökségi tagja. Szakmai és széleskörű szakma-társadalmi munkájának elismeréséül részesül a kitüntetésben.

7. Rejtvény Hogyan oldották meg a Bánhidai Erőmű gépeinek vízhűtését? A) Vizet párologtató hűtőtornyokkal. B) Az Általér nevű folyóból vett vízzel. C) Az erőmű mellett létesített hűtőtóval.

Beküldési határidő: 2014. július 31. az [email protected] email címre

Felvétel: Lepp Klára

31

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Egyesületi élet Szakmai Nap villamosipari szakemberek részére A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Energia Társasága (MEE VET) 2014. május 16-án és 17-én kiállítással egybekötött szakmai napot szervezett a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Mérnök Kamara együttműködésével a Lurdy Házban. A hagyományosnak mondható, évenkénti szakember-találkozó megújult formában került megrendezésre. A rendezvény betekintést engedett a MEE VET szakmai tevékenységébe, tájékoztatást adott a biztonságos energiafelhasználásról, a villamos balesetek megelőzéséről, a villamos energia takarékos felhasználási lehetőségeiről, valamint a megújuló energiákról a háztartásban és a közlekedésben A szakember-találkozó első napjának a mottója „Fókuszban a tervezés” volt. A meghívottak és résztvevők között tervezők, kivitelezők, műszaki ellenőrök, regisztrált villanyszerelők, hálózati engedélyesek és azok munkatársai is egyaránt voltak. Kilenc kiállító a szakmai nap témáihoz illeszkedően mutatta be újdonságait és személyes konzultációkkal segítette a szakmai ismeretek megszerzését, illetve a tapasztalatok cseréjét. Az első nap 237 látogató vett részt a rendezvényen és hallgatta végig a programokat. A szakmai napot Béres József úr a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) elnöke és Kun Gábor úr a Magyar Mérnök Kamara (MMK) Elektrotechnikai Tagozatának elnöke nyitotta meg. Ezen a napon az alábbi előadások hangzottak el: „A Magyar Mérnöki Kamara Szabályzata a villamos tervdokumentációk tartalmi előírásairól, szabályzat a tervezési jogosultságokról” Kun Gábor, az MMK Elektrotechnikai Tagozatának elnöke beszélt. A továbbiakban villamos hálózattal kapcsolatos előadások következtek, melyeket az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport munkatársai prezentáltak.

Béres József megnyitja a szakmai napot – Szabadvezetéki előírásokat érintő változások okán az „MSZ 151, VÁTH madárvédelem kialakításának tervezési szempontjai” címmel Palicska Zoltán tartott előadást. – Stratégiai irányelvek figyelembevétele tervezéskor (oszlopkapcsolók, FAM áramkötések, FAM végzés feltételei témákat érintette, az előadást Lipovits Zoltán tartotta meg.) – Műszaki dokumentum nyilvántartót (Sztenderd nyilvántartó) érintő változásokról Farkas Sándor beszélt. – „A fogyasztók és háztartási méretű kiserőművek közcélú csatlakozásának feltételei, tervezési szempontok” címmel Ernst Róbert az alábbi témákban prezentált: – A közcélú hálózatra való csatlakozás feltételei, – Az elosztói engedélyesek elvárásai a létesítés alapjául szolgáló dokumentációra vonatkozóan. – Mérésügyi előadásokat Babarczi Zoltán úr tartotta meg az alábbi témák szerint: – Idősoros és profilos elszámolású mérőváltós mérések,

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

A résztvevők mérőhely kialakítása és tervezési szempontjai, dokumentációk. – Társasházi összekötő berendezés és mérőhelyek tervezési szempontjai. – Általánosan a mért felhasználói berendezésekre vonatkozó elosztói engedélyes feltételei: Mérőhely és főelosztó kialakítása, az érintésvédelmi mód, a felülvizsgálat. – Szerződések, tarifák, hálózathasználattal kapcsolatos előadásokat Gurszky Zoltán adta elő: „Mért felhasználói berendezések, felhasználói ügyintézés. A csatlakozás kialakításának és engedélyezésének folyamata. Hálózathasználati és hálózati csatlakozási szerződések, tarifák”. – Balázsi Csaba úr előadásának címe „Értékesítési szempontok, mire kell figyelni a tervezésnél” volt. „Villámvédelem és túlfeszültség-védelem tervezési szempontjai” tárgyban Kruppa Attila ismertette az aktuális változásokat. „Akkumulátorok üzemeltetése és biztonságtechnikája” címmel Fülöp Zoltán tartott előadást. „Kivitelezői szemmel a villamos tervekről” Konkoly Kálmán beszélt. Babarczi Zoltán a „Hálózatra csatlakozás feltételei, regisztrált szerelői rendszer aktualitásai”-ról szólt. „Fókuszban az érintésvédelem”, dr. Novothny Ferenc az életés vagyonvédelemmel kapcsolatos, betartandó villamos előírásokról és állásfoglalásokról beszélt. Katasztrófavédelem előadása a villamos balesetekről és tanulságairól szólt Nagy László révén. A nap végén az aktuális, felmerült kérdések, válaszok hangzottak el Farkas Tamás vezetésével. Második nap „A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerepe az energiahatékonyságban” mottó szerint zajlott. Az előadások nemcsak szakembereknek, hanem más érdeklődőket is vonzott. A megnyitót Béres József, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke tartotta meg. „Társasházi kötelezettségek (érintésvédelmi, tűzvédelmi felülvizsgálatok)” címmel dr. Novothny Ferenc a MEE Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztály részéről tartott előadást. A „Korszerű fényforrások az energiatakarékosság jegyében” témát Arató András a MEE Világítástechnikai Társaság nevében tartotta. „Elektromos autó fejlesztések” gyakorlati kérdéseiről Gál János a MEE Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály nevében beszélt. „Feladatok és lehetőségek az új energiahatékonysági direktíva szerint” témában Haddad Richárd, a MEE főtitkára tartott előadást, amelyben személyes tapasztalatait is kiemelte. A második nap 35 fő vett részt a rendezvényen. A rendezvényt befogadó épület parkolóházában meg lehetett tekinteni egy Nissan Leafet, amellyel próbaautózáson is részt lehetett venni. A szakmai napokon elhangzott prezentációik a www.meevet.hu honlapján megtekinthetők. Kovács László, MEE-VET

32

Hírek Az új paksi blokkok beruházási kérdései A kormány 2014. május 28-án benyújtotta az Országgyűléshez a törvényjavaslatot „az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről”, amelyet 2014. június 23-án az országgyűlési képviselők döntő többséggel elfogadtak. Az orosz kormány ezt a dokumentumot már 2014. március 13-án jóváhagyta, így annak szövege, feltételei változatlanok.   Az orosz, legfeljebb 10 milliárd eurós hitel eredményeképpen egy beruházási lehetőséget kapunk, amelynek számottevő GDP-növelő, munkahelyteremtő, a hazai iparnak beszállítási lehetőséget biztosító és versenyképességet növelő hatása lehet, emellett pedig infrastruktúra-fejlesztésekkel járhat együtt. A Roszatom által kínált 3+ generációs atomerőművi blokkok versenyképes áron állnak rendelkezésre, ezt pedig a blokkok sorozatgyártása, a határidők pontos betartása, valamint a nukleáris energia sajátosságai teszik lehetővé. Egy új atomerőmű beruházási költsége magas, de a versenyképességét az újgenerációs reaktorok nagyon hosszú tervezett üzemideje és az alacsony üzemeltetési és üzemanyagköltsége együttesen határozza meg. A magas beruházási költséget ennek megfelelően az alacsony üzemeltetési és üzemanyagköltségek ellensúlyozzák, így az atomerőművi villamosenergiatermelés versenyképes. Általánosságban elmondható, hogy egy atomerőmű esetén a villamosenergia-termelési költség 60-70%-át a beruházási, 8-15%-át pedig az üzemanyag-költségelem teszi ki.

A két új atomerőművi blokk fajlagos költségeinek részletezése (számítás: Hárfás Zsolt)

*E költség nem épül be a Paks II. által termelt villamosenergia-árba, hiszen a tervek szerint ez a költségvetésből lesz finanszírozva. A zárójelben szereplő számok adják meg az adott időszakra vonatkozó teljes költséget, hiszen ez már tartalmazza az adott időszakban ki nem fizetett tőkerész kamatait is; **A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba befizetett 0,48 Ft/kWh 60 éves üzemidővel, és a befizetésre számított 3%-os kamattal számolva, 60 év alatt 1580 milliárd forintot jelent, e pénzügyi alap szolgál a leszerelés, a hulladékkezelés, valamint a végső elhelyezés finanszírozására. Ugyanakkor e költség túlbecsültnek tekinthető, hiszen több olyan tényező is van, amely csökkentheti a költségeket, pl. a nukleáris fűtőelem visszaszállítása Oroszországba. *** Ugyanakkor a jövőt illetően azt is érdemes megemlíteni, hogy Oroszországban már folyamatban vannak azok a vizsgálatok – az orosz nukleáris hatóság szigorú felügyelete mellett –, amelyek az új atomerőművi blokkok üzemidejének 80-100 évre való kiterjesztésének a lehetőségéről szólnak.

33

3+ generációs atomerőművi blokk építése Oroszországban (Fotó: Hárfás Zsolt)

Az orosz hitelt a magyar fél a beruházás 80 százalékának finanszírozására használhatja fel. Az előzetes tárgyalások során megállapítást nyert, hogy hazánk számára sokkal kedvezőbb az a konstrukció, hogy a 20%-os önrészt a beruházás időtartama alatt biztosítsuk, mivel így nem 1-2 év alatt kell e pénzügyi kötelezettséget teljesíteni, hanem több mint 10 évre elosztva. A hitel törlesztése a blokkok üzembe helyezését követő 21 évben a következők szerint valósul meg: Az első 7 évben a ténylegesen felhasznált hitel 25%-át (4,5%-os kamattal), a következő 7 évben a 35%-át (4,8%-os kamattal), az utolsó 7 évben pedig a hitel 40 százalékát kell törleszteni (4,95%-os kamattal), évenként 2-2 törlesztéssel. A türelmi időszakban pedig a magyar fél a blokkok üzembe helyezéséig 3,95%-os kamatot fizet kizárólag a lehívott hitelrészletek után. Az új Paks II. blokkok építésével kapcsolatos jelenlegi hazai feltételekkel, műszaki gazdasági és hitelparaméterekkel (2400 MW beépített teljesítmény, 92%-os teljesítménykihasználási-tényező, 5%-os önfogyasztás, legfeljebb 10 milliárd euró orosz hitel, 80% hitel, 20% önrész (legfeljebb 2,5 milliárd euró), 60 év garantált üzemidő) számolva az alábbi, közel 17 Ft/kWh (ön)költséget kapjuk (a számítás során az inflációval nem lett számolva, mivel a számítás alapvető célja, hogy az egységköltség jelenértéken, 2014-es adatokkal legyen meghatározva). Ez pedig versenyképes árnak tekinthető a többi energiatermelési móddal való összehasonlítás után is. A táblázat adatai alapján belátható, hogy az új blokkok akkor is versenyképesek lennének, ha a hitel költsége beépülne a termelt villamos energia egységköltségébe, mivel a 21 év törlesztést követően – a 60 éves garantált üzemidővel számolva - minimum 39 évig az új paksi blokkok még versenyképesebben termelhetik majd a villamos energiát, hiszen a fajlagos termelési költségből „kiesik” a 60-70%-os beruházási költségelem, így eljön a beruházás „aranyvége”.

További pozítiv hatások az egész nemzetgazdaságra nézve A Roszatom hosszú távú beruházási stratégiájának egyik fontos eleme, hogy teljesen nyitott a nemzetközi együttműködésre, így a berendezések mintegy 15 százalékát szállíthatja Oroszország, 30-40 százalékát a helyi beszállítók, 45-50 százalékát pedig a globális beszállítói kör. Ez pedig az orosz-magyar megállapodás értelmében azt jelenti, hogy a beruházás 40%-át magyar beszállítók végezhetik el. Hazánk számára ez egy rendkívül kivételes lehetőség az iparnak és a gazdaságnak is, hiszen közel 4 milliárd eurót a hazai vállalkozások kaphatnak megrendelésként. A hazai költségvetés pedig a beruházás eredményeképpen számottevő plusz bevételhez is juthat.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Hazai cégek már jelenleg is részesei a Roszatom globális beszállítói körének, hiszen ez elmúlt években már több mint 200 millió euró értékben kaptak megbízást atomerőművi berendezések gyártására. A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. (Ganz) az új Rosztov 3-4 blokk számára eddig 9-9 szekunderköri nagy teljesítményű keringető szivattyút, emellett a Leningrád II. projekt 1-es blokkjához az Atomenergomas Nyrt. gépgyártó csoport leányvállalatával közösen atomerőművi átrakóberendezést is gyártott és szállított Oroszországba. A Ganz kiváló példa arra, hogy hazánkban még mindig rendelkezésre áll a megfelelő szaktudás és tapasztalat egyes atomerőművi berendezések gyártására. A több mint 150 éves múlt lehetőséget biztosított a cégnek arra, hogy beléphessen a zárt orosz atomenergetikai piacra, ahol elengedhetetlen a bizalom és a nagyon precíz gyártás is, hiszen az új 3+ generációs blokkok legalább 60 év tervezett üzemidővel készülnek. Ennek fényében a magyar ipar számára óriási lehetőség lehet a két új blokk megépítése, hiszen az a cég, aki beléphet erre a zárt piacra, az a saját jövőjét biztosíthatja gazdasági alapon. A Roszatom további lehetőségeket is ismertetett az előzetes megbeszélések alkalmával, amelyek a magyar ipar és a tudományos élet számára igazi kitörési lehetőséget jelenthetnek. Újabb atomerőművi programokba is bekapcsolódhatunk, így az orosz fél lehetőséget teremtene az új atomerőművi blokkok építésén kívül nukleáris kutatásfejlesztésben, 4. generációs kutatásokban, üzemanyagfejlesztésben, esetleges nukleáris üzemanyaggyár hazai építésében, valamint további együttműködési lehetőségekben is. E lehetőségekhez azonban elengedhetetlen a szakemberképzés biztosítása. Egy új atomerőművi blokk előkészítése és megépítése egy rendkívül nagy műszaki feladat, amelyet az elvárható

legnagyobb nukleáris biztonság megteremtésének a szem előtt tartásával kell megvalósítani. A nukleáris biztonság szavatolása a beépített műszaki, biztonsági rendszereken kívül a képzett szakemberektől is függ. Éppen ezért a létesítés során kiemelt figyelmet kell fordítani a mennyiségi és a minőségi követelményeknek is megfelelő humánerőforrásszükséglet kielégítésére. A szakemberigény biztosítása komoly képzési program megvalósítását teszi szükségessé, ezért a kormányzatnak meg kell teremteni azt az oktatási, finanszírozási keretrendszert, amely eredményeként hazánkban a jövőben biztosítható lesz a szükséges szakember az előkészítés, az építés és az üzemeltetés során is. Természetesen gondoskodni kell a kapcsolódó intézmények, hatóságok megnövekedett feladatai miatt új szakemberek oktatásáról és képzéséről, valamint figyelembe kell venni a jelenlegi paksi blokkok jövőbeli szakemberigényét is. Hazánk számára ilyen szempontból előnynek mondható, hogy a paksi atomerőmű eddigi működése során már képzett megfelelő szakszemélyzetet és a nukleáris kompetencia is rendelkezésre áll, valamint az utóbbi években bekapcsolódtunk nemzetközi szakemberek képzésébe is. Kiváló példa erre a BME Nukleáris Technikai Intézete és a Paksi Atomerőmű Zrt. közös HUVINETT kurzusa (Hungarian Vietnamese Nuclear Energy Train the Trainers Course), amely keretében eddig több mint 150 vietnami szakember kapott nukleáris továbbképzést. Hazánkban jelenleg is az atomerőmű által termelt villamos energia a legolcsóbb, és ez Paks II. esetében is igaz, ez pedig kivételes lehetőséget biztosít arra, hogy az új blokkok az egész nemzetgazdaság hajtómotorjai legyenek. Kép és szöveg: Hárfás Zsolt, MEE-tag

Elsőrendű a nukleáris biztonság Nemzetközi Atomexpo 2014, Moszkva A fukushimai atomerőmű-baleset utáni beruházási megtorpanásról már múlt időben beszélhetünk, hiszen jelenleg már számos atomenergiát alkalmazó és alkalmazni kívánó ország látja azt, hogy az atomenergia alkalmazása lehet az egyik alappillére a gazdasági növekedésnek a versenyképes és klímavédelmi szempontból környezetbarát villamosenergia-termelés megvalósulásával. Ugyanakkor elsőrendű feladat a nukleáris biztonság maximális garantálása mellett az atomenergia békés célú alkalmazásába vetett hit visszaállítása – ezek a gondolatok fogalmazódtak meg a hatodik alkalommal Moszkvában megrendezett Nemzetközi Atomexpo 2014 Kiállításon és Fórumon, amelyen 31 ország 1800 részvevője vett részt. A Fórum mottójának „Atomic kilowatt/ hour: a new product of the energy market” címet adták. A plenáris ülésen a Roszatom vezérigazgatója mellett a nemzetközi nukleáris szervezetek felső vezetői, valamint az atomenergia felhasználásában érdekelt országok meghívott kormányzati tisztségviselői tanácskoztak a nukleáris energia stabilitásának helyzetéről. Az ülés végén a résztvevők is szavazhattak az atomenergia jövőképének aktuális helyzetéről.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

A kiállítói tér A fórum alapvető célkitűzése az volt, hogy a nemzetközi atomenergia-ipar szakemberei megvitassák és meghatározzák a helyét a nukleáris energiának a 21. században, valamint megtárgyalják a legfontosabb kihívásokat és lehetséges problémákat is. Így részletesen tárgyalták a nukleáris erőművek finanszírozási, nemzetközi jogi szabályozási kérdéseit, valamint a nukleáris ipar megítélése szempontjából rendkívül fontos kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésének kérdéseit is.

34

Hírek

A fórum résztvevői Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője szerint világszinten a jelenlegi közel 380 GW nukleáris kapacitás 2030-ra a forgatókönyvek szerint megduplázódhat. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy jelenleg a Roszatom cégcsoportnak globálisan 21 blokk építésére van szerződése, természetesen beleértve a finn projektet és a hazánkban építendő két új blokkot is.

Hallgatóság

VVER-1000 típusú orosz blokkhoz alkalmazandó TVEL fűtőelem

A cégcsoport vezetője a paksi beruházással kapcsolatban azt is megerősítette, hogy a beruházási ös�szegnek a 40%-át magyar cégek kaphatják majd meg megrendelésként. Hazai cégeknek ez egy óriási lehetőséget is jelent, hiszen ha a magyar gépgyártó cégek megszerzik a szigorú követelményeknek megfelelő minősítést, akkor tulajdonképpen a Roszatom bármely beruházásának a részvevői lehetnek. Az együttműködésre példa a hazai Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft., amely orosz atomerőművi beruházásokhoz már 18 nagy teljesítményű szivattyút és közel

35

három évtized után újra atomerőművi átrakóberendezést gyártott és szállított. A tervezett paksi beruházással kapcsolatban azt is elmondta, hogy véleménye szerint még az idei évben minden szükséges szerződést szeretnék aláírni a magyar féllel. A 40%-os hazai beszállítási lehetőség pedig több mint 10 ezer új munkahelyet jelenthet, a cégek jelentős befizetései pedig a hazai költségvetés bevételeit növelhetik. A magyar sajtó képviselőinek lehetőségük volt Nagy Sándorral, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatójával interjút készíteni a moszkvai Atomexpo 2014 kiállításon. „Az új paksi blokkok építésével kapcsolatban  az idén az lesz a legfontosabb feladat – miután a Parlament jóváhagyta a beruházás pénzügyi részére vonatkozó kormányközi megállapodást –, hogy elkezdjük megtárgyalni a szerződés részleteit az orosz szállítóval, a Roszatommal”– közölte Nagy Sándor. Tájékoztatása szerint emellett folytatódnak a Brüsszellel Interjú közben Nagy Sándor, az MVM folyó egyeztetések, és a tárPaks II. Zrt. vezérigazgatója saság dolgozik a telephelyvizsgálati programon is. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a beruházásról pedig már tartott közmeghallgatást. Ezt követően olyan vizsgálatokat kell elvégezni, amelyek lehetővé teszik, hogy a telephelyet a beruházásra alkalmassá lehessen minősíteni. Ezzel párhuzamosan, várhatóan a nyár közepén vagy a végén benyújthatják az előzetes környezeti hatástanulmányt. Ezt követően, és miután megszerezték a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivataltól az előzetes létesítési engedélyt, akkor benyújthatják a létesítési engedélykérelmet is. Becslésük szerint mindez, ezt az évet is beleértve körülbelül három évig tart. Eszerint 2017 végére alakul ki olyan helyzet, hogy kezdődhet a beruházás. Várhatóan 2024-rekészülhetne el az AS 2006 típusú, szintén nyomott vizes Paks II. atomerőmű. Ugyancsak elhangzott az Atomexpo 2014 kiállításon az is, hogy még az idén elszállítják Magyarországról a paksi atomerőműben 2003-ban megsérült fűtőelemeket. Alekszandr Dorofejev, a Roszatom irodavezetője emlékeztetett: az eltelt évek alatt több feladatot is végre kellett hajtaniuk annak érdekében, hogy a fűtőelemek szállítható állapotban legyenek. Az irodavezető azt is közölte, hogy a sérült paksi atomerőművi fűtőelemeket tartalmazó kazetták biztonságos szállításához már minden készen áll. Ugyanakkor még meg kell állapodni az ukrán hatóságokkal arról, hogy a fűtőelemeket Ukrajna területén átszállítsák.   A Roszatom a meghívott újságíróknak és szakembereknek kivételes lehetőséget is biztosított, hiszen lehetőség volt betekintést nyerni a világszínvonalú kutatásokat folytató moszkvai Kurcsatov Intézet tevékenységébe, valamint a részvevők megnézhették az orosz TVEL konzorcium gyárát is, ahol az atomreaktor „lelkét”, a fűtőelemeket gyártják. E két szakmai látogatásról a későbbiekben beszámolunk. Tóth Éva – Hárfás Zsolt Felvételek: Tóth Éva

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Sikeres kiállítás volt az Ipar Napjai A MEE társadalmi szerepvállalása Tizenöt százalékkal nőtt a kiállítók száma az előző évihez képest a Hungexpo idei hazai iparágak közös szakkiállításán. Az Ipar Napjai elnevezésű eseményen az ipari ágazatok egymás mellett mutatták be termékeiket, és ismertették a legújabb technológiákat. A kiállítást május 27. és 30. között rendezték meg Budapesten a Hungexpo Vásárközpontban, ahová 12 ország több mint 270 kiállítója érkezett. A kiállítás megnyitóján Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára többek között a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) fontosságáról beszélt.  A GINOP-stratégia célkitűzése a vállalkozások versenyképességének javítása az értékteremtés és az együttműködés ösztönzésével. Így javulhatnak a vállalatok működési feltételei, erősödhet az együttműködés, kialakíthatók a korábbinál hatékonyabb működési feltételek. Mindez pedig támogatja az új piacokra való belépést, s jó alapot teremt hozzá. Az államtitkár elmondta, hogy a GINOP forrásaiból – 2014-2020 között – a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére 480, a kutatás és az innováció serkentésére 512, az infokommunikáció támogatására 169, a turizmusra 154, az energetikára 68, a foglalkoztatás és a képzés segítésére 619, a pénzügyi eszközökre pedig mintegy 720 milliárd forintot terveznek kifizetni. A négynapos kiállításon a termékek és szolgáltatások bemutatásán kívül nagy hangsúlyt kaptak a kísérő rendezvények, szakmai fórumok. A megnyitót követően az első napon rendezték meg a jármű- és gépipari beszállítók fórumát azoknak az innovatív vállalkozásoknak, amelyek Magyarország újraiparosításában kívánnak részt venni.

MODULO busz bemutató a passzázsban

Az Ipar Napjain önálló standdal szerepelt az Elektrotechnikai Egyesület. A stand kiállítóinak és a naponta tartott előadásoknak üzenete az innováció volt. A MEE stratégia célkitűzésének egyik eleme a társadalom felé történő nyitás. A standon mind a kiállítók, mind a múlt technikai vívmányainak közérthető demonstrálása az egyesület szerepvállalását tükrözte az innováció támogatásában, népszerűsítésében és terjesztésében. A stand mottója a „Generációk találkozása az

innováció jegyében” volt. Azok a partnereink, akik a standon információt szolgáltattak, új innovációs sikereikre helyezték a hangsúlyt. Így az OBO cég az új kábeltálcájával, a Fux Zrt. egy innovációs pályázaton kiemelt elismerést nyert új szabadvezeték-típusával, az Evopro Zrt. hazai gyártású elektromos busz, a MODULO bemutatásával volt jelen. A fiatal korosztályt a nagykanizsai Koszoru Kristóf tanuló képviselte, aki modelljeivel már több versenyt is nyert, most az „Androidos alkalmazással irányított tankja” nagy érdeklődést és elismerést váltott ki mind az idősebb, mind pedig a fiatalabb korosztály látogatóiból. Ismét nagy sikere volt az elektrotechnikai bemutatóknak. Ezt most is nagy lelkesedéssel és érdekfeszítő előadásával, valamint saját készítésű, egyszerű eszköKoszoru Kristóf irányíthazeivel, rendíthetetlen türelemmel tó modell tankkal dr. Jeszenszky Sándor végezte. Bemutatóit idősek és fiatalok csodálattal figyelték, miközben sokat kérdeztek. Mind a négy napra szervezett az egyesület szakmai előadást az evopro közreműködésével az A pavilon Fórum Színpadára. Az első napon Wahl István, a Mabi-Bus Kft. vezető munkatársa mutatta be kompozit szerkezetű, hazai fejlesztésű és 57 százalékban magyar alkotóelemekből összeépíthető elektromos buszukat. Termékükből legószerűen, előre gyártott

Érdeklődők a MEE-stand körül

Dr. Jeszenszky Sándor magyaráz az érdeklődő gyerekeknek

Gazdag programmal készült a MEE az Ipar Napjaira

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

36

Hírek

OBO cég informátorai

Wahl István előadása a Fórum szinpadon elemekből állítható össze három méretű busz. Így a motortér is külön blokkban van, ezért kívánság szerinti erőforrásokkal is szerelhető. A blokkok miatt karbantartása egyszerű. Kompozit anyagú vázszerkezete korrozióálló, ami hosszú életet biztosít a járműnek. Az első napon a busz is kiállításra került a passzázsban. Reméljük sikeres lesz, és mi is utazhatunk majd rajta.

Olvasói levél Gyönyörködtető találmányok – Látogatás a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban

Mottó: „Látja, minden tudományágban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is.” - Jedlik Ányos Májusban az Elektrotechnikai Múzeumban jártam, ami azért is nagyon izgalmas dolog, mert nem vagyok villamosmérnök és még sosem voltam itt. Némi közöm azért mégis van az itt láttottakhoz, mert korábbi tanulmányaim a távközléshez kötődnek és ezen belül a kapcsolástechnikához.

Fotó: Trupka Zoltán

Tóth Péterné és dr. Antal Ildikó köszöntik a tudományos újságírókat A látogatás apropóját az adta, hogy a TÚK (Tudományos Újságírók Klubja), itt tartotta 2014-es tisztújító közgyűlését, melyre én is hivatalos voltam. Háziasszonyunk Tóth Péterné, elnökségünk tagja, az Elektrotechnika lap főszerkesztője volt, aki a közgyűlés után nagyon kedvesen meginvitált minket egy múzeumi látogatásra. A tárlatvezető dr. Tóth Judit nagy szakértelemmel kalauzolt végig a múzeum termei között. A múzeumról mindenkinek tudni illik, hogy párja nincs a világon, főként azért sem, mert a legtöbb, a villamossághoz kapcsolódó találmány magyar emberek által született és azért sem, mert hihetetlenül jól felszerelt a régi relikviák által.

37

FUX Zrt. munkatársai

További előadásokat hallgathattak az érdeklődők a vasúti diagnosztikai rendszerek innovációs projektjéről, költséghatékony LED-es beltéri világító rendszerekről. Az elektronikus jegy- és elszámoló rendszer, parkolás mobilplatformon keresztül, című előadást a szakemberek mellett diákokból álló csoport aktív érdeklődése kísérte, kíváncsi kérdéseikkel bombázták az előadót, aki nem győzött válaszolni azokra. Hiába, az okos telefonok világában a fiatal generáció már otthon van! Kiss Árpád – Tóth Éva Felvételek: Kiss Árpád

Aki nem túl jártas a reál tudományokban, még az is tudhatja, hogy az elektrotechnika a villamosság olyan felhasználása, amelynek célja az energia átalakítása, tárolása, átvitele. Ez a folyamat pedig mióta csak felismerték, hogy az ember által befolyásolható és fejleszthető, rendkívül fontossá vált az emberiség életében, a fenntartható fejlődésben. A múzeum a kezdetektől, tehát az 1800-as évektől, a felvilágosodás korától kezdődően mutatja be mindazt a sok csodát, amely a technikai fejlődés során mai életünket megkönnyíti. Mikor beléptem a múzeum első termébe, gyermekkorom fizikaórái jutottak az eszembe, azután pedig Öveges József tanár úr, aki mindent, a legbonyolultabb fizikai jelenségtől a legegyszerűbbig, ötletes és egyszersmind szórakoztató módon tudott elmagyarázni, saját maga által barkácsolt szemléltető eszközeivel. Az égnek álló hajú „szórakozott professzor” nem is tudta, hogy hány kisdiák életét, életpályája alakulását változtatta meg azáltal, hogy a keserves, magolásos tanulás helyett, szórakoztatva tanított, mintha csak egy tölcsérrel öntötte volna bele a tudományt a fejükbe. A múzeum minden egyes termén ez a gondolat kísért el végig minket. A tárlatvezetőnek dr. Tóth Juditnak nem kellett sokszor elmondania nekünk, akkor is megértettük, hogy itt is pontosan ez a cél. Úgy láttatni a fizikai jelenségeket és megértetni a gyermekekkel, hogy azokat sose feledjék el. Bemutatni azokat a magyar és más külföldön született találmányokat, amelyek világhírnévre tettek szert és ma már a mindennapjaink részévé váltak. Ezért olyan nagyszerű ez a múzeum, mert itt akár egy rendhagyó fizikaórát is tarthatnak a tanárok, de ha valaki azt szeretné, akár a születésnapját is megünnepelheti itt. Bevallom őszintén, fogalmam sincs, hogy hány terme van a múzeumnak, mert annyira lekötött a sok látnivaló, hogy erre nem is figyeltem. Olyan dolgokat láttam, amiket azelőtt csak az iskoláskönyvekben, vagy később a tévében, újságokban. Az itt kiállított régi tárgyak, ha máshol látjuk őket és nincs elmagyarázva szakszerűen a használatuk, akkor talán fel sem tünnek az átlagembernek. Ezért nagyon fontos, hogy amikor idejövünk, akkor legyen egy tárlatvezetőnk, aki mindezeket a dolgokat el tudja nekünk részletesen magyarázni.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

Dr. Tóth Judit tárlatvezetést tart

Fotó: Trupka Zoltán

Meg tudná-e rögtön mondani a kedves Olvasó, ha megkérdeznék tőle, hogy mit is jelent az, hogy kvalitatív elektrosztatikus vizsgálat? Még a nevének kimondása is felér egy nyelvtörővel. Pedig lényegében egy nagyon egyszerű vizsgálatról van itt szó, mégpedig arról, hogy az egyes, addig nem elektromosnak nevezett anyagok vezetik az elektromosságot. Ennek a jelenségnek a felderítésére használták a dörzselektromos gépet, amit meg is nézhetünk, ahogy az első terembe belépünk. Innen azután már csak egy lépés, hogy megismerhessük a Leydeni palack rejtélyét, ami valójában egy kondenzátor, ami tárolja az elektromos töltéseket. Ha pedig több millió volt feszültséget akarunk generálni, akkor be kell szereznünk egy Van der Graaf-generátort! A tárlók előtt elhaladva még mindig az 1890-es években jártunk. A háziasszonyok minden bizonnyal áldották Rochlitz Lipótot, pedig a neve ma már nem cseng túl ismerősen a fiatalok körében, hiszen ha ő nincs, akkor Kisvárda nem borul villanyfénybe 1895-ben. Az országban másodikként – Mátészalka után - ebben a városban gyúltak ki a fények, árammal működő lámpatestek által. Itt jegyzendő meg, hogy Budapesten 1893-ban indult meg az áramszolgáltatás, de villamos közvilágítás a fővárosban, csak 1909-től működött. - Visszatérve Rochlitz Lipótra, a kisvárdai malomtulajdonos műmalma gépeire szerelt dinamók által oldotta meg a közvilágítást. Dinamó – ezt a szót, azért már mindenki hallhatta, ha máshonnan nem a kerékpárral kapcsolatban. A dinamóelv felfedezése Jedlik Ányos nevéhez fűződik, aki 1861-ben ismerte fel az elvet, de végül Siemens szabadalmaztatta elsőként 1866-ban. Az Elektrotechnikai Múzeum részletesen ismerteti azt a folyamatot, amely a villamosenergia termelés megnövekedésével és széles körben történő felhasználásával járt. Az egyremásra születő találmányok maguk után vonták az energiával foglalkozó vállalatok kialakulását, még jobban segítve ezzel a villamosenergia térhódítását. Itt említhetjük meg ismét a Siemens céget, amely Budapest első villamosvonalát építette meg a Nagykörúton, majd 1896-ban a Millenniumi Földalattit. Nagyon fontos dolog volt azonban, hogy a háztartásokban is elterjedt a villamos energiával működő eszközök használata, amelyeket azután a múzeum be is mutat. Nekem, mint háziasszonynak pedig külön örömömül szolgált, hogy megnézhettem ezeket a tárgyakat. Ki gondolta volna, hogy az 1900- as évek elején már volt olyan szerkezet, amely a cumisüvegeket melegítette fel a megfelelő hőfokra, vagy hogy használtak elektromos kávépörkölőt, szépen, egyedi módon megtervezett villanycsengőt? Sőt még láttam egy csupán nevében félelmetes „Vampyr” porszívót is. Elbűvölőnek találtam azt a korabeli plakátot, amelynek szövege a következő:

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 6

„Fény a tisztaság őre, világítsa jól a konyháját!” 1940-ben azután, „forradalmi áttörést” hozott a Weiss Manfréd villanytűzhelyek használata, amely a lakásokba vitte a „tiszta energiát”. A múzeum 6-ik termében azután rátaláltam a morzetávíróra és ettől kezdve már nagyon otthon éreztem magam, lévén, hogy az eredeti szakmám a távközlés. Aki nem tudja, annak elmondom, hogy a morzetávíró lényege abban áll, hogy jeleket továbbít nagy távolságra kódok segítségével. Bár ez a jeltovábbítás kissé lassú, de a berendezés olcsó volt és a kódokat nagyon gyorsan meg lehetett tanulni. A távírót, Samuel Finley Breese Morse találta fel és 1837-ben szabadalmaztatta, ettől kezdve hatalmas karriert futott be az egész világon. A Q kódokat használó távírótól már csak néhány lépés kellett, hogy áttérjünk a hangalapú technikákra és ebben mérföldkőnek számít Puskás Tivadar felfedezése a Telefonhírmondó. 1893. február 15-én szólalt meg a „bűvös hírközlő szerszám” , amelynek eleinte nem volt saját hálózata. A telefonnal rendelkezők a telefonállomásokon keresztül hallhatták a hangját, és a központ kapcsolta az ügyfeleknek, az adást pedig mindenki egyszerre hallotta. A régi plakátok a kedvenceim, itt is találtam egyet, ami ezt a „hírközlő szerszámot” népszerűsítette. „Ejnye, de furfangos. Legszebb ajándék a telefonhírmondó!” Valójában nem is kellett túl sokat népszerűsíteni, mert hamarosan nagy kedvenccé vált, napi műsorokat közvetített, amiben a tőzsdei jelentésektől kezdve az operaközvetítésekig mindent megtalálhattak a hallgatók. Pontosan úgy, ahogy ebben a múzeumban is, amely a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum részeként működik és 1970-től több ezer látogatót fogadott már. Állandó kiállításai között még megemlítenék egyet, a Magyarországi vasútvillamosítás története címűt. Nagy kedvenceim a vonatok és örömmel láttam, hogy a hazai vasútvillamosítás történetét is bemutatja a múzeum. Kandó Kálmán, akinek egész alakos szobra Miskolcon a Tiszai pályaudvaron áll, és nevét 2002-től a 126245 Kandókálmán kisbolygó viseli, a magyar vasútvillamosítás úttörő személyisége volt. A múzeumban saját terme van, ahol bemutatják élettörténetét és találmányait. Egyik fő műve a háromfázisú táplálású vontatás volt, amelyet a Ganz Villamossági Rt.-nél dolgozott ki és Olaszországban, Európa első villamosított fővonalán a Valtellina vonalon próbáltak ki. Ami azért érdekes igazán, mert ez a magyarok által épített vasútvonal volt a világ első nagyfeszültségű váltakozó árammal működtetett vasútvonala. Sorolhatnám még tovább a nagy neveket és a hozzájuk kapcsolódó remek találmányokat, de nem teszem, mert úgy gondolom, hogy mindezeket inkább itt kell látni a saját szemünkkel. Ezért csak annyit tudok üzenni a soraimat olvasóknak, ha valami igazán érdekes dolgot szeretnének látni, ami egyszerre a múltat is felidézi és kicsit a fantáziánkat is megmozgatja, akkor jöjjenek el az Elektrotechnikai Múzeumba és töltsenek el itt néhány órát, amelyre azután mindig emlékezni fognak! Módis Ágnes, szakújságíró

38

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Hobbim a k i n h c e t o r t k e l e az

Az energiaszállítás és az adatátvitel biztos kézben az OBO-nál. Az OBO rendszerei komplett megoldásokat kínálnak az elektromos installáció területén. A termékek tökéletes mechanikai és elektromos csatlakozást biztosíWDQDNPHJEï]KDWøDNçVPDJDVPćV]DNLV]ïQYRQDODW NçSYLVHOQHN )HMOHV]WüLQN QDJ\ KDQJVăO\W IHNWHWQHN D J\RUV V]HUHOKHWüVçJ PHOOHWW D WHUKHOKHWüVçJUH D IXQNFLRQDOLWÛVUDLOOHWYHDEL]WRQVÛJUD ,VPHUMHPHJD]2%2UHQGV]HUHLWD]LQWHUQHWHQ OBO Bettermann Kft. H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. Telefon: +36 29/349-000 ZZZRERKXvLQIR#RERKX

Újra meghirdettük a pályázatot

7ć]YçGHOPLUHQGV]HUHN

Vezetékcsatornák Kábeltartó-rendszerek

Hobbid része az elektrotechnika, vagy te magad tetted részévé? Küldd el számunkra saját fejlesztésű, az elektrotechnika lehetőségeit felhasználó munkád ismertetését, amely még élvezetesebbé tette számodra hobbidat.

%HçSïWKHWüV]HUHOYçQ\HN

Tranziens túlfeszültség elleni védelem és villámvédelem

Padló alatti rendszerek

¶VV]HN÷WüçV U÷J]ïWüUHQGV]HUHN

Benyújtási határidő: 2014. július 15.

Részleteket, információk, határidők: http://www.mee.hu/hu/fiataloknak/hobbim

elektrotechika_1_2_image.indd 1

2014.05.20. 10:14:20

Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlés,

61. Konferencia és Kiállítás

Központi téma:

„Igények és lehetőségek új egyensúlya”

Jelentkezzen július 4-ig akár 20% kedvezménnyel!

2014. szeptember 10-12. Debrecen, Kölcsey Központ

Főtámogató:

További részletek és jelentkezés: vandorgyules.mee.hu