ÉVES IDŐKÖZI MONITORING JELENTÉS

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA 2007-2013

ÉVES IDŐKÖZI MONITORING JELENTÉS

2008. ÉVI JELENTÉS

2008. DECEMBER

A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013

Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év

2



TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................................... 5 1. A STRATÉGIAI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA............................................................................ 10 1.1. A kis- és középvállalkozói szektor átfogó bemutatása............................................................10 1.1.1. A kis- és középvállalkozói szektor általános jellemzése............................................................. 10

A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA.................................................................................................... 20 1.2. Célok teljesülése.........................................................................................................................20 1.2.1. Stratégiai cél ............................................................................................................................... 20 1.2.2. Átfogó célok ............................................................................................................................... 20 1.2.2.1. 1.2.2.2. 1.2.2.3. 1.2.2.4.

Támogató szabályozási környezet kialakítása...................................................................................20 Finanszírozási források bővülése......................................................................................................22 Vállalkozói tudás fejlődése ...............................................................................................................23 Vállalkozói infrastruktúra fejlődése..................................................................................................24

1.2.3. Horizontális célok ....................................................................................................................... 25 1.2.3.1. 1.2.3.2. 1.2.3.3. 1.2.3.4.

Javuló termelékenység......................................................................................................................25 Bővülő foglalkoztatás .......................................................................................................................25 Integrálódás a globális gazdaságba ...................................................................................................26 Hatékonyabb vállalatok közötti együttműködés ...............................................................................26

1.2.4. Célok teljesülésének összefoglalása a mutatószámok alakulásán keresztül................................ 26

1.3. Tervezés és végrehajtás tapasztalatai ......................................................................................28 1.4. Pénzügyi terv teljesítése ............................................................................................................29 2. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSA............................................................................................ 31 2.1. Támogató szabályozási környezet megteremtését szolgáló eszközök ...................................31 2.2. Finanszírozási források bővülését szolgáló eszközök .............................................................35 2.2.1. Európai Uniós társfinanszírozású pályázatok ............................................................................. 35 2.2.1.1. 2.2.1.2.

Az Európai Unió Kohéziós Alapja és Strukturális Alapjai – Új Magyarország Fejlesztési Terv .....35 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ..41

2.2.2. Költségvetési forrásból támogatott pályázatok ........................................................................... 42 2.2.2.1.

Kis-és középvállalkozói Célelőirányzat (KKC)................................................................................42

2.2.3. Államilag támogatott kedvezményes hitel-, garancia- és tőkekonstrukciók ............................... 43 2.2.3.1. 2.2.3.2. 2.2.3.3.

Hitelprogramok.................................................................................................................................43 Garancia konstrukciók ......................................................................................................................47 Tőkeprogramok ................................................................................................................................47

2.2.4. A mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetét javító intézkedések 2008 végén....................... 48

2.3. Vállalkozói tudás fejlődését szolgáló eszközök .......................................................................53 2.4. Vállalkozói infrastruktúra fejlődését szolgáló eszközök ........................................................56 2.4.1. Üzleti infrastruktúra.................................................................................................................... 56 2.4.2. IKT infrastruktúra....................................................................................................................... 57 2.4.3. Innovatív tevékenység folytatásának ösztönzése ........................................................................ 59

2.5. Horizontális célok megvalósulását szolgáló vállalkozásfejlesztési eszközök ........................60 2.5.1. Közvetlen munkahelyteremtés.................................................................................................... 60 2.5.2. Külpiaci megjelenés ösztönzése ................................................................................................. 62

3. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ...................................................................................... 64 4. MELLÉKLETEK / FÜGGELÉK.................................................................................................... 66

3



4



VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Kormány 2007. október 10-én fogadta el a kis- és középvállalkozások fejlesztésének 2007-2013. időszak közötti stratégiáját. A stratégiához nem készült átfogó intézkedési terv, illetve akcióterv, mivel a stratégia egyes részterületeinek külön-külön vannak eltérő jellegű, az adott részterületet átfogó, elfogadott intézkedési/cselekvési tervei. A stratégiába foglalt beavatkozásokat ezeknek megfelelően több program (Üzletre hangolva program, a tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia, a külgazdasági stratégia és a hozzájuk kapcsolódó cselekvési tervek, az Új Magyarország Fejlesztési Terv kkv-stratégia szempontjából releváns operatív programjai, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) valósítja meg, amelyek külön-külön rendelkeznek programszintű, részletesen kidolgozott és működtetett monitoringgal, beszámolókkal. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiában meghatározottaknak megfelelően a stratégia megvalósulásáról évente monitoring jelentés kerül összeállításra, amely egységes struktúrában röviden összefoglalva tartalmazza a kkv-szektor helyzetét és szolgálja a stratégia megvalósulásának nyomon követését. A jelentések alapját a stratégiában meghatározott mutatószámok aktuális értékének megállapítása, valamint a bázis és a célértéktől való eltérés vizsgálata jelenti, amelyek mellett a négy fő beavatkozási területen – a szabályozási környezet, a finanszírozás, a vállalkozói tudás és a vállalkozói infrastruktúra – bekövetkezett változások, a szektor fejlesztésére irányuló kezdeményezések, a kis- és középvállalkozásokat érintő főbb programok és eredmények is röviden bemutatásra kerülnek. Jelen dokumentum az első előírt jelentés. A stratégia elfogadása óta eltelt rövid, nem teljes naptári évet lefedő időszak, ennek megfelelően a rendelkezésre álló alapadatok nem adnak lehetőséget érdemi hatáselemzésekre. Erre a stratégia által lefedett (nagy részben EU-s) programokkal összhangban 2010 első negyedévében kerül sor. A stratégiában meghatározott célok megvalósulásában történt előrehaladást mérő indikátorok bázisértékei az adatok forrásától – elsősorban adóbevallási adatok és kérdőíves felméréseink – függően 2005, 2006, illetve a reprezentatív felmérés esetén 2007. évre vonatkoznak. E jelentésben az adóbevallási adatokból 2007. évre állnak rendelkezésünkre a legfrissebb adatok, a reprezentatív kérdőíves felmérésünkből 2008-ra, így a stratégiában meghatározott célok és ezek elérését szolgáló beavatkozások hatásairól még nem vonhatók le részletes következtetések. Ennek megfelelően e stratégiai monitoring az értékelésnek csak egy lépcsőjét jelenti, a jövőbeli beavatkozási döntések előkészítéséhez csak részlegesen járulhat hozzá. A szektor helyzetének részletes, átfogó bemutatására tárcánk több kiadványa szolgál, így a szektor helyzetéről szóló 1996 óta készülő kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló éves jelentések, az Országgyűlés számára a szektor helyzetéről szóló kétévente készített beszámolók, a KKV-knak nyújtott támogatások, programok eredményeit bemutató monitoring jelentések, vagy a kérdőíves felméréseink eredményeit bemutató elemzéseink. Ezek megtalálhatók honlapunkon. http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/vallpol/elemzesek 2008-ban a következő jelentések, elemzések, háttértanulmányok készültek, amelyeket a tárcáktól bekért beszámolókkal együtt felhasználtunk e jelentés készítéséhez. A 2008-ban tízedik alkalommal magyar és angol nyelven megjelent kiadvány a kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló éves jelentések fő célkitűzése, hogy objektív képet nyújtson a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdasági, fejlődési folyamatairól, beszámoljon a főbb tendenciákról, változásokról, amelyek a gazdasági környezetben, a szektor helyzetében, teljesítményében és a vállalkozásfejlesztési intézményrendszerben, programokban bekövetkeztek. 2008-ban hetedszer, a gazdasági tárca szervezeti keretei között harmadszor végeztünk kétezer kis- és közepes vállalkozásra kiterjedő, reprezentatív mintán alapuló kérdőíves vizsgálatot. A felmérések rendszeressé válásával lehetőség nyílik a kis- és közepes vállalkozások helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, a magyar gazdaság állapotának pontosabb jellemzésére; a kis- és közepes vállalkozások teljesítményének, rövid távú várakozásainak megismerésére; a nagy késéssel rendelkezésre álló adóbevallási adatok kiegészítésére naprakész információkkal. A felmérés 2000 vállalkozást tartalmazó mintán személyes kikérdezés módszerrel történt. A felvétel négy megyére és

5



Budapestre terjedt ki, a megyék kiválasztásának szempontja az ország különböző helyzetű régióinak jó reprezentálása volt. A kis- és középvállalkozások helyzetének nyomon követét szolgálják a finanszírozási és vállalkozói tudás témakörben 2008-ban készíttetett kutatási tanulmányok. Ajánlattételre a lehető legszélesebb kutatói kör kört kértünk fel, 21 vállalkozásfejlesztési témakörrel foglalkozó kutatóintézetet. A finanszírozás területén a Nemzetközi Bankárképző Zrt. készített tanulmányt „A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásainak alakulása, a forrásbevonást befolyásoló tényezők” címmel, a vállalkozói tudás területén a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány „Helyzetkép a vállalkozói ismeretek oktatásáról, a vállalkozói tudás (vállalkozási ismeretek és készségek) fejlesztése területén bekövetkezett változások, a továbbfejlesztés lehetőségei és befolyásoló tényezői” címmel írt tanulmányt. A jelentést az NFGM által 2008 őszén készült KSaK-alapú Monitoring Kézikönyvben előírt struktúrában készítettük el. *** A makrogazdasági körülmények változásai mellett is igaz, hogy a kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői – számarányuk, részesedésük a jövedelemtermelésből, stb. – az utóbbi években nem, vagy csak kismértékben változtak. 2007-ben egyértelműen ez a kismértékű elmozdulás pozitív irányba mutat, az adóbevallási adatok mind az alkalmazottak számában, mind az árbevételből, exportból, hozzáadott érték termeléséből és saját tőkéből a kkv-szektor növekvő részesedését (0,5%től 2%-ig) mutatja. A vállalkozások gazdálkodási környezetében számos változás következett be az elmúlt időszakban. 2007-ben számos, pozitív elemet is tartalmazó jogszabály született, elsősorban a társasági jog területén. A cégjogi változtatásokkal jelentős dereguláció ment végbe, amelynek révén csökkent a vállalkozások adminisztratív terhe és költsége. Az adó- és járulékrendszerben a versenyképességünk növelése egyik gátjának tartott élőmunkaterhek csökkentése és egy átfogó adóreform kidolgozása terén a 2008-ban a gazdasági válság kevés mozgásteret hagyott a kormánynak. Ezek elmaradása befolyásolta a támogató szabályozási környezet terén kitűzött célok elérését mérni szolgáló indikátorok alakulását is. A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők vállalkozói megítélésének sorrendjében 2008-ban továbbra is a magas közterhek teljesítését és a szabályozás kiszámíthatatlanságát tekintik a hazai kis- és középvállalkozók a vállalkozásuk növekedését leginkább akadályozó tényezőnek. Az 1999-ben a második helyre előlépett erős verseny 2007-ben és 2008-ban ismét a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága mögé szorult. Hitelfinanszírozás pontszáma emelkedett 2007-hez képest, vagyis ezen a területen romlást érzékelnek a vállalkozások. 2008-ban a vizsgált tényezőket kiegészítettük a korrupcióval, az adminisztrációs terhekkel és a nem érvényesíthető jogos követelésekkel. Az adminisztrációs kötelezettségek nagysága a negyedik helyre került a tényezők sorrendjében, a korrupció és a nem érvényesíthető jogos követelések a középmezőnyben foglalnak helyet. Létszámnagyságkategóriánként a vállalkozások értékeléseink eltérése csak kismértékű. A Kormány célul tűzte ki a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését. A feladat végrehajtása érdekében hozott Korm. határozat (1058/2008 (IX. 9.)) rövidtávon (jellemzően 2009 közepéig végrehajtható) 17 intézkedést jelöl ki az adatszolgáltatási kötelezettségek gyors egyszerűsítése érdekében, az egyes fókuszterületekkel kapcsolatos hosszabb távú (2010) intézkedési terv előkészítését a NFGM feladatául jelöli ki. A 17 feladat közül 10 teljesítése már részben megtörtént, részben a befejezés szakaszában van. Öt további – közép- és hosszú távú – feladat végrehajtása már megkezdődött és ütemesen folyik. A Korm. határozat célja az eddigi kormányzati kezdeményezések (Deregulációs Program, Üzletre Hangolva, az egyes tárcáknál folyó ilyen irányú tevékenységek) összefoglalása, valamint azok alapelveinek és kereteinek egységes kijelölése. Ezeken kívül számos egyéb vállalkozói környezetet javító intézkedés is végrehajtásra került, mint pl. a fogyasztóvédelem, az engedélyezési eljárások, a közraktározás terén. 6



A kkv-szektor finanszírozási forrásokkal való ellátottsága a 2005-2007. évi időszakban alapvetően javuló tendenciát mutatott, 2008-ban már negatív tendenciák is megjelentek. Kérdőíves felmérésünk is még a vállalkozói hitelt felvett vállalkozások arányának növekedéséről ad számot 2008-ban a 2007. évi 18,7%-ról 21,4%-ra. Lízinggel és faktoringgal együtt a mutató 21%-ról 23,7%-ra való növekedést mutat. A KKV-k finanszírozási forráshoz jutását európai uniós társfinanszírozású pályázatok, költségvetési forrásból támogatott pályázatok, illetve államilag támogatott kedvezményes hitel-, garancia- és tőkekonstrukciók olyan területeken segítik, ahol a piac a saját eszközeivel nem tudja kielégítően megoldani a szektor finanszírozását. Pénzügyi programok forráskoordinációja érdekében felállításra került a Pénzügyi Forráskoordinációs Irányító Testület, tevékenysége a pénzügyi programok áttekintésére, összehangolására, új programok kidolgozására vonatkozóan az NFGM minisztere felé történő javaslattételre terjed ki. 2008 májusától az új kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért, valamint a tudománypolitika koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter feladata a K+F+I finanszírozási források koordinációja, amely kiterjed a támogatási programok összehangolására, átfedésmentességének biztosítására, valamint szabályozásuk, nyilvántartásuk és monitoringjuk egységesítésére. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-13) keretében a magyar gazdaság hosszútávon fenntartható növekedésének elősegítését, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását a Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) pályázataival elérhető vissza nem térítendő támogatások, és kedvezményes pénzügyi konstrukciók biztosítják. A GOP a vállalkozásfejlesztés eszközei között kiemelt szerepet tölt be, keretében valósul meg legnagyobb részt a KKV-k vissza nem térítendő támogatása. A 2008. évben meghirdetett GOP pályázati konstrukciók száma 18, melyből két pályázati konstrukció 2008. évben kétszer is meghirdetésre került. Ezen beavatkozásokat egészítik ki a humán területek Operatív Programjai, illetve az egyes régiók (köztük a Közép-magyarországi Régió) OP-jainak vállalkozásfejlesztést érintő területei. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjai keretében meghirdetett pályázatokra 2007-ben és 2008 első tíz hónapjában összességében több mint 8 600 mikro-, kis- és középvállalkozás adott be projekttervet, 311 Mrd Ft-ot meghaladó támogatási igénnyel. A támogatottak száma közel 5 500 volt, 113,9 Mrd Ft megítélt támogatással. A támogatott fejlesztések összköltsége több mint 316 Mrd Ft. A KKV-knak történt összes kifizetés 7 Mrd Ft-ot meghaladó volt. A hazai forrásból, a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból 2007-ben meghirdetett 4 pályázati felhívás esetében együttesen 144 pályázó 1 087,3 millió forintos támogatására nyílt lehetőség. 2008-ban a roma vállalkozások és a versenyképes tudás támogatása pályázatok kerültek meghirdetésre. A pályázatokon 133 nyertes 706,7 millió Ft támogatást kapott. Aktív fejlesztéspolitikai eszközök felhasználásával, az NFGM közreműködésével kidolgozásra került több, a hazai kkv-szektor megerősítését célzó új pénzügyi program. Új Magyarország Mikrohitel Program keretében a közvetítőként kiválasztásra kerülő pénzügyi szervezetek kedvező kondíciójú mikrohitel refinanszírozási forráshoz juthatnak annak érdekében, hogy a kereskedelmi banki módszerekkel nem a kívánt mértékben finanszírozott magyarországi mikrovállalkozások fejlesztési hitelt nyújtsanak. Új Magyarország Portfoliógarancia Program célja a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával. Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram olcsó refinanszírozási forrást kíván biztosítani a közreműködő kereskedelemi bankok számára, akik azt a kis- és középvállalkozások 10-től 100 millió forintig terjedő beruházási hitelezésére fordíthatják. Annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok a kis- és középvállalkozásokat továbbra is megfelelő mértékben hitelezzék, az Országgyűlés módosította a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománykeretének felső határát, a 2009-re eredetileg javasolt 450 milliárd Ft-ról 900 milliárd Ft-ra. A vállalkozói tudás fejlődése területén a képzésben részt vevő vállalkozások aránya 27,4%-os értékkel nem változott. A közoktatásban a gazdasági ismeretek kiemelt fejlesztési területként való

7



megfogalmazódása a felülvizsgált Nemzeti alaptantervben fontos oktatáspolitikai szándéknyilatkozat, de önmagában nem garantálja, hogy az iskolákban ténylegesen és rövid időn belül teret nyer a korszerű szemléletformáló oktatás. Ehhez jelentős és összehangolt erőfeszítések szükségesek a tananyagfejlesztés, tankönyvfejlesztés, a tanárképzés és tanártovábbképzés területén egyaránt. A gazdasági és vállalkozási ismeretek oktatásában az elmúlt évtized aktív szereplői (pénzügyi szervezetek, civilek) együttműködésének eredményeként a közoktatásban a pénzügyi ismeretek oktatását erősítő kezdeményezésekről lehet számot adni. A felnőttképzés területét kiemelve megállapítható, hogy a környezet egyik meghatározó jellemzője az iskolázást követő szervezett képzésben való alacsony szintű részvétel. 2007-2008-ban a vállalkozói tudás fejlesztését szolgáló vállalati tanácsadási, képzési programok területén az európai uniós társfinanszírozású források célja a munkavállalók, vállalkozások és más szervezetek gazdasági, technológiai, társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességének javítása a tudatos emberi erőforrás gazdálkodás alapjait jelentő képzések megvalósításával. Ezek a források a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP), a GOP-ban és a ROP-okban állnak rendelkezésre. A TÁMOP-ból kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalatok alkalmazottainak képzését szolgáló külön programok is kerültek meghirdetésre 2007-ban, illetve 2008-ban. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése terén az ipari parkok közvetlen támogatása 2007 és 2013 között a hét regionális operatív programból történik. A támogatások alapvető célja az ipari parkok alkalmassá tétele újabb betelepült vállalkozások fogadására, így alapvetően a betelepíthető (infrastruktúrával teljesen ellátott) területek bővítése, mely előfeltétele az ipari parkok összesített betelepítettségi mutatójának növekedéséhez. Másik fontos tényezője a pályázatnak a parkban elérhető szolgáltatások számának és minőségének növelése, amely a betelepült vállalkozások további fejlődését segítheti. 2007 végén 198 ipari park működött Magyarországon, a vállalkozások száma 3 585-re bővült. Az IKT infrastruktúra területén a magyar KKV-k korlátozottan használják a korszerű infokommunikációs technológiákat és megoldásokat. A vállalatoknál a folyamatintegráció szintje alacsony, az IKT-ban rejlő versenyképesség-növelő lehetőségeket nem használják ki. Az online kereskedelmi forgalom szintje a kkv-szektorban még mindig elég alacsony. A 2007 nyarán megnyílt egazdaság fejlődését elősegíteni hivatott pályázatok (GOP és KMOP) célja a kis- és középvállalkozások informatizáltsági szintjének növelése. A 2007. évi pályázatok segítségével 526 vállalkozás 4,3 milliárd Ft körüli támogatást kapott célzott informatikai fejlesztésekre. A pályázatok 2008 májusában újra megnyíltak, melyek révén november elejéig 173 vállalkozás 1,5 milliárd Ft támogatásban részesült. Ezeken kívül számos előrelépés történt az e-gazdaság területén, mint a csomagküldő és az internetes kereskedelem körében a kkv-piacra lépésének elősegítése, adminisztratív terheinek csökkentése, az elektronikus számlázásra vonatkozó jogszabályi környezet egyszerűsítése vagy a „Fair Business” – ekereskedelmi minősítő és alternatív vitarendező fórum beindítása PPP alapon. 2008-től az SZMM a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztatóság javítása és a munkaerő-kereslet élénkítésére fektet különös hangsúlyt. E célok megvalósításában különösen segíthet a kis- és középvállalkozások pozíciójának erősítése. Foglalkoztatáspolitikai intézkedéseit elsősorban a rugalmas foglakoztatási formák ösztönzése, a leghátrányosabb térségekben élők felzárkóztatása, a keresletvezérelt szak- és felnőttképzés, valamint komplex rehabilitációs intézkedések jelentik. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyes operatív programjai hozzájárulnak az új munkahelyek teremtéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez is. A foglalkoztatáspolitikáért felelős tárca – a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének (MAT) jóváhagyásával a Munkaerőpiaci Alap terhére, amely a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezetét jelenti – vissza nem térítendő pályázati támogatás útján segíti az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházásokat. A kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenésének ösztönzése érdekében kiemelt feladat a magyar exportőr KKV-k jelenlegi exportpiacainak megtartása, új piaci lehetőségek felderítése, és a jelenleg még nem exportáló, de versenyképes árualappal rendelkező cégek külpiacra juttatása. Ezen cél megvalósítása érdekében az ITD Hungary Zrt. – amelynek üzletfejlesztési tevékenységében jelentős szemléletbeli és módszertani változások történtek 2008-ban – megkezdte az Exportösztönzési Akcióterv kidolgozását, kialakításra került az ágazati ügyfélmenedzsment rendszer, amelynek 8



eredményeként az ágazati menedzserek mintegy 600, jelentős export-potenciállal rendelkező kis- és közepes vállalkozással építettek ki személyes kapcsolatot. A kereskedelemfejlesztés további fontos eleme a pályázati rendszer korszerűsítése. A kereskedelemfejlesztési (exportőr) pályázati anyag 2008. évben kidolgozásra került. Ennek lényege, hogy a magyar KKV-k külpiaci megjelenését komplexen támogassa, vagyis egy pályázat keretén belül legyen lehetőségük a műszaki-infrastrukturális fejlesztések és a piaci megjelenéshez kapcsolódó közvetlen költségek tekintetében támogatást igényelniük. Az adóbevallási adatok szerint az exportértékesítés megoszlását 2002 óta az jellemzi, hogy a nagyvállalatok részesedése változatlan (64-65 százalék), a közepeseké 13-15 százalék, míg a mikro- és kisvállalkozásoké 20-22 százalék. 2007-ben a kisebb vállalkozások részesedése emelkedett, a mikro és kisvállalkozások részesedése 22,3%-ra, a közepeseké 14,8%-ra nőtt, a nagyvállalatok részesedése azonban változatlanul túlnyomó. A jelentés készítése idején a magyar pénz- és tőkepiacon jelentős változások és események zajlanak le. Ezen változások és fejlemények a statisztikai adatok is kezdenek megjelenni, a külkereskedelem októberi alakulása már az első figyelmeztető jele volt a recesszió beköszöntének, további számszaki jelei a 2008. év végi adatokban lesznek érzékelhetők. A válság kedvezőtlen hatásait a Kormány 2008 végén és 2009 elején bevezetendő intézkedésekkel, költségvetésen belüli átcsoportosításokkal, illetve költségvetésen kívüli eszközökkel próbálja enyhíteni.

9



1. A STRATÉGIAI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA 1.1. A kis- és középvállalkozói szektor átfogó bemutatása 1.1.1. A kis- és középvállalkozói szektor általános jellemzése Mivel a kis- és középvállalkozási szektor átfogó, részletes elemzése megtalálható az NFGM, szektor helyzetét bemutató éves jelentéseiben, ezért jelen fejezet csak rövid összefoglalót, általános helyzetelemzést kíván adni. A mikro, kis- és középvállalkozások fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, hiszen a működő összes vállalkozásból 99,9%-ot a mikro, kis- és középvállalkozások képviselnek. 2007 végén e vállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak mintegy 69,6%-ának biztosítottak munkahelyet, a bruttó hozzáadott értéknek pedig több mint a felét, 55,8%-át állította elő, a nettó árbevételnek mintegy 62,8%-át tették ki, exportból való részesedésük 37,1%. A makrogazdasági körülmények változásai mellett is igaz, hogy a kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői – számarányuk, részesedésük a jövedelemtermelésből, stb. – az utóbbi években nem, vagy csak kismértékben változtak. Gazdálkodásukat magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2007ben (%)

Megnevezés Vállalkozások száma* Alkalmazottak* Árbevétel Export Hozzáadott érték Saját tőke

0-1 fő

75,9 6,7 8,7 6,2 9,5 10,8

2-9 fő

10-49 fő 50-249 fő

19,6 21,4 14,6 6,0 11,3 9,0

3,7 21,8 18,9 10,1 16,0 16,2

KKV 250 főnél Összesen összesen nagyobb

0,7 19,7 20,5 14,8 19,1 19,2

99,9 69,6 62,8 37,1 55,8 55,2

0,1 30,4 37,2 62,9 44,2 44,9

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: az adóbevallások adataiból NFGM számítás * pénzügyi szektorral. Az árbevétel, export, saját tőket, bruttó hozzáadott érték mutatói pénzügyi szektor nélkül.

Az Európai Unióban is – a KKV-k darabszámát tekintve –, függetlenül attól, hogy régi tagokról vagy új csatlakozókról van szó, a kis-, és középvállalkozások adják az összes vállalkozás 99,8%-át. Az alábbi összehasonlító táblázatba a 2006-os magyar adatokat foglaltuk. Jól látható, hogy a mikro- és kisvállalkozások aránya közel azonos az EU-27 átlagával, a közepes és nagyvállalatok aránya azonban kisebb. Nálunk a mikrovállalkozásokban foglalkoztatottak aránya lényegesen (12%-kal) nagyobb, a nagyvállalatoknál foglalkoztatottaké pedig 8,5 százalékkal kisebb. Az EU-27 országaiban a kis- és közepes vállalkozások részesedése a hozzáadott érték létrehozásából 4 százalékkal nagyobb, a nagyvállalatoké ugyanennyivel kisebb. A legnagyobb különbség a termelékenységben mutatkozik. Az EU-27 országainak átlagos termelékenysége közel háromszor nagyobb, mint a hazai adat. A termelékenységi rés a mikrovállalkozásoknál a legnagyobb, a nagyvállalatoknál a legkisebb.

10



Az Európai Unió (EU-27) és Magyarország nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői EU-2005 mikro kis közepes KKV nagy összes Mo.-2006 együtt EU-27 A vállalkozások 91,8 6,9 1,1 99,8 0,2 100,0 Mo. számának megoszlása 95,6 3,6 0,6 99,9 0,1 100,0 EU-27 Foglalkoztatottak 29,6 20,6 16,8 67,1 32,9 100,0 Mo. számának megoszlása 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 100,0 EU-27 Hozzáadott érték 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4 100,0 Mo. megoszlás 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6 100,0 EU-27 Mért termelékenység az 70,7 91,5 105,9 86,1 128,6 100,0 Mo. átlag %-ában 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 100,0 Az EU adatai a vállalkozások számára, a foglalkoztatottakra és a hozzáadott értékre vonatkozóan nyilvános adatokon alapuló becsléseket is tartalmaz. Forrás: Enterprises by size class – overview of SMEs in the EU, Eurostat, Statistics in focus 31/2008 és az APEH adatai alapján számolva

2008. I. félévének végén Magyarországon a regisztrált vállalkozásokon belül 2,9%-kal több társas vállalkozást tartott nyilván a KSH, mint 2007 végén. Legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma emelkedett, a hat hónap alatt 6,8%-kal, a betéti társaságok száma 1,4%-kal csökkent. Ez a két gazdálkodási forma teszi ki az összes társas vállalkozás 90%-át. Az egyéni vállalkozások számának drasztikus emelkedését a 2008. január 1-jével hatályba lépő új áfatörvény eredményezte, amely előírja, hogy adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat, így az adószámmal eddig nem rendelkező őstermelőknek is adószámot kellett kiváltani. A regisztrált egyéni vállalkozók 41,6%-ának volt vállalkozói igazolványa, számuk 16 ezerrel, 3,8%-kal csökkent. A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (2005-2008. I. félév) Egyéni Kkt Bt Kft Rt Szövetkezet Összesen* Év 2005 710 838** 7 483 220 955 224 146 4 371 6 230 1 208 780 2006 670 203** 7 244 221 152 238 411 4 373 5 860 1 183 953 2007 702 595** 6 868 218 307 257 347 4 493 5 488 1 233 704 2008. I. félév 985 077** 6 665 215 243 274 833 4 660 5 353 1 531 653 *A rovat egyéb vállalkozási formákat is tartalmaz, ezért a táblázat sorainak összege nem egyezik az összesen oszlop adataival. ** 2005-ben 469 809, 2006-ban 434 601, 2007-ben 425 950, 2008-ban 409 962 vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozást tartottak nyilván. A különbségek az adószámmal rendelkező magánszemélyeket fedik. 2008. január 1-től pedig az őstermelőket is tartalmazza a kötelező adószám kiváltás miatt. Forrás: Gyorstájékoztató a regisztrált gazdasági szervezetek számáról (KSH 2008. július 31.)

A regisztrált vállalkozások tekintélyes hányada valójában nem működik. Létszám szerint a működő vállalkozások – melyről a legfrissebb végleges adatok 2006-ról állnak rendelkezésre – túlnyomó többsége is, 95%-a mikrovállalkozás, a kisvállalkozásokkal együtt arányuk már meghaladja a 99%-ot. A 0-1 fős mikrovállalkozások száma csökken, a kisvállalkozások száma növekszik, a nagyvállalatoké csökken.

11



A működő vállalkozások száma létszám-kategóriánként 2002-2006-ben Létszám-kategória 2002 2003 2004 2005 487 835 480 564 480 066 477 232 0 - 1 fő 173 115 186 536 193 461 195 113 2 - 9 fő 26 829 27 782 28 806 29 507 10 - 49 fő 5 006 5 015 5 028 4 980 50-249 fő 1 003 958 946 924 250 fő és felette Vállalkozás összesen 693 788 700 855 708 307 707 756

2006 468 733 194 092 29 388 5 010 923 698 146

Forrás: KSH

Gazdasági aktivitás 15-64 évesek körében 1998 és 2007 között 58%-ról 62%-ra emelkedett. A foglalkoztatottak száma ezidőalatt 231 000 fővel emelkedett. A foglalkoztatásban a kis- és középvállalkozások kiemelkedően fontos szerepet játszanak. A vállalati szektoron belül a foglalkoztatás több mint kétharmadát a kis- és középvállalkozások adják. A kis- és középvállalkozási szektor az egyetlen olyan fontos része a magyar gazdaságnak, amelyik az elmúlt tizenöt éves időszakban nettó foglalkoztatásbővülést tudott produkálni. Az adóbevallási adatok alapján megállapítható, hogy az egyéni, a társas, valamint az evás vállalkozásokat együttesen tekintve a foglalkoztatottság 2007-ben növekedett – a nagyvállalatok kivételével – minden létszám-kategóriában. A kkv-szektor közvetlen exportból való részesedése Magyarországon elmarad az uniós aránytól, ami elsősorban a vállalkozói struktúrában legnagyobb súllyal szereplő mikrovállalkozások igen alacsony exportképességének köszönhető. Ugyanakkor a hazai kisvállalkozások több mint fele és a közepes cégek közel fele részt vesz a „nagyok” számára fontos ipari háttér megteremtésében, így beszállítási kapcsolataik révén hozzájárulnak a nagyvállalatok által exportált termékek egy, de statisztikailag nem mérhető részének előállításához. A KKV-k tőkeexportja a földrajzi közelség, családi-etnikai kapcsolatok, korábbi üzleti tapasztalatok miatt szinte kizárólag a szomszédos országokba irányul, amelyre a határ közeli térségben megvalósuló, kisebb „zöld mezős”, illetve bővítő beruházások jellemzőek. Ezek között viszont elenyésző a szerepe az exportorientált telephelyépítésnek, vagy olyan tevékenységnek, amelynek eredményeként a termelés egy része visszaáramlik Magyarországra. A KKV-k külföldi tőkebefektetési motivációja egybeesik a tőkekivitel általános mozgatórugóival (piacszerzés, export erősítése a külföldi jelenléttel, stratégiai pozíciók szerzése a térségben), ugyanakkor versenyhátrányban vannak a nagyvállalatokkal szemben, hiszen azonos fogadó feltételekkel, s a tőkekivitelt akadályozó tényezőkkel kell szembesülniük. Regionális metszetben vizsgálva a vállalkozásokat megállapítható, hogy a vállalkozásoknak nem csak abszolút száma, de sűrűsége is a Központi Régióban a legnagyobb. Az összes működő vállalkozás közel negyven százaléka működik Budapesten és Pest megyében, ahol 1000 lakosonként 96 vállalkozás működik. Megfigyelhető, hogy a vállalkozássűrűség a fejlettebb régiókban nagyobb. A dunántúli régiókban a vállalkozássűrűség nagyobb, az alföldiekben kisebb.

12



A vállalkozások néhány mutatója statisztikai régiók szerint 2007-ben (db,%)

Vállalkozás Alkalmazottak sűrűség aránya KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Átlag/összesen

Jegyzett tőke aránya*

Hozzáadott Árbevétel Export érték aránya aránya* aránya

96 67 71 63

45,9 10,5 9,3 6,7

64,8 7,7 6,0 4,4

59,0 9,2 8,5 4,6

56,8 11,5 8,2 3,8

45,5 22,6 14,8 1,6

50 54 61 70

7,4 10,2 9,9 100,0

5,5 6,1 5,4 100,0

6,5 6,3 5,9 100,0

5,5 7,2 6,9 100,0

6,0 5,6 3,9 100,0

Forrás: A vállalkozások demográfiája (KSH 2006.) és az adóbevallások adatai alapján számolva *Csak kettős könyvvitelűek. A többi oszlopban az evás és egyéni vállalkozások adatai is szerepelnek.

Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma régiónként 2006-ban

ÉszakMagyarország 50

NyugatDunántúl

KözépDunántúl 67

KözépMagyarország

Észak-Alföld 54

96

71 Dél-Alföld Dél-Dunántúl

61

63

Vállalkozássűrűség 96 (1) 71 (1) 60 - 70 (3) 50 - 60 (2)

Forrás: KSH adatok alapján

A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők vállalkozói megítélésének sorrendjében 2008-ban továbbra is a magas közterhek teljesítését és a szabályozás kiszámíthatatlanságát tekintik a hazai kis- és középvállalkozók a vállalkozásuk növekedését leginkább akadályozó tényezőnek. Az 1999-ben a második helyre előlépett erős verseny 2007-ben és 2008-ban ismét a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága mögé szorult. A hitelfinanszírozás pontszáma emelkedett 2007-hez képest, vagyis ezen a területen romlást érzékelnek a vállalkozások. A likviditás helyezése nem változott, pontszáma viszont csökkent legutóbbi felmérésünkhöz képest.

13



A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők és fontossági mutatói (%)

Növekedést akadályozó tényezők Magas adó- és társadalombiztosítási terhek Gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága Erős verseny Nincs elég megrendelése Tisztességtelen verseny Tőkehiány A vevők fizetési késedelmei Hitelhiány Beszerzési nehézségek Egyéb akadályozó tényezők Meglevő kapacitásainak korszerűtlensége, elavultsága Munkaerőhiány

1997 1998 1999 2003 2005 2007 2008 84 78 73 74 72 77 76 62 58 53 58 55 63 63 53 57 61 61 61 56 57 48 45 52 45 48 45 48 46 44 44 47 48 45 45 40 37 37 34 32 31 33 30 31 30 32 34 35 33 27 26 26 20 15 12 16 14 16 16 17 16 13 16 19 20 17 16 13 19 16 17

19

17

17

13

12

12

9

9

9

12

8

9

9

A 2008. évi adatok alapján sorba rendezve Forrás: NFGM reprezentatív vállalkozói felmérés, 2008.

2008-ban a vizsgált tényezőket kiegészítettük további hárommal: a korrupcióval, az adminisztrációs terhekkel és a nem érvényesíthető jogos követelésekkel. Az adminisztrációs kötelezettségek nagysága a negyedik, a korrupció a kilencedik, a nem érvényesíthető jogos követelések a tízedik helyet foglalnák el a tényezők sorrendjében.

A vállalkozások finanszírozásának a saját forrásaikon kívül fontos elemei a hitelek és kölcsönök. Az adóbevallásokból számított adatok nem különböztetik meg a banki hiteleket és a nem pénzintézetek által nyújtott kölcsönöket. A tagi-, és más vállalkozások által nyújtott kölcsönök egy rovatban szerepelnek a bankhitelekkel. Rövid lejáratú hitele a vállalkozások nagyobb hányadának van, mint hosszú lejáratú. Ám rövid lejáratú hitele is csak a vállalkozások 22 százalékának van, vagyis a kettős könyvvitelű vállalkozások 78%-a hitel nélkül gazdálkodik. A kkv-szektor 2004-2005-ben meginduló növekedését egyre nagyobb mértékben segítette a finanszírozási piac, kiegészülve a garancia intézményrendszerekkel. A PSZÁF statisztikái szerint a mikro-, kis, és közepes vállalkozások külső finanszírozása a kilencvenes évek közepén bekövetkezett romlás, majd stagnálás után 2000-től látványosan javult. 1999-2007. között közel hétszeresére növekedett a hitelállományuk.

14



A mikro-, kis- és középvállalkozások banki és szövetkezeti hitelállományának alakulása folyó áron (milliárd forint)

Banki hitelállomány (MFB és Eximbank nélkül) 2005. 2006. 12.31. 12.31. Mikrovállalkozások 897,7 895,6 Kisvállalkozások 929,7 970,2 Középvállalkozások 970,2 1 294,7 KKV összesen 2 797,6 3 160,4 Szövetkezeti hitelintézeti hitelállomány Mikrovállalkozások 145,8 169,7 Kisvállalkozások 47,4 70,9 Középvállalkozások 11,5 15,3 KKV összesen 204,8 255,9 Banki és szövetkezeti együttesen Mikrovállalkozások 1 043,6 1 065,3 Kisvállalkozások 977,1 1 041,1 Középvállalkozások 981,7 1 310,0 KKV összesen 3 002,4 3 416,3

2007. 12.31. 1 282,0 1 070,2 1 297,3 3 649,5

2008. 03.31. 1 403,3 1 079,2 1 365,0 3 847,6

2008. 06.30. 1 337,4 1 050,6 1 315,6 3 703,6

2008. 09.30. 1 162,3 1 144,7 1 318,0 3 624,9

197,6 65,5 15,9 279,0

186,1 55,3 13,5 254,9

217,1 71,5 19,0 307,6

234,2 74,3 20,9 329,4

1 479,5 1 135,7 1 313,2 3 928,5

1 589,4 1 134,5 1 378,5 4 102,5

1 554,5 1 122,1 1 334,5 4 011,2

1 396,5 1 219,0 1 338,9 3 954,3

Forrás: A PSZÁF által felügyelt szektorok adatainak idősorai

A hazai bankok által folyósított vállalati hitelek állományának változása 2005 - 2008. szeptember (2005. december = 100) Nem pénzügyi vállalkozások összesen KKV összesen

140 135 130 125 120 115 110 105 100

2008. 09.

2008. 06.

2008. 03.

2007. 12.

2007. 09.

2007. 06.

2007. 03.

2006. 12.

2006. 09.

2006. 06.

2006. 03.

90

2005. 12.

95

Forrás: PSZÁF adatai alapján

Az elmúlt években monoton nőtt a vállalatok hitelállománya, illetve a pénzügyi közvetítés mélysége (amelynek hagyományos mérőszáma a hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya). A kkv-szektor hitelállományának növekedése különösen magas volt 2005 és 2006-ban, 2007-ben a bankszektor vállalati hitelezésének növekedési üteme ugyan alatta maradt a lakossági fogyasztási hitelek és a külföldre nyújtott hitelek növekedési ütemének, de még így is jóval meghaladta a nominális GDP bővülési ütemét, ami elsősorban a kis- és középvállalatoknak nyújtott, ezeken belül is a mikrovállalkozásoknak nyújtott hitelállomány gyors növekedésének köszönhető. A középvállalkozások hitelállománya alig emelkedett, a kisvállalkozások esetében is az átlag alatti alig 10%-os a növekedés. 15



2008-ban a növekedési ütem a bankoknál megtorpant, de a szövetkezeti hitelintézeteknél a növekedés még töretlen. A hitelintézeti szektor kkv-hiteleinek állománya 2008. szeptember végén a megelőző év hasonló időszakához képest 8%-kal emelkedett, ezen belül a bankok növekedési üteme 7,1%-os, míg a takarékszövetkezeteké 18,5%-os volt. A 2007. év végi állományhoz képest azonban a banki hitelállomány már összességében is csökkenést mutat, köszönhetően a mikrovállalkozásoknál mutatkozó állománycsökkenésnek. A kis- és a középvállalkozásoknál ez a csökkenés még nem mutatkozik, a kisvállalkozásoknál még a harmadik negyedévi állomány is növekedett. Bár a takarékszövetkezet aránya a szektor hitelezésében csak 8,3%-os, ez arány vélhetően növekedni fog ezen intézmények bankoknál kedvezőbb finanszírozási pozíciója miatt, aminek csak az intézmények tőkéje és a kereslet állíthat növekedési korlátot. Míg a bankszektor által a mikro-, kis- és középvállalatok számára a tárgyidőszakban folyósított hiteleinek átlagos nagysága 2007-2008. folyamán mindvégig meghaladta a 10 millió Ft/db-ot, addig a szövetkezeti hitelintézetek által nyújtott hitelek adott nagysága 1,3 millió Ft/db körül stabilizálódott. A banki hitelállomány átlagos nagysága 20 millió Ft/db körül alakult, míg a szövetkezeti állományé 8,2 millió Ft-ra emelkedett. A KKV--knak nyújtott banki és szövetkezeti hitelek állományának átlagos nagysága és (MFt/Db) átlagos folyósított összege 25,0

20,0

20,0

15,0

15,0

10,0

10,0

5,0

5,0

MFt/d b

25,0

0,0

0,0 2007. 03.

2007. 06.

Banki hitelállomány

2007. 09.

2007. 12.

2008. 03.

2008. 06.

Banki folyósított hitelek

Szöv.i hitelállomány .-

2008. 09.

Szöv.-i folyósított hitelek

Forrás: PSZÁF adatai alapján

Az EU országainak különböző finanszírozási piacait összehasonlítva azt láthatjuk, hogy általában igaz az, hogy a fejlettebbek országokban nagyobb a pénzügyi közvetítés mélysége, a régi tagállamokban a lízingpiac kivételével szinte minden piacon kb. kétszer akkora a pénzügyi közvetítés mértéke, mint az újonnan csatlakozott államok esetén.

16



Magyarország, az EU, az újonnan csatlakozott és a régi tagországok GDP arányos finanszírozási piacai 2007 (%)

Hitel Új csatlakozók EU15 EU27 Magyarország

24,9 46,9 45,4 28,7

GDP arányos finanszírozási piacméretek Faktoring Lízing Kockázati tőke 3,1 4,0 0,3 7,4 2,4 n.a. 7,1 n.a. 0,6 3,1 4,8 0,5

Forrás: A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásainak alakulása, a forrásbevonást befolyásoló tényezők, Nemzetközi Bankárképző, 2008. november

A lízingpiac relatív fejlettségét valószínűleg az okozhatja, hogy az helyettesítő termékként szolgálhatott a felzárkózó országokban, ahol sok vállalkozás megfelelő hiteltörténet hiányában nem kapott banki finanszírozást. A magyarországi lízingpiac 2007-re 1 619 milliárd forintra nőtt, az állománynak a lízingpiac majdnem egészét lefedő Lízingszövetség tagi adatszolgáltatáson alapuló közlése szerint a kihelyezések kb. 42%a, 680 Mrd Ft irányul KKV-k felé, illetve a lízinget igénybe vevő vállalkozások több, mint 90%-a KKV. A PSZÁF nyilvános adatai szerint 2007. év végén a pénzügyi vállalkozások vállalkozásokkal szembeni pénzügyi lízing követelése 809 Mrd Ft-ot tett ki, ami 2005-hőz képest 70%-os növekedést jelent. A faktoringpiac Magyarországon és térségünkben, a visegrádi országokban és Ausztriában sem olyan jelentős, mint Nyugat-Európában, annak ellenére, hogy a hazai faktoringpiac további mennyiségi fejlődésen ment át. A 2005. végi 2,17%-ról 2007-re 3,04%-ra nőtt a GDP arányos faktorálási forgalom, ami alacsony bázis mellett ugrásszerű növekedésnek tekinthető. Ez a szint valamivel már meghaladja az új tagállamok átlagát, és a Németországból, Ausztriából és a visegrádi országokból álló közép-európai térségben is közepesnek mondható. A faktoringcégek a növekedést szinte kizárólag 2006-ban érték el, 2007-ben a Faktoringszövetség tagjainak állománya már az inflációtól elmaradó mértékben növekedett. A magyar kockázatitőke-piac erősen koncentrált a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület statisztikája szerint. A befektetések száma a legkisebb, értéke pedig a legnagyobb befektetési mérettartományban koncentrálódik. A legkisebb – 1 millió alatti – ügyletek előfordulásának gyakorisága az állami hátterű befektetők aktivitásától függ. A magyar kockázati tőkealap-kezelők száma az utóbbi időben többek között a JEREMIE programnak is köszönhetően megnőtt, immár 15, a PSZÁF által is engedélyezett társaság van jelen a piacon. Ezek a tőkealapok még nem kezdték el tevékenységüket, a JEREMIE program elindulására várnak. A jelentés készítése idején a magyar pénz- és tőkepiacon jelentős változások és események zajlanak le, amelynek első jelei már megmutatkoznak a statisztikai adatokban is. A vállalkozói tudás területén a vállalkozási ismeretek oktatásának hazai gyakorlatáról átfogó képet ad az NFGM megbízására a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány által készített tanulmány1. A tanulmány részletesen bemutatja az egyes képzési formák jellemzőit, a közoktatást, a tanárképzést, a felsőoktatást, egyéb képzéseket és civil kezdeményezéseket, valamint kitér a felnőttképzést és az önálló tanulás lehetőségeire. A felnőttképzés területét kiemelve megállapítható, hogy a környezet egyik meghatározó jellemzője az iskolázást követő szervezett képzésben való alacsony szintű részvétel. Magyarország e tekintetben hosszú ideje a legrosszabb mutatókkal rendelkezik az Európai Unión belül. Míg 2000-ben a 25-64 éves felnőtt népességen belül 2,9% volt a képzésben való részvétel aránya (az akkor európai átlag 7,1% volt), ez a szám 2007-re is csak 3,6%-ra emelkedett (a 9,5% európai átlaghoz

1 Horváth Anna, Laczkó Zsuzsa, Soltész Anikó, Tót Éva: Helyzetkép a vállalkozói ismeretek oktatásáról és a vállalkozói tudás fejlesztése területén bekövetkezett változásokról, a továbbfejlesztés lehetőségei és befolyásoló tényezői. SEED Alapítvány, 2008. december

17



viszonyítva), és igen messze áll a 2010-re kitűzött 12,5%-os szinttől.2 Az ágazatért felelős minisztérium becslése szerint a felnőtt korúak képzésében évente résztvevők teljes száma magasabb a hivatalosan publikált adatoknál, és hozzávetőleg 900.000 fő. A megállapítások között szerepel, hogy az újszerű oktatási és képzési kezdeményezések még szigetszerűek, nincs erős kisugárzásuk, támogatásfüggők, és emiatt „törékenyek”. A jelentős finanszírozási háttérrel működő támogatási programok (pl. Phare, NFT) működése és hatása korlátozott időtartamú, és az elért eredmények sem mindig hasznosulnak. A kkv-stratégia tudásról szóló elemző fejezete a képzés iránti kereslet alacsony szintjét emeli ki. A tanulmány kiemeli, hogy a képzési kínálat jelentős része mind tartalmát, mind az ismeretátadás módszereit illetően korszerűtlen, és nem vesz tudomást a képzésbe bevonni kívántak tényleges tudás-szükségletéről, igényeiről, tanulási stílusáról vagy éppen tanulási problémáiról. Ez önmagában is jelentősen hozzájárul a szervezett képzés iránti érdeklődés alacsony szintjéhez. A 2001 óta rendszeresen megszervezett Eurobarometer adatfelvételben 2007-ben új elemként jelent meg az iskolázás szerepének vizsgálata a vállalkozói attitűd kialakításában. Az erre vonatkozó három kérdés mindegyikében Magyarország áll a lista legvégén.

„Az iskolai oktatás segített vállalkozói kezdeményezőkészségem kibontakozásában” – A teljes mértékben és az inkább egyetértők %-os aránya 80 70 60 50 40 30 20 10 0 NO

PT

IC

MT

CZ

SI

FI

CY

BE

AT

LU

IE

ES

FR

DE

EL

LT

SK

UK

PL

SE

EE

NL

IT

DK

LV

HU

Forrás: Flash Eurobarometer 2007

Ugyanilyen relatíve alacsony azok aránya, akik szerint az iskolai oktatás hozzásegítette őket ahhoz, hogy megértsék a vállalkozások társadalmi szerepét. A harmadik kérdésben egy kijelentést kellett minősíteni, amely úgy szólt, hogy „Az iskolai oktatás felkeltette az érdeklődésemet a vállalkozóvá válás iránt”. Magyarország az idézett kijelentéssel teljes vagy nagyrészt egyetértő válaszadók 23%-os arányával a mezőny legvégén áll. Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági és vállalkozói ismeretek oktatása, illetve a kevés készségfejlesztő program működése viszonylag szűk körű és nem is rendszerszerű. A képzési piac továbbra is kínálati piac. A felsőfokú szakképzésben a létszámnövekedés az elmúlt években jelentős volt, a szakközépiskolákban, nappali- és felnőttoktatásban együttvéve 1999/2000-ben 1.369 fő, 2007/2008ban 15 896 fő tanult, a rendelkezésre álló keretszámokat azonban jelenleg sem töltik ki. A munkaerőpiacon még mindig egyszerre van jelen a túlképzés és a szakemberhiány. Ez utóbbiban jelentős szerepe van a szakmunkás-státusz alacsony presztízsének, az információhiánynak és a nem kellően ösztönző támogatási rendszernek. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosítása a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésével elősegítheti a szakképzés versenyképességének növelését és előrelépést jelenthet a szakmunkáshiány csökkentésében.

2

Progress towards the Lisbon objectives in education and training – Indicators and benchmarks 2008, Commission staff working document SEC (2008) 2293

18



A témával foglalkozó civil szerveződések szerepe jelentős, és számuk nő. A szakmai érdekképviseleti szervezetek tagságuk sajátos igényeinek feltárása alapján saját képzési programokat szerveznek. A kamarák képviselői sikeresnek ítélik a szakképzést és a mesterképzés érintő eddig megtett lépéseiket. Az MKIK 2005-2013-as évekre vonatkozó szakképzési stratégiája főbb megállapításai beépültek a kormány szakképzési stratégiájába, illetve az annak végrehajtását szolgáló kormányhatározatba. Sor került a vizsgakövetelmények felülvizsgálatára, a gyakorlati szintvizsgáztatás rendszerének kidolgozására és lebonyolítására, valamint a gyakorlati képzőhelyek országosan egységes akkreditációs rendszere kialakítására. Az MKIK 2007. évi szakképzési tevékenységének alapját az MKIK és az SZMM között 2007 februárjában aláírt megállapodás jelentette, amely tovább szélesítette a kereskedelmi és iparkamarák szakképzési feladatait. A magyar szakképzés meghatározó formájává vált a tanulószerződés intézményrendszere. 2007-ben a tanulószerződések száma 36 000-ről 42 500-ra növekedett. A regionális fejlesztési és képzési bizottságokban a gazdasági kamarák társelnöki funkciót kaptak, amellyel ezen a területen a gazdasági érdekegyeztetés szervezőivé, illetve a megrendelői szerep meghatározó tényezőivé váltak. A program országos koordinálását az MKIK végzi, úgy, hogy a területi kamarákkal, 9 munkaadói és 6 munkavállalói szervezettel, valamint az Agrárkamarával együttműködve kidolgozza a munkaerő-piaci szereplők iskolarendszerű szakképzési koordinációjában való részvételhez szükséges országos hálózat rendszerét, amelynek alapján meghatározásra kerülnek az egyes régiókra vonatkozó képzési és beiskolázási szerkezetek. Ennek a feladatrendszernek a végrehajtása 2008-ban kezdődött meg.

A közbeszerzések szabályozása a vállalkozói környezet fontos eleme, ezért érdemes röviden kitérni a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételére és lehetőségeire a közbeszerzési eljárásokból. A KKV-k által elnyert közbeszerzési eljárások száma tekintetében az állapítható meg, hogy az arányok viszonylagos állandóságot mutatva, 65-72% között mozognak. Az eljárások értéke tekintetében viszont megfigyelhető, hogy e vállalati kör részesedése a 2001. évi mintegy 60%-ról 2007-re 34%-ra csökkent. A 2008-ban a KKV-k az eljárások 70,8%-át nyerték meg hasonlóan az előző évhez, viszont a közbeszerzések összértékének csökkenése ellenére növelni tudták teljesítményüket: az általuk elnyert eljárások értéke 35 Mrd Ft-tal növekedett a korábbi évekhez képest, ezáltal részesedésük a közbeszerzési piacon az előző évi 34%-kal szemben megközelíti a 40%-ot. A statisztikák – a rendszer sajátosságai miatt – nem tartalmazzák az ún. egyszerű eljárások adatait, ahol feltételezhető, hogy döntően a KKV-k részesedése jellemző. Emellett nincsenek adatok az alvállalkozói részvétel tekintetében, ahol szintén a KKV-k dominanciája valószínűsíthető. Nem kedvez a KKV-k részvételi esélyeinek a közbeszerzésekben, hogy évről-évre növekvő az egy eljárásra jutó átlagos szerződéses érték, ahogy a közbeszerzési törvény lassítja az uniós fejlesztések megvalósítását is. A törvény 2008 decemberében elfogadott módosítása a KKV-k érdekeit szem előtt tartó módosításokat is tartalmaz. E célt szolgálja például az, hogy a közbeszerzéseket magyar nyelven minden esetben ki kell írni, az ajánlatokat magyar nyelven minden esetben be lehet majd nyújtani, és vita esetén is a magyar nyelv lesz az irányadó. Jelentősen növelheti a kis- és közepes vállalkozások nyerési esélyét, hogy azokat a szerződéseket, amely esetében ez műszakilag és gazdaságilag lehetséges, a kiíróknak kisebb egységekre, részekre kell majd bontani, valamint a kisebb értékű beszerzések esetében a törvény lehetővé teszi a kiíróknak, hogy úgy döntsenek, hogy a közbeszerzést csak az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő vállalkozások számára tartják fenn. Erre építési beruházások és építési koncessziók esetében egyébként csak akkor lesz a kiírónak lehetősége, ha a szerződés értéke kevesebb, mint kétszázmillió forint. A Közbeszerzések Tanácsa cselekvési tervének megfelelően a különböző információk elérhetővé tétele útján is hozzá tud járulni az érintett vállalkozások sikeres szerepléséhez. Ennek keretében 2006. és 2008. között a Tanács ajánlásokat fogadott el, korszerűsítette honlapját, melyen a Közbeszerzési Értesítő (és valamennyi egyéb adat) ingyenesen és kereshető módon hozzáférhető, illetve lefordította és elérhetővé tette az Európai Bizottság témával kapcsolatos felmérését.

19



A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA 1.2. Célok teljesülése 1.2.1. Stratégiai cél A kis-és középvállalkozás-fejlesztési stratégia fő stratégiai célkitűzése a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének javítása, azzal, hogy a kis- és középvállalkozások teljesítménye a versenyszféra átlagát meghaladva növekedjen, és így a versenyszféra jövedelemtermelésén belüli arányuk is emelkedjen. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: A magyar gazdaság fenntartható növekedése mellett a kis- és középvállalkozások által megtermelt bruttó hozzáadott érték 2005. évi 52%-os bázis aránya 2013-ra érje el az 55%-ot, a versenyszféránál gyorsabb ütemben növekedjen. E bázisérték a KSH NFGM részére a 307/2004. (IX. 13.) Korm. rendelet 2.§.-a szerinti adatszolgáltatás adati alapján került meghatározásra. 2006-ban a mutató értéke 53,4% volt, 2007-re a KSH előzetes adata 53,9%-ot mutat. A NFGM az adóbevallási adatokból – az adatbázist megtisztítva (módszertan a mellékletben található kitöltött mutatószám sablonokban) – maga is számít adatokat, amelyek módszertani és az adatbázisok keletkezésének eltérő időpontjai miatt kis eltérést mutatnak, a tendenciák azonban teljesen egybevágnak. Tehát a kis- és középvállalkozások bruttó hozzáadott érték termeléshez való hozzájárulása a bázisértékhez képest emelkedett. 2000-től a kialakult szerkezet azonban alapjaiban nem változott. A mikro- és kisvállalkozások állítják elő a hozzáadott érték egyharmadát, a közepesek kevesebb, mint ötödét, a nagyvállalatok közel felét.

A stratégia négy fő beavatkozási területének mindegyikéhez olyan átfogó cél került megfogalmazásra, amelyek megvalósulása a stratégiai cél elérését szolgálja.

1.2.2. Átfogó célok 1.2.2.1. Támogató szabályozási környezet kialakítása A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében kiemelt fontosságú a vállalkozások működését jobban támogató szabályozási környezet kialakítása, amelybe beletartozik a vállalkozásokat érintő közterhek nagysága, az adminisztratív terhek nagysága, a gazdálkodási és jogbiztonság szintje, a vállalkozások információhoz jutása és a piaci verseny jellemzői.

1.2.2.1.1. Versenyképes közteherviselés A versenyképes közteherviselés, mint sarkalatos cél eléréséhez a stratégia a jövedelemcentralizáció csökkentését tűzte ki specifikus célként az adófizetők körének számottevő bővítésén, az adóelkerülés arányának csökkentésén, valamint az adózás struktúrájának átalakításán keresztül. A csökkenő mértékű közteherviselés mellett csökkenteni szükséges a KKV-k és a nagyvállalatok adóterhelése közötti különbségeket. 2008-ban a gazdasági válság kevés mozgásteret hagyott a kormánynak a versenyképesség javítására. A Kormány 2008. december 17-i ülésén hagyta jóvá Magyarország 2008-2011 közötti Aktualizált Konvergencia Programját, amely úgy értékeli: „A megváltozott pénzpiaci és reálgazdasági feltételek mellett nincs lehetőség a korábban – nettó hatásában a GDP 0,5%-ára – tervezett adócsökkentésre, az adószabályok főként csak az egyszerűsödés, illetve a gazdaság további „fehéredésének” ösztönzése érdekében változnak... Magyarországon az adócentralizáció a GDP arányában 2006-ban 37,0% volt, amely 2007-re a kiigazítás hatására 39,5%-ra emelkedett, 2009-ben 40% körül alakul majd, és az 20



előrejelzés szerint 2011-re 39,8%-ra csökken. A 2007-es érték kb. egy százalékponttal marad el az EU27 átlagától.” Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószámok alakulása: Adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya a 2007-ben várható 38,1%-ról 2013-ra 1,5 százalékponttal csökkenjen figyelembe véve a környező országok mutatóit is. A mutató értékei a Kormány 2006. decemberi „Magyarország Aktualizált Konvergencia Programja 2006-2010”-val (KP) összhangban került feltüntetésre. A 2007. novemberi Aktualizált Konvergencia Program (2007-2011) az adó- és járulékbevételeket a GDP %-ában 2007-ben 39,1%-ban adja meg, 2008-ra 39,0%; 2009-re 38,3%, 2010-re 37,6%, 2011-re 37,2%. A 2008. decemberi Aktualizált Konvergencia Programban (2008-2011) a 2007. évi adat 39,5%; 2008-ra 39,9%; 2009-re 40,0%, 2010-re 39,9%, 2011-re 39,8%. A KKV-k gazdálkodását akadályozó tényezők közül a magas adó és társadalombiztosítási terhek intenzitási mutatója a 2007. évi 77 pontról 2013-ra 65 pontra csökkenjen (NFGM reprezentatív vállalkozói felmérése alapján). 2008. őszi felmérésünk eredményei nem mutatnak jelentős változást a gazdálkodást akadályozó tényezők megítélésében. Bár a magas adó- és járulékterhek intenzitási mutatója 77 pontról 76 pontra csökkent, a hazai kis- és középvállalkozók továbbra is a magas közterhek teljesítését és az adminisztrációs kötelezettségeket tekintik a vállalkozásuk növekedését leginkább akadályozó tényezőnek.

A Konvergencia Program számításai 2009 után változatlan adórendszert feltételezve készültek, így az adócentralizáció a programidőszak alatt lényegében változatlan marad. Az adórendszer egyszerűbbé, áttekinthetőbbé tétele azonban továbbra is szükséges lenne mind a versenyképesség javítása, a növekedés ösztönzése, mind a foglalkoztatás bővítése érdekében, így az adórendszer belső arányai módosulhatnak.

1.2.2.1.2. Állami szabályozásból adódó adminisztrációs terhek csökkentése A vállalkozások működéséhez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése érdekében tűz ki feladatokat a Kormány által 2008. szeptember 10-én elfogadott előterjesztés a Kormány középtávú munkaprogramjának végrehajtásáról. A közigazgatással összefüggő fejezetben a Kormány célul tűzte ki a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését, ennek végrehajtása érdekében került elfogadásra a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008 (IX. 9.) Kormány határozat. A Korm. határozat célja az eddigi kormányzati kezdeményezések (Deregulációs Program, Üzletre Hangolva, az egyes tárcáknál folyó ilyen irányú tevékenységek) összefoglalása, valamint azok alapelveinek és kereteinek egységes kijelölése. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: Az üzleti környezet fejlesztése terén a nemzeti szabályozásból fakadó adminisztratív terhek aránya 2013-ra közelítse meg az EU 25-ök átlagos szintjét. (Magyarország esetében a Bizottság becslései szerint az adatszolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó terhek jelenleg a GDP 4,5-6,8%-át teszik ki, míg a tagállamok átlaga a GDP 3,5%-a). A 2007-es GDP adatokkal számolva a terhek 25%-os csökkentése 346 milliárd forint megtakarítását tenné lehetővé. A terhek megoszlására, a súlyponti területek megjelölésére; valamint az adó és járulékfizetéshez, a foglalkoztatáshoz, valamint az engedélyezési és ellenőrzési eljárásokhoz kapcsolódó legjelentősebb adatszolgáltatási kötelezettségek terheire vonatkozó mérések 2009 áprilisára készülnek el.

1.2.2.1.3. Gazdálkodási és jogbiztonság erősödése, tisztességes verseny A gazdálkodási és jogbiztonság erősítése, tisztességes verseny sarkalatos célkitűzés elérését számos specifikus célkitűzés szolgálja, úgy mint a szabályozás minőségének fejlesztése, a gazdaság szereplőinek jobb tájékoztatása, az állami jogérvényesítés feltételeinek javítása, a tulajdon, kiemelten a szellemi tulajdon védelmének erősítése, az alternatív vitarendezési formák terjedésének segítése, a hitelezővédelem erősítése, a piacfelügyelet és az állami ellenőrzés erősítése, a korrupció visszaszorítása, a fizetési fegyelem javítása.

21



Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: A KKV-k gazdálkodását akadályozó tényezők közül a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága intenzitási mutató a 2007. évi 63 pontról 2013-ra 49 pontra csökkenjen (NFGM reprezentatív vállalkozói felmérése alapján). 2008 őszi felmérésünkben az indikátor változatlan értéket mutat.

1.2.2.2. Finanszírozási források bővülése A KKV-k finanszírozási forrásai bővülését, mint átfogó célt három sarkalatos cél elérése biztosíthatja. Ezek:

1.2.2.2.1. Magasabb finanszírozású kockázatú termékek körének bővítése A szektor finanszírozási forrásokkal való ellátottsága a 2005-2007. évi időszakban alapvetően javuló tendenciát mutatott. 2007. év végén 2005 végéhez képest a KKV-k hitelszerződéseinek darabszáma 64%-kal, 210 ezerre emelkedett, értékben a növekedés 31%-os volt. Ez azt mutatja, hogy a finanszírozási forrásokhoz egyre kisebb vállalkozások is hozzáfértek, s ha az éves hitelügyletek darabszámát nézzük, az 2007-ben 478 ezer3 volt, ami 106%-kal magasabb, mint a 2005. évi érték. Az összes finanszírozási konstrukciót tekintve a 2007. év végi kihelyezési állomány 35%-kal haladta meg a 2005. évi szintet, miközben a 0-49 főt foglalkoztató társas vállalatok nettó árbevétele a két év alatt összesen 29%-kal emelkedett. A kihelyezéseken belül a lízing és a hitelkihelyezések bővültek a legerőteljesebben, míg a tőkepiaci finanszírozás továbbra is marginális. A hitelintézetek nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelein belül a kkv-szektor részesedése két év alatt 3 százalékponttal, 55%ról 2007 végére 58%-ra emelkedett. 2008-ban a növekedési ütem a bankoknál megtorpant, de a szövetkezeti hitelintézeteknél a növekedés még töretlen. A hitelintézeti szektor kkv-hiteleinek állománya 2008. szeptember végén a megelőző év hasonló időszakához képest 8%-kal emelkedett, ezen belül a bankok növekedési üteme 7,1%-os, míg a takarékszövetkezeteké 18,5%-os volt. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: A külső forrást bevonni képes kis- és középvállalkozások aránya a teljes kis- és középvállalkozói szektoron belül kb. 20-ról 30 százalékra emelkedjen 2013-ra. Reprezentatív kérdőíves felmérésünk eredményei szerint a vállalkozói hitelt felvett vállalkozások aránya 2008-ban nőtt a 2007. évi 18,7%-ról 21,4%-ra. Lízinggel és faktoringgal együtt a mutató 21%-ról 23,7%-ra való növekedést mutat.

Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a legkisebb vállalkozások vállalkozói hitelkérelmét a bankok gyakran elutasítják, de felkínálják a személyi hitel lehetőségét – amivel sok mikrovállalkozás, a mintába került vállalkozások negyede élt is – akkor együttesen tekintve a vállalkozói és személyi hitelt felvett vállalkozások arányát sokkal kedvezőbb képet kapunk a vállalkozások és a pénzügyi közvetítés viszonyáról. A vállalkozások közel 42 százaléka vett fel így hitelt vállalkozása működtetése, bővítése érdekében. A mikrovállalkozások hitelellátottsága a vállalkozói és személyi hiteleket együttesen vizsgálva ugrásszerűen megnőtt.

1.2.2.2.2. A KKV-k felhalmozásának növelése A finanszírozási források bővítése érdekében kitűzött sarkalatos célok egyike, hogy a KKV-k növekvő jövedelmeikből mind nagyobb hányadot fordítsanak felhalmozásra. A felhalmozási célú saját források az amortizációból és az adózás utáni eredményből képződnek. A felhalmozási célú saját források szerkezetét az jellemzi, hogy a viszonylag kisszámú nagyvállalatnál képződik a források zöme, vagyis az eloszlás koncentrált. Ennek egyik oka, hogy a nagyvállalatoknál lényegesen több amortizáció képződik. A másik ok pedig a nagyvállalatok adókedvezményeiben keresendő. 2007-ben a

3

Ebből 234 ezer db banki és 244 ezer db takarékszövetkezeti.

22



nagyvállalatoknál képződött a felhalmozási célú saját források közel fele (48%), a közepeseknél 16, a mikro- és kisvállalkozásoknál 36 százaléka. A mutató bruttó hozzáadott értékhez viszonyított arányát az jellemzi, hogy a legkisebb vállalkozásoktól a nagyobbak felé haladva értéke a közepes vállalkozásokig csökken, majd a nagyvállalatokhoz érve újra növekszik. A nemzetgazdasági átlagnál több forrás 2002 és 2007 között mind a hat évben csak a mikrovállalkozásoknál képződött. A közepes vállalkozások képződő forrásai tartósan az átlag alatt, a kis- és a nagyvállalatokéi többnyire az átlag felett helyezkedtek el. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: A felhalmozási célú saját források a bruttó hozzáadott érték százalékában mutató, amelynek értéke 2005-ben 42,1% volt a kis- és középvállalkozásoknál, 2013-ig évente átlagosan 0,5 százalékponttal növekedjen. 2008-ban a mutató számítását korrigáltuk, mivel az adatok ingatlanágazattal való együttes kezelése erős torzítást visz a mutatóba. Az ingatlanágazat nélkül a mutató bázisértéke 2005-ben 38,3%. 2006ban 38,5%, 2007-ben 38,1%.

1.2.2.2.3. KKV-k likviditásának javítása A KKV-k likviditásának javulása jellemzően kvalitatív elemzésekkel állapítható meg. A 2008. év végi pénzügyi válság súlyosan érintheti a kkv-szektort, mert pont akkor következett be, amikor a szektor amúgy is nehezebb gazdálkodási körülmények közé került. Ebben a helyzetben a bankok jelentős része a hitelezési feltételek szigorítást választotta stratégiájául, vagyis a kockázati felárak növelését, többletfedezetek kérését, limitek csökkentését, a likviditási felárak érvényesítését, melyek együttesen nehezíteni fogják a hitelhez való hozzáférést. Ennek megfelelően a KKV-k finanszírozásában kockázatok jelentek meg, amelyek likviditási problémákat eredményezhetnek a vállalkozásoknál. A vállalkozások likviditását, piacon maradását is segítendő a Kormány 2009-2010-ben a bankrendszeren keresztül összesen 1 400 Mrd Forintot kitevő forrást kíván juttatni a vállalkozásoknak egy átfogó – a következő eszközökkel foglalkozó fejezetben részletezett – uniós forrásokra támaszkodó programmal (hitelgaranciával, kamattámogatással, mikrohitelezéssel).

1.2.2.3. Vállalkozói tudás fejlődése A vállalkozói szféra egészében mind menedzsment, mind alkalmazotti szinten a humán erőforrások fejlesztésének döntő jelentősége van a vállalkozások hosszú távú fejlődése szempontjából. A vállalkozói tudás átfogó cél eléréséhez szükség van a vállalkozók és alkalmazottaik ismereteinek bővítésére és a vállalkozói készségek fejlesztésére.

1.2.2.3.1. Vállalkozók és alkalmazottak ismereteinek bővülése A vállalkozói tudás fejlesztése keretében a kkv-stratégia a vállalkozások vezetőinek és munkavállalóik képzettségének, tudásának folyamatos fejlesztését és a gazdaság igényeinek figyelembevételével a szakképzés megújítását tűzte ki specifikus célokként. A KKV-k, különösen a mikrovállalkozások körében – felmérések adatai szerint – továbbra is kevés a hajlandóság a tudatos ismeretbővítésre, alacsony szintű a motiváltság a szervezett képzési programokban való részvételre. Látványos az eltérés a cégek vezetőinek a képzés fontosságát illető megnyilatkozásai és a tényleges részvételi arányok között. Az elérésükre tett kísérletek, speciális képzés-támogatási programok e téren viszonylag szerény előrelépést hoztak. Ugyanakkor széles körű a vélekedés, hogy a képzési piacon elérhető kurzusok jelentős része nem alkalmazkodik a résztvevők igényeihez és tanulási stílusához. Az NFGM – mutatószám alapjául szolgáló – felmérése szerint munkavállalók képzésében, továbbképzésében a vállalkozások részvétele differenciált. A képzésben részt vevő vállalkozások aránya rohamosan nő a kisebbektől a nagyobbak felé haladva. Az alkalmazott nélküli vállalkozások 23, a

23



mikrovállalkozások 30, a kisvállalkozások 45, a közepes vállalkozások 73 százalékának munkatársa képezte magát 2008-ban. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: Azon kis- és középvállalkozások aránya, ahol a tulajdonosok vagy alkalmazottaik részt vettek valamilyen képzésben, éves átlagban a 2007. évi 27,6%-ról 2013-ra 35%-ra növekedjen (NFGM reprezentatív vállalkozói felmérése alapján). 2008. őszi felmérésünkben a képzésben részt vevő vállalkozások aránya 27,4%-os értékkel gyakorlatilag nem változott.

A képzésbe bevontak számának növekedése együtt kell hogy járjon az olyan programok támogatásával, amelyek összhangban állnak a kis és középvállalkozások gazdasági és fejlődési igényeivel. Számos tapasztalat arra utal, hogy a mikro-vállalkozások helyzetéhez jobban alkalmazkodó programokra lenne szükség, beleértve a képzésbe történő bevonásukat.

1.2.2.3.2. Vállalkozói készség fejlesztése A friss nemzetközi adatfelvételek továbbra is arra utalnak, hogy változatlanul alacsony szintű a motiváltság a vállalkozóvá válásra, sok a kényszervállalkozó, és a megkérdezettek úgy érzékelik, hogy a gazdasági környezet nem vállalkozásbarát. Zajlik ugyan egy lassú generációváltás, nő az iskolai végzettség szintje, javulás érzékelhető bizonyos készségek terén, mint pl. a korszerű informatikai eszközök használata elterjedtebb, de mindezek ellenére nem nőtt számokban is kimutathatóan jelentős mértékben a vállalkozói pálya tényleges vonzereje. Mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban kevés a szemléletformálásra irányuló, a motiválást szolgáló gyakorlat-centrikus program.

1.2.2.4. Vállalkozói infrastruktúra fejlődése A vállalkozói infrastruktúra beavatkozási területen a stratégia a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló vállalkozói infrastruktúrához való hozzáférés elősegítését és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási háttér fejlesztését tűzte ki átfogó célként. Ennek elérése érdekében az üzleti és K+F infrastruktúra fejlődése, valamint az IKT infrastruktúra és használat fejlődése sarkalatos célok megvalósítása járulhat hozzá.

Üzleti és K+F infrastruktúra fejlődése Az üzleti és K+F szolgáltatások fejlesztése érdekében az inkubátorházakon és ipari parkokon belüli infrastruktúra bővítése, az integrált szolgáltatások (telephely+üzleti szolgáltatások) fejlesztése, a kutató-fejlesztő és technológia transzfer intézmények kapacitásainak, valamint a logisztikai kapacitások fejlődése az elérendő specifikus célok. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószámok változása: Menedzsmentszolgáltatást vásárló KKV-k aránya a 2007. évi bázis értékről 76%-ról 85%-ra növekedjen 2013-ra (az NFGM reprezentatív vállalkozói felmérése alapján). A menedzsment – gazdasági, technikai, pénzügyi stb. – szolgáltatások vásárlásának, piaci beszerzésének elterjedtsége a vállalkozások vállalkozásközi munkamegosztásában való részvételének egyik fontos mutatója. A 2008. évi felmérés eredményei e területen további javulást mutatnak, 2008-ban a menedzsmentszolgáltatást vásárló KKVk aránya 2,5%-kal, 78,5%-ra nőtt. Az alkalmazott nélküli vállalkozások az egyes szolgáltatásfajtákból az átlagosnál kevésbé, a mikro-, kis-, és közepes vállalkozások az átlagosnál nagyobb mértékben vásárolnak. Az elmúlt időszakban az 1-9 fős mikrovállalkozások aktivitása a menedzsment szolgáltatások értékesítési piacán feltűnően nőtt. Ipari parkok betelepítettsége 2005. évi 50%-ról 2013-ra 65%-ra növekedjen. A betelepítettség 2006ban 53,0%; 2007-ben 52,6%. Az arány csökkenését az idézte elő, hogy a korábbi parkok jelentős bővülése és az új parkok létrejötte miatt nőtt az összterület, de a betelepített terület nagysága 2005. évhez képest 27%-kal nőt, így jelenleg több mint 6.000 hektár. Az ipari parkokban működő vállalkozások száma 2005-ben 2 989; 2006-ban 3 184 és 2007-ben 3 585.

24



IKT infrastruktúra és használat fejlődése Az IKT infrastruktúra fejlődése terén az IKT hálózati infrastruktúrához, szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés javulása és a vállalati, vállalatközi és vállalatok és kormányzat közötti folyamatok informatizáltságának fejlődése a specifikus célok. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószámok változása: e-Business index (a legjobb eredményt elérő uniós tagállam indexének %-ban) a 2006. évi 56%-ról, 2013-ra 70%-ra növekedjen. A mutatószám változására nem áll rendelkezésünkre adat: Az E-business Watch 2008-as jelentése (http://www.ebusiness-watch.org/key_reports/documents/EBR08.pdf) ágazatok és nem országok közötti összehasonlítást végez el, nem képeztek le mutatószámokat a tagállamokra. Ez legközelebb 2009-ben várható, akkor lehet vizsgálni a mutató alakulását. Integrált vállalatirányítási rendszerrel rendelkező 5 főnél magasabb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozások aránya a 2006. évi 10%-ról 25%-ra növekedjen. A 2007-es és 2008-as felmérések szerint az integrált vállalatirányítási rendszerrel rendelkező 5 főnél magasabb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozások aránya 2007-ben 12%-ra, 2008-ra 14%-ra nőtt.

1.2.3. Horizontális célok A stratégia a négy fő beavatkozási területének mindegyikén érvényes horizontális célok – javuló termelékenység, bővülő foglalkoztatás, a globális gazdaságba való integrálódás és a vállalatok közötti együttműködés hatékonyabbá válása – elérésének mérésére szolgáló mutatószámok változását az alábbiakban mutatjuk be:

1.2.3.1. Javuló termelékenység A vállalkozások termelékenységének egyik teljesítménymutatója az egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték. A hazai kis- és középvállalkozások termelékenysége elmarad a nagyvállalatokétól, az egy alkalmazottra eső hozzáadott érték – hasonlóan az egy alkalmazottra jutó árbevételhez – a kisebb vállalkozásoktól a nagyobbak felé haladva nő. E hatékonysági mutatókat csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra nézve tudjuk számolni, mivel az egyéni vállalkozók, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alá tartozó vállalkozások adóbevallásai nem tartalmazzák a szükséges adatokat. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám változása: Az egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték a kkv-szektorban 2013-ig összességében 30%-kal növekedjen. A stratégiában a bázisérték 2001-es áron 12 000 euróban volt megadva. Tekintettel arra, hogy az euró árfolyam külső tényezők miatt hektikusan változik, forintban és reálértéken mérjük a továbbiakban ezt az adatot. A 2005. évi értéket 3 471 ezer Ft/fő tekintjük 100%-nak. 2006-ra a mutató 103,3%-ra emelkedett, 2007-ben 108,1%-on áll.

1.2.3.2. Bővülő foglalkoztatás A foglalkoztatás bővülését továbbra is nagyban nehezíti, hogy Magyarországon az átlagosnál magasabbak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékterhek, korlátozott a piaci kereslethez igazodó munkaerő-kínálat, alacsony a munkaerő piaci részvétel, magas az inaktívak aránya. E területeken előrelépésről nem lehet beszámolni. A 2008. év végi gazdasági körülmények, a pénzügyi válság közepette egyre inkább a foglalkoztatás megőrzésére kell a hangsúlyt helyezni.

25



Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám változása: A stratégia bővülő foglalkoztatás mellett a kis- és középvállalkozások foglalkoztatásból való részesedésének megőrzését tűzte ki célul, azaz a versenyszférával azonos ütemű növekedést vár. A kis- és középvállalkozások alkalmazottainak részaránya a vállalkozói szektoron belül a vállalkozások adóbevallási adataiból számítva, a pénzügyi szektorral együtt a 2005. évi 68,9%-ról, 2006-ra 69,1%-ra, 2007-re 69,6%-ra változott, azaz 69-70%-os szinten látszik stabilizálódni.

1.2.3.3. Integrálódás a globális gazdaságba A kkv-stratégiában kitűzött célok összhangban vannak a minisztériumi szinten már elfogadott 20092011. évekre vonatkozó külgazdasági stratégia átfogó céljaival, amelyek – Magyarország gazdasági adottságaiból következően – hosszabb távon is változatlanul az exportpotenciál bővítése és fejlesztése, a működő tőke bevonás szintjének fenntartása, a magyar vállalkozások nemzetköziesedésének elősegítése. Az exportértékesítés megoszlását 2002 óta az jellemzi, hogy a nagyvállalatok részesedése változatlan (64-65 százalék), a közepeseké 13-15 százalék, míg a mikro- és kisvállalkozásoké 20-22 százalék. 2006-ben a mikro- és kisvállalkozások az összes export 21, a közepesek 14 százalékát bonyolították, 2007-ben a kisebb vállalkozások részesedése emelkedett, a mikro és kisvállalkozások részesedése 22,3ra, a közepeseké 14,8%-ra nőtt, a nagyvállalatok részesedése azonban változatlanul túlnyomó. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám változása: A kis- és középvállalkozások exportból való részesedése 2 százalékponttal növekedjen a 2005. évi 35%-os adathoz képest. 2006-ban a KKV-k részesedése 35,3%-ra, 2007-ben 37,1%-ra emelkedett.

1.2.3.4. Hatékonyabb vállalatok közötti együttműködés A kis- és középvállalkozások a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányainak csökkentése érdekében elő kell segíteni a vállalkozások közötti együttműködések (közös beruházások), hálózati tevékenységek megvalósulását. Az alkalmazott nélküli vállalkozásoktól a közepesek felé haladva nő a gazdaságilag integráltabb vállalkozások aránya: azoké, amelyek jobban részt vesznek a vállalatközi munkamegosztásban, az informális és formális együttműködésekben. Egyébként ugyanez a trend érvényesül a létszámbővítésben, a beruházásban, az innovációban, a növekedésben, a növekedés finanszírozásában, a pénzügyi közvetítőrendszer igénybe vételében, az infokommunikációs infrastruktúra kiépítésében, a szervezett képzésben – továbbképzésben való részvételben is. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám változása: Együttműködésben résztvevő vállalkozások aránya a 2007. évi 49,8%-ról 2013-ra 60%-ra növekedjen (NFGM reprezentatív vállalkozói felmérése alapján). A vállalkozások hálózatosodása 2008-ban valamivel kisebb, mint amit 2007-ben mértünk. 2007-ben azt tapasztaltuk, hogy valamilyen – formális, vagy informális - együttműködésben a vállalkozások 49,8%-a vett részt, 2008 őszi felmérésünk 47,3%-os részarányt mutat.

1.2.4. Célok teljesülésének összefoglalása a mutatószámok alakulásán keresztül Indikátor

Bázisérték

Célértékek

Tényértékek

2005-2007

2013

2006-2008

Stratégiai cél: A kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének növekedése KKV-k által termelt bruttó hozzáadott érték

52%

55%

26

53,4% (2006)

53,9% (előzetes) (2007)



Átfogó cél 1: Támogató szabályozási környezet kialakítása Sarkalatos cél 1: Versenyképes közteherviselés

Adóés járulékbevételek GDPhez viszonyított aránya

38,1% (2007) (2007. novemberi Konvergencia program 39,1%) (2008. decemberi Konvergencia program 39,5%)

Magas adó és járulékterhek 77 pont (2007) intenzitási mutatója

1,5% ponttal csökkenjen (36,6%)

39,9% (2008)

65 pont

76 pont (2008)

Sarkalatos cél 2: Állami szabályozásból adódó adminisztrációs terhek csökkentése Adminisztrációs terhek költségének aránya a GDP százalékában

4,5% - 6,8% (2007)

3,5%

2008. évi felmérés eredménye 2009. április

Sarkalatos cél 3: Gazdálkodási és jogbiztonság erősödése, tisztességes verseny Gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága 63 pont (2007) intenzitási mutató

49 pont

63 pont (2008)

Átfogó cél 2: Finanszírozási források bővítése Sarkalatos cél 4: Magasabb finanszírozású kockázatú termékek körének bővítése Külső forrást bevonni képes KKV-k aránya

21% (2007)

30%

23,7% (2008)

Sarkalatos cél 5: A KKV-k felhalmozásának növelése Felhalmozási célú saját források a bruttó hozzáadott érték százalékában

38,3% (2005)

41,3%

38,5% (2006)

38,1% (2007)

Sarkalatos cél 6: A KKV-k likviditásának javítása Kvalitatív mutató Átfogó cél 3: Vállalkozói tudás fejlődése Sarkalatos cél 7: Vállalkozók és alkalmazottak ismereteinek bővülése Képzésben résztvevő vállalkozások aránya

27,6% (2007)

35%

Sarkalatos cél 8: Vállalkozói készség fejlesztése Kvalitatív mutató Átfogó cél 4: Vállalkozói infrastruktúra fejlődése

27

27,4% (2008)



Sarkalatos cél 9: Üzleti és K+F szolgáltatások fejlődése Menedzsment szolgáltatást vásárló KKV-k aránya

76% (2007)

85%

Ipari parkok betelepítettsége

50% (2005)

65%

78,5% (2008) 53,0% (2006)

52,6% (2007)

Sarkalatos cél 10: IKT infrastruktúra és használat fejlődése e-Business index változása (a legjobb eredményt elérő uniós tagállam indexének %ban)

56% (2006, 2007)

70%

Integrált vállalatirányítási rendszerrel rendelkező 5 főnél magasabb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozások aránya

10% (2006)

25%

12% (2007)

14% (2008)

15 600 EUR (130%)

103,3% (2006)

108,1% (2007)

69%

69,1% (2006)

69,6% (2007)

35,3% (2006)

37,1% (2007)

n.a.

Horizontális cél 1: Javuló termelékenység Egy alkalmazottra jutó 12 000 EUR = bruttó hozzáadott érték 100 % (2005) Horizontális cél 2: Bővülő foglalkoztatás KKV-k foglalkoztatásból való részesedése

69% (2005)

Horizontális cél 3: Integrálódás a globális gazdaságba KKV-k exportból való részesedése

35% (2005)

37%

Horizontális cél 4: Hatékonyabb vállalatok közötti együttműködés Együttműködésben részt vevő vállalkozások aránya

49,8% (2007)

60%

47,3% (2008)

A mutatószámok részletes indoklása, magyarázata a mellékletben található sablonokban.

1.3. Tervezés és végrehajtás tapasztalatai 2008. május 15-től a kormányzat szerkezetátalakítását követően a korábbi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyett jogutódként megalakult a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM), illetve a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. A 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet szerint a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Kormány gazdaságpolitikáért, iparügyekért, kereskedelemért, külgazdaságért, területfejlesztésért és területrendezésért, településfejlesztésért és településrendezésért, építésügyért, fejlesztéspolitikáért felelős tagja. A

28



gazdaságpolitikáért való felelőssége körébe tartozik továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal, fejlődésük támogatása. A vállalkozásokat támogató – különösen az állami hátterű – szervezetek számát, finanszírozásukat, programjaik hatékonyságát, illetve a tevékenységük átfedettségét illetően időnként heves viták folynak. A kormány az új kihívásoknak megfelelően újragondolja, átszervezi a vállalkozásfejlesztést támogató intézményeit, bővíti támogatási és finanszírozási eszköztárát. Az új 2007-2013 közötti tervezési periódusban megnövekedett uniós források és vállalkozásfejlesztést támogató programok kezelése nagyobb közreműködői, lebonyolítói kapacitást igényel. 2008-ban a pénzügyi programok működésének értékelése, forráskoordinációja érdekében felállításra került a Pénzügyi Forráskoordinációs Irányító Testület4, amely a mind meglévő, mind az induló pénzügyi programok összehangolását elvégzi. A testület első ülésére 2008. július 31-én került sor. A Testület tevékenysége a pénzügyi programok áttekintésére, megvizsgálására, működésének összehangolására, piaci elégtelenség orvoslására, új programok kidolgozására vonatkozóan az NFGM minisztere felé történő javaslattételre, és szükség esetén jogszabály módosítási javaslat megfogalmazására terjed ki. A Pénzügyi Forráskoordinációs Irányító Testület tevékenységének keretében eddig áttekintésre kerültek az államilag támogatott vállalkozásfinanszírozási eszközök és feltárásra kerültek az eszközök közötti párhuzamosságok. Folyamatosan készülnek jelentések a pénzpiaci folyamatokról a jövőbeni pénzügyi programok indítása és a meglévő programok átalakításának megalapozásához. 2008 májusától a kormányzati szerkezetátalakítások következtében jelentős változások következtek be a kutatás-fejlesztés irányításában. A kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért, valamint a tudománypolitika koordinációjáért külön tárca nélküli miniszter felel. A miniszter feladat- és hatásköréről a 103/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet rendelkezik. Fő feladatai az üzleti szféra bevonása a K+F-be, a nemzetközi kapcsolatok erősítése, valamint a hatékonyabb pénzfelhasználás megteremtése. A miniszter feladata kiemelt kormányzati feladatként a K+F+I finanszírozási források (elsősorban: ÚMFT GOP/TÁMOP/TIOP, KTIA, EKD) koordinációja. A forráskoordináció kiterjed a támogatási programok összehangolására, átfedésmentességének biztosítására, valamint szabályozásuk (ún. deregulációs rendelet), nyilvántartásuk és monitoringjuk egységesítésére. A kormány rendszeres párbeszédet folytat a vállalkozói szférával, az üzleti köröket reprezentáló szervezetekkel, érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel, civil szférával, hogy megtárgyalja azokat az intézkedéseket, fejlesztési programokat és koncepciókat, amelyek az adott gazdasági helyzetben javíthatnak a kis- és középvállalkozások működési feltételein, serkenthetik fejlődésüket, dinamizálhatják a vállalkozói környezetet. A szakmai partnerekkel való együttműködés fejlesztése érdekében a 1052/2008 (VIII.2.) Korm. határozattal létrehozásra került a Gazdasági Egyeztető Fórum. A Kormány olyan rendszeresen ülésező konzultációs fórumot alakított ki, amely érdemi szakmai egyeztetésre ad lehetőséget a vállalkozások működési feltételeit, illetve az üzleti környezetet érintő legfontosabb kérdésekről. A Gazdasági Egyeztető Fórum közel fél éves fennállása alatt érdemi konzultáció és együttműködés valósult meg a kormányzat és a gazdasági szféra képviselői között mind a gazdasági válságot ellensúlyozandó, mind pedig az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban.

1.4. Pénzügyi terv teljesítése A mellékletben részletesen bemutatjuk az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiból 2007-ben és 2008. első tíz hónapjában a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokat vállalkozói méretkategóriák szerint. Az összefoglaló adatok az alábbiak szerint alakultak:

4 MFB Zrt., NFÜ, PM, Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., Garantiqa Hitelgarancia Zrt., Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, MEHIB Zrt, Eximbank Zrt. és az NFGM részvételével.

29



A KKV-knak nyújtott támogatások az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiból vállalkozói méretkategóriák szerint CSAK AZ ADOTT IDŐSZAK ESEMÉNYEI Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 összesen Mikro Beérkezett projektek száma, db

Kis

KKV összesen

Közép

Egyéb szervezetek

Nagy

KKV arány (%)

Mindösszesen

2 054

2 218

649

4 921

135

2 034

7 090

69,41%

Beérkezett projektek támogatási igénye, millió Ft

15 476,74

27 230,28

18 712,09

61 419,10

231 231,08

304 003,23

596 653,40

10,29%

Támogatott projektek száma, db

1 232

1 268

216

2 716

87

146

2 949

92,10%

4 088,10

12 329,39

10 027,41

26 444,90

193 887,53

88 139,63

308 472,06

8,57%

12 509,99

36 478,52

35 844,82

84 833,33

253 556,11

93 289,11

431 678,55

19,65%

562

525

9

1 096

6

65

1 167

93,92%

1 767,63

2 657,60

48,45

4 473,68

168 368,82

65 309,82

238 152,32

1,88%

5 23,32

5 24,89

0 0,00

10 48,21

1 450,00

49 9 288,29

60 9 786,50

16,67% 0,49%

Megítélt támogatás összege, millió Ft Támogatott fejlesztés összköltsége, millió Ft Leszerződött projektek száma, db Leszerződött támogatás, millió Ft Összes kifizetés, db Összes kifizetés, millió Ft

A táblázatok a visszalépésekkel, visszavonásokkal, elállásokkal kapcsolatos adatokat nem tartalmazzák. A nagyvállalati oszlop a GOP 4. prioritása keretében a megkötött keretszerződés alapján a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., mint forráskezelő részére – a hitelintézetek és szakosított mikrofinanszírozó szervezetek által nyújtott mikrohitel programra, valamint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével megvalósuló portfóliógarancia programra – rendelkezésre álló teljes forrást is takarja, amelyek kedvezményezettjei kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozások lesznek a megvalósítás során. A GOP-ból valóban vállalkozási körbe tartozó nagyvállalatnak megítélt támogatás kifizetésére csak 2008-ban került sor.

Új Magyarország Fejlesztési Terv 2008.01-10.hó összesen Mikro Beérkezett projektek száma, db

Kis

Közép

KKV összesen

Nagy

Egyéb szervezetek

Mindösszesen

KKV arány (%)

1 459

1 700

568

3 727

222

8 706

12 655

29,45%

Beérkezett projektek támogatási igénye, millió Ft

109 549,14

82 651,46

58 244,98

250 445,58

325 744,41

2 432 889,45

3 009 079,45

8,32%

Támogatott projektek száma, db

911

1 304

511

2 726

102

1 904

4 732

57,61%

20 636,21

36 214,99

30 567,46

87 418,67

207 275,04

1 070 782,90

1 365 476,61

6,40%

56 467,80

92 145,52

82 809,89

231 423,21

249 451,26

1 311 648,88

1 792 523,36

12,91%

990

1 266

411

2 667

111

1 054

3 832

69,60%

9 052,84

21 057,78

18 798,09

48 908,71

35 985,56

414 134,95

499 029,23

9,80%

435 1 473,21

474 3 488,50

73 2 016,38

982 6 978,09

38 7 000,89

422 21 700,23

1 442 35 679,21

68,10% 19,56%

Megítélt támogatás összege, millió Ft Támogatott fejlesztés összköltsége, millió Ft Leszerződött projektek száma, db Leszerződött támogatás, millió Ft Összes kifizetés, db Összes kifizetés, millió Ft

Forrás: NFÜ A táblázatok a visszalépésekkel, visszavonásokkal, elállásokkal kapcsolatos adatokat nem tartalmazzák.

30



2. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSA 2.1. Támogató szabályozási környezet megteremtését szolgáló eszközök 2008-tól az adórendszert érintő módosítások deklarált célja a gazdaság versenyképességének növelése érdekében a rendszer egyszerűsítése, valamint a feketegazdaság kifehérítése és egyes meglévő kedvezmények megszüntetése volt. A társasági adóban, a személyi jövedelemadóban és az egyszerűsített vállalkozói adónál a 2007-2008. évekre, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó főbb szabályváltozások történtek, amelyek hatását a következőkben érzékeltetjük: - A KKV-k által érvényesíthető beruházási adóalap-kedvezményt (melynek maximális összege évi 30 millió forint) a vállalkozások az ún. csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján vagy 2007-től a KKV-knak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós rendeletet követve vehetik igénybe. A 2008. évtől hatályos az a szabály, amely szerint, ha a kedvezménynél figyelembe vett beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, a kedvezmény a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó KKV-knak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós rendelet szerint érvényesíthető. A 2007. évben ezzel a kedvezménnyel közel 20 ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az általuk bevallott adóalapkedvezmény összege kb. 88 milliárd forint volt, amelynek – 16%-os adókulccsal számított – adó(támogatás-)tartalma kb. 14 milliárd forint. - A vállalkozások, illetve a számukra számviteli és könyvviteli szolgáltatást nyújtók az elektronikus bevallás kezdeti költségeinek mérséklésére 2007-ben kedvezményt vehettek igénybe. E kedvezményekkel közel 10 ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az általuk bevallott kedvezmény összege kb. 0,2 milliárd forint volt. - A KKV-k által a beruházási hitelek törlesztése utáni érvényesíthető adókedvezményt (melynek mértéke az adóévben fizetett kamat 40%-a, maximális összege pedig évi 6 millió forint) a vállalkozások akárcsak beruházási adóalap-kedvezménynél az ún. csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján vagy 2007-től a KKV-knak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós rendeletet követve vehetik igénybe. A 2007. évben ezzel a kedvezménnyel közel 7 ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az általuk bevallott kedvezmény összege kb. 2,8 milliárd forint volt.

-

-

A vállalkozásoknak 2007. július 1-jétől kell alkalmazniuk az ún. jövedelem-minimumra vonatkozó szabályokat. A konstrukció lényege, hogy, amennyiben a vállalkozás adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb nem éri el a korrigált összes bevétel 2%-át (jövedelem-minimum), a vállalkozás két lehetőség közül választhat: kitölti az adóbevallás egy, a vállalkozás működésével kapcsolatos adatokat bemutató mellékletét vagy a jövedelem-minimumot tekinti az adóalapnak. Az adóhatóság elemzése szerint a 2007. évben az adóbevallást benyújtó társas vállalkozások kb. 31%-a, mintegy 104 ezer vállalkozás, míg az adóbevallást benyújtó (tételes költségelszámolást alkalmazó) egyéni vállalkozók kb. 46%-a, mintegy 121 ezer vállalkozás alkalmazta a jövedelem-minimumra vonatkozó szabályokat. Ennek hatása már 2007-ben is érezhető volt, mivel a 2006 év után benyújtott bevallásokban 14%-kal csökkent a veszteséget valló vállalkozások száma. 2008-ban az előző évhez képest tovább mérséklődött mind a veszteséget kimutatók száma, mind a bevallott veszteség összege, és a vállalkozói személyi jövedelemadó-alapba beszámítható bevételek növekedtek. A versenyképesség javítása érdekében 2008-tól az adómentes fejlesztési tartalékképzés az adózás előtti nyereség 25%-áról 50%-ára emelkedett. A 2007. évben ezzel a kedvezménnyel közel 18 ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az általuk bevallott adóalap-kedvezmény összege kb. 164 milliárd forint volt, amelynek – 16%-os adókulccsal számított – adó-(támogatás-)tartalma kb. 26 milliárd forint. 31



-

-

A 2008. évtől a 10%-os kedvezményes adókulcs a korábbi 5 millió forint helyett 50 millió forint adóalapig érvényesíthető. A kedvezményes adókulcshoz 2008-tól új feltételek kapcsolódnak, így például a vállalkozásnak a 10%-os adókulcs alkalmazásából származó adómegtakarítást tartalékként kell lekötnie, amelyet a lekötést követő négy adóévben beruházásra vagy foglalkoztatásra vagy hiteltörlesztésre kell fordítani. A 10%-os adókulcs alkalmazásánál is figyelembe kell venni az állami támogatásokra vonatkozó uniós rendeleteket (csekély összegű támogatás, KKV-kra vonatkozó rendelet, mezőgazdasági tevékenységet folytató KKV-kra vonatkozó rendelet). A 2007. évben a kedvezményes adókulcs konstrukciójával kb. 8 ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az általuk érvényesített adómegtakarítás összege kb. 1,3 milliárd forint volt. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szabályai lehetővé teszik az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítását a 4 millió forint alatti árbevételt elérő kisvállalkozások számára. Ez jelentősen csökkenti az érintett vállalkozások adminisztrációs terheit, mert nincs szükség az árbevétel-csökkentő tételek külön gyűjtésére, hanem az adó alapja az árbevétel 80%-ában egyszerűen megállapítható.

Az adó- és járulékrendszerben a versenyképességünk növelése egyik gátjának tartott élőmunkaterhek csökkentése és egy átfogó adóreform kidolgozása terén a 2008-ban a gazdasági válság kevés mozgásteret hagyott a kormánynak. A 2009-re elfogadott adótörvény módosítások az egyszerűsítés és gazdaságfehérítés területére koncentrálnak. A módosítások azonban több az adórendszer egyszerűsítését, a vállalkozásokat, így a KKV-kat érintő adó- és adminisztrációs terhek csökkentését célzó elemet is tartalmaznak, így többek között: - az egyszerűbb adózási módszerek térnyerése érdekében emelkedik a személyi jövedelemadóban alkalmazott átalányadózás választási lehetőségének bevételi értékhatára: általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millió forintról 100 millió forintra; - megszűnik a magánszemély osztalékból származó jövedelmére vonatkozó 35%-os adókulcs, s így az osztalék teljes összege 25%-kal adózik; - az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítási lehetőség árbevétel-határa 2009-től 4 millió forintról 8 millió forintra emelkedik. A kkv-fejlesztési stratégiában is specifikus célként kitűzött, az adófizetők körének bővülését, az adóelkerülés arányának csökkentését célzó intézkedések eredményeiről rendszeresen beszámol a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság jelentéseiben. A miniszterelnök 2007 őszén kért fel egy háromfős bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a feketegazdaság kifehérítésére tett intézkedések hatását, és erről időközönként tájékoztassa a közvéleményt. Legutóbbi 2008. szeptemberi jelentésükben5 a 2007 folyamán a fehéredésnek tulajdonítható költségvetési többletbevételt 80-100 Mrd Ft-ra becsülték, a többletköltségeket levonva a nettó bevételi többlet mintegy 73-93 Mrd Ft-ot tett ki. A támogató szabályozási környezet elérése érdekében a versenyképes közteherviselés mellett a stratégia sarkalatos célkitűzése még az állami szabályozásból adódó adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a gazdálkodási és jogbiztonság erősödése, és a tisztességes verseny elősegítése. E célok elérése érdekében a kormányzat 2007 áprilisában programot fogadott el a vállalkozói, üzleti környezet javítása, az adatszolgáltatási kötelezettségek mérséklése céljából. A programban meghatározott intézkedések jelentős része 2008. január 1-étől lépett életbe, és éreztette hatását a vállalkozások számára: - a cégalapítás területén 2008. július 1-től kizárólagossá vált az elektronikus cégeljárás, amelynek köszönhetően az egyszerűsített cégeljárás esetében egy munkaórára csökkent a bejegyzési idő. Ez a tény, valamint az, hogy 2007-ben jelentősen csökkentek a cégalapítás költségei és az egyes tőkeminimum követelmények, valamint a cégalapítás adminisztrációjának időigénye a nemzetközi versenyképességi felmérések által is kiemelt értékelést kapott (a Világbank által készített „Doing Business” elemzés alapján hazánk a cégalapítás vonatkozásában a 2007-es 72. helyről 45 pozíciót 5

http://www.feheredes.org/ 32



-

-

-

-

-

javítva a 27. helyre lépett elő, amely még nem tartalmazza az egy órás elektronikus cégalapítás hatásait, ugyanis a Világbank a június 30-ig hatályba lépett szabályozásokat vizsgálja csupán). 2008. január 1-től mentesülnek a kötelező könyvvizsgálat alól azon vállalkozások, akiknél az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel a 100 millió Ft-ot és a foglalkoztatottak létszáma az 50 főt nem haladta meg a kötelező könyvvizsgálati értékhatár megemelésre került, így a korábban könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások több mint 60%-a mentesült az előírás alól. jelentős előrelépés történt a cégnyilvánosság területén, a cégjegyzékben található információk ingyenesen és kereshető formában elérhetővé válnak az interneten keresztül. az adóhatósággal való elektronikus ügyintézés kiterjesztése révén 2008. január 1-től lehetővé vált többek között a nemleges adóigazolás igénylése és az adófolyószámla lekérdezése elektronikus úton, valamint egyre több adóeljárás elektronikus intézése. 2008. január 1-től jelentősen egyszerűsödtek az adóbevallással kapcsolatos nyomtatványok, illetve több nyomtatvány megszűnt, vagy beépült más adatlapokba. A 2007-ben használatban lévő 59 féle bevallás 2008-ra 23 féle bevallásra és 10 féle adatszolgáltatásra csökkent. 2008 szeptemberétől az állami adóhatóság honlapján az elektronikus adónaptár működik. széles körű kormányzati részvétellel Antikorrupciós Koordinációs Testület alakult, amely megkezdte egy átfogó korrupcióellenes stratégia kidolgozását. a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület az állami szervek és a civil szervezetek hathatós közreműködésével kidolgozta a 2008-2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiát, mely meghatározza a feketegazdaság csökkentésével, a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos kormányzati intézkedéseket az elkövetkezendő két évben. A Stratégiát a Kormány 2008. október 1jei ülésén elfogadta (2140/2008. (X. 15) Korm. határozat). a pályázati adminisztráció csökkentése érdekében 30-ról 5-re csökkent az eljárásrendek száma, és azon igazolásokat, amelyek adatait egyes állami szervek nyilvántartása is tartalmazza, a pályáztatók szerzik be az idei évtől. A korábbi 5 millió helyett 10 milliós támogatás alatt nem szükséges biztosíték, 10 millió Ft felett pedig csökkent a biztosíték előírt mértéke (a fenntartási időszakra 50 millió forint alatt nem szükséges). Az elektronikus ügyintézés egyre több területen került bevezetésre már az elmúlt évben, és csökkent a pályázat benyújtásakor benyújtandó mellékletek száma – a többit elegendő később, az elbírálást követően a nyertes pályázóknak beadni. Egyszerűsített, normatív jellegű pályáztatást alakított ki az NFÜ a kisebb összegű támogatásoknál, valamint egyszerűbb, egységes pályázati adatlapok és szerződésminták is bevezetésre kerültek bevezetésre.

A hatékonyabb jogalkotást, valamint annak egyik eszközeként az adminisztratív terhek kérdését a Lisszaboni Stratégia továbbra is kiemelt területként kezeli. Az EU Tanácsa 2007 márciusában döntött arról, hogy az uniós szabályozásból fakadó terheket 2012-ig legalább 25%-al csökkenti (ennek érdekében 2007 júliusától végeztet méréseket tizenhárom területen a tagállamokban az uniós szabályokból fakadó adminisztratív terhekre vonatkozóan.) A Tanács egyhangúlag elfogadott elhatározása alapján felkérte továbbá a tagállamokat, hogy hasonlóan ambiciózus kezdeményezés keretében készítsenek adminisztratív teher csökkentési stratégiát a nemzeti jogalkotásból adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére, és határozzanak meg célértékeket és ütemezést a terhek mérséklése vonatkozásában. A Kormány 2008. szeptember 10-ei ülésén fogadta el a „Kormány középtávú munkaprogramjának végrehajtásáról szóló” előterjesztést. A közigazgatással összefüggő fejezetben célul tűzte ki a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését. A nemzetközi tapasztalatok alapján megalapozott adminisztratív tehercsökkentési stratégia elkészítését megelőzően szükséges a terhek átfogó felmérése (az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek azonosítása, valamint a gyakoriság, az érintettség feltérképezésével a fajlagos és nemzetgazdasági 33



szintű költségek meghatározása). A mérési eredmények alapján határozható meg, hogy milyen intézkedések szükségesek a terhek hatékony, és időben ütemezett csökkentése érdekében. A középtávú munkaprogramban foglalt feladat végrehajtása érdekében került elfogadásra a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008 (IX. 9.) Korm. határozat, amely: - rövid távú (jellemzően 2009. közepéig végrehajtható) intézkedéseket jelöl ki az adatszolgáltatási kötelezettségek gyors egyszerűsítése érdekében. - az egyes fókuszterületekkel kapcsolatos hosszabb távú (2010) intézkedési terv előkészítését a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladatául jelöli ki. A Korm. határozat célja az eddigi kormányzati kezdeményezések (Deregulációs Program, Üzletre Hangolva, az egyes tárcáknál folyó ilyen irányú tevékenységek) összefoglalása, valamint azok alapelveinek és kereteinek egységes kijelölése. A 17 intézkedés egy jelentős részének a végrehajtása 2008-ban megtörtént: számos az adóadminisztráció csökkentését célzó elemet tartalmaznak a 2009-re az elfogadott adótörvény módosítások így 2009-től egyszerűsített beszámolókat készíthetnek a bt-k és a kkt-k, valamint öt helyett csak kétféle járulékalap lesz; a Miniszterelnöki Hivatal egységes módszertant és hatásvizsgálati táblázatot dolgozott ki annak érdekében, hogy valamennyi, a szakmapolitikai munkacsoport elé kerülő előterjesztés tartalmazzon egységes módszertan szerint elvégzett, egyszerűsített hatásvizsgálatot; az eljárások egyszerűsítése céljából az NFGM és az IRM felülvizsgálták az engedélyezési tevékenység területén felmerülő adminisztrációs kötelezettségeket; a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. módosítása az ügyintézés tekintetében munkanap alapú határidőket szab meg (22 munkanap, amely évről-évre 15 munkanapra csökken), és többek között megerősíti a hivatal anyagi felelősségét szabályozó rendelkezéseket – utóbbi alapján határidő mulasztás esetén az eljáró hatóságnak időarányosan vissza kell fizetnie az eljárási díjat, illetve illetéket az ügyfél részére; korszerűsítésre kerülnek a szakhatósági eljárásokkal kapcsolatos szabályok; egyszerűbbé vált a számviteli beszámolók közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével kapcsolatos szabályozás. A számviteli beszámoló benyújtására vonatkozóan a cégek számára ingyenes és egyszerű eljárási rend alakul ki, kizárva az indokolatlan párhuzamosságokat, a beszámoló-benyújtást nem teljesítő cégekkel szemben hatékonyabb kontrollmechanizmus és szankcionálás érvényesül majd. Ezek mellett öt területtel kapcsolatban az illetékes tárcák vezetésével munkacsoportok kerültek felállításra: adó és járulékadminisztráció csökkentése (PM) engedélyezési eljárások korszerűsítése (IRM) foglalkoztatási adminisztráció mérséklése (SZMM) lánctartozások visszaszorítása, fizetési fegyelem fokozása (NFGM) pályázati adminisztráció (NFGM-NFÜ) A munkacsoportok célja a Korm. határozatban nem szereplő, további intézkedések kidolgozása ezeken, a vállalkozások működését meghatározó területeken, amelyek rövidtávon képesek megoldást találni a gyakorlatban felmerült nehézségekre és szabályozási problémákra. A Gazdasági Egyeztető Fórum gazdasági oldala a fenti öt munkacsoport mindegyikébe 2-2 tagot delegált annak érdekében, hogy a vállalkozók javaslatai közvetlen formában becsatornázásra kerülhessenek a kormányzati munkába. A Korm. határozatban a hosszabb távú (2010) feladatnak megfelelően az NFGM kezdeményezte a nemzeti szabályozásból származó vállalkozói adminisztratív terhek áttekintő vizsgálatának elkészítését, valamint az adó és járulékadminisztráció, az ellenőrzési és engedélyezési eljárások, illetve a

34



foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek felülvizsgálatát. Az áttekintő helyzetfelmérés alapján lesznek meghatározhatóak azok a prioritások, melyeket a tehercsökkentési stratégia elkészítéséhez, illetve további fókuszterületek kijelöléséhez figyelembe kell venni. A részletes felmérések eredményeinek felhasználásával az adott szakterületért felelős társtárcákkal közös kormányzati projekt keretében 2009. június 30-ig előterjesztés készül a Kormány számára a szükséges intézkedésekről, annak érdekében, hogy Magyarország az Unió felé tett vállalását – a többi tagállamhoz hasonlóan – teljesíteni tudja. Célunk továbbá olyan módszertan kidolgozása, amely lehetővé teszi a bürokratikus terhek változására vonatkoztatott ex ante hatásvizsgálat beillesztését a felelős szaktárcák jogalkotási rendjébe és stratégiájába.

2.2. Finanszírozási források bővülését szolgáló eszközök A kis- és középvállalkozások fejlesztésének 2007-2013. időszakra vonatkozó stratégiában célul kitűzött finanszírozáshoz jutás elősegítését, finanszírozási források bővítését kötött célú állami támogatások (európai uniós társfinanszírozású és hazai forrású pályázatok), illetve államilag támogatott finanszírozó eszközök (hitelprogramok, garanciák, illetve tőkeprogramok) szolgálják olyan területeken, ahol a piac a saját eszközeivel nem tudja kielégítően megoldani a szektor finanszírozását.

2.2.1. Európai Uniós társfinanszírozású pályázatok 2.2.1.1. Az Európai Unió Kohéziós Alapja és Strukturális Alapjai – Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az Európai Unió Kohéziós Alapjából és a Strukturális Alapjaiból a 2007-2013 közötti időszakra előirányzott - mintegy 22,4 milliárd eurós - források felhasználásának céljait az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) – II. Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-13) keretében a magyar gazdaság hosszútávon fenntartható növekedésének elősegítését, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását a Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) pályázataival elérhető vissza nem térítendő támogatások, és kedvezményes pénzügyi konstrukciók biztosítják. A GOP a vállalkozásfejlesztés eszközei között kiemelt szerepet tölt be, mivel a vállalkozások, kiemelten a KKV-k támogatása jórészt a GOP keretében valósul meg. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programot 2007. augusztus 1-én fogadta el az Európai Bizottság. A GOP első két évre (2007-2008) lebontott részletes szakmai tartalmát, a lebonyolítás konkrét lépéseit, valamint a meghirdetésre kerülő pályázati kiírások szakmai tartalmát az egyes Akciótervek tartalmazzák. A prioritásonként kidolgozott Akcióterveket a Kormány 2007. július 25-én hagyta jóvá. Az Operatív Program és az Akciótervek, és az egyes pályázati kiírások szakmai tartalmának kialakítását széles körű társadalmi, partnerségi egyeztetés (társtárcák, Regionális Fejlesztési Ügynökségek, vállalkozói érdekképviseletek) előzte meg. Az Akciótervek felülvizsgálatára 2007 decemberében került sor, a partnerségi javaslatok alapján átdolgozott Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2007-08-ra vonatkozó felülvizsgált Akciótervét a Kormány 1004/2008. (II.7.) Korm. határozattal fogadta el. Ezen beavatkozásokat egészítik ki a humán területek Operatív Programjai, illetve az egyes régiók (köztük a Közép-magyarországi Régió) OPjainak vállalkozásfejlesztést érintő területei. A GOP-ban rendelkezésre álló keretösszege 728,177 Mrd forint∗ (2936,2 millió euró), amelyből pályázati úton 527,4 Mrd Ft kerül kiírásra, az ezen felüli összeg (174,5 Mrd Ft) a pénzügyi programok – mikrohitel, garancia, tőke – kerete. ∗

248 Ft/euró árfolyam értéken számolva

35



A GOP négy prioritásra fókuszál: 1. K+F és innováció a versenyképességért (keret: 245,687 Mrd Ft); 2. Vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése (keret: 225,808 Mrd Ft) 3. A modern üzleti környezet erősítése (keret: 55,924 Mrd Ft); 4. Kis- és középvállalkozás-fejlesztő pénzügyi eszközök (keret: 174,544 Mrd Ft). A pályázati úton elnyerhető 527,4 Mrd Ft, 100%-ban elérhető a KKV-k számára, a GOP keretében nem kerül meghirdetésre olyan pályázat, amelyből a hazai KKV kör ki lenne zárva. Ezen belül meghirdetésre kerülnek olyan konstrukciók, amik viszont dedikáltan csak és kizárólag a KKV-k számára elérhetőek 147 Mrd Ft összegben. Az 527,4 Mrd Ft mellett 174,5 Mrd Ft áll rendelkezésre az ún. pénzügyi programokra (mikrohitel, garancia, tőketámogatás) hazai KKV-k számára, ezek a programok az egyes pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó áttételes hatások révén várhatóan mintegy 1800 Mrd Ft forrást mozgatnak meg. 2007. évben a Gazdaságfejlesztési Operatív Program mind a négy prioritásában került meghirdetésre 196 pályázat, mintegy 133,35 milliárd forint kerettel. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében 2007-ben meghirdetett pályázati kiírások mutatói

Pályázat megnevezése

Rendelkezésre álló keret 2007. évben (Mrd Ft)

Támogatás intenzitás (%)

Elnyerhető támogatási összeg Millió Ft

Kedvezményezett

GOP 1. prioritás: K+F és innováció a versenyképességért Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (GOP2007-1.1.1)

7,00

Max. 80

50-250

Mikro-, kis- és középvállalkozások valamint szövetkezetek

Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése (GOP2007-1.1.2)

6,00

Max. 50

400-1000

Támogatásban részesült KKK-khoz, ill. RETekhez kapcsolódó mikro-, kis- és középvállalkozások

Innovációs és technológiai parkok támogatása (GOP-2007-1.2.2)

10,50

Max. 50

1-5

Önkorm.-i többségi tulajdonú gazd.-i társ.

Vállalati innováció támogatása (GOP-2007-1.3.1)

14,00

Max. 50

25-200

Mikro-, kis- és középvállalkozások valamint szövetkezetek

Összesen:

37,50 -

-

-

GOP 2. prioritás: A vállalkozási (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése Mikroés kisvállalkozások technológia fejlesztése (GOP2007-2.1.1/A)

6,04

Max: 30

1-10

Mikro-, és kisvállalkozások

Komplex vállalati technológiafejlesztés KKV-k számára (GOP2007-2.1.1/B)

5,46

Max: 30

5-50

Mikro-, kis és középvállalkozások

6 4.1. Mikrohitel Program – mikrofinanszírozó szervezetek részvételével; 4.1. Mikrohitel Program – hitelintézetek részvételével 2 pályázattal együtt 19 db pályázati kiírás

36



15,26

Max: 30

50-500

Mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok

Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben kisés középvállalkozások számára (GOP-2007-2.1.2/B)

2,99

Max: 40

5-50

Mikro-, kis és középvállalkozások

Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben (GOP-20072.1.2/C)

8,68

Max: 40

50-500


Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére (GOP-20072.1.2/D)

3,29

Max. 30

35-500


Nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása, fejlesztése (GOP-2007-2.1.3.)

2,22

Max. 30

Max 500


Komplex vállalati technológiafejlesztés (GOP-2007-2.1.1/C)

1,60

Max. 50

1-20

Mikro-, kis- és középvállalkozások, gazdasági kamarák, vállalkozások érdekképviseleti szervezetei

0,95

Max. 50

0,6-2,25

Mikro-, kis- és középvállalkozások

Vállalati folyamatmenedzsment támogatása (GOP-2007-2.2.1.)

Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek bevezetése (GOP-2007-2.2.2.)

1,29

Max. 50

1-20

Mikro-, kis- és középvállalkozások, gazdasági kamarák, vállalkozások érdekképviseleti szervezetei

47,78

-

-

-

10,00

Max. 70

10-250

gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók

E- kereskedelem, e-szolgáltatások támogatása (GOP-2007-2.2.3.)

Összesen GOP 3. prioritás: Üzleti környezet fejlesztése Hálózati infrastruktúra létrehozása (GOP-2007-3.1.1.)

9,55

Max. 50

50-750

Intermodális és regionális logisztikai központokat előkészítő, fejlesztő és működtető belföldi székhelyű bejegyzett gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók

19,55

-

-

-

Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése (GOP2007-3.2.1.)

Összesen:

37



GOP 4. prioritás: Pénzügyi eszközök Pénzügyi eszközök intézkedés keretében finanszírozott: Mikrohitel programok mikrofinanszírozó szervezetek részvételével; Mikrohitel Program hitelintézetek részvételével (GOP4.1.) Pénzügyi eszközök intézkedés keretében finanszírozott Portfolió garancia programok (GOP-4.2.)

Összesen:

74,35

Adott pályázati kiírás esetében nem releváns


Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vállalkozásfejlesztési alapítványok

59,00



Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás

133,35

-

-

-

Forrás: NFÜ

Változások a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. évi pályázataiban a GVOP és GOP 2007. évi pályázataihoz képest A korábbi (GVOP) pályázati rendszer kritikáit kiküszöbölve, amely főként a bonyolult pályázati rendszerre, az egymástól elkülönült szervezeti eljárásokra, a hosszú támogatási folyamatokra és az elhúzódó kifizetésre, valamint a túlzott mértékű biztosítékok körére vonatkozott, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (2007-2013) végrehajtása során figyelembe lettek véve a GVOP közbenső értékelés ajánlásai, amelyek a pályázati adminisztráció egyszerűsítése irányába hatottak, mint: • Objektív kritériumrendszer felállítása, amely egységes belépési feltételeken, a múltbeli gazdasági teljesítmény értékelésén, területi elhelyezkedésen és automatikus eljárásrenden alapul. • Átláthatóság szempontjának figyelembevétele, amely szerint minden pályázati útmutatónak rész a pontozási rendszer, amely alapján a pályázó előre kiszámolhatja, hány pontot tud elérni. Tartalmi változások a pályázati rendszerben: • Növekedésorientált, teljesítményhez kötött pályázati kiírások. • 100%-ban objektív és átlátható értékelési rendszer. • Egyszerűsödő biztosítékadási rendszer. o A támogatás 120%-áról 100%-ára csökkent a biztosíték értéke. o A fenntartási időszakra 50 millió forint alatti támogatásnál nem kell biztosítékot adni. • Támogatási összegtől függő különböző eljárásrend. • Komplex vállalkozásfejlesztési projektek megjelenése. • Pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése – a pályázat beadásához szükséges mellékletek száma jelentősen csökken. • Pénzügyi programok bevezetése. • Kutatás-fejlesztés és innováció súlya nő a GVOP-hoz képest. Szervezeti változások a pályázati rendszerben: • Közreműködő szervezetek összevonása, új közreműködő szervezet a Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. (MAG Zrt). • Gyorsaság a támogatás odaítélésében, szerződés megkötésében, folyósításában. • Rövidebb elbírálási idő (egyes pályázatoknál a korábbi 3 hónapról negyedére, 3 hétre csökkent). • Azonos minőségű ügyintézés, országos ügyfélszolgálati hálózat.

38



•

Érdemi párbeszéd folytatásának lehetősége az ügyintézővel az egyes ügyfélszolgálatokon (pl: a kitöltő programokkal kapcsolatos konkrét segítségnyújtás.)

2007. évi pályázati rendszerhez képest történt koncepcionális változások: • A komplex programmal támogatott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben megvalósuló fejlesztések támogatása. • 2008. évi pályázatok hozzáigazítása a pályázói igényekhez a 2007-es év tapasztalatai alapján: o Igényelhető támogatási összegek és a különböző méretű vállalkozások igényeinek összehangolása. o Kötelező vállalások területi alapú meghatározása (hátrányos helyzetű térségek preferálása). o Források rendezése, (túl-igénylések, maradványok). o Növekedési előírások újrafogalmazása. GOP 2008. évi pályázati kiírásai Pályázati kiírás azonosítója, címe

Pályázati ablak nyitvatartása

Célcsoport

Igényelhető támogatás összege (millió Ft)

Igényelhető támogatás mértéke

Kiírás pénzügyi kerete (millió Ft)

2008. első hirdetési kör (I. negyedév) GOP-2008-2.1.1/A. Mikroés kisvállalkozások technológia fejlesztése GOP-2008-2.1.1/B. Komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára GOP-2008-2.1.1/C. Komplex vállalati technológia fejlesztés a hátrányos helyzetű kistérségekben (9733=64 hátrányos helyzetű kistérség) GOP-2008-2.1.2/B. Komplex beruházások támogatása a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben kis- és középvállalkozások számára (LHH dedikált) GOP-2008-2.1.2/C. Komplex beruházások támogatása a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben (LHH dedikált)

2008. ápr. 4 – dec. 31.

KKV

1-20

NHH7: 30% HH: 40% LHH: 50%

7400+2500

2008. ápr. 4 – május 5.

KKV

20-250

NHH: 30% HH: 40%

9 446

2008. ápr. 4 – május 5.

KKV+ nagyvállalat

250-500

40%

6 052

2008. ápr. 4 – május 5.

KKV

10-250

50%

3 500

2008. ápr. 4 – május 5.

KKV+ nagyvállalat

250-500

50%

1 200

KKV+nagyv.

50-500

30%

4 080

2008. második hirdetési kör (II. negyedév) GOP-2008-2.1.3. Nemzetközi szolgáltató központok létrehozása

7

2008. május 05. – aug. 01.

NHH= Nem hátrányos helyzetű kistérség; HH= Hátrányos helyzetű kistérség; LHH= Leghátrányosabb helyzetű kistérség

39


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év GOP-2008-2.1.2/D. Munkalehetőség teremtő beruházások támogatása induló vállalkozások számára a hátrányos helyzetű kistérségekben GOP-2008-2.2.1. Vállalati folyamat-menedzsment támogatása GOP-2008-2.2.3. Ekereskedelem, és egyéb eszolgáltatások

2008. május 05. – dec. 01.

KKV+nagyv.

10-500

HH: 40% LHH: 50%

6 500

2008. május 05. – jún. 09.

KKV

3-20

50%

3 300

2008. május 05 – dec. 31.

KKV

3-20

50%

2 000

2008. júl. 25 – szept. 30.

nagyvállalat is

50-300

65%

5 990

2008. júl. 25 – szept. 30.

nagyvállalat is

400-1000

50%

3 000

2008. aug. 15 – szept. 30.

KKV+nagyv.

200-1500

40%

5 862

2008. júl. 25 – dec. 15.

KKV

5-50

50%

4 957

2008. aug. 15 – szept. 30.

KKV+nagyv.

25-200

50%

13 800

2008. aug. 15 – szept. 30.

KKV+nagyv.

1000-5000

50%

10 500

KKV+nagyv.

300-1500

max. 60%

15200

2008. harmadik hirdetési kör (II. negyedév) GOP-2008-1.1.1. Piacorientált kutatásfejlesztési tevékenység támogatása GOP-2008-1.1.2. Kutatásfejlesztési központok fejlesztése, megerősítése GOP-2008-1.3.2. Vállalati K+ F kapacitás GOP-2008-2.1.4. Környezetközpontú technológiaváltás GOP-2008-1.3.1.A Vállalati innováció támogatása GOP-2008-1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása

2008. negyedik hirdetési kör (III. negyedév) GOP-2008-1.2.1. Pólus innovációs klaszterek támogatása GOP-2008/2-1.3.1.A Vállalati innováció támogatása GOP-2008-1.3.1.B Vállalati innováció támogatása (Pólus) GOP-2008/2-2.2.1. Vállalati folyamat-menedzsment támogatása GOP-2008-3.1.1. Hálózati infrastruktúra létrehozása

2008. dec. 12009. ápr. 30. 2008. nov. 202009. jan. 31.

KKV+nagyv.

25-200

50%

Ami megmarad az előző körből

2008. dec. 12009. ápr. 30.

KKV+nagyv.

25-200

50%

10500

3-20

50%

Ami megmarad az előző körből

tervezés alatt

jogszabály szerint adható maximum (max 70%)

Tervezés alatt

2008. nov. 202008. dec. 31. 2008. dec. 12009. ápr. 30.

KKV

KKV+nagyv.

40


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év GOP-4.3.1. Általános kockázatitőke-alap Közös Alap struktúra

GOP-4.3.2. Általános kockázatitőke-alap Co-investment struktúra

keret kimerüléséig

Pályázatnyertes közvetítők útján hitelfelvevő mikro-, kis- és középv.-k.

tervezés alatt

max 70%

31,184

keret kimerüléséig

Pályázatnyertes közvetítők útján hitelfelvevő mikro-, kis- és középv.-k.

tervezés alatt

max 70%

10

Forrás: NFGM, NFÜ, 2008. június

A GOP területileg az ország 6 konvergencia régiójára elkészített Operatív Program, míg a KözépMagyarországi régió területére a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) készült. Gazdaságfejlesztés tekintetében a KMOP 1. prioritásának a tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése intézkedései a GOP megfelelő intézkedéseinek tükörintézkedései, figyelembe véve természetesen a Közép-Magyarországi régió versenyképességben és növekedésben betöltött speciális helyzetét. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiból a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokat a pénzügyi terv teljesülése fejezetben szerepeltetjük és a mellékletben részletezzük.

2.2.1.2. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Vidékfejlesztési Program (ÚMVP)

Alap

–

Új

Magyarország

Az agrártámogatási rendszer Európai Unió által előírt változásával a gazdálkodás hatékonyságának növelése, piaci versenyképességének javítása, és a minőségi termelés feltételeinek megteremtése váltak prioritássá. Az uniós rendelkezésekkel és az agrárpolitikai célkitűzésekkel összhangban elsődleges az állattenyésztés fejlesztése; a versenyképes termeléshez szükséges birtokméretek kialakulásának elősegítése; a mezőgazdasági termelés korszerűsítését szolgáló beruházások ösztönzése az élelmiszerbiztonság erősítése, és az agrármarketing tevékenység támogatása. Az Uniós agrártámogatások többsége nem tesz különbséget a vállalkozás között azok méretei alapján. Ugyanakkor a pályázók többsége a kis- és közepes méretű vállalkozói körből kerül ki, mivel a mezőgazdasági gazdasági társaságok nagy része az uniós szabályok szerint kis- középvállalatnak minősül. Vidéki (falusi) turizmust szolgáló fejlesztések KKV-k támogatására fordítható EU társfinanszírozású támogatási források egyike az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 137/2008 (X.18.) FVM rendelet alapján adható támogatások, melynek ügyfelei lehetnek a természetes személyek, nonprofit szervezetek, egyházi jogi személyek és települési és kisebbségi önkormányzatok, társulások mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások is. A támogatás intenzitása ügyfelenként és megvalósítási helyenként (hátrányos helyzetű területen valósul-e meg vagy sem) változik. Mértéke mikro, kis- és középvállalkozásnál, ha a fejlesztést hátrányos helyzetű területen valósítja meg, az összes elszámolható kiadás 65%-a; egyéb területen az összes elszámolható kiadás 60%-a. Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése A másik KKV-k támogatására fordítható EU társfinanszírozású támogatási forrás a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló a 136/2008. (X.18.) FVM rendelet alapján adható támogatás. Itt a természetes személyek mellett a mikrovállalkozások (gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó) nyújthatnak be támogatási kérelmet fejlesztéseinek támogatására, a megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, 41



gazdaságon kívül végzett tevékenységre és egyéb meghatározott tevékenységekre, mint a fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő eszközök; a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés; minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése. A támogatás mértéke hátrányos helyzetű területen megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható kiadás 65%-a; egyéb területen megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható kiadás 60%-a. Egyéb EMVA finanszírozású jogcím A többi EMVA finanszírozású fejlesztési célú jogcímnél is a kedvezményezettek többsége a kis- és közepes méretű vállalkozói körből kerül ki. Ezek főleg őstermelők, egyéni vállalkozók, amelyek többnyire csak az életképességi alsó határ közelében lévő bevételre tudnak szert tenni. 2007. évben az önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzése jogcím keretében támogatást nyert ügyfelek kb. 98%-a mikro-, kis-, vagy középvállalkozás volt. Részükre 40,4 Mrd Ft támogatási összeg került megítélésre. Ennek alapján a 2007. október 16. – 2008. október 15. közötti pénzügyi évben 25,2 Mrd Ft került kifizetésre. 2008. évben kb. 220 Mrd Ft támogatási összeg került megítélésre az Állattartó telepek korszerűsítése jogcím keretében. Ez évben újabb támogatási lehetőség nyílt a kertészet, a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítése, valamint a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzése jogcímek meghirdetésével. Valamennyi jogcím tekintetében biztosított a támogatás igénylésének lehetősége a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára. A következő évben is indulnak a kkv-szektorra koncentráló jogcímek. Ezek közül az AVOP-ban kialakítotthoz hasonlóan felépített és működő LEADER tekinthető a legjelentősebbnek.

2.2.2. Költségvetési forrásból támogatott pályázatok Mind 2007, mind 2008-ban is költségvetési forrásból és európai uniós társfinanszírozású forrásból egyaránt történt vissza nem térítendő támogatás nyújtása pályázati kiírás keretében. Azonban 2004-től kezdődően az Európai Uniós tagságunkkal átalakult a kínált források összetétele és a korábbi hazai forrásból meghirdetett pályázatok szerepét jelentős mértékben átvették az EU társfinanszírozásával meghirdetett pályázatok.

2.2.2.1. Kis-és középvállalkozói Célelőirányzat (KKC) A 2000. január 1-én hatályba lépett kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény értelmében a kis- és középvállalkozói szféra támogatására külön Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot (KKC) hoztak létre. A 2004. május 1-jétől hatályba lépett új, KKV-kről szóló XXXIV. törvény megerősíti, hogy a kizárólag KKV-k fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetében a KKC biztosítja. Az új törvény is hangsúlyozza, hogy a KKC nem kizárólagos eszköze a támogatásnak, a KKV-k más célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapból és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzatokból is részesülhetnek támogatásban. A KKC központi költségvetésből biztosított forrásának összegét évente a központi költségvetés határozza meg. 2007-ben a KKC költségvetési törvényben biztosított támogatása 3 262 millió Ft-ban volt meghatározva, de többletforrásaival a felhasználható előirányzat 6 411,4 millió Ft-ra emelkedett, míg 2008-ban a 2 282 millió Ft törvényi támogatás a többletforrásokkal 5 823,3 millió Ft-ra növekedett. 2007-ben a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból meghirdetett 4 pályázati (a háziorvosi működtetési jog megvásárlását vagy az egészségügyi közszolgáltatás nyújtását segítő kamattámogatás 42



(KKC-2007-O); a hazai roma mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatása (KKC-2007-R); a versenyképes vállalkozói tudás támogatása (KKC-2007-V); a kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása (KKC-2007-K)) kiírásra 623 pályázat érkezett több mint 5 Mrd Ft támogatási igénnyel. A négy pályázati felhívás esetében együttesen 144 pályázó 1,087 Mrd forintos támogatására nyílt lehetőség, amely több mint 1,7 Mrd forintos fejlesztés megvalósulását segíti elő. 2008-ban a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatására meghirdetett KKC-2008-R kódjelű pályázatra mintegy 1 Mrd Ft igényű 286 beérkezett és regisztrált pályázatból 73 pályázat részesült támogatásban 300,0 millió forint összegben, amely 488 M forintos fejlesztés megvalósulását segíti elő. A versenyképes vállalkozói tudás támogatására meghirdetett KKC-2008-V kódjelű pályázatra mintegy 1 Mrd Ft igényű 153 beérkezett és regisztrált pályázatból 60 pályázat részesült támogatásban 406,7 millió forint összegben, ezzel 488 millió forintos fejlesztés megvalósulását segíti elő. A KKC forrásából 2007-ben meghirdetett pályázatok eredményei - pályázati kiírás alapján

Pályázat kódja KKC-2007-O KKC-2007-R KKC-2007-V KKC-2007-K Összesen:

Beérkezett pályázatok száma (db) 3 291 155 181 630

Beérkezett Támogatott pályázatok pályázatok támogatási igénye száma (Ft) (db) 2 000 001 1 1 118 086 831 61 979 865 400 50 2 915 206 460 32 5 015 158 692 144

Elnyert támogatás összege (Ft) 889 000 245 047 000 341 434 000 500 000 000 1 087 370 000

Támogatott fejlesztés összköltsége (Ft) 5 100 001 434 898 000 430 849 800 854 847 000 1 725 694 801

Forrás: MAG Zrt.,NFGM

A KKC forrásából 2008-ban meghirdetett pályázatok eredményei - pályázati kiírás alapján

Pályázat kódja KKC-2008-R KKC-2008-V Összesen:

Beérkezett pályázatok szám (db) 286 153 439

Beérkezett Támogatott pályázatok pályázatok támogatási igénye száma (Ft) (db) 1 157 100 000 73 1 009 978 000 60 2 167 078 000 133

Elnyert támogatás összege (Ft) 300 000 000 406 703 000 706 703 000

Támogatott fejlesztés összköltsége (Ft) 488 243 409 514 112 000 1 002 355 409

Forrás: MAG Zrt.,NFGM

2008 decemberében kerül meghirdetésre további két támogatási konstrukció, amelyekre a pályázatokat 2009-ben nyújthatják be a vállalkozások: A hazai roma mikrovállalkozások mikrohitellel megvalósuló beruházásainak önrész támogatása, ahol a támogatásra rendelkezésre álló keret 383 millió Ft; a vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása, ahol a rendelkezésre álló keret 400 millió Ft. A KKV-k számára a külpiacra jutást segítő finanszírozási forrásokra a stratégia horizontális céljának megvalósulását bemutató 2.5.2. fejezetben térünk ki.

2.2.3. Államilag támogatott kedvezményes hitel-, garancia- és tőkekonstrukciók 2.2.3.1. Hitelprogramok Hitelprogramok hazai források Magyar Fejlesztési Bank konstrukciói Kereskedelmi Bankok keresztül

43



Az MFB Zrt. hitelezési tevékenységét a magyar bankrendszer szerves részeként végzi, a hitelkihelyezéseinek 40,9%-a mintegy 40 kereskedelmi bankon és takarékszövetkezeten keresztül, refinanszírozásban történik. Az ország fejlesztési bankjaként bővíti a finanszírozási formákat és a pénzpiaci szolgáltatásokat, egyúttal szinergiahatásokat vált ki a pénzügyi piacokon. Az egyedi vállalati projekteket, valamint az állami nagyberuházások finanszírozását közvetlenül látja el. Az MFB Zrt. hitelezési tevékenysége 2007-ben alkalmazkodott az EU közösségi rendeleteihez és kiegészült az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó kedvezményes hitelprogramokkal. MFB – Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram Az MFB „Sikeres Magyarországért” nevet viselő vállalkozói hitelprogramjának elnevezése 2007. november 19-től Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramra változott, ezzel is jelezve a Vállalkozói Programban való részvételét. A 310 milliárd forintos keretösszegű Hitelprogram célja a vállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepének növeléséhez, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítéséhez, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaikhoz kedvezményes kamatozású hitel nyújtása, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítő forrás biztosítása. (Erről a 1038/2007. (VI. 18.) kormányhatározat rendelkezik). A Hitelprogram keretein belül többnyire kereskedelmi bankokon keresztül kínált beruházási hitelek kihelyezése történik, különféle hitelcélok esetén eltérő, de a piacinál kedvezőbb feltételekkel. A hiteleket elsősorban kis- és középvállalkozások, némely hitelcél esetében nagy vállalkozások is igénybe vehetik. A kihelyezéshez állami árfolyamgarancia és a hitelgarancia Zrt. kedvezményes kezességvállalása is kapcsolódhat. Az „Új Magyarország” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram eddigi összesített eredményei ÉV Befogadott Engedélyezett Engedélyezett Engedélyezett kérelem kérelem hitelkeret hitelkeret átlagos (db) (db) (millió Ft) nagysága (millió Ft/db) 2007 423 395 19 331 49 2008.11.30. 499 261 16 955 65 összesen 922 656 36 286 55 Forrás: MFB

A Mikrohitel Plusz Hitelprogram a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram önálló hitelcéljaként működik, helyi vállalkozásfejlesztési központokon (HVK) és ügynökök keresztül érhető el, csak mikrovállalkozásoknak kínál max. 15 millió Ft-os, 10 év futamidejű beruházási hitelt. Az „Új Magyarország” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramon belül működő Mikrohitel Plusz Program eddigi eredményei Befogadott Engedélyezett Engedélyezett Engedélyezett kérelem kérelem hitelkeret hitelkeret átlagos (db) (db) (millió Ft) nagysága (millió Ft/db) 2007 113 89 974 11 2008.11.30. 86 74 729 10 összesen 199 163 1 703 10 Forrás: MFB

44



Az MFB Kisvállalkozói Hitel szintén ügynökön (elsősorban a HVK-on) keresztül kerül kihelyezésre. Mikro- és kisvállalkozások vehetik igénybe, max. 50 millió Ft értékben, beruházási célra 15 év futamidőre. Az „Új Magyarország” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramon belül működő Kisvállalkozói Hitelprogram eredménye Engedélyezett kérelem (db)

Befogadott kérelem (db)

2008.11.30.

20

Engedélyezett hitelkeret átlagos nagysága (millió Ft/db)

Engedélyezett hitelkeret (millió Ft)

17

472

28

Forrás: MFB

Mikrohitel Programok: Új Magyarország Mikrohitel Program, Országos Mikrohitel Program A mikrohitel programok keretében olcsó állami refinanszírozás mellett, ingyenes tanácsadással egybekötött beruházási vagy forgóeszköz hitelt nyújtanak a hazai mikrovállalkozásoknak, kedvezményes kamat-, futamidő- és törlesztési feltételek mellett. A tanácsadást és a hitelek kihelyezését többnyire nem hitelintézeti formában működő pénzügyi szolgáltató szervezetek végzik. A mikrohitelezéshez a hitelező szervezet döntése szerint garanciaintézmények kedvezményes kezességvállalással is kapcsolódhatnak.

Új Magyarország Mikrohitel Program GOP 4. prioritás és a KMOP 1.3. Pénzügyi Eszközök intézkedés keretében finanszírozott Mikrohitel Program pénzügyi közvetítők részére meghirdetett pályázati felhívásai a 2007. év végén jelentek meg. A program keretében közvetítőként kiválasztásra kerülő hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, illetve egyéb mikrofinanszírozó szervezetek kedvező kondíciójú mikrohitel refinanszírozási forráshoz juthatnak annak érdekében, hogy a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozott, de hitelképes magyarországi székhelyű mikrovállalkozások fejlesztését a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával elő tudják segíteni. A program keretében a hitelintézetek, illetve a hitelintézetek többségi tulajdonában álló pénzügyi vállalkozások a kihelyezésre kerülő hitelek 50%-os, az egyéb mikrofinanszírozó szervezetek a kihelyezésre kerülő hitelek 80%-os mértékéig kaphatnak 0,5%-os forrásköltség mellett refinanszírozási forrást. A mikrohitel program egyes feltételei 2008. október 20-tól enyhítésre kerültek. A hitelprogram keretösszege: 58,5 milliárd Ft (10 milliárd Ft KMOP, 48,5 milliárd Ft GOP). Az Új Magyarország Mikrohitel Programban részt vevő pénzügyi közvetítőkre vonatkozó adatok 2008. dec. 31. Pályázat megnevezése

Beérkezett pályázatok száma (db)

GOP-4.1.; KMOP-1.3.1. Mikrohitel program

30

Igényelt támogatás összege (millió Ft)

Nyertes pályázatok száma (db)

Megítélt támogatás összege (millió Ft)

58 003,28

22

32 630

Forrás: MV Zrt. 2008.december 31.

A pályáztatást és a pénzügyi közvetítő szervezetek kiválasztását követően pedig 2008. január 15-én vált elérhetővé a mikrovállalkozások részére az Új Magyarország Mikrohitel Program. (A hitel összege max. 6 millió forint, futamidő beruházási hitel esetén 5 év, forgóeszköz hitel esetén 1 év. Ezek a feltételek 2008. október 20-tól módosultak beruházási hitel esetén a felvehető hitelösszeg max. 10 millió Ft, futamidő max. 10 év, forgóeszköz hitel esetében a maximálisan felvehető hitelösszeg 6 millió Ft,

45



futamidő 1 év). A Program keretében az MV Zrt. refinanszírozási hitelkeretet nyújt a szerződött pénzügyi közvetítők számára. A refinanszírozási forrás kamata évi 0,5%, amely a program tapasztalatai alapján később módosulhat. Az EU előírásokkal összhangban ezeket a refinanszírozási forrásokat a pénzügyi közvetítők előre meghatározott mértékben kötelesek a saját forrásokkal kiegészíteni. A saját forrás aránya hitelintézetek/hitelintézeti pénzügyi vállalkozások esetében minimum 50%, mikrofinanszírozó szervezeteknél minimum 20%. A pénzügyi közvetítők állnak kapcsolatban a végső kedvezményezett mikrovállalkozásokkal, ők végzik a hitelkérelmek befogadását, elbírálását, a szerződéskötést, a folyósítást, illetve a hitelszámlák kezelését, és ők viselik az általuk folyósított hitelek kockázatát is. Az Új Magyarország Mikrohitel programokból nyújtott hitelek száma és összege 2008 végén GOP 4. prioritás/KMOP 1.3. Szerződött végső Szerződött végső prioritás kedvezményezetteknél kedvezményezettek száma, Új Magyarország Mikrohitel kihelyezett hitel összege, (db) programok (millió Ft) GOP forrásból nyújtott beruházási mikrohitel 592 3 028,18 KMOP forrásból nyújtott beruházási mikrohitel 235 1 227,65 GOP forrásból nyújtott forgóeszközhitel 34 129,2 KMOP forrásból nyújtott forgóeszközhitel 9 42,75 Összesen: 870 4 427,48 Forrás: NFGM, MV Zrt., 2008 december 31.

Országos Mikrohitel Program Az 1992 óta többször módosult feltételekkel (jelenlegi kondíciók: 6,35 millió forint, futamidő 8 év, forgóeszköz finanszírozása esetén 3 év) működő Mikrohitel Program 2007-ben jelentős csökkenés mutatkozott: 365 vállalkozó 1,67 Mrd összegben, 2008. harmadik negyedévéig pedig 285 vállalkozó 1,31 Mrd összegben kötött mikrohitelre vonatkozó szerződést.

Széchenyi Kártya Hitelprogram A Széchenyi Kártya révén a legalább már egy éve működő kis- és középvállalkozások egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő, kedvezményes hitelhez juthatnak maximum 25 millió forint összegben. A Széchenyi Kártya Program kiterjesztése érdekében a Kormány az 1130/2005. (XII. 23.) számú határozatával 2010. december 31.-ig meghosszabbította a kártya állami támogatás mellett biztosított működését és határozott arról, hogy minden kibocsátott kártyára 50%-os garanciadíj-támogatást biztosít. A kamat és a garanciadíj támogatásának forrása az NFGM kezelésében lévő Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat.

Átadott Széchenyi Kártyák száma és kihelyezett hitelállománya 2002-2008-ban 2002 Átadott kártyák száma (db) Kihelyezett hitelállomány, (Mrd Ft)

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen

1727

7427

17869

20758

20437

19196

16 753

104 167

1,574

20,889

79,412

107,190

121,878

127,191

117.445

575 578

Forrás: KA-VOSZ Zrt. adatszolgáltatása alapján NFGM 2008.12.31.

2008 végéig több mint 100 ezer Széchenyi Kártya talált gazdára, ezzel 575 milliárd forintnyi hitelkeret nyílt meg az igénybevevő vállalkozások számára.

46



Kisebb volumenű kedvezményes finanszírozási konstrukciók Az Eximbank Zrt. magas kockázatú külföldi piacokon való megjelenéshez, külföldi társaságban való tulajdonszerzéshez, magyar áruk külföldi vevők általi megvásárlásához kedvező feltételű hitelek és követelésvásárlás útján nyújt finanszírozást. A termékeket KKV-kon kívül nagyvállalatok is igénybe vehetik. A Regionális Fejlesztési Holding pénzügyi vállalkozásai útján fejlesztési hiteleket és faktoring finanszírozást is kínál a KKV-knak.

2.2.3.2. Garancia konstrukciók A kis- és középvállalkozások kereskedelemi banki hiteleihez nyújtott kezességvállalások A többségi állami tulajdonban álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a KKV-ék kereskedelemi banki hiteleihez a központi költségvetés 70%-os viszontgaranciája mellett nyújt készfizető kezességet. A hitelgarancia nyújtás területén a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szerepvállalása a legnagyobb. Az általa vállalt garanciák összértéke a 2008. harmadik negyedévéig több mint 80%-a (238 milliárd forint) a tavalyi egész évinek, amely 284 milliárd forint hitel felvételét segítette elő a szektorban. A garantált hitelek átlagos összege 13,1 millió Ft, ami valamelyest kevesebb, mint a tavalyi egész éves átlagos nagyság (13,3 millió Ft). Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt garanciák összértéke már 2008. harmadik negyedévéig meghaladta (28 milliárd forint), a tavalyi egész évit, mellyel 46 milliárd forint hitel felvételét segítette elő a szektorban. A garantált hitelek átlagos összege 22,2 millió Ft, ami jóval kevesebb, mint a tavalyi egész éves átlagos nagyság (26,2 millió Ft). Szintén a KKV-k kereskedelmi banki hiteleihez kínál kedvezményes kezességvállalást az ÚMFT Portfoliógarancia Program, amely még kezdeti szakaszán tart. A Portfoliógarancia Program keretében olyan garanciaeszköz került bevezetésre, amelyek növelik a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeit. A GOP 4. prioritás és a KMOP 1.3. Pénzügyi Eszközök Intézkedés keretében finanszírozott Portfoliógarancia Program pályázati felhívásai a 2007. év végén jelentek meg. A Program keretösszege: 28,2 milliárd Ft (2,897 milliárd Ft KMOP, 25,3 milliárd Ft GOP). Egyéb kezességvállalási-, kockázatmegosztási termékek A KKV-k banki hiteleihez kötődő kedvezményes garanciavállalások mellett, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány pénzügyi lízing és faktoring ügyletekhez, valamint mikrohitelekhez is kínál állami viszontgarancia mellett készfizető kezességvállalást. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt., valamint a szintén állami forrásokból működő Start Tőkegarancia Zrt. és UNIO Garanciaszövetkezet pályázati garanciát nyújt a KKV-knak a különböző közpénzekből finanszírozott támogatási programokhoz. Az UNIO Garanciaszövetkezet szintén bekapcsolódott a mikrohitelekhez kötődő garancianyújtásba, míg a Start Tőkegarancia Zrt. tőkegarancia terméket kínál a kockázati tőkebefektetőknek. Az Eximbank Zrt. exporthoz kötődően többféle garanciát (hitelfedezeti, jólteljesítési, szavatossági, előleg visszafizetési, tendergaranciák) nyújt a hazai exportőröknek, valamint kész különböző fizetési konstrukciók (akkreditívek, váltók) garantálására is. A MEHIB Zrt. a 2 millió EUR-t meg nem haladó export árbevétellel rendelkező KKV-k exportfinanszírozásához, állami készfizető kezességvállalással hitel- vagy követelésbiztosítást kínál.

2.2.3.3. Tőkeprogramok A kis- és középvállalkozások tőkéhez jutását különböző tőkeintézmények – Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt, Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., Regionális Fejlesztési Holding Zrt., MFB Invest Zrt. – és az ÚMFT 2009-ben induló Tőkeprogramja segítik.

47



MFB Invest Zrt. tőkeprogramja Az MFB korábbi tőkefinanszírozási tevékenységét, valamint az állami alapítású tőkeintézmények egy részét az MFB Invest Zrt.-be integrálta, amely a korábbi befektetésekből álló portfólió kezelése mellett magánbefektetőkkel együtt közös kockázati tőkealapok felállítását, a Corvinus Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-n keresztül pedig a Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap forrásaiból innovációs célú tőkebefektetéseket végez. Az MFB Invest célja valamennyi befektetésekor a kockázat diverzifikálása. Az MFB Invest továbbra is nyereségorientált vállalkozások kisebbségi partnereként fektet be, emellett portfoliócégei számára pénzügyi, stratégiai, menedzsment szolgáltatásokat nyújt. Tervei szerint 3-5 évre fektet be, az exitnél pedig a profitmaximalizálásra törekszik. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP) tőkeprogramja A döntően állami forrásokból gazdálkodó KvfP 10 és 100 millió Ft közötti mértékben fekteti be saját tőkéjét növekedési fázisú KKV-kba fejlesztési célú kiadásaik finanszírozására. 2007-ben 72 tőkebefektetés iránti írásos megkeresés érkezett a társasághoz mintegy 5,6 Mrd Ft értékben, amelyből 11 esetben történt befektetésre vonatkozó pozitív döntés 943 millió Ft értékben. 2008. III. negyedévéig 32 tőkebefektetés iránti írásos megkeresés érkezett a társasághoz mintegy 2,4 Mrd Ft értékben, amelyből 2 esetben történt befektetésre vonatkozó pozitív döntés 135 millió Ft értékben. Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH) tőkeprogramja Az RFH a hozzá tartozó regionális társaságok útján tőkebefektetésekkel is részt vesz helyi KKV-k finanszírozásában. 2007-ben 58 tőkebefektetés iránti megkeresés érkezett a társasághoz mintegy 1,8 Mrd Ft értékben, amelyből 25 esetben történt befektetésre vonatkozó pozitív döntés 617 millió Ft értékben. Informatikai Kockázati Tőkealap (IKTA) tőkeprogramja Az IKTA-t és a tőkealap-kezelőjét az RFH hozta létre, és ma is az ő tulajdonosi irányítása alatt működik. A Tőkealap 50-450 MFt közötti összeggel korai és növekedési szakaszban lévő, informatika és a távközlés terén tevékenykedő KKV-kba fektet be. A társaság eddig összesen 11 kisvállalkozásba fektetett be 2 675 millió forint összegbe. Két befektetés az elvárt hozammal megtérült. Eddigi befektetéseinek átlagos nagysága 243 millió Ft.

2.2.4. A mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetét javító intézkedések 2008 végén A 2008. évi nemzetközi pénzügyi válság következtében kedvezőtlenül alakuló gazdasági körülmények közvetett hatásai fokozottan érinthetik a hazai kis- és közepes vállalkozásokat. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által 2008 végén életbe léptetett és 2009 elején bevezetendő kkv-szektort megerősítő, gazdaságélénkítő intézkedések célja: a pénzügyi válság hatásainak tompítása érdekében a kis- és középvállalkozások működéséhez, fejlődéséhez szükséges források biztosítása szigorodó banki feltételek között, munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés elősegítése. Az 1400 milliárd forintos csomag aktívan él a 2007-2013 között rendelkezésre álló európai uniós források nyújtotta lehetőségekkel. A csomag a piaci, vállalkozói igényeknek megfelelően többféle konstrukcióban kínál megoldást a forráshiány enyhítésére: a vissza nem térítendő támogatásoktól és a hitelektől kezdődően, a kamattámogatáson keresztül a garanciavállalásig. Elemei:

48



KKV csomag elemei 2009-2010: 1 400 Mrd Ft közvetlen forrás a vállalkozásoknak Hitel Mikrohitel (48,595 Mrd Ft GOP, 10 Mrd Ft KMOP)

Támogatás uniós forrásból 58,595 Mrd Ft

KKV-hitel (25 Mrd Ft JEREMIE és 25 Mrd Ft MFB Zrt. forrás)

50 Mrd Ft

MFB-konstrukciók (kereskedelmi bankokon keresztül)

160 Mrd Ft

Forgóeszközhitel (90 Mrd Ft Takarékszövetkezetektől és 43 Mrd Ft GOP, 7 Mrd Ft KMOP)

140 Mrd Ft

Kamattámogatás Széchenyi Kártya megduplázott kamattámogatás

- ÚMFT: (ebből: akár 40%-os előleg ~ 100 Mrd Ft)

500 Mrd Ft

- ÚMVP:

400 Mrd Ft

Tőke 2 Mrd Ft

Garancia Portfóliógarancia (25,320 Mrd Ft GOP, 2,897 Mrd Ft KMOP)

Kötött célú állami támogatások

28,217 Mrd Ft

Új Magyarország Kockázati Tőke (GOP 30,870 Mrd Ft +KMOP 4,036 Mrd Ft) Japán-magyar kockázati tőkealap

34,906 Mrd Ft

26 Mrd Ft

Rendelkezésre álló valós keret: 1 399,8 Mrd Ft

Új Magyarország Mikrohitel Program feltételeinek javítása A mikrohitel program feltételei 2008. október 20-tól az alábbiak szerint kerültek enyhítésre: • beruházási hitelek esetében a maximális futamidő 6 évről 10 évre emelés; • beruházási hiteleknél a maximális hitelösszeg 6 millió Ft-ról 10 millió Ft-ra növelése; • a hitelhez jutás feltételinél 6 hónapról 1 hónapra csökkent azt a periódust, amióta az ügyfélnek nem lehet hitelintézettel szemben fennálló hitele; • az EU referencia kamatláb + 2%-ban meghatározott kamatplafon eltörlése azzal, hogy közvetítőnek legalább a kedvezményes refinanszírozásból megszerzett előnyt tovább kell adnia a mikrovállalkozások számára. Hitelprogram keretösszege: 58,5 milliárd Ft (10 milliárd Ft KMOP, 48,5 milliárd Ft GOP). Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram Az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozási Hitelprogramnak nevezett – 2008 novemberében NFÜ és MFB által meghirdetett – konstrukció keretében a JEREMIE alap és az MFB közös forrásaiból, az MFB Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramjának feltételrendszeréhez igazodóan, olcsó refinanszírozási forrást biztosítunk a közreműködő kereskedelemi bankok számára, akik azt a kis- és középvállalkozások 10-től 100 millió forintig terjedő beruházási hitelezésére fordíthatják. A hitel futamideje legfeljebb 10 év. Ügyfél kamat: 3 havi EURIBOR*0,75+0,75%+ legfeljebb 5%. Hitelprogram keretösszege: 50 milliárd forint (25 Mrd Ft JEREMIE és 25 Mrd Ft MFB Zrt. forrás).

49



Kedvezményes hitel forgóeszközök finanszírozására A Magyar Fejlesztési Bank és a Takarékszövetkezetek közreműködésével kidolgozott új hitelkerettel mintegy 140 milliárd forintot (90 Mrd Ft takarékszövetkezeti forrás, 50 Mrd Ft JEREMIE) juttat el a Kormány a kereskedelmi bankokon keresztül a vállalkozásoknak. KKV automatikus pályázatok A vállalkozások technológiafejlesztési célzó kis összegű támogatások (2007-ben: 1-10 millió Ft, 2008: 1-20 millió Ft) köszönhetően a gyorsított eljárásrendnek rendkívül népszerűek voltak a pályázók körében. A 2009-10. évben a konstrukció az alábbi feltételek mentén fog változni: Támogatási összeg 1-50 millió Ft; Támogatási intenzitás: 30%-ról 50%-ra emelkedik (hátrányos helyzetű kistérségek esetén lehetőség van akár 70%-os támogatási intenzitás nyújtására); Kedvezményezetti kör kibővítése a teljes kkv-szektorra; Teljes biztosítékadási mentesség; Támogatható tevékenységek (műszaki eszközfejlesztés) kibővülnek a vállalatirányítási rendszerek, hardver, szoftver, honlapkészítés költéségével; A konstrukció tervezett keretösszege 2009-10-re: 43 Mrd Ft; A komplex fejlesztések érdekében a 2009. évtől kezdve a GOP keretében meghirdetett automatikus pályázatok összekapcsolására kerültek a munkahelyteremtést/megtartását célzó automatikus konstrukcióval. Kockázati tőkeprogram A kockázati tőkeprogram megvalósítására mintegy 34,906 Mrd Ft áll rendelkezésre (GOP 30,870 Mrd Ft, KMOP 4,036 Mrd Ft). A Program keretében max. 70%-ban állami és min. 30%-ban magánforrásból valósulnak majd meg közös befektetések annak érdekében, hogy a magánszektort az általa eddig alig preferált kisméretű, korai és növekedési szakaszban lévő cégek tőkefinanszírozására ösztönözze. Alprogramok: A program Közös Alap és Co-investment Alap struktúrában kerül megvalósításra. A Coinvestment Alap struktúra az üzleti angyalokkal való együttműködés lehetőségének megteremtése érdekében, valamint arra való tekintettel lesz létrehozva, hogy a közép-magyarországi régióban a program megvalósítására rendelkezésre álló forrás önmagában kevés arra, hogy önálló alap jöjjön létre. A program kedvezményezettjei az öt évnél nem régebben alapított kis- és középvállalkozások, amelyek nettó évi árbevétele egyik üzleti évben sem haladta meg a másfél milliárd forintot. Az Új Magyarország Tőkeprogramot az Európai Bizottság jóváhagyta. A program indulása 2009. első negyedévében várható. A pénzpiaci válság hatásainak, kiemelten az uniós projekteket végrehajtó kedvezményezettek pénzügyi terheinek csökkentése érdekében a Kormány az uniós támogatások folyósításának felgyorsításáról is döntött. Az intézkedési csomag része a projektek megvalósítását elősegítő előleg összegének növelése. Annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok a kis- és középvállalkozásokat továbbra is megfelelő mértékben hitelezzék, az Országgyűlés módosította a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománykeret felső határát, a 2009-re eredetileg javasolt 450 milliárd Ft-ról 900 milliárd Ft-ra. A keret nagymértékben megnöveli a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garancianyújtási lehetőségét, csökkenti a hitelnyújtás kockázatát olyan időszakban, amikor a kereskedelmi bankok kockázatkerülő magatartása erősödik.

50



A kormány gazdaságélénkítő csomagjának vállalkozástámogató eszközeinek összefoglalása Program neve

Jogosultak

Keretösszeg

Hitelösszeg/ elérhető forrás

Felhasználási cél

Futamidő

Kamat

Hozzáférés helye

legfeljebb 200 millió forint nettó árbevételű mikrovállalkozások

58,6 Mrd Ft (48,6 Mrd Ft GOP, 10 Mrd Ft KMOP)

forgóeszköz max. 6 millió Ft; beruházási max: 10 millió Ft

beruházási hitel és ahhoz kapcsolódó forgóeszköz hitel

beruházási hitel esetén max. 10 év, forgóeszköz hitel esetén max. 1 év

pü. közvetítők által meghatározott

A programba bejelentkezett hitelintézet vagy mikrofinanszírozó szervezet fiókjaiban és ügynökeinél www.mvzrt.hu www.ummikrohitel.hu

mikro, kis- és középvállalkozások

50 Mrd Ft

10-100 millió Ft

beruházási hitel

max. 10 év

3 havi EURIBOR*0,75+0,75+max.5%

MFB-vel és az MV Zrt-vel refinanszírozási szerződést kötött hitelintézetek fiókjaiban www.mfb.hu ,www.mvzrt.hu

mikro-, kis- és középvállalkozás

140 Mrd Ft

1-200 millió Ft

forgóeszközhitel

1 év

9/14* jegybanki alapkamat+1,37 % + legfeljebb 4%/év

MFB-vel megállapodást kötött hitelintézetek www.mfb.hu

mikro, kis- és középvállalkozások

160 Mrd Ft

változó

Beruházási és forgóeszközhitel

változó

Jellemzően 3 havi EURIBOR+ max.4-6%

MFB honlapján felssorolt kereskedelmi bankoknál és hitelközvetítőknél www.mfb.hu

HITELEK Új Magyarország Mikrohitel Program hitelintézetek és mikrofinanszírozó szervezetek számára Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram Új Magyarország KKV Bővítő Forgóeszközhitelprogram MFB Hitelek

KAMATTÁMOGATÁS

Széchenyi Kártya

mikro-, kis- és középvállalkozások

1,8 Mrd Ft (2008ban garanciadíj kb. 720 M Ft és kamattámogatásra kb. 1 080 M Ft)

0,5-25 millió Ft, (1-25 millió Ft között bármennyi millió Ft egészérték)

szabad felhasználás (elsősorban forgóeszköz)

1 év (további 1 évre egyszerűsítette eljárásban meghosszabbítható)

1 havi BUBOR+ max. 4%+ 0,8% - 2% kamattámogatás (2009. január 1-től)

A kártyaigénylés a Regisztráló Szervezet (KA-VOSZ) 56 irodájában (Kamara és VOSZ irodák) történik, a hitelszerződést a Programba pályázat útján kiválasztott 5 kereskedelemi bank és a hozzájuk kötődő 140 takarékszövetkezet fiókjaiban kötik meg. www.kavosz.hu

KKV-k által felvett beruházás, forgóeszközfinanszírozási hitelekre garanciavállalás

Max. 10 év

Garanciadíj: a garanciavállalás mértékének 1%-a évente

MV Zrt.-vel szerződést kötött hitelintézetek www.mvzrt.hu

GARANCIÁK Új Magyarország Portfoliógarancia Program hitelintézetek számára Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által egyedileg garantált hitelintézeti hitelek

mikro-, kis- és középvállalkozás

28,2 Mrd Ft (25,3 Mrd Ft GOP, 2,897 Mrd Ft KMOP)

Max. 100 millió Ft-os hitelek 80%-át lehet garantálni

mikro-, kis és középvállalkozások

+450 Mrd Ft (össz. 900 Mrd Ft)

80%

max. 25 év

51

2009. januártól a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nél www.garantiqa.hu


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év KOCKÁZATI TŐKE

Új Magyarország kockázati tőke uniós forrásból

Kis- és középvállalkozások, - a befektetési döntés meghozatalához viszonyítva öt évnél nem régebben alapítottak, nettó évi árbevételük egyik üzleti évben sem haladta meg a másfél milliárd forintot.

34,906 Mrd Ft (30,870 Mrd Ft GOP, 4,036 Mrd Ft KMOP)

Japán-magyar kockázati tőkealap

Kis- és középvállalkozások

26 Mrd Ft

Elsősorban korai és növekedési (az alap befizetett jegyzett tőkéjének maximum 20%Évente max. 1,5 millió euró áig) életszakaszban (372 millió Ft 248 Ft/euró lévő kis- és árfolyamon), legfeljebb 3 középvállalkozáso egymást követő évben. k tőkefinanszírozása legalább 30%-os magántőke bevonással. 1,3-41,8 Mrd Ft

Innovatív, növekedni képes KKV-k fejlesztése, támogatása

Max. 10 év.

2009 tavaszán

3-4 év

2009 I. negyedévétől

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK Új Magyarország Fejlesztési Terv

Hazai vállalkozások

500 Mrd Ft

2009-2010-ben

2009-től az uniós pályázatokat kiíró szervezeteknél www.nfu.hu

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Hazai vállalkozások elsősorban az agrárium területén

400 Mrd Ft

2009-2010-ben

2009-től az uniós pályázatokat kiíró szervezeteknél www.nfu.hu

40%-os előleg

Uniós pályázatokon hazai nyertes hazai vállalkozások

- 100 Mrd Ft

A jelenlegi 25%-os előleg megemelésével a vállalkozások finanszírozási nehézségeinek csökkentése

52

2009. januártól

2.3. Vállalkozói tudás fejlődését szolgáló eszközök A kis- és középvállalkozásokra jellemző tudáshiány hátterében a közoktatási rendszer nem megfelelő teljesítménye is komoly szerepet játszik. A stratégia szerint ezért a gazdasági ismeretek oktatásának kitüntetett terepe a közoktatás. E témakör eltérő megnevezések alatt és eltérő súllyal, de kezdettől jelen van a Nemzeti alaptanterv(ek)ben (NAT). A Kormány a 2007. július 18-ai ülésén fogadta el a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet módosítását, amelyet többek között az EU-nak az élethosszig tartó tanulással összefüggésben kialakított kulcskompetencia keretrendszerének 2006-ban megjelent ajánlásai indokolták. A módosítás kitért a képességfejlesztésre, az alapkészségek megerősítésére, a nyelvoktatás fontosságára, kiegészült a tudatos állampolgári léttel összefüggő fejlesztési célokkal, és további hangsúlyt kapott a "Gazdasági ismeretek" című fejezet. Ennek legfontosabb mondanivalója, hogy a gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A gazdasági ismeretek kiemelt fejlesztési területként való megfogalmazódása a felülvizsgált Nemzeti alaptantervben fontos oktatáspolitikai szándéknyilatkozat, de önmagában nem garantálja, hogy az iskolákban ténylegesen és rövid időn belül teret nyer a korszerű szemléletformáló oktatás. Ehhez jelentős és összehangolt erőfeszítések szükségesek a tananyagfejlesztés, tankönyvfejlesztés, a tanárképzés és tanártovábbképzés területén egyaránt. A módosított NAT hatása közvetlenül érvényesül a miniszter által kiadott és kihirdetett kerettantervekben és az NFT I. és NTF II. programok keretében fejlesztésre kerülő oktatási programcsomagokban. A HEFOP 3.1.1. program keretében hat kompetencia területen készültek el modul rendszerű oktatási programok, amelyek kipróbálása és bevezetése közoktatási intézmények 10%-ában sikeresen megtörtént. Az eddig megvalósult fejlesztések között szerepelt a „szociális, életviteli és környezeti kompetenciák”, és az „életpálya-építési kompetencia” – tehát a gazdasági ismeretek és a vállalkozókészség fejlesztése főként ezekben az új kerettantervekben kap helyet. A további fejlesztést és az iskolai implementációt támogatja a TÁMOP 3.1.4/08/1 számú, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés” elnevezésű program. A program célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához. A gazdasági és vállalkozási ismeretek oktatásában az elmúlt évtized aktív szereplői (pénzügyi szervezetek, civilek) együttműködésének eredményeként a közoktatásban a pénzügyi ismeretek oktatását erősítő kezdeményezésekről lehet számot adni. Ilyen pl. a legutóbbi tanévben az Öngondoskodás Alapítvány, a Nemzeti Bank és a PSZÁF által közösen támogatott pénzügyi oktatási programról (POP). Ezek sikere az előrelépés lehetőségét teremtheti meg. A gazdasági és vállalkozási ismeretek oktatásának iskolai „jó példái” egy irányba mutatnak a közoktatás módszertani megújításával (a kompetencia alapú oktatás programjával), de a korszerű megoldások jelenlétének mennyiségi jellemzői egyelőre szerények (az iskolák 10-15%-át, a diákoknak pedig csak egy töredékét érik el). A hazai szakmai képzés legutóbbi években lezajlott legnagyobb szabású fejlesztési programja az új szerkezetű Országos Képzési Jegyzék (OKJ) kidolgozása volt, amely 2006. április 1-jén lépett hatályba (majd 2007-ben módosításra került). A Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.2. intézkedés 1. komponensének "A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Új szakképzési szerkezet" keretében a munka koordinációját a Nemzeti Szakképzési Intézet (ma NSZFI) látta el. 53



Az új OKJ többféle vállalkozási ismeretek modult is tartalmaz, a 001-es számmal jelölt modult több, mint 20 szakmához kapcsolódóan oktatják. 2007-2008-ban a vállalkozói tudás fejlesztését szolgáló vállalati tanácsadási, képzési programok területén az európai uniós társfinanszírozású források célja a munkavállalók, vállalkozások és más szervezetek gazdasági, technológiai, társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességének javítása a tudatos emberi erőforrás gazdálkodás alapjait jelentő képzések megvalósításával. Ezek a források a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP), a GOP-ban és a ROP-okban állnak rendelkezésre. Az egyes régiókban működő kis-és középvállalkozások sikeres működéshez szükséges vállalkozói ismeretek fejlesztése, a vállalkozások irányításához, hatékonyabb működtetéséhez szükséges tudás széles körű elérhetőségének javítása szakma-specifikus tanácsadás igénybevételén keresztül. Kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalatok alkalmazottainak képzését a TÁMOP keretében az alábbi programok támogatták 2007-2008-ban: Munkahelyi képzések támogatása – mikro- és kisvállalkozások (TÁMOP 2.1.3) A program célja, hogy az alkalmazottak foglalkoztathatóságának javítása révén növelje a vállalkozások versenyképességét és ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére, a képzésekkel megteremtse a tudatos emberi erőforrás gazdálkodás alapjait a mikro- és kisvállalkozásoknál. Támogatható tevékenységek: - szakmai képzés és az Európai Unióval kapcsolatos képzések, amennyiben azok a vállalkozás létesítő okiratába a pályázat benyújtásakor bejegyzett tevékenységi körökhöz kapcsolódnak; - a vállalkozás működésével kapcsolatos képzések (pénzügyi, számviteli, adó, vám, társadalombiztosítási stb.); - idegen nyelvi képzés; - számítástechnikai, informatikai képzés; - munka- és egészségvédelem; - vezetőképzés a vállalkozás vezető tisztségviselői és középvezetői számára. Támogatott pályázatok száma: 306 Támogatási szerződéssel lekötött forrás: 1,772 milliárd Ft Munkahelyi képzések támogatása – kis- és középvállalkozások (TÁMOP 2.1.5) A pályázat célja elsősorban azon gazdálkodó szervezetek projektjeinek támogatása, amelyek méretükből adódóan nem rendelkeznek azokkal az adminisztratív kapacitásokkal, amelyek lehetővé tennék egy komplex fejlesztés megvalósítását, viszont konkrét képzési szükségletekkel rendelkeznek és rövidtávon megvalósítható, a cég működéséhez alapvetően szükséges készségek és képességek elsajátításához szeretnének támogatást igénybe venni. Támogatható tevékenységek: - szakmai képzés és az Európai Unióval kapcsolatos képzések, amennyiben azok a vállalkozás létesítő okiratába a pályázat benyújtásakor bejegyzett tevékenységi körökhöz kapcsolódnak; - a vállalkozás működésével kapcsolatos képzések (pénzügyi, számviteli, adó, vám, társadalombiztosítási stb.); - idegen nyelvi képzés; - számítástechnikai, informatikai képzés; - munka- és egészségvédelem;

54



- vezetőképzés a vállalkozás vezető tisztségviselői és középvezetői számára. Támogatott pályázatok száma: 132 Támogatási szerződéssel lekötött forrás: 1,734 milliárd Ft A 2007. és 2008. évi mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott központi képzési támogatásokat a következő táblázat foglalja össze: A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott központi képzési támogatások alakulása a 2007-2008. években (milliárd Ft)

Forrás MPA képzési alaprész TÁMOP 2.1.3 munkahelyi képzések támogatása a mikro- és kisvállalkozások részére TÁMOP 2.1.5. Szakképzési hozzájárulás terhére, saját dolgozók képzése munkahelyi képzések támogatása a középvállalkozások részére Távmunka Központi források összesen

2007. év 2,233 1,772

2008. év 3,161

2,555

1,734 2,555

0,558 7,218

0,558 8,008

Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

A Munkaerőpiaci Alap (MPA) célja a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás, a munkanélküliség kezelése mellett a képzési rendszer fejlesztése, a munkaerő alkalmazkodásának támogatása, illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozása. A Munkaerőpiaci Alap bevétele: a munkaadói járulék, a munkavállalói járulék, a vállalkozói járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás és egyéb bevételek. A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészből (MPA KA) – mint tisztán hazai forrásból – a KKV-k részére két pályázat kiírására került sor a 2007. évben. • A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) az MPA KA decentralizált kerete terhére 405 KKV-val kötött beruházási célú támogatási szerződést összesen 2 228 millió Ft támogatási összeggel. A támogatások mintegy 5,6 ezer fő képzését segítik. • Az MPA KA központi kerete terhére az NSZFI a 0-10 fő alkalmazottal rendelkező és gyakorlati képzést folytató kisvállalkozások taneszköz-beszerzésének támogatása címmel írt ki pályázatot 250 millió Ft keretösszeggel. A pályázat alapján a támogatásokról szóló döntés és a KKV-kal történő szerződéskötés 2008-ban történt. A vállalkozói készség ösztönzését, mint a kkv-stratégia egyik sarkalatos céljának elérését is szolgáló hazai forrású pályázatok közül kiemeljük még a vállalkozók korszerű tudásának fejlesztését szolgáló az NFGM által meghirdetett, „A versenyképes vállalkozói tudás támogatása” című pályázatot (KKC-2007-V és KKC-2008-V), amelynek forrásfedezetét a Kisés Középvállalkozói Célelőirányzat biztosította. A pályázat célja a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése és nemzetközi piaci térnyerésének elősegítése korszerű tudás- és ismeretanyag elsajátítását biztosító, bármely hazai és határon túli vállalkozás számára térítésmentesen igénybe vehető projektek révén. A pályázaton a magyarországi székhelyű, jogi személyiséggel rendelkező szervezetek – országos és regionális gazdasági érdekképviseletek, gazdasági kamarák, szakmai szövetségek, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulások, kistérségi társulások, felsőfokú oktatási intézmények – vehetnek részt. A pályázat két komponense – „A” és „B” – Magyarországon és a határon túl nyújt lehetőséget a vállalkozói tudás bővítésére. A pályázatra 2007-ben a 155 beérkezett pályázatból 50 részesült támogatásban 341,4 Millió Ft értékben, míg 2008-ban mintegy 1 Mrd Ft igényű 153 beérkezett és regisztrált pályázatból 60 pályázat részesült támogatásban 406,7 millió forint összegben.

55



A befektetésösztönzési, piacfejlesztési tanácsadás, a külföldi működő tőke Magyarországra vonzása és integrálása, valamint a magyarországi vállalkozások külpiaci helyzetbe hozása érdekében tett intézkedésekről az ITD Hungary Zrt. tevékenységének bemutatásán keresztül a külpiaci megjelenést ösztönzését, mint a stratégia horizontális céljának megvalósulását bemutató 2.5.2. fejezetben térünk ki.

2.4. Vállalkozói infrastruktúra fejlődését szolgáló eszközök 2.4.1. Üzleti infrastruktúra Az ipari parkok több mint tízéves történetük során szervesen beépültek a magyar gazdaságba. Az ipari park hatékony és világszerte elterjedt gazdaságszervező és regionális gazdaságfejlesztő eszköznek tekinthető. Az ipari parkokban egyre nagyobb jelentőséget kapnak a KKV-k, amelyet az a tény is bizonyít, hogy a kezdeti időszakban 10-13 vállalkozás jutott átlagosan egy parkra, míg jelenleg ez az arány 18 vállalkozás. Természetesen ez a vállalkozások átlagos létszámában is megmutatkozik, mivel a korábbi 80 fő fölötti átlag manapság 55 főre esett. Bár az ipari parkokban működő vállalkozások által foglalkoztatott összlétszám csökkenő mértékben növekszik a KKV-k egyre fokozódó betelepülése miatt, még így is 1.000 fő dolgozik az egyes parkokban átlagosan. Az ipari parkok intézményesített fejlesztése Magyarországon az előkészítő munkák támogatásával 1996-ban indult, majd 1997-ben volt lehetőség első alkalommal az „Ipari Park” cím elnyerésére. Az ipari parkok fejlesztésének kezdeti időszakában sokan úgy gondolták, hogy ha a gazdasági tárca – a sikeres pályázatot követően – az ipari területet ipari parkká nyilvánította, akkor beindul a fejlődés, jönnek a befektetők. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy az ipari park fejlesztése hosszú, kitartó és céltudatos munkát igényel. Az egyes területi adottságok és a menedzsment rátermettsége, valamint a működésük időtartalmának függvényében a parkok merőben eltérő fejlettségi szintet értek el. 2007 végén 198 ipari park működött Magyarországon, a vállalkozások száma 3 585-re bővült. Az „Ipari Park” program fontosabb adatai (1998-2007) (naptári évek szerint kerekített adatok) Jellemzők 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Az ipari parkok száma (db) Területe, ha Betelepítettség (%) Vállalkozások száma (db) Létszám (ezer fő) Vállalkozások beruházásai, (milliárd Ft) Vállalkozások árbevétele, (milliárd Ft) Vállalkozások exportja (milliárd Ft) Export aránya (%)

75

112

133

146

160

165

165

179

179

198

4950

6800

7640

8100

8800

9050

8738

9847

9888

11530

30,0

34,5

32,9

38,4

40,1

42,7

48,0

48,5

53,0

52,6

685

980

1495

1760

2152

2450

2467

2989

3184

3585

59

82

110

115

128

139

139

171

186

199

316

427

662

1003

1264

1256

1463

1650

1987

2221

930

1651

2665

3294

3483

3430

4623

5433

7553

8449

698

1281

2211

2560

2596

2270

3369

3480

4888

5440

75

78

83

78

75

66

73

64

65

64

Forrás: NFGM

56



Az ipari parkok közvetlen támogatása 2007 és 2013 között a hét regionális operatív programból történik. A támogatások alapvető célja az ipari parkok alkalmassá tétele újabb betelepült vállalkozások fogadására, így alapvetően a betelepíthető (infrastruktúrával teljesen ellátott) területek bővítése, mely előfeltétele az ipari parkok összesített betelepítettségi mutatójának növekedéséhez. Másik fontos tényezője a pályázatnak a parkban elérhető szolgáltatások számának és minőségének növelése, amely a betelepült vállalkozások további fejlődését segítheti. A vállalkozói infrastruktúra fejlesztése, a vállalkozások nemzetköziesedésének elősegítése érdekében, követve az uniós gyakorlatot, a gazdasági tárca támogatásával 2006-ban az MKIK megkezdte a vegyeskamarai rendszer kialakítását a szomszédos országokkal. Jelenleg két, a „Kárpátia” Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar-Horvát Kereskedelmi és Iparkamara tevékenykedik, s rövidesen a magyar-ukrán és a magyar-szerb is megkezdi működését. A Kárpát-medencei vegyes kamarák célja a szomszédos országokban működő magyar tulajdonú cégek, illetve a Magyarország iránt érdeklődő vagy magyar cégekkel kapcsolatban lévő helyi cégek számára szervezett formában biztosítson érdekvédelmet, komoly lobby erőt generáljon, illetve szolgáltatásaival szakmai támogatást nyújtson a magyar nemzeti kamarai rendszerre támaszkodva. A vegyes kamarák elsősorban a magyar kis- és középvállalkozások számára jelentenek fontos támaszt a helyi érdekérvényesítésben, s szolgálnak értékes információkkal az adott ország gazdaságáról, üzleti mozgásteréről, valamint aktívan járulnak hozzá a partnerkapcsolatok fejlesztéséhez és befektetésösztönzéshez. A vegyeskamarák megalapításához és programjaikhoz az NFGM és jogelődje a KKC-ből biztosított forrást.

2.4.2. IKT infrastruktúra Fejlesztéspolitikai eszközök GOP Szélessáv fejlesztések Jelenleg Magyarországon a népesség körülbelül 6-8%-a él olyan területen, ahol egyáltalán nincs széles sávú internet-hozzáférés (elsősorban a szétszórt és nehezen elérhető, elszigetelt vidéki településeken). A piaci elégtelenségekből adódóan állami beavatkozás nélkül ezeken a területeken nem biztosítható a háztartások és a vállalkozások számára széles sávú szolgáltatások elérése. A „Hálózati infrastruktúra létrehozása” című pályázat (GOP 3.1.1) kiírását megelőzően felmérés készült a teljes mértékben lefedetlen településekről, ennek alapján jelölték ki a lehetséges fejlesztési helyszíneket (65 kistérség 502 települése, az érintett lakosok száma kb. 210.000). A 2007 októberében megjelent kiírásra 57 pályázat érkezett, melyből 37 került támogatásra. Ezek révén 44 kistérség 279 településén valósulhat meg a széles sávú infrastruktúra fejlesztése (az érintett lakosok száma 128 824 fő, érintett vállalkozások száma: 6472). A 2008 decemberében megjelenő következő kiírásban, az első szakaszban a konstrukció finomhangolásával a még el nem látott települések teljes lefedettségének biztosítása a cél. 2009-től elindul egy új, GOP 3.1.2 és KMOP 1.4.1 Szélessávú felhordóhálózati fejlesztések támogatása konstrukciók, amelyek a hordozóhálózati (gerinc- és körzethálózati, helyközi hálózat) távközlési infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek felszámolását és ez által magasabb színvonalú szolgáltatást lehetővé tételét fogják célozni a szélessávval részlegesen fedett területeken. GOP és KMOP e-gazdaság konstrukciók A magyar KKV-k korlátozott mértékben használnak infokommunikációs eszközöket, komplex, korszerű IKT-megoldásokat. A vállalatoknál a folyamatintegráció szintje alacsony, az IKT-ban rejlő versenyképesség-növelő lehetőségeket nem használják ki. Az online kereskedelmi forgalom szintje a kkv-szektorban még mindig elég alacsony. A 2007 nyarán megnyílt e-gazdaság fejlődését elősegíteni hivatott pályázatok (GOP 2.2.1; KMOP 1.2.5 Vállalati folyamatmenedzsment támogatása; GOP 2.2.3; KMOP 1.2.7 Ekereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása) célja a kis- és középvállalkozások informatizáltsági szintjének növelése. A konstrukciók segítségével a kis- és középvállalkozások

57



számára is megnyílik a lehetőség a korszerű üzleti informatikai megoldások használatára, ezáltal versenyképességük is javulhat. A 2007. évi pályázatok segítségével 526 vállalkozás 4,3 milliárd Ft körüli támogatást kapott célzott informatikai fejlesztésekre. A pályázatok 2008 májusában újra megnyíltak, melyek révén november elejéig 173 vállalkozás 1,5 milliárd Ft támogatásban részesült. A konstrukciók 2009-ben is folytatódnak, illetve elindul egy új, a hazai kkv-szektor infokommunikációs fejlesztéseit szintén elősegítő konstrukció: GOP 3.4.1 Vállalati SaaS (ASP) központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása. Egyéb megtett intézkedések az e-gazdaság területén A csomagküldő és az internetes kereskedelem körében a KKV-k piacra lépésének elősegítése, adminisztratív terheinek csökkentése 2008. március 31. előtt a magyar kereskedelmi szabályozás előírta, hogy a csomagküldő kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások számára kötelező egy ún. vevőszolgálat működtetésére alkalmas helység fenntartása. Ez a kötelezettség a dolog természetéből adódóan feleslegesen terhelte a vállalkozásokat, hiszen a távértékesítés esetén nem jellemző az, hogy a fogyasztó a lakhelyétől távol eső vevőszolgálati helységet venne igénybe reklamáció céljából. Ennek teljesítése azonban anyagi, és adminisztratív terhet jelentett a vállalkozások számára. Az Uniós országok döntő többsége nem alkalmazott ilyen jellegű korlátozást, ezért ez a tagállamok közötti kereskedelem tekintetében versenyhátrányt jelentett a magyar vállalkozások számára. A szigorú magyar szabályozás legérzékenyebben az internetes kereskedőket érintette, hiszen árujukat az esetek döntő többségében ők is csomagküldő kereskedés keretében szállították el megrendelőikhez, és az internet határokon átnyúló jellege miatt a verseny is kiélezettebb piacukon. Ezt orvosolva 2008. március 31-jétől az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi XCIV. törvény megszüntette a csomagküldő kereskedők számára a vevőszolgálati helyiség fenntartására vonatkozó jogszabályi kötelezettséget. Az elektronikus számlázásra vonatkozó jogszabályi környezet egyszerűsítése Az elektronikus számlázás segítségével a cégek jelentős adminisztratív tehertől szabadulnak meg, a számlák elektronikus előállítása és elektronikus megőrzése emellett a papíralapú számlák előállításával és kezelésével összevetve jelentősen alacsonyabb költségekkel jár. Az elektronikus számlázásra vonatkozó jogszabályi környezet 2008 januárját megelőzően meglehetősen bonyolult volt, és nem segítette annak magyarországi elterjedését. Emellett a joggyakorlat sem volt egységes, az adóhatóság sok esetben eltérően értelmezte az elektronikus megőrzésre vonatkozó szabályokat, így még azok a vállalkozások sem alkalmaztak elektronikus számlázási rendszereket, amelyek a bonyolult szabályozás ellenére is hajlandóak lettek volna erre. 2007. év során azonban az iparág fontosabb résztvevőivel (vállalkozások, szakmai szervezetek), állami hatóságokkal és szabályozókkal folytatott egyeztetéseket követően jelentősen módosult az elektronikus számlázás, illetve az elektronikus archiválás jogszabályi környezete. Az új szabályozás egyértelműbb lett, a vállalkozások által teljesítendő feltételek is a minimumkövetelményekre szűkültek, jelentősen megnövelve ezzel az elektronikus számlázást potenciálisan alkalmazó vállalkozások számát. Mivel a jogszabály-módosítások előkészítésébe az érintett hatóságokat is bevontuk, az új jogszabályi környezet értelmezése, és alkalmazás is egységes, kiszámítható. A fenti jogszabály-módosításoknak köszönhetően érezhetően növekedett az elektronikus számlázás alkalmazása Magyarországon a vállalkozások körében. „Fair Business” – e-kereskedelmi minősítő és alternatív vitarendező fórum beindítása PPP alapon 2008 áprilisában megkezdődött egy „Fair Business - elektronikus kereskedelmi minősítő rendszer” működési modelljének kidolgozása. Ennek lényege, hogy független szervezetek megvizsgálják, hogy egy adott e-bolt eleget tesz-e egy szigorú szempontrendszernek (biztonsági, fogyasztóvédelmi, használhatósági kritériumok stb.), és tanúsítványt adnak a fogyasztóbarát, megbízható internetes kereskedőknek. A rendszer beindítása 2009 elején várható.

58



További tervezett programok 2009-től: Kis- és középvállalkozások vezetőinek IKT képzési és motivációs programja A magyarországi kis- és középvállalkozások jelenleg korlátozottan használják a korszerű infokommunikációs technológiákat és megoldásokat. Ennek egyik kiemelt oka az, hogy KKV vezetők korlátozott információkkal rendelkeznek az IKT (információs és kommunikációs technológiák) vállalati felhasználási lehetőségeiről, a magyar vállalkozások az átlagnál kevésbé tartják jelentősnek az IKT-nak az ágazati versenyre gyakorolt hatását, továbbá a vezetők számítógép- és internethasználati ismeretei is hiányosak, fejlesztésre szorulnak. Az akció célja: megközelítőleg 10 000 KKV (vezető) bevonásával komplex, testre szabott (méret és ágazat szerint felosztott) képzési, tájékoztatási, tanácsadási és motivációs program megvalósítása minden régióban Ingyenes és intelligens keresést lehetővé tevő adatbázis létesítése a Magyarországon bejegyzett KKV-k termékeiről és szolgáltatásairól A magyar kis- és középvállalkozások segítése a hazai és nemzetközi üzleti kapcsolataik bővítésében, működési hatékonyságuk javításában egy KKV-k (termelők és kereskedők) adatait tartalmazó többnyelvű ingyenes online adatbázis és portál létrehozásával kíván a MeH EKK előrelépést elérni. Ezzel párhuzamosan fog történni integrált marketing megoldások segítségével (kiállítások, újságok, internet) a projekt és az abban résztvevő cégek hazai és külföldi megismertetése, promotálása, az új brand kialakítása, megerősítése. A program eredményeként 2010 végére körülbelül 100 000 magyar KKV tevékenységével kapcsolatos adat (cég neve, elérhetősége, tevékenységi kör, alapadatok a gyártott termék, illetve szolgáltatásról kontaktadatok, vélemények, tapasztalatok) válik ingyenesen elérhetővé. A végső cél a teljes KKV-i kör lefedése, valamint a projekt piaci alapokon történő önfenntartóvá válása.

2.4.3. Innovatív tevékenység folytatásának ösztönzése A kormány által 2007. március 28-án elfogadott középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia a prioritási területekhez meghatározott feladatok mellé megjelölte a támogatási forrásokat, amelyeket az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA), Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), EU Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram és EU Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) program jelent, valamint ide sorolható a vállalkozások innovációs járulékkedvezménye is. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése keretében kiemelt hangsúly kap a vállalkozások önálló kutatásfejlesztési és innovációs projektjeinek támogatása, az innovatív vállalkozások közötti együttműködések kialakítása (pólus innovációs klaszter), valamint a vállalati szféra és a non-profit kutatóhelyek közötti szorosabb együttműködés ösztönzése. A GOP 1. prioritási tengelyének és a KMOP 1.1 intézkedésének keretében 2008-ban összesen 14 pályázati felhívás (ebből kettő 2008 decemberében) meghirdetésére került sor, 84,9 Mrd Ft kerettel. A 2007. évi költségvetési törvény előírta, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásait 2007-ben legalább 40%-ban, 2008-ban legalább 50%-ban, 2009-ben legalább 60%-ban közvetlenül a gazdaság szereplői, a vállalkozások ebbéli tevékenységének támogatására kell fordítani. 2007-ben a vállalatok részére történő kifizetések a teljes kifizetés (32 298,4 millió Ft) 41%-át tették ki (13 226,7 millió Ft), ami volumenében 50%-kal több, arányaiban 23%-kal magasabb, mint az előző évben. A folyó kiadások viszonylatában a vállalati szektor részére átutalt támogatás részesedése 39,3%-ot, a beruházási kiadásokon belül 47,8%-ot képviselt. A támogatásokból részesült vállalkozások közel 55%-a mikro- és kisvállalkozás, 35%-a pedig középvállalkozás volt. Az Alapot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal működteti. A Hivatal 2007-től a vállalkozások kiszámítható tervezésének érdekében több pályázatát három éves időtartamra hirdette meg. A vállalkozások 2007-ben az alábbi programok keretében

59



pályázhattak illetve részesülhettek támogatásban: Jedlik Ányos Program; Nemzeti Technológiai Platformok ;Déri Miksa Program – Konzorciumépítő pályázat az EU 7. kutatási keretprogramban való részvétel elősegítésére; Déri Miksa Program – Pályázat az Eureka programban való magyar részvétel támogatására (DERI_EUREKA_07); Apponyi Albert Program – Mecenatúra pályázat; Innocsekk Program; Baross Gábor Programok; Regionális Innovációs Ügynökség kutatásfejlesztést és innovációt segítő feladatainak támogatása.

2.5. Horizontális célok megvalósulását szolgáló vállalkozásfejlesztési eszközök 2.5.1. Közvetlen munkahelyteremtés 2008-től az SZMM a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztatóság javítása és a munkaerő-kereslet élénkítésére fektet különös hangsúlyt. E célok megvalósításában különösen segíthet a kis- és középvállalkozások pozíciójának erősítése. Foglalkoztatáspolitikai intézkedéseit elsősorban a rugalmas foglakoztatási formák ösztönzése, a leghátrányosabb térségekben élők felzárkóztatása, a keresletvezérelt szak- és felnőttképzés, valamint komplex rehabilitációs intézkedések jelentik. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyes operatív programjai hozzájárulnak az új munkahelyek teremtéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez is. A foglalkoztatáspolitikáért felelős tárca – a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének (MAT) jóváhagyásával a Munkaerőpiaci Alap terhére, amely a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezetét jelenti – vissza nem térítendő pályázati támogatás útján segíti az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházásokat. Munkahelyteremtő pályázati program A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által 2003 óta minden év elején meghirdetett munkahelyteremtő beruházások támogatását segítő pályázati program elsősorban a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és munkaerőpiaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségekben működő vállalkozások kapjanak többlettámogatási lehetőségét szolgálja. A 2007. és 2008. évi pályázati rendszer keretében igényelhető támogatás mértéke új munkahelyenként legfeljebb 800 ezer Ft volt. Erre az összegre vetítve további, maximum 200-200, illetve 100 ezer Ft kiegészítő támogatásra lehetett pályázni olyan beruházással, amely területfejlesztési és munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű kistérségben valósul meg, és a beruházás befejezését követően regisztrált álláskeresők, illetve roma álláskeresők felvételére kerül sor. A munkahelyteremtő pályázatok támogatására 2007-ben 2,332 Mrd Ft, 2008-ban 2,426 Mrd Ft állt rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprészének központi keretéből. A munkaügyi központokhoz benyújtott támogatási igény mind 2007-ben (3,4 milliárd Ft), mind 2008-ban (2,548 Mrd Ft) meghaladta a rendelkezésre álló forrást. A keret terhére 2007-ben 142 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban, amelyek közül 137 kis- és középvállalkozás (96,4%). 2008-ban a 140 támogatásban részesült vállalkozás közül 134 minősült KKV-nak (95,7%). A támogatás a beruházás befejezését követően 2007-ben 2 443, 2008-ban 2 271 új munkahely létesítéséhez járult hozzá. Az új munkahelyek létesítésével 2007-ben 1 400 fő (57%), 2008-ban 1 403 fő (61,7%) nyilvántartott álláskeresőt tartós ideig, legalább 3 (kisés középvállalkozások esetében 2) évig foglalkoztatnak a vállalkozások a beruházás befejezését követően. 2007-ben a 142 támogatott pályázóból 23 újonnan induló vállalkozás volt, amelyek 528 új munkahelyen 344 regisztrált álláskeresőt (65%) foglalkoztatnak. 2008-ban a 140 támogatott pályázóból 27 volt újonnan induló vállalkozás, amelyek 386 új munkahelyen 256 regisztrált álláskeresőt (66%) foglalkoztatnak. A keretösszegből a legsúlyosabb munkanélküliséggel küszködő észak-magyarországi, északalföldi, dél-alföldi és dél-dunántúli régiókhoz tartozó kistérségek vállalkozásai részesültek nagyobb

60



arányban. E régiókban 2007-ben 117 vállalkozás (a támogatott vállalkozások 82,3%-a) összesen több mint 1,8 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatáshoz jutott. 2008-ban e régiókban 120 vállalkozás (a támogatott vállalkozások 85,7%-a) összesen több mint 2 milliárd Ft támogatást kapott. A vállalkozások túlnyomó többsége 20 millió Ft alatti vissza nem térítendő támogatást igényelt és kapott. Magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása A 2005 márciusától meghirdetett pályázat célja új munkahelyek létrehozásának ösztönzése az olyan humántőke-igényes gazdasági ágazatokban, ahol az üzleti tevékenység létrehozását, bővítését célzó – viszonylag kevés tárgyi eszköz beszerzésével járó – beruházás megvalósításával jelentős számú, főképpen kvalifikált munkaerő, többek között diplomás fiatal tartós foglalkoztatására nyílik lehetőség. Pályázni csak olyan beruházással lehet, amely legalább 5 új munkahelyet létesít, és amely 5 évig, a kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás esetében legalább 3 évig folyamatos foglalkoztatási kötelezettséget vállal. A pályázat keretében rendelkezésre álló keretösszeg: 318 millió Ft volt. 2007-ben a pályázati program alapján 14 vállalkozás összesen 318 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. A támogatás eredményeképpen a beruházás befejezését követően 413 új munkahelyet létesítettek a nyertes vállalkozások. Regisztrált álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás A Regionális Munkaügyi Központok 2007-ben is pályázatot hirdettek legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresők támogatására, akik önmaguk foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként oldják meg. A munkahelyteremtés speciális formájának, az önfoglalkoztatóvá válásnak a támogatása 2007-ben 1 087,4 millió Ft-ot tett ki. Ez az előző évi önfoglalkoztatóvá, illetve vállalkozóvá válási támogatások együttes összegét több mint 52 százalékkal meghaladta. 2007-ben a regionális munkaügyi központok önfoglalkoztatás támogatására a rendelkezésükre álló decentralizált keret előző évinél magasabb hányadát, 3,2 százalékát költötték el. 2007-ben 4,9 ezer fő munkanélküli volt érintett ebben a támogatási formában. Távmunkások alkalmazásának támogatása A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ 2007-ben és 2008-ban is pályázatot hirdetett távmunkások alkalmazásának támogatására. A takarékos működtetést biztosító távmunka elterjesztése állami kezdeményezéssel és szerepvállalással folytatódik, a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően, ahol a távmunka a foglalkoztatás szerkezeti váltásának, bővítésének és a munkakultúra korszerűsítésének jelentős irányává vált. Az SZMM-TP-2007 távmunkahelyek létrehozására vonatkozó pályázati felhívásra 2007-ben 230 érvényes pályázati ajánlat érkezett be. A 230 pályázó összesen 1 215 munkahely kialakításához igényelt bér, járulék és képzési támogatást, ebből 152 pályázatot tartott támogathatónak, amely 775 új munkahely létrehozását jelentette. A pályázók több mint fele mikro-, kis- és középvállalkozás volt. A Hatósági Szerződésekben rögzített bér és járulék támogatások összege: 402 598 807 Ft, a képzési támogatások összege: 36 350 000 Ft volt. A programban részvevők a munkahelyek fenntartására minimum 12 havi kötelezettséget vállaltak. 2008-ban 118 nyertes pályázó 600 új munkahelyet hozott létre. A távmunka kiváló eszköz lehet a válság kezelésére, a közeljövőben várhatóan dinamikusabban bővülnek a távmunka lehetőségek, egyebek mellett a korábban elindított infokommunikációs technológiai fejlesztéseknek köszönhetően. Jobban összehangolják, összekapcsolják a távoktatást és a távmunkát. A munkaügyi tárca tervei szerint 2013-ig megdupláznák a távmunkában dolgozók arányát, amely így a foglalkoztatottak 4-5 százalékáról 8-10 százalékára emelkedne. Az uniós operatív programok keretében a távmunkás programokra 14-15 milliárd forint tervezhető, ez azonban más tárcák forrásaival együtt elérheti akár a 30 milliárd forintot is.

61



Start programok (TÁMOP 1.2.1 program - Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények) A munkaerő-piaci tapasztalatok alapján és a foglalkoztatási kereslet ösztönzése érdekében 2006ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kezdeményezte a járulékkedvezmények körének bővítését. A fiatalok munkatapasztalat-szerzését elősegítő Start-program kedvező tapasztalatai alapján kidolgozásra került a Start Plusz és Start Extra program. 2007. július 1-től történő bevezetésükkel újabb hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának elősegítése valósulhat meg célzott járulékkedvezmény biztosításával. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjának keretén belül az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A szaktárca járulékkedvezményt nyújtó Start-programcsaládja 2005. október elsején indult, a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatását segíti. A program kibővítésre került, a Start Plusz, valamint Start Extra kártyát 2008. július 1-jétől a tartósan álláskeresők is igényelhetnek. Rendelkezésre álló forrás: 2007. július 1. - 2010. december 31. között kiváltott kártyákkal kapcsolatban 43 milliárd forint. Jelenleg lekötött keret (az első bevonási időszakra, ami a 2008. december 31-ig kiváltott kártyákkal kapcsolatos költségeket és a projekt menedzsmentjét fedezi): 15,753 Mrd Ft. Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA) fő feladatai a munkaerőpiac nem állami szerveződéseinek támogatása; kísérleti programok indítása (új típusú aktív foglalkoztatási eszközök bevezetése); munkaügyi tárgyú kutatások koordinálása. Az OFA számos foglalkoztatást elősegítő programja közül néhány program közvetlenül vagy közvetve a kis- és középvállalkozások támogatására irányul, 2007-ben például „A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, munkavállalói létszámuk növelése” (VF), „A Mikrovállalkozások adóbevallásának elősegítését célzó képzési programok támogatása”. A VF támogatási programra 2007-ben rendelkezésre álló támogatási keret 640 millió Ft volt. A 345 beérkezett pályázatból 86 projektet támogattak, 639,2 millió Ft összegben.

2.5.2. Külpiaci megjelenés ösztönzése Az 1993-ban alapított Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 2008. január 1-jétől ITD Hungary Zrt. néven működik. A főtevékenysége továbbra is: a tőkebehozatal ösztönzése, ami magában foglalja a nagyberuházók által igénybe vehető egyedi kormányzati döntéseken alapuló támogatásokat is, az üzletfejlesztés, kereskedelemfejlesztés, a magyar vállalkozások nemzetköziesedésének elősegítése, a beszállítói tevékenység támogatása, az Enterprise Europe Network működtetése. 2008-ban az ITD Hungary Zrt. üzletfejlesztési tevékenységében jelentős szemléletbeli és módszertani változások történtek, amelyek illeszkednek a kkv-stratégiához. Elindult az Exportösztönzési Akcióterv kidolgozása, az ágazati rendszerben megvalósított, cégre szabott szolgáltatásokat kínáló ügyfélmenedzsment munka, amelynek eredményeként az ágazati menedzserek mintegy 600, jelentős export-potenciállal rendelkező kis- és közepes vállalkozással építettek ki személyes kapcsolatot. Az ITD Hungary két irányból támogatta a szabályozási környezet vállalkozóbarátabbá tételét: egyrészt jogszabálytervezetek véleményezésekor, másrészt folyamatosan gyűjti a vállalkozásoktól azokat az információkat, amelyek visszacsatolást jelentenek a jogalkotó számára a kkv-szektor reálfolyamatairól. A finanszírozási források bővüléséhez az ITD Hungary elsősorban a kereskedelemfejlesztési pályázati rendszer kisebb megújításával, valamint a rendelkezésre álló támogatási összegek növelésével járult hozzá a KKV-k számára a külpiacon elérhető források bővüléséhez. A kereskedelemfejlesztési pályázatok során 2007-ben 866 cég 1 720 jogcímen nyújtott be támogatási kérelmet, ebből 754 vállalkozás 1 290 jogcímre kapott támogatást. 2007-ben benyújtott pályázati igények 75%-a pozitív döntéssel zárult, mely 607,673 millió Ft támogatási összeg (összes igény 60%-a) megítélését eredményezte – több esetben az igényelt összeg csökkentésére tett javaslatot a

62



Bíráló Bizottság. A vissza nem térítendő utólagos támogatás 60%-át külföldi kiállításon való megjelenés költségének mérséklésére, mintegy 27%-át nyomtatott és elektronikus úton előállított idegen nyelvű marketingeszközök (CD, DVD, pendrive) készíttetésének támogatására fordították. Nemzetközi szervezeti tagdíjat 25 millió Ft-tal, külföldi iroda, bemutatóterem létesítését 18 helyszínen mintegy 18 millió Ft-tal, hirdetéseket 33 millió Ft-tal, és megfelelőségi tanúsítási eljárásokat 11 esetben több mint 8 millió Ft-tal támogatták. Fontos megemlíteni, hogy az egyedi kereskedelemfejlesztési pályázatok esetében eredetileg 500 millió forint állt ITD Hungary rendelkezésére, a 2006. évi tapasztalatok (605,7 millió forint támogatás) és a beérkezett jelentős többletigény alapján a keret 250 millió forintos emelését kezdeményezték. GKM a miniszteri tartalékból 2007. szeptember közepén 250 millió forint pluszforrást biztosított. 2008-ban a legjelentősebb újdonság a KKV-k számára a komplex marketing csomagok támogatási lehetősége volt (összesen maximum 10 millió forint támogatással, akár 70%-os támogatásintenzitás mellett), amelynek keretében egy-egy célpiacon egy pályázat keretében volt lehetőség támogatást kérni online és hagyományos marketingeszközökre, idegen nyelvű fordításra, hirdetésre stb.. A pályázati rendszerben további technikai újítást jelentett, hogy az ágazati menedzserek aktívan támogatták a vállalkozásokat abban, hogy sikeresen tudjanak ezekre a forrásokra pályázni. A vállalkozói tudás fejlődése érdekében az ágazati alapon szervezett, egyéni szolgáltatásokat nyújtó ügyfélmenedzsment rendszer nemcsak azt teszi lehetővé, hogy az ITD Hungary pontos, átfogó képet kapjon az egyes ágazatokról, hanem az ügyfélmenedzsment munkába bevont vállalkozások egy menedzseren keresztül kaphatják meg azokat az információkat, hogy a külpiacon milyen állami támogatást vehetnek igénybe, legyen az tanácsadói jellegű (ITD), vagy pénzügyi (pl. EXIMBANK, MEHIB). 2008-ban ennek a munkának a megkönnyítésre az ITD összeállított egy kézikönyvet, amely az exporttal kapcsolatban igénybe vehető állami szolgáltatásokról rövid összefoglalót tartalmaz. A kézikönyvet folyamatosan aktualizálni tervezik. Az ITD-ben működő Enterprise Europe Network iroda – amely 2008. február 6-án kezdte meg működését – is kiemelt hangsúlyt fektetett 2008-ban a hazai KKV-k képzésére. Az Enterprise Europe Network, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága által támogatott egyetlen vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. A felkészítő jellegű rendezvények egy része ágazatspecifikus (pl. high-tech export konferencia), mások általános külpiaci felkészítést tartalmaztak (pl. ASTRA inkubációs program). A vállalkozói infrastruktúra fejlesztése érdekében az ITD Hungary az üzletfejlesztési munka keretében 2008-ban külön hangsúlyt fektetett arra, hogy szolgáltatásai elérhetőek és ismertek legyenek a vállalkozók körében – ezt a direkt marketing eszközök használata mellett azzal érte el, hogy minden ágazatban erősítette a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel, szövetségekkel, valamint az egyre szélesebb vállalati kört lefedő klaszterekkel. 2009-ben az ágazati menedzsment tevékenységet, a cégre szabott szolgáltatásokat az ITD Hungary igyekszik kiterjeszteni minden ágazatra, és legalább 1500-2000 exportáló vállalkozásra.

63



3. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kedvezőtlenül alakuló nemzetközi körülmények közvetett hatásai fokozottan érinthetik a hazai kis- és közepes vállalkozásokat. A pénzügyi válság pont akkor következett be, amikor a szektor amúgy is nehezebb gazdálkodási körülmények közé került. A szektort a megfelelő fedezetek hiánya, és méretgazdaságossági szempontok miatt egyébként is nehezebben, vagy sok esetben nem hiteleznek a bankok. A pénzügyi válság hatására a bankok megváltoztatták hitelezési stratégiájukat, a hitelezési feltételeket szigorítják, a kockázati felárakat növelik, jellemző, hogy többletfedezeteket kérnek, likviditási felárakat érvényesítenek. Ezek az intézkedések a hitelek megdrágulásával fognak járni. A finanszírozási probléma gyorsan átterjedhet a szektorra, mivel a 2008-ban felvett hitelek 2/3-a éven belüli lejáratú, értékben közel 2 ezer Mrd Ft. A fenti helyzetben az elsődleges cél a pénzügyi válság negatív hatásainak mérséklése, illetve a kilábalás lehetőségének biztosítása egy olyan komplex, anticiklikus gazdaságpolitikai programmal, amely azonban a költségvetés folyó kiadásait érdemben nem növelheti. 2008 végén a kormány az államháztartási hiány növekedésével járó gazdaságélénkítő intézkedésekre nem látott lehetőséget, a válság kedvezőtlen hatásait a költségvetésen belüli átcsoportosításokkal, illetve költségvetésen kívüli eszközökkel kívánta enyhíteni. A mikro, kis– és középvállalkozásokat érintő megerősítő intézkedések célja: pénzügyi válság hatásainak tompítása érdekében kis- és középvállalkozások működéséhez, fejlődéséhez szükséges források biztosítása, munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés elősegítése. E célok elérése érdekében a rövid távon is ható intézkedések közé tartozik: - a vállalkozások forráshoz jutásának gyorsítása és bővítése érdekében átcsoportosításokra kerül sor az ÚMFT operatív program között, illetve azon belül is; - pénzügyi alapok létrehozása a foglalkoztatási válságövezetek kezelésére; - munkahelymegtartás, mint feltétel megjelenik több uniós pályázatban; - tömeges és alacsony képzettségű munkahelyeket teremtő befektetések elősegítése; - munka-intenzív és hátrányos helyzetű régiókban megvalósuló beruházások Magyarországra telepítésének fokozott ösztönzése; - járulékcsökkentés: feltétele 5-50 főt foglalkoztató KKV egy új munkavállaló felvétele mellett megtart öt további dolgozót. A kedvezmény mértéke az első évben 10, a második évben 6%. - az exportfejlesztést a külgazdasági diplomácia erősítése, a kkv-szektor rövidlejáratú exporthiteleihez állami hátterű exportbiztosítás nyújtás, tanácsadó szolgálat erősítése. A hosszabb távú (2009-2010-ban) a foglalkoztatás bővítő intézkedések között megtalálható - az Út a munkában program; - a szakképzés megújítása; - célzott járulékcsökkentés a Start régiókártya segítségével; - munkaerő-igényes ágazatok támogatás; - az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 400 Mrd Ft a mezőgazdasági vállalkozásoknak és vidéki kisvállalkozásoknak; - a turizmus területén 120 Mrd Ft-nyi fejlesztés; - az építőipar számára 1 800 Mrd forintnyi állami megrendelés. A válság hatásainak kivédésére 2009 elején újabb javaslatcsomagot állítanak össze, középpontban a munkát terhelő járulékok és az adócentralizáció csökkentésével, valamint foglalkoztatási reformmal.

64



Az oktatás terén – amelyet stratégiai ágazatként kell kezelni – a jól képzett munkaerő még mindig erőssége hazánknak, de a trendek romlanak. Az oktatásnak figyelembe kell vennie a gazdaság igényeit, a munkaerőpiac előrejelzéseit. Az együttműködés elindult az oktatási intézmények és a gazdaság szereplői között, a párbeszédet folytatni kell, további közös projektekre, közösen kialakított képzésekre van szükség. Az oktatás színvonalának emelése szükséges. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése, piacra lépésének segítése érdekében fokozottan ki kell használni a beszállítói programok, határon átnyúló ipari parkok, klaszterek, hálózatosodás fejlesztésében, az EU regionális fejlesztési programjaiba történő bekapcsolódásban rejlő lehetőségeket.

Felmerül a kérdés, hogy a pénzügyi-gazdasági válság várható hatásaira való tekintettel indokolt-e a stratégia módosítása. Mivel KKV-k fejlesztésére szolgáló eszközöket a stratégia elvei és céljai mellett is fel lehet használni a válság kezelésére, nem indokolt a dokumentum idő előtti átdolgozása. A felülvizsgálatra az időközi jelentés következtetéseinek megismerése után indokolt visszatérni.

65



4. MELLÉKLETEK / FÜGGELÉK A KKV-knak nyújtott támogatások az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiból vállalkozói méretkategóriák szerint 2007-ben - CSAK AZ ADOTT IDŐSZAK ESEMÉNYEI NFÜ Irányító Hatóság ok

Operatí v Progra mok

Megnevezés

Mikro

Kis

KKV összesen

Közép

Nagy

Egyéb szervezetek

Mindössze sen

KKV arány (%)

GOP Beérkezett projektek száma, db

Gazdaságfejlesztés OP

1. Gazdaságfejlesztés

Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt Támogatott projektek száma, db Megítélt támogatás összege, MFt Támogatott fejlesztés összköltsége, MFt Leszerződött projektek száma, db Leszerződött MFt

támogatás,

Összes kifizetés, db Összes kifizetés, MFt

1 310

1 351

392

3 053

104

57

3 214

94,99 %

6 198,53

18 338,12

13 861,83

38 398,48

206 385,24

22 138,39

266 922,10

14,39 %

738

822

182

1 742

82

2

1 826

95,4 %

2 668,46

9 310,25

9 421,79

21 400,50

160 383,57

22 102,67

203 886,74

10,5 %

8 659,03

29 107,79

33 307,29

71 074,11

220 051,34

22 102,67

313 228,13

22,69 %

256

231

7

494

2

2

498

99,2 %

837,90

901,08

45,45

1 784,43

144 864,04

22 102,67

168 751,15

1,06 %

5 23,32

5 24,89

0 0,00

10 48,21

1 450,00

2 1 475,71

13 1 973,93

76,92 % 2,44 %

KÖZOP Beérkezett projektek száma, db

Közlekedés OP

2. Közlekedés


támogatás,


0

0

0

0

0

1

1

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1 132,38

1 132,38

0%

0

0

0

0

0

0

0

-%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-%

0

0

0

0

0

0

0

-%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

1 1,36

1 1,36

0% 0%

Társadalmi megújulás OP

3. Humán Erőforrás Programok

TÁMOP Beérkezett projektek száma, db Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt Támogatott projektek száma, db Megítélt támogatás összege, MFt Támogatott fejlesztés összköltsége, MFt Leszerződött projektek száma, db

239

362

133

734

0

57

791

92,79 %

767,26

3 410,45

2 339,61

6 517,33

0,00

29 208,00

35 725,33

18,24 %

169

177

0

346

0

3

349

99,14 %

535,99

1 461,80

0,00

1 997,80

0,00

28 368,00

30 365,80

6,58 %

685,98

1 871,56

0,00

2 557,54

0,00

28 368,00

30 925,54

8,27 %

148

153

0

301

0

2

303

66

99,34 %


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év Leszerződött MFt

támogatás,


477,47

1 247,55

0,00

1 725,02

0,00

12 615,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

14 340,02

12,03 % 0 -% 0,00 - %

TIOP

Társadalmi infrastruktúra OP

Beérkezett projektek száma, db Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt Támogatott projektek száma, db Megítélt támogatás összege, MFt Támogatott fejlesztés összköltsége, MFt Leszerződött projektek száma, db Leszerződött MFt

támogatás,


0

0

0

0

0

12

12

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

50 972,48

50 972,48

0%

0

0

0

0

0

0

0

-%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-%

0

0

0

0

0

0

0

-%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

-%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

-% -%

KEOP

Környezet és energia OP

4. Környezet, energia


támogatás,


6

3

4

13

12

104

129

10,08 %

724,69

619,98

196,32

1 541,00

13 943,26

33 745,17

49 229,43

3,13 %

0

0

0

0

2

18

20

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

23 500,00

6 662,68

30 162,68

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

23 500,00

9 068,88

32 568,88

0%

0

0

0

0

2

0

2

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

13 510,00

0,00

13 510,00

0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

-% -%

NYDOP Beérkezett projektek száma, db

Nyugat-dunántúli OP

Támogatott projektek száma, db Megítélt támogatás összege, MFt Támogatott fejlesztés összköltsége, MFt Leszerződött projektek száma, db Leszerződött MFt

támogatás,

Összes kifizetés, db Összes kifizetés, MFt Dél-alföldi OP

5. Regionális programok

Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt

0

0

0

0

1

56

57

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

3,49

2 461,90

2 465,39

0%

0

0

0

0

0

3

3

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1 048,00

1 048,00

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1 048,00

1 048,00

0%

0

0

0

0

0

3

3

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1 048,00

1 048,00

0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

2 239,22

2 239,22

0% 0%

DAOP Beérkezett projektek száma, db Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt

0

0

0

0

0

401

401

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

36 528,09

36 528,09

0%

67


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év Támogatott projektek száma, db Megítélt támogatás összege, MFt Támogatott fejlesztés összköltsége, MFt Leszerződött projektek száma, db Leszerződött MFt

támogatás,


0

0

0

0

0

25

25

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

4 823,57

4 823,57

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

5 168,12

5 168,12

0%

0

0

0

0

0

3

3

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1 723,00

1 723,00

0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

2 361,39

2 361,39

0% 0%

ÉAOP Beérkezett projektek száma, db

Észak-alföldi OP


támogatás,


14

2

2

18

4

337

359

5,01 %

5 164,25

594,65

206,75

5 965,64

651,04

25 040,29

31 656,98

18,84 %

0

0

0

0

0

3

3

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2 309,00

2 309,00

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2 309,00

2 309,00

0%

0

0

0

0

0

3

3

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2 309,00

2 309,00

0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

2 461,83

2 461,83

0% 0%

KMOP

Közép-magyarországi OP


támogatás,


483

498

118

1 099

8

376

1 483

74,11 %

2 576,05

4 194,69

2 107,57

8 878,31

4 486,03

50 426,48

63 790,81

13,92 %

325

269

34

628

2

23

653

96,17 %

883,65

1 557,33

605,62

3 046,60

9 994,77

6 426,44

19 467,82

15,65 %

3 164,98

5 499,16

2 537,53

11 201,67

9 994,77

7 351,36

28 547,80

39,24 %

158

141

2

301

2

8

311

96,78 %

452,26

508,98

3,00

964,24

9 994,77

3 610,73

14 569,74

6,62 %

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

5 628,37

5 628,37

0% 0%

ÉMOP

Észak-magyarországi OP


támogatás,

2

1

0

3

2

313

318

,94 %

45,96

8,39

0,00

54,35

727,28

5 959,25

6 740,87

,81 %

0

0

0

0

0

3

3

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2 126,00

2 126,00

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2 126,00

2 126,00

0%

0

0

0

0

0

3

3

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2 126,00

2 126,00

0%

68


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év Összes kifizetés, db Összes kifizetés, MFt

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

2 401,38

2 401,38

0% 0%

KDOP Beérkezett projektek száma, db

Közép-dunántúli OP


támogatás,


0

1

0

1

2

167

170

,59 %

0,00

64,00

0,00

64,00

25,55

9 411,69

9 501,25

,67 %

0

0

0

0

0

21

21

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2 962,70

2 962,70

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

3 857,84

3 857,84

0%

0

0

0

0

0

3

3

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1 189,00

1 189,00

0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

2 259,86

2 259,86

0% 0%

DDOP Beérkezett projektek száma, db

Dél-dunántúli OP


támogatás,


0

0

0

0

0

109

109

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

3 858,81

3 858,81

0%

0

0

0

0

0

10

10

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2 312,74

2 312,74

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2 463,23

2 463,23

0%

0

0

0

0

0

3

3

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1 571,00

1 571,00

0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

2 355,62

2 355,62

0% 0%

ÁROP Beérkezett projektek száma, db

Államreform OP


támogatás,


0

0

0

0

11

11

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

5 383,88

5 383,88

0%

0

0

0

0

0

7

7

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

3 060,81

3 060,81

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

3 065,69

3 065,69

0%

0

0

0

0

0

6

6

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

3 016,88

3 016,88

0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

3 92,93

3 92,93

0% 0%

EKOP Elektronikus közigazgatás OP

6. Közigazgatás


0

Beérkezett projektek száma, db Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt Támogatott projektek száma, db

0

0

0

0

1

6

7

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

5 000,00

16 397,50

21 397,50

0%

0

0

0

0

0

2

2

0%

69


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év Megítélt támogatás összege, MFt Támogatott fejlesztés összköltsége, MFt Leszerződött projektek száma, db Leszerződött MFt

támogatás,


0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1 166,50

1 166,50

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1 166,50

1 166,50

0%

0

0

0

0

0

2

2

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

1 166,50

1 166,50

0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

2 66,13

2 66,13

0% 0%

VOP

Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt Végrehajtás OP

7. Koordinációs Hatóság

Beérkezett projektek száma, db

0

0

0

0

1

27

28

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

9,19

11 338,92

11 348,10

0%

0

0

0

0

1

26

27

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

9,19

4 770,52

4 779,70

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

10,00

5 193,81

5 203,81

0%

0

0

0

0

0

27

27

0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

12 832,04

12 832,04

0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

24 4 944,49

24 4 944,49

0% 0%


támogatás,


Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen


Mikro Beérkezett projektek száma, db Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt Támogatott projektek száma, db Megítélt támogatás összege, MFt Támogatott fejlesztés összköltsége, MFt Leszerződött projektek száma, db Leszerződött MFt

támogatás,


Kis

KKV összesen

Közép

Egyéb szervezetek

Nagy

Mind összesen

KKV arány (%)

2 054

2 218

649

4 921

135

2 034

7 090

69,41%

15 476,74

27 230,28

18 712,09

61 419,10

231 231,08

304 003,23

596 653,40

10,29%

1 232

1 268

216

2 716

87

146

2 949

92,10%

4 088,10

12 329,39

10 027,41

26 444,90

193 887,53

88 139,63

308 472,06

8,57%

12 509,99

36 478,52

35 844,82

84 833,33

253 556,11

93 289,11

431 678,55

19,65%

562

525

9

1 096

6

65

1 167

93,92%

1 767,63

2 657,60

48,45

4 473,68

168 368,82

65 309,82

238 152,32

1,88%

5 23,32

5 24,89

0 0,00

10 48,21

1 450,00

49 9 288,29

60 9 786,50

16,67% 0,49%

Forrás: NFÜ

A táblázatok a visszalépésekkel, visszavonásokkal, elállásokkal kapcsolatos adatokat nem tartalmazzák. A GOP-nál és az összesítésben a nagyvállalati oszlop a GOP 4. prioritása keretében a megkötött keretszerződés alapján a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., mint forráskezelő részére – a hitelintézetek és szakosított mikrofinanszírozó szervezetek által nyújtott mikrohitel programra, valamint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével megvalósuló portfóliógarancia programra – rendelkezésre álló teljes forrást takarja, amelyek kedvezményezettjei kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozások lesznek a megvalósítás során. A GOP-ból valóban vállalkozási körbe tartozó nagyvállalatnak megítélt támogatás kifizetésére csak 2008-ban került sor.

70



A KKV-knak nyújtott támogatások az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiból vállalkozói méretkategóriák szerint 2008.01-10.30. NFÜ Irányító Hatóság ok

OP

Megnevezés

Mikro

Kis

KKV összesen

Közép

Egyéb szervezetek

Nagy

Mindösszesen

KKV arány (%)

GOP

Gazdaságfejlesztés OP

1. Gazdaságfejlesztés


támogatás,


799

1 073

360

2 232

64

53

2 349

95,0%

28 665,82

36 923,22

30 225,24

95 814,27

12 757,66

219,19

108 791,13

88,1%

660

879

339

1 878

45

3

1 926

97,5%

11 083,21

22 837,01

21 016,12

54 936,34

10 814,80

23,17

65 774,32

83,5%

26 031,77

57 187,76

56 395,55

139 615,08

33 657,68

46,35

173 319,11

80,6%

756

928

264

1 948

86

3

2 037

95,6%

5 464,97

15 522,78

12 952,67

33 940,43

18 239,02

23,17

52 202,62

65,0%

269 954,76

313 2 694,87

61 1 958,87

643 5 608,50

34 6 544,33

5 1 311,42

682 13 464,25

94,3% 41,7%

KÖZOP Beérkezett projektek száma, db

Közlekedés OP

2. Közlekedés


támogatás,

Összes kifizetés, db


Társadalmi megújulás OP

3. Humán Erőforrás Programok

Összes kifizetés, MFt


támogatás,


0

0

0

0

12

66

78

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

251 848,44

780 174,80

1 032 023,24

0,0%

0

0

0

0

8

31

39

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

171 053,96

501 652,94

672 706,90

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

174 613,71

667 882,53

842 496,24

0,0%

0

0

0

0

3

17

20

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

3 138,67

126 893,00

130 031,67

0,0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00 TÁMOP

0 0,00

0 0,00

6 263,79

6 263,79

0,0% 0,0%

4

0

0

4

7

910

921

0,4%

2 196,00

0,00

0,00

2 196,00

495,32

174 200,36

176 891,68

1,2%

2

47

85

134

1

192

327

41,0%

476,10

672,14

1 480,79

2 629,03

45,33

86 826,67

89 501,03

2,9%

476,10

918,58

2 038,27

3 432,95

45,33

86 826,67

90 304,96

3,8%

0

36

71

107

0

54

161

66,5%

0,00

498,10

1 159,30

1 657,40

0,00

65 372,42

67 029,81

2,5%

49 54,06

49 178,14

0 0,00

98 232,19

0 0,00

51 5 022,89

149 5 255,09

65,8% 4,4%

71



Társadalmi infrastruktúra OP

TIOP Beérkezett projektek száma, db Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt Támogatott projektek száma, db Megítélt támogatás összege, MFt Támogatott fejlesztés összköltsége, MFt Leszerződött projektek száma, db Leszerződött MFt

támogatás,


2

0

0

2

5

1 679

1 686

0,1%

0,00

0,00

0,00

0,00

1 917,92

306 289,58

308 207,50

0,0%

0

0

0

0

2

89

91

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

1 613,59

104 272,75

105 886,34

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

1 613,59

112 615,65

114 229,24

0,0%

0

0

0

0

0

33

33

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

16 798,88

16 798,88

0,0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

29 158,40

29 158,40

0,0% 0,0%

KEOP

Környezet és energia OP

4. Környezet, energia


támogatás,


34

66

16

116

23

644

783

14,8%

2 926,12

1 379,35

447,79

4 753,26

2 402,75

189 164,06

196 320,07

2,4%

3

41

2

46

11

222

279

16,5%

26,16

291,54

33,47

351,17

1 158,45

117 251,06

118 760,68

0,3%

37,95

2 262,42

81,16

2 381,53

1 190,84

135 919,59

139 491,96

1,7%

1

35

0

36

7

159

202

17,8%

8,12

269,07

0,00

277,19

188,68

94 686,91

95 152,78

0,3%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0,0% 0,0%

NYDOP

Nyugat-dunántúli OP


támogatás,


26

18

4

48

3

483

534

9,0%

4 016,47

1 758,44

1 444,27

7 219,18

787,10

79 884,63

87 890,90

8,2%

10

10

3

23

1

109

133

17,3%

1 540,91

1 241,25

1 394,27

4 176,43

148,86

22 158,71

26 484,00

15,8%

9 294,38

2 935,06

4 658,54

16 887,97

496,20

29 735,06

47 119,23

35,8%

0

0

2

2

0

36

38

5,3%

0,00

0,00

1 334,27

1 334,27

0,00

6 637,80

7 972,07

16,7%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

24 667,63

24 667,63

0,0% 0,0%

DAOP

Dél-alföldi OP

5. Regionális programok


Beérkezett projektek száma, db Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt Támogatott projektek száma, db Megítélt támogatás összege, MFt

45

30

14

89

14

692

795

11,2%

7 912,81

4 636,56

3 595,14

16 144,52

5 159,60

116 442,61

137 746,72

11,7%

7

7

3

17

2

176

195

8,7%

1 547,07

1 905,69

840,36

4 293,12

3 185,36

25 668,34

33 146,82

13,0%

72


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év Támogatott fejlesztés összköltsége, MFt Leszerződött projektek száma, db Leszerződött MFt

támogatás,


4 499,06

5 527,70

2 529,95

12 556,70

6 218,10

30 539,52

49 314,32

25,5%

1

0

0

1

1

124

126

0,8%

147,20

0,00

0,00

147,20

3 000,00

11 956,92

15 104,12

1,0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

45 901,65

45 901,65

0,0% 0,0%

ÉAOP Beérkezett projektek száma, db

Észak-alföldi OP


támogatás,


67

24

17

108

22

888

1 018

10,6%

13 011,36

4 392,12

3 965,60

21 369,07

6 955,99

183 835,31

212 160,38

10,1%

0

0

1

1

4

261

266

0,4%

0,00

0,00

160,70

160,70

2 784,56

32 629,10

35 574,37

0,5%

0,00

0,00

178,55

178,55

5 354,77

36 841,03

42 374,36

0,4%

0

0

0

0

3

151

154

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

2 696,12

9 153,35

11 849,47

0,0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

1 11,78

31 653,82

32 665,60

0,0% 0,0%

KMOP

Közép-magyarországi OP


támogatás,


328

419

125

872

40

771

1 683

51,8%

13 759,53

17 752,25

10 142,97

41 654,75

28 332,47

208 554,23

278 541,45

15,0%

214

317

75

606

15

198

819

74,0%

3 689,03

8 449,99

4 664,16

16 803,17

3 331,62

52 529,53

72 664,33

23,1%

9 661,64

21 668,81

15 083,97

46 414,42

9 731,59

64 803,28

120 949,29

38,4%

227

265

73

565

6

145

716

78,9%

2 670,88

4 609,45

3 229,02

10 509,34

991,30

30 000,93

41 501,57

25,3%

117 464,40

112 615,50

12 57,51

241 1 137,41

0 0,00

44 2 551,75

285 3 689,15

84,6% 30,8%

ÉMOP

Észak-magyarországi OP

Beérkezett projektek száma, db Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt Támogatott projektek száma, db Megítélt támogatás összege, MFt Támogatott fejlesztés összköltsége, MFt Leszerződött projektek száma, db Leszerződött támogatás, MFt Összes kifizetés, db Összes kifizetés, MFt

52

22

9

83

10

1 198

1 291

6,4%

13 487,89

4 404,68

2 450,49

20 343,05

2 865,60

155 742,08

178 950,73

11,4%

5

1

2

8

5

234

247

3,2%

927,46

8,39

854,27

1 790,11

2 317,46

16 986,44

21 094,01

8,5%

3 036,07

8,83

1 596,76

4 641,66

4 959,75

19 623,80

29 225,21

15,9%

0

1

0

1

1

177

179

0,6%

0,00

8,39

0,00

8,39

682,43

2 639,23

3 330,04

0,3%

0

0

0

0

0

23

23

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

556,26

556,26

0,0%

73


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év KDOP

Közép-dunántúli OP


támogatás,


38

19

7

64

9

527

600

10,7%

5 424,34

2 996,98

902,09

9 323,41

1 992,22

94 613,22

105 928,85

8,8%

3

0

0

3

1

106

110

2,7%

420,36

0,00

0,00

420,36

95,04

19 008,98

19 524,38

2,2%

936,96

0,00

0,00

936,96

237,60

24 986,23

26 160,79

3,6%

1

0

0

1

0

70

71

1,4%

79,00

0,00

0,00

79,00

0,00

5 394,60

5 473,60

1,4%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

17 386,43

17 386,43

0,0% 0,0%

DDOP Beérkezett projektek száma, db

Dél-dunántúli OP


támogatás,


64

29

16

109

12

317

438

24,9%

18 148,82

8 407,86

5 071,39

31 628,07

9 789,05

100 942,55

142 359,67

22,2%

7

2

1

10

5

135

150

6,7%

925,91

808,99

123,33

1 858,23

5 420,02

39 162,98

46 441,23

4,0%

2 493,88

1 636,36

247,15

4 377,38

5 987,04

48 086,46

58 450,88

7,5%

4

1

1

6

2

48

56

10,7%

682,67

150,00

122,83

955,50

1 712,87

1 945,93

4 614,30

20,7%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

22 428,14

22 428,14

0,0% 0,0%

ÁROP Beérkezett projektek száma, db

Államreform OP


támogatás,


0

0

0

0

443

443

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

10 989,89

10 989,89

0,0%

0

0

0

0

0

113

113

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

7 007,03

7 007,03

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

7 223,89

7 223,89

0,0%

0

0

0

0

0

7

7

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

2 678,44

2 678,44

0,0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

15 874,23

15 874,23

0,0% 0,0%

EKOP

Elektronikus közigazgatás OP

6. Közigazgatás


0

Beérkezett projektek száma, db Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt Támogatott projektek száma, db Megítélt támogatás összege, MFt

0

0

0

0

0

14

14

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

14 870,48

14 870,48

0,0%

0

0

0

0

1

13

14

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

4 865,69

28 577,09

33 442,78

0,0%

74


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év Támogatott fejlesztés összköltsége, MFt Leszerződött projektek száma, db Leszerződött MFt

támogatás,


0,00

0,00

0,00

0,00

4 865,69

28 577,09

33 442,78

0,0%

0

0

0

0

1

9

10

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

4 857,11

21 968,41

26 825,52

0,0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

2 324,94

10 640,61

12 965,55

0,0% 0,0%

VOP


Végrehajtás OP

7. Koordinációs Hatóság


0

0

0

0

1

21

22

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

440,29

16 966,49

17 406,78

0,0%

0

0

0

0

1

22

23

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

440,29

17 028,10

17 468,39

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

479,36

17 941,73

18 421,09

0,0%

0

0

0

0

1

21

22

0,0%

0,00

0,00

0,00

0,00

479,36

17 984,95

18 464,31

0,0%

0 0,00

0 0,00

0 0,00

0 0,00

1 119,84

100 7 283,23

101 7 403,08

0,0% 0,0%


támogatás,



Új Magyarország Fejlesztési Terv 2008.01-10.hó összesen Mikro Beérkezett projektek száma, db Beérkezett projektek támogatási igénye, MFt Támogatott projektek száma, db Megítélt támogatás összege, MFt Támogatott fejlesztés összköltsége, MFt Leszerződött projektek száma, db Leszerződött MFt

támogatás,


Kis

Közép

KKV összesen

1 459

1 700

568

3 727

109 549,14

82 651,46

58 244,98

250 445,58

911

1 304

511

2 726

20 636,21

36 214,99

30 567,46

56 467,80

92 145,52

990

Nagy

Egyéb szervezetek

222

8 706

Mindösszesen

KKV arány (%)

12 655

29,45%

325 744,41 2 432 889,45 3 009 079,45

8,32%

102

1 904

4 732

57,61%

87 418,67

207 275,04 1 070 782,90 1 365 476,61

6,40%

82 809,89

231 423,21

249 451,26 1 311 648,88 1 792 523,36

12,91%

1 266

411

2 667

111

1 054

3 832

69,60%

9 052,84

21 057,78

18 798,09

48 908,71

35 985,56

414 134,95

499 029,23

9,80%

435 1 473,21

474 3 488,50

73 2 016,38

982 6 978,09

38 7 000,89

422 21 700,23

1 442 35 679,21

68,10% 19,56%

Forrás: NFÜ A táblázatok a visszalépésekkel, visszavonásokkal, elállásokkal kapcsolatos adatokat nem tartalmazzák.

75

1. A KKV-K ÁLTAL TERMELT BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

1

A kis- és középvállalkozások bruttó hozzáadott érték termeléséhez való hozzájárulása

Mutatószám rövid magyarázata:

VÁLTOZÁSKÖVETÉS: Vonatkozó stratégia (elfogadás ideje): Aktív Mutató Verzióstátusza: szám:

Kkv-stratégia, 2007. október 10. 2008. Utolsó Utolsó 11. változtatás változtatás dátuma: oka: Kissné Kovács Eszter Mutatószám tartalmáért és előállításáért felelős személy neve: kissne.kovacs.eszter Telefon: 374Vállalkozásfejlesztési Email: Szervezet: @nfgm.gov.hu 2700/2177 Főosztály KAPCSOLÓDÁS: Kapcsolódó stratégiai pillér kódja: Kapcsolódó stratégiai cél kódja: DEFINÍCIÓ: Számítási mód:

Mértékegység / skála: Fogalmak:

Mutatószám típusa (2 féle besorolás): Ha kulcsmutató, akkor a kapcsolódó „top prioritás” kódja:

-

és neve:

Kkv-stratégia; Stratégiai cél

6.2.

és neve:

A kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének növekedése

KSH: a 307/2004. (IX. 13.) Korm. rendelet 2.§.-a szerinti adatszolgáltatás

% Bruttó hozzáadott érték, alapáron=+ bruttó kibocsátás (alapáron) – folyó termelőfelhasználás (piaci beszerzési áron) Bruttó kibocsátás: az adott gazdasági egység által más, a termelő és szolgáltató gazdasági egységen kívüli egységek számára előállított, valamint a saját végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Folyó termelőfelhasználás: a termelési folyamat során az elszámolási időszakban más termelőegységtől vásárolt termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket új termékek és szolgáltatások előállításához használnak fel. Az állóeszközök értékcsökkenése azonban nem része a folyó termelőfelhasználásnak. Hatásmutató Stratégiai típusú teljesítménymutató -

CÉLÉRTÉKEK: Mutatószám vonatkozási időszaka: Bázis érték: (2005) Célértékek: MÉRÉS, JELENTÉS: Alapadatok előállítása:

Mérhetővé tétel: Adatforrás:

v1

és neve:

-

folyamatos 52% 2013.

55%

⌧ Teljes mértékben Új mérés is rendelkezésre áll (jelenleg is szükséges az mért vagy meglevő adatokból előállításhoz előállítható) ⌧ Megtörtént (vagy nincs rá Még nem történt szükség) meg (határidő) A 307/2004. (IX. 13.) Korm. rendelet 3.§.-a által meghatározottan az APEH által rendelkezésre bocsátott adóbevallási adatokból és 2.§.-a szerinti KSH

76


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év (Vállalkozás-statisztikai Főosztály) adatszolgáltatás KSH adatszolgáltatás Alapadatok előállításáért felelős kontakt személy neve: NFGM Kőhegyi Kálmán [email protected] 374VállalkozásEmail: Telefon: Szervezet: ov.hu 2700/2015 fejlesztési Főosztály Mérés alapján ⌧ Számítással Mutatószám előállítása: közvetlenül Havi Negyedéves ⌧ Éves Mérés gyakorisága: Havi Negyedéves ⌧ Éves Jelentés gyakorisága: Mérés határideje: Jelentés formája: A kkv-fejlesztési stratégia végrehajtásáról szóló éves előrehaladási jelentések; Éves jelentések a kis- és középvállalkozások helyzetéről. MEGJEGYZÉS: Indikátorváltozás: 2006: 53,4% 2007 (előzetes): 53,9% A KSH adatszolgáltatása mellett az adóbevallási adatokból az NFGM is számol erre a mutatóra is adatokat, amelyek módszertani és az adatbázisok keletkezésének eltérő időpontjai miatt kis eltérést mutatnak, a tendenciák azonban teljesen egybevágnak. NFGM számítás módszertana: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál az adóbevallások adataiból a pénzügyi szektor nélküli vállalkozói szektorra vonatkozóan az alapáron értékelt bruttó hozzáadott érték: a bruttó kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbsége alapján számítva. (Kibocsátás összesen (pénzügyi közvetítés nélkül; alapáron, közelítő): nettó árbevétel + aktivált saját. telj. – elábé – közvetített szolgáltatások. Termelő felhasználás (pénzügyi közvetítés nélkül;alapáron, közelítő): anyagköltség + igénybevett szolg. + egyéb szolg. + közv. szolg. - földbérleti díj.). Egyéni és evás vállalkozásoknál az adóbevallási adatok felhasználásával történő becslés. A mutató értékei: 2005: (bázisérték) 50,8%; 2006: 53,4%; 2007: 55,9%. Az adatokat részletes módszertannal publikáljuk az 1996 óta megjelenő, kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló éves jelentéseinkben, amelyek megtalálhatók az NFGM honlapján.

77



2. ADÓ- ÉS JÁRULÉKBEVÉTELEK GDP-HEZ VISZONYÍTOTT ARÁNYA AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

2

Az államháztartás adó- és járulékbevételei a GDP%-ában (magánnyugdíj-pénztári befizetések nélkül)


VÁLTOZÁSKÖVETÉS: Kkv-stratégia, 2007. október 10.

Vonatkozó stratégia (elfogadás ideje): Mutató státusza:

Aktív

Verziószám:

v1

Utolsó változtatás dátuma:

2008. 11.

Utolsó változtatás oka:

Kissné Kovács Eszter

Mutatószám tartalmáért és előállításáért felelős személy neve: Email:

kissne.kovacs.eszter @nfgm.gov.hu

Telefon:

3742700/2177

-

Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Szervezet:

KAPCSOLÓDÁS: Kapcsolódó stratégiai pillér kódja:

2.3.2.

és neve:

Kkv-stratégia; Szabályozási környezet pillér

Kapcsolódó stratégiai cél kódja:

6.3.1.1.

és neve:

Versenyképes közteherviselés

DEFINÍCIÓ: Számítási mód:

Pénzügyminisztérium, Konvergencia program, az államháztartás összefoglaló adatai

Mértékegység / skála:

%

Fogalmak:

-

Mutatószám típusa (2 féle besorolás):

Hatásmutató

Ha kulcsmutató, akkor a kapcsolódó „top prioritás” kódja:

-

Stratégiai típusú teljesítménymutató és neve:

-

CÉLÉRTÉKEK: Mutatószám vonatkozási időszaka:

folyamatos

Bázis érték (2007):

38,1% (2007. novemberi KP 39,1%)

Célértékek:

2013.

36,6%

MÉRÉS, JELENTÉS: Alapadatok előállítása:

⌧ Teljes mértékben rendelkezésre áll (jelenleg is mért vagy meglevő adatokból előállítható)

78

Új mérés is szükséges az előállításhoz


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év Mérhetővé tétel:

⌧ Megtörtént (vagy nincs rá szükség)

Adatforrás:

Pénzügyminisztérium, Konvergencia program, az államháztartás összefoglaló adatai

Még nem történt meg (határidő)

Alapadatok előállításáért felelős kontakt személy neve: Pénzügyminisztérium

Email:

Telefon:

Szervezet:

Mutatószám előállítása:

Mérés alapján közvetlenül

⌧ Számítással

Mérés gyakorisága:

Havi

Negyedéves

⌧ Éves

Jelentés gyakorisága:

Havi

Negyedéves

⌧ Éves

Mérés határideje:

Jelentés formája:

A kkv-fejlesztési stratégia végrehajtásáról szóló éves előrehaladási jelentések; PM publikációk

MEGJEGYZÉS: A stratégia készítésekor a bázisérték (2007) és a célérték a Magyar Köztársaság Kormányának 2006. decemberi „Magyarország Aktualizált Konvergencia Programja 2006-2010”-val (KP) összhangban került feltüntetésre. Indikátorváltozás: A 2007. novemberi Aktualizált Konvergencia Program (2007-2011) az adó- és járulékbevételeket a GDP %ában 2007-ben 39,1%-ban adja meg, 2008-ra 39,0%; 2009-re 38,3%, 2010-re 37,6%, 2011-re 37,2%. A PM 2008. november 3-i az EKSZ 104(7) cikke alapján a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa által 2006. október 10-én kiadott ajánlás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről szóló 2008. évi második jelentés szerint 2008-ban összességében az adó- és járulékbevételek többlete a GDP 0,4%-át érheti el. A 2008. decemberi Aktualizált Konvergencia Programban (2008-2011) a 2007. évi adat 39,5%; 2008-ra 39,9%; 2009-re 40,0%, 2010-re 39,9%, 2011-re 39,8%.

79



3. MAGAS ADÓ- ÉS JÁRULÉKTERHEK INTENZITÁSI MUTATÓJA AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

3

A KKV-k gazdálkodását akadályozó tényezők közül a magas adó- és társadalombiztosítási terhek intenzitási mutatója kétezer kis- és középvállalkozás megítélése alapján, reprezentatív mintán az NFGM kérdőíves felmérése keretében




Aktív

Verziószám:

v1



Telefon:

3742700/2177


-



2008. 11.

Szervezet:



2.3.2.

és neve:


Kapcsolódó sarkalatos cél kódja:

6.3.1.1.

és neve:

Versenyképes közteherviselés


Az NFGM kérdőíves felmérése 2000 vállalkozást tartalmazó mintán személyes kikérdezés módszerrel történik. A felvétel négy megyére és Budapestre terjed ki, a megyék kiválasztásának szempontja az ország különböző helyzetű régióinak jó reprezentálása. A véletlen minta kiválasztása a vállalkozások területi eloszlásával arányosan az SPSS statisztikai program segítségével történik. A mintába 1400 társas és 600 egyéni vállalkozás kerül (egyéni vállalkozások túlzott szerepeltetésének elkerülése érdekében). A részminták statisztikai (standard) hibája 95%.os megbízhatósági szinten az egyéni vállalkozók esetében legfeljebb ± 2,04, a társas vállalkozások esetében ± 1,33%. A mutató súlyozott a vállalkozások számának létszámnagyság kategóriák közötti megoszlása alapján. A hazai kis- és középvállalkozások 5 fokozatú skálában osztályozzák a növekedésüket befolyásoló felsorolt 12 tényező között a magas adó- és társadalombiztosítási terheket is. Egyest kapnak azok a tényezők, amelyek „egyáltalán nem” korlátozzák a vállalkozás-növekedést és ötöst kapnak a „nagyon” akadályozó tényezők. A válaszokból intenzitási mutatót számítunk, oly módon, hogy a válaszokat egy 0-től 4-ig terjedő, 5 fokozatú skálára transzformáljuk. Az egyes értékeket megszorozzuk a válaszadók számával és elosztjuk a mutató lehetséges maximális értékével. Így olyan százalékos formában kifejezett értéket kapunk, amelynek maximális értéke 100, ha mindenki a legnagyobb fontosságot tulajdonítaná az adott tényezőnek, és minimális értéke 0, ha mindenki a legkisebb jelentőséget tulajdonítaná az adott tényezőnek.


Intenzitási mutató

Fogalmak:

A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak létszáma szerint kerülnek megkülönböztetésre: KKV-k 0-249 fő foglalkoztatotti létszám


Hatásmutató

Ha kulcsmutató, akkor a kapcsolódó

-


80

-


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év „top prioritás” kódja: CÉLÉRTÉKEK: Mutatószám vonatkozási időszaka:

folyamatos

Bázis érték (2007. őszi felmérés):

77 pont

Célértékek:

65 pont

2013.


Teljes mértékben rendelkezésre áll (jelenleg is mért vagy meglevő adatokból előállítható)

⌧ Új mérés is szükséges az előállításhoz

Mérhetővé tétel:

Megtörtént (vagy nincs rá szükség)

⌧ 2008. november 31.

Adatforrás:

Kétezer kis- és középvállalkozásra kiterjedő, reprezentatív mintán alapuló kérdőíves felmérés

Alapadatok előállításáért felelős kontakt személy neve: Email:

[email protected] ov.hu

Telefon:

3742700/2015

Kőhegyi Kálmán Szervezet:




⌧ Számítással


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Adatfelvétel 2008. szeptember-november

MEGJEGYZÉS: Indikátorváltozás: 2008: 76 pont

81

Jelentés formája:

A kkv-fejlesztési stratégia végrehajtásáról szóló éves előrehaladási jelentések; kérdőíves felmérés eredményeit publikáló tanulmányok.



4. ADMINISZTRÁCIÓS TERHEK KÖLTSÉGÉNEK ARÁNYA A GDP SZÁZALÉKÁBAN AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

4

A hazai vállalkozási szektor államigazgatás részére történő adatszolgáltatási és az államigazgatási eljárásokkal kapcsolatos közvetlen terhei (költségei) a GDP %-ában becslések szerint.


VÁLTOZÁSKÖVETÉS: „Üzletre hangolva” program 2007. április 25. Kkv-stratégia, 2007. október 10. (1058/2008 (IX.9.) Korm. határozat)

Vonatkozó stratégia (elfogadás ideje):

Mutató státusza:

Aktív

Verziószám:

v1



Telefon:

3742700/2177


-



2008. 11.

Szervezet:



2.3.2.

és neve:



6.3.1.2.

és neve:

Állami szabályozásból adódó adminisztrációs terhek csökkentése


Bázisérték számítása: A hazai vállalkozási szektor államigazgatás részére történő adatszolgáltatási és az államigazgatási eljárásokkal kapcsolatos közvetlen terhei (költségei), a 2007. évi becslések szerint, a GDP 4,5 – 6,8%-át tehették ki. A becslési tartomány nagysága az alkalmazott számítási módszer következménye: Hollandia és Dánia esetében részletesen felmérték az államigazgatási terhek nagyságát; s az egyes eljárások idő- és költségigényességének a Világbank „Doing Business, 2006” adatai alapján elvégzett arányosításával került számításra a hazai összterhelés. Abszolút értékben kifejezve ez – a 2005. évi GDP-hez mérve – 1000-1500 milliárd forinttal egyenlő. Az EU-25 országokban a vállalkozók adminisztratív terheinek költségei átlagosan a GDP 3,5%-át teszik ki a Bizottság közleménye (COM(2006)691) szerint.


%

Fogalmak:

SCM (Standard Cost Method) - Standard Költség Modell, ami az adatszolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó vállalkozási ráfordítások meghatározásához figyelembe veszi az előírás teljesítéséhez szükséges idő és költség ráfordításokat, valamint a gyakoriság dimenzióját és az adott kötelezettséggel érintett vállalati sokaságot. Ezáltal kalkulálható, hogy egy adott előírás teljesítése éves szinten mekkora költséget jelent a vállalkozói szektor számára. A metodika bővebb formában elérhető az alábbi linken: (http://ec.europa.eu/governance/impact/docs_en.htm)


Eredménymutató


-


CÉLÉRTÉKEK:

82

-


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év Mutatószám vonatkozási időszaka:

folyamatos

Bázis érték (2007. évi becslés):

4,5% - 6,8%

Célértékek:

2013.

3,5%

MÉRÉS, JELENTÉS: Teljes mértékben rendelkezésre áll (jelenleg is mért vagy meglevő adatokból előállítható)

Alapadatok előállítása:

Adatforrás:

Felmérés


⌧ 2009. április 30.

Megtörtént



csernenszky.laszlo@nfgm .gov.hu

Telefon:

474-3423

Dr. Csernenszky László Szervezet:

Üzleti Környezet Főosztály



⌧ Számítással


Havi

Negyedéves

⌧ Éves becslés


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Jelentés formája:

A kkv-fejlesztési stratégia végrehajtásáról szóló éves előrehaladási jelentések; a kormányzat adminisztratív tehercsökkentési kezdeményezések megvalósításáról szóló jelentések.

MEGJEGYZÉS: A hatékonyabb jogalkotást, valamint annak egyik eszközeként az adminisztratív terhek kérdését a Lisszaboni Stratégia kiemelt területként kezeli. Az EU Tanácsa 2007 márciusában döntött arról, hogy az uniós szabályozásból fakadó terheket 2012-ig legalább 25%-al csökkenti (ennek érdekében 2007 júliusától végeztet méréseket tizenhárom területen a tagállamokban az uniós szabályokból fakadó adminisztratív terhekre vonatkozóan). A Tanács egyhangúlag elfogadott elhatározása alapján felkérte továbbá a tagállamokat, hogy hasonlóan ambiciózus kezdeményezés keretében készítsenek adminisztratív teher csökkentési stratégiát a nemzeti jogalkotásból adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére, és határozzanak meg célértékeket és ütemezést a terhek mérséklése vonatkozásában. A Kormány 2008. szeptember 10-ei ülésén fogadta el a Kormány középtávú munkaprogramjának végrehajtásáról szóló előterjesztést. A közigazgatással összefüggő fejezetben a Kormány célul tűzte ki a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését, ennek végrehajtása érdekében került elfogadásra a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008 (IX. 9.) Kormány határozat. A 2007-es GDP adatokkal számolva a terhek 25%-os csökkentése 346 milliárd forint megtakarítását tenné lehetővé.

83



5. GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS KISZÁMÍTHATATLANSÁGA INTENZITÁSI MUTATÓ AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

5

A KKV-k gazdálkodását akadályozó tényezők közül a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága intenzitási mutató kétezer kis- és középvállalkozás megítélése alapján, reprezentatív mintán az NFGM kérdőíves felmérése keretében




Aktív

Verziószám:

v1



Telefon:

3742700/2177


-



2008. 11.

Szervezet:



2.3.2.

és neve:


Kapcsolódó stratégiai cél kódja:

6.3.1.3.

és neve:

Gazdálkodás és jogbiztonság erősödése, tisztességes verseny


Az NFGM kérdőíves felmérése 2000 vállalkozást tartalmazó mintán személyes kikérdezés módszerrel történik. A felvétel négy megyére és Budapestre terjed ki, a megyék kiválasztásának szempontja az ország különböző helyzetű régióinak jó reprezentálása. A véletlen minta kiválasztása a vállalkozások területi eloszlásával arányosan az SPSS statisztikai program segítségével történik. A mintába 1400 társas és 600 egyéni vállalkozás kerül (egyéni vállalkozások túlzott szerepeltetésének elkerülése érdekében). A részminták statisztikai (standard) hibája 95%.os megbízhatósági szinten az egyéni vállalkozók esetében legfeljebb ± 2,04, a társas vállalkozások esetében ± 1,33%. A mutató súlyozott a vállalkozások számának létszámnagyság kategóriák közötti megoszlása alapján. A hazai kis- és középvállalkozások 5 fokozatú skálában osztályozzák a növekedésüket befolyásoló felsorolt 12 tényező között a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát is. Egyest kapnak azok a tényezők, amelyek „egyáltalán nem” korlátozzák a vállalkozás-növekedést és ötöst kapnak a „nagyon” akadályozó tényezők. A válaszokból intenzitási mutatót számítunk, oly módon, hogy a válaszokat egy 0-től 4-ig terjedő, 5 fokozatú skálára transzformáljuk. Az egyes értékeket megszorozzuk a válaszadók számával és elosztjuk a mutató lehetséges maximális értékével. Így olyan százalékos formában kifejezett értéket kapunk, amelynek maximális értéke 100, ha mindenki a legnagyobb fontosságot tulajdonítaná az adott tényezőnek, és minimális értéke 0, ha mindenki a legkisebb jelentőséget tulajdonítaná az adott tényezőnek.


Intenzitási mutató

Fogalmak:

A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak létszáma szerint kerülnek

84


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év megkülönböztetésre: KKV-k 0-249 fő foglalkoztatotti létszám Mutatószám típusa (2 féle besorolás):

Hatásmutató


-


-


folyamatos


63 pont

Célértékek:

49 pont

2013.







Adatforrás:




Telefon:

3742700/2015





⌧ Számítással


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves



MEGJEGYZÉS: Indikátorváltozás: 2008: 63 pont

85

Jelentés formája:




6. KÜLSŐ FORRÁST BEVONNI KÉPES KKV-K ARÁNYA A TELJES KKVSZEKTORON BELÜL AZONOSÍTÁS: 6

Mutatószám kódja:

A pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül külső forrást bevonni képes KKV-k aránya a teljes kkv-szektoron belül



Vonatkozó stratégia (elfogadás ideje): Aktív

Mutató státusza:

Verzió-szám:

v1


2008. 11.


Telefon:

3742700/2177

-




Szervezet:



2.3.3.

és neve:

Kkv-stratégia; Finanszírozás pillér


6.3.2.1.

és neve:

Magasabb finanszírozási kockázatú termékek körének bővítése


A következő források legalább egyikét igénybe vevő vállalkozások aránya az alapsokaságon belül a minta alapján becsülve: • bankhitelt igénybe vett vállalkozások • a lízinget és faktoringot igénybe vevő vállalkozások. Az NFGM kérdőíves felmérése 2000 vállalkozást tartalmazó mintán személyes kikérdezés módszerrel történik. A felvétel négy megyére és Budapestre terjed ki, a megyék kiválasztásának szempontja az ország különböző helyzetű régióinak jó reprezentálása. A véletlen minta kiválasztása a vállalkozások területi eloszlásával arányosan az SPSS statisztikai program segítségével történik. A mintába 1400 társas és 600 egyéni vállalkozás kerül (egyéni vállalkozások túlzott szerepeltetésének elkerülése érdekében). A részminták statisztikai (standard) hibája 95%.os megbízhatósági szinten az egyéni vállalkozók esetében legfeljebb ± 2,04, a társas vállalkozások esetében ± 1,33%. A mutató súlyozott a vállalkozások számának létszámnagyság kategóriák közötti megoszlása alapján.


%

Fogalmak:

A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak létszáma szerint kerülnek megkülönböztetésre: KKV-k 0-249 fő foglalkoztatotti létszám. Hitel alatt a pénzügyi közvetítőktől igénybe vett hitelt értjük.


Eredménymutató


-


-


folyamatos


Kb. 20% (bankhitelt igénybe vett vállalkozások aránya 18,7%;

86


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év lízinget a vállalkozások 6,2%-a, faktoringot 0,9%-a vett igénybe, együttesen 21%) Célértékek:

Kb. 30%

2013.







Adatforrás:




Telefon:

3742700/2015





⌧ Számítással


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves



Jelentés formája:

A kkv-fejlesztési stratégia végrehajtásáról szóló éves előrehaladási jelentések; kérdőíves felmérés eredményeit publikáló tanulmányok; pénzügyi programok működését értékelő jelentések

MEGJEGYZÉS: Indikátorváltozás: Reprezentatív kérdőíves felmérésünk eredményei szerint a vállalkozói hitelt felvett vállalkozások aránya 2008-ban nőtt a 2007. évi 18,7%-ról 21,4%-ra. Lízinggel és faktoringgal együtt a mutató 21%-ról 23,7%-ra való növekedést mutat.

87



7. FELHALMOZÁSI CÉLÚ SAJÁT FORRÁSOK A BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK SZÁZALÉKÁBAN AZONOSÍTÁS: 7



A kis- és középvállalkozásoknál képződő felhalmozási célú saját források bruttó hozzáadott értékhez viszonyított aránya a vállalkozói szektoron belül a vállalkozások adóbevallási adataiból számítva, a pénzügyi szektor és ingatlanágazat nélkül



Aktív

Verziószám:

v1


2008. 12.


Telefon:

3742700/2177

A mutató számítását korrigáltuk




Szerv ezet:



2.3.3.

és neve:

Kkv-stratégia; Finanszírozás pillér


6.3.2.2.

és neve:

KKV-k felhalmozásának növelése


A kettős könyvvitelű vállalkozások adóbevallási adataiból a kis- és középvállalkozásoknál képződő felhalmozási célú saját források a bruttó hozzáadott értékhez viszonyított aránya. Az adóbevallások feldolgozásakor az adatbázist megtisztítjuk, kihagyjuk a vállalkozásoknak nem tekintett szervezeteket, a 0 Ft árbevételű vállalkozásokat, és kiszűrjük a pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásokat, valamint az ingatlanágazatot is, amelynek adatai erős torzítást visznek a mutatóba. Az adatokat részletes módszertannal publikáljuk az 1996 óta megjelenő, kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló éves jelentéseinkben, amelyek megtalálhatók az NFGM honlapján.


%

Fogalmak:

A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak létszáma szerint kerülnek megkülönböztetésre: KKV-k 0-249 fő foglalkoztatotti létszám. Felhalmozási célú saját források = értékcsökkenés + adózás előtti eredmény – társasági adó Bruttó hozzáadott érték, alapáron = + bruttó kibocsátás (alapáron) – folyó termelőfelhasználás (piaci beszerzési áron) Bruttó kibocsátás: az adott gazdasági egység által más, a termelő és szolgáltató gazdasági egységen kívüli egységek számára előállított, valamint a saját végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Folyó termelőfelhasználás: a termelési folyamat során az elszámolási időszakban más termelőegységtől vásárolt termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket új termékek és szolgáltatások előállításához használnak fel. Az állóeszközök értékcsökkenése azonban nem része a folyó termelőfelhasználásnak.

Mutatószám típusa (2

Eredménymutató

Stratégiai típusú teljesítménymutató

88


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év féle besorolás): Ha kulcsmutató, akkor a kapcsolódó „top prioritás” kódja:

-

és neve:

-


folyamatos

Bázis érték: (2005)

38,3% ingatlanágazat nélkül (eredeti bázisérték 42,1%)

Célértékek:

41,3 % (eredeti célérték 45,1%)

2013.







Adatforrás:

A 307/2004. (IX. 13.) Korm. rendelet 3.§.-a által meghatározottan az APEH által rendelkezésre bocsátott adóbevallási adatokból.



Telefon:

3742700/2015



⌧ Számítással




Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Jelentés formája:

A kkv-fejlesztési stratégia végrehajtásáról szóló éves előrehaladási jelentések; Éves jelentések a kis- és középvállalkozások helyzetéről.

MEGJEGYZÉS: Az adatok ingatlanágazattal való együttes kezelése erős torzítást visz a mutatóba, ennek megfelelően korrigáltuk a mutató számítását. Indikátorváltozás: 2006: 38,5% 2007: 38,1%

89



8. KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ VÁLLALKOZÁSOK ARÁNYA AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

8

A vállalkozók és alkalmazottaik képzésben, illetve továbbképzésben való részvétele a reprezentatív mintában az NFGM kérdőíves felmérése alapján




Aktív

Verziószám:

v1


2008. 11.


Telefon:

3742700/2177

-




Szervezet:



2.3.4.

és neve:

Kkv-stratégia; Tudás pillér


6.3.3.1.

és neve:

Vállalkozók és alkalmazottak ismereteinek bővülése


Azon kis- és középvállalkozások aránya, ahol a tulajdonosok vagy alkalmazottaik részt vettek valamilyen szervezett képzésben, éves átlagban. Az NFGM kérdőíves felmérése 2000 vállalkozást tartalmazó mintán személyes kikérdezés módszerrel történik. A felvétel négy megyére és Budapestre terjed ki, a megyék kiválasztásának szempontja az ország különböző helyzetű régióinak jó reprezentálása. A véletlen minta kiválasztása a vállalkozások területi eloszlásával arányosan az SPSS statisztikai program segítségével történik. A mintába 1400 társas és 600 egyéni vállalkozás kerül (egyéni vállalkozások túlzott szerepeltetésének elkerülése érdekében). A részminták statisztikai (standard) hibája 95%.os megbízhatósági szinten az egyéni vállalkozók esetében legfeljebb ± 2,04, a társas vállalkozások esetében ± 1,33%. A mutató súlyozott a vállalkozások számának létszámnagyság kategóriák közötti megoszlása alapján.


%

Fogalmak:

A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak létszáma szerint kerülnek megkülönböztetésre: KKV-k 0-249 fő foglalkoztatotti létszám. Képzés alatt a következőket értjük: általános képzés (általános iskola, közép-, vagy főiskola, egyetem); idegen nyelvi képzés; számítógép-kezelési képzés; internethasználati képzés; adózási, számviteli képzés; pénzügyi képzés; marketing képzés; vámügyi képzés; jogi képzés; logisztikai képzés; minőségbiztosítási képzés; egyéb képzés.


Outputmutató


-

Operatív típusú teljesítménymutató és neve:

90

-




folyamatos


27,6%

Célértékek:

35%

2013.







Adatforrás:




Telefon:

3742700/2015





⌧ Számítással


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves



MEGJEGYZÉS: Indikátorváltozás: 2008: 27,4%

91

Jelentés formája:




9. MENEDZSMENTSZOLGÁLTATÁST VÁSÁRLÓ KKV-K ARÁNYA AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

9

Menedzsmentszolgáltatást vásárló kis- és középvállalkozások aránya a reprezentatív mintában az NFGM kérdőíves felmérése alapján




Aktív

Verziószám:

v1



Telefon:

3742700/2177


-



2008. 11.

Szervezet:



2.3.5.

és neve:

Kkv-stratégia; Vállalkozói infrastruktúra pillér


6.3.4.1.

és neve:

Üzleti és K+F infrastruktúra fejlődése


Az NFGM kérdőíves felmérése 2000 vállalkozást tartalmazó mintán személyes kikérdezés módszerrel történik. A felvétel négy megyére és Budapestre terjed ki, a megyék kiválasztásának szempontja az ország különböző helyzetű régióinak jó reprezentálása. A véletlen minta kiválasztása a vállalkozások területi eloszlásával arányosan az SPSS statisztikai program segítségével történik. A mintába 1400 társas és 600 egyéni vállalkozás kerül (egyéni vállalkozások túlzott szerepeltetésének elkerülése érdekében). A részminták statisztikai (standard) hibája 95%.os megbízhatósági szinten az egyéni vállalkozók esetében legfeljebb ± 2,04, a társas vállalkozások esetében ± 1,33%. A mutató súlyozott a vállalkozások számának létszámnagyság kategóriák közötti megoszlása alapján. A felmérésben kérdésünk arra irányul: vásárolt-e a vállalkozás az elmúlt évben a (ld. a fogalmaknál) felsorolt szolgáltatások közül?


%

Fogalmak:

A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak létszáma szerint kerülnek megkülönböztetésre: KKV-k 0-249 fő foglalkoztatotti létszám. Menedzsmentszolgáltatások alatt értjük a következő szolgáltatásokat: jogi; adó- és számviteli; műszaki-technológiai; minőségbiztosítási; számítástechnikai; pályázatkészítési; hitelezési-befektetési; hitelbiztosítás; lízing; faktoring; üzleti terv készítés; piackutatás-piacfelmérés; reklám, marketing; egyéb szolgáltatás.


Outputmutató


-


92

-




folyamatos


76%

Célértékek:

85%

2013.







Adatforrás:




Telefon:

3742700/2015





⌧ Számítással


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves




93

Jelentés formája:




10. IPARI PARKOK BETELEPÍTETTSÉGE AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

10

Ipari parkok betelepítettsége




Aktív

Verziószám:

v1


2008. 11.


3742700/2177

Telefon:

-





Szervezet:


2.3.5.

és neve:



6.3.4.1.

és neve:

Üzleti és K+F infrastruktúra fejlődése


Az NFGM többek között az ipari parkok összterületére (hektár), betelepítettségére (százalék), az ipari parkokban működő vállalkozások számára (darab), létszámára (fő), beruházására (millió Ft), árbevételére (millió Ft), exportarányára (százalék) végez rendszeres adatgyűjtéseket. Az NFGM Üzleti Környezet Főosztálya szakmai feladata gondoskodni az „Ipari Park” cím pályázatok előkészítéséről, a döntés-előkészítésről és a döntések végrehajtásáról, valamint a parkok éves monitoringjáról. Betelepítettség = betelepített terület (hektár)/összterület (hektár) Kiszámítható belőle, hogy mekkora az az alapinfrastruktúrával ellátott megfelelő ipari telephely, amelyeken betelepült vállalkozások (főként KKV) működnek.


%

Fogalmak:

Ipari park: legalább 20 hektár alapterületű, infrastruktúrával ellátott, termelő és szolgáltató tevékenységnek helyet adó, „Ipari Park” címmel rendelkező terület.


Outputmutató


-


-


folyamatos


50%

Célértékek:

2013.

94

65%


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év MÉRÉS, JELENTÉS: Alapadatok előállítása:






Adatforrás: Ipari parkok éves beszámolója Faragó Eszter


[email protected]. hu

Telefon:

475-34-92

Szervezet:

Üzleti Környezet Főosztály

⌧ Számítással




Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Jelentés formája:

A kkv-fejlesztési stratégia végrehajtásáról szóló éves előrehaladási jelentések; Éves jelentések a kis- és középvállalkozások helyzetéről

MEGJEGYZÉS: Indikátorváltozás: Betelepítettség 2006-ban 53,0%; 2007-ben 52,6%. Az arány csökkenését az idézte elő, hogy a korábbi parkok jelentős bővülése és az új parkok létrejötte miatt nőtt az összterület, de a betelepített terület nagysága 2005. évhez képest 27%-kal nőt, így jelenleg több mint 6.000 hektár. Az ipari parkokban működő vállalkozások száma 2005-ben 2 989; 2006-ban 3 184 és 2007-ben 3 585.

95



11. E-BUSINESS INDEX VÁLTOZÁSA AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

11

e-Business index változása a legjobb eredményt elérő uniós tagállam indexének %ában




Aktív

Verziószám:

v1



Telefon:

3742700/2177


-



2008. 11.

Szervezet:



2.3.5.

és neve:



6.3.4.2.

és neve:

IKT infrastruktúra és használat fejlődése


2007. évi bázis adat számítási módja: az Európai Bizottság megbízásából készített „The European e-Business Report 2006/2007” felmérés szerinti adat viszonyítása a legjobb eredményt elérő tagállamhoz képest.


%

Fogalmak:

E-gazdaság fejlettségét mérő kompozit (összetett) index, amely az alábbi mutatókomponensekből tevődik össze: IKT-infrastruktúra és alaphozzáférések A.1. Internethez való kapcsolódás A.2. LAN használata A.3. Drótnélküli LAN használata A.4. Távoli hozzáférés a vállalati hálózathoz Belső üzleti folyamatok automatizálása B.1. Intranet használata B.2. ERP (enterprise resource planning)-rendszer használata B.3. Munkaidő és/vagy termelési idő online technológiával történő nyilvántartása B.4. E-számlákat küldő vagy fogadó vállalatok Beszerzési vagy beszállítói lánc integrációja C.1. A beszállítóknak küldött megrendelések több mint 5 %-át online elküldő vállalatok C.2. Specifikus IKT-megoldások használata e-beszerzésben C.3. Azok a vállalatok, amelyek beszállítóikkal kötik össze IKT-rendszerüket C.4. Vállalatok, amelyek a kapacitást vagy a készleteket online kezelik Marketing és eladási folyamatok D.1. CRM (customer relationship management) szoftverrendszer használata D.2. A vásárlóktól kapott megrendelések több mint 5 %-a online

96


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év D.3. Specifikus, a marketing és eladási folyamatokat segítő IKT-megoldások használata D.4. Azok a vállalatok, amelyek vásárlóikkal kötik össze IKT-rendszerüket Mutatószám típusa (2 féle besorolás):

Hatásmutató


-


-


folyamatos


56%

Célértékek:

2013.

70%







Adatforrás:

E-business Watch jelentései



Telefon:

441-2468

Kövesdi Zoltán Szervezet:

MeH Infokommunikációs és E-közigazgatásért felelős Szakállamtitkárság



⌧ Számítással


Havi

Negyedéves

⌧ Éves, kétéves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Jelentés formája:

A kkv-fejlesztési stratégia végrehajtásáról szóló éves előrehaladási jelentések.

MEGJEGYZÉS: Indikátorváltozás: Az E-business index bázis értékét jelentő (56%-os (HU)) adata, az E Business Watch jelentés 2007 januárjában publikált 2006-2007-es változatában volt megadva, 2007-ben más jelentés nem jelent meg. http://www.ebusiness-watch.org/key_reports/documents/EBR06.pdf 2008-ban nincs adat. Az E-business Watch 2008-as jelentése (http://www.ebusinesswatch.org/key_reports/documents/EBR08.pdf ágazatok és nem országok közötti összehasonlítást végez el, nem képeztek le mutatószámokat a tagállamokra. Ez legközelebb 2009-ben várható, akkor lehet vizsgálni a mutató alakulását.

97



12. INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZERREL RENDELKEZŐ 5 FŐNÉL MAGASABB FOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁMMAL RENDELKEZŐ VÁLLALKOZÁSOK ARÁNYA AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

12

Integrált vállalatirányítási rendszerrel rendelkező 5 főnél magasabb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozások aránya




Aktív

Verziószám:

v1


2008. 11.


3742700/2177

Telefon:

-





Szervezet:


2.3.5.

és neve:



6.3.4.2.

és neve:

IKT infrastruktúra és használat fejlődése


Integrált vállalatirányítási rendszerrel rendelkező 5 főnél magasabb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozások aránya az összes 5 fő létszám feletti vállalkozás %-ban.


%

Fogalmak:

Integrált vállalatirányítási rendszer (ERP): Olyan komplex szoftvermegoldás, amely egységes rendszerbe integrálja a vállalat üzleti tevékenységéhez szükséges erőforrások (emberi, pénzügyi, fizikai és információs) tervezését, szervezését, vezetését illetve irányítását. Akkor vesszük egy vállalkozást ERP-vel rendelkezőnek, ha legalább két vállalati funkcionális területe le van fedve a rendszer által.


Eredménymutató


-


-


folyamatos


10%

Célértékek:

2013.

MÉRÉS, JELENTÉS:

98

25%


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év Alapadatok előállítása:






Adatforrás:

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. felmérései



Telefon:

441-2468

Kövesdi Zoltán Szervezet:

MeH Infokommunikációs és E-közigazgatásért felelős Szakállamtitkárság



⌧ Számítással


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Jelentés formája:

MEGJEGYZÉS: Indikátorváltozás: 2007 12% 2008 14%

99

A kkv-fejlesztési stratégia végrehajtásáról szóló éves előrehaladási jelentések.



13. EGY ALKALMAZOTTRA JUTÓ BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK AZONOSÍTÁS: 13


A kis- és középvállalkozásoknál az egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték átlagának növekedése a vállalkozások adóbevallási adataival számítva, pénzügyi szektor nélkül 2001-es áron




Aktív

v1

Verziószám:


2008. 11.





Telefon:

3742700/2177

A mutatót pontosítottuk


Szervezet:


-

és neve:

Kkv-stratégia; Pilléreket átfogó horizontális célhoz kapcsolódik

Kapcsolódó horizontális cél kódja:

6.4.1.

és neve:

Javuló termelékenység


Az adóbevallások feldolgozásakor az adatbázist megtisztítjuk, kihagyjuk a vállalkozásoknak nem tekintett szervezeteket, a 0 Ft árbevételű vállalkozásokat. Az adatokat részletes módszertannal publikáljuk az 1996 óta megjelenő, kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló éves jelentéseinkben, amelyek megtalálhatók az NFGM honlapján.


%

Fogalmak:

A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak létszáma szerint kerülnek megkülönböztetésre: KKV-k 0-249 fő foglalkoztatotti létszám. Alkalmazottak az adóbevallásban szerepeltetett átlagos állományi létszámból. Bruttó hozzáadott érték, alapáron = + bruttó kibocsátás (alapáron) – folyó termelőfelhasználás (piaci beszerzési áron)


Hatásmutató


-


-


folyamatos


KKV átlag 2001-es áron 12 000,- EUR

Célértékek:

2013.

MÉRÉS, JELENTÉS:

100

130% (15 600 EUR)


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év Alapadatok előállítása:






Adatforrás:




Telefon:

3742700/2015





⌧ Számítással


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Jelentés formája:


MEGJEGYZÉS: Indikátorváltozás: A stratégiában a bázisérték 2001-es áron 12 000 euróban volt megadva. Tekintettel arra, hogy az euró árfolyam külső tényezők miatt hektikusan változik Ft-ban és reálértéken mérjük a továbbiakban ezt az adatot. A 2005. évi értéket 3 471 ezer Ft/fő tekintjük 100%-nak. 2006-ra a mutató 103,3%-ra emelkedett, 2007-ben 108,1%-on áll.

101



14. KKV-K FOGLALKOZTATÁSBÓL VALÓ RÉSZESEDÉSE AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

14

A kis- és középvállalkozások alkalmazottainak részaránya a vállalkozói szektoron belül a vállalkozások adóbevallási adataival számítva, pénzügyi szektorral együtt




Aktív

Verziószám:

v1


2008. 11.


Telefon:

3742700/2177

-




Szervezet:



-

és neve:



6.4.2.

és neve:

Bővülő foglalkoztatás


A kis- és középvállalkozásnak minősülő egyéni vállalkozók, az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó vállalkozások, valamint a kettős könyvvitelű vállalkozások alkalmazottainak aránya a vállalkozások összes alkalmazottaiból az adóbevallási adataiból számítva. Az adóbevallások feldolgozásakor az adatbázist megtisztítjuk, kihagyjuk a vállalkozásoknak nem tekintett szervezeteket, a 0 Ft árbevételű vállalkozásokat. Az adatokat részletes módszertannal publikáljuk az 1996 óta megjelenő, kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló éves jelentéseinkben, amelyek megtalálhatók az NFGM honlapján.


%

Fogalmak:

A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak létszáma szerint kerülnek megkülönböztetésre: KKV-k 0-249 fő foglalkoztatotti létszám. A kettős könyvvitelű és az EVA hatálya alá tartozó vállalkozásoknál az adóbevallásokban feltüntetett átlagos állományi létszámból számítva, amelyet a KSH által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott kiadvány szerint kell megállapítani. Egyéni vállalkozásoknál az adóbevallásban szerepeltetett, az év során foglalkoztatott alkalmazottak átlagos létszámából, segítő családtagjaival együtt.


Hatásmutató


-


102

-


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év CÉLÉRTÉKEK: Mutatószám vonatkozási időszaka:

folyamatos


68,9%

Célértékek:

69% (a versenyszférával azonos ütemben növekedjen)

2013.







Adatforrás:




Telefon:

3742700/2015





⌧ Számítással


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Jelentés formája:

MEGJEGYZÉS: Indikátorváltozás: 2006: KKV-k részesedése 69,1% 2007: KKV-k részesedése 69,6%

103




15. KKV-K EXPORTBÓL VALÓ RÉSZESEDÉSE AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

15

A hazai kis- és középvállalkozások exportjának aránya a teljes exportban, a kettős könyvvitelű vállalkozások körében a vállalkozások adóbevallási adataiból számítva a vállalkozói szektoron belül, pénzügyi szektor nélkül




Aktív

Verziószám:

v1



Telefon:

3742700/2177


-



2008. 11.14.

Szervezet:



-

és neve:



6.4.3.

és neve:

Integrálódás a globális gazdaságba


A kettős könyvvitelű vállalkozások adóbevallási adataiból (exportértékesítés nettó árbevétele) számítva. Az adóbevallások feldolgozásakor az adatbázist megtisztítjuk, kihagyjuk a vállalkozásoknak nem tekintett szervezeteket, a 0 Ft árbevételű vállalkozásokat, és kiszűrjük a pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásokat.


%

Fogalmak:

A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak létszáma szerint kerülnek megkülönböztetésre: KKV-k 0-249 fő foglalkoztatotti létszám. Exportértékesítés: A számvitelről szóló 200. évi C. törvény 74.§: „(2) Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. (3) Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén.”


Eredménymutató

Operatív típusú teljesítménymutató

104


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év Ha kulcsmutató, akkor a kapcsolódó „top prioritás” kódja:

-

és neve:

-


folyamatos


35%

Célértékek:

37%

2013.







Adatforrás:




Telefon:

3742700/2015



⌧ Számítással




Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Jelentés formája:

MEGJEGYZÉS: Indikátorváltozás: 2006: KKV-k részesedése 35,3% 2007: KKV-k részesedése 37,1% E mutató egyben a 2009-2011. évi külgazdasági stratégia egyik tervezett indikátora is.

105




16. EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN RÉSZTVEVŐ VÁLLALKOZÁSOK ARÁNYA AZONOSÍTÁS: Mutatószám kódja:

16

Együttműködésben részvevő kis- és középvállalkozások aránya a reprezentatív mintában az NFGM kérdőíves felmérése alapján




Aktív

Verziószám:

v1



Telefon:

3742700/2177


-



2008. 11.

Szervezet:

Vállalkozás-fejlesztési Főosztály


-

és neve:



6.4.4.

és neve:

Hatékonyabb vállalatok közötti együttműködés


Informális és formális együttműködésben részt vevő vállalkozások aránya. A kérdőíves felmérés keretében feltett két kérdésünk arra irányult, hogy előfordult–e az elmúlt évben, hogy a megkérdezett segítséget nyújtott, vagy kapott a (ld. fogalmaknál) felsorolt területeken, illetve, hogy együttműködik-e más vállalkozással, vagy vállalkozásokkal az alábbi területeken? Az NFGM kérdőíves felmérése 2000 vállalkozást tartalmazó mintán személyes kikérdezés módszerrel történik. A felvétel négy megyére és Budapestre terjed ki, a megyék kiválasztásának szempontja az ország különböző helyzetű régióinak jó reprezentálása. A véletlen minta kiválasztása a vállalkozások területi eloszlásával arányosan az SPSS statisztikai program segítségével történik. A mintába 1400 társas és 600 egyéni vállalkozás kerül (egyéni vállalkozások túlzott szerepeltetésének elkerülése érdekében). A részminták statisztikai (standard) hibája 95%.os megbízhatósági szinten az egyéni vállalkozók esetében legfeljebb ± 2,04, a társas vállalkozások esetében ± 1,33%. A mutató súlyozott a vállalkozások számának létszámnagyság kategóriák közötti megoszlása alapján.


%

Fogalmak:

A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak létszáma szerint kerülnek megkülönböztetésre: KKV-k 0-249 fő foglalkoztatotti létszám. Informális együttműködésnek tekintjük: jogi tanács; adó- és számviteli tanács; műszaki-technológiai tanács; pályázati tanácsadás (pályázatírás); hitelezésibefektetési tanács; egyéb tanács; EU-val kapcsolatos tanácsok; besegítés valamely munka elvégzésébe; üzlet/vevő szerzés; szerszám-, gép-, berendezés kölcsönzés; pénzkölcsönzés. Formális együttműködési területeknek tekintjük a közös beszerzést, értékesítést, termelést, fejlesztést és pályázatot.

106


Éves Időközi Monitoring Jelentés 2008. év Mutatószám típusa (2 féle besorolás):

Outputmutató


-


-


folyamatos


49,8%

Célértékek:

60%

2013.







Adatforrás:




Telefon:

3742700/2015





⌧ Számítással


Havi

Negyedéves

⌧ Éves


Havi

Negyedéves

⌧ Éves




107

Jelentés formája:


ÉVES IDŐKÖZI MONITORING JELENTÉS

Recommend Documents