Éves jelentés. Pázmány Péter program

Éves jelentés

2007 Pázmány Péter program

Éves jelentés – 2007.

TARTALOMJEGYZÉK KÜLDETÉSNYILATKOZAT........................................................................................... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................... 5 A CORVINUS TUDÁSKÖZPONT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .................................. 7 A KONZORCIUM PARTNEREI...................................................................................... 8 Budapesti Corvinus Egyetem............................................................................................. 8 Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht. Budapest. ................... 9 Herbária Gyógynövényfeldolgozó Zrt, Budapest .............................................................. 9 Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI)..................................................... 9 Megatrend Zrt................................................................................................................... 10 Pesti Baromfifeldolgozó Zrt............................................................................................. 11 KUTATÁSI PROGRAMOK ........................................................................................... 12 1. GYÜMÖLCS GENOTÍPUSOK GYORS KIEMELÉSÉRE ALKALMAS NEMESÍTÉSI ÉS SPECIÁLIS SZELEKCIÓS ELJÁRÁS KIDOLGOZÁSA ............... 12 2. INTEGRÁLT MEGGY- ÉS KAJSZI-TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIA KIDOLGOZÁSA ............................................................................................................. 17 3. HAZAI GYÓGYNÖVÉNYEKRE ALAPOZOTT KORSZERŰ ÉTREND KIEGÉSZÍTŐ TERMÉKEK FEJLESZTÉSE ................................................................. 23 4 ÉLELMISZER-ALAPANYAGOK ROMLÁSI FOLYAMATÁNAK ELEMZÉSE, DETEKTÁLÁSA ÉS GÁTLÁSA, NYOMONKÖVETÉSE, ANALITIKAI MÉRÉSE. 28 5. ALAPANYAG KOMBINÁCIÓKKAL KÉSZÍTHETŐ ÉLELMISZEREK FEJLESZTÉSE. SZELÉNNEL ÉS KRÓMMAL DÚSÍTOTT ÉLELMISZEREK......... 32 6. SZABÁLYOZOTT LÉGTERŰ TÁROLÁSI TECHNOLÓGIÁK ÉS CSOMAGOLÁSI ELJÁRÁSOK, FELTÉTELEK, TECHNOLÓGIÁK, SZABÁLYZÓK ÉS MONITOROZÓK KIDOLGOZÁSA......................................................................... 37 7.

TERMÉKOSZTÁLYOZÓ BERENDEZÉS ÉRZÉKELŐ-RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE ÉS

ALKALMAZÁSA .................................................................................................................. 42

8 .„SOUS – VIDE” TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE, OPTIMÁLÁSA ÉS ALKALMAZÁSA ........................................................................................................... 48 9. TERMÉKHŐMÉRSÉKLET NYOMONKÖVETÉSE .............................................................. 54 10. KOCKÁZATELEMZÉSI ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK KIDOLGOZÁSA, INFORMATIKAI TÁMOGATÁS.................................................... 60 Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

2


11. KISVÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉSI ÉS INKUBÁCIÓS KÖZPONT KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE, KISVÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÁS ....... 65 INNOVÁCIÓS KÖZPONT KHT .................................................................................... 70 RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK ÉS RÁFORDÍTOTT MUNKANAPOK ......................... 72 PUBLIKÁCIÓK............................................................................................................... 76 MÉDIASZEREPLÉSEK.................................................................................................. 84 TELJESÍTMÉNYINDIKÁTOROK................................................................................. 86 FINANSZÍROZÁS, PÉNZÜGYI MUTATÓK ............................................................... 87 RÖVIDÍTÉSEK ............................................................................................................... 88

Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

3

KÜLDETÉSNYILATKOZAT A

Budapesti

Corvinus

Egyetem

“Kutatás-fejlesztés

az

élelmiszerláncban”

Regionális Egyetemi Tudásközpont célja eredményeit tekintve nemzetközi jelentőségű

klaszter

létrehozása

az

élelmiszerlánc

kutatás-fejlesztése

és

innovációja területén, különös tekintettel az élelmiszer-feldolgozásra, -tartósításra, élelmiszer-biztonságra és élelmiszerminőségre. A Tudásközpont hozzájárul a régió gazdasági

és

társadalmi

fejlődéséhez,

az

élelmiszergazdaság

versenyképességének növeléséhez, a lakosság életminőségének javításához, továbbá az ipari és üzleti szférával kialakított kapcsolat, a vállalkozói kultúra és a hallgatók vállalkozói képességeinek a fejlesztéséhez. A cél eléréséhez az élelmiszertermelés és tartósítás innovatív fejlesztésével, új fajtákkal akkreditált

és

tárolástechnológiákkal, laboratóriumokkal,

prevencióval,

szolgáltatásokkal

biztonsági és

K+F

és

minőségi

fejlesztésekkel,

termékekkel és további elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal fegyverezzük fel a jelenlegi bázist. A tudásközpont szervezeti egységeként a tervezett Vállalkozásfejlesztési Intézet és Inkubátor Központ segít a régió vállalkozói kultúrájának magasabb szintre emelésében is. A létrehozandó BCE Innovációs Központ Kht. új lehetőségeket teremt a RET szolgáltatásainak realizálásában.

Dr. Fodor Péter Menedzser igazgató

Budapest, 2007. október 15.


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Kutatás- Fejlesztés az élelmiszerláncban Regionális Egyetemi Tudásközpont az egyetem, a kutatóintézetek és az ipar közös erőfeszítésével olyan megvalósítható, az ipar számára fontos termékeket, ipari technológiákat és szolgáltatásokat hoz létre, melyek gyakorlati realizálásához a vállalkozásfejlesztési központokat is megalapítja. A RET működése során, fokozza élelmiszeripari innovációban való részvételét, fejleszti azokat a mezőgazdasági technológiákat, melyek egy oldalról a fenntartható

fejlődés,

más

oldalról

a

globalizációs

kihívásokra

adnak

megoldásokat. A RET a folyamatosan feladatként jelentkező élelmiszeripari innovációs feladatok megoldására, elsősorban az ipar támogatásával olyan laboratóriumi rendszereket hoz létre, melyek a legkorszerűbb berendezésekkel, nagy hatásfokkal képesek az élelmiszeripar szinte minden ágazatában kutatásokat végezni, adatokat feldolgozni és ezeknek alapján döntéshozó számítógépes programokat alkotni. A tudásközpont az alábbi feladatok köré épült fel: Növényi

élelmiszer-alapanyagok

termelésének

és

kutatás-fejlesztésének

innovációja, különös figyelemmel gyümölcs genotípusok nemesítési és szelekciós eljárásaira, integrált kajszi és meggy termesztési technológiákra, gyógynövényekre alapozott korszerű egészségvédő termékek termesztésére, fejlesztésére és feldolgozás-technológiájára. Élelmiszer alapanyagok betakarítás utáni kezelésének kutatás fejlesztése és innovációja, különösen a növényi és állati eredetű élelmiszer-alapanyagok romlási folyamatainak detektálása és gátlása, a szabályozott légterű tárolási technológia alkalmazása, fejlesztése, monitoring rendszerének kidolgozása párhuzamosan a termékminősítéssel. Az élelmiszer feldolgozási eljárások közül azon eljárások fejlesztése, mely új és az egészséges táplálkozást segítő terméket állít elő, vonzó a diabéteszben szenvedők és a fogyókúrázók számára, és antioxidáns hatással rákmegelőző. A korszerű „sous-vide” élelmiszertartósítási technika hőterhelés szükségletének megállapításával

elsősorban

a

catering

technológiáknál


várható

jelentős

5


előrelépés.

A

technika

hőmérséklet

nyomon-követésével

kockázatbecslési

eljárások dolgozhatók ki a hűtőláncban. A tudásközpont informatikai rendszere integrálja a az eltérő jellegű kutatások eredményeit a portálon, egy belső és egy külső szolgáltató rendszer eltérő információtartalommal funkcionál, illetve a kidolgozott eredmények alapján döntéstámogató rendszereket hoz létre. A volt Közgazdaságtudományi egyetemi háttér kiváló lehetőséget ad az eredmények marketingjéhez és vállalkozásfejlesztéséhez, különös tekintettel a KKV-kra. A Kisvállalkozás-fejlesztési Központ szaktanácsadással és konkrét hitelekkel segíti a Tudásközpont keretein belül a vállalkozások indítását. Az egyetemi hallgatóság akár közgazda, akár agrár-élelmiszer mérnök, tananyagként hasznosíthatja a Tudásközpont eredményeit. A Tudásközpont első szervezeti évében létrehozta szerkezetét, létrehozott egy olyan központot, ahol konferenciák, értekezletek szervezésével lehetőség nyílik a kutatók és doktoranduszok részére véleménycserére, a BCE szenátusával karöltve megszületett az Innovációs Központ Kht. mely új lehetőséget és formát ad az ipari kapcsolatok élénkítésére, így reményeink, hogy az állami támogatás megszűntével a Tudásközpont önfenntartóvá válik, reálisak. Az első éves szakmai programot –az egyik partner megszűnése ellenére is -a tervezetteknek megfelelően sikerült végrehajtani, az ipari érdeklődés a vártnál is nagyobb és ez bíztató a következő évekre nézve.


6


A CORVINUS TUDÁSKÖZPONT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE


7


A KONZORCIUM PARTNEREI Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak létszáma 17243 , PhD hallgatók száma 307 fő. Oktatók

közül

a

teljes

munkaidőben

alkalmazottak száma 623 fő, részmunkaidős 186 fő.

Az

oktatók

közül

542

fő

rendelkezik

tudományos fokozattal, 8 fő az MTA rendes tagja. Az egyetemen 741 külföldi hallgató folytat tanulmányokat és 230 külföldi és hazai egyetemmel alakított ki partneri kapcsolatot. A Budapesti Corvinus Egyetemen

7

kar

Gazdálkodástudományi, Tájépítészeti,

működik

(Államigazgatási,

Kertészettudományi,

Társadalomtudományi).

Egyetemünk

Élelmiszertudományi, Közgazdaságtudományi,

3

kampuszon

működik,

arborétumot, tangazdaságot, nyelvi intézetet és könyvtárakat tart fenn. •

Képzéseink között megtalálható: - a teljes felsőoktatási vertikum: (felsőfokú szakképzés, főiskolai, egyetemi nappali és levelező képzés, doktori képzés, posztgraduális és felnőttképzés). - Az egyetemi tanulmányok után sokan választják doktori iskoláinkat. - Idegen nyelven folyó képzésünket (idén: 434 kiutazó és 363 beutazó hallgatóval számolunk).

•

Az egyetem oktatási tevékenysége mellett a társadalmi-gazdasági élet számos területére kiterjedt kutatási munkát is folytat. A Tudásközpont tevékenységéhez több fontos kutatási program illeszkedik.

•

A kutatási tevékenység országos támogatására gyűjtőkönyvtárat működtetünk. A hagyományos és elektronikus forrásokat éves szinten több mint félmillióan (ebből több mint 300 ezren Interneten) használják.


8


Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht. Budapest. Az intézmény az 1950-ben alapított Kertészeti Kutató Intézet Gyümölcstermesztési Főosztályának jogutódja. A Kht. 14 kutatóval (8 minősített) és 2 fő PhD ösztöndíjassal oldja meg feladatait. A nemesítő munka legjelentősebb eredményei az öntermékeny meggyfajták, a két hónapos érésidőt felölelő új cseresznye-fajtasor és az új, szabadalmaztatott,

oldalrügyön

termő

diófajták.

A

cseresznye- és meggynemesítési munka egyedülálló a világon. Herbária Gyógynövényfeldolgozó Zrt, Budapest A

gyógynövények

felvásárlása,

feldolgozása,

termékek,

gyógyhatású

gyógynövényalapú

készítmények forgalmazása területén az országban meghatározó

vállalkozás.

Belkereskedelmi

tevékenysége mellett jelentős exportot bonyolít, kis- és nagykereskedelmi hálózatot működtet. A forgalmazott teák, szörpök, lekvárok, kozmetikumok, biorex termékek, fűszerek, olajok 96 %-a saját előállítású termék. Jelentős kutatásfejlesztést, termékfejlesztést végez. Jelentős ráfordításokat eszközöl a cég a hagyományos magyar és tájjellegű fajták eredetvédelmének biztosítására, a fogyasztói igények változását követő termékfejlesztésre. Központi

Élelmiszer-tudományi

Kutatóintézet (KÉKI), Budapest A

Földművelésügyi

Minisztérium

és

irányítása

Vidékfejlesztési alatt

működő

költségvetési intézmény. A kutatásban az élelmiszer-biztonsági tevékenységét megalapozó módszertani kutatások és technológia-fejlesztések kapnak prioritást. A technológiai jellegű kutatások korszerű, kímélő jellegű, az élelmiszer minőségét, az egészség megőrzését és rehabilitációját,

valamint

a

biztonságot

szolgáló

eljárások


és

műveletek, 9


gyártmányfejlesztések. Kiemelhető az a módszertani kutatás, amely a társadalmi, gazdasági elemzésekkel járul hozzá a Magyar Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Stratégia és Program megalapozásához, továbbá a növekvő élelmiszer-biztonsági követelmények teljesítését szolgáló kockázatkezelés. Megatrend Zrt., Budapest Gazdasági

társaságok,

közigazgatási és államigazgatási szervezetek kiemelt gazdálkodási, irányítási és biztonsági folyamatait támogató információs rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére szakosodott. Meghatározó piaci részesedést ért el az élelmiszeriparban, egyedülálló termelésirányítási rendszerei segítségével napi több ezer termék kerül a vásárlók polcaira. Pénzügyi és számviteli rendszerei segítségével havi tízmilliárdos volumenű számlaértéket kezelnek biztonságosan. Banki, lízing és vagyongazdálkodási referenciák igazolják, hogy a kiemelten kritikus üzleti és igazgatásai folyamatok követelményszintjeinek is eleget tesz. Szakmaspecifikus integrált ügyviteli és termelésirányítási megoldásokat fejlesztett több iparágban is. MONT-ORG Kft., Nagyréde Fő

tevékenységi

területe

élelmiszeripari

beruházások,

zöldség-gyümölcstárolók,

szabályozott

légterű

banánérlelők,

tervezése,

hűtőtárolók, kivitelezése.

A

tevékenység fő irányát , technológiák, gépek, alkatrészek és épületszerkezetek beszerzése jelenti. Emellett jelentős a gyümölcs és

zöldség

térségében

tárolása,

értékesítésre

működő

gyümölcs

és

előkészítése,

forgalmazása.

zöldségtárolójának

A

Csány

technológiája

a

legmodernebb szabályozott légterű tárolási feltételeket (LO, ULO) biztosítja.


10


Pesti Baromfifeldolgozó Zrt, Budapest A vállalat 1997-ben alakult meg, alaptevékenysége a baromfivágás, a csomagolás exportra és belföldre. Technológiája rendelkezik.

a

HU-152-es

Termékei

többek

minősítéssel között

olyan

védőgázas csomagolású készételek, amelyek 21 napos

fogyaszthatósági

idejűek

és

3

perc

alatt

mikrohullámú

sütőben

felmelegíthetők. Termékválasztéka megközelíti az 50 ételféleséget. Zárt rendszerű főző technológiával állítja elő a cég a termékeket, az ISO 9000:2001 minőségbiztosítással,

napi

3000

adag

ételt

készítve

és

kiszállítva.

A

multinacionális és hazai partnereknek szállít (Spar, Tesco, Auchan, Rotschild Kft, stb.), az IFS rendszerben biztosítja a termékek élelmiszerbiztonságát.


11


KUTATÁSI PROGRAMOK 1. GYÜMÖLCS GENOTÍPUSOK GYORS ALKALMAS

KIEMELÉSÉRE NEMESÍTÉSI

SPECIÁLIS

ÉS

SZELEKCIÓS

ELJÁRÁS KIDOLGOZÁSA Témavezető: Dr Tóth Magdolna

Résztvevők •

Dr Pedryc Andrzej

•

Fodor Ágota

•

Németh Noémi

Célkitűzés Kajszinemesítés hatékonyságát növelő szelekciós eljárások kidolgozása, hibrid populációk létrehozása és értékelése

Az elvégzett tevékenység összefoglalása 1.. A fajon belüli változékonyság felmérése a biotikus és az abiotikus tényezőkkel szembeni rezisztencia tekintetében 1.1. A biotikus tényezőkkel szembeni rezisztencia A fajták fogékonyságának bonitálását a kajszi monilíniás betegsége (Monilinia laxa (Aderh. et Ruhl.) Honey ex Dennis.) és a kajszi ventúriás varasodása (Venturia carpophila Fischer.) esetében tavaly kezdtük el, és idén folytattuk. Eredmények: A kajszi monilíniás betegsége esetében feltűnő, hogy a magyar kajszi fajtacsoportba tartozó fajták ellenállóbbnak bizonyultak. A fogékony csoportban több külföldi fajta mellett megtalálható a Ceglédi óriás és Ceglédi Piroska is, amelyet a termesztői tapasztalatok is alátámasztanak. Felmérésünk szerint a gyümölcs felületén jelentkező varasodás tünetei járványos években számottevő kárt okozhatnak a jelenleg legdivatosabb fajták közé tartozó Goldrich és Harcot, valamint a Ceglédi arany esetében. Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

12

Éves jelentés – 2007. A rezisztenciaforrásokat eddig még nem sikerült beazonosítani. 1.2. Az abiotikus tényezőkkel szembeni rezisztencia Ez évi feladatunk a klímakamrás fagykezelés megbízható módszerének kidolgozása volt. Meghatározásra került az optimális mintanagyság, a nyugalmi időszak különböző periódusaiban alkalmazható kezelési hőmérséklet, a lehűtés üteme, a kezelés időtartama. Az 50 rügyet tartalmazó, négyszeres ismétlésben vizsgált mintanagyság optimálinak bizonyult. A rügyek fagytűrése folyamatosan csökken a tél folyamán, így a tél különböző szakaszaiban eltérő mértékű fagykezelést kell alkalmazni. Tapasztalataink szerint a kezelési hőmérsékletek a következők lehetnek: mélynyugalom: -23 - -25 °C; közvetlenül a mélynyugalmi állapot után: -21 - 23 °C; általában február eleje: -19 - -21 °C; két héttel a virágzás előtt -11 - -12 °C; két nappal a virágzás előtt -4 - -6 °C. A fagykár mértékének csökkentése szempontjából kiemelkedő fontosságú a rügysűrűség vizsgálata. Megtörtént a fajták bonitálása ebben a tekintetben is. A vizsgálat során fajtánként 2 fát választottunk ki, amelyeken 3-3 egyforma nagyságú ágrészt kijelöltünk és ott számoltuk a rügyeket, majd a felület kiszámítása után megkaptuk a rügysűrűséget (db/cm2). Rügysűrűség szempontjából a fajták 3 nagy csoportra oszthatók: Nagy rügysűrűségű fajták (> 0,7 rügy/cm2): Aurora, Goldrich, Harmat Közepes rügysűrűségű fajták (0,5-0,7 rügy/cm2): Bergeron, Mandulakajszi Kis rügysűrűségű fajták: (< 0,5 rügy / cm2): Pisana, Gönci magyar kajszi Eredményeink azt mutatják, hogy egy sok rüggyel rendelkező fajta esetében az akár 98 %-os fagykár után is jelentős termés lesz a fán. 2. A gyümölcsminőség vizsgálata a génbanki gyűjtemények és a meglevő hibridcsaládok tesztelésével A pályázatban vállalt feladatok szem előtt tartásával kijelöltük azokat a kajszibarack hibrideket, amelyek termesztése nagy valószínűséggel sikeres lehet. Ezek közül a következő évben tervezzük 2 hibrid bejelentését állami elismerésre. 1. táblázat A kiemelt hibridek legfontosabb tulajdonságai Nagyon korai érésű, közel fényes felületű, nagyon látványos gyümölcs. 18/79-es hibrid

Bőlevű. Kérdéses a szállíthatósága. A megfelelő gyümölcsméret csak gondos ritkítással érhető el. Az előző hibrid testvére, hasonló tulajdonságokkal. Mind a két hibrid

18/61-es hibrid

kedvező kisméretű, gömb alakú koronát fejleszt, valószínűleg intenzív ültetvény létrehozására is alkalmasak.

7/75-ös hibrid

Harmat anyafajtára hasonló gyümölcsalakú, de ennél lényegesen nagyobb. Gyümölcsnagysága ebben az érési időszakban kiemelkedő.


13

Éves jelentés – 2007. Fedőszín jelentéktelen mértékben látható. Íze közepes. Először kiszelektált hibrid. Korai érésű. Nagyon látványos gyümölcs. 54-es hibrid

Sötét alapszín adja a fajta karakterét. Szép sötét narancssárga színű hús, jó ízű. Gyümölcsnagysága közepes. Intenzív metszést igénylő koronaforma.

4/60-as hibrid 7/1-es hibrid

Nagygyümölcsű, narancssárga alapszínű, külső megjelenésében a Goldrich fajtára emlékeztet. Íze lényegesen jobb, mint a Goldriché. Rendkívül látványos, fényes felületű, sötét és intenzív fedőszínű gyümölcs. Jó ízű. Gyümölcsnagysága közepes. Először kiszelektált hibrid. Gömb alakú, nagyon látványos sötét fedő- és

57-es hibrid

alapszínű, inkább nektarinra hasonlít. Jó ízű. Sokáig fenn marad a fán. Előnytelen koronaforma, intenzív metszés szükséges.

5/47-es hibrid 6/21-es hibrid

Kedvező az érési idő, Bergeronnal együtt vagy később. Nagygyümölcsű, kemény húsú. Előnytelen koronaforma, intenzív metszés szükséges. Az előző testvére, tulajdonságai hasonlóak. Fő értéke a rendkívül kései érés (szeptember) és ebben az érési időszakban kiemelkedő gyümölcsnagyság. Fogékony Moníliával

10/10-es hibrid

szemben, és ahogyan ez az utóbbi évben kiderült, számolni kell a levéltetűkárral, ami könnyen kivédhető, de szokatlan a magyar termesztőnek.

1.3.

A korszerű fajták létrehozását megalapozó hibridizációs munka

Keresztezések elvégzése Az idei keresztezések tervezésekor és a szülőpárok összeállításánál a következő tulajdonságokat vettük figyelembe. Egyik legfontosabb szempontunk a gyümölcskeménység és az ezzel járó jó szállíthatóság esetleg jó tárolhatóság volt. Egyes keresztezéseket kifejezetten a kiváló íz és aroma átadása miatt terveztük. A nemesítési programunk egyik legfontosabb pontja az érési szezon széthúzása, ennek megfelelően alkalmaztunk a keresztezésekben nagyon korai és nagyon kései genotípusokat egyaránt. Ebben az évben elkezdtünk olyan keresztezéseket is, amelyek célja a magas antioxidáns tartalmú hibridek előállítása. 12 fajtán, összesen 24 fán, átlagosan 100 virágot kasztráltunk kombinációnként. Annak ellenére, hogy tervnek megfelelő mennyisében kereszteztük a virágokat, az ültetvényt kétszer ért fagykár majdnem teljes mértékben elpusztította a gyümölcskezdeményeket. A begyűjtött magok száma nem éri el százat. A keresztezéseket jövőre is elvégezzük új kombinációkkal. 1.4.

Ön- és szabadtermékenyülési vizsgálatok a honosított és hazai fajtákon, hibrideken


14

Éves jelentés – 2007. Elvégeztük a nem ismert vagy vitatott termékenyülésű kajszifajták szabadföldi gyümölcskötődésvizsgálatát geitonogám megporzással. A keresztezések egy részét az S-genotípus laboratóriumi eredmények helyes értelmezése érdekében végeztük el. Különösen fontosnak ítéltük a Mandulakajszi genotípusában tapasztalt mutáció hatásának tisztázását. Az SCS2-genotípusú Mandulakajszi S2-alléljának hipervariábilis régiójában egy guanin helyett adenin szerepel, mely a transzlálódott fehérjében egy glutamin → arginin aminosavcseréhez vezet, ezért a Mandulakajszi ezen allélját S2m-ként jelöljük. Annak eldöntésére, hogy ez a nem szinoním SNP pontmutáció kihatással van-e az allél funkciójára, további vizsgálatok szükségesek, ezért végeztük el a Mandulakajszi × Bergeron (SCS2), illetve a Mandulakajszi × Konservnij pozdnij (SCS2) keresztezéseket. Az F1 utódnemzedék hasadási arányainak értékelése szükséges a mutáns allél funkcióképességének megállapítására. A virágzást követő jelentős fagykár csak részben tette lehetővé a kísérletek kiértékelését, így a végső következtetések levonását a jővő évi jelentésben ismertetjük. 1.5.

A fajtaazonosság megállapítására alkalmas molekuláris markerek tesztelése

Ebben a kutatási időszakban elkezdtük a mikroszatellit markerek alkalmasságának tesztelését a Magyarországon jelenleg termesztett fajták elkülönítésére. Az irodalmi forrásokban hozzáférhető, kajszi genom esetében is használható SSR - markerek közül kiválasztottuk azokat a legújabban közzé tett primereket, amelyek az 1. kromoszómán lévő mikroszatellit régiók amplifikálására alkalmasak. A vizsgálat során a hazai fajtákon kívül teszteltük a fajtagyűjteményünk többi tagjait is. Ez lehetővé teszi, hogy az eredmények kiértékelése után tág képet nyerjük a kajszifajták genetikai változékonyságáról és a magyar fajták rokonsági viszonyáról a többi fajtacsoportokhoz képest. Összesen 218 fajta vizsgálatát végeztük el. A kísérletben eddig alkalmazott 8 primerpár segítségével eltérő, de alapvetően jelentős polimorfizmust sikerült kimutatni az amplifikált szakaszok esetében. Egy primer esetében nem tapasztaltunk polimorfizmust a vizsgált régióban. Az előzetes eredményekből is látszik, hogy a magyar fajták változékonysága ebben a tekintetben jelentősen eltér a 218 vizsgált fajta által képviselt polimorfizmustól. A Magyarországon termesztett fajták megbízható elkülönítse molekuláris markerek használatával további kutatásokat igényel, amelyek eredményeiről a következő jelentésben számolunk be. 2. táblázat Allélek száma a vizsgált mikroszatellit régiókban Primerek kódja ms3 ms6 ms10

ms1

ms2

Allélek száma a 218 vizsgált fajtában

8

14

9

2

Allélek száma a Magyarországon termesztett fajtákban

4

5

4

Allélek száma fajtákban

3

4

2

a

magyar

ms11

ms16

10

6

11

2

5

3

3

2

2

3

2


15


Fontosabb eredmények Az elért eredményeket számítógépes adatbázisok, laboratóriumi jegyzőkönyvek, fényképek formájában tartjuk nyilván.

További lépések (2008-ra tervezett feladatok) Az első évben elért eredmények alapvetően a nemesítők számára jelentenek értékes információkat. A fajtaazonosság vizsgálati módszereinek tökéletesítése, valamint a fajták termékenyülési viszonyainak megállapításának korszerűsítése és pontosítása fontos információ lehet a termesztők, illetve szaporítóanyag előállítók számára.


16


2. INTEGRÁLT MEGGY- ÉS KAJSZI-TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIA KIDOLGOZÁSA Témavezetők: Dr Kállay Tamásné – Dr Tóth Magdolna Résztvevők •

Dr Apostol János

•

Szenci Győző

•

Dr Voigt Erzsébet

•

Mesterné Ficzek Margit

•

Dr Bujdosó Géza

•

Dr Andor Domokos

•

Borbély Lászlóné

•

Dr Rozsnyay Zsuzsanna

Célkitűzés Meggy- és kajszifajták fizikai jellemzőinek és beltartalmi összetevői változásának meghatározása az érés folyamán. Különböző érettségi állapotú meggyek jellemzése a gyümölcs leválasztásához szükséges erő mérésével, a rázhatóság megállapítása érdekében. Az évjáratokra jellemző kórokozók és kártevők detektálása, és szerepük az integrált növényvédelmi technológiában.

Az elvégzett tevékenység összefoglalása Az ültetvény helye és a mintavétel ideje. Fajta

Ültetvény helye

Telepítés éve

Mérés és mintavétel napja


17

Éves jelentés – 2007. Agárd

1998 ősz

06.05, 08, 12.

Érd-Elvira major

1996 ősz

06.12, 15, 19, 22.

Agárd

1983 ősz

06.05, 08, 12, 19.

Érd-Elvira major

1997 tavasz

06.15, 19, 22, 27, 07.03.

Érdi jubileum Érdi bőtermő Maliga emléke Kántorjánosi 3

Kutató-fejlesztő tevékenységünket a célkitűzéseknek megfelelően több irányban szabadföldön és laboratóriumi körülmények között végeztük. Vizsgáltuk a kísérletbe vont meggyfajták beltartalmi összetevőit és azok mennyiségi változásait minimum három szedési időpontban. A laboratóriumi munka során a szárazanyag tartalmat (Brix) a cukor és cukorösszetevőket, a savakat és savfrakciók, valamint az antioxidánsok (polifenol, anthocian és C-vitamin) tartalmát mértük a BCE Gyümölcstermő Növények Tanszékén. Az Érdi Gyümölcs-és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. (a továbbiakban Érdi GYDKF Kht.) munkatársai a fajták gépi betakarítására való alkalmasságát vizsgálták, a gyümölcsfákon végzett szakítóerő mérésével. A méréseket a reggeli órákban végeztük és szedtük meg a mintákat, amelyeket néhány órán belül eljuttattunk a projekt résztvevőinek A kézzel és géppel betakarított meggy mechanikai jellemzőinek vizsgálatát a BCE FizikaAutomatika Tanszék munkatársai precíziós asztali penetrométerrel végezték. A roncsolásmentes szakaszt az érzékszervi (kezdeti meredekség) és a Hertz-modell szerinti keménységgel, majd a biofolyási erő valamint a repedési erő mérésével jellemezték. A BCE Konzervtechnológiai Tanszék előkísérletei során négy meggyfajta vákuumszárítására való alkalmasságának elővizsgálata történt meg.

Fontosabb eredmények ismertetése 1.1.1 Meggy és kajszifajták gyümölcsjellemzőinek vizsgálata A BCE Gyümölcstermő Növények Tanszékének vizsgálatai alapján a gyümölcs beltartalmi összetevői közül a szárazanyag- és a cukortartalom (Brix) az érés előrehaladtával folyamatosan nőtt, míg a pH érték kismértékben emlkedett, de szignifikáns különbséget nem tudtunk kimutatni. A gyümölcs jellemzőknél megállapítottuk, hogy minden fajtánál a gyümölcsök tömege az 5 g-ot meghaladta. Ki kell emelni az Érdi bőtermő fajtát, amely 40-60 kg fánkénti termésmennyiség mellett hozta ezt a méretet. A mért lékihozatal értékek a Maliga emléke fajtát kivéve minden fajtánál 50 % feletti volt minden szedési időpontban. HPLC-s módszerrel vizsgált szénhidrát frakciók (glükóz, fruktóz, szorbitol) közül a meggyfajták glükózt tartalmaznak a legnagyobb mennyiségben. Az Érdi jubileum és a Maliga emléke fajtáknál a detektált cukor frakciók koncentrációja igazolhatóan nőtt, az Érdi bőtermő glükóz, fruktóz Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

18

Éves jelentés – 2007. koncentrációja az érési idő alatt nem változott. A Kántorjánosi 3-nál az egyes cukrok koncentrációjában nem volt igazolható növekedés. A jól detektálható sav frakciók közül (citromsav, almasav, oxálsav) a citromsav volt jelen legnagyobb koncentrációban. Az Érdi bőtermő és a Kántorjánosi 3 citromsav tartalma igazolhatóan csökken, az Érdi jubileum citromsav tartalma csak kis mértékben változott, míg a Maliga emléke detektált citromsav tartalma nőtt az érés folyamán. Kajszi fajtáknál (Harcot, Pannónia, Gönci magyar kajszi, Mandulakajszi) a detektálható szénhirdát frakciók (szacharóz, rafinór, glükóz, fruktóz, szorbitol) közül a szaharóz volt legnagyobb koncentrációban a gyümölcsökben. 1.1.2 Meggytermesztés integrált növényvédelmi technológiájának továbbfejlesztése Az „Integrált ültetvény célprogram”-nak a 6/2007. (I. 24.) FVM rendelet alapján kidolgozott és gyakorlatban alkalmazott növényvédelmi technológiája eredményes volt. A javasolt kezelés hatására a fertőzöttség 0-2,3% volt. Rovarkártevők esetében egyrészt az európai cseresznyelégy (Phaphotis arasi) rajzását figyeltük színcsapdával, másrészt a törzsön károsító kéregmoly és nagy farágó fellépését detektáltuk a géppel rázott fák törzsén. A két megfigyelt ültetvényben a cseresznyelégy rajzása igen gyenge volt, így kártételével sem kellett számolni. A kéregmoly és a nagy farágó fellépése folyamatosan vizsgálandó. 1.1.3 Fontosabb meggy- és kajszifajták színanyagvizsgálata az érés folyamán A meggyfajták antioxidáns státusza jellemezhető a fajták C-vitamin-, polifenol- és antocianintartalmával Spektrofotométeres mérési eredményeink alapján elmondható, hogy az érési idő alatt mind a négy vizsgált meggyfajta esetében az antocianin tartalom mennyisége nő, statisztikailag kimutatható növekedés az érésmenet alatt a második és a harmadik szedési időpont között volt.

600 500 400

C-vitamin mg/l anthocianin mg/l polifenol mg/l

300 200 100 0

polifenol mg/l anthocianin mg/l C-vitamin mg/l

1.ábra. Meggyfajták antioxidáns státuszának jellemzése a 3. szedési időpontban


19

Éves jelentés – 2007. Eredményeink alapján az Érdi jubileum, az érési idő végén, kiemelkedően magas antocianin tartalommal rendelkezett. A vizsgált meggyfajták antioxidáns anyagokat az érésmenet végén, a második és harmadik szedési időpont között tartalmaztak a legnagyobb koncentrációban (1. ábra). 1.1.4 Meggyfajták gépi betakarításra való tesztelése A

gépi

betakarítás

a

rázási

időpont

meghatározásához

elengedhetetlen

a

gyümölcs

leválasztásához szükséges erő ismerete. Egy-egy szedési időponton belül is kimutatható eltérés van ugyanazon a fán mért gyümölcsök leválasztási erőigénye között. Jelentősebbek az ugyanazon a fán különböző időpontokban mért leválasztási erő igény közötti eltérések. Az érés előrehaladását jól mutatja a szakítóerő csökkenése (2. ábra.). 2. ábra. A kísérletben vizsgált meggyfajták gyümölcseinek leválasztásához szükséges szakítóerő alakulása 2,5 2 1. Szedési időpont

1,5

2. Szedési időpont

Szakítóerő (N)


1


0,5 0

Az Érdi jubileum fákon gyenge termés (10-20 kg) volt, így a gyümölcsök mérete a fajtára jellemzőnél nagyobb volt. Az érési idő közel egy héttel korábban kezdődött. Az egyes időpontokban mért szakítóerő közötti különbség szignifikáns. A gépi betakarítás 06.12-én kezdődött a szakítóerő mérések eredményei alapján - későn. A Fizika-Automatika Tanszék mechanikai mérései alapján az Érdi jubileum gyümölcseinél az érés folyamán

a

keménység

folyamatos

csökkenését

tapasztaltuk

mindkét

roncsolásmentes

keménységtényezőben. A gépi szedés mintái minden esetben puhábbak a kézi szedésnél. A biofolyási és repedési erő jellemzően nő az érés folyamán, de nem szignifikáns a különböző szedési időpontokban. Érdi bőtermő ültetvény eddigi legnagyobb termését hozta. A fánkénti átlag 40-60 kg. A gyümölcsök átlagmérete - terheléstől függően - fánként változott. Az érésidő pár nappal előzte a fajtára jellemzőt. Négy időpontból szignifikáns szakítóerő különbséget az első három időpontban mértünk. Az üzemi gépi betakarítás 06.15 - 20 között zajlott. Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

20

Éves jelentés – 2007. Az érés folyamán ennél a fajtánál a két roncsolásmentes keménységtényező kissé eltérően viselkedett. A gépi szedés mintái minden esetben puhábbak a kézi szedésűnél, a különbség általában nem szignifikáns. A biofolyási erő nem mutat szignifikáns változást az érés folyamán, a repedési erő jellemzően, de nem szignifikánsan nő. Maliga emléke fajta vizsgálatát előbb kezdtük, mivel ennek a fajtának az érésmenetét kevéssé ismerjük. Az idős, ritkán metszett ültetvény fáira jellemző volt az eltérő érettségű gyümölcsök nagy száma. Ennek ellenére az első méréskor a szakítóerő igény nem volt magas. Jelentősen csökkent a szakítóerő a következő mérési időpontra és nem mutatott szignifikáns különbséget a 3. és a 4. mérés között. A gyümölcsök csoportosan helyezkedtek el és sokszor szárral váltak le. Ez a tulajdonság a gépi betakarítás szempontjából előnytelen. Ennél a fajtánál, a gépi rázásból származó minták gyümölcsei minden időpontban, mindkét jellemzőben szignifikánsan puhábbak a kézzel szedett mintáknál. Kántorjánosi 3 fajta szakítóerő mérését egy héttel a gépi betakarítás előtt kezdtük. 06. 22-én mért szakítóerő magasabb volt, mint az előző mérésé, amit 06. 21-én lezúdult csapadékra, valamint szélkárra vezethetünk vissza. Hasonló jelenség játszódott le az Érdi bőtermőnél is. A fajta érése egy héttel korábban kezdődött a fajtára jellemzőnél. A fizikai vizsgálatok alapján mindkét roncsolásmentes keménységjellemzőben a 2. (eső utáni) szedési időpontban vett minta kiugróan kemény volt, egyébként a változás a tesztidőszak alatt nem szignifikáns. A gépi rázásból származó minták minden időpontban, mindkét jellemzőben szignifikánsan puhábbak mint a kézzel szedettek. Mind a biofolyási, mind a repedési erő csökkent az érés folyamán. A géppel rázott minták "érzékenyebbek" a kézi szedetteknél. A Konzervtechnológiai Tanszék előzetes vizsgálatai alapján elmondhatjuk, hogy az Érdi jubileum és a Kántorjánosi 3 fajták beltartalmi érték szempontjából (magasabb antocianin és polifenol tartalom) alkalmasak vákuumszárításra, azonban a végtermék nehezebben kezelhető. Az Érdi bőtermő és a Maliga emléke technológiai szempontból könnyebben kezelhető, de beltartalmi értékei elmaradnak az előző két fajtáétól. Az ezévi kísérleti eredményeket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a fák többségénél a 2. szedési időpont volt kedvező a gépi betakarításra. Továbbá a szakítóerő 1 N körüli értékhez köthető ebben az évben, ennél az értéknél hatékonyan végezhető gépi betakarítás. Az érésnek ebben az időszakában mért gyümölcs beltartalmi értékek kedvezőek voltak, s ezekből a mintákból jó eredményt adtak a technológiai előkísérletek is.

További lépések 1.1.1. Meggy- és kajszifajták gyümölcs-jellemzőinek vizsgálata Munkaterv szerint szabadföldi és laboratóriumi vizsgálatainkat tovább folytatjuk, mivel a gyümölcs érésmenetének biológiai (biokémiai) és fizikai (mechanikai) jellemzői évjáratonként változnak. Kajszifajták beltartalmi értékeinek vizsgálata az érés folyamán, melyet több időpontban végzünk.


21

Éves jelentés – 2007. 1.1.2. Meggytermesztés integrált növényvédelmi technológiájának továbbfejlesztése A monilia és az európai cseresznyelégy mellett a gépi betakarítású ültetvényekben egyre gyakoribb a kéregmoly és a nagy farontó kártétele miatt szélesebb körűen kell vizsgálni. Kajszi integrált növényvédelmi technológiája alapkövetelményeinek kidolgozása. 1.1.3. Fontosabb meggyfajták színanyagvizsgálata az érés folyamán Antioxidáns-tartalom vizsgálati módszereit tovább finomítjuk a beltartalmi értékek sokoldalúbb feltárása érdekében. 1.1.4. Meggyfajták gépi betakarításra való tesztelése Az érés folyamán a gyümölcs leválasztásához szükséges erő ismételt mérése. Az integrált termesztés keretein belül

metszési kísérletet állítunk be a hatékonyabb rázás végrehajtása

érdekében. Rázáskor mintát veszünk a felfogó ernyőről és a szállító szalagról, mérjük a sérült és ép gyümölcsök arányát. Előzetes megfigyeléseink alapján gyümölcs minőség vizsgálatokat végzünk a IV-3/48-as hibriden fajtabejelentés céljából. Megfelelő szárítási és előkezelési eljárások kidolgozását tervezzük több meggyfajtával, a minél jobb késztermék előállítása céljából.

Technológiai transzfer Gyakorlatnak átadható K+F eredményekre 2008-tól számíthatunk. 2007-ben kifejlesztett SZ-T05 digitális erőmérőnkkel (gyümölcs leválasztás mérésére) további vizsgálatokat végzünk és a nemzetközi szaksajtóban ismertetését megkezdjük.


22


3. HAZAI GYÓGYNÖVÉNYEKRE ALAPOZOTT KORSZERŰ ÉTREND KIEGÉSZÍTŐ TERMÉKEK FEJLESZTÉSE Témavezető: Zámboriné Dr Németh Éva Résztvevők •

Zámboriné dr. Németh Éva

•

Dr.Bernáth Jenő

•

Dr.Szabó Krisztina

•

Bodor Zsófia

•

Czirbus Zoltán

•

Vanya Gabriella

•

Polencsik János

•

Sárosi Szilvia

Célkitűzés Piacképes

minőségű,

új

étrend-kiegészítő

filtertermék

valamint

illóolajtartalmú

növényi

gyógykészítmény előállítása nemesített és standardizált növényi alapanyagra támaszkodva

Az elvégzett tevékenység leírása 1. Kamilla készítmény Gyűjtési körzetek és vadontermő populációk jellemzése 2006-ban 3 különböző termőhelyről (Hortobágy, Nádudvar és Nagyiván) gyűjtöttünk be orvosi kamilla szaporítóanyagot, melyet 2007-ben a tanszék soroksári kísérleti telepén palántaneveléssel és április eleji kiültetéssel felszaporítottunk, 2,2 x 1,2 m2-es parcellákban, 40 cm-es sor- és 20 cmes tőtávolságra. Az egyes termőhelyeket talajanalízissel is jellemeztük. Populációnként 20 véletlenszerűen kiválasztott növényegyed magasságát illetve a fő és elsődleges hajtások végén elhelyezkedő teljes virágzásban lévő virágzat átmérőjét és a diszkusz átmérőjét mértük. A hatóanyagokat teljes virágzásakor szedett átlagmintákból határoztuk meg. A hatóanyag alakulásának nyomon követése A kísérlet során az Alföldi régióban gyűjtött vadon termő kamilla betakarítási fázisait mintáztuk meg. Az illóolaj-tartalom eredmények a folyamatábrán összefoglalva láthatóak g/100g mértékegységben kifejezve. A feldolgozás során a Herbária Zrt. folyamatos üzemű szalagos szárító berendezése 5


23

Éves jelentés – 2007. szárítószalagból áll, mindegyik 50-55Co szárítási hőmérséklettel. A műszakszervezés és gazdaságos üzemeltetés miatt a tételek egy része 1-2 napig természetes körülmények között szárad. 2. Teakeverékek előállítása, minőségbiztosítása Biológiai alapanyag - Melissa Az elvégzett tevékenységek összefoglalása: A botanikai magcseréből és házikerti gyűjtésből származó egyedek vetőmagjából 9, eltérő egyedszámú (É-16 db, B-9db, Cs-33db, R-15db, 1’-89db, 2’-81db, 3’-15db, 4’-40db, 5’-15db) populációt létesítettünk. Az állományok a tenyészidőszakban komplex

tápanyag-utánpótlásban,

rendszeres

öntözésben

és

gyomirtásban,

valamint

növényvédelemben részesültek. A morfológiai felvételezések alapján az utódnemzedékek egymástól nem különíthetők el, a paraméterek (magasság, levélméret, bokorátmérő) kis szórása jellemző a populációkon belül és azok között is. A tavaszi telepítésű állományok megmintázására a jelentés készítésének időpontjában még nem került sor, kedvező őszi időjárás esetén a telepítés évében, várhatóan szeptember végén lesz lehetséges a virágzó tövek levágása és lepárlása. Biológiai alapanyag - Cickafark Az

elvégzett

tevékenységek

összefoglalása:

A minőségi

cickafark

drog

alapanyagának

biztosításához 2007-ben évelő gyűjteményünk produkciós és hatóanyag jellemzőit értékeltük. A felméréseket teljes virágzásban végeztük, populációnként 3-3 mintát gyűjtve (10-10 hajtás/minta). Az illóolaj lepárlását a PhHg VIII szerint végeztük, az összetételt pedig GC-MS módszerrel határoztuk meg. 3.Gyógynövények és gyógynövény alapú teakeverékek stabilitási vizsgálatai A stabilitási vizsgálatok során gyógynövények és gyógynövény alapú készítmények aktív hatóanyag-tartalmának meghatározására került sor a betárolási időben, illetve 3 hónap elteltével. Az eddig vizsgált terméktípusok: kamillavirágzat alapanyag (2 charge), kamilla filteres tea, Mecsek Gyomor (MGYt) tasakolt teakeverék, Mecsek Gyomor (MGYf) filteres teakeverék, Herbalakt (Ht) tasakolt teakeverék, Herbalakt filteres (Hf) teakeverék. A vizsgálati minták tárolása az ICH irányelveknek megfelelően történt. A gyógynövény alapanyagok és a gyógynövényből készült mono-komponensű filteres teák azonossági vizsgálatát és a hatóanyag tartalmi meghatározást a PhHg. VIII. adott cikkelye szerint végeztük. A teakeverékek hatóanyag-tartalom vizsgálata az OGYI által elfogadott, a teakeverékekre vonatkozó Házi Szabványban (Herbária Gyógynövényfeldolgozó és Kereskedelmi ZRt.) rögzítetteknek megfelelően történt. 4. Minőség-ellenőrzési rendszer korszerűsítése, termelésirányítási rendszer bevezetése Exact kick-off meeting megbeszélésre februárban, majd további projekt egyeztetésekre kéthetente került sor. Az iránytó testület havonta ülésezett. feb.28. Budapest: Beszerzés; márc.9.

Balmazújváros: Termelés; márc.21 Székkutas: Termelés;

márc. 22. Budapest: Tervezés; márc.29 Budapest: Megvalósíthatósági Tan. elküldése Herbáriának; ápr.3. Budapest: Megvalósíthatósági Tanulmány elfogadása; ápr.12. Budapest: a HERBÁRIA Zrt. EGfW termelésirányítási rendszerének telepítése. Ápr.12.-máj.04.-ig megtörtént az EGfW Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

24

Éves jelentés – 2007. termelésirányítási rendszer alapoktatása, a rendszerhez szükséges új hardver igény felmérése ill. a modellvállalat

alapbeállítása.

Május 07.-július 31.-ig heti két munkanap felhasználásával

modellezésre kerültek a vállalat

pénzügyi, készletgazdálkodási, termelési, értékesítési és

minőségbiztosítási folyamatai. A fent modellezet folyamatok adatelőkészítése megtörtént.

Fontosabb eredmények 1. A populációk növénymagassága között nem volt szignifikáns különbség (átlag: 30cm), a virágzatátmérőben a nagyiváni populáció szignifikánsan jobb (17 mm), mint a másik kettő. Ez a különbség elsősorban a nagyobb nyelves virágoknak volt köszönhető. A drogminőséget tekintve mindhárom populáció elérte a PhHgVIII. által előírt minimális 4 ml/kg illóolaj-tartalmat. Szignifikánsan legtöbb illóolajat a nagyiváni származású populáció tartalmazott (0,513 g/100g). Mindhárom populáció illóolajában az α-bisabolol komponens a domináns (39-43%), de a kamazulén mennyisége is magas (7-10%). Ez az illóolaj-összetétel megfelel a hungarikum minőséggel szemben támasztott követelményeknek. A legmagasabb értékeket ez esetben is a nagyiváni populációnál mértük. A flavonoid komponensek közül a hiperozid, izokvercitrin és kvercitrin mennyiségében nem találtunk szignifikáns különbséget a 3 populáció között, de a hortobágyi és nagyiváni populációk jelentősen több apigenint tartalmaztak drogjukban (7,1-7,3 mg/g), mint a nádudvari populáció. De minden vizsgált populáció apigenin-tartalma elérte a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben előírt 0,25 %-os minimumot. 2. Az 1.ábra (ld. lentebb) jobb oldalán a Pusztadrog Kft. tálcás-kamrás szárító (50Co, 12 óráig) berendezésével szárított kamilla eredményei láthatóak. A végtermék illóolaj-tartalma függött az alapanyag genetikai teljesítőképességétől (termőtáj), a drog tisztaságától (idegen növényi részek, szár); nem függött az alkalmazott szárítási technológiától (szalagos vagy tálcás-kamrás) és a természetes úton történt előszárítástól (1-2 napos állás szétterítve - szeghalmi gyűjtés, nagyiváni gyűjtés). Az illóolaj összetételét (kemoszindrómát) meghatározó fő tényező a genetikai alapanyag (termőtáj); a feldolgozás során a komponensek aránya esetenként kis mértékben változott, mely változásban a szárításra visszavezethető tendencia nem mutatható ki. 3. Megállapítottuk, hogy a populációk (nemesített fajták illetve vadontermő származéksorok) között a legtöbb felmért tulajdonságban eltérés tapasztalható. Ez megerősíti azt, hogy a megfelelően kiválasztott alapanyag már genetikai alapjaiban lényeges meghatározója a minőségi produkciónak a cickafark esetében is. Legerőteljesebb növekedést a szlovák Alba fajta valamint a solymári vadontermő populáció mutatta. A legtöbb –virágzatot produkáló- elágazást ugyanez a két taxon, továbbá a német Proa fajta nevelte. Valószínűleg ezzel összefüggésben ugyanezen három populáció hajtástömege meghaladja a többi taxonét (140, 125, 105g/ 10hajtás). A drogtömeg aránya a betakarított hajtásokhoz viszonyítva a Proa fajtában (47%) illetve a solymári anyagban (42%), a virágzati részek aránya a drogban a csomortányi anyagban (33%) és a Proa fajtában (28%) volt kiemelkedő a többihez képest.

Az illóolajtartalom a Proa fajta virágzó hajtásaiban érte el a legmagasabb

felhalmozódási szintet, és ezzel a gyógyszerkönyvi limitet (0,2%). Az összetétel alapján valamennyi Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

25

Éves jelentés – 2007. olaj

erősen

szeszkviterpén

túlsúlyosnak

bizonyult.

A

nemesített

fajták

(Alba,

Proa)

kamazuléntartalma maximális (33-40%), de potenciálisan hasonló koncentrációt találtunk a 14 és 39 sz. mintákban is. További jellemző a β-kariofillén (5-15%),

kariofillén oxid (4-10%) és a

germakrén D (4-8%). A 41 sz. minta γ-muurolén (14-28%) tartalma jellemző. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a gyűjteményben szereplő Achillea taxonok közül a Proa német, az Alba szlovák fajta és a hazai gyűjtésű 14 számmal jelölt, solymári származású anyag a legígéretesebb. Nagyobb léptékű szaporításhoz a jelzett taxonokból 100-250 g vetőmagkribrátumot állítottunk elő. 4. A betárolási időpontban (0. hó) vett kamillavirágzat alapanyag-, illetve kamilla filteres tea minták illóolaj-tartalma a gyógyszerkönyvi előírásoknak megfelelt (1. táblázat). A több komponensű teák közül az MGYt illóolaj-tartalma már a betárolási időpontban sem felelt meg a Házi Szabványban előírt értéknek (2. táblázat). Az MGYf illóolaj-tartalma 3 hónapos tárolás után csökkent a kívánt mennyiség alá, de mindkét kiszerelésű MGY aszkorbinsav-tartalma megfelelő volt. A Ht minősége 3 hónap elteltével is megfelelt a követelménynek, míg a Hf illóolaj-tartalma már kezdetben (0. hó) sem érte el az előírt értéket. 1. táblázat: Alapanyag és mono-komponensű tea illóolaj-tartalom (ml/100g) Kamilla virágzat 0. hó 1 Kamilla virágzat 0. hó 2 Kamilla filteres 0. hó tea Minőségi követelmény (PhHg.VIII)

0,481

0,328/

71,8

Herbalakt tasakolt teakeverék

0. hó

illóolaj-tartalom (ml/100g) 2,025

eredmény szeptember elején várható

0,670 0,434 legalább 0,4

2. táblázat: Teakeverékek Mecsek Gyomor tasakolt teakeverék Aszkorbinillóolajsavtartalom tartalom (ml/100g) (mg/100g) 0. hó

összes apigenin-7-glükozid (%)

legalább 0,25

Mecsek Gyomor filteres teakeverék Aszkorbinillóolajsavtartalom tartalom (ml/100g) (mg/100g) 0. hó 3. hó

0,393

78,2

0,341

73,7

Herbalakt filteres teakeverék

0. hó

illóolaj-tartalom (ml/100g) 1,137

Minőségi követelmény (Házi Szabvány) illóolajtartalom (ml/100g)

aszkorbinsav -tartalom (mg/100g)

legalább 0,35

legalább 50

Minőségi követelmény (Házi Szabvány) illóolaj-tartalom (ml/100g) legalább 1,250

További lépések 1. A nagyiváni populáció több szempontból is kiemelkedett a vizsgált anyagok közül, és megfelel a hungarikum minőséggel szemben támasztott követelményeknek, így a további fajtaelőállító munka Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

26

Éves jelentés – 2007. kiinduló alapanyagául szolgál majd. Célunk ezenkívül újabb kamilla populációk bevonása vizsgálatainkba további perspektivikus növényanyagok fellelése érdekében. 2. A következő évben a legjobb produkciójú és egyben legmagasabb illóolaj- és kamazuléntartalmú egyedek kiválogatásával javítjuk az állományokat illetve felszaporítást végzünk. Az agrotechnika optimalizálása céljából a műtrágyázás hatását vizsgáljuk az A. collina droghozamára, virágzat arányára valamint hatóanyagaira. 3. Az említett készítmények további folyamatos vizsgálata a tárolási időszakban (18-36 hónap), illetve újabb gyógynövény alapanyagok (édeskömény, borsmenta, közönséges cickafark, citromfű), valamint készítmények (mono-komponensű tasakolt teák, Lady Klimax teakeverék) bevonása a vizsgálatsorozatba. 4. Szept.11. A modellvállalat adatfeltöltése megtörténik és elindul egy 3 hónapos időtartamú tesztüzemmód.

Technológiai transzfer A kutatás jelen fázisában az ipar számára hasznosítható eredmény még nem keletkezett.


27


4

ÉLELMISZER-ALAPANYAGOK

ROMLÁSI

FOLYAMATÁNAK

ELEMZÉSE, GÁTLÁSA,

DETEKTÁLÁSA

ÉS

NYOMONKÖVETÉSE,

ANALITIKAI MÉRÉSE Témavezető: Dr Maráz Anna Résztvevők •

Juhászné Dr Román Mariann,

•

Pomázi Andrea,

•

Belák Ágnes

•

Kovács Mónika

•

Márta Dóra

•

Gyepes Attila,

•

Dr Woller Ágnes,

•

Dr Tóth Árpád

•

Dr Fodor Péter

Célkitűzés Növényi és állati eredetű élelmiszer alapanyagok romlási folyamatának mikrobiológiai elemzése, a romlást okozó mikroorganizmus fajok meghatározása, extracelluláris enzimtevékenységük és metabolikus folyamataik vizsgálata. Ezek során olyan jellemző celluláris, enzimes és illékony anyagcsere komponensek keresése, amelyek alkalmasak lehetnek molekuláris, enzimes vagy kémiai analízisen (pl. elektronikus orr) alapuló romlási markerek azonosítására, ezáltal a romlás gyors, valós idejű és on-line kimutatására és előrehaladásának meghatározására.

Az elvégzett tevékenység összefoglalása 4.1. Tárolt gyümölcs romlási folyamatának elemzése Faj / fajták: Japán szilva (Prunus salicina, L.) / „Autumn Sweet” és „Angeleno” Tárolási körülmények: Hőmérséklet: 2°C, Relatív páratartalom: 95% Légtérösszetétel:

Kontroll:

21% O2 + 0,3% CO2

30 nap

Kezelt 1:

2 % O2 + 2 % CO2

45 nap

Kezelt 2:

2 % O2 + 5 % CO2

45 nap

Kezelt 3:

1 % O2 + 0,3% CO2

tovább, mint 90 nap


28

Éves jelentés – 2007. A tárolás eredményei a 6. részfeladathoz tartoznak. 4.1.1. Romlási folyamatokból domináns mikroorganizmusok izolálása és jellemzése A tárolás során, illetve végén romlást mutató szilvákból 5 mintát

vettünk, amelyekből

kereskedelmi, illetve az általunk kifejlesztett szelektív táptalajok segítségével az alábbi mikróbákat izoláltuk: 1. csoport: baktériumok ( 62 izolátum) ;2. csoport: élesztőgombák (23 izolátum); 3. csoport: penészgombák (29 izolátum). A munka szerves részét képezte különböző szelektív táptalajok vizsgálata, amelyek lehetővé teszik a különböző, sokesetben lényegesen eltérő szaporodási sebességgel bíró, valamint gátló hatású anyagokat termelő mikróbák egymás melletti izolálását. A mikróba izolátumokat elsősorban hőmérséklet igényük, anyagcseretípusuk, extracelluláris enzimtermelésük alapján jellemeztük. Azonosításukhoz, identifikálásukhoz morfológiai, biokémiai és fiziológiai vizsgálatokat végeztünk. A faji identifikálás egyrészt hagyományos módszerekkel (pl. gombák), másrészt miniatürizált identifikációs rendszerekkel (pl. API és BBL Crystal tesztek) végeztük. Ezek lényegesebb eredményei az alábbiak: Baktériumok: Elsősorban mezofil, szaprofita törzsek. Dominánsak a Micrococcus, Burkholderia és Acetobacter fajok. Tejsavbaktériumot nem tudtunk izolálni. Élesztőgombák: Az izolátumok 70%-a erjesztésre képes törzs. Hőmérséklet igényük tág, többségük 37

o

C-on

is

szaporodik.

Domináns

fajok:

Pichia

anomala,

Metschnikowia

pulcerrima,

Saccharomyces cerevisiae, Cryptococcus spp. Rhodotorula spp. Penészgombák: Az izolátumok többsége pszichrotróf. Domináns fajok: Penicillium expnsum, Botrytis cinerea és Alternaria spp. 4.1.2

A

romlási

folymatokban

domináns

mikroorganizmusok

jellemzése

illékony

anyagcseretermékek detektálásával és azonosításával Ehhez a feladathoz kidolgoztuk azt a mikrobiológiai mérőrendszert, amelyben steril körülmények között hosszú ideig szaporíthatjuk szilván a kiválasztott törzseket és akár on-line módon folyamatosan vagy szakaszosan vizsgálhatjuk a légtér komponenseit. Kidolgoztunk továbbá egy, az irodalomban a célfeladat megoldására alig említett SPME mintavételi technikát, mely után GC elválasztást alkalmaztunk. A kapott kromatogrammok összehasonlításával, illetve a komponensek azonosításával megkezdődött a rendszer tanítása a jellemző anyagcsere komponensek azonosítására. A kísérletsorozatokban a romlási folyamatokból izolált és azonosított penészgombákkal, élesztőgombákkal és baktériumokkal oltottuk be a szaporodásukhoz megfelelő táptalajokat, valamint a szilvát. Eredmények: A szondával (SPME) történt 15 perces légtéri akkumuláció után a deszorbeáltatott komponensek GC-s spektrumának vizsgálata az egyes minták esetében lényeges különbségeket mutatott. A spektrumok az inkubálás során mind a csúcsok helyzetében, mind pedig a nagyságukban változtak. A spektrumok kiértékelése alapján a főbb jellemző komponenseket meghatároztuk és Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

29

Éves jelentés – 2007. azonosítottuk. A módszerfejlesztés során meghatároztuk a belső standard komponenst és a megfelelő koncentrációt, illetve megkezdtük a komponensek mennyiségi meghatározását is. A kidolgozott SPME mintavétel illetve GC elválasztás és lángionizációs detektálás alkalmas lehet a domináns mikroorganizmusok jellemző illékony anyagcsere komponenseik jellemzésére. 4.2.

Baromfihús

romlási

folyamatának

mikrobiológiai

elemzése,

domináns

mikroorganizmusok izolálása és vizsgálata Vizsgálataink során csirke felsőcomb minták 4 °C-os hűtőtárolása során bekövetkezett mikrobiológiai változását követtük nyomon két vizsgálatsorozatban. Külön vizsgáltuk a bőr és a hús, valamint a homogenizált felsőcomb mikrobiótáját annak érdekében, hogy a romlás folyamat szövetspecifikusságáról is képet kapjunk, valamint a jellemző mikroorganizmusokat izoláljuk, majd ezen mikrobák egyes biokémiai tulajdonságait (lipáz és proteáz aktivitás) megvizsgáljuk. A mintákból összesen 48 baktérium és 38 élesztőgomba törzset izoláltunk. Az izolált baktériumok jellemzése, a domináns fajok meghatározása A baktérium izolátumok azonosításához mikroszkópos sejtmorfológiai vizsgálatokat, Gram-féle festést,

valamint

biokémiai

teszteket

végeztünk

el.

További

kiegészítő

vizsgálatokként

telepmorfológiát vizsgáltunk WL agaron, optimális szaporodási hőmérsékletet határoztunk meg különböző

hőmérsékleteken,

valamint

kimutattuk

a

proteolitikus

és

lipolitikus

aktivitást.

Megállapítottuk, hogy az izolátumok túlnyomó többsége pszichrotróf mikroorganizmus. Az izolátumok nagy része rendelkezik proteolitikus aktivitással, míg lipolitikus aktivitása az izolátumok felének volt. A pseudomonasok a szárnyasok jellemző romlást okozó mikroorganizmusai. A 4°C-on történő tárolás előrehaladtával számuk jelentősen megnövekedett, de viszonylag nagy számban fordultak elő az Aeromonas nemzetség egyes tagjai is, amelyek szintén jellemzőek a szárnyasok mikrobiótájára. Az izolált élesztőgombák vizsgálata Az összes vizsgált élesztő lipolitikus aktivitást mutatott, kisebb részüknél proteáz aktivitás is kimutatható volt. A morfológiai és biokémiai jellemzők alapján történt identifikálás szerint az élesztőgombák többsége a Yarrowia lipolytica és a Candida zeylanoides fajokhoz tartozott.

YC-3

YS-32

Proteolitikus élesztőgombák

YC-3

YS-32

Lipolitikus élesztőgombák


30


További lépések A mikrobiológiai folyamatok vizsgálatában és az izolált mikróba törzsek identifikálásában és jellemzésében a DNS alalpú módszerek alkalmazását tervezzük. Ezek előnye, hogy segítségükkel a romlást okozó mikoorganizmus populációk dinamikája is meghatározható, valamint pontosabb és minden törzsre kiterjedő azonosítást tesz lehetővé. Ugyanakkor a domináns romlást okozó fajok a molekuláris markerek segítségével gyorsan és biztosan felismerhetők, azonosíthatók. A romlást okozó mikróbák extracelluláris enzimaktivitásainak kimutatásával és mérésével a romlási folyamat gyors detektálását és mennyiségi jellemzését kívánjuk meghatározni. Tervezzük a romlási folyamatban az egyes mikróbák interakcióinak vizsgálatát, a primer és szekunder romlást okozók azonosítását. Tervezzük a domináns romlást okozó mikróbák illékony anyagcsere komponenseinek további meghatározását és a marker komponensek azonosítását.

Technológiai transzfer Az eddigi kutatási eredmények alapot szolgáltatnak a romlási folyamatok gyors, valós idejű és megbízható kimutatásához

és

jellemzéséhez.

Ezen eredmények

alapján az

időigényes

(tenyésztéses) mikrobiológiai módszerek kiküszöbölhetők, illetve a mikróbák anyagcsere tevékenységének biokémiai és analitikai mérésével a romlási folyamatok közvetlen beavatkozás nélkül is kimutathatók és mérhetők lesznek.


31


5.

ALAPANYAG

KOMBINÁCIÓKKAL

KÉSZÍTHETŐ FEJLESZTÉSE.

ÉLELMISZEREK SZELÉNNEL

ÉS

KRÓMMAL DÚSÍTOTT ÉLELMISZEREK Témavezető: Dr Cserhalmi Zsuzsanna Résztvevők •

Dr. Czukor Bálint

•

Kardos Györgyné dr.

•

Hartyáni Piroska

•

Remeczki István

•

Dr Fodor Péter

•

Dr Kápolna Emese

•

Dr Gergely Valéria,

•

Katona Róbert

•

Béres István

Célkitűzés A pályázat keretében a zöldségek és gyümölcsök egészségvédő faktorainak, biológiailag hatásos vegyületeinek előtérbe helyezésével az egészséges táplálkozást szolgáló, fenolos karakterű vegyületben gazdag, egyúttal jelentős antioxidáns tulajdonságú jamok és szárítmányok előállítását tűztük ki célul, melyek fogyasztása kedvezően hathat a fogyasztók egészségvédelmére, esetleges diétás, gyógyító táplálkozás céljára. A projekt feladattervének első szakaszában arra törekedtünk, hogy hiánypótlásként újabb adatokat és ismereteket szolgáltassunk a gyümölcsök és zöldségek bioaktív összetevőinek számító fenolos vegyületek (polifenolok), előfordulásának és összetételének megállapításához, és azok jelenlétéhez is kapcsolódó antioxidáns jelleg, és mérték feltárásához. Az irodalmi adatok és saját mérések eredményei alapján bizonyos rangsorolásra és kiemelésre törekszünk, melynek segítségével célszerű nyersanyag kombinációkat alakítunk ki jamok, és élelmiszer porok (szárítmányok) előállítására.

Az

analitikai

adatokra

való

támaszkodás

alapján

laboratóriumi

léptékű

termékgyártásokra kerül sor, a célszerűen megválasztott technológiai műveletek segítségével. A termékek összetételét a nyersanyag kombinációk alkalmazása mellett úgy alakítottuk, hogy azok megfeleljenek az egészségvédő táplálkozás más követelményeinek is (csökkentett cukortartalom,


32

Éves jelentés – 2007. csökkentett glikémiás index, növelt rosttartalom, növelt nyersanyagarány), az optimalizált fenolos szint és antioxidáns készség képviselete mellett.

Az elvégzett tevékenység összefoglalása A naprakész nemzetközi szakirodalom tanulmányozása alapján megállapítható, hogy napjaink legsúlyosabb krónikus betegségei (szív- és érrendszeri, daganatos) kockázatának csökkentésében a zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása igazoltan kedvező hatású. Ez a kedvező hatás a kertészeti alapanyagok biológiailag aktív anyag tartalmához, így pl. karotinoidok, vitaminok, polifenolok, flavonoidok, oligoszacharidok, ásványi anyagok, rostok jelenlétéhez köthető. A biológiailag aktív anyagok az élelmiszerek olyan összetevői, amelyek kis mennyiségben vannak jelen és kémiai szerkezetük és funkciójuk tekintetében igen változatosak. A gyümölcsök és zöldségek bioaktív anyaginak élettani fontosságát - közöttük a fenolos, és antioxidáns összetevők egyre több kutatás, klinikai vizsgálat és közlemény igazolja. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha a fenolos és antioxidáns szerepű élelmi komponensek azonosításában, tulajdonságaik feltárásában, élettani szerepük tisztázásában számos tudományos adósság áll fenn, ezért az ilyen irányú kutatások végzése indokolt és hiánypótló. Kutató munkánk során ötféle zöldség (sárgarépa, paradicsom, zeller, cékla és csicsóka), és tíz gyümölcs (szamóca, meggy, málna, piros ribizli, fekete ribizli, áfonya, szeder, sárga barack, őszi barack, szilva) bioaktív anyagainak megállapítására folytak vizsgálatok, kiemelt figyelemmel az összes fenolos alkotórész, a gyökfogó készség, a makro és mikro elemek, és rosttartalom megállapítására, valamint C-vitamin, tokoferol, karotin, antocianin és flavonoid típusú vegyületek azonosítására. A fenolos anyagtartalom, és a gyökfogó készség tekintetében a vizsgálatok csaknem átfogó képet szolgáltattak, az egyéb vizsgálatok (pl. rost, flavonoid tartalom) a nagyszámú, és munkaigényes vizsgálatok következtében még folyamatban vannak, ezért azokról a jelen jelentésben csak részeredmények közölhetők. A fenolos vegyületek előfordulására, és a gyökfogó készség megállapítására szolgáló kísérletek eredményei azt mutatták, hogy a vizsgált zöldségek közül a cékla tűnik ki igen jelentős összes fenol (1300 mg galluszsav/100 g nyersanyag), és nagy gyökfogó (135 mM trolox/g nyersanyag) képességgel, a zeller és csicsóka ennél kisebb összes fenol (355-515 mg galluszsav/100 g nyersanyag) és gyökfogó (4,5-14 mM trolox/g nyersanyag) tulajdonságú, a többi zöldség szerény értékekkel rendelkezik. A vizsgált gyümölcsök között a feketeribizli, áfonya és szeder kiemelkedően nagy (4000-6000 mg galluszsav/100 g nyersanyag), a szamóca jól értékelhető (1000-1500 mg galluszsav/100 g nyersanyag), a többi gyümölcs szerény (10-500 mg galluszsav/100 g nyersanyag) összes fenol tartalommal rendelkezik. Gyökfogó kapacitás tekintetében ugyanezen gyümölcsök bírnak a legnagyobb értékekkel, és rangsorral, a többi gyümölcs szerényebb szintjéhez viszonyítva. Az is megállapításra került, hogy a technológiai műveletek közül a hőkezelés a gyökfogó tulajdonságot jelentősen (30-50 %), a fenolos vegyületek koncentrációját mérsékelten (15-25 %) csökkenti. A mélyfagyasztás ezeket az anyag paramétereket gyakorlatilag nem sérti. A mértéktartó Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

33

Éves jelentés – 2007. maximálisan 70 °C-on végzett szárítás hatására a fenolos vegyületek koncentrációja 5-15 % -al, míg a gyökfogó kapacitás értékek 20-30 %-al csökkentek. A nyers és különböző módon kezelt zöldségek és gyümölcsök C-vitamin, tokoferol, karotin és antocianin összetevők azonosítására végzett kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a zöldségek közül a paradicsom (146 μg/g), a gyümölcsök esetében pedig a feketeribizli (1561 μg/g) és a szamóca (812 μg/g) C-vitamin tartalma jelentős, mely a kezelések hatására nagymértékben (23-60 %) lebomlott. A sárgarépa és paradicsom tokoferol (α, α-T3, β, γ) tartalmának vizsgálatakor megállapítást nyert, hogy míg a paradicsom α tokoferol (E vitamin) tartalmában a kezelések hatására a paradicsom egyéb biológiailag aktív anyagainak (C-vitamin, fenolos vegyületek, egyéb tokoferolok) köszönhetően nem volt változás, addig a sárgarépában az α tokoferol mennyisége 60 %-al csökkent. A paradicsom kedvező biológiailag aktív anyag tartalmának köszönhetően a nyersanyagban lévő összes karotin mennyisége a kezelések során csupán 35 %-al csökkent, a likopin tartalomban bekövetkezett degradáció 43 %-os volt. Ezzel szemben a sárgarépánál az összes karotin mennyisége 55 %-al, az α és β karotin mennyisége pedig 57-57 %-al csökkent. A szamóca, meggy, áfonya, feketeribizli és szeder minták közül a feketeribizli rendelkezett a legmagasabb (1273 μg/g) antocianin tartalommal, ezt követte az áfonya (878 μg/g), majd közepes értékkel a többi gyümölcs. A kezelések során az áfonya és feketeribizli minták antocianin komponensei nagyon stabilak voltak szemben a többi gyümölcs antocianinjaival, amelyek 40-60 %ban elbomlottak. Fagyasztott gyümölcsök, mint ipari félkész alapanyagok reprezentatív mintáiból végzett makró és mikroelem analízis eredményei az egyes gyümölcsfajták közötti eltérést jól mutatják. A nyersanyagvizsgálatok összes fenol tartalom, gyökfogó kapacitás és biológiailag aktív egyéb komponensek ismeretében, a lehetőleg minél nagyobb értékek elérését elhatározva, laboratóriumi léptékű jam és szárítmány por kísérleti gyártmányok összetételének meghatározására és ennek alapján előállítására került sor. A nyersanyag kombinációk meghatározása a kémiai összetétel optimalizálás mellett, a technológiai készségre is tekintettel voltak. Ötféle gyümölcsből (feketeribizli, feketeáfonya, szeder, meggy, szamóca) nyolcféle jam (három féle vegyes gyümölcs, szeder, meggy, feketeribizli, áfonya és szamóca), és háromféle zöldség por (sárgarépa, zeller és cékla alapú) kísérleti termék előállítására került sor, további jamok és gyümölcs por szárítmányok laboratóriumi kialakítása és előállítása folyamatban van. A kísérleti, laboratóriumi termékgyártások igazolták, hogy a választott nyersanyag keverékek kedvező kombinációkat jelentettek, mert alkalmazásuk semmilyen technológiai és műszaki nehézséget nem vetett fel, sőt a csicsóka sűrítménnyel való kombináció a porok előállítása során a szárítási folyamatot elősegítette, a malto-dextrin habképző anyag kiváltását tette lehetővé, és a cukortartalom mérséklését, esetenkénti elhagyását is lehetővé tette. A laboratóriumi termékek kémiai összetétel vizsgálata azt mutatta, hogy a nyersanyag kombinációk segítségével, az összetételtől függően, nagy fenol tartalmú és gyökfogó (antioxidáns) tulajdonságú élelmiszerek nyerhetők. A jamok összes fenol tartalma 1000-3000 mg galluszsav/100 g nyersanyag, gyökfogó kapacitása 100-200 mM trolox/g nyersanyag, a szárítmány porok fenol tartalma 1000-4000 mg Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

34

Éves jelentés – 2007. galluszsav/100 g nyersanyag, antioxidáns kapacitása 100-150 mM trolox/g nyersanyag volt. A vizsgált bioaktív polifenol és antioxidáns összetevők magas értékei azt is bizonyították, hogy a gyártási eljárások a nyersanyag bioaktív komponensek előfordulásában kedvezőtlenül nagy csökkenést nem idéztek elő. A kísérleti jam termékekkel végzett hivatalos érzékszervi vizsgálatok során a szamóca jam kiváló, a többi készítmény jó minősítést kapott. A termékek fogyasztásra, forgalomba hozatalra teljességgel alkalmasnak minősültek. A kombinált nyersanyagú élelmiszer por termékek reprezentatív kóstoltatása szintén kedvező benyomást keltett.

Fontosabb eredmények ismertetése Ötféle zöldség és tízféle gyümölcs bioaktív anyagainak vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a vizsgált zöldségek közül a cékla, a gyümölcsök közül a fekete ribizli, áfonya és szeder tűnik ki jelentős összes fenol tartalmával és nagy gyökfogó képességgel. A technológiai műveletek közül a hőkezelés a gyökfogó tulajdonságot jelentősen (30-50 %), a fenolos vegyületek koncentrációját mérsékelten (15-25 %) csökkenti. A mélyfagyasztás ezeket az anyag paramétereket gyakorlatilag nem sérti. A mértéktartó maximálisan 70 °C-on végzett szárítás hatására a fenolos vegyületek koncentrációja 5-15 % -al, míg a gyökfogó kapacitás értékek 20-30 %-al csökkentek. A nyers és különböző módon kezelt zöldségek és gyümölcsök C-vitamin, tokoferol, karotin és antocianin összetevők azonosítására végzett kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a zöldségek közül a paradicsom (146 μg/g), a gyümölcsök esetében pedig a feketeribizli (1561 μg/g) és a szamóca (812 μg/g) C-vitamin tartalma jelentős, mely a hőkezelések hatására nagymértékben (23-60 %) lebomlott. A sárgarépa és paradicsom tokoferol tartalmának vizsgálatakor megállapítást nyert, hogy míg a paradicsom α tokoferol (E vitamin) tartalmában a kezelések hatására nem volt változás, addig a sárgarépában az α tokoferol mennyisége 60 %-al csökkent. A paradicsom összes karotin mennyisége a kezelések során 35 %-al, a likopin 43 %-al csökkent. A sárgarépánál 55 %-os összes karotin és 57-57 %-os α és β karotin csökkenés volt. A gyümölcsök antocianin tartalmának vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a jelentős antocianin tartalommal rendelkező feketeribizli (1273 μg/g) és áfonya (878 μg/g) antocianin komponensei a kezeléseknek jól ellenállnak. A kezelések eredményeként csupán 13-19 %-os csökkenés volt tapasztalható, szemben a többi, alacsonyabb antocianin tartalmú gyümölcsökben bekövetkezett 40-60 %-os bomláshoz képest. Nyolcféle jam és háromféle zöldség por kísérleti termék előállítása során a laboratóriumi termékgyártások igazolták, hogy a választott nyersanyag keverékek kedvező kombinációkat jelentettek és az összetételtől függően, nagy fenol tartalmú és gyökfogó tulajdonságú, biológiailag aktív anyagokban gazdag, kedvező érzékszeri tulajdonságokkal bíró élelmiszereket tudtunk előállítani. Az élettanilag fontos négy szelén speciesz elválasztását (50 ng/ml) az alábbi ábrán mutatjuk be.


35

Éves jelentés – 2007. Standard oldat

1200

Se(IV) Se(VI)

beütés

1000

MSC SeMet

800

SeCys2

600 400 200 0 0

2

4

6

8

10

retenciós idő (perc) 50 ng Se/ml standard

A munka során szelénnel dúsított almalét illetve leves-port állítottunk elő. E második termék előállításához vizsgáltuk a közvetlen szilárd mintás addició, az oldatos addició illetve a porlasztás hatásfokát és homogenitását és megállapítottuk az optimális addició módszerét. Vizsgálatokat végeztünk a termékek homogenitásával és a szelén módosulatok stabilitásával kapcsolatban és megállapítható, hogy a kidolgozott technikák alkalmasak lehetnek szelénezett almalé illetve levespor előállítására.

További lépések A projekt kidolgozásának további szakaszában célszerű, és indokolt az alapanyag és késztermék vizsgálatok további folytatása, a jamok és szárítmányok előállítására további nyersanyag kombinációk kialakításának megalapozására. Szükséges a polifenol tartalomban gazdag termék csoport összetételének további finomítása, annak érdekében, hogy a tervezett jam és szárítmány porok cukortartalmát, és ezzel energiatartalmát, és glikémiás indexét csökkentsük a hagyományos termékösszetételhez viszonyítva. Ezzel párhuzamosan ezen termékek rosttartalmát, és ásványi anyag tartalmát növelni indokolt pld. csicsóka készítmények felhasználásával. További feladat a laboratóriumi kísérletek, termék előállítások eddigi tapasztalataira támaszkodva, a félüzemi dimenzió növelési fázis előkészítését célzó kísérletek megindítása. A szelénezett termékek előállításánál a hosszú távú stabilitásvizsgálatok eredménytől függően lehet a kutatás további irányait megszabni

Technológiai transzfer A kutatási téma kidolgozásában a Pacific Óceán Kft. és a GPS Powder Élelmiszer-feldolgozó Kft., mint alvállalkozók vesznek részt. Az alapanyag kombinációk kidolgozása, jam és por termékek előállítása és minősítése az alvállalkozókkal közösen történik. A különböző összetételű jamok előállításában a Pacific Óceán Kft.-vel, a zöldség porok előállításában pedig a GPS Powder Élelmiszer-feldolgozó Kft-vel dolgozunk együtt. Az előzetes tárgyalások alapján a kutatási eredmények iránt érdeklődést tanúsítanak a Rauch Hungária Kft. Budapest és a QickLine Kft, Budapest. Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

36


6. SZABÁLYOZOTT LÉGTERŰ TÁROLÁSI TECHNOLÓGIÁK ÉS CSOMAGOLÁSI ELJÁRÁSOK, FELTÉTELEK, TECHNOLÓGIÁK, SZABÁLYZÓK ÉS MONITOROZÓK KIDOLGOZÁSA Témavezető: Dr Balla Csaba Résztvevők •

Hitka Géza

•

Dalmadi István

•

Horti Krisztina

•

Dr. Sáray Tamás

•

Dr. Kovács Etelka

•

Csukáné Nemes Márta

•

Dr Fodor Péter

•

Gyepes Attila

•

Dr Woller Ágnes

•

Dr Tóth Árpád

•

Hanula Kövér Gabriella

•

Tamus Antal

•

Tamus Ariel

Célkitűzés A kutatás fő céljai a gyümölcsök, zöldségek biológiai aktivitásának, a kis oxigéntartalmú tárolási környezet hatásának és kinetikájának kutatása, az ULO szabályozott légterű tárolás O2 és CO2 küszöbkoncentráció fajpecifikus meghatározása, tárolási rendellenességek korai detektálásának fejlesztése. A célok megvalósításához kitűzött kutatási feladatok: −

Gyümölcsök és zöldségek érési folyamatainak, légzéskinetikájának elemzése, az O2 és CO2 függésének, O2 küszöbértékének és légzési kinetikájának vizsgálata. Vizsgálati módszer és mérőrendszer összeállítása a légzési folyamat detektálására. A mérőrendszer validálása és a vizsgálati termékek légzési mechanizmusának tanulmányozása, beleértve a légzés hőmérséklet és gázkoncentráció (O2, CO2) függésének vizsgálatát, a seblégzés kinetikájának elemzését.


37

Éves jelentés – 2007. −

Az érési folyamatok detektálási módszereinek elemzése, a roncsolás-mentes vizsgálati eljárások

alkalmazási

lehetőségének

feltárása,

és

az

infravörös

spektroskópia

alkalmazásának vizsgálata érési folyamatok detektálására. −

Módszerfejlesztés a szabályozott légtérben tárolt gyümölcsök gázterében lévő a termék minőségére utaló komponensek detektálására, vizsgálatok az érési folyamatok elemzésére és a romlási folyamatok korai felismerésére, a kis oxigénkoncentráció okozta élettani elváltozások felismerésére.

Elvégzett tevékenység 1. Mérőrendszer összeállítása légzési folyamat detektálására: A vizsgálatokhoz zárt rendszerű légzésmérő rendszer került összeállításra. Az érzékelők nagy érzékenységű (0-9999ppm) IR-CO2-érzékelőkl (Ahlborn- FYA600CO2HA tipus), a mért adatok rögzítése Ahlborn ALMEMO3 típusú, számítógéppel összekapcsolt adatgyűjtő segítségével történik. A kialakított rendszer alkalmas növényi minták nyitott, átáramoltatásos és zárt rendszerű légzésmérésére, a légzés kinetikai állandójának meghatározására. Elvégzett feladatok:

kajszifajták, japán szilvafajták, egyes hagyma és paprikafajták légzési

jellemzőinek, a légzés hőmérséklet és oxigénfüggésének és kinetikai állandójának meghatározása. 2. A közeli infravörös spektroszkópia (NIR) alkalmazási lehetőségének vizsgálata érési jellemzők detektálására és az érési folyamat roncsolásmentes nyomon-követésére A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek főbb komponenseinek (víz, fehérje, zsír, szénhidrát) szinte mindegyike rendelkezik abszorpciós sávokkal a 800-2500 nm-ig terjedő közeli infravörös tartományban. Elsősorban a hidrogén tartalmú csoportok megjelenő felhangjai nagyon fontos információk hordozói olyan szerves mátrixokról, mint a gyümölcsök, zöldségek, illetve azok minőségét meghatározó minősítő beltartalmi összetevői. A NIR spektrum által rögzített abszorbancia a hidrogént tartalmazó kötéseknek tulajdonítható a C-H, O-H, N-H kombinációknak megfelelő tartományokra. A gyümölcsökben és zöldségekben érés során lejátszódó biokémiai folyamatok döntően érintik a vegyületek hidrogén kötéséit és vegyületcsoportjait. Elemzésük a NIR spektrum jellemző tartományában a minőségváltozásra utaló spektrumformát és változást hordoznak. A módszer, mint roncsolásmentes vizsgálat alkalmas lehet az érési folyamatok ismétlődő, ugyanazon egyedek vizsgálatára és a folyamat vagy jellemző paraméter predikciós előrejelzésére. A NIR spektrum, mint adathalmaz csak megfelelő spektrumelemző módszerrel elemezhető. Fő cél, és ez egyben a vizsgálat tárgya is, megkeresni azt az értékelési módszert, melynek segítségével a NIR spektrum jellemzői és a gyümölcs érési folyamata között megfelelő korreláció található. A használt módszerek: főkomponens analízis (PCA), diszkriminancia analízis (CDA), adatredukciós módszerek PCA + CDA), polár minősítő rendszer (Polar Qualification System PQS), Spectrum Recognition Tool (SRT) módszere. Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

38

Éves jelentés – 2007. Vizsgált termékek: Vizsgálatba vont termékek: körte, banán, avokadó, papaya, paradicsom, kajszi. A termékek mindegyike klimakterikus légzést mutató, utóérő termék, alkalmas az érési a folyamat idő függvényében felvett NIR spektrumainak rögzítésére. Vizsgálati eszközök és módszerek és termékek A vizsgálat során az alábbi módszereket és eszközöket alkalmaztuk : −

NIR spektrum felvétele és rögzítése

METRINIR 1017 analizátorral 700-1700 nm

spektrumtartományban. −

Spektrumelemzés 400-1100 nm tartományban a PA 1101 pigmantanalizástorral, (gyártó: Control in Applied Physiology, Germany)

−

Akusztikus állománymérés

−

Húskeménység mérése penetrométerrel ( FTP327, FT- 011)

−

Oldható szárazanyagtartalom mérése, kézi refraktométerrel

3. Gyümölcsök érési folyamatainak elemzésre és a romlási folyamatok korai felismerésére érés és tárolás során, az élettani elváltozások okozta illó komponensek detektálásával. SZL tárolás technikai feltételeinek fejlesztése. Célkitűzés: gyümölcsök tárolás alatti fiziológiai változásai és a romlási folyamatok minél gyorsabban felismerése minőségi, termékbiztonsági, vagyis gazdasági hasznot és termelésbiztonságot nyújtó feladat. Különösen fontos ez az SZL tárolás területén, ahol a zárt rendszer a közvetlen megfigyelés lehetőségét szinte kizárja, vagy csak a vizuális megfigyelést teszi lehetővé. A kérdés az, hogy a gyümölcsben elinduló kedvezőtlen folyamatok előrejelzésére találhatók–e olyan specifikus kémiai anyagok, amelyek a minőségromlást ill. a mikrobás fertőzést egyértelműen előre jelezhetik. A szakirodalom áttekintése alapján a gyümölcstároló légterének on-line nyomon követése, egyes specifikus

komponensek

(pl.

metanol,

etanol,

acetaldehid,

észterek)

meghatározásával

(headspace/SPME/gáz- és tömegspektrometriai módszerrel) történhet. A módszer kidolgozásához szükséges a mintavétel, az SPME (Solid Phase Micro Extraction) kondíciók, a műszeres mérés, az adatrögzítés és az értékelés optimalizálása, a módszer validálása, majd a tesztelése a gyakorlatban. A vizsgálatok későbbi fázisában a sikeres detektálás alapján lehetőség nyílhat a mérőrendszert alarm funkcióra való beszabályozására. Vizsgált termékek és vizsgálati módszerek: Vizsgált termékek: Japán szilva, Autumn Sweet fajta. Vizsgálati módszer: a termékek szabályozott légterű tárolása 1,5 - 2 °C-on, 4 eltérő O2 és CO2 légtérben, 1-MCP etiléngátló szerrel és nélküle. A tárolás során meghatároztuk a termékek jellemző tulajdonságait: apadási-, romlási veszteség, refrakció, légzési jellemzők, állományjellemzők (akusztikus és penetrációs). A tárolás során SPME technológiával folyamatosan mintát vettünk és gázkromatográfiás elemzést végeztünk a termék fölött kialakuló gáztér illó komponenseinek meghatározására.


39


Eredmények Eredmények: Mintaként a körte és paradicsom NIR spektrumainak PQS rendszerben értékelt súlypontjainak időbeni változásai kerülnek bemutatásra. A vizsgálatba vont termékek fő jellemzője, hogy klimakterikus légzésük révén gyors utóérésre képesek. Eddigi vizsgálatok szerint a NIR, mint roncsolásmentes vizsgálati módszer csak bizonytalanul képes követni az érési folyamatot. Mind a spektrumelemzés, mind az értékelési rendszer fejlesztése további vizsgálatot kíván.

1. ábra Körte és paradicsom NIR spektrumának PQS módszerrel értékelt minőségi súlypontjainak változása a tárolás során. Eredmények −

A kezelések közül az 1% O2 térben, CO2 nélkül tárolt minta nyújtotta a legjobb tárolhatósági eredményt. A minták eltarthatósági ideje a kontroll kezelésnél (normál légtér) 28-30 nap. A szabályozott légtér 1 % O2 tartalom mellett 42 napos tárolhatóságot adott, míg az 1-MCP és a szabályozott légtér együttesen 60 nap eltarthatóságot eredményezett.

−

A SPME mintavételi technika, az adszorbeált gázfázist GC –vel elemezve bizonyította, hogy a kezelések eltérő illó komponensek megjelenését eredményezi a légtérben. A SPME technológia jó reprodukálhatóságot biztosított.

−

Az SPME mintavételi technikával adszorbeált gázkomponensek jól kimutatható eltérést adtak a romlási folyamatot mutató és a romlásmentes tételek között, jelezve, hogy a módszer alkalmasnak kínálkozik a folyamatok detektálására.

2. ábra Éretlen és ULO környezetben tárolt kajszi légterének gázkromatogramja


40

Éves jelentés – 2007. Az ULO környezetben tárolt kajszik gázkromatogramján az etilacetát (2,43 min) és az etanol (2,61 min), mint az anaerob légzésből származó melléktermékek jelentek meg.

A mérések időbeli

előrehaladtával az etilacetát koncentrációja nőtt, az etanolé pedig csökkent. Az így vizsgált minta 3 párhuzamosának belső standard szórása ± 10,7 RSD% volt. A normál körülmények között tárolt kajszik esetén a csúcsok más helyen, főleg a spektrum végén helyezkedtek el, anaerob melléktermékeket nem detektáltunk. A vizsgált mintákon az anaerob melléktermékek ilyen koncentrációban való megjelenése káros élettani elváltozást nem okozott.

További lépések A méréseink alapján SPME technológiát alkalmasnak ítéljük gyümölcsök illékony komponenseinek online vizsgálatára. Vizsgálataink során sikerült a környezeti tényezők zavaró hatását minimálisra csökkentenünk és a reprodukálhatóságot növelnünk. További terveink közt szerepel az eljárás hőmérsékletfüggésének vizsgálata, módszerfejlesztés a gyümölcsök oxigén-küszöbértékének meghatározására, a technológia továbbfejlesztése és adaptálása félüzemi illetve üzemi körülményhez. Céljaink között szerepel az illó komponensek analitikai meghatározása GC/MS technikával.

Technológiai transzfer A jelenlegi eredmények a kutatás kezdeti fázisának eredményei, közvetlen alkalmazásuk technológiai folyamat detektálására és elemzésére nem kiforrott. További vizsgálatok végzése indokolt a tárolási technológia paramétereinek validálására is.


41


7.

TERMÉKOSZTÁLYOZÓ BERENDEZÉS

ÉRZÉKELŐ-RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSA

Témavezető: Dr Fekete András

Résztvevők •

dr. Felföldi József

•

Firtha Ferenc

•

Gillay Zoltán

•

Zsomné Muha Viktória

Célkitűzés A tervezett munka célja olyan érzékelő rendszer fejlesztése, amely alkalmas a termék tömegének, állományának (keménység, sűrűség), felületi jellemzőinek, valamint belső fizikai jellemzőinek mérésére és meghatározására.

Az elvégzett tevékenzség összefoglalása A termék tömegének mérése, meghatározása A termék tömegének egyedi mérése erőmérő cellával megoldható, ennek kivitelezése a terméktovábbítás módszerétől és eszközétől függ. A termék tömege halmazban is mérhető, erre a feladatra elektronikus mérlegek, valamint szállítószalag mérlegek állnak rendelkezésre. További lehetőség a tömeg mérésére a közvetett eljárás, amikor a termék térfogatából – célszerűen látórendszerrel felvett képekből, az alakból és vetületi keresztmetszetből – számítjuk a tömeget. A termék állományának mérése, meghatározása Meghatároztuk a termék állomány mérésének lehetőségeit különböző kompressziós eljárásokkal laboratóriumi feltételek mellett, továbbá a hordozható kompressziós műszerekkel történő gyors, roncsolásmentes elven működő mérés feltételeit. Az állománymérés történhet kvázistatikus kompressziós eljárással. A kompressziós vizsgálati eljárás azt jelenti, hogy nyomófejet nyomunk a terménybe, vagy a terményt két párhuzamos lemez között nyomjuk, miközben mérjük az erőt és a deformációt. A kompressziós vizsgálati eljárások többségénél a behatolási sebesség igen kicsi és állandó értékű, ezért ilyen esetekben ez az eljárás kvázi-statikus. A kompressziós vizsgálat elvégzésére általában precíziós penetrométert használnak, amelyet számítógéppel működtetnek. Az ilyen kompressziós mérés eredményeiből többféle jellemzőt lehet meghatározni, így pl. a roncsolási erőt/nyomást, folyáshatárhoz tartozó erőt/nyomást, Young-féle rugalmassági Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

42

Éves jelentés – 2007. moduluszt, stb. Az eredményekből – a mérési módszertől függően - ezek mellett további jellemzőket, reológiai paramétereket is meg lehet állapítani, mint pl. a kúszási, kirugózási és relaxációs tulajdonságokat. Alkalmazható továbbá a kompressziós eljárás gyors roncsolásos mérésre, ennek az eszköze a Magness-Taylor-féle kézi penetrométer. Gyors roncsolásmentes mérésre használható az MGA-1091 elektronikus kézi penetrométer, amelyhez számítógép (Note Book, vagy Palm Top) csatlakozhat az eredmények feldolgozására, kijelzésére és tárolására. A dinamikus állománymérési módszerek különös előnye, hogy megfelelő kialakítás esetén roncsolásmentesek. Ezek az eljárások gyorsan terjednek, elsősorban a válogató-, osztályozó- és csomagológépekhez való alkalmazásuk lehetősége, ezekbe való beépíthetőségük miatt. A hagyományos, kompressziós keménységmérési módszerek mellett napjainkban egyre fokozódó érdeklődés nyilvánul meg az ún. dinamikus vizsgálati módszerek iránt, amelyek egyetlen rövid impulzussal, vagy gyorsan változó jelek sorozatával gerjesztik a vizsgált terményt és az anyag reakciója alapján (hullámterjedés, rezonancia, stb.) következtetnek a termény mechanikai jellemzőire. Ennek alapja, hogy a mechanikai rezgések kialakulása, terjedése – több más tényező mellett – keménységfüggő, tehát a dinamikus viselkedés információt hordoz az állományról. Ezeknek a módszereknek közös jellemzője, hogy igen kis energiájú gerjesztést alkalmaznak – tehát többnyire roncsolásmentesek – és, hogy a módszer jellegéből adódóan igen gyorsak. Ezek a módszerek két nagy csoportra oszthatók a termény rezgését elemző és az ütésvizsgálati eljárásokra. Az ütésvizsgálati módszer alkalmazásakor a terményt erő- vagy gyorsulás-érzékelővel felszerelt ütőfejjel ütjük meg. Az eredmények értelmezésére kialakított feltételezés szerint a létrejövő deformáció-tartományban (néhány tized-mm) a deformációval arányos erő ébred (F = D*x). Ezt megerősítették a precíziós penetrométerrel (SMS Texture Analyser) modellanyagokon és terményeken elvégzett mérések. Az ébredő erő viszkoelasztikus anyagoknál függ a sebességtől is, de a tapasztalatok szerint a vizsgált anyagokra ez a függés kismértékű, tehát közelítésként elfogadható. Ez viszont a harmonikus rezgőmozgás alaphelyzete, tehát ideális esetben a kalapács mozgásának első szakasza egy szinuszhullám negyed-periódusának feleltethető meg. A teljes periódusidő: T=2 (m/D)1/2, ahol m a kalapács tömege, D a termény keménységére jellemző „rugóállandó”. A viszonylag kis tömegű, alacsony viszkozitású paprikamintákra (1. ábra) a módszer jól alkalmazhatónak bizonyult.


43


1. ábra. Paprikaminták ütésvizsgálata A termék felületi jellemzőinek (elváltozásainak) mérése, meghatározása Vizsgáltuk a termék felületi jellemzőinek (elváltozásainak) mérésére alkalmazható különböző optikai eljárásokat, különös tekintettel a számítógépes látó rendszerre és a képfeldolgozásra. Az optikai vizsgálati módszerek az elmúlt egy-két évtizedben jelentős mértékben fejlődtek, ezek közül többet már gépeken, gépsorokon, sőt mobil gépeken is alkalmaznak. Az optikai eljárások alkalmazhatók az alak és méret, a szín, a felületi érdesség, valamint a termény beltartalmi jellemzőinek a becslésére, vagy szabatos meghatározására. A módszer lehet fényreflexiós, transzmissziós, színmérési, képelemzéses, valamint NIR (közeli infravörös sugárzásos), stb. A számítógépes látórendszer két alapvető egysége a hardver és a szoftver. A hardver főbb részei a következők: megvilágítás, videokamera, képdigitalizáló kártya és számítógép. A szoftverrel végezhető a digitalizált kép feldolgozása és annak az elemzése a feldolgozás, ill. elemzés céljától függően. A számítógépbe való képbevitel a számítógép képbeviteli mérőkártyáján keresztül történik. Ezt követően valósítható meg a kép tárolása valamilyen célszerű formátumban (pl. JPEG, stb.), majd a kép előfeldolgozása, ami esetleg képátalakítással is jár. Ezután történik meg a tényleges képfeldolgozás, ehhez a képfeldolgozás céljától függően kereskedelmi szoftver, vagy speciális célszoftver használatos. Ennek eredményeként nyerhetők ki a szükséges kvantitatív és/vagy kvalitatív információk. A termény alakjának és méretének megállapítására és ennek megfelelő szétválasztására számos hagyományos eljárás és eszköz létezik (szita, rosta, tömegmérés, elektronikus mikrométer, kaliber, stb.). Az elektronikai és számítástechnikai eszközök fejlődése új lehetőségeket nyitott meg az alak és a méret megállapítására. Ezekre a feladatokra alkalmas korszerű eszköz a látórendszer, a képfelvétel látórendszerrel, valamint a képfeldolgozás. A szín mérésének klasszikus módja a spektrofotométerrel végzett mérés. Másik eljárás a látórendszerrel és képfeldolgozással történő mérés, ekkor a terménynek nagyobb felületét tudjuk Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

44

Éves jelentés – 2007. vizsgálni és erre vonatkozóan tudunk átlagos színt, valamint színkomponenseket megállapítani. A céltól függően mindkét módszer hasznos lehet. A színmérés alkalmazható az érettség becslésére és meghatározására. Ezeknek az eljárásoknak az egyszerűsített változatait alkalmazzák a különböző szín szerinti osztályozó gépeken. A termény felületének a vizsgálata történhet a felület fényessége, vagy matt jellege alapján. Ezzel jellemezhető lehet pl. az alma felszínének viaszossága, legyen az természetes, vagy mesterséges. A termény állapotának – érettségének, vagy túlérettségének – fontos jellemzője lehet a felület egyenetlensége, ami az érdességben, vagy a ráncosságban nyilvánul meg. Ez különösen figyelemreméltó lehet alma esetén. Az alma tárolása során az almafelület ráncosodásának megjelenéséből lehet következtetni a tömegcsökkenésre, valamint a minőség romlására. A ráncosodás érzékelése számítógépes látórendszerrel érintkezésmentesen megoldható. A felületi ráncosodás érzékelésére kidolgozott optoelektronikai eljárással meghatározott fekete/fehér viszony és a tárolási idő, valamint a fekete/fehér viszony és a tárolás során bekövetkezett

tömegcsökkenés

között

szoros

összefüggést sikerült

megállapítani.

Ebből

következik, hogy a felületi érdesség alapján is becsülhető egyes termények minősége, minőségváltozása. A termék belső fizikai jellemzőinek (elváltozásainak) mérése, meghatározása A termék belső fizikai jellemzőinek (elváltozásainak) mérésére jól használható eljárás a NIR technika, a hiperspektrális képfeldolgozás, valamint folyékony élelmiszereknél az elektronikus nyelv. A NIR (Near Infrared Reflection) eljárást a termék beltartalmi jellemzőinek a meghatározására már évtizedek óta sikeresen alkalmazzák. Az esetek túlnyomó részében a minta előkészítése roncsolásos módszerrel történik. Számos törekvés van azonban a NIR eljárásnak gyümölcs és zöldség beltartalmi jellemzőinek roncsolásmentes mérésére, valamint folyékony élelmiszerek mérésére. A hiperspektrális képfeldolgozás egészen új és ígéretes eljárás. Alkalmas arra, hogy adott felület mentén megállapítható legyen egyes pontokra jellemző spektrum. NIR kamerával végzett hiperspektrális képfeldolgozással sikerült a nedvességtartalom sárgarépaszelet felülete mentén való változását megállapítani. A vizsgált répaszelet 900 – 1750 nm hullámhossz tartományban mért relatív reflexióját a hullámhossz és a szeletátmérő függvényében a 2. ábrán mutatjuk be. Sikerült összefüggést találni reflexió és a nedvességtartalom között. NIR kamerával végzett hiperspektrális képfeldolgozási kísérletekkel két almafajtán sikerült a zúzódás jellegére vonatkozóan jelentős eredményt elérni. Az eredményekből megállapítható volt mind a friss, mind a régebbi zúzódás. A zúzódás különösen az 1000 és 1340 nm hullámhossz tartományban volt jól érzékelhető. A reflexió mértéke nemcsak a zúzódás jellegétől, hanem az almafajtától is függött.


45


2. ábra. Sárgarépaszelet reflektanciája a hullámhossz és a szelet átmérőjének függvényében Az elektronikus nyelv jól alkalmazható folyékony élelmiszerek minőségi jellemzőinek mérésére, referenciától való eltérés megállapítására, valamint különböző ízhibák azonosítására. Kedvező eredménnyel lehetett alkalmazni tejtermékekhez, gyümölcslevekhez, valamint egyéb italokhoz.

Fontosabb eredmények ismertetése Megállapítottuk, hogy a termék tömege szállítószalagon halmazban jól mérhető, de az egyes termékek folyamatos on-line egyedi mérése az adott feladatra orientált megoldás fejlesztését igényli. Megállapítottuk, hogy a kompressziós eljárások általában nagy pontosságú laboratóriumi mérést tesznek lehetővé, ezért előnyösen használhatók gyors, roncsolásmentes elven működő műszerek kalibrálására. A hordozható kompressziós műszerekkel gyors mérés végezhető, de pontosságuk elmarad a laboratóriumi műszerek pontosságától. A kompressziós eljárások nem alkalmasak válogató-, osztályozó és csomagológépekbe való beépítésre. Megállapítottuk,

hogy

a

dinamikus

módszerek

megfelelő

kialakítás

esetén

roncsolásmentesek. Ezek az eljárások nemzetközi szinten sem kiforrottak, még kialakulóban vannak. A vizsgálatok eredményeinek értelmezése rendkívül sokféle. Ennek ellenére a dinamikus eljárások gyorsan terjednek, elsősorban a válogató-, osztályozó- és csomagológépekhez való alkalmazásuk lehetősége, ezekbe való beépíthetőségük miatt. Megállapítottuk, hogy a termék felületi jellemzőinek (elváltozásainak) mérésére jól alkalmazhatók a különböző optikai eljárások, elsősorban a számítógépes látó rendszer és a Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

46

Éves jelentés – 2007. képfeldolgozás. Ezek az eljárások sok tekintetben még nem kiforrottak, több megoldás fejlesztése van folyamatban. Tény, hogy ezek az eljárások jól használhatók a termék alakjának és méretének, színének, valamint felületének elemzésére, kedvező esetben - további fejlesztés révén - ezeknek a jellemzőknek a folyamatos on-line mérésére is. Megállapítottuk, hogy a termék belső fizikai jellemzőinek (elváltozásainak) mérésére jól használható a NIR technika, a hiperspektrális képfeldolgozás és az elektronikus nyelv. Ezek az eljárások nemzetközi szinten sem kiforrottak, még kialakulóban vannak, sok a tisztázatlan kérdés. Ugyanakkor belátható, hogy ezek az eljárások, valamint ezek alapján fejleszthető célra orientált módszerek alkalmasak lehetnek a termékek folyamatos on-line mérésére is.

További lépések A 7. részfeladat keretében a cél autonóm mérőkészülék kialakítása és vizsgálata. Az elvégzendő feladat a minőséget objektíven mérő automatikus működésű autonóm mérőkészülék kialakítása, az autonóm mérőkészülék alkalmazhatóságának vizsgálata, valamint felügyeleti rendszer fejlesztése, különös tekintettel a rendszerhez kapcsolódó optoelektronikai érzékelők alkalmazására. Feladatok részletezése Termék tömegének és/vagy méretének mérése, meghatározása - kereskedelmi elektronikus mérleg adaptálása a termék továbbítása során történő folyamatos méréshez. A termék állományának mérése, meghatározása - referencia módszer fejlesztése termékek állományának laboratóriumi mérésére, valamint roncsolásmentes

módszer

fejlesztése

a

termék

továbbítása

során

történő

folyamatos

állománymérésre. A termék felületi jellemzőinek (szín, elváltozás) mérése, meghatározása - optikai eljárások fejlesztése a termék felületi jellemzőinek egyedi mérésére és az optimális eljárás kiválasztása. A termék belső fizikai jellemzőinek mérése, meghatározása -

optikai

eljárás

fejlesztése

(VIS,

NIR,

lézer,

hiperspektrális)

és

elektronikus

nyelv

alkalmazhatóságának kiterjesztése a termék belső fizikai jellemzőinek (elváltozásainak) mérésére és a célnak legjobban megfelelő eljárás kiválasztása.

Technológiai transzfer A fejlesztés eredményeként kialakuló módszerek és eszközök hasznosítása elsősorban a következő területeken várható: a kertészeti termesztésben, a terménytárolásban, az áruátvételnél (áruházláncok), valamint a feldolgozásban és az azt követő minőségellenőrzésben.


47


8 .„SOUS – VIDE” TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE, OPTIMÁLÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Témavezető: Dr Balla Csaba

Résztvevők •


•

Dalmadi István

•

Horti Krisztina

•

Magyarné Horváth Kinga

•

Koncz Kálmánné

•

Pásztorné Huszár Klára

•

Polyákné F. Katalin

•

Vén Csilla

•

Jónás Gábor

Célkitűzés A fogyasztói elvárások a feldolgozott és tartósított élelmiszerek viszonylatában egyre kritikusabbak a tartósítószerek, mesterséges adalékanyagok, a színező és ízesítő szerek tekintetében, és a fogyasztók nagyobb előnyben részesítik a magasabb táplálkozási értéket nyújtó, a természetes érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező élelmiszereket. Ezért az érzékszervi és táplálkozási jellemzők megtartása érdekében a kíméletes élelmiszertechnológiai eljárások a hagyományos eljárások helyettesítését célozzák. A kíméletes technológiák egyik, napjainkban egyre terjedő megvalósulási formája a vákuumfőzés elvét követő „sous-vide” technológia.

A „sous-vide” a

felhasználási célokhoz igazodó kíméletes kezelési eljárás, melynek alkalmazásával elsődleges cél a kiváló minőségmegőrzés mellett az élelmiszerbiztonsági feltételeknek való megfelelés, a termék alkalmazásában rejlő élelmiszerbiztonsági kockázatok minimális szintre csökkentése. E fő elvárás mellett nem hanyagolható el a termék - mint étel - további konyhatechnológiai feldolgozásának szempontjai és igénye, mint pl. az íz alakítása mellett a megfelelő állomány elérése. Ismert tény, hogy kinetikailag a hőpusztulás folyamatát nemcsak a mikroorganizmusokra, hanem az állományváltozás folyamataira is alkalmazni lehet. Különösen igaz ez olyan esetekben, ahol a hőkezelés a különböző jellegű termékek esetében azonos csomagolóanyagban történik, vagyis a


48

Éves jelentés – 2007. konyhatechnológiai alkalmazás során kevés lehetőség kínálkozik korrekciós főzési műveletek végzésére. E szempontokhoz igazodva a témakör ez évre tervezett kutatási programjában a fő célkitűzés volt a

„sous

vide”

technológia

során

alapanyagként

számításba

kerülő

zöldségfélék

állományváltozásának hőkezelési-idő és -hőmérséklet összefüggés-kinetikai elemzése, illetve olyan mátrix

felállítása,

melynek

segítségével

a

mikroorganizmusok

pusztulását,

valamint

az

állományváltozást előidéző hőkezelés azonos elvek szerint közelíthető meg.

Elvégzett tevékenység összefoglalása 1) Gyökérzöldségfélék állományprofil analízise: A sous-vide technológia igényeihez igazodó kísérleti mátrixban sárgarépa és burgonya állományprofil analízisét vizsgáltuk, INSTRON 4302, és SMS (TA.XT.plus) állománymérő készülékekkel (1. ábra)

1. ábra Hőpenetráció és állományprofil analízis 65 °C

75 °C

85 °C

0,4

0,4

0,35

0 ,35

0,35

0,3

0,3

0,3

0,4

0,25 0,2 0,15

Rupture stress (MPa)



Rst (MPa) measured

0 ,25 0,2 0 ,15 0,1

0,1

0

40

Tim e (m in)

60

0,15

Ps t B (MPa) f itted

0 20

0,2

0,05

Rs t A (MPa) f itte d

Rs t B (MPa) f itted 0

0,25

Rs t (MPa) meas u red

0 ,05

Rs t A (MPa) f itted

Rst B (MPa) fitted

0,1

Rs t (MPa) meas ured 0,05

Rst A (Mpa) fitted

80

0 0

20

40

60

80

Tim e (m in)


0

20

40

60

80

Time (min)

49

Éves jelentés – 2007. 2. ábra Sárgarépa minták szakítószilárdsága a hőkezelési hőmérséklet és a hőkezelési idő függvényében 4,5

termék

esetében

a

hőmérséklet

és

az

4,0

alkalmazott műveleti idő növekedésével a szakítási

3,5

feszültség és a roncsoláshoz szükséges penetrációs erő

3,0

a hőmérséklet és a műveleti idő növelésével egyre intenzí-vebben csökken. A görbék negatív exponenciális összefüggést mutatnak és két szakaszra bonthatók. Az

65°C

2,0 1,5

gyorsabb.

0,5

tulajdonságok

változására

a

hatással

mechanikai

van

a

85°C

2,5

1,0

hogy

75°C

90°C

előfőzés első szakaszában („főzési szakasz”) a változás Feltételezhető,

70°C 80°C

ln penetrációs erő, N

Mindkét

főzési

0,0 0

5

10

15

20

25

30

35

hőkezelési idő, perc

folyamat, a hőkezelés megváltoztatja a sárgarépa/burgonya sejtmembránjának

3. ábra Burgonya minták penetrációs értékei a hőkezelési hőmérséklet és a hőkezelési idő függvényében

sejtjei és

a

szállítóedény-

nyalábok mechanikai és diffúziós tulajdonságait, a sejtek turgor állapotát.

Emiatt a termék

hőkezelés során puhul. Technológiailag e szakasz a meghatározó. Az ezt követő állományváltozás kismértékű, technológiai szerepe a sous-vide eljárásban jelentéktelen. („maradék szakasz”).

2) Zöldségfélék hőkezelés hatására bekövetkező állományváltozásának kinetikai elemzése A feldolgozási folyamat alatt a termékek állománya

az előbb említetteknek megfelelően

dinamikusan

elérése

változik.

Az

optimális

termékminőség

érdekében fontos annak ismerete, hogy az egyes technológiai lépcsők milyen változásokat okoznak az állományban. A hőkezelés során tapasztalt állományváltozás leírására az elsőrendű kinetika jól használható. Kísérletek bizonyítják, hogy az állományváltozás kinetikai leírására alkalmas az arrheniusi kinetika (1-7 egyenletek), ahol: X = a vizsgált komponens jellemző tulajdonságváltozása (koncentráció) az idő (t) függvényében, k = a sebességállandó, X 0 a vizsgált komponens kezdeti koncentrációja vagy jellemzője a t=0 időpontban. F a "t" hőkezelési idő után mért penetrációs vagy

− dX (1) = k ⋅t dt ln X = ln X 0 − k ⋅ t (2)

(3) F = F0 ⋅ e − k⋅t ln F = ln F0 − k ⋅ t (4) k = k 0 ⋅ e −E

R ⋅T

(5)

E (6) R ⋅T E = R ⋅ T (ln k 0 − ln k ) (7)

ln k = ln k 0 −

szakítási erő [N], „k” pedig az állományváltozás sebességi állandója. Az

állományváltozás

kinetikai

állandója

(„k”

értéke)

hőmérsékletfüggő.

A

különböző

hőmérsékleteken meghatározott sebességi állandók alapján az aktiválási energia (E) számítható A vákuumcsomagoltan hőkezelt sárgarépa és a burgonya állománya kinetikai alapokon az aktiválási energiával jellemezhető. Méréseink szerint a (7) egyenlettel meghatározott aktiválási


50

Éves jelentés – 2007. energia az első puhulási szakaszra sárgarépánál 137,8 kJ/mol (±12,8), burgonyánál 175,46 KJ/mol (±15,3), jelezve, hogy a két termék eltérő módon viselkedik a hőkezelés hatására. 0

0

-1

-1

ln k

ln k

-3

-3 -4 -5

y = -21104x + 56,724 2 R = 0,9479

-2

y = -16213x + 42,459 2 R = 0,9831

-2

-4 -5 -6

E* = 16213 * 8,314 = 134,794(kJ / mol )

E* = 21104 * 8,314 = (175,46kJ / mol )

-7

-6 0,00270

0,00275

0,00280

0,00285

0,00290

0,00295

0,00270

0,00300

0,00275

0,00280

0,00285

0,00290

0,00295

0,00300

1/T (1/K)

1/T (1/K)

4 ábra Sárgarépa és burgonya hőmérséklet – állomány kapcsolatának aktiválási energiája

3) Zöldségfélék érzékszervi tulajdonságainak hőkezelés okozta változásai minták

állományának

organoleptikus értékelése során a

45

nyers

konyhatechnológióban alkalmazott kerültek

35

állománykategóriák kialakításra,

meghatározásra

került

szilárdság

kissé előfőzött

és ezek

objektív fizikai jellemzője mint a szakítási

40

és

a

előfőzött

penetrációs erő, N

A

főtt pürésíthető

penetrációs erő (5. ábra).

30 25 20 15 10 5 0 0

5

10

15

20

25

30

35

hőkezelési idő, perc 65°C

70°C

75°C

80°C

85°C

90°C

5. ábra A sous vide kezelések hatása a penetrációs erőre és a szubjektív állomány jellemzőkre 4) A különböző hőkezeléssel elért állomány tárolási stabilitásának vizsgálata A főtt ízt és állományt különböző hőmérsékleteken és főzési idővel kialakítva vizsgálatot végeztünk az állomány – tárolási idő stabilitására. Az 6. ábra jól szemlélteti, hogy a különböző módon elért állomány a tárolás során jelentősen nem változott.


51

Éves jelentés – 2007. Az optimal hőkezelés megállapítása 0,40

0,30

Szakítószilárdság változása tárplás során 4- 5 °C-on 0,14 0,12

65°

Szakítószilárdság (MPa)

Szakítószilárdság (MPa)

0,35

Optimális hőkezelési idők 95 °C 7 - 8 min 90 °C 17-18 min 85 °C 24 -25 min 80 °C 31- 32 min 75 °C 62-63 min

0,25 70°C

0,20 0,15

75°C

80 °C

0,10

85 °C

0,05

0

10

20

95 °C 90°C

0,08

85°C 80 °C

0,06

75 °C 0,04 0,02

90 °C 95 °C

0,00

0,1

0

30

40

50

60

0

70

5

Hőkezelési idő (perc)

10

15

20

25

Tárolási idő (nap)

6. ábra Sous-vide sárgarépa állománystabilitása 5) Mikrobiológiai vizsgálatok A

különböző

hőkezelés

hatására

N yersen csomagolt

85 °C-on 17 percig hőkezelt 9

tárolás

a

8

8

változására

7

7

jól

6

6

illusztrálja, hogy a kíméletes kezelés

5

5

során

telepképző

megfigyelhető,

egységekre

példaként mutatjuk a 7. ábrát. Ez

párosítva a kis hőmérsékletű tárolással, jelentős eltarthatósági idő növekedést

4

3

2

2

1

alapján feltételezhető, hogy a sous-vide

0

hőterhelés

mellett

már

kismértékű is

gyorsan

1 0

termékek előállítása során a hidegtűrő, okozók

4

3

eredményez. A mikrobiológiai ismeretek

romlást

cfu/g

9

cfu/g

kialakuló mikrobiológiai állapotot, és a

4

7

11

0 raw

0

Tárolási idő (nap) 10°C

5°C

2°C

10°C

5°C

3 7 10 14 Tárolási idő (nap)

18

28

2°C

7. ábra Mikrobiológiai változások tárolás során

inaktiválódnak. Így a sous-vide kezelés tartományában végzett hőkezelés során a kellő állományváltozáshoz szükséges hőterhelés biztosítja az elegendő mikrobiológiai pusztítást.

További lépések Sous-vide technológiával tartósított növényi eredetű termékek tárolhatósági vizsgálatai az eltarthatósági idő becslésére, a romlási folyamatok detektálása. Módszer fejlesztés a romlás előrejelzésére. A folyamat HACCP pontjainak meghatározása, és a jó gyártási és higiéniai gyakorlat elvének kidolgozása.


52


o Állati eredetű alapanyagok állományváltozásának kinetikai és organoleptikus elemzése, a sous- vide eljárás paraméterei technológiai mátrixának meghatározása.

Technológiai transzfer A részfeladat során kidolgozásra került a növényi eredetű alapanyagok állományváltozásának kinetikai modellje, melynek segítségével a sous-vide technológiával előállítandó termékek állománya és mikrobiológiai jellemzői tervezhetők, és a technológia fejleszthető.


53


9. TERMÉKHŐMÉRSÉKLET NYOMONKÖVETÉSE

Témavezető. Dr Balla Csaba

Résztvevők •

Friedrich László

•

Horti Krisztina

•

Vén Csilla

•


•

Dalmadi István

•

Polyákné dr Fehér Katalin

•

Jónás Gábor

Célkitűzés Az élelmiszerek felhasználásának és fogyasztásának hosszú távú trendjében a fogyasztás helyének és idejének jelentős függetlenedését prognosztizálják a termelés és előállításának helyétől és idejétől. Napjainkban egyre nagyobb mértékben terjed az iparszerűen előállított és kíméletes tartósítási technológiával előállított élelmiszerek felhasználása. A hűtés, mint az egyik legkíméletesebb fizikai élelmiszer-tartósító eljárás célja, hogy az élelmiszer fiziko-kémiai és biológiai

elváltozásainak

szabályozásával

a

romlási

folyamatokat

gátolja,

csökkentve

a

minőségromlás sebességét, növelve az eltarthatóságot. A fogyasztói elvárások a feldolgozott és tartósított élelmiszer viszonylatában egyre kritikusabbak, és nagyobb előnyben részesítik a magasabb táplálkozási értéket nyújtó, a természetes érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező élelmiszereket. Ezért a kíméletes élelmiszertechnológiai eljárások a hagyományos eljárások helyettesítését célozzák az érzékszervi és táplálkozási jellemzők megtartása érdekében. A

kíméletes

technológiák

velejárója,

hogy

az

élelmiszeralkotók

kímélése

egyben

az

élelmiszerbiztonságot veszélyeztető mikroorganizmusok túlélésének lehetőségét nem zárja ki. Ezért az élelmiszer forgalmazás rendszerében e termékek kiegészítő védelme a kis hőmérséklettel érhető el. Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

54

Éves jelentés – 2007. Az élelmiszer-előállítás és forgalmazás során általános követelmény, hogy a hűtött élelmiszer minőségromlás és élelmiszerbiztonsági kockázat nélkül jusson el a fogyasztóhoz. Ez akkor valósulhat meg, ha az élelmiszer hőmérséklete a hűtőláncban a termelés helyétől és időpontjától annak fogyasztásáig, az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető hőmérsékleti határérték alatt van. A hűtőlánc megszakadása minőség romláshoz és élelmiszerbiztonsági kockázathoz vezet, aminek a hátterében a nagyobb hőmérsékleten felgyorsuló mikrobiológiai folyamatok állnak. Általános tapasztalat, hogy a romlást okozó és a patogén mikroorganizmusok szaporodási sebessége a 68°C feletti tartományban jelentősen megnő, illetve a toxintermelés beindulásával az ételmérgezés lehetősége áll fenn. Kis hőmérsékleten a mikroorganizmusok anyagcseréje lelassul, de nem áll le. A minimális szaporodási hőmérséklet tekintetében a mikrobák különbözősége miatt a hőmérsékleti skála

széles.

A

hűtött

mikroorganizmusok

élelmiszerek

játsszák,

amelyek

romlásában között

legnagyobb

manapság

a

szerepet

figyelem

a

pszichrotróf

központjában

az

élelmiszermérgezést okozó Listeria monocytogenes áll. A hűtőlánc, amely a kívánt hőmérséklet biztosítására hivatott, magában foglalja a hűtéshez szükséges raktárakat, hűtéstechnikai berendezéseket, a szállításhoz, az áru elosztásához szükséges járműveket, készülékeket, valamint a háztartási hűtőbútorokat. A hűtőláncban a hőmérséklet idő- és térbeli változása regisztrálásának hagyományos technikái adottak. Ezek fő jellemzője, hogy a hőmérsékletérzékelő szenzorok jeleit elektromos jellé alakítják, melynek rögzítése írott vagy számítástechnikailag rögzített formában lehetővé teszi a hőmérsékleti profil utólagos ellenőrzését és az élelmiszerbiztonsági kockázat értékelését. E megoldások általános jellemzője, hogy az adathordozó kiolvasása, és az adatállomány értékelése nehézkes, és az élelmiszerbiztonság megítélése pontatlan. A rádiófrekvenciás azonosítás és monitorozás (RFID) A rádiófrekvenciás (RFID, Radio Frequency Identification) azonosítás ma nem számít újdonságnak. A szélesebb körű gazdasági célú alkalmazását (logisztika) az utóbbi évek technológiai fejlődése, az EPC (Electronic Product Code – Elektronikus Termék Azonosító) kialakítása és a fokozatosan csökkenő előállítási árak hatására komoly szerepet tölthet be az ellátási láncok – és annak egyes részeinek, például raktárak, kereskedelmi egységek – folyamatainak fejlesztésében, tökéletesítésében. Az utóbbi évek fejlesztései az egyszerű adathordozó szerep mellett a folyamatos adatrögzítés lehetőségét is megteremtették, és egyre nagyobb intenzitással folyik a hőmérséklet nyomon követésére alkalmas rendszerek fejlesztése. A

rádiófrekvenciás

1. ábra: A rádiófrekvenciás azonosító rendszer


55

Éves jelentés – 2007. azonosító és adatrögzítő címkék, kártyák (tag, label) egy mikrochipet, és az adattovábbításhoz szükséges antennát tartalmaznak. A memóriában tárolt adatok rádióhullámok útján továbbítódnak az író/olvasó egységbe egy előre meghatározott frekvencián. A rádióhullámmal történő adattovábbítás miatt az olvasó egységnek nem kell közvetlen kapcsolatba kerülnie az adatot tároló kártyával. A távolság, amiről a kártya leolvasható a használt frekvenciától függ. Az azonosító kártyákat, címkéket – attól függően, hogy milyen hordozóanyagon és milyen burkolattal látják el – különféle területeken lehet alkalmazni. A hőmérséklet-szenzorral kombinált adathordozó kártyák – a nyomon-követésen túl – lehetőséget adnak az élelmiszeriparban történő felhasználásra. Alkalmazásukkal feltérképezhető a hűtőlánc elemeinek (hűtőtárolók, hűtőpultok stb.), valamint a hűtést, hűtve tárolást igénylő élelmiszerek hőmérsékletének időbeli alakulása a hűtőláncban tartózkodásuk során. A kutatás fő céljai: ¾

Az

elektromos

címkézés

nyomonkövetésére

alkalmazása

hűtőláncban.

Hűtött

a

élelmiszerek

élelmiszerek

hőmérsékletváltozásának

hőmérséklet

nyomonkövetési

rendszerének kidolgozása, ¾

A hűtött élelmiszerek élelmiszerbiztonsági kockázatána valós hőmérséklet előélet szerinti meghatározása.

A RFID rendszer termékszállítási és értékesítési feltételek közötti

alkalmazhatóságának értékelése, a hűtésigényes termékek hőmérsékletprofiljának nyomon követésére ¾

A rendszer fejlesztése a mikrobiológiai predikció, a kockázat gyors meghatározására.

Elvégzett tevékenység 3. RFID rendszer hőmérsékletmérési jellemzőinek értékelése.

3. ábra RFID azonosító elhelyezése

2. ábra RFID kártya és leolvasó kapu

A méréseinket KSW-Variosens® Basic rádiófrekvenciás (RFID) hőmérséklet-regisztráló kártyákat használtunk.. Mérési tartománya Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

56

Éves jelentés – 2007. -20°C...+50°C (hiba ±0,5°C), memóriája 7680 bit, ami 720 adatpont tárolását teszi lehetővé. A kártya és az olvasó egység közötti kommunikáció 13,56 MHz frekvencián történik. A kártya rugalmas műanyagból készült, öntapadó felülettel, így termékek felületére is könnyen rögzíthető. A vizsgálathoz 199 kártyát használtunk és fő célunk a hőmérsékletmérés pontosságának és reprodukáló képességének meghatározása volt. 4. Alkalmzástechnológiai vizsgálat Célunk annak vizsgálata, hogy valós körülmények között (áruházi hűtőregálok hőmérsékletének, illetve az ott elhelyezett termékek hőmérsékletének nyomon követésére való alkalmasságot értékeljük. Vizsgálataink valós élelmiszereken és áruházi értékesítésben végeztük.

Eredmények összefoglalása Mérési jellemzők értékelése A kalibrációt olvadó jégre 1.táblázat

(0°), valamint 5, 10, 15 és 20°C-os

vízre

viszonyítási

alapozva,

a

hőmérsékleteket

ELLAB

hőmérsékletmérő

rendszerrel mérve, a hőmérséklet kalibráció jellemző formáit a 4. ábra,

a

199

jellemzőit tartalmazza.

RFID

az

1. A

kártya táblázat mérések

eredményi az alábbiak: ¾

A

hőmérsékletmérési

hiba

kártyák száma (db) 10 14 19 25 39 62 86 111 136 153 162 172 27

RFID kártyák hőmérséklet kalibrációs jellemzői kártyák száma (db) 10 4 5 6 14 23 24 25 25 17 9 10 27

kártyák megoszlása % 5,0 2,0 2,5 3,0 7,0 11,6 12,1 12,6 12,6 8,5 4,5 5,0 13,6

Kalibrációs eltérés tengelymetszékben tm<-0,1 tm<0 tm<0,1 tm<0,2 tm<0,3 tm<0,4 tm<0,5 tm<0,6 tm<0,7 tm<0,8 tm<0,9 tm<1,0 tm>1,0

szórástartománya: -0,2+1,7 °C, ¾

az RFID adatgyűjtő kártyák jellemző hibája +0,6°C és +0,7°C (Ez egybevág a gyártó által megadott jellemző hibával).

A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kalibráció rögzített hőmérsékleti adataira a linearitás jellemző, a kalibráció alkalmazásnál egyszerű lineáris függvénnyel a kártyahiba korrigálható. A kártyák hibájára mintegy 50 %-ára a párhuzamos eltolódás a jellemző. Az össze és széttartás, ahol a kalibráció önmagában a tengelymetszék korrigálásával nem oldható meg, közel egymással azonos arányban jelentkezik.


57


25

y = 1,007x + 0,698 R2 = 0,9999

20

Kártya azonosító 5095

Kártya azonosító 5088

Kártya azonosító 5057 25

25

y = 1,0293x + 0,2765 R2 = 1

20

15

15

15

10

10

10

5

5

5 0

0

0 -5

0

5

10

15

20

25

-5

0

5

10

15

20

25

-5

0

Ellab 5088 Lineáris (5088) Lineáris (Ellab)


5

10

15

20

25

-5

-5

-5

y = 0,9665x + 0,9523 R2 = 0,9999

20


4. ábra RFID kártyák tipikus kalibrációs jellemzői Alkalmazástechnológiai jellemzők A mérőkártyák vizsgálatára valós élelmiszereken és áruházi körülmények között került sor. Elemeztük, hogy a kártyák elhelyezése milyen mértékben befolyásolja a jellemző hőmérsékleti adat gyűjtését, illetve a mért hőmérsékleti jellemzők alapján kellő információ szerezhető-e a vizsgált objektumról (élelmiszerhőmérséklet, hűtőlevegő hőmérséklet, leolvasztási ciklus paraméterei). A kártya alkalmazásáról és a rögzített adatokról mintaként az 5. ábrát prezentáljuk.

5. ábra RFID mérőkártya alkalmazása kereskedelmi hűtőregál hőmérsékleti jellemzőinek rögzítésére Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy az általunk alkalmazott kártyák alkalmazástechnikai jellemzői, a hőmérséklet adatrögzítési rendszere, alkalmasnak ígérkezik a hűtött élelmiszerek hőmérsékleti jellemzőinek rögzítésére.

További lépések ¾

Az alkalmazástechnikai vizsgálatok folytatása valós körülmények között, a hűtőlánc elemeiben, és a teljes logisztikai rendszerében


58

Éves jelentés – 2007. ¾

Az adatrögzítés és az adat kiolvasás rendszerének fejlesztése, hőmérséklet nyomonkövetési rendszer rendszertechnikai elemzése.

¾

Közreműködés a mikroorganizmusok dinamikus perdikciós modelljének fejlesztésében az RFID adatrögzítési rendszerre alapozva

Technológiai transzfer A vizsgálat jelenlegi szakaszában a technológiai transzfer nem valósult meg. További alkalmazástechnológiai vizsgálat és elemzés szükséges a rögzített hőmérsékleti profil és a valós élelmiszerbiztonsági kockázat elemzéséhez


59


10.

KOCKÁZATELEMZÉSI

ÉS

DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK

KIDOLGOZÁSA,

INFORMATIKAI TÁMOGATÁS Témavezető: Dr Harnos Zsolt Résztvevők •

Szűcs János

•

Balázs Attila

•

Pataki Sándor

•

Pecsenya György

•

Marót László

Célkitűzés A portál, mint (külső) keretrendszer biztosítja a tudásközpont alapvető elvárásoknak való megfelelését, valamint összefogja (integrálja) a tudásközpont működését szolgáló informatikai elemeket egységes webes felületen, így kiszolgálva mind a belső munkatársak mind a külső felhasználók, érdeklődők igényeit. A portál fő elemei és azok funkciója: •

a tudásközpont bemutatása (célok, feladatok, tevékenységi körök, szervezetek, résztvevők

stb.; •

a folyamatban lévő és befejezett tevékenységek (állapot, eredmények, dokumentum

hozzáférés, alkalmazási eredmények stb.) publikálása; •

szolgáltatások publikálása;

•

oktatási, továbbképzési információk;

•

partnerek;

•

kommunikációs felület (chat, fórum, hírlevél, kapcsolódó linkek stb.);

•

közérdekű információk publikálása;

•

dokumentum tár (publikus része) stb.

A kutatás fejlesztés informatikai támogatásának témakörébe azok az informatikai elemek tartoznak, melyek a kutatás – fejlesztés nyilvántartását, folyamatát, lépéseinek állapotát, eredményeit, azok publikálását, az azokhoz kapcsolódó kidolgozott ajánlásoknak, és eredményeknek gyakorlati alkalmazását és tapasztalatait, innovációjának lehetőségét szolgálják.


60

Éves jelentés – 2007. E mellet olyan szakterület specifikus (vagy azokkal összefüggő) funkciók kifejlesztésével is jár, amelyek az általános alkalmazásokkal nem lefedhetők (általános összefüggés kezelés, modellezési, szimulációs, elemzési lehetőségek, szakterület specifikus funkciók stb.). Így lehetőséget, keretet biztosít kutatásfejlesztési, innovációs, stb. tevékenységek hatékony menedzseléséhez. Biztosítja az összes, K+F munka során keletkezett, valamint minden, a tudásközpont bázisába tartozó irat, dokumentum központosított tárolását, hozzáférését (jogosultság szerint), valamint különböző sablon (űrlap, kérdőív, stb.) kialakítását. Az alkalmazói rendszerek keretén belül történhetnek a kutatás – fejlesztés eredményeképpen létrejövő technológiák, folyamatok, eljárások, kidolgozott algoritmusok, ajánlások alapján a konkrét felhasználói rendszerek megtervezése, kivitelezése, továbbfejlesztése, valamint az egyéb szolgáltatások (tanácsadás, laboratóriumi rendszerek, stb.) kezelésére szolgáló rendszerek megvalósítása.

Az elvégzett tevékenység leírása A Corvinus Tudásközpont Portál a Corvinus Egyetem és a Megatrend ZRt. szakembereinek a közös együttműködése kapcsán jött létre, abból a célból, hogy az élelmiszerláncban szereplő kutatás-fejlesztési eredményekhez és adatokhoz kapcsolódó események közérthető módon elérhetőek legyenek minden, a téma iránt érdeklődő látogató számára.

1. ábra: A portál főoldala A portál működését a Megatrend által birtokba vett és továbbfejlesztett úgynevezett „portálmotor” biztosítja. Ez egy korszerű, többrétegű, komponens alapú architektúrára alapuló, .NET technológiát Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

61

Éves jelentés – 2007. alkalmazó webes szoftverrendszer, melynek alapfunkcionalitása megegyezik a portáloknál egyébként szokásos lehetőségekkel. Az együttműködés és fejlesztés során az alapvető portál funkciók rugalmas módon alakultak, bővültek olyan lehetőségekkel, melyek hosszútávon biztosítják majd a kutatás-fejlesztési adatok állandó

közzétételét,

azok

megfelelően

struktúrált

elérhetőségét,

a

különféle

adatok

csoportosíthatóságát, visszakereshetőségét, valamint a kritikus ismeretek biztonságos tárolását. A portál a tudásközpont céljának megfelelő módon, előre meghatározott elképzelés szerint épült fel. A színek, betűtípusok és képek igazodnak a Corvinus Egyetem által alkalmazott formavilághoz és megjelenítési előírásokhoz, melyek rugalmas megváltoztatására bármikor megvan a szabad lehetőség. Az adatok és információk jól megjelenítésén kívül lehetőség van még a portál szerkezetének és tartalmának azonnali megváltoztatására, a későbbiekben fellépő új igények kiszolgálása (azok kibővítésére), statikus és dinamikus adatok karbantartása, általános, gazdasági, kutatási vagy bármilyen tudományos és közéleti cikkek, hírek, dokumentumok feltöltésére, hozzáférési jogosultságok és az egyes weblapok elérésének kialakítására.

2. ábra: A portál logikai felépítése A portál, az eddig említetteken kívül többek között tartalmaz egy hír és dokumentum archíváló modult is, amely dátumhoz kötötten automatikusan képes a lejárt adatokat, híreket elhelyezni az archív adattárba. Ezen kívül beépítésre került még egy szerkesztőségi, egy hírlevél és egy fórum modul is, melyek a tartalombővítést, a kapcsolattartást és az egymás közötti kommunikációt hivatottak kiszolgálni. A tudásportálban többek között elérhetők, az Egyetem közreműködésével kialakított funkciók, így pl.: témavezetők és partnerek adatai, illetve webhelyei, a kutatási programok, különféle publikációk, pályázati anyagok, beruházások és eszközök ismertetői, médiaszerepléshez kapcsolódó információk, szakmai rendezvények, képzési programok, éves beszámolók és hasznosított eredmények, illetve később majd a vezetői döntéstámogatási eredmények is. Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

62

Éves jelentés – 2007. A portál jövőbeli tartalmi és formai karbantartása, módosítása az Egyetem erre kiképzett szakembereinek által hajtható végre. A közzétett adatok és információk a külső szemlélődő számára az interneten és/vagy belső intraneten át is elérhetők, bármely Microsoft Internet Explorer és Mozilla Firefox internet böngésző alkalmazásával. A tudásportál jelenleg a Megatrend, mint fejlesztő partner erre kialakított webhelyén érhető el (http://demo.megatrend.hu/ret), de a teszt és oktatási időszak lezárta után átkerül az végleges, Egyetemen kialakított helyére.

3. ábra: Egy kutatási téma

Fontosabb eredmények Az első év legfontosabb eredménye, hogy létrejött a Megatrend 2000 Zrt segítségével a Corvinus Tudáközpont web-oldala. Melynek felépítése két szintes. Az első szintet bárki láthatja, aki a www.corvinustudaskozpont.hu oldlara lép. A második szintet már csak a konzorcium parnerei láthatják, ahol a folyamatosan frissített híreket, pályázati lehetőségeket, a konzorciumi megbeszélés jegyzőkönyveit, és a döntéstámogató rendszer kereteit helyezzük el a közeljövőben.

További lépések Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

63

Éves jelentés – 2007. A második évben az első döntéstámogató rendszer felállítását tervezzük, melyhez az adatgyűjtés már megtörtént, a kiértékelés és adatkezelés folyamata most van kialakítás alatt. Célunk, hogy egy olyan rendszert hozzunk létre, melyben a hazai agrár és élelmiszeripari szereplők hasznos információkhoz juthatnak, kérdéseikkel kapcsolatban, akkor, ha nem áll rendelkezésükre megfelelő számú vizsgálati eredmény.

Technológiai transzfer Az első évben az ipar számára felhasználható eredmény még nem jött létre.


64


11. KISVÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉSI ÉS INKUBÁCIÓS KÖZPONT KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE, KISVÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÁS Témavezető: Dr Szirmai Péter Résztevők •

Petheő Attila

•

Csapó Krisztián

•

Szabó Gábor

•

Kasza Gyula

•

Sipos Zoltán

•

Kerékgyártó Gábor

•

Filep Judit

•

Fazekas Dóra

•

Szakács Katalin

•

Gémes Tamás

•

Szerb László

•

Farkas Szilveszter

•

Béza Dániel

•

Vecsenyi János

•

Soltész Anikó

•

Kővári Tibor

Célkitűzés A KFK mint vállalkozási innovációs tanácsadó és képző központ kiépítése, a hallgatók vállalkozói ismereteinek bővítése, a vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozói gyakorlat bevitele az oktatásba. A KFK olyan partneri hálózatának kialakítása, amelynek segítségével a BCE RET más egyetemeken is respektált és felhasznált szakmai központtá válik.

Az elvégzett tevékenység összefoglalása 2007. márciusában meghirdetésre került a Hallgatói Spin off Modell pályázat. Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

65

Éves jelentés – 2007. •

A RET szerződésnek megfelelően a meghirdetést kiterjesztettük a Budapesti Corvinus Egyetem

pesti

és

villányi

úti

campusára,

valamint

a

Budapesti

Műszaki

és

Gazdaságtudományi Egyetem Villamoskarára. •

A 3 helyszínről 14 kidolgozott pályamunka érkezett be, melyek közül anyagi pénzügyi lehetőségeink, valamint a pályamunkák kidolgozottságát figyelembe véve 10 pályázót részesítünk támogatásban.

•

A HSM modell során megalakuló cégek nem kizárólag pénzügyi segítséget kapnak fél millió Ft-ban maximált értékben (a BKTE Alapítvány közreműködésével ösztöndíjként), hanem sikeres működésük érdekében mentori segítséget is igénybe vesznek. A mentorokat felelősségteljes és nem kis energiaráfordítást igénylő munkájukért a RET SBDC projekt keretén belül részesítjük honoráriumban.

•

A győztes pályázókkal a szerződéskötés megtörtént, a cégek 2007. májusában megalakultak.

A beszámolási időszakban megtettük az első lépéseket az egyetemi hallgatók vállalkozói ismereteinek bővítése, a KFK oktatási tevékenységének kiterjesztése, illetve fejlesztése érdekében. •

Az oktató kollektíva továbbfejlesztette a kisvállalkozások indítása és működtetése című tárgy tematikáját, a kurzust a CEMS oktatás keretében angol nyelven is meghirdettük és nagy sikerrel tanítjuk, valamint meghirdettük az egyetem villányi úti karain is.

•

Továbbfejlesztettük a kisvállalkozások pénzügyei című tárgy tematikáját, nyomdában van e tárgy új jegyzete. A tankönyv, melynek szerzői gárdájába más egyetemek oktatói is bekapcsolódtak, országosan javasolt tankönyvünk lesz.

A KFK a nemzeti ILO tanács megbízására (az OFÁ-val kötött szerződésnek megfelelően) elvállalta egy kutatás elvégzését a mikro- és kisvállalkozások társadalmilag felelős tevékenysége témában. A jelentős empirikus bázisra támaszkodó kutatás javítja a KFK kapcsolati rendszerét, és a kutatás témája különös fontossággal bír, a későbbi tananyagfejlesztés, illetve az egyetemi kutatóhely szerepének javítása tekintetében. Együttműködtünk a Dreher sörgyárral, a „Valósítsd meg álmaid vállalkozását!” vetélkedő meghirdetésében és zsűrizésében. A pályázat során egyetemi és főiskolai hallgatók adhatták be üzleti elképzeléseiket vállalkozás alapítására (magyar és angol nyelven!), és egy szakavatott zsűri előtt bizonyították, hogy kellően eltökéltek tervük megvalósítására. A rendezvény nem csak kiválóan megmozgatta a hallgatók egy rétegét, de PR jelentősége is fontos. 4.a. Partnerekkel együttes tevékenységek


66

Éves jelentés – 2007. Együttműködési megállapodást írtunk alá az Inforpark Zrt-vel annak érdekében, hogy a Műegyetemre is kiterjesztésre kerüljön a Hallgatói Spin off Modell meghirdetése.1 Az együttműködési megállapodás konkrét eredményeket is hozott: •

2006. decemberében az Infopark Zrt. átutalt a Budapesti Corvinus Egyetem BKTE Alapítványának 2,2 millió Ft-ot a projekt meghirdetése céljából

•

2007. márciusában a pályázatot kiírtuk a BME-n is

Együttműködési megállapodást írtunk alá az EMIB nevű informatikai céggel, amelynek keretében a cég 1 millió Ft-os anyagi támogatásával pénzdíjas versenyt írtunk ki szakirányos hallgatóink számára, a vállalkozás néhány marketingfejlesztési kihívásának kreatív megválaszolása érdekében. Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, mint főszervező irányításával a BCE RET-KFK (valamint az általunk működtetett ERENET nemzetközi kutatóhálózat, lásd később) konferenciát szervezett a Magyar Tudományos Akadémián „Generációk párbeszéde – hogyan legyek sikeres és társadalmilag felelős vállalkozó?” címmel. A „Budapest Round Table” konferencia sorozat részeként meghirdetett nemzetközi konferenciára 17 országból jöttek résztvevők. Együttműködési

megállapodást

írtunk

alá

a

Moholy-Nagy

Iparművészeti

Egyetem

Formatervezési Tanszékével közös hallgatói vállalkozói project indítása tárgyában. Együttműködési megállapodást írtunk alá a ValDeal Zrt-vel, annak érdekében, hogy a hallgatói spin off modell egyéves futamideje után fennmaradó vállalkozások szükség esetén további inkubációs segítséget kaphassanak. Partnerünk, mely 1 millió Ft-tal támogatja is a modellt, a Közép-Magyarországi Innovációs Központban ajánlott további inkubációt. Együttműködési megállapodást írtunk alá az LSI Oktatóközpont Alapítvánnyal, amelynek keretében az alapítvány 1 millió Ft-tal támogatja a HSM projektet. Az együttműködés keretében az alapítvány különleges figyelmet fordít az informatikai, illetve magas szellemi szintet képviselő vállalkozásokra. Felvettük a kapcsolatot a Young Enterpreneurs for Europe (YES for Europe) brüsszeli nemzetközi szervezettel és érdek- és ismeretségi körünkbe tartozó fiatal vállalkozókkal létrehoztuk a YES for Hungary (Young Enterpreneurs for Hungary) magyarországi egyesületet. A YES for Hungary célja a vállalkozás oktatás fejlesztése, a fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése, elsősorban az 1

A pályázati anyagban a modell még néhány helyen „Vállalkozásbarát Egyetem - Vállalkozóképes Hallgatók” néven szerepel. Az előkészítő munkálatok során a pályázatban szereplő modellt azonos tartalommal a tevékenység lényegét jobban kifejező „Hallgatói Spin off Modell (HSM)” elnevezésre változtattuk. Néhány alkalommal egyébként már a pályázatban is ezen a néven szerepel az egyetemi hallgatók önálló vállalkozás-alapítását ösztönző modell meghirdetése. Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

67

Éves jelentés – 2007. ismeretek bővítésén, illetve a vállalkozói eszme térhódításán keresztül 2007. márciusában véget ért a jogi procedúra is és az egyesület bejegyzésre került. Innovációs kutatási megbízás keretében alkalmazott kutatási feladatokat vállaltunk, az OTP Bank Zrt., valamint a Generali Providencia Zrt. számára. A szerződések teljesítése jelenleg van folyamatban. A Kisvállalkozás-fejlesztési Központ szervezésében és gesztorálásával alakult meg (immár 3 éve) a nemzetközi kutatóhálózat, amelynek neve Entrepreneurship Research and Education Network of Central European Universities (ERENET). •

A hálózat 2007. áprilisában Kassán közgyűlést tartott.

•

Negyedéves

folyóiratot

indított

ERENET

profile

néven

bejegyezve

internetes

megjelenéssel. A folyóiratnak eddig 6 száma jelent meg. •

Az ERENET rendezte meg a vállalkozói inkubátorok tapasztalatainak nemzetközi összegyűjtését

Közép-

és

Kelet-európából,

valamint

nemzetközi

konferenciát

a

vállalkozástámogatás nemzetközi tapasztalatairól, a vállalkozói inkubátorok működéséről. Szakirányos hallgatóink szakszemináriumának (diplomakurzusának) megszervezése kiváló lehetőséget biztosít a Regionális Egyetemi Tudásközpont szerep kiteljesítéséhez olyan szakmai kapcsolatok beindításához, melyek az oktatásba a gyakorlat igényeit csatornázzák be. Hallgatóink diplomakurzusát ezen elv jegyében a következő partnerekkel szerveztük meg: •

Magyar Fejlesztési Bank (szemináriumvezető: Tényi Attila)

•

SEED Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (szemináriumvezető: Soltész Anikó igazgató)

•

MAG Zrt. (szemináriumvezető: Kővári Tibor tanácsadó)

•

ValDeal Innovációs Rt. (szemináriumvezető: Polgárné Májer Ildikó igazgató)

•

GKM Vállalkozásfejlesztési Főosztály (szemináriumvezető: Kállay László főosztályvezető)

•

Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (szemináriumvezető: Kárpáti György)

Nemzetközi kapcsolatainkat felhasználva az amerikai Penn State University (PSU) egyetemmel közösen angol nyelvű kurzust hirdettünk meg hallgatóink számára International Business Planning címen. A kurzus során videokonferencia jelleggel sajátítják el a hallgatók – az amerikai és a magyar hallgatói csapat közösen online szemináriumokon – az üzleti tervezés fogásait. Egyúttal megismerkednek más kultúrákkal, a kulturális különbségek figyelembevételével a tervezés során.

Fontosabb eredmények Az elvégzett feladatok listájából látható a tevékenységünk eredménye is, itt csak röviden foglaljuk össze a legfontosabbakat.


68


Korszerűsítettük oktatási tevékenységünket angol nyelvű kurzus meghirdetésével, vállalati kapcsolatok felhasználásával, új tankönyv kidolgozásával.

•

Bővült kapcsolati hálónk partnerek mind szélesebb köre adaptálja a HSM modellt.

•

Meghirdettük és sikerrel beindítottuk a Hallgatói Spin off Modell pályázatot, melynek keretében végül 10 hallgatói vállalkozás nyert el pénzügyi és mentorálási támogatást. (A HSM modell részletes értékelése a létrejött vállalkozások rövid leírásával, profiljuk elemzésével jelen összefoglaló mellékletét képezi.)

•

Megkezdtük a vállalkozási tanácsadási tevékenység alapjainak lerakását, módszereinek kidolgozását.

•

Elindítottuk a HSM modell tapasztalatainak dokumentálását annak érdekében is, hogy egy később beindítandó nemzetközi hallgatói vállalkozói inkubátor bázisa lehessen.

További lépések Folytatjuk a projekt időarányos kiteljesítését, elsősorban az alábbi tevékenységekre fókuszálva: •

További tárgyak korszerűsítését végezzük el (kisvállalkozások indítása és működtetése, üzleti tervezés). (Erre a bolognai áttérés miatt különös szükség is van.)

•

Más intézményekre is kiterjesztve újra meghirdetjük a Hallgatói Spin off Modellt.

•

Megszervezzük az eddig sikeresen megalakult hallgatói spin off cégek konferenciáját.

•

Továbblépünk egy nemzetközi hallgatói inkubátor központ megszervezésének útján.

•

További partnereket és támogatókat toborzunk a hallgatók vállalkozói képzésének javítása érdekében.

Technológia transzfer E projektpontnak nem közvetlen célkitűzése szabadalmak vagy találmányok tudományos kidolgozása, hanem az élelmiszerlánc regionális tudásközpont keretén belül a létrejövő szellemi termékek üzleti modellé, vállalkozássá transzformálását szeretnénk segíteni. Mindazonáltal fontosnak tartjuk, hogy a HSM modell keretei között megalakult hallgatói vállalkozások négy jellemző csoportba sorolhatók: Egyikük egyetemünk tradicionális profiljának megfelelően gazdasági szolgáltatást nyújt, egy másik a villányi úti kertészeti-tájépítő campus profilját érvényesíti, a harmadik – elsősorban műegyetemi, infoparki bázison az IT hasznosításához kapcsolódik, a negyedik a diákok saját szükségleteiből indul ki.


69


INNOVÁCIÓS KÖZPONT KHT

Az Innovációs Központ célja, hogy az egyetemi tudásbázison olyan szellemi központ alakuljon meg, amely a kutatási erőforrások koncentrálásával, gazdasági partnerek bevonásával elősegíti az egyetemi kutatási tevékenységek bővülését, a kutatási eredmények, szellemi termékek gazdasági hasznosulását, ezen keresztül az Egyetem gazdasági stabilitását. ® Az Innovációs Központ rugalmas a kutatási témák befogadása tekintetében. Cél olyan kiegyensúlyozott portfolió kialakítása, ahol az alap- és alkalmazott kutatás, kutatás-fejlesztés mellett az eredmények gazdasági és oktatási hasznosítása, valamint az új, innovatív megoldások alkalmazása egyaránt jelentős szerepet kap. A Központ Missziójának tekinti, hogy az innováció gondolata az egyetemi élet mind több területére, különösen az oktatás minden területére kiterjedjen. A Központ a hét kar együttműködésében a gazdasági szereplők széles körének bevonására törekszik, nyitott további, új együttműködő partnerek csatlakozására. Céljai között szerepel a nemzetközi kutatásokba való bekapcsolódás, együttműködés külföldi kutatóhelyekkel, valamint a külföldi gazdálkodó szervezetek részére végzett kutatás. A Központ célja továbbá, hogy a létrejövő szellemi vagyon járuljon hozzá az Egyetem hazai és nemzetközi hírnevének növeléséhez, az egyetemi oktatás színvonalának és tartalmának fejlesztéséhez, az egyetemi oktatók szakmai fejlődéséhez és elismertségéhez. Az Innovációs Központ stratégiai feladata a kutatási eredmények hasznosítására alakuló „spin-off”, és „start-up” vállalkozások támogatása. A nemzetközi színvonalú, a világpiacon is versenyképes infrastruktúra kialakítása és fenntartása alapfeltétele a Központ hosszú távú versenyképességének. A Központ működését aktív pályázati tevékenységnek, valamint a projektek sikeres megvalósítását nyomon követő monitoring tevékenységnek kell segítenie. Mind a projektfejlesztés, mind a kutatási eredmények hasznosítása, valamint a projektvezetés támogatása korszerű informatikai rendszer kiépítését igényli. Az Innovációs Központ rendszeres, széles körű kommunikációt folytat, tevékenységéről mind az egyetemi közéletet, mind a külső társadalmi környezetet rendszeresen tájékoztatja.


70


Az Innovációs Központ szolgáltatásai 1. Egyetemi és vállalati K+F tevékenységek koordinációja (ötlettől az értékesítésig) •

vállalati partnerek felkutatása,

•

egyetemi kompetencia-háló alapján kutatók, kutatócsoportok és vállalkozások együttműködésének elősegítése,

•

pályázati partnerek felkutatása, konzorciumok szervezése.

2. Projektfejlesztés •

kutatási- és pályázati projektötletek generálása,

•

projekt- koordinálás,

•

projekt - finanszírozás.

3. Projektmenedzsment és monitoring •

projektvezetési tanácsadás,

•

projekt-monitoring,

•

projektek elszámolása, beszámolók összeállítása.

4. Kutatási eredmények hasznosítása •

a létrehozott szellemi termékek hasznosítása, értékesítése,

•

szabadalmaztatás,

•

vállalkozásfejlesztés, „spin-off”, start-up vállalkozások létrehozásának Támogatása, innováció-orientált vállalkozások inkubálása,

•

kutatásra alapozott közvetlen szolgáltatások (pl. szaktanácsadás).

5. A kutatás, és az oktatás eredményeinek összekapcsolása •

a kht. tevékenységeihez kapcsolódó hallgatói és doktori kutatások támogatása

•

közreműködés a kutatási eredmények oktatásban való hasznosításában,

•

képzési program- és tananyagfejlesztés támogatása

•

felnőttképzés

•

tudományos konferenciák és workshopok szervezése,

•

publikációs lehetőségek biztosítása a kutatók részére

Kapcsolatok Innovációs Központ Kht Ügyvezető: Schillingné Horváth Ágota H-1093 Budapest, Fővám tér 8. Telefon: 482-5375 Fax: 482-5499 Web: http://innovacio.uni-corvinus.hu E-mail: [email protected]


71


RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK ÉS RÁFORDÍTOTT MUNKANAPOK Meghatározó személy (név, minősítés) Dr MészárosTamás, Konzorcium vezető, egyetemi tanár Dr Fodor Péter, Menedzser igazgató egyetemi tanár Dr Kápolna Beáta Titkár egyetemi adjunktus Tóth Enikő Pénzügyi felelős Pályázati Iroda vezető Schillingné Horváth Ágota Pályázati felelős Innovációs Kht Dr Pedryc Andrzej Egyetemi docens Fodor Ágota Hallgató Németh Noémi Hallgató Gyepes Attila Technikus Dr Woller Ágnes, egyetemi adjunktus Dr Kápolna Emese Egyetemi tanársegéd Dr Gergely Valéria Egyetemi tanársegéd Katona Róbert Hallgató Béres István Hallgató Dr Harnos Zsolt Egyetemi tanár Dr Fekete András Egyetemi tanár Dr Felföldi József Egyetemi docens Firtha Ferenc Egyetemi adjunktus Gillay Zoltán PhD hallgató Zsom-Muha Viktória PhD hallgató Dr Cserhalmi Zsuzsanna Dr Czukor Bálint

Intézmény neve

Munkaszakasz száma

Ráfordított idő (nap)

BCE

Menedzsment

22

BCE

4, 5, 6 Menedzsment

45

BCE

Menedzsment

90

BCE

Pénzügyek

30

BCE

Pályázatok

10

BCE

1

145

BCE

1

96

BCE

1

96

BCE

4, 6

150

BCE

4, 6

60

BCE

5

30

BCE

5

10

BCE

5

50

BCE

5

50

BCE

10

50

BCE

7

50

BCE

7

45

BCE

7

74

BCE

7

85

BCE

7

85

KÉKI

4

73

KÉKI

4

124


72

Éves jelentés – 2007. Tudományos főmunkatárs Hartyáni Piroska Dr Kardos-Neumann Ágnes Tudományos munkatárs Remeczki István Kutatási ügyintéző Dr Balla Csaba Egyetemi docens Hanula Kövér Gabriella, Tanszéki mérnök Hitka Géza PhD hallgató Dalmadi István Tanszéki mérnök Horti Krisztina Tanszéki mérnök Dr Sáray Tamás, Egyetemi docens Dr Kovács Etelka Egyetemi magántanár Csukáné Nemes Márta, Tanszéki mérnök Magyarné Horváth Kinga PhD hallgató Koncz Kálmánné, Egyetemi docens Pásztorné Huszár Klára Egyetemi adjunktus Polyákné Fehér Katalin, Egyetemi docens Vén Csilla PhD hallgató Jónás Gábor Tanszéki mérnök Friedrich László Egyetemi adjunktus Horti Krisztina Tanszéki mérnök Dr Tóth Magdolna Egyetemi tanár Zámboriné dr. Németh Éva, Egyetemi tanár Dr.Bernáth Jenő, Egyetemi tanár Dr.Szabó Krisztina, Egyetemi adjunktus Bodor Zsófia

KEKI KÉKI

4 4

168 175

KÉKI

4

104

BCE

6, 8, 9

55

BCE

6

50

BCE

6.

30

BCE

6, 8, 9.

35

BCE

6, 8

15

BCE

6.

5

BCE

6.

3

BCE

6, 8, 9.

30

BCE

8.

5

BCE

8.

6

BCE

8.

2

BCE

8, 9.

42

BCE

8, 9.

17

BCE

8, 9.

80

BCE

9.

20

BCE

9.

15

BCE

3

50

BCE

2

28

BCE

2

15

BCE

2

46

BCE


73

Éves jelentés – 2007. Egyetemi tanársegéd Gosztola Beáta, PhD hallgató Dr Szirmai Péter Igazgató Egyetemi docens Petheő Attila Egyetemi tanársegéd Csapó Krisztián Egyetemi tanársegéd Dr Kasza Gyula Egyetemi tanársegéd Sipos Zoltán PhD hallgató Kerékgyártó Gábor PhD hallgató Filep Judit PhD hallgató Fazekas Dóra PhD hallgató Szakács Katalin Hallgató Gémes Tamás Hallgató Dr Kállay Tamásné Tudományos igazgatóhelyettes Dr Apostol János Tudományos főmunkatárs Szenci Győző Igazgató Dr Voight Erzsébet Tudományos főmunkatárs Mesterné Dr Ficzek Margit Tudományos főmunkatárs Dr Bújdosó Géza Tudományos főmunkatárs Dr Ador Domokos Szaktanácsó Borbély Lászlóné Mérnök Dr Rozsnyay Zsuzsanna Szaktanácsadó, tud. főmunkatárs Gubacsi Szilvia Min.bizt, vez. Katona Ferenc Mérnök Tamus Antal Ügyvezető Tamus Ariel

BCE

1

25

BCE

11

120

BCE

11

75

BCE

11

45

BCE

11

55

BCE

11

55

BCE

11

55

BCE

11

55

BCE

11

45

BCE

11

150

BCE

11

150

Érdi Kutató

2.

75

Erdi Kutató

2.

87

Erdi Kutató

2.

29

Érdi Kutató

2.

120

Erdi Kutató

2.

97

Erdi Kutató

2.

75

Erdi Kutató

2.

74

Erdi Kutató

2.

73

Erdi Kutató

2.

87

MONT-ORG Kft

6

256

MONT-ORG Kft

6

256

MONT-ORG Kft

6

102

MONT-ORG Kft

6

13


74

Éves jelentés – 2007. Ügyvezető Szűcs János Vezető fejlesztő Balázs Attila Koordinátor Pataki Sándor Senior fejlesztő Pecsenya György Fejlesztő Marót László Fejlesztő Czirbus Zoltán, termelési és logisztikai igazgató Molnár Zsófia Főkönyvelő Pocsai Sándor Üzemigazgató Simon Angelina Üzemigazgató Tar Sándor Felvásárlási vez. Vanya Gabriella, minőségirányítási igazgató Polencsik János, műszaki vezető Sárosi Szilvia, PhD hallgató

Megatrend

10.

200

Megatrend

10.

200

Megatrend

10.

180

Megatrend

10.

180

Megatrend

10.

180

Herbária Gyógynövényfeldolgozó Zrt. Herbária Gyógynövényfeldolgozó Zrt. Herbária Gyógynövényfeldolgozó Zrt. Herbária Gyógynövényfeldolgozó Zrt. Herbária Gyógynövényfeldolgozó Zrt. Herbária Gyógynövényfeldolgozó Zrt. Herbária Gyógynövényfeldolgozó Zrt. Herbária Gyógynövényfeldolgozó Zrt.

1, 2, 3

55

3

49

1, 3

50

1, 3

50

1

27

1, 2, 3

36

1, 3

56

1, 2, 3

44


75


PUBLIKÁCIÓK 1. Gyümölcs genotípusok gyors kiemelésére alkalmas nemesítési és speciális szelekciós eljárás kidolgozása Hazai folyóíratban megjelent cikkek, összefoglalók •

TORDAI E., HEGEDŰS A., HERMÁN R., KUTROVÁCZ R., SÁRDI É., STEFANOVITS- BÁNYAI É., PEDRYC A. (2007): A kajszibarack fajták variabilitása antioxidáns kapacitásuk tekintetében. XIII. Növénynemesítési Tudományos Napok, 2007. március 12., Összefoglalók (Szerk.: Kiss J., Heszky L.), MTA, Budapest, p. 157.

•

THURZÓ S., DRÉN G., RACSKÓ J., NAGY P. T., HERMÁN R., BALÁZS G., SZABÓ Z., NYÉKI J. (2007): Cseresznye, meggy és kajszifajták virágrügyeinek fagytűrő-képességének vizsgálata. XIII. Növénynemesítési Tudományos Napok, 2007. március 12., Összefoglalók (Szerk.: Kiss J., Heszky L.), MTA, Budapest, p. 165.

Nemzetközi folyóiratban megjelent cikkek •

HALÁSZ J., PEDRYC A., HEGEDŰS A. (2007): Origin and dissemination of the pollen-part mutated SC-haplotype that

confers

apricot

self-compatibility

(Prunus

armeniaca).

in New

Phytologist (in press). Diploma dolgozatok •

Fodor Ágota: Ön és szabadtermékenyülési vizsgálatok a honosított és hazai hibrideken

•

Németh Noémi: A fajtaazonosság megállapítására alkalmas molekuláris markerek tesztelése 3. Hazai gyógynövényekre alapozott korszerű étrend-kiegészítő termékek fejlesztése Nemzetközi folyóiratban megjelent cikkek, összefoglalók •

Gosztola, B., Németh, É., Sárosi, Sz., Szabó, K., Kozak, A. (2006): Comparative

evaluation

of

chamomile

(Matricaria

recutita

L.)

populations from different origin, International Journal of Horticultural Science, 12 (1), 91-95.


76

Éves jelentés – 2007. Diploma dolgozatok •

Mihalkovics Gábor (2007). Az Achillea spp. Leíró vizsgálatai deszkriptorok segítségével

TDK dolgozatok •

Kiss Edina (2007): Az évjárat hatása eltérő származású orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) populációk produkciójára. XXVIII. OTDK Agrártudományi szekció, 2. helyezés

4.

Élelmiszer-alapanyagok

romlási

folyamatának

elemzése,

detektálása,

gátlása,

nyomonkövetése, analitikai mérése Hazai

folyóíratban

megjelent

cikkek,

összefoglalók •

Belák, Á., Cenic, S., Kovács, M., Holczman, Á.N., Maráz, A. (2007) Csirkehús romlási mikrobiótájának

fiziológiai

és

biokémiai

jellemzése. Lippay-Ormos-Vas Tudományos Ülésszak, Összefoglalók Diploma dolgozatok •

Snjezana Cenic (Univeristy of Zagreb): Analysis of microbiota during refrigerated storage of chicken meat.

5. Alapanyag kombinációkkal készíthető élelmiszerek fejlesztése. Szelénnel és krómmal dúsított élelmiszerek Nemzetközi folyóiratban megjelent cikkek •

.E.Kápolna, M.Shah,J.A.Caruso,P.Fodor:Selenium speciation studies in Se-enriched chives by HPLC-ICP-MS Food Chemistry 101, (2007), 1398-1406.

•

.E.Kápolna, P.Fodor: Bioavailability of selenium from selenium-enriched green onions and chives after „in vitro” gastrointestinal digestion, Int.J. Food Sc.and Nutr., 58, (2007), 282-296. Hazai konferencián tartott előadás •

Fodor P.: Kérdések és válaszok a speciációs analitikában, MKE, Centenáriumi Ülés, Sopron, 2007.

•

Matusek, A., Czukor, B. and Merész, P.: Fructooligosacharides in the functional food development. 4 th International GM and 2 nd PSN Meeting of Functional Foods, Budapest 26-27 March 2007,Poster Abstracts p., 25.


77


Beczner, J., Czukor, B., Daood, H., Kardos Gyné., Hartyáni P., Tóthné, M.M.: Gyümölcs feldolgozás melléktermékeinek feldolgozása élelmiszeripari tovább feldolgozásra. LippayOrmos-Vas Tudományos Ülésszak, 2007. november 7-8. Előadás abstract (Under press)

•

Barta, J., Pátkai, Gy., Hoschke, Á., Rezessyné, Czukor, B., Godek Fné: Vizsgálatok prebiotikus oligofruktóz termékek csicsókából történő előállítási technológiájának kidolgozására. LippayOrmos -Vas Tudományos Ülésszak, Budapest, 2007. november 7-8. Előadás abstract (Under press)

•

Czukor, B., Hartyáni, P., Kardos, Gyné, Cserhalmi, Zs., Daood, H., Nagyné G., M., Sassné, K.Á., Tóthné, M.M.: Zöldségek, gyümölcsök biológiailag aktív anyag tartalmának vizsgálata a feldolgozási technológiák során. Magyar Táplákozás-tudományi Társaság XXXI. Vándorgyűlése, Kecskemét, 2007. október 18-20. Előadás abstract (Under press)

•

Czukor, B., Léder, Fné, Vásárhelyiné, P.K.: Mikro-őrlésű növényi termékek alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata élelmiszerek előállítására. Magyar Táplákozás-tudományi Társaság XXXI. Vándorgyűlése, Kecskemét, 2007. október 18-20. Előadás abstract (Under press)

Nemzerközi konferencián tartott előadás •

Fodor.P.:Do we determine the trace element in food on the correct way?, 3rd Nordic Conf. on Plasma Spectr., 2006. Loen, Norway

•

FodorP. Mistakes at the speciation analysis 6th Int. Symp. Speciation of elements in Biol and Tox., Bialowieza, Poland, 2006.

•

E.KAPOLNA, P.FODOR:Are selenium-enriched onions and chives good sources of selenium?, 6th International

Symposium

on

Speciation of Elements in Biological, Environmental

and

Toxicological

Sciences (Bialowieza, Lengyelország) 2006. •

EMESE KÁPOLNA, PÉTER FODOR, The possible bioavailability of Selenium species from dietary supplements. 2007 European Winter Conference on Plasma Spectrochemistry (Taormina, Olaszország). 2007.

Diploma dolgozatok •

Béres István: Élelmiszeripari termékek szelénnel történő dúsítása

•

Németh Orsolya: Az akrilamid képződés és a nem-enzimatikus barnulás kapcsolata

•

Szalma Rita: Módszerfejlesztések növényi fehérje szelén módosulatainak meghatározására

•

Dóka Dániel: Vöröshagyma páncéllevél húsipari célú kísérleti alkalmazása avasodásgátlásra

PhD védések Corvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

78


Kápolna Emese: Mérési eljárások kidolgozása és alkalmazása szeléntartalmú élelmiszerek és étrend-kiegészítők módosulat analitikai vizsgálatára, 2006

•

Gergely Valéria: Fehérje-elválasztási módszerek bevezetése a szelén módosulatanalitikába, 2007

6. Szabályozott légterű tárolási technológia és csomagolási eljárások vizsgálata Nemzetközi konferencián tartott előadás •

Hitka G., Balla Cs. 2007. The effects of 1methylcyclopropane

and

controlled

atmosphere on physiological disorders and ripening of ‘Autumn Sweet’ plums. COST action 924 International Congress on Novel approaches for the control of post-harvest diseases and disorders Bologna, Italy 3 - 5 May 2007

7. Termék osztályozó berendezés érzékelő-rendszerének fejlesztése Hazai folyóiratban megjelent cikkek •

Fekete A. 2006. Fizikai mérések a minőségbiztosításban. In: Baranyai L., Kókai Z.: Minőségszabályozás az élelmiszeriparban. Budapsti Corvinus Egyetem. 7-12.

•

Fekete A. 2006. Mechanikai alapismeretek és mérési módszerek. In: Baranyai L., Kókai Z.: Minőségszabályozás az élelmiszeriparban. Budapesti Corvinus Egyetem. 20-25.

•

Fekete A., Nagy M., Kaszab T. 2007. Alma felületi jellemzőinek mérése. MTA-AMB Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás kiadványa, Gödöllő. Nr. 31. 79-83.

•

Kaszab T., Firtha F., Fekete A., Herold B., Herppich W., Zude M., Borsa B., Kovács L. 2007.

Sárgarépa

nedvességtartalmának

becslése hiperspektrális képfeldolgozással. MTA-AMB

Kutatási

és

Fejlesztési

Tanácskozás kiadványa, Gödöllő. Nr. 30. 84-88. •

Nagy M., Meretei A., Fekete A. 2007. Módszer kenyértípusok jellemzésére. MTAAMB Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás kiadványa, Gödöllő. Nr. 31. 89-93.


79

Éves jelentés – 2007. Nemzetközi konferencián tartott előadás •

Fekete, A., Nagy, M. 2007. Estimation of Fruit Mass Loss by Optical Method. Annual International Meeting of

ASABE,

Minneapolis,

Paper

No.

076010,

http://asae.frymulti.com. •

Felföldi, J., Z. Gillay, V. Muha. 2006. Non-destructive quality assessment of fruits using optical method – Proc. of

AgEng'2006 International Conference on Agricultural Engineering, Bonn,

Paper No.: 856, 1-6. •

Felföldi, J., V. Muha. 2007. In-vivo acoustic measurement of mechanical properties of fruits – Proc. of International Conference on Agricultural, Food and Biological Engineering& Post Harvest/Production Technology, Khon Kaen.

•

Firtha, F., A. Fekete, T. Kaszab, P. Takács, B. Herold, W. Herppich, B. Borsa, L. Kovács. 2006. Analysis of Carrot Drying by hyperspectral Imaging. Book of Abstracts of World Congress of CIGR-EurAgEng, Bonn, 699-700. •

Kaszab, T., A. Fekete. 2006. Method for the Measurement of Viscoplastic Materials. Annual International Meeting of ASABE, Portland,

Paper

Number:

066107,

http://asae.frymulti.com •

Kaszab, T., A. Fekete. 2006. Comparison of

Compression

and

Shear

Test

of

Viscoplastic Materials. Book of Abstracts of World Congress of CIGR-EurAgEng, Bonn, 701-702. •

Kaszab, T., Firtha, F., Fekete, A., Herold, B., Herppich, W., Zude, M., Borsa, B., Kovacs, L. 2007. Water Content Variations in Carrot Tissue by Hyprespectral Imaging. Annual International Meeting of ASABE, Minneapolis, Paper No.

076109,

http://asae.frymulti.com •

Kántor, D. B., Fekete, A. Mészáros, P.

2006. Evaluation Methods for Electronic Tongue Applications. Annual International Meeting of ASABE, Portland, Paper Number: 066105, http://asae.frymulti.com •

Kántor, D. B., Fekete, A. Mészáros, P. 2006. Analysis of fruit juice concentration. Book of Abstracts of World Congress of CIGR-EurAgEng, Bonn, 643-644.

•

Nagy, M., Meretei, A., Fekete, A. 2007. Bread Type Characterization by Rheological, Mechanical Properties. Annual International Meeting of ASABE, Minneapolis, Paper No. 076018, http://asae.frymulti.com


80


Nemzetközi folyóiratban megjelent cikkek •

Muskovics, G., J. Felfoldi, E. Kovacs, R. Perlaki, T. Kallay. 2006 Changes in physical properties during fruit ripening of Hungarian sweet cherry (Prunus avium L.) cultivars - Postharvest Biology and Technology (40) 56–63

Diploma dolgozatok •

Kovács Zoltán: Elektronikus nyelv alkalmazása instant italok vizsgálatára

•

Liszkai Péter: Programozható logikai vezérlők alkalmazása az élelmiszeriparban

•

Takács Péter: Hiperspektrális képfeldolgozó rendszer alkalmazása sárgarépaszeletek vizsgálatára

TDK dolgozatok •

Kovács Zoltán: Instant italok vizsgálata elektronikus nyelv alkalmazásával, Szeged, OTDK 2007

•

Liszkai Péter: PLC alkalmazása az élelmiszeriparban, Szeged, OTDK, 2007

11. Kisvállalkozás-fejlesztési Központ kialakítása, Hallgatói Spin off Modell (korábbi nevén

Vállalkozásbarát Egyetem - Vállalkozóképes Hallgatók modell) meghirdetése Hazai folyóíratban megjelent cikkek •

Csapó Krisztián (2007): Csoportos munka – csoportos osztályozás. Közgazdász.

•

Szirmai Péter-Szakács Katalin (2007): A jó globalizáció. Munkaadók Lapja április

•

Szirmai Péter – Csapó Krisztián (2006): Gyakorlati vállalkozásoktatás – Diákvállalkozások támogatása a Budapesti Corvinus Egyetemen. Új Pedagógiai Szemle, 56. évf. 4. sz., 72-83. o.

•

Csapó Krisztián – Petheő Attila – Szirmai Péter (2006): Spin-off companies in Hungary. ERENET Profile, Vol. 1, No. 2.

•

Csapó Krisztián (2007): Vállalkozásoktatás diákvállalkozásokon keresztül – tapasztalatok a Budapesti Corvinus Egyetemről. Vezetéstudomány, 38. évf., 4. sz., 30-42. o.

•

Csapó Krisztián (2006): From Student to Entrepreneur – From Entrepreneur to Millionaire? ERENET Profile, Vol. 1, No. 4.

•

Csapó Krisztián (2006): Hallgatóból vállalkozó. Felnőttképzés, 4. évf., 2-3. sz., 26-27. o.

•

Szirmai Péter-Szabó Antal (2007): ERENET profile. Lessons to be Learn from the Budapest Round Table


81


•

Szirmai Péter – Csapó Krisztián (2006): From Student to Entrepreneur – A Hungarian Experience of Entrepreneurship

Teaching.

NCGE

Working

Paper,

http://www.ncge.org.uk/communities/files/biblio878.pdf letöltve: 2006.10.24-én Hazai konferencián tartott előadás •

Csapó Krisztián (2007.05.03.): A KFK képviselete

a

Tudomány-

Technológiapolitikai

Titkárság

és

szakmai

vitáján. •

Csapó Krisztián (2007.05.04.): A KFK képviselete

a

Magyar

Spin-off

Vállalkozások II. éves konferenciáján. •

Csapó Krisztián (2007.05.18.): Előadás „A

gyorsan növekvő vállalkozások szerepe a vállalkozáspolitikában – Nemzetközi kitekintés” címmel a Tavaszi Szél doktorandusz konferencián. •

Szirmai Péter-Csapó Krisztián: könyvismertetés Per Davidsson-Frédéric Delmar-Johan Wiklund: A vállalkozás és a cégek növekedése (Entrepreneurship and the Growth of Firms). In: Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. április (389-392. o.)

Nemzerközi konferencián tartott előadás •

Csapó Krisztián (2006): Spin-offs and small business development. European Innovation Dialogue Regionális konferencia, Budapest, 2006.06.21-23

•

Csapó

Krisztián

Entrepreneurship

(2006): Amongst

Fostering Students

–

Experience from the Corvinus University of Budapest. International Conference on Economics, Law and Management. Tirgu-Mures, Romania, 2006.05.02. •

Csapó Krisztián - Szirmai Péter (2005): A Hungarian Experience of Entrepreneurship Teaching: Fostering Student Enterprises. ISBE 2005 konferencia, Blackpool, 2005.11.02.

•

Petheő Attila (2007): The emergence of social enterprise in Hungary CEMS Doctoral Seminar in entrepreneurship, Louvain-la-Neuve, Belgium.

•

Petheő Attila (2006. december): Study on Practices and Policies in the Social Enterprise Sector in Hungary (KMU Forschung Austria)


82


•

Petheő Attila (2007. március): Innovative Actions to provide good company practice on worker mobility for SMEs and PES (KMU Forschung Austria)

TDK dolgozatok •

Dornbach Éva Krisztina – Szabó Gabriella Judit: Dicső múlt, édes jövő?- Híres budapesti cukrászdák múltja, jelene, jövője, Különdíj

•

Pieke Ágoston: Az intézményi kockázati tőkebefektetés folyamata és piacának trendje, III. Helyezett

•

Szakács Katalin: Buddhista közgazdaságtam, avagy az örömteli szervezet a magyar kis és középvállalkozásokban, I. Helyezett

•

Szőke Szabolcs: Egy magyar spin-off „viszontagságai, X. helyezett

•

Váradi Zsuzsa: A generációváltás és az utódlási folyamat a családi vállalkozásban, II helyezett

•

Vastag András: Spin-off vállalkozások és innovációs környezetük, III.helyezett


83


MÉDIASZEREPLÉSEK •

A Budapest Rádióban a „Professzorok órája” műsorban Dr. Fodor Péter menedzser igazgató és Dr. Balla Csaba Dékán 2007. február 20-án számolt be a Tudásközpont működéséről, az itt folyó kutatásokról. A műsort 2006.március 16-án megismételték.

•

A RET megalakulása után közvetlenül megjelent a egyetem honlapján, majd az Innovációs Központ honlapja is megjelent, mely 2007 márciusa óta múködik, végül elkészült és folyamatosan töltődik a portál belső és külső felülettel.

•

A RET az első éves munka során három munkaértekezletet tartott: 2007. január 10-én, melyen elsősorban a feladatok részletes szervezésést, határidőket, beruházási időterveket és új munkatársak felvételét, valamint a konzorciumi szerződés részleteit tárgyalta 2007. április 25-én, melyen az ipari partnerek, meghívott szakértők és az egyetemi nyilvánosság előtt a 10 támavezető 15-15 perces előadásban és élénk szakmai vita során számolt be az első félévi eredményekről 2007 szeptember 5-én, a támavezetők és ipari partnerek az első éves beszámoló értekezletet tartották a pénzügyi beszámolókkal és az új létesítményekkel is ismerkedve

•

Innovation and Knowledge Centre of Food Science at the Corvinus University of Budapest, Parliament Magazine , 2006/2. 45.o.

•

Szirmai Péter: riport a „Valósítsd meg álmaid vállalkozását!” projektről a Duna TV Mentor – Magyar Csillagok című műsorában 2007. április 7.

•

A tudomány szolgálatában: A Corvinus Tudásközpont bemutatása, Őszi Herbária Magazin, 2007. szeptember

Külső kommunikáció: A Budapesti Corvinus Egyetem Innovációs Központja megalakulása után bemutatkozó anyagokat küldött ki a száz legnagyobb magyarországi cégnek, és az Egyetem valamennyi szerződéses partnerének, megbízójának. A bemutatkozást sikeresnek értékeljük, ugyanis több partner új kutatás-fejlesztési,

illetve

technológia-transzfer

együttműködéseket alakított ki az Egyetemmel az Innovációs

Központon

keresztül,

illetve

újabb

partnereket is sikerült felkutatnunk. A Központ pályázatfigyelést végez, és rendszeresen állít össze hírleveleket – 2007. januárjától már az 51. hírlevelünk került kiküldésre a héten - partnerei számára, melyekben tájékoztatja őket az aktuális, vagy

kiírás

előtt

álló

kutatás-fejlesztési,

gazdaságfejlesztési és technológia-transzfert elősegítő pályázatokról, konferenciákról, partnerCorvinus Tudásközpont – Kutatás-fejlesztés az élelmiszerláncban

84

Éves jelentés – 2007. keresésről és egyéb lehetőségekről. A hírlevelek hatására több partnerünkkel folytattunk megbeszélést, amelyen áttekintettük az együttműködési lehetőségeket, bevonva az Egyetemet is, ezáltal bővítve az együttműködést az iparral és bővítve a kutatási tevékenységek körét. Belső kommunikáció: Az Innovációs Központ Kht. részt vett az Innovációs Kutató Központ által végzett országos vállalkozói készség felmérésben, amelyet az egyetem hallgatóira is elvégeztek. Az Innovációs Központ Kht. rendszeresen készít hírleveleket az egyetemi munkatársak számára is, ahol a kutatók figyelmét igyekszünk felhívni az ipari partnerekkel való közös kutatási és technológia-transzfer pályázati lehetőségekre. Az Innovációs Központ a Karrier Irodával közösen gyakornoki programot is hirdetett mind a budai mind a pesti campus hallgatóinak, akik közül többet rendszeren kíván foglalkoztatni ösztöndíjasként. Az Innovációs Központ jogi és szabadalmi szakértők bevonásával dolgozik egy olyan szabadalmi szabályozás kidolgozásán, amely a nemzetközi „best practice”-en alapul, ösztönző és jövedelmező mind az Egyetem, mind a kutató, mind a tőkét befektető vállalkozó szempontjából.


85


TELJESÍTMÉNYINDIKÁTOROK Terv 2007

Tény 2007

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Hazai (db) Nemzetközi impakt faktor átlag

1 1 -

7 4 1,64

Hazai (db) Nemzetközi (db)

1 2

17 13

0 0 0 0 Nem

1 2 0 7 Nem

I

I

8 4 5 0

6 9 7 0

5 0 0

0,5 3,5 3,5

2 10

2 4 10

I

I

2

2

0 0 0

250.000.000 0 0

A projekt hasznosítható eredménye Kifejlesztett új Termék (db) Szolgáltatás (db) Technológia (db) Alkalmazás (db) Prototípus (db) Tudományos eredmények Pulikációk

Előadások Disszertációk Egyetemi (db) PhD (db) MTA doktora (db) TDK dolgozatok (db) Eredményezett-e új nemzetközi projketet? Emberi erőforrás Oktatásban, képzésben hasznosítják-e az eredményeket? A projektbe bevont Egyetemi hallgatók száma (db) PhD hallgatók száma (db) Fiatal kutatók száma (db) A projekt révén tudományos fokozatot szerzett kutatók száma (db) A projekt révén létrejött munkahelyek száma Vállakozásokban (db) Kutatóhelyeken (db) Ebbők kutatói hely (db) Gazdasági hasznosítás A központ tevékenységében résztvevő Kutatóhelyek száma (db) Vállalkozások száma (db) A létrejött új vállalkozások száma (db) A létrejött új vállalkozások árbevétele (Ft) Megtörtént-e a projekt eredménysségeinek gazdasági hasznosítása? Az eredményt hasznosító cég(ek) száma (db), elérhetősége A projekt eredményeként létrejött Többlet árbevétel (Ft) Ebből export árbevétel (Ft) Költségek csökkenése (Ft)


86


FINANSZÍROZÁS, PÉNZÜGYI MUTATÓK Főbb pénzügyi mutatók 2007 300000 250000

250000

Ezer Ft

200000

Saját forrás

150000 100000

86576

Állami támogatás

116400

80916

Kutatási árbevétel

50000 0 Ipari partnerek

BCE

Corvinus Tudásközpont állami támogatásának megoszlása a konzorciumi partnerek között 2007 (ezer Ft) MGTRD 32916

MNTRG 10500

KÉKI 9000 HERB 13500

BCE 116400 ÉGYDK 15000

Költségek felhasználása 2007. 90000

Személyi

Dologi

Beruházás

82000

80000 70000 Ezer Ft

60000 50000 40000 30000

20300

20000 10000

32602

27100

7300

9700 0

0 BCE

2120023000

18500

ÉGYDK

8550 3640

HERB

12000 8000 1000

5940 3060 0

KÉKI

MGTRD


MNTRG

87


RÖVIDÍTÉSEK CUB = Corvinus University of Budapest RUKC = Regional University Knowledge Center SOMS = Spin-Off Model for Students SBDC = Small Business Development Center ILO = International Labour Office NPFE = National Public Foundation for Employment BUE Foundation = Foundation of the Budapest University of Economics BUTE = Budapest University of Technology and Economics ERENET = Entrepreneurship Research and Education Network of Central European Universities YES for Hungary = Young Entrepreneurs for Hungary PSU = Penn State University IT = information technology PhHgVIII.= Pharmaceutica Hungarica (Magyar Gyógyszerkönyv) VIII. kiadás, 2006. GC-MS = gázkromatográfiás és tömegspektrometriás analítikai módszer OGYI = Országos Gyógyszerészeti Intézet SPME = Solid Phase Mikro Extraction NIR = Near Infra Red DC = Gas Cromatography BCE HÁT = Budapesti Corvinus Egyetem, Hűtő és Állatitermék Technológiai Tanszék BCE-ÉTK = Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar HACCP = Hazard Analysis of Critical Control Points RFID = Radio Frequency Identification – rádiófrekvenciás azonosítás EPC = Electronic Product Code – Elektronikus Termék Azonosító BCE: Budapesti Corvinus Egyetem FVM: Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium pH: kémhatás g: gramm HPLC: Magas nyomású folyadék-kromatográfia kg: kilogramm N: Newton


88


ELÉRHETŐSÉGEK Corvinus Tudásközpont H-1118, Budapest Villányi út 29-43, G épület Telefon: 482-6255 Honlap: www.corvinustudaskozpont.hu E-mail: [email protected] Dr Mészáros Tamás, konzorcium vezető

[email protected]

Dr Fodor Péter, menedzser igazgató

[email protected]

Dr Kápolna Beáta, titkár

[email protected]

Schillingné Horváth Ágota, Innovációs Kht, ügyvezető

[email protected]

Dr Balla Csaba, témavezető, BCE

[email protected]

Dr Fekete András, témavezető, BCE

[email protected]

Dr Felföldi József, témavezető, BCE

[email protected]

Dr Harnos Zsolt, témavezető, BCE

[email protected]

Dr Maráz Anna, témavezető, BCE

[email protected]

Dr Tóth Magdolna, témavezető, BCE

[email protected]

Dr Szirmai Péter, témavezető, BCE

[email protected]

Zámboriné Dr Németh Éva, témavezető, BCE Czirbus Zoltán, témavezető, Herbária Zrt Dr Cserhalmi Zsuzsanna, témavezető, KÉKI Kozma József, témavezető, Megatrend Zrt Dr Kállay Tamásné, témavezető, Érdi Gyümölcs Kutató Kht Pados György, témavezető, Pesti Baromfi Zrt Tamus Ariel, témavezető, Mont-Org Kft

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]


89

Éves jelentés. Pázmány Péter program

Recommend Documents